Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

E-közigazgatás Konferencia, 2019. május 08.

„8:30 Regisztráció

8:50 Megnyitó az IIR és a nap elnöke részéről
A nap elnöke

E-közigazgatási fejlesztések a jelenben és a jövőben

9:10 – 9:50 Adatpolitika, adatmenedzsment a közigazgatásban

Adatvagyon, adatmenedzsment, adatpolitika, adatértéklánc, közadat fogalma
A nemzetközi és a magyar stratégiai törekvések áttekintése
Az adatokhoz kapcsolódó jogok és kötelességek, vonatkozó uniós és magyar jogszabályok, tervezetek: PSI-irányelv, INSPIRE-irányelv, Adatbázis-irányelv, GDPR, FFOD-rendelet, Infotv., Szjt., Közadat tv., Adatvagyon tv.
Ígéretes lehetőségek: adatvezérelt közigazgatás, adatipar, adatgazdaság, adatkereskedelem
Új kihívások: mesterséges intelligencia, autonóm és együttműködő rendszerek, okos városok felelősségi kérdések, a személyes és nem személyes adatok elhatárolásának bizonytalanságai
Előadó: Sikolya Zsolt, Elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

10:30 – 11:00 Kávészünet

9:50-10.30 A 2021-2027 között induló projektek, fejlesztések: a minisztérium tájékoztatója

A projekt kezdete és folyamata
Mekkora költségvetésük lesz az államigazgatási KÖFOP projekteknek?
Mi történik a folyamatban idén március 31-ig?
A piaci szereplők javaslatainak összegyűjtése 2020 tavaszáig: „Mire van az államigazgatásnak szüksége?”
ITM koordinálása, Belügyminisztérium feladatai a projekt kapcsán
Előadó: A Belügyminisztérium E-közigazgatási főosztályának szakmailag illetékes előadószemélye

11:00 – 11:40 A blockchain technológia kapcsolódása a közigazgatási folyamatokhoz

Mit tehet a blockchain technológia a közigazgatás fejlesztése terén?
Hol és mire lehet a blockchain technológiát használni a közigazgatásban?
Adatok és nyilvántartások biztonságos, felhasználóbarát és méltányos kezelése
A gazdaság hatékony felügyelete a szereplők terhelése nélkül
Tranzakciók, folyamatok fejlesztése, átláthatóbbá tétele
Hasznosítási esetek, példák.
A blockchain technológiában rejlő gazdaságfejlesztési potenciál
Projekt-, vállalkozásfinanszírozás
Befektetés ösztönzés
Működő tőke vonzás
Innováció ösztönzés
Mit tehet a közigazgatás a blockchain technológiában rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében? Szabályozási kérdések.
Előadó: Chlepkó Tamás, Core Working Group Member, EU Blockchain Observatory and Forum

11:40 – 12:20 A blockchain potenciális relevanciája a közigazgatásban

A blockchain technológia működésének logikája
A blockchain specifikumai és előnyei: Milyen előnnyel járhat ennek használata?
Mire jó ez az eljárás a kriptovalutákon túl?
Bizalom az eljárásban: konszenzuson alapuló rendszer, nyílt forráskodú
Milyen eszközrendszer biztosítja az informatikai biztonságot, a hitelességet, a letagadhatatlanságot és a titkosságot?
A blockchain technológia kapcsolódása a közigazgatási folyamatokhoz
Hol és miért lehetne a közigazgatásban a blockchain-t használni?
Milyen szakmai célra milyen technológiát tudnának ajánlani? Milyen konkrét megoldást tudnának nyújtani?
Külföldi példák: svéd választási rendszer, élelmiszerbiztonsági példa: megéri-e a beruházás?
Hazai megvalósult ESETTANULMÁNYOK: pénzügyi szektorbeli példa, bizonyítvány adatbázis, egészségügyi nyilvántartás
Milyen rendszerben tudnák még elképzelni a blockchain technológiát?
Pl.: ingatlan-nyilvántartás kérdése: gazdasági hasznosulás
Az okos szerződések kérdése a közigazgatásban, pl.: egy közműszolgáltatónál
Előadók: Vidákovics Attila, Cégvezető, Dynamic Laboratory Kft.
és társelőadói felkérések folyamatban
Az előadás az előadók által módosításra kerül.

12:20 – 13:00 EESZT és állampolgár azonosítás kapcsolódása az elektronikus közigazgatáshoz

Betegkarton retrospektív digitalizálás
Szakrendszerek állapota
Háttérmunkálatok: zárójelentések, kartonok digitalizálása és ennek gyakorlati megvalósítása, kivitelezése
Előadó: Pataki Tamás, Business Development Manager, Canon Hungária Kft.
Az előadás az előadó által módosításra kerül.

13:00-14:00 Ebédszünet

14:00-14:40 EESZT tapasztalatai és a továbbfejlesztései

2017.11.01-i éles indulás óta szerzett tapasztalatok értékelése
Hogyan lehet egy ilyen volumenű rendszert bevezetni?
Milyen feladatokba ütköztek (jogszabályalkotás)? Milyen módosításokat hajtottak végre?
Tapasztalatok a rendszerhasználatról és a jelenleg előttünk álló feladatokról: „a kormányablakok megszólítása”
Tervezett tovább fejlesztések 2019 évben
Az E-személyi tapasztalatai
Előadó: Szabó Bálint, Főosztályvezető, EESZT Fenntartási és Üzemeltetési Főosztály, Állami Egészségügyi Ellátó Központ

14:40 – 15:20 Állami Alkalmazás-fejlesztői Környezet – ÁAFK

Egységes követelmények az állami alkalmazásfejlesztésben: Mi a cél?
A célhoz rendelt eszközök:
szabályozási környezet
intézményrendszer
technológia és szolgáltatás
Az Állami Alkalmazás-katalógus
Az Állami alkalmazás-fejlesztői Platform
Elképzelések rövid, közép- és hosszútávon – feladatok, megvalósítás, ütemterv
Kulcsszavak: Fenntarthatóság, Innováció, Partnerség
Előadó: Papp Gergely, Termékmenedzsment divízióvezető, Idomsoft Zrt.

E-ügyintézési törvény változásai, aktualitásai

15:20-16:20 E-ügyintézési helyzetkép – összefoglaló az elmúlt két évről

Szabályozási előzmények: az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény fokozatos hatályba lépése
Az új szabályozás szerinti e-ügyintézési modell lényege
E-ügyintézés a gyakorlatban, már működő szolgáltatások
Elért eredmények / megoldatlan problémák
Következtetések: tanulságok a jövőre nézvést
Előadó: dr. Sántha György, Elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

16:20-16:40 Kávészünet

16:40-17:20 E-ügyintézési törvény implementálása: jogalkotói és felügyeleti összefoglalás

Hogyan haladnak saját bevallásuk szerint az egyes szervek az E-ügyintézési törvény implementálásában?
Hogyan állnak az ellenőrzések az e-ügyintézési törvény megfelelése kapcsán?
Mik a típushibák? Mennyire jók az eddigi megoldások?
Hol vannak igazán jó gyakorlatok, amit mások is át tudnak venni?
Pillanatnyi helyzetkép
SZÜF
Rendelkezési nyilvántartás és szakrendszereinek fejlesztése
Cégkapu, Jogosultságkezelési Ügynök
Rendelkezési nyilvántartás bővülése: a gazdálkodó szervezetek elérhetőségeivel bővül, de a természetes személyek irányába nem
Funkciók, fejlesztési ötletek a RNY kapcsán: jelenlegi elképzelések és az Ügyfelek véleménye
SZEÜSZ-ök, KEÜSZ-ök
Milyen módosítások vannak most folyamatban?
Mik várhatóak a jövőben?
Melyek azok, amelyek még nem működnek? Hogyan vehetnék ezt igénybe ezeket a piaci szereplők? Új funkciók
Előadók:
Bokrosné dr. Vladár Klaudia, Jogi referens, Elektronikus Ügyintézési Felügyeleti Főosztály, Belügyminisztérium
A Belügyminisztérium E-közigazgatási főosztályának szakmailag illetékes előadószemélye
Az előadás az előadók által módosításra kerül.

17:20-18:00 E-ügyintézés változásai a közműveknél az iparűzési adó kapcsán

Mely piaci szereplőket érinti a változás és milyen mértékben?
Milyen kötelezettségei lesznek a közműszolgáltatóknak?
Milyen változások következnek be
március 15-e után
májust követően?
A rendszerek összekapcsolása és ennek jelen állapota

18:00 A konferencia zárása”

Forrás:
E-közigazgatás Konferencia; IIR Magyarország; 2019

Koszorús László lett a bejegyzés alatt álló Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) Zrt. cégvezetője

„Ahogyan korábban beszámoltunk róla, alapjaiban formálta át a kormányzati szektor, illetve az állami vállalatok informatikai beszerzéseit az a több rendeletből álló intézkedéscsomag, amelynek részletei a múlt év végén jelentek meg a Magyar Közlönyben.
Az átalakulás egyik fontos eleme a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) nevű szervezet létrehozása volt, amely fő feladataként koordinálja és ellenőrzi a kormányzati szervek és állami vállalatok informatikai beszerzési tevékenységét és javaslatot tesz egyes IT-fejlesztések megvalósításának módjára.

Az április 3-ai Cégbírósági papírokból kiderült: a cég jegyzett tőkéje 50 millió forint, a cégvezető Koszorús László, a vezető tisztségviselők Koszorús László, Siroki Attila és Takács József.

A felügyelőbizottság tagjai: Gulyás-Kovács Gergely, Nagy Béla, Solymár Károly Balázs.”

Forrás:
Koszorús László a bejegyzés alatt álló DKÜ Zrt. cégvezetője; IT Business; 2019. április 3.
Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság; Igazságügyi Minisztérium, Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat

Az észt e-kormányzás titka

„A digitális kormányzás élenjárói osztották meg tapasztalataikat Tartuban február végén az Estonian eGovernance Academy rendezvényén. A többnapos képzésen Magyarországot a Miniszterelnökség, Budapest Főváros Kormányhivatala és a Lechner Tudásközpont képviselte.

2019. február 14. és március 1. között rendezték meg Tartuban, Észtország második legnagyobb városában az „Estonian eGovernance Academy” képzési programot, ahol az országos és önkormányzati szintű e-kormányzás logikájának részleteiben merülhettek el a résztvevők.

Észtország a kétezres évek elejétől fokozatosan tört a digitális közigazgatás élére, de már a kilencvenes években kiemelkedő hangsúlyt fektettek a digitális képesség fejlesztésére a közoktatásban és széleskörű lakossági programokban is. A képzési programok több hullámban ismétlődtek a következő két évtizedben, és jelentőségüket a program szinte minden előadója kiemelte.
Az észt állami informatikai rendszerek három alappillére az adatvédelem, a digitális személyazonosítás és az adatrendszereket összekötő X-Road [Lásd a szerkesztői megjegyzést a cikk végén!]. Az X-Road egy internetalapú gerinchálózat, melyet legegyszerűbben egy robotkarként képzelhetünk el egy bolti raktárban, amely ha megkapja az engedélyt, leemeli a szükséges terméket és kiviszi a vásárló számára. Az X-Road hozzáfér a köz- és a magánszféra adatbázisaihoz is, így a felhasználók az adóbevallásuktól a banki ügyeikig szinte mindent elintézhetnek mindössze néhány kattintással, akár otthonról.

A szerződéskötések elektronikusan történnek, a személyes elektronikus aláírás minden szolgáltatásban azonosan érvényes. A dokumentumok esetében mindig a digitális változat számít hitelesnek, így gyakorlatilag megszűnt a papír alapú adminisztráció. A személyes adatok védelmén túl alapelv az is, hogy minden adatot csak egyszer kell megadni, onnantól minden kérdés és igénylés az X-Road használatával történik, tilos az adatok újra bekérése és másolása. Így minden adatkérés naplózható és visszakereshető, ami átláthatóvá teszi a közigazgatás és az állam működését.

Az elmúlt két évtized sikereinek köszönhetően ma már az észt állampolgárok legnagyobb része online intézi a közigazgatáshoz, adóbevalláshoz, egészségügyhöz, oktatáshoz és minden egyéb területhez tartozó ügyeit. A magyar delegáció megismerkedett az észt szakrendszerek egyszerűségével és hasznosságával. A képzés koordinátora például élőben mutatta be a látogatás idején zajló országos választások online szavazásának működését. Az előadásokon többször hangsúlyozták a bevezetés fokozatosságát: egy-egy új rendszer felhasználóinak száma általában 3-6 év után nő meg ugrásszerűen, és a technológiai vagy pénzügyi háttérnél mindig sokkal fontosabb a kompetencia fejlesztés és a változás menedzsment.

Az alkalmazások megkönnyítik az állampolgárok és a közszféra szereplőinek mindennapjait is. A szakrendszereknek hála a kormányülések átlagosan 5 percig tartanak, mivel az érintett szereplők előzetesen megkapják, és online véleményezik is a dokumentumokat, így csak a megosztó témaköröket vitatják meg személyesen. A Miniszterelnökség, a Budapest Főváros Kormányhivatala és a Lechner Tudásközpont szakértői a családok döntéseit segítő rendszerekkel is megismerkedtek, az ARNO oktatási alkalmazás például az oktatási férőhelyek és az otthontól való gyalogos távolság alapján tesz javaslatot a gyerekek beiskolázására, és lehetővé teszi a különórák és más képzések kezelését is. Az egyes szolgáltatások továbbfejlesztéseként ma az élethelyzet alapú, integrált megoldások fejlesztése zajlik, ahol az ismert adatok alapján az állam proaktívan intézi a polgárok ügyeit, nem kell nekik külön kezdeményezni és külön rendszerekben folyamatokat indítani. Egy gyerek születésénél például ma egy lépéssel otthonról elintézhető számos regisztráció és járulék folyósítása, a jövőben viszont erre sem lesz szükség, hiszen a születésről értesülve ezek automatikusan elindíthatók, és a szülőnek csak jóvá kell hagyni a folyamatot.

A kormány szakrendszereitől néhány esetben elkülönülnek az önkormányzatok saját fejlesztései, de ezek is az X-Road adat infrastruktúráját használják. Tartu városában például a lakosok szükség esetén a város geoportálján keresztül tudnak közvetlen kapcsolatba lépni a helyi hóeltakarítást végző személyekkel.

Az észt kormány által fejlesztett szakrendszerek azonnal megjelennek piaci termékként is, ugyanis kivétel nélkül megállják a helyüket a nemzetközi versenyszférában. A piac alapú gondolkodás kiemelten fontos szerepet játszik a balti országban, jellemző, hogy a projektek egy-egy apró részleteit – például a designt – külsős alvállalkozók bevonásával készítik el, így azok mindig naprakészek és felhasználóbarátok lesznek. Az eGovernance Academy nem csupán képzéseket nyújt, hanem tanácsadó szervezetként öt kontinensen vesz részt állami és közigazgatási rendszerek és szolgáltatások fejlesztésében. ”

Forrás:
Az észt e-kormányzás titka; Lechner Tudásközpont; 2019. március 28.
Szerkesztői megjegyzés:
Az X-Road eredetileg az észt digitális kormányzati szolgáltatások interoperabilitását biztosító megoldás volt. 2018 óta hivatalosan az Észtország és Finnország által közösen fejlesztett interoperabilitási szolgáltatást hívják X-Road-nak – amely biztosítja az interoperábilis összeköttetést a két ország digitális kormányzati rendszerei között. Az észt változat neve X-tee, és van természetszerűleg egy finn változat is. Viszont az észtek továbbra is felváltva használják a régi és új elnevezést. Akárhogy is hívják, a lényeg: ez egy sikeres, bizonyított, sok év óta műkűdö informatikai megoldás a digitális közigazgatási rendszerek közötti automatizált adatcsere biztosítására – országon belül, és országok között. Az észt digitális kormányzat sikeres, egységes működését ez teszi lehetővé.

További tájékozódáshoz:
Data Exchange Layer X-tee; Estonian Information System Authority
Introduction of X-tee; Estonian Information System Authority
X-tee (folyamatosan frissülő statisztika a rendszer teljesítményéről)
Nordic Institute for Interoperability Solutions (Az X-Road-ot fejlesztő észt és finn közös szervezet)
X-Road; Nordic Institute for Interoperability Solutions
X-Road Community
X-road architecture (technological approach) ; Andres Kütt; Tallinn University of Technology [az “Introduction to e-Governance” online tanfolyam (MOOC) videója (YouTube)] e-Governance Academy

Közigazgatás, politika

Jó ütemben haladnak a Modern városok program keretében megvalósuló fejlesztések

„Jó ütemben haladnak a Modern városok program keretében megvalósuló fejlesztések, eddig a keretösszeg mintegy harmadát hívták le a megyei jogú városok – mondta a Modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szombaton Sopronban, a megújuló Csik Ferenc Uszoda alapkőletételén, az ideiglenesen kialakított légtartásos strandmedence átadásán.
Gyopáros Alpár hangsúlyozta, hogy közel 260 projekt indult el az országban, amelyek összértéke 3800 milliárd forint. A keretösszegből eddig mintegy 1400 milliárd forintot használtak fel a megyei jogú városok. A fejlesztések háromnegyede hazai költségvetési forrás.

Emlékeztetett, hogy a program keretében országszerte autópályák, kórházak, kulturális intézmények, ipari parkok és turisztikai beruházások készülnek. A “vidék legnagyobb fejlesztési programját” 2015. március 25-én hirdette meg Orbán Viktor miniszterelnök Sopronban.

A Sopront érintő fejlesztések összege meghaladja a hatvanmilliárd forintot, amelynek mintegy felét hívta már le az önkormányzat. Az uszodafejlesztésen túl egyebek mellett ipari parkot létesítenek, megújultnak a belváros utcái és komplex turisztikai fejlesztést hajtanak végre a Fertő tó hazai partján – mondta.

Fodor Tamás (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta, hogy a légtartásos standmedence kialakítására azért volt szükség, hogy a fedett uszoda fejlesztése alatt is biztosított legyen az úszás és egyéb vízi sportok lehetősége.

Kiemelte, hogy a fejlesztés keretében a régi strandmedencét kiemelték, helyére egy 25 méter széles és hosszú, tíz sávos, két méter mély nagymedencét és egy 12 méter széles, 25 méter hosszú tanmedencét építettek. Az úszókat egy 540 négyzetméter alapterületű konténeröltöző szolgálja ki. Ez a beruházás mintegy 650 millió forintba került.

Az új Csik Ferenc Uszoda elkészülte után szabadtéri élményfürdőként fognak funkcionálni a most lefedett medencék….”

Forrás:
Jó ütemben haladnak a Modern városok program keretében megvalósuló fejlesztések; Miniszterelnökség; 2019. április 6.

Smart Budapest Keretstratégia – konferencia az Újvárosházán, 2019. április 12-én​

„A Smart Budapest Keretstratégia tervezésének társadalmasítási folyamata keretében szakmai konferencia kerül megrendezésre 2019. április 12-én​.

Az esemény meghívója innen letölthető.
A regisztrációs adatlap innen letölthető.
Az adatkezelési tájékoztató innen letölthető.

„A városi smart megoldások és a lakók szerepe kerül fókuszba a 2019. április 12-én sorra kerülő Smart Budapest konferencián. A Budapest Főváros Önkormányzata szervezésében megvalósuló szakmai rendezvényen Rab Judit, a Települési szolgáltatások osztályának vezetője és Szemerey Samu, vezető településügyi szakértő képviseli a Lechner Tudásközpontot.

Április 12-én Smart Budapest címmel konferenciát szervez Budapest Főváros Önkormányzata. Az Újvárosháza Dísztermében megrendezett szakmai eseményen a Smart Budapest Keretstratégia készítésének tapasztalatait, a városi smart megoldások térnyerését és a városlakók okos városban betöltött szerepét vizsgálja tizenhárom szakértő. A két szekció egy-egy pódiumbeszélgetésén Rab Judit, a Tudásközpont Települési szolgáltatások osztályának vezetője és Szemerey Samu, a Lechner Tudásközpont vezető településügyi szakértője vesz részt.

Az eseményen való részvétel ingyenes, de a korlátozott férőhely-kapacitás miatt regisztrációhoz kötött. Kérjük, részvételi szándékát április 10-ig jelezze a smartbp@budapest.hu e-mail címen a kitöltött Regisztrációs lap megküldésével. A Magyar Építész Kamara szakmai továbbképzésként elismeri a konferencián való részvételt, amelynek pontértéke 1,5 pont. Ennek igénylését a regisztráció során kell jelezni.”

Forrás:
Smart Budapest Keretstratégia – konferencia az Újvárosházán; Budapest portál; 2019. április
Smart Budapest 2019; Lechner Tudásközpont; 2019. április 2.

Kérhető-e pénz közérdekű adatokért, és mennyire GDPR-kompatibilisek a jogszabályok – Péterfalvi Attila sajtótájékoztatója

„A csaknem egy éve hatályba lépett európai uniós adatvédelmi csomag a korábbinál nagyobb kötelezettségeket ró az adatkezelőkre, akik erre nem mindig vannak felkészülve – mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a szervezet elmúlt évi tevékenységét bemutató szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Az uniós szabályozás ugyan szűkíti a nemzeti mozgásteret, de közben alapelvi szintre emeli az adatkezelők elszámoltathatóságát. Nem csak tisztességesen, átlátható módon és törvényesen kell az adatkezelést folytatniuk, de képesnek kell lenniük ezt igazolni is – hívta fel a figyelmet.

Az új rendszerben felértékelődik az adatbiztonság szerepe, az uniós előírások szerint egy súlyos adatvédelmi incidensnél akár hárommilliárd forint is lehet a bírság. Péterfalvi Attila felidézte: a tavaly május 25-én életbe lépett adatvédelmi rendelet célja, hogy a digitalizáció és globalizáció kapcsán felmerülő kihívásokkal szemben erős, kikényszeríthető és egységes védelmet biztosítson az érintetteknek, még akkor is, ha az adatkezelés nem az EU területén történik, de az uniós polgárokat érinti.

A NAIH elnöke elmondta, a jogszabályi környezet biztosítja az adatvédelmi hatóságnak a GDPR alkalmazásához szükséges szabályokat, azonban több jogszabályt – így például a direktmarketingre vonatkozót – a jogalkotó még nem tette kompatibilissé a GDPR-ral.

Milyen bejelentések voltak?
A NAIH elnöke a hatóság elmúlt évi munkájáról szólva elmondta, a GDPR május 25-i hatálybalépésétől az év végéig 244 incidens-bejelentés érkezett a hatósághoz. A bejelentések legjelentősebb részét téves címzés miatti félrepostázások, illetve téves címzett részére küldött elektronikus leveket adták, de sok volt a több címzettnek küldött e-mail is, ahol a címzettek nem “titkos másolatban” voltak felsorolva, így megismerhették egymás e-mail címeit.

Előfordultak hackertámadás következtében kiszivárgó adatok is, például a Demokratikus Koalíciónál, ahol hatezer ember különleges adata, “pártszimpátiája” került ki – mondta Péterfalvi Attila, kiemelve: a DK-nál az érintettek széles köre, az érintett adat különlegessége, illetve az indokolta a 11 millió forintos bírságot, hogy az adatkezelő az előírással szemben nem jelezte az incidenst. Közlése szerint a hivatal internetes oldalán adatvédelmiincidens-bejelentőt működtet.

12 milliós bírság a szcientológiai egyházra
Péterfalvi Attila jelezte: a hatóság részt vesz a kis- és középvállalkozások adatkezelésének támogatására indított uniós projektben. A NAIH elnöke a hivatal elmúlt évi ügyeiből kiemelte, hogy 12-12 millió forint adatvédelmi bírságot szabtak ki a Magyarországi Szcientológia Egyházra és annak nyíregyházi missziójára, jogellenes adatkezelés miatt. A Magyarországi Szcientológia Egyházat és annak központi szervezetét 2017-ben 20-20 millió forintra bírságolták, amit a bíróság a közelmúltban jogosnak is ítélt. Most a nyíregyházi szervezetet és az egyházat bírságolták meg, amiért jogellenesen gyűjtötték a hívek személyes adatait – mondta a NAIH elnöke.

A NAIH vizsgálta az egészségügyi dokumentációk másolatának kérdését is, mert egyes helyeken 50-100 ezer forintot kértek azokért. Péterfalvi Attila kiemelte: a GDPR szerint az első másolatot költségtérítés nélkül kell biztosítani.

A hatóság – beadványok nyomán – felkérte az alapvető jogok biztosát, vizsgálja meg: megfelelő-e a különélő, szülői felügyeletet nem gyakorló szülők tájékoztatásának jogszabályi háttere és gyakorlata, úgy találták ugyanis, hogy a különböző jogszabályok nem egyértelműek abban, a szülői felügyeletet nem gyakorló szülőt megilleti-e a tájékoztatás joga gyermekének adataival kapcsolatban.

Kérhető pénz közérdekű adatokért?
Péterfalvi Attila elmondta: tavaly az információszabadsággal kapcsolatos ügyek jelentős részét tették ki a költségtérítés jogalapját, vagy annak összegszerűségét vitató panaszok (39 ilyen érkezett a NAIH-hoz). Az elnök megerősítette: a hivatal álláspontja az, hogy a közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adatigénylések teljesítésekor nem szolgáltatást nyújtanak, hanem az Alaptörvényben meghatározott alapvető jogból eredő kötelezettségeiket teljesítik.”

Forrás:
Péterfalvi: több jogszabály még nem GDPR-kompatibilis; Szabó Zsuzsanna; Napi.hu; 2019. április 3.
Lásd még:
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2018. évi beszámolója; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; 2019. március 27. (.pdf)

Közigazgatási, politikai informatika

A KSH az online pénztárgépek adatainak átvételével mérsékli az adatszolgáltatói terheket

„Részben kiváltásra kerül a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó havi adatgyűjtés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a kiskereskedelem és vendéglátás forgalomra vonatkozó havi adatgyűjtését 2019-től részben kiváltja a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) átvett, online pénztárgépek (OPG) által rögzített adatokkal, ezáltal a KSH az adatszolgáltatók terheit jelentősen csökkenti, miközben korábban és nagyobb részletezettséggel tudja közzétenni a kiskereskedelmi forgalom adatait.

A kiskereskedelmi forgalom értékének meghatározása és változásának mérése az egyik legfontosabb rövid távú konjunktúramutató. A KSH kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó havi rendszerességű adatgyűjtése (OSAP1045) – új becslési eljárás kidolgozása után – 2019-től részben kiváltásra kerül a NAV-tól átvett, az online rendszerbe bekötött pénztárgépekből (OPG) származó adatokkal. A változás összhangban áll a KSH azon kiemelt stratégiai céljával, hogy mérsékelje az adatszolgáltatói terheket a kérdőívek egyszerűsítésével, illetve a más intézményeknél rendelkezésre álló adminisztratív adatok átvételével. Az adatátvételt a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény teszi lehetővé. A törvénnyel összhangban a NAV havi gyakorisággal adja át a pénztárgépek havi összesített adatait a KSH részére.

Az új becslési eljárás következtében az adatszolgáltatói terhek jelentősen, mintegy 80%-kal csökkennek, azonban az adatszolgáltatási kötelezettség minden korábbi adatszolgáltatónál nem mérséklődik automatikusan. Ennek az az oka, hogy az online pénztárgép használati kötelezettség nem terjed ki minden, az adatgyűjtés által vizsgált tevékenységre, így például a bolti kiskereskedelmet végző vállalkozások kiegészítő tevékenységeként folytatott csomagküldő, internetes kiskereskedelemre sem.

A KSH a kezelésében lévő adatállományokat kizárólag statisztikai célból használja fel, garantálja az adatkezelés biztonságát, illetve a megjelenő publikációk sem tartalmaznak olyan adatokat, amelyek lehetővé teszik az egyes statisztikai egységek felfedését.

Az online pénztárgép adatok átvétele az előzőeknél korábbi időpontban teszi lehetővé a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok részletesebb publikálását így az eddigi kettő (első, illetve második becslés) helyett „Kiskereskedelem” címmel egy gyorstájékoztatót jelentetünk meg minden hónap elején, a KSH honlapján (www.ksh.hu). Ez utóbbi tartalma megegyezik az ez idáig publikált Kiskereskedelem, második becslés című gyorstájékoztatónkban közölt adatok részletezettségével. Az országos adatok mellett havi gyakorisággal megyei bontású információk is elérhetővé válnak. További kiskereskedelemmel kapcsolatos adatok érhetők el a honlapunkon a STADAT-tábla, illetve a Tájékoztatási adatbázis címszók alatt. Ugyanitt továbbra is elérhetők maradnak a korábbi módszertan szerint előállított adatok is.”

Forrás:
A KSH az online pénztárgépek adatainak átvételével mérsékli az adatszolgáltatói terheket; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. február 28.

Új mobilapplikáció segíti a mentők munkáját ősztől

„Az ÉletMentő elnevezésű alkalmazás gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a mentőhívást a segítségre szorulók számára – jelentették be az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és a fejlesztő cég közös csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója elmondta, az applikáció nagyban megkönnyíti a mentők munkáját, hiszen az előre feltöltött fontosabb egészségügyi adatokat (vércsoport, cukorbetegség, életkor, gyógyszerérzékenység) a diszpécserközpont azonnal látni fogja.

Ezen kívül az applikáció elsősegélynyújtáshoz szükséges információkat is tartalmaz, de a tervek szerint látható lesz rajta a bajba jutotthoz legközelebb eső sürgősségi ellátóhely, patika és gyermek sürgősségi osztály is – ismertette.

A főigazgató hozzátette: a rendszer a segítséget kérő pontos helyét is meghatározza, de jelzi azt is, ha telefonja lemerülőben van, így a mentődiszpécser nem fog hívást kezdeményezni a készülékre.

Budai J. Gergő, az applikációt kifejlesztő Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket igyekeznek a közjó szolgálatába állítani.

Kifejtette: az applikációval a mentők egy gombnyomással hívhatók, és az előre feltöltött betegadatok a helykoordinátával együtt jelennek meg az úgynevezett mentési lapon a diszpécserközpontban.

Kitért arra, hogy az applikáció Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban már működik, és az ott szerzett tapasztalatokat felhasználták a magyar változat fejlesztésében.

Jelezte, a magyar applikációval a másik három országban is lehet segítséget hívni, és olyan egyértelmű ikonokat tartalmaz, amelyek segítenek a diszpécsernek megérteni a problémát például abban az esetben, ha a mentést kérő nem tud beszélni.

Az alkalmazás mind Android, mind iOS rendszeren elérhető, és minden mobilhálózaton működik.

Filip Malenak, az applikáció fejlesztője elmondta, Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban eddig egymillióan töltötték le az életmentő applikációt, és harmincezer segélyhívás érkezett ezen keresztül.”

Forrás:
Új mobilapplikáció segíti a mentők munkáját ősztől; Magyar Nemzet/MTI; 2019. április 4.

Adattudomány és webes térinformatika alkalmazás: a PRE-STAT Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár az önkormányzati bűnmegelőzés szolgálatában

„„A bűn, az nem lesz könnyebb…” Ezért próbáljuk inkább megelőzni. A bűnmegelőzés új, építészeti lehetőségeiről tanácskoznak az önkormányzatok vezetői és a téma szakértői március 29-én a rendőrség Teve utcai székházában. A települések biztonságának fejlesztéséről és az önkormányzatok bűnmegelőzésben betöltött szerepéről szóló konferencián a Lechner Tudásközpont szakértője, Tóth Ágnes mutatta be a Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattárat (PRE-STAT), amely a térinformatika eszközeivel ad lehetőséget akár helyi szintű adatelemzésre is.

Önkormányzatok Bűnmegelőzési Konferenciája címmel tartottak tanácskozást március 29-én az Országos Rendőr-főkapitányság Teve utcai székházában. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) idén első alkalommal megszervezett nemzetközi tudományos konferenciáját élénk érdeklődés övezte, mind önkormányzati, mind rendőri oldalról.

Az eseményen helyet kapott a Lechner Tudásközpont által fejlesztett webes térinformatikai alkalmazás, a PRE-STAT Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár bemutatója is. A rendőrök és települések közbiztonsággal kapcsolatos munkáját egyaránt segítő adattárhoz nem szükséges külön szoftver, hiszen az a prestat.lechnerkozpont.hu oldalon egyszerűen elérhető. A PRE-STAT a nyilvános felület mellett egy zárt felhasználói körű rendőrségi modullal is rendelkezik, amely utcaszintű adatokat is tartalmaz. A PRESTAT rendszer funkcióinak és használatának lehetőségeit Tóth Ágnes a Lechner Tudásközpont térinformatikai projekt-koordinátora mutatta be előadásában az önkormányzatokat helyezve fókuszba. – Bár az építészeti bűnmegelőzés és a térinformatika összekapcsolódására egyre több kedvező jel mutat, a PRE-STAT egyelőre egy rendkívül könnyen kezelhető felületen számos statisztikai adattal és funkcióval biztosít eszközt egy-egy település elemzéséhez. A Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával elkészített rendszer folyamatosan frissülő bűnügyi, társadalmi és gazdasági adatokkal dolgozik, melyeket térképen, diagramon vizualizálhat a felhasználó. – vázolta Tóth Ágnes.

A rendőrség, azon belül is a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács a bűnmegelőzés régi, bevált módszerei mellett folyamatosan kutat az új lehetőségek után. Különféle tématerületekre fókuszálva évente több konferenciát, workshopot szervez, hogy meghallgassa a legfrissebb tudományos eredményeket, értesüljön a nemzetközi trendekről, lehetőségekről, majd megossza ismereteit és bevált megoldásait a téma szakembereivel. Ennek a proaktív hozzáállásnak köszönhető, hogy megszervezték az első olyan eseményt is Önkormányzatok Bűnmegelőzési Konferenciája néven, ahol a közbiztonság fenntartásában érdekelt települési önkormányzatok számára mutatják meg az építészet, urbanisztika és településfejlesztés bűnmegelőzésben rejlő lehetőségeit. A polgármesterek és önkormányzati munkatársak mellett, rendőrök és nemzetközi szakértők vitatták meg a társadalmi és rendészeti bűnmegelőzés együttműködésének legjobb megoldásait.

A konferencia résztvevőit Pogácsás Tibor a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára köszöntötte, majd a tanácskozást Dr. Hatala József a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke nyitotta meg. Dr. Hatala József kiemelte: – Ha egy település felújítja, átépíti, vagy fejleszti tereit, ma már alkalma van arra, hogy a téralakításban ne csak esztétikai, hanem közbiztonsági szempontokra is gondoljon. Ezért fontos tehát, hogy minél több polgármester és képviselő szerezzen tudomást az építészet és a helyi emberek biztonságérzetének összefüggéseiről.

Dr. Molnár István Jenő rendőr alezredes, a NBT főosztályvezető-helyettese többek között arról a két mintaprojektről beszélt, amely Törökbálinton és Kőbányán kezdődött el és vonja be az építészet eszközeivel az önkormányzatot, valamint a lakosságot a bűnmegelőzés szerteágazó folyamatába. – Az emberek természetes igénye, hogy használják a köztereket, hogy együtt legyenek, így ha ezeket eleve úgy alakítják ki, hogy a helyiek magukénak érezzék, jobban is igyekeznek majd azok megóvásán. Ezzel pedig máris hatalmas lépést tettek a település közbiztonságért. – mondta el az alezredes.

Dr. Cser Palkovics András, mint Székesfehérvár polgármestere mutatta be a gyakorló városvezető nézőpontjából a bűnmegelőzés lehetőségeit, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, Dr. Christián László beszélt 13 évnyi kutatás eredményeinek fényében az önkormányzatok felelősségéről a biztonság megteremtésében. A holland és svéd példákat bemutató kisfilm levetítése után Bo Grönlund a Dán Építészek Szövetségén belül működő Bűnmegelőzési Tanács kutatója tartott előadást a növekvő különbségek világában tapasztalható új urbanizmus lehetőségeiről több mint negyedszázados építészeti-bűnüldözéskutatói munkájának kiragadott pontjain keresztül.

– A hazánkban most zajló városfejlesztési projektek közül számos akad, amely már a tervezéskor figyelembe veszi ezeket az új a szempontokat, de ennél többre van szükség, ennek a gondolatnak alapvetővé kell válnia a városfejlesztésben. – hívta fel a figyelmet Dallos Endre építészeti bűnmegelőzési szakértő a Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület elnöke. A kazincbarcikai Colorcity projektet felhozva példaként a szakértő kijelentette: – Az építészeti bűnmegelőzés nem csodaszer, de lehetőség arra, hogy biztonságos és élhető várost hozhassunk létre.

A konferencia végén Schmidt Jenő a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke köszönte meg a települések nevében a NBT meghívását és jelezte a Szövetség igényét a PRE-STAT alkalmazás közelebbi megismerésére.”

Forrás:
Települések is profitálhatnak a bűnmegelőzés modern trendjeiből; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2019. április 3.

Kockázatos adatvédelmi incidens történt a belügy autós rendszerénél

„A rendszer kijavításáig összesen 15 820 alkalommal adtak ki személyes adatokat, bár több esetben ugyanaz a felhasználó jutott hozzá az adatokhoz többszörös lekérdezés révén.
Magas kockázatú adatvédelmi incidens történt a Belügyminisztérium járműszolgáltatási platformjánál (JSZP), amikor a tesztüzemben személyes adatok kerültek ki – állapította meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálata.

A NAIH oldalára felkerült határozat szerint a tesztüzemben működő JSZP rendszeren keresztül a felhasználók egy gépjármű rendszáma alapján különböző, a járművel kapcsolatos adatokat igényelhetnek a nyilvántartásokból, például a kilométeróra állását. A tesztüzemben azonban egy hibás beállítás miatt a rendszer a gépjárművek korábbi tulajdonosainak személyes adatait (nevét, születési dátumát, anyja nevét, egyes esetekben a címét) is megjelenítette a lekérdezések során. Egy másik típusú hiba volt, hogy a műszaki vagy eredetiségvizsgálat során készített fényképek galériájában olyan felvételek szerepeltek, amelyeken természetes személyek láthatóak.

A NAIH vizsgálata megállapította, hogy a Belügyminisztérium egy ügyféltől értesült a hibákról és az üzemeltető IdomSoft Zrt.-vel közösen azonnal megkezdte az informatikai rendszer átvizsgálását. A rendszer kijavításáig összesen 15 820 alkalommal adtak ki személyes adatokat, bár több esetben ugyanaz a felhasználó jutott hozzá az adatokhoz többszörös lekérdezés révén.

Az összes lekérdezéssel összesen 11 614, személyes adatokat tartalmazó rovatot adtak ki a rendszeren keresztül, vagyis az adatvédelmi incidensnek körülbelül 11 ezer érintettje volt.

A Belügyminisztérium szerint az adatvédelmi incidens elhanyagolható kockázatú volt, mivel a járműnyilvántartás ötmillió jármű adatait tartalmazza és százmilliónál több személyes adatot kezel,ezért az incidens során megismert személyes adatok száma szinte elhanyagolható a kezelt adatok számához mérten.

A Belügyminisztérium utasította az IdomSoft Zrt.-t, hogy állítson be szűrést az érintett személyes adatokra, hogy azokat a rendszer a továbbiakban ne adja ki. A fényképekkel összefüggő incidensek megelőzésére a minisztérium „módszertani útmutatót” készített a gépjárművek eredetiségvizsgálatán készült fotók készítésének helyes módjáról.

A hatóság szerint a minisztériuma rendszerhiba azonnali kijavításával, az útmutatók kiadásával és a hibabejelentő e-mail cím létrehozásával „szinte minden szükséges technikai és szervezési intézkedést megtett annak érdekében, hogy az érintettek jogaira és szabadságaira jelentett kockázat a továbbiakban ne valósuljon meg”.

Ugyanakkor a NAIH szerint a minisztérium elmulasztotta tájékoztatni az érintetteket az adatvédelmi incidensről, pedig erre szükség lett volna, ugyanis jellemzően magas az érintett magánszférájára jelentett kockázat a személyazonosításra alkalmas adatok nyilvánosságra kerülése esetén. Ezek birtokában ugyanis elkövethető a személyazonossággal visszaélés, például egy szerződés megkötésekor. A NAIH hivatkozott arra, hogy az unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) szerint ha az adatkezelésből személyazonosság-lopás vagy személyazonossággal való visszaélés fakadhat, akkor az alapvetően kockázatosnak minősül.

A hivatal elfogadhatónak tartotta a Belügyminisztérium azon álláspontját, hogy az érintetteket egyenként nem tudja tájékoztatni pontos értesítési címek hiányában, de szükségesnek látta előírni, hogy a tárca nyilvánosan adjon tájékoztatást az incidensről.

A NAIH határozatában megállapította, hogy a minisztérium nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, ezért utasította a minisztériumot, hogy tájékoztassa az érintetteket, az adatokat lekérő felhasználókat pedig szólítsa fel a nekik jogellenesen továbbított adatok törlésére.

A hivatal ugyanakkor nem szabott ki bírságot a Belügyminisztériummal szemben, arra hivatkozva, hogy az arányosság elve szerint az előírások első alkalommal történő megsértése esetén elsősorban figyelmeztetnek.”

Forrás:
Kockázatos adatvédelmi incidens történt a belügy autós rendszerénél; Világgazdaság/MTI; 2019. április 3.
Lásd még:
Tájékoztatás adatvédelmi incidensről; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; NAIH/2019/721; 2019. március 19. (.pdf)

Informatika, távközlés, technika

Az önvezető járművek magyarországi kutatása és fejlesztése az amerikaival egyenértékű – mondta Palkovics László

„Az önvezető járművek magyarországi kutatása és fejlesztése az amerikaival egyenértékű – fogalmazott Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője az MTI-nek San Franciscóból telefonon adott interjújában.
A miniszter szerdán érkezett ötnapos látogatásra az Egyesült Államokba, azzal a céllal, hogy elmélyítse a kétoldalú tudományos kapcsolatokat és népszerűsítse a magyar innovációt. Elsőként csütörtökön a kaliforniai Szilícium-völgyet kereste fel, ahol magyar és amerikai tudósokkal találkozott, valamint előadást tartott a tekintélyes Berkeley egyetemén és látogatást tett két kutatólaboratóriumban is.

“A fizika történelmével találkoztam, megható volt szembesülni azzal, ami az elmúlt 140 esztendőben történt itt” – idézte fel Palkovics László az MTI-nek a Berkeley Egyetem lézergyorsító laboratóriumában csütörtökön tett látogatását. Mint elmondta: a laboratóriumban – angol nevének rövidítése: BELLA – 13 Nobel-díjas fizikus dolgozott, és itt készítették el az első lézergyorsítót. “Ez azért érdekes, mert éppen most fejeződik be a szegedi lézerkutató intézet építése, üzembe helyezése – fűzte hozzá a miniszter.

A BELLA-labor egyik munkatársa magyar: Tóth Csaba a lézerfizika és kvantumelektronika szakértője, akivel Palkovics László találkozott is. A tárcavezető még hat másik magyar tudóssal folytatott eszmecserét. Valamennyien tagjai az Egyesült Államok Szilícium-völgyi Innovációs és Tudományos Társaságának, amelyet a San Francisco térségében tevékenykedő magyar tudósok, mérnökök, orvosok és innovációs szakemberek hoztak létre 2018 júniusában.

Palkovics László az MTI-nek elmondta: a társaság küldetése a magyar tudósok kapcsolattartásának elősegítése, közös projektek megkönnyítése, a magyarországi és amerikai tudományos műhelyek közötti kapcsolatok fejlesztése. A miniszter kivált fontosnak mondta a találkozást a társaság szakembereivel, mert – mint hangsúlyozta – sokat tesznek a magyarországi kutatókért. “Magyar kutatókat hívnak ide, Kaliforniába, hogy megismerkedjenek a startup-kultúrával és azzal, hogyan működnek ezek a rendszerek” – fogalmazott a tárcavezető.

Palkovics László csütörtökön előadást tartott a Berkeley Egyetemen, ahol – az egyetem meghívására – részt vett a magyarországi önvezető autók gyártásáról és teszteléséről rendezett szimpóziumon. “A zalaegerszegi tesztpályával a világon egyedülálló, a jövő közlekedését és technológiáját alapjaiban meghatározó infrastruktúra épül Magyarországon” – hangsúlyozta a hallgatóság – szakemberek, egyetemi oktatók és hallgatók – előtt. Az előadás után az MTI-nek így fogalmazott: “be tudtuk mutatni, hogy az önjáró járműrendszerek kutatása és fejlesztése Magyarországon az amerikaiéval egyenértékű”.

A Berkeleyn elmondott beszédében a miniszter többek között kitért arra is, hogy Magyarországon 1700 amerikai vállalat működik, több mint százezer embernek adva munkát. “Az amerikai közvetlen beruházások összértéke a tíz évvel korábbihoz képest másfélszeresére nőtt, csaknem 3000 millió dollár értékű” – emelte ki.

Pénteken Palkovics László jelenlétében a Kalifornia Egyetem Irvine-ban lévő kutatóközpontjában együttműködési megállapodást írnak alá a szegedi, az Irvine-i és egy párizsi egyetem között. A közös kutatások arra irányulnak, hogyan lehet az atomerőmű kiégett fűtőelemeit gyorsan lebontani. A kutatásban a szegedi ELI Alps lézerlaboratórium vesz részt.

Los Angelesből Palkovics László Bostonba utazik, ahol szintén egyetemi kutatókkal, tudósklubok képviselőivel, üzletemberekkel találkozik.”

Forrás:
Az önvezető járművek magyar fejlesztése az amerikaival egyenértékű; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. április 5.

Újra Budapesten rendezik az ITU Telecom World távközlési konferenciát, az ITU Telecom World 2019-et

„Újra Budapesten rendezik az ITU Telecom World 2019 globális távközlési konferenciát, az esemény megszervezéséről szóló megállapodást Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár Hou-lin Csaóval, az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesületének (ITU) főtitkárával írta alá hétfőn Budapesten.
Hou-lin Csao a megállapodást követően hangsúlyozta: Magyarország az ITU alapító tagja között van, Budapest pedig már otthont adott egy sikeres ITU Telecom World távközlési konferenciának 2015-ben. Az idén szeptember 9. és 12. között megrendezésre kerülő tanácskozásra a világ 130 országából mintegy 5-6 ezer vállalati képviselő, és több mint 200 kormányzati és iparági vezető részvételére számítanak, valamint nagyjából 30-50 miniszter megjelenésére – ismertette.

A magyar kormány örömmel vállalta az ITU Telecom World 2019 konferencia megrendezését, a részt vevő országok száma is mutatja a tanácskozás jelentőségét – közölte Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár. Hozzátette: a rendezvényt Hungexpo Budapesti Vásárközpontban tartják, ahol a konferenciával együtt kiállítás is lesz, ezt a részét a magyarok ingyenesen látogathatják majd.

Hou-in Csao az ITU Telecom World 2019 konferencia fő témái közé sorolta a felhő alapú megoldásokat, az okosvárosokat, a dolgok internetét (IoT) és az 5G fejlesztését. Központi téma lesz még a közös innováció, a mesterséges intelligencia (AI), vagy digitális pénzügyi szolgáltatások – sorolta. Kifejtette: örömmel tölti el a stabilitás és kiszámíthatóság, ami Magyarországot jellemzi, és a jelenlegi helyzetben ritkának számít. Köszönetet mondott a rendezvény megszervezéséért. Az országban nagy hagyománya van az innovációnak – hangsúlyozta.

A főtitkár előremutatónak nevezte az ország innovációs kezdeményezéseit és irányelveit, közöttük az 5G koalíciót, vagy a kkv-k innovációját elősegítő programokat. Kitért arra is, hogy a konferencia abban a kritikus időszakban kerül megrendezésre, amikor a világ egyik fele használja az internetet, a másik viszont még nem, ezeknek a régióknak a bevonása fontos a digitalizációba.

Sztáray Péter államtitkár közlése szerint a rendezvény fő témája az innováció és a konnektivitás lesznek. Ismertetése szerint a kiállítás jó lehetőség a magyar kis-, és közepes vállalatok globális bemutatkozására, ahogy fiatal újítóknak is lehetőséget adnak. Fontosnak nevezte a határon túli magyarság bevonását, mintegy 800-1000 határon túli magyar egyetemista, fiatal cégvezető, szakértő részvételét is támogatják. Reményét fejezte ki, hogy az ITU részéről megkapnak minden, a konferencia lebonyolításához szükséges támogatást, amit a négy évvel ezelőtti konferencia előkészítéséhez megkaptak.

Az államtitkár gratulált Hou-lin Csaónak az újbóli főtitkári kinevezéséhez, amit a magyar kormány is támogatott. Mindezt az ITU Telekom World megrendezése szempontjából is kedvezőnek nevezett, mivel “régi ismerőssel, megbízható partnerrel” tudják a globális rendezvényt előkészíteni – mondta.

Az ITU Telekom World kormányok, vállalatok, valamint kis- és középvállalkozások legfontosabb infokommunikációs rendezvénye, amely egyedülálló nemzetközi platformot biztosítva, összehozza a fejlett és fejlődő piacokat, az állami és magán szektor vezetőit, az infokommunikációs technológia iparági képviselőit. Az ITU az ENSZ legfontosabb infokommunikációs területen működő, globális intézménye, amelynek feladata a nemzetközi távközlési együttműködés segítése, Magyarország alapító tagja a 193 tagállamot tömörítő nemzetközi egyesületnek. 2018-ban Magyarországot beválasztották az ITU döntéshozó testületébe, a 48 tagú tanácsba”

Forrás:
Újra Budapesten rendezik az ITU Telecom World 2019 távközlési konferenciát; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2019. április 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A turizmusban is igény lesz a mesterséges intelligenciára

„A jelenleginél kétharmaddal nagyobb igény lesz a turizmusban a mesterséges intelligenciával, a virtuális és kiterjesztett valósággal kapcsolatos ismeretekre, valamint egyharmaddal több a programozói, adatelemzői, üzleti intelligencia, big data elemzői tudásra 2030-ra – állapította meg az Új Turizmus Generáció Szövetség Budapesten tartott pénteki konferenciája.

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint az Új Turizmus Generáció Szövetség (Next Tourism Generation Alliance) az EU új kezdeményezésének munkacsoportja; az egyedülálló projekt 8 ország 14 partnerének részvételével a turisztikai ágazat készségeinek helyzetét méri fel, előrejelzéseket készít és stratégiai megoldást dolgoz ki, hogyan találhat a tapasztalt jelentős problémákra tartós megoldást az ágazat.

A munkacsoport résztvevői európai munkaadói szervezetek, képző intézetek, valamint a turizmus-vendéglátást oktatók és a szakmát tanuló diákok európai szövetsége. Magyarországról a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és a Soproni Egyetem vesznek részt a munkában.

A munka felmérésekkel indult, Európa-szerte 2100 vállalkozás válaszolt egy készségfelmérő kérdőívre és 240 vezetővel készült hosszabb személyes interjú. Magyarországon 255 vállalkozás fejtette ki véleményét és 35 interjú készült. A válaszok feldolgozása elkezdődött.”

Forrás:
A turizmusban is igény lesz a mesterséges intelligenciára; Magyar Nemzet/MTI; 2019. április 5.
Lásd még: Next Tourism Generation Alliance – Dissemination Event in Hungary. Digital Skills in Tourism: trends, partnerships and action; The Next Tourism Generation (NTG) Alliance; 2019. március 29.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. április 8.

Zseniális gépek. A Mesterséges Intelligencia szép új világa
Március utolsó napjaiban immár második ízben rendezte meg az amerikai e-közigazgatási innováció egyik legfontosabb hírszolgáltatója, a Nextgov, valamint a nemzetbiztonsági modernizációs hírszolgáltatás zászlóshajója, a Defense One a Mesterséges Intelligencia kormányzati szerepére fókuszáló éves csúcsrendezvényét, a Zseniális Gépek Konferenciát.
Az Egyesített Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont felállításával az USA Hadügyminisztériuma erőteljes lépéseket tett abba az irányba, hogy a saját maga kezén összpontosítsa az MI-kutatásokra és –fejlesztésekre irányuló amerikai kormányzati erőfeszítéseket. A mostani konferencia, miközben a lehetséges szereplők közötti együttműködés erősítését is igyekezett az érdeklődés központjába állítani, mindazonáltal markánsan a védelmi szektor nézőpontjából vizsgálta a Mesterséges Intelligencia kutatások jelenlegi állását, és főleg a jövendőt.
Az érdeklődők a Defense One Twitterén futó élő online közvetítésben figyelhették a beszélgetéseket, amelyek közül az első az MI problematika általánosabb témáit igyekezett körüljárni. A védelmi iparhoz kapcsolódó polgári kutatóhelyek, vállalatok és a hadügyi tárca együttműködésének lehetséges jövőbeli formáit vizsgálták, különös tekintettel az MI-kutatásokkal kapcsolatos információk megosztásának etikai kérdéseire.
A digitális diplomácia szakértőinek és művelőinek érdeklődését azonban a második panelbeszélgetés keltette fel igazán. Az e-diplomácia berkeiben ugyanis létezik egy ki nem mondott, de mégis ott motoszkáló rossz érzés, valami örök félelem. Ami egyetlen szóban ölthet testet: „Snowden”. Amióta ugyanis az amerikai közszolgálat fekete bárányává vált Edward Snowden, a CIA hajdani számítástechnikai szakértője a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) szigorúan titkos dokumentumainak tömegét tette széles körben hozzáférhetővé, rávilágítva az amerikai hírszerző szervezetek meglehetősen öntörvényű, és az állampolgárok magánéletének szentségét nem különösebben tisztelő működésmódjára, azóta az amerikai kormányszervezetekben állandó a kimondatlan rettegés. Röviden úgy foglalhatnánk össze ezt a fóbiát: a digitalizáció, minden jótékony hatása mellett jelentősen megkönnyíti az érzékeny, sőt titkos információk kiszivárogtatását, vagy ellopását. Snowden, és az ausztrál Julian Assange által megszemélyesített WikiLeaks sokak szemében az élő példa arra, hogy az információk demokratizálása, a nyílt közadat politika veszélyes és kerülendő. A diplomáciai folyamatok és szervezetek digitális transzformációjának is erős ellenzői vannak szinte minden ország külügyi- és biztonságpolitikai elitjében, miközben a külügy IKT-forradalmát, a közdiplomácia digitalizációját az ilyen veszélyek nem is érinthetik, hiszen a public diplomacy éppen hogy nyilvános adatok széles körű áramoltatásán nyugszik.
Minden esetre a Genius Machines konferencia második panelje két egymáshoz látszólag nem túl szorosan kötődő témát tűzött napirendre: alapvetően azt vizsgálták, hogy hogyan lehetne a Mesterséges Intelligenciát a társadalmi megmozdulások, ellenséges akciók előrejelzésére felhasználni. Illetve, hogy hogyan segíthet az MI a „belső fenyegetések”, a kiszivárogtatók, a digitális ötödik hadoszloposok kiszűrésére. Figyelve a konferencia Twitter-forgalmát, messze ez a téma váltotta ki a legélénkebb érdeklődést.
Genius Machines 2019: Livestream; Defense One; 2019
A legérdekesebb panelbeszélgetések twitteres hírfolyama: @DefenseOne

Bolsonaro a 3. helyen a nagypolitikusi Twitter használatban
A nem régiben megválasztott ultrakonzervatív brazil miniszterelnök felívelése során mindvégig igyekezett használni és kihasználni a modern IKT-technológiákban rejlő lehetőségeket. Már a választási kampányban szembeötlő volt: konzervativizmus ide vagy oda, Jair Bolsonaro a legteljesebb mértékben elemében érzi magát a helyi választói tömegek számára is természetes virtuális terekben.
A Twiplomacy, a BCW nevű globális kommunikációs vállalatóriás szakmai webhelye most érdekes gyorsjelentésben számolt be a világ vezető politikai szereplőnek közösségi média használati trendjeiről. A cég, amely évek óta kutatja és publikálja a Facebook használatot, az Instagram növekvő súlyát, de különösen a Twitter meghatározó szerepét a nemzetközi kapcsolatok szereplői körében, a diplomácia digitális transzformációjának egyik legfontosabb dokumentátora és előrejelzője.
A napokban közzétett elemzésük kimutatta: a brazil elnök, Bolsonaro messze a legnépszerűbb latin-amerikai vezető az összesített közösségi média jelenlétet illetően. Facebook, Instagram és Twitter fiókjai összesen több mint 15 millió követővel büszkélkedhetnek, ami magasan kiemeli őt a kontinens online mezőnyéből. A dél-amerikai kontinens második helyezettje, az argentín államfő, Mauricio Macri posztjait „mindössze” 10 millióan követik rendszeresen. Mexikó újonnan megválasztott elnöke, Andrés Manuel López Obrador, noha ugyancsak népszerűen csengő politikákat hirdetett meg, a közösségi média csatornáin összességében 8,8 millió követőt tudott összegyűjteni. A venezuelai Maduro elnök pedig 4,5 millió szimpatizáns figyelmére számíthat összesen a három legfontosabb közösségi platformon.
Bolsonaro azonban nem csupán az „Amerikák” világában, tehát saját régiójában látszik kiemelkedően ügyesen használni a modern IKT-technológiák lehetőségeit. A Twiplomacy friss elemzése szerint a brazil elnök világviszonylatban is a legsikeresebben szereplő virtuális média-politikusok élbolyába került: a Twitteren (márpedig, ez a közösségi platform egyértelműen a meghatározó csatorna a nemzetközi politikában, a globális közdiplomáciában) Bolsonaro ma már a harmadik helyen áll az interakciók számát illetően.
Brazil’s President Jair Bolsonaro Has Made It Into 3rd Position; @Twiplomacy; Twitter; 2019. március 20.
South America; Twiplomacy

A technológia hatása a nemzetközi kapcsolatokra – a svájci Junior Diplomat Initiative konferenciája
A héten rendezi meg immár hagyományossá váló éves nemzetközi konferenciáját a svájci központú Junior Diplomat Initiative (JDI) nevű szervezet. A Youth Dialogue 2019 fórum mintegy 100 diákot fog majd össze a világ különböző egyetemeiről. A genf-i Maison de la Paix-ban megrendezett szakmai esemény célja az, hogy a diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok leendő gyakorlói már egyetemi tanulmányaik alatt bepillanthassanak a nemzetközi külpolitika műhelyeinek munkájába. Megismerkedhessenek a legfontosabb trendekkel. Ehhez pedig a mostani konferencia hangsúlyosan jó lehetőséget ad. A rendezvény címe ugyanis: „Digitális Diplomácia. A Technológia Hatása a Nemzetközi kapcsolatokra”.
A szakmai esemény két nagy téma körül épül majd fel: a „Diplomaták a Digitális Korban” című panelben a gyakorlati diplomaták szemszögéből ismerkedhetnek majd a résztvevők az IKT-eszközök külügyi alkalmazása által kínált lehetőségekkel, és persze a technológiából fakadó specifikus kihívásokkal és fenyegetésekkel is.
A második blokk talán még az elsőnél is érdekesebb lesz. Nem túl gyakran hallani ugyanis a diplomáciai gyakorlatok digitális transzformációjával kapcsolatban arról az aspektusról, ami pedig meghatározó lehet! Délután, a második panel „A technológiai magánvállalati szektor hatása a diplomáciára” címmel igyekszik majd legalább felvillantani: a techno-transzformáció folyamatában valójában a globális vállalatóriások is meghatározó (és teljesen eltérő érdekviszonyú) szereplői a közigazgatás modernizációnak, és ez a diplomáciai alrendszer esetében is mind inkább nyilvánvalóvá lesz.
Digital Diplomacy: The Effect of Technology on International Relations; The Graduate Institute Geneva; 2019
Junior Diplomat Initiative Switzerland

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. április 1-április 5.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Tablet és dokkoló eszköz beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/63
Közzététel dátuma: 2019.04.01.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.06.
Tablet és dokkoló eszköz beszerzés
1. rész: 59db Panasonic FZ-M1 táblagép vagy azzal műszakilag egyenértékű más típusú eszköz és 35db Panasonic FZVEBM11AU Lite Cradle Dokkoló vagy azzal műszakilag egyenértékű más típusú eszköz.
2. rész: 171db Zebra ET50, 8.3″, WLAN ONLY, WIN10, Z3795, 4GB RAM, 64GB FLASH, ENG tablet vagy azzal műszakilag egyenértékű más típusú eszköz, 91db Zebra crd-et5x-1scom1r dokkoló vagy azzal műszakilag egyenértékű dokkoló.
Lásd bővebben

Pénzügyi-gazdálkodási tanácsadó szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/64
Közzététel dátuma: 2019.04.02.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.06.
A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő megbízási keretszerződés 24 hónapos időtartama alatt üzletviteli, vezetési tanácsadó szolgáltatások ellátása a költségvetési gazdálkodási tevékenységhez, valamint adózási kérdésekhez kapcsolódóan, így különösen:
– Budapest Főváros Önkormányzata (melynek a 2019. évi összevont költségvetésének főösszege: 386 milliárd HUF) költségvetésének tervezése és operatív gazdálkodása során felmerült kockázatainak mérséklésében, kezelésében való közreműködés, tanácsadás,
– a helyi és központi adókkal kapcsolatos adó-szakértői tanácsadás,
– hatósági ellenőrzési eljárásban a Megbízó (Ajánlatkérő) gazdasági érdekeinek képviselete,
– általános gazdálkodási és üzletviteli tanácsadás.
A megbízási keretösszeg 36.000.000.- Ft
Lásd bővebben

Keretmegállapodás TMÜ média-kutatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/64
Közzététel dátuma: 2019.04.02.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.29.
Keretmegállapodás a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. részére médiaügynökségi és kutatási feladatok ellátására.
Lásd bővebben

DEK-706 Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/64
Közzététel dátuma:2019.04.02.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.02.
A Debreceni Egyetem európai uniós forrásból származó különböző pályázatai számára informatikai beszerzéseket kíván lebonyolítani.
A pályázat keretében beszerzendő egyéb eszközök között az alábbiak beszerzésére vállalkoztunk:
1. rész: Alkatrészek; 2. rész: Szerverhez kapcsolódó eszközök, adattárolók; 3. rész: Laptopok, tabletek
Lásd bővebben

Új portál megoldás beszerzése, üzembe helyezése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/64
Közzététel dátuma: 2019.04.02.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.30.
A közbeszerzés ismertetése:
I. Fix tétel:
1. Éves szinten legalább 3.000.000 egyedi látogató kiszolgálására alkalmas tartalom menedzser rendszer megoldás (portál) megvalósítása, üzembe helyezése
2. Havi 400.000 egyedi látogatót kiszolgáló rendszer üzemeltetési támogatása az eredményes tesztüzemi időszak befejezésétől számított 60 hónapon keresztül
II. Opcionális tétel:
1. Eseti jellegű, embernap alapú szoftverfejlesztési támogatás (1100 embernap)
Lásd bővebben

SBV stúdiótechnikai berendezések és szoftverek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/65
Közzététel dátuma: 2019.04.03.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.03.
A soproni Bűvösvölgy médiaértés-oktató központok részére berendezések és szoftverek beszerzése két részben:
Szolgáltatással egybekötött adásvételi szerződés keretében (az 1. rész vonatkozásában a Hír, Reklám, Film, Rádió, Szinkron foglalkozáshoz, a 2. rész vonatkozásában a Kép, Netkockázat, Netvizsgáló, Influencer foglalkozáshoz) rendszer tervezése, termékek (1. rész: szoftver és stúdiótechnikai termékek – kábelezés, háttér, kamerák, monitorok stb.; 2. rész: stúdiótechnikai és szoftver termékek, ide értve a Kép és Netvizsgáló publikusan használható felületét) szállítása, beépítése, üzembe helyezése, a teljes épület informatikai hálózati kábelezésének kiépítése, továbbá kapcsolódó szoftverfejlesztés teljesítése, a rendszer sikeres próbaüzeme és a felhasználók oktatása, valamint vállalkozási szerződés keretében a Rendszer hardver- és alkalmazástámogatása, valamint hibajavítása, illetve eseti igény alapján történő fejlesztése.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Webmethods üzemeltetés, ESB konszolidáció
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/64
Közzététel dátuma: 2019.04.02.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.11.
Keretösszeg: 29.000.000,- Ft, melyből 21.750.000,- Ft a lehívási kötelezettséggel terhelt rész.
Lásd bővebben

Központi redundáns flash tároló kapacitás bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/65
Közzététel dátuma: 2019.04.03.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.24.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Hitachi Vantara háttértárolók terméktámogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/63
Közzététel dátuma: 2019.04.01
Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.
Nyertes ajánlattevő: HumanoiT Informatikai Kft.
Hitachi Vantara háttértárolók hardver, szoftver terméktámogatási szolgáltatásának biztosítása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.661.450,- Ft
Lásd bővebben

Vizuáltechnikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/63
Közzététel dátuma: 2019.04.01.
Iktatószám: 5560/2019
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Stiefel Eurocart Kft.
1.rész Interaktív kijelzők beszerzése
Interaktív kijelző 75” telepítéssel, installálással, oktatással 3 db
Interaktív kijelző 70” telepítéssel, installálással, oktatással 1 db
Interaktív kijelző 65” telepítéssel, installálással, oktatással 5 db
2.rész Dokumentum kamera beszerzése
Dokumentum kamera 1 db
CPV: 32322000-6 Multimédiás berendezések
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.673.576,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/63
Közzététel dátuma: 2019.04.01.
Ajánlatkérő: Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Nyertes ajánlattevő: ELCOM Elektronikai és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság; TechLogic Kft.
Vízminőségi kamerás monitoring állomások létesítése és szoftver beszerzése
CPV kódok: 35120000-1 Megfigyelő és biztonsági rendszerek és eszközök
35123500-7 Videoazonosító rendszerek
35125300-2 Biztonsági kamerák
48328000-3 Képfeldolgozó szoftvercsomag
48821000-9 Hálózati szerverek
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül)
Érték: 53.750.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/64
Közzététel dátuma: 2019.04.02.
Ajánlatkérő: Budapesti Corvinus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: AVmax Rendszertechnika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: BCE részére táblarendszer beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.644.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/64
Közzététel dátuma: 2019.04.02.
Ajánlatkérő: Győri Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Balázs-Diák Kft.;Balázs-Diák Kft.;Balázs-Diák Kft.;Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: Digitális modellezés robotika egyéb eszközök
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.893.600,- Ft
Lásd bővebben

BMK részére 5 db GNSS antenna és 5 db kontroller
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/65
Közzététel dátuma: 2019.04.03.
Ajánlatkérő: Baranya Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: Leica Geosystems Hungary Kft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – Digitális Sz. P. fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/65
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Közzététel dátuma: 2019.04.03.
Ajánlatkérő: OTP Fáy András Alapítvány
Nyertes ajánlattevő: NUAGE Korlátolt Felelősségű Társaság;ARWorks Korlátolt Felelősségű Társaság; Supercharge Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő célja a pénzügyi tudatosság játékos fejlesztése, melynek érdekében egy pénzügyi edutainment játékot, egy AR/VR alkalmazást, valamint egy teljesen új szemléletű honlapot kíván beszerezni, mely innovatív módon ötvözi Ajánlatkérő eddigi és jövőbeni kommunikációját, beleintegrálva a játékos oktatást. Fontos cél akár az EU-n belül is élenjáró megoldást szállítani, mely etalon és követendő példát állíthat a pénzügyi oktatás játékos, a célközönséget nem a szokványos úton megközelítő megvalósításában, miközben pénzügyi fogalmakkal és alapvetésekkel ismerteti meg a felhasználót. Kiemelendő cél, hogy a megújult weboldal, annak kommunikációja és a játékok egy szerves, működő egészet alkossanak.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 348.820.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredmény tájékoztató -Vállalati kutatások field m.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/65
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Közzététel dátuma: 2019.04.03.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: OKT-FULL Tanácsadó Kft.
Különböző vállalati kutatások field munkáinak lebonyolítása az EFOP-3.6.2.-16-2017-00017 projekt keretein belül a közbeszerzési dokumentumokban és a műszaki leírásban meghatározottak szerint, 1-5. ajánlati részben.
1. Regionális innovációs rendszerfelmérés (500-as minta)
2. Regionális vállalkozás felmérés (900-as minta)
3. Longitudinális vállalati versenyképességi felmérés (700-as minta)
4. Új városrégió szintű vállalati versenyképesség felmérés (800-as minta)
5. Pécsi városrégió input-output táblájának a becslése (750-es minta)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 16.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/65
Közzététel dátuma: 2019.04.03.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: EXPERTIVE Informatikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A BKK Zrt.-nél az adatvezérelt vezetői döntéstámogató rendszer kiszolgálása és a projekt- és portfóliókezelés (PPM) hatékonyságának növelése érdekében informatikai támogatás képezi a nyertes Ajánlattevő feladatát.
Jelen beszerzési eljárás célja egy külső szakértő vállalkozó kiválasztása, aki a megadott követelmények alapján elvégzi a működési folyamatokat támogató alkalmazás kialakítását, és a pilot időszakot követő finomhangolását a BKK PM környezetében (Microsoft Project Server, Microsoft SharePoint Server), továbbá elvégzi a kezdeti adatbázismigrációt. A nyertes Ajánlattevő (továbbiakban: AT) feladata a Projektvezetők minősítése az alkalmzás használata terén is.
A nyertes AT feladata a BKK projekt- és portfóliókezelési folyamatait támogató PPM alkalmazás kialakítása, ami az alábbi fő feladatokból áll:
1. PPM alkalmazás kialakítása kezdeti fejlesztési terv szerint, amely alkalmas min. 100 felhasználó és min. 200 projekt egyidejű kezelésére.
2. PPM alkalmazás implementáció felkészítő oktatás max. 15 fő kulcsfelhasználó részére. (oktatás intenzítása: 1×4 óra)
3. Kezdeti adatbázismigrációk végrehajtása
4. PPM alkalmazás pilot
5. MS Project Server PPM alkalmazás tréning, max. 80 fő részére, max. 30 fős csoportbontásban (oktatás intenzítása: Projektvezetői tréning (3 alkalommal 3x 8óra) / Portfóliókezelői tréning (1 alkalommal 1×8 óra) / Adminisztrátori tréning (1 alkalommal 1×8óra)
6. PPM alkalmazás helyszíni támogatás
A feladat célja a kulcsfelhasználók és felhasználók helyszíni támogatása a BKK PM informatikai eszközben a PPM alkalmazás üzemszerű használatbavétele utáni 1 hónapban, összesen 120 órában. A támogatásba beletartozik a helyszíni, írásbeli vagy telefonos konzultáció, illetve helyszíni iránymutatás.
7. max. 80 fő Projektvezető minősítése
8. MS Project Professional tréning (opció).
9. PPM alkalmazás továbbfejlesztése középtávú fejlesztési terv szerint (opció)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.970.000,- Ft
Lásd bővebben

ASP Keretrendszer supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/66
Közzététel dátuma: 2019.04.04.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Noispot Innovations Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
A Magyar Államkincstár részére 1 db ASP Keretrendszer működésének biztosítása a szerződés hatálybalépésétől 2019. december 31. napjáig. A feladatok havidíjas feladatokból és eseti megrendelésekből állnak. Az eseti megrendelések keretében a rendelkezésre álló szakértői óra 3312 óra, amelyből 828 óra opció.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 56.014.000,- Ft
Lásd bővebben

ASP Hagyatéki leltár rendszer karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/66
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Közzététel dátuma: 2019.04.04.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Komunáldata Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft.
A Magyar Államkincstár részére 1 db ASP Hagyatéki leltár rendszer működésének biztosítása a szerződés hatálybalépésétől 2019. december 31. napjáig. A feladatok havidíjas feladatokból és eseti megrendelésekből állnak. Az eseti megrendelések keretében a rendelkezésre álló szakértői óra 1440 óra, ezen felül 360 óra opció.
Hagyatéki leltár szakrendszeri feladatok:
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.930.000,- Ft
Lásd bővebben

ASP Ingatlanvagyon-kataszter karbantartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/66
Közzététel dátuma: 2019.04.04.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Komunáldata Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft.
A Magyar Államkincstár részére 1 db ASP Ingatlanvagyon-kataszter szakrendszer működésének biztosítása a szerződés hatálybalépésétől 2019. december 31. napjáig. A feladatok havidíjas feladatokból és eseti megrendelésekből állnak. Az eseti megrendelések keretében a rendelkezésre álló szakértői óra 1580 óra, ezen felül 316 óra opció.
Ingatlanvagyon-kataszter szakrendszer feladatok:
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 42.980.400,- Ft
Lásd bővebben

ASP Ipar- és kereskedelmi karbantartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/66
Közzététel dátuma: 2019.04.04.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Komunáldata Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft.
A Magyar Államkincstár részére 1 db ASP Ipar- és kereskedelmi szakrendszer működésének biztosítása a szerződés hatálybalépésétől 2019. december 31. napjáig. A feladatok havidíjas feladatokból és eseti megrendelésekből állnak. Az eseti megrendelések keretében a rendelkezésre álló szakértői óra 1260 óra, ezen felül 252 óra opció.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 32.788.800,- Ft
Lásd bővebben

ESPORT ARÉNA KIALAKÍTÁSA 2
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/66
Közzététel dátuma: 2019.04.04.
Ajánlatkérő: Magyar Testgyakorlók Köre Budapest
Nyertes ajánlattevő: NF Solár Hungária Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül)
Érték: 296.902.531,- Ft
Lásd bővebben

E-Autó töltők alapinfrastruktúrájának kivitelezése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/66
Közzététel dátuma: 2019.04.04.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ
Nyertes ajánlattevő: Elektromotive Hungaria Kft
E-autó töltőállomások kivitelezése az alábbi régiókban:
Központi Régió: 11db
Keleti Régió:13db
Nyugati Régió: 14db
Összesen: 38db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 94.983.104,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztatás az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/66
Közzététel dátuma: 2019.04.04.
Ajánlatkérő: Pest Megyei Kormányhivatal
Teljesítés helye: 1052 Budapest, Városház utca 7. (hrsz.: 24268)
Nyertes ajánlattevő: RoyRoyal D. Kft.
A szerver helyiség a 1052 Budapest, Városház utca 7. szám alatt található Pest Megyei Kormányhivatal földszintjén kerül kialakításra. Az alakítással érintett terület nagysága 21,7 m2. A szerver helyiség kialakítása tervezést és kivitelezést foglal magába. A közbeszerzés tárgya nem építési engedélyköteles.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 131.969.690,- Ft
Lásd bővebben

MS szoftverlicenszek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/66
Közzététel dátuma: 2019.04.04.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.366.184,- Ft
Lásd bővebben

KBF/738/2018 – eredmény tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/67
Közzététel dátuma: 2019.04.05.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő telephelyein működő, a Dokumentációban tételesen meghatározott Cisco hálózati (LAN, WAN), Cisco storage hálózati (SAN), valamint Cisco DWDM eszközök havi 99,9 %-os rendelkezésre állást biztosító támogatási szolgáltatás nyújtása 2019.04.01-től 2021.03.31.-ig havi 1 embernap proaktív támogatással.
A szerződés hatálya alatt összesen legfeljebb 48 mérnöknap opciós eseti embernap alapú támogatás.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 148.564.032,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/67
Közzététel dátuma: 2019.04.05.v
Ajánlatkérő: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: SMP Solutions Kft.
Elnevezés: Szoftver licenc-csomag beszerzése 2019
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.716.708,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/67
Közzététel dátuma: 2019.04.05.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EN-CO Software Korlátolt Felelősségű Társaság
Tranzakciós Rendszer üzemeltetése 12 hónap időtartamban és fejlesztése 900 keretórával
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/67
Közzététel dátuma: 2019.04.05.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: OmniCorp Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az informatikai TAM (Tervezés, Architektúra, Menedzsment) kapacitásainak kiegészítésére szakértői, tanácsadói szolgáltatás beszerzése az OBH részére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 45.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Komplex forgalomszámláló mérőállomások létesítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/67
Közzététel dátuma: 2019.04.05.
Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: “Mérföldkő” Közlekedési Fejlesztő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
52 darab mérőállomás létesítése.
1. ajánlati rész: 32 darab mérőállomás létesítése az ajánlatkérő kezelésében lévő kerékpárutakon.
2. ajánlati rész: 20 darab mérőállomás létesítése az országos közúthálózat főútjain.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 98.890.980,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/64
Közzététel dátuma: 2019.04.02.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Inforex rendszer támogatása és fejlesztése, ezen belül:
– Rendszer üzemeltetési támogatása (36 hónap)
– Opció 1.: Eseti szoftverfejlesztési támogatási szolgáltatás (normál prioritás)
– Opció 2.: Eseti embernap alapú támogatási szolgáltatás (sürgős prioritás)
Opció 1. + Opció 2.= 1500 embernap keretben
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
A beérkezett ajánlatok száma: 0
Lásd bővebben

Szakirodalom

Kanadai gyakorlat a kockázatosnak minősített emberek rendőrségi nyomon követésére, intézmények közötti megosztott adatbázissal

„ A Motherboard hasábjain megjelent oknyomozó riport (Police in Canada Are Tracking People’s ‘Negative’ Behavior In a ‘Risk’ Database) szerint Kanada legalább két tartományában (Ontario és Saskatchewan) a rendőrség, valamint a szociális gondozás és az egészségügy szakemberei közös adatbázist működtetnek azokról az emberekről, akik sérülékenynek minősíthetők, így vagy az ő helyzetük kockázatos, vagy ők jelenthetnek kockázatot a környezetükre. Az adatbázisban – amelyben gyakran beleegyezésük nélkül szerepelnek az emberek – kiemelt súllyal szerepelnek kiskorúak és fiatalkorúak is. A rendszert körüllengő homályt jól jelzi, hogy a programban résztvevő rendőrségi egységek az adatbázisról Ontarioban csak a közbiztonságért és rendfenntartásért felelős minisztérium írásbeli engedélyével beszélhetnek.

A riport közvetlen adatokat csak az említett két tartományra vonatkozóan talált, így megállapításai is erre korlátozódnak. Az ezekben működtetett kockázatvezérelt nyomkövető adatbázis (Risk-driven Tracking Database, RTD) a Kanada-szerte elterjedt „Hub-modellen” alapszik, amelyben bűnmegelőzési céllal működnek együtt a rendőrséggel tanárok, szociális munkások, egészségügyi dolgozók és a tartományi kormányok. Az adatbázisban olyan kiemelten érzékeny információkat is tárolnak, mint a droghasználat, vagy ha támadás áldozatává vált valaki, vagy csak egyszerűen „negatív szomszédságba” költözött. A kockázatosnak ítélt emberek a feltevés szerint könnyen válhatnak bűncselekmények elkövetőivé vagy áldozataivá, így ha a feltöltött információk szerint ez indokolttá válik, a hatóságok megelőző jelleggel is beavatkozhatnak a kockázat csökkentése érdekében. A beavatkozás lehet csak annyi, hogy rákopognak az érintettre, közlik vele, hogy aggódnak érte, és tudnának-e róla beszélni, de gyakran letartóztatás vagy kényszer-gyógykezelés a vége.

Az RTD egyik célja, hogy azonosítsa a trendeket (pl. a drogfogyasztás megugrása egy adott környéken), adatokat biztosítva a hatékony erőforrás-elosztás tervezéséhez. Az adatokat megfosztják az egyéni azonosításhoz szükséges jellemzőktől (mint a név és a lakcím), ugyanakkor szakértők szerint szinte lehetetlen úgy lecsupaszítani az adatokat, hogy abból később ne lehessen az egyéneket azonosítani, különösen ha azokat más, hírekből vagy közösségi oldalakról információkkal kapcsolják össze.

A Hub-modell célja, hogy összekösse a rendőrséget a civilekkel annak érdekében, hogy a kockázatot jelentő emberek azonosítsák, lehetőséget biztosítva ezzel a beavatkozáshoz. Az információáramlás nem csak a rendőrség felé irányulhat, hanem fordítva is. Ha például valaki rendszeresen a rendőrséghez fordul amiatt, hogy a szomszédja zavaró, romboló magatartást folytat, de az nem minősül bűncselekménynek, akkor az ügy továbbirányítható más állami intézményekhez. 2018 áprilisáig mintegy 100 ilyen Hub működött Kanadában és az Egyesült Államokban (ebből 37 Ontarióban), ez év végéig még 55 város csatlakozása várható.

A Hub által generált beavatkozásokhoz szükség van arra, hogy a rendőrök, tanárok, orvosok és szociális munkások extrémen érzékeny adatokat is megosszanak a sérülékeny helyzetű emberekről, rögzítve ezeket a tartományi adatbázisokban. Az RTD nyilvántartja az illető korcsoportját, nemét, lakhelyét és a kockázati tényezőket, több mint 100 lehetséges kategóriában. Ezek közül a leggyakoribb a mentális betegség (vagy annak gyanúja), a bűncselekménybe keveredés, a drogfogyasztás és az antiszociális viselkedés. (A kockázati tényezők mellett 51 lehetséges kockázatcsökkentő tényezőt is nyilván tarthatnak.) Az adatokból ún. szituációs táblázatokat állítanak össze, amivel az adott beavatkozást igazolni tudják. Mivel ezek az indoklások gyakran csak szóban történnek meg, az ontarioi információs és adatvédelmi biztos irányelveket dolgozott ki a Hubok számára, a személyes adatokhoz való jog tiszteletben tartására, előírva az érintett beleegyezését az információ-megosztáshoz, valamint azt, hogy a beavatkozásnak több pozitív, mint negatív következménye legyen. Az irányelvek ugyan nem kötelezőek a Hubok részére, de a minisztérium „erősen ajánlja” azok figyelembe vételét a szituációs táblázatok használatakor (és természetesen az adatvédelmi törvények is kötik őket).

Az adatbázisokkal kapcsolatban civil szervezetek aggodalmukat fejezték ki, különösen a beleegyezés hiánya és a kiskorúak felülreprezentáltsága miatt. Szociális munkások szerint a beleegyezés azért is fontos lenne, mert önkéntes alapon a beavatkozások sokkal eredményesebbek lehetnek.

A Hubok és a nyomkövető adatbázisok támogatói ugyanazzal érvelnek, mint ami jogvédőkben az aggodalmakat váltja ki: az, hogy az RTD az előrejelzéseken alapuló (prediktív) rendőrségi beavatkozás hatékony eszköze lehet. Az aggodalmak oka, hogy nem áttekinthető az adatgyűjtés módja (egy időben pl. Facebook-megosztásokkal is be lehetett kerülni, amit állítólag már nem használnak), tisztázatlanok az algoritmusok és a legtöbb esetben nem kérik az érintett beleegyezését az információk megosztásába. Amennyiben pedig nem eléggé naprakészek a tárolt információk és a hatóságok nem ellenőrzik azokat más forrásból is, könnyen téves alapja lehet a beavatkozásnak. Jogvédők szerint, ha nem sikerül javítani a rendszer átláthatóságán, az könnyen a társadalom rendőri ellenőrzésének kiterjesztéséhez vezethet, folyamatosan megsértve a személyiségi és adatvédelmi jogokat.”

Forrás:
Police in Canada Are Tracking People’s ‘Negative’ Behavior In a ‘Risk’ Database; Nathan Munn; Motherboard; 2019. február 27.

A Térstatisztikai Műhely alakuló ülése a KSH-ban

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a területi kutatásokkal foglalkozó egyetemi tanszékek, doktori iskolák, valamint kutatóintézetek részvételével 2019. március 21-én megalakult a Térstatisztikai Műhely. Célja a szakmai párbeszéd erősítése, továbbá a KSH és a kutatók közötti együttműködés elmélyítéséhez keret biztosítása. A KSH eddig 23 partnerintézménnyel írt alá együttműködési megállapodást, de nyitott a műhelyhez később csatlakozni szándékozó intézmények számára is.

Az alakuló ülésen résztvevőknek a KSH lehetőséget adott a területi kérdésekkel foglalkozó tevékenységei – ezen belül adataival, módszertanával, felméréseivel, kiadványaival kapcsolatos tapasztalatok – megvitatására, továbbá javaslatok feltevésére.

A Térstatisztikai Műhely tevékenységének legfontosabb területei:

  • A KSH területi kérdésekkel foglalkozó adataival, módszertanával, felméréseivel, kiadványaival kapcsolatos tapasztalatok megvitatása és javaslatok kidolgozása.
  • A KSH és az együttműködésben részt vevő intézményekben térstatisztikai kutatással foglalkozó műhelyek közötti kutatási együttműködések erősítése, azok átláthatóvá tétele.
  • Tájékoztatás és egyeztetés a KSH nemzetközi térstatisztikai tevékenységéről.
  • Közös kutatások és publikációs tevékenység elősegítése.
  • A KSH területi kérdésekkel foglalkozó folyóirataival (Területi Statisztika, Regional Statistics) kapcsolatos aktuális információk (tematikus számok, konferenciák stb.) megosztása, népszerűsítése.
  • A területi kérdésekkel foglalkozó egyetemi hallgatók számára diplomamunka készítéséhez szakmai támogatás.
  • A KSH és a Területi Statisztika című folyóirat által rendszeresen meghirdetendő Thirring Gusztáv kutatási pályázat népszerűsítése.
  • Konferenciák, előadások szervezése.
  • Gyakornoki programok indítása.

További információkról, valamint a csatlakozás módjáról dr. Tóth Géza, a Térstatisztikai Műhely vezetője ad felvilágosítást, a geza.toth@ksh.hu címen.”

Forrás:
A Térstatisztikai Műhely alakuló ülése a KSH-ban; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. március 28.

Big Spatial Data: lehetőségek, kihívások és tapasztalatok

„Az utóbbi évek egyértelmű trendje, hogy a kvantitatív elemzések már nemcsak a tradicionális statisztikai adatforrásokra építenek, hanem azokra a nagy mennyiségben, sebességben és változatosságban keletkező új adathalmazokra is, amelyeket a szakma átfogóan csak Big Data állományoknak nevez. Ezeket a forrásokat a területi kutatók egyre intenzívebben használják, ám ennek ellenére még korántsem kiforrott a Big Spatial Data állományok, azaz a térbeli tartalommal bíró és hatalmas mennyiségben keletkező adatok kezelésének és feldolgozásának módszertana. A tanulmány célja a Big Spatial Data állományokkal kapcsolatos fogalmak és lehetőségek rendszerezése, valamint a kapcsolódó kihívások és kritikák áttekintése. Az elméleti részek után a tanulmány egy ismert közösségi oldal adatainak, egy magyarországi bank geolokalizált tranzakciós adatainak, továbbá egy mobilszenzoros nyomkövető-alkalmazás adatainak gyakorlati elemzésével ismerteti a Big Spatial Data állományok analitikai lehetőségeinek és kihívásainak részleteit.”

Forrás:
Big Spatial Data: lehetőségek, kihívások és tapasztalatok; Jakobi Ágnes; Területi Statisztika; DOI: 10.15196/TS590101; 59. évfolyam, 1. szám; 2019; 3–26. oldalak (.pdf)
(A „Big Data a területi kutatásokban” címmel rendezett konferencián, 2018. február 27-én tartott előadás szerkesztett változata.)

A közösségi média lehetőségei és kihívásai a védelmi szférában

„Kutatásom célja azoknak a védelmi szférában jelenlevő kihívásoknak, kockázatoknak, fenyegetéseknek az azonosítása, amelyek a közösségi médiából származnak, illetve annak vizsgálata, milyen lehetőséget biztosít a közösségi média a különböző honvédelmi-, rendvédelmi-, nemzetbiztonsági szervezeteknek céljaik megvalósítása érdekében. Ebből következően kutatásom részcéljainak tartom a fenyegetések azonosítását követően azon biztonsági eljárások megalkotását, amely hatására minimalizálhatóvá válhatnak a közösségi médiából származó fenyegetések. Az azonosítás magában kell foglalja a védelmi szféra különböző ágainak differenciálását, ugyanis eltérő módon és mértékben jelentkeznek az adott fenyegetések. Részét képezi továbbá azon eljárásoknak a feltérképezése, amelyek segítségével a különböző szervezetek hatékonyan láthatják el a meghatározott feladataikat. Ily módon elemzem a közösségi média szerepét a hírszerzésben (OSINT, elektronikai felderítésben, továbbiakban SIGINT, emberi erőforrással folytatott információszerzésben, továbbiakban HUMINT), megvizsgálom, hogyan alkalmazható az információs műveletek során, a terrorizmus ellen fellépés kapcsán, beleértve a civil-katonai műveleteket. Végezetül feladatomnak tekintem annak meghatározását, milyen formában, milyen szervezeti keretek között integrálható a közösségi média használata a honvédelmi-, rendvédelmi-, nemzetbiztonsági szervezetek rendszerébe.”

Forrás:
A közösségi média lehetőségei és kihívásai a védelmi szférában; Bányász Péter; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola; A védés időpontja: 2019-V-09 09:00, helye: NKE Budapest, Zrínyi Campus, Zrínyi terem
Letöltés .pdf-ben

E-kohézió: támogatáskezelési portálok hatékonyságának vizsgálata érettségi modellel

„A kutatás célrendszerének és módszertanának vázolása előtt, a disszertáció első fejezete áttekinti annak releváns tudományos diskurzusait, különös tekintettel az adminisztratív folyamatok egyszerűsítésének célrendszerére, az adminisztratív terhek csökkentésének elméleti alapjaira, valamint az Unió kohéziós politikájának működésére. Az e-kohézió keretét adó diskurzusok ismertetése után a disszertáció bemutatja annak kialakulását, koncepcionális komponenseit és megvalósításának Uniós, hazai szabályozási környezetét.
A disszertáció 2.-3. fejezetei bemutatják az e-kohézió kutatási koncepcióját, a vizsgált problémák, a felállított hipotézisek és kutatási célok rendszerét és az elvégzett kutatások módszertani lépéseit.

Tekintettel az e-kohézió átfogó és integratív karakterére, a benne rejlő lehetőségekre és a téma eddigi tudományos feldolgozottságára a disszertáció első kutatási célja az e-kohézió koncepciójának stratégiai és tudományterületi pozícionálása annak pontosabb megértése érdekében. A kutatási cél megvalósításakor a releváns szakirodalom elemzésével meghatározása kerülnek az e-kohézió interdiszciplináris tényezői, valamint egyfajta szakpolitika-elemzés révén egy stratégiai térkép készül, mely demonstrálja annak viszonyrendszerét a releváns Uniós és hazai stratégiákkal.

A kutatási célok megvalósításának bemutatása előtt, a téma kontextusa helyezése érdekében a disszertáció negyedik fejezete egy hazai pályázatkezelő portál működésén keresztül szemlélteti az e-kohézió gyakorlati alkalmazását, az egyes koncepcionális komponensek szerepét és hozzájárulását az adminisztratív terhek csökkentéséhez. A szakmai, gyakorlati és kutatás-módszertani háttér vázolása után a disszertáció soron következő fejezetei (5.-8. fejezetek) bemutatják az egyes kutatási célok megvalósításának menetét, eredményeit, majd összegzik az egyes célokhoz köthető következtetéseket. A kutatás célja, az e-kohézió tudományos diskurzusának szélesítése és a tagállamok releváns intézményeinek támogatása a koncepció működésének alaposabb megértésében.
A disszertáció záró fejezete összegzi a kutatás megállapításait és új tudományos eredményeit, valamint ajánlásokat tesz az eredmények gyakorlati hasznosítása tekintetében.”

Forrás:
E-kohézió: támogatáskezelési portálok hatékonyságának vizsgálata érettségi modellel; Laposa Tamás; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola; A védés időpontja: 2019-IV-18 10:00, helye: NKE Ludovika Campus, Hunyadi terem (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)
Letöltés .pdf-ben

Törvények, rendeletek

70/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet a személyügyi központról, a kiválasztási eljárásról és a közzétételi eljárásról

„…II. FEJEZET

A SZEMÉLYÜGYI KÖZPONT

3. § A Kormány a Kit. 280. § (1) bekezdés 31. pontja és a Kttv. 6. § 31. pontja szerinti személyügyi központ feladatait ellátó szervként a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter által vezetett kormányzati igazgatási szervet jelöli ki.

4. § (1) A személyügyi központ feladatai:

a) a kiválasztási eljárás lebonyolítása, ennek keretében kompetenciavizsgálat lefolytatása,

b) a toborzási adatbázis működtetése,

c) a jogszabályban meghatározott teljesítményértékelési rendszer működtetése,

d) a jogszabály szerinti, személyügyi központ által vezetett nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátása,

e) a jogszabályban meghatározott tartalékállomány kezelése.

(2) A személyügyi központ az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során biztosítja a módszertani támogatást és a szükséges informatikai rendszerek működtetését.

5. § (1) A személyügyi központ e rendeletben foglalt szolgáltatásai körében a közalkalmazottakat foglalkoztató szervek részére elektronikus kiválasztási eljárást, a munkáltató szervek körében elektronikus pályázati és kiválasztási eljárást, valamint a toborzási adatbázishoz hozzáférést biztosít a közszolgálati állásportálon keresztül.

(2) A személyügyi központ által nyújtott kiválasztási szolgáltatásokat a közigazgatási és költségvetési szervek térítésmentesen veszik igénybe…”

Forrás:
70/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet a személyügyi központról, a kiválasztási eljárásról és a közzétételi eljárásról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 70/2019. (IV. 4.) Korm. rendelete a személyügyi központról, a kiválasztási eljárásról és a közzétételi eljárásról; Magyar Közlöny; 2019. évi 58. szám; 2019. április 4.; 1884-1891. oldalak (.pdf)

71/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról

„…2. A TARTINFO-rendszer

3. § (1) A személyügyi központ

a) a tartalékállományba helyezett közszolgálati tisztviselő, hivatásos állomány tagja vagy rendelkezési állományú katona adatait, valamint

b) a közigazgatási szerv által bejelentett üres álláshely adatait

az a) és b) pont szerinti adatok nyilvántartására szolgáló informatikai rendszerben (a továbbiakban: TARTINFO-rendszer) tartja nyilván.

(2) A TARTINFO-rendszer az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében a következő funkciókra alkalmazható:

a) a tartalékállományba helyezett adatainak rögzítése, módosítása, törlése;

b) az üres vagy megüresedő álláshelyre alkalmas, tartalékállományba helyezett keresése;

c) a közigazgatási szerv, az országos parancsnokság és az MH központi személyügyi szerve adatainak kezelése;

d) a közigazgatási szervnél megüresedett álláshely bejelentése vagy törlése.

(3) A személyügyi központ a TARTINFO-rendszerben kezelt elérhetőségén keresztül közvetlenül értesíti a tartalékállományba helyezettet a munkaerőpiacon történő elhelyezkedését elősegítő programban való részvétel lehetőségéről és annak feltételeiről. Az állami foglalkoztatási szerv köteles a személyügyi központtal együttműködni, és részére előzetesen tájékoztatást adni az említett programok tervezett kezdetéről és az azokban való részvétel feltételeiről…”

Forrás:
71/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 71/2019. (IV. 4.) Korm. rendelete a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról; Magyar Közlöny; 2019. évi 58. szám; 2019. április 4.; 1891-1897. oldalak (.pdf)

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter miniszteri biztosokat nevezett ki

  • dr. Baranyai Gábort a természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki
  • Cseresnyés Pétert a Mura Programért felelős miniszteri biztossá nevezték ki
  • Fülöp Józsefet a kreatív iparért felelős miniszteri biztossá nevezték ki
  • Kara Ákost miniszteri biztosként a KEHOP-1.3.0-15-2016-00012 azonosító számú „Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint rehabilitációja” című nagyprojekt torkolati műtárgyának építése, megvalósítása során ellátja a szükséges koordinációs feladatokat
  • László András Aurélt a fejlesztéspolitikai kommunikáció összehangolásáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki
  • dr. Lengyel Györgyi feladatai miniszteri biztosként felelős:
    a) az egészséggazdaságért, a Szegeden központi költségvetésből nyújtott támogatásból megvalósuló beruházások tudománypolitikai koordinációjáért, valamint a szegedi Science Park mint az egyetemre alapuló tudásszolgáltató központ fejlesztésének koordinációjáért, valamint
    b) az Idősügyi Infokommunikációs Programért
  • dr. Pavlik Líviát az innovatív, versenyképes felsőoktatási működési modellek magyarországi bevezetésének előkészítéséért felelős miniszteri biztossá nevezték ki
  • Vígh László a Zalaegerszegen létrehozásra kerülő önvezető járművek járműipari tesztpályájának és az M76-os okosút megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa lett

Forrás:
Hivatalos Értesítő; 2019. évi 21. szám; 2019. április 4.; 1928-1934. oldalak (.pdf)

1171/2019. (IV. 1.) Korm. határozat a hazai vállalkozások külpiaci sikeressége érdekében szükséges exportfejlesztési intézkedésekről (Nemzeti Exportstratégia)

„A Kormány

1. egyetért azzal, hogy Magyarország versenyképességének megőrzése, illetve annak további erősítése szempontjából kiemelt fontosságú a hazai vállalkozások export részarányának növelése;

2. elfogadja a Nemzeti Exportstratégiát, és felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy annak kivonatát a Kormány honlapján tegye közzé;

Felelős: külgazdasági és külügyminiszter
Határidő: azonnal

3. egyetért azzal, hogy az 1. pontban meghatározott cél érdekében szükséges – különösen a következő – nagy növekedési potenciállal rendelkező szakágazatok és termékkörök exportjának kiemelt támogatása, különös figyelemmel arra, hogy a digitalizáció minden rendszert átható, átfogó jelenség, mind az export árualap, mind az exporttechnikák tekintetében kiemelt figyelmet érdemel:

a) az egészséggazdaság tekintetében az orvosi diagnosztikai eszközök és berendezések, a traumatológiai implantátumok, a traumatológiai és radiológiai termékek, a biotechnológia, valamint a gyógyszergyártás,
b) az élelmiszergazdaság tekintetében, a hús- és baromfi termékek, valamint a zöldség-gyümölcs tartósítóipari termékek,
c) az építésgazdaság tekintetében a mérnöki szolgáltatások és innovatív építőpari megoldások,
d) a mezőgazdaság tekintetében a mezőgazdasági szaporítóanyag, a mezőgépgyártás és az agrárinformatika,
e) a kreatívipar tekintetében a divat- és designtevékenység;

4. az 1. és a 3. pontban meghatározott célok érdekében

a) felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy az innovációért és technológiáért felelős miniszter és a pénzügyminiszter bevonásával dolgozza ki a hazai vállalkozások külföldi beruházásainak támogatásával kapcsolatos kormányzati támogatási eszközrendszer részleteit, és mérje fel annak forrásigényét, valamint – a középtávú költségvetési keretekre figyelemmel – bevezethetőségének ütemezését,

Felelős: külgazdasági és külügyminiszter
innovációért és technológiáért felelős miniszter
pénzügyminiszter
Határidő: 2019. június 30.

b) felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával dolgozza ki a hazai vállalkozások export törekvéseit segítő nemzetközi fejlesztési koncepciót, és határozza meg annak forrásigényét, valamint – a középtávú költségvetési keretekre figyelemmel – bevezethetőségének ütemezését,

Felelős: külgazdasági és külügyminiszter
pénzügyminiszter
Határidő: 2019. június 30.

f) felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy az innovációért és technológiáért felelős miniszterrel együttműködve vizsgálja meg a hazai startup vállalkozások külpiaci bevezetését támogató inkubációs program lehetséges helyszíneit, és mérje fel annak költségigényét, valamint a középtávú költségvetési keretekre figyelemmel bevezethetőségének ütemezését,

Felelős: külgazdasági és külügyminiszter
innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2019. szeptember 1.”

Forrás:
1171/2019. (IV. 1.) Korm. határozat a hazai vállalkozások külpiaci sikeressége érdekében szükséges exportfejlesztési intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1171/2019. (IV. 1.) Korm. határozata a hazai vállalkozások külpiaci sikeressége érdekében szükséges exportfejlesztési intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2019. évi 55. szám; 2019. április 1.; 1845-1847. oldalak (.pdf)

69/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet a Közszolgálati Döntőbizottságról

Forrás:
69/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet a Közszolgálati Döntőbizottságról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 69/2019. (IV. 4.) Korm. rendelete a Közszolgálati Döntőbizottságról; Magyar Közlöny; 2019. évi 58. szám; 2019. április 4.; 1878-1884. oldalak (.pdf)