Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2020. április 27-április 30.
  Tárgyszavak: COVID-19, koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
• MNB: Lehetséges-e zöld gazdasági újrakezdés?
  Tárgyszavak: éghajlati válság, éghajlatpolitikai befektetések, éghajlatvédelem, európai gazdasági újjáépítési alap, Európai Unió, európai zöld megállapodás, Green New Deal, klímapolitikai befektetések, klímaválság, klímavédelem, koronavírus-járvány, Magyar Nemzeti Bank, zöld gazdaság

Közigazgatás, politika

• Emelkedő tűzerő mellett az uniós csata elhalasztva – Győri Enikő írása
  Tárgyszavak: digitális gazdaság, európai gazdasági újjáépítési alap, Európai Helyreállítási Alap, Európai Unió, európai zöld megállapodás, kohéziós források, koronavírus-járvány, Magyarország, zöld gazdaság
• A klímavédelem a német soros elnökség alatt is prioritás lesz
  Tárgyszavak: éghajlati válság, Európai Unió, klímavédelem, koronavírus-járvány, Merkel Angela, Németország, uniós elnökség
• Digitális Jólét Program Kiválósági Központ jön létre az ELTE-n
  Tárgyszavak: adatpolitika, Borhy László, digitális átalakulás (DX), digitális bölcsészet, digitális gazdaság, digitális innovációs ökoszisztéma, Digitális Jólét Program, ELTE Digitális Kiválósági Központ, Gál András Levente, Horváth Zita, Mesterséges Intelligencia (MI), Moór Gyula jogi-tudományos pályázat
• Drámai változást hozott a kórházi adósságok terén a járvány
  Tárgyszavak: COVID-19, egészségügyi ellátórendszer finanszírozása, kórházi adósságállomány, koronavírus-járvány, Magyar Államkincstár (MÁK), Magyarország

Közigazgatási, politikai informatika

• Gyógyászati segédeszközök eRecepten
  Tárgyszavak: digitális egészségügy, digitális kormányzati szolgáltatások, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), Emberi Erőforrások Minisztériuma, eRecept, gyógyászati segédeszközök (GYSE), Magyarország
• Új fejlesztések és szabályok a magánszolgáltatók EESZT- csatlakozásához
  Tárgyszavak: digitális egészségügy, EESZT mobilToken, EESZT-csatlakozás, egészségügyi magánszolgáltatók, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), hálózat- és információbiztonság, kiberbiztonság, Magyarország, MiniHIS, szoftverfejlesztés
• Bevezették a digitális nyomkövetést Csehországban, már országosan működik az „intelligens karantén”
  Tárgyszavak: adatvédelem, Csehország, Dél-Korea, digitális egészségügy, digitális kormányzati szolgáltatások, intelligens karantén, Izrael, kapcsolatkövetés, koronavírus-járvány, megfigyelés, mobiltechnológia, mobiltelefonos nyomkövetés, személyes adatok, szoftverfejlesztés
• Tervezett jogszabályi módosítás értelmében értelmében az autósoknak a jövőben nem kellene maguknál tartaniuk a forgalmi engedélyt és a jogosítványt
  Tárgyszavak: adminisztratív folyamatok egyszerűsítése, digitális átalakulás (DX), digitális kormányzati szolgáltatások, forgalmi engedély, jogosítvány, közigazgatási nyilvántartások összekapcsolása, Magyarország

Informatika, távközlés, technika

• Fél év alatt több mint 14 millió GByte-tal nőtt a negyedéves belföldi mobilinternet forgalom Magyarországon
  Tárgyszavak: Magyarország, mobil távközlés, mobilinternet, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), távközlési statisztika
• Hogyan alakítja a távközlési piacot és szabályozást a koronavírus? Késhetnek az 5G-hálózatok
  Tárgyszavak: 5G mobiltechnológia, adatpolitika, COVID-19, digitális gazdaság, digitális nyomkövetés, Európai Bizottság, koronavírus-járvány, mobilalkalmazások, mobilszolgáltató, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), személyes adatok védelme, távközlési piac, távközlési statisztika, távközlési szektor, telekommunikációs cégek

Társadalom, gazdaság, művelődés

• H-UNCOVER – Reprezentatív felmérés a koronavírus elleni küzdelemben
  Tárgyszavak: felmérés, koronavírus-járvány, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország, orvostudományi egyetemek
• Megvásárolta a Magyar Posta Zrt. a Díjbeszedő Csoport három tagvállalatának többségi részesedését
  Tárgyszavak: digitális fizetés, digitális gazdaság, Díjbeszedő Holding, Díjnet, Magyar Posta, Magyarország, postai szolgáltatások

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. május 4.
  Tárgyszavak: digitális diplomácia, digitális hírfogyasztás, Egyesült Államok, hálózat- és információbiztonság, katasztrófadiplomácia, kiberbiztonság, Kína, koronavírus-járvány, közösségi média, Nepál, tudománydiplomácia, választási informatika
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. április 27-április 30.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, digitális kormányzati szolgáltatások, közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

• Koronavírus-járvány: a rezíliencia erősítése nem csak a védekezésben, hanem az átalakításban is segít
  Tárgyszavak: COVID-19, digitális átalakulás (DX), digitális kormányzati szolgáltatások, ellenálló és rugalmasan alkalmazkodó társadalom, Európai Unió, gazdaságpolitika, koronavírus-járvány, rezíliencia, társadalmi részvétel, társadalompolitika, zöld átalakulás
• Orwell már Kínában is? A társadalmi kreditrendszerek
  Tárgyszavak: datalapú világ, algoritmikus elszámoltathatóság, algoritmikus kormányzás, digitális kormányzati szolgáltatások, ellenőrzés, Kína, Mesterséges Intelligencia (MI), nagyméretű adattömegek, szabadságjogok, szabályozás, társadalmi harmónia, társadalmi hitelrendszer, társadalmi kreditrendszer, társadalomirányítás, technológiai fejlődés társadalmi-gazdasági hatásai
• Önkormányzati Hírlevél, 2020. évi 11. szám
  Tárgyszavak: Belügyminisztérium, COVID-19, helyi önkormányzatok, koronavírus-járvány, Kúria Önkormányzati Tanácsa, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
• Megjelent a Digitális Krónika 3. száma
  Tárgyszavak: COVID-19, digitális egészségügy, digitális innováció, Digitális Jólét Program, digitális oktatás, hálózatkutatás, koronavírus-járvány, Magyarország, szoftverfejlesztés

Törvények, rendeletek

• 10/2020. (IV. 27.) BM rendelet az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvényhez kapcsolódó, valamint egyéb, belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
  Tárgyszavak: arcképelemző rendszer, Belügyminisztérium, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális személyazonosítás, közigazgatási nyilvántartások, Magyarország, megfigyelés, rendvédelem, személyiségi jogok
• 1187/2020. (IV. 28.) Korm. határozat az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2022. évig tartó Intézkedési Tervéről
  Tárgyszavak: fogyatékosságügy, közigazgatási stratégiák, Magyarország, Országos Fogyatékosságügyi Program, szociális ügyek
• 1186/2020. (IV. 28.) Korm. Határozat a „Felzárkózó települések” és a gazdaságélénkítő program folytatása érdekében teendő további intézkedésekről
  Tárgyszavak: „Felzárkózó települések” program, hátrányos helyzetű települések, közigazgatási stratégiák, Magyarország, társadalmi szervezetek, településfejlesztés, Új Roma Stratégia

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2020. április 27-április 30.

2020. április 30.

167/2020. (IV. 30.) Korm. Rendelet a kijárási korlátozással összefüggésben május 1. napjára és hétvégére meghozható önkormányzati intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 96. szám; 2020. április 30.; 2362 o. (PDF)

168/2020. (IV. 30.) Korm. Rendelet a védelmi intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 96. szám; 2020. április 30.; 2362-2364 o. (PDF)

169/2020. (IV. 30.) Korm. Rendelet a kijárási korlátozás Budapest fővárosban és Pest megye területén való fenntartásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 96. szám; 2020. április 30.; 2364. o. (PDF)

170/2020. (IV. 30.) Korm. Rendelet a sportrendezvényekkel és sportedzésekkel kapcsolatos intézkedésről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 96. szám; 2020. április 30.; 2365. o. (PDF)

171/2020. (IV. 30.) Korm. Rendelet a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 96. szám; 2020. április 30.; 2365-2366. o. (PDF)

172/2020. (IV. 30.) Korm. Rendelet a veszélyhelyzettel összefüggésben a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 96. szám; 2020. április 30.; 2366. o. (PDF)

173/2020. (IV. 30.) Korm. Rendelet a központi költségvetés terhére nyújtott, a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében nélkülözhetetlenül szükséges és egyéb támogatásoknak a veszélyhelyzethez igazodó különleges szabályairól
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 96. szám; 2020. április 30.; 2367-2368. o. (PDF)

174/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 96. szám; 2020. április 30.; 2369. o. (PDF)

175/2020. (IV. 30.) Korm. Rendelet a veszélyhelyzet során az érettségi vizsgák 2020. május–júniusi vizsgaidőszakban történő megszervezéséről szóló 119/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 96. szám; 2020. április 30. o. (PDF)

17/2020. (IV. 30.) EMMI rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet és a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 96. szám; 2020. április 30.; 2371. o. (PDF)

1194/2020. (IV. 30.) Korm. Határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus világjárvány mikro-, kis- és középvállalkozásokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklése érdekében létrehozandó Széchenyi Kártya Program hitelkonstrukciókról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 96. szám; 2020. április 30.; 2372-2373. o. (PDF)

1195/2020. (IV. 30.) Korm. Határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus világjárvány mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint nagyvállalatokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklése érdekében az agrárgazdasághoz kapcsolódó hitel- és garanciakonstrukciókkal kapcsolatos intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 96. szám; 2020. április 30.; 2374-2375. o. (PDF)

1196/2020. (IV. 30.) Korm. Határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a mezőgazdasági ágazatban a koronavírus világjárvány okozta gazdasági problémák kezelését célzó többletforrás biztosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 96. szám; 2020. április 30.; 2375. o. (PDF)

1197/2020. (IV. 30.) Korm. Határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a Nemzeti Szabadidős – Egészség Sportpark Program keretében megvalósuló egyes beruházásokhoz szükséges fedezet biztosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 96. szám; 2020. április 30.; 2376. o. (PDF)

2020. április 29.

159/2020. (IV. 29.) Korm. Rendelet a veszélyhelyzet során az érettségi vizsga teljesítésével összefüggő rendelkezésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 92. szám; 2020. április 29.; 2288. o. (PDF)

160/2020. (IV. 29.) Korm. Rendelet a virágüzletek anyák napi nyitvatartásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 92. szám; 2020. április 29.; 2288. o. (PDF)

157/2020. (IV. 29.) Korm. Rendelet a veszélyhelyzet során elrendelt egyes egészségügyi intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 91. szám; 2020. április 29.; 2284-2285. o. (PDF)

158/2020. (IV. 29.) Korm. Rendelet a kórházparancsnokról és az egészségügyi készlet védelméről szóló 72/2020. (III. 28.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 91. szám; 2020. április 29.; 2286. o. (PDF)

2020. április 27.

152/2020. (IV. 27.) Korm. Rendelet a veszélyhelyzet során a gyermekek napközbeni felügyeletével kapcsolatos intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 89. szám; 2020. április 27.; 2254-2255. o. (PDF)

153/2020. (IV. 27.) Korm. Rendelet a honvédelmi szervezetek személyi állományára a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes eltérő szabályokról szóló 120/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 89. szám; 2020. április 27.; 2256 o. (PDF)

1185/2020. (IV. 27.) Korm. Határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus világjárvány mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint nagyvállalatokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság által megvalósításra kerülő hitel-, garancia- és biztosítási konstrukciókkal kapcsolatos intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 89. szám; 2020. április 27.; 2258 o. (PDF)

MNB: Lehetséges-e zöld gazdasági újrakezdés?

„A COVID-19 járvány által kikényszerített lassulás, megtorpanás egyúttal lehetőséget ad a válla- latoknak, bankoknak, egyéb gazdasági szereplőknek és valamennyiünknek arra, hogy átgondol- juk a folytatást. Egy hamarosan elfogadandó új uniós szabályozás alapján a zöld finanszírozás terén már látszanak a lehetséges „fenntartható” ösvények.

A koronavírus-járvánnyal olyan „csapás” érkezett, ami a világ összes országát összeköti. Erre már mi sem csak legyinthetünk, mint korábban – például egy ausztráliai bozóttűz vagy az olvadó glecs- cserek láttán – elbagatellizálva a helyzetet, hogy mindez „túl messze van”. Vajon késztethet-e ez a válság közös újratervezésre egy olyan ügy mentén, amelynek mindannyian igazi „haszonélvezői” lehetünk? Ösztönözhet minket környezetileg is fenntartható folytatásra, újrakezdésre nemcsak egyénileg (a szokásaink, fogyasztásunk, értékrendünk terén), de akár a gazdaság újragondolására, újratervezésére is?

Az Európai Unióban (EU) még a pandémia kitörése előtt beterjesztették a klímasemlegességről szóló javaslatot, amely szerint az üvegházgáz (ÜHG) kibocsátások nettó értéke 2050-ig nullára kell csökkenjen. Már 2030-ig 55 %-os csökkenést kellene elérni az 1990-es értékhez képest. Az Európai Bizottság 2019 végén publikált Green Deal csomagja évi több mint 260 milliárd eurónyi beruházást mobilizálna a klímacélok elérésére.

Bár a járványhelyzet miatt a klímatárgyalások háttérbe szorultak, egyre többen vélik úgy, hogy a koronavírus utáni gazdasági újjáépítésben is a Green Deal-nek kellene a vezérfonalnak lennie. A szükséges beruházásokat azonban közpénzekből egészen biztosan nem lehet megvalósítani. Ehhez a pénzügyi piacok által kezelt forrásokra is szükség lenne.

De ki dönti el, mit tekintsünk zöldnek?

A bankok, befektetési alapok és egyéb szereplők persze akkor tudják a zöld beruházásokat finanszírozni, ha megfelelő ösztönzők vannak erre, és egyáltalán tudjuk, mi is a „zöld”. Utóbbi tisztázására a közelmúltban elfogadtak s hamarosan kihirdetnek egy uniós rendeletet. Az ún. Taxonómia-szabályozás tulajdonképpen egy eszköz a befektetőknek, vállalatoknak, tőzsdei kibocsátóknak, s az összes gazdasági szereplőnek, ami abban nyújt szakértői segítséget, hogy az EU egészét sikeresen átnavigálja egy alacsony karbonkibocsátású, rugalmas és erőforráshatékony gazdasággá.

A rendelet a különböző befektetési termékeket (befektetési alapok, befektetéssel kombinált biztosítási- és nyugdíjtermékek stb.) és a portfoliókezelést szabályozza, s e finanszírozási csatornákon keresztül hat az egész gazdaságra. A szabályozás összesen hat környezetvédelmi cél megvalósítását tűzte ki.

• A klímaváltozás csökkentése
• A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás
• A víz, mint erőforrás fenntartható használata és védelme
• Körkörös gazdaság
• Szennyezés megelőzése
• Ökoszisztémák és biodiverzitás védelme

A Taxonómia alapelve, hogy egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető zöldnek (környezetileg fenntarthatónak), ha lényegi hozzájárulást jelent a fenti környezetvédelmi célkitűzések egyikéhez. Eközben a másik öt környezetvédelmi cél nem sérülhet jelentősen.

A pénzügyi piacokon dinamikusan növekszik a vállalatok és más szereplők által kibocsátott zöld kötvények, a bankok által kihelyezett zöld hitelek, s a fenntarthatósági jellegű befektetési alapok állománya. E tény örvendetes, de mindeddig csak laza, a piaci szereplők által kitalált definíciók ha- tározták meg, mit is tekintettek zöldnek. A Taxonómia teljesen új helyzetet hoz, mert egy jogszabályon alapuló, ugyanakkor tudományos igényességgel kidolgozott zöld pénzügyi kritériumrendszer jön létre az EU-ban.

A rendelethez ugyanis egy 600 oldalt is meghaladó szakértői dokumentum is kapcsolódik, ez 20 hónapos, akadémikusokkal, környezetvédelmi szakértőkkel, befektetési szakemberekkel, iparági szereplőkkel és civil szervezetekkel folytatott egyeztetési folyamat eredményeképp jött létre. A Taxonómia eddig nem kevesebb, mint 615 gazdasági tevékenységet vizsgált meg „klímaszempontból” (de továbbiakat is áttekintenek majd). E szakértői anyag alapján még idén év végéig kidolgozzák a jogilag is kötelező kritériumokat, elsőként a klímaváltozás enyhítéséhez és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz hozzájáruló tevékenységekre vonatkozóan. Ezek egy évvel később hatályba is léphetnek…”

Forrás:
Lehetséges-e zöld gazdasági újrakezdés?; Jókuthy Laura; Magyar Nemzeti Bank; 2020. április 29. (PDF)
(A szerző az MNB Fenntartható pénzügyek főosztályának vezető szakértője)

Közigazgatás, politika

Emelkedő tűzerő mellett az uniós csata elhalasztva – Győri Enikő írása

„Immár negyedik virtuális csúcsértekezletét tartotta csütörtökön az Európai Unió. Az elmúlt hetek csatározásai, hajnalig tartó vitái után akár meg is lepődhetnénk, hogy ezúttal röpke négy óra alatt végeztek az állam- és kormányfők. Azt azonban hozzá kell tenni: az irányok eldőltek, de a képnek közel sem látjuk még minden részletét. Egyelőre nem tudni, ki, mennyit, hogyan fizet be, milyen arányban részesedhet, milyen feltételrendszer mellett az új válságkezelő alapból.

Azon a napon, amikor az amerikai Kongresszus az immár negyedik gazdaságélénkítő csomagot hagyta jóvá, ezúttal 484 milliárd USD értékben, az Európai Unió is rábólintott a saját második, hasonló nagyságrendű intézkedéscsokrára: 540 milliárd EUR-nak kell június 1-jére hozzáférhetővé válnia a foglalkoztatottak, a vállalkozók és a tagállamok számára.

Ezen túl az Unió vezetői megágyaztak egy hozzávetőleg 1 milliárd euró értékű innovatív pénzügyi eszköznek, amely a tervek szerint 1 billió (ezer milliárd) EUR-t fog majd megmozgatni az európai gazdaságok újraindítása érdekében, egy Európai Helyreállítási Alap formájában.

Ennek hátterét az Unió többéves pénzügyi kerete (MFF), azaz a 2021-2027 közötti időszakra szóló költségvetése adja, ahhoz hasonlóan, ahogy a Juncker-terv működött a most kifutó pénzügyi időszakban. Annak lényege az volt, hogy a Bizottság a maga kiváló AAA besorolásával és a közös költségvetéssel a háta mögött olcsón jutott hitelhez a nemzetközi pénzpiacokon, így a tagállamok befizetéseit megsokszorozva tudott beruházási programokat finanszírozni.

A cél ezúttal, hogy a közös költségvetéssel munkamegosztásban az EU négy területre koncentráljon a COVID járvány által romba döntött gazdaságok felélesztése érdekében: a kohézióra és reformokra, a zöldítésre és a gazdaság digitalizálására, a közös válságkezelésre és a tagállamok megsegítésére.

Az Unió tehát nem szándékszik a válság miatt sutba vágni az eddigi klímavédelmi és modernizálási törekvéseit, csak igyekszik azokat krízis-kompatibilissé tenni.

Mondhatnánk, győztek az északiak, elmarad a kilenc déli (köztük a válság által eddig legerősebben megtépázott olaszok, spanyolok, franciák) által szorgalmazott adósság közösségiesítés, amikor is a nagy adósságot felhalmozók terheiért a takarékosabban gazdálkodók is jótállnak, a maguk kedvezőbb besorolásával. Conte olasz miniszterelnök, aki nem mehetett haza üres kézzel, persze rögtön azt nyilatkozta: a Helyreállítási Alap az eurókötvénnyel a legérintettebb országokat fogja finanszírozni.

A bűvös kötvény szóból tehát nem enged, ahogy az osztrákok és a hollandok sem abból, hogy már pedig nem lehet szó adományról, hanem csakis hitelről, amit igenis vissza kell majd fizetni.

Macron francia elnök ezt azzal toldotta meg, hogy a kölcsön nem megoldás, mert azzal csak emelnék a már amúgy is magas eladósodottsági szintet. Von der Leyen bizottsági elnök diplomatikusan a megfelelő egyensúly megtalálását ígérte a kettő között.

Ebből is látszik, nem lett kevesebb a kérdőjel, még ha körvonalazódik is a terv. Érdemes végiggondolni, a kevés információ birtokában is, hogy előrébb vagyunk-e.

Mi a helyzet most?

A világgazdaság eddig 0.5%-kal esett vissza a járvány következtében, s az IMF szerint ez az év végére el fogja érni a 3%-ot.

Az eurózóna teljesítményének csökkenéséről a Valutaalap 2020-ra 7,5%-ot mond, Lagarde EKB elnök pedig brutális 15%-ot. Összehasonlításképp a 2008-as válság első teljes évében, 2009-ben ez a két szám csak 1,6% és 4,3% volt.

Szintén az IMF szerint a kilábalás ugyanakkor ezúttal gyorsabb lesz: 2021-ben az eurózóna már 4,7%-kal fog nőni. A görbe tehát V alakú, azaz gyorsabban magunk mögött hagyjuk a válságot, mint tíz évvel ezelőtt.

Ezeket a számokat ugyanakkor fenntartással kell kezelni, mert mindenki ismeretlenben tapogatózik. Nem tudjuk, a vírus meddig vendégeskedik Európában és a világban, s milyen mértékben akadályozza a normalitás visszatérését. Az sem világos, a korlátozások óvatos oldása lehet-e egyenes vonalú, vagy újra berobban a helyzet, ismét meredeken emelkedik a megbetegedések száma, s kezdhetjük elölről az egész védekezést.

Annyi biztos, hogy a válság szimmetrikus, azaz mindenkit érint, de közel sem egyforma mértékben. Ez nem csak a megbetegedések eltérő számában látszik, hanem abban is, hogy kinek mennyi tartaléka van a válságkezelésre (eladósodottak kontra szilárd költségvetési helyzetűek). Eltérő továbbá a gazdaságok szerkezete; van, ahol a krízist jobban megszenvedő szektorok a GDP jóval nagyobb arányát teszik ki, mint másoknál. Ahol a turizmus és szolgáltatóipar erősebb, ott nehezebb lesz a kilábalás.

Mennyi az annyi? Sok ez vagy kevés?

Repkednek a billiók, tehát az összegek, amelyekkel a világ egyes pontjain igyekeznek kezelni a válságot, imponálóan magasak. De mivel az előző pontból kifolyólag nem tudjuk, hogy meddig fog tartani; valószínűleg többszörös kiigazításra kell készülni.

Annyi azért már látszik, hogy az USA-ban a négy csomag együtt 2,6 billió USD-t jelent, míg az EU-ban az első 37 milliárd EUR volt (az sem friss pénzként), így a most elfogadott csomaggal együtt összesen csak 577 milliárd eurót tesz ki.

Ne feledkezzünk meg ugyanakkor arról, hogy az Európai Központi Bank 750 milliárdért kezdett vásárolni, illetve a Bizottság a rendelkezésre álló források, a Stabilitási és Növekedési Paktum, valamint az állami támogatási szabályok alkalmazásához maximális rugalmasságot biztosít. Mario Centeno, az Eurócsoport portugál elnöke úgy számol, az uniós és tagállami intézkedések együttesen elérik a 3 billió (3 ezer milliárd) eurót, ami azért mindjárt máshogy hangzik.

A “kerül, amibe kerül” megközelítés az általános továbbra is; s Centeno szerint nem állhatunk meg, még legalább egy billióra szükség lesz Európában.

Gyors vagy lassú és jól célzott-e a reakció?

Centeno szerint az Unió két hét alatt eljutott oda, mint az előző válság idején négy év után. A mostani csúcson valóban megszületett a hármas védőháló.

* A SURE névre hallgató a munkavállalókat kívánja megvédeni.
A munkanélküliséget mérsékeli szándékozó eszköz arra próbálja ösztönözni a munkaadókat, hogy elbocsátás helyett dolgozóikat rövidebb munkaidőben foglalkoztassák, a kieső jövedelmet pedig jövedelempótló támogatás formájában az állam fizeti ki a munkavállalóknak. Ez hitelnyújtást jelent a tagállamoknak, az általuk nyújtott viszontgarancia mellett, 100 milliárd EUR értékben, a járvány idejére; ehhez a Biztosság az EKB közbeiktatásával a pénzpiacokon bocsát ki kötvényt.

* A kis- és középvállalkozások az Európai Beruházási Bankra (EIB) számíthatnak.
Ez az intézmény március közepén mozgósított 40 milliárd eurót folyószámlahitel, hitelkeret, áthidaló finanszírozás és forgótőke formájában. A mostani EU-csúcs pedig egy Páneurópai Granciaalapot hozott létre a kkv-knak, a tagállamok 25 milliárd eurós viszontgaranciája mellett, ami a tervek szerint 200 milliárd eurót fog mobilizálni.

* A szuverének, azaz a tagállamok pedig a harmadik védőhálót, az Európai Stabilitási Mechanizmust vehetik igénybe.
Az ESM 2012-ben született, az akkori válságban kormányközi keretben, tehát a közösségi kereteken kívül hozták lére az eurózóna országok, s makrogazdasági kiigazítási program keretében, tehát szigorú feltételek mellett hitelez az arra rászoruló tagállamoknak. A mostani döntés alapján 240 milliárd EUR értékben ad kölcsönt, sokkal enyhébb feltételekkel a tagállamoknak, mint az előző válság során, amikor Görögországban a Bizottságból, az IMF-ből és az EKB-ből álló trojka lett a mumus. Egy ország a GDP-je maximum 2%-áig igényelheti a hitelt.

A hármas védőháló tehát nagyjából tiszta, ami homályban maradt, az a már említett Helyreállítási Alap. A Biztosságnak május 6-án, de legkésőbb május közepén kell kijönnie a részletekkel.

A nagyságrend 1 billió EUR, de az összeget nem rögzítették. A következő MFF-hez kapcsolódása miatt az is egyértelmű – s ezt Angela Merkel is elismerte, aki eddig a fukar országok csoportjának volt a hangadója – hogy bizony a keretet meg kell növelni, soha korábban nem látott méretűre. Ez óhatatlanul a saját forrásokra megszabott tető emelését is jelenteni fogja, ami eddig a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2%-a volt; azt 2%-ra fel kellene vinni.

Ezen fő vonalak után viszont már csak a kérdések következnek.

Az első, hogy ha esik a gazdasági teljesítmény, akkor mire elegendő a GNI 2%-a.

A második az örök érvényű „hitel vagy vissza nem térítendő támogatás” vita, tehát hogy vissza kell fizetni vagy sem a támogatást az alapból részesülőknek. Az európai szocialisták – így a spanyolok és az olaszok is – egy Soros György javaslatára kísértetiesen hajazó ötlettel álltak elő: 1,5 billiós alapot szeretnének, s hosszú lejáratú vagy örökjáradék típusú helyreállítási kötvény kibocsátásában látják a megoldást, a tagállamok pedig adomány formájában részesülnének az alapból. Mindez egy végtelenített eladósodáshoz vezetne. A liberálisok az Unió saját bevételeit növelnék drasztikus mértékben új saját forrásokkal, ami a tagállamok adóbeszedési mozgásterét szűkítené. A Néppárt ambíciószintje jóval alacsonyabb: a meglévő eszközök tűzerejét fokozná amellett, hogy létrehozna egy 50 milliárdos szolidaritási alapot az MFF-en felül; hitelezés igen, segélyezés nem alapon.

Mindezek fényében tehát nem lesz könnyű úgy összerakni az Európai Helyreállítási Alapot, hogy mindenki nyertesnek érezze magát. A legvalószínűbb, hogy a közös költségvetés és az új alap munkamegosztásban fog eleget tenni a kívánalmaknak, hisz a költségvetésből történő részesedés felfogható (ugyan a tagállamok által társfinanszírozott) támogatásként, az új eszköz pedig lehet inkább kedvező kamatozású hitel.

Kik kaphatják, milyen elosztókulcs szerint?

De hogy ki s milyen alapon részesedik majd az új eszközből, arról még nincs információ, ahogy arról sem, mekkora lesz és milyen elvek mentén rakják össze az új helyzetre átszabott többéves költségvetést.

Igen eltérő számok jönnek ki, ha az abszolút értékben nézzük például a gazdasági hanyatlás mértékét, a megbetegedések számát, vagy pedig ezeket a gazdaság erejéhez mérjük.

Komoly erkölcsi kockázata is van a dolognak: hogy lehet azt pénzben kifejezni, ha egy tagállam sikeresen kezelte a helyzetet, s így kisebb a vesztesége (például halottak száma), de ez nagyobb anyagi áldozatot követelt. Hogyan lehet elkerülni, hogy az eddig felelőtlenül gazdálkodók (magasabb adósságállomány vagy hiány) ne részesüljenek jutalomban azért, mert felkészületlenebbül érte őket a válság, ne adj Isten, azt rosszul kezelték, míg másoknál a jó teljesítmény ne járjon anyagi hátránnyal (moral hazard probléma)? Ráadásul míg egyes országok inkább befelé mennek még csak a járványba, mások már kifelé – hogy lehet így objektíven értékelni a valódi veszteségüket? Szintén felmerül továbbá, mennyire lehet a válságkezelést földrajzilag kiegyensúlyozottá tenni. A fair forráshoz jutás, azaz a korrektség biztosítása így nem lesz egyszerű feladat.

Hol van ebben a történetben Magyarország?

Nem eurózóna tagországként az ESM-ből mi nem részesülhetünk, tehát a tagállamokra kitalált védőháló minket nem fog fel. Ez máris egyenlőtlen helyzetet teremt.

A SURE perspektivikus lehet, hisz olcsón lehetne általa külső forrást bevonni a munkaerő megtartása érdekében. A magyar rész az EIB tűzerő-növeléshez 215 millió eurónkba kerülne. Tisztázandó, hogy az EIB forrást biztosítana-e az új eszközből az április 7-ei magyar kormányzati gazdasági mentőcsomagnak a kkv-k likviditását segítő intézkedéseihez. A Páneurópai Garanciaalap akkor jön létre, ha az EIB tőkéjének legalább 60%-t kitevő tagállam jelzi a csatlakozási szándékát.

Biztosan érdekünk, hogy az MFF főösszege nőjön, s általa a kohéziós politika és a közös agrárpolitika a jövőben is elegendő forráshoz jusson. Emlékszünk, a válság legelején a strukturális alapból tudott a Bizottság először némi forrást mozgósítani a rászoruló délieknek.

Nekünk ugye az nem hozott a konyhára, mert mi már lekötöttük ezeket a pénzeket korábban, s nem kívántuk visszavenni a pályázati nyertesektől. Itt is visszaköszönt tehát a jó teljesítmény átka című probléma.

Egyszer s mindenkorra le kellene zárni a vitát, hogy a kohéziós forrásra a „keletiek” nagyarányú fejlődése következtében már nincs is igazán szükség. A belső piac megerősítése, az infrastrukturális téren történő felzárkózás, a stratégiai autonómia (tehát az európai alapvető képességek kiépítése az önellátáshoz orvosi eszközökben, gyógyszerekben, létszükségleti cikkekben) kialakítása megköveteli, hogy ezek az alapok fennmaradjanak.

Szintén meg kellene őrizni a Bizottság által most engedélyezett rugalmasságot az alapok felhasználása és az állami támogatások terén, legalább a járvány után még valamennyi ideig. Így lenne esély arra, hogy túlzott és felelőtlen eladósodás nélkül hagyjuk magunk mögött ezt a mostani keserves időszakot.

Forrás:
Emelkedő tűzerő mellett az uniós csata elhalasztva; Győri Enikő; Növekedés.hu; 2020. április 28.
A szerző a Fidesz európai parlamenti képviselője, korábbi római és madridi nagykövet.

A klímavédelem a német soros elnökség alatt is prioritás lesz

„A júliusban kezdődő német soros uniós elnökség idején nem fog a világjárvány miatt háttérbe szorulni a klímaválság kérdése – mondta Angela Merkel német kancellár, aki szokásos szombati hangüzenetében igyekezett eloszlatni az ezzel kapcsolatos félelmeket.

Németország július elsején veszi át az Európai Unió (EU) soros elnöki tisztségét, 13 év után ismét. Beszédében Merkel elismerte, hogy a német elnökség idején az új típusú koronavírus-járvány miatt „más irányt vesznek a korábban tervezetthez képest”. Hangsúlyozta azonban, hogy biztosan napirendre kerül az a kérdés, hogy mennyire lehet hatékony egészségügyi rendszert kialakítani mind a 27 uniós tagállamban. Akárcsak a klímakérdések, amelyek legalább annyira terítéken lesznek, mint az egészségügyiek – tette hozzá. A jövő Európájáról gondolkodunk, és ebbe beletartoznak a klíma- és a környezetvédelmi kérdések, akárcsak az európai gazdaság felépülése a koronavírus okozta járványból – mondta.
A klímavédelem és a megtépázott gazdaságok megmentésének feladatán túl Berlin veszi át a főszerepet a Brexit tárgyalásokban.

Nagy-Britanniának és az EU-nak az év végéig kell határoznia jövőbeni kapcsolatáról, valamint többek között az egymással folytatott kereskedelemről.

A kancellár azt mondta, az uniós elnökség alatti célja jobban összekovácsolni Európát, hogy a mai állapotához képest jobban fel legyen készülve a 21. század kihívásaira.

Merkel a héten korábban azt is mondta, Németország az eddiginél jóval nagyobb mértékben hajlandó befizetni a közös, uniós költségvetésbe, hogy kihúzza a szövetséget a koronavírus okozta válságból.”

Forrás:
A klímavédelem a német soros elnökség alatt is prioritás lesz; Világgazdaság/MTI; 2020. április 25.

Digitális Jólét Program Kiválósági Központ jön létre az ELTE-n

„Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá dr. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora és dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője a digitalizáció különböző területein való jövőbeni együttműködésről. A megállapodás révén a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Digitális Kiválósági Központtal gazdagodik.

„A Digitális Jólét Program szakmai elemző tevékenységét eddig is a magyar felsőoktatási intézmények hangsúlyos bevonásával valósította meg, ezzel előmozdítva az intézmények nemzetközi szinten is értelmezhető szakosodását és specializálódását bizonyos digitalizációval összefüggő témakörökben” – mondta dr. Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője. Hozzátette: a DJP és a felsőoktatási intézmények együttműködésének további célja, hogy a közös munka eredménye beépüljön a képzési rendszerekbe, serkentve a további kutatómunkák és szakmai műhelyek létrejöttét.

A megállapodás értelmében a felek mostantól számos területen tesznek közös erőfeszítéseket. Egymást segítve munkálkodnak a kutatás-fejlesztési projektek, szakdolgozatok és doktori kutatási témák (különösen a mesterséges intelligencia, az adatpiaccal és adatvagyon szabályozással összefüggő kutatások), valamint a digitális bölcsészet, illetve az e-kereskedelem fejlesztéséért.

„Az ELTE-t nem érte felkészületlenül a digitális átállás, hiszen egy több éves hatékony előkészület eredményeként született meg a megállapodás, amelynek fókuszpontja a digitális fogyasztóvédelem, a digitális egészség ipar fejlesztés, a digitális bölcsészet, a digitális innovációs ökoszisztéma park kialakítás, a digitális pedagógus képzés és továbbképzés megvalósítás, az adatvagyonnal, adatpiaccal való kutatások és a mesterséges intelligencia kutatások kiterjesztése” – mondta dr. Borhy László, az egyetem rektora.

Az együttműködési megállapodás aláírását követően átadták az év elején a DJP által meghirdetett Moór Gyula jogi-tudományos pályázat díjait is. A pályázók három szekcióban – Digitalizáció, Adatvagyon és Mesterséges Intelligencia – nyújthatták be pályamunkáikat, amiben a felsorolt területeken felmerülő jogalkotási és jogalkalmazási kihívásokat, az azokra adható válaszokat elemezték hazai és nemzetközi példák bevonásával.

Dr. Horváth Zita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a Moór Gyula díjnyertes pályázói nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is kiemelt kutatási területeken írtak meg kifejezetten XXI. századi, nagyszerű pályamunkákat, amelyekre ők maguk és egyetemeik is méltán lehetnek büszkék.

A felhívásra 17 pályamű érkezett, a szekciók első helyezettjei 300 ezer forint díjazásban és egy háromhetes gyakorlati lehetőségben részesülnek a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-nél.

A Moór Gyula jogtudós emlékére hirdetett tudományos pályázat győztesei:
– Adatvagyon témakör I. helyezettje: Szikszai Marcell: “Orwell már Kínában is? A társadalmi kreditrendszerek” (Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar)
– Digitalizáció témakör I. helyezettje: dr. Ritó Evelin: “Az okos város, mint a digitalizáció nagy vívmánya” (Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola)
– Mesterséges intelligencia témakör I. helyezettje: Ferencz Bálint: „00110011 – mondta a bíró, és felmentette a vádlottat. Az algoritmikus döntéshozatal aktuális kérdései” (ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola)

A témában készült hang- és videofelvétel, a díjazottak és a díjátadók üzeneteivel, valamint az együttműködési megállapodás aláírásának hangképes anyagaival egyetemben a DJP Youtube csatornáján itt megtekinthető.

A díjazott pályamunkákat a DJP Stúdió oldalán tekinthetik meg, ide kattintva.”

Forrás:
Digitális Jólét Program Kiválósági Központ jön létre az ELTE-n; Digitális Jólét Program; 2020. április 27.

Drámai változást hozott a kórházi adósságok terén a járvány

„Jó pár nap késéssel látott napvilágot a Magyar Államkincstár honlapján megosztott költségvetési tartozásállomány. Amelyből – ahogy várható volt – az derül ki, hogy 2020 harmadik hónapjában a kórházak adóssága extra mértékben csökkent.

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány 2020. március 31-én 32,9 milliárd forint volt, ami februárhoz képest rekordösszeggel, 42,9 milliárd forinttal csökkent. Nem is csoda, hiszen a koronavírus-járvány miatt visszaesett a járóbeteg- és szakellátás, valamint nagy értékű gyógyszerrendelések maradtak el, vagy legalábbis azok limitálása érthetően megtakarítást eredményezett a kórházak kasszájában.

A tartozásállomány kétharmada, 23,5 milliárd forint így is az egészségügyi intézményeké (beleértve a jelenleg minimál működést nyújtó járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket).

A 23,5 milliárd forintból az állammal szemben fennálló tartozás összege 100 millió, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás 23,4 milliárd, ebből 600 millió az államháztartáson belülre irányul.

A márciusi adatokból jól látható, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ adóssága extra mértékben nőtt, köszönhetően a járvánnyal kapcsolatos kiadásainak, 124 millióról 732-re tornázta fel a tartozását. Érdekesség, hogy a Kiskunhalasi Semmelweiss Kórház adóssága 701 millióról 153 millióra apadt, miközben épp itt épült fel az a karanténkórház, amit azóta sem kellett bevetni a járvány okán. Egy-két kivételtől eltekintve a fenti okok miatt óriási mértékben csökkentek a kórházak adósságállományai. Ilyen kivétel a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet, ahol koronavírusos betegeket is ápolnak, de nőtt a Komlói Egészségcentrum, a veszprémi Cholnoky Ferenc Kórház, az Almási Balogh Pál Kórház és a Zirci Erzsébet Kórház adóssága. De olyan nagy adósok, mint a Péterfy-Kórház Rendelőintézet 4,4 milliárdos tartozása 605 millióra, a Békés Megyei Központi Kórház valamivel több mint 3 milliárdos adóssága pedig 773 millióra apadt.

Az adatszolgáltatásra kötelezett 660 intézményből valamennyi teljesítette az adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma márciusban 362 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 176 intézmény rendelkezett.”

Forrás:
Extrán csökkent a kórházak adósságállománya; Kormos Olga; mfor.hu; 2020. április 27.

Közigazgatási, politikai informatika

Gyógyászati segédeszközök eRecepten

„ 2020. április 30-ától már bizonyos gyógyászati segédeszközök (GYSE) is rendelhetőek eRecepten, azonban kiváltásuk egyelőre csak a patikákban lehetséges. A veszélyhelyzetre tekintettel bevezetésre kerülő fejlesztés tovább csökkenti az orvos és beteg közötti személyes találkozások szükségességét.

A gyógyászati segédeszközökről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet most megjelent módosításai, lehetővé teszik, hogy bizonyos gyógyászati segédeszközöket innentől az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszerén keresztül, elektronikus vény formájában is rendeljenek. A papírmentes kiváltás egyelőre csak a patikákban lehetséges, de a hagyományos papíralapú recept felírási lehetősége megmarad, melyek továbbra is egyaránt kiválthatók a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó üzletekben és a patikákban. Az orvosnak minden esetben a beteg kérésének megfelelően kell rendelnie a GYSE terméket, és tájékoztatást kell adnia a kiváltási lehetőségekről.

A fejlesztés első fázisa jellemzően olyan termékeket, kötszereket, cukorbetegségben szenvedők segédeszközeit (vércukorszint-mérés és inzulinkezelés eszközei), valamint vizeletvisszatartási problémákkal küszködők gyógyászati segédeszközeit érinti, melyek nagy részét eddig is a patikákban váltották ki. A jövőben tovább bővülhet az eReceptre írható GYSE termékek köre.

Az EESZT-nek köszönhetően a fokozottan veszélyeztetett, krónikus betegségekben szenvedők kevesebb személyes kontaktussal és papírmentesen juthatnak hozzá az eRecepten rendelt, nélkülözhetetlen termékekhez. Az engedélyezett, elektronikus úton rendelhető GYSE termékek listáját a NEAK a honlapján teszi közzé.”

Forrás:
Gyógyászati segédeszközök eRecepten; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2020. április 29.

Új fejlesztések és szabályok a magánszolgáltatók EESZT- csatlakozásához

„ Új fejlesztések segítik, hogy minden csatlakozásra kötelezett magánszolgáltató 2020. június 1-jétől eleget tehessen adatszolgáltatási kötelezettségének az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) felé. A csatlakozást és adatszolgáltatást a Nemzeti Népegészségügyi Központ folyamatosan ellenőrzi, és szükség esetén szankcionálja.

Minden orvosi vagy fogorvosi feladatra irányuló működési engedéllyel rendelkező (1-es vagy 2-es szolgáltatási típuskód) magánfinanszírozott egészségügyi szolgáltató köteles csatlakozni az EESZT- hez, hogy 2020. június 1-jétől adatot szolgáltasson az egészségügyi felhőbe, mely egyidejű kommunikációt és azonnali információcserét tesz lehetővé a közfinanszírozott és a magánellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók között. Az EESZT használatával hozzáférhetővé válnak a páciens más intézményben elvégzett vizsgálati eredményei, gyógykezelési~, gyógyszerelési~ és betegadatai.

A működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet módosításával a jövőben kiadott működési engedélyek már az EESZT-csatlakozáshoz kötöttek, és az adatszolgáltatást az NNK folyamatosan ellenőrzi, szükség esetén bírságot szabhat ki, vagy megvonhatja a működési engedélyt. A közreműködő szerződéseknek mostantól tartalmazniuk kell az EESZT felé történő adatszolgáltatási kötelezettségeket. A meglévő szerződések felülvizsgálata szeptember 1-jéig megtörténik.

Új szolgáltatás, az EESZT mobilToken, segíti az orvosok veszélyhelyzeti, otthoni munkavégzését és támogatja a kényelmes, mégis biztonságos belépés lehetőségét a rendszerbe. A fejlesztés lehetővé teszi a felhasználónak, hogy személyigazolványával az EESZT-fiókjához hozzárendelje a mobiltelefonját, így a felhasználónév mellett a mobiltelefonon – PIN kód megadásával – generált egyszerhasználatos jelszót kell 60 másodpercen belül megadni a belépéshez, megtartva a legmagasabb szintű kétfaktoros azonosítást. Az új szolgáltatás beállítását a szokásos módon (e-személyileolvasóval) belépve lehet kezdeményezni.

A magán egészségügyi szolgáltatók, amint a közfinanszírozott intézmények is, a saját informatikai rendszerükön keresztül érik el a Teret. Az ingyenes MiniHIS rendszer tervezett bevezetésével azok a – jellemzően kicsi – magán egészségügyi szolgáltatók, melyeknek nincs az adatszolgáltatáshoz szükséges EESZT-csatlakozásra képes egészségügyi rendszere, lehetőséget kaphatnak a kötelező adatszolgáltatásra. Az egyszerű, ám biztonságos rendszer webes felületről teszi elérhetővé a Teret, kezeli az EESZT alapfunkciókat, valamint eleget tesz a jelentési kötelezettségnek, azonban nem alkalmas NEAK adatszolgáltatásra.”

Forrás:
Új fejlesztések és szabályok a magánszolgáltatók EESZT- csatlakozásához; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2020. április 29.
Lásd még: Belépési lehetőségek az Ágazati Portálra és az EESZT-be; Ágazati Portál
EESZT mobilToken; Google Play

Bevezették a digitális nyomkövetést Csehországban, már országosan működik az „intelligens karantén”

„Csehországban péntektől már országos szinten működik az úgynevezett intelligens karantén rendszer, amellyel a közegészségügyi hatóságok nagyon gyorsan meg tudják határozni, hogy egy-egy új koronavírus-beteg kikkel találkozott az előző öt napban.

„A rendszer segítségével az új beteg kontaktusainak mintegy kétharmadát napokon belül felfedjük, s be tudjuk őket rendelni tesztelésre, nincsenek-e megfertőzve” – mondta Roman Prymula, az egészségügyi miniszter helyettese, a projekt vezetője pénteken a CTK hírügynökségnek.
Az intelligens karantén rendszert áprilisban már több cseh régióban tesztelték. Prymula szerint az eltelt egy hónap alatt sikerült kiküszöbölni az alkalmazás szinte minden „gyermekbetegségét”, és most már országos szinten is üzemképes. A rendszer lényege, hogy a diagnosztizált megfertőzött személynél – a mobilszolgáltatók adatainak segítségével – minél gyorsabban kinyomozzák, kivel találkozott az utóbbi öt napban, hogy őket szintén letesztelhessék. Ezt az érintett beleegyezése esetén mobiltelefonjának és bankkártyájának elektronikus nyomai alapján tudják megállapítani.

Eddig csak a megfertőződött emberrel való beszélgetés alapján keresték meg azokat, akikkel az utolsó napokban kapcsolatba került. Az elektronikus nyom felhasználása szakértők szerint nagyon sokat segíthet az emlékezet felfrissítésében. Az elektronikus nyom felhasználását mindig az érintett beleegyezéséhez kötik.

Az intelligens karantén rendszert a csehek a hasonló alapokon működő dél-koreai és izraeli rendszerektől ihletve dolgozták ki – jegyezte meg Roman Prymula.

Csehországban péntek estig 240 halálos áldozatot követelt a koronavírus-járvány, a felgyógyultak száma pedig 3359-re emelkedett, ami az összes beteg több mint 40 százaléka – derült ki az egészségügyi minisztérium legfrissebb kimutatásából. A halálesetek számának emelkedése lelassult. Az áldozatok döntő többsége idősebb személy. Csehországban az első fertőzést március elsején mutatták ki, azóta 7726 személy betegedett meg.”

Forrás:
Bevezették az „intelligens karantént” Csehországban; Infostart / MTI; 2020. május 1.

Tervezett jogszabályi módosítás értelmében értelmében az autósoknak a jövőben nem kellene maguknál tartaniuk a forgalmi engedélyt és a jogosítványt

„Egy parlamentnek beadott törvénymódosítás (pdf) értelmében az autósoknak a jövőben nem kellene maguknál tartaniuk a forgalmi engedélyt és a jogosítványt, mert azt a rendőrök egy ellenőrzésnél az informatikai rendszerben le tudják kérdezni. A salátatörvény-tervezet az „Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról” címet viseli, a kormány (belügyminiszter) a benyújtója, és a forgalmi meg a jogsi csak egy kis része, alapvetően sok rendészeti tárgyú szabályozást újít meg a tervezet.

Ami a forgalmi engedélyt illeti, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény vonatkozó passzusa kiegészülne egy olyan sorral, hogy a jármű magyar hatóság által kiállított hatósági engedélyét a belföldi forgalomban a vezetőnek nem kötelező magánál tartania. Ez vonatkozna a gépkocsira, motorkerékpárra (ideértve a négykerekű motorkerékpárt is), a mezőgazdasági vontatóra, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a pótkocsira, a lassú járműre.

A törvény részletes indokolásánál annyi szerepel, hogy „a módosítás biztosítja, hogy a belföldön nyilvántartásba vett jármű vezetőjének a forgalmi engedélyt ne kelljen magánál tartania, mivel azok a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrizhetőek”.

Ami pedig a jogosítványt illeti, ott a mostani szabály úgy szól, hogy „közúton járművet az vezethet, aki a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban van, a jármű vezetéséhez előírt engedéllyel rendelkezik”. Ez módosulna arra, hogy „engedéllyel vagy az engedélynyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultsággal” kell rendelkezni. Ehhez indokolásként azt fűzi a tervezet, hogy „ha a vezetői engedélyt belföldön már nem lesz kötelező a polgárnak magánál tartania, akkor a vezetési jogosultsága az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultság alapján ellenőrizhető, a szövegcserés módosítás erre irányul”.

A tervezetben van egy ennél általánosabb jellegű indokolás is pluszban, ami némiképp az előzőeket megismételve úgy szól, hogy 2021. február 1-jétől megvalósul az első vezetői engedély kiadására irányuló eljárás teljes mértékű elektronizálása. A tervezet a vezetői engedélyhez kapcsolódó eljárások további egyszerűsítését szolgálja. A módosítás célja, hogy a már kiállított vezetői engedélyt és a forgalmi engedélyt a belföldi járművezetés során a járművezető ne legyen köteles magánál tartania, az okmányok megléte a nyilvántartásból ellenőrizhető legyen.

Ez az új szabályozás a törvény szövege szerint 2023. január 1-jén lépne hatályba.

A tervezetben az is szerepel, hogy a járművezetőnek külföldön szüksége lesz vezetői engedélyre és a forgalmi engedélyre mint okmányra, ezért a vezetői engedélynek és a forgalmi engedélynek a fizikai kiállítása továbbra is szükséges marad.”

Forrás:
Egy törvénytervezet szerint nem lesz kötelező, hogy nálunk legyen a forgalmi és a jogosítvány; Index.hu; 2020. április 29.

Informatika, távközlés, technika

Fél év alatt több mint 14 millió GByte-tal nőtt a negyedéves belföldi mobilinternet forgalom Magyarországon

„A belföldi negyedéves mobilinternet-forgalom 2019 végén túllépte a 93 millió GByte-ot, miközben fél évvel korábban csupán 79 millió GByte volt – derül ki a mobiltelefon-, a mobilinternet- és a mobil M2M-szolgáltatások főbb mutatóinak alakulását tartalmazó legfrissebb mobilpiaci jelentésből, amelyet ma tett közzé a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Az NMHH félévente új adatokkal bővülő mobilpiaci jelentéséhez negyedéves adatszolgáltatási kötelezettsége van a négy saját mobilhálózattal rendelkező szolgáltatónak, valamint azoknak a mobilszolgáltatóknak, amelyek a szolgáltatást saját hálózattal rendelkező mobilszolgáltatóval kötött hálózati szerződés alapján nyújtják. A friss dokumentum a 2015 negyedik negyedéve és 2019 negyedik negyedéve közötti időszakot öleli fel.

2019 második félévének legnagyobb változása, hogy a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. saját mobilrádiótelefon-hálózattal rendelkező szolgáltatóvá vált. Ez azonban nem volt jelentős hatással a piacra, hiszen szolgáltatása még tesztüzem jellegű: kizárólag a legalább egy vezetékes vagy műholdas szolgáltatást igénybe vevő DIGI/Invitel-ügyfelek érhetik el.

A 4G-s hanghívások aránya fél év alatt nyolc százalékponttal emelkedett

Tavaly a negyedik negyedévben a Vodafone Zrt. is elindította VoLTE szolgáltatását, ezzel már mind a négy saját mobil rádiótelefon-hálózattal rendelkező szolgáltatónál lehet 4G-hálózaton telefonálni. A 4G szerepe folyamatosan nő a hangforgalomban, az időszak végére már a hívásforgalom negyede zajlott ilyen hálózaton, míg 2019 közepén ez az arány csak 17 százalék volt. A növekedés oka nemcsak a hálózatfejlesztés, hanem az is, hogy a felhasználók egyre több 4G képes készüléket használnak. A belföldön indított hívásforgalom kétharmadát a mobilszolgáltatók ugyanakkor még továbbra is 3G-hálózaton keresztül továbbítják, noha a technológia részesedése négy év alatt tizenöt százalékponttal csökkent. A 2G hálózatok részesedése a hanghívásokból épp csak meghaladja a nyolc százalékot. A belföldi mobiltelefonálás hívásforgalma közel változatlan az elmúlt egy évben: a számlás előfizetők havi közel öt órát (293 percet), a feltöltőkártyások fél órát beszélnek készülékeiken a 2019 negyedik negyedéves adatok szerint. Az SMS-küldési kedv tavalyi visszaesése folytatódott a második félévben is: 2018 hasonló negyedéveihez képest 5-6 százalékkal.

A teljes belföldi mobilinternet-forgalomnak viszont már több mint 96 százalékát 4G- hálózaton továbbították 2019 utolsó negyedévében, a 3G 2,6 százalékot, a 2G 1 százalékot tett ki. A belföldi negyedéves internetforgalom 2019 végén túllépte a 93 millió GByte-ot, miközben fél évvel korábban még a 80 millió GByte-ot sem érte el. Négy év alatt a mobilinternet-forgalom közel öt és félszeresére nőtt. Ezen belül az okostelefonos szegmens adatforgalma 2019 második félévében több mint 20 százalékkal bővült, 62,49 Gbyte-ra. Egy számlás okostelefonos SIM-kártya 2019 végén havonta átlagosan 3,64 Gbyte adatforgalmat generált, míg egy előrefizetéses 1,17-et.

Nagyjából változatlan a szolgáltatók piaci részesedése

A mobiltelefon-szolgáltatás piacán az internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján továbbra is folyamatosan a Magyar Telekom volt a piacvezető, részesedése 45 százalék körül alakult. Mögötte a Vodafone és a Telenor áll hasonló, 27 százalék körüli piaci részesedéssel. A további szolgáltatók részesedése 2019 közepére már túllépte a 2 százalékot. A hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján hasonló a megoszlás, viszont a saját hálózattal nem rendelkező szolgáltatók együttes piaci részesedése ebben a szektorban nem érte el az 1 százalékot 2019 végén sem.

A feltöltőkártyák helyett egyre többen fizetnek elő

A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatáshoz használt, forgalmat bonyolított SIM-kártyák száma 10,6 millió, amelyből a számlás kártyák aránya az utolsó félév alatt 1,3 százalékponttal 67,2 százalékra nőtt. A mobiltelefon-szolgáltatás piaca telített, a hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák száma 9,82 millió darabbal érdemben nem változott, a teljes hívásforgalom 95 százaléka számlás előfizetésről indul.

Az M2M – tehát az emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikációhoz kapcsolódó – SIM-kártyák száma 1,15 millióról 1,2 millió darab fölé emelkedett 2019 második felében.”

Forrás:
Fél év alatt több mint 14 millió GByte-tal nőtt a negyedéves belföldi mobilinternet forgalom; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2020. április 30.

Hogyan alakítja a távközlési piacot és szabályozást a koronavírus? Késhetnek az 5G-hálózatok

„Az Európai Unió döntései és különböző nemzetközi elemzőcégek jelentései alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a járvány kitörése óta rendszeresen készít összefoglalókat a piac és a nemzetközi szabályozás alakulásáról. Ezek nyomán az elmúlt egy hónapban a telekommunikációs cégek jövőjéről szóló előrejelzések, az 5G-s késlekedések, valamint a mobilapplikációk és mobilitási adatok felhasználásával kapcsolatos európai bizottsági-ajánlások álltak a középpontban.

A járvány elleni védekezésben az eddigieknél is jobban felértékelődnek az infokommunikációs szolgáltatások, többek között a kapcsolattartás, a távoktatás és a távmunka biztosítása miatt. A gazdaság krízise azonban ezt az ágazatot is nehéz helyzetbe sodorhatja. A trendeket értékelő NMHH-s összefoglalókból négy téma érdemel különös figyelmet: a távközlési szektor átmenetileg romló gazdasági kilátásai, a telekommunikációs cégek gyengülő tőzsdei szereplése, az 5G-s hálózatok kiépítésének elhúzódása és a mobilcella-információk felhasználhatóságának kérdése a járvány elleni küzdelemben.

3,4 százalékos visszaesést jósolnak a távközlési cégeknél

Az Analysys Mason 32 ország, köztük hazánk vizsgálatán alapuló áprilisi előrejelzése (Analysys Mason: COVID-19 will lead telecoms revenue to decline by 3.4% in developed markets in 2020) szerint a járvány – a gazdaság többi szereplőjéhez képest – kevésbé fogja negatívan érinteni a távközlési szektort annak viszonylagos rugalmassága miatt: 3,4 százalékos visszaesést jósolnak 2020-ra. Az elemző cég tavaly még 0,7 százalékos emelkedést jelzett, így összességében 4 százalék lehet a veszteség. A távközlési szolgáltatók azonban képesek lehetnek arra, hogy kezeljék a helyzetet a beruházások halasztásával és a működési költségek visszafogásával. A teljes konszolidáció viszont csak 2022 végére várható a munkanélküliség miatt. Vizsgálatuk alapján a mobilcégeknek valószínűleg nehéz lesz fogyasztóikat magasabb árú mobilcsomagok felé terelni, ami tovább fogja rontani az előfizetőnkénti átlagos bevételt is – ezt igazolja már néhány új szolgáltatói promóció. A növekvő munkanélküliség szintén csökkenti a bevételeket idén és még jövőre is. Az új eszközök vásárlása is visszaesést fog mutatni, ami nehezíteni fogja az 5G szolgáltatások terjedését. Az EU-n kívüli roamingbevételek bezuhanását a szolgáltatók jövőre sem fogják tudni kompenzálni. A helyhez kötött szolgáltatási szegmenst viszont nem fogja drámaian befolyásolni a járvány, bár a növekedés kisebb lesz az előre jelzettnél, mert a járvány miatt a helyszíni telepítések akadozhatnak. A mobilcégek üzleti szektornak nyújtott szolgáltatásaik utáni bevételeit a vállalati utak elmaradása ugyan csökkenti, de ezt némiképp kompenzálja, hogy az otthon dolgozó munkavállalók egy része a járvány idejére mobilkészüléket kapott.

13 százalékkal csökkent a telekommunikációs cégek árfolyama

Az, hogy a telekommunikációs cégek sem fogják gond nélkül átvészelni ezt az időszakot, már most meglátszik a tőzsdei árfolyamokon. A Reuters április 14-i összeállítása (Reuters: Telco shares are surprise losers as lockdown drives internet boom) az úgynevezett MSCI-indexet vizsgálta, amelyet 23 ország több mint 1600 társaságának a teljesítményéből – részvényátlagából – képeznek (Magyarország nélkül). Az elemzés szerint a telekommunikációs szolgáltatások MSCI-indexe 13 százalékot gyengült az év eleje óta, miközben ez az érték az egészségiparban 6 százalék, a technológiai vállalatokra vetítve 8 százalék és a fogyasztási cikkeket nézve mindössze 10 százalékkal csökkent.

Több elemző szerint ennek az lehet az oka, hogy a cégeknek jelenleg plusz terhet és kényszerű kiadásokat jelent, hogy a szolgáltatásaikat fenntartsák és kiszolgálják az online üzletágakat – írja a Reuters. A távközlési cégek – egyelőre, a józan logika ellenére – nem váltak a járvány nyertesévé, bármennyire is állják a megnövekedett forgalom rohamát.

Mi lesz az 5G-s hálózatok kiépítésével?

A kialakult gazdasági helyzet miatt az 5G hálózatok kiépítése akár egy évet is késhet a Telecoms.com első felmérései szerint (Telecoms.com: COVID-19 puts Year of 5G on hold), pedig néhány hónapja még minden tanácsadó cég az 5G évének kiáltotta ki 2020-at. Felemás a kép a frekvenciaértékesítések terén is. Vannak országok, ahol változatlan az érdeklődés az 5G-rendszerek számára értékes spektrumrészekért, máshol a járvány miatt inkább elhalasztották a frekvenciák értékesítését. A magyar helyzetet tekintve biztató, hogy az NMHH március 26-án élénk érdeklődés mellett, több mint 128 milliárd forintért értékesítette a tavaly indult eljárásba bevont frekvenciák zömét, a Telekom pedig a Vodafone után Magyarországon másodikként, április 9-én már el is indította kereskedelmi 5G-szolgáltatását.

Egységes európai adatfelhasználási megközelítésre van szükség

Az NMHH összefoglalója röviden kitér az Európai Bizottság által április 8-án kiadott ajánlásra is (a Bizottság 2020/518 a COVID-19-válság leküzdéséhez és az abból való kilábaláshoz szükséges technológia és adatok, különösen a mobilalkalmazások és az anonimizált mobilitási adatok használatára szolgáló közös uniós eszköztárról), amely részletezi, milyen intézkedésekre van szükség a koronavírus elleni mobilapplikációk és mobilitási adatok felhasználásakor. A különféle nemzeti intézkedések ugyanis – például a cellaadat-alapú nyomon követés – aggályokat vetnek fel az alapvető jogokkal kapcsolatban.

A bizottság már rögzített néhány általános biztosítékot, köztük azt, hogy a személyes adatokat kizárólag a vírus elleni védekezéshez lehet feldolgozni; kereskedelmi vagy bűnüldözési célokra nem. Rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy szükség van-e a személyes adatokra, amikor pedig már nem, az érintett adatokat meg kell semmisíteni, kivéve, ha azok tudományos értéke meghaladja a személyes jogokra gyakorolt hatásukat. Mindemellett a bizottság kiemelte: a mobilitási adatokra nagy szükség van a járvány terjedésének feltérképezéséhez és előrejelzéséhez, a kórházak szükségleteinek becsléséhez, valamint a korlátozási és más intézkedések hatékonyabbá tételéhez.”

Forrás:
Hogyan alakítja a hírközlési piacot és szabályozást a koronavírus?; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2020. április 29.

Társadalom, gazdaság, művelődés

H-UNCOVER – Reprezentatív felmérés a koronavírus elleni küzdelemben

„Május 1-től közel 18 ezer fő bevonásával országos vizsgálatsorozat indul hazánk négy orvosokat képző egyeteme – a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem – és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közreműködésével. A csaknem 500 településen élőket érintő reprezentatív kutatás célja, hogy pontos képet adjon a járvány kiterjedéséről és az új típusú koronavírussal fertőzöttek és átfertőzöttek valós számáról.

A tesztelésen a KSH által vett véletlenszerű kiválasztással képzett minta alapján, 17 787 fő meghívásos módon vehet részt az ország egész területéről. A mintában szereplő személyek a 14 éves és idősebb népesség köréből kerültek ki. A felvételben résztvevők a szűrővizsgálatot megelőzően egy kérdőívet is kitöltenek, így fontos információkhoz juthatunk többek között a kockázati tényezőkről.

A kiválasztott személyek az egész országból, véletlenszerűen kerültek kiválasztásra, így a mintában szereplő minden egyes résztvevő kulcsszerepet játszik a járvány elleni küzdelemben, mivel sok, hozzá hasonló embert képvisel. A kutatásban azok részvétele is rendkívül fontos, akiknek semmilyen tünetük vagy betegségük nincs.

A felvétel időtartama két hét, május 1. és május 14. között kerül végrehajtásra.

A felvételre kijelölt személyek közvetlen értesítést, felkérő levelet kapnak Ügyfélkapun, telefonos megkereséssel vagy postai úton.

A felmérésben érintettek a felkérő levélben található azonosító segítségével jelezhetik a tesztelésben történő részvételi szándékukat a regisztrációs felületen. A regisztrációt követően minden résztvevőnek lehetősége nyílik a kérdőív elektronikus kitöltésére. Amennyiben nem élnek ezzel a lehetőséggel, a KSH munkatársai telefonon fogják megkeresni a kérdőív kitöltése céljából.

A kérdőív kitöltését követően előzetesen meghatározott időpontokban az ország hét régiójában klinikákon, közintézményekben, járóbeteg ambulanciákon, és szűrőbuszokban várják azokat, akik előzetesen levélben, telefonon értesítést kaptak és kitöltötték a kérdőívet.

Az országos tesztelés eredményét várhatóan május második felében hozzák nyilvánosságra. Aki részt vesz a vizsgálaton, az kivétel nélkül értesítést kap az eredményeiről. A reprezentatív minta lehetőséget nyújt arra, hogy a kutatás eredményeit korcsoportos bontásban is vizsgálják.”

Forrás:
H-UNCOVER – Reprezentatív felmérés a koronavírus elleni küzdelemben; Központi Statisztikai Hivatal; 2020. április
Térkép: települések és a szűrést végző egyes egyetemek illetékességi területei
Településlista letölthető változat, xlsx-ben

Megvásárolta a Magyar Posta Zrt. a Díjbeszedő Csoport három tagvállalatának többségi részesedését

„A Magyar Posta két leányvállalatán keresztül megvásárolta a Díjbeszedő Csoporthoz tartozó három tagvállalatnak (Díjnet Zrt., Díjbeszedő Faktorház Zrt. és Díjbeszedő Informatikai Kft.) a Takarék Invest Kft. tulajdonában álló részesedését. A tranzakciót a felek 2020. április 30-án zárták.

A tranzakció célja, hogy a digitális szolgáltatások iránti fokozott igények kiszolgálását segítse és ezáltal a Magyar Posta Csoport hosszú távú eredményességét biztosítsa. A Posta alaptevékenységéhez és fejlesztési terveihez jól illeszkedik a Díjbeszedő Csoport vállalatainak profilja, és a szinergiák még teljesebb kihasználása mellett lehetőség nyílik – a hagyományos postai tevékenységek mellett – a postai szolgáltatásokhoz kapcsolható digitális ügyféligények magasabb fokú kiszolgálására.

A lépés szervesen illeszkedik a Takarék Csoport szervezeti-szerkezeti átalakításába, amelynek egyik célja a működési profil ésszerűsítése és megtisztítása, a banki alaptevékenységekhez szorosan nem kötődő területek leépítése. A Takarék Invest Kft. a Csoport 2018 novemberében elfogadott üzleti stratégiájának megfelelően döntött az üzletrészek értékesítéséről, a tranzakciók értékbecslésére vezető nemzetközi tanácsadó cég bevonásával került sor.

A Díjnet Zrt. 51%-os részesedését a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. vásárolta meg, a Díjbeszedő Faktorház Zrt. 51%-os valamint a Díjbeszedő Informatikai Kft. 50%-os részesedését pedig a Díjbeszedő Holding Zrt. A Magyar Posta Zrt. a tranzakcióval közvetett, teljes irányítást szerzett ezen vállalatok felett.”

Forrás:
A Magyar Posta megvásárolta a Díjbeszedo Csoport három tagvállalatának többségi részesedését; Magyar Posta; 2020. április 30.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. május 4.

Amerika választásra készül – sokan biztosra veszik az újabb „beavatkozási” kísérleteket

A 2016. évi amerikai elnökválasztási kampány szokatlanul kiélezett belpolitikai küzdelmet hozott, egyben megágyazott néhány olyan kifejezés globális elterjedésének, mint amilyen a „fake news”, vagy a „kibermanipuláció”. A fake news, azaz az „álhír” talán az egyszerűbb eset: ide tartozik minden olyan közlés, ami valótlant terjeszt, vagy a valóság valamilyen elferdített változatát sugallja, és mindezt elsősorban az elektronikus csatornákon, különösen a közösségi média tereiben teszi. Egyszerűségről, egyértelműségről persze a valóságban szó sincs. Ellenkezőleg. Az utóbbi évek politikai csatározásait – belföldön és a nemzetközi kapcsolatokban egyaránt – jellemző végletes polarizáció a közlések, az információ óhatatlan „kétolvasatúságát” hozta el: ami az egyiknek hír, az a másiknak propaganda. A fogalmak és a mögöttük levő jelenségek képlékenységét azonban mi sem tükrözi jobban, mint az amerikai politika által kreált másik nyelvi „sláger”, különös szóhasználat: a „meddling”. Ami az USA politikai elitje és tájékoztatási eszközei szerint 2016-ban feldúlta az ország demokratikus rendjét, az külföldi hatalmak, elsősorban az oroszok által elkövetett „meddling” volt. Ez a szó egyszerre sugall sok mindent – és ugyanakkor nem jelent semmi kézzel foghatót. Nincsen mögötte egyértelmű, konkrét cselekedet. Jelentése magyarul leginkább a „belepiszkálás”, „illetéktelen beleavatkozás” lehetne, a valóságos cselekedeteket azonban a hallgató képzeletére bízza. A koronavírus járvány ugyan erősen felborította az amerikai választási rendszer szokásos menetrendjét, ám a kampányok lassan, de biztosan erőre kapnak. És ezzel párhuzamosan megjelentek az első hangok is, amelyek biztosra veszik: ellenérdekelt külföldi hatalmak most sem mulasztják el az alkalmat, hogy „belepiszkáljanak” az Egyesült Államok új elnökének megválasztásába. Ebben az összefüggésben két hír is érdeklődésre tarthat számot.

A hét fontos eseménye volt, hogy a Microsoft cég újabb elemekkel bővítette azt az eszközrendszert, ami az amerikai választási rendszer hivatalnokait szándékozik támogatni, a választás nyugalmát, biztonságát fenyegető esetleges kiberbeavatkozásokkal szemben. A technológiai óriáscég már a hónap elején bejelentette egy új szolgáltatásának elindítását: az Electronic Security Advisors, az az Elektronikus Biztonsági Szakértők a novemberig terjedő választási időszakban kínálnak támaszt az állami- és szövetségi választási tisztviselőknek az elektronikus rendszereiket érő támadások elhárítására, illetve az esetlegesen sérülő rendszerek gyors visszaállítására. Most a Microsoft digitális diplomáciáért és kiberbiztonságért felelős igazgatója, Jan Neutze újabb eszközök biztosítását jelentette be: a cég AccountGard nevű fenyegetettség előrejelző szolgáltatását kiterjesztik a választási irodák és a Kongresszus képviselőinek a rendszereire. A lépés része a vállalat két éve elindított Demokráciavédelmi Programjának.

A másik figyelemre méltó hír a választói közeg információ fogyasztási szokásaihoz kapcsolódik. A kormányzati háttérkutatásokban erős RAND cég friss jelentésben publikálta legújabb kutatási eredményeit, amiben az amerikai választópolgár információszerzési, hírfogyasztási szokásait vizsgálták meg. Fontos megállapításai között szerepel, hogy a televízió továbbra is őrzi kiemelkedő fölényét a társadalmi információforrások körében. Ami arra utal, hogy a kedélyeket felkavaró fake news jelenség hazai terepe, a közösségi média semmiképpen sem játszik meghatározó szerepet az amerikai szavazópolgár világképének alakulásában. Fontos megállapítás továbbá az is, hogy a polgárok kétharmadnyi többsége továbbra is megbízik a hírekben. Az információs forrásokkal kapcsolatos bizalom megingása pedig sokkal inkább a republikánusok szavazótáborát érinti.
Election Officials Get Access to Microsoft Security Tools; Phil Goldstein; StateTech Magazine; 2020. április 30.
What Americans Think of the News; Deanna Lee; RAND blog; 2020 április 28.

A világjárvány a globális konfrontációt látszik erősíteni – legalábbis a politika szintjén. Ezzel szemben a tudománydiplomácia a nemzetközi kooperációt erősíti – ha hinni lehet a számoknak

Aki azt gondolta, hogy a bajban, mármint: a komoly, életeket, társadalmakat veszélyeztető bajban a mindennapok konfliktusai egy időre háttérbe szorulnak – az keservesen csalódott. Az utóbbi fél évtizedben stabil ütemben erősödő nagyhatalmi szembenállás, ami az USA és Kína közötti kereskedelmi háborúval tavaly újabb szintre lépett, nem csitul a koronavírus okozta fenyegetés közepette sem. Sőt. A válság kirobbanásáért kölcsönösen egymást okoló retorika minden nappal élesebbé válik és joggal vetődik fel: a szembenálló nagyhatalmak egyre konfrontatívabb hozzáállása mögött a hazai bázisoknak szóló üzenetek is jócskán előfordulhatnak. Elemzők úgy vélik: a kínai vezetés otthoni tekintélyét – a relatíve gyors és hatékony válságkezelés ellenére – megtépázhatta a járvány. Ugyanakkor az Egyesült Államokat kirívóan felkészületlenül érő pandémia alapvetően befolyásolhatja az idei elnökválasztás kimenetelét. A politika szintjén tehát a szembenállás, a konfrontáció erősödésével számolhatunk.

Éppen ezért látszanak különösen fontosnak azok a kezdeményezések, amik a civil szférában kapcsolják össze azokat az államokat, amelyeknek politikai elitje (és sajtója) az egymásra történő mutogatással van elfoglalva. A rendszerváltásokat követő évtizedekben kibontakozó, majd az egyre erőteljesebb digitalizációval erőre kapó közdiplomácia, a public diplomacy egyik fontos részterülete mindig is a tudománydiplomácia volt. A fogalom (mint a nemzetközi kapcsolatok megannyi szava) kettős jelentéssel is bír: egyfelől a tudományos együttműködéseken dolgozó diplomaták erőfeszítéseit takarja. Másfelől azonban utal arra is, hogy a tudomány művelői, igazodva hivatásuk határokon átívelő jellegéhez, egyfajta összekötő kapcsot, hidat építenek kutatómunkájuk révén az egyes társadalmak között. Méghozzá olyan népeket köthetnek így össze, amelyek a „hivatalosságban” akár feszült viszonyban is lehetnek egymással. A párbeszéd fenntartása – ezt minden hivatásos diplomata jól tudja – a nemzetközi élet talán legfontosabb mozzanata és követelménye. Ezt az emberi hangot, a beszélő viszony fenntartását most leginkább azok a kutatók szolgálják, akik a koronavírus járvány megfékezéséért folytatnak egyfajta versenyfutást az idővel. A cél a vírus működésének pontos megértése, és különösen a védekezés, de leginkább a megelőzés eszközeinek, gyógyszereinek, vakcináinak kifejlesztése. Az időtényező fontos, hiszen társadalmak nem élhetnek karanténban. A kutatási idő éppen a nemzetközi együttműködéssel rövidíthető le. Miközben a nagypolitika szintjén az ellenséges retorika uralkodik az Egyesült Államok és Kína között, addig csendben, a háttérben szoros együttműködés alakul ki a két ország kutató között – állítja néhány frissen megjelent tudománymetriai jelentés. A Dataverz nevű dán adatelemző cég elemzése szerint az év eleje óta több mint 400 kutatási anyagot publikáltak közösen amerikai és kínai tudósok a koronavírushoz kapcsolódó témákban. Az egyéni (kutatói) együttműködéseken túlmutató, intézményi kooperációra is bőségesen akad példa: az amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) és a Hong Kongi Egyetem kulcsszerepet játszik a koronavírus kutatásokkal foglalkozó kínai és amerikai tudományos intézmények összekapcsolásában. Szintén a közös szerzőséggel publikált kutatási anyagok (cikkek) elemzése mutatja például a Kínai Tudományos Akadémia, a Kínai Járványügyi Hivatal és az Amerikai Közegészségügyi Hivatal, valamint az Észak-Karolinai Egyetem bábáskodása mellett kiépülő intézményes kapcsolódások rendszerét. Tudománydiplomáciai elemzők felhívják a figyelmet arra is: a mostani válsághelyzet sürgetése mellett az elmúlt 15-20 év szívós kapcsolatépítése nélkül ez a tudományos kooperáció aligha lenne elképzelhető.
As US and China fight, their scientists collaborate; Alison Snyder; Axios, 2020. április 30.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Katasztrófadiplomácia – egy hazai publikáció eredményeinek a fényében

A fenti témánkhoz kapcsolódva szeretnénk felhívni a figyelmet egy most megjelent hazai publikációra. A Külügyi Szemle tavaszi számában „Katasztrófadiplomácia. Egy fiatal tudományág tudománymetriai elemzése” címmel mutatja be Papp Bendegúz a környezeti és természeti válságokhoz kapcsolódó, specializált külügyi tevékenység szakmai-elméleti megalapozásának alakulását.

A mostani COVID-19 pandémiához kapcsolódó, feljebb már részben érintett erős nemzetközi politikai aktivitások elnevezésére egymás után születnek a sajtóban az újonnan kovácsolt elnevezések: a kezdeti orosz és kínai segélyakciók nyomán megszülető „maszkdiplomácia” mellett ma már egyre sűrűbben fordul elő a „járványdiplomácia” kifejezés. A fogalmi divatok által amúgy is fenyegetett nemzetközi kapcsolatokban, ahol burjánzanak a jól csengő elnevezések az egyes specializált, vagy újonnan felbukkanó résztevékenységekre, működési módokra, szóval ott nem árt a törekvés a fogalmak tisztázására. A tisztánlátás kedvéért tehát jó, ha úgy kezeljük, hogy mindezek az elnevezések a katasztrófadiplomácia – egyébként szintén nem túl régi – fogalomkörébe illeszkednek.

A Külügyi Szemlében most publikált tanulmány ennek a tudományterületnek a tudományos beágyazottságát vizsgálja, a Web of Science tudománymetriai adatbázis alapján. A témában (az adatbázisban „Disaster diplomacy” keresőszó alapján rögzített) 54 publikációt, illetve az azokra hivatkozó további 149 cikket elemzi a megjelenés éve, tudományterülete, szerzője, és közreadó folyóirata alapján. Az elemzés főbb megállapítása – ne feledjük, még alapvetően a koronavírus előtti időkben publikált anyagokról van szó! – az, hogy ebben a speciális témában (megközelítésben) döntően a 2010 utáni időkben jelenik meg az írott szakmai párbeszéd. Ugyanakkor a társadalom-, természet- és orvostudomány metszéspontjában működő szerzők csupán alkalmanként jelentettek meg tanulmányokat ebben a témában. Legalábbis mindeddig.
Katasztrófadiplomácia. Egy fiatal tudományág tudománymetriai elemzése; Papp Bendegúz; Külügyi Szemle; 2020. tavasz; 19. évf. 1. sz. (PDF)

A járvány és a modernizáció: Nepál diplomáciája is a digitalizáció felé mozdulna el

A diplomáciai szervezetek és gyakorlatok fokozatos digitalizálása elsősorban természetesen a nagy-, vagy középhatalmak külügyi apparátusait érintette az elmúlt másfél évtizedben. A jelek szerint azonban a COVID-19 járvány most néhány mindeddig konzervatívnak mutatkozó kisállam esetében is fordulópontot hozhat. Jól példázza ezt Nepál, ahol a diplomáciai szolgálat gyors digitalizációja most végre napirendre kerülhet. Az ország gazdaságát – az idegenforgalmat érő jelentős forgalom visszaesés következtében – várhatóan igen súlyosan érinti majd ez a válság, az emberi katasztrófákon túlmenően is. A gazdaság újraindításához, felpörgetéséhez intenzív multilaterális párbeszédet kell indítani a térségben. Márpedig, ez most már aligha képzelhető el az infokommunikációs eszközök erőteljes használata nélkül. Ebből a szempontból nyilván sokat nyom a latba a közvetlen (regionális) környezet is: a téma figyelői jól tudják, hogy India (Nepál egyik meghatározó szomszédja) az egyik legaktívabb felkarolója a diplomáciai folyamatok digitalizálásának. E közben a nepáli külügyi szolgálat legfeljebb szerénynek nevezhető lépéseket tett mindeddig a technológiai modernizáció terén: a külügyi tárcavezetőnek, akárcsak a minisztériumnak van ugyan saját Twitter-fiókja, viszonylag tekintélyes (néhány százezres) követőréteggel, ám ezeket az elektronikus csatornákat a külügyi igazgatás lényegében egyáltalán nem használja ki a diplomáciai folyamatok elősegítésére. Az e-diplomáciai ténykedés lényegében egy-egy protokolláris üdvözlet továbbítására szorítkozott mindeddig. Szakértők most egy elkülönített Digitális Diplomáciai Csoport felállítását javasolják a minisztériumon belül. A járvány okozta válság felszámolásában, elsősorban a külkapcsolataiban erősen elektronizált Indiával való COVID-19 bilaterális munkacsoport felállításában és működtetésében oroszlánrészt kapna ez az új szervezet, a nemzetközi együttműködési folyamatok menedzselésében.
Go digital on diplomacy; Sunil KC; my República; 2020. április 27.

Vietnám is bekerült a kiberhadviselők sorába

A kibertér egyre gyorsabban és biztosabban válik a geopolitikai versengés 5. dimenziójává. Egyes esetekben már kifejezett harctér, de békésebb formájában is az eszközökben alig válogató, kíméletlen vetélkedés színtere. Nem lehet nem észrevenni: a nagyhatalmak (USA, Oroszország, Kína) mellett már nem csak a regionális nagyok (Nagy-Britannia, Izrael, Irán), hanem egy lépcsőfokkal lejjebb elhelyezkedő, de markáns nemzeti érdekérvényesítőnek számító nemzetek is egyre sebesebben zárkóznak fel a kiberhadviselési képességekkel rendelkezők meglehetősen zártkörű klubjába. Márpedig ez a leírás szinte tökéletesen illeszkedik például Vietnámra, amely a hagyományos erőfelhalmozásban már eddig is jelentős regionális tényezőnek számított. Ezért aztán talán nem is kell annyira meglepődnünk azon, hogy a Kaspersky Lab szakértői a közelmúltban vietnámi hackerek nyomára bukkantak a Google cég rendszereiben. A kutatók szerint állami szervezetekhez köthető kibercsoport (akiket az APT32 kódnév alatt tartanak nyilván, és már közel 7 éve kísérnek figyelemmel) valójában nem a technológiai óriáscéget vette célba. A Google közkedvelt androidos Play Store alkalmazásboltját csupán csalétekként használták, és valójában egy rendkívül jól behatárolt közeget igyekeztek megcélozni a nekik szánt kártékony alkalmazásokon keresztül. Egyrészt az országban élő ellenzékieket célozták meg az akcióval (amelynek a Kasperskynél a Phantopm Lance nevet adták). Másrészt viszont a környező államok jól körülhatárolható csoportjait: bangladesieket, de főleg indiaiakat és kínaiakat. Egyszóval: az ország külpolitikai riválisainak kiszemelt polgárait.
How Spies Snuck Malware Into the Google Play Store—Again and Again; Andy Greenberg; Wired; 2020. március 28.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. április 27-április 30.

Ajánlati/Részvételi felhívás

OM projekt vizuál és audiotechnikai eszk. 2020-21
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/81
Közzététel dátuma: 2020.04.27.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Múzeum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.25.
Szolgáltatással vegyes bérleti szerződés – a Magyar Nemzeti Múzeum Országjáró Múzeum•kör•út projektje (2020-21.) megvalósításához szükséges vizuál- és audiotechnikai eszközök bérlete és üzemeltetése
Lásd bővebben

Tanácsadás a koronavírus okozta károk mérséklésére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/84
Közzététel dátuma: 2020.04.30.
Ajánlatkérő: Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.25.
Tárgy: Tanácsadói keretmegállapodás a koronavírus okozta károk mérséklésére, az ágazat rövid időn belüli talpra állítására és turizmusfejlesztési feladatok ellátására
A koronavírus (COVID-19) világszintű megjelenése óta a turizmus a világ jelentős részén egyre nehezebb kihívásokkal néz szembe. A járvány a magyar turizmus több mint tíz éves növekedésében jelentős mértékű visszaesést hozott. A koronavírus okozta károk mérséklése, az ágazat rövid időn belüli talpra állítása és a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 (NTS2030) megvalósítása az ajánlatkérők elsődleges célja. A feladatok implementálása rendkívül komplex, sokrétű tervezést, számos különféle szakmai terület (pl.: kulturális turizmus, bor- és gasztronómiai turizmus, hivatásturizmus, rendezvényturizmus, sportturizmus aktív-és természeti turizmus) és feladat összehangolt kezelését igénylő munka. Ezen feladatkör hatékony ellátásához, az ajánlatkérők külső tanácsadói erőforrást és kompetenciát kívánnak igénybe venni.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend: Érték áfa nélkül: 5.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

EMIR és Doktár alkalmazások támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/84
Közzététel dátuma: 2020.04.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.27.
Nyertes Ajánlattevő feladata az NMHH telephelyén üzemelő EMIR (Egységes Mérésügyi Információs Rendszer) és Doktár alkalmazások éles, teszt és dev környezetének alkalmazástámogatása, karbantartása, üzemeltetésének támogatása, hibáinak elhárítása, az esetleges meghibásodások bejelentésének fogadása érdekében ügyeleti rendszer biztosítása vállalkozási szerződés keretében a II.2.4) pontban, valamint a közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki leírásban részletezettek szerint.
Lásd bővebben

NIR – üzemeltetés, fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/82
Közzététel dátuma: 2020.04.28.
Ajánlatkérő: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.25.
Ajánlatkérő (AK) a nemzetpolitikai irányítás elvárásaival és a 233/2005 Korm.r. 2.§ (1) bekezdéssel összhangban létrehozta a nemzetpolitikai adatbázis egységes informatikai rendszerét, megteremtve ezáltal működési területének egységes támogatás-nyilvántartó rendszerét, valamint egységes tudományos adatbázisát. A Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (NIR) sikeres bevezetése alapvető változásokat idézett elő AK pályázatkezelésében és nyilvántartási folyamatainak végrehajtásában és tervezésében. A NIR a korszerű infokommunikációs technológiák alkalmazásával biztosítja az átláthatóságot, nyomon követhetőséget, ellenőrizhetőséget, hozzájárulva ezzel a Kormány nemzetpolitikai stratégiájában meghatározott célok eléréséhez.
Szükségessé vált a NIR további fejlesztése, mely során figyelemmel kell lenni a szervezeti egységenként jelenleg eltérő, egyes konstrukciókra vonatkozó eljárásrendekre, belső szabályrendszerekre, jogszabályokra, különböző döntéshozó testületek joggyakorlatára. AK célja, hogy egységes pályázatkezelő informatikai rendszerrel támogassa valamennyi szakfeladatának ellátását, amelynek végrehajtása érdekében a NIR ilyen irányú továbbfejlesztésére is szükséges a fejlesztési kapacitás keret biztosítása. Az integráció megvalósításával évente nagyságrendileg 20.000 felhasználóval, azok pályázatával, támogatói okirataival és elszámolásaival növekedhet a rendszer terhelése.
A nyertes Ajánlattevő (AT) feladata az érintett, vagy azokhoz kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztői támogatási feladatainak ellátása, egyúttal a NIR folyamatos üzemeltetése.
Lásd bővebben

Binex flow rendszer üzemeltetése,továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/82
Közzététel dátuma: 2020.04.28.
Ajánlatkérő: Debreceni Intézményműködtető Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.25.
Ajánlatkérő birtokában lévő, 33 óvodai intézmény 49 telephelyén, 51 db iskolai intézményben és 12 bölcsődei intézményben a gyermek és dolgozói étkeztetési feladatokat kezelő BinexFlow Közétkeztetési Rendszer ASP szolgáltatás keretében történő üzemeltetése, felhasználói támogatása, jogszabálykövetése, megrendelői igényeknek megfelelő továbbfejlesztése. Amely informatikai rendszer alkalmas a gyermekétkeztetés komplex menedzselésére, az étkező személyek adminisztrálása, kedvezmények kezelésére, számlázásra, kimutatás kezelésre, kimutatások összesítésére, és úgy általában az élelmezés-szervezés feladatainak teljes vertikumára, valamint az éves tervezés szintjén a háttértámogatásra az előírt rendelkezésre állási paraméterekkel, szoftverüzemeltetési- és felhasználói támogatással.
Lásd bővebben

PannonRIS rendszer supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/83
Közzététel dátuma: 2020.04.29.
Ajánlatkérő: Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.28.
A Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület,mint ajánlatkérő (Megrendelő) és a PannonRIS rendszer üzemeltetője a PannonRIS rendszerkarbantartási és üzemeltetési feladataihoz kapcsolódó support tevékenység ellátására kér ajánlatot.
Lásd bővebben

LRL rendszer kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/83
Közzététel dátuma: 2020.04.29.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.12.
A létfontosságú rendszerek és létesítmények kijelölésének és védelmének folyamatát támogató informatikai rendszer (LRL rendszer) kialakítása: számítógépes programalkotás keretében történő tervezése, kialakítása és üzembe helyezése.
Az LRL rendszert webes felületen kell megvalósítani.
Az LRL rendszer feladata az, hogy támogassa az azonosítási jelentés és az üzemeltetői biztonsági terv NMHH-n belüli kezelésének folyamatát, valamint ki lehessen szűrni azokat a szolgáltatókat, amelyek nem tettek eleget az azonosítási jelentés megküldésére vonatkozó jogszabályi előírásnak.
A rendszer fő eleme egy ügy lapja. Minden ehhez kapcsolódik.
Az LRL rendszerben nyilvántartandó adatok: szolgáltatók (pl.: név, cím, adószam, kapcsolattartó, szolgálta-tás), ügyek (1-1-es megfeleltetés minden azonosítási jelentéshez), üzembiztonsági tervek, szakhatóságok, rendszerelemek (csak a kijelöltek), valamint a rendszer működéséhez szükséges adatok.
Lásd bővebben

Elektronikus jegyértékesítési rendszer bevezetése.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/83
Közzététel dátuma: 2020.04.29.
Ajánlatkérő: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.27.
Önálló entitást biztosító, működő elektronikus, moduláris, központi adatbázisra épülő közösségi közlekedési jegyértékesítési, számlázó, statisztikai és ellenőrzési rendszer szoftver bérbevétele a és üzemeltetése a GYSEV Zrt. számára a kapcsolódó fedélzeti hardverkörnyezet biztosításával.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Archi FM support és licenszkövetés – felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/81
Közzététel dátuma: 2020.04.27.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.08.
ARchiFM.Net és Archicad területgazdálkodás licenszek szoftverkövetés nyújtása 12 hónapra
Szoftverkövetés az alábbi licenszekre:
ArchiCAD 8 konkurens felhasználóra:
Archifm.net területgazdálkodás modul 28 konkurens felhasználóra
Archifm.net mantenance modul 5 konkurens felhasználóra.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Informatikai központ bútor beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/84
Közzététel dátuma: 2020.04.30.
Ajánlatkérő: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Ava-Pack Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Adásvételi szerződés a Kaposvár Kórház déli tömb egykori anyaépület informatikai központként történő hasznosításához kapcsolódó, az intézmény épületébe beszerzésre kerülő bútorok, egyéb használati eszközök tárgyában.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.104.256,- Ft
Lásd bővebben

Check Point tűzfal rendszer partneri támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/84
Közzététel dátuma: 2020.04.30.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Innomatrix Services Kft.
Ajánlattevő feladata az MTVA két telephelyének határvédelmét biztosító redundáns Check Point tűzfal rendszer és az azon futó biztonsági szoftvercsomagok folyamatos partneri un. first line (partneri) támogatásának biztosítása, mely üzemeltetés-biztonsági szempontból kritikus fontosságú.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.480.000,- Ft
Lásd bővebben

Baranya Paktum II. – eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/84
Közzététel dátuma: 2020.04.30.
Ajánlatkérő: Baranya Megyei Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt.;FERLING Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Ex Ante Tanácsadó Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság
„A Foglalkoztatási Szövetkezés Baranya Felzárkózásáért 2020” című TOP-5.1.1-15-BA1-2016-00001 kódszámú projekthez kapcsolódó befektetésösztönzési, gazdaságfejlesztési stratégia és akcióterv elkészítése, kapcsolódó feladatok ellátása; valamint a foglalkoztatási partnerség (Paktum) működési tapasztalatainak összegyűjtése, illetve megosztása Vállalkozási Szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 30.541.617,- Ft
Lásd bővebben

POLISZ rendszer üzemeltetése, továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/84
Közzététel dátuma: 2020.04.30.
Ajánlatkérő: Debreceni Intézményműködtető Központ
Nyertes ajánlattevő: Magyar Közigazgatásfejlesztési és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő birtokában lévő legalább 200 fő, legfeljebb 350 fő egyidejű felhasználót és legalább 45 darab költségvetési szervet kiszolgáló, Polisz Integrált Gazdálkodási és Ügyviteli rendszer üzemeltetése, szakmai támogatása, jogszabálykövetése, megrendelői igényeknek megfelelő további rendszerfejlesztése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 30.822.000,- Ft
Lásd bővebben

KÖKÉNY rendszer bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/82
Közzététel dátuma: 2020.04.28.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A közlekedési képzési és vizsgáztatási folyamatok egységes és központosított kezelését, valamint a vizsgáztatás elektronikus lebonyolítását támogató komplex irányítási rendszer (KÖKÉNY rendszer) bevezetése és kapcsolódó eszközök szállítása, szolgáltatások nyújtása az alábbiakra kiterjedően:
• A KÖKÉNY Közlekedési képzési és vizsgáztatási alapmodul, a 3/2018. (II. 21.) BM rendelet szerinti tanúsítással rendelkező KÖKÉNY Tanúsított iratkezelési szoftver modul, a KÖKÉNY Személyügyi és gazdálkodási modul és a KÖKÉNY űrlapszerkesztő és űrlapkitöltő modul megvalósítása, tesztelési környezetének kialakítása, és tesztelésének támogatása.
• Az éves szinten várhatóan több mint 250 000 fő vizsgaügyei iratkezelési feladatait támogató KÖKÉNY Tanúsított iratkezelési szoftver modul, a KÖKÉNY Személyügyi és gazdálkodási modul, valamint a KÖKÉNY űrlapszerkesztő és űrlapkitöltő modul testre szabásának megtervezése és testre szabása a modulok által támogatandó eljárásoknak, feladatoknak megfelelően, valamint a testre szabott modulok tesztelésének támogatása, dokumentációinak kidolgozása és bevezetésük előkészítése.
• Az éves szinten várhatóan több mint 250 000 fő vizsgaügyei ügyintézését támogató KÖKÉNY Közlekedés képzési, vizsgáztatási és elektronikus ügyintézési modul megtervezése, megvalósítása, testre szabálya a modul által támogatandó képzési, vizsgaügyviteli és elektronikus ügyintézési folyamatoknak és feladatoknak megfelelően, valamint a modul tesztelésének támogatása, dokumentációinak kidolgozása és bevezetésének előkészítése.
• A KÖKÉNY Közlekedés képzési, vizsgáztatási és elektronikus ügyintézési modul, a KÖKÉNY Tanúsított iratkezelési szoftver modul, a KÖKÉNY Személyügyi és gazdálkodási modul és a KÖKÉNY űrlapszerkesztő és űrlapkitöltő modul iratkezelési és számlázási szintű integrációjának megtervezése, megvalósítása, tesztelésének támogatása, és az integrált modulok bevezetésének és élesítésének előkészítése.
• A felhasználók KÖKÉNY modulok használatára történő felkészítését segítő távoktatási tananyagok kidolgozása, valamint a kidolgozott tananyagokra építve a felhasználók körében rendszerhasználati elektronikus távoktatási tanfolyamok lebonyolítása a Nyertes Ajánlattevő által szolgáltatásként biztosítandó zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben
• A több mint 1250 iskolavezető részére megtartandó, 24/2005. (IV. 21.) GKM rendeletben szabályozottak szerinti iskolavezetői továbbképzéshez elektronikus távoktatási tanan
yag(ok) kidolgozása, valamint a tananyag(ok) elérhetővé tétele a Nyertes Ajánlattevő által szolgáltatásként biztosítandó zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben
Opcionális rész:
• KÖKÉNY Vasúti képzési és vizsgáztatási almodul megtervezése, megvalósítása, testre szabása az almodul által támogatandó képzési, vizsgaügyviteli és elektronikus ügyintézési folyamatoknak és feladatoknak megfelelően, valamint az almodul tesztelésének támogatása, dokumentációinak kidolgozása és bevezetésének előkészítése
A KÖKÉNY Közlekedési képzési és vizsgáztatási alapmodulhoz, a KÖKÉNY Közlekedés képzési, vizsgáztatási és elektronikus ügyintézési modulhoz, a KÖKÉNY Tanúsított iratkezelési szoftver modulhoz, valamint a KÖKÉNY űrlapszerkesztő és űrlapkitöltő modulhoz korlátlan számú felhasználó általi használatot, a KÖKÉNY Személyügyi és gazdálkodási modulhoz 50 fő személyügyi és gazdálkodási feladatokat ellátó felhasználó általi használatot biztosító, legalább Magyarország területére vonatkozó és határozatlan időre szóló licenszek átadása, továbbá 300 db kézi számítógép (tablet) beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.589.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Mobil telekommunikációs szolgáltatások biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/82
Közzététel dátuma: 2020.04.28.
Ajánlatkérő: Komlói Közös Önkormányzati Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Partneri csomagban 4000 db + 30% előfizetés mobil távközlési szolgáltatásokkal történő ellátása;
Vezetői csomagban 400 db + 30% előfizetés mobil távközlési szolgáltatásokkal történő ellátása;
Kapcsolódó adatforgalmi szolgáltatás biztosítása;
Alközponti szolgáltatás biztosítása az alábbiak szerint:
– 75 mellék (melyből 9 vezetői, 10 titkári)
– 30 egyidejű beszédcsatorna,
– egyéb szolgáltatások: tarifikáció, IVR, főnök titkári funkció,
– 1 db 2 csatornás GSM adapter,
– vezetékes forgalom,
– jelenlegi vezetékes hívószámok megtartása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 208.139.040,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eredményről – SZTIR-SZOFI fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/82
Közzététel dátuma: 2020.04.28.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Visoft Korlátolt Felelősségű Társaság;Capsys Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság;IP Systems Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A MAVIR ZRt. üzemirányítási, üzem-előkészítési és üzemértékelési folyamatainak informatikai támogatását ellátó legalább 100 felhasználót kiszolgáló 7/24 órás környezetben üzemelő, tartalékolt infrastruktúrán futó SZTIR és SZOFI alkalmazásokhoz kapcsolódó szoftverfejlesztésre kíván keretmegállapodást kötni, mely különösen az alábbiakat foglalja magába:
— Oracle SQL fejlesztés,
— Oracle JAVA alapú rendszer fejlesztés,
— Weblogic alkalmazásszerver alapú Java rendszer fejlesztés,
— Oracle SOA Suite alapú rendszer fejlesztés,
— villamosenergia-ipari üzleti folyamatot támogató szoftver fejlesztése,
— szoftver rendszer műszaki és funkcionális specifikációjának készítése,
— agilis alkalmazásfejlesztési módszertan (pl. SCRUM) alkalmazása,
— CIM (Common Information Model) alkalmazása.
A keretmegállapodás keretösszege 425 000 000 Ft, amely keretében a várhatóan egyidejűleg végzett egyedi szolgáltatások mennyisége/becsült értéke:150 000 000 Ft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 425.000.000,- Ft
Lásd bővebben

CRM rendszer üzemeltetése és továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/83
Közzététel dátuma: 2020.04.29.
Ajánlatkérő: Müpa Budapest – Művészetek Palotája Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Crane International Gazdasági és Kommunikációs Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A Müpa CRM rendszerének üzemeltetése és továbbfejlesztése. A rendszer által kezelt adatbázisokban található személyek felé történő kommunikáció kezelése és lebonyolítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 40.583.000,- Ft
Lásd bővebben

UAS mérési képesség megteremtése egyes részei
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/83
Közzététel dátuma: 2020.04.29.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: SVALE Technology Távközléstechnikai és Informatikai Tanácsadó Kft.;Rotors & Cams Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
UAS mérési képesség megteremtése egyes részei
Pilóta nélküli légijármű rendszer és a hozzá kapcsolódó mérő- és feldolgozó rendszer és kapcsolódó szolgálttások az alábbi részajánlattételi lehetőségekkel.
1. rész: Térerősség mérésre alkalmas mérőműszer antennákkal
2. rész: Szoftver és kommunikációs interfész
3. rész: Drón bérleti és támogatási szolgáltatások
4. rész: Szakértői támogatás és mérnöki tevékenység biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 118.944.000,- Ft
Lásd bővebben

Web televíziós adáslebonyolító beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/83
Közzététel dátuma: 2020.04.29.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: MEDIA NETWORKS Telekommunikációs és Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés – MTVA Web televíziós adáslebonyolító beszerzése, gyártói és first line támogatás nyújtása tárgyában 3 év időtartamban
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 171.910,- EUR
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/84
Közzététel dátuma: 2020.04.30.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Csoportos egészségbiztosítási szolgáltatás
93 fő számára egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtása
– 52 fő számára alap egészségbiztosítási szolgáltatás
– 41 fő részére bővített egészségbiztosítási szolgáltatás
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást a Kbt. 75.§ (2) bekezdés d) pontja alapján (a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható) eredménytelenné nyilvánította.
Lásd bővebben

Személyügyi nyilvántartó alkalmazásrendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/84
Közzététel dátuma: 2020.04.30.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlatkérő által ellátott intézmények humánpolitikai feladatainak ellátását támogató, a vonatkozó jogszabályokban (Műszaki leírás 3.1.1. pont), valamint az érintett intézmények (Műszaki leírás 5. pont) által meghatározott és a Műszaki leírásban ismertetett követelményeknek megfelelő köztisztviselői nyilvántartó humánpolitikai program (továbbiakban: Személyügyi Rendszer) és moduljainak biztosítása a hozzá szükséges licencekkel, jogszabálykövetéssel és támogatási feladatokkal.
Megnevezés:
1 db Személyügyi rendszer (állami vezetői is) kialakításához szükséges licencek: 92 terminálra vagy 5090 főre, melyből fix: 65 terminálra vagy 3570 főre; opció: 27 terminálra Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárás – tekintettel arra, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be – a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Kábelezési anyagok beszerzése – 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/84
Közzététel dátuma: 2020.04.30.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Informatikai eszközök adatközponti telepítéséhez szükséges patch kábelezési anyagok.
Optikai patch kábelek: 4350 db
Optikai MPO patch kábelek: 480 db
Réz patch kábelek: 4150 db
Erősáramú tápkábelek: 580 db
Szerelvények: 510 db
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Lásd bővebben

Képzési csomagok I.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/84
Közzététel dátuma: 2020.04.30.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Piacképes, kurrens végzettséget nyújtó IKT képzési programcsomagok, és szolgáltatás biztosítása felsőoktatási hallgatóknak I.
Linux alapú, vagy azzal egyenértékű, azaz: Linux alapú rendszerek (disztribúciók) telepítése és/vagy beüzemelése (Red Hat, Ubuntu, SuSe, Fedora)
LabVIEW alapú, vagy azzal egyenértékű azaz: virtuális műszer (VirtualInstrument, VI) megvalósítására alkalmas grafikus programozási környezet (SCADUS, TestStand)
Cisco alapú, vagy azzal egyenértékű azaz: TCP/IP hálózatok,menedzselhető hálózati eszközök konfigurálása, kiépítése, kezelése hallgatói laborcsomagok szállítása és konfigurálása, kiépítése, és kezelése , valamint vizsgalehetőség és szakmai felkészítés biztosítása.
Oracle Workforce Development Program vagy azzal egyenértékű azaz: adatbáziskezelő rendszer, mely többfelhasználós, hálózatos környezetben, adatbázisokhoz való hozzáférést, rendszeres és a felhasználói folyamatok zavartalan működést biztosító szoftveralkalmazás. (MySQL, MS-SQL, MariaDB)o ktatási segédlet hozzáférésének beszerzése (telepítéssel, és üzemeltetéssel), valamint vizsgalehetőség és szakmai felkészítés biztosítása.
Ajánlattevő a Microsoft ImagineAcademy-ben elérhető vonatkozó tudásanyag megszerzését (Web fejlesztés és/vagy kiszolgáló-szerver konfiguráció/installáció/fejlesztés és/vagy adatbázis-kezelő rendszer adminisztráció/fejlesztés/lekérdezés és/vagy adattárház építés/implementálás), valamint a hallgatók certifikált vizsgaletételét segítő felkészítést szolgáltat a megjelölt témával egyenértékű, vagy újabb tananyag biztosításával.
GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 A megkötésre kerülő szerződés 100,000000 % Európai Uniós támogatásból és 00,000000 % önerőből valósul meg, szállítói finanszírozás útján.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az eljárás eredményességére vonatozó döntés
I. részajánlat: Képzési csomagok I. – Linux rész eredménytelen a Kbt. 75. § (2) bek. e) pontja szerint, mert az adott részajánlat vonatkozásában csak egy ajánlatot nyújtottak be.
II. részajánlat: Képzési csomagok II. – LabVIEW rész eredménytelen a Kbt. 75. § (2) bek. e) pontja szerint, mert az adott részajánlat vonatkozásában csak egy ajánlatot nyújtottak be.
IV.. részajánlat: Képzési csomagok IV. – Oracle rész eredménytelen a Kbt. 75. § (2) bek. e) pontja szerint, mert az adott részajánlat vonatkozásában csak egy ajánlatot nyújtottak be.
V. részajánlat: Képzési csomagok V. – Microsoft rész eredménytelen a Kbt. 75. § (2) bek. e) pontja szerint, mert az adott részajánlat vonatkozásában csak egy ajánlatot nyújtottak be.
III. részajánlat Képzési csomagok III – Cisco rész a Kbt. 75. § (1) bek. b) pontja szerint eredménytelen
Lásd bővebben

Szakirodalom

Koronavírus-járvány: a rezíliencia erősítése nem csak a védekezésben, hanem az átalakításban is segít

„Az Európai Unió hivatalos publikációs oldalán (op.europa.eu) megjelent friss tanulmányban az EU közös kutatócsoportjának (JRC) kutatói a koronavírus-járvány elleni küzdelem kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy az elsődleges, rövidtávú védekezési szempontokon túl hogyan lehet szem előtt tartani továbbra is az alapvetően fontos társadalmi és gazdasági célok elérését a rezíliencia, a rugalmas ellenálló- és megújuló-képesség erősítésén keresztül (Time for transformative resilience: the COVID-19 emergency). Mint a szerzők írják, a COVID-19 nem csak a kórházak, azon belül is az intenzív kezelés terhelhetőségét tette próbára, tesztelve az egészségügyi ellátórendszer ellenállóképességét, hanem nyomás alá helyezte ma már szinte minden ország társadalmát és gazdaságát is, súlyos károkat okozva azokban. Láthatóvá lett az EU és országainak sérülékenysége, félelem és pánik terjedt az emberek közt, a drámai következmények egy része pedig várhatóan hosszútávon is rányomja bélyegét életünkre.

A 2008-as gazdasági világválság és annak kezelése során az EU felfegyverezte magát a pénzügyi szektorból induló válságokkal szemben, de a COVID-19 vészhelyzet egészen más természetű. Egyben erős figyelmeztetést jelent a kormányoknak arra nézve, hogy a jövőben is szembe kell nézniük olyan válságokkal, amelyek előrejelezhetetlenek, természetük ismeretlen, és amelyek a természeti környezet pusztulása és a mély gazdasági összekapcsolódások révén az egész világot sérülékennyé teszik. De vajon hogyan készíthetjük fel magunkat előre nem látható, ma még nem is ismert sokkhatásokra? Hogyan hozhatjuk meg a helyes, vagy legalább a viszonylag legmegfelelőbb társadalmi döntéseket, hogyan gondolhatjuk át egész társadalmi-gazdasági modellünket, életstílusunkat és az ezeken belüli szükséges kompromisszumokat a közjó védelmében? A megoldásban a társadalom rezílienciája kulcsszerepet játszik – ez tesz képessé minket arra, hogy eredményesen nézhessünk szembe a sokkokkal és a folytonos strukturális változásokkal, úgy, hogy megőrizzük a társadalmi jólétet, senkit nem hagyunk magára, és nem kötünk kompromisszumot a jövő generációinak rovására.

A válságkezelés célja, hogy az élet visszatérjen a rendes kerékvágásba – az új normalitás azonban várhatóan más lesz, mint volt a járvány előtt. A tanulmány szerzőinek fő üzenete, hogy a normalizálódás ne visszafordulás legyen a korábbi gyakorlathoz, hanem előreugrást jelentsen egy gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt fenntarthatóbb modell felé. Mivel ez önmagától nem következne be, a szakpolitikáknak kell biztosítaniuk az ehhez szükséges pozitív impulzusokat. Az EU minapi állásfoglalását idézve, ez magába foglalja a digitális és a zöld átalakulás célkitűzéseit, megvalósítása pedig a veszélyhelyzetből való kivonulási stratégiák összehangolását, átfogó helyreállítási terveket és korábban példa nélküli befektetéseket igényel. A szükséges tanulságok levonásában kiemelt szerepe van a társadalmi rezíliencia értékelésére is a friss tapasztalatok alapján.

A tanulmány szerint a sürgős intézkedések terén – mindenekelőtt az egészségügyben – az EU országai gyorsan reagáltak, beleértve ennek tudományos és kutatási vonatkozásait is. A tudomány segítsége azonban ezen messze túlmutathat, és segíthet megtervezni a ma még előre nem látható, váratlan jövőbeli válsághelyzetek kezeléséhez szükséges útmutatók keretrendszerét és követendő protokollját. Szintén segíthet feltárni azokat a dimenziókat, amelyek mentén a válság tartós eltolódást eredményez, és kidolgozni azokat a szakpolitikákat, amelyekkel ezek az elmozdulások a társadalom javára fordíthatók.

A publikációban a szerzők összegezik a JRC elmúlt öt évének tudományos munkájából levonható stratégiai tanulságokat az EU sérülékenységére és rezílienciájára vonatkozóan, az eddigi kihívásokra és válságokra adott válaszok alapján, rávilágítva arra, hogy a tapasztalatok alapján mi jellemzi a nagyobb rezílienciát felmutató országok válságkezelését. Koncepciójuk a társadalmi átalakító rezíliencia (societal transformative resilience), ami a kulcsot jelenti a társadalmak felkészülésében a jelenlegi és jövőbeli válságok megküzdésére, kifejlesztve ehhez a szükséges kapacitásokat, képességeket.

A tanulmány végül javaslatokat fogalmaz meg a koronavírus-válság kezelése kapcsán.

Először is, intézkedéseket kell hozni a COVID-19 miatt sérült fizikai, társadalmi és humántőke újraépítése érdekében. Ez az eddiginél jobb és erősebb koordinációt igényel a szektorális beavatkozásokban, fejlesztést a társadalmi és humántőke mérhetőségében és nyomon követhetőségében, az állami és magánkiadások innovatív osztályozásának adaptálásában.

Másodszor, bár a szakpolitikai intézkedéseknek szükségszerűen a rövidtávú lépésekre kell fókuszálniuk, szem előtt kell tartani a középtávú szempontokat és előrelépési lehetőségeket is. Azt a lehetőséget, hogy a válságból kilábalva zöldebb és méltányosabb jövőt építsünk, nem szabad feláldoznunk a sürgősség oltárán.

Harmadszor, vannak olyan kiemelt jellemzők, amelyek fontosak a jelen válsággal való megküzdéshez, és segítséget jelentenek az előrelépésben: a polgárok részvétele és szerepvállalása; az intézményekbe vetett bizalom; azon lehetőségek azonosítása, amelyek lehetővé teszik az EU-n belül a jólét és a fenntarthatóság növelését költséges szakpolitikai döntések nélkül is; az egészségügyi rendszer jelentőségének átértékelése; a biztonság és a magánélet védelme közötti kompromisszum újragondolása; elmozdulás a fenntarthatóbb turizmus irányába; digitális ugrás végrehajtása az oktatásban és a hivatali ügyintézésben.

Negyedszer, a társadalom hangulata és az emberek valóságérzékelése döntő szerepet játszik az emberek viselkedésének alakításában, befolyásolva annak hajtóerőit a korlátozások feloldása után is. Ezért is alapvető fontosságú, hogy a kormányok és az EU olyan intézményként jelenjenek meg, amelyek képesek eredményesen irányítani a helyreállítási folyamatot, ami világos és hatékony kommunikációt igényel.”

Forrás:
Time for transformative resilience. The COVID-19 emergency; Francesca Campolongo, Peter Benczur, Jessica Cariboni, Enrico Giovannini, Anna Rita Manca; European Commission, Joint Research Centre (JRC); JRC Science for Policy Report; ISBN 978-92-76-18113-2; doi: 10.2760/062495; 2020. április 20.
Háttér:

• „A reziliencia általános értelemben rugalmas ellenállási képesség, azaz valamely rendszernek – legyen az egy egyén, egy szervezet, egy ökoszisztéma vagy éppen egy anyagfajta – azon reaktív képessége, hogy erőteljes, meg-megújuló, vagy akár sokkszerű külső hatásokhoz sikeresen adaptálódjék.”
  Reziliencia (pszichológia); Wikipédia
• Reziliencia: a rendszerelmélettől a társadalomtudományokig; Székely Iván; Replika; 94 (2015/5. szám); 7–23. o. (PDF)

Orwell már Kínában is? A társadalmi kreditrendszerek

„2014-ben a Kínai Népköztársaság Államtanácsa közzétett egy irányelvet egy úgynevezett társadalmi kreditrendszer megalkotásáról1, amely felszólította a teljes kínai államapparátust az irányelv végrehajtására 2020-ig. E dokumentum jellegzetessége, hogy inkább politikai célkitűzés hatását kelti, semmint egzakt módon megfogalmazott jogszabályét. A preambulumának első bekezdése úgy fogalmaz, hogy az SCS a szocialista piacgazdaság egyik legfontosabb eleme, és e rendszert törvények, rendeletek, önkormányzati rendeletek és különböző szabványok alapján alakítják ki. Jelentőségét mutatja, hogy az itt lefektetett célok elérését a pártkongresszus az aktuális ötéves tervnek szánta. Legfőbb célja nem más, minthogy elérje a társadalom egyes tagjainak gazdasági értelemben vett megbízhatóságát és őszinteségét előmozdítsa, és kiépítse a „jóhiszeműség”, angol fordításban a sincerity kultúráját. Eszközét tekintve az ezt elősegítő magatartásokra ösztönzőleg, míg a bizalom megtörését eredményező magatartásokra kényszerítőleg hat.

Természetesen a nyugati sajtóban sem maradt el a fenti fejlemények ábrázolása, amely úgy harangozta be az SCS irányelvét 2015-től kezdődően, hogy ez egy olyan jogszabály, amely 1,3 milliárd kínai állampolgárra fog kötelező hatállyal kiterjedni. Más egy 2017-es cikkben nem habozik Orwell fő művét sem idézni első bekezdésében egy kínai taxisofőr beszámolója alapján. Ezekben a beszámolókban visszatérő elem, hogy a kínai államnak van egy átfogó, szupermodern, Big Data technológiát használó rendszere, amely alapján az állam vagy állami tulajdonú vállalatok minden kínai természetes és jogi személyről különféle adatokat gyűjtenek be kamerákon keresztül, majd ez alapján generálnak egy három számjegyű pontszámot, amit társadalmi kreditnek neveznek. E pontszámot például egészen bagatell közlekedési, vásárlási szokások alapján, vagy akár politikai véleménynyilvánítások alapján számolják ki. Más tanulmány szerint ez a rendszer nem pusztán az emberek gazdasági vagy politikai viszonyait vizsgálja, hanem már a baráti és intim kapcsolataikat is számszerűen értékeli, és az ilyen nemkívánatos személyeknek nem más, mint a kínai Legfelsőbb Népbíróság nyilvánossá teszi a nevét egy weboldalon…

Van, ahol a korábbi, Mao Ce-tung ún. dang’an rendszerével vonnak párhuzamot, ahol a megfigyeléssel kinyert adatokat kizárólag a felsőbb vezetés ismerhette meg, azzal a különbségtétellel, hogy ezeket közzé is teszik. Végül van, aki egy csokorba veszi a kínai SCS- t a hasonló adatéhséggel működő indiai Aadhaar rendszerrel, hogy aztán a demokráciát temessék. Mindezek alapján azt a nem meglepő tényt sugallják ezek az újságcikkek és tanulmányok, hogy Kína igenis egy autoriter, emberi jogokat nem tisztelő állam. Ez a kijelentés amennyire igaz, annyira nem mond semmit a kínai államról és az SCS-ről; az egyes emberi jogi jogsértések leírásán túl gyakorlatilag egyáltalán nem vállalkoznak arra, hogy a mögöttük húzódó, kizárólag helyi tendenciákat is megvizsgálják. Éppen ezért úgy gondolom, a fenti források sok helyen rosszul értelmezik az SCS-t, így például egyes, kizárólag a magánszektorban működő, az állampolgárok kifejezett beleegyezésével működő pontrendszerek sajátosságait a közszektorra és a kínai államra tekintettel mintegy kiterjesztően értelmezik. Másfelől az alább részletezendő ujgur helyzet tekintetében sokkal súlyosabb jogsértések is megtörténtek a kínai állam részéről.

Korábbi munkámban jómagam is hasonlóan írtam le az SCS-t az előbbi források alapján, miszerint ez egy Big Data elemzési technikán alapuló rendszer, amely például a 400 millió felhasználóval rendelkező Alibaba vagy a 850 milliós WeChat és hasonló weboldalak, közösségi médiák adatbázisát használja fel a kreditértékek kiszámolásához, és az így kiszámolt értékek alapján alkalmaznak jogkövetkezményeket a kínai bíróságok. Több cikk alapján számoltam be arról, hogy a kínai Legfelsőbb Népbíróság ennek következményeként több millió ember utazáshoz való jogát vonta meg. A fenti források azonban nem veszik figyelembe, hogy Kínában egy jogszabály tényleges gyakorlatba ültetése jóval nehézkesebb, mint például egy európai államban. Ennek oka egyrészt Kína példátlan népessége és területi kiterjedése, másrészt a kínai jogi kultúra évezredeken át tartó, majdnem teljes hiánya, harmadrészt az SCS ambiciózus és szinte minden jogágat átfogó szabályozási módszere…”

Forrás:
Orwell már Kínában is? A társadalmi kreditrendszerek; Szikszai Marcell; Digitális Jólét Nonprofit Kft./Miskolci Egyetem; 2020 (PDF)
A tanulmány a Digitális Jólét Nonprofit Kft. „Moór Gyula jogi-tudományos pályázat”-án az Adatvagyon témakörben I. helyezést ért el.
Korábbi cikkeink a témában: társadalmi kreditrendszer

Önkormányzati Hírlevél, 2020. évi 11. szám

„…1. Fejezet – Önkormányzati Tudástár IX. – Tájékoztatás a koronavírus terjedés megakadályozására vonatkozó intézkedésekről, eljárásrendről
…
2. Fejezet – Önkormányzati Tudástár X. – A Kúria Önkormányzati Tanácsának 2012-2019. évi önkormányzati tárgyú döntései…”

Forrás:
Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 11. szám; Belügyminisztérium; 2020. április 30. (PDF)

Megjelent a Digitális Krónika 3. száma

„Az e heti körképben a Digitális Jólét Program (DJP) szakértői arra kerestek választ, hogy mely országok hogyan használják a koronavírus-járvány kezelésére a digitális egészségügyi megoldásokban rejlő lehetőségeket a legeredményesebben.

Összegyűjtötték az egészségügyi ellátórendszert és az egészségügyi személyzetet támogató fejlesztéseket, és az elemzés végén arra a megállapításra jutottak, hogy a komplex rendszereké lesz a jövő.

Fókuszba kerültek a hálózatkutatás eredményei és a digitális oktatás kihívásai is. A COVID-19 ellen hatásos gyógyszereket kiválogató világraszóló eredmények bemutatása mellett ráirányítják a figyelmet az OECD oktatási szakértőjének cikkére, amely a digitális oktatásra való áttérés nehézségeinek okait elemzi az OECD országaiban.

A hét legizgalmasabb beavatkozásai, fejlesztései, kezdeményezései között taglalják a svájci bioszenzort, a Cseh 50 M koronás innovációs programot, az Egyesült Királyság KKV-kat támogató innovációs fejlesztési alapját, és az Európai Innovációs Tanács ötletversenyét, az EUvsVirus hackathon-t, ahol a hétvégén cc. 250 magyar csapat vett részt.

Hozzászólásaikat, véleményeiket és javaslataikat a DJP Observatory Team tagjai az alábbi email címen várják: observatory.team@djnkft.hu

A Digitális Krónika 3. száma itt megtekinthető.”

Forrás:
Megjelent a Digitális Krónika 3. száma; Digitális Jólét Program; 2020. április 30.

Törvények, rendeletek

10/2020. (IV. 27.) BM rendelet az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvényhez kapcsolódó, valamint egyéb, belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

„…6. Az arcképelemző rendszer működtetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 23.) BM rendelet módosítása…”

Forrás:
10/2020. (IV. 27.) BM rendelet az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvényhez kapcsolódó, valamint egyéb, belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A belügyminiszter 10/2020. (IV. 27.) BM rendelete az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvényhez kapcsolódó, valamint egyéb, belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 88. szám; 2020. április 27.; 2244-2248. o. (PDF)
Lásd még:
2019. évi CXVI. törvény egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról; Nemzeti Jogszabálytár
78/2015. (XII. 23.) BM rendelet az arcképelemző rendszer működtetésének részletes szabályairól; Nemzeti Jogszabálytár

1187/2020. (IV. 28.) Korm. határozat az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2022. évig tartó Intézkedési Tervéről

„1. A Kormány

a) elfogadja az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2022. évig tartó – az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015–2025.) szóló 15/2015. (IV. 7.) OGY határozat alapján készített, az 1. mellékletben foglalt – Intézkedési Tervét (a továbbiakban: Intézkedési Terv),

b) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy koordinálja az Országos Fogyatékosságügyi Program és az annak megvalósítását elősegítő Intézkedési Terv végrehajtását,
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: folyamatos

c) felhívja az érintett minisztereket, hogy az emberi erőforrások miniszterének megkeresésére a szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásával segítsék elő az Intézkedési Terv tárcaközi koordinációját, és biztosítsák az intézkedések folyamatos nyomon követését,
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: folyamatos

d) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, a pénzügyminisztert, valamint az érintett minisztereket, hogy az egyes intézkedések végrehajtásában az adott évre rendelkezésre álló költségvetési források keretei között működjenek közre.
Felelős: emberi erőforrások minisztere, pénzügyminiszter, érintett miniszterek
Határidő: folyamatos

2. A Kormány

a) felhívja az érintett minisztereket, hogy az Intézkedési Tervben foglalt feladatok végrehajtásáról készítsenek beszámolót, és azt küldjék meg az emberi erőforrások miniszterének,
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: 2023. május 31.

b) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy az a) pontban foglaltak szerint elkészített beszámolók alapján készítsen jelentést a Kormány számára az Intézkedési Tervben foglalt feladatok végrehajtásáról.
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2023. október 31.

3. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

1. melléklet az 1187/2020. (IV. 28.) Korm. határozathoz
Az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2022. évig tartó Intézkedési Terve…”

Forrás:
1187/2020. (IV. 28.) Korm. határozat az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2022. évig tartó Intézkedési Tervéről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1187/2020. (IV. 28.) Korm. határozata az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2022. évig tartó Intézkedési Tervéről; Magyar Közlöny; 2020. évi 90. szám; 2020. április 28.; 2265-2277. o. (PDF)

1186/2020. (IV. 28.) Korm. Határozat a „Felzárkózó települések” és a gazdaságélénkítő program folytatása érdekében teendő további intézkedésekről

„A Kormány célja, hogy Magyarország minden magyar biztonságos otthona legyen, mindenkinek megadva a jó élet lehetőségét.

A Kormány

1. elismeri a karitatív szervezetek, más társadalmi szereplők e cél érdekében 2019-ben kifejtett tevékenységét;

2. elengedhetetlennek tartja, hogy a korábban megkezdett hosszú távú fejlesztési és gazdaságélénkítő program

a) a korábban a Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési programcsomagról szóló 1403/2019. (VII. 5.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat1) 1. mellékletében és a „Felzárkózó települések” hosszú távú programjának megalapozásáról szóló 1404/2019. (VII. 5.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat2) 1. mellékletében, valamint az Új Roma Stratégiával (2019–2030) összefüggő feladatok meghatározásáról szóló 1426/2019. (VII. 26.) Korm. határozat 2. pont a) alpontjában kijelölt összesen 83 településen folytatódjék,

b) induljon el a Korm. határozat1 szerinti program az 1. mellékletben felsorolt további 50, a Korm. határozat2 szerinti program a 2. mellékletben felsorolt további 37 településen…”

Forrás:
1186/2020. (IV. 28.) Korm. Határozat a „Felzárkózó települések” és a gazdaságélénkítő program folytatása érdekében teendő további intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1186/2020. (IV. 28.) Korm. határozata a „Felzárkózó települések” és a gazdaságélénkítő program folytatása érdekében teendő további intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2020. évi 90. szám; 2020. április 28.; 2263-2265. o. (PDF)