Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• A kormány határozott stratégiai célokat tűzött ki a klímaváltozás és a környezetvédelem területén
  Tárgyszavak: éghajlati válság, energia- és klímapolitika, energia- és klímapolitikai stratégia, Európai Unió, Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), karbonsemlegesség, klímasemlegesség, klímastratégia, klímaválság, Magyarország, Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia

Közigazgatás, politika

• Közigazgatási Menedzsment Akadémia: Menedzselni a lehetetlent!
  Tárgyszavak: közigazgatás-tudomány, Közigazgatási Menedzsment Akadémia, közszolgálati felsőfokú továbbképzés, közszolgálati felsőoktatás, Lengyelország, Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete
• Baranya megyében sok a pozitív visszajelzés a kormányablakokról
  Tárgyszavak: Baranya megye, Baranya Megyei Kormányhivatal, Magyarország, statisztika, területi államigazgatás
• Átvették címbirtokosi okleveleiket a Civil Információs Centrumok
  Tárgyszavak: Civil Információs Centrum (CIC), civil szervezetek, Civil törvény, Magyarország, Szalay-Bobrovniczky Vince
• A kórházak nem tudják betartani a gazdálkodási szabályokat, mondta Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke
  Tárgyszavak: egészségügyi ellátórendszer finanszírozása, Ficzere Andrea, kórházi adósságállomány, Magyar Kórházszövetség
• A betegek alapvető érdeke, hogy a kórházak betartsák a gazdálkodási szabályokat, mondta az Állami Számvevőszék elnöke
  Tárgyszavak: Állami Számvevőszék, Domokos László, egészségügyi ellátórendszer finanszírozása, egészségügyi ellátórendszer gazdálkodása, integritásirányítási rendszer, kórházi adósságállomány, Magyarország
• Tavasztól változások lépnek életbe az építésügyi rendszerben
  Tárgyszavak: egyfokú hatósági model, építésügy, építésügyi és építésfelügyeleti eljárások, építésügyi hatósági eljárás, ingatlanfejlesztés, közigazgatási egyszerűsítés
• A laikus építtető lehet a legkiszolgáltatottabb – idén csak kisebb horderejű változásokat léptettek életbe
  Tárgyszavak: egyfokú hatósági model, egyszerű bejelentési eljárás, elektronikus építésügyi napló, építésügy, építésügyi és építésfelügyeleti eljárások, építésügyi hatósági eljárás, építésügyi szabályozás

Közigazgatási, politikai informatika

• Elméleti és gyakorlati tudás az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR) használatához: térinformatikai képzéssorozatát a Lechner Tudásközpontban
  Tárgyszavak: digitális építésügy, digitális kormányzati szolgáltatások, Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR), Lechner Tudásközpont Területi Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., QGIS, térinformatika
• Már több mint 4,6 millió darab e-személyi került forgalomba
  Tárgyszavak: Belügyminisztérium, digitális személyazonosítás, e-személyi, intelligens kártya, Magyarország, statisztika
• Jól kezdett a budapesti tömegközlekedésben a mobilos jegy- és bérletértékestés
  Tárgyszavak: BKK Mobiljegy, Budapest, Budapesti Közlekedési Központ (BKK), közlekedési mobiljegy, Magyarország, mobilfejlesztés, mobilfizetés, Nemzeti Mobilfizetési (NM) Zrt., statisztika

Informatika, távközlés, technika

• Az Európai Bizottság a mesterségesintelligencia-technológiák alkalmazásának átfogó szabályozására készül, ennek keretében felmerült az arcfelismerés használatának időleges korlátozása
  Tárgyszavak: algoritmikus átláthatóság, algoritmikus elszámoltathatóság, általános adatvédelmi rendelet, arcfelismerés, Belügyminisztérium, digitális kormányzati szolgáltatások, Egyesült Államok, Európai Unió, Franciaország, General Data Protection ­Regulation (GDPR), Írország, Kanada, Magyarország, Mesterséges Intelligencia — adatvédelem, Mesterséges Intelligencia (MI) — jog, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás, Németország

Társadalom, gazdaság, művelődés

• Másfél milliárdból népszerűsítették az e-sportot
  Tárgyszavak: állam szerepe, Dánia, e-sport, Magyar E-sport Szövetség, Magyarország, Nemzeti Kommunikációs Hivatal, sportgazdaság, számítógépes játékok, videojátékok
• „Magyar filmek a kezdetektől napjainkig” címmel online filmlexikon indult
  Tárgyszavak: filmművészet, filmtörténet, Magyar Művészeti Akadémia (MMA), Magyarország, művelődéstörténet, Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI), webhelyek

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. január 20.
  Tárgyszavak: digitális diplomácia, digitális geopolitika, digitális határvédelem, digitális szuverenitás, e-diplomácia, Egyesült Államok, Európai Unió, Irán, Kína, közdiplomácia, közösségi média, multipoláris világrend, Oroszország, Twitter, Weibo
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. január 13-január 17.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

• Társadalmi kihívások megválaszolása az innovációs politika kormányzati irányításával – tanulságok három ország gyakorlatából
  Tárgyszavak: Finnország, Hollandia, innovációs ökoszisztéma, innovációs tanács, nemzeti innovációs rendszerek, Svédország, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
• Hiánypótló kötet a jól irányított államról: Ellenőrzés – a fenntartható jó kormányzás eszköze
  Tárgyszavak: Állami Számvevőszék, állammenedzsment, Domokos László, good governance, jó kormányzás, közigazgatás-tudomány, közigazgatási ellenőrzés, közmenedzsment, Magyarország
• Gazellák az iparpolitika tükrében, I.
  Tárgyszavak: digitális gazdaság, gazellák, gyors növekedésű vállalatok, iparpolitika, közgazdaság-tudomány, vállalkozásfejlesztés
• A közoktatás indikátorrendszere 2019 – megjelent
  Tárgyszavak: közoktatás, Magyarország, oktatáspolitika, oktatásstatisztika, oktatásszociológia, társadalomtudomány

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A kormány határozott stratégiai célokat tűzött ki a klímaváltozás és a környezetvédelem területén

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közzétette a kormányzati honlapon a közelmúltban elfogadott energia- és klímapolitikai stratégiai dokumentumokat.

Magyarország számára kiemelt cél a környezet védelme és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt, tisztább környezetet szeretnénk. A klímaváltozással szemben nem szavakkal, hanem cselekvéssel lehet fellépni – a magyar kormány így is tesz. A 2030-ig kitűzött célok felé következetesen haladunk, Magyarországon a villamosenergia-termelés 90 százalékban karbonsemleges lesz. 2050-re pedig a klímasemleges kibocsátás a cél, de ennek árát a legnagyobb klímaszennyezőknek kell fizetnie. Az ITM az idei év végéig dolgozza ki a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges hosszú távú, átfogó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát.

Magyarország a világ 21 olyan országa közé tartozik, ahol 2000 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás (hazánkban 32 százalékkal) és az energiafelhasználás (15 százalékkal). 2010 óta egységnyi GDP előállítására 24 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása mellett képes a magyar gazdaság. Magyarország tehát nemcsak a gazdasági növekedésben jár Európa élén, hanem az éghajlatvédelem területén is példamutató gyakorlatot folytat.

A magyar kormány az Európai Unió 2030-ig kitűzött céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv, és elérhetőek a vállalások teljesítéséhez szükséges források is. A kormány uniós törekvésekhez képest is ambiciózusabb elköteleződése, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedjen: ezt a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével és átfogó közlekedészöldítési programmal kívánjuk elérni.

Magyarország az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klímasemlegesség elérését 2050-re. Mintegy 50 ezer milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy hazánk karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, és a közlekedést teljes körűen elektromos alapra helyezze, ez éves szinten a GDP kb. 2-2,5 százalékát jelenti. Ezért a magyar kormány feltételei között szerepel, hogy a kiadások jelentős részét a legnagyobb szennyező, klímarongáló országok és nagyvállalatok fizessék, a családok energia- és élelmiszerköltségei ne emelkedjenek, ne a felzárkózó országoknak járó kohéziós alapokból vegyék el és csoportosítsák át a pénzeket klímavédelmi célokra, az atomenergia pedig része legyen a klímaproblémák megoldásának.

Az ITM a stratégiai dokumentumok mellett a tavalyi év végén útjára indított klímapolitikai kérdőív kiértékelésének eredményeit is hozzáférhetővé tette. A kérdőívet kitöltő több mint 200 ezer ember véleménye alapján kijelenthető, hogy a magyarok osztják a kormány klímaügyekben képviselt álláspontját, 92 százalékban támogatják, hogy hazánk 2050-re klímasemleges legyen.

A kormány célja a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosítása a magyar fogyasztók számára. Kiemelt célkitűzései az energiaellátás biztonságának megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, az energiaszektor klímabarát átalakítása, a gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségek ösztönzése. Két tiszta energiaforrás, a nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet. 2040-re a jelenlegi, átlagosan több mint 30 százalékról 20 százalék alá csökkentjük a magyar villamosenergia-import arányát.

A teremtett világ és a környezeti örökségünk védelme érdekében fontos törekvés az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40 százalékos csökkentése 2030-ig az 1990-es értékhez képest. Vállaljuk továbbá, hogy 2030-ra energiafelhasználásunkban a jelenlegi 13 százalékról legalább 21 százalékra nő a megújuló energiaforrások részaránya. Zöldítjük és versenyképesebbé tesszük a távhőszektort, környezetbarát irányba fordítjuk a közlekedést. Az ITM az elfogadott dokumentumok alapján 2020 végéig kidolgozza a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát.”

Forrás:
A kormány határozott stratégiai célokat tűzött ki a klímaváltozás és a környezetvédelem területén; Innovációs és Technológiai Minisztérium, 2020. január 16.
Klíma – és energiastratégiai dokumentumok; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. január 16. (ZIP-fájl)

Közigazgatás, politika

Közigazgatási Menedzsment Akadémia: Menedzselni a lehetetlent!

„Húsz lengyel közigazgatási vezető vett részt az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete által szervezett Közigazgatási Menedzsment Akadémia rendezvényén. Az öt napos képzés során angol nyelvű tréningeket és interaktív foglalkozásokat tartottak a Ludovika Campuson.

Napjainkban rendkívüli mértékben növekedett a világban zajló folyamatok, az embereket körülvevő rendszerek komplexitása. A technológia fejlődésével a mindennapi élet rohamosan felgyorsult: tömeges információt kell feldolgozni, hasznosítani, pillanatok alatt kell döntéseket hozni és komplex helyzeteket átlátni. Ezek az új jelenségek a vezetőket is új kihívások elé állítják. A klasszikus, egyértelmű alá – fölé rendeltségi viszonyokon alapuló line management helyett a vezetőknek komplex hálózatos kapcsolatrendszert kell kezelniük. Egy szervezet sikeres működése és megmaradása szempontjából kulcsfontosságú a célok egyértelmű és világos kijelölése, a feladatok delegálása és a „felelősségvállalás” (ownership) erősítése a szervezet alsóbb szintjein, valamint a folyamatos tanulás a saját tevékenység reflektív értékelése, a tapasztalatok megosztása és a visszacsatolás révén.

A közigazgatásban dolgozó vezetők feladatainak komplexitását növeli, hogy egyszerre sokrétű érdekeltségnek és értékrendszernek kell megfelelniük. A közpolitikai, kormányzati teret átszövi a politikai érdekeknek, az állampolgároknak való megfelelés igénye, valamint a nemzetközi jogi sztenderdek és az Európai Unió által támasztott elvárások. Az ezeknek való vezetői megfelelésről és kihívásokról egykori és jelenlegi közigazgatási vezetők osztották meg tapasztalataikat a Közigazgatási Menedzsment Akadémián. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott képzésen elhangzott: ahhoz, hogy a közigazgatási vezetők kezelni tudják a mindennapi sokrétű elvárást és a gyorsan változó környezetet kulcsfontosságú az alkalmazkodókészség javítása és olyan kompetenciák fejlesztése, mint például az (ön)tudatosság, önreflexió, rugalmasság és az egyértelmű kommunikáció. Napjaink vezetőinek elsődleges feladata nem az út kijelölése és a „követők” vezetése, hanem az érintettek bevonása, motiválása és visszajelzések adása. A program a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a lengyel Lech Kaczynski Nemzeti Közigazgatási Iskola együttműködésében, a POWR.04.02.00-00-0005 /18 számú projekt keretében valósult meg.”

Forrás:
Menedzselni a lehetetlent!; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. január 17.
Szerkesztői megjegyzés: Az emlegetett „line management” nem biztos, hogy azt jelenti, amit a cikk sugall: „Line management refers to the management of employees who are directly involved in the production or delivery of products, goods and/or services. As the interface between an organisation and its front-line workforce, line management represents the lowest level of management within an organisational hierarchy (as distinct from top/executive/senior management and middle management).”
Wikipédia

Baranya megyében sok a pozitív visszajelzés a kormányablakokról

„ A közigazgatás megújulásáról, a kormányhivatalokra váró új kihívásokról dr. Horváth Zoltánt, a Baranya Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját kérdeztük.

– Számos közigazgatási eljárás egyszerűsítését teszi lehetővé a kormányhivatalok működését megváltoztató decemberi törvénymódosítás. Mi az, amit ehhez kapcsolódóan kiemelne?
– Amióta a kormányhivatalok létrejöttek mindig is az volt az elsődleges cél, hogy az emberek számára könnyebbé, gyorsabbá tegyük az állammal kapcsolatos ügyek intézését. A mostani változtatások is ezt szolgálják, a feladatok logikus átcsoportosítása történt meg, amiből remélhetőleg a Baranyában élők is csak annyit éreznek majd, hogy még egyszerűbben rendezhetik az ügyeiket. Az ügyintézés elsődleges helyszínei változatlanul a kormányablakok lesznek.

– A kormányablakokban folyó munkáról eddig is sok pozitív visszajelzés érkezett az állampolgároktól, ugyanakkor az ellenzéki politikusok részéről több támadás is érte ezeket az ügyfélszolgálatokat.
– Szerintem azt még a kormány legnagyobb kritikusai is kénytelenek belátni, hogy a járási hivatalok és azon belül is a kormányablakok létrehozása valódi sikertörténet. Az emberek kifejezetten kedvező véleménnyel vannak mind a kormányablakokban dolgozókról, mind az általuk végzett munkáról. Ezt számos elégedettségmérés, objektív mutató bizonyítja.

– Gondolom, hogy azért ez egy hosszabb folyamat eredménye.
– Igen, mindezért természetesen nagyon sokat kellett dolgozni. Ki kellett találni, hogyan lehet megtölteni a „jó állam” eszméjét valódi tartalommal, és erre fel kellett készíteni a tisztviselőket is. Szerintem ennek a munkának a gyümölcse most érett be: a szolgáltató, ügyfélbarát közigazgatás ma már nemcsak egy jól hangzó gondolat, hanem összefoglalása mindannak, amiért és ahogyan a kollégáim nap mint nap ellátják a feladataikat.

– Néhány sajtóorgánumban sokat lehetett olvasni arról is, hogy a területi közigazgatás folyamatos munkaerőhiánnyal küzd. Valóban így van ez?
– A munkaerőpiac törvényszerűségei éppúgy igazak a közigazgatásra, mint a versenyszférára és annak különböző ágazataira. Szerencsére ma elmondhatjuk azt, amiről tíz éve még csak álmodtunk: a kormány gazdasági intézkedéseinek eredményeként a jelenleg Magyarországon mindenki dolgozik, aki dolgozni szeretne. Ez a helyzet természetesen valamennyi munkaadó számára új kihívásokat jelent. Ugyanakkor ahhoz képest, hogy a Baranya Megyei Kormányhivatalban több, mint 1500 fő dolgozik, nem cserélődnek sűrűn a munkatársak. Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a jó munkaerőt megtartsuk, illetve hogy vonzó munkalehetőséget teremtsünk az újonnan érkezők, a pályakezdők számára is.

– Hogyan lehet vonzóvá tenni ma a közigazgatási pályát, a kormányhivatali munkát a fiatalok számára?
– Az elmúlt évben kiemelt figyelmet fordítottunk erre a területre, számos olyan intézkedést tettünk, amely megkönnyíti a hivatalba kerülő pályakezdők helyzetét. Nemcsak speciális felkészítő képzést szervezünk számukra, hanem egyfajta belső mentorhálózattal is támogatjuk a beilleszkedésüket. A Baranya Megyei Kormányhivatalban dolgozók átlagéletkora 44 év, ami azt mutatja, hogy nálunk a fiatalok is megtalálják a számításukat. Emellett természetesen legalább ilyen fontos számunkra a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, felkészült kollégák megbecsülése. Szerencsére sok ilyen munkatársam van, akik kiemelkedő hivatástudatukkal sokat tesznek azért, hogy elégedettek legyenek az ügyfelek. Bízom abban, hogy az ő munkájukat, hozzáértésüket a területi közigazgatásban az idei évben tervezett béremeléssel is meg tudjuk majd köszönni.

A Baranya Megyei Kormányhivatal számokban

– A kormányhivatalban összesen tíz járásban, 59 különböző ingatlanban, több mint 1500 fő dolgozik.
– Az ügyintézéshez használt hivatali gépjárművek száma 162. Ezek az autók az elmúlt évben összesen közel 1,5 millió kilométert tettek meg a baranyai utakon a hatósági munkavégzés keretében.
– Baranyában összesen 13 kormányablak található, amelyeket 2019-ben összesen 566 537 ügyfél keresett fel. Egy ügyfél átlagosan kb. 10 percet várakozott arra, hogy az ügyét elintézzék. A legkevesebbet – kicsivel több, mint 8 percet – a szentlőrinci kormányablakba betérőknek kellett várniuk.
– A Baranya Megyei Kormányhivatalban egy év alatt közel 25 ezer ügyben hoztak hatósági döntést, és az ezekhez kapcsolódó ellenőrzések száma meghaladta a 13 ezret.
– Tavaly a baranyai kormány­ablakbusz 769 alkalommal kereste fel a kisebb településeket, és ezáltal több mint 25 ezer kilométert tett meg.”

Forrás:
Sok a pozitív visszajelzés a kormányablakokról; Wald Kata; BAMA.hu; 2020. január 17.

Átvették címbirtokosi okleveleiket a Civil Információs Centrumok

„ Hivatalos címadományozási ceremónián vehették át okleveleiket a 2020 és 2022 között Civil Információs Centrum (CIC) címet elnyert civil szervezetek a Miniszterelnökségen.

Az okleveleket Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár adta át a 17 megyei és a fővárosi címbirtokos szervezet képviselőjének. Csongrád és Komárom-Esztergom megyék vonatkozásában érvényes pályázat híján új címpályázat került kiírásra.

A CIC-ek tevékenységét a Civil törvény határozza meg. E szerint feladatuk a civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése.

A szakmai együttműködési megállapodások megkötése a Miniszterelnökség és a címbirtokos szervezetek között folyamatban van.

A Civil Információs Centrum címet a 2020-2022. időszakra vonatkozóan az alábbi szervezetek nyerték el:

• Bács-Kiskun – Főnix Kulturális és Ifjúsági Egyesület
• Baranya – Mecsek Nyugdíjas Polgári Egyesület
• Békés – Egyensúly AE Egyesület
• Borsod-Abaúj-Zemplén – Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület
• Budapest – Századvég Politikai Iskola Alapítvány
• Fejér – Echo Innovációs Műhely
• Győr-Moson-Sopron – Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
• Hajdú-Bihar – Civilek a Fiatalokért Egyesület
• Heves – Eger Sikeréért Egyesület
• Jász-Nagykun-Szolnok – Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat
• Nógrád – A „Háztartások Foglalkoztatásáért” Alapítvány
• Pest – Isten Szolgálatában Református Missziói Alapítvány
• Somogy – Kaposvári Gazdaságfejlesztő és Munkahelyteremtő Egyesület
• Szabolcs-Szatmár-Bereg – Hierotheosz Egyesület
• Tolna – Lakható Szekszárdért Közhasznú Egyesület
• Vas – Hegypásztor Kör
• Veszprém – A Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület
• Zala – Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület

”

Forrás:
Átvették címbirtokosi okleveleiket a Civil Információs Centrumok; Miniszterelnökség; 2020. január 15.
Lásd még: Civil Információs Centrumok; Civil Információs Portál

A kórházak nem tudják betartani a gazdálkodási szabályokat, mondta Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke

„Az orvosi eszközök cseréje lenne most a legfontosabb – fejtette ki lapunknak Ficzere Andrea. A Magyar Kórházszövetség elnöke rámutatott, az egészségügyi dolgozók bérének további emelése, és a munkafolyamatokban lévő aránytalanságok eltüntetése elengedhetetlen. Gondot jelent az is, hogy a következő 5 évben több mint 1600 orvos, 5600 szakdolgozó, és 2300 gazdasági, műszaki területen dolgozó éri el a nyugdíjkorhatárt.

– Orbán Viktor, miniszterelnök évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány átcsoportosítja a fejlesztési forrásokat, és kiemelt prioritásként kezeli a kórházi várók, kórtermek és az azokhoz kapcsolódó szociális helyiségek felújításának kérdését. Meglátása szerint mely kórházakat, illetve mely osztályokat kell most a leginkább felújítani?

Az elmúlt években – főleg vidéken – nagyon komoly beruházások történtek, így legégetőbbnek jelenleg a budapesti kórházak rendbetételét tartom, ugyanakkor vidéken is számos olyan intézmény van, amely felújításra szorul. Első feladatként át kell gondolni, hogy a fekvőbeteg intézményeknek milyen funkciókat szánunk, és csak ezt követően kell azt megtervezni, hogy milyen sorrendben és milyen mértékben korszerűsítünk.

Az intézményeknek éves karbantartási tervükben ütemezni kell a javítási, fejlesztési munkákat, azonban a forráshiány, a takarékosság, és a prioritások oda vezettek, hogy ma már a balesetveszély elhárítása és a jogszabály által kötelezően elvégzendő feladatok mellett nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem jut pénz a környezet szépítésére, modernizálására.

A gyógyulás folyamatát nagyban segíti, ha megfelelő környezetben gyógyul a beteg, így nemcsak a műtőket, kórtermeket, ambulanciákat, hanem az intézményi köztereket is szépíteni kell.

A fejlesztések során törekednünk kell a megújuló energiák használatára, a környezetszennyezés csökkentésére, a zöld felületek növelésére, valamint ergonomikus területek kialakítására.

Meglátásom szerint ugyanakkor az eredményes betegellátás szempontjából jelenleg sokkal fontosabb lenne a 8-10 évnél régebbi orvostechnikai eszközök cseréje, valamint a klimatizálás megoldása, hiszen a klimatizálás hiányának következtében kialakuló szövődmények kezelése, illetve a betegek és a munkatársak rossz komfortérzetével kapcsolatos problémák nagy terhet rónak az intézményekre.

– A miniszterelnök nyilatkozata alapján a jövőben egyetlen kórház sem halmozhat fel adósságot, ezért minden eszközt megadnak a kórházi adósságok felszámolására. Véleménye szerint milyen strukturális átalakítások és mekkora többletforrás szükséges ahhoz, hogy a kórházak ne halmozzanak fel adósságot a jövőben?

A kórházi adósság nem újkeletű probléma. Az 1993-ban bevezetett teljesítményelvű finanszírozás mellett már rövid időn belül észlelhető volt, de fókuszba csak 2012-ben, a kórházak állami tulajdonba vételét követően került. Az adósság keletkezésének több oka van. A szakmák finanszírozása jelentős eltér egymástól, így a strukturális összetételtől nagyban függ az adott intézmény gazdasági teljesítménye.

Tovább rontja a helyzetet, hogy évek óta nem jelenik meg a finanszírozásban a működtetéssel kapcsolatos többletkiadások ellentételezése.

Ezekből csak néhány kiragadott konkrét példa az árfolyamváltozás (az egészségügyben használt áruk jelentős része külföldről származik), a minimálbérek, a garantált bérminimum emelése miatti áremelkedések hatása a szolgáltatásokra, az ÁFA, valamint a jogszabályi előírások miatti befizetési kötelezettségek növekvő összegei (például a rehabilitációs hozzájárulás), és így tovább.

A központi béremelésre biztosított forrás csak a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakra terjedt ki, azonban a humánerőforráshiány miatt jelentős az egyéb jogviszonyban (egyéni, társas vállalkozás) foglalkoztatottak száma, akiknél szintén jelentős díjemelést kellett végrehajtani a betegellátás folyamatos biztosítása érdekében.

A kórházak adósságmentes működéséhez mindenképpen rendbe kell tenni a finanszírozás alapját képező a Homogén Betegség Csoport (HBCS) súlyszámokat és német pontokat, azért, hogy a betegellátás tényleges költségeit jelenítsék meg.

A működési-dologi kiadások területét érintő jelentős növekedésnek (inflációs hatások) is meg kell jelenni a finanszírozási díjtételben. Ezek megvalósítását követően lehet csak reális célként kitűzni azt, hogy az intézmények adósságmentesen üzemeljenek.

Mindenképpen szakértői elemzésre van ahhoz szükség, hogy kiderüljön, mennyi többletforrást igényelnek a fenti változtatások. (Az ÁEEK irányítása alá tartozó intézmények 3 éve negyedévente szolgáltatnak kontrolling-adatot egységes szempontok szerint, amely akár kiindulópontja is lehetne a számításoknak.)

Az évről-évre jelentkező egyre növekvő tartozásállomány egyértelműen jelzi, hogy forrásbevonásra van szükség. A tartozás összege 2019. november végi állapot szerint 70,8 milliárd, amellyel kapcsolatban megjegyezném, hogy a 2018. évi konszolidációt követően a 2018.12.31-i lejárt adósság 13,8 millió forint volt, tehát „csak” 57 milliárd forint adósság keletkezett 11 hónap alatt.

Szeretném felhívni a figyelmet az egyik legnagyobb problémánkra, a fedezet nélküli kötelezettségvállalásra is. Kérdezem, ha az adott évben elfogy az előirányzat (van kórház, ahol már áprilisban!), mit kell tennie a főigazgatónak? Állítsa le a betegellátást?

Ez esetben sérül az Alaptörvény egészségügyi ellátásra vonatkozó része, hiszen az intézmény nem látja el alapító okirata szerinti alapfeladatát. Vagy dolgozzon tovább, és akkor megsérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat (Áht.)? Higgye el, nagyon nehéz helyzetben vannak a kórházak. Elsődleges feladatukat, a betegellátást, csak úgy tudják az év során végig folyamatosan végezni, hogy legjobb szándékuk ellenére sem képesek maradéktalanul betartani a szabályokat.

– Az egészségügyben jelenleg az egyik legnagyobb kihívás a szakdolgozók és nővérek elvándorlásának megállítása. Ezért is valósul meg egy nagyobb szabású béremelés az esetükben: idén januártól 14 százalékos, novembertől 20 százalékos fizetésemelés lép életbe. Elegendő-e Ön szerint a fent említett bérfejlesztés ahhoz, hogy megálljon a kivándorlás?

Elengedhetetlen a bérek további emelése, amelyeknek közelíteni, optimális esetben el kell érnie az uniós átlagot, de ez a megállapítás nemcsak a szakdolgozókra kell, hogy vonatkozzon, hanem az orvosokra, és a műszaki, gazdasági területen dolgozókra is.

Az is nagyon fontos, hogy a béremelés megtervezésekor figyelmet fordítsunk arra, hogy a végzettség, képzettség, és a munkában eltöltött idő is leképződjön a bértáblában, és megszűnjenek a jelenleg tetten érhető aránytalanságok. Nagyon fontosnak gondolom a béremelés ütemezését és az ígéretek teljesítését, mivel egy elhúzódó, több évre kiterjedő béremelést már nem biztos, hogy elbír az ágazat dolgozóinak türelme.

Az egészségügyben dolgozókat azzal tudjuk megtartani, ha kiszámítható és vonzó életpályamodellt állítunk fel számukra, valamint, ha az anyagi megbecsülés mellett erkölcsi megbecsülést is tudunk biztosítani – megfelelő hangnemmel, támogatással, szerethető légkörrel, megfelelő munkaszervezéssel, valamint az ágazathoz, intézményhez és munkatársakhoz kötődő valódi kapcsolatokkal.

– Az elkövetkezendő években előreláthatóan több orvos megy nyugdíjba, mint amennyi orvostanhallgató elvégzi az egyetemet. Mely területek lehetnek leginkább érintettek, és mennyiben zavarja mindez a normális ügymenetet?

A Magyar Kórházszövetség most kért be a tagkórházaktól egy kimutatást, amely azt összegzi, hogy az elkövetkezendő 5 évben hány orvos, szakdolgozó, műszaki-gazdasági területen dolgozó megy nyugdíjba, hiszen a pótlásukra előre fel kell készülni. 70 kórház szolgáltatott adatot, amelyek összegzése alapján a következőket mondhatjuk.

Ebben a 70 intézményben a következő 5 évben több mint 1600 orvos, 5600 szakdolgozó, és 2300 gazdasági, műszaki területen dolgozó kolléga éri el a nyugdíjkorhatárt. Ezek az adatok nem tartalmazzák a jelenleg már nyugdíjasként dolgozó orvosokat és szakdolgozókat.

Mivel a műszaki és gazdasági területen nyugdíjasként csak egyféle juttatást lehet igénybe venni, náluk nem igazán értelmezhető a továbbfoglalkoztatás megigénylése.

A 2013.01.01-ban életbe lépő, az egészségügyben dolgozó nyugdíjasok továbbfoglalkoztatását is tiltó kormányhatározat felülvizsgálatra szorul, tekintettel arra, hogy a jogszabály alóli mentesítési procedúra nehézkes, sok dolgozót elrettent, és ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak.

– Miként alakul az orvosi egyetemekre jelentkezők száma, mely szakok, területek a leginkább kedveltek, és hol látni a legnagyobb hiányt az utánpótlásban?

Az átnézett adatok alapján a Semmelweis Egyetemen a 2016-os mélypont után folyamatosan növekszik a felvettek száma, míg a többi orvosegyetemen a jelentkezők száma stagnáló, vagy csökkenő tendenciát mutat. A képzésben egyértelműnek látszik a női dominancia, illetve az, hogy a korábbi konvenciók veszni látszanak. Manapság egyre több lány jelentkezik műtétes szakmára, miközben nem ritka a férfiak jelenléte a „női szakmákban”.

A hiányszakmákat jelenleg a következők vezetik: érsebészet, pszichiátria, fül-orr-gégészet, infektológia, nefrológia, mikrobiológia, traumatológia, sürgősségi orvostan, de sajnos sorolhatnám tovább is.

Mindezek alapján nem halogathatjuk a hiányszakmák népszerűsítését, amiben az anyagi megbecsülés mellett szerepet kell kapnia a legújabb technológiák elérésének, a belföldi-külföldi továbbképzéseknek, tanulmányutaknak. A hozzáállásunkon is változtatni kell, hiszen a mai fiatalokat érő hihetetlen mennyiségű impulzus miatt könnyebben változtatnak munkahelyet vagy szakmát, így a vágyaik megvalósításának támogatása mellett biztonságot kell számukra nyújtani intézményi és ágazati szinten is.

– Milyen eszközökből, műszerekből, gépekből van most a legnagyobb hiány a kórházakban? Mennyire számít modernnek a jelenlegi eszközpark?

Ahogy korábban már említettem, az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeképpen sokat javult az eszközpark az intézményekben, ugyanakkor nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az 5-8 évvel ezelőtt beszerzett gépek máris idősnek tekinthetők, tehát vagy cserére, vagy esetleg állandó javításra szorulnak, ez utóbbi pedig kifejezetten megterheli az intézmények költségvetését.

A rutinszerűen használt elavult gépek cseréje mellett a nap mint nap megjelenő innovációk implementálása sem túlzó elvárás, hiszen a szakembereink képessége és képzettsége, valamint a betegek igénye is ezt kívánja. Az új eszközök nyilvánvalóan drágák, azonban a betegek legmagasabb színvonalú ellátása nem lehet pénzkérdés, és persze az innovációk bevezetése nemcsak a betegellátás minőségét javítja, hanem az ágazatban dolgozók motiváltságát is fokozza.”

Forrás:
Kórházszövetség elnöke: a kórházak nem tudják betartani a gazdálkodási szabályokat; Harsányi Péter; Növekedés.hu; 2020. január 14.

A betegek alapvető érdeke, hogy a kórházak betartsák a gazdálkodási szabályokat, mondta az Állami Számvevőszék elnöke

„„A kórházak nem tudják betartani a gazdálkodási szabályokat.” (Ficzere Andrea, a Kórházszövetség elnöke, Növekedés.hu, 2020. január 14.)

„Elég csak az ÁSZ elnök utóbbi években tett nyilatkozataira gondolni, amelyek (…) megrendítik a lakosság bizalmát az ellátórendszerben. (Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Weborvos.hu, 2020. január 15.)

A fenti két idézet kapcsán tegyünk fel két kézenfekvő kérdést. Elvárjuk a kórházak vezetőitől, hogy betartsák az Alaptörvény közpénzügyi előírásait, illetve a költségvetési intézmények gazdálkodására vonatkozó jogszabályi előírásokat? A betegek érdeke a rend, vagy a káosz?

Őszintén bízom abban, hogy a fenti idézetek gazdái is úgy gondolják, hogy a törvényi előírások betartása a kórházak vezetői számára is alapkövetelmény. A betegek alapvető érdeke pedig az, hogy a kórházak átláthatóan gazdálkodjanak, és betartsák a gazdálkodási szabályokat.

Ebben erősít meg, hogy a napokban 20, az elmúlt években az ÁSZ által ellenőrzött kórház főigazgatója fejezte be az Állami Számvevőszék november közepén indított etikus vezetőképző programját. A képzésen való aktív részvétel és együttműködés reményt ad arra, hogy elinduljon a szemléletváltás a kórházak gazdálkodásában.

Magyarország Alaptörvénye előírja, hogy „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.”

Emeljük ki a jelzőket: törvényesség, célszerűség, eredményesség, átláthatóság és a közélet tisztaságának elve.

Meggyőződésem, hogy a jól irányított államhoz mindenekelőtt felkészült és az integritásközpontú – vagyis a törvényi előírásoknak megfelelő, korrupciómentes átlátható – működésre törekvő kórházi vezetőkre van szükség. A rend ugyanis értéket teremt.

A törvényi előírásoknak való megfelelés a gazdálkodásban éppen olyan lényeges, mint az orvos-szakmai protokollok betartása a gyógyításban. A gazdálkodási terület pedig minden szervezet működésénél „létfontosságú szervként” funkcionál, és ha a szervezet egyik létfontosságú szerve beteg, akkor nem „egészséges” az egész szervezet sem.

Ameddig az egyes kórházak szintjén nincs rend, vagyis hiányoznak a jogszabályoknak megfelelően kialakított és működtetett gazdálkodási és irányítási szabályrendszerek, addig gyakorlatilag kizárt, hogy a pénzügyi folyamatok átláthatók legyenek. Ráadásul a szabálytalan, átláthatatlan és elszámoltathatatlan pénzügyi és vagyongazdálkodás hatással van a szakmai feladatellátásra, a betegellátás minőségére, hatékonyságára is. Ezt azt jelenti, hogy a lakosság bizalmát a rend erősíti.

Természetesen az ÁSZ is érzékeli az egészségügyben jelentkező finanszírozási és strukturális problémákat. Az ÁSZ elemzői is rámutattak arra, hogy az egészségügy finanszírozási rendszere és az ellátási struktúra korszerűsítésre, átalakítása szorul. Ezzel együtt a hatályos törvényeket a kórházak vezetőinek is be kell tartaniuk, de legalábbis törekedniük kell erre.

A társadalom részéről ugyanis az az alapvető és jogos elvárás, hogy a betegek – a pénzügyi lehetőségek hatékony felhasználása mellett – a lehető legmagasabb szintű ellátást kapják a kórházakban. Ehhez pedig szabályosan, átláthatóan és hatékonyan működő egészségügyi gazdálkodó szervezetekre van szükség Magyarországon. A kórházakat érintő ellenőrzéseivel és elemzéseivel, valamint a tanácsadó tevékenysége keretében, az Országgyűlés megbízása alapján végzett etikus vezetőképző programjával az Állami Számvevőszék ehhez járul hozzá, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztését, a betegellátás minőségének javítását támogatja.

Eljött az idő, hogy közösen rendet tegyünk a kórházak gazdálkodásában. Ez a betegek alapvető érdeke, és a bizalmuk alapja.

A szerző az Állami Számvevőszék elnöke.”

Forrás:
ÁSZ-elnök: A betegek alapvető érdeke, hogy a kórházak betartsák a gazdálkodási szabályokat; Domokos László; Növekedés.hu; 2020. január 16.

Tavasztól változások lépnek életbe az építésügyi rendszerben

„A jegyzők helyett a kormányhivatalok látják el 2020. március 1-től az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. A változás miatt az építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárásokat nem az önkormányzatok, hanem a kormányhivatalok folytatják le. Változnak a jogorvoslati lehetőségek is: az építésügyi és az építésfelügyeleti eljárásokban fellebbezésre nem lesz lehetőség. Ha a döntés ellen kifogást emelne valaki, közigazgatási peres eljárást kell indítania.

Jelenleg az építésügyi hatósági rendszerben az általános elsőfokú hatósági feladatokat a jegyzők, illetve a nevükben eljáró építéshatósági osztályok látják el. A megyei vagy a fővárosi kormányhivatalok másodfokú hatóságként működnek.
2020. március 1-től ez a rendszer megváltozik: a jegyzők építésügyi hatásköre megszűnik, az e körbe tartozó feladatokat a kormányhivatalok fogják ellátni.

Ezzel párhuzamosan a kormányhivatalok másodfokú hatósági szerepe megszűnik. A jogalkotó indokolása szerint az „átalakítás célja a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a hatásköri átfedések, ütközések kiküszöbölése”.

Azokat az elsőfokú építésügyi hatósági eljárásokat, amelyekben a jegyzők 2020. február végéig nem hoznak döntést, már a kormányhivatalok fogják befejezni. A 2020. március 1. előtt már megindított eljárásokat és a vonatkozó határidőket a kormányhivatal részére történő átadás nem érinti.

Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban a jogorvoslati lehetőségek is változnak 2020. márciusától.
Megszűnik a fellebbezés, mint jogintézmény, az elsőfokú határozat ellen egy közigazgatási perben egyenesen az eljáró bírósághoz lehet fordulni. Az eddigi rendszert tehát egyfokú hatósági eljárási modell váltja fel.

Az egyszerűsítés fő indoka az, hogy jelenleg az elsőfokú hatósági döntések elleni fellebbezések aránya meglehetősen alacsony. Ezzel szemben a másodfokú eljárásokban született döntések ellen arányaiban lényegesen több közigazgatási pert indítottak. A jogalkotó deklarált célja, hogy a hatósági eljárás megindulása és a meghozott jogerős bírósági döntés között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. A jogszabály indokolása szerint az új modell kialakításával elérhető ez a cél, anélkül, hogy az eljárásban szereplők jogorvoslathoz való joga sérülne.

A folyamatban lévő és a 2020. március 1. napját megelőzően indult eljárásokban a fellebbezés még lehetséges, azonban az ezt követően indított építéshatósági ügyekben hozott határozatokkal szemben már kizárólag közigazgatási perben, közvetlenül az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz lehet majd fordulni.

Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy egy közigazgatási per indítása lényegesen összetettebb feladat, mint egy fellebbezés benyújtása, így általában ügyvéd közreműködése is szükségessé válik.

A perre való felkészülés és maga az eljárás is általában hosszabb időt vesz igénybe, mint egy fellebbezés eldöntése. Ezek a tényezők összességében megdrágítják a jogorvoslatot még akkor is, ha a keresetindítás illetékének összege egyébként megegyezik a jelenlegi fellebbezés illetékével.

„Az egyfokú hatósági modell bevezetése valószínűsíthetően egyszerűsíteni fogja az építéshatósági eljárást. Kérdés azonban, hogy a fellebbezés jogintézményének megszüntetése miatt a gyakorlatban csorbulhat-e az ügyfelek jogorvoslati joga?

Arra a kérdésre pedig, hogy a változások az ingatlanfejlesztési tevékenység tényleges könnyítését jelentik-e, csak 2020. március 1. után fogunk tudni érdemi válaszokat adni – közölte dr. Csider Magdolna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ingatlanjogi csoportjának vezetője.”

Forrás:
Tavasztól változások lépnek életbe az építésügyi rendszerben; Világgazdaság; 2020. január 14.

A laikus építtető lehet a legkiszolgáltatottabb – idén csak kisebb horderejű változásokat léptettek életbe

„ Számos építésügyi változás lépett életbe vagy lesz hatályos a közeljövőben, módosultak az egyszerű bejelentéses építkezés és a használatba vételi engedélyezés feltételei is.

Az elmúlt években a kormányzat bizonyos területeken szinte teljesen átalakította az építésügyi szabályozást, elég csak a kisebb lakóházak, illetve családi házak építésének hosszas engedélyeztetését felváltó úgynevezett egyszerű bejelentésre és annak elektronikus ügyintézésére gondolni. Noha ebben az évben ilyen horderejű változások nem történtek, kisebb, de annál lényegesebb módosítások az idén is életbe léptek.

Ezek közül az egyik éppen az egyszerű bejelentést érinti. A tavaly október végétől hatályos rendelkezés szerint ha saját lakhatás biztosítása céljából zajlik az építési tevékenység, akkor többek között nem kötelező elektronikus építési naplót vezetni és nem előírás a tervezői művezetés sem. Jámbor Attila ügyvéd, egyetemi oktató szerint a jogalkotót jobbító szándék vezette ugyan, de egyáltalán nem javasolt, hogy napló nélkül vágjon bele valaki az építkezésbe.

– A laikus építtető a legkiszolgáltatottabb. Ha az építkezésen később kérdésessé válik, hogy valamit ki csinált és miért csinált, az napló nélkül utóbb homályba vész, és csak vitákat okoz – mutatott rá az ügyvéd az Építésijog.hu és az Artifex Kiadó tegnapi szakmai konferenciáján. Hozzátette, az új rendelkezés nélkül is vannak hiányosan vezetett építési naplók, de jó lenne elkerülni, hogy több ilyen eset forduljon elő. – Nem érdemes, sőt nem szabad napló nélkül belevágni egy építkezésbe – javasolta az ügyvéd, rámutatva, hogy a módosítás indoklása is tartalmazza, hogy a napló nyújtotta biztonságot és szükségességét egy vita rendezésében senki nem vonja kétségbe.

Jámbor Attila beszélt arról is, hogy változott a használatbavételre vonatkozó előírás is: már nem feltétel az építési munkaterület visszaadása. Ez azért fontos változás, mert korábban kivitelezők egyes esetekben visszaéltek ezzel, így kikényszerítve az általuk sérelmezett problémás helyzet megoldását. Szintén idén jött létre az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás a Lechner Tudásközpont kezelésében.

– A nyilvántartásban egyszerűen és gyorsan lehet tájékozódni a szerzői jogi oltalom alá eső építészeti alkotások jogosultjainak adatairól, ez pedig lehetővé teszi, hogy az építési beruházások megfelelő szakmai garanciák mellett, az építésügyi követelményeknek megfelelően, szerzői jogi viták nélkül valósuljanak meg – olvasható a központ honlapján.

Jámbor Attila még két, márciustól hatályos változásra tért ki. Az építésügyi hatósági hatáskör akkortól kerül át a jegyzőtől a kormányhivatali szervezetrendszerbe és változik a fellebbezés szabályozása is. Utóbbinál megszűnik a kétfokú (első és másodfok) eljárásrend.”

Forrás:
A laikus építtető lehet a legkiszolgáltatottabb; Pintér Balázs; Magyar Nemzet; 2020. január 17.

Közigazgatási, politikai informatika

Elméleti és gyakorlati tudás az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR) használatához: térinformatikai képzéssorozatát a Lechner Tudásközpontban

„Idén négy alkalommal rendezi meg kétnapos térinformatikai képzéssorozatát a Lechner Tudásközpont. Az elsősorban a település- és területrendezésben dolgozó tervezők számára hasznos elméleti és gyakorlati ismereteket biztosító oktatáson a résztvevők az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR) kezeléséhez segítséget nyújtó QGIS térinformatikai programmal ismerkedhetnek meg közelebbről.

Január 22-én és 29-én, idén első alkalommal, újra kétnapos térinformatikai oktatáson vehetnek részt a település- és területrendezéssel foglalkozó tervezők. A Lechner Tudásközpont által szervezett képzéssorozat célja, hogy a téradatok kezelését segítő QGIS térinformatikai szoftver bemutatásával a szakembereket ellássa a hamarosan elkészülő E-TÉR rendszer használatához szükséges elméleti és gyakorlati tudással.
QGIS – A QGIS olyan ingyenes és nyílt forráskódú térinformatikai alkalmazás, amely felhasználói számára lehetővé teszi a térbeli adatok elemzését és szerkesztését, illetve térképek összeállítását és exportálását is. A QGIS raszteres és vektoros rétegek kezelésére is képes.

A képzési turnus első napján a résztvevők a Lechner Tudásközpont szakértőinek előadásai során megismerkedhetnek az E-TÉR rendszer koncepciójával, a QGIS szoftver bemutatásán keresztül elsajátíthatják a rendszer használatához szükséges térinformatikai alapokat és műveleteket, majd a nap zárásaként a megszerzett ismeretekre alapozva projektfeladatot kapnak. Az egy héttel később megrendezett második oktatási napon az elkészült projektmunkákat veszik szemügyre. Az elvégzett feladatok értékelése és a tapasztalatok megbeszélése mellett konzultációra is lehetőség van.

A Magyar Építész Kamara által is meghirdetett ingyenes, regisztrációhoz kötött oktatásra április végéig még további három alkalommal kerül sor, a következő időpontokban:

2020. február 19. és február 26., szerda (9:00-16:00)
2020. március 18. és március 25., szerda (9:00-16:00)
2020. április 22. és április 29., szerda (9:00-16:00)

A részvétel nem kötött kamarai tagsághoz, azonban a helyek száma korlátozott, a csoport létszáma: maximum 20 fő/alkalom

Az oktatáshoz szükséges notebookot a Lechner Tudásközpont biztosítja, a képzés elvégzéséről a Tudásközpont Tanúsítványt állít ki a résztvevők számára.
Helyszín: Lechner Tudásközpont, 1111 Budapest, Budafoki út 59.
Jelentkezés: kerdoiv.lechnerkozpont.hu/4tr-oktatas
Kapcsolat: oktatas@lechnerkozpont.hu

Az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készül. A felkészítő oktatássorozat a Projekt szemléletformálási, digitális kompetenciák fejlesztésére irányuló koncepciójának keretében valósul meg.”

Forrás:
Folytatódik a Lechner térinformatikai oktatássorozata; Lechner Tudásközpont; 2020. január 13.
Lásd még:
QGIS
QGIS – WikiPédia

Már több mint 4,6 millió darab e-személyi került forgalomba

„Már több mint 8,8 millió kártya formátumú személyazonosító igazolvány van forgalomban a tavaly december 31-i adatok szerint. Ebből az új típusú, 2016. január 1. után kiadott állandó személyazonosító igazolványok száma meghaladja a 4,6 milliót, a régi típusú, 2000. január 1. és 2015. december 31. között kiadott igazolványoké pedig a 4,2 milliót – közölte a Világgazdasággal a Belügyminisztérium. Érvényben van továbbá több mint 400 ezer 2000. január 1. előtt kiállított, füzet formátumú személyi is.

A csipet tartalmazó, új típusú igazolványt, az e-személyit a vizuális azonosítás mellett elektronikus személyazonosításra használják a leggyakrabban a tulajdonosok, a legnépszerűbb funkciók pedig az elektronikusan igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások és a közösségi közlekedés. Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér szolgáltatásainak igénybevételéhez e-személyi birtokában betegfelvételkor már nincs szükség a tajkártya bemutatására, illetve papíralapú recept és beutaló helyett e-beutaló és e-recept felírására is van lehetőség. Szintén az azonosítási funkciónak köszönhetően az e-személyi az elektronikus ügyintézés igénybevételéhez szükséges azonosításra is alkalmas.

Már több mint 4,6 millió darab e-személyi került forgalombaA minisztérium közlése szerint az egyik legnagyobb előrelépés, hogy tavaly október 28. óta az újonnan igényelt állandó személyazonosító igazolványoknál az okmány csipje már tartalmazza a személyi azonosítót és a lakcímadatot is. Az előző év fejlesztése továbbá, hogy a Magyar Posta ajánlott és tértivevényes küldeményei már e-személyivel is átvehetők. A MÁV-nál tovább bővült az e-személyi felhasználásának köre, tavaly december 1-jétől (Android operációs rendszerrel) meg lehet vásárolni a bérleteket az igazolványhoz kapcsolva, applikáción keresztül is. Az e-személyivel történő azonosítás egyébként széles körben elterjedt, tavaly csaknem 18 millió sikeres azonosítás történt.”

Forrás:
Már több mint 4,6 millió darab e-személyi került forgalomba; Kotroczó Melitta; Világgazdaság.hu; 2020. január 13.

Jól kezdett a budapesti tömegközlekedésben a mobilos jegy- és bérletértékestés

„A számok alapján jó indulása volt a budapesti tömegközlekedésben a tavaly ősszel indított mobilos jegy- és bérletértékestésnek. Az indulás óta közel bruttó 465 millió forint a mobiljegy-értékesítésből származó forgalom a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) – mondta lapunknak a vállalat.

A számok alapján jó indulása volt a budapesti tömegközlekedésben a tavaly ősszel indított mobilos jegy- és bérletértékestésnek. Az indulás óta közel bruttó 465 millió forint a mobiljegy-értékesítésből származó forgalom a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) – mondta lapunknak a vállalat.

Az ügyfelek eddig összesen több mint 115 ezerszer töltötték le a közlekedési mobiljegy applikációt Android és iOS rendszerű mobilkészülékeikre. Viszonyításként ez olyan, mintha közel a teljes 13-ik kerületi lakosság mobiljegyre váltott volna.

Az utasok most már sokkal gyakrabban, a járműveken lévő plakátokon is találkozhatnak az applikáció hirdetésével, illetve az állomásokon hangosbemondón is népszerűsítik a mobilos lehetőségeket. A BKK továbbra is gyűjti az ügyfelektől és a rendszer működéséről a tapasztalatokat, amelyek alapján a Nemzeti Mobilfizetés Zrt.-vel (NM Zrt.) közösen több, a mobiljegy rendszer működését javító módosítást hajtott már végre, valamint tervez megvalósítani, ezért az aktív promóció ellenére a BKK továbbra is próbaidőszaknak tekinti a jelenlegi fázist.

A mobiljegy-értékesítés az előzetes elvárásoknak megfelelően alakul, az értékesítési darabszámok emelkedést mutatnak. Arról nem tudott a BKK nyilatkozni, hogy a mobilfelhasználók a papír alapú bérletüket cserélték le, vagy a mobilos lehetőség hatására új vevők léptek be, amivel fehéredett a város tömegközlekedése.

Gyerekbetegségek

Megkérdeztük a BKK-t arról is, hogy milyen fejlesztésekre lehet számítani. Korábbi tesztünkben a Napi.hu is több, könnyen orvosolható problémára felhívta a figyelmet. Ilyen például, hogy váltogatni kell a piktogramot és a QR-kódot a metrónál a fel és leszállásnál, illetve, hogy a forgalmas metrómegállókban a leolvasandó felületek a jegykezelő oldalán vannak, amivel az utas a beolvasásakor elállja mások útját. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a 3-as metró felújított, újpesti szakaszán erre már gondoltak, ott a jegykezelő elején van a beolvasandó minta, de a többi állomáson nem, pedig ezt megoldani nem lenne különösebben nagy művelet.

A mobiljegy működésével kapcsolatban jelenleg is gyűjtik a tapasztalatokat és a felhasználói visszajelzéseket.
„A beérkezett észrevételek alapján az NM Zrt.-vel közösen azon dolgozunk, hogy ügyfeleink még gyorsabban és kényelmesebben vehessék igénybe mobiljeggyel történő utazásuk során a metróvonalakat, amelynek megvalósulásáig ügyfeleink türelmét és együttműködését kérjük” – közölte a BKK.

Akit megbüntetnek, az viszont nagy könnyítésre ne számítson. Lapunk tesztjében is kiemeltük, hogy a mobilbérletes, ha pótdíjat kell fizetnie, mondjuk mert otthon hagyta a telefonját vagy az lemerült, ugyanúgy be kell mennie rendezni a pótdíjat valamelyik ügyfélszolgálatra. Tehát van lehetőség mobilapplikáción keresztül jegyeket, bérleteket venni, de nem lehet ugyanezen csatornán keresztül elintézni a pótdíjazást.

A BKK magyarázata szerint a mobiljegy létrehozásakor az volt az elsődleges cél, hogy az ügyfelei térben és időben korlátlanul, kényelmesen meg tudják vásárolni mobiltelefonjuk segítségével jegyeiket és bérleteiket.
„A pótdíj gyors befizetésére jelenleg is van lehetőség, ugyanis a jegyellenőrnél azonnal, a pótdíjazáskor készpénzzel, vagy bankkártyával is lehet azt rendezni. Utólag kizárólag a BKK kijelölt ügyfélközpontjaiban van erre lehetőség”- javasolja a BKK.”

Forrás:
Ráharaptak a budapestiek a mobilbérletre; Rácz Gergő; Napi.hu; 2020. január 14.

Informatika, távközlés, technika

Az Európai Bizottság a mesterségesintelligencia-technológiák alkalmazásának átfogó szabályozására készül, ennek keretében felmerült az arcfelismerés használatának időleges korlátozása

„Az Európai Bizottság a mesterségesintelligencia-technológiák alkalmazásának átfogó szabályozására készül. Ez a magyar rendőrség Szitakötő-projektjét is megakaszthatja.

Átmenetileg betiltaná az arcfelismerési technológiák alkalmazását az Európai Bizottság – írja az Euractiv. A lap birtokába jutott egy dokumentum, amely 3-5 éves moratóriumot javasol, ami alatt fel kell mérni a technológiák bevezetésének várható hatásait, valamint lehetséges kockázatait, és ki kell dolgozni azok kezelési módját. A moratórium alatt az állami szervek és a magánszféra szereplői sem alkalmazhatnának ilyen technológiákat nyilvános terekben (utca, közösségi terek stb.).

A tervezet, melyet az EU-s testület várhatóan februárban bocsát nyilvános vitára, a generális tiltás hatálya alól kivenne bizonyos biztonsági projekteket, valamint kutatás-fejlesztés céljából telepített rendszereket.

Össze kell hangolni a GDPR-rel

Az EB tervezete szerint csak úgy születhet megnyugtató megoldás az MI, azon belül is az arcfelismerés alkalmazására, ha olyan szabályozási keretrendszer születik, ami a fejlesztőktől a rendszerszállítókon át az alkalmazó magán és állami szereplőkig minden érintettre kiterjed. A dokumentum szerint a fejlesztő cégek akár önkéntes alapon is vállalhatnak kötelezettséget etikai szempontokat is kielégítő, megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésére.

Fontos szabályozandó terület az MI állami, közigazgatási szervek által történő alkalmazása. Ebben az EB a kanadai példát venné alapul. Kanada már kidolgozott egy keretrendszert a mesterséges intelligenciára alapuló, ún. automatizált döntéshozatali rendszerek alkalmazásáról. Ez minimum szabályként fogalmazza az ilyen rendszerek alkalmazásának átláthatóságát, elszámoltathatóságát, jogszerűségét és az eljárás igazságosságát.

Ami konkrétan az arcfelismerést – és általában az MI-alapú kamerás megfigyelést – illeti, a dokumentum szerint csak a GDPR-rel összhangban lehet alkalmazni. A két éve életbe lépett általános adatvédelmi rendelet ugyanis megadja a jogot az EU-s állampolgároknak, hogy ne legyenek alanyai olyan eljárásnak, amely automatizált döntéshozatalra, például MI-alapú profilalkotásra épül. (Ebbe a kategóriába sorolható például az az Írországban használt rendszer, amely arcfelismeréssel szűri ki a szociális ellátással kapcsolatos visszaéléseket.)

Az EB tervezete szerint a kötelező érvényű jogi szabályozás az MI magas kockázatú (egészségügyi, közlekedési, rendőrségi és igazságszolgáltatási stb.) alkalmazásaira terjedne ki. Ugyanakkor felveti azt is, hogy jövőben MI-fejlesztésekre felkészülve célzottan kell módosítani több jogszabályt, például a 2001-től érvényben lévő általános termékbiztonsági direktívát, illetve a 2006-ban módosított gépekről szóló irányelvet.

Sok projektet megakaszthat

Az EB tervei több tagállamban is megakaszthatnak már folyamatban lévő projekteket. Németországban például azt tervezik, hogy fontosabb vasútállomásokon és repülőtereken telepítenek automatikus arcfelismerő rendszereket. Franciaország egyelőre még csak egy olyan jogszabályozás előkészítésénél tart, amely lehetővé tenné arcfelismerés alkalmazását videomegfigyelő rendszerekben. De a magyar államnak is komoly tervei vannak.

Az Országgyűlés még 2018 őszén módosította a belügyi belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvényeket, hogy azok lehetővé tették a nyilvános kamerafelvételek központi tárolását és kezelését. Az ún. Szitakötő-projekt, amit Budapesten például a közterület-felügyelet és a Budapesti Közlekedési Központ kameráival valósítanak meg, akár egy totális megfigyelőrendszer alapja is lehet. Idén decemberben ugyanis úgy módosították a rendőrségi törvényt, hogy az lényegében szabad utat ad a rendőrségnek az arcfelismerő rendszerek bevetésére.

Az EB – mint sok más esetben – meglehetősen megkésve igyekszik reagálni a technológiai változásra. Mint azt az Algorithm Watch kutatásai nyomán tavaly a Bitport is bemutatta, a tagállamok többségében már használják az arcfelismerést, bár jobbára még csak speciális célokra, és közel sem általánosan.

Nem csak az EU-ban fontos

A fentebb említett Kanada mellett más országokban is dolgoznak az MI szabályozásán. Az USA kormánya által a közelmúltban kidolgozott American Artificial Intelligence Initiative (itt írtunk róla bővebben) szintén foglalkozik a technológia veszélyeivel, például autoritárius felhasználásával. Ezt az irányelv szerint úgy lehet a leghatékonyabban akadályozni, ha az USA és nemzetközi partnerei maradnak az innováció globális csomópontjai. Ezért például azt javasolja a szövetséges országoknak, köztük az EU-nak, hogy kerüljék a túl szigorú, az innovációt megfojtó szabályozási modelleket.

Az amerikai irányelv az EU-s kockázatalapú megközelítés helyett azt javasolja az illetékes szövetségi szerveknek, hogy együttesen vegyék figyelembe a kockázati és költség-haszon elemzések eredményeit, hogy megfelelően rugalmas keretrendszert alakítsanak ki az innovációhoz.”

Forrás:
Betiltaná egy időre az EU az arcfelismerés használatát; Bitport.hu; 2020. január 17.
Lásd még: EU eyes temporary ban on facial recognition in public places; Daniel Boffey; The Guardian; 2020. január 17.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Másfél milliárdból népszerűsítették az e-sportot

„Összesen csaknem 1,5 milliárd forintos megbízást kapott a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a Lounge Design Szolgáltató Kft., miután megnyerték a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiírt pályázatot. A győzteseknek az Egymillióan a Magyar Esportért Egyesülettel kapcsolatos rendezvényszervezési és kommunikációs feladatokat kellett ellátniuk tavaly augusztus és december között – derül ki az Európai Unió Közbeszerzési Értesítőjéből. Az e-sport művelői professzionális módon, versenyszerűen foglalkoznak videojátékkal.

A New Land Media 2018-as árbevétele meghaladta az 52 milliárd forintot, az adózott eredménye 8,8 milliárd forint volt az Opten adatai szerint. A Lounge Design 7,7 milliárdos árbevétellel és kétmilliárdos adózott eredménnyel zárta az évet. A nyilvános adatok szerint mindkét társaság tulajdonosa Balásy Gyula.
A videojátékok magyarországi piaca több mint negyvenmilliárd forintos, és évi 15-20 százalékkal bővülhet – mondta korábban a Világgazdaságnak Bíró Balázs, a Magyar E-sport Szövetség elnöke.

Európában leginkább Dániában finanszírozza a költségvetés, de 2018-ban a magyar állam is beszállt kétmilliárd forinttal a V4-es e-sport-versenybe. Magyarországon csaknem hárommillió játékosa van az e-sportnak Bíró Balázs közlése szerint, ebbe már azok is beleértendők, akik az okostelefonjukon mindössze unaloműzésképpen bíbelődnek a legalapvetőbb játékokkal.

Viszont hardcore videojátékosokból már csak 425 ezer van az országban, és közülük is csak minden tizedik, vagyis körülbelül negyvenezer ember méreti meg magát rendszeresen amatőr vagy profi e-sport-versenyen.
Mintegy tizenöt-húszan élnek ebből a sportból Magyarországon, ők havonta akár 40-50 ezer dollárt, több millió forintot is kereshetnek.

„Kereseti listáik ugyanúgy nyilvánosak, mint például a teniszezőké vagy a golfozóké” – mutatott rá Bíró Balázs.”

Forrás:
Másfél milliárdból népszerűsítették az e-sportot; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2020. január 14.

„Magyar filmek a kezdetektől napjainkig” címmel online filmlexikon indult

„Magyar filmek a kezdetektől napjainkig címmel online filmlexikont indított a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI), amely immár öt éve működik azzal a céllal, hogy programjaival hosszú évtizedekre hatást fejtsen ki a művészeti közegre. Ennek jegyében született meg tavaly az intézet online irodalmi lexikonja és most hasonló formában a filmes lexikon is – mondta el a www.mmalexikon.hu címen elérhető kiadvány tegnapi bemutatóján Kocsis Miklós, az MMA MMKI vezetője.

– Komoly hiányt pótol a vállalkozás azzal, hogy a filmek felől közelíti meg a tárgyát, hiszen bármennyire is fontosak az alkotók, a legfontosabbak maguk a filmek – mondta Jankovics Marcell rajzfilmrendező, az MMA alelnöke, aki arról is szólt, hogy a honlap fejlesztése során nem szabad megfeledkezni majd a fotók feltöltéséről sem.

A lexikon szerkesztőbizottságának vezetője, Gelencsér Gábor kiemelte, nem csupán a játékfilmekre, hanem a többi filmes műfajra is figyelmet fordítottak, csupán a televíziós filmek maradtak ki.

Elmondása szerint a lexikonnal nem szerették volna felforgatni az eddig kialakult filmtörténeti kánont, viszont több ponton finomítottak rajta. Kifejtette, hogy az esztétikai megközelítés volt a válogatás fő szempontja, de néhány film társadalom- és intézménytörténeti megfontolásból került be a válogatásba, továbbá az 1945 előtti filmekre is kiemelt figyelmet fordítottak.
…
A lexikon fő célja a tudományos ismeretterjesztés, a szócikkek szerzői pedig azért is igyekeztek közérthetően fogalmazni, hogy a közoktatásban is hasznát vehessék a leírtaknak. A honlap még nincsen kész, jelenleg száz filmről készült szócikk, de hamarosan ez a szám ötszázra bővül. Összesen 300 játékfilm, 75 dokumentumfilm, 30 rövidfilm, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 50 animációs film szócikkét tervezik megírni a szerzők.

A szócikkek közlése után, főleg ha az iskolás gyerekek is a célközönség közé tartoznak, célszerű lenne a filmes fotók és az alkotók portréi mellett filmbejátszásokat is elhelyezni az oldalakon, valamint egy, a diákok érdeklődését felkeltő, dizájnosabb nyitóoldalt is készíteni a lexikonnak.

Az első film, amelyet a lexikon bemutat, Góth Sándor 1912-es alkotása, a Keserű szerelem. Mint írják, ez az első, teljes terjedelmében fennmaradt magyar játékfilm. „Jóllehet az első magyar film, Zitkovszky Béla A táncza már 1901-ben megszületett, csupán egy-két werkfotó maradt meg belőle. A következő tizenegy év termése néhány – jobbára dokumentumfilm-jellegű – töredék (például a II. Rákóczi Ferenc újratemetését bemutató képsorok) kivételével egészében elkallódott, elpusztult, de a tízes-húszas évtizedet sem kímélték a történelem viharai. Ez azért is szomorú, mert a hazai volt a tízes években a világ egyik legproduktívabb filmgyártása.”

A szócikkek nemcsak az adott filmről, hanem a korszakról is beszámolnak. Sára Sándor 1969-es Feldobott kő című alkotása kapcsán a magyar új hullámról is olvashatunk.

„A magyar filmtörténet hatvanas évekbeli csúcsidőszakában sorozatban születtek a kiválóbbnál kiválóbb művek debütáns rendezők műhelyében: Gaál István Sodrásban (1963), Kósa Ferenc Tízezer nap (1967), Kardos Ferenc és Rózsa János Gyerekbetegségek (1965) vagy Szabó István Álmodozások kora (1964) című műveit az alanyi hangvétel, a vallomásos jelleg és nem utolsósorban a filmnyelvvel folytatott kísérletezés, az innovatív, míves képi világ hozta közös nevezőre. Sára Sándor (1933–2019) első nagyjátékfilmje az évtized ezen, úgynevezett »így jöttem«-filmjeinek sorozatát zárja le, és mind közül talán a legszemélyesebb” – olvasható a honlapon.

– Az MMA fontos feladata a magyar filmművészet népszerűsítése, ennek jegyében több műfajban is válogatásokat mutattak be a legfontosabb magyar filmekből, de az MMA könyvkiadásának is központi témája a hazai filmművészet, amelynek nemzetközi népszerűsítésében is szerepet vállal az akadémia – hangsúlyozta Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára. Hozzátette: az MMA emellett számos filmfesztivált, filmes rendezvényt, díjat támogat, továbbá segíti jelentős magyar filmalkotások restaurálását is.”

Forrás:
Száz magyar művel indít a filmlexikon; Csejk Miklós; Magyar Nemzet; 2020. január 15.
Lásd még
MMA MMKI Lexikon

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. január 20.

Hogyan nyerhetné meg az Európai Unió a digitális geopolitika nagy játszmáját?

Amerika nem bízik a saját technológiai cégeiben, miért bízna meg akkor bennük Európa? Ezzel a szokatlan felütéssel közölt cikket a realista amerikai külpolitikai iskola egyik vezető szakmai orgánumának tekintett The National Interest, lényegében azt fejtegetve, hogy – éppen ahogy a katonai-hatalmi viszonyokban történt – a digitális technológia terén is leáldozóban van az „amerikai unipoláris pillanat”. Egyértelműen ezt mutatja, hogy a fontosabb szereplők, Oroszország, Kína mellett az Európai Unió is alternatív víziókat vázol fel a kibertérrel kapcsolatosan. Az Internet a digitális szuverenitásért folytatott küzdelem leplezetlen csataterévé vált, ahol koherens stratégiai nélkül aligha van esély a sikerre. Amerika láthatóan nem tud ilyennel előrukkolni, véli a cikkíró, nem meglepő tehát, hogy Európa egyre határozottabban nyomakodik bele ebbe a geopolitikai résbe.

Ami azért koránt sem magától értetődő. Európa ugyanis éveken át csupán valahol a sor végén kullogott a technológiai innovációk frontján; most azonban egyre inkább maga kezdi meghatározni a kibertérben való lét és boldogulás szabályrendszerét. Ebből a szempontból korszakosnak tekinthető az EU 2016-ban elfogadott Általános Adatvédelmi Rendelete, a GDPR, amelynek irányelvei 2018-tól alkalmazandók kötelező erővel az Unió összes tagállamában. Ugyanakkor a 2019-es év jó néhány amerikai technológiai óriásvállalat elleni EU-vizsgálattól volt hangos, és az Amazonra, vagy a Google-ra kivetett történelmi nagyságú bírságok is jelzik, hogy az innovatív digitális iparágak területén az EU nagyon is komolyan kezdi venni a zömében amerikai érdekeltségű óráscégek elleni versengést. Hasonló nyugtalanságot, ingerültséget okozott az amerikai technológiai kulcsvállalatok körében a 2019 novemberében elindított Gaia-X projekt, amelynek keretében az Európai Unió saját, közösségi finanszírozású felhő alapú infrastruktúrát szándékszik kiépíteni. Ezzel a huszárvágással Európa jelentős lépést tehetne abba az irányba, hogy függetlenítse magát azoktól az amerikai és kínai vállalatoktól, amelyek jelenleg kézben tartják a globális felhő infrastruktúrát. Az Amazon és a Microsoft a „digitális szuverenitás” fenyegető árnyainak megjelenését emlegette a bejelentés kapcsán, nehezményezve, hogy ezek a törekvések abba a – szerintük nem kívánatos – irányba mutatnak, hogy az adatszolgáltatások a nemzeti (fizikai) határokhoz igazodva szolgáljanak egy egyébként globális gazdaságot.

Már pedig, vonja le a következtetéseket a szerző, egy mind inkább multipolárissá átrendeződő világban a technológia-stratégiák egyre inkább kulcsfontosságú komponenseivé válnak a világrend menedzselésének. Azaz, a GDPR-hez hasonló játékszabályok lefektetésével egy nemzeti szereplő képes lehet arra, hogy a saját államhatárain túlnyúlóan is kitűzze a játékteret a technológiai cégek számára.

És éppen ezt kellene tennie az Egyesült Államoknak is – vallja egyértelműen a szerző. E helyett azonban az amerikai technológiai cégek elleni támadások kötik le a kormányt (itt a szerző kimondatlanul is arra az esetre gondol, amikor Trump elnök 2018-ban élesen bírálta az Amazon cég szerinte erősen „adóelkerülő” politikáját).

Ugyanakkor az EU koránt sincs egyedül a kiberviszonyok saját érdekeknek megfelelő kialakításában vagy átigazításában, figyelmeztet a cikk szerzője. Oroszország és Kína egyaránt jelentős lépéseket tett az önálló kiberinfrastrutúra kialakítása felé, és ezen a téren a közelmúlt meghatározó eseményeként említhető az Oroszország szuverén internet struktúrájának megteremtéséhez kapcsolódó törvény hatályba lépése. Ezzel a technológiai és jogi fejlesztéssel Oroszország lényegében a Nagy Kínai Tűzfalhoz hasonló kapacitásokra tett szert. Ez – emlékeztet az amerikai szerző – rendkívüli mértékben megkönnyíti az orosz hatóságoknak a kiberforgalmak cenzúrázását, meg persze az amerikai cégek kiszorítását az orosz internetes piacról. Hasonlóan fenyegető lépésként könyvelhető el ugyanakkor a kínai hatóságok tavaly decemberi döntése, amely a nem hazai információs és kommunikációs technológiák eltávolítását irányozza elő az állami szektorból

Kína és Oroszország ezeken a területeken persze élenjár, de Európa jól láthatóan kezd felzárkózni hozzájuk – figyelmeztet az amerikai The National Interest cikkírója. Amerikának tehát sürgősen lépnie kellene, a nyílt internet megőrzése és fenntartása érdekében. A feladat nem könnyű, mert például a GDPR-t ma már nagyon nehéz lenne megkerülni. Amerikának ezért a most a szabályozási vetélkedésben élre tört szereplőkkel együttműködésben kellene dolgoznia azon, hogy alternatív víziókat (és szabályozásokat) dolgozzon ki a kibertérre vonatkozóan. Mindenekelőtt a technológiai cégekkel kellene szorosabbra fonni az együttműködést; azok támadása helyett partnerként kellene tekinteni rájuk, azt hangsúlyozva, hogy a technológiai cégek sokkal jobban tisztában vannak a termékeik piacaival, mint a jogi szabályozással foglalkozó entitások. Amerikának – Európával, Oroszországgal, Kínával ellentétben – egyértelműen a mellé kellene letennie a voksát, hogy az Internet globális, és nem pedig nemzeti intézmény.
How the European Union Could Win the Digital Geopolitical Game?; Ryan Khurana; The National Interest; 2020. január 16.

Digitális diplomáciai csatározás Irán és az USA között – a kínai közösségi média térben

Megfigyelők az USA és Irán között végletesen elmérgesedni látszó geopolitikai konfliktus eszkalálódásának lehettek tanúi az elmúlt héten. Ezúttal a sorozatos rakétacsapások és ellencsapások formáját öltő „kinetikus” akciók (a biztonság politikusok így nevezik a tényleges, fizikai erőszakot) mellett az információs hadszíntéren gyűrűzött tova az ellenségeskedés. Méghozzá egy új, és elsőre meglepőnek látszó frontvonal megnyitásával. A két szemben álló ország Pekingben akkreditált nagykövetségei vívnak ugyanis egyre élesebb hangú médiacsatát a kínai közösségi médiauniverzum legjelentősebb platformján, a Weibón. Mint ismeretes (mi is többször foglalkoztunk itt az e-Gov Hírlevél digitális diplomácia rovatában ezzel a fontos eszközzel) a Weibo egy több funkciót egyesítő mikroblog szolgáltatás, és messze az egyik legnépszerűbb online közösségi platform a Kínai Népköztársaságban. Fejlődése töretlen, és mostanra az aktív havi felhasználóinak száma elérte a 450 milliót. Óriási közvéleményről van tehát szó, amely ráadásul a multipoláris világ felemelkedő újhatalmának online csoportjait fogja össze. A mikroblogon a politikai témák gyakran jelentkeznek, és a külpolitikával, nemzetközi geopolitikai eseményekkel, és persze különösen a kínai nemzeti érdekérvényesítéssel kapcsolatos viták is gyakran hevítik szinte izzásig a Weibo elektronikus csatornáját.

Az USA és Irán közötti, valójában évtizedekre visszanyúló, és szinte folyamatosan „zajló” konfrontáció legújabb szakasza, tehát az iráni katonai és politikai elit csúcsához tartozó Szulejmáni tábornok amerikai akcióban történő megölése óta „költözött be” ez a hadakozás a kínai közösségi média tereibe is. A pekingi Iráni Nagykövetség, közvetlenül a január 3-i légicsapást követően éles hangú üzenetet posztolt ki hivatalos Weibo-fiókjára. A meglehetősen olvasott (mintegy 250 000 aktív követővel rendelkező) diplomáciai forrás az iráni külügyminiszter angol nyelvű Twitter-közleményét emelte át (természetesen kínai nyelven!), ami barbár akciónak bélyegezte az amerikai támadást. Egyben a „nemzetközi terrorakció” klasszifikációt használta az amerikai lépésre, ami a kínai közvéleményben korántsem a félvállról vett minősítések közé számít.

A pekingi Amerikai Nagykövetség szinte azonnal felvette a kesztyűt, és kiemelkedően népszerű, 2,5 milliós követői réteggel büszkélkedő Weibo-fiókján megosztotta Pompeo külügyminiszter több, a témával kapcsolatban megjelenő nyilatkozatát is, amelyek az amerikai lépés indokoltságát (ha nem is legalitását, de legalább legitimitását) igyekeztek magyarázni- szintén kínai nyelven.

A Weibo-közönség maga is élénken kommentálta az esetet; egyaránt akadtak támogatói az amerikai akciónak, és szintén jelentős számban szóltak hozzá azok, akik egyértelműen az amerikai lépés terrorjellegét hangsúlyozták. A rákövetkező napok harccselekményeivel párhuzamban folytatódott a két hatalom diplomáciai képviseleteinek digitális pengeváltása a kínai közösségi terekben. A kínai közönség érdeklődése sem lankadt, a kibontakozó „online csata” fejleményeit az „Iráni és Amerikai Követségek Weibo-háborúja” hashtag alatt kommentálták, illetve osztották tovább az olvasók.

Az eset, hogy ti. külföldi országok követségeik hivatalos Weibo-fiókjain keresztül folytassanak online diplomáciai csatározást nem példa nélküli (a holland utasszállító ukrajnai lelövése kapcsán például hasonló szópárbajt folytattak a pekingi lengyel és orosz diplomáciai testületek), de semmi esetre sem szokványos. Ugyanakkor jól jelzi a kínai közösségi platform, a Sina Weibo digitális diplomáciai célú kiaknázásának növekvő fontosságát. Érdemes egyébként felfigyelni a trendekre is: míg az USA pekingi nagykövetségének Weibo-fiókja 2016-ban még valamivel több mint egy millió követőt számlált, addigra ez a közönség több mint megduplázódott az elmúlt három év alatt. Irán diplomáciai képviseletének online népszerűsége egyébként még látványosabban növekedett: a 2016. évi alig 6000 követő mintegy 250 000 fős táborrá bővül.

A digitális terekben folytatott diplomáciai küzdelem eredményhozadékát nehezebb ugyan pontosan felbecsülni, de az már egyértelműen látszik: a Weibo online közvéleményében egyre határozottabb az eltolódás, és az elmúlt héten immár az Iránnal szimpatizáló hozzászólások kerültek többségbe. És ez közdiplomáciai eredménynek nagyon is jelentős.
The Weibo Battlefield int he US-Iran Cobnflict. Iranian and American Embassies Argue on Chinese Social Media; Manya Koetse; What’s on Weibo; 2020. január 10.

„Okos határőrizet”. Az államhatárok digitalizációja felé

Érdekes, fontos – és nem túl gyakran említett témáját, aspektusát mutatja be a Modern Diplomacy webhely a nemzetközi kapcsolatok digitalizálódásának. Az online diplomácia szakkérdéseinek is kiemelt fórumaként számon tartott forrás az államhatárok, a határőrizet modernizációját járja körül. A hagyományos (döntően fizikai és elektronikus), azaz „analóg” határvédelmi megoldások fokozatos felváltását digitalizált megoldásokkal, egyfajta „okos határőrizeti” eszközrendszerrel.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a határőrizet, mint a szuverén állami lét egyik fontos garantálása, folyamatos és nagy jelentőségű állami tevékenység. Ugyanakkor államonként jelentősen eltér a határok fizikai jellege, a határbiztonságot érintő veszélyek percepciója, illetve a veszélyforrások jellege. A dinamikusan növekvő kihívásokhoz igazodva, és a digitális technológiák lehetőségeit felhasználva, ma már komplex határvédelmi megoldások kialakítása a követelmény. A szerző az alábbi fontos részterületeket emeli ki, ahol a digitalizáció jelentős modernizáció forrása lehet a határőrizetben, illetve határmenedzselésben:

• „digitális határkerítések” kialakítása: korszerű behatolás érzékelők és egyéb szenzorok, radarok, szonár berendezések;
• információgyűjtő mechanizmusok és eszköztárak: elsősorban elektronikus- és kommunikációs információgyűjtő alkalmazások (SIGINT, COMINT, ELINT stb.);
• digitális döntéstámogató alkalmazások, prediktív elemző szoftverek;
• légi védelmi képességek: a határokat automatizált légi eszközöktől megvédeni képes eszközök;
• behatolás elhárítási reagáló eszközpark: önálló reagálásra és beavatkozásra képes (autonóm) légi, szárazföldi, vízi eszközök, fegyverplatformok;
• hatékony kommunikációs eszközök: megbízhatóan titkosított hírközlésre alkalmas eszközök és szoftverek;
• a határátkelők hatékony és biztonságos üzemeltetése: átkelőforgalom hatékony, gyors ellenőrzésére, szűrésére alkalmas eszközök;
• kibervédelmi eszközök: a nemzeti infrastruktúra védelméhez hasonlóan, a „nemzeti kibertér” megbízható védelmét garantáló felderítő és beavatkozó eszközök, szoftverek.

A tanulmányhoz szorosan kapcsolódik egy vasárnap megjelent hír: az Izraeli Hadsereg, az ország libanoni határzónájában, földalatti szenzorok rendszerét kezdi kiépíteni. A mozgást, rezgést és más változásokat figyelő érzékelők rendszerével fizikai kerítés nélküli, ám mégis hatékony, „okos” határőrizetet terveznek létesíteni a biztonsági szempontból különösen érzékeny területre. Az új fejlesztés közvetlen indokaként azt említették a hatóságok, hogy ebben a határszakaszban különösen súlyos problémát jelentett mindeddig az alapvetően a Hezbollah szervezet által ásott, és a határőrizeti szakasz alatt áthaladó titkos alagutak, amelyen fegyvereket és más felszereléseket, illetve embereket lehet mozgatni.
Smart Border Management: Transformation from Analog to Digital Borders; Himanshu Gard; Modern Diplomacy; 2020. január 13.
Israel to build anti-tunnel sensor network along Lebanon border; Jeffrey Heller; Reuters; 2020. január 19.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Kína is rábólint a Twiplomáciára

A jelek szerint a kínai diplomácia is egyre jobban felfedezi a közösségi média platformokban rejlő potenciált. Tavaly decemberben hírt adtunk már az e-Gov Hírlevélben a Kínai Külügyminisztérium hivatalos Twitter-fiókjának elindításáról, és minden jel arra mutat, hogy nem egy eseti kezdeményezésről volt csupán szó, hanem ténylegesen egyfajta stratégiaváltásról, a kínai digitális diplomácia újrakalibrálásáról.

Most a CGTN, az állami Kínai Központi Televízió angol nyelvű, nemzetközi sugárzású állomása számolt be a kínai külpolitika fokozott közösségi média használatáról. A múlt héten a Kínai Külügyminisztérium szóvivője, Geng Shuang megerősítette: követve más országok diplomáciájának példáját, a kínai külügyi szervezetek is fokozottan igyekeznek majd támaszkodni az online közösségi platformok kínálta lehetőségekkel. A cél, hogy „jobban meséljük el Kína történetét” – fogalmazott a szóvivő, utalva Hszi Csin-ping elnök megfogalmazására az ország közdiplomáciai törekvéseiről.

A közösségi média platformoknak a nemzetközi diplomáciában játszott növekvő szerepét jól érzékeli már egy ideje a kínai külügyi világ. A minisztérium hivatalos fiókjának nem sokkal korábbi indulását már számos kínai diplomata, illetve diplomáciai képviselet élénk közösségi média jelenléte előzte meg. Ráadásul egyes kínai diplomaták merőben eredeti – és az első visszajelzések szerint hatásos – módját választották a Twitteren folytatott közdiplomáciai jelenlétnek és országimázs építésnek. Nem saját hazájukat igyekeznek népszerűsíteni a fogadó ország online közvéleménye előtt, hanem az állomáshely népének, tájainak, kultúrájának bemutatásával és dicséretével igyekeznek barátokat szerezni a fogadó országban – nem is eredménytelenül.
China gives a nod to ‘Twiplomacy,’ MOFA launches Twitter account; Abhishek G. Bhaya; CGTN; 2020. január 15.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. január 13-január 17.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

PM Workflow támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/8
Közzététel dátuma: 2020.01.13.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.17.
A Pénzügyminisztérium által használt WorkflowGen alapú workflow rendszerhez kapcsolódó fejlesztési feladatok ellátása, szoftverkövetés és gyártói terméktámogatás valamint felhasználói és üzemeltetői támogatás biztosítása
Lásd bővebben

e-learning licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/10
Közzététel dátuma: 2020.01.15.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.13.
Közlekedéssel kapcsolatos szakmai képzések lebonyolításához e-learning tananyag licencek beszerzése
Ajánlattevő feladatai a szerződés időtartama alatt különösen az alábbiak:
1. részfeladat: A Licenc_1, Licenc_2 és Licenc_3 tananyag licenc csomagok tárgyát képező elektronikus tananyagok, valamint licenc csomagonként 1 darab, a licenc csomagok tárgyát képező elektronikus tananyagok korlátlan felhasználóra vonatkozó, szerződéstervezetben meghatározott felhasználását lehetővé tevő licenc igazolás átadása.
A Licenc_1 tárgyát képező tananyagok:
* A Műszaki leírásban meghatározott TAN_1 és TAN_2, összesen 2 db. e-learning tananyag.
A Licenc_2 tárgyát képező tananyagok:
* A Műszaki leírásban meghatározott KN_11 – KN_15 és KB_1 – KB_6, összesen 11 db. e-learning tananyag.
A Licenc_3 tárgyát képező tananyagok:
* A Műszaki leírásban meghatározott KN_1A – KN_12A tanulóknak, és KN_1B – KN_12B tanároknak szóló, összesen 24 db. e-learning tananyag.
2. részfeladat: 40.000 darab közlekedési hatóság által akkreditált „AM” vagy „A1” vagy „A2” vagy „A” vagy „B” vagy „C” vagy „D” vagy érvényes „B“ kategóriás engedéllyel rendelkezők számára szervezett „A1“ (továbbiakban: „A1(B)”) képzések egyikére a szerződéstervezet feltételei szerint felhasználható, elektronikus távoktatás típusú képzési licenc szállítása.
Lásd bővebben

NEXON HR-GAZDÁLKODÁSI RENDSZER SUPPORTJA
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/11
Közzététel dátuma: 2020.01.16.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.27.
A közbeszerzés tárgya: Vállalkozási keretszerződés keretében az MTVA meglévő NEXON humánerőforrás gazdálkodási rendszerének supportja a szerződéskötéstől számított 12 hónapra, de legkésőbb 2020.12.31-ig 9.990.000,- Ft keretösszegben, valamint 5.000.000,- Ft keretösszegben a jelenlegi rendszerhez kapcsolódó eseti fejlesztési és rendszertámogatási feladatok ellátása (opció), figyelembe véve az új NEXON4 verzió jövőbeni bevezetésének lehetőségét az alábbiakban meghatározottak szerint.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Neptun Rendszer követése, támogatása, kapcs.szolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/8
Közzététel dátuma: 2020.01.13.
Ajánlatkérő: Eszterházy Károly Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer technológiai és jogszabályi követése, támogatása valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása 24 hónapra a dokumentációban részletezettek szerint.
A szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló keretösszeg: 150.000.000,- HUF (áfa nélkül)
Lásd bővebben

Hordozható és asztali felhasználói eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/8
Közzététel dátuma: 2020.01.13.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A felhasználói eszközök: asztali munkaállomások, notebookok és hordozható munkaállomások beszerzése. A felhasználói eszközökre az üzembe helyezéstől számított 3 éven keresztül kiterjesztett garanciális szolgáltatást kell biztosítani.
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretében 70 db OptiPlex 5070 Tower, vagy azzal egyenértékű asztali munkaállomás, 30 db OptiPlex 7070 Mini Tower CTO, vagy azzal egyenértékű asztali munkaállomás, 25 db Dell Latitude 7300, vagy azzal egyenértékű notebook, 10 db Dell Latitude 5400, vagy azzal egyenértékű notebook, 10 db Dell Latitude 5500, vagy azzal egyenértékű notebook, 10 db Mobile Precision 7740 CTO BASE, vagy azzal egyenértékű asztali munkaállomás szállítása, és az üzembe helyezéstől számított 3 éven keresztül kiterjesztett garanciális szolgáltatás biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 54.833.500,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/8
Közzététel dátuma: 2020.01.13.
Ajánlatkérő: FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: 3 for IT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Vállalkozási keretszerződés „IT üzemeltetési szolgáltatás beszerzése” tárgyban
Keretösszeg: nettó 68.000.000,- Ft, melyből Ajánlatkérő nettó 30.000.000,- Ft elköltésére vállal kötelezettséget.
Lásd bővebben

IKSZR licensz fővárosi P+R parkolókhoz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/8
Közzététel dátuma: 2020.01.13.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: GVSX Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: IKSZR licensz fővárosi P+R parkolókhoz
Minimum 6 darab +2 darab (Opcionálisan) parkolási létesítmény integrációja.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.600.000,- Ft (áfa nélkül)
Lásd bővebben

Távközlési szolgáltatás nyújtása 2020-2021.-ESZT
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/9
Közzététel dátuma: 2020.01.14.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Szolgáltatási szerződés, melynek tárgya „Távközlési szolgáltatás nyújtása 2020. január 01-től 2021. december 31-ig”. (EKR rövidített név: „Távközlési szolgáltatás nyújtása 2020-2021 évekre”)
A beszerzés tárgya Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal vezetékes és vezeték nélküli távbeszélő- és adathálózati szolgáltatási igényeinek kiszolgálására nyújtandó szolgáltatások beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 67.314.192,- Ft
Lásd bővebben

Eredmény tájékoztató KBF/815/2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/9
Közzététel dátuma: 2020.01.14.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő által használt létesítményeket kiszolgáló távközlési szolgáltatások nyújtása 2020.01.01. – 2021.12.31. közötti időszakban a közbeszerzési dokumentumokban részletezettek szerint, ami többek között magába foglalja az alábbiakat:
– az egyes épületekbe IP-alapú szolgáltatói összeköttetések létesítése határfelület védelemmel;
– az Ügyfélszolgálat részére színes szám létesítése és működtetése;
– biztonságtechnikai célokra használt bérelt vonali összeköttetések létesítése és működtetése;
– speciális felhasználási célú ISDN30 típusú szolgáltatáselemek biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 49.636.578,- Ft
Lásd bővebben

Nézettségmérési adatokat feldolgozó szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/9
Közzététel dátuma: 2020.01.14.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Nielsen Közönségmérés Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés tárgya: Műszeres televíziós nézettségmérési adatok (adatbázis és mérési eredmények) feldolgozását lehetővé tevő adatkezelő szoftver biztosítása 12 hónapra bérleti szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.932.800,- Ft
Lásd bővebben

Felderítő, tanácsadó és nyilvántartó rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/9
Közzététel dátuma: 2020.01.14.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Cyber Services Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Vállalkozási szerződés keretében automata felderítő és sérülékenység vizsgálati tanácsadó és nyilvántartó rendszer bevezetése és támogatása vírusvédelmi rendszerek preventív logelemzésével
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.540.000,- Ft
Lásd bővebben

Asset Suite 6 upgrade megvalósítása – TEE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/10
Közzététel dátuma: 2020.01.15.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zrt
Nyertes ajánlattevő: ABB Mérnöki Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Jelen közbeszerzési eljárás célja az MVMI Zrt. által üzemeltetett MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nél alkalmazott Asset Suite 6.0.2 integrált műszaki, vállalatirányítási rendszer verzióváltása a legfrissebb, Asset Suite 9 főverziójú kiadásra (a továbbiakban: szoftver upgrade) a jelen felhívásban és a Műszaki Leírásban meghatározottak szerint 491.859.286 Ft keretösszeg erejéig, azzal, hogy Ajánlatkérő (AK) a keretmegállapodás (KM) hatálya alatt nem vállal kötelezettséget a teljes keretösszeg lehívására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.489.605,- EUR
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/10
Közzététel dátuma: 2020.01.15.
Ajánlatkérő: Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.;Destination Consulting Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szerződés tárgya: A GINOP-7.1.8-18 Turisztikai attrakciók minősítési feltételrendszerének kialakítása c. pályázati felhívás keretében benyújtandó támogatási igény kapcsán tanulmányok(összesen 9 db) elkészítése keretszerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 535.043.250,- Ft
Lásd bővebben

MAR továbbfejlesztése és támogatása 2019-2021.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/10
Közzététel dátuma: 2020.01.15.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ATOLL Developers Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A jelen közbeszerzés tárgya a MAR szoftver (Mérlegelemző és Adósminősítő Rendszer) fejlesztése és a MAR szoftver működtetéséhez, üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok elvégzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 57.000.000,- Ft
Lásd bővebben

MNB épületek távközlés támogatás üzemeltetésKBF731
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/10
Közzététel dátuma: 2020.01.15.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
A Magyar Nemzeti Bank által használt valamennyi ingatlanban a távközlési rendszerek üzemeltetése, kiemelt támogatása, a távközlésre épülő szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosítása, opcionálisan eseti támogatási szolgáltatások nyújtása az üzemeltetési feladatokhoz kapcsolódóan, részletesen a Közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki követelményspecifikáció szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.165.600,- Ft
Lásd bővebben

Aktív eszközök beszerzése P+R parkolókhoz (eredm.)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/10
Közzététel dátuma: 2020.01.15.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő:S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Korlátolt Felelősségű Társaság
A Budapest Közút Zrt. új P+R parkolók létesítéséhez, valamint meglévő parkolók hálózati üzembiztonságának fejlesztését tervezi. A parkolók folyamatos üzemének biztosítása érdekében elengedhetetlen az informatikai hálózat megbízható üzeme.
A közbeszerzés célja tervezetten 88 darab hálózati eszköz (kapcsolódó tartozékokkal történő) beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Eljárás eredményéről szóló tájékoztatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/11
Közzététel dátuma: 2020.01.16.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: BG-ART Informatika Kft.
1 db vállalkozási szerződés üzemeltetés támogatás tárgyban a szerződés hatályba lépésétől számított 12 hónap határozott időtartamra Az ITP2000 rendszer végzi az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak feldolgozását, az azokkal kapcsolatos számfejtést, és annak központosított utalásra történő átadását. A rendszer a pénzbeli ellátásokhoz kapcsolódó országos statisztikai feldolgozásokat is elvégzi . Az ITP2000 rendszer országosan a fővárosi és megyei kormányhivatalokban működik. A nyertes ajánlattevő feladatát az ajánlatkérőnél üzemben lévő, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak feladatait támogató ITP2000 rendszer informatikai üzemeltetési támogatási feladatainak ellátása képezi a vállalkozási szerződés hatályba lépésétől számított 12 hónaphatározott időtartamra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 114.192.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredmény tájékoztató – KBF/521/2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/11
Közzététel dátuma: 2020.01.16.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő „zártkörű” Részvénytársaság
Secube IT Grc vagy azzal egyenértékű szoftver beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 16.502.000,- Ft
Lásd bővebben

„Projektszintű könyvvizsgálat elvégzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/12
Közzététel dátuma: 2020.01.17.
Ajánlatkérő: Pénzügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: Globkont könyvvizsgáló, Adó és Gazdasági Tanácsadó Kft;Dialog Plusz Audit Könyvvizsgáló Kft.;Focus Audit and Advisory Könyvvizsgáló és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
„A GINOP-5.2.1-14-2015-00001 Ifjúsági Garancia, illetve a GINOP-5.1.1-15-2015-00001 és VEKOP-8.1.1-15-2015-00001 Út a munkaerőpiacra című kiemelt projektekhez kapcsolódó projektszintű könyvvizsgálat elvégzése”
Megbízási szerződés keretében a GINOP-5.2.1-14-2015-00001, illetve a GINOP-5.1.1-15-2015-00001 és a VEKOP-8.1.1-15-2015-00001 azonosító számú kiemelt projektek könyvvizsgálatának elvégzése a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(I. 11.) Korm. rendelet előírásainak figyelembe vételével a nevezett projektek Támogatási Szerződéseiben foglaltak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.845.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/12
Közzététel dátuma: 2020.01.17.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: NTT Magyarország Kft.
WebSense Web Security Gateway tartalomszűrő rendszer támogatása:
– WebSense Web Security Gateway tartalomszűrő rendszer gyártói támogatása 2020.04.01. – 2021.03.31. között (0,5 év: fix, 0,5 év: opciós)
– WebSense Web Security Gateway tartalomszűrő rendszer Integrátori Üzemeltetés-támogatási szolgáltatások 2020.04.01. – 2021.03.31. között (1-6. hónapok: fix, 7-12. hónapok: opciós)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.984.996,- Ft
Lásd bővebben

Stúdiótechnikai fejlesztések – Tájékoztató eljárás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/12
Közzététel dátuma: 2020.01.17.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Avian Systems Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Elnevezés: MNB épületek stúdiótechnikai fejlesztések KBF/791
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.817.230,- Ft
Lásd bővebben

KSZKI számára telekommunikációs szolgáltatás rend.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/12
Közzététel dátuma: 2020.01.17.
Ajánlatkérő: Budapest III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság;NetworKing IT Korlátolt Felelősségű Társaság;Vodafone Magyarország Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
VPN adatátviteli szolgáltatás, vezetékes hangszolgáltatások, internet flotta szolgáltatás és garantált sávszélességű bérelt vonali internet szolgáltatás létesítése és üzemeltetése, mobil flotta üzemeltetése, továbbá szoftver beszerzés
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 55.810.145,- Ft
Lásd bővebben

„CSBO – EFOP” tárgyú – a Komplex kutatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/12
Közzététel dátuma: 2020.01.17.
Ajánlatkérő: Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: „MKIK GVI” Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.;OKT-FULL Tanácsadó Kft.
CSBO – EFOP -Komplex kutatás (Kbt. 19. § (4) bek.)
A közbeszerzés rövid ismertetése:
1. rész EFOP-1.2.6-VEKOP-17-2017-00001 számú, Családbarát ország elnevezésű kiemelt projekt keretében megvalósuló tudományos kutatások az alábbi témakörök szerint: Az atipikus női munkavállalás ösztönzés lehetőségeinek vizsgálata, valamint a munkahelyi bölcsődékre vonatkozó szabályozás átalakításának és a várható vállalati reakcióknak a megismerésére vonatkozó vizsgálat, másodelemzés, valamint komplex kvalitatív-kvantitatív kutatás keretében Vizsgálandó témakörök: Az atipikus női munkavállalás ösztönzési lehetőségeinek vizsgálata A munkahelyi bölcsődékre vonatkozó szabályozás átalakításának hatásvizsgálata Ellátandó főbb feladatok: Szakirodalomkutatás Egyéni interjúk Személyes kérdezésen alapuló kérdőíves felvétel (Kvantitatív, kérdőíves vizsgálat, 5000 fő anonim személyes megkeresésen alapuló kérdőíves lekérdezés).
2. rész A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése (EFOP 1.9.5. – VEKOP16-2016-00001) program keretében megvalósuló tudományos kutatások az alábbi témakörök szerint: Adatgyűjtés tárgya: a kisgyermekkorú (a születéstől az iskolába lépésig tartó életkorban lévő) gyermekek nevelőinek (a gyermeket háztartásukban nevelő szülők, nevelőszülők, örökbefogadó szülők, nagyszülők, családtagok) jellemzőinek vizsgálata Ellátandó főbb feladatok: reprezentatív minta kialakítása (1500 fős) kérdőívek személyes lekérdezése ellenőrzés adatrögzítés és adattisztítás, kutatási dokumentáció elkészítése és átadása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.590.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Informatikai eszközök beszerzése – eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/11
Közzététel dátuma: 2020.01.16.
Ajánlatkérő: Csorba Győző Könyvtár
Elnevezés: Informatikai eszközök beszerzése
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Ajánlatkérő az eljárást 2019. október 5. napján indította meg. 2019. október 28. napján Ajánlatkérő Fenntartójától tájékoztató levélben értesítették arról, hogy további engedély megadásáig kötelezettséget nem vállalhat.
Ajánlatkérő az ajánlati kötöttséget 2019. november 25. napján további 30 nappal meghosszabbította, mely 2019. december 28. napján lejár, Ajánlatkérő Fenntartó részéről az eljárás folytatására vonatkozóan engedély a mai napig nem érkezett. A beszerzés tárgyának fedezete a 2018. évi L törvény Magyarország 2019. évi központi költségvetésről szóló L. Törvényben meghatározott „Megyei hatókörű városi könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatás”, melynek felhasználási határideje 2019. december 31. napja. Az ezen időpontig fel nem használt összegek a központi költségvetésbe kötelezően visszautalandók.
Tekintettel arra, hogy az eljárásban eljárási cselekmények lefolyatása lenne szükséges, melyekre vonatkozó engedély Ajánlatkérő fenntartója részéről nem érkezett meg és a bírálathoz szükséges megfelelő időtartam alapján, valamint az eljárásban megállapított teljesítési és fizetési határidőre figyelemmel a 2019. december 31. napjáig történő felhasználás nem biztosítható, így a fedezet rendelkezésre állása nem biztosított.
Fentiekre tekintettel az ajánlattételi határidőt követően beállott ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül Fenntartójának érdekkörében előállt körülmények alapján és az eljárás megindításakor rendelkezésre álló fedezet elvonására tekintettel Ajánlatkérő a szerződés teljesítésére képtelenné vált, melyre figyelemmel az ajánlatok elbírálását mellőzte és az eljárást eredménytelenné nyilvánította.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Társadalmi kihívások megválaszolása az innovációs politika kormányzati irányításával – tanulságok három ország gyakorlatából

„Megjelent az Oslói Egyetem Technológiai, Innovációs és Kulturális Központjának tanulmánya arról, hogy – három kiválasztott ország gyakorlatát bemutatva – hogyan lehet az innovációs politika kormányzati irányítását napjaink összetett társadalmi kihívásainak megválaszolására használni (Coping with societal challenges: Lessons for innovation policy governance). A szerzők, Jan Fagerberg és Gernot Hutschenreiter (az Oslói Egyetem említett központjának, valamint az OECD Tudományos, Technológiai és Innovációs Igazgatóságának kutatói) rámutatnak: napjaink olyan nagy és összetett társadalmi kihívásai, mint a klímaváltozás, a globális élelmiszer- és vízellátás, az egészség és a megfelelő életminőség biztosítása világszerte olyan válaszokat igényelnek, amelyeket csak több szakterület együttesen tud megfogalmazni, érdekeltek széles körének bevonásával, és ez hatalmas kihívást jelent a szakpolitikák formálóinak. A megoldást jelentő válaszok megtalálásában kulcsszerepe lehet a kormányzati innovációs politikának, aminek eredményes megvalósítását a tanulmány három ország: Finnország, Hollandia és Svédország gyakorlatán keresztül mutatja be. Olyan országokét, amelyek világviszonylatban is a leginnovatívabbak közé tartoznak, az innovációs politikát pedig stratégiai eszközként használják a gazdasági fejlődés előmozdítására. A különbségek mellett is meglévő közös vonások és tapasztalatok tanulságosak lehetnek más országok innovációs politikájának kormányzati irányításához is.

Bár az innováció gyakorlatilag az emberiséggel egyidős jelenség, és kormányzati szinten is régóta foglalkoznak vele, maga az innovációs politika viszonylag új kifejezés, a szakirodalomban a nyolcvanas évektől terjedt el a tudományos, technológiai és ipari szakpolitikák fúziójaként. Az innovációs politika a kétezres években került a szakpolitika-formálók figyelmének középpontjába, a gazdaságpolitika integráns részeként. A formálódó nemzeti innovációs rendszerek megközelítésének egyik fő jellemzője az, hogy a Schumpeter-i „teremtve rombolás” és az evolúciós gondolkodás jegyében az innovációt a hosszútávú gazdasági változások fő hajtóerejének tekinti. Az innovációt mindent átható jelenségként fogják fel, ami minden iparágat és a társadalom minden részét érinti. A legradikálisabb szemléletváltást talán az jelenti, miszerint az innováció sikeressége nem csak az adott cég belső tényezőitől függ, hanem a külső szereplőkkel (fogyasztók, ügyfelek, beszállítók, kutatóintézetek és mások) fenntartott kapcsolatokból eredő kölcsönhatásoktól is. Az ebből fakadó előnyöket ugyanakkor nem lehet magától értetődőnek tekinteni, az interaktív innovációt folyamatosan gondozni kell. Ezeknek a kölcsönhatásoknak a támogatása, az ehhez szükséges készségek, képességek fejlesztése ezért az innovációs politika középpontjában kell, hogy álljon.

Az egyes országok az eltérő jellemzőik miatt természetesen eltérő utakat választhatnak a nemzeti innovációs rendszerek alakításában is, de ezzel együtt is jellemzően öt alapvető folyamat közösnek tekinthető: a tudás biztosítása, a készségek biztosítása, az innováció iránti igény, az innováció finanszírozása és az intézmények formálása (jogszabályokkal és szabályozó eszközökkel). Fontos az is, hogy az innovációs politikára hatást gyakorlóknak a célja ne önmagában csak az innováció támogatása legyen, hanem az is, hogy megfelelő koordinációval összekapcsolják az innovációs politikát a szélesebb társadalmi stratégiai célokkal, amiben egy közös vízió nagy segítséget jelenthet. A küldetés-orientált innovációs politika – az innovatív problémamegoldás révén – jelentős erőket tud mozgósítani a nagy és összetett társadalmi kihívások megválaszolása érdekében.

Annak bemutatására, hogy az innovációs politika hogyan tud felnőni ezen elvárásokhoz, a szerzők olyan országokat választottak, amelyek megfelelnek három követelménynek. Finnországra, Hollandiára és Svédországra egyaránt igaz, hogy az innováció élenjáróinak tekinthetők, az innovációs politika fontos szerepet tölt be az országban, elkötelezett szakpolitika-formálók vezetésével, valamint megbízható és releváns információkkal rendelkezünk innovációs politikájuk fejlődéséről. Mindhárom országban magas az egy főre jutó jövedelem, gazdaságuk viszonylag kicsi és nyitott. A nyitottság és a külső hatásoknak kitettség hozzájárult ahhoz, hogy megerősödjenek az alkalmazkodást és innovációt segítő intézmények. (Ezekben az országokban a koordinált piacgazdaság révén korábban is megvolt a hagyománya a vállalatok és más szereplők közötti együttműködésnek.) A három ország gyakorlatának részletes bemutatása után a szerzők összegző megállapításokat tesznek, felhívva a figyelmet az eltérésekre és a közös vonásokra is.

Ahhoz, hogy az innovációs politika be tudja tölteni küldetését a nagy és összetett társadalmi kérdések megválaszolásában, világos célokra és erős, jól működő együttműködésre van szükség az állami és magánszereplők között. A három ország adottságai sok szempontból különböznek, de közös bennük, hogy élen járnak az innovációban, jól működő állami innovációs ügynökségeik vannak, és régóta alkalmaznak különböző szakpolitikai eszközöket kombináló, innovációt támogató „innovációs mixet”.

Finnország jó példát jelent arra, ahogy egy ország az utolérési fázisban nagy szerepet biztosít az innovációs politikának. A kutatások és az innováció iránti elkötelezettség segített a 90-es évek elején beköszönő gazdasági válság meghaladásában is, ami több egymást követő lépésben vezetett el a finn innovációs rendszer kialakulásához. Az ambiciózus célokat és szakpolitikákat összekapcsolták az infokommunikációs forradalom lehetőségeivel, ami hozzájárult ahhoz, hogy Finnország a világ egyik vezető tudásalapú gazdasága legyen. A zászlóshajó szerepét betöltő Nokia, mint vezető innovációs szereplő felemelkedését az innovációs kormányzati politika jól kidolgozott rendszere segítette. A miniszterelnök által vezetett Kutatási és Innovációs Tanács az innováció összes fontos kormányzati, intézményi és vállalati szereplőjének lehetőséget adott az együttműködésre. A 2008-as gazdasági világválság után – a NOKIA problémáival párhuzamosan – a kutatással és innovációval foglalkozó intézmények, ügynökségek költségvetését visszavágták, de így is jelentős befolyásuk maradt a fejlesztéspolitikában. Az országnak továbbra is erős innovációs képességei vannak, a legújabb szektorközi és transzformatív kutatás-fejlesztési-innovációs programok pedig újra megerősítették a magas szintű koordinációt.

Finnországgal ellentétben Hollandia évszázadok óta fontos gazdasági központ, erős egyetemi és kutatóintézeti hálózattal, ahogy a problémamegoldásban is gazdag hagyománya van az érdekeltek bevonásának. A 90-es években az uralkodó felfogás a generális megoldások előtérbe helyezését pártfogolta a tematikusan meghatározottakkal szemben. A kormány 2003-ban hozta létre az Innovációs Platformot, amelynek munkájában a miniszterelnök vezetésével a fontosabb miniszterek és szakértők egyaránt résztvesznek, mérséklendő az innovációs politika töredezettségét. Ezzel párhuzamosan indult egy kezdeményezés annak érdekében, hogy a főbb innovációs szereplők a fenntarthatóság felé mozduljanak el („átmenet-megközelítés”), ami szintén tartalmazott új irányítási elemeket. Az Innovációs Platform a kulcsterületek azonosításával elmozdulást jelentett a tematikusan orientált szakpolitika felé, szektorok széles körét támogatva az innovációs programon keresztül. Az Innovációs Platform és az átmenet-megközelítés működésének folytonossága azonban megszakadt, és újra megerősödött az általános eszközöket (pl. K+F adókedvezményeket) előtérbe helyező politika, valamint a PPP-megoldásokon alapuló „top-szektorok” program. Ez utóbbin belül ugyanakkor a kormány nemrég külön felhívta a figyelmet a társadalmi kérdések megoldására, aminek több következménye is lett: erősödött a kormány szerepe a célok meghatározásában, megnőtt az igény a közvetlen támogatásokra, valamint a kormányzati működésen belül erősödött a szektorközi és szervezeti egységek közötti együttműködés.

Hollandiához hasonlóan Svédországot is erős állami innovációs szereplők jellemzik, az irányításuk és finanszírozásuk azonban erősen töredezett volt, az innovációs rendszeren belüli koordináció gyengesége mellett. Ezeket a problémákat akarták meghaladni 2015-ben a miniszterelnök vezette Nemzeti Innovációs Tanács létrehozásával, a fontosabb miniszterek és szakértők részvételével. Ennek hatásköre ugyanakkor nem terjed ki a kutatás-fejlesztésre, így olyan eszközök kerültek előtérbe, mint a közbeszerzés. Ezzel azonban – miközben az egyetemek K+F tevékenysége tovább erősödik – a Tanács azt kockáztatja, hogy a meghatározó folyamatok perifériáján marad, és nem lesz képes a hatékony koordinációra.

Mindhárom esetben azt láthatjuk, hogy a miniszterelnöknek központi szerepe van az intézményesített koordinációban és az innovációs szakpolitika formálásában. Az egyes országok innovációs csúcsszerveinek működésében ugyanakkor – mint láthattuk – jelentős különbségek vannak. A nemzeti innovációs rendszer egészére a legnagyobb figyelmet a finn tanács tudja fordítani, aminek a jövőben még nagyobb jelentősége lehet. Mivel a fenntarthatóság felé való elmozdulásban az innovációnak döntő szerepe van, a kormányzaton kívül szereplők széles körének bevonása döntő jelentőségű lesz. További kritikus tényezőként említik a szerzők, hogy mivel az innovációs politikák hosszútávú tervezést igényelnek, ez gyakran ütközik a választási ciklusok logikájával. Fontosnak tartják ezért, hogy a megfelelő szereplők bevonásával és ezek sokszínűségével is biztosítsák az innovációs tanácsok hosszútávú működését.

Összességében a szerzők megállapítják, hogy az idők során az innovációs tanácsok illetékessége lényegesen kiterjedt a szűkebben vett tudományos-technológiai területeken túlra. Az összkormányzati szemlélet jegyében lépnek fel a különböző szakterületek közötti koordináció érdekében a nagy és összetett társadalmi kihívások megválaszolására, ami a szereplők széles körének bevonását igényli, magas szintű politikai irányítással. Az innovációs ügynökségek ugyanis önmagukban aligha lesznek képesek a gazdaságilag és társadalmilag legjobb válaszok megtalálására.”

Forrás:
Coping with societal challenges: Lessons for innovation policy governance; Jan Fagerberg, Gernot Hutschenreiter; Working Papers on Innovation Studies 20191220; University of Oslo. Centre for Technology, Innovation and Culture; 2019. december 20. (PDF)

Hiánypótló kötet a jól irányított államról: Ellenőrzés – a fenntartható jó kormányzás eszköze

„Ellenőrzés – a fenntartható jó kormányzás eszköze címmel jelent meg Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének könyve, az Akadémiai Kiadó gondozásában. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán 2020. január 15-én megtartott könyvbemutatón Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár, Kocziszky György, a Miskolci Egyetem professzora, az MNB Monetáris Tanács tagja, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektor-helyettese mutatták be a hiánypótlónak számító kötetet.

A 2008-as válság hatásai alapvetően befolyásolták az államok működését, paradigmaváltás történt a gazdaságpolitikában, ami új alapokra helyezte a közpénzügyi ellenőrzést is. „Az állam szerepének újraértelmezése elengedhetetlenné vált, éjjeliőr szerepéből kibújt, és már aktív államként kellett jelen lennie a társadalom életében” – utal erre Domokos László a könyv előszavában.

A Domokos László a könyvében számba veszi a jól irányított állam alapvető értékeit és jellemzőit, majd nemzetközi összehasonlításban mutatja be a számvevőszékek, mint legfőbb ellenőrző szervezetek szerepét a jó kormányzás (good governance) elősegítésében, a jól irányított állam támogatásában.

A kötet lefekteti a jó kormányzás feltételrendszerét, elveit, követelményeit, eszközeit, hatóterületeit és eredményeit, valamint azt, hogy az Állami Számvevőszéknél miképpen teljesültek a jó kormányzás, a jól irányított állam támogatásának alapfeltételei, elvei, eszközei és hatóköre.

A könyvben bemutatásra kerül „A legfőbb ellenőrző intézmények hozzájárulása a kormányzáshoz” tudományos modell, illetve Domokos László részletesen vizsgálja az állammenedzsment fogalmát, jelentőségét és eszközeit, különös tekintettel az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok irányítására.

A könyv bemutatja a válság hatásaiból következő változások menedzselésének kereteit is, amelyeknek Domokos László szerint egyik alapvető feltétele a kapacitás- és szervezetfejlesztés. Végül a szervezéstudomány- és vezetés bekapcsolásával a szerző bemutat néhány olyan intézményszervezési megoldást, amelyek elősegíthetik, hogy a legfőbb ellenőrző intézmények valóban a közszféra példamutató szervezeteivé váljanak.

Domokos László a könyvében úgy fogalmaz, hogy „a számvevőszékek a jó kormányzás legfőbb garanciális intézményei. A számvevőszék akkor teljesíti küldetését, ha független a kormányzattól, de nem független a jó kormányzástól.”

Domokos László a kötetet ajánlja minden közszolgálatban dolgozó és állami erőforrásokkal gazdálkodó vezetőnek, valamint azoknak, akik gyakorlati ismereteket szeretnének gyűjteni a jól irányított állam működéséről, annak pénzügyi garantőr szervezetéről.”

Forrás:
Hiánypótló kötet a jól irányított államról; Állami Számvevőszék; 2020. január 15.
Ellenőrzés – a fenntartható jó kormányzás eszköze; Akadémiai Kiadó; 2020

Gazellák az iparpolitika tükrében, I.

„Kétrészes tanulmányunk azt vizsgálja, hogy az ipar 4.0 és a digitális transzformáció korában közgazdasági szempontból indokolható-e a gyors növekedésű (gazella) vállalatokra kiemelten koncentráló szakpolitika, amely rajtuk keresztül kívánja visszafordítani a fejlett világ romló termelékenységi dinamikáját és gyenge növekedésének egyre inkább kirekesztő jellegét. Azaz arra keressük a választ, hogy van-e még közgazdaság-tudományi relevanciája annak a konvencionális megközelítésnek, hogy a szakpolitikának mindig és mindenkor a semlegesség elvét érdemes követnie. Az I. rész a gazellák elméleti és empirikus természetrajzát mutatja be: 1. mi tudható a gyors növekedésre képes vállalatok (gazellák) természetéről; 2. mi a gazellák gyakorlati jelentősége Európában, és mely dinamikus kölcsönhatások befolyásolják az effajta vállalkozói mentalitást. A II. rész – a gazellákat a világgazdasági kihívások komplex rendszerébe ágyazva – arra keresi majd a választ, hogy a modern gazdasági kormányzás feladhatja-e (és egyáltalán, fel kell-e adnia) a semlegesség elvét egy e vállalatokra koncentráló újfajta iparpolitikával annak érdekében, hogy előmozdítsa a kormányzásba vetett bizalmat erősítő termelékenységi javulást és az inkluzívabb növekedést az ipar 4.0 és a digitális gazdaság korában”

Forrás:
Gazellák az iparpolitika tükrében, I. ; Kovács Olivér; Közgazdasági Szemle; ISSN 0023-4346; LXVII. évf., 2020. január (54-87. o.)
PDF

A közoktatás indikátorrendszere 2019 – megjelent

„A Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének támogatásával megjelent A közoktatás indikátorrendszere 2019 és a hozzá tartozó Technikai útmutató.

A kötet a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében kidolgozott, a magyar közoktatási rendszer jellemzőit leíró indikátor-rendszer harmadik kiadása, mely 2018-ig tartalmazza az indikátorok frissített értékeit.

A kiadványokat Varga Júlia szerkesztette, a kötetek szerzői: Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel és Varga Júlia

Forrás:
Megjelent A közoktatás indikátorrendszere 2019; Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság-tudományi Intézet (KRTK KTI); 2020. január 8.
Lásd még:
„2015-ben dolgoztuk a ki az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében a közoktatási indikátorrendszert, azzal a céllal, hogy létrejöjjön Magyarországon egy rendszeres kiadvány, amely egyaránt alkalmas arra, hogy a szakpolitikai döntéshozók könnyen és pontosan tájékozódjanak a közoktatás aktuális állapotáról, illetve trendjeiről, és hogy az érdeklődő szakértő és nem szakértő közönség megismerje a magyar közoktatást jellemző legfontosabb mutatókat. Olyan indikátorokat alakítottunk ki, melyek amellett, hogy számszerűen leírják a jelenlegi helyzetet, lehetőséget adnak a mutatók ismételt megfigyelésére, mivel rendszeres adatgyűjtéseken alapulnak, melyek lehetővé teszik, hogy a kiadvány időközönként frissíthető, megjelentethető legyen. A mostani kiadás követi a 2015-ös első, és 2017-es második kiadás felépítését.

Valamennyi indikátor adatai online elérhetők, letölthetők a kiadványból, az adattáblákban az indikátorok értékeit olyan bontásokban is közöljük, melyek máshol nem hozzáférhetőek. Újdonságot jelent, hogy a 2019. évi kiadványban az adattáblák már nem csak magyar, hanem angol nyelven is elérhetőek, valamint, hogy a kiadványt kiegészítettük egy angol nyelvű összefoglalóval és angol nyelvű tartalomjegyzékkel is. A kötetet – a korábbi kiadásokhoz hasonlóan – kiegészíti a „Technikai útmutató A közoktatás indikátorrendszere 2019 című kiadványhoz”, mely minden egyes indikátornak ismerteti számítási módját és az egyes indikátorokhoz felhasznált adatok pontos forrását.”