Tartalomjegyzék

Az eGov Hírlevél következő száma 2019. szeptember 2-án jelenik meg!

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Gál András Levente, Digitális Jólét Program (DJP): Amelyik ország nem fejleszt, gyarmat lesz

„Magyarország kormánya által 2015 végén – az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció, az InternetKon eredményei alapján – elindított, a digitális ökoszisztéma egészét érintő Digitális Jólét Program (DJP) célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A magyarországi digitalizáció helyzetéről beszélgettünk Gál András Leventével, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetőjével.

2015-ben elindult egy nemzeti konzultáció az internetről és a digitális fejlesztésekről, az InternetKon, ennek a lebonyolítására és összehangolására kérték fel miniszterelnöki biztosnak Deutsch Tamást. Mi történt azóta?
A digitalizációval élni kell, hiszen ez lesz a jövő egyik legfontosabb versenyképességi feltétele, hiszen közvetlenül éri el a polgárokat és egyben nemzeti szuverenitási kérdés is. Magyarország kormánya felismerte a digitális átalakulás fontosságát, ezért minden eszközzel fel szeretnénk készíteni a polgárokat és a vállalkozásokat. Egy felelős kormányzatnak proaktívan kellett válaszolni a kihívásokra, amelyekre ideális választás volt 2015-ben Deutsch Tamás, aki nemcsak meghatározó fideszes politikus, de ugyanakkor megvan benne az a fajta lazaság és felkészültség is, ami szükséges ehhez a témához. Az InternetKon kérdéseire adott válaszok alapján pedig megszülethetett a Digitális Jólét Program.

Ez volt az első verziója a DPJ-nek. Milyen intézkedéseket fogalmazott meg?
A digitális ökoszisztéma egészét érintő Digitális Jólét Program (DJP) célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A DJP-ről szóló 2015-ös év végi kormányhatározat pontszerű beavatkozásokat tartalmazott: például minden településen legyen ingyenes WiFi, vagy az oktatási stratégiának legyen digitális vetülete. A DJP keretében elkészültek a következő évek digitális fejlesztési irányait meghatározó stratégiák és több fontos, európai viszonylatban is meghatározó döntést hoztunk a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjével közösen. Ilyen például az internetezés áfájának két lépésben, 27-ről 18, majd 5%-ra csökkentése, amivel Magyarországon lett a legalacsonyabb az internetezés adója az EU-ban.

A program sikerére épülve létrejött a Digitális Jólét Program kibővítése, a DJP 2.0, amely már sokkal komplexebb: a már megkezdett tevékenységek mellett új területeken is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy Magyarország minél felkészültebb legyen a digitális átalakulásra. Szinte valamennyi területen megfogalmaz digitalizációt támogató programokat: ilyen a digitális sport, az okosváros-stratégia stb. A 2018-as kormányátalakítás után a program a Miniszterelnöki Kabinetirodától átkerült az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, ahol Palkovics miniszter úr idén februárban jelezte, jó ez a program, már van elég stratégia, ideje a tettek mezejére lépni.

Azaz el kellene kezdeni a megvalósításukat…
Talán nagyobb is a megoldandó feladat, mint amire először gondoltunk. Jelenleg szépen működnek a minisztériumok, a háttérintézmények, de látjuk, ezen az állami radaron például a Facebook vagy a Google nem igazán látszik. Akár állampolgársági szempontból is vizsgálhatjuk, mennyit tud az állam az állampolgárokról, és ehhez képest mennyit tud a Facebook, ahol igazából a fékek és ellensúlyok csak annyiban vannak jelen, hogy valamely etikai kódexet vagy alkalmaznak, vagy nem, miközben nem tudjuk, mik vannak az algoritmusok mögött.

Az adat…
…az adat, a személyiségprofil, a fényképek, attól függően, ki miképp használja ezeket az eszközöket. Tehát nyilvánvalóan újra kell gondolni sok mindent, és a hagyományos modell mellé kellenek új képességek. A digitális fejlesztések nagyon gyorsan érkeznek. Ma valamit kigondolnak Dél-Koreában, fél éven belül kifejlesztik, heteken belül, tehát hamarabb, mint egy vírus, eljut hozzánk. Aztán elkezd terjedni, a magyar állam pedig vizsgálhatja, miként hat az állampolgárokra, a fogyasztóvédelemre, a közteherviselésre. Úgy kell gondolkodnunk, mint a meteorológiánál, minél hamarabb kell tudnom, mikor alakul ki egy ciklon, mert ez ugyanúgy fontos a gazdának, mint a hétvégét tervező családnak.

Ez a kormányzástól is másfajta hozzáállást kíván?
Ha az állam készít egy jogszabálytervezetet, minden szakmai szervezettel érdemben egyeztet róla. A digitalizációnál viszont sokszor azzal szembesülünk, hogy még gyorsabb reakciókra van szükség, legyen szó akár az 5G, akár a mesterséges intelligencia témájáról. A mesterséges intelligenciáról (MI) tudjuk, hogy egyre inkább beépül a mindennapjainkba, átalakítja az oktatást, a közigazgatást. Mára már 187 tagot számlál a Palkovics László kezdeményezte Magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció, amely példaértékű összefogása miatt nemzetközi szinten is érdeklődést váltott ki. Mert nem arról szól, hogy az állam kinyilatkoztatja, mit gondol az MI-ről, hanem összehívunk mindenkit, inkluzív nagy globális szereplőket, magyar KKV-kat, tudósokat, kiberszakértőket, és közösen megbeszéljük, mi dolga van ezzel az államnak.

Milyen területeken szeretné szabályozni az állam a virtuális világot?
Például a nemzetközi jogirodalomban az adattömeg nincs pontosan definiálva. A személyes adatokra ugyan figyeltünk, de maga az adatok sokasága, ami a digitális ökoszisztémának a legfontosabb erőforrása, nincs pontosan meghatározva. Az önfejlődő robotok terjedése, a természetes és jogi személy mellett szükségessé teheti a technológiai személy fogalmának megalkotását. Már most lehet látni, tíz év múlva a bírói gyakorlatnak szembesülnie kell az önvezető autók által okozott balesetekkel, vagy az önfejlődő robotok által okozott károkkal. Így tehát elengedhetetlen, hogy már most elkezdjünk erről beszélni. Ezért kezdeményeztük, hogy induljon el a magyar polgári és büntetőtörvénykönyvnek egy digitalizációs novellájának az előkészítése.

Az 5G koalíció már régebben fennáll. Konkrét feladatokat határozott meg. Milyen eredményekről lehet beszámolni?
Elkészült a stratégia. Elmondhatjuk, hogy a széles sávú internet elérhetőségében jók a mutatóink, a régióban élen járunk. Magyarországon a 4G lefedettség nagyon erős. A Kádár-rendszer telefonínsége felfűtötte a mobil ökoszisztémát, aminek jelenleg a haszonélvezői vagyunk. Azaz a jó 4G hálózatra egy jó 5G hálózat épülhet. Másik pozitívum, hogy jó a frekvenciagazdálkodásunk, ellentétben más országokkal, ahol gond, milyen frekvenciát tudnak majd felszabadítani az 5G számára. Még az üzleti modellről folynak a tárgyalások, kérdés továbbá, hogy ki invesztál, miképpen áraz, mennyire építi ki az alap-infrastruktúrát. De mindezek már közpolitikai kérdések, amiben a kormány idén ősszel mondja ki a végső szót.

A 2020-as 5G bevezetés reális lehet?
Ez finanszírozási kérdés, amiről a kormány dönt. Technológia, illetve a jogalkotás szemszögéből tartható a dátum, kérdés, hogy a szereplőkkel hogyan lehet megállapodni. Emellett ez városképet befolyásoló kérdés is, hiszen a rendszer több antennát igényel.

Az utóbbi években megszokhattuk, hogy a magyar kormány intézkedéseinek egyre több elemét kiterjeszti a határon túli magyarságra is. Miképp van ez a digitalizáció területén?
2010 és 2016 között a digitalizációra elsősorban mint versenyképességi kérdésre tekintettünk, ma úgy gondolom, hogy elsősorban szuverenitási kérdés. A kolonizáció arról szólt, hogy aki nem versenyképes, az előbb-utóbb gyarmat lesz. A magyar állam alkotmányos kötelességének tartja, hogy a jó intézkedéseket a lehető leggyorsabban megossza a határon túli közösségekkel. De tudatosítsuk, hogy a digitalizációban nincsenek Hungarikumok, ez egy globális piac, ahol azt keressük, miben tudunk segíteni. Az első ilyen terület az okosváros. A határon túli magyarság a közösségi élményét elsősorban a településeken éli, tehát komoly feladat, hogy a határon túli városvezetők megfelelő és használható ismeretekkel rendelkezzenek ezen a területen. Fontos, hogy ne csak felületesen ismerjék, de értsék is, mi az adat-ökoszisztéma, az okosközlekedés stb. Ennek érdekében indítottunk egy határon túli képzést, hogy a hazai megoldásokat megismertethessük, és egyben a határon túli KKV-knak is próbálunk piacot biztosítani. Tavaly 40 határon túli városvezető vett részt ilyen oktatáson, ez most szeptemberben újraindul. Tervezünk egy külön képzést a kisebb településeknek, falvaknak is, hiszen nekik más jellegű ismeretekre van szükségük. Elképzelhető, hogy legalább tíz falut össze kell kapcsolni, hogy legyen egy olyan ember, aki érti, hogyan használhatják a digitális megoldásokat. Ezért kitaláltunk egy könnyített referensképzést, ami lehetőséget ad a résztvevőknek, hogy rákapcsolódhassanak a tudásmegosztó rendszerünkre akár Énlakáról, vagy a bodrogközi Leleszről is.

Második fontos terület, ahol kiemelkedő az együttműködés, az oktatás. Jól haladunk Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának megvalósításában, miközben nagy hangsúlyt fektetünk a digitális gyermekvédelemre is. Célunk, hogy felkészítsük a gyermekeket, szüleiket, tanáraikat a tudatos és értékteremtő internethasználatra.

Ma már el kell mondani egy fiatalnak, hogy a lájkból sosem lesz személyes, élő kapcsolat. Fontos a közvetlen kapcsolódás, mivel a magyar nemzet csak facebookozással nem fog fennmaradni. Ennek érdekében elkezdtük kidolgozni a Digitális Comenius Programot, ami hatékony kompetenciafejlesztést, egészséges személyiségfejlődést, nyelv- és kultúravédelmet és saját felhőt jelent, mert a saját felhő a szuverenitás egyik eleme. Ezt a programot kivisszük a határon túlra is, beépítjük a pedagógusok továbbképzésébe. A határon túli magyarsággal való harmadik kapcsolódási pont a digitalizáció területén az ún. klaszterek. A klaszter az EU jogrendjében az egyedüli legitim piacformáló eszköz. Már van rá egy jól működő példa: a székelyföldi IT klaszter, ahol ténylegesen magyar tulajdonú IT cégek önképzéssel, továbbképzéssel, társadalmi felelősségvállaláson keresztül együttműködnek. Ugyanezt meg kell csinálni a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken is.

A klaszterszervezés már elindult, egy win-win együttműködést próbálunk kialakítani, amihez megvannak a határon túli egyetemeink is. A legtöbb IT-cég problémája, hogy nincs elég szakember. Az egyetemek pedig azzal küszködnek, hogy nehezen megy az ipari partnerség kiépítése. Ősszel digitális szalonokat indítunk, hogy a két fél egymásra találhasson. A Selye Egyetemre várjuk az összes csallóközi IT-vállalatot, hogy kezdődjön el az, ami már Magyarországon és a világ összes egyetemén jól működik: a tech-cégek eljönnek az egyetemre és találkoznak a hallgatókkal, ebből aztán lehet egy startup, állásajánlat, de akár még házasság is. A lényeg a találkozás. A határon túli IT-klaszterek pedig majd rákapcsolódhatnak a magyar ökoszisztémára, de helyben is segítik a magyarok egymásra találását.

Külön kiemelném még a Digitális Agrár Stratégiát, mert sajnos Trianon óta a határon túli magyarság egyre inkább elagráriasodik. Ennek az utódállamok által forszírozott folyamatnak az a célja, hogy a nagyvárosokban a magyarság visszaszoruljon. Van még ugyan magyar városi népesség, de egyre növekszik az agrárius népesség aránya.

A falvakban jobban megtartják a magyarságukat, enyhébb az asszimiláció.
Igen, de ez versenyhátrány a közösségnek, mivel kevesebb lesz az értelmiségi, és nő a kiszolgáltatottság. Az agrárminisztériummal és a Magyar Agrár Kamarával a DAS keretében felállítottuk az ún. Digitális Agrárakadémiát, amelynek célja a világszintű precíziós mezőgazdaság és precíziós növényvédelem elterjesztése. Ezt kiadjuk magyar nyelven is, tehát nem az adott állam idegen nyelvén jut a magyar gazdálkodó ezekhez az információkhoz. Ez is ősszel indul.

És végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a sportot és az egészségügyet is. Mindkét területnek van nemzetpolitikai jelentősége, hiszen egy-egy jó sportklub, illetve az egészségügyi ellátás magyar nyelvűsége fontos nemzetpolitikai kérdés.

A digitális gazdaság teljesítményét Magyarországon egyesek a GDP tíz, mások húsz százalékára teszik. Láthatóan még nincs megegyezés ennek a mérésében, de rohamosan fejlődő ágazatnak tűnik.

Annak érdekében, hogy erről ne ily pontatlanul beszélhessünk, a DJP finanszírozásával a statisztikai hivatal kifejleszt egy indikátort. Jelenleg pesszimista számítás szerint is 10-20 százalék a minimum. Ezt az arányt kellene elérni a határon túli közösségek gazdaságában is. Nincs sok időnk, mert a legelzártabb csángó falvat is feltöri a digitalizáció és a Facebook, és nem mindegy, hogy milyen nyelven, milyen üzenetet közvetít.”

Forrás:
Aki nem fejleszt, gyarmat lesz; Matus Tibor; Ma7.sk; 2019. augusztus 17.
(Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/33. számában.)

Közigazgatás, politika

Sikeres a Magyar Falu Program – sok a pályázó és a sok a nyertes

„A sok pályázó és a sok nyertes igazolja a Magyar falu program sikerét, illetve azt, hogy valós igényekhez igazodó pályázatok jelentek meg a program keretében – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szombaton a Veszprém megyei Bakonynánán tartott sajtótájékoztatóján.

Gyopáros Alpár emlékeztetett arra, hogy az első pályázati kiírásokat megelőzően végigjárták az országot, több mint négyezer emberrel, településvezetőkkel, jegyzőkkel egyeztettek. „A falvak tulajdonképpen maguknak írták ki a pályázatokat, javaslataikhoz társultak később források” – fogalmazott.

A kormánybiztos elmondta, hogy idén 18, a helyi életminőség javítását célzó intézkedés szerepel a programban, négy már lezárult: egyházi és önkormányzati közösségi terek felújítására, valamint orvosi rendelők felújítására és orvosi eszközbeszerzésre nyertek a települések.

Gyopáros Alpár megemlítette, hogy csak Veszprém megyében több mint száz nyertes pályázó van, megközelítőleg egymilliárd forintnyi fejlesztésre nyertek forrást.
A kormánybiztos közölte, hogy Bakonynána két pályázata már sikerrel lezárult. Egyrészt orvosi eszközökkel szerelik fel a nemrégiben felújított orvosi rendelőt, továbbá a település közösségi terét fejlesztik.

Gyopáros Alpár beszélt a „falusi útalapról” is, amely a falvakat városokkal vagy falvakkal összekötő hazai mellékúthálózat felújítását célozza. Idén 50 milliárd forintos a keret és több mint 400 kilométernyi út újul meg, míg a jövő évi költségvetésben ugyanekkora forrás lesz, tehát két év alatt 700-900 kilométer út újulhat meg – tette hozzá.

A kormánybiztos kérdésre elmondta, hogy jövőre is negyvenmilliárd forintos lesz a falusi életminőséget javító pályázati keret.

Ovádi Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő közölte, hogy választókerületében Veszprém mellett 24 település van, közülük a Magyar falu programban 16 nyert több mint 200 millió forintot. Ezek a települések nem tudnának önerőből ekkora összegű fejlesztéseket megvalósítani – jegyezte meg.

Bierbaum Adrienn (független) polgármester arról beszélt, hogy a Magyar falu program végre valóban a kistelepülések igényeihez igazodik, ezt mutatja két nyertes pályázatuk is. Jelezte, hogy a programban szereplő falusi CSOK (családi otthonteremtési kedvezmény) pozitív hatásai máris érezhetők: évek óta nem épültek új házak Bakonynánán, most azonban megindultak az építkezések, s főleg fiatalok költöznek a faluba.”

Forrás:
Gyopáros Alpár: A sok nyertes pályázó igazolja a Magyar falu program sikerét; Magyar Nemzet/MTI; 2019. augusztus 17.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálja a Facebook hangfelvétel leírási gyakorlatát

„Az elmúlt időszakban több nagy technológiai vállalat állította le azt a gyakorlatát, amely szerint rögzített beszélgetéseket emberek hallgatnak vissza és elemeznek. A legfrissebb hírek a Facebook hasonló gyakorlatáról szólnak. A cég nyilatkozata szerint leállították ezt a típusú adatkezelést, a NAIH azonban írásbeli garanciát vár.
A nagy technológiai vállalatok erőfeszítéseket fordítanak arra, hogy az emberi beszédet felismerő technológiákat tökéletesítsék. A technológia fejlesztése során, adott esetben leiratot készítenek a beszélgetések hanganyagából, amint ez a közelmúltban is megerősítést nyert. Ez a gyakorlat óhatatlanul együtt jár érzékeny adatok kezelésével. A közelmúltban jelentette be a Google, hogy felhagy hasonló gyakorlatával.
A legfrissebb hírek a Facebook hasonló tevékenységéhez kötődnek, amely magyar polgárok adatait is érintheti. A sajtóban eddig megjelent információk aggodalomra adnak okot, a Hatóság mindazonáltal méltányolja, hogy a Facebook a hanganyagok elemzésének felfüggesztéséről döntött. A Hatóság részt fog venni a Facebook említett adatkezelésének uniós szintű vizsgálatában, egyszersmind a Facebook magyarországi képviseletétől írásbeli garanciát kér a magyar polgárok adatainak védelmére nézve. Amennyiben a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a Facebook által vállalt garanciák nem biztosítanak kellő védelmet, úgy a Hatóság élni fog a GDPR 66. cikkében rögzített hatáskörével, és Magyarország területén alkalmazott intézkedésként meg fogja tiltani az adatkezelést.
A szóban forgó ügy is rámutat a technológiai cégek társadalmi felelősségére, amely nem csak például a szólásszabadság oltalmára, a cenzúramentes közösségi oldalak igényére vagy a tisztességes közteherviselésre terjed ki, hanem a magánszféra terén is érvényesülnie kell.”

Forrás:
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közleménye a Facebook hangfelvételek leírási gyakorlatáról; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; 2019. augusztus 14. (PDF)

Az alkotmányjogász szerint van létjogosultsága a digitális platformok tevékenységének szabályozásának

„Hamarosan megalakulhat az Igazságügyi Minisztériumban a technológiai óriáscégek szabályozásának lehetőségét vizsgáló munkacsoport. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó alkotmányjogász szerint van létjogosultsága a kérdés áttekintésének, hiszen a vállalatok nem szűrhetik akárhogy a felhasználók bejegyzéseit. Másképpen: igaz, hogy a Facebook és a többi közösségi médium magánvállalkozás, de nem korlátozhatják teljesen szabadon a megosztott információt.

Érdemes lenne azzal mélyrehatóbban foglalkozni, hogy a multinacionális vállalatoknál kik és milyen szabályok, átláthatósági követelmények mellett hozzák meg döntéseiket – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter vasárnap a Sziget Fesztiválon, és egyúttal bejelentette, hogy külön munkacsoportot hoznak létre a tárcánál a kérdés vizsgálatára. A minisztériumtól tegnap az ügyben egyelőre mindössze annyi tájékoztatást kaptunk, hogy a munkacsoport megalakítása folyamatban van, és feladata lesz a techcégeket érintő szabályozási kérdések és kihívások részletes feltérképezése, az ezekre adható jogi megoldások bemutatása.

Többségi álláspontnak tekinthető a nemzetközi szakmai közvéleményben, hogy a technológiai óriásoknak akkora hatásuk lett a közvélemény alakulására, ami indokolttá teszi tevékenységük szabályozását – nyilatkozta lapunknak Török Bernát alkotmányjogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője. A szakértő szerint ez összetett feladat, hiszen a multinacionális technológiai vállalatok társadalmi párbeszédre gyakorolt befolyása több tevékenységből tevődik össze, és ezekre külön-külön követelmények vonatkozhatnak. A közösségi médiaplatformok például egyrészt bizonyos körben moderálják az egyes hozzászólásokat, másrészt proaktív módon rendszerezik és felhasználóik figyelmébe ajánlják a mások által tömegesen közzétett tartalmakat – állítja a szakértő.

Igaz, hogy a Facebook és a többi közösségi médium magánvállalkozás, de nem korlátozhatják teljesen szabadon a megosztott információt, amint az többször felmerült az elmúlt években. – Az alapjogoknak nemcsak az állammal, hanem meghatározott esetekben magánszereplőkkel szemben is jelentőségük van. A közösségi média esetében is erről van szó: a szólásszabadság érvényesülésére jelenleg kétségkívül jelentős hatással lévő platformok tevékenysége világos kapcsolatban áll a felhasználók véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogával. Nem szűrhetnek akármit és akárhogy. Másfelől ez nem jelenti azt, hogy a magánszereplő platformon az államot kötelező alapjogi sztenderdeket kellene számon kérni – véli Török Bernát.

Kérdés, hogy az államok vagy a nemzetközi közösség mit tud tenni, amikor ilyen hatalmas befolyással és határokon átívelő felhasználói körrel rendelkező mamutvállalatokról van szó.

– Láttunk már kezdeményezéseket a nemzeti törvényhozók részéről is – például a német gyűlöletbeszéd-szabályozást, amely azonnali lépést vár el a platform üzemeltetőjétől –, és az Európai Unió is keresi a hatékony fellépés lehetőségét. Megjelentek azok az első szabályozások, amelyek az új online világhoz igyekeznek szabni a felelősségi viszonyokat: az uniós szerzői jogi vagy médiajogi irányelvek új szabályai már ebbe az irányba mutatnak. Egyrészt tehát létezik nemzeti online tér, ahol a nemzeti jogalkotóknak lehet szerepük, másrészt az Európai Unió közös fellépése láthatóan globális hatással bír a meghatározó folyamatokra – mondja az első szabályozási kísérletekről az alkotmányjogász.

A kérdést és a hamarosan felálló munkacsoport feladatát tovább bonyolíthatja, hogy szinte minden nyugati országban vannak jogszabályok – például a gyűlöletbeszéd vagy a holokauszttagadás vonatkozásában –, amelyek határt szabnak a véleménynyilvánítás szabadságának.

– Mindenképpen helye van a gyűlöletkeltő, kirekesztő vélemények korlátozásának, ezekkel szemben az állam is felléphet különféle eszközökkel – mondja Török Bernát.

– A platformok mint magánszereplők szűkebb körben további elvárásokat is megfogalmazhatnak a felhasználóikkal szemben: az államot a gyalázkodó vélemények tűrésére szorító alkotmányjogi érvek az esetükben például nem perdöntőek.

A már említett társadalmi befolyásuk miatt ugyanakkor a közösségi szabályaik megfogalmazásakor és érvényesítésekor már nem járhatnak el szabad belátásuk szerint, nem torzíthatják önkényesen a közéleti vitát – fejti ki, hozzátéve, önkényes torzítás lehet, ha egyes témákat eleve szűrnek. Leegyszerűsítve a lényeg: a demokratikus közvélemény nem ismerhet eleve tiltott témát vagy eleve elmondhatatlan álláspontot – összegez az NKE intézetvezetője.”

Forrás:
Indokolt a Facebook szabályozása is; Csekő Imre; Magyar Nemzet; 2019. augusztus 13.

Társadalmi egyeztetésen a KÖFOP-2.1.7-VEKOP-18 – „Az állampolgári ügyintézés lehetőségeinek szélesítése” című felhívás tervezete

„…A KÖFOP 2. prioritás átfogó céljához illeszkedően a projekt keretében kialakítani és bevezetni tervez olyan folyamat szabályozási sztenderdeket, amelyek révén a területi közigazgatás döntéshozatali mechanizmusa az állampolgárok és vállalkozások számára kiszámíthatóbb, nyomonkövethetőbb lesz, valamint az azonos bázison történő mérhetőségnek köszönhetően olyan – a személyiségi jogokat tiszteletben tartó – kormányzati döntéshozatali rendszert hoz létre, amely magasabb minőségű kormányzati döntések meghozatalát teszi lehetővé.
Ennek érdekében az egyes területi kormányzati szervek (kormányhivatalok) által végzett – részben jogszabály által meghatározott – feladatok áttekintésre és elemzésre kerülnek, valamint kidolgozásra és bevezetésre kerül a folyamatszabályozás egy olyan eszközrendszere, amely a szükséges területi (helyi) sajátosságokat figyelembe véve, de azonos módon szervezi ugyanazon feladatok ellátását. Ennek során elsődleges cél az átláthatóság növelése, a visszajelző és tájékoztató rendszer kiépítése, a területi sajátosságok folyamatra gyakorolt hatásának minimalizálása, valamint az új informatikai fejlesztések helyett a meglévő korábbi fejlesztések testreszabása, kiegészítése.

Az átalakulás harmadik szintjén felmerültek olyan szervezési, racionalizálási, összehangolási igények a működéssel szemben (a működés finomhangolása), amelyek a szolgáltatási minőség továbbfejlesztését célozzák:

  • A területi közigazgatási szervek integrációját követően az egyes területeken bevezetett központi informatikai rendszerek, a rész funkcionalitásától függetlenül számos belső folyamat tekintetében – akár a dinamikus integrációs folyamat okán területi szerven belül – jelentős eltéréseket mutatnak, amelyek ennek okán nem elégítik ki az állam transzparencia iránti igényét.
  • Az egyes szervezeti egységek eltérő folyamatszabályozása okán a keletkező adatok egyrészt decentralizált formában állnak rendelkezésre, másrészt a folyamatok eltérősége okán nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak egységes módszertan szerinti feldolgozásra és ilyen módon a döntéshozatalt megalapozó információs adatbázis formájában történő rendszerezésre.
  • A fentiek okán az egyes területi szervek feladatellátásában nem lehet egyértelműen azonosítani a feladatméretezésből és a humán erőforrás rendelkezésre állásából adódó esetleges hatékonysági tartalékokat, illetve az ügyintézési folyamatok esetében mértékadó időveszteség forrásait.
  • Az egyes területi szervek és azok szervezeti egységei vonatkozásában alig van lehetőség az adatok benchmark jellegű összevetésére, pedig mind a rendszerszintű irányítás, mind a területi szervek döntései további, rendszerezett információkat igényelnek.

A megvalósult, vagy megvalósuló szakrendszeri fejlesztések jelentős előrelépést jelentenek, amelyek bevezetése az adott szakterületen megtörtént (vagy történik éppen), ugyanakkor a fejlesztések egy része által biztosított eszközrendszer kiterjeszthető olyan területekre is, amelyek egyedi szakrendszerrel történő lefedésére eddig nem került sor.

  • A megvalósult szakrendszeri fejlesztések által előállított adatok másodlagos elemzésének lehetősége bár adott, de ilyen irányú fejlesztés eddig nem történt, pedig az adatok szakszerű és automatizált elemzése nagyban hozzájárulhat az állampolgárok felé történő visszajelzési rendszer kialakításához, valamint a döntéshozatali rendszerek fejlesztéséhez.
  • A folyamatok kormányhivatali szinten eltérő szervezése okán az országos szinten rendelkezésre álló kapacitások optimális felhasználása nem biztosított. Az egyes alapfolyamatok, – a területi szintek szükségszerű különbözőségétől eltekintve- egységesítésének hiánya nagyban korlátozza a humán kapacitás mobilizálhatóságát, amely az egyes kapacitáscsúcsok kezelését, illetve az optimalizáláson alapuló humánerőforrás gazdálkodás megteremtését megnehezíti.
  • Az egységes folyamatokban résztvevő humán erőforrás képzése ennek okán nem csak az információ technológia, hanem a folyamat- és rendszerszervezés vonatkozásában olyan kulcskérdés, amelynek nem megvalósulása évekkel hátráltathatja rendszer hatékonyságát.
  • A rendelkezésre álló humán kapacitás mobilizálása tekintetében a feladatszervezés heterogenitása kizárólag helyi szintű megvalósítást tesz lehetővé, miközben a feladatellátás sok esetben nem helyi, hanem éppen az informatikai eszköztár adta lehetőségeknek köszönhetően központi – és ennek okán rentábilisebben működtethető, skálázhatóbb – szervezésben is megvalósítható lenne.
  • A folyamat és rendszerszervezés ilyen szintű differenciáltsága számos hiányterületen megnehezíti vagy ellehetetleníti a külső kapacitások bevonását a feladatok megvalósítására, miközben ezen feladatok jellegükből adódóan más – szolgáltatás alapú – portfólió részeként hatékonyabban lennének elláthatóak.
  • A XXI. század technológiai fejlődése lehetőséget teremt számos új megoldás bevezetésére a közigazgatási folyamatokban, mint például a mesterséges intelligencián alapuló döntéshozatali vagy döntéselőkészítési folyamat megvalósítása, vagy korszerű technológiával szélesíteni a lehetőségeket a kommunikáció, adatszolgáltatás, valamint az ügyfélkiszolgálás területén. Ezen technológiai megoldások bevezetésének ugyanakkor előfeltétele a folyamatszervezés sztenderdizálása.

A felhívás célja, hogy a projekt megvalósításával létrejöjjön egy komplex működés-irányítási, képzési és informatikai rendszer, amely megteremti a területi közigazgatás folyamatszabályozásának egységes módszertani központját, a folyamatok hatékony szervezése érdekében képezi és fejleszti a rendelkezésre álló humánerőforrás állományt. A meglévő informatikai fejlesztések eszközrendszerének kiterjesztésével – és adatainak felhasználásával – lehetőséget biztosít a területi feladatszervezés elvétől történő elmozdulásra a meglévő kapacitás ideális és optimális használata, valamint a feladatellátás részbeni automatizálása érdekében. A korszerű technológiák, az így létrejövő egységes folyamatokra alapozva, valamint az adatok elemezhetősége révén lehetőség nyílik az állampolgárok és vállalkozások ügyintézési lehetőségeinek, csatornáinak szélesítésére, ezáltal javul az állami szolgáltatások állampolgárok és vállalkozások általi elérhetősége és színvonala.
A jelen felhívásban megfogalmazott elvárások eredményeképpen az állampolgárok és vállalkozások számára nyújtott ügyintézési folyamatok egyszerűsödnek, elérhetőbbé, átláthatóbbá és egyben kiszámíthatóbbá válnak.

Jelen felhívás három fejlesztési pillért fogalmaz meg, amely mentén a kormányhivatalok és a feladatellátás célban megfogalmazott működési hatékonysága növelhető és az ügyintézési lehetőségek szélesíthetőek:

1. A kormányhivatalok működésének egységesítése, a hatékonyság növelése (back office)

Ezen fejlesztési pillér fő célja a kormányhivatalok eltérő munkaszervezési gyakorlatából eredő hatékonyságvesztést kívánja felszámolása azáltal, hogy

  • Felméri és azonosítja az egyes kulcsfolyamatokat, amelyek ezt követően optimalizálásra kerülnek, majd egységesen átemelésre kerülnek valamennyi kormányhivatal működésébe. A kormányhivatalok munkaszervezés szempontjából is egységes működése hozzájárul a kapacitások jobb kihasználásához, valamint az állampolgárok és vállalkozások számára kiszámíthatóbbá válnak az ügyintézési folyamatok.
  • Megoldást kíván nyújtani az egyes kormányhivatalok humánerőforrás optimalizálására. A humánerőforrás-allokáció folyamatainak áttekintése és újraszervezése megoldást nyújthat a kormányhivataloknál előforduló olyan jelenségekre, mint az időszakos munkaerő hiány, vagy éppen az ügyek számának időszakos megemelkedése (az ügytípustól függően) okán a szakértői kapacitások biztosítása.
  • A humánerőforrás-allokációs folyamatokat informatikai és egyéb eszközök, megoldások bevezetése is támogatja. Elsősorban a meglévő szoftverek, felületek testreszabása történik, valamint az egységes struktúrában rendelkezésre álló adatok felhasználására javaslatok születnek.
  • A fejlesztés következtében megvalósuló új munkaszervezési folyamatok, gyakorlatok és humánerőforrás menedzsment nyomán szükséges tananyagok és képzési tematikák összeállítása, valamint a vezetők és munkatársak részére nyújtott képzések lebonyolítása, amely során az új kompetenciák átadása megtörténik.

2. Az ügyintézés lehetőségeinek szélesítése
A fejlesztési pillér, építve az 1. pillérben standardizált folyamatokra, a szolgáltató (ügyfélbarát) állam megteremtéséhez a korszerű technológiák alkalmazásával és az elérhetőség javításával járul hozzá. A fejlesztés célja, hogy kormányablak egységes ügyfélszolgálata mellett, most egy fordított logika mentén közelítse meg az ügyfélkiszolgálást, így a fejlesztésekben megfogalmazódó megoldások nem az állampolgártól várják el az ügyintézési helyszín megközelítését, hanem célzottan, akár a lakóhelyen, munkahelyen, illetve a napi tevékenységének helyszínén támogatja az ügyintézést, így a mobilitás okán képes illeszkedni az állampolgárok élethelyzetéhez. A pillér keretében az alábbi fejlesztések megvalósítása tervezett:

  • Az online ügyintézés lehetőségeinek szélesítése fejlesztési elem célja, hogy tovább bővüljenek az állampolgárok számára biztosított ügyintézési formák (csatornák), kiegészülve a korszerű technológia által biztosított eszközökkel/megoldásokkal (pl.chatbot megoldás, élő videochat, automatizált ügyintézési pont), amelyeket a piaci szféra már használ és az újabb generációk részéről természetes igényként fogalmazódik meg. Ennek keretében az új technikai megoldások révén az új ügyintézési megoldások (formák) alkalmazhatóságának vizsgálata történik, valamint az online intézhető ügytípusok felmérése és beazonosítása. Ezt követően megtörténik az online ügyintézési igényekhez illeszkedő folyamatfejlesztés és támogató eszközök bevezetése, amely segítségével az állampolgárok és vállalkozások valós idejű segítséget kaphatnak felmerült kérdéseikre, illetve intézhetnek ügyet, kialakul az Online Kormányablak. Az interaktív virtuális ügyfélszolgálat koncepció, minőségileg egy új szolgáltatás kialakítását célozza, ahol az ügyfél élvezheti a személyes kiszolgálás előnyeit anélkül, hogy fizikailag be kellene mennie a hivatalba. Előnye, hogy úgy lehet ügyeket intézni, hogy fizikailag nem találkozik az ügyintéző és az ügyfél, mégis van köztük személyes kommunikáció. Az új típusú ügyintézési forma egyrészt lehetővé teszi az ügyfelek által igényelt személyességet, ugyanakkor az elektronikus ügyintézéssel gyorsan és hatékonyan intézhetik az állampolgárok és vállalkozások a hatósággal kapcsolatos ügyeiket – akár otthonról is.
  • Az ügyintézési pontok/lehetőségek további szélesítése keretében a már meglévő ügyintézési formák (ügysegédi rendszer) továbbfejlesztése is cél. Az Egyszerűsített Kormányablak (EK) kialakítása azt a célt szolgálja, hogy az ügyintézés függetlenedjen a földrajzi kötöttségektől, és az állampolgárok számára minél könnyebben elérhetővé váljon bizonyos mobil ügyintézési pontok kialakításával és üzemeltetésével adott időszak alatt pilot jelleggel. A fejlesztés keretében felmérésre kerül az ügyintézési forma kiterjesztésének további lehetősége, alkalmazhatósága is.
  • Nem állami szereplők bevonása az ügyintézés folyamatába fejlesztés elem célja egyrészt, hogy a jelenleg kizárólag Kormányablakokban intézhető állampolgári ügyek egy részének ügyintézési pontjai további bővítésre kerülnének a még jobb hozzáférhetőség, a szolgáltatás színvonalának növelése és az ügyintézési idő további rövidítése érdekében olyan nem állami intézményekbe, elsősorban az üzleti szféra szereplőinél, amelyek földrajzi elhelyezkedésükből adódóan könnyen megközelíthetőek és amit gyakran felkeresnek az állampolgárok, vagy az ügyintézési folyamatnak szerves részét képezik valamilyen kötelező érintettség okán.
    Másik célja annak érdekében, hogy az egyes ügytípusok költséghatékony módon és a lehető magasabb szakértelemmel kerüljenek megoldásra, felmérésre kerülnek a lehetséges ügytípusok, szakmai területek és külső szereplők, amelyek részére kiszervezésre kerülhetnek az eljárások bizonyos szakmai részei. Az illeszkedési pontok feltárása, az irányítás és szabályozás eszközeinek, jogszabályi környezetének kialakítása, a folyamatokat támogató informatikai megoldások, valamint a bevezetés (képzés), és annak támogatása része a fejlesztésnek.

3. A területi közigazgatás irányítási rendszerének szervezeti és módszertani fejlesztése

A kormányhivatalok munkaszervezési folyamatainak egységesítése, valamint a humánerőforrás-allokáció közép-, és hosszútávú megvalósítása nem képzelhető el megfelelő koordináció nélkül. Cél a területi közigazgatás működtetése keretében egy olyan módszertani központ és ennek keretében irányítási szint kialakításának támogatása,, amely feladata a kormányhivatalok egységes működési folyamatainak kialakítása, képzése, támogatása, a működés adatainak összegyűjtése, a kormányhivatali működés optimalizálása bizonyos horizontálisan szervezett szolgáltatások segítségével. A cél elérése érdekében ezen pillér keretében a következő fejlesztések valósulnak meg:

  • Első lépésként egy egységes, a területi közigazgatást kiszolgáló információmenedzsment rendszer kialakítása történik, amely az 1. és a 2. pillér fejlesztéseire alapozva egységes, feldolgozható struktúrába rendezi a keletkező adatokat. A rendszer kialakítása során megtörténik a kormányhivatalok és kormányablakok adatainak és adatköreinek azonosítása és az adatgyűjtési módszerek meghatározása, valamint az adatszolgáltatási folyamatok kialakítása annak érdekében, hogy az irányításhoz rendelkezésre álljanak a megfelelő szintű és mennyiségű adatok. Ehhez megfelelő informatikai támogatás biztosítása is megtörténik a meglévő megoldások és alkalmazások testre szabása, valamint továbbfejlesztése és bevezetése által. Kialakításra kerül a folyamatokat és a működést leíró mérőszám és mutatórendszer. Vizsgálatra és adott esetben alkalmazásra kerülnek a korszerű technológiai megoldások ( pl. automatizáció, robotika stb.) beépítési lehetőségei a döntés-előkészítési, illetve döntéshozatali folyamatokba.
  • A Területi közigazgatás irányítási struktúrájának fejlesztése keretében az új területi közigazgatás irányítási, illetve koordinációs szint kialakítás támogatásának célja, hogy kiküszöbölje a kormányhivatalok eltérő, és sokszor elaprózódó működéséből származó hatékonyságvesztést, így a helyi, eltérő költségigényű megoldások helyett, egységes, méretgazdaságos menedzsment szolgáltatásokkal optimalizálja a hivatali működést. A fejlesztés keretében megtörténik a döntéstámogatási és irányítási folyamatrendszer modellezése az egyes kulcsfolyamatok, eszközök és módszerek meghatározása és kidolgozása, a szabályozási háttér kialakítása, valamint ez alapján szabályozási javaslatcsomag kidolgozása.
  • Egységes, a területi közigazgatást kiszolgáló menedzsment és üzemeltetési szolgáltatások kialakítása és bevezetése, tudásmenedzsment központ létrehozása.
  • Az új stratégiai szinthez kapcsolódó szervezet/szervezeti egység működési modelljének operatív szintű kidolgozása, amely magában foglalja a vonatkozó szabályozók, a középirányítási és koordinációs eszközök kialakítását, szervezetfejlesztést, illetve a modellt gyakorlatba átültető pilot működés megvalósításához szükséges képzéseket és támogatást.

A pillérekben foglalt fejlesztések felhasználják a meglévő és a más – kapcsolódó – projektek keretében fejlesztett szakrendszerek adatait, a meglévő informatikai fejlesztések eszközrendszerének kiterjesztésével és testreszabásával. A fejlesztéseknek nem célja a központi infrastruktúra üzemeltetési feladatok kiváltása, módosítása.”

Forrás:
Társadalmi egyeztetésen „Az állampolgári ügyintézés lehetőségeinek szélesítése” című felhívás tervezete; Széchenyi 2020; 2019 augusztus 15.
„Elindult „Az állampolgári ügyintézés lehetőségeinek szélesítése” című (KÖFOP-2.1.7-VEKOP-18 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.
A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2019. augusztus 25-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.”
KÖFOP-2.1.7-VEKOP-18 Az állampolgári ügyintézés lehetőségeinek szélesítése; Széchenyi 2020 (a fórum)

Informatika, távközlés, technika

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH): Mit mér és mire panaszkodik a magyar netező?

„Négyéves a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szélessávú szolgáltatásokat összehasonlító portálja, a Szélessáv.net, amely az elmúlt egy évben 211 kihelyezett mérőeszközzel több mint 1,3 millió mérést végzett el. Ezzel kapcsolatban a hatóság egy reprezentatív felméréséből az is kiderült, hogy 2018-ban az internetezők – 58 százaléka – leginkább az otthoni internetes telefonálásra panaszkodott, amit a videotelefonálásra (56%) és az online filmnézésre (52%) vonatkozó elégedetlenség követett.

A szélessávú szolgáltatásokat valós időben és a szolgáltatóktól független mérésekkel összehasonlító Szélessáv.net oldalt 2015. augusztus 19-én indította el a hatóság, a beérkező adatok alapján pedig jól felrajzolható az ország szélessáv-ellátottsága. Négy év alatt az ingyenesen igényelhető felhasználói mérőeszközön 9,2 millió mérést, a weboldalon keresztül a regisztrált vagy anonim fogyasztók 750 ezer szoftveres, míg az NMHH mérőautói körülbelül négymillió mérést végeztek. Mindeközben a rendszer folyamatosan fejlődik: tavaly óta a szoftveres mérőrendszer a le- és feltöltési sebességen és késleltetésen túl a késleltetés ingadozását (jitter) és a csomagvesztést (packet loss) is méri, az idén bevezetett új otthoni mérődobozok pedig már a gigabites sebességmérő tartományban is ellenőrzik az értékeket.

Tényleg azt adják a szolgáltatók, amit ígérnek?
Összevetve a szolgáltatók, a technológiák és a csomagok számát a mérőhelyek számával és eloszlásával a mérési eredmények ugyan nem tekinthetők reprezentatívnak, de óvatos általános megállapításokat le lehet vonni belőlük. Ez alapján minden letöltési sebességtartományban markáns javulás figyelhető meg 2017-hez és 2018-hoz képest. A 0–100 Mbit/s tartományokban a kínált letöltési sebesség 70 százalékát a mérési pontokon elvégzett mérések nagy részében el lehetett érni, de még 80 százaléknál is magas a megfelelési arány. 100 Mbit/s felett már kevésbé tudják valóban biztosítani a szolgáltatók a kínált letöltési sebességeket, viszont az ilyen hozzáférések száma és aránya mind a mintában, mind országosan jelentősen alacsonyabb, és ilyen magas érték vizsgálatakor a felhasználó számára sem feltétlenül érzékelhető, ha ennél alacsonyabb a sebesség. A 2018. május 1. és 2019. április 30. közötti időszakra vonatkozó részletes eredményeket a hatóság hálózatsemlegességi jelentése részletezi.

NMHH-kutatás: a vezetékes internetes telefonálás ad okot leginkább panaszra
Mindezzel összhangban van, hogy az NMHH több éve tartó kutatási sorozata a háztartásokban rendre magas elégedettségi szintet mér az otthoni vezetékes internet sebességével kapcsolatban – 80-85 százalékot –, a legfrissebb – 2018. őszi – elemzés pedig 85 százalékot mutatott ki. A netes problémát észlelők leginkább az otthoni vezetékes internetes telefonálásra (58%), a videotelefonálásra (56%) és az online filmnézésre panaszkodtak (52%). A zenehallgatás és klipnézés az otthoni vezetékes interneten kevesebb gondot okozott, de itt is viszonylag sokan számoltak be (38%) akadozó, torz, rossz minőségű hangról. Gyakori, visszatérő problémákról azonban csak a használók kevesebb mint 10 százaléka nyilatkozott. Az összes minőségi kifogást együttesen nézve az otthon vezetékes internetet használók fele tapasztalt ilyen jellegű kellemetlenséget a felmérést megelőző egy évben.

Az internetsebességgel kapcsolatos fogyasztói élményt vagy esetleges konkrétan jelzett elégedetlenséget leginkább az internetező életkora és minden ehhez kapcsolódó jellemző – például a gazdasági aktivitása – befolyásolja; a használt internetes technológia vagy a fogyasztók lakhelye erre egyáltalán nem volt hatással. A problémákat legnagyobb arányban, 67 százalékban a 30 éven aluliak jelezték. A legelégedetlenebbek közé tartoznak még a magas jövedelmű (63%) és vagyoni helyzetű fogyasztók (58%), a tanulók és az inaktív felnőttek (72%), a legfeljebb nyolc osztályt végzettek (57%), a profi (60%) vagy átlag feletti ügyességű internetezők (59%), valamint azok, akik négy vagy több eszközzel egyszerre wifiző háztartásokban élnek (60%), a telefonon (is) filmet néző internethasználók (83%), valamint a Digi ügyfelei (57%).

A wifi leterheltsége és a használt készülékek tudása is befolyásolja az érzékelt sebességet
Számos olyan tényező lehet, amelyek az internethálózat minőségétől és leterheltségétől függetlenül befolyásolhatják a minőséget. Ilyen például, ha a vezetékes internet kábelét nem közvetlenül abba a számítógépbe dugjuk, amelyen internetezünk, hanem wifit használunk, valamint ha eltávolodunk a jeltől vagy sok készülék kapcsolódik egyszerre ugyanarra a wifire. Márpedig ezek a használati szokások már nagyon elterjedtek. Az otthoni vezetékes internetet használók közül például csak minden nyolcadik ember mondta, hogy nem szokott wifizni, és ahol wifiznek, ott sok esetben (43%) három vagy több készülék is csatlakozik ugyanahhoz a jelhez. Összességében az otthoni vezetékes internetet használók túlnyomó része, 71 százaléka már legalább olyan gyakran wifizik otthon, mint ahányszor a kábellel összedugott számítógépet használja, sőt 45 százalékuk már leginkább a wifit használja. Hasonlóan rontja a szolgáltatás minőségét, amikor a fogyasztó nem eléggé jó minőségű, nem elég nagy kapacitású készülékkel próbál nagyobb adatforgalmat generálni. Nemcsak a képernyőméret lehet az oka annak, ha valaki egy idősebb okostelefonon rosszabbnak látja egy online nézett film minőségét, mintha ugyanazzal az internetkapcsolattal egy modern okostévén látná. A vezetékes internetes előfizetésükön otthon filmet nézők közül már tízből hárman telefonon (is) néznek az interneten keresztül filmeket, nem csak számítógépen.

Miben különbözik a Szélessáv.net a többi internetsebesség-mérő oldaltól?
A Szélessáv.net oldal más hasonló sebességmérő oldalakkal ellentétben a szolgáltatások főbb jellemzőit egy internetszolgáltatóktól független helyen lévő szerverrel méri. A rendszer komplex: abban is többet nyújt a fogyasztóknak, hogy a le- és feltöltési sebesség, valamint késleltetés mérésén túl lehetővé teszi a csomagvesztés ad hoc jellegű, böngészőből indított és rendszeres mérődobozos mérését, továbbá rendszeresen mér mobilinternet-sebességet is. Az NMHH szélessávmérő-rendszere így növeli az átláthatóságot és a piaci versenyt. Ezért is fontos, hogy országosan minél több internethasználónál legyen mérőeszköz, illetve hogy a portálon rendszeresen végezzenek egyéni méréseket a hatóság által felvett adatok mellett. A gyakran frissülő eredményekkel a fogyasztók egyre több információhoz jutnak az általuk igénybe vett és a versenytárs szolgáltatásainak minőségéről, és ezek ismeretében felkészültebben tudnak választani a szolgáltatók, illetve azok alternatív szolgáltatásai közül is”

Forrás:
Mit mér és mire panaszkodik a magyar netező?; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2019. augusztus 16.

Vezetékes gyorsjelentés: június végére a hagyományos telefonvonalon nyújtott szélessávú xDSL-internetszolgáltatás előfizetéseinek száma 702 ezerre csökkent (NMHH)

„Az NMHH gyorsjelentése a három inkumbens szolgáltató, valamint a vezető alternatív szolgáltatók (jellemzően a legnagyobb kábeltelevíziós társaságok) önkéntes adatközlésére épül.

2019. június végére, a hagyományos telefonvonalon nyújtott szélessávú xDSL-internetszolgáltatás előfizetéseinek száma 702 ezerre csökkent, a gyorsjelentésben szereplő – legnagyobb – kábelszolgáltatók internet előfizetéseinek száma 1,274 millió volt, az FTTx, vagyis (az épületig, lakásig, irodáig) optikai szálon nyújtott internet szolgáltatás előfizetéseinek száma pedig 782 ezerre emelkedett. A vizsgált hónapban a vezetékes szélessávú internetszolgáltatás előfizetéseinek becsült száma a teljes piacra vonatkozóan 3,047 millióra nőtt.

A szélessávú internet-hozzáférés esetében, a teljes (becsült) piacra vonatkozóan – valamennyi vezetékes technológiát figyelembe véve – a Telekom a piacvezető, piaci részesedése 36,6 százalék volt június végén.

A második helyen a DIGI csoport (Digi Kft. és az Invitel Zrt.) állt 24,3 százalékos, a harmadik helyen pedig a UPC 21,7 százalékos piaci részesedéssel. Ezen kívül több száz kisebb vállalkozás nyújt szolgáltatást a piacon, amelyek együttesen 17,4 százalékos piaci részesedést értek el.

A vezetékeshang-szolgáltatás tekintetében a teljes hangcsatorna-számon belül – a beérkezett adatok alapján – a hagyományos PSTN vonalak száma június végén 249 ezer, a kábeltelevíziós hálózaton működő hangcsatornák száma 1,088 millió volt, ami 2 ezerrel több, mint egy hónappal korábban. Az IP-alapú hangcsatornák száma 1,612 millió volt az időszak végén. A hangcsatornák teljes piacra vonatkozó becsült értéke június végén 3,072 millió volt.

Június végén a vezetékes hangszolgáltatások esetében – a teljes (becsült) piacot alapul véve – hangcsatorna szám alapján a legnagyobb, 48,3 százalékos piaci részesedéssel a Telekom rendelkezett. Második helyen a DIGI csoport állt 22,7 százalékkal, a harmadik helyen 20,8 százalékos részesedéssel a UPC volt. A piac fennmaradó részén több tucat kis szolgáltató osztozik, amelyek együttesen 8,2 százalékos részesedést értek el.

Júniusban a száz főre jutó vezetékes hangátviteli csatornák száma 30,18 darab volt, a háztartások vezetékes telefon penetrációja, azaz az egyéni hangcsatornák számának és a háztartások számának aránya pedig 65,4 százalék. Az előfizetők hagyományos telefonvonalon 20 millió, IP-alapon pedig 228 millió percnyi hívást kezdeményeztek. A vizsgált hónapban az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama 84,3 perc volt.

2019. június végéig az előfizetők – a szolgáltatóváltást megkönnyítő – számhordozhatóság keretében összesen 885 ezer földrajzi számot hordoztak.”

Forrás:
Vezetékes gyorsjelentés: június végére a hagyományos telefonvonalon nyújtott szélessávú xDSL-internetszolgáltatás előfizetéseinek száma 702 ezerre csökkent; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2019. augusztus 13.

Televíziós gyorsjelentés: júniusban 55,2 százalékra emelkedett a digitális kábeltévére vagy IPTV-re előfizetők aránya (NMHH)

„A gyorsjelentés a tíz legjelentősebb magyarországi műsorterjesztő önkéntes adatszolgáltatásán alapul és az előfizetéses televíziós szolgáltatások piacának mintegy 95 százalékát fedi le. A valamivel több, mint 4 millió magyarországi háztartásban több mint 3,5 millió előfizetéses televíziós szolgáltatást vesznek igénybe.

Az előfizetéssel nem rendelkező háztartások többségében a tető- vagy szobaantennával fogható digitális földfelszíni sugárzású adásokat nézik.

A gyorsjelentésben szereplő szolgáltatók (DIGI csoport: (DIGI Kft., Invitel Zrt.), Magyar Telekom Nyrt., UPC Magyarország Kft., PR-Telecom Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt., Parisat Kft., UPC DTH S.á.r.l., Antenna Hungária Zrt.) 2019. június végén 3,4 millió előfizetést tartottak nyilván.

A gyorsjelentésben szereplő szolgáltatók előfizetőinek 80,3 százaléka vett igénybe digitális szolgáltatásokat a hónap végén.

A digitális előfizetéseken belül júniusban 1,871 millióról 1,878 millióra nőtt a kábeltelevízióra vagy IPTV-re előfizetők száma. A vezeték nélküli (műholdas, parabola antennával fogható) szolgáltatást 759 ezren vették igénybe, a MinDig TV Extra szolgáltatásnak pedig 94 ezer előfizetője volt a hónap végén.

A vizsgált időszakban, a gyorsjelentésben szereplő szolgáltatók adatai szerint, 55,2 százalékra emelkedett a digitális kábeltévére vagy IPTV-re előfizetők aránya. A vezeték nélküli előfizetések részesedése 25,1 százalékra, az analóg kábeltelevíziós szolgáltatásra előfizetők aránya pedig 19,7 százalékra csökkent.

2019. június végén a teljes, becsült piacra vonatkozóan és valamennyi technológiát figyelembe véve a DIGI csoport volt a piacvezető 30,1 százalékos részesedéssel. Őt követi a Magyar Telekom 29,2 százalékos, illetve a UPC 25,5 százalékos piaci részesedéssel.

A gyorsjelentés az analóg és digitális vezetékes szolgáltatások – kábeltelevízió és IPTV – piacán az összes előfizetések közel 93 százalékát fedi le. A jelentésben szereplő szolgáltatók vezetékes előfizetéseinek száma júniusban 2,549 millió volt, ezen belül az analóg előfizetések száma 671 ezerre csökkent.

A vezetékes szolgáltatások esetében a piacvezető, DIGI csoport részesedése 29,7 százalék volt a hónap végén. Második helyen a Telekom állt 29,1 százalékkal, akit a UPC követett 24,7 százalékkal.

A vezeték nélküli szolgáltatások esetében is a legnagyobb szereplő a DIGI csoport 31,4 százalékos részesedéssel, második helyen a Telekom állt 29,7 százalékos, a harmadik helyen pedig a UPC 27,9 százalékos részesedéssel. 2019. június végén a MinDig TV Extra részesedése 11 százalék volt.”

Forrás:
Televíziós gyorsjelentés: júniusban 55,2 százalékra emelkedett a digitális kábeltévére vagy IPTV-re előfizetők aránya; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2019. augusztus 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Facebook: európai felhasználók nem voltak érintve a hangfelvételek kísérleti átírásában

„…Európai felhasználók nem voltak érintettek azon kísérleti projektben, amelynek részeként a Facebook lehallgatott és leiratozott bizonyos beszélgetéseket – szögezte le tegnapi közleményében a közösségi oldal. Hozzátették, hogy kizárólag az Egyesült Államokban folytatták a tesztet. Az amerikai jogszabályok értelmében az internetes platformok készíthetnek hasonló leiratokat, de csak amennyiben ezt nyilvánvalóvá teszik az általános szerződési feltételeikben. A Facebook azt közölte, hogy csak olyan felhasználók beszélgetéseit rögzítették, akik ahhoz kifejezetten hozzájárultak, az ugyanakkor nem világos, hogy ők tisztában voltak-e azzal, mit kezdenek majd ezekkel. A Politico brüsszeli hírportál szerint mivel európai felhasználók nem érintettek, így nem valószínű, hogy hivatalos vizsgálatot fog indítani az ügyben a dublini székhelyű nemzetközi vállalat euró­pai adatvédelmi sztenderdjeit ellenőrző ír hatóság.”

Forrás:
A hatóság garanciát akar a Facebooktól; Csekő Imre; Magyar Nemzet; 2019. augusztus 17.
Lásd még:
Facebook Paid Contractors to Transcribe Users’ Audio Chats; Sarah Frier; Bloomberg; 2019. augusztus 13.
Facebook says no EU users affected by transcribing of audio chats; Mark Scott; Politico; 2019. augusztus 15.

A magyar hagymaágazatot digitális fejlesztésekkel stabilizálnák

„Hagyma információs bankkal és technológiai fejlesztésekkel javítanának a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai támogatásával a magyar hagymatermesztők az importtal szembeni arányon és a belföldi ellátásbiztonságon, ezzel stabilizálva az ágazatot – közölte a NAK.
Információs bank létrehozásával és fejlesztésekkel stabilizálnák a hagymaágazatot – közölte a Nemzet Agrár Kamara (NAK). A szervezet közleménye szerint az információs bank egy olyan, a kamara által kezelt központi adatbázis lenne, amelyben a termelők önkéntesen adnának hozam és minőségi adatokat, valamint az áruházláncok igényei is megjelennének benne. Mindez többek között segítené a tervezhetőséget, illetve alapja lehetne a későbbi közös termelésszervezésnek és értékesítésnek, a kereslet és a kínálat összehangolásának.

A NAK kiemelte, hogy még kis mennyiségben kapható áttelelő vöröshagyma, a tavaszi, korai vetésű betakarítása pedig augusztus második felében kezdődik, közepes hozamra számítanak a termelők.

Magyarországon vöröshagymából átlagosan 65-70 ezer tonnát termesztenek, a területalapú támogatások adatai szerint tavaly mintegy 1470 hektáron. Az egy főre jutó 10-12 kilogrammos éves fogyasztásnak jelenleg csak mintegy 50-60 százalékát tudja lefedni a rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett magyar hagymatermesztés – tették hozzá.

A vöröshagymát a korábbi évtizedekkel szemben már friss termékként vásárolják a fogyasztók, a házi tárolás gyakorlatilag megszűnt.
Az import évente mindegy 50-55 ezer tonnát tesz ki, a magyar piacon jelen vannak a nagy hagymatermelő országok termékei is, így a lengyel, osztrák, német, holland árukkal kell versenyezniük a termesztőknek. Ehhez egyebek közt technológiai fejlesztésekre, megfelelő fajtaválasztásra és a tárolókapacitások növelésére van szükség – jegyezték meg.”

Forrás:
A magyar hagymaágazatot digitális fejlesztésekkel stabilizálnák; Világgazdaság/MTI; 2019. augusztus 12.

Eszmecsere a digitális gazdaságról

„A Digitális Jólét Program (DJP) pénzügyi, startup, illetve exportfejlesztési divízióinak programjait, lehetőségeit ismerhették meg az érdeklődők a Magyarország Digitális Startup Stratégiája (DSS) divizió által a Millenáris Startup Campuson tartott konferencián.

Az eseményt Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg, aki pozícionálta a DJP-t a gazdasági aktivitási térképen, majd a különböző divíziókat mutatta be röviden.

A Digitális Startup Stratégia eredménytermékeit Szentkirályi-Szász Kriszta állandó szakértő ismertette, majd értékelte a partnerek által elkészített anyagokat.

Ezt követően Veress Inez a Digitális Pénzügyi Program (DJPP) aktív hitelprogramját és leendő tőkeprogramját részletezte.

Csiky-Mészáros Ádám előadásában a Digitális Exportfejlesztési Stratégiát (DES) releváns példákon keresztül ismerhették meg a résztvevők.

Az előadásokat a DSS divíziót képviselő, Bognár Bence zárta, aki külön köszönetet nyilvánított a partnereknek és a DJP munkatársainak, akik munkájukkal támogatták a stratégiában megvalósult feladatokat.
A konferenciát követően hasznos eszmecserékre került sor a résztvevő startup vállalkozók és a diviziót képviselő DJP-s kollégák között, olyan kapcsolatok alakultak ki, amelyek Magyarország startup ökoszisztémáját, külpiaci hálózatát és pénzügyi programját támogatják és éltetik.”

Forrás:
Eszmecsere a digitális gazdaságról; Digitális Jólét Program; 2019. augusztus 16.

Idén is állami támogatással rendezünk e-sport bajnokságot

„Második alkalommal is Magyarországon, azon belül is Budapest kerül megrendezésre a V4 Future Sports Festival elnevezésű e-sport rendezvény, aminek keretében 350 000 eurónak megfelelő díjat vihetnek haza a nyertesek. Az Egymillióan a magyar esportért Egyesület (Esportmilla) szervezésében megvalósuló bajnokságra szeptember 21. és 22. között kerül sor (a helyszín egyelőre nem ismert), az esemény fő támogatója pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség, így idén is főleg állami támogatásból valósul meg a V4 országok (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) nemzetközi e-sporteseménye.

A magyar állam még 2017 őszén bukkant fel az e-sport területén: bejelentették, hogy 2 milliárd forintos támogatást nyújtanak, és az ezzel járó feladatokat a Deutsch Tamás vezette Digitális Jólét Program látta el. Az első, 2018-ban rendezett V4 Future Sports Festival bejelentésekor Deutsch kijelentette, hogy a „V4 Future Sports Festival a magyar e-sportot Európa, sőt a világ térképére felhelyező rendezvény”, és az idei főtámogató arra utal, hogy az állam továbbra is lát potenciált az e-sportban, bár az némileg beszédes, hogy az idei összdíjazás már alig több, mint a harmada a tavalyi egymillió eurónak.

A szeptemberi bajnokságon a selejtezőkből bejutott csapatok és versenyzők olyan játékokban mérik össze tudásukat, mint a Counter- Strike: Global Offensive, vagy az elmúlt év legnépszerűbb Battle Royale játéka, a közel 140 millió felhasználóval rendelkező Fortnite. A CS:GO selejtezőkre az ESL oldalán már jelentkezhetnek a csapatok, míg a Fortnite verseny selejtezőire a nevezés augusztus 15-től indul.

Újdonság, hogy az idén a szervezők a profi játékosok mellett a helyszínen nevező amatőr versenyzőket is kiemelt díjazásban részesítik, akik népszerű sportszimulátorral (Tekken 7, FIFA, NBA, valamint autóverseny játékok) küzdhetnek a 20 000 euró összdíjazású versenyeken.”

Forrás:
Idén is állami támogatással rendezünk e-sport bajnokságot; Birkás Péter; 24.hu; 2019. augusztus 13.
Lásd még:
Small towns are building esports meccas; Luke Winkie; VentureBeat; 2019. augusztus 17.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. augusztus 21.

A hongkongi megmozdulások mögött egy újabb „színes forradalmat” gyanít a kínai vezetés
Hongkongban – ez mára egyértelműen látszik – kezd végletesen elmérgesedni a helyzet. A májusban elkezdődött, majd a nyár forró hónapjaiban milliós tömegmegmozdulásokká terebélyesedő tüntetések már régen nem a kezdeti követelések körül forognak. A hajdani brit gyarmat, Hongkong 1997 óta ugyan a Kínai Népköztársaság része, ám a városállam továbbra is széleskörű autonómiát élvez, beleértve a véleménynyilvánításnak a szárazföldi területekéhez képest nagyobb szabadságát is. A mostani pattanásig feszült helyzet, legalábbis a felszínen, egy a terület vezetése által beterjesztett törvénytervezetben gyökerezik. Mint ismeretes, a helyi kormány által javasolt jogszabály lehetővé tette volna a törvénysértők kiadatását a „szárazföldi Kína” hatóságainak. A tömegméretű tiltakozás hatására az – egyébként a pekingi központi hatalom támogatását élvező – vezetés egyszer s mindenkorra elállt az új törvénytől, ám ez a „győzelem” nem csillapította le az utcákon tomboló tíz és százezreket. Az utcai felvonulások, zavargások egyre erőszakosabbak, és a szemben álló felek kölcsönösen egymást vádolják a helyzet eszkalálódásával, az indulatok jól érzékelhető elszabadulásával. A válságos eseményeknek számos olvasata van. A megmozdulások szervezői elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy az egyéni és kollektív szabadságjogokért, a demokráciáért küzdenek – és nem meglepő módon ezt az „olvasatot” jeleníti meg előszeretettel a nyugati fősodratú sajtó is. A térség ismerői azonban a külvilág számára kevésbé ismert gazdasági-társadalmi feszültségeket említenek: a hongkongiak és a „szárazföldiek” közötti konfliktus mögött korántsem valamiféle ideológiai, eszmei ellentétek húzódnak, hanem nagyon is kézzel fogható rivalizálás. Messze már az az idő, amikor a brit kézen levő gyarmat, Hongkong afféle kis ékszerként csücsült a hatalmas méretű, ám koldusszegény Kínai Népköztársaság határvidékén. Mára fordult a kocka: a legdinamikusabban fejlődő ipari- és pénzügyi központok a szárazföldön találhatók – miközben a hajdani városállamban fokozatosan szűkölnek a gazdasági lehetőségek, és immár számottevő a munkanélküliség, különösen a fiatal korosztályokban. Miközben a gazdasági kezdeményezés mind inkább a szárazföldről beköltöző vállalkozói réteg kezében összpontosul. A különféle, sokszor szubjektív olvasatok mellett van azonban a válságnak egy most már jól látható, objektív vetülete is: augusztus hónapra Hongkong vált a nagyhatalmi versengések, a multipoláris világ éppen aktuális geopolitikai feszültséggócává. Mai hírlevelünkben az éleződő geopolitika szembenállás digitális diplomáciai aspektusaiból igyekszünk felvillantani egy csokornyit.

Megfigyelők különösen fontosnak tartják ebből a szempontból a Beidaihe városában tartott, szokásos „nyári csúcstalálkozót”. Ez egy kötetlen ülésszak, amit 1958 óta minden év közepén megtartanak a Hebei tartományi üdülőhelyen. A Kínai Népköztársaság magas rangú vezetői (jellemzően a Politikai Bizottság Állandó Testületének tagjai) ülnek itt össze a formális funkciót már nem viselő egykori hatalmasságokkal. Az informális megbeszélésen alapvető politikai kérdésekről tanácskoznak – idén természetesen a hongkongi válságról. A napvilágra került szűkszavú összefoglalók szerint a hajdani és jelenlegi kínai vezetők egyetértésre jutottak abban, hogy a Hongkongban zajló események a Kínai Kommunista Párt ellen irányuló „színes forradalomnak” tekintendők, amit – politikai, hírszerző és katonai struktúráikra támaszkodva – külföldi hatalmak szerveznek, támogatnak. A színes forradalom, ebben a felfogásban a geopolitikai szembenállás új, 21. századi fegyvere, ami hagyományos és digitális diplomáciai-, információs-, felforgató- és akár erőszakos elemeket is tartalmaz. Célja: a rivális, ellenséges hatalom (ország) belső meggyengítése.
Méghozzá úgy, ahogy azt a nyugati hatalmak alkalmazták ellenfeleik (elsősorban az oroszok) ellen a poszt-szovjet térségben: 2000-ben Szerbiában, 2003-ban Georgiában, aztán 2004-ben Ukrajnában, 2005-ben Kirgizisztánban, majd Tunézián át szerte a Közel-Keleten, hogy legutóbb 2018-ban Örményországban nyíljon ki ismét egy forradalmi „színes virág”. Ennek fényében figyelemre méltó az orosz külügyi szóvivő napokban tett bejelentése is: Zaharova arról tájékoztatott, hogy országa konzultációt szervez a kínai államapparátus tagjaival. A szóvivő elmondta: ezen megvitatják majd az államaik belügyeibe történő nyugati beavatkozási kísérleteknek azokat az információs hadviselési aspektusait, amelyeknek jelenleg is szemtanúi lehetünk. Zaharova kiemelte: konkrét tapasztalatcsere, az információs befolyásolási kísérletek elleni védekezés elősegítése a cél.
HK protests seen as a ’color revolution’ in Beidaihe; Jeff Pao; The Asia Times; 2019. augusztus 17.
Russia and China to Hold Consultations on Countering US-led „Color Revolution” Efforts; Southfront.org; 2019. augusztus 13.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A kínai CCTV drámai videóval foglal állás a tüntetőkkel szembeszálló hongkongi rendőrség mellett
Az információs, avagy propaganda hadviselésben a vizuális kommunikáció eszközeié ma már a vezető szerep. A kínai állami tévécsatorna, a CCTV napokban készített és sugárzott videofilmje nem hagy kétséget a felől, hogy a hongkongi konfliktusban melyik „olvasatot” látják valóságnak. A magas szakmai színvonalon elkészített, a rendőri és kommandós témájú akciófilmekben már megszokott kompozíciókkal, képkivágásokkal, gyors vágásokkal operáló kisfilm a térségben különösen népszerű akciósorozatokból átvett felvételekkel tesz hitet a rendőrség mellett. Egyértelmű mondanivalója: Hongkongban a rendőrök a közbékét, biztonságot védik az agresszív tüntetőkkel szemben. A felvétel szélsebesen terjed a közösségi média platformokon.
CCTV Launches Dramatic Propaganda Video Condemning Hong Kong Protests, Praising HK Police Force; Manya Koetse; What’s on Weibo; 2019. augusztus 16.
CCTV; YouTube

Trump ismét Twitteren üzent: Kína tartsa tiszteletben Hong Kong autonómiáját!
Miközben az Amerikai Külügyminisztérium szokásos csatornáin (a külügyi szóvivőn keresztül) hívta fel a kínai hatóságok figyelmét arra, hogy az USA határozottan támogatja a szólásszabadságot és a békés gyülekezés szabadságát, Donald Trump elnök az általa gyakran használt mikroblog, a Twitter platformján üzent a kínai vezetésnek. Más helyzetekkel ellentétben, itt most az amerikai diplomácia digitális komponense szolgált a visszafogottabb, empatikusabb üzenetek továbbítására. A máskor a Twitter-üzeneteiben kifejezetten karcos elnök most elismerően méltatta a kínai vezetés megfontoltságát, támogatásáról biztosította őket a helyzet békés rendezését szolgáló erőfeszítésekben. Végül, a – maga módján közvetlennek szánt – ajánlattal élt a helyzet személyes megbeszélésére.
Mandiner; 2019. augusztus 14.

Ahogy a helyiek látják: a hongkongi zavargások visszhangja a Weibo közösségi platformon
Sokszor érzi az ember, hogy a nyugati sajtó alapvetően (és óhatatlanul) továbbra is „nyugati szemmel” nézi a világot. Természetesen nagyon fontos megtudni, hogy a globális hatalmi központokban hogyan látszanak az események, de fontos szempontok gyakran elsikkadnak. A mostani hongkongi válság esetében ez különösen igaz. A helyi emberek ugyanis a „Kínai Információs Nagyfal” mögött, saját – és egyenként sok százmilliós, milliárdos felhasználószámú -közösségi média csatornákon cserélnek eszmét a fontos ügyekről. A What’s on Weibo webhely a legnépszerűbb kínai mikroblogon zajló beszélgetéseket villantja fel. Az látszik: Hong Kong kapcsán a helyi közösségi médiában erős támogatottságot élveznek a helyi rendfenntartók. A tüntetők mellett kiállókat ugyanakkor sokszor látványosan megbélyegzik.
How the Hong Kong Protests Are Discussed on Chinese Social Media; Manya Koetse; What’s on Weibo; 2019. augusztus 9.

A Facebook és a Twitter törölni kezdte a kínai „állami propagandát”
A Twitter cég hétfőn mintegy ezer kínai fiókot törölt, és további 200 000 előfizető működését függesztette fel. A vállalat szerint a „kínai állam által végrehajtott, jelentős információs hadművelet” nyomára bukkantak, amelynek célja a hongongi kormányellenes tüntetők ellehetetlenítése volt. A bejelentés szerint az „álcázott, manipulatív viselkedést” tanúsító posztolók például erőszakossággal vádolták meg a tüntetőket (amit álló- és mozgóképek tömegével támasztottak alá). Kirívó manipulatív viselkedésként említették például azt az (azóta a cég által törölt) posztot is, amely azt írta: „Nem akarunk szélsőségeseket Hong Kongban!”
A Twitter bejelentése nyomán megszólalt a Facebook is: hét oldalt, három Facebook-csoportot és öt előfizetést töröltek, mert „Kínából írták őket, és Hongkongra vonatkozott a tartalmuk”.
Twitter and Facebook crack down on accounts linked to Chinese campaign against Hong Kong; Kari Paul; The Guardian; 2019. augusztus 20.

Geopolitikai földrengések előrejelzője: a Bitcoin új szerepben?
A kriptovalutákkal foglalkozó egyik tanácsadó cég szakértője úgy nyilatkozott: a Bitcoin egyike volt azon befektetéseknek, amelynek az árfolyammozgása előre jelezte a hongkongi zavargásokat, és az ahhoz kapcsolódó forráskimenekítést. Megállapítása, miszerint a kriptovaluta árfolyama már akkor mozgásba lendült, amikor az egyéb valuták még stabilan álltak, nagyban egybevág a Deutsche Bank korábbi igazgatójának állításával: Peter Tchir nyár eleji tanulmányában szögezte le, hogy a Bitcoin a látens geopolitikai mozgások egyik legkiválóbb indikátora lehet.
Bitcoin Is a Geopolitical Turmoil Indicator, Says Market Researcher; Adrian Zmudzinski; Cointelegraph; 2019. augusztus 14.

Szigorúan titkos tizenévesek. Az amerikai titkosszolgálat kamaszokat alkalmaz
Az NSA, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség a hírek szerint középiskolásokat alkalmaz – gyakornokként. Az egyik legnagyobb költségvetésű nemzetbiztonsági szolgálat, az alapvetően a jelhírszerzésre (magyarul tehát lehallgatásra és megfigyelésre), rejtjelezésre és rejtjelfejtésre, kiberelhárításra és kiberkémkedésre szakosodott NSA utolsó éves középiskolásokat alkalmaz részmunkaidőben. A mintegy 150 végzős diák többnyire „nyelvészeti”, illetve „kiber-témájú” tevékenységekbe kapcsolódott be. Noha hivatalosan csupán gyakornokok, akik egy tanulmányi munkaprogramban vesznek részt, valamennyi kiválasztott átesett a TS/SCI legfelső szintű biztonsági átvilágításon, és így Szigorúan Titkos!” minősítésű anyagokhoz is hozzáférhet. Ami gimnazisták körében azért nem túl megszokott.
Top secret teens: The high schoolers recruited by the National Security Agency; Alex Marquardt; CNN; 2019. augusztus 11.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: korszerű szervezet, korszerű eszközök – 2019. augusztus 21.

Agile Development in Practice: Lessons from the Trenches
A rendszerfejlesztés agilis megközelítésének bevezetése óta eltelt húsz évben a szervezetek széles köre alkalmazta az alapelveit. Számos sikertörténet olvashatunk, de csak kevés olyan beszámoló jelenik meg napjainkban, melyek gyakorlati útmutatást nyújtanak az agilis módszerrel kapcsolatos esetleges csapdákról és kockázatokról. Válaszul ez a gyakorlat-orientált cikk 56 szakember interjújára támaszkodik, hogy azonosítsa az agilis módszer átvételére, testreszabására és felhasználásra vonatkozó tanulságokat („lessons learned”).
Agile Development in Practice: Lessons from the Trenches; W. Alec Cram; Information Systems Management; Volume 36, 2019 – Issue 1; Pages 2-14; DOI

Escaping the ‘S-Curve’ – Is the ‘Agile’ Organization the Answer?
Az egykor sikeres vállalatok zöme a stratégiai merevség áldozatává válik. Minél jobban hozzáigazítják az üzleti modellt a meglévő környezethez, annál nehezebb azt megreformálni, amikor a feltételek megváltoznak. Erre a megújítási kihívásra válaszul az „agilis szervezetet” az innováció és az alkalmazkodás fenntartásának egyik módjaként üdvözlik, mely lehetővé teszi a vállalatok fejlődését és növekedését, elavulttá téve az érettség „S-görbéjét”, és erős adaptív képességeket építve a folyamatos megújulás elősegítésére. Ennek a cikknek az a célja, hogy jobban megértse az agilitás stratégiai szerepét egy vállalkozás életciklusában. Elmagyarázza, hogy mi az agilis szervezet, melyek az alkalmazhatóságának korlátai (határfeltételek), milyen az általa előállított output és innováció jellege, valamint melyek a hatékonyságához szükséges előfeltételek. Ez lehetővé teszi annak felmérését, hogy az agilis módszer alkalmazása képes-e kezelni az érettségi görbe inflexiós pontját, és újraindítani a növekedést.
Escaping the ‘S-Curve’ – Is the ‘Agile’ Organization the Answer?; Yves L. Doz, Maria Guadalupe; INSEAD Working Paper No. 2019/15/STR/EPS; 31 pages; DOI; 2019. április 11.

Determinants for Successful Agile Collaboration between UX Designers and Software Developers in a Complex Organisation
Az agilis és ügyfélközpontú tervezési folyamatok a beszámolók szerint gyakran ellentmondó igényeket támasztanak a különböző szakterületeken, különböző módszertani keret szerint dolgozó, de a termékfejlesztés során együtt dolgozó emberekkel szemben. A jelen kutatás a szoftverfejlesztők és a tervezők (designer) kapcsolatát vizsgálta egy nagy médiaszervezetben (107 fejlesztő és tervező), azzal a céllal, hogy meghatározza az agilis fejlesztési ciklusok sikertényezőit.
A kutatás eredményei szerint a fejlesztők és a tervezők nagyjából hasonló mértékben voltak megelégedve az agilis folyamatokkal, viszont emögött eltérő igények vannak. A fejlesztők az együttműködésen belül szorosabb kapcsolatot szeretnének elérni a tervezőkkel, míg ez utóbbiaknak az együttműködés egészének minősége volt fontosabb. Tovább kutatva azt találták, hogy a szoros (beleértve a fizikai kapcsolatot) együttműködés lényeges a kommunikáció megjavításához, a hiányosságok csökkentéséhez, és a szuboptimális termékek elkerüléséhez.
A szervezeti folyamatok, a munkakörnyezet kialakítása, a vezetési hagyományok sokszor együttesen azt eredményezik, hogy a szoros együttműködést és a helyi döntéshozatalt nehéz fenntartani. A kutatás különböző eszközökkel a sikeres együttműködés hat tényezőjét azonosította.
Determinants for Successful Agile Collaboration between UX Designers and Software Developers in a Complex Organisation; Alexander Jones, Volker Thoma; International Journal of Human–Computer Interaction; DOI; 2019. március 24.

Continual Process Improvement for ITIL Service Operations: A Lean Perspective
Az informatikai szolgáltatásmenedzsmenttel (IT service management – ITSM) foglakozók számára ismert az informatikai szolgáltatások folyamatos javításának igénye. A szerzők öt lépcsős folyamatjavítási keretrendszert dolgoztak ki az ITIL (Information Technology Infrastructure Library) alapú szolgáltatásműködtetés számára, a karcsú eszközkészletet (Lean toolset) használva. Ehhez a kutatásuk során a tervezéstudomány (design science) megközelítéseit használták. A javasolt keretrendszer strukturált alapokat biztosít a gyakorlati folyamatjavítás és a rendszerezettebb kutatás számára.t
Continual Process Improvement for ITIL Service Operations: A Lean Perspective; Nikolaus Obwegeser, Daniel T. Nielsen, Nicklas M. Spandet; Information Systems Management; Volume 36, 2019 – Issue 2; Pages 141-167; DOI

25 Lean or Agile Authors to follow on Twitter
A szerző összeszedte, hogy a szakterületen nevet szerzett szerzők közül, akik valamilyen jelentősebb könyvet írtak a témában, kinek van Twitter-fiókja. A cikk így épül fel: szerző, könyvei, Twitter-fiók (minden fontos információ egyben kattintható is).
25 Lean or Agile Authors to follow on Twitter; Patrick M. Gendron; Prototypr.io; 2019. január 10.

Kérdések a Project Management Stack Exchange kínálatából
A Project Management Stack Exchange a Stack Overflow cég által üzemeltetett Stack Exchange kérdés-felelet típusú webhelyek hálózatának projektmendzsmentnek szentelt tagja. Az újonnan feltett kérdések (vagy újonnan módosított, bővített válaszok) közül válogattunk:

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. augusztus 12-augusztus 16.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Előzetes tájékoztató

Közszolgálati média médiafogyasztási kutatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/157
Közzététel dátuma: 2019.08.14.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Az ajánlatkérő által támogatott közszolgálati médiaszolgáltatók tartalomszolgáltatását támogató médiafogyasztás-kutatási szolgáltatások nyújtása keretmegállapodás alapján kötött egyedi szerződések alapján, az indítandó közbeszerzési eljárás közbeszerzési dokumentumaiban foglaltak szerint
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 90.000.000,- Ft
Lásd még

Eljárást megindító felhívás

GINOP-6.1.4-16-2017-00001 Szolgáltatás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/155
Közzététel dátuma: 2019.08.12.
Ajánlatkérő: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
Teljesítés helye: Magyarország közigazgatási területén 50 db Nyitott Tanulási Központ és 2 db NYITOK eMűhely, valamint Ajánlatkérő székhelye: 4025 Debrecen, Nyugati utca 26. I. emelet 1. ajtó, regionális iroda.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.21.
A GINOP-6.1.4-16-2017-00001 azonosító számú „Nyitok hálózat a munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztéséért” című kiemelt projekt keretében a NYITOK hálózat számára tanulási programok lebonyolításához szükséges oktatási és képzési szolgáltatások beszerzése az alábbiak szerint:
* 100.000 képzési óra (a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény alapján engedélyezett)
Az országosan 50 településen működő Nyitott Tanulási Központok és 2 településen működő NYITOK eMűhelyek, valamint az országosan működő Mobil Oktatási Központok és az Online Platform (a továbbiakban NYITOK hálózat) folyamatosan mérik fel a lakosság tanulási igényeit és kompetenciafejlesztési szükségleteit, ezek alapján határoznak meg kompetenciafejlesztési célokat, terveznek meg tanulási programokat, valamint a célcsoportok érdeklődésének felkeltésére, tanuláshoz fűződő motivációinak megerősítésére irányuló rendezvényeket, programokat szerveznek. Ezek alapján fogalmazódnak meg igények és konkrét megrendelések a szolgáltató irányában tanárok, oktatók, trénerek bevonására, valamint egyéb, a felnőttek tanulását elősegítő tevékenységek megvalósítására.
Lásd még

Ajánlati/Részvételi felhívás

Telemedicina szolgáltatás/monitoring beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/157
Közzététel dátuma: 2019.08.14.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.09.11.
I. A telemedicina szolgáltatások nyújtásába bevonandó – AEEK által kijelölt – intézményekkel/orvosokkal (háziorvosok és szakorvosok) kapcsolat felvétel és mint legfontosabb indikátor, min. 300 orvos (min. 250 háziorvos, min. 50 szakorvos) bevonása
II. A min. 300 orvossal szerződések megkötése (delegálásukat biztosító intézményekkel történő szerződéskötés teljesítése).
III. 2500 páciens bevonásának megkezdése, dokumentálása, egyéni teljesítmények nyomon követése, adminisztrálása. Eszközlogisztikai feladatok ellátása és részvétel azok számviteli nyilvántartásának elősegítésében, legalább 1000 sikeres lezárt telemedicinális folyamat feldolgozása, illetve
IV. Összesen 15.000 páciens bevonásával legalább 6000 sikeres lezárt telemedicinális folyamat dokumentálása.
V. Nyertes Ajánlattevőnek 5 terápiás terület telemedicina pilot folyamatainak lefutását kell támogatnia.
Lásd bővebben

Hangtechnikai eszközök beszerzése (739)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/158
Közzététel dátuma: 2019.08.15.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.09.12.
Hangtechnikai eszközök beszerzése (739)
1. rész: Két hasonló méretű bizottsági terembe („A terem” és „B terem”) új, a legmodernebb technikát képviselő komplex hangosítási rendszer átruházása, telepítése, üzembe helyezése adásvételi szerződés alapján.
2. rész: Képviselői egységekhez szerelt csatlakozójú mikrofonok és fülhallgatók beszerzése
3. rész: Négy csatornás rádió frekvenciás, azaz vezeték nélküli jelátvitelt biztosító mikrofonok beszerzése
Lásd még

Szoftverkövetési és támogatási szolg. NEXON rsz-re
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/159
Közzététel dátuma: 2019.08.16.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.29.
Szoftverkövetési (support) és támogatási szolgáltatás biztosítása a teljes NEXON rendszerre (minden az NMHH-nál már bevezetésre került modult tekintve).
Az NMHH-nál már bevezetésre került modulok száma: 7 db (NEXONbér, NEXONtime, NEXONhr, NEXONtd, NEXONjob, NEXONpm, persONLINE).
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

ER.táj. 2019. II.né.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/156
Közzététel dátuma: 2019.08.13.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Fercom Systems Kft.
Keretmegállapodás az EDR rendszerben használható rádióterminálok és azok üzemeltetéséhez szükséges kiegészítők, szoftverek és tartozékok beszerzésére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 615.662.817,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/156
Közzététel dátuma: 2019.08.13.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Keretszerződés irodai IT eszköz beszerzésére és szervizelésére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.679.000.000,- Ft
Lásd még

Távoktatási licenszek beszerzése tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/156
Közzététel dátuma: 2019.08.13.
Ajánlatkérő: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
A projekt során alkalmazni kívánt, felhő alapú szerverkörnyezetben üzemeltethető, e-learning rendszer (LMS) és a tananyagszerkesztő rendszer (LCMS) licenszeinek beszerzése – amelyeket hatóság által akkreditált digitális tananyag (e-learning tananyag) oktatási célú szerkesztéséhez, -futtatásához kerülnek felhasználásra – a projekt fizikai zárásáig (jelenleg 2020.10.31.) a következők szerint:
* Belső felhasználói licensz: A Nyertes Ajánlattevőnek az LCMS modulban vagy rendszerben 500 db belső felhasználói (rendszeradminisztrátor, tanfolyam adminisztrátor, tananyagszerkesztő, lektor, egyéb (Ajánlatkérő nevében eljáró informatikai feladatokat ellátó személyek) licenszet kell biztosítania, 150 konkurens használat lehetőségével.
* Külső felhasználói licensz: A Nyertes Ajánlattevőnek az LMS modulban vagy rendszerben 500 000 db külső felhasználói (tanár, tanuló) licenszet kell biztosítania korlátlan tanulási idővel és 10 000 konkurens (egyidejű) használat lehetőségével.
Jelen beszerzésnek nem képezi tárgyát a rendszer üzemeltetési környezete és üzemeltetésének biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.895.600.000,- Ft
Lásd még

Nagyteljesítményű elektrofotografikus nyomtatók
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/156
Közzététel dátuma: 2019.08.13.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Canon Hungaria Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Üzemeltetéssel vegyes adásvételi szerződés keretében nagyteljesítményű elektrofotografikus nyomtatók beszerzése és karbantartása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 121.569.100,- Ft
Lásd még

Szakrendszer fejlesztése, bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/157
Közzététel dátuma: 2019.08.14.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes ajánlattevő: EN-CO Software Korlátolt Felelősségű Társaság
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben foglalt, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény informatikai támogatást igénylő rendelkezéseinek való maradéktalan megfelelés, illetve az ügyészi ügyviteli, irat- és dokumentumkezelés informatikai támogatása érdekében informatikai fejlesztés beszerzése az Ajánlatkérő részére.
A Műszaki Leírásnak megfelelő szoftverfejlesztés, logikai és fizikai modellkészítés, továbbá a fejlesztett szoftver tesztelésével összefüggő koordinációs feladatok elvégzése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 93.700.787,- Ft
Lásd még

K1957 Társasági folyamatok vizsgálata
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/158
Közzététel dátuma: 2019.08.15.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Ernst & Young Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Társasági folyamatok vizsgálata – VIR előkészítés beszerzése és folyamatszervezés, átvilágítás (BPR)
A beszerzési eljárás célja az Ajánlatkérőnél kialakított társasági folyamatok vizsgálata, az adminisztratív túlterhelések, a hatékonysági tartalékok kimutatása, a kockázatok, duplikációk beazonosítása és jelzése. A cél egy optimális adminisztrációs és ügykezelési jövőkép kialakítása, a követendő fejlesztési terv és menetrend meghatározásával, különös tekintettel a folyamatokhoz kapcsolódó informatikai rendszerek jövőbeni továbbfejlesztési lehetőségeinek vizsgálatára.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 29.900.000,- Ft
Lásd még

Táj. elj. eredm. – Számítástechnikai eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/159
Közzététel dátuma: 2019.08.16.
Ajánlatkérő: Neumann János Egyetem
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;
„Számítástechnikai eszközök beszerzése a Neumann János Egyetem részére az EFOP-3.6.1-16-2016-00006 pályázat keretében”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 13.939.350,- Ft
Lásd még

TÁER – IKSZR üzemeltetési, karbantartási feladatai
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/159
Közzététel dátuma: 2019.08.16.
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság
Nyertes ajánlattevő: GVSX Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő érdekkörében, illetve kezelésében működő IKSZR szoftver rendszerelemek 12 hónapos üzemeltetése, amely üzemeltetési és karbantartási feladatok teljes köre kizárólag a forráskód birtokában, és kizárólag a GVSX Szolgáltató Kft., mint az alapszoftver és mint a FÖRI IKSZR szoftver rendszerelemek tekintetében is kizárólagos joggal rendelkező Vállalkozó által végezhetők el.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 64.680.000,- Ft
Lásd még

Táj. hird. – BSzRK, Medworks karbantartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/159
Közzététel dátuma: 2019.08.16.
Ajánlatkérő: Bajai Szent Rókus Kórház
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
Jelen közbeszerzés tárgya szolgáltatási szerződés a Bajai Szent Rókus Kórház ajánlatkérőnél meglévő MedWorkS integrált egészségügyi informatikai rendszer jogszabály-követésére, frissítésére, egyedi fejlesztésére és karbantartására három éves időtartamban, valamennyi felhasználóra a szerződéstervezetben foglaltak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 68.400.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az elj. er.-ről NET OSS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/159
Közzététel dátuma: 2019.08.16.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: NETvisor Informatikai és Kommunikációs Zártkörűen működő Részvénytársaság
Meglévő NET OSS rendszer szoftverekhez (NETvisor PVSR, NETvisor SLA Suite, NETvisor NETinv és NETvisor IP Explorer) gyártói licenckövetés és gyártói terméktámogatás, valamint a NET OSS rendszer szoftvereihez és integrációihoz szállítói terméktámogatás továbbá a NET OSS rendszerhez üzemeltetési és fejlesztési szakértői támogatás biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 70.176.044,- Ft
Lásd még

Meghiúsult közbeszerzések

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/155
Közzététel dátuma: 2019.08.12.
Ajánlatkérő: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
1. rész: Digitális tartalomfejlesztés
Ajánlattevő feladata az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (ANPI) által megvalósítás alatt álló projektekhez kapcsolódóan a műszaki leírásban meghatározott digitális tartalomfejlesztési feladatok ellátása.
2. rész: Fordítási feladatok
Ajánlattevő feladata az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (ANPI) által megvalósítás alatt álló projektekhez kapcsolódóan a műszaki leírásban meghatározott fordítási és nyelvi lektorálási feladatok ellátása.
Az eljárás eredménye:
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették (a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pont alapján).
Lásd még

ÉMI – ügyviteli szoftver beszerzése (2)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/159
Közzététel dátuma: 2019.08.16.
Ajánlatkérő: ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.
Integrált Munkafolyamatkezelő (ÉMI Workflow System) és Szerződéskezelő eszköz, valamint általános Ügyvitelszervező eszköz beszerzése, amely a rendszerek által biztosított paraméterezési felületeken végzett beállítások segítségével, a programozási és kódolási feladatok nélkül, felhasználó barát funkciókészlet alkalmazása mellett lesz kialakítható, alkalmazható.
A Munkafolyamatkezelő és a Szerződéskezelő esetében az ÉMI igényeinek megfelelően kialakított, felhasználásra kész megoldás az elvárás, az Ügyvitelszervező eszköz esetében az, hogy a megfelelő képzésben részesült kezelők a jövőben felmerülő ügyviteli feladatok megoldására egyedi modulokat készíthessenek. A teljes rendszer licencelése is ennek megfelelőnek kell lennie, nem tartalmazhat korlátozásokat a felhasználni kívánt modulok tekintetében.
Felhasználószám: 120.
Betanítás: 120 főre.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A 2019. augusztus 5-i vezérigazgatói döntéssel a fedezet elvonásra került. Az eljárás a Kbt. 75. § (2) b) pont alapján eredménytelen.
Lásd még

Szakirodalom

Mesterséges Intelligencia (MI) a közszolgálati innovációban – nyilvános konzultáción az OECD bevezető alapvetései

„Az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelye (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) augusztus 1-jén nyilvános konzultációra bocsátotta bevezető alapvetéseit (Primer) a közszolgálatban dolgozók és vezetőik részére (Call for Comments: Artificial Intelligence (AI) Primer). A dokumentum a „Hello, World: Artificial Intelligence and its Use in the Public Sector” címet kapta. A „Helló, világ!” az informatika világában elterjedt kifejezés, és olyan egyszerű számítógépes programokat takar, amelyek a kezdő programozókat ismertetik meg az alapvető nyelvi összefüggésekkel. Az OPSI célja is hasonló volt: megismertetni a közigazgatásban és a tágabb közszférában dolgozókat a mesterséges intelligencia (MI) alapjaival, felhasználásának lehetőségeivel. A dokumentumnak három fő célja van:

  • Segítsen a kormányzatoknak megérteni az MI definícióját és összefüggéseit, néhány technikai alapismeret és megközelítés bemutatásával.
  • Feltárni, hogy a kormányzatok és partnereik milyen stratégiákat dolgoznak ki arra, hogy az MI és annak alkalmazása a közjót szolgálja.
  • Megérteni, hogy a közszolgálati vezetőknek és munkatársaknak milyen következményekkel kell számolniuk az MI lehetőségeinek feltárása során.

A szerzők visszajelzéseket kérnek annak érdekében, hogy a feltett kérdésekre jó válaszokat találjanak (Google Doc formájában, emailen elküldve vagy a konzultációs oldalon nyilvános bejegyzésként). Az OPSI nyitott mindenfajta konstruktív visszajelzésre, beleértve a következőket is:

  • Megtalálták-e az egyensúlyt a jelentés megfogalmazásakor a szakszerűség és a közérthetőség között?
  • Milyen hiányosságai, pontatlanságai, kihagyott lehetőségei vannak a dokumentumnak?
  • Vannak-e még olyan további példák, eszközök, források vagy útmutatók, amelyekre érdemes lenne odafigyelni?

A bevezető alapvetésekkel párhuzamosan az OPSI egy másik oldalt is elindított (AI Strategies & Public Sector Components), amely bemutatja az adott országok meglévő vagy kidolgozás alatt lévő MI-stratégiáját vagy annak megfelelő útmutatóját, külön kitérve arra is, hogy ezek mennyiben térnek ki a közszolgálati innovációra és átalakításokra. Az OPSI felmérése szerint 38 ország (beleértve az Európai Uniót is) rendelkezik MI-stratégiával, vagy legalább döntött annak elkészítéséről. Ebből 28 fókuszál külön a közszférára is.

A dokumentum megállapítja, hogy bár vagy hetven éve kutatják és vitatják az MI kérdéseit, nincs rá egységesen elfogadott definíció. A szerzők célja, hogy alapvető tudást biztosítsanak a közszolgálati dolgozóknak annak megértésére, hogy az MI mit jelenthet ma és a jövőben a kormányzatnak. Ennek érdekében fejtik ki a szükséges szakmai részleteket, anélkül, hogy agyonnyomnák őket műszaki információk tömkelegével.

Mivel az MI nagy ígéretet jelent a közszférában, a kormányokat kitüntetett helyzetbe hozza. Azok egyfelől felelősséget viselnek a nemzeti célok megfogalmazásában, a befektetésekben és a szabályozásban, másfelől abban a helyzetben vannak, hogy ezt közvetlenül is a közszolgálati innováció és a közszféra átalakításának szolgálatába állítsák, újradefiniálva a szakpolitikák és közszolgáltatások tervezésének, megvalósításának módját.

A kutatások és interjúk során több olyan kulcsfontosságú szempont került felszínre, amelyeket a kormányzatoknak figyelembe kell venniük, úgymint:

  • biztosítsák a támogatást és a világos iránymutatást, de hagyjanak helyet a rugalmasságnak és a kísérletezésnek is;
  • megbízható, tisztességes és elszámoltatható megközelítést dolgozzanak ki az MI felhasználására;
  • biztosítsák az etikus hozzáférést az adatokhoz és azok etikus felhasználását;
  • biztosítsák a megfelelő külső és belső erőforrásokat, képességeket az MI alkalmazásához.

A közszolgálatban dolgozóknak rengeteg szempontot kell figyelembe venniük, amire a kormányzatok ki is fejlesztették saját megközelítésüket. A dokumentum áttekinti és bemutatja ezeket, rámutatva az adaptálásra érdemesekre.
Mint arra az OPSI szerzői rámutatnak, az MI képes támogatni az innováció minden formáját. A kutatók a közszolgálati innovációknak négy fajtáját határozták meg korábban:

  • a küldetés-orientált innováció világos kimeneti célokat fogalmaz meg, egy átfogó küldetés elérése érdekében;
  • a fokozás-orientált innováció meglévő struktúrákra épít a követett gyakorlatok fejlesztése céljából, hatékonyságuk és eredményességük javításával;
  • az alkalmazó (adaptív) innováció új megközelítéseket próbál ki és értékel, válaszképpen a változó működési környezetre;
  • az előretekintő innováció olyan ügyeket tár fel és kötelezi el magát mellettük, amelyek a jövőbeli prioritásokat és kötelezettségeket formálják.

Az MI általános célú technológiaként e téren is izgalmas lehetőségeket jelent, ahogy azt a szerzők példákon keresztül be is mutatják, az innováció fent említett minden kategóriájában.”

Forrás:
Call for Comments: Artificial Intelligence (AI) Primer; Jamie Berryhill, Kévin Kok Heang, Rob Clogher; Observatory of Public Sector Innovation (OPSI), blog; 2019. augusztus 1.
Hello, World: Artificial Intelligence and its use in the Public Sector. Draft primer for public servants on the uses and considerations for AI in supporting public sector innovation and transformation; Observatory of Public Sector Innovation (OPSI); 2019. augusztus 1. (PDF)
AI Strategies & Public Sector Components; Observatory of Public Sector Innovation (OPSI)

Világelső lett a magyar nemzeti atlasz angol nyelvű kiadása

„Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet szerkesztésében megjelent Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet című kötet angol kiadása megkapta a legrangosabb nemzetközi szakmai kitüntetést.

A Nemzetközi Térképészeti Társulás (International Cartographic Association) 2019. július 15-20. között Tokióban tartotta a kétévente megrendezett Nemzetközi Térképészeti Konferenciát (International Cartographic Conference – ICC). A rendezvény keretein belül hagyományosan megszervezett International Cartographic Exhibition mindig az előző két év legjelentősebb kartográfiai alkotásait mutatja be egy előzetes válogatást követően.

A nemzetközi szakmai zsűri hét kategóriában díjazta az elmúlt két évben megjelent térképészeti alkotásokat. Az „Atlasz” kategóriában az I. helyet Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet című kötet angol kiadása nyerte.

A National Atlas of Hungary – Natural Environment című atlasz a 2017-2019 közötti időszakban az „Atlases” kategóriában bejutott több mint 40 résztvevő közül bizonyult a legjobbnak és kapta meg az „ICA International Cartographic Exhibition Award Winner” címet.

Az atlasz magyar nyelvű kiadását bemutató részletes írásunk itt érhető el.

A zsűri méltatásában kiemelte az átfogó atlasz kartográfiai sokszínűségét, amellyel Magyarország és környezetének természeti állapotát mutatja be infografikák, grafikonok és szöveges leírások kíséretében.

További részletek itt.
Katalógus a beküldött pályaművekről.Korábbi évek győztesei – 2015 és 2017.”

Forrás:
Világelső lett a magyar nemzeti atlasz angol nyelvű kiadása; Magyar Tudományos Akadémia; 2019. augusztus 13.
Magyarország nemzeti atlasza 2. kötet: természeti környezet; MTA CSFK Földrajztudományi Intézet – ELTE ITK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék (az atlasz magyar nyelvű változata, letölthető fejezetenként)

Törvények, rendeletek

12/2019. (VIII. 14.) MvM rendelet a fővárosi és megyei kormányhivataloknál foglalkoztatott kormánytisztviselők kiemelt ügyintézői osztályba sorolásáról

„…1. Kiemelt ügyintézői osztályba sorolt kormánytisztviselő által ellátható feladatok

2. § A munkáltatói jogkör gyakorlója kiemelt ügyintézői osztályba sorolhatja különösen:

a) az ügyfélszolgálati,

b) a hatósági,

c) a jogi és perképviseleti,

d) a humánpolitikai,

e) a pénzügyi és számviteli,

f) az építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi,

g) a családtámogatási,

h) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi,

i) a támogatási és rehabilitációs,

j) a szociális és gyámügyi,

k) a népegészségügyi,

l) a környezetvédelmi és természetvédelmi,

m) a lakástámogatási

feladatot ellátó kormánytisztviselőt.

2. A kiemelt ügyintézői osztályba sorolás szempontjai

3. § (1) A kormánytisztviselő – kivéve, ha kiemelt ügyintézői osztályba sorolására kinevezésekor kerül sor – akkor sorolható a Kit. szerinti kiemelt ügyintézői osztály kormányhivatali szakértő, kormányhivatali szakértő tanácsos vagy kormányhivatali szakértő főtanácsos előmeneteli fokozatába, ha az utolsó teljesítményértékelésének, minősítésének eredménye legalább a jó teljesítményszintet eléri.

(2) Ha a kiemelt ügyintézői osztályba sorolt kormánytisztviselő (1) bekezdés szerinti teljesítményértékelésének, minősítésének eredménye nem éri el legalább a jó teljesítményszintet, a tárgyévet követő év január 31. napjáig – kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján – az általános ügyintézői osztály megfelelő előmeneteli fokozatába kell visszasorolni, és illetményét a Kit. 273. §-a szerint kell megállapítani.

4. § A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő kiemelt ügyintézői osztályba sorolásakor figyelembe veszi különösen, ha a kormánytisztviselő

a) a Kormány döntése alapján kiemelt kormányzati feladat ellátásában vesz részt,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) vezető kormánymegbízott által meghatározott kiemelt feladat ellátásában vesz részt,

c) munkája jelentős fizikai vagy pszichés terheléssel jár,

d) munkáját jelentős – vegyi, légszennyezésből adódó vagy higiéniai – egészségkárosító kockázatok mellett végzi,

e) legalább heti két alkalommal személyes ügyfélfogadást tart,

f) hatósági ellenőrzést végez vagy helyszíni szemlét tart,

g) önálló kiadmányozási joggal rendelkezik hatósági döntés tekintetében,

h) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű hatósági feladat ellátásában vesz részt,

i) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott nemzetiségek által használt nyelvek vagy az angol, francia, arab, kínai és orosz nyelvek valamelyikéből államilag elismert komplex középfokú (B2) vagy felsőfokú (C1) nyelvvizsgával rendelkezik, és olyan feladatot lát el, amelyben idegen nyelv használata szükséges,

j) munkája során a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 2. § c) pontjában meghatározott jelnyelvet használja,

k) legalább öt éve az adott kormányhivatalnál áll jogviszonyban, vagy

l) közigazgatási szervnek nem minősülő, egyéb munkáltatónál jelentős tapasztalatot szerzett.

5. § Érettségi végzettségű kormánytisztviselő kizárólag a kiemelt ügyintézői osztály kormányhivatali szakértő vagy kormányhivatali szakértő tanácsos előmeneteli fokozatába sorolható…”

Forrás:
12/2019. (VIII. 14.) MvM rendelet a fővárosi és megyei kormányhivataloknál foglalkoztatott kormánytisztviselők kiemelt ügyintézői osztályba sorolásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 12/2019. (VIII. 14.) MvM rendelete a fővárosi és megyei kormányhivataloknál foglalkoztatott kormánytisztviselők kiemelt ügyintézői osztályba sorolásáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 141. szám; 2019. augusztus 14.; 5873-5874. o. (PDF)

201/2019. (VIII. 15.) Korm. rendelet a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatainak meghatározásáról

„1. § (1) A külgazdasági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 138. § 1. pontjában foglalt külgazdasági ügyekért való felelőssége körében a befektetésösztönzési feladatokat a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: HIPA NZrt.) útján vagy annak közreműködésével látja el.

(2) A HIPA NZrt.
a) javaslatot tesz a befektetésösztönzés rövid, közép- és hosszú távú céljainak kialakítására, a célok elérését biztosító gazdasági, szabályozási, intézményi és egyéb feltételrendszer kialakításának lehetséges irányaira;
b) részt vesz a külgazdasági politikai koncepció és a külgazdasági stratégia végrehajtásában;
c) segíti a miniszter hivatali szervezetének parlamenti államtitkárát a miniszter külügyi és külgazdasági stratégiájából eredő feladatainak előkészítésében;
d) közreműködik a befektetésösztönzési szakmai anyagok összeállításában;
e) közreműködik az üzleti delegációk szakmai programjainak megvalósításában;
f) előkészíti a külföldi befektetők magyarországi befektetéseivel kapcsolatos egyedi döntési javaslatokat;
g) részt vesz a befektetésösztönzési elképzelések, programok, koncepciók kidolgozásában, azok megvalósításában;
h) előkészíti a kiemelt beruházási projektek támogatásával kapcsolatos kormányzati döntéseket;
i) kapcsolatot tart fenn, illetve együttműködik a befektetésösztönzésben érintett kormányzati szervekkel;
j) szakmai háttéranyagok kidolgozásával közreműködik a befektetésösztönzési szakmai kommunikáció szervezésében;
k) segíti a két- és többoldalú nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését;
l) kapcsolatot tart a külföldi befektetőkkel, segíti azok befektetési döntéseinek meghozatalát;
m) előkészíti és lebonyolítja a miniszter által a hatáskörébe utalt befektetésösztönzési tárgyalásokat, koordinálja a vállalt kötelezettségek végrehajtását;
n) részt vesz a külgazdasági támogatási rendszerre vonatkozó javaslatok kidolgozásában;
o) feladatkörét érintően együttműködik hazai és határon túli civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, illetve testületekkel.

(3) A HIPA NZrt. a befektetésösztönzési tevékenysége körében
a) információkat nyújt külföldiek számára a hazai befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről;
b) egyablakos rendszert működtet, amely segíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően és segítséget nyújt a külföldi befektetői döntések meghozatalához;
c) koordinálja a barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések előkészítését;
d) befektetésösztönzési fókuszú beszállítófejlesztési tevékenységet végez, növelve ezzel a kis- és középvállalkozások nemzetközi versenyképességét;
e) tájékoztatást nyújt a Kormány befektetéseket támogató programjairól;
f) javaslatot tesz befektetési helyszín kiválasztására;
g) közreműködik az egyedi kormánydöntéssel (EKD) biztosított támogatási rendszer működtetésében;
h) felkészíti a helyi önkormányzatokat a befektetők fogadására;
i) figyelemmel kíséri, és feladatkörében eljárva gondozza a már betelepült befektetők működési körülményeit, és közreműködik a magyar hozzáadottérték-hányad növelésében;
j) feladatkörével összefüggésben részt vesz külföldi konferenciákon, rendezvényeken.

2. § A miniszter az 1. §-ban meghatározott feladatok ellátására a HIPA NZrt.-vel a feladatok jellegétől függően közszolgáltatási vagy támogatási szerződést köt.

3. § A Nemzeti Befektetési Ügynökség 2019. augusztus 31. napjával jogutód nélkül megszűnik…”

Forrás:
201/2019. (VIII. 15.) Korm. rendelet a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatainak meghatározásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 201/2019. (VIII. 15.) Korm. rendelete a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatainak meghatározásáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 142. szám; 2019. augusztus 15.; 5890-5892. o. (PDF)

17/2019. (VIII. 15.) BM utasítás a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek elektronikus információbiztonsággal összefüggő biztonságtudatos viselkedési kódexe kiadásáról

„…3. § (1) A belügyi szerv vezetője gondoskodjon, hogy a belügyi szervnél foglalkoztatottak

a) ismerjék meg az elektronikus információbiztonsággal összefüggő biztonságtudatos viselkedési kódexet,

b) alkalmazzák a belügyi szerv vezetője által jóváhagyott elektronikus információbiztonsági eljárásrendeket,

c) a személyes információk interneten történő megosztása során a jogszabályokban és a belügyi szerv normáiban előírtak betartásával teljes mértékben kerüljék az érzékeny, vagy a munkahelyre hátrányos információk megosztását,

d) a munkavégzés során tapasztalt szokatlan, nem üzemszerű működést jelezzék a kijelölt informatikai üzemeltetőnek és a kijelölt információbiztonsági felelősnek.

(2) A belügyi szerv vezetője önállóan szabályozza a munkavégzéssel közvetlenül nem összefüggő tevékenységeknek a munkahelyi számítógépen vagy a munkahely által biztosított mobil eszközön (telefon, tablet, notebook) történő korlátozására, indokolt esetekben tiltására vonatkozó rendelkezéseket.

(3) A belügyi szerv vezetője gondoskodjon, hogy a belügyi szervnél foglalkoztatottak legalább évente dokumentáltan részt vegyenek elektronikus információbiztonsági tudatosító képzéseken, amelyek kidolgozásába a BM Rendészeti Vezetőkiválasztási, Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztályát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot a belügyi szerv köteles bevonni.

1. melléklet a 17/2019. (VIII. 15.) BM utasításhoz

Az elektronikus információbiztonsággal összefüggő biztonságtudatos viselkedési kódex

1. A belügyi szervnél kötelező végrehajtani a belső felhasználók képzését, tudatosítását, a felhasználói jogosultságok felülvizsgálatát és az elvárt, helyes magatartás különböző biztonsági kontrollokkal történő kikényszerítését.

a) A belügyi szerv esetében jóváhagyott eljárásrendek alapján járhatnak el a felhasználók a belügyi szerv egészének informatikai biztonsága érdekében. A kódexben megfogalmazott viselkedési szabályoknál szigorúbb részletszabályok bevezetése a belügyi szerv hatáskörébe tartozik.

b) A belügyi szervnél elő kell mozdítani a biztonságtudatos magatartást, a belügyi szerv foglalkoztatottai esetében fel kell hívni a figyelmet arra, miszerint nem egyértelmű információbiztonsági kérdéseknél forduljanak a kijelölt információbiztonságért felelős személyhez vagy szervezeti egységhez.

c) Korlátozni szükséges a belügyi szerv esetében a munkavégzéssel közvetlenül nem összefüggő felhasználói informatikai tevékenységeket.

d) A belügyi szerv köteles meghatározni a belügyi szervről közzétehető információk körét. A foglalkoztatottak kerüljék az érzékeny, vagy a munkahelyre hátrányos információk megosztását.

e) A foglalkoztatottak kerüljék a nyilvános fórumokon, közösségi oldalakon a munkahelyi e-mail-cím megadását.

Felhasználói tudatosság

2. A foglalkoztatott köteles a munkahelyén információ-biztonságtudatos, felelős, körültekintő, valamint a belső szabályoknak megfelelő magatartást tanúsítani. Minden foglalkoztatott számára, aki hozzáfér a belügyi szerv informatikai hálózatához, megfelelő alapképzés kerüljön biztosításra, amelynek keretében kerüljön ismertetésre a vonatkozó belső biztonsági képzés, valamint az Informatikai Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: IBSZ). Az IBSZ-t a munkaviszony során oktatni, az abban foglaltak betartását ellenőrizni szükséges.

a) A belügyi szerv köteles olyan IBSZ-t alkotni, amely alkalmas arra, hogy az informatikai hálózat tekintetében a használhatóság és a biztonság szempontjait is érvényesítve – a vonatkozó jogszabályokkal harmonizálva – megfelelő normatív hátteret nyújtsanak a foglalkoztatottak részére.

b) A belügyi szerv információbiztonsági felelőse köteles a foglalkoztatottak részére időszakos információbiztonsági képzést szervezni.

Elektronikus információs rendszerek hozzáférése és a levelezés

3. A belügyi szerv a foglalkoztatottak elektronikus levelezése tekintetében megfelelő információbiztonsági szabályokat köteles alkotni:

a) A belső elektronikus információs rendszerek tekintetében tiltani szükséges a rendszerhozzáférésekhez használt jelszavak átadását.

b) A belügyi szervnél kötelező a felhasználói jelszavak meghatározott időközönkénti megváltoztatásának kikényszerítése. A jelszavak tekintetében irányadónak tekintendők az „erős”, legalább 10 karakter hosszú, számot, kis- és nagybetűt tartalmazó jelszavak.

c) A belügyi szervnél a biztonsági képzésen kiemelt hangsúlyt kell helyezni a beérkező e-mailekkel és csatolmányokkal összefüggő elvárt felhasználói magatartásra.

d) Amennyiben a levél feladója, tartalma vagy csatolmánya gyanús, a foglalkoztatott köteles azt jelenteni a kijelölt információbiztonságért felelős személy vagy szervezeti egység felé.

Belső hálózati infrastruktúra védelme

4. A nagy kiterjedésű, belső, komplex hálózatokkal összefüggésben az alábbi iránymutatásokat kell figyelembe vennie a belügyi szervnek:

a) Minden foglalkoztatott esetében úgy kell kialakítani a hozzáférési jogosultságokat, hogy csak azok a hálózati erőforrások kerüljenek használatra, amelyek az adott foglalkoztatott feladataihoz feltétlenül szükségesek.

b) A munkáltató által biztosított eszközökkel, beleértve a mobil eszközöket is, tilos ismeretlen és/vagy nyílt (nem titkosított) WiFi hálózatokhoz csatlakozni.

c) Magánhasználatú mobilinformatikai eszköznek az intézmény hálózatára való csatlakoztatása kizárólag engedéllyel, a megadott módon és helyen lehetséges.

Káros kódok elleni védelem

5. A káros kódokkal kapcsolatosan az alábbi normatív rendelkezéseket szükséges betartani:

a) Tilos megnyitni gyanúsnak tűnő hivatkozásokat és fájlokat. Ha a foglalkoztatott ilyet észlel, köteles azt jelenteni a kijelölt információbiztonságért felelős személy vagy szervezeti egység felé.

b) Munkahelyi számítógépbe magántulajdonú vagy ismeretlen forrásból származó eszközöket csak engedély birtokában, előzetes ellenőrzést követően helyezhet be a foglalkoztatott.

c) Tilos ismeretlen, gyanús alkalmazásokra vagy felugró ablakokra kattintani. Kérdéses esetben a foglalkoztatott köteles azt jelenteni a kijelölt információbiztonságért felelős személy vagy szervezeti egység felé.

d) Munkahelyi informatikai eszközön tilos használni más forrásból vagy letöltésből származó szoftvert. A munkahelyi számítógépekre és mobil informatikai eszközökre kizárólag a belügyi szerv által biztosított vagy engedélyezett szoftverek az arra jogosított személy által kerülhetnek telepítésre.

Vagyontárgyak

6. Az informatikai vagyontárgyak kezelését a belügyi szervnek az IBSZ-ben kötelező szabályoznia. Ezzel összefüggésben a következőket szükséges figyelembe venni:

a) A foglalkoztatottak nem használhatják magáncélra a belügyi szerv által biztosított informatikai eszközöket.

b) A foglalkoztatottak kötelesek a rájuk bízott informatikai eszközöket a belső szabályoknak megfelelően használni, kezelni, megóvni.

c) A belügyi szerv a hatályos információbiztonsági, illetve adatvédelmi jogszabályokkal összhangban jogosult az elektronikus információs rendszereiben titkosítási eljárásokat alkalmazni.

Elavult eszközpark

7. A belügyi szerv köteles az informatikai rendszereik hardveres és szoftveres frissítéséről gondoskodni.

Vezeték nélküli hálózatok biztonsága

8. A belügyi szerv által biztosított mobil informatikai eszközökkel tilos ismeretlen és/vagy nyílt (nem titkosított) WiFi hálózatokhoz csatlakozni.

Távoli munkavégzés

9. A távoli munkavégzéssel összefüggésben a következő rendelkezéseket szükséges betartani:

a) Publikus vezeték nélküli hálózatot tilos munkavégzésre használni.

b) Tilos hozzáférést adni a belügyi szervi adatokhoz a foglalkoztatottak családtagjai számára.

c) Az otthoni munkavégzéshez biztosított eszközöket a munkavégzés szüneteltetésekor jelszóval védetten kell zárolni.

d) A belügyi szerv által biztosított eszközökre nem tölthetők le és nem telepíthetők a munkafeladattal össze nem függő tartalmak, alkalmazások.

e) Otthoni munkavégzés esetén meg kell akadályozni, hogy betekintést nyerhessen a hivatali adatokba illetéktelen személy.

f) A belügyi szerv által rendelkezésre bocsátott informatikai eszközök esetén a hibaelhárítás csak a belügyi szerv által kijelölt, műszaki szervezeti egységével történhet.

g) A belügyi szerv a külföldi munkavégzéshez külön eszközt biztosít, ami kizárólag a levelezőrendszerhez való hozzáférésre alkalmas…”

Forrás:
17/2019. (VIII. 15.) BM utasítás a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek elektronikus információbiztonsággal összefüggő biztonságtudatos viselkedési kódexe kiadásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A belügyminiszter 17/2019. (VIII. 15.) BM utasítása a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek elektronikus információbiztonsággal összefüggő biztonságtudatos viselkedési kódexe kiadásáról; Hivatalos Értesítő; 2019. évi 46. szám; 2019. augusztus 15.; 4543-4546. o. (PDF)

26/2019. (VIII. 15.) EMMI utasítás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok megismerésének rendjéről

Forrás:
26/2019. (VIII. 15.) EMMI utasítás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok megismerésének rendjéről; Nemzeti Jogszabálytár
Az emberi erőforrások minisztere 26/2019. (VIII. 15.) EMMI utasítása a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok megismerésének rendjéről; Hivatalos Értesítő; 2019. évi 46. szám; 2019. augusztus 15.; 4547-4561. o. (PDF)