Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Palkovics: Olyat építettünk, ami máshol nincs a világon
Tárgyszavak: ágazati képző központok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Debrecen, duális képzés, fejlesztéspoltika, gépjárműipar, GINOP, Hajdú-Bihar megye, Ipar 4.0, iparpolitika, járműipari tesztpálya, kis- és középvállalkozások, KKV, Magyarország, Miskolc, munkaerőpiac, műszaki felsőoktatás, Palkovics László, természettudományok technika műszaki tudományok és matematika (STEM), tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), uniós társfinanszírozású projektek, Zala megye, Zalaegerszeg
Digitális Jólét Program – Nemzeti Adatpolitika (közbeszerzés)
Tárgyszavak: 2014-2020, adatmenedzsment, adatpolitika, adatpolitikai stratégia, Digitális Jólét Program, digitális kormányzati szolgáltatások, fejlesztéspolitika, információmenedzsment, KÖFOP-2.1.2, közadatok újrahasznosítása, közbeszerzés, közigazgatási felsőfokú képzés, közigazgatási interoperabilitás, Magyarország, nyílt adatok, uniós társfinanszírozású projektek
Az Országgyűlés határozata a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról
Tárgyszavak: fenntartható fejlődés, Hazai Dekarbonizációs Útiterv, Magyarország, Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

Közigazgatás, politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Palkovics: Olyat építettünk, ami máshol nincs a világon

„A BMW letelepedésével megnövekvő igényekhez igazodva a kormány erősítené a debreceni műszaki képzést, indul a leendő gyárat kiszolgáló infrastruktúra tervezése. A zalaegerszegi tesztpályára már megvan az első négy szerződött vállalat, több száz cég érdeklődik a Zala Zone iránt. Palkovics László innovációs és technológiai minisztert arról is kérdeztük, hol látnak még tartalékot emberi erőforrásból a rendkívül feszített munkaerőpiacon. A miniszter megerősítette, hogy a versenyképesség megőrzésének érdekében a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző cégeknek adókedvezményt adna a kormány a jövő évtől.

– A nagy nyári bejelentés óta csend van a BMW debreceni beruházása körül, az autógyártó vállalat a júliusban ismertetett információkon túl semmi továbbit nem oszt meg. A magyar kormány és ön BMW-gyárért felelős kormánybiztosi minőségében ezzel kapcsolatban min dolgozik?
– Most jön a dolgos része a BMW-beruházásnak, mivel a kormány és Debrecen együttesen vállalta, hogy az autógyárnak megfelelő környezetet teremt. Meg kell építenünk az utakat, vasúti pályát, felüljárókat, autópálya-lehajtót, iskolát, át kell alakítanunk a Debreceni Egyetem képzési szerkezetét. Fel kell készülnünk a munkaerő biztosítására, ehhez programokat kell indítanunk, a HIPA-val (szerk. megj.: Hungarian Investment Promotion Agency, Nemzeti Befektetési Ügynökség) együttműködve pedig azon dolgozunk, hogy a gyártás időben megkezdődjön.

– Hogy lehet elérni, hogy minél több magyar cég kerüljön a BMW beszállítói láncába?
– A BMW már ma is 1,2 milliárd eurónyi terméket vesz magyar beszállítóktól, és ezt nyilván lehet még növelni. A gyár megépülésével a nem termék típusú beszállítás is jelentős lesz.

– A nyári hírekben a termelés kezdeteként 2023 szerepelt. Ez még 4 és fél év. Nem túl sok ez az idő?
– Szerintem gyorsabban el fog kezdődni a gyártás, de erről tényleg a BMW-t kellene megkérdezni.

– Debrecen mellett ön szerint mi volt a döntő tényező?
– Az autóipar szempontjából a legutolsó körig versenyben lévő települések között valóban nincs túl sok különbség, a gyárnak a hatóköre pont akkora lesz, hogy elér majd Kassáig és Miskolcig, sőt Nagyváradig, ilyen értelemben ezek a városok is nyertesei lesznek a beruházásnak. Hogy mégis Debrecenre esett a választás, annak a repülőtér és a 200 ezres lakosság lehet az oka, de fontos szempont volt az egyetem.

– Hol tart a zalaegerszegi tesztpálya építése, mi zajlik most a Zala Zone-nál?
– Az első fázist a következő hetekben, a teljes készültségű pályát pedig 2019 végén, 2020 elején tervezzük átadni. A pálya rendkívül feszített menetrend mellett, gyors tempóban épül, az alapkőletétel mindössze másfél éve volt. Elkészült a nagysebességű kormányozhatósági pálya, a dinamikus útfelület, a két főépület. Telepítettük az 5G kommunikációs rendszert, és elkészült a tesztváros első negyede. Most indul a tesztváros magasabb fokú kiépítése, a másfél kilométer hosszú autópálya-szakasz megépítése, megépülnek a belső összekötő utak és az alacsony sebességű kormányozhatósági pálya, a fékfelület. Az utolsó elem a nagy sebességű oválpálya, ahol 200 km/órás neutrális kanyarsebességet lehet majd elérni. A pályán minden olyan körülményt, közlekedési helyzetet leképeztünk, amellyel a közlekedés során a valóságban is találkozunk.

– Ki fogja használni a pályát, vannak aláírt szerződések?
– Az első négy vevő már végzett is teszteket a pályán. Háromszáz céggel vagyunk tárgyalásban, ezek leginkább autóipari gyártók, beszállítók, telekommunikációs cégek. Azt mondhatom hogy folyamatosan kötjük a szerződéseket. Nem véletlenül döntött annak idején a kormány a Zala Zone megépítéséről, eleve tapasztalható erős piaci igény, hiszen kevés tesztpálya van a világon, és azok óriási telítettséggel működnek. Nem beszélve arról, hogy a korábban épült pályákhoz képest a technológia rengeteget változott, a zalai pálya ezért kiemelkedő komplexitásában és az önvezető technológiákban is. Egyébként a BMW Magyarország melletti döntésében is sokat nyomot a latban ez a világon egyedülálló járműipari fejlesztés. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy olyat építettünk, ami nincs máshol a világon.

– Egy Budapesten is jelen lévő osztrák autóipari kutatóvállalat, az AVL már le is telepítette magát a tesztpálya mellé egy irodaházba. Akkor nem a Zala Zone, hanem ők fogják hozni az üzletet a pályának?
– Az AVL valóban jól áll, és úgy gondoljuk, hogy ők is, de mások is hoznak majd üzleti partnereket.

– Már most is nagyon kevés a mérnök, az összes autóipari cégnél nagy a kereslet rájuk. Hogy lehet biztosítani, hogy a pályán elég MSc-végzettségű szakember legyen?
– Még több mérnököt kell képezni, de felhívnám a figyelmet, hogy míg 2012-ben a reáltudományokat tanuló diákok aránya 22 százalék volt, ez ma 29 százalék, míg az EU-átlag valahol a 24 százalék körül mozog. Az előrelépés annak köszönhető, hogy évek óta tudatosan kommunikáljuk: jó dolog mérnöknek, informatikusnak lenni, mert biztos az elhelyezkedés. Ma már sokkal gyakorlat-orientáltabb a képzés, és indultak új képzési formák is. A cél a 40 százalék lenne.

– Hogy lehet elejét venni annak a nem túl előnyös folyamatnak, hogy a cégek a BSc-képzés befejezése előtt elviszik a hallgatókat?
– Ha akkora az adott cég kapacitás-igénye, valóban nem engedi vissza a pályakezdőt az egyetemre. Éppen ezért duális képzési megállapodások kötésével igyekszünk rávenni a vállalatokat arra, hogy ne vigyék el idő előtt az egyetemistákat.

– A Miskolci Egyetem duális hallgatói 25 cégnél tanultak az utóbbi félévben, összesen 82-en, ez elég alacsony számnak tűnik az összlétszámához képest. A duális képzésben részt vevők arányát elégségesnek tartja?
– Több mint hatszáz cég vesz részt a duális képzésben, a teljes hallgatói létszám pedig 1500-2000 közötti. Tekintve, hogy a rendszer pár éve indult, ezek egyáltalán nem alacsony számok.

– Minél kisebb egy cég, annál kevésbé tudja erőforrásait átcsoportosítani arra, hogy duális diákokat fogadjon. Hogy lehet elérni, hogy a kis cégek is profitáljanak a duális képzésből?
– A kormány által életre hívott Ágazati Képzőközpontok rendszere lehetővé teszi, hogy több kis cég összeálljon, és a hallgatónak többen adják át a tudást. Így a diák nem köti le a céget a teljes duális képzési idő alatt, ráadásul több szakterülettel is megismerkedhet. Egyébként ahogy Magyarország a németektől tanulta el a duális képzési formát, az ágazati képzőközponti megoldást pedig épp a németek vették át tőlünk, mint jó gyakorlatot.

– A munkaerőhiány oda vezetett, hogy a cégek egymástól lopkodják a munkaerőt, mert nem látszik utánpótlás a piacon. Ez a helyzet mennyire veti vissza az autóipar versenyképességét?
– Ez inkább örvendetes hír, mintsem negatív fejlemény, uniós szinten Németország és Csehország után nálunk a legalacsonyabb a munkanélküliség. Továbbra is cél a teljes foglalkoztatás, vagyis az, hogy 2020-ra 5 millió ember dolgozzon. Ennek eléréséhez több megoldás is létezik, ezek egyike az Európai Unión belüli munkaerő-vándorlás. Elkezdődött a külföldről való visszaáramlás, amely bizonyíthatóan a magasabb béreknek köszönhető. A másik lehetőség a közszférából a piaci szférába irányítani a munkaerőt. A közfoglalkoztatásból pedig eddig 120 ezer ember tért vissza a munka világába. A részmunkaidő lehetőségét még egyáltalán nem használja ki Magyarország, összességében tehát rengeteg még a munkaerő-piaci tartalék.

– Mi lehet konkrét ösztönző például a részmunkaidős pozíció megnyitásához?
– A kidolgozás alatt álló versenyképességi csomag része, hogy adókedvezményben részesülhet az a munkáltató, aki részmunkaidős állásokat tart fenn. Sokszor persze elfelejtjük, hogy a legnagyobb tartalék magában az ipari hatékonyságnövelésben van.

– Na de itt akkor már a technológiaváltásról beszélünk, ez pedig beruházást jelent…
– A fejlesztést nemcsak a technológia lecserélésével, hanem a munkatársak képzésével is el lehet érni. A tudástranszfer érdekében ezért hoztuk létre a Vállalati Képzőközpont pályázati konstrukciót, amelyben egy nagyvállalat pénzt kap azért, ha megnyitja képzéseit partnerei előtt. Például a Siemens ma már nemcsak saját dolgozóinak, hanem beszállítóinak és a vele szerződésben álló szakiskoláknak is tart képzéseket.

– Az innovációra fordított források tavaly elérték a GDP 1,35 százalékát. Egy interjúban azt mondta, még mindig nem elég nagy az innováció súlya, 2020-ra 1,8 százalékot kell elérni. Ez teljesíthető?
– Figyelembe véve a 4 százalék körüli GDP-növekedést, ezt az érték elérhető. Részben persze növelni kell az állami forrásokat, de az eredményhez az is szükséges, hogy a magyar tulajdonú vállalatok elhatározzák, hogy fejlesztőmérnököt alkalmaznak. A most benyújtott adócsomagban is szerepel egy javaslat, amely a felére csökkentené a kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató vállalkozás szociális hozzájárulási adóját. Ebben az irányban várhatóak még további indirekt ösztönző intézkedések. A magas hozzáadott értéket előállító magyar tulajdonú vállalkozások erősítése a cél.

– Az Ipar 4.0 népszerűsítésére indított mintagyár-projektnek vannak már levonható tanulságai?
– Eddig az állam és a nagyvállalati szféra volt kreatív ezen a téren, a kisebb vállalatok számára kevesebb volt a motiváció. Az Ipar 4.0-nak a legtöbb helyen a robotizáció helyett inkább a gyártási folyamatok optimalizálásáról kell szólnia. A szaktudás növelésének érdekében most alakítottunk át egy GINOP-os konstrukciót, ennek keretében egyetemek és szakgimnáziumok pályázhatnak Ipar 4.0 környezet kiépítéséhez szükséges eszközökre. A kormány egyik stratégiai célkitűzése, hogy rávezesse a hazai cégeket a modern ipari technológia alkalmazására, mert csak így tarthatják a lépést, kapcsolódhatnak be tartósan az értékláncba, de ha lemaradnak, egy idő után be is zárhatnak.”

Forrás:
Palkovics: Olyat építettünk, ami máshol nincs a világon; Kuthi Áron; autopro.hu; 2018. október 31.

Digitális Jólét Program – Nemzeti Adatpolitika (közbeszerzés)

„[Megtartottuk az eredeti helyesírását. Szerk.]
Digitális Jólét Program – Nemzeti Adatpolitika
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/209
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015 KÉ
Eljárás fajtája: Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Értesítőben történt közzététele nélkül odaítélt szerződés az alább felsorolt esetekben A Kbt. 113. § szerinti nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.10.30.
Iktatószám: 19410/2018
CPV Kód: 80590000-6
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Nyertes ajánlattevő: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A nemzeti adatpolitika megalkotásához és adatvagyon-gazdálkodáshoz szükséges megalapozó tanulmányok, digitális alkalmazások, kataszterek, felmérések, hatásvizsgálati számítások, nemzetközi összehasonlítások készítése a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében.

Ajánlattevő feladatai:
1.feladat:
A globális, az európai uniós és a hazai adatpolitika ipari és közpolitikai megközelítésű ismereteit felölelő tananyagfejlesztés, olyan módon, hogy az beépíthető legyen a közszolgálati és államtudományi képzésbe, figyelembe véve a témában a hazai és külföldi jó megoldásokat és konkrét példákat (hazai és nemzetközi kitekintés az adatpolitika, adatteljesítés helye, vagyon hasznosítás helyzetéről és konkrét legjobb gyakorlatokról – tananyag fejlesztés vizsgakérdésekkel);
Eredménytermék: Tananyag vizsgakérdésekkel: minimum 60 oldal, benne vizsgakérdések (papír alapon és elektronikus adathordozón, e-learning);

2.feladat:
A hazai és nemzetközi adat ökoszisztéma műszaki és technológiai kereteinek, működésének, trendjeinek leírása (adatvagyon kezelésben és hasznosításban alkalmazott technológiai megoldások, a legelterjedtebb technológiai keretrendszer ismertetése – tananyagfejlesztés vizsgakérdésekkel);
Eredménytermék: Tananyag vizsgakérdésekkel: minimum 50 oldal, benne vizsgakérdések (papír alapon és elektronikus adathordozón, e-learning);

3.feladat:
Egy korszerű nemzeti adatpolitika végrehajtását hatékonyan megvalósítani képes intézményi (ideértve a jogalkotást) és szervezet-fejlesztési koncepció, annak implementációs forgatókönyvével, illetve a jelenlegi működés bemutatása, elemzése és értékelése (az adatvagyon hasznosítási tér működési modellje, az adat hasznosítását felügyelő – kialakítandó – szerv által kiadandó műszaki irányelvek kidolgozása; a jelenlegi hazai jogszabályi keretek bemutatása, a szükséges jogszabályi beavatkozási pontok kijelölése, szervezet-fejlesztési koncepció kialakítása – esettanulmány, intézményi, pontos szervezeti koncepció készítése);
Eredménytermék: esettanulmány, intézményi, pontos szervezeti koncepció: minimum 70 oldal, ezen belül szervezeti és jogalkotási koncepció: min. 10-10 oldal (papír alapon és elektronikus adathordozón)
4.feladat:
2 db esettanulmány (2 közadat hasznosításra vonatkozó jelentős alkalmazás bemutatása és hatásvizsgálata, 1 db pilottanulmány kidolgozása) (nemzetközi alkalmazások bemutatása, 2 db hazai adatvagyon hasznosítási példa és pilot alkalmazás bemutatása hatásvizsgálat és arcképcsarnok készítésével; az adatvagyon hasznosítási példákban szereplő esetek hatásvizsgálati szempontú elemzése);
Eredménytermék: 2 db esettanulmány, 1 db. pilottanulmány: minimum 45 oldal összesen (minimum 15-15-15 oldal) (papír alapon és elektronikus adathordozón);

5.feladat:
Adatkezelés és felmérési módszertan nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével, törzsadat kezelés és interoperabilitás műszaki megvalósíthatósága (az interoperabilitás problémakör műszaki szempontú áttekintése, tanulmány készítése az adatkezelés, a különféle adatkezelő és feldolgozó rendszerek elektronikus együttműködéséről, az interoperabilitásról; az interoperabilitás problémakör jogi szempontú áttekintése, a jelenlegi szabályozások bemutatása, a jó gyakorlatok kiemelése – módszertani anyagok és műszaki megvalósíthatósági tanulmány készítése).
Eredménytermék: műszaki megvalósíthatósági tanulmány (benne módszertani anyagok): minimum 50 oldal (papír alapon és elektronikus adathordozón)

Leadandó dokumentumokra vonatkozó formai előírás: Times new roman, 11-es betűméret, ahol oldalszám került megadásra, ott beletartoznak a grafikai és képi ábrázolások is.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a jelen közbeszerzési tárgya szerinti szolgáltatások a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű projekt keretében kerülnek elszámolásra.

A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.800.000,- Ft…”

Forrás:
Digitális Jólét Program – Nemzeti Adatpolitika; Közbeszerzési Értesítő; 2018/209; 2018. október 30.

Az Országgyűlés határozata a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról

„…Az Országgyűlés elfogadja az e határozat mellékletét képező, 2018–2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát…”

Forrás:
Az Országgyűlés 23/2018. (X. 31.) OGY határozata a 2018–2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 168. szám; 2018. október 31.; 30940-30941. oldalak (PDF)
a 2018-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. Hazai Dekarbonizációs Útiterv. Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia. „Partnerség az éghajlatért” Szemléletformálási Terv; Innovációs és Technológiai Minisztérium; Magyar Közlöny; 2018. évi 168. szám; 2018. október 31.; 30942-31192. oldalak; Mellékletek (PDF)

Közigazgatás, politika

A mindennapjainkat könnyítik meg a hazai űrkutatás vívmányai – interjú Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal

„Az űrkutatás vívmányait olyan kulcsfontosságú területen hasznosítjuk, mint a navigáció, a katasztrófavédelem és a migráció, ezért gazdasági és nemzetbiztonsági szempontból is fontos, hogy az állam is támogassa az űripart – közölte lapunkkal Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

Az űrkutatás jóval több, mint a nagyhatalmak méregdrága passziója, hiszen számos, a mindennapokban is használható vívmányt az ezen a területen végzett kutatómunkának köszönhetünk – közölte lapunkkal az űrkutatásért felelős miniszteri biztos. Ferencz Orsolya rámutatott: a modern tömegtársadalmakban nem élhetnénk a ma tapasztalható életszínvonalon, ha nem rendelkeznénk olyan űrtechnológiára, így például műholdakra épülő navigációs rendszerekkel, amelyekkel a rendkívül sűrű vízi és légi forgalom összehangolható.

– A Sentinel műhold adatait egész Európa felhasználja a katasztrófavédelemben, a mezőgazdasági termésbecslésben, sőt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) is ezen szatellitrendszer segítségével követi nyomon a néptömegek mozgását. Kevesen tudják, hogy egy kisebb magyar cég kétezer alkatrésszel járult hozzá a Sentinel elkészültéhez – tájékoztatott a villamosmérnök, űrkutató.

Ferencz Orsolya úgy véli: a környező országokhoz képest hazánknak még bőven van behoznivalója az űrkutatás terén.

– Lengyelországban, Csehországban és Romániában is nagyobb önállóságot élvez ez a terület, mint ami nálunk mostanáig tapasztalható volt. A régiós országok közül sokan nemzeti űrügynökségeket is létrehoztak, Románia már 1991-ben. Magyarországon az Antall-kormány alatt közvetlenül Pungor Ernő miniszter felügyelete alá tartozott az űrkutatás, a 2000-es évek közepéig pedig főosztályként működött, azt követően elvesztett minden önállóságot – ismertette a szakember, rámutatva: napjainkban rendkívül szoros az űrverseny, és mivel sok múlik azon, melyik nemzet mekkora súllyal jelenik meg ezen a piacon, nemzetgazdasági érdek az űripart a kormány részéről is támogatni.

Hangsúlyozta: a mostani intézkedés csak a felzárkózás kezdete, hiszen hazánk az Interkozmosz-programban korábban jelentős eredményeket ért el, és azokhoz mérhető sikereket szeretne felmutatni a jövőben is.

– Oroszország mind a mai napig megkerülhetetlen az űrkutatásban, így az együttműködés ezzel az űrnagyhatalommal ugyanolyan fontos, mint az európai államokkal vagy a nemzetközi szervezetekkel. Hosszú „tetszhalott” állapot után 2000-ben az első Orbán-kormánynak sikerült bilaterális együttműködési megállapodást kötnie az oroszokkal a világűr békés célú felhasználásáról, tavaly pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter erősítette meg ezt a kapcsolatot Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterrel – idézte fel Ferencz Orsolya.

A miniszteri biztos hangsúlyozta: szeretnék, hogy a visegrádi országok között is szorosabb együttműködés alakuljon ki az űrkutatás terén. A szakember jelentős előrelépésnek nevezte, hogy Magyarország 2015-ben tagja lett az Európai Űrügynökségnek (ESA), szavai szerint a tagság 6,2 millió eurós éves költségét az előnyök többszörösen meghaladják, emellett a régió országai jelenleg ennél jóval nagyobb anyagi hozzájárulást vállalnak magukra. Románia például ennek az összegnek a hétszeresét fordítja erre évente.

– Hazánk az űrkutatás számos területén a világ élvonalába tartozik, így a sugárzás- és dózismérésben, emellett kiválóak az anyagtechnikai és a tápegységek gyártásában, fedélzeti kommunikációs elektronikai berendezések fejlesztésében felmutatott eredményeink. Csillagászaink egyebek mellett az exobolygó-kutatásban könyvelhetnek el fontos előrelépéseket. A magyar űrkutatási ágazat kiveszi a részét az űridőjárás megfigyelését jelentő új szolgáltatásból is, amely a világűrből érkező, Földünkre és civilizációnkra komoly hatást gyakorló jelenségeket hivatott vizsgálni, pontos, megbízható előrejelző rendszerként – sorolta a szakember.

Mint mondta, több felsőoktatási intézmény – köztük a Budapesti Műszaki Egyetem és az ELTE – is közreműködik űrkutatási projektekben, az MTA Energiatudományi Kutatóintézete pedig a NASA Orion űrhajójának Hold felé induló missziójában vállalt feladatot.”

Forrás:
A mindennapjainkat könnyítik meg a hazai űrkutatás vívmányai; Kárpáti András; Magyar Idők; 2018. november 3.

„A jó önkormányzás mérése és értékelése című műhely- és vitakonferencia” – (beszámoló)

„„Szükséges, hogy segítsük az önkormányzatokat, hogy mérni tudják magukat a kiválóság mércéjével”- fogalmazott Gáspár Mátyás, a Jó helyi önkormányzás kutatóműhely kutatási koordinátora. A jó önkormányzás mérése és értékelése című műhely- és vitakonferencián a kutatók kutatási területenként beszámoltak a főbb eredményeikről, megállapításaikról, valamint vitakérdések megválaszolására is sort kerítettek.

„Az általunk végzett önkormányzati kutatás az NKE-n eddig is kialakult Jó Állam indikátoraira asszociált”- mondta Tózsa István. A kutatóműhely vezetője felsorolta, hogy a Jó Állam Jelentés nyolc indikátora a biztonság, a bizalom, a közösségi jólét, a pénzügyi stabilitás, a versenyképesség, a fenntarthatóság, a demokrácia és a hatékonyság. „A kutatást évekkel előre nem lehet megtervezni”- vélekedett a professzor. Hozzátette, a társadalom elvárásokat támaszt az önkormányzatok felé, ami folyamatosan változik. Kiemelte, hogy a jó önkormányzás meghatározása és mérése érdekében kutatásuk egy tudománypolitika megalapozásnak tekinthető. „Felmértük a terepet és a lehetőségeket”- hangsúlyozta. Hozzátette, elkezdtek egy folyamatot, mely folytatására reméli, lesz még alkalmuk.

Gáspár Mátyás előadásában ismertette a jó önkormányzás mérésének és értékelésének legfontosabb részleteit, elvi módszertani alapjait. „Valamiben minden település kiváló akar lenni”- fogalmazott a kutatás irányítója. Véleménye szerint, ha egy önkormányzat akar jó lenni, elképzelhető, hogy mindenben jó akar lenni. „A kutatás ennek járt utána”- hívta fel rá a figyelmet. A kutatásban három pillért határoztak meg: a teljesítménypillér az önkormányzatok felé támasztott elvárásokról szól. A menedzsment pillér azokat a módszertani elemeket tartalmazza, amelyekkel az elvárt teljesítmény elérhető. A technológiai pillér lényege pedig, hogy a technológia alapvetően beleszól a menedzsment működésébe. „A mérőrendszer alapja a társadalmi jólét”- hangsúlyozta. Mint mondta, ez akkor lehetséges, ha a gazdasági, a társadalmi és a környezeti feltételek jól működnek együtt. Az előadó hozzátette, hogy a kormányzás is egy önálló tényező lehet. „Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, jó kormányzásra van szükség”- magyarázta. Gáspár Mátyás kiemelte, hogy a jó államnak az önkormányzatok is szerves részét képezik. Azt, hogy a Jó Állam Jelentésben mégsem szerepelnek, azzal magyarázta, hogy a közigazgatás egységes rendszerén belül egészen eltérő természetű dolgokról beszélünk. „Ennek mérésére külön értékelési rendszerre van szükség”- fejtette ki.

„A jó önkormányzás fogalmától elválaszthatatlan a jó településfejlesztés”- hangsúlyozta Bajnai László. Az NKE tudományos főmunkatársa értelmezésében a jó településfejlesztés lényege, hogy megfelel a céljának. „A tervszerű településfejlesztés nem csak szükséges, hanem lehetséges is”- vélekedett a településfejlesztésről szóló összegzésében.

Tózsa István elmondta, hogy az önkormányzatokkal kapcsolatos képzések kutatását vállalta. „A rendszerváltásig visszamenőleg áttekintettem a menedzsment részét, hogy hogyan lehetne ezeket értékelni”- mondta. Kiemelte, hogy az utolsó három nagyszabású képzés a Polgármesteri Akadémia, az Államreform Operatív Program (ÁROP), valamint a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) volt. Felvetette, milyen módon lehetne bekapcsolni a virtuális valóságot az önkormányzati továbbképzések rendszerébe.

A technológiáért Kovács Róbert volt a felelős. Főbb megállapításai közé tartozik, hogy az innováció terjedésének vannak törvényszerűségei. „A technológiát nem lehet önmagában értékelni”- fejtette ki. Hozzátette, ez egy része a társadalomnak és a technológia újraértelmezi a helyi közfeladatokat és a hozzáférést.

Zsolt Péter azt vizsgálta, hogyan lehet elérni, hogy az önkormányzatokban ne kooptált civilek tevékenykedjenek. „A cél, hogy ne olyan személyek szerepeljenek, akik eleve valamilyen érdekszövetségben vannak a helyi vezetőkkel, hanem valódi érdekeket képviselnek”- magyarázta.

Koronváry Péter a nemzetközi anyagokat tekintette át a jó önkormányzati menedzsmenttel kapcsolatban. Azt állapította meg, hogy a centrum és periféria működése a vezetéstudományban nemzetközi és hazai szinten egyaránt eltérő. Kifejtette, hogy az önkormányzatiság lemaradt a második világháború után egyre növekvő üzleti vezetés ötleteivel szemben. „A tömeg és a gyakorlat sem képes követni ezt a gyors változást”- jelentette ki.

„A közszolgáltatások jóságának értékelését kaptam feladatul”- fogalmazott Buskó Tibor. A kutató közös keretet fogalmazott meg. „A helyi közszolgáltatásokat megfelelő színvonalon, a fogyasztók elvárásának megfelelően kell véghezvinni”- hangsúlyozta. Kérdésként vetette fel, hogy a közszolgáltatások hogyan tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Csuth Sándor a méréshez kapcsolódó módszertanokat gyűjtötte össze. Azt javasolta, hogy az önkormányzat szervezetfejlesztésre vonatkozó módszertani gyűjteményét intézményesítsék. „A módszertani gyűjtemény folyamatos karbantartásának, bővítésének és fejlesztésének megszervezése szükséges”- jegyezte meg.

A konferencia a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.”

Forrás:
Önkormányzatok a kiválóság felé ; Fecser Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. október 26.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Biztonságos város program Törökbálinton: az építészeti bűnmegelőzés jegyében mintaprojekt kezdődött

„Megfelelő világítás, belátható közösségi tér és változatos területhasználat: az építészeti bűnmegelőzés jegyében mintaprojekt kezdődött Törökbálinton a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a Lechner Tudásközpont és a KultúrAktív Egyesület szervezésében. Az októberben indult Safecity programban a város civil szervezeteinek képviselői, intézmény- és cégvezetők, az önkormányzat munkatársai és egyetemi oktatók egyaránt szerepet vállalnak.

Október elején indult el a törökbálinti Safecity projekt: a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a Lechner Tudásközpont és a KultúrAktív Egyesület együttműködésével megvalósuló, jövő nyárig tartó biztonságos város program az építészeti bűnmegelőzés szemléletmódjára alapozva valósítja meg a város fejlesztését. Ennek egyik eleme a törökbálinti városháza mögötti, rendezetlen – korábban piacként is működő – terület megújítása, egy több funkció ellátására is alkalmas közösségi tér kialakítása.

A projekt során a közösségi tervezés módszerét alkalmazzák: az önkormányzat, az iskolák és óvodák, a civil szervezetek és a helyi cégek összesen közel 30 képviselője közösen dolgozik a törökbálinti fejlesztések sikeréért. A helyi szereplők a tervezési folyamat első lépésétől részt vesznek a projektben, nem csupán a véleményüket mondhatják el, tapasztalataikat és szükségleteiket is megoszthatják. A kisebb és nagyobb csoportos beszélgetéseknek köszönhetően az érintett felek kapcsolatba kerülnek egymással, így közvetlenül ismerhetik meg egymás szempontjait és javaslatait, így keresve kompromisszumos megoldást. A BME építész, a SZIE tájépítész, valamint az ELTE pszichológus hallgatói közösen kidolgozott ötletekkel segítik a munkát, az építészeti bűnmegelőzés szempontjait szem előtt tartva készítenek terveket Törökbálint fejlesztésére.

Az építészeti bűnmegelőzés alapgondolata, hogy az épített környezet kreatív tervezésével, egyszerű, gazdaságos és fenntartható eszközök használatával jelentősen csökkenthetőek a bűnalkalmak. A hagyományos eszközök használata, a térfigyelő kamerák és őrök önmagukban nem elegendőek a bűnalkalmak kiküszöbölésére, inkább a prevenciós bűnmegelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, olyan környezet kialakítása a cél, amely eltántorítja a bűnelkövetőt szándékától. A rendezett növényzet, a belátható sétányok, a zegzugos terek elkerülése, a megfelelő tájékoztatás (térképek, jelzések elhelyezése), a fák és cserjék folyamatos metszése segíthet a rejtekhelyek kialakulásának elkerülésében. A megfelelően alkalmazott építészeti eszközökkel való bűnmegelőzés nem csak épített környezet színvonalát emeli, hanem biztonságos, magas életminőséget is teremt.”

Forrás:
Biztonságos város program Törökbálinton Jancsó Ágnes; Lechner Tudásközpont; 2018. október 29.

Dunaszerdahely, a jó példa – a jövő városa!

„Horváth Zoltán olyan Dunaszerdahelyben gondolkodik, mely szerves módon integrálja működésébe korunk vívmányait, de nem mond le hagyományairól, tisztelettel és megbecsüléssel néz fel önmagára.

Szót ejtettünk már korábban is az okos város koncepciójáról. Az Ön értelmezésében mitől lesz „okos” egy város?

Az ún. Smart City alapja, hogy az emberi tőkébe, valamint a modern információs és kommunikációs infrastruktúrába történő befektetés ösztönzi és hajtja a fenntartható gazdasági fejlődést, és növeli az életszínvonalat, miközben a természeti erőforrásokat bölcsen kezeli. Egyszerűbben úgy is mondhatnám, hogy korszerűségéből adódó hatékony működésével a város jólétet teremt, örömöt és nem nehézségeket okoz lakosainak.

Lebontaná ezt konkrétumokra?
Mindez magába foglal egy élhető és lélegző belvárost, az ésszerű közlekedés szorgalmazását, a környezettudatos magatartás elősegítését. A modern belváros alapja meggyőződésem szerint egy korszerű főtér, zöld parkokkal övezett összefüggő városi sétány, illetve a templomtéren már rég tervezett földalatti parkolóház tényleges megvalósítása. Ha továbbmegyünk, akkor ebbe beletartozik az állomáspark szabadidőparkká alakítása, illetve egy komplex sikabonyi zöld övezet és élménypark kialakítása, ahol sport- és kulturális rendezvények is megtarthatók, és ahol találunk kutyafuttatót is. De nem tehetjük meg, hogy a szabadidős lehetőségek színtereiként a városrészek mindössze egyetlen körbehatárolt övezeteiben gondolkodunk, hiszen Sikabonynak, az egyes lakótelepeknek, nem is beszélve Ollétejedről, ma is léteznek olyan pontjai, amelyeket a polgárok aktívan kihasználhatnának a szabadidejükben, de jelenleg erre nem igazán alkalmasak. A jövő városa az én értelmezésemben emellett magába foglal egy belvárosi kulturális és idegenforgalmi központot is, amely együttműködne a Thermalparkkal és a város turisztikai létesítményeivel, és amely egy helyen, több nyelven tájékoztatná a Dunaszerdahelyre érkezőket arról, mit érdemes megtekinteniük. Kisváros a miénk, de még így is rengeteg itt a látnivaló.

Talán még dunaszerdahelyiként sem vagyunk ezzel tisztában…
Így van. Ebben pedig nekünk is segíthet egy ún. DS Tourist Trail, azaz egy dunaszerdahelyi turistaútvonal kijelölése, ami magába foglalná a nevezetességeinket, legszebb épületeinket és emlékhelyeinket. A teljesség igénye nélkül is van belőlük több mint húsz. Egy ehhez kapcsolt kiadvány rövid leírást tartalmazna mindegyikről, illetve egy térképet, amely végigvezet az útvonalon. Az állomáshelyeken interaktív információs pontok tájékoztatnának, a város egyes pontjain pedig jelölőábrák segítenének, merre haladjunk tovább. Mindez pedig bekerülhet az iskolai tananyagba, illetve diákprogramok részét is képezheti.

Térjünk vissza a jövő okos városának koncepciójához, mely kapcsán az ésszerű közlekedést is említette. Mit értsünk ezalatt?
Úgy kell hozzáállnunk a közlekedés feltételeinek modernizálásához, hogy a lehető legkevesebb időt vegye igénybe a belvároson való áthaladás. Ehhez szükség van a külvárosi utak, kereszteződések korszerűsítésére, ezen keresztül ugyanis némileg tehermentesíthető a Fő utca. Példaként említeném a Vasút utca szélesítését, átjárhatóvá tételét, körforgalom létesítését az állomás előtt és a sikabonyi temetőnél, átjárhatóbb, számlálóval ellátott, digitalizált kereszteződés létrehozását a kisudvarnoki úti temetőnél. Mielőbb össze kell kötni a Kisudvarnoki utat az Észak II-es lakóteleppel, valamint megyei közreműködéssel kiszélesíteni és letérősávokkal kibővíteni a Galántai utat az egyes csomópontoknál. Össze kell kötnünk a belvárosi kerékpárutakat a kisudvarnoki és nagyudvarnoki utakkal, emellett kerékpárutat kell építeni a Pódafai úton az ipari zóna irányába, hogy egyszerűbbé váljék a munkahelyek megközelítése.

A közlekedés korszerűsítése nagyban összefügg a környezetvédelemmel, mely ugyancsak részét képezi a programjának. Milyen elképzelései vannak ezen a téren?
Amennyiben a közlekedés felől közelítjük meg ezt a témát, akkor szeretném támogatni az elektromos autók elterjedését azáltal is, hogy ingyenessé tegyük számukra a parkolást, emellett alakítsunk ki olyan pontokat, ahová töltőállomások telepíthetők. A városi tömegközlekedésben ugyancsak szorgalmaznám az elektromos autóbuszok használatát, ezzel is csökkentve a mindennapi károsanyag-kibocsátást. A kerékpárutak szintén említett bővítésével egy időben pedig beemelnénk a városba a kerékpárok megosztott használatának (bikesharing) koncepcióját, és biciklikölcsönző-pontokat alakítanánk ki. A környezettudatos gondolkodás tisztábbá, komfortosabbá teszi a lakókörnyezetünket és vonzóbb turistavárossá varázsolja Dunaszerdahelyt. Ezen a területen is van mit cselekednünk, kiemelt figyelmet szentelve a szelektív hulladékgyűjtésre, melyhez városi szinten hozzá kell járulnunk egy komposztálóval ellátott zöldudvar létrehozásával is. Ezen és más téren is rengeteget tanulhatunk a civil szférától, éppen ezért szorgalmazom, hogy alkossuk meg Dunaszerdahely civil koncepcióját, mely magába foglalná a civil szervezetek közös jótékonysági fesztiváljának elindítását is. A társadalmi szerepvállalásra kész helyi vállalkozókkal, illetve a civil szféra képviselőivel nagy mértékben fejleszthető egy település, a konszenzuson alapuló döntéshozatalon keresztül pedig olyanná tehetjük Dunaszerdahelyt, amelyről mindannyiunk közös véleménye az volna, hogy ez a jövő városa.”

Forrás:
Horváth Zoltán: Dunaszerdahely, a jó példa – a jövő városa!; Paraméter.sk; 2018. november 3. (PR-cikk, de érdekes)

Új trend: a személyes adatokért kedvezmények járnak a biztosítóknál

„Amint az várható volt, a világ egyik legnagyobb biztosítótársasága teljes erővel rámozdult az ügyfelek fitnesz adataira. A kanadai Manulife amerikai leányvállalata, a John Hancock nevű pénzintézet hároméves teszt után úgy döntött, hogy minden életbiztosítási termékére kiterjeszti az interaktívnak nevezett opciót. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyfél hajlandó összekötni vele a hordozható eszközeit, akkor kedvezményekben részesül.

Ha valaki automatikusan átadja például a karján lévő Fitbit vagy Apple Watch, vagy bármilyen sporttevékenységet monitorozó eszköz adatait, akkor kedvezőbb díjakat és különböző üzletekben levásárolható kuponokat kap. Elvileg mindenki nyerhet a megoldással, az ügyfél kevesebbet fizet és újabb ösztönzőt kap a sportoláshoz, és mivel hosszabb ideig él egészséges életet, a biztosítónak kevesebbet kell majd kifizetnie az egészségügyi ellátására.

Mindez azonban mégsem ennyire egyértelmű, a hasonló törekvéseket nem véletlenül éri világszerte számos kritika.

A trend nyilvánvaló, minden vezető biztosító meg szeretné szerezni az ügyfelek sportolási és egészségügyi adatait, hogy ezeket beépíthesse a díjszabásába. Magyarországról az egyik jó példa az NN Biztosító, amelynek saját mobiltelefonos futóapplikációja van, amelyben a regisztrált ügyfelek a futott táv és idő alapján szerzett pontjaikat kedvezményes vásárlásokra használhatják fel.

Ezzel párhuzamosan az NN nemrég megjelent egy olyan sporthoz kapcsolt balesetbiztosítással is, amelyet mobiltelefonról lehet igény szerint ki- és bekapcsolni, például azért, hogy perc alapon számlázzon, csak addig, amíg az ügyfél fut, biciklizik vagy akár túrázik. Ez azonban csak a kezdet.

Logikus lenne, hogy a két applikációból szerzett személyes adatokra építve a jövőben az ügyfeleket például személyre szabott életbiztosítási ajánlatokkal bombázzák. Sztanó Imre elnök-vezérigazgató erre a felvetésünkre azt mondta nekünk, hogy nem vagyunk még ebben a fázisban, de a termékfejlesztés iránya valóban ez. Nagyon sokat tehát már nekünk sem kell várnunk arra, hogy választás elé állítsanak: vagy megadjuk a hozzáférést a fitnesz adatainkhoz, vagy nem kapunk alacsonyabb árakat, esetleg fejlettebb szolgáltatáscsomagokat.

A John Hancock amerikai lépése egyébként nem teszi kötelezővé a csatlakozást, az adatok átadása nélkül is lehet szerződni a céggel. A folyamat csak akkor kezd érdekes lenni, ha a jövőben nagyon sokan engedik meg a hozzáférést, mert akkor fordul a kocka, és idővel már úgy tűnhet, hogy az olcsóbb díj az alap, és a magánszférába be nem engedő drágább verzió a prémium szolgáltatás.

Mi lehet a baj ezzel? Lisa F. Carver, a kanadai Queen’s University tudományos munkatársa szerint például az, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegek számára nem lesz reális választás a drágább biztosítás, vagyis az a fajta termék, ahol nem kell hozzáférést engedni a személyes adatokhoz.

Ők tehát tulajdonképpen ki lesznek szolgáltatva annak, hogy leépítsenek egy részt a magánszférájukat övező falakból.

Ráadásul hasonló helyzetbe kényszerülhetnek a pénzügyeikben is, mert ha például hitelt akarnak felvenni, akkor a kedvezőbb kondíciókhoz esetleg automatikus hozzáférést kell majd engedniük a pénzköltési adataikhoz. A harmadik láb pedig az egészségbiztosító, amely az alacsonyabb díjakért cserébe például kérhet rendszeres és automatikus pulzus- vagy vérnyomásmérést, esetleg aktivitásfigyelést.

Ám minél több adatot oszt meg valaki, annál könnyebben válik terelhetővé az élete. Ha a pénzügyi szokásokról, az egészségügyi (akár a nem receptköteles) költésekről és a sportolási, illetve wellness-szokásokról keletkező sok adatot képzeletben egybegyúrjuk, egészen értékes, piacon jól eladható halmazok jöhetnek létre. Egy ilyen kombinált adatbázishoz pedig könnyű olyan ösztönző rendszert kapcsolni, amely adott csatornákba tereli az ügyfelek fogyasztását. A bizonyos helyeken levásárolható kuponok rendszere már ebbe az irányba mutat.

Végső soron pedig a jövőben a mainál sokkal jobban nyílhat a biztosításban az olló az egészségesek és egészségesebben élők, illetve a kevésbé jó adatokat produkáló ügyfelek között. Carver szerint ez azért nem jó, mert az idősebbek a jelenleginél is kedvezőtlenebb helyzetből indulnak majd, pedig pont nekik nincs több pénzük a jobb szolgáltatásokra.”

Forrás:
A biztosítódnak lesz egy ajánlata a mozgási adataidért cserébe, odaadod neki?; Torontáli Zoltán; G7.hu; 2018. október 29.

Az osztrák főváros megszakította a tárgyalásokat az Airbnb lakásmegosztó platformmal

„A két fél több mint egy éve folytatott egyeztetéseket arról, hogy a helyi turizmust támogató törvény, az adatvédelmi előírások, az adatmegosztási szabályok, az ellenőrzési lehetőségek és a helyi adórendeletek figyelembevételével egy megfelelő szerződést írjanak alá az Airbnb ügyfelei által fizetendő helyi adókról. A társaság ugyanakkor megtagadta, hogy a város ellenőrizhesse azt, hogy a befizetett adó valóban megfelel-e a bérlők pontos számának. Az Airbnb még arra sem volt hajlandó, hogy lehetővé tegye a személyes adatok kikérését a gyanús esetekben. Ezért Bécs vezetői megszakították a tárgyalásokat.

Peter Hanke illetékes városi tanácsnok kijelentette, hogy szívesen találtak volna közös megoldást az Airbnb képviselőivel, de ha egy társaság nem hajlandó alapként elfogadni az osztrák jogot és egyik követelést sem akarja teljesíteni, akkor egyszerűen nem marad további lehetőség az egyeztetések sikeres lezárására. Az ügy a közeljövőben úgy folytatódik, hogy az Airbnb megkapja majd a hivatalos felszólításokat az ügyfelei adatainak kiadásáról. Amennyiben a cég ennek nem tesz eleget, akkor a város elindítja a közigazgatási eljárást. Minden egyes nem kiadott adatcsomag után a vállalat köteles lesz minimum 38 és maximum 2100 euró pénzbüntetést fizetni.

Az Airbnb sajnálkozott a döntés miatt. A cég azzal érvelt, hogy Bécs képviselői nem voltak kellően türelmesek. A társaság továbbra is kész a tárgyalások folytatására, mert a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy egy automatizált, digitális megoldás nagyon is jól működhet. Eddig több mint 400 településen és régióban sikerült megállapodni a helyi hatóságokkal arról, hogy az Airbnb fizeti az ügyfelei helyett a helyi adót és egyúttal átvállalja az adminisztrációs kötelezettségeket is.

A lakásmegosztó megjelenésének egyébként nagyon nem örültek Bécsben, mert a bevételek zöme az egyszerre több belvárosi lakást kiadó befektetőkhöz vándorolt és ezek eltűnése a piacról az albérleti díjak megugrását okozta. A szolgáltatás megjelenése komoly hatással volt nem csupán az ingatlanágazatra, hanem az egész turizmusra is. A platform éves bruttó bevétele 80 millió euró, ez körülbelül a 10 százalékát teszi ki a bécsi szállásbevételeknek. A bécsi önkormányzat tavaly novemberben szabott ki először közigazgatási bírságot olyan portálokra, amelyek megtagadták a lakásokat kiadókkal kapcsolatos információk továbbítását. Összesen hat szolgáltató kapott büntetést, az Airbnb akkor még nem volt köztük.”

Forrás:
Nem tudott megegyezni Bécs és az Airbnb; SG.hu; 2018. november 3.

Digitális megosztottság új alakban: A tehetős amerikai iskolák már tiltják a digitális eszközöket

„Egyelőre még változó, hogy az iskolák hogyan reagálnak a digitális eszközökre. Jellemzően az amerikai állami iskolák még ezzel próbálják vonzani a diákokat. A tehetős szülőknek, többek közt a szilícium-völgyi fejlesztőknek viszont már elegük van, hogy a vállalatok a képernyők elé akarják szegezni gyerekeiket.
Sok szülő már inkább szeretné leszoktatni a gyerekeit a digitális eszközök túlzott használatáról, és ehhez az iskolát hívja segítségül – mutatja be a The New York Times riportja. Így míg az állami iskolák továbbra is a digitális eszközök elérhetőségével és az órai digitális készségfejlesztéssel csábítják a diákokat, addig a gazdagabb szülők gyermekeit célzó (magán)iskolák egy része már a „képernyő nélküli” tanórákat hangsúlyozza, ahol inkább például a faalapú játékokon és a gyerekek közti személyes interakción van a hangsúly. Egyik népszerű választás Peninsula Waldorf iskolája, amely alternatív iskolatípus hagyományosan nem részesíti előnyben a digitális eszközöket, de hitvallását részletesen is kifejti és adatokkal támasztja alá a honlapon.

A tehetős családok már jóval hamarabb hozzáfértek az internethez otthonaikban is, így a iskolák már régen elkezdték fejleszteni a diákok digitális készségeit, például akár online házi feladatokkal – miközben Amerikában még csak a háztartások kétharmada rendelkezett széles sávú internettel. Mostanra viszont az internet elárasztotta az otthonokat és a diákok életét, ezért többek közt a Szilícium-völgyben élő szülők egyre inkább a digitális eszközök gyermekeikre gyakorolt hatása miatt kezdenek aggódni, és „képernyőmentes” (televízió, laptop, mobil, Playstation, Nintendo stb. mentes) életstílust biztosítani számukra – hogy mondjuk ne az okostelefont tartsák a legjobb barátjuknak.

Digitális megosztottság, máshogy
Mindezt viszont nehezen lehetne megtenni, ha a gyerek körül mindenki más mobilozik, ezért a szülők összefogtak a probléma miatt, és a Stand Together And Rethink Technology (START) program keretében találkozókat is szerveznek. Ennek következtében látható például a Common Sense Census jelentésben, hogy az alacsonyabb bevételű családokban élő tizenévesek egy nap átlagosan több mint 8 órát töltenek a képernyő előtt, jellemzően szórakozással – ha a tévézés közben chateltek, akkor az dupla időnek számított a felmérésben. Addig a magasabb jövedelmű családoknál 5 és háromnegyed óra átlagosan a diákok képernyő előtt töltött ideje.

Egy amerikai pszichológus, Richard Freed már 2015-ben könyvet írt a problémáról (Wired Child: Reclaiming Childhood in a Digital Age), és most egyrészt a Szilícium-völgyben tart előadásokat az aggódó szülőknek, másrészt pedig az alacsonyabb jövedelmű szülőknek ad tanácsokat. A pszichológus szerint sok szülő nem ismeri fel, hogy a képernyő előtt töltött idő csökkentésével adott esetekben kiküszöbölhető lenne a gyerekek magatartási problémája.

A szakértő leginkább a cégek hozzáállását kritizálja, amiért a funkciókon keresztül függőséget próbálnak előidézni, lásd persuasive design. Az Apple, a Google és a Microsoft is hatalmas energiákat vet be, hogy már az iskolákban megszoktassa a diákokkal a termékeit, de a cégek a gyerekek szabadidejét is folyamatosan befolyásolni próbálják, hogy a termékeiket és szolgáltatásaikat terjesszék. A The New York Times-nak nyilatkozó szülők szerint a technológiai vállalatok a manipulációval hazudnak a szülőknek és az iskoláknak, és egyfajta „társadalmi kísérletet” végeznek.

Korábban amiatt lehetett aggódni, hogy digitális szakadék és megosztottság keletkezik, mivel nem fér hozzá mindenki az internethez. Most viszont már amiatt lehet aggódni, hogy az alacsonyabb jövedelmű családokban élő gyerekek túl sok időt töltenek a különböző képernyők előtt, mégpedig nem építő és fejlesztő céllal. Tulajdonképpen a gazdag szülők, például a technológiai vállalatoknál dolgozó fejlesztők sem kérdőjelezik meg, hogy a jövőben is fontos szerepe lesz a technológiának, de véleményük szerint nem kell a gyerek egész napját a képernyő előtt töltenie ahhoz, hogy később dolgozni tudjon az eszközökkel. Richard Freed és 200 másik pszichológus nyílt levélben próbálja felhívni az amerikai pszichológiai társaság (APA) figyelmét a játékok és a közösségi média kártékony hatására, a cégek etikátlan és manipulatív gyakorlatára a gyerekekkel szemben, amely ellenkezik az APA etikai alapelveivel és szabályzatával, ezért a pszichológusok szerint a szervezetnek is lépni kellene a gyermekek védelme érdekében.”

Forrás:
A tehetős amerikai iskolák már tiltják a digitális eszközöket; Habók Lilla; HWSW.hu; 2018. október 30.
Lásd még a The New York Times sorozata:
The Digital Gap Between Rich and Poor Kids Is Not What We Expected; Nellie Bowles; 2018. október 26.
„America’s public schools are still promoting devices with screens — even offering digital-only preschools. The rich are banning screens from class altogether.”
A Dark Consensus About Screens and Kids Begins to Emerge in Silicon Valley; Nellie Bowles; 2018. október 26.
„I am convinced the devil lives in our phones.”
Silicon Valley Nannies Are Phone Police for Kids; Nellie Bowles; 2018. október 26.
„Child care contracts now demand that nannies hide phones, tablets, computers and TVs from their charges.”

Most már mindenért az okostelefonok a felelősek: egy évtized alatt rosszabb lett a sebészhallgatók kézügyessége

„Az Imperial College London sebészprofesszora, Roger Kneebone beszélt arról a BBC beszámolója szerint, hogy az elmúlt évtizedben érezhetően romlott az általa tanított orvostanhallgatók kézügyessége.

Mint mondta, nem csak őt, de kollégáit is aggasztja, hogy egy évtizeddel ezelőtt még biztosak lehettek benne, hogy az iskolát befejező hallgatók rendelkeznek bizonyos alapvető gyakorlati képességekkel, de ma már nem ez a helyzet: miközben van egy rakás diákjuk, akiknek nagyon jó pontszámaik vannak és remekül tanulnak, de a taktilis tudás területén alapvető hiányosságaik akadnak.

Ez pedig a sebészeknél komoly probléma, hiszen náluk a nagyon komoly orvosi tudás alapvető kézügyeséggel kell párosuljon.

Szakértők szerint a kézügyesség visszaszorulásáért alapvetően az életmódunk megváltozása a felelős: egyre több időt töltünk monitorok előtt, illetve mobiltelefonunkkal a kezünkben, ezek pedig csak bizonyos fajta kézmozgásoknak kedveznek, vannak izmok, melyek alig mozdulnak meg ilyenkor. A sok telefontartás kihat a kézfejünk, az ujjaink és a könyökünk működésére is.

Kneebone szerint a mai diákok érezhetően kevésbé magabiztosak és kompetensek, ha kezeik használatáról van szó. Szerinte az egyik megoldás az lehetne, ha az iskolákban nagyobb hangsúlyt fektetének a kézügyességre és a kreativitás e anyagi formáira.”

Forrás:
Egy évtized alatt rosszabb lett a sebészhallgatók kézügyessége az okostelefonok terjedése miatt; Horváth Bence; 444.hu; 2018. november 1.
Surgery students ‘losing dexterity to stitch patients’; Sean Coughlan; BBC News; 2018. október 30.
Effects of Smartphones on our Fingers, Hands and Elbows; The Orthopaedic Institute
Szerkesztői megjegyzés:
Nincs okunk kételkedni a sebészprofesszor tapasztalatában. Azonban a magyar cikk nem kis részben az újságírói (magyar és angol) „kreativitás” eredménye. A professzor annyit állított, hogy a gyerekek egy olyan világban nőnek fel, ami drámaian redukálja az átélt, megtapasztalt világot. Nagyon nagy mértékben hiányzik belőle a természetes, érzéki világ. A gyerekek egyszerűen nem tapasztalják meg érintéssel a világ sokszínűségét. Ennek következtében az erre a tapasztalatra épülő gyakorlati tudás, ami a sebészeknél alapvető fontosságú, csökevényesen létezik csak sok fiatalnál. Szó sem volt arról, hogy a telefonhasználat átalakítaná a kézmozgásokat. (Természetesen a számítógépes gépelésnek, a mobiltelefon kezelésének lehetnek orvosi következményei, de itt nem ezekről volt szó.) Mindez abból az alkalomból hangzott el, hogy megjelent egy jelentés, ami az iskolai alkotó, művészi tevékenység (amelyeket kézzel végeznek) kiterjesztését követeli.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. november 5.

Brazil elnökválasztás: digitális manipuláció a WhatsApp közösségi platformon. A fejlődők „modellje” lehet?
Az elmúlt hét legtöbbet elemzett témája, nyilván nem okozunk vele meglepetést, a brazil elnökválasztás kimenete volt. A néha egyenesen fasisztának bélyegzett, vagy legalábbis a Latin-Amerikában nagy hagyományokkal rendelkező, fasisztoid előképekkel is rendelkező tekintélyuralmi rezsimekkel szimpatizálónak tekintett Jair Bolsonaro választási sikere mindenesetre komoly nyugtalanságot váltott ki sokfelé a világban. Az erősen szélsőséges nézeteket hirdető jobboldali politikus sikere a hagyományos elitekkel szembeni „lázadás” globális jelenségébe látszik betagolódni. Brazíliában a választók tömegei tették le a voksukat a mindent elborító korrupció felszámolását ígérő, és a szinte hadiállapotnak látszó közbiztonságnak, vagy inkább közbizonytalanságnak hadat üzenő egykori katonatiszt mellett.
A világosan, és hosszú ideje érzékelhető népi elégedetlenség láthatóan Bolsonaro kampányára hajtotta a vizet, ám a küzdelem mégsem volt „tét nélküli”, vagy éppen „lefutott” játszma. A sokszor kiélezett kampányban mindvégig fontos szerepet játszott a közösségi média. Brazíliában azonban nem a Facebook, vagy a Twitter a sztár ezen a terepen, hanem az (egyébként szintén a Facebook cég által tulajdonolt) üzenő alkalmazás, a WhatsApp. Ez a világban máshol is népszerű platform vált az egymással versengő jelöltek kampányüzeneteinek egyik fő hordozójává – és mint mondják, a manipuláció legfontosabb fegyverévé is.
Először október közepén szellőztette meg az egyik tekintélyes regionális újság, a Folha do Sao Paulo, hogy üzletemberek egy csoportja jelentős összegeket fektetett a Bolsonaroval szemben induló ellenzéki jelölt, a baloldali Fernando Haddad lejáratását célzó kampányba. A pénzből a népszerű WhatsApp platformon indítottak tömeges üzenetküldéseket. Maga az akció egyébként önmagában is illegálisnak számított, mivel Brazíliában az ilyen kampányfinanszírozási konstrukciót tiltja a törvény. A kampányt elemző brazil szakember szerint – bár az adatok vizsgálata még jó ideig eltart – már most látható, hogy nagyjából minden tíz továbbított kampányüzenetből 2-3 egyértelműen az álhír kategóriájába sorolható. Miközben a brazil társadalmat feszítő nagyon is valóságos problémák nyomták rá meghatározó bélyegüket az elnökválasztás kimenetére, ugyanakkor a választói magatartást befolyásolni képes tájékoztatás számottevő manipulációja egyértelműen aggasztó fejlemény.
Brazíliában egyébként a „szegény ember sms-ének” is nevezhetjük a WhatsApp szolgáltatást. Az alkalmazáson keresztül a normális sms díjszabás elenyésző töredékéért küldhető üzenetek nem egészen egy évtized alatt meghódították a – zömükben ma sem a jól szituált középosztályhoz tartozó – helyi használókat. A rohamos térhódítást jól érzékelteti, hogy a 210 milliós népességből ma már legalább 120 millió használja rendszeresen a WhatsApp-ot. Szakértők szerint ez a trend más fejlődő országokban is jellemző lehet. Egyben már most figyelmeztetnek: a másik BRICS tagállam, India jövő évi választása során még jelentősebb manipulatív szerepet kaphat majd ez a mobil üzenetküldő alkalmazás.
Fake news on WhatsApp swayed Brazil’s election. India should be worried; Aria Thaker; Quartz India; 2018. október 31.
Empresários bancam campanha contra o PT pelo WhatsApp; Patrícia Campos Mello; Folha do Sao Paulo; 2018. október 18.

Digitális elvándorlás: az indiai politikusok tömegesen csatlakoznak a helyi közösségi platformokhoz
Miközben egyelőre korai lenne azt latolgatni, hogy vajon az imént említett globális alkalmazások könnyű manipulálhatóságától való félelem áll-e a háttérben, az azonban kétségtelen, hogy az indiai politikai elit, ebben a művelt rétegek által egyértelműen az angol nyelvhez ragaszkodó országban, tömegesen kezdte meg „átállását” egy ShareChat nevű közösségi platformra.
A jól ismert, globális alkalmazásokkal ellentétben, ez a helyi fejlesztésű, Android alapú platform 14 különböző nyelvet, ill. nyelvjárást támogat, ami óriási potenciált hordoz a soknyelvű indiai szubkontinensen. Elsősorban a kisvárosi internethasználók körében terjed rohamosan ez az alig három éve indított szolgáltatás, amelynek van még egy furcsasága: miközben tucatnyi helyi nyelven érhető el, az angolt, az indiai üzlet, politika, oktatás hagyományos nyelvét, a kontinensnyi méretű, 1,4 milliárdnyi lakosú ország bevett „lingua francáját”, univerzális közvetítő nyelvét – nem támogatja.
Az alkalmazás egyébként leginkább a Facebook-hoz hasonlatos: a felhasználók által generált hírfolyam pereg az egyes felhasználók előtt, akik lájkolhatják, kommentálhatják, és természetesen meg is oszthatják az üzenetfolyamukban megjelenő egyes bejegyzéseket. A felhasználók a ShareChat-ről egyébként közvetlenül posztolhatnak az Indiában ugyancsak népszerű WhatsApp platfromra is, és szakértők szerint ez a lehetőség az egyik magyarázat az alkalmazás viharos gyorsaságú elterjedésére. A 2015-ben indított app ma már 25 millió havi aktív felhasználóval büszkélkedhet, ami nagyjából hússzoros növekedési ütemet takar az elmúlt másfél évben.
A ShareChat nem csupán a kisvárosi India – vélhetően kevésbé művelt – népessége körében egyre népszerűbb. A politikai elit – és ebben bizonyára közrejátszik a 2019. évi választásra való készülődés is – előszeretettel választja immár a ShareChat platformját. Három indiai szövetségi állam főminisztere már saját fiókkal rendelkezik, és az sem lehet véletlen, hogy mindegyikük a világ leginkább digitalizált nagypolitikusának számító Narendra Modi miniszterelnök Bharatiya Janata pártjához tartozik.
Ennek az érdekes technológiai fejleménynek több fontos következménye is lehet. Fontos szempont természetesen a kiberteret szinte elöntő, és valamennyire már túszként rabul ejtő dezinformáció kérdése is. Amennyiben ugyanis az indiai közélet egy jókora része a helyi nyelveket preferáló új közösségi platformra vándorol, az jelentősen megnehezíti a külső manipulálhatóságot. Ugyanakkor a nem ártó szándékú (de, legalábbis legális és legitim) nemzetközi információ áramoltatásnak is komoly gátat állíthat az új közösségi médiatér. A digitális diplomácia, a „népi külpolitizálásnak” is nevezett public diplomacy IKT-alapú kiadása ugyanis éppen a külföldi közösségekkel való közvetlen kapcsolatépítésben látja egyik nagy ígéretét. A többközpontú világrend egyik kiemelt szereplőjeként emelkedő Indiára figyelő e-diplomácia eddig könnyű helyzetben volt, hála a hajdani gyarmatosítók nyelvének töretlen és széleskörű alkalmazásának. A helyi nyelvű közösségi média platformok elterjedése azonban egy csapásra komoly nyelvi korláttal nehezítheti az Indiával való külpolitikai célú digitális közdiplomáciai kapcsolatépítést, kapcsolattartást.
Indian politicians are now flocking to an unlikely „no English” social network; Aria Thaker; Quartz India; 2018. október 5.

A közösségi háló monitorozása életeket menthet – figyelmeztet a pittsburgh-i mészárlás kapcsán Izrael washingtoni nagykövete
A pittsburgh-i zsinagógában történt közelmúltbéli véres merénylet nyomán a nemzetközi sajtót betöltötték felháborodás, a bánat és a részvétnyilvánítás hangjai. A politikai, illetve erkölcsi támogatás kinyilatkoztatásai mellett figyelemre méltónak tartunk egy másik gondolatot is, amely gyakorlatilag elsüllyedt a hírfolyamban. A mészárlást kapcsán megszólalt Ron Dermer, Izrael Állam Washingtonban akkreditált nagykövete is, és valami olyat mondott, ami egyszerre kényes, és evidens. Nyugtalanító, kérdéseket felvető, vitákat (szakmai és társadalmi konzultációt) követelő, de nehezen megkerülhető téma.
Ahogy Izrael figyelemmel kíséri a szélsőséges csoportok tevékenységét a közösségi terekben, éppen úgy monitoroznia kell az USA-nak is a közösségi platformokat, ha el akarja kerülni ez ehhez hasonló vérontásokat – vélte a diplomata.
A téma egyébként nem is sokkal ezelőtt, nyár végén kavarta fel az indulatokat az amerikai sajtóban. Akkor számolt be hosszabb írásában a The Washington Post az izraeli hatóságok közösségi média figyelési-felderítési gyakorlatáról. Az izraeli biztonsági szervezetek rutinszerűen (bár, talán helytállóbb úgy fogalmazni, szisztematikusan) monitorozzák a mára a legfontosabb közösségi térré előlépett világhálót, különösen a közösségi médiát abban az országban, ahol a szélsőséges merényletek fenyegetése szinte mindennaposnak számít. Az eredmények – mondják a biztonsági szakemberek – magukért beszélnek: az elmúlt három év alatt, jórészt a közösségi médián keresztül észlelt információknak köszönhetően, mintegy 80%-kal csökkent az ún. magányos elkövetők által végrehajtott terrorcselekmények száma Izraelben. Éppen az olyasfajta bűntények tehát, jegyezte most meg Dermer nagykövet, amelyek különösen jellemzőek az Egyesült Államokban, de az európai nagyvárosokban is.
Az izraeli rendőrség és belbiztonsági szolgálatok embereiből különleges egységet hoztak létre, amely speciális algoritmusokat dolgozott ki a potenciális merénylők, illetve készülő merényletek kiszűrésére. A program, különösen annak keresőszavai, természetesen folyamatosan változnak, igazodva az aktuális körülményekhez és fenyegetésekhez. A bűnmegelőzés ezzel természetesen nem vált „automatizálttá”, hiszen a program által gyűjtött információt továbbra is hús-vér emberek erősítik meg, vagy cáfolják.
Lehet, hogy a módszer hatékony a terrorakciók számának drasztikus csökkentésében, de ugyanakkor természetesen súlyos kérdéseket is felvet. A magánszféra védelme, a szólásszabadság, vagy általában az emberi jogok kérdése forog itt ugyanakkor kockán – vélik a leginkább érintett palesztinok, de Izrael arab állampolgárai is. Elég lehet néhány félreérthető, vagy ostoba kijelentés a Facebookon, hogy máris az algoritmus célkeresztjében találja magát az ember, aztán pedig letartóztatásban, mint felforgató- mondják a jogvédők. A téma, és a hozzá kapcsolódó vita jól mutatja, hogy a technika, önmagában, messze nem kínál megoldást összetett társadalmi problémákra. Ahogy az is jól látszik mára, hogy a kibertér mindenhatóvá válásával messze nem a technikai kérdések válnak a leginkább feszítővé, hanem az etikaiak, jogiak, politikaiak.
Ambassador Dermer: After Pittsburgh, US Must Follow Israel’s Lead and Monitor Social Networks; Chaim Levinson; Haaretz; 2018. október 30.
Israel says monitoring social media has cut lone-wolf arracks. Plaestinians are crying foul; Ruth Eglash-Loveday Morris; The Washington Post; 2018. július 9.

Mesterséges intelligencia segítheti a diplomatákat? Érdekességek az idei Tel Aviv-i Innovációs Fesztiválról
Izrael, bár ez közhely, de igaz, egyfajta technológiai nagyhatalom. Pontosabban fogalmazunk: az innováció egyik legfontosabb „hazája”, és persze ez a kategória napjainkban nagymértékben van átfedésben a technológia fogalmával. Még jobban lebontva: az információs és kommunikációs technológiákkal. Nem véletlen hát, hogy a világ fejlesztői, gyártói, alkalmazói többnyire árgus szemekkel figyelik az izraeli projekteket, eredményeket. A DLD nevű cég által szervezett Tel Aviv-i Innovációs Fesztivál különösen nagy érdeklődéssel kísért eseménye a technológiai fejlesztő szakmának. Szűkebb területünk szempontjából jelzésértékű, hogy az idei nemzetközi rendezvényen külön szekcióban szerepelt már az e-diplomácia világa. A „Diplomácia az információ technológia korában” panel súlyát jelzi, hogy az esemény megnyitásában, vezérfelszólalóként, tiszteletét tette az Izraeli Külügyminisztérium közdiplomáciai igazgató-helyettese, Noam Katz, illetve a minisztérium legizgalmasabb digitális diplomáciai fejlesztéseiért felelős részleg, a Kutatási és Fejlesztési Osztály vezetője, Elad Ratson is.
Az idei év témája külön érdekességet is takart. Munícióval szolgált azoknak – kutatóknak és gyakorló diplomatáknak -, akik rég óta hangsúlyozzák, hogy a „digitális” diplomácia messze nem azonos a közösségi média egyre szélesebb körű külügyi használatával. A külföldi közvéleményekkel való közvetlen, széleskörű párbeszéd ugyan a diplomácia egyik legfontosabb funkciója maradt, ami hatalmas potenciállal kecsegtető támaszra lelt a közösségi média alkalmazásában. Ám az igazság az, hogy az IKT-forradalom a diplomácia többi funkcióját is hatékonyan támogathatja. Itt van például a tárgyalás. Ez, változzon bárhogyan a világ, szélesedjen a közdiplomácia révén az aktorok köre, vagy a külügyek szférájába emelkedő témák sokasága – a tárgyalás, kétoldalú, vagy multilaterális, továbbra is a diplomácia legfontosabb feladatköre maradt. Kutatók azt remélik, hogy hamarosan ezt a kulcsfeladatot is drámaian átalakíthatja az IKT, méghozzá a tárgyalásokat segítő mesterséges intelligencia alkalmazások révén.
A Tel Avivban most részletesen bemutatott fejlesztés, a „Project Debater”, azaz a „Debattör projekt” éppen ezzel kecsegtet. A fejlesztés az IBM izraeli Haifában működő laboratóriumában született meg. A bemutató bizonysága szerint az algoritmus beszélgető interfészen keresztül vitába képes szállni emberi partnerekkel. E közben racionálisan érvel, megvitat témákat emberi beszélgető társaival – méghozzá nem előre kitűzött témákban. Nem kérdés-válasz típusú „beszélgetésről” van itt szó: a program hosszú, bonyolult gondolatmeneteket felölelő vitákra képes, amelyek során véletlenszerűen megválasztott témákban fogalmaz meg szakszerű véleményt, értékítéletet. Erre a nem mindennapi teljesítményre mintegy hatévnyi gépi tanulás készítette fel a programot, amelynek során nagy tömegű adattal ismertették meg. A fejlesztők a programot három alapvető mesterséges intelligencia képességgel vértezték fel: a hallgatás és megértés képességével, az emberi dilemmák modellezésének a képességével, és az adatokon alapuló fogalmazás (és közlés) képességével.
DLD Tel Aviv Innovation Festival 2018
The Artificial Intelligence Research Behind the Impressive Project Debater; Jesus Rodriguez; Towards Data Science; 2018. június 20.

KÖNYVSZEMLE – Aguirre, Daniel- Erlandsen, Matthias, – López, Miguel Ángel (2018): Diplomacia pública digital: el contexto iberoamericano. Escuela de RIUN, Costa Rica
A könyvszemle, könyvajánló mindig izgalommal tölti el a szerkesztőt, amikor sor kerül rá. Persze azért is, mert reméli, hogy az olvasó is örömét leli majd egy-egy újabb felfedezésben. Ezen a héten külön jó érzés az, hogy végre a téma latin-amerikai irodalmából adhatunk közre egy frissen megjelent munkát. De, fogalmazzunk pontosabban (ahogy az ismertetett könyv címében is szerepel): ibéro-amerikai irodalmából. A szerkesztők által összeállított válogatás ugyan elsősorban Közép- és Dél-Amerika tőlünk kissé távol eső, de koránt sem jelentéktelen külszolgálatainak technológiai modernizációs fejleményeit villantja fel. Ugyanakkor néhány téma erejéig feltűnik a hajdani „anyaország”, a spanyol diplomácia kiberkorszaka is.
Fontos maga a cím, mert kifejező: jól érzékelteti a latin külügyi koncepció uralkodó modernizáció-felfogását. „Diplomacia pública digital”, azaz „digitális népi diplomácia”. Itt nincs mese, nincs vita, hogy mit értsünk rajta. A digitális diplomácia nem a XIX. századi diplomácia, csak éppen Twitterrel „megfejelve”. A digitális diplomácia alapvetően az a népi-, vagy közdiplomácia, ami a II. világháborút követő évtizedekben próbálgatta szárnyait, és aztán a hidegháború végével vált valósággá, hogy az IKT-technológiákkal teljesedjen ki.
A kötet három részbe szerkesztve fogja össze a válogatást. Az első szekció a digitális diplomácia „intézményesült” eseteit szedi csokorba, bemutatva Mexikó, Ecuador és Spanyolország e-diplomáciai gyakorlatát. A második klasztert azok a latin országok alkotják, ahol a külügyi munka digitalizációja inkább egyéni ambíciókhoz, eltökéltséghez, egy-egy jeles diplomata úttörő munkájához kötődik. Venezuela és Argentína e-diplomáciai törekvéseibe nyerünk itt bepillantást. Végül külön csoportban tömörülnek azok a latin-amerikai országok – Brazília, Chile, Bolívia és Costa Rica szerepel itt -, illetve e-diplomáciai gyakorlataik, ahol az IKT-eszközök diplomáciai célú felhasználása inkább ad hoc alkalmazásokra szolgáltat estetanulmányt.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. október 29-október 31.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás
PACI, RADIR, WEBNOM, ODS, THOR rsz-k üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/208
Közzététel dátuma: 2018.10.29.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zrt
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.08.
PACI, RADIR, WEBNOM, ODS, THOR rendszerek üzemeltetése az alábbiak szerint:
Hibajavítás és hibaelhárítás nyújtása a PACI, RADIR, WebNom, THOR, ODS rendszerek tekintetében az Oracle -PL/SQL- és PosgreSQL adatbázis-, JBOSS alkalmazás-, JAVA JRE szerver rendszerkomponenseire, az ETL folyamatokra és az adattárházra vonatkozóan, az érintett rendszereken követő módosítások elvégzése, általános szakmai és üzleti konzultáció a fenti rendszerekkel kapcsolatban. A közbeszerzés 12 hónapra vonatkozó havi átalánydíjas üzemeltetési tevékenységet, rendelkezésre állást tartalmaz az öt szolgáltatásra vonatkozóan…A jelen pontban megjelölt rendszerek gázkereskedelmi folyamatokra kialakított szerződéskezelő és árazás támogató, nyilvántartó, gázpiaci igény bejelentő és kereskedelmi visszaigazolást készítő, Gázpiaci NFKP aukciós rendszerek.
Lásd bővebben

InFoRex informatikai szoftversz. támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/208
Közzététel dátuma: 2018.10.29.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.08.
InFoRex Integrált Treasury informatika szoftverrendszer támogatása keretében az alábbi feladatok ellátása:
1) Általános és preventív rendszertámogatás, a „.NET”-ben megírt és MS SQL adatbázist használó Inforex treasury rendszer tekintetében
2) Követés
3) Helpdesk támogatás: hibajavítás, szolgáltatásnyújtás „.NET”-ben megírt és MS SQL adatbázist használó Inforex treasury rendszer tekintetében
Lásd bővebben

IKT eszközök beszerzése EFOP412, EFOP413
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/208
Közzététel dátuma: 2018.10.29.
Ajánlatkérő: Karcagi Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.12.
Adásvételi szerződés keretében IKT eszközök és tartozékainak, valamint egyéb műszaki eszközök beszerzése.
1. rész: 22 db interaktív tábla, 44 db projektor, 8 db multifunkciós lézernyomtató, 51 db headset, 69 db átalakító, 6 db vezeték nélküli telefon, 2 db iratmegsemmisítő, 1 db faxkészülék, 2 db multifunkciós fénymásoló, 3 db nagy mobil hangosító, 4 db hordozható audiorendszer, 4 db mikrofon állvány, 4 db mikrofon, 4 db mikrofon kábel, 4 db mikrofon kengyel, 3 db digitális stopper, 1 db nagy teljesítményű multifunkciós színes lézernyomtató és másoló, 5 db projektor konzol, 2 db projektor állvány, 1 db dokumentumkamera
2. rész: 4 db Nyelvi labor rendszer tanári liszensz, 65 db Nyelvi labor rendszer tanulói liszensz
Lásd bővebben

TrIP szoftverkövetése, üzemeltetés támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/209
Közzététel dátuma: 2018.10.30.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zrt
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.09.
TrIP szoftverkövetése, üzemeltetés támogatása, valamint a TrIP alkalmazás teljes körű, magas rendelkezésre állású támogatásának biztosításának az alábbiak szerint:
A Java-ban fejlesztett, Oracle -PL/SQL- adatbázison üzemelő Trading Informatikai Platform éles üzemi, teszt, másodlagos és próba környezet működését, üzemeltetését, javítását az MVMI Zrt. (továbbiakban MVMI) és a jelen közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője biztosítja az MVM Partner Zrt. számára.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Eredménytájékoztató – VMware termékek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/208
Közzététel dátuma: 2018.10.29.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; Officium Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Fix mennyiség: 13 darab VMware vSphere 6 Enterprise Plus for 1 processor license és ehhez tartozó Production Support/Subscription VMware vSphere 6 Enterprise Plus for 1 processor for 2 year (gyártói támogatás).
Opciós mennyiség: Eseti megrendelés alapján szállítandó összesen 27 darab, külön-külön lehívható VMware vSphere 6 Enterprise Plus for 1 processor license és ehhez tartozó Production Support/Subscription VMware vSphere 6 Enterprise Plus for 1 processor for 2 year (gyártói támogatás).
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 55.100.350,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – „MEMESE support”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/208
Közzététel dátuma: 2018.10.29.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: TIGRA Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
Szoftverfejlesztési, szervezési feladatok: Fix 100 óra /hó alkalmazásüzemeltetés és szoftverfejlesztés, szervezés + 30% opció
Alkalmazásüzemeltetés-támogatási feladat ellátása (szakértő) személyes jelenléttel havi átalánydíj ellenében: Havi fix 50 óra átalánydíj alapján + 30 % opció
[A nyugdíjbiztosítási ágazat rendszeréről van szó.Szerk.] A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 57.360.000,- Ft
Lásd bővebben

Az Állami Számvevőszék gazdálkodásának ellenőrzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/208
Közzététel dátuma: 2018.10.29.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: SZENCZI DIVIZOR Üzletviteli- Tanácsadó és Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségü Társaság
A közbeszerzés tárgya: Vállalkozási szerződés alapján az Állami Számvevőszék 2018-2021. költségvetési évekre vonatkozó gazdálkodásának ellenőrzése, a költségvetési beszámolók könyvvizsgálata és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentések és kiegészítő jelentések készítése az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. tv. 2. § (4) bekezdése, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által közzétett Standardok, Útmutatók és egyéb hatályos jogszabályok figyelembe vételével.
A közbeszerzés mennyisége: 4 db könyvvizsgálói jelentés elkészítése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.750.000,- Ft
Lásd bővebben

Térfelügyeleti kamerarendszer 13 helyszínen
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/208
Közzététel dátuma: 2018.10.29.
Ajánlatkérő: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: ERANDO Biztonságtechnikai Tanácsadó és Kereskedelmi Kft.
A közrend fenntartása, a közbiztonság javítása, a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében megfogalmazódott az Önkormányzat részéről az az igény, hogy a város területeit térfigyelő kamerákkal lássa el, a meglévő kamerarendszert kiegészítse, a megfigyelést kiterjessze a jelenleg nem megfigyelt területekre is. Jelenlegi 47 kamerából álló rendszer működik a városban. Az élő kép továbbítása a központba rádiófrekvenciás átjátszó állomásokon keresztül történik. A központ elhelyezése a Dunaújvárosi Rendőrkapitányságon erre a célra kialakított helyiségben. A központban elhelyezett 2 db munkaállomás 60 db kamera működtetését teszi lehetővé.
Jelen eljárás keretében az ajánlattevők 13 db új nagyfelbontású, színes képet adó, éjjellátó dóm kamera új helyre, új oszlopra való telepítésére, a meglévő kamera rendszerbe való beintegrálására, +1 db új munkaállomás kiépítésére, kialakítására tehetnek ajánlatot.
A munkaállomás követelményeit a közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 41.752.742,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/209
Közzététel dátuma: 2018.10.30.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A Magyar Nemzeti Bankban adatszivárgás megfigyelésére, valamint megelőzésére jelenleg a Symantec Data Loss Protection rendszer üzemel. A rendszer üzemeltetéséhez szükséges licenszek lejárata miatt esedékessé vált azok megújítása. A beszerzendő licencek az alábbiak: termék kód: DLP-OSE1-NEW mennyiség: 2 időtartam: 3 év és termék kód: DLP-ES-NEW-1K-2500 mennyiség: 1200 időtartam: 3 év.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.387.450,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató hirdetmény – Informatikai és elektroni
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/209
Közzététel dátuma: 2018.10.30.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Szinva Net Informatikai Zártkörűen működő Részvénytársaság; Exicom Informatika Kereskedőház Kft.; Delta Systems Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlati részek:
1. Raspberry fejlesztőkészlet
2. STM készlet
3. Szenzorok
4. BenQ MH530 hordozható projektor és hozzá tartozó táska
5. TP-LINK TL-ER5120 router
6. Apple MacBook Pro 13″ MNQG2MG/A Ezüst
7. Tárgyalótermi projektor
8. Webkamera: Logitech C930e
9. Ipari notebook: Panasonic Toughbook CF-54
10. Projektor és, interaktív tábla
11. Feleltető és szavazórendszer valamint további eszközök
12. Projektor
13. Hordozható projektorok és további eszközök
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.782.087,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az IKT és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggései

„Az iskola, az oktatás eredeti szerepével ellentétben a diákok társadalmi hátteréből fakadó hátrányokat kevéssé tudja csökkenteni, sőt inkább megerősíti a meglévő különbségeket, és újakat teremt. Az iskolában nyújtott teljesítmény, az érdemjegyek sok esetben a tanuló családi hátterének – amely magában foglalja a szülők iskolai végzettségét, foglalkozási státuszát, a család gazdasági helyzetét és kulturális körülményeit – lenyomatát képezik. Nagy nemzetközi felmérések (például PISA) is alátámasztják, hogy Magyarországon igen erős az összefüggés az iskolai teljesítmény és a családi háttér között. Az utóbbi években az infokommunikációs technológiák (IKT) megjelenése és beépülése a mindennapi életbe, valamint a tanulásba is, némileg átformálták a hagyományos struktúrákat. Elemzésünk fókuszpontjában az áll, hogy vajon az otthoni számítógép- és internethozzáférés, valamint -használat képes-e enyhíteni a társadalmi háttér és a tanulmányi eredmények szoros kapcsolatát, és ily módon csökkenteni az oktatási egyenlőtlenségeket. A 2003 és 2015 közötti PISA-felmérések magyar adatai alapján arra következtetünk, hogy az IKT-hozzáférés egyre kevésbé befolyásolja a teljesítményt, a használat bizonyos típusai azonban pozitívan hatnak rá, míg mások negatív összefüggést mutatnak vele. A kifejezetten tanulásra, iskolai feladatok elvégzésére való IKT-használat a várttal ellentétben inkább csökkenti, semmint növeli az iskolai teljesítményt.”

Forrás:
Az IKT és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggései; Vincze Anikó; Magyar Tudomány; 2018. november

Termék- és folyamatinnováció a nyílt adatgazdálkodásban – amerikai városok eredményei

„A Government Information Quarterly legutóbbi számában megjelent „Open data outcomes U.S. cities between product and process innovation” című elemzés az Egyesült Államok nyílt adatgazdálkodás terén élenjáró városainak tapasztalatait veszi számba az elért eredmények alapján. Mint a szerzők rámutatnak, a szakirodalomban a nyílt adatgazdálkodás egyik széles körben elfogadott állítása, egyben a nyílt adatgazdálkodásért küzdő civil szervezetek egyik fő érve az, hogy ez a fajta gyakorlat – mintegy annak eredményeként – erősíti a polgárok elkötelezettségét és részvételi aktivitását, valamint javítja a döntéshozatal és a végrehajtás átláthatóságát. Nem kétségbe vonva az állítás valószerűségét, tapasztalati úton erről egyelőre csak szórványos adatokkal és információkkal rendelkezünk, még kevésbé az innovációra gyakorolt jelentős hatásról. A szerzők ezt a hiányt most – legalábbis részben – egy interjúsorozattal és annak elemzésével töltötték be, amelyet 15 kiválasztott amerikai város önkormányzatának nyílt adatgazdálkodásért felelős vezetőjével folytattak.

A nyílt adatgazdálkodás által kiváltott innovációs eredményeket kétszer két csoportba sorolhatjuk: jelentkezhetnek a közigazgatáson belül vagy azon kívül, illetve irányulhatnak termék- vagy folyamatfejlesztésre. Mindezekre az elemzés számos példát mutat be, egyben arra is rámutatva, hogy ezek az innovációs eredmények elkülöníthetők ugyan, de egymásra is kölcsönösen hatnak, gyakran feltételezik is egymást. Az interjúsorozat tanulságai szerint a főbb innovációs eredmények a javuló döntéshozatalban, a gazdaság fejlődésében, a javuló együttműködésben és részvételi aktivitásban nyilvánul meg. Az eddigi tapasztalatok szerint a városi innovációs vezetők többnyire valamilyen termék-innováció mellett kötelezik el magukat, és ritkábban a szolgáltatás-innováció mellett.

A leggyakoribb gyakorlatot a nyíltadat-portálok kiépítése jelenti, amelyek gépi olvasással is olvasható, hivatali úton gyűjtött adatkészletet biztosítanak a felhasználóknak. Ez megerősíti azt, ami az interjúkból összességében is kiderül: a külső kapcsolatok terén ható termékfejlesztés áll a városok gyakorlatának fókuszában – ennek eredményei jellemzően mobil-applikációk, web-oldalak és kapcsolódó új szolgáltatások. A nyílt adatgazdálkodás jegyében kiépített portálokhoz megfelelő helyi szakpolitika társul, amely meghatározza a témaköröket, valamint a felelősséget az odatartozó adatok összeállítására és az adatkészletek publikálására. A leggyakrabban említett érv az átláthatóság és a hatékonyság javítása, de emellett olyan területeken és jelentős innovációs hatások érvényesülnek, mint a szervezeten belüli folyamatszervezés (pl. bővülő együttműködés az egyes szervezeti egységek között), az interaktivitás a társadalmi problémák megoldásában résztvevőkkel, vagy éppen külső szereplők (vállalatok, intézmények, szervezetek) innovációs tevékenységének ösztönzése.

Az innovációs eredményeket a szerzők a fent említett kétszer két dimenzió mentén a következő táblázatban csoportosították:

Folyamat-eredmények Termék-eredmények

Szervezeten belül Változás a belső eljárásokban; belső adatfelhasználás javulása; odafigyelés a minőségre és a nyilvánosság biztosítására; innovációs kultúra a közigazgatásban. A siló-szerű működés oldása többcélú portálokkal; teljesítmény-értékelő applikációk.

Szervezeten kívül Start-up cégek; új ügyfélkör kialakítása; könnyebb hozzáférés a kormányzati forrásokhoz. Applikációk; web-oldalak; új szolgáltatások.

Bár a kutatás mintájának kis mérete miatt átfogó általánosításokat nem lehet megfogalmazni, a szerzők a következtetések levonása során kiemeltek három szempontot a további kutatásokhoz és gyakorlatokhoz.

Először is, jobban meg kell érteni a strukturális változások szükségességét. Például kiemelt innovatív eszköznek számítanak a mobilos alkalmazások, amivel szándék szerint szervezeten kívül ható eredményt céloznak meg, de jelentős visszahatása van a belső folyamatokra is a nyílt adatok előállítása során. (A belső innováció és a belső hatékonyság javítása egyben a külső innovációs eredményeknek is kritikus előfeltétele.) Fontos az innováció intézményesítése és az innovációs felelősség „eltolása” a politikai vezetőktől (polgármesterek, kormányzók) a hivatali állományhoz. A belső innováció felé elmozdulással olyan a nyílt adatgazdálkodással olyan szocializációs folyamatok indulnak el, amelyek oldják a siló-szerűen egymástól elkülönülő szervezeti egységek közötti válaszfalakat, erősítve együttműködésüket.

Másodszor, az eljárásbeli változások kritikus fontosságúak a kívánatos új rutinok meghonosításában és a régiek új követelményekhez igazításában. A nyílt adatgazdálkodás a belső és külső innováció során kikényszeríti a közérdekűség és a ráfordítások indokoltságának igazolását, ezzel együtt a megvalósítás sikerének esélyét is növeli. A nyílt adatgazdálkodás különösen akkor fejti ki jó hatását a szervezetre, ha azt kombináltan alkalmazzák más teljesítményjavító fejlesztésekkel. A közigazgatási vezetőknek meg kell értenie az érdekeltekkel folytatott párbeszéd szükségességét és egyben az ebben rejlő lehetőségeket is, előnyt kovácsolva az agilis és felhasználó-centrikus innovációs megközelítésből.

Végül ahhoz, hogy a nyílt adatgazdálkodással kapcsolatos kezdeményezések és azok eredményei fenntarthatók legyenek, hosszú távú kulturális változásra van szükség. Az adatgazdálkodás során a belső eljárások hagyományosan amolyan „fekete dobozt” jelentenek, ahol az adatok gyűjtése, tisztítása, rendezése és maga a döntéshozatal is láthatatlan a nyilvánosság számára. A nyílt adatgazdálkodás ugyanakkor az összehasonlíthatóság révén lehetőséget ad a közigazgatás teljesítményének elemzésére is.

Végül a szerzők megállapítják: a nyílt adatgazdálkodás kezdetén az a nézet vált uralkodóvá, hogy a közigazgatásnak egyfajta platformot kell biztosítania, ami során feladata csupán az adatok hozzáférhetőségének biztosítása, amit aztán a polgárok azonnal hasznosítani kezdenek. A közérdekű értéktereméshez azonban ennél többre van szükség: a kormányzati és önkormányzati intézményeknek proaktív módon szolgáltatóvá is kell válniuk az adatkészletek felhasználásának szorgalmazásával, a civil társadalom elkötelezettségének erősítésével és az innováció ösztönzésével, legjobb esetben ötvözve ezeket más, már folyamatban lévő közigazgatási innovációs törekvésekkel.”

Forrás:
Open data outcomes: U.S. cities between product and process innovation; Ines Mergel, Alexander Kleibrink, Jens Sörvik; Government Information Quarterly; https://doi.org/10.1016/j.giq.2018.09.004; 2018. szeptember 25.
A megjelenés alatt lévő cikk szabad hozzáférésű (open access).

Önkormányzati HR. Az önkormányzat humán erőforrásai

„Az élhető település elképzelhetetlen önkormányzás nélkül, és a sikeres önkormányzat sem létezhet széles körű, tartalmi és folyamatosan megújuló együttműködési háló nélkül. Magyarország – minden nehézsége, kiszámíthatatlansága, területi különbözősége, egyensúlytalansága, igazságtalansága ellenére – számtalan jó példával, jó gyakorlattal rendelkezik, amelyek ösztönzőleg hatnak mindazok számára, akik hisznek a közösségteremtésben és a közösségvezérelt helyi fejlesztésekben.
A témában az elmúlt évtizedekben sokféle sikeres és kudarcot vallott kísérlet, kezdeményezés volt, elsődlegesen a környezetvédelem, a kultúra és a vidékfejlesztés területén. Nagyon sok – zömében kisebb – településen jöttek létre az önszerveződésnek és az önfenntartásnak azon bázisai, amelyekben aktívan vettek részt civil szervezetek és lakossági, lakóközösségi szerveződések. A munkát megalapozó tudományos, szakmai kutatások és feldolgozások révén kialakult a társadalmi részvételnek, a közösségvezényelt helyi fejlesztéseknek, a kreatív és innovatív közösségszervezésnek a hazai szakirodalma is.
…
A jelen összegző írás nem kívánja szaporítani az elméleti irodalmat, hanem ehhez a teremtő, az önszervező önkormányzást elősegítő munkához kíván segítséget, kapaszkodót nyújtani.”

Forrás:
Önkormányzati HR. Az önkormányzat humán erőforrásai; Zongor Gábor; Önszervező ökormányzat 5., Dialóg Campus Kiadó, 2018 (PDF)

Inkluzív önkormányzati tervezés

„…A jelen kötetben tehát bemutatjuk a fejlesztésközpontú közösségi tervezés gyakorlati lépéseit: ezen belül is a helyzetfeltárást, a helyzetértékelést, az adatgyűjtést, a helyi helyzetfeltárás előkészítését; a közösségi elemzést és tervezést, a stratégiaalkotás folyamatát; a megvalósítást és a kockázatok csökkentését segítő érintettek kiválasztását, a kísérő kommunikációt és a részvételi tervezésbe való bevonás gyakorlati módszereit; a különböző csoporttechnikákat és a vizuális elemzési és tervezési eszközöket.

A módszertani segédanyag gyakorlati segítséget ad az egyes fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához, így közvetlenül támogatja az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek sikeres megvalósítását, és mindezt integrált megközelítés alkalmazásával teszi. A kötet kifejezetten támaszkodik az elmúlt évtizedek különböző fejlesztési programjainak tapasztalataira és eredményeire. Ezen belül is kiemelten épít a HKA-programban kipróbált, a tapasztalatok alapján újragondolt és kidolgozott módszertanra és módszertani elemekre, az alkalmazott eszközökre és segédletekre.

Az anyag feldolgozása inkább szerkesztés, mint szerzői tevékenység, mivel a jegyzet nem új kutatási eredményeket mutat be, hanem egy, a gyakorlatban is használható mintagyűjteményt kínál, amelyből az adott tervezési témához, helyzethez kiválasztható a leginkább alkalmas megközelítés, folyamat vagy gyakorlat. A tananyagot úgy állítottuk össze, hogy a hallgató, a majdani önkormányzati szaktanácsadó a tantárgy keretein belül megszerzett tudás, valamint a gyakorlati képzésen, a terepmunka során megerősített kompetenciák mellé egy jól használható „sillabuszt” kapjon a módszertani keretekről, valamint példákat a használható eszközökből…

Forrás:
Inkluzív önkormányzati tervezés; Számadó Róza; Dialóg Campus Kiadó, Az Inkluzív önkormányzat és fejlesztéspolitika II. című tantárgy egyetemi tankönyve. Módszer- és szöveggyűjtemény; ISBN 978-615-5889-03-5 (nyomtatott), ISBN 978-615-5889-04-2 (elektronikus); 2018

A digitális kor hazai közigazgatási specifikumai

„A társadalom alrendszerei – így a közigazgatás is – egyre több terület kölcsönhatásának köszönhetően dinamikusan változnak. E kölcsönhatások nagy amplitúdójú hullámokat vernek, és évtizedes, évszázados beidegződéseket, működési rutinokat, törvényszerűségeket borítanak fel.
Napjainkban a digitális jelenségek írják át a közigazgatás fejlesztésének hangsúlyos pontjait, és miután e jelenségek országonként eltérő mértékben érvényesülnek, léteznek hazánkra jellemző specifikumok és hangsúlyos területek is.
E kötet szerzői kísérletet tesznek a közigazgatás szerepének megtalálására a digitális ökoszisztémában, ahol például a nyílt kormányzás vagy akár a tudáskormányzás egyre hihetőbb és valóságosabb elváráshalmazt támaszt. Vizsgálják – többek között – ennek szabályozási hátterét, az új média térhódításának ügyféloldali és a hivatali oldali következményeit, az e-közigazgatás hazai építőköveit, illetve az e-közigazgatás legnagyobb (technológiai, jogi, szervezeti, gazdasági) kihívásait.
Könyvünk elolvasása után új összkép alakulhat ki az olvasóban, a közigazgatás hazai fejlődési perspektíváiról, illetve fejlesztésének – infokommunikáció-vezérelt – súlypontjairól.
A kiadvány a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében került kiadásra.”

Forrás:
A digitális kor hazai közigazgatási specifikumai; Budai Balázs, Gerencsér Balázs Szabolcs, Veszprémi Bernadett; Dialóg Campus Kiadó; INSTITUTIONES ADMINISTRATIONIS – X. kötet; ISBN 978-615-5889-61-5 (nyomtatott), ISBN 978-615-5889-62-2 (elektronikus); 2018

Törvények, rendeletek

7/2018. (X. 30.) KKM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről (űrkutatásért felelős miniszteri biztos)

„A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki:

1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) és (5) bekezdése alapján dr. Ferencz Orsolya Ildikót 2018. november 1. napjától a kinevezés visszavonásáig – de legfeljebb egy évre – az űrkutatásért felelős miniszteri biztossá nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos az 1. §-ban meghatározott feladatkörében a következő tevékenységeket látja el:

a) gondoskodik az űrkutatási tárgyú szerződések, a szükséges szabályozás kidolgozásával, a szerződések előkészítésével, egyeztetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

b) felügyeli az űrkutatás fejlesztésére vonatkozó stratégiák, szakpolitikák összehangolását és megvalósítását,

c) képviseli a Kormányt a hazai és nemzetközi űrkutatási szervezetekben és fórumokon,

d) a Ksztv. 3. §-a szerinti jogkörben eljárva tudományos-szakmai irányítást gyakorol az Űrkutatásért Felelős Főosztály (a továbbiakban: főosztály) tevékenysége felett, közreműködik a főosztály szakmai feladatainak ellátását biztosító állomány kiválasztásában és értékelésében.

3. § A miniszteri biztos tevékenységét a biztonságpolitikáért felelős államtitkár útján a külgazdasági és külügyminiszter irányítja.

4. § A miniszteri biztos a fenti tevékenysége ellátásáért a Ksztv. 38. § (6) bekezdése szerinti illetményre és juttatásokra jogosult.

5. § A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában az Űrkutatásért Felelős Főosztályon működő egy fős titkárság segíti.

6. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.”

Forrás:
7/2018. (X. 30.) KKM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A külgazdasági és külügyminiszter 27/2018. (X. 30.) KKM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 59. szám; 2018. október 30.; 4979. oldal (PDF)

1535/2018. (X. 29.) Korm. határozat a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről

„A Kormány kiemelt célja a hatékony állam, ezért évek óta több eszközzel is csökkenti a bürokráciát. A cél az, hogy kizárólag annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, mint amennyire feltétlenül szükség van, tehát kevesebb tisztviselő legyen, de magasabb bérért. Ennek részeként a Kormány egyetért azzal, hogy a minisztériumok és a miniszterek irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek 2019. január 1. napjától kizárólag a feladataik ellátásához elengedhetetlenül szükséges létszámmal rendelkezzenek. A tervezhető és hosszútávon fenntartható kormányzati létszámgazdálkodás kialakításával párhuzamosan megtörténik a béremelés előkészítése is.

A fentiek érdekében a Kormány

1. a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján a minisztériumoknál foglalkoztatottak körében a feladatok folyamatos és magas színvonalú fenntartása mellett összesen 2600 munkakörre kiterjedő létszámcsökkentést rendel el az 1. melléklet szerint akként, hogy annak eredményeképpen az egyes minisztériumok álláshelyeinek száma 2019. január 1. napjától nem haladhatja meg a Kormány által meghatározott álláshelyek számát;

Felelős: a tárca nélküli miniszterek kivételével valamennyi miniszter
Határidő: a szükség szerinti felmentések, illetve felmondások elkészítése: legkésőbb 2018. október 31. napjáig

2. a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, továbbá a munka törvénykönyvkönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján a 2. mellékletben meghatározottak szerint a miniszterek irányítása vagy felügyelete alá tartozó szerveknél a feladatok folyamatos és magas színvonalú fenntartása mellett a foglalkoztatottak körében 4210 munkakörre kiterjedő létszámcsökkentést rendel el akként, hogy annak eredményeképpen az egyes szervek álláshelyeinek száma 2019. január 1. napjától nem haladhatja meg a Kormány által meghatározott álláshelyek számát;

Felelős: valamennyi miniszter
Határidő: a felmentések, illetve felmondásokkal kapcsolatosan szükséges miniszteri intézkedések megtétele: soron kívül

3. az 1. és 2. pont szerinti intézkedés során figyelembe kell venni az üres álláshelyeket is;

4. felkéri a minisztereket annak vizsgálatára, hogy a létszámcsökkentéshez kapcsolódó, várható egyszeri kiadások fedezete rendelkezésre áll-e a minisztérium 2018. és 2019. évi költségvetésében, illetve a 2018. évi költségvetés előrelátható esetleges maradványában, továbbá, hogy a vizsgálat eredményéről a pénzügyminisztert soron kívül tájékoztassák;

Felelős: a tárca nélküli miniszterek kivételével valamennyi miniszter
Határidő: 2018. október 30.

5. megállapítja, hogy ha a 4. pont szerinti vizsgálat alapján a létszámleépítés egyszeri kiadásainak biztosítására a fejezeten belül előreláthatólag nincs mód, az érintett miniszter a pénzügyminiszter útján kezdeményezheti a szükséges többletköltségek központi költségvetésből történő megtérítését;

Felelős: a tárca nélküli miniszterek kivételével valamennyi miniszter
Határidő: legkésőbb 2019. január 15. napjáig

6. felkéri a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét, hogy folytasson ellenőrzést

a) az 1. és 2. pontban meghatározottakkal összhangban, az álláshelyek megszüntetésével kapcsolatban,

b) az 5. pont szerint biztosított többletköltségek igénylésének megalapozottságával, valamint a központi forrásból biztosított forrás elszámolásának szabályszerűségével kapcsolatban.

Felelős: Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke
Határidő: 2019. május 31. napjáig folyamatosan

1. melléklet az 1535/2018. (X. 29.) Korm. határozathoz

Minisztérium – Létszámcsökkentés mértéke (munkakör)

Agrárminisztérium, 252

Belügyminisztérium, 401

Emberi Erőforrások Minisztériuma, 342

Honvédelmi Minisztérium, 53

Igazságügyi Minisztérium, 181

Innovációs és Technológiai Minisztérium, 517

Külgazdasági és Külügyminisztérium, 364

Miniszterelnöki Kabinetiroda, 10

Miniszterelnökség, 162

Pénzügyminisztérium, 318

2. melléklet az 1535/2018. (X. 29.) Korm. határozathoz
Háttérintézmény – Létszámcsökkentés mértéke (munkakör)

agrárminiszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, 430

emberi erőforrások miniszterének irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, 2250

innovációért és technológiáért felelős miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, 290

külgazdasági és külügyminiszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, 20

Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, 245

nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, 21

pénzügyminiszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, 954

”

Forrás:
1535/2018. (X. 29.) Korm. határozat a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1535/2018. (X. 29.) Korm. határozata a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2018. évi 166. szám; 2018. október 29.; 30864-30865. oldalak (PDF)

1536/2018. (X. 29.) Korm. határozat a Karrier Híd Programról

„A Kormány a kormányzati létszámcsökkentésben érintettek mielőbbi elhelyezkedése érdekében

1. felhívja a pénzügyminisztert, teremtse meg a feltételeit annak, hogy a közszférában a létszámcsökkentéssel érintett, legalább 60. életévét betöltött személyek alkalmazása esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményre legyen jogosult, valamint az ehhez szükséges jogszabályi módosítást készítse elő,

Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: azonnal

2. felhívja a pénzügyminisztert, az innovációért és technológiáért felelős minisztert, valamint a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjanak a kormányzati létszámcsökkentéssel érintett személyek át- vagy továbbképzésének támogatása érdekében a Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal felelősségi körébe tartozó munkaerőpiaci képzések jegyzékei kiegészítéséről, a képzések megszervezéséről,

Felelős: pénzügyminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal

3. felhívja a pénzügyminisztert, hogy az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság alakítson ki egyéni versenyképességet támogató programirodát, amelyen keresztül munkaerőpiaci szolgáltatások kerülnek biztosításra a kormányzati létszámcsökkentéssel érintett személyek részére,

Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: azonnal

4. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy dolgozzon ki támogatási programot a kormányzati létszámcsökkentéssel érintett személyek vállalkozóvá válása érdekében.

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
1536/2018. (X. 29.) Korm. határozat a Karrier Híd Programról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1536/2018. (X. 29.) Korm. határozata a Karrier Híd Programról; Magyar Közlöny; 2018. évi 166. szám; 2018. október 29.; 80865-30866. oldalak (PDF)

	Folyamat-eredmények	Termék-eredmények
Szervezeten belül	Változás a belső eljárásokban; belső adatfelhasználás javulása; odafigyelés a minőségre és a nyilvánosság biztosítására; innovációs kultúra a közigazgatásban.	A siló-szerű működés oldása többcélú portálokkal; teljesítmény-értékelő applikációk.
Szervezeten kívül	Start-up cégek; új ügyfélkör kialakítása; könnyebb hozzáférés a kormányzati forrásokhoz.	Applikációk; web-oldalak; új szolgáltatások.

45. szám, 2018. november 5.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek