Skip to main content

27. szám, 2020. július 6.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Elkészült az új digitális keretstratégia, a Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) 2021-2030 tervezete

„Elkészült a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát (NIS) felváltó új, infokommunikációs keretstratégia, a Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) 2021-2030 tervezete, amely hozzájárul, hogy Magyarország a digitális átalakulás szükségszerűségét felismerve a digitális gazdaságot, oktatást és a digitális közszolgáltatásokat állítsa versenyképességi és modernizációs törekvéseinek középpontjába. Az NDS kiemelt célja, hogy az intézkedéseknek köszönhetően hazánk digitális fejlettsége az évtized közepére meghaladja az európai uniós átlagot, 2030-ra pedig a tíz élenjáró uniós gazdaság közé kerüljön.

A Stratégia átfogó célja, hogy Magyarország a gazdaság, az oktatás, a kutatás-fejlesztés-innováció, valamint a közigazgatás területén olyan összehangolt erőfeszítéseket tegyen a digitalizáció előmozdításáért, amelyek – nemzetközi mércével mérve is – jelentős mértékben járulnak hozzá az ország versenyképességének és az emberek jólétének javulásához. Ennek érdekében egymással összehangolt intézkedéseket tartalmaz a fő pillérek, azaz a digitális infrastruktúra, a digitális készségek, a digitális gazdaság és a digitális állam területein.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az NDS mellékletben megtalálható tervezete kapcsán a csatolt véleményező formanyomtatványon várja a társadalmi, gazdasági szereplők, állampolgárok, vállalkozások, civil szervezetek észrevételeit legkésőbb 2020. július 13. hétfőig az ndspartnerseg@itm.gov.hu e-mail címen.

Az NDS tervezete és a véleményező nyomtatvány a kapcsolódó anyagoknál érhető el.”

Forrás:
Elkészült az új digitális keretstratégia tervezete; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. június 30.
Kapcsolódó anyagok:
Véleményező nyomtatvány NDS (Docx)
Nemzeti Digitalizációs Stratégia 2021-2030 (NDS) (PDF)

Közigazgatás, politika

Mostantól minden vállalkozás számlájára rálát az adóhivatal

„ Az online számla kiterjesztésével új korszak kezdődik 2020. július 1-jén az adóegyszerűsítésben és a gazdaságfehérítésben. Az online számlázás nemcsak az áfabevallások jövőbeni adóhivatali elkészítésének képezheti az alapját, hanem segíthet a feketegazdaság szereplői, az adóelkerülők elleni további küzdelemben is – tájékoztatta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

A szerdán hatályba lépő változás, amely kiterjeszti az Online Számla elnevezésű valós idejű adatszolgáltatási rendszer kereteit, óriási jelentőségű. Az adóelkerülés lehetősége ezzel a kisebb üzleteknél is a minimálisra csökkenhet – mondta Izer Norbert.

Szakmai becslések szerint az online számlaadat-szolgáltatás bevezetése egy év alatt 200-250 milliárd forint pluszbevételt hozott, a rendszer kiterjesztése is több tízmilliárd forinttal növelheti az államkassza bevételét – fogalmazott az államtitkár.

Eddig havonta átlagosan 2,1 millió számláról érkezett adat az adóhivatalhoz, az így bejövő számlákban havonta 1200 milliárd forint összegű áfa szerepelt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kockázatelemzői rendelkezésére álló adatok megsokszorozódnak a július 1-jei kiterjesztéssel, hiszen a beérkezett számlák száma többszörösére nőhet – közölte Izer Norbert.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a NAV szeptember 30-ig nem bírságolja a mulasztást, ha a július 1-jétől újonnan kötelezettek, még mielőtt az első számlájukat ki kellene állítaniuk, regisztrálnak a NAV Online Számla rendszerében. Most a regisztráció a lényeg – húzta alá az államtitkár.

Hozzátette, hogy a szankciómentesség ellenére az adóhivatali statisztikák rendkívüli és elismerésre méltó adózói tudatosságról tanúskodnak. Mintegy 30 százalékkal nőtt az Online Számla rendszerben regisztráltak száma, így június 29-ig már több mint 711 ezren regisztráltak.

Az online számlaadat-szolgáltatás hármas célrendszere nemzetközi szinten is példaértékű. Egyrészt segít az áfacsalások visszaszorításában, másrészt a vállalkozásokat a digitális megoldások bevezetésére ösztönzi, harmadrészt pedig miután az adóhivatal gyakorlatilag minden számláról online úton adathoz jut majd, lehetővé válik, hogy a hatóság áfabevallási tervezetet készíthessen a hazai vállalkozásoknak – fejtette ki Izer Norbert.

Az online számlázás rendszerében tegnapig a vállalkozások csak azon számlák adatait küldték el elektronikus úton az adóhivatalhoz, amelyeket cégek részére állítottak ki, és amelyek áfatartalma elérte a százezer forintot. Mától az összeghatár megszűnik, így az adóhatóság elvben a vállalkozások egymás közötti ügyleteiről kiállított minden számla adatát látja – idézte fel az államtitkár.”

Forrás:
Mostantól minden vállalkozás számlájára rálát az adóhivatal; Pénzügyminisztérium; 2020. július 1.

Sikeres a kis- és középvállalkozásokat segítő digitalizációs tanácsadási program

„ Már közel 12 ezer társasághoz jutottak el azok a tanácsadók, akik a Modern Vállalkozások Program (MVP) keretében segítik a kis- és középvállalkozások infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos fejlesztéseiket, a digitális gazdaságba történő beilleszkedésüket.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) által támogatott Modern Vállalkozások Programban 2016 eleje óta végeznek a minden megyében elérhető kamarai tanácsadók ingyenes informatikai tanácsadói tevékenységet a kkv szektorban. Az eddig csaknem 12 000 tanácsadással (audittal) elért cégek száma felülmúlja az előzetes várakozásokat.

Sok olyan vállalkozás van a kis- és középvállalkozások között, akiket még be kell vonni a digitális gazdaságba, de a mikrovállalkozásokra is nagyobb figyelmet kell szentelni. Így tovább javulhat a magyarországi DESI index, a vállalkozások digitális technológiák használatát mérő mutatója is ” – mondta el Solymár Károly Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára az MVP belső tanácsadói rendezvényén június 29-én.

A kormányzati és kamarai együttműködésben megvalósuló program célja a kis- és középvállakozások ösztönzése az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatára és a hazai vállalkozásvezetők és tulajdonosok digitális szemléletformálása . A kamarai hálózat által nyújtott ingyenes szolgáltatásokkal az infokommunikációs megoldások hatékony alkalmazása révén erősödik a vállalkozások hatékonysága és jövedelemtermelő képessége.”

Forrás:
Sikeres a kis- és középvállalkozásokat segítő digitalizációs tanácsadási program; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. június 30.

Vezetőváltás az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. élén

„ Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárának javaslatára 2020. július 1-jétől Nagy Ádám az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Nagy Ádám a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán végzett okleveles közgazdászként, politológus diplomával is rendelkezik. Vezetői tapasztalatát 2014 és 2017 között a Magyar Államkincstár elnöki kabinetvezetőjeként, 2018 óta a Magyar Export-Import Bank Zrt. pénzügyi kabinetvezetőjeként szerezte.

Karakó László leköszönő ügyvezető igazgató megbízatása nyugdíjba vonulása miatt 2020. június 30-án megszűnt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium köszöni a szervezet élén több éven át végzett áldozatos munkáját, nyugdíjas éveihez jó egészséget kíván!

Az OFA Nonprofit Kft. elsődleges feladata az azonnali beavatkozás a leépítések megakadályozása érdekében, emellett a munkaerő-piaci folyamatok követése, szükség esetén intézkedések foganatosítása. A szervezet az összes régiót lefedő hálózattal rendelkezik, így a helyi kihívásokra érdemben és gyorsan tud válaszolni. Az OFA közel 20 munkaerő-piaci programot gondoz jelenleg is, köztük hivatásos gépjárművezetői, informatikai, vállalkozóvá válást elősegítő képzéseket biztosít.”

Forrás:
Vezetőváltás az OFA élén; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. július 1.

A Belügyminisztérium informatikai és egyéb álláspályázatai

Álláspályázat közszolgáltatás fejlesztési referens álláshely betöltésére
Belügyminisztérium, 2020. június 25.
A pályázat benyújtásának határideje: 2020. július 15.
letöltés (Docx)

Álláspályázat IT fejlesztési menedzser álláshely betöltésére
Belügyminisztérium, 2020. július 3.
A pályázat benyújtásának határideje: 2020. augusztus 15.
letöltés (Docx)

Álláspályázat IT fejlesztési menedzser álláshely betöltésére
Belügyminisztérium, 2020. július 3.
A pályázat benyújtásának határideje: 2020. augusztus 15.
letöltés (Docx)

Álláspályázat informatikai ügyintéző álláshely betöltésére
Belügyminisztérium, 2020. július 3.
A pályázat benyújtási határideje: 2020. július 31.
letöltés (Docx)

Közigazgatási, politikai informatika

Megújult a Lechner Tudásközpont honlapja

„2020. július 1-jétől megújult felületen lehet tájékozódni a Lechner Tudásközpont széles körű tevékenységéről. Már nem csupán építészeti, építésügyi témakörök és alkalmazások, de ingatlan-nyilvántartási rendszerek, földmérő és téradat-szolgáltatások is elérhetők az új weboldalról.

Megújult a lechnerkozpont.hu oldal. 2020. július 1-jétől egy felületen érhetők el a Lechner építészeti, elektronikus építésügyi, térinformatikai, távérzékelési, térségi tervezési, ingatlan-nyilvántartási, földmérési, térképészeti tevékenységével, valamint kulturális örökségvédelmi szakértői és lebonyolítói feladataival kapcsolatos információk. 2019-ben a Lechner Tudásközpont Magyarország legnagyobb téradatmennyiségével és legszélesebb körű térinformatikai szaktudásával rendelkező szervezetévé vált, a BFKH egykori Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztályának földmérési, távérzékelési és térinformatikai tevékenységeinek, valamint ingatlan-nyilvántartási és térképészeti feladatainak Tudásközpontba történő átcsoportosításával egy szakmai háttérintézményben összpontosulnak térinformatikai adatbázisok és erőforrások.

Az épített és természeti környezethez kapcsolódó információk közötti könnyebb eligazodást segítik az új kategóriák, melyek nem csupán a rendelkezésre álló adatkörökbe nyújtanak betekintést, hanem a szolgáltatásokról és az alkalmazásokról is részletes tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők – például az ortofotókról, a magassági adatokról, a GNSS szolgáltatásról vagy az e-közmű rendszerről.

A térbeli szolgáltatások menüpontjai is bővültek, többek között a BIM módszertan és a térségi tervezés mellett már a földfelszín monitorozásról, a fotogrammetriáról a részvételi tervezésről is részletesen lehet tájékozódni. Az új weboldalon érhetőek el a korábban a ftf.bfkh.gov.hu oldalon található, ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatáshoz kapcsolódó információk is.

Nem csupán a tartalom, de az arculat is frissült, új színvilág és új logó is jelzi a megújulást. Az egyszerű formákból, két álló téglalapból, egy pontból és egy szaggatott vonalból álló új logó a Lechner kibővült tevékenységi körét szimbolizálja.”

Forrás:
Megújult a Lechner Tudásközpont honlapja; Lechner Tudásközpont; 2020. július 1.

Bemutatták Debrecen okosváros-stratégiáját

„A város Smart City programja érinti a közlekedést, a tömegközlekedést, a fenntarthatóságot és a közbiztonságot is.

– Fontos mérföldkőhöz érkeztünk, ha a városi közgyűlés elfogadja a Smart City stratégiára vonatkozó előterjesztést. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelten fontos, hogy rendelkezzen olyan stratégiával, melynek segítségével képes megfelelni a fejlődő város kihívásainak – jelentette ki Barcsa Lajos, a cívisváros gazdaságért felelős alpolgármestere hétfő reggel, a debreceni repülőtéren tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, Debrecen az első városok között volt, amely foglalkoztak az okosváros témájával. Mátyus László vezető szakértő személyében pedig a Smart City program külön felelőst is kapott.

– Érdemes tisztázni, mi is az a smart city. A kifejezés szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy okosváros, azonban fontos meghatározni azokat a területeket is ezzel kapcsolatban, amelyek a debreceniek mindennapjait jelentősen befolyásolják – mondta az alpolgármester.
Az egyik ilyen fókuszpont a közlekedés, azon belül is a tömegközlekedés, ahol Barcsa Lajos megjelölt több fejlesztési elemet is. Az egyik a városi menetrend Google Mapsre történő feltöltése, a másik pedig az elektronikus jegyrendszer, amelyek már meg is valósultak.

– Itt azonban nem állunk meg. Rövid időn belül eredmény várható a parkolási rendszerben. Emellett elégedetlenek vagyunk a tömegközlekedési applikációval, melynek fejlesztése nem nagy költség, viszont a mindennapi életet jelentősen befolyásolja.

„Újabb lépcsőfok az elektronikus jegyrendszer bővítése is, mely értelmében akár napi menetjegyet is lehetne személyi igazolványra vásárolni, ezekre forrást biztosít a Debrecen 2030 program.”

– Kamerafejlesztésbe is kezdtünk, mely keretein belül 146 kamera található a város területén. Ez a rendszer egyrészt közbiztonsági, másrészt közlekedési feladatokat szolgál. Az ok, amiért ellátogattunk a repülőtérre, hogy a kamerajelek egy itt lévő szerverszobába érkeznek. A kapacitás lehetővé teszi, hogy akár 400 jel is érkezzen. A felvételeket a törvényi szabályozás miatt az önkormányzat nem, csak a rendőrkapitányság figyelheti, amely adott esetben megteszi a szükséges intézkedéseket – fejtette ki Barcsa Lajos. A kamerák HD felbontási képet rögzítenek, amelyek zárt hálózaton keresztül érkeznek a szerverszobába. A rögzített fájlokat harminc napig tárolják, ez azonban a kapacitás bővítésével a jövőben növekedhet.

Mátyus László, az EDC vezető szakértője kijelentette, hosszú folyamat eredménye az ismertetett stratégia. Az EDC az öt éves létrejötte óta folyamatosan foglakozik az okosváros kérdésével. Ennek érdekében egyeztettek a városlakókkal, hogy milyen irányba haladjon a fejlesztés, hiszen a Smart City program mindenki életét befolyásolja annak érdekében, hogy egy élhetőbb város jöhessen létre.

Balázs Ákos, a városüzemeltetésért és a környezetvédelemért felelős alpolgármester kijelentette, a zöld és fenntartható város koncepciója és a Debrecen 2030 program sem képzelhető el okos megoldások nélkül.

Megjegyezte, az okosváros fejlesztési koncepció alappillérei közé tartozik a városi infrastruktúra jobb kihasználása, a zöld területek megóvása és bővítése, a működési hatékonyság növelése, az infokommunikációs eszközök biztosította adatvezérelt döntéshozatal támogatása, valamint a jövő generációi miatt a fenntarthatóság és a szemléletformálás előtérbe helyezése.

– Régi álom, hogy olyan városirányítási központ jöjjön létre, amellyel Debrecen közlekedését irányítani tudjuk. A valós idejű forgalomszervezés a legnagyobb kihívás. Ehhez kell egy központ, hiszen minél több adatot szeretnénk feldolgozni, valamint olyan informatikai háttérmegoldások is, amelyek ezt biztosítják – osztotta meg Balázs Ákos.”

Forrás:
Bemutatták Debrecen okosváros-stratégiáját; HAON.hu; 2020. június 29.
Debrecen Smart City – okos és élhető város
Debrecen Smart City Stratégiája (PDF)

Informatikai fejlesztéseket hajt végre az adóhatóság

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 13,99 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból és 4,759 milliárd forint saját forrás felhasználásával fejleszti szolgáltatásait; a Széchenyi 2020 program révén a következő években megújulnak az ügyfeleket segítő egyes szolgáltatások és online megoldások.

A NAV közleménye szerint a fejlesztések az adóhatóság, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség konzorciumi együttműködésében és telephelyein valósulnak meg, a Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés operatív programban (Köfop).

A 2023-ig megvalósuló, a gyorsabb és kényelmesebb ügyintézést célzó beruházások a NAV adó-, jövedéki-, felszámolási és végrehajtási, valamint bűnügyi tevékenységéhez kapcsolódnak.

A tájékoztatás szerint a Köfop kiemelt projekt célja, hogy az adóügyek intézése kevesebb papírmunkával járjon, egyszerűbb legyen az ügyfelek és az ügyintézők számára egyaránt.

Példaként említik, hogy megújul a NAV információs (nav.gov.hu) valamint ügyintéző (eBev) felülete. Megkezdik az úgynevezett ‘adózói életút’ alkalmazás kialakítását, ami az adózók már ismert adatainak felhasználásával egyszerűsíti az ügyintézést. Egységesítik az elektronikus kommunikációs csatornákat, így új telefonos és e-mailes ügyfélkapcsolati rendszer jön létre.

Kiemelték: hatékonyabbá válik az adatvagyon-felhasználás. A mélyebb és átfogóbb elemzési lehetőségeket biztosító adattárház, szolgáltatási színvonalának emelésével, az átfutási idők csökkentésével gyorsítja és egyszerűsíti az ellenőrzéseket, illetve segít kiszűrni a szabályszegőket.

A rendszer továbbfejlesztésével az adóhatóság kapacitásait valóban a kockázatos ügyfelekre koncentrálhatja. A bűnügyi adatpiac fejlesztése a nyomozásokat, valamint a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda elemző munkáját támogatja – mutatnak rá a közleményben.

Kitértek arra is, hogy az új fejlesztések még több online szolgáltatást tesznek lehetővé: a korszerűbb adat-, és változásbejelentési felülettel, segédprogramok nélkül, akár okoseszközről beküldhetőek lesznek a NAV-hoz az adatok. Az online nyomtatványkitöltő alkalmazásban pedig lehetővé válik a nyomtatványok, és bevallások elektronikus kezelése. Webes kitöltő támogatja majd többek között a jövedékiadó-bevallásokat is – közölte a NAV.”

Forrás:
Informatikai fejlesztéseket hajt végre az adóhatóság; Világgazdaság; 2020. július 3.

Informatika, távközlés, technika

Megjelent az „Egyes szakmák digitális tananyagfejlesztése, struktúraváltást támogató informatikai képzések” című (GINOP-6.2.8-VEKOP-20 kódszámú) felhívás

„A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Egyes szakmák digitális tananyagfejlesztése, struktúraváltást támogató informatikai képzések” című (GINOP-6.2.8-VEKOP-20 kódszámú) felhívás.

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg összesen 7,00 milliárd Ft, melyből a Gazdaságvédelmi Akcióterv részét képező struktúraváltó képzések finanszírozására 3 milliárd forint keret áll rendelkezésre.

A felhívás célja, hogy támogassa az 1168/2019 (III. 28.) kormányhatározatban elfogadott Szakképzés 4.0 Stratégiában megfogalmazott célok megvalósítását, valamint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban új szakképzési törvény) és végrehajtási rendelete szabályozásainak való megfelelést.

A szakképzésben jelenleg használt tananyagok, tankönyvek jelentős része nem szolgálja ki a gyorsan változó szakmai igényeket, nem fedi le teljeskörűen a szakmák tartalmát, és ez a hiátus az OKJ átalakításával és a szakmai oktatás tartalmi megújításával fokozódik. Annak érdekében, hogy a gazdaság gyorsan változó igényeit is kiszolgálni tudó szakképzési rendszer alakulhasson ki, elengedhetetlen a szakmai tartalmak megújítása a képzések eredményességét segítő, kiszolgáló taneszköz biztosításával, a rugalmas tartalomfrissítés, -módosítás lehetőségének beépítésével. Az ezen a területen indított projektek még nem fednek le minden szakmát, így ezek körének bővítése szükséges. A felhívás keretében 10+10 szakma széleskörű digitális tananyaggal történő lefedésére nyílik lehetőség.

Magyarországon az egészségügyi veszélyhelyzet következtében kialakuló gazdasági újjáépítéshez szükséges kommunikációs infrastruktúra már adott, a digitális gazdaság működtetéséhez szükséges informatikusi kapacitás azonban hiányos. Már most a jelenleginél jóval nagyobb szakemberkínálatra van szükség, és mind a magánszemélyek, mind pedig mikro-, kis- és közepes vállalkozások digitális kompetencia-fejlesztése is kiemelten fontos.

A gazdaságvédelmi akcióterv keretében a kormány célja, hogy a veszélyhelyzet munkaerőpiacot érintő hátrányos következményeinek elhárítása céljából a munkavállalók és az álláskeresők számára új kompetenciák megszerzését biztosítsa struktúraváltó felnőttképzési program keretében, hogy az állásukat elvesztők, a munkahelyváltók lehetőséget kapjanak a karrierváltásra új kompetenciák megszerzésével, amely hosszú távon hozzájárul Magyarország gazdasági növekedéséhez.

A cél elérését a Kormány a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, mint konzorciumvezető és az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: IKK Zrt.) tervezi megvalósítani jelen felhívásban foglalt feltételek mentén.

A kitöltő program a későbbiekben készül el, megjelenését, kérjük, kísérje figyelemmel az EPTK felületen.”

Forrás:
Megjelent az „Egyes szakmák digitális tananyagfejlesztése, struktúraváltást támogató informatikai képzések” című (GINOP-6.2.8-VEKOP-20 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2020 július 2.

Nagy összegű pályázat nyerteseként kommunikációs eszközöket szállít az 4iG az MVM NET számára

„ A 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhelye: 1037 Budapest, Montevideo u. 8., cégjegyzékszáma: 01 10 044993, a továbbiakban: 4iG Nyrt.) ezúton tájékoztatja tisztelt befektetőit, valamint a pénz-és tőkepiac szereplőit, a közte és a MVM NET Távközlési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1134 Budapest, Róbert Károly körút 59.) között 2020. június 16-án megkötésre került nagy összegű szerződésről.
A MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. és a 4iG Nyrt. „WDM eszközök szállítása” tárgyában kötött keretszerződést és a felek aláírták a keretszerződés részét képező első egyedi megrendelést.
A keretszerződés első egyedi megrendelésének értéke: nettó 1.313.507,- EUR”

Forrás:
4iG Nyrt. – Rendkívüli tájékoztatás nagy összegű nyertes pályázat kihirdetéséről – 2020. július 3.; 4iG Nyrt.; 2020. július 3.
„A szerződés keretében beszerzésre kerülő NOKIA eszközök és megoldások támogatják az ún. WDM (Wavelenght Division Multiplexing) multiplexálási technológiát, amely növeli az optikai szálak áteresztő képességét, mivel különböző hullámhosszak alkalmazásával ugyanazon az optikai szálon több, egymástól független optikai jelfolyam vihető át.”
Kommunikációs eszközöket szállít az 4iG az MVM-nek; Világgazdaság; 2020. július 3.

Teljesen új szemlélettel indult a nemzetközi vonatjegyek online értékesítése, az első úti cél Ausztria

„Start Ausztria néven a MÁV-START új nemzetközi díjszabási rendszert vezetett be, amely szakít a hagyományos, nemzetközi utazásokban eddig használt összetett, bonyolult kedvezménytípusokkal. Az utasok könnyedén kiválaszthatják a számukra időben és árban megfelelő utazási lehetőséget, és azt akár néhány kattintással megvásárolhatják a MÁV mobilalkalmazással – olyan egyszerűen, mint egy mozijegyet. A Start Ausztria a MÁV-START első papírmentesen megvásárolható és felhasználható nemzetközi menetjegye, amely a lehetőség az év folyamán több másik országba elérhetővé válik.

A magyarországi jegyértékesítésben teljesen új szemléletet képviselő Start Ausztria jegyek célja, hogy a jegyváltást ne bonyolítsák az eltérő felhasználási feltételek, ne kelljen feltétlenül sorba állni a pénztáraknál vagy a pályaudvari jegynyomtató automatáknál. Ezek a jegyek bármely hazai vasútállomástól tetszőleges osztrák állomásig, és természetesen a visszaútra is megvásárolhatóak a pénztárakban a hegyeshalmi határállomás érintésével történő utazásokhoz. A MÁV appban először csak a közvetlen vonattal elérhető célállomásokra nyílt meg a vásárlás lehetősége, várhatóan a decemberi menetrendváltástól bővül a választható állomások köre. A kedvezményes menetjegy kizárólag a rajta feltüntetett napon közlekedő határátlépő vonatra, valamint Ausztriában a csatlakozó vonatokon érvényes.

A MÁV-START számára fontos a családbarát közlekedés, ezért a Start Ausztria jegyet váltó felnőtt kíséretében utazó legfeljebb három 6 és 14 éves közötti gyermek számára – bármely ausztriai célállomásra – másodosztályra 5 €-ért, első osztályra pedig 10 €-ért lehet jegyet vásárolni. A 6 évesnél fiatalabb gyermekek ingyen utazhatnak. A felnőtt jegyek ára Budapestről Bécsbe 13, Linzbe és Grazba 23, Salzburgba és Klagenfurtba 29, Innsbruckba 38, a Bodeni-tó partján fekvő Bregenzbe pedig 42 €-tól indul.

Az ajánlat a helybiztosítás díját nem tartalmazza, azt külön meg kell megváltani, de a MÁV appban vásárolt menetjegyek mellé utasaink díjmentes helyjegyet kapnak.

A magyar és az osztrák főváros közötti napi 13 vonatból álló kínálat korlátlan igénybevételének lehetőségét nyújtja a most induló Bonus Wien menetjegy, amely egy napos érvénytartama alatt bármely vonaton felhasználható. A felnőtt utasok 2. osztályra 31 €-ért, míg 1. osztályra 49 €-ért válthatnak ilyen menetjegyet legkésőbb az utazás előtti napon. A jegyeket az érvényesség előtt vissza tudják váltani az utazás lemondása esetén. Az új jegyek bevezetésével a korábbi CityStar-jegyek és a kirándulójegyek megszűnnek, de az előre megváltottak még érvénytartamuk lejáratáig felhasználhatók.

A jegyvásárlás kényelmesebbé és környezetbarátabbá tétele érdekében a MÁV-START elkötelezett az online felületek fejlesztése mellett. A belföldi jegyértékesítésben egyre nagyobb arányt elfoglaló MÁV applikáción olyan fejlesztéseket végeznek, hogy lehetőség legyen nemzetközi jegyvásárlásra is. A Start menetjegyek köre az ősz során előreláthatóan német, svájci, cseh, szlovák, lengyel, román, horvát és szlovén úticélokkal is bővülni fog. Ezek a teljes ausztriai kínálattal együtt az év végétől már nemcsak az alkalmazásból, hanem a megújuló internetes értékesítési felületről is elérhetőek lesznek.

A MÁV applikációból bevezetése óta több mint 7,7 millió vonatjegyet vásároltak. 2019 decemberétől már bérletek is vásárolhatók az alkalmazáson keresztül, melyből eddig 9 ezret értékesítettek. A MÁV applikáció 2020 első öt hónapjában az előző év azonos időszakának adataihoz képest megduplázta részesedését az eladott jegyekből és a bevételből is.”

Forrás:
Elindult a nemzetközi vonatjegyek online értékesítése, az első úti cél Ausztria; MÁV-csoport; 2020. július 2.

Távközlési infrastruktúra: új hálózati infrastruktúra-szolgáltató cég kezdte meg működését

„CETIN néven elindult Magyarországon is a Telenorból kiváló új telekommunikációs infrastruktúracég; a magyar telekommunikációs piacon először megvalósuló távközlési modellben a mobilszolgáltatói kereskedelmi tevékenységet szétválasztják az aktív és passzív hálózati infrastruktúrától – közölte CETIN Hungary Zrt., a Telenor Magyarország Zrt. és az Antenna Hungária Zrt. csütörtökön. A CETIN Hungary tulajdonosa egy közös társaságon keresztül 75 százalékban a cseh PPF Csoport és 25 százalékban az Antenna Hungária.

A tájékoztatás szerint Magyarországon is lezárult a Telenor hálózati infrastruktúrájának szétválasztását célzó folyamat, így július 1-től CETIN Hungary néven új hálózati infrastruktúra-szolgáltató cég kezdte meg működését.

A kelet-közép-európai régióban a Telenor márkanevet használó cégek tulajdonosa – a Telenor Magyarország esetében többségi tulajdonosa – a cseh PPF Csoport ezen kívül Bulgáriában és Szerbiában is hasonló lépéssel erősíti tovább a stratégiai befektetésként kezelt telekommunikációs üzletágát.

Közölték: a közel 200 munkavállalóval induló CETIN Hungary magas színvonalú hálózati infrastruktúra-megoldásaival új lehetőségeket teremt a magyar gazdaság hatékony digitalizációjához.
A CETIN Hungary tulajdonolja és működteti Magyarország egyik jelentős mobil-telekommunikációs infrastruktúráját közel 3900 bázisállomás segítségével országszerte.

Üzleti tevékenységének fókusza a hálózattervezés, hálózatépítés és üzemeltetés, átviteltechnika, adatközpont, IT infrastruktúra és IT biztonsági szolgáltatások. 2015-ben a Telenor Magyarország többségi tulajdonosa, a PPF Telecom Group hasonló tranzakciót hajtott végre sikeresen Csehországban, hozzájárulva ezzel a szétválasztott vállalatok értékének növekedéséhez. Cseh testvérvállalatával együtt az újonnan létrejött három CETIN cég fogja képezni a PPF Csoport távközlési infrastruktúrájának gerincét a kelet-közép-európai régióban.

Az Ötvös Tamás vezérigazgató által irányított új vezetőség feladata a folyamatosan bővülő távközlési, informatikai és biztonsági infrastruktúra-hálózat üzemeltetése, fejlesztése és bővítése – közölték. Az aktív és passzív hálózati elemekre kiterjedő infrastruktúra és a mobilszolgáltatói tevékenység szétválasztása révén a CETIN Hungary maradéktalanul kiaknázhatja a kereskedelmi lehetőségeket és a nagykereskedelmi partnerkapcsolatokat a hálózati szolgáltatások területén – tették hozzá.

Ötvös Tamás, a CETIN Hungary vezérigazgatója a közlemény szerint elmondta: a CETIN Magyarország kiváló pozícióból tudja tervezni, építeni és üzemeltetni azokat a következő generációs infrastruktúra-megoldásokat, amelyek képesek lesznek hatékonyan kielégíteni az ügyfelek változó igényeit. Az új üzleti modell ösztönzi az innovációt, elősegíti a távközlési iparág fejlődését és új technológiák bevezetését.

A Telenor Magyarország a továbbiakban a szolgáltatási ajánlataira, a lakossági és vállalati ügyfelek kiszolgálására fog összpontosítani – idézi a közlemény Jan Hanust, a Telenor Magyarország vezérigazgatóját.

Sárecz Zsolt, az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgatója hozzátette: az Antenna Hungária évtizedek óta meghatározó szereplője a magyar telekommunikációs szektornak, lakossági és üzleti ügyfeleik igényeinek kiszolgálása érdekében folyamatosan innovatív, csúcstechnológiára épülő megoldásokra törekednek. A CETIN Hungary megalakulásával részesei lettek a piacon még újdonságnak számító üzleti, technológiai modellnek. Hozzátette, hogy e a stratégiai modell a hálózatkiépítés- és üzemeltetés hatékonyságát növeli, és elősegíti a Telenor Magyarország, a CETIN Hungary, további CETIN Csoporthoz tartozó vállalatok és az Antenna Hungária potenciális szinergiáinak még jobb kihasználását.

Üzleti és stratégiai szempontból is fontos lépés megerősíti az infrastruktúra beruházásaikat Ladislav Bartoníček, a PPF Csoport részvényese és a PPF Telecom Csoport vezérigazgatója szerint. Hozzátette: a CETIN a magyarországi infrastruktúra piac meghatározó szereplőjévé fog válni.

A Pannon GSM néven alapított Telenor Magyarország 1994. március 27-én Magyarországon elsőként indított kereskedelmi GSM-szolgáltatást. A jelenleg egy közös társaságon keresztül 75 százalékban a cseh PPF Csoport, és 25 százalékban az Antenna Hungária tulajdonában álló cég a hazai piac egyik vezető mobiltávközlési vállalataként több mint 1100 munkavállalót foglalkoztat, 3,1 millió előfizetője van.”

Forrás:
Új hálózati infrastruktúra-szolgáltató cég kezdte meg működését; Világgazdaság/MTI; 2020. július 2.
Háttér:
Can telcos create more value by breaking up?; Gustav Grundin, Robin Nuttall, Lorraine Salazar, Halldor Sigurdsson, Nemanja Vucevic; McKinsey Insights; McKinsey & Company; 2020. január 22.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakértő: már nem elegendő, hogy olcsón termeljünk

„Az Eurostat adatai szerint a magyar átlagos nettó bér az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, a magyar dolgozóknál kevesebb éves fizetést már csak Romániában és Bulgáriában kapnak. Hornyák József, a Portfolio elemzője szerint az ország már nem építhet az olcsó munkaerőre.

Hornyák József egyetértett, az Eurostat adatai alapján meglehetősen keveset ér a magyar átlagbér, ami nem meglepő, miután Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb országa, amiből eredendően a fogyasztás is kifejezetten alacsonynak mondható, valamint az egy főre eső GDP-ben sem tudunk megelőzni túlságosan sok országot. Mindez összességében pedig a gazdaság teljesítményével van összefüggésben – fogalmazott a Portfolio elemzője, hozzátéve: a magyar keresetek sokat nőttek az elmúlt években, 10 százalék feletti növekedés volt forintban évek óta.

A KSH szerint 11,4 százalékkal, míg az Eurostat szerint 5,9 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben a bérek, ami nemzetközi összehasonlításban jó eredmény. A különbségre a magyarázat, jegyezte meg Hornyák József, hogy a luxembourgi székhelyű szervezet az adatainál korrigálja a forint árfolyamának gyengülését, és euróban számol, ahogy minden ország estében. Illetve azzal is korrigálni kell a számokat, hogy az adott országban mennyit képesek vásárolni az emberek, ami az árszintek miatt nagy különbséget mutathat – tette hozzá. Magyarországon például még mindig sokkal olcsóbb az élet, mint Nyugat-Európában, ezért a kevesebb magyar bér nem biztos, hogy sokkal kevesebbet ér, hiszen idehaza alig 60 százaléka az EU-árak átlagának az értéke. Vagyis ebben a tekintetben nem állunk rosszul.

Hornyák József magyarázata szerint elsősorban a termelékenységnek a növekedése kellene ahhoz, hogy nagyobb ütemben tudjunk felzárkózni a nyugat-európai bérekhez. Hogy a magyar dolgozó által elvégzett munka ugyanolyan kedvező termelékenységi számokat produkáljon, mint Nyugat-Európában, ami persze nem rajta áll, hogy rosszabbul dolgozna, hanem főként azon, hogy milyen technológiákkal végzi azt. Ezek fejlesztése kulcskérdés – emelte ki.

A Portfolio elemzője egyetértett, hogy Magyarország számára hosszú ideig versenyelőnyt jelentett az alacsony bérekre és beruházásokra épített gazdasági növekedés, azonban ahhoz, hogy a jelenlegi fejlettségi szintünkről még egy ugrást tudjunk végrehajtani, már nem elengedő, hogy olcsón termeljünk. Ahhoz egy technológiai ugrásra is szükség van, ehhez viszont a munkaerőnek a képzettségi szintjét kell jelentősen megemelni, hogy a külföldi vállalatok ne az összeszerelést hozzák Magyarországra, hanem sokkal inkább a kutatás-fejlesztést, a tervezést, a különböző gépeknek a fejlesztését, hiszen ezeknek nagyobb a hozzáadott értéke, ami a bérnövekedésben is kifizetődne, miután jóval magasabb fizetéseket lehet ezekben a munkakörökben elérni – hangsúlyozta Hornyák József.

[Háttér] Vásárlóerő-egységben (PPS) számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség, Luxemburg a 27 tagú közösségben.

A leggazdagabb országban az egy főre jutó GDP 261 százaléka volt az uniós átlagnak, míg az utolsó helyezett Bulgáriában 53 százalék. Egy évvel korábban, 2018-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 263 százalék, Bulgáriáé pedig 51 százalék volt – derült ki az Eurostat csütörtökön kiadott, a tavalyi előzetes adatokat tartalmazó jelentésből.

Tíz országban – Luxemburg, Írország, Hollandia, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország, Belgium, Finnország és Franciaország – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly. A középmezőnybe – a 70 és 100 százalék közötti kategóriába – került Málta, Olaszország, Csehország, Spanyolország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Portugália, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország. A maradék öt országban – Lettországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában – 70 százalék alatt volt a mutató.

A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 135 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 59 százalékával. Egy évvel korábban 135, illetve 57 százalékon állt a két adat.”

Forrás:
Szakértő: már nem elegendő, hogy olcsón termeljünk; Varga Mónika; Infostart/InfoRádió; 2020. július 4.

Tudásbázis, érdekképviselet, közösség és tájékozódási pont lesz a hazai startup szektor számára a Startup Hungary

„Hiánypótló kezdeményezésként segíti a hazai ökoszisztémát az új szervezet.

Tudásbázis, érdekképviselet, közösség és tájékozódási pont lesz a hazai startup szektor számára a Startup Hungary, melyet a magyarországi ökoszisztéma ismert és nemzetközi szinten bizonyított szereplői alapítottak. Most először fogalmazta meg a közös szándékot egyszerre 12 startup alapító valamint a Google Magyarország, az IVSZ és a Design Terminal. A szervezet legfőbb célja, hogy több és jobb, nagyhatású startup jöjjön létre és működjön Magyarországon.

Tizenkét ismert magyar startup alapítója a Google, az IVSZ és a Design Terminal támogatásával hívta életre a Startup Hungary-t annak érdekében, hogy több nemzetközileg is sikeres startup jöjjön létre, működjön és növekedjen Magyarországon. A kezdeményezés hiánypótló: most először fordul elő, hogy olyan alapítók hoznak létre startupok számára érdekképviseleti szervezetet, akik a szektorban szerzett jelentős tapasztalatukkal és a rendelkezésükre álló erőforrásokkal hitelesen tudják képviselni a hosszú távú célt, vagyis az ökoszisztéma fejlesztését. A Startup Hungary-t szorgalmazó tagok abból indultak ki, hogy más ökoszisztémákban is a hasonló, startup alapítók által indított kezdeményezések bírnak a legnagyobb hatással.

Árvai Péter (Prezi), Balogh Péter (ex-NNG, Baconsult), Fehér Gyula (ex-Ustream, Oktogon Ventures), Györkő Zoltán (ex-Balabit), Halácsy Péter (Prezi, BP School), Horváth Dorka (BookrKids), Lakatos Dávid (Formlabs), Orosz Bálint (ex-Distinction, Craft Docs), Ozsvald Eszter (Yoganotch), Pistyur Veronika (Bridge Budapest, Oktogon Ventures), Prekopcsák Zoltán (ex-Radoop, Prezi), Vinnai Balázs (ex-IND, Codecool, W.UP) már bebizonyították, hogy lehet itthonról is a világpiacon sikeres tech cégeket létrehozni, és személyes tapasztalatokkal, szakmai tudással járulnak hozzá a Startup Hungary céljainak megvalósításához. Ezt egészíti ki a startupok iránt szintén elkötelezett alapító partnerek szaktudása és támogatása.

Az alapító partnereket szintén egy közös cél vezette az új szervezet támogatásában. Az IVSZ mint a digitális gazdaság hazai szakmai szövetsége a megalakulása óta törekszik rá, hogy támogassa egy minél szélesebb, nem csak Magyarországon sikeres vállalkozói réteg kialakulását, s ezt a felgyülemlett tudást és képességet a Startup Hungary rendelkezésére fogja bocsátani. A Design Terminal szintén évek óta azon dolgozik, hogy valódi értékteremtés induljon el a startup ökoszisztémában, s ennek érdekében ma már 12 országban szervez inkubációs programokat, valamint 2014 óta ezernél is több startuppal és számos iparág vezető nagyvállalatával dolgozott együtt. Az innovációs ügynökség számára tehát egyértelmű volt, hogy alapító partnerként csatlakoznak a szervezethez. Az alapító partnerek sorát a Google Magyarország zárja, amelynek a 2016 óta működtetett Digital Workshop képzésein eddig 70 ezer fő vett részt. A Startup Hungary támogatásával a Google hazai vezetése ezt a hozzájárulást kívánja új szintre emelni.

A Startup Hungary alapítványként működik, amelynek kuratóriuma az alapítókból és az alapító partnerek képviselőiből áll. Az alapítók a szervezet fő tevékenységeként a közösségépítést, a szemléletformálást és az érdekképviseletet határozták meg. Havi rendszerességgel jelentkező programokkal várják majd a startup közösség tagjait, hogy szakmai eseményeken találkozhassanak, kapcsolatot teremtsenek és tapasztalatot cserélhessenek egymással. A kezdeményezés megálmodói fontosnak tartják, hogy segítsék a tájékozódást, a legjobb nemzetközi módszerek és globális cégépítéshez szükséges készségek elterjedését, ezzel segítve olyan startupok létrejöttét, melyek képesek Magyarországon tartani a tehetséges hazai fiatalokat. Az alapítók ezzel összeillő törekvése, hogy a hazai vállalkozók nem csak a hagyományos részvényesi szemszögből megfogalmazott sikert célozzák meg, hanem a szélesebb társadalmi, etikai nézőpontból való értékteremtést is. A szervezet harmadik fontos tevékenységi területe a fentieket alátámasztó szakpolitikai érdekképviselet lesz, azaz javaslatok megfogalmazása a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokat hátráltató szabályozási akadályok lebontásáért és az őket segítő ösztönzők kialakításáért.

Mindhárom célt szolgálni fogja egy minden évben azonos módszertannal, a hazai ökoszisztéma szereplőinek bevonásával elkészített éves jelentés a szektor helyzetéről. Ennek célja nem csupán az adott év startupjainak felkutatása lesz, hanem következtetések és ajánlások megfogalmazása is azzal kapcsolatban, hogyan fejlődik s fejlődhetne itthon az iparág. A jelentés a nemzetközi piac számára is jobban láthatóvá és vonzóbbá kívánja majd tenni a hazai startupokat.”

Forrás:
A Design Terminal is alapító partner a most induló Startup Hungary-ben; Design Terminal; 2020. július 2.
Lásd még: Startup Hungary: A startup kirakós után a startup-maffiával lépünk előre; Vecsernyés Anna; IVSZ Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2020. július 3.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. július 6.

Konfliktus Kína és India között: a geopolitika digitalizálódása

Az elmúlt hetek furcsa összetűzései, a Himalája magasan fekvő határvidékén kirobbant „furkósbotos” összecsapások kínai és indiai határőrök között korántsem néhány négyzetkilométernyi sziklás és jeges glecsermederért folytak. Ázsia két feltörekvő óriása, leendő szuperhatalma között tulajdonképpen bő fél évszázada rendszeresek az ilyen (térben és időben is korlátozott) csetepaték, és aligha meglepő, hogy az Egy Övezet Egy Út grandiózus infrastrukturális programjának korában a Kína-India-Pakisztán közötti (tartósan vitatott) határvidéken újra felforrósodtak az indulatok. Ha ránézünk a térképre, látjuk: az Új Selyemút egyik szála éppen ebben a térségben halad majd végig, hogy új módon kapcsolja össze Eurázsiát és Afrikát is. A konnektivitásnak azonban a 21. században már csak egyik – talán nem is a legfontosabb – dimenzióját jelentik a tényleges fizikai terek. A kibertér, ez a számítástechnikai eszközöket, szoftvereket, az azokat használó embereket, és az őket összekötő internetes hálózatokat felölelő „világ” láthatóan a nemzetek közötti érdekérvényesítés, az erőkivetítés, a hatalmi konfliktusok egyre fontosabb területe. Az igazi összecsapások egyre inkább ebben a részben virtuális, részben azonban nagyon is valóságos „térben” zajlanak ma már.

Ez elé a háttér elé állítva érdemes látni és értékelni az elmúlt hét egyik technikainak nevezhető (bizonyos szempontból egyenesen frivolnak, súlytalannak látszó) hírét: az indiai kormány betiltotta 59 kínai fejlesztésű és tulajdonú kisalkalmazás használatát az ország területén. Az érintett appok között olyan ismert márkaneveket találunk, mint a TikTok, a Helo vagy a WeChat, tehát a világ legnépszerűbb (és legtöbb felhasználóval büszkélkedő) közösségi média platformjainak némelyikét. A tiltás hivatalos indoklása az indiai felhasználók személyes adatainak védelmét emelte ki: az indiai kormányzat (hírszerzési információkra támaszkodva) úgy ítélte, hogy a népszerű applikációkat üzemeltető kínai cégek valójában illetéktelenül gyűjtik, rendszerezik, továbbadják az indiai felhasználók személyes adatait. Hasonló módon felmerült az is, hogy – az indiai törtvényekbe ütköző módon – ezek a cégek az országon kívüli szervereken tárolják az Indiában generált ilyen adatkészleteket. Ez pedig, állítják a hatóságok, súlyosan sérti az indiai Informatikai Törvény 69A paragrafusát, ami fontos elvként tűzi ki a digitális adatok lokális kezelésének kötelezettségét. Tehát, egy fajta „adatszuverenitás” elvét. Elemzők amúgy is gyanítják, hogy az indiai kormányzati lépés mögött aligha állhatott a felhasználók személyes adataiért érzett aggodalom, hiszen az utóbbi idők nagy nyilvánosságot kapott ilyen ügyei (például a legnagyobb port felvert Zoom-botrány, vagy az Amazon Echo rendszerének visszásságai, nem is beszélve a Facebook Cambridge Analytica-val karöltve végzett adateltulajdonításáról) nem késztették ilyen drasztikus tiltó lépésre Új Delhit. Különösebb találgatásra már csak azért sem szorul az elemző, mert a döntéshozók világosan megfogalmazzák indoklásukban: a tiltólistára tett kínai IT-alkalmazások (és a mögöttük álló vállalatok) „fenyegetést jelentenek India szuverenitására és nemzetbiztonságára” nézve. Világos beszéd, és segít eloszlatni azt a kezdeti, naiv elképzelést, ami a kibertér „határok nélküliségének” álmában öltött testet. A lépés jól példázza, hogy a kibertérben mozgó nemzetállamok egyre határozottabban igyekeznek érvényre juttatni szuverenitásukat a virtuális világ mozaikjának rájuk eső darabjában.
Érdemes rögtön kiemelni azt is: az indiai lépésnek stratégiai jelentősége van; ez a tiltás messze nem csupán valamiféle kicsinyes bosszú, holmi borstörés a kínaiak orra alá. A két egymással „természetszerűen” rivalizáló, szomszédos nagyhatalom gazdasági élete ugyanis kibogozhatatlanul fonódott össze az elmúlt években, és ez az egymásra utaltság különösen szembeötlő a modernizáció zálogát jelentő technológiai iparokban. Ez azt is jelenti, hogy a kínai vállalatoknak és fejlesztéseknek hadat üzenő India cseppet sem lesz könnyű helyzetben: a két gazdaság szoros kapcsolódását jól mutatja, hogy a bilaterális kereskedelem értéke 2019-ben 70 milliárd dollárt tett ki, ezen belül pedig az indiai deficit csaknem 50 milliárdra rúgott. Nem szabad azonban elfelejteni azt sem: a kínai gazdaság, és ezen belül különösen a technológiai ipar is nagyon fontos partnert veszítene Indiával. Az 1,3 milliárdos lélekszámú India hatalmas felvevőpiacot jelentett már eddig is, a kínai számítástechnikai, elektronikai termékek számára. És persze igaz az is: a felhasználók ilyen potenciális tömege óriási tételben generálja a Mesterséges Intelligencia-fejlesztésekkel létfontosságúvá váló big data adatkészleteket a kínai techno-vállalatok számára. A méretek és volumenek érzékeltetésére: a világban a legnépszerűbb közösségi platform címére emelkedett kínai TikTok rövidvideó megosztónak, az elmúlt időszakban csaknem 120 millió aktív havi felhasználója volt már Indiában. A mostani lépés, a nehézségek ellenére, komoly esélyeket is adhat Indiának – vélik a szakértők. A mostani tiltólista bevezetésével ugyanis India tulajdonképpen a „Made in China” programnak üzen hadat, meghirdetve a „Make in India”, „Gyártsuk Indiában!” alternatív politikáját. A technológia mellett elkötelezett Narendra Modi miniszterelnök – részben a koronavírus járvány nemzetközi sokkjából okulva – a hazai iparok fejlesztését, a gazdasági autonómia megteremtését, a gazdasági ellenálló képesség növelését várja ettől a mostani lépéstől. Egyelőre még kérdés, hogy a sok szempontból ígéretes indiai IT-ipar bírja-e majd a lépést ezzel az elképzeléssel.
Egy valami azonban aligha lehet kérdés. A kibertér – ezt jól mutatja az India és Kína közötti szembenállás újabb szakasza – nem valamiféle elkülönült, technológiai szegmense a modern társadalmaknak. Hanem a tengerek, a szárazföld, a légtér és az űr mellett a geopolitika 5. és hovatovább meghatározó dimenziója.
India’s ban on Chinese apps Shows Geopolitics Has Gone Digital; Yatti Soni; Inc42; 2020. június 30.
India bans 59 Chinese apps including TikTok, Helo, WeChat; The Economic Times; 2020. június 30.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az indiai miniszterelnök törölte fiókját a népszerű kínai Weibo közösségi médiáról

A kínai IT-alkalmazások „tiltólistára tételét” még egy szimbolikus lépéssel is megtoldotta az indiai kormány. Narendra Modi ugyanis törölte személyes fiókját a roppant népszerű (több mint 300 millió regisztrált felhasználóval rendelkező!) Weibo mikroblog platformról. Modi a nemzetközi politikában a digitális technológia egyik legelkötelezettebb felhasználójának számít, gyakran és többnyire személyesen posztol a legnépszerűbb közösségi helyeken és alkalmazásokban. A „kínai Twitternek” is nevezett Weibo mikroblog alkalmazáson éppen fél évtizede, 2015 óta van jelen az indiai kormányfő, és tekintélyes, 200 ezer főnyi követőt gyűjtött össze.
Indian PM Modi shuts Weibo Account after banning Chinese apps; Pei Li, Sanjeev Miglani; Reuters; 2020. július 2.

Ausztrália jelentős kontingenssel erősíti kiberhadviselési kapacitását

Ausztrália 500 fős csapattesttel erősíti kibervédelmi alakulatait – jelentette be az ország miniszterelnöke. Scott Morrison a növekvő kínai kiberfenyegetést jelölte meg a kifejezetten nagy léptékű csapatfejlesztés okaként. Az ausztrál vezetés egyre aggasztóbbnak tartja az országa ellen a kibertérben indított kínai akciókat. Noha konkrét bizonyítékokról, tényekről ritkán tesznek említést (és igazság szerint az ügy jellegénél fogva az elkövetők azonosítása, azaz az „attribúció” nem is olyan könnyű), a nemzetközi sajtó több nagyszabású akciót is említ az elmúlt évekből, ahol fontos politikai-gazdasági infrastrukturális célpontokat támadtak vélhetően kínai hackerek. Másfél évvel ezelőtt például az Ausztrál Parlament számítógépes rendszereit érte, gyanítottan kínai, támadás. Egy évvel korábban az ország hadügyminisztériumának rendszereibe törtek be – vélelmezetten szintén kínai – hackerek. Legutóbb néhány hete adtak hírt az ausztrál hatóságok egy kiterjedt, összehangolt kibertámadásról, amelyben ausztrál politikai intézményeket és vállalatokat vettek célba olyan elkövetők, akik (az akció kiterjedtsége és szervezettsége alapján) feltehetően „államilag támogatott” kiberharcosok lehettek. A hivatalos kormányzati bejelentés ugyan itt sem nevezte néven Kínát, de egyértelműen sejtette, hogy csakis ő állhat a támadások mögött. Az ausztrál hadsereg kibervédelmi erejének növelésére, a személyi állomány jelentős kiegészítése mellett, az elkövetkező évtizedben 1,13 milliárd ausztrál dollárt (mintegy 1 milliárd amerikai dollárnyi összeget) fordítanak majd. A nagyságrendek érzékeltetésére: az Oxfordi Egyetemnek a világ állami szolgálatban álló kiberalakulatait számba vevő „Cyber Trooper” jelentése a 300 főnyi kiberhadviselési egységű országokat már a jelentősebb (közepes kapacitású) államok csoportjához sorolja.
Australia recruits 500 cyber spies as China tensions rise; Jamie Smyth, Christian Shepherd; Financial Times; 2020. június 30.

A Spanyol Külügyminisztérium digitális diplomáciai hálózatai

A Spanyol Külügyminisztérium – stílszerűen a tárca hivatalos Twitter-fiókjára posztolt üzenetben – adott számot a külszolgálat diplomáciai célú digitális eszközhasználatának főbb állomásairól, illetve az ehhez kapcsolódó legfontosabb eredményekről. A spanyol digitális diplomácia kibontakozása a 2010-es évtized legelejéhez köthető. 2010-ben indult a minisztérium hivatalos YouTube-csatornája, 2012-ben kezdte meg működését a spanyol nyelvű Twitter-fiókjuk, amihez 2014-ben egy angol nyelvű Twitter-hírfolyam csatlakozott. A Facebookon 2013 óta aktív a külügyi szervezet, és azóta természetesen további közösségi média platformokat is bekapcsoltak a kétirányú közösségi kommunikációba. A digitalizáció az évtized közepén kapott jelentősebb lendületet, amikor a 2015-2018. évi Külpolitikai Akció Terv külön szekcióban, egy Digitális Diplomáciai Tervben fogalmazta meg a külügyi szervezet digitalizációjának elveit, céljait. Jelenleg valamennyi nagykövetség és konzulátus rendelkezik önálló webhellyel, és dinamikusan növekszik a külügyi intézményrendszer jelenléte a közösségi médiában is. 2020-ban már valamennyi nagykövetség rendelkezik Facebook (továbbá esetleg Twitter, vagy Instagram) jelenléttel, az ország konzulátusi hálózatának pedig nagyjából a háromnegyede van jelen valamilyen közösségi platformon. A központi digitális jelenlétet továbbra is a minisztérium központi webhelye biztosítja, amelyhez összesen 28 regionális (illetve nyelv-) digitális csomópont társul.
Ministry of Foreign Affairs, European Union and Cooperation of Spain. (A Spanyol Külügyminisztérium hivatalos Twitter-fiókja); Twitter; 2020. július 5.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. június 29-július 3.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

CCTV rendszer szerviz alkatrészek beszerzése (760)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/124
Közzététel dátuma: 2020.06.29.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.10.
CCTV rendszer szervíz alkatrészeinek és frissítési licenceinek beszerzése.
Összesen 10 féle termék (8 db videófal vezérlő és a műszaki leírásban felsorolt tartozékai; 12 db Videófal monitor elem; 1 db 8 TB SAS HDD; 1 db 10 TB SAS HDD; 10 db 1 TB SSD; 10 db Turbo HD analóg biztonságtechnikai kamera és a műszaki leírásban felsorolt tartozékai; 7 db Avigilon szerver szoftver update; 2 db Windows 10 IOT Enterprise licence; 60 db Avigilon Control Center 6-7 upgrade licence; 10 db 1 TB SSD ház) beszerzése, melynek részletes felsorolását a közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák.
Lásd bővebben

Arculati előkészítő rendszerének fejlesztése 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/124
Közzététel dátuma: 2020.06.29.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.24.
Az MTVA gyártási rendszerében az elektronikus megjelenítőkön és adásban megjelenő grafikai komponensek megfelelő minőségben történő elkészítéséhez elengedhetetlen a használatos Központi Grafikai előkészítő rendszer (hardver és szoftverrendszer) jelen eljárásban érintett elemeinek további támogatásának biztosítása,lejáró előfizetés meghosszabbítása,frissítése (upgrade),mindösszesen 38 db szoftver tekintetében,valamint hardver erőforrások bővítése 4 db munkaállomással összesen (a kiegészítő eszközökkel együtt) 18 db hardver eszköz.
Lásd bővebben

Projekthez kapcs. előkészítési feladatok (e-busz)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/124
Közzététel dátuma: 2020.06.29.
Ajánlatkérő: Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.24.
A Modern Városok Program keretében az „Intelligens közlekedésvezérlő és környezetkímélő közösségi közlekedési rendszer kialakítása (Iktatószám: FFF/1580-5/2019-ITM_SZERZ.)” tárgyú projekthez kapcsolódó előkészítési feladatok teljes körű ellátása: részletes megvalósíthatósági tanulmány, fenntartási és üzemeltetési modell, költséghaszonelemzés, teljes körű tervezési dokumentáció elkészítése valamint műszaki szakértői szolgáltatások ellátása: hatástanulmányok, szakvélemények, szakértői tanulmányok készítése.
Lásd bővebben

INFORMATIKAI OBJEKTUMOK BIZTONSÁGÁNAK FEJLESZTÉSE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/125
Közzététel dátuma: 2020.06.30.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.29.
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés – A Katasztrófavédelem informatikai objektumai biztonságának fejlesztése a KEHOP-1.6.0.-15-2016-00023 azonosító számú projekt keretében.
Lásd bővebben

ASP IRAT szakrendszer support 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/125
Közzététel dátuma: 2020.06.30.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.29.
ASP Központ Iratkezelő szakrendszer supportja és szakértői támogatása
1. Support feladatok:
10.000 > X lakosságszám alatti település: 3008 db, 10.001 – 20.000 lakosságszámú település: 85 db, 20.000 < X: 35 db, 20.000 < X (Megyei Önkormányzatok, Megyei jogú Városok, Fővárosi Kerületek): 7 db
2. Opcionális feladatok:
Szakértői támogatási feladatok: 800 óra, Csatlakozásából fakadó support feladatok: 360 db (havi szolgáltatási csomag)
Opcionálisan a megyei jogú város, fővárosi kerületek, 20.000 lakos feletti települések csatlakozásából fakadó support feladatok ellátása is feladata a nyertes ajánlattevőnek
Lásd bővebben

Tablet-tárolószekrények beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/125
Közzététel dátuma: 2020.06.30.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.27.
706 darab, egyenként legalább 10 darab tablet tárolására alkalmas, zárható, töltést biztosító tablet-tárolószekrény leszállítása, összeszerelése
398 darab, egyenként legalább 30 darab tablet tárolására alkalmas, zárható, töltést biztosító tablet-tárolószekrény leszállítása, összeszerelése
Lásd bővebben

Központi Szinkronizációs Rendszer üzemeltetés 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/126
Közzététel dátuma: 2020.07.01.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.10.
Központi Szinkronizációs rendszer és kapcsolódó alkalmazások üzemeltetése, mely 1000 fejlesztői keretóra mértékéig tartalmazza a rendszerhez kapcsolódó fejlesztési szolgáltatásokat is.
Lásd bővebben

Számlavezetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/126
Közzététel dátuma: 2020.07.01.
Ajánlatkérő: Józsefvárosi Önkormányzat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.13.
Józsefvárosi Önkormányzat és költségvetési szerveinek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok bankszámláinak vezetése és a számlavezetéshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása
Érték áfa nélkül: 342.071.260,- Ft
Lásd bővebben

IP Centrex kiterjesztése az ORFK részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/126
Közzététel dátuma: 2020.07.01.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.17.
IP Centrex szolgáltatás kiterjesztése az ORFK központi ügyeleti rendszer támogatására
Alapszintű készülék 47 db
Tápegység alapszintű készülékhez 47 db
Emeltszintű készülék 28 db
Kiegészítő gombsor emeltszintű készülékhez 28 db
Tápegység emeltszintű készülékhez 28 db
Lásd bővebben

HP adattárolók gyártói, integrátori támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/127
Közzététel dátuma: 2020.07.02.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.31.
Lásd bővebben

Ügyfélkapcsolati tevékenység
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/127
Közzététel dátuma: 2020.07.02.
Ajánlatkérő: NKM Energia Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.30.
Villamos energia és földgáz kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó, back office (ügyfélszolgálati és támogató tevékenység, adatcsere, törzsadatkarbantartás, számlázás, folyószámla-, és követeléskezelés) és Contact center szolgáltatás (kereskedelmi telefonos akvizíciós és ügyfélmenedzseri szolgáltatás), továbbá nyilatkoztatási (reklám és marketing-nyilatkozatok beszerzése) tevékenység, valamint Livee szolgáltatással összefüggő ügyfélszolgálati tevékenység.
Lásd bővebben

Hangosítási, szavazatszámláló eszközök (764/2020)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/128
Közzététel dátuma: 2020.07.03.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.04.
Három bizottsági terembe („A terem”, „B terem” és „C” terem) komplex hangosítási rendszer beszerzése, telepítése, üzembe helyezése, továbbá a három terem résztvevői egységeinek egymással és az ajánlatkérő által korábban beszerzett 102 db résztvevői egységgel történő összekapcsolási lehetőségének kialakítása adásvételi szerződés alapján.
Lásd bővebben

Oracle támogatás 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/128
Közzététel dátuma: 2020.07.03.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.06.
ORACLE adatbáziskezelő platform használatához tartozó gyártói szoftverkövetési és támogatási szolgáltatások évfordulós megújítása.Követési és támogatási időszak kezdete:2021.01.01.vége:2021.12.31.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Térfigyelő rendszer kiépítése Diósjenőn
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/125
Közzététel dátuma: 2020.06.30.
Ajánlatkérő: Diósjenő Község Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: For Rest Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.496.062,- Ft
Lásd bővebben

SQL fejlesztő eszközök 3 év SMP támogatással
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/125
Közzététel dátuma: 2020.06.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 36.099.800,- Ft
Lásd bővebben

FŐTÁV SAP licenceinek supportja és karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/126
Közzététel dátuma: 2020.07.01.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt
Nyertes ajánlattevő: Angyal Business Consulting Tanácsadó és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A FŐTÁV Zrt. SAP licencei supportjának, karbantartásának beszerzése 2021. július 31-ig. Licencelt SAP szoftverek Standard Supportjának keretében új szoftververziói, frissítések, javítások, jogszabályi követések biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 329.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Parkoló automatákkal kapcsolatos szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/126
Közzététel dátuma: 2020.07.01.
Ajánlatkérő: Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: C-WARE Korlátolt Felelősségű Társaság;C-WARE Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatási Szerződés keretében Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata közigazgatási területén, az Önkormányzat tulajdonában lévő 131 db Siemens Prisma5 és 5 db Parkeon Strada típusú parkolójegy-kiadó automatához kapcsolódó szolgáltatások ellátása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 43.999.952,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/126
Közzététel dátuma: 2020.07.01.
Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyete
m
Nyertes ajánlattevő: Szintézis Informatikai Zrt.;Szintézis Informatikai Zrt.
Adásvételi szerződés informatikai eszközök beszerzésére – szoftverek, hallgatói csapatok, workstationök, projektorok – a Széchenyi István Egyetemen a GINOP 2.3.4-15-2016-00003 projekt keretében (3 részterület)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 60.165.070,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

INFRALIFE licenckövetés és támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/124
Közzététel dátuma: 2020.06.29.
Ajánlatkérő: MÁV Szolgáltató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DXC Technology Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
Szoftver támogatási és követési szolgáltatási szerződés keretében INFRALIFE licenckövetés és támogatás 36 hónapos időtartamra a II.2.4) pontban és közbeszerzési dokumentumokban (KD) foglaltak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 170.000.000,- Ft
Lásd bővebben

önkéntes előzetes átláthatósági hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/124
Közzététel dátuma: 2020.06.29.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: Konasoft Project Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A Főnix rendszer egyes moduljainak fejlesztése az alábbiak szerint:
1. modul: ODIN – felderítési tevékenységet támogató rendszer fejlesztése, 2. modul: KIOSZK – fogvatartotti ügyintézési pont fejlesztése, 3. modul: E-NAPLÓ fejlesztése, 4. modul: ETTR- előállítások végzését támogató mobil rendszer fejlesztése, 5. modul: FŐNIX2020 – alap nyilvántartási rendszer megújítása, 6. modul: BNYM – Bűnügyi Nyilvántartó Modul fejlesztése, 7. modul: PME – prediktív mérőeszköz modul fejlesztése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 716.535.433,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Audioguide készülékek beszerzése (754/2020)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/128
Közzététel dátuma: 2020.07.03.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Az Országház látogatói részére 1 darab audioguide rendszer beszerzése a működtetéshez szükséges kiegészítőkkel. Az ajánlattevő feladata többek között: Az adó és vevő eszközök teljeskörű testre szabása, felkészítése, az audioguide rendszer telepítése és beüzemelése az Országházban. Az ajánlatkérő által előre definiált maximum 8 különböző látogatói útvonalon fix jeladó pontok telepítése és a jeladók által sugárzott tartalmak paraméterezése.
Az eljárás eredménye: Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Agilis és adaptív kormányzás a válságkezelésben – a holland járványkezelés tanulságai

„Az International Journal of Information Management júniusi számában megjelent elemzés (Agile and adaptive governance in crisis response: Lessons from the COVID-19 pandemic – online elérhető június 23-tól) holland szerzői a koronavírus-járvány hollandiai kezelésének tapasztalatait értékelik, rámutatva egyben az agilis és az adaptív (alkalmazkodó) kormányzás hasonlóságaira és különbségeire. Mindkét fogalom a gyorsan változó technológiai, piaci, környezeti körülményekhez való eredményes igazodást megcélzó irányítási gyakorlatot takar, ezért gyakran szinte szinte szinonimaként kezelik őket. Holott eredetükben és jellemzőikben is eltérnek, még ha alkalmazásukra gyakran egyidejűleg, ugyanarra a kihívásra válaszolva kerül is sor. Az agilis és az adaptív kormányzás elemei jó esetben kiegészítik egymást, de előfordulhat, hogy egymás ellen hatnak, különösen olyan gyors megoldásokat igénylő válsághelyzetekben, mint amilyet a COVID-19 járványhelyzet jelent. A különbségeket a szerzők a következő táblázatban foglalták össze:

Agilis kormányzás Adaptív kormányzás
Eredete Szoftverfejlesztés, reakció a vízesés-modell szerinti tervezésre. Később kiterjesztve a szervezeti működésre és irányításra is. Evolúciós alapok, de más területek szempontjait is integrálja, mint a szervezeti ökológia, politikai tudományok, ökológia, rendszerelmélet és komplexitás-elmélet
Alkalmazási terület Fejlesztési és innovatív projektek Közpolitika és kormányzás
Vezérmotívum Vevői elégedettség Túlélés
Fő cél Gyors reakció az érzékelt eseményekre Tanulás és az illeszkedés fenntartása
Megoldandó probléma Technológiai változásból, piaci változásokból és vevői elégedettségből fakadó kihívások Összetett társadalmi problémák, sok és eltérő érdekű érdekelttel, valamint bizonytalansággal a megteendő lépésekben
Kulcsfolyamatok Lépésenkénti, fokozatos innováció, gyors visszajelzések és ezek felhasználása a fejlesztésben, multi-diszciplináris csapatmunka A környezethez illeszkedés fenntartása, kölcsönös változással. Mivel alapvetően leíró jellegű, nincsenek előírásokat megjelenítő folyamatok
Feltételezések * Fókusz a saját szervezeten és a belső válaszon
* A piaci és technológiai változások gyors válaszokat feltételeznek
* A döntéshozatal szintje lefelé mozdul, a gyors válasz érdekében
* A rögzített irányítási struktúrák gyors válaszokat tesznek lehetővé
* Sok kis előrelépés, folyamatos fejlesztés
* Hangsúly a változás sebességén és a megoldáshoz vezető gyors munkán		 * Nagyobb szerveződéseket vesz figyelembe, sokféle szereplővel
* A döntéshozatal és felelősség több szint és több szervezet között oszlik meg
* Nincs rögzített együttműködés; a szervezetek inkább a környezethez illeszkedés érdekében változnak
* Nincs rögzített adaptációs megközelítés
* Nincs tiszta megoldás, ami nehezíti a kísérletezést
Kritikák * A tervezési megközelítések cserélhetők, adott helyzetekhez felelnek meg
* Kevéssé előrejelezhető, nehéz mederben tartani a projektet
* Kifelé fókuszál a változások befolyásolása helyett
* Irányítási kihívást jelent, hogy az erőforrások változatlanok, ezért rangsorolni kell a cselekvéseket		 * Leíró természete miatt a történések magyarázatára fókuszál
* Nincsenek bevált megoldások vagy módszerek, amelyeket készen lehetne használni
* Széles alkalmazási terület, ami miatt nehéz cselekvéssé formálni
* A sokféle módszertan használata a módszerek és eszközök körültekintő használatát teszi szükségessé

A COVID-19 válságra adott válaszként a kormányok meglepő gyorsasággal léptek világszerte az adaptív kormányzás jegyében, ami rövid időtartam alatt is egyedülálló tanulási lehetőséget biztosított az agilitásról és adaptivitásról. A szerzők e téren nem vállalkoztak átfogó globális elemzésre, a válságkezelésben kizárólag a holland modell tapasztalataira hagyatkoztak, ami viszonylag kevés kötelező korlátozással és előírással, de annál több ajánlással próbált megküzdeni a járvánnyal, megosztva a felelősséget az állampolgárokkal. Leszögezve meggyőződésüket, hogy nincs egyedüli jó megoldás, és akár paradox állítások is megférnek egymás mellett az esetleírásokban. A kormányzást tágan értelmezik: nem csupán a kormányt és a közigazgatást értik alatta, hanem a közintézmények, szervezetek és vállalatok széles rendszerét, amelyek együttesen a közjót szolgálják.

Az adaptív válságkezelés során a holland kormány három fő kérdéssel szembesült:
* Idő – mi a különböző kihívásokra adandó válaszok megfelelő sorrendje?
* Centralizáció – hol van a döntéshozatal megfelelő szintje?
* Stabilitás – hogy lehet egyszerre biztosítani a változást és az irányíthatóságot?

A fenti dilemmákat és azok megoldási kísérleteit konkrét holland esetleírásokon keresztül mutatják be a szerzők, sikereket és kudarcokat egyaránt. Mi itt csak a levonható következtetések bemutatására szorítkozunk.

Elméleti szinten a szerzők leszögezik, hogy míg az agilis kormányzás módszertant biztosít, addig az adaptív kormányzás inkább leíró, mint előíró koncepció, ami saját módszertan helyett a szereplőket teszi képessé arra, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a közkívánathoz vagy akár olyan drasztikus környezeti változásokhoz is, mint a COVID-19. A gyakorlatban egyik sem alkalmazható kizárólagosan jó megoldásként. Az agilitás például gyors válaszadásra törekszik, de ennek éppen válsághelyzetben megvannak a maga hátrányai is. Fontos tanulság az is, hogy a válságra adott válaszok idővel szükségszerűen módosulnak, amiben a nyomonkövetésnek és tanulásnak döntő szerepe van. Az alkalmazkodás mellett a stabilitásnak is fontos szerepe van, mivel a szervezeti változások – amelyek az agilis megközelítésből fakadhatnak – végigviteléhez időre van szükség, ami rövid távon gyengíti a válaszadó képességet. Az adaptivitás sikerében a társadalom mobilizálásának is döntő szerepe van. Végül megállapítható, hogy a sikeres válságkezelést elősegíti, ha több stratégiai válaszadási lehetőség is rendelkezésre áll, így lehetőség van az adott helyzethez leginkább megfelelő választására.

Az agilitás és adaptivitás tehát jó esetben kéz a kézben járnak, de a gyakorlatban akár ütközhetnek is szempontjaik. Az adaptív kormányzás értelmezéséhez a szerzők szerint jó adag toleranciára van szükségünk a paradoxnak tűnő állításokkal szemben. Az adaptivitás egyszerre valósítja meg a gyors és a megbízható elemzésen alapuló döntéseket, egyaránt igényel centralizált és decentralizált struktúrákat, innovációt és bürokráciát, tudományt és politikát. A jövőre vonatkozó nagy kérdés, hogy a kormányzatok hogyan tudják intézményesíteni ezeket a felismeréseket ahhoz, hogy az adaptivitás, a változó környezethez való alkalmazkodás hosszabb távon is eredményes legyen.”

Forrás:
Agile and adaptive governance in crisis response: Lessons from the COVID-19 pandemic; Marijn Janssen, Haiko van der Voort; International Journal of Information Management; DOI: https://doi.org/10.1016/j.ijinfomgt.2020.102180; 2020. június 23.
(A cikk szabadon elérhető.)
Szerkesztői megjegyzés:
Szép szép az elmélet, de a valóság sokkal borzasztóbb! A sikeres, vagy sikertelen kormányzást elvesztett emberi életekben mérik…
Emlékeztetőül: Hollandiában 357 elhunyt/1 millió fő, míg Szlovákiában ez az érték 5! (Coronavirus Update (Live); Worldometer)

Ajánlás a digitális iratok kezeléséhez szerzetesi közösségek számára

„Az a tény, hogy az iratok többsége manapság már számítógépes eszközök segítségével keletkezik, és csak digitális formában létezik, az egyházi levéltárakat is minden tekintetben új kihívások elé állítja. A digitális iratok gyorsan eljutnak a címzettekhez, és végtelen számban sokszorosíthatók, de abban még nem lehetünk biztosak, hogy száz és ezer év múlva is olvashatók lesznek. Az osztrák szerzetesi levéltárosok munkacsoportja ezért 2019-ben ajánlást készített a szerzetesi közösségek levéltárai és titkárságai számára a digitális iratok kezeléséhez, amely kiterjed a rendezési elvekre, a fájlok elnevezésének módjára, a helyes tárolásra és az adatvédelemre is. 2020-ben elkészült ennek magyar viszonyokhoz igazított, néhol bővített fordítása is. Bár ez az anyag elsősorban szerzetesrendi levéltáraknak szól, de számos tanácsa más egyházi levéltárak számára is hasznos lehet.”

Forrás:
Ajánlás a digitális iratok kezeléséhez szerzetesi közösségek számára; Osztrák Szerzetesi Közösségek Kulturális Referatúrája munkacsoportja (öszeállító), Koltai András, Szekér Barnabás (fordította, átdolgozta és kiegészítette); Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete, Budapest, 2020. július 4.
Eredetileg: Handreichung – Richtiger Umgang mit digitalen Unterlagen; Bereich Kultur und Dokumentation der Ordensgemeinschaften Österreich; 2019. január 31.

A nyílt internet helyzete Magyarországon 2020

„Éves jelentés a 2019. május 1-től 2020. április 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan a hálózatsemlegesség témakörében.”

Forrás:
A nyílt internet helyzete Magyarországon 2020; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2020. július 1.

NMHH-felmérés: a netezők hetven százaléka vásárol online

„A magyarok már a járvány előtt is rendszeresen használták az internetet különböző ügyeik intézésére, derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) piackutatásából. Az online vásárlás és az azzal kapcsolatos tevékenységek a legelterjedtebbek, tízből hét netező vett már valamit a világhálón. A bankolás, a hivatalos ügyek és a fizetés intézése azonban még jelentősen függ attól, hogy mennyire képzett és iskolázott valaki.

A koronavírus-járvány Magyarországra érkezése, majd a kijárási korlátozások bevezetése után jelentősen megnőtt az igény a digitális vásárlás, fizetés, ügyintézés iránt. Az NMHH legutóbbi felmérése még 2019 novembere és decembere között készült, de az adatok szerint az átállás a digitális ügyintézésre a népesség nagy részét nem érte felkészületlenül. 2019 végén ugyanis már több mint 6,5 millióan interneteztek Magyarországon legalább heti rendszerességgel, és közülük szinte mindenki – 93 százalékuk – valamennyire járatos volt már a mindennapi ügyeinek internetes megoldásában.

Hivatalos ügyeit a netezők fele intézi online

A felmérés négy területet vizsgált a 16 év feletti magyar lakosság körében: a vásárlást és annak kiegészítő tevékenységeit, a bankolást, a hivatalos ügyek intézését és a fizetést. Ezek közül a legelterjedtebb a vásárlás és a hozzá kapcsolódó tevékenységek voltak, például az árukészlet és a termékek vagy szolgáltatások részleteinek böngészése, ellenőrzése, eladási hirdetések olvasása, valamint apróhirdetések megjelentetése – a netezők 90 százaléka bonyolított le ilyen tevékenységet. A felmérés eredményei szerint 2019 második felében a hazai internetezők közül tízből heten vásároltak árut vagy szolgáltatást, ketten csak az árukínálatot, hirdetést nézték meg online, de nem interneten rendelték meg az árut, további egy fő pedig se nem vásárolt, se nem nézelődött.

A vizsgált féléves időszakban online bankolt az internetezők 60 százaléka, 53 százalékuk a neten keresztül fizetett valamiért, 52 százalékuk pedig ügyintézett. Az interneten vásárlók háromnegyede online is fizetett a megrendelt áruért vagy szolgáltatásért, tehát a netes fizetési alkalmazások magas arányban nyerik el a felhasználók bizalmát, a vásárlók meg merik adni a bankkártyájuk adatait.

Kikre jellemző az online vásárlás és ügyintézés?

Éles különbség van a vásárlás és kapcsolódó tevékenységei, valamint a többi három ügyintézéstípus között. A férfiak és a nők között ugyanakkor semmilyen különbség nem adódott, így az interneten nem igaz az a közkeletű vélekedés, hogy a nők többet vásárolnak, mint a férfiak. Azokra jellemzőbb az internetes vásárlás és kínálatnézegetés, akiknek az élete saját bevallásuk szerint erősen kötődik az internethez, és sok időt is töltenek vele. Minimálisan a netes vásárlás és a közösségi oldalak használata között is van összefüggés. Ahogy a közösségi oldalak egyre jobban elterjedtek Magyarországon, úgy jelent meg egyre több, különösen kisebb kereskedő az árujával, szolgáltatásával a platformokon, vagyis követték a potenciális vásárlóikat. Sok internetező tehát eleve ezeken az oldalakon tudja megnézni a hirdetéseket, sokszor esetleg nincs is tudatában, hogy reklámot lát valakinek a posztját megnézve.

A bankolás, a hivatalos ügyek intézése és az online fizetés elterjedtsége még erősebben összefügg az internetezéssel aktívan töltött idővel, az internethasználati jártassággal, a nethez való személyes kötődéssel és a használt közösségi oldalak számával. Ugyanakkor a legerősebb összefüggést az internetezők iskolázottsága adja, a bankolásnál pedig megjelenik az internetezők szubjektív anyagi helyzete is, vagyis, hogy saját megítélésük szerint mennyire élnek jól. Az online vásárlók közül például a diplomások 89 százaléka online is fizetett a megrendelt áruért vagy szolgáltatásért, míg a legfeljebb 8 osztályt végzetteknek a fele, de a szakmunkásoknak is „csak” a 64 százaléka. Hivatalos ügyet a diplomás netezők 71 százaléka intézett, míg a legalacsonyabb végzettségűeknek csak egynegyede és a szakmunkásoknak is mindössze 40 százaléka. Internetes bankolást a diplomások 80 százaléka végzett, az érettségizettek kétharmada, a szakmunkások között azonban már csak 47, míg az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében 30 százalékuk.

A kutatás háttere

Az NMHH évek óta végez átfogó, országos kutatásokat különböző témákban, ezek kiemelt eredményeit, összefoglalóit a honlapján folyamatosan közzéteszi. A felmérések azzal a céllal készülnek, hogy a hatóság pontosabban lássa és megértse a felhasználók szokásait és véleményét, illetve megbízható becsléseket tudjon adni ezek várható időbeli változásaira, a piacon prognosztizálható trendekre.

A legújabb felmérés 2019. november 18. és december 10. között négyezer fős mintán készült online önkitöltős kérdőívvel. A minta alapsokaságát a Magyarországon élő legalább 16 éves és legalább hetente internetező népesség jelenti. A minta reprezentativitását egy 3200 fős, országosan reprezentatív személyes felmérés alapozta meg, majd a kész minta esetleges torzulásait a kutatók matematikai-statisztikai eljárással, súlyozással korrigálták. A személyes és az erre épülő internetes felmérést is az Ariosz Kft. készítette az NMHH számára.”

Forrás:
NMHH-felmérés: a netezők hetven százaléka vásárol online; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2020. július 1.

Törvények, rendeletek

Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 13. szám

„Lezárva: 2020. július 1.”

Forrás:
Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 13. szám; Belügyminisztérium; 2020. július 2. (PDF)

5/2020. (VII. 2.) IM utasítás a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjének kijelöléséről

„…1. A Magyar Közlöny és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítő felelős szerkesztőjének dr. Salgó László Pétert jelölöm ki.

2. A Magyar Közlöny felelős szerkesztőjének helyettesítésére
dr. Ardó Máriát,
dr. Guttman Hanga Lillát,
dr. Kupecki Nórát,
dr. Nagy Attila Mihályt,
dr. Petrity Krisztinát
jelölöm ki, akik e feladatuk ellátása során önállóan járnak el.

3. A felelős szerkesztő és a helyettesítésére jogosult személyek aláírásaihoz tartozó nyilvános kulcsok a www.magyarkozlony.hu honlapon kerülnek közzétételre…”

Forrás:
5/2020. (VII. 2.) IM utasítás a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjének kijelöléséről; Nemzeti Jogszabálytár / Hivatalos Értesítő; 2020. évi 36. szám; 2020. július 2.; 3575. o. (PDF)