Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A területfejlesztés reagálni kíván a különbségekre

„– Olyan fejlesztéspolitikát kívánunk kialakítani, amely érzékenyen reagál a területi különbségekre és a szempontrendszerek között az eddiginél hangsúlyosabban jeleníti meg ezeket – jelentette ki Navracsics Tibor kedden Zalaegerszegen.

A területfejlesztési miniszter a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó gazdasági fórumán, a Top 100 Zala vármegye gazdasága 2022 elnevezésű kiadvány bemutatóján beszélt arról, hogy Magyarország fejlettsége nem egységes, jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes területek között. Ezért olyan fejlesztéspolitikát kell kialakítani, ami figyelembe veszi ezeket a különbségeket, a társadalom és a gazdaság szereplőinek helyi igényeire is reagálva.

Az ország európai uniós csatlakozása óta 2020-ig csak kisebb mértékben emelkedett az egy főre jutó nemzeti össztermék összege, egyedül Budapesten haladja meg 153 százalékkal az uniós átlagot a 2004-es 129 százalékkal szemben. A legfejlettebb régiók közül a Nyugat-Dunántúlon 66-ról 70 százalékra nőtt mindössze ez a hányad, miközben például Burgenland – Ausztria Magyarországgal határos tartománya – 88 százalékos szinten stagnált az eltelt másfél évtized alatt – ismertette.

Navracsics Tibor felidézte, hogy 2027-ig Magyarországra mintegy 14 ezer milliárd forint európai uniós kohéziós forrás érkezik, amelyből több mint 4 ezer milliárd az agrárium és a vidék fejlesztésére szolgál, mintegy 10 ezer milliárd pedig a korábban is ismert programokon belül pályázható. Most indulnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal arról, hogy Magyarország igénybe venne 4 ezer milliárd forint hitelt is, amelynek felét energetikai beruházásokra szánja.

A fejlesztésekben a funkcionális térségekre fordítanának nagyobb hangsúlyt, vagyis az egyes városok és városhálózatok agglomerációjára – jelezte. Budapesten is azért jött létre az agglomerációs fejlesztési tanács, mert ma már 50-70 kilométeres körzetével együtt szinte egy városként él a térség. A vidéki városok körül szintén önálló gazdasági alközpontok alakulnak ki. Jó példa Győr, Szombathely vagy Veszprém és Székesfehérvár együttműködése, de szükség lenne például Zalaegerszeg és Nagykanizsa vagy éppen Pécs környezetében is a gazdaság hasonló szempontú megerősítésére, bevonva a határon túli területeket is.

A területfejlesztési miniszter kitért arra, hogy a Top- és a Ginop-pályázatokat követően március végéig jelennek meg a további operatív programok kiírásai…”

Forrás:
„A területfejlesztés reagálni kíván a különbségekre”; Magyar Nemzet / MTI; 2023. február 14.

Közigazgatás, politika, jog

Navracsics Tibor: március végén jöhet az új döntés az uniós pénzekről

„Az igazságszolgáltatás és a közérdekű alapítványok szabályainak módosítása után készít új értékelést az Európai Bizottság Magyarországról – mondta Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában. A területfejlesztési miniszter jelezte, február végéig dönt a kormány a helyreállítási alap hitelének lehívásáról.

Márciusi végéig kell a jogállamisági feltételességi eljárás keretében az igazságszolgáltatást érintő törvénymódosító csomagot elfogadnia az Országgyűlésnek – ez az Országos Bírói Tanácsnak biztosít majd többletjogokat például a bírói kinevezések ügyében –, valamint várhatóan a parlament elé kerül a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működéséről szóló javaslat is, amely kezeli az Erasmus+ és Horizont programok ügyében előállt helyzetet – mondta Navracsics Tibor.

Az uniós tárgyalásokkal is megbízott területfejlesztési miniszter kiemelte, az igazságszolgáltatás az uniós szerződés alapján belügy, de az Európai Bizottság az egységes piacra hivatkozva kényszerítene ki új szabályokat, és szerinte ezzel még nem biztos, hogy vége van a kéréseknek.

„Azért vagyok mérsékelten optimista, mert ezeket a kérdéseket egyszer már lezártuk, 2014-re nem volt vitás kérdés az igazságszolgáltatás reformját illetően. Ezért ez bármikor megtörténhet a jövőben is” – mondta.

A folytatást illetően úgy fogalmazott, a korrupciós aggályok kérdésében talán már nyugvópontra jutottak, és ha az igazságszolgáltatást és a felsőoktatást érintő kifogásokat is orvosolja az Országgyűlés, akkor március végén az Európai Bizottság elkészítheti az újabb jelentését. A testület, ahogy 2022 végén is, összeállít egy javaslatot, és ez alapján a Tanács, vélhetően a pénzügyminiszterek alkotta Ecofin dönthet róla. Navracsics Tibor szerint határozhat úgy, hogy a jogállamisági-feltételességi eljárást lezárja vagy meghosszabbítja. Emellett lesz javaslat annak a három programnak az ügyében is, amelyeknél a támogatás 55 százalékát felfüggesztették az év végén. A miniszter szerint elképzelhető, hogy ezt fenntartják, esetleg csökkenthetik is, de azt nem tartja valószínűnek, hogy teljes egészében eltörölnék.

„Ez akkora lépés lenne, amit szerintem a bizottság nem vállal fel az Európai Parlament véleményével szemben” – tette hozzá.

A helyreállítási alap Magyarországra jutó 4000 milliárd forintos hitelrészének az esetleges lehívásáról Navracsics Tibor azt mondta, eredetileg a nyár végéig kellett volna nyilatkozni arról, hogy igénybe kívánjuk-e venni, de a bizottság előre hozta ezt február végéig. A tárcavezető kiemelte, még nincs döntés az ügyben, de várhatóan kéri a magyar kormány a hitel lehívását. Amint ez kiderül, azonnal meg kell kezdeni a tárgyalásokat is a finanszírozandó projektekről, Lantos Csaba energiaügyi miniszter dolgozza ki a szakmai koncepciót.

Navracsics Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy a hitelből megvalósuló projekteknek 2026 nyár végéig üzemkésznek kell lenniük, ez pedig elképesztően feszített tempó. Mint jelezte, eddig a hitelt felvevő hét tagállam mindegyike már időzavarba került. A magyar tárgyalófél a tapasztalatai alapján nem zárta ki, hogy az unió ismét politikai feltételekhez is köti majd a folyósítást.

Az agráriumot leszámítva egyelőre nem érkeznek a pénzek a hétéves költségvetés alapján járó mintegy 10 000 milliárd forintos keretből, noha az operatív programok partnerségi megállapodásait már aláírták, a technikai akadályok megszűntek a források lehívása elől, de a bizottság a folyósítás feltételének tekinti a jogállamisági eljárás lezárását is. „Abban bízunk, hogy az év közepétől számlákat küldhetünk Brüsszelbe, és ténylegesen jöhetnek az uniós pénzek” – mondta Navracsics Tibor.

A legutóbbi uniós csúcson is napirendre került migrációs ügyek kapcsán megjegyezte, várhatóan éles vitatéma lesz a migráció kezelésének újraszabályozása, azt ugyanakkor tabutémának tartja, hogy az unió határára felhúzott magyar kerítés költségeihez hozzájáruljon az EU.

Az egyetemeket működtető vagyonkezelő alapítványok ügyében egyelőre egyoldalú gesztusnak minősítette az ő és minisztertársai lemondását a kuratóriumi tagságról, de pontosan még nem ismert, hogy az Európai Bizottságnak milyen elvárásai vannak, az érdemi tárgyalások még csak most kezdődnek el.

Navracsics Tibor azt mondta, két területet kívánnak újraszabályozni. Az egyik az összeférhetetlenség, itt még kérdéses, hogy mi legyen a minisztereken kívül a kuratóriumokban szerepet vállaló államtitkárokkal, kormánybiztosokkal, polgármesterekkel, országgyűlési és EP-képviselőkkel. A másik a mandátum időtartama, mert a bizottság aggályosnak tartja, hogy nincs időbeli korlát, ezért várhatóan vagy hosszabb időre, de az újraválasztás lehetősége nélkül, vagy rövidebb időre, de újraválaszthatóan nevezhetik ki a tagokat. „A cél tényleg az, hogy az egyetemek a kuratóriumok révén sokkal erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkezzenek a magyar közéletben” – mondta.

A miniszteri lemondásokról úgy fogalmazott, azért ajánlották fel a lemondásukat, hogy méregtelenítsék a közéletet.

Olyan tartós megoldást keresnek, amely révén az alapítványi egyetemeket semmilyen támadás nem érheti. Az Erasmus+ esetében 2024 közepéig biztosított a finanszírozás, kár nélkül megoldható a jelenlegi helyzet, míg a Horizont esetében nehezebb a feladat, mivel egyetemi konzorciumokból maradhatnak ki időlegesen magyar intézmények, de ez nem bizonyítható konkrét veszteség a miniszter szerint.

A fejlesztéspolitikáról elmondta, óriási regionális ellentétek vannak fejlettségben. Budapest esetében a növekedés jelentős, de a régiók többsége a felzárkózók közé tartozik, az uniós fejlettségi rangsorban hátul van.

„Budapestet és vidéket ne lehessen szembe állítani – mondta a fejlesztés céljáról. – A főváros megkerülhetetlen tényező, ha Budapestet megfosztjuk a fejlesztésektől, akkor az országot is megfosztjuk, ugyanakkor a felzárkóztatandó régiókra kell fordítani a források kétharmadát”.

Navracsics Tibor úgy véli, a fejlesztéspolitikának három kategóriában kell segítenie:

  • Budapest meg tudja őrizni versenyképességét a régiós nagyvárosok versenyében
  • a nyugat-magyarországi régiók versenyképességét meg kell őrizni a szomszédos külföldi régiókkal szemben (Pozsony, Burgenland)
  • a felzárkóztatandó régióknak olyan támogatást kell nyújtani, hogy a kohéziós leszakadást csökkenteni lehessen

A fejlesztési stratégia revíziója most van folyamatban: 2014-ben elfogadta a koncepciót az Országgyűlés 2030-ig, de közben volt Covid, háború, infláció, ezért szükség van a felülvizsgálatára, bár a miniszter szerint az az igazi probléma, hogy a stratégiai dokumentumoknak nincs becsületük.

Navracsics Tibor azt is elmondta: azért köt sorban stratégiai partnerségi megállapodásokat, hogy a partnerek intézményesített módon mondhassák el az észrevételeiket, amit aztán a tárca beépít a javaslataiba. Mint jelezte, minden tárca javaslatának át kell mennie a területfejlesztés szűrőjén, egy területpolitikai térkép is készül, amelyen rajta lesznek a fejlesztési súlypontok, így megjelenik a területi dimenzió a fejlesztéseknél. ”

Forrás:
Navracsics Tibor: március végén jöhet az új döntés az uniós pénzekről; Infostart / InfoRádió; 2023. február 15.

Lázár János interjú az állami beruházásokról és az építőiparról

„Részletes, számos témára kitérő interjút adott Lázár János építési és közlekedési miniszter a SPAKLI’21 podcastnak, melyet Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Média Tagozata 2021-ben indított el. A mintegy háromnegyed órás beszélgetésből kiemelünk több az ágazat szempontjából különösen fontos részletet, és a teljes beszélgetéshez is elérhetővé teszünk egy linket. A tárcavezető beszélgetőpartnere Bene János volt.

Magyarország a török hódításig európai nagyhatalom volt, azonban azóta ezt a 150 évnyi lemaradást nem tudta behozni az ország, még ha voltak időszakok, amikor közel került ehhez – vezette fel a beszélgetést Lázár János. Ilyen időszak volt például, amikor a kiegyezés után jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a vasúthálózat kiépítésével, amely nagy lendületet adott a gazdaságnak – mutatott rá, illetve a Bethlen nevével fémjelezte időszak beruházásait is megemlítette a miniszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az állami fejlesztések kulcsszerepet játszanak a gazdasági fejlődésben és egyben arra is rámutatott, hogy 2010 és 2022 között 25 000 milliárd forintot költött el a magyar állam fejlesztésre, a fent említett lemaradás, a felzárkózás szükségessége miatt. Kifejtette, hogy a különbség Ausztria és Magyarország GDP-je között akkor csökkenthető, hogyha az állam a legnagyobb beruházó.

Új fejlettségi szintre lépett Magyarország, de még vannak bőven célok

Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért pont most jött el az ideje annak, hogy minisztériuma legyen az építőipari területnek, először elmondta: „2022-re lényegében elértünk egy szintet, ami a közepesen fejlett országok közé emelt bennünket. Magyarország a világ 200 országa a 45-50-ik legfejlettebb ország. Az a kérdés, hogy tovább tudunk-e lépni, előre tudunk-e lépni.”

Kifejtette, az elmúlt kétszer hét év uniós forrásai jelentős lendületet adtak ennek, ezt követően pedig feltette azt a kérdést: „a következő évek forrásait hogyan fogjuk fölhasználni, a saját szabad forrásainkat hogyan fogjuk felhasználni?”

Visszatekintett: „a rendszerváltozás óta a 2016-2017-es év volt az első, amikor a magyar GDP annyit tudott termelni, hogy a magyar költségvetésben az adósságaink kamatainak kifizetése után maradt pénz fejlesztésre és fejlődésre. 1990 és 2016 között valójában sajáterős beruházásra, ami nem hitel, nem európai uniós támogatás, hanem saját forrásból van, alig jutott. Ezután azonban igen. 1 000 milliárdokban mérhető, amit a saját költségvetésükből fordítottunk fejlesztése 2016, 2017, 2018, 2019-ben, egészen 2020-2021-ig.”

Rámutatott arra is, változnak a források arányai: „egyre kevesebb EU-s pénz, egyre több hazai forrás, hiszen Budapest például ma már az EU-s nagyvárosok GDP termelési képességének a 150%-át adja átlagosan” – és hozzátette: mindez az egész országra is érvényes, de Budapestre különösképpen.

Végiggondoltabb, higgadtabb, koncepciózusabb fejlesztés

Lázár János összefoglalta: a fentiek fényében különösen fontos, hogy „rendbe tegyük a fejünkben, hogy mit akarunk a következő 10 évben ezzel az országgal, annak érdekében, hogy közepesen fejlett országból fejlett ország legyen, vagy nagyon fejlett ország legyen, Európa egyik legjobb helye.”

„Ezért fontos az állami beruházások rendjéről szóló törvény, amely rákényszeríti tulajdonképpen az egyes tárcákat, egyes minisztériumokat, hogy 10 évre előre tervezzék azt meg, hogy milyen iskolafejlesztést, milyen óvodai fejlesztést, egyetemi fejlesztést, gazdaságfejlesztést akarnak.”

Végiggondoltabb, higgadtabb, koncepciózusabb a fejlesztést tervez – tette hozzá. „Most eljutottunk egy szintig, de egy újabb szint megugrásához sokkal koncentráltabbnak, fókuszáltabbnak kell lenni.”

Még mindig van pénz, csak azt ésszerűen kell tudni felhasználni

Ezt követően hangsúlyozta, hogy a háború és az amiatt megugrott infláció csökkentette a költségvetés kereteit, „így nekem nem csak jót és jobbat kell építenem, hanem kevesebből többet is.” Azonban kifejtette: úgy gondolja, hogy még mindig van pénz, csak ezt észszerűbben és jobban kell felhasználni. “Ez az állami beruházások összerendezésének vagy újragondolásának a mottója” – foglalta össze, és hozzátette a munkamódszeréről – és egyben az építőipar elkövetkezendő időszakának munkamódszeréről – beszélve: „Először legyen egy szabályrendszer, utána ennek legyen meg az intézményi struktúrája, és utána jöjjenek a projektek, amiket végre akarunk hajtani.”

Letisztult, civilizált szabályok

Erről szól a nemrég közzétett építőipari törvénytervezet is, melyet szintén nemrég – mint az interjúban is megemlítette a tárcavezető – elő is terjesztettek. Lázár János a beszélgetésben azt is hangsúlyozta: egyértelművé teszi a szereplők számára a lobbizás útvonalait, mind pedig ennek a szabályrendszerét. „Az államtitkáraim állnak mindenkinek a rendelkezésére.”

Az a miniszter dolga, hogy az építésgazdaságnak munkát teremtsen

Hozzátette: az a dolga többek között hogy a magyar építőgazdaságnak munkát teremtsen, megrendelést teremtsen, lehetőséget teremtsen. Kormányon belül azért kell dolgoznia a miniszternek, hogy ne akadjanak el a megrendelések, legyenek állami megrendelések, illetve azért is, hogy a magángazdaság és a magánszféra olyan helyzetbe kerüljön, hogy ott is legyen megrendelés.

„Ezért nagyon fontos az ÉVOSZ, ezért nagyon fontos az ipari-kereskedelmi kamara, mert egy civilizált világban a gazdasági érdekek a gazdasági érdekképviseleti szervezetekben csoportosulnak, akik a kormány transzparens tárgyaló partnerei” – emelte ki.

„Amikor létrehozzuk az állami beruházásokkal kapcsolatban az Érdekegyeztető Tanácsot, az ennek a manifesztuma. Oda összegyűjtünk mindenkit, aki beruházásról dönt, megvalósít, finanszíroz, kivitelez, tervez stb., mindegyik érdekképviseletet, és nekik kell az önszabályozás lehetőségével élni. Így teljesen transzparenssé tesszük a lobbit.”

„Azt tudom mondani az építőiparosoknak, hogy mi most föl akarjuk értékelni a kamarát, az ÉVOSZ-t, más érdekképviseleteket is annak érdekében, hogy egyszerűbb legyen a kapcsolattartás, a kommunikáció” – tette egyértelművé az üzenetét.

Az építőipar fontos nemzeti tulajdonú ágazat

Ezt követően a további szabályozásokról is szó esett, Lázár János visszautalt az újonnan előterjesztett törvényre, mely mindezt új keretek közé helyezi és hozzátette: „Az állami beruházások 30%-ban képviseltetik magukat az összberuházáson belül, így befolyással vannak más beruházásokra is.”

Ezzel kapcsolatban bővebben beszélt arról is, hogy a kormány célja, hogy Magyarországon olyan nemzeti érdeket képviselő, magyar kézben lévő gazdasági ágazatok jöjjenek létre, mint az építésgazdaság, az építőipar, a logisztika és az élelmiszeripar, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a GDP növekedéséhez.

Nem hagyják cserben a vállalkozókat

Kitért arra is, hogy mit javasol az építőiparnak a jelenlegi alacsonyabb megrendelések időszakában. „Tavaly, amikor miniszter lettem, az első feladatom volt, hogy több 1 000 milliárd forintnyi beruházást le kellett állítanom Magyarországon. Erre azért volt szükség, mert tavaly olyan mértékű volt az infláció, és annyira nem voltunk pénzünknél az infláció, a gáz- és áramemelkedés miatt, hogy a költségvetésben vissza kellett lépni. De nem dobtuk ki, ezeket a beruházásokat elhalasztottuk. Másrészről a most folyamatban lévő beruházások esetében csak a minisztériumnál 5 000 milliárd van folyamatban, amit úgy kell befejezni, hogy az inflációs áremelkedésnek a hatásait érvényesíteni muszáj.”

Ezután kiemelte: nem hagyják cserben a magyar vállalkozókat, akik az államnak dolgoznak, nem hagyják „hogy nekik kelljen lenyelni, mondjuk egy 20 százalékos inflációs és háborús áremelkedést, miközben a szerződéseik ezt a helyzetet nem tudják kezelni. Itt a felelősségviselés kérdését meg kell oldani. Felfüggesztés után, ami sokféle érdeket sértett Budapesten és vidéken egyaránt, az a dolgom, hogy azoknak a vállalkozóknak a szerződését tegyem rendbe, akik most az állammal szerződnek. (…)

Meg fogjuk osztani a felelősséget. Hoztunk egy kormányrendeletet, amely leszabályozza azt, hogyha valaki az államnak dolgozik, alvállalkozóként vagy fővállalkozóként, milyen rendben tudja érvényesíteni a költségnövekményét. Elkezdjük a szerződésmódosításokat és kifizetéseket. Ötezer milliárdnál, ha csak 10%-kal számolnak, az ötszázmilliárd forint. Nem akarjuk elmismásolni, és nem akarjuk szőnyeg alá söpörni, hogy a megnyert közbeszerzésekben a kivitelezők nyeljék le a többletköltségeket.”

Nyilvános, előrelátható beruházási tervek

A miniszter többek között kitért még arra is, hogy azért sem lesz bizonytalanság, mert az állami beruházási törvénynek az egyik következménye, hogy minden minisztériumnak el kell készítenie egy beruházási tervet, ami nyilvános lesz.

“Így készül egy lista több ezer beruházással, amit az állam meg akar csinálni. Minden vállalkozó tudni fogja, hogy hol, mit akar a magyar állam építeni és ezt mikor akarja megtenni” – mutatott rá a gazdasági szempontból fontos kiszámítható környezetre, melyet az új szabályozások biztosítanak majd az építőiparnak.

Az értéklánc nem szakadhat meg

Emellett felhívta arra is a figyelmet, hogy kifejezetten el akarja kerülni, hogy a munkaerő és a kapacitás, illetve az értékláncok elvesszenek. “A legnagyobb hibának gondolnám azt, hogy ha egy építőipari vállalkozó elengedné a csapatát, és az átmenne Ausztriába.” Ennek megelőzésére ígéretet is tett: „mindenféleképpen, ha kell, akkor az építőipari vállalkozásokba támogatást, pénzt fogunk betenni a szabályoknak megfelelően.”

Elmondta: úgy tervezi, hogy az ÉVOSZ-szal egyeztetett formában az év második felében erre vissza tudnak térni. “Folyamatosan monitorozzuk a piacot és nézzük azt, hogy hogyan változik a megrendelésállomány, a volumen, nem akarunk senkit sem az út szélén hagyni, vagy hagyni tönkremenni” – hangsúlyozta.

„Ha az ÉVOSZ-tól kapok egy világos javaslatot, hogy hol kell pénz (ezért fontos, hogy van építési miniszter), akkor a kormányban ezt tudom érvényesíteni, mert tudok azzal érvelni, hogy ez egy magyar ágazat.”

Ezeken a területeken biztosan számítani lehet egy jelentős beruházássorozatra

Beszélt arról is, hogy milyen típusú beruházások elindulása várható szinte teljesen biztosan. Elmondta: lesznek mindenképpen szükséges állami beruházások, amelyek nem jóléti típusú beruházások, hanem hatékonyságjavító szerepűek. „Magyarországon ahhoz, hogy ki tudjuk szolgálni az ipart árammal, gigantikus hálózatfejlesztés kell. Először is több áramra van szükségünk, ehhez gázturbinákat fogunk építeni. Másrészről pedig hálózatfejlesztésre van szükségünk, amivel szállítjuk az áramot. Tehát nem jóléti beruházásokat fogunk csinálni most, hanem olyan beruházásokat, amivel a pénz pénzt fial. Ilyen az ipari parkok korszerűsítése, ipari parkokhoz vivő utak, villamoshálózat, gázhálózat, a teljes magyar villamos hálózat felújítása. Tehát a kapacitásokat a jóléti beruházások felől az ipari felé fogjuk fordítani 2023-2024-2025-ben, és ott kell az építőiparnak változtatni egy kicsit.”

Végül arra is rámutatott, hogy „a beruházások nagyságrendje a 2023-as költségvetésben sem rossz. Az építőiparosoknak azzal van szerencséjük, hogy 2024-ben minden polgármester meg akarja nyerni a választást, tehát építkezni akarnak. És 2026-ban a kormány is meg akarja nyerni a választást. A konjunktúramenedzsment a politikának is egy nagyon fontos része. Ez azt jelenti, hogy 2024-2025-2026-ban komoly beruházásokra kell számítani.”

Amennyiben kíváncsiak a teljes beszélgetésre, melyben a fent említett témákon kívül még további kormányzati és miniszteri elképzelésekről és intézkedésekről is szó esik, javasoljuk a podcast teljes szövegének meghallgatását. (Spotify)”

Forrás:
Mire számíthat a következő években az építőipar? – Lázár János részletes interjút adott; Szabó Ákos; Magyar Építők; 2023. február 15.
Lásd még:
Lázár János: beszéljünk világosan, Magyarországon fegyvergyárak fognak épülni; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. február 15.

Gyopáros Alpár: a falusi kisboltok megtartása kulcskérdés

„A munkáját jól végző tanyagondnok a falu lelke, amit az is bizonyít, hogy Magyarországon mintegy kétezer település tart fenn tanya- vagy falugondnoki szolgálatot – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos Böhönyén szerdán.

Gyopáros Alpár a Somogy megyei községben a Magyar falu program pályázati támogatásának köszönhetően 30 millió forintból kialakított szolgálati lakás és 14 millió forintból vett tanyagondnoki kisbusz átadásán vett részt.

A politikus hangoztatta: az aprófalvakban és egyebek mellett települések külterületein élők szolgáltatásokhoz jutását segítő falu- és tanyagondnoki szolgálat igazi hungarikum, és a kormány partner a működtetésében.

Jelezte, a falugondnoki szolgálatokhoz korábban csak a 600 lakosnál kisebb települések kaphattak állami támogatást, de ez a Magyar falu program beindulásával változott, és a támogatás mértéke a korábbi több mint kétszeresére nőtt.

Sok településen sokat futott, elöregedett járművekkel végezték a szolgáltatást, mostanra 1200 helység kapott új buszt – mutatott rá.

Gyopáros Alpár hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a falvakban élők életminőségének javításában. Ennek a törekvésnek a szolgálatok fenntartása mellett része a piaci szereplők, a helyi kis- és közepes vállalkozások támogatása, a kisboltok, közszolgáltatások fejlesztése, az útfelújítások és az otthonteremtési támogatás is.

A falusi családi otthonteremtési kedvezmény eredményeként több tízezer faluban élő fiatal döntött úgy, hogy helyben marad és vállal gyermeket, vagy visszaköltözik a kistelepülésre, ahonnan származik – tette hozzá.

A kormánybiztos megjegyezte, hogy Somogy megyében 2019 óta 50 milliárd forintnyi fejlesztés történt a Magyar falu programból.

Felhívta a figyelmet arra, hogy még nem értek a munka végére.

A falvak nagy részében igen, de nem mindenhol sikerült megállítani a népességszám rohamos csökkenését, ezért mindent meg kell tenni, hogy a falvak fejlesztésére a lehető legtöbb forrás mozgósítható legyen.

Móring József Attila (KDNP), a térség országgyűlési képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy a Magyar falu program, mint vidékfejlesztési forma, nem pusztán pénzosztás, hanem filozófia: azt közvetíti, hogy a vidéki értékek méltók a megőrzésre és fejlesztésre, s a helyben élők döntik el, mindez miként történjen.

Zsoldos Márta Piroska, Böhönye független polgármestere arról szólt, hogy az önkormányzat eddig mintegy 90 millió forintot, a helyben szolgálatot ellátó egyházak 35 millió forintot nyertek el a Magyar falu program pályázatain, a támogatásokból részben megújult a hivatal épülete és játszótér is épült.

A településvezető azt mondta, hogy a több mint egy évtizede üresen álló egykori óvódaépületből és konyhából kialakított szolgálati lakás még várja lakóját, aki lehet orvos, pedagógus, s mások mellett védőnő is.

Zsoldos Márta Piroska jelezte: Böhönye jövőbeni fejlesztései terveik között utak és járdák felújítása szerepel, ennek forrását ugyancsak a Magyar falu programtól remélik.”

Forrás:
Gyopáros Alpár: A tanyagondnok a falu lelke; híradó.hu / MTI; 2023. február 15.

Úgy tűnik, késve fogja megkapni Magyarország a vitatott uniós forrásokat

„ A Portfolio értesülései szerint legkorábban az év második felében, a nyári hónapokban érkezhet pénz Brüsszelből.

A Portfolio arról ír, hogy értesülései szerint lelassultak a tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között.

Szerintük ez azt jelentheti, hogy a korábban tervezettnél később indulhatnak meg az utalások az EU részéről azoknál a forrásoknál, amelyeket egy decemberi döntéssel zárolt az EU-országok képviselőit tömörítő Tanács. A portál hangsúlyozza: legkorábban áprilisban-májusban értékelheti a Bizottság azokat a jogszabályokat, amelyeknek az elfogadását jogállamisági eljárás lezárása, illetve a helyreállítási források megszerzése érdekében a kormány március 31-i határidővel vállalta. Ez pedig azt jelenti, hogy legkorábban az év második felében, a nyári hónapokban érkezhet pénz Brüsszelből.

Hozzátették: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pénteken arról beszélt, hogy a jövő héten küldi el a kormány konkrét javaslatait a vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályairól. A legutóbbi kormányülésen ugyan az egyetemek élén álló alapítványokban tisztséget vállaló miniszterek felajánlottak lemondásukat, ám jó eséllyel ez nem elég ahhoz, hogy az EU engedélyezze az uniós pénzek – többek között Erasmus-ösztöndíjak – folyósítását az intézmények számára, ezért van jelentősége annak, milyen tervet rak le a kabinet az unió elé – írja a lap.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt közölte, hogy Magyarország 2023 második negyedévében juthat hozzá ezekhez a pénzekhez, de még a döntést követően is arról beszélt Navracsics, hogy április-májusra megindulhat az utalás. Emlékeztettek: a decemberi megállapodás alapján az EU három operatív program Magyarország számára elkülönített forrásainak 55 százalékát zárolja, ezen túl a Covid utáni helyreállítást szolgáló alap pénzeinek kifizetését 27 úgynevezett szupermérföldkő teljesítéséhez köti.”

Forrás:
Úgy tűnik, késni fognak a hazánknak járó uniós források; Mandiner.hu; 2023. február 18.

Európai Unió

Válaszút előtt áll az Európai Unió – mondta Navracsics Tibor

„ A területfejlesztési miniszter három lehetséges útról beszélt.

Ismét válaszút előtt áll az Európai Unió, ahogy ez az európai integráció során már többször megtörtént – jelentette ki a területfejlesztési miniszter csütörtökön Veszprémben, az érseki főiskolán.

Navracsics Tibor az Európa jövőjéről tartott háromnapos, többnyelvű konferencia nyitónapján hangsúlyozta, az elmúlt időszakban az Európai Unión belüli és az azon kívüli viszonyok is megváltoztak, ez vezetett ahhoz, hogy a közösség válaszút elé került. Azt mondta, elképzelése szerint gazdasági közösségként, föderatív egységként vagy kulturális közösségként képzelhető el az Európai Unió.

A lehetőségek

Háború dúl az unió keleti határain, a pandémia is súlyosbította a helyzetet, ezek következtében az európai gazdaság megrogyott. Így vált aktuálissá a kérdés, hogy merre lép tovább az Európai Unió – húzta alá a miniszter. Az unió lehetséges jövőjéről szólva Navracsics Tibor elmondta: az első modell gazdasági közösségként tekint az unióra, ebből adódóan a közös piacra koncentrál és a tagállamokkal szemben semmilyen politikai elvárást nem fogalmaz meg.

A második föderatív egységnek tartja az uniót, államfejlődési folyamatként fogja fel az európai integráció jövőjét, és fokozódó politikai követelményeket is megfogalmaz a tagállamokkal szemben – ismertette.

„A harmadik, általam preferált modell, kulturális közösségként tekint az Európai Unióra” – közölte a területfejlesztési miniszter, hozzátéve, e szerint az unió a nemzetek jobb megismerését és az európai kultúra gazdagodását szolgálva a „közösségek közösségeként” működne, amelyet az európai kultúra azonossága köt össze…”

Forrás:
Navracsics Tibor: Válaszút előtt áll az Európai Unió; Mandiner.hu/MTI; 2023. február 16.

Az Európai Parlament zöld utat adott a személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátását tovább korlátozó normáknak

  • Nagyobb szerep a közúti közlekedésnek az EU által célként kitűzött klímasemlegesség elérésében
  • Új módszertan a járművek széndioxid-kibocsátásának teljes életciklusra vetített kiszámításához
  • A kibocsátási határértékek valós kibocsátáshoz igazodó megállapítása

A Parlament zöld utat adott a személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátását tovább korlátozó normáknak.

A képviselők 340 szavazattal, 279 ellenszavazattal és 21tartózkodás mellett elfogadták a Tanáccsal létrejött megállapodást arról a rendeletjavaslatról, amely az EU ambiciózus klímavédelmi vállalásaihoz igazodva – az „Irány az 55%!” klímavédelmi csomag részeként – módosítja a személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatban támasztott követelményeket.

Az új szabályozás köztes kibocsátáscsökkentési célértékeket is meghatároz, hogy 2035-re egyetlen új személygépkocsi vagy könnyű haszongépjármű se terhelje kibocsátással a környezetet (azaz a 2021-es szinthez képest 100 százalékkal csökkenjen a teljes uniós járműállomány CO2-kibocsátása). 2030-ra például a személygépkocsik esetében 55 százalékos, a kisteherautóknál 50 százalékos kibocsátáscsökkentést irányoz elő.

Más tekintetben is lényeges változásokat hoz a rendelet:

  • A Bizottságnak 2025-re módszertant kell kidolgoznia az uniós piacon értékesített személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásának teljes életciklusra vetített kiszámítására és az adatok bejelentésére, illetve adott esetben jogalkotási javaslatot terjesszen elő ehhez kapcsolódóan;
  • A Bizottság emellett 2026 decemberéig az adatok alapján figyelemmel fogja kísérni a kibocsátási határértékek és a valós vezetési feltételek mellett tapasztalt üzemanyag- és energiafogyasztás eltéréseit, továbbá jelentésben számol be a gyártók fajlagos CO2-kibocsátására vonatkozó adatok kiigazítását szolgáló módszertanról, illetve gondoskodik az esetlegesen feltárt problémák megfelelő kezeléséről;
  • Azok a gyártók, akik egy adott naptári évben kis sorozatban állítanak elő termékeket (1000–10000 új személygépkocsit vagy 1000–22000 új kisteherautót gyártanak), 2035 végéig mentesülhetnek a jelentéstételi kötelezettség alól. A szabályok ugyanakkor továbbra sem vonatkoznak azokra, akik 1000 járműnél kevesebbet gyártanak;
  • A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek (azaz a 0–50g CO2/km kibocsátású elektromos járművek és a hálózatról tölthető, jó teljesítményű ilyen hibridek) gyártását kevésbé szigorú CO2-kibocsátáscsökkentési követelményekkel ösztönző jelenlegi mechanizmus az eladások várható alakulásához igazodik majd. A 2025 és 2029 között értékesített új személygépkocsik esetében 25 százalék, az új kisteherautók esetében pedig 17 százalék lesz a referenciaérték. 2030-tól megszűnik ez az ösztönző;
  • A Bizottság 2025 végétől kezdve kétévente jelentést készít a kibocsátásmentes közúti mobilitás terén elért előrehaladásról.

A jelentéstevő Jan Huitema (Renew, Hollandia) így nyilatkozott:
„A rendelet ösztönzőleg hat a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek gyártására. Felfelé módosítja a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célértékeket, 2035-re pedig teljes kibocsátásmentességet határoz meg, ami nélkül nem teljesülhet a 2050-re vállalt klímasemlegesség. A gépjárműgyártók számára ezek az egyértelmű célértékek kiszámíthatóságot jelentenek, mindamellett ösztönzik az innovációt és a beruházásokat. A fogyasztók olcsóbban tudnak majd kibocsátásmentes gépjárműveket vásárolni és üzemeltetni, és gyorsabban kiépülhet a használtautópiac. Mindenki számára elérhető lesz a fenntartható autós közlekedés.”

A következő lépések

A parlamenti zárszavazás után a Tanácsnak most hivatalosan is el kell fogadnia a jogszabályokat, amelyek röviddel ezután megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Háttér

Az „Irány az 55%!” jogszabálycsomag részeként a Bizottság 2021. július 14-én jogalkotási javaslatot terjesztett elő az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások módosításához. A javaslat többek között azt a célt szolgálja, hogy az EU – a polgárok érdekeire tekintettel és a technológiai innovációt is ösztönözve – teljesíteni tudja a 2030-ra és 2050-re kitűzött klímavédelmi vállalásait.

További információ

Forrás:
Klímavédelem: kibocsátásmentes új személygépkocsik és kisteherautók 2035-től; Európai Parlament; 2023. február 15.

Európai cégek koalíciója tisztességes hozzáférést követel a gépjárműadatokhoz

„Hamarosan várható egy javaslat, miután az Európai Bizottság tavaly konzultációt indított.

Biztosítók, lízingcégek, autójavító műhelyek és más cégek széles körű koalíciója felszólítja az Európai Bizottságot, hogy rövidesen tegyen javaslatot az értékes gépjárműadatokhoz való tisztességes hozzáférés szabályaira, mivel attól tartanak, hogy a további késedelmek miatt a kezdeményezés a 2024-es európai parlamenti választások után elmaradhat.

Az európai és Európán kívüli vállalatok versengenek a hálózatba kapcsolt autók korszakának koronaékszereiért, nevezetesen az autógyártók adataiért, amelyek a vezetési szokásoktól kezdve az üzemanyag-fogyasztáson át a gumiabroncsok kopásáig mindenre kiterjednek, és amelyek felhasználhatók a pénztermelő szolgáltatások célzásához.

Bár az EU jelenleg a fogyasztói és vállalati adatok felhasználását szabályozó törvénytervezeten, az adatvédelmi törvényen alkudozik, a biztosítók és mások az autóiparra vonatkozó egyedi szabályozást szorgalmaznak. Hamarosan várható egy javaslat, miután az Európai Bizottság tavaly konzultációt indított.

Tim Albertsen, az ALD lízingcég vezérigazgatója, amely számos szolgáltatásához támaszkodik a járműadatokra, azt mondta, hogy ha az ágazatspecifikus jogszabályt most nyújtanák be, akkor azt még a 2024-es választások előtt el lehetne fogadni. Ezt követően fennáll a veszélye annak, hogy egy új bizottság, valószínűleg új prioritásokkal, háttérbe szorítja a kérdést, ami akár több éves késést is okozhat.

„Úgy tudjuk, hogy az előterjesztendő javaslatban nem lesz ágazatspecifikus jogszabály, ami szerintünk komoly probléma” – mondta Albertsen, aki a hónap elején közvetlenül Margrethe Vestagerhez, az EU trösztellenes főnökéhez fordult, hogy támogassa a járműveken belüli adatszabályozást. Januárban tíz iparági csoport is írt az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek, és az „ismételt késedelmek” megszüntetését sürgette.

A Bizottság jelenleg dolgozik a javaslatának hatásvizsgálatán – közölte egy szóvivő. „Ebben a szakaszban nem tudjuk előre megítélni a végleges hatásvizsgálat tartalmát és az ebből következő ütemtervet” – tette hozzá.

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) szóvivője szerint az adattörvény garantálja a gépjárművek adataihoz való tisztességes hozzáférést, így „a járműfedélzeti adatokhoz való hozzáférésről szóló további jogszabályok valószínűleg nem fognak többet elérni”.

Amint a Societe Generale ALD egysége befejezi a holland rivális LeasePlan felvásárlását, 3,3 millió járműből álló flottája lesz. A vállalat autómegosztó platformja jelenleg vezeték nélküli eszközökön keresztül gyűjti az adatokat a diagnosztika lefuttatásához, a kilométerórák leolvasásához, az üzemanyag-mérők ellenőrzéséhez és az autók felhasználók közötti cseréjéhez.

A lízingcég egy „pay-how-you-drive” biztosítási terméket is működtet, amely a jó vezetési magatartást jutalmazza, akárcsak a rivális Arval, a BNP Paribas egysége. „Mi csak azt akarjuk, hogy az adatokat gazdaságilag életképes módon tegyék elérhetővé” – mondta az Arval vezérigazgató-helyettese, Bart Beckers, hozzátéve, hogy az olyan cégek, mint az övé, szívesen fizetnek az autógyártóknak az adatokért.

A francia Munic technológiai vállalat szintén vezeték nélküli eszközöket szerel a flotta járműveire az adatok gyűjtése érdekében. „Ha nem lesz többé hozzáférés az adatokhoz más üzletágat kell találnunk” – – mondta Aaron Solomon vezérigazgató.

A BMW szóvivője azonban azt mondta, hogy 2018 óta van egy olyan rendszerük, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy az adatokat bármely harmadik féllel megosszák. „Sajnos sok szereplő, akik nyilvánosan azzal érvelnek, hogy szükségük van a járműbe épített adatokhoz való hozzáférésre, soha nem próbálta használni a rendszert” – mondta.

Eközben az olyan autógyártóknak, mint a világranglista 3. helyén álló Stellantis, saját big data terveik vannak. A cég 2030-ig évi 20 milliárd eurós (21,4 milliárd dollár) bevételt vár a szoftvertermékekből és az előfizetéses szolgáltatásokból. Az adatoknak a nagy járműgyártók kezében hagyása „nem fokozza a versenyt” – mondta Christoph Lauterwasser, az Allianz tulajdonában lévő Allianz Center for Technology kutatóintézet ügyvezető igazgatója.

Lorraine Frega, a Michelin ügyvezető alelnöke szerint a legkülönbözőbb startupok bukkantak fel, amelyek az autóadatokat felhasználó szolgáltatásokat kínálnak, de ezek a kis cégek nem tudnak tőkét bevonni, amíg az Európai Bizottság nem tisztázza a helyzetet. „Nagyon aggódunk. Már önmagában a késlekedés is nagyon káros az egész gazdaságra nézve” – mondta Frega a Reuters tudósítása szerint.”

Forrás:
Tisztességes hozzáférés az uniós gépjárműadatokhoz – késedelmek és csalódások; Computerworld; 2023. február 18.
In EU car data tussle, insurers and others brace for delays, disappointment; Nick Carey; Reuters; 2023. február 16.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv [folyamatban lévő uniós jogszabályok]

„A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv [folyamatban lévő uniós jogszabályok]

A mesterségesintelligencia-technológiákat egyre gyakrabban használják a döntéshozatali folyamatok javítására számos ágazatban, például az egészségügyben (pl. betegségdiagnosztikai eszközök), a mobilitásban (pl. önvezető rendszerek) vagy a mezőgazdaságban (pl. tevékenység nyomon követésére).

Az Európai Bizottság 2022 szeptemberében irányelvjavaslatot tett közzé a szerződésen kívüli polgári jogi felelősségre vonatkozó szabályoknak az MI-hez való hozzáigazításáról (a továbbiakban: a mesterséges intelligencia felelősségéről szóló irányelv). A Bizottság javasolja az uniós felelősségi keret kiegészítését és korszerűsítését az MI-rendszerek által okozott károkra vonatkozó új szabályok bevezetése érdekében. Az új szabályok célja annak biztosítása, hogy az MI-rendszerek által megkárosított személyek ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek, mint az EU-ban más technológiák által megkárosított személyek. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv megteremtené az oksági összefüggés cáfolható vélelmét, annak érdekében, hogy megkönnyítse az áldozatokra háruló bizonyítási terhet az MI-rendszer által okozott kár megállapítása tekintetében. Emellett hatáskörrel ruházná fel a nemzeti bíróságokat arra, hogy elrendeljék a nagy kockázatú MI-rendszerek esetében a vonatkozó bizonyítékok feltárását, károkozás gyanúja esetén.

Az érdekelt felek és a tudományos szakemberek megkérdőjelezik többek között a javasolt felelősségi rendszer megfelelőségét és hatékonyságát, a mesterséges intelligenciáról szóló, jelenleg tárgyalás alatt álló jogi aktussal való koherenciáját, az innovációra gyakorolt lehetséges káros hatását, valamint az uniós és a nemzeti szabályok közötti kölcsönhatást.”

Forrás:
Artificial intelligence liability directive; Tambiama Madiega; EPRS | European Parliamentary Research Service; Briefing, EU Legislation in Progress; 2023. február 10.
(A dokumentum, amely az irányelv elfogadása során az első, és továbbiak fogják követni, összefoglalja tartalmilag a legfontosabb tudnivalókat, valamint a parlamenti eljárás legfontosabb állomásait.)
Háttér:
Liability Rules for Artificial Intelligence; European Commission

Digitális közigazgatás, digitális politika

Megújult a TakarNet honlap

„Megújult a TakarNet honlapja, a takarnet.hu. Az elektronikus ingatlan-nyilvántartás webes szolgáltatásait biztosító, 2003-ban indult TakarNet rendszer honlapja 2023 februárjától a mai igényeknek megfelelő, letisztult, felhasználóbarát felülettel szolgálja a felhasználókat.

Megújult az ingatlan-nyilvántartással elektronikus szolgáltatásait biztosító TakarNet honlapja. A 2023. február 5-től elérhető új felületen a látogatók a jelenkor trendjeinek megfelelő, egyszerű, könnyen átlátható módon tájékozódhatnak az igénybe vehető szolgáltatásokról, az e-hiteles tulajdoni lap másolat, e-hiteles térképmásolat, e-hiteles földhasználati lap másolat lekérdezéséről, illetve az ingatlan tulajdoni lapján bekövetkező változásokról e-mail üzenetet küldő változásértesítőről.

A TakarNet felhasználói jellemzően bankok, közigazgatási intézmények, önkormányzatok, közjegyzők, ügyvédi irodák, adóhatóság, azaz olyan szervezetek, amelyeknek tevékenységük során folyamatosan szükségük van az ingatlan-nyilvántartás adatszolgáltatására. Igényeiknek megfelelően a modern kornak megfelelően átalakított letisztult, reszponzív honlap, mostantól nem csak laptopon vagy asztali gépen használható könnyen, hanem mobileszközökön, telefonon, tableten is jól megjeleníthető.

Az új felületen az egyszerűbb eligazodást segíti a főoldalra kiemelt belépési lehetőség, valamint a földhivatali keresőszolgáltatás, emellett egyszerűbb lett a tájékozódás a szolgáltatások között a nyitólapon megjelenített ügytípusok és azok rövid, közérthető leírásának megjelenítésével. A földhivatali keresőszolgáltatás segítségével bármelyik hazai település nevének beírásával megjelenik az illetékes kormányhivatal földhivatali osztályának elérhetősége, nyitvatartási ideje és néhány további hasznos információ.”

Forrás:
Megújult a TakarNet honlap; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2023. február 9.

Tulajdoni lap változások 2023-ban, csökkent az e-hiteles tulajdoni lap lekérdezési díja

„Olcsóbb lett az e-hiteles tulajdoni lap és megszűnt a nem hiteles tulajdoni lap lekérésének lehetősége 2023. január 1-től. Az elektronikus formátumú tulajdoni lap évente két alkalommal továbbra is ingyenesen lekérhető magánszemélyek részére, KAÜ bejelentkezéssel, a foldhivatal.hu oldalon keresztül, az efölötti igénylések pedig a korábbi 3600 forint helyett 3000 forintért elérhetőek. Az ingatlan-nyilvántartási adatok tovább-szolgáltatását jogszabály tiltja, az illetékes kormányhivatalok eljárnak a szabály megsértőivel szemben.

Megszűnt a nem hiteles tulajdoni lap lekérési lehetősége 2023. január 1-től, ám jó hír, hogy ugyanekkor a korábban 3600 forintért igényelhető e-hiteles tulajdoni lap több mint 15%-kal olcsóbban, 3000 forintért elérhetővé vált. Az évi két ingyenes lekérdezés lehetősége továbbra is megmarad.

A hazai ingatlan-nyilvántartás építőkövei a tulajdoni lapok, melyekkel Magyarország teljes területének ingatlantulajdoni viszonyai lefedhetők. Az egy adott ingatlan tulajdoni viszonyait igazoló dokumentumból 2022. december 31-ig három féle típus létezett. Az első közülük a papír alapú, hiteles tulajdoni lap másolat, amelyet csak a földhivatalok, illetve Kormányablakok adhatnak ki, és pecsétcímkével, valamint egyéb biztonsági elemekkel van ellátva. Második az e-hiteles tulajdoni lap, amelyen egy időbélyeg és elektronikus aláírás szerepel, így biztosítván az elektronikus formátumú tulajdoni lap hitelességét. A harmadik verzió a nem hiteles tulajdoni lap, amely kizárólag képernyőn való megtekintésre készült és tartalmában – a hitelesítési záradék kivételével – teljes egészében megegyezett a hiteles tulajdonilap-másolattal, felhasználhatósága azonban a hitelesítési záradék hiánya miatt jóval korlátozottabb volt. Ez utóbbi tulajdoni lap forma szűnt meg, ilyen tehát 2023. január 1-jétől nem szolgáltatható.

A szolgáltatási díj csökkenése mellett az e-hiteles tulajdoni lap formátumában is pozitív változás következett be. A dokumentum a letöltése után – melyet a foldhivatal.hu oldalon a Földhivatal Online ikonra kattintva kezdeményezhetnek a felhasználók, ügyfélkapus, vagy KAÜ-s bejelentkezést követően – rögtön pdf formátumban érhető el, szemben a korábbi megoldással, amikor az elektronikus tulajdoni lapot a Microsec e-Szignó programon keresztül lehetett csak megnyitni, a kliens alkalmazás telepítése után. A hitelességet a pdf jobb felső sarkán megjelenített elektronikus aláírás biztosítja. Az új szabályozás növeli az ingatlanforgalom biztonságát, mivel az egyes jogügyletek és hatósági intézkedések elektronikusan hitelesített adattartalmú tulajdoni lapokon alapulnak.

Fontos tudni, hogy jogszabály tiltja az ingatlan-nyilvántartási adatok továbbszolgáltatását. Az ingatlan-nyilvántartásról 1997. évi CXLI. törvény kitér arra, hogy a lekérdezett tulajdonilap-másolat és térképmásolat harmadik fél felé való szolgáltatása csak törvényi felhatalmazás alapján teljesíthető. Ebből kifolyólag tilos az olyan szolgáltatás felkínálása, amely bármilyen díjért, sok esetben a tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjának összegét meghaladó ellenérték fejében ígéri a tulajdoni lap továbbadását. A jogszabálysértés megállapítása esetén közigazgatási bírság kiszabása várható, az illetékes kormányhivatal eljár az ilyen ügyfelekkel szemben.”

Forrás:
Tulajdoni lap változások 2023-ban; Lechner Tudásközpont; 2023. február 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális történettudomány: elkészült a GISta Hungarorum adatbázis és digitális atlasz

„Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI) vezetésével elkészült az 1720-as, 1750-es (erdélyi) és 1780-as évek településszintű összeírásainak és népszámlálásának adataival kiegészített GISta Hungarorum adatbázis és digitális atlasz.

Ezzel a már meglévő, 1865 és 1910 közötti adatsorok több száz tematikus, társadalmi-gazdasági-demográfiai viszonyokat ábrázoló online interaktív térképpel kiegészülve segítik a tájékozódást. A digitális platform neve utal a térinformatikai rendszer közkeletű angol rövidítésére (GIS: Geographic Information System), valamint a magyarok cselekedeteit bemutató két történeti műre (Gesta Hungarorum).

A Magyarország Nemzeti Atlaszának online verziója által inspirált új fejlesztés integrálja az időhorizontok alapadatait, amelyeket egységes térképi keretrendszerben kartogramokon és felugró ablakokban (pop-up window) jelenít meg az alapadatokból megalkotott társadalmi-gazdasági indikátorokkal együtt. Demeter Gábor, a projekt vezetője, a BTK TTI tudományos főmunkatársa munkáját a Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport segítette. Ők rögzítették a 18. századi adatokat. Az 1:144.000-es méretarányú alaptérképeket a Reisz T. Csaba vezette NKFI „Négyzetkataszter” (132723) elnevezésű pályázati program keretében Németh Gábor geográfus, a Debreceni Egyetem Természettudományi Kar (DE TTK) Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék munkatársa készítette. Az ELKH Proof of Concept program keretében megvalósult WMS-fejlesztést (webmapszerver) Gyula Gergő, az Allum Digital ügyvezetője végezte, aki a szintén intézeti újításként megvalósuló Via Mercatoria WMS-fejlesztéséért is felelős.

Az online adatbázis megnyitásakor a bal felső gombra kattintva érhető el a menüsor, amely tartalmazza a ki- és bekapcsolható rétegeket. Három idősíkot – 18. század, „1865-1910” és „2001-2010” – kezel, valamint különbségtérképeken mutatja a három idősík perifériáinak változásait. Az idősíkokon belül tematikus rendszerben több száz településszintű térkép jeleníthető meg. A különbségtérképek esetében a gridhálós fejlesztést Papp István, a DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék munkatársa készítette. A 14. századi adatokat F. Romhányi Beatrix, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára bocsátotta rendelkezésre. A 2001-2010-es településszintű adatbázist a nyolc utódállam területére Pénzes János, a DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék munkatársa és kollégái, valamint Demeter Gábor készítették. A rendszer jelenleg tesztüzemben működik, a térképi állományok és a pop-up menü ellenőrzése, módosítása folyamatosan zajlik.

A tervek szerint a GISta Hungarorum adatbázis és digitális atlasz bővítése a középkor, illetve Horvátország irányába folytatódik tovább a közeljövőben.”

Forrás:
GISta Hungarorum adatbázis és digitális atlasz; TudományPláza; 2023. február 11.

Kapitális hiba adatok nélkül elméleteket alkotni – vallja Dr. Péter Róbert, a digitális bölcsészet kutatója

„Az AVOBMAT szövegbányászati alkalmazás fejlesztői 2022-ben elnyerték a Szegedi Tudományegyetem Innovációs Díját. A szoftverrel végezhető adatalapú szövegkutatási célok kapcsán Dr. Péter Róberttel, az SZTE BTK Angol-Amerikai Intézetének egyetemi docensével beszélgettünk: a digitális bölcsészet képes lesz-e beépülni a hagyományos bölcsészettudományba?

Az AVOBMAT olyan platformfüggetlen szövegbányászati alkalmazás, amelyet szövegek és bibliográfiai adatok elemzésére terveztek. A program lehetővé teszi nagyméretű szöveges adatbázisok vizsgálatát, 16 nyelven képes előfeldolgozni, szemantikusan gazdagítani és elemezni metaadatokat és szövegeket. Az eredmények kritikai értelmezését segíti a feltöltött adatbázisok hiányosságainak azonosítása és vizualizációja. Az alkalmazást programozási ismeretekkel nem rendelkező kutatók is használhatják, mivel fejlesztői a metaadat- és szövegelemzéssel kapcsolatos kutatási eszközöket felhasználóbarát grafikus felületre integrálták. Az AVOBMAT innovációs értékét jelzi, hogy máris olyan szervezetek adtak felhasználási szándéknyilatkozatokat, mint az Országos Széchényi Könyvtár, a cseh és a lengyel tudományos akadémiák irodalomtörténeti intézetei, az ELTE BTK Történeti Intézet, Média és Kommunikáció Tanszék, az SZTE BTK Vallástudományi Tanszéke, valamint a Társadalmi Felelősségvállalás Kompetenciaközpont. Továbbá a Text+ német nemzeti humán- és társadalomtudományi kutatási infrastruktúra fejlesztői is komolyan érdeklődnek a program iránt. Az AVOBMAT projektje 2022-ben elnyerte az SZTE Innovációs Díját (cikkünk végén); a szoftver fejlesztése jelenleg is folyik egy Proof of Concept pályázatnak köszönhetően. A szoftver utáni érdeklődést ezen az űrlapon lehet jelezni.

– Mi az AVOBMAT története?

– Az AVOBMAT a szó legszorosabb értelmében csapatmunka eredménye. 2011-ben Németh Zoltán matematikus barátommal készítettünk egy bibliográfiai adatokat interaktív módon elemző Excel munkafüztet, melynek funkciói beépültek az AVOBMAT-ba is. Közvetlen előzménye pedig egy szegedi digitális bölcsészeti konferencia volt, amelyet 2015-ben Kokas Károllyal (SZTE Klebelsberg Könyvtár) és Labádi Gergellyel (SZTE BTK Magyar Intézet) szerveztünk. Erre a rendezvényre összehívtuk a szegedi egyetemről azokat a kollégákat, akik a digitális bölcsészet határterületeivel foglalkoztak. A konferencia egyik központi kérdése az volt, hogyan lehetne a szövegelemzésben felhasználni a mesterséges intelligencia kutatás legkorszerűbb módszereit, főként a természetesnyelv-feldolgozással kapcsolatos technológiákat. Az elhangzott előadások megmutatták, hogy óriási lehetőségeket kínálnak az ilyen adatalapú módszerek a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatások területén. Ugyanakkor kiderült az is, hogy a megfelelő szintű programozási ismeretek hiánya komoly kihívásokat jelent a kutatóknak. A következő évben Labádi Gergellyel, Farkas Richárddal és Berend Gáborral – a konferencián megfogalmazott kihívásokra reflektálva – kezdtünk el dolgozni felhasználóbarát digitális bölcsészeti eszközök fejlesztésén. Labádi Gergő megálmodott egy TANIT (Text ANalysis Tools) nevű szövegelemző alkalmazást, de fájdalmunkra már nem érhette meg az elkészülését, 2017-ben 42 évesen elhunyt. Az Ő elgondolásai alapján fejeztük be a szoftver fejlesztését, amit 2018 januárjában a szegedi Magyar Számítógépes Nyelvészeti konferencián ismertettünk. A TANIT-ot Gergő feleségének is külön bemutattuk ezen a rendezvényen. Az AVOBMAT létrehozása négy évet vett igénybe. Berend Gábor és Szántó Zsolt, akik a számítógépes nyelvészet elismert kutatói, kiegészítették a programmal kapcsolatos elképzeléseimet újakkal, vagyis összeadtuk a tudást különböző szakterületekről. Szántó Zsolt az SZTE tudományos munkatársa – Berend Gábor szakmai vezetésével – kivitelezte az összes mesterséges intelligenciás technológiát használó programrészt, mint a névelem-felismerést és a témamodellezést. Egyszóval neki köszönhető a szoftver legértékesebb része. A Proof of Concept pályázat informatikai vezetője Bilicki Vilmos, aki korábban a feltöltési kódok megírásában is közreműködött.

– Teremthet-e új szövegelemzési célokat a szoftveres módszer? Vagy inkább a korábbi eredmények újra-kutatására való?

– Gépi technológiák alkalmazásával feltehetünk olyan kutatási kérdéseket is, amelyeket hagyományos módszerekkel, a szoros, lassú olvasásos elemzéssel nem feltétlenül tudunk megválaszolni. Az elmúlt évtizedek digitális forradalmával hatalmas mennyiségű ismert és ismeretlen forrásanyag vált elérhetővé és kereshetővé digitális gyűjteményekben. Több millió szöveget tartalmazó digitális archívumokban kereshetünk és ez a több millió szöveg nemcsak könnyebbséget jelent. A digitális fordulat valójában új kihívások elé állította a kutatókat. Gondoljunk bele, egy emberöltő alatt képtelenség elolvasni és hagyományos eljárásokkal feldolgozni az új adatbázisokban található szövegek mindegyikét. 2010-ig csak a Google 15 millió könyvet digitalizált, a világon addig megjelent összes könyv körülbelül 12 százalékát. Ha valaki megpróbálná csupán a 2000 után megjelent angol nyelvű könyvek felolvasását – 200 szó per perc tempóval számolva –, akkor ez nyolcvan évig tartana egyhuzamban. A big data / big text feldolgozásához tehát új szövegelemzési módszerek szükségesek. A szöveg- és adatbányászati eszközökkel végzett elemzések új, eddig ismeretlen kutatási területekre is rávilágíthatnak. Ugyanakkor régi, bevett, sokak által elfogadott téziseket is tesztelhetünk új perspektívákból a digitális szövegelemzés módszereinek segítségével. Ebben az értelemben valóban újra-kutathatók a korábbi eredmények.

– Innen egyszerre több kérdést kellene feltenni, de haladjunk sorban. A közeli olvasáson nemcsak a bölcsészeti kutatás nőtt fel, hanem az írásbeliség óta mindenki, főként a Gutenberg-galaxisban. Milyen más típusú következtetéseket tud ezzel szemben nyújtani a „távoli” olvasás?

– A klasszikus irodalomtudomány módszertana jelentős részben a szoros olvasás (close reading) metodikájára épül(t), azaz alapvetően néhány szerző, néhány szövegének a vizsgálatára: a kánonformálás ideológiai okai és az emberi feldolgozhatóság korlátai miatt az elemzés minimális mennyiségű kanonizált szöveget vesz csak figyelembe. A távoli olvasás (distant reading) célja viszont nagy mennyiségű szövegek közötti kapcsolatok, párhuzamok, ismétlődő minták, ciklusok feltárása és elemzése, amelyeket a limitált szoros olvasás nem képes feltárni. Bár a modellezés során elveszítjük magát a szöveget, az absztrakciós eljárás mégis új típusú ismereteket, összefüggéseket, folyamatokat és struktúrákat világít meg. Ezeket a távoli olvasás módszertanát használó kutatók többek között grafikonok, hálózati ábrák, idősorok, térképek, ágrajzok és törzsfejlődési fák segítségével illusztrálhatják. Ami az AVOBMAT alkalmazást illeti, elemzési keretrendszerünkben a felhasználók a távoli és szoros olvasási megközelítéseket kombinálhatják. Így azonosíthatnak új perspektívákat a bibliográfiai adatok és a szövegelemzés területén, valamint eddig ismeretlen összefüggéseket fedezhetnek fel a digitális gyűjteményekben.

– Nézzünk egy egyetem-közeli minta-kutatást, amelyet az AVOBMAT-tal végeztek! Az SZTE Klebelsberg Könyvtár egyetemi kiadványainak repozitóriumából megvizsgálták a Szegedi Egyetem magazin témáinak eloszlását. Ugye, itt a távoli olvasás módszereit is használták?

– Igen, az 1953 óta futó Szegedi Egyetem magazint (kb. 16 millió szó) elemeztük többek között a témamodellezés módszerét használva. E gépi tanulásos módszer célja a már említett absztrakt és rejtett témák felfedezése; ennek érdekében statisztikai módszerekkel vizsgáljuk a szavak együtt-előfordulását. A különböző paraméterek megadása után az AVOBMAT a szavakat témákba csoportosítja, az egyes dokumentumokhoz pedig valószínűségekkel hozzárendeli ezeket a témákat. A témamodellezés a témák közötti kapcsolatokat mutatja meg, valamint ezek időbeli eloszlását, változását. A Szegedi Egyetem témamodellezése során például egyértelműen elkülönülnek az alábbi témák: (1) a pártpolitikai hírek, vagyis a „politikai, párt, ország, kérdés, tart, lát, helyzet” szavak együttes előfordulásával; (2) a hallgatói támogatásokkal, ösztöndíjakkal kapcsolatos hírek a „hallgató, kar, tanulmányi, ösztöndíj, félév, szociális, támogatás, szak” szavakkal; (3) a KISZ-es eseményekhez, tagsághoz köthető témák a „munka, hallgató, kisz, kollégium, bizottság, főiskola, tag, éves, feladat, tevékenység” szavakkal; (4) az egyetemi sportbajnokságokkal kapcsolatos híradások a „csapat, hely, mérkőzés, pont, bajnokság, második, játékos, együttes, verseny” szavakkal. Ezeknek a témáknak az eloszlását az AVOBMAT segítségével többek között idősoron is lehet ábrázolni, így láthatjuk például, mely témák domináltak egy adott időszakban. Természetesen ezeket a trendeket a történésznek szövegösszefüggésekbe kell helyeznie és értelmeznie kell.

– Ez a vizualizáció meglepően valós egyetemi társadalomképet mutat. Gondolja, hogy nemcsak irodalom, hanem társadalomtudományi, tudománytörténeti kutatásokhoz is jó az AVOBMAT?

– Igen, szociológusok és (vallás)történészek is jelezték intézeti szándéknyilatkozatok formájában, hogy hasznos lenne számukra az alkalmazás. Berend Gábor kollégám ötlete nyomán a pandémia kitörésekor folyamatosan töltöttünk fel COVID-19-cel kapcsolatos tudományos cikkeket az alkalmazásba, hogy ezzel is segítsük az orvostudományt a pandémia legyőzésében. Ezt számos országban használták, többek között a Torontói és Bejrúti Egyetemek is ajánlották az adatbázist. Ez a 2020-as gyűjtemény (63 571 cikk) jelenleg is elérhető a nyilvánosság számára. Fontos megjegyezni, hogy ezen a felületen nem tesztelhető az összes elemző (pl. a névelem-felismerés) funkció. Az AVOBMAT béta verziójának talán első nemzetközi bemutatója is ehhez köthető. 2020. április 27-én az Allen Institute for Artificial Intelligence munkatársaival tartottunk egy közös előadást egy amerikai (online) NLP-n és Meet-up-on.

– Ön szerint a digitális bölcsészet képes lesz beépülni a bölcsészettudományba?

– Szerintem ez megkerülhetetlen, de ezzel nem feltétlenül ért egyet minden kolléga. Sokan gondolják, hogy a kvantitatív módszerek alkalmazása árt a bölcsészettudománynak, mert úgymond túl pozitivista megközelítést tükröz. Viszont voltam már olyan konferencián, ahol a köszöntőben az hangzott el, hogy a digitális bölcsészeti eszközök használata menti meg a bölcsészetet, mivel ezek objektív eredményeket produkálnak. Nos, én egyik nézettel sem értek egyet; a digitális bölcsészet módszerei szerintem nem objektívak. Például sokszor olyan nyelvi modelleket használunk, amelyek más módon, de ugyanúgy korlátozottak, mint a szoros olvasás elemzései. A névelem-felismerés területén a legtöbb nyelvi modell 21. századi szövegeken lett tanítva, amelyek pontossága jelentősen csökken, ha ezeket 18-19. századi dokumentumokon alkalmazzuk. A különböző modellek pontosságát lehet és szükséges is többféle módon mérni, hogy a kutatási kérdésünkhöz illeszkedő legmegfelelőbb módszert válasszuk. Szerintem a digitális bölcsészettől nem az objektivitást kell elvárni, hanem azt, hogy segítse a tudományos felfedezéseket, új kutatási területekre hívja fel a figyelmet, régi hipotéziseket teszteljen új módszerekkel, vagy eddig ismeretlen összefüggésekre hívja fel a figyelmet. Én ebben látom a szakterület jövőjét, nem pedig abban, hogy az értelmezésektől független „semleges” eredményeket adjon. A digitális bölcsészeti kutatások során használt adatok – kevés kivételtől eltekintve – nem tekinthetők semlegesnek, mivel ezek társadalmi-kulturális produktumok, melyeket kontextualizálni kell. A kritikai gondolkodás tanítására és elsajátítására kiválóan alkalmasak a digitális bölcsészeti projektek, mivel az elemzés során kritikusan szemléljük és értelmezzük a létrehozott adatbázisokat, az alkalmazott digitális módszereket és az ezek felhasználásával keletkezett eredményeket egyaránt. Az ily módon szerzett szaktudás és tapasztalatok a munkaerőpiacon is kiválóan hasznosíthatók.

– Akkor tehát, például irodalmi szövegek esetében, a digitális elemzés nem veheti át a hagyományos szövegelemzés szerepét?

– A hagyományos és a digitális szövegelemzések az irodalmi szövegek esetében sem helyettesítik, hanem mindig kiegészítik egymást. Mindkettőnek vannak módszertani szempontból előnyei és korlátai, amelyeket figyelembe kell vennünk a vizsgálatok és az értelmezés során. A szövegek számítógépes módszerekkel történő kritikus vizsgálata akár megkérdőjelezhet, finomíthat régi hipotéziseket több tudományterületen. Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy sok esetben a digitális bölcsészeti vizsgálatok jól ismert érveket, nézeteket erősítenek meg. Ez sem haszontalan, mivel ilyen esetekben új típusú bizonyítékokkal igazolunk régi téziseket.

– Ha jól értem, a „szöveg mint adat” szemlélete felfedezést és egyben korlátot is jelent.

– Mindenekelőtt legyünk előbb tisztában azzal, hogy mit elemzünk. A diákjaimnak azt szoktam tanácsolni, hogy sose kezdjenek olyan digitális bölcsészeti projektbe, ahol nem ismerik az elemezni kívánt szövegek kontextusát és az ehhez kapcsolódó szakterületet. Ezek hiányában ugyanis nem tudják értelmezni a digitális bölcsészeti módszerekkel kapott különböző eredményeket. Hiba háttértudás nélkül adatbázist építeni és az adatokat vizualizálni, csak mert a vizualizáció látványos. Ben Shneidermant idézve a vizualizáció célja a betekintés, nem pedig a kép. Fontos, hogy először legyen egy értelmes kutatási kérdésünk, amelyhez kiválasztjuk a legmegfelelőbb módszert. Ennek előnyeit és hátrányait ismerve értelmezzük az eredményeket. Az AVOBMAT alkalmazást mi módszertani eszközként, és nem célként határozzuk meg. Az AVOBMAT-ban található elemzők egyedi paraméterezhetősége lehetőséget biztosít arra, hogy interaktív módon kísérletezzünk és elemezzük a szövegeket és metaadatokat. Hadd idézzem Franco Morettit, a távoli olvasás atyját, aki komolyan veszi Sherlock Holmes figyelmeztetését, miszerint kapitális hiba adatok nélkül elméleteket alkotni.

– Hogyan tudták felkészíteni az AVOBMAT-ot a jelen és a jövő zajaira? Érezhető például, hogy a vizualitás elfoglalja a szöveg helyét, növekszik az információs zaj, a manipuláció. A forráskritika az AVOBMAT-tal kapott elemzések mellett felértékelődik-e?

– Az AVOBMAT-tal szövegeket és bibliográfiai adatokat lehet elemezni, képeket és vizualizációkat nem. A digitális forrás- és szoftverkód-kritikának valóban egyre jelentősebb a szerepe manapság. Gondoljunk itt a mesterséges intelligenciás technológiát felhasználó deepfake felvételekre vagy álhírekre, amelyek hatalmas gazdasági károkat is okozhatnak. Az AVOBMAT tervezésénél is fontos szempont volt, hogy segítse a forráskritikát. Például minden metaadat mező esetében azonosítja a hiányzó értékekkel rendelkező tételeket, amelyeket megmutat a keresőfelületen, valamint igény szerint vizualizál több módon. Így hozzájárul az adatbázisok hiányosságainak és korlátainak felismeréséhez. A korlátok közé beleértem az adatbázis-készítésnél alkalmazott előítéleteket is, például a gyűjteménybe kerülő szövegek kiválogatásával vagy osztályozásával kapcsolatban. Számos adatszolgáltató – könyvtárak és profitorientált cégek egyaránt –, vagy nem ismerték fel, vagy ha igen, nem szívesen hozzák nyilvánosságra ezeket az információkat. Az ilyen típusú problémák előzetes számítógépes feltérképezése segíti a kutatókat abban, hogy megalapozott szakmai döntéseket hozzanak projektjeikről és kritikusan elemezzék a digitális gyűjtemények tartalmát. Továbbá az adatgazdáknak is lehetőséget nyújt az adatok minőségének javításához.

NÉVJEGY

Dr. habil. Péter Róbert, az SZTE BTK Angol-Amerikai Intézetének egyetemi docense nyerte el a Szegedi Tudományegyetem Innovációs Díját 2022-ben a „Leginnovatívabb kutatómunka a bölcsészettudományok és társadalomtudományok területén” kategóriában. Dr. Péter Róbert az AVOBMAT (Analysis and Visualization of Bibliographic Metadata and Texts) nevű többnyelvű digitális bölcsészeti kutatási szoftver fejlesztési projektjének vezetője. Vele együtt részesült az Innovációs Díjban az alkalmazás fejlesztésében részt vett Dr. Berend Gábor egyetemi adjunktus és Szántó Zsolt tudományos munkatárs, mindketten az SZTE TTIK, Informatikai Intézet, Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék munkatársai, valamint Dr. Bilicki Vilmos, az SZTE TTIK, Informatikai Intézet, Szoftverfejlesztési Tanszék egyetemi adjunktusa.”

Forrás:
Kapitális hiba adatok nélkül elméleteket alkotni – vallja Dr. Péter Róbert, a digitális bölcsészet kutatója; Panek Sándor; Szegedi Tudományegyetem; 2023. február 15.

Erdélyi fejedelmek portréit digitalizálták a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban

„Új felfedezéssel zárult a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár erdélyi fejedelmeket ábrázoló festményeinek digitalizációja, az intézmény Facebook-oldalán január 27-én megjelent közlemény szerint. A képek sajátos kronológiába illeszkednek, az Erdélyi Fejedelemség legfontosabb időszakának uralkodóit ábrázolják, köztük egy eddig nem azonosított fejedelem portréját.

Az erdélyi fejedelmek tizenegy portréjának digitalizálása kivételes eredménnyel zárult: a Călin Şuteu által használt technológia, a panorámafotózásnak nevezett eljárás segítségével a fénykép digitális nagyítása során Báthory Gábor portréján a két szemébe festve monogramot fedeztek fel: a bal szemében egy A-t, a jobb szemében pedig egy I-t. Lehet, hogy ez az ismeretlen festő monogramja, fogalmazták meg a szakemberek tudományos feltételezésüket.

Şuteu a legismertebb romániai szakember, különleges, rendkívül kifinomult technológiát használ; óriási látómezővel, gigapixel (1000 Mpx) felbontásban készít fotót kompozit képekből. Így először láthatók a képek feltételezhetően eredeti színei – ezt speciális szűrők használatával éri el –, és eddig soha nem látott részletekre derül fény.

A portrék sajátos kronológiába illeszkednek, az Erdélyi Fejedelemség legfontosabb időszakának uralkodóit ábrázolják. A képek többségén az uralkodó neve is szerepel. A névsor, az erdélyi fejedelmek uralkodási idejével: Báthori István (1571–1575), Báthori Kristóf (1575–1581), Báthori Zsigmond (1581–1594, 1594–1598, 1598–1599), Báthori Endre (1599), Bocskai István (1604–1606), Rákóczi Zsigmond (1607–1608), Báthori Gábor (1608–1613), Bethlen Gábor (1613–1629), I. Rákóczi György (1630–1648), II. Rákóczi György (1648–1657, 1659–1660) – és végül egy ismeretlen, eddig nem azonosított fejedelem portréja. Ez az egyetlen festmény a portrék sorában, amelyen nincs felirat; a fejedelem neve, majd a Princeps Transilvaniae cím látható rajta. E képen is a részletek figyelemre méltóak: a ruházat, a kezek ábrázolásának finomsága. ”

Forrás:
Erdélyi fejedelmek portréit digitalizálták a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban; Magyar Kurír; 2023. január 30.

Mesterséges Intelligencia (MI): „A jövő munkája a jól kérdezés lesz”

„Világszenzációvá vált a beszélgetni, kérdésekre akár magyarul is válaszolni képes mesterséges intelligencia megjelenése. Az OpenAI által mindenki számára megnyitott ChatGPT percek alatt letette az orvosi szakvizsgát, az ausztrál egyetemisták ötöde pedig már ezzel írja az esszéit, talán ezért egyes oktatási intézményekben be is tiltották a használatát. Az intelligens csetrobotról és a mesterséges intelligencia (MI) hatásáról Rab Árpáddal, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet vezető kutatójával beszélgettünk.

Most egy hagyományos helyzetben vagyunk: újságíróként önt mint kutatót egyetlen témáról kérdezem, találkozásunk célja pedig az, hogy megszülethessen egy ismeretterjesztő cikk. Meddig lesz szükség arra, hogy mi így beszélgessünk? Avagy: kinek a munkáját veszi el hamarabb az MI?

Erre azért nem könnyű válaszolni, mert a folyamatot mi magunk alakítjuk. Ha nem figyelünk oda, nem vagyunk nagyon tudatosak, akkor termékekké válhatunk, így már nem mi döntjük el ezt a kérdést. De legyünk derűsek! Az MI ebben a pillanatban is nagyon sokat segít nekünk: figyeli a levelezésünket, javítja e beszélgetés felvételének hangminőségét, azt is segített megszervezni, hogy találkozzunk. Ezért is lenne pontosabb, ha a mesterséges intelligenciák kifejezést használnánk. Azt is fontos látni, a mesterséges intelligencia csak úgy csinál, mintha okos lenne. Hú, de jól tudta, hogy én most kocogok, milyen szuper, hogy eltárolja, elemzi a mozgásom. De valójában csak számsorokat adok meg, hogyha innen indulok és oda érek, ha ilyen sebességgel haladok és a testem ritmusban mozog, akkor az a kocogás. Az MI így egyszerre intelligens és egyszerre ostoba. Hogy az eredeti kérdésre is válaszoljak: bármi is ma a mesterségünk, gondolkodjunk el azon, hogy mit szeretünk benne. Amit nem szeretek, arra rögvest nézzem meg, hogy az MI hogyan képes elvégezni. Amit szeretek, abban viszont nagyon jónak kell lennem. Nagyon sok olyan tulajdonságot, amit eddig munkahelyi értékként definiáltunk, a mesterséges intelligencia kiüresít. Ilyen például a monotóniatűrés. A mesterséges intelligencia a monoton feladatokban egyszer sem hibázik, hiszen túl buta ahhoz. Ha a saját munkám nézem: igen, elolvas másfél millió dokumentumot, és ír belőle egy oldalt, ami nekem egy hét lenne. De a fő kérdés mégis az, hogy mi zajlik le bennem azalatt az egy hét alatt, miközben kutatok. Hiszen az olvasás során én gondolkodom is az olvasottakon, formálgatom a szöveget, közben kíváncsi leszek valamire vagy épp nem.

Transzparencia és a felhasználók felelőssége

Milyen lenne az olyan mesterséges intelligencia, ami társadalmilag is hasznos?

A MI kutatása legalább annyira társadalomtudományi, mint technológiai kérdés. Két nagyon fontos attribútumot emelek ki. Az egyik az, hogy legyen az MI transzparens. Tehát értsük, hogy miért mondja: Árpád, most kanyarodj balra. Ha a miérteket nem kérdezzük meg, akkor termékké válunk. A második fontos cél, hogy sok apró mesterséges intelligencia legyen. Jelenleg óriási részvénytársaságok fejlesztik az MI-t, az ő céljuk inkább az, hogy egyetlen nagy mesterséges intelligencia legyen, mert akkor az egy platform, és én függővé válok tőle. A társadalomnak viszont ez nem érdeke, jobb a sok kicsi: legyen egy, ami megmondja, hogy így kanyarodjak balra a biciklivel, legyen egy, ami lefordít valamit és így tovább. Ha sok kicsi van, akkor tudom szabályozni, akkor mondhatom: nézd, te nyelvfordító mesterséges intelligencia vagy. Miért vagy kíváncsi a súlyomra? Ne szóljál bele a tanulásomba! Csak fordítsd le! Azt csináld jól!

Ezt jogi eszközökkel el lehet érni?

Szerintem nem elég azt mondani, hogy a szabályozó hatóságok majd ezt megoldják. A jog nagyon le van maradva; a jognak előbb jogesetek kellenek, ezeket fel kell dolgoznia, meg kell néznie, hogy lett-e valakinek sérelme. Azt viszont nagyon nehéz megfogalmazni, hogy ért-e kár azzal, hogy az útvonaltervező egy bizonyos útra vitt. Mert lehet, hogy amiatt nem láttam egy olyan kávézót, amit szerethetnék, helyette azt láttam, amelyért valaki fizetett, hogy lássam. De a hiányt magát nem fogom megtudni. A jognak persze hatalmas a szerepe e kérdésben. Ugyanilyen hatalmas a szerepe az üzleti világnak, hogy felelősen viselkedjen. Amiben viszont hiszek, hogy a legnagyobb szerepünk nekünk, felhasználóknak van abban, hogy minél okosabban használjuk a gépeket. Ha erre képesek vagyunk, könnyebben lehet majd szabályozni, és egyre inkább a helyére kerül. Jómagam nagyon fontosnak tartom még a magyar mesterséges intelligenciák fejlesztését, illetve azt, hogy demisztifikáljuk a jelenséget. Lássuk, hogy bármennyire is összetett, mégiscsak egy gép.

Ez miért fontos? Mondana erre példát?

Nagyon sokszor előkerül, hogy a közösségi média lehallgat minket. Mindenkinek van egy olyan sztorija, hogy beszélgettem valakivel a fűszernövényekről, és egy órával később fűszernövényeket dobott föl reklámként. Bármennyire is úgy tűnhet, nem hallgatnak le minket. Technikailag nagyon strapás lenne: egynapi lehallgatás százötven megabájt hangfájl, azt feltölteni, harminc nap alatt máris egy giga, észreveszi a felhasználó. A másik oldalon meg lenne 20 petabájt anyag naponta. Nem ez az út, hanem az, hogy az MI megismer minket a viselkedésünk alapján, és úgy, hogy összekapcsolja az adatokat. Az MI azt látja, hogy egy ismerősöm a fűszernövényekre keresgél naponta. Látja a geolokációs adatokból, hogy mi találkoztunk. Ezért bedob tíz reklámot a barátom keresési előzményeiből. Én kilencet nem fogok tudatosan észrevenni, de a fűszeres beüt. Ott megáll a kezem, abban a pillanatban a gép már tudja, hogy ez valamiért érdekel. Ezért dob még egy fűszernövényt, hátha működik. Persze ehhez az is kell, hogy valaki fizessen azért, hogy fűszernövényeket dobjon be.

„Írj verset piros mobiltelefonról Shakespeare stílusában!”

Ahogy említette is, nagyon sokféle MI vesz bennünket körül. A sajtóban azonban most az igazi sztár a ChatGPT. Mitől más vagy miért lett más a híre, mint az eddig szinte észrevétlen régi segítőinknek?

Hogy a mesterséges intelligencia fejlesztés itt tart, már lehetett látni, csak eddig a társadalom nem találkozott vele. Mi itt, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetében is már egy-két éve beszélünk arról, hogy ez a helyzet el fog jönni. A Google-nél valószínűleg öt éve beszélnek róla és készülnek rá. Hogy ilyen sokan felkapták rá a fejüket, az a technológia köré épített szolgáltatáson múlott. Nagyon fontos azt is látni, hogy a mesterséges intelligenciának sokféle fejlesztési módja van, s mindegyiket egyszerre használják. Az egyik eleme a jó programozás, meg az adatok, a másik pedig, hogy viselkedéseket gyűjtünk, tehát a gépet használni is kell. Az önvezető autót úgy fejlesztem, hogy egyrészt programozom, meg tesztpályán futtatom, harmadrészt pedig kiküldöm a forgalomba, megtesz kétszázezer kilométert, és így lesz okos. Az MI fejlesztése tavaly ért el egy olyan állapotba, hogy nyílt tesztüzemben elérhetővé tegyék.

Tehát tesztelők vagyunk mindannyian?

Voltaképpen igen, e célból tette közzé OpenAI a nyílt forráskódú mesterséges intelligenciát, a ChatGPT-t. Ez egy weblap, amely regisztráció után bárki számára elérhető, ingyenesen használhatjuk. A felhasználó egy chatablakot lát, amellyel eddig is találkozhatott már más felületeken. Először mindenki csak kíváncsiságból ír be ide egy-két szót, egy mondatot. Aztán rájön, hogy bármilyen kérdésre választ kaphat. Azt mondom neki: írjál a piros mobiltelefonról Shakespeare stílusában. És megírja a szonettet. Ha kell, lefordítja magyarra. Sőt, eleve magyarul beszélgetek vele, ő a háttérben átfordítja magának angolra, majd visszafordítja. Nagyon összetetten és gyakran jól válaszol. Ha azt kérdem tőle, mi az e-learning, akkor pontokba szedve szépen válaszol. Ez nagy kihívás a Google-nak.

Hogyan jutott el a Google idáig, milyen működési elv áll a háttérben?

A Google anno egy nagyon innovatív keresési algoritmust hozott létre, melynek a teljes kódját senki sem ismeri, de azt tudjuk, hogy azokkal az információkkal gazdálkodik, amit az emberek felértékeltek. Azt nézi, hogy ez az oldal látogatott, ide sok link mutat, tehát én arról az oldalról hozok adatot. Mi magunk, emberek validáltuk a kereséseket, és az egyre jobb lett az idők során. Ám a Google-nél az van, hogy beírom a kérdést a keresőbe, betöltődik a találati oldal, ráklikkelek, és ott van a szöveg. Lehet, hogy a „Mi az e-learning?” kérdésemnél csak a tizedik helyen szerepel az a cikk, amit egy valóban jó kutató írt, előtte az első kilenc reklám vagy épp felületes. A ChatGPT esetén viszont egyetlen lépés van csak, beírom a kérdést, majd egyből ott van előttem a válasz. Nem kell forrásokkal, linkeléssel foglalkozni. Ha bízom a fejlesztőkben, akkor azt mondom, hogy tényleg ez az e-learning.

„Van-e egy olyan ügyem, amit csak én akarok?”

A bizalomhoz talán nem árt átlátni, hogyan működik. Erről mit lehet tudni?

Kétféle generatív mesterséges intelligencia jelent most meg a piacon. A generatív MI azt jelenti, hogy én adok neki parancsokat, ő pedig végrehajtja. Az egyik a szöveges változat, a másik csoport pedig az, ahol beírok szavakat, és azokból képet alkot nekem. Ezt hívjuk prompt programozásnak vagy prompt mérnökségnek. Sokat fogunk ezzel foglalkozni a jövőben. A szolgáltatás mögött egy hatalmas adatbázis van, ami egyrészt az interneten keres, másrészt össze tudja szöveggé rakni a találatokat. Ehhez az kell, hogy megértse, hogy te mit akarsz, illetve, hogy olyan választ adjon, amit szeretnél. Az, hogy megérti, mit akarsz, a prompt rész. Tehát beírom azt, hogy írjál Shakespeare szonettet egy piros mobiltelefonról. Ugye, intelligensen ostoba, egyik szót sem érti, de megnézi az adatbázisban. A több milliárd weblapról, amit lát, előkeresi a Shakespeare szonetteket, leírja algoritmikusan, hogy ezek hogyan néznek ki, milyen szavakat használnak. Visszajön a piros mobiltelefonhoz, megnézi az összes mobilos reklámot, megnézi a mobilos képeket, megnézi a piros színt, megnéz egy csomó verset, hogy milyen kontextusban használták a pirosat, mindezt tizedmásodpercek alatt. Én annyit látok, hogy beírtam a kérdést, leütöm az entert, s szinte azonnal visszaadja nekem az összerakott szavakat Shakespeare modorában. Erre én azt mondom, hogy wow, de okos. Neki persze fogalma sincs, mit írt ki. Én, az ember vagyok az, aki azt mondom, hogy ez egy vers. És akkor elkezdek azon gondolkodni, hogy ez azért igen, csoda, de valahogy mégis értelmetlen. Most még itt tart.

Valami furcsaság mindig van ezekben a gépi válaszokban, vagyis József Attilával szólva „Ugy szállong a semmi benne, / mintha valaminek lenne / a pora…

Igen, ez egyrészt ezért van, mert még nincs személyre szabva. Másrészt pedig ez egy teljesen nyílt teszt, ahol nagyon kemény feltételek állítottak be a fejlesztők, hogy senki számára ne legyen sértő vagy bántó a válasz. Ha megkérdem tőle, hogy a piros vagy a kék szín a jobb, akkor egy alap semleges választ ad, hogy ez szubjektív, ízlés kérdése ésatöbbi. Ha viszont mindenkinek más adatbázisa van, és én fejlesztőként valamiért azt szeretném, hogy ne szeressék mások a kék színt, akkor azt mondom, hogy erre a kérdésre legyen az a válasz, hogy a piros jobb és kék rosszabb. A jövőben egyre inkább azt fogjuk elvárni a mesterséges intelligenciától, hogy ne legyen ennyire semleges.

Például?

Mondjuk szeretnénk, hogy legyenek gépi orvosaink. Nem az orvosoktól akarjuk elvenni a munkát, hanem az ő munkájukat akarjuk segíteni, illetve pótolni őket olyan helyzetekben, ahol nem kell emberi jelenlét. Viszont ebben a szituációban a gép nem maradhat semleges. Nem mondhatja, hogy szerintem akár le is fogyhatnál, de ez a te döntésed. Egy orvosnak ki kell mondania, hogy nézd, Árpád, te túlsúlyos vagy. Neked ennyit le kell fogynod. Ennyi időd van rá. Ezt pedig nem lehet szépen mondani. Nagyon lényeges az is, hogy ezeket az eszközöket ne használjuk cél nélkül. Szerintem az különböztet meg minket a termékektől, hogy amikor leülünk használni egy eszközt, legyen az egy motorbicikli, okostelefon, bármi, van-e kérdés a fejünkben. Van-e egy olyan ügyem, amit csak én akarok? Vagy csak azt várom, hogy valaki csináljon velem valamit. Ha csak azért görgetem a közösségi médiát, mert unatkozom, akkor termékké válok, mert le fogja kötni a figyelmemet. De ha én arra vagyok kíváncsi, mi történt a legjobb barátommal, máris van egy ügyem. Néha persze lehetünk kényelmesek, mondjuk napi tíz helyzetben nyolcszor. Elindítom a zenei streaminget, válogasson össze zenét a hangulatomtól függően. Nem érdekel, hogy valaki fizetett azért, hogy az ő száma bekerüljön a listába, hanem csak szól. A tudatosság első lépése az, hogy rájöjjünk, mikor kell tudatosnak lenni. Mikor számít az, hogy amit lefordított az online fordító, azt nézzem meg én is? Nem számít tíz levélből kilencszer, most az én munkámról beszélve, mert ezek operatív levelek. Szia, ezt csináld, azt csináld, lefordítja angolra, oké. De van a tizedik, amit mondjuk egy új ügyfélnek írok vagy egy olyan konferencia meghívója, ahol egyetlen betű elütése is problémás lehet, akkor már nem bízom meg a gépi fordításban teljesen.

A felhasználói tudatosság nagyon sokat számít

A bizalom mellett engem az is foglalkoztat, mi lesz azokkal, akik a bemeneti adatokat adják. A Google keresése ilyen szempontból még transzparens, mert ott találatként tényleg linkek vannak, azaz megnézhetem azt az ember által generált tartalmat, ami a válasz az én kérdésemre. A ChatGPT esetén fogalmam sincs, ki hozta a választ létre.

Ez nagyon komoly probléma. Nem tudunk forráskritikával élni, azaz eldönteni, hogy tényleg az-e a jó válasz, amit a gép ad. A szerzői jog szempontjából rémálom. Persze meg lehetne oldani: akár például azzal, hogy mindig, amikor válaszol, egy külön fájlban odateszi a forrásait. Egy letölthető fájl, tehát nem kell feltétlenül elolvasnom, de ha fontos, megnyomom a gombot. A másik nagy kérdés: miért hozzak én létre valamit az interneten, amikor nem tudom, hogy azt ki használja föl. Például írok egy verset, és lehet, hogy a ChatGPT abból tanul. Nem pontosan azt a versemet adja majd ki a felhasználóknak, de ha a stílusom vonzó, akkor felhasználja a saját válaszához. Így mégiscsak elloptak tőlem valamit, ám nem a konkrét versemet, ezért még beperelni se tudom. Erre szerintem a már említett töredezettség lesz a válasz, amikor azt mondom, hogy ezt az MI-t csak erre lehet használni.

Oktatóként hogyan lehet ezt a jelenséget kezelni, mondjuk, a szakdolgozatírók esetében?

Valóban, nagyon sok szakdolgozó már most a ChatGPT-vel írja a szakdolgozatát. A diákok nagyon szeretik a technológiai innovációkat, azt gondolják, hogy az a tanáruknak még nem ismerős, ezért meg fogják úszni. Én megpróbálhatom kitalálni, hogy milyen kérdést tett fel a hallgató. Beírom a gépbe, és ha kijön ugyanaz a szöveg, akkor ráírhatok a hallgatóra, hogy jó, ez csalás volt. De végül azon kapjuk majd magunkat, hogy ahelyett, hogy a diákkal tudtam volna egy órát beszélgetni, digitális eszközökön keresztül küzdöttünk egymás ellen. Tehát nem az a megoldás, hogy egy gép felismerje a más gépek által megírt szöveget, hanem lehet, hogy az, hogy nem kell negyven oldalas szakdolgozatokat kérnünk. Lehet, hogy elég öt oldal vagy akár csak egy szóbeli prezentáció, amiből kitűnik, mi a diák saját gondolata.

Voltaképpen akkor jó vagy nem jó, hogy gépekkel tudunk beszélgetni?

Személy szerint én, mondjuk, tíz tényezőre lebontva legalább hét előnyét látom a mesterséges intelligenciának, de ott van az a három is, ami nagyon nagy kockázat. És pont ezen dolgozunk itt, az intézetben is, hogy ezt a hármat csökkentsük kettőre vagy egyre. A felhasználói tudatosság nagyon sokat számít. Például, ha kíváncsi vagyok, hogy mikor született Michael Jackson, már nem a Google-ban keresek rá, hanem megkérdem a ChatGPT-t. Ám a fontos döntéseknél nem hagyatkozhatok csak erre az eszközre, hanem visszatérek oda, ahol látom a forrásokat és az embert a tartalom mögött. Ha így viselkedünk, akkor a fejlesztő cégek is azt fogják mondani, hogy jó, akkor inkább mi is beletesszük a forrásokat. Ha mi nem így viselkedünk, nem fogják beletenni soha. Szerintem a mesterséges intelligencia nem úgy veszi el a munkánkat, hogy nem lesz holnap. Hanem úgy veszi el, hogy azt érezzük, erodálódik minden. Már nem kapok annyi pénzt a munkámért, mert annak egy részét robot csinálja. Már nem tudok pénzt keresni a kreatív elmémmel, az írásaimmal, a fotóimmal, mert már minden fent van az interneten.

Törvényszerű, hogy ez így legyen vagy gátat lehet szabni? Hogyan védhetjük meg a szellemi termékeinket?

Erre egy válasz lehet például a visszatérés a fizikai világba. Visszatérünk oda, hogy nem digitálisan festünk, s reméljük, hogy lesz valaki, aki a képet, amelyből tényleg csak egy van, megfizeti. Ha én újságíró vagyok, akkor elfogadom, hogy a cikkem nem az egész világon látszódik, hanem csak egy papíralapú újságban, de ott fogják tudni, hogy a cikket én írtam, és azok az emberek fogják olvasni, akiknek szántam. Tehát kicsit falakat húzunk magunk köré. Persze azt se feledjük el, hogy most még csak egy ingyenes tesztszolgáltatást kapunk, ami egyébként nagyon nagy rezsiköltséggel működik. Voltaképpen bármennyit lehet a használatáért kérni, a mai árakon ez 20–30–40, de akár 200 ezer forint is lehetne. Hogy rászoktassanak minket, most ingyen kapjuk, de ez a jövőben nem így lesz.

A pénzügyi rész, s ami azon is túlmutat

Úgy képzeljük el a gazdasági részét, hogy lesz egy fizetős keresés is az ingyenes mellett, ami, mondjuk, havi 20 dollár, mellyel az MI kiegészítőt vásároljuk meg?

Ez már most is így van. Mondok egy példát: azért fejlődtek nagyon sokat az online fordítók, mert sokat levelezünk és csetelünk. Ma már a Google fordítója, ami ingyenes, egészen elfogadhatóan fordít. De van olyan fizetős szolgáltatás is a piacon, ami még jobban fordít. Nem sokkal, egy picivel jobban – ez néha megérheti az árát. Attól függ, kivel levelezünk. De ugyanígy: a mindenkinek ingyenes Google útvonaltervező képes elosztani az autókat a városban. Ám ha én VIP ügyfél leszek, azt mondja majd, hogy téged osztalak el először, így te mindig két perccel hamarabb odaérsz. Nem tűnik ez soknak nekem, aki egy nap egyszer megyek autóval, de, mondjuk, egy taxitársaság már tízezerszer megy. Nekik, 1000 autónál az előny már munkanapokat jelenthet, amiért a társaság azt mondja, hogy rendben, kifizetem a szolgáltatás árát. Szerintem ingyenesen használható mesterséges intelligencia mindig lesz. De az, hogy megnézi-e, mondjuk, a Scopus társadalomtudományi folyóirat adatbázist is arra a kérdésre, hogy mi az e-learning, vagy csak az internetes blogokat, az már árazási kérdés lesz. Azt fogom mondani, hogy én a teljes körű szolgáltatást kérem. Azt mondja, jó, de ez így 600 forint lesz. Nekem megéri, mert azt mondom, ezt most a szakdolgozatomra áldozom. És akkor a gép ezeket a közleményeket is végignézi, ha tudja. Az árból néhány száz forint az lesz, amit a szolgáltató azért fizet, hogy azt az adatbázist is használhassa, és jó esetben az adatbázis tulajdonosai fizetnek annak, aki a tartalmat létrehozta. Ez nem így van jelen pillanatban a tudományos életben, de akár lehetne így is.

Úgy érzem, ez az egész jelenség jóval túlmutat az árazás kérdésén…

Persze! Emlékezzünk vissza, hogy mondjuk öt vagy tíz évvel ezelőtt hogyan oldottunk meg dolgokat, hogyan kerestünk információkat vagy hogy terveztük meg a nyaralásunkat. Ha belegondolunk, hogyan tesszük ezeket ma, akkor kiderül, hogy tényleg a jövőben élünk. A mesterséges intelligencia itt van, nem csak gazdasági kérdés, nem csak egy érdekesség és nem a jövő. Hanem a ma. Jó, hogy van, mert a segítségével talán fenn tud maradni az emberi faj. De senki ne érezze úgy, hogy ez olyasvalami, ami másokkal történik meg. Ne gondoljuk, hogy ez biztos csak a jogászok problémája, vagy csak az egyetemisták, a könyvelők, az újságírók problémája. Nem, ez mindenkit érint. Ma Magyarországon közvetlenül hatszázezer munkahelyet érinthet a mesterséges intelligencia. Ez úgy értem, hogy ezeket az állásokat már most is betölthetné egy gép. Ez nagyon sok. A jövő munkája a mechanikus ismételgetés helyett sokkal inkább a jól kérdezés, a jó megfogalmazás lesz, egy pontosabb, precíziós aggyal. Ezért kérem, hogy mindenki vegye komolyan a mesterséges intelligenciát, gondolkodjon el rajta, fejlessze magát és közben kísérletezzen, játsszon a ChatGPT-vel. ”

Forrás:
„A jövő munkája a jól kérdezés lesz”; Aula Magazin (NKE); 2023. február 2.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Adat- és digitális kormányzás egy forrongó világban – A nyílt forrású információk növekvő szerepe a diplomáciai munkában

„A modern állam változatos eszköztárral igyekszik érvényre juttatni érdekeit, képviselni céljait a nemzetközi mezőben. A geopolitikai törésvonalak mélyülésével, a konfliktusok élesedésével felértékelődik a diplomácia és a hírszerzés eszközrendszereinek „metszéspontjában” virágzó nyílt forrású információszerzés, az OSINT. Valójában nagy múltú koncepció és tevékenység ez, amely azonban az IKT-forradalom nyomán páratlan új lehetőségeket kaphat. A társadalmak digitalizálódása az ilyen nyílt tömeges információk generáló (és fogyasztó) közegét teremti meg, miközben az új technológiák az információ megszerzése számára kínálnak hatékony, nyílt eszközrendszereket. Esély és fenyegetés gyakran kéz a kézben jár: a hírszerzés ilyen társadalmasítása a társadalmakat veszélyeztető tömeges dezinformációterjesztéssel fonódhat egybe.”

Forrás:
Adat- és digitális kormányzás egy forrongó világban – A nyílt forrású információk növekvő szerepe a diplomáciai munkában; Nyáry Gábor; Új Magyar Közigazgatás; 15. évf., 4. sz.; 2022; 60-67. o.

Infoháború: miért nehéz hiteles információkhoz jutni háborús konfliktusban?

„Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2022 novemberében egy videóüzenetben arról számolt be, hogy nagyjából 20 ezer ukrán civil és 100 ezer katona esett áldozatul az Ukrajna és Oroszország között zajló háborúnak.

A konkrét számadatok közlése kiváltotta Ukrajna nemtetszését, hiszen a veszteségek száma elvileg titkosított információ, hiteles forrásból tehát a Bizottság nem értesülhetett róla. Nem sokkal később a videót el is távolították, a Bizottság sajtóosztálya pedig az az alapján készült sajtóközleményből kivette a számokat tartalmazó mondatot. A Bizottság esete korántsem egyedi: a hírek rendszeresen számolnak be mind Oroszország, mind Ukrajna veszteségeiről, a számadatok azonban sokszor ellentmondásosak, pontos forrásuk pedig gyakran vész homályba.

Joggal merül fel a kérdés, hogy mit tehet az az olvasó, aki hiteles forrásból szeretne tájékozódni az eseményekről? Az okostelefonok és a szélessávú internet világában egyáltalán miért jelent nehézséget információhoz jutni? A dezinformáció, különösen háborús időszakban összetett jelenség,  blogcikkemben ezért elsősorban azokat a motivációkat igyekszem körbejárni, amelyek a félretájékoztatás hátterében állhatnak.

Arra a kérdésre, hogy miért nem rendelkezünk hivatalosan közzétett adatokkal, a válasz viszonylag kézenfekvő: a harcban álló felek egyikének sem érdeke, hogy az elesettek és a veszteségek pontos száma nyilvánosságra kerüljön. A csapatmozgásokhoz, a katonák számához és a katonai műveletek titkosságához kapcsolódó stratégiai érdek ezekben az esetekben megelőzi a nyilvánosság tájékoztatásához fűződő érdeket. A háborús cenzúra (wartime censorship) nem az orosz–ukrán konfliktus sajátja, az Egyesült Államok már az első világháborúban is szűrte azokat az információkat, amelyek az állampolgárokhoz a sajtón, vagy más úton eljuthattak. Pontos számokat egy másik ok miatt sem hoznak nyilvánosságra: az iraki háború során felállított hipotézis szerint az áldozatok számának közlése egyrészt demoralizálja a harcolókat, másrészt felerősíti azokat a pacifista hangokat a társadalomban, amelyek a háború mielőbbi befejezését propagálják, a széleskörű társadalmi támogatottság hiánya pedig további nehézséget jelent egy amúgy is vészterhes időszakban.

Létrejön tehát egyfajta információszűkösség egy olyan időszakban, amely hatalmas közérdeklődésre tart számot. Az okostelefonok és a szélessávú internet korában az embereknek nem csak az információhoz való hozzáférése, hanem az információéhsége is szinte korlátlan, így a különböző céllal terjesztett valótlan, megtévesztő információk könnyen, gyorsan és nagy tömegben juthatnak el bárkihez.

Ahogy egy korábbi bejegyzésben beszámoltam róla, a háború jelentősen növelte az ún. civil tudósítók számát, akik révén nem újságírók nem felelnek meg az újságírókkal szemben támasztott szigorú szakmai/etikai követelményeknek. A civilek által közzétett félrevezető információk hátterében jellemzően nem áll ártó szándék, egyesek a csatornájuk nézettségét kívánják növelni (amely sokszor összekapcsolódik anyagi haszonszerzéssel is), mások pedig a nézők együttérzésére, félelmeire kívánnak hatni, amikor megosztják vagy az egyik vagy a másik oldal nézeteit támogató tartalmaikat. Ezek a tartalmak jellemzően nem értéksemlegesek, kisebb-nagyobb hangsúllyal jelenik meg bennük a részrehajlás valamely fél álláspontja felé, így azok közzétevői a csúsztatásoknak, pontatlanságoknak kevésbé tulajdonítanak jelentőséget.

Sokkal veszélyesebb formája a félretájékoztatásnak az információs hadviselésnek (information warfare) nevezett jelenség keretében végzett dezinformációs tevékenység. Az információs hadviselés azoknak az információs műveleteknek – így az információk gyűjtése, terjesztése, módosítása, megzavarása és lerontása – az összefoglaló elnevezése, amelynek célja az ellenféllel szembeni előny megszerzése, jellemzően azáltal, hogy megváltoztatja egy célcsoport felfogását egy kérdésről vagy eseményről. A dezinformációnak és álhíreknek való rendszeres, ismétlődő és szelektív kitettség segít formálni és megerősíteni azt, amit annak terjesztője hiteles információként terjeszt. A dezinformáció célja nem csak a lakosság nézeteinek befolyásolása, hanem az is, hogy arra ösztönözze az ellenfelet, hogy e félrevezető információkra alapozva hozzon döntéseket. Az információs hadviselés keretében folytatott dezinformáció azért tud könnyen és gyorsan terjedni az interneten, mert a terjesztése szervezett keretek között zajlik: akár közvetlenül az állami tulajdonban lévő médiavállalatok csatornáin és közösségi média felületein keresztül, akár a civilek soraiból verbuvált „trollhadseregek” és véleményvezérek révén.

Úgy tűnik, az átlagember meglehetősen eszköztelen a kibertérből rázúduló információáradattal szemben. Jogi szabályozottság híján a félretájékoztatás nem jogellenes tevékenység, így a terjesztői a jog eszközeivel nem vonhatók felelősségre. Tudatos tartalomfogyasztóként legfeljebb annyit tehetünk, hogy megpróbálunk több forrásból tájékozódni, és a minőségi sajtótermékekből válogatjuk össze a médiafogyasztói „kosarunkat”. A közösségimédia-szolgáltatók – annak ellenére, hogy látványos intézkedések, például az állami tulajdonban lévő médiaszolgáltatások tartalmainak címkézése révén igyekeznek mérsékelni a dezinformáció hatásait – még mindig meglehetősen lomhán lépnek fel a félretájékoztatás jelensége ellen. A közösségi médiában, magánszemélyek, influenszerek által közölt információk esetében tehát nem árt némi szkepticizmus.”

Forrás:
Infoháború: miért nehéz hiteles információkhoz jutni háborús konfliktusban?; Sorbán Kinga; Ludovika.hu, ITKI blog; 2023. február 9.

Az első nemzetközi csúcstalálkozó az MI katonai alkalmazásairól

„A REAIM 2023 néven rendezett globális találkozón a mesterséges intelligenciával kapcsolatos biztonsági, jogi és etikai problémákat tárgyalják meg, amelyek felerősödnek a magas kockázatú katonai kontextusban.

Az Egyesült Államok és Kína is képviselteti magát a mesterséges intelligencia „felelősségteljes katonai felhasználásáról” szóló, első ízben megrendezett nemzetközi csúcstalálkozón, amelyre Oroszország nem kapott meghívást az Ukrajna ellenében kirobbantott háborúja miatt – ez utóbbi a február 15-16-án Hágában zajló REAIM 2023 (Responsible Artificial Intelligence in the Military Domain) egyik fő témája lesz. A Reuters előzetes tudósítása Wopke Hoekstra holland külügyminisztert idézi, aki szerint olyan területre lépünk, amelyet nem ismerünk, és amelyre nincsenek iránymutatásaink, szabályaink, kereteink vagy megállapodásaink, de előbb-utóbb szükségünk lesz rájuk.

A hírügynökség szerint még az sem világos, hogy a résztvevő 50 országnak egyáltalán sikerül-e elfogadnia a Hollandia és a társrendező Dél-Korea által megfogalmazott, felhígított alapelv-nyilatkozatot. A konferenciának azonban mindenképpen alapot ad a mesterséges intelligencia iránti felfokozott érdeklődés, amit jól mutat az OpenAI ChatGPT programjának november óta tartó villámkarrierje. A rendezvény tehát kiindulási pontot adhat a nemzetközi korlátozások későbbi kidolgozásához, bár annak gyakorlati megvalósulása ettől függetlenül még távoli dolognak számít.

Szükség van a legelső lépésre is

Az érdemi megállapodást nyilván hátráltatja vezető hatalmak vonakodása, ahol attól tartanak, hogy a megkötéseken keresztül hátrányba kerülhetnek a többiekkel szemben. A Reuters ezzel kapcsolatban felidézi, hogy az egyes hagyományos fegyverekről szóló CCW-egyezményt aláíró ENSZ-tagok már 2014 óta tárgyalnak a halálos autonóm fegyverrendszerek lehetséges korlátozásairól. A mostani kezdeményezés sem ezt a folyamatot váltaná fel, hanem olyan vonatkozásokat vizsgálna, mint az MI biztonságos felhasználása a katonai döntéshozatal felgyorsítására vagy a legitim célpontok azonosítására, kitérve az átláthatóság, a megbízhatóság, a kiszámíthatóság, a elszámoltathatóság  vagy elfogultság problémáira.

A hágai csúcstalálkozóval párhuzamosan zajló konferencián a hírek szerint 2 ezer ember, köztük szakértők és akadémikusok vesznek részt, ahol a gyilkos robotok különféle alkalmazásai is szóba kerülnek. Az amerikai védelmi minisztérium csütörtöki előadásában állítólag felvázolja majd, hogy milyen területeken lát lehetőséget a nemzetközi együttműködésre, a hollandiai kínai nagykövetség szóvivője egy olyan hivatalos állásfoglalásról beszélt, amelynek értelmében el kell kerülni az MI „stratégiai számítási hibáit”, hogy a technológia véletlenül se mélyítse el a konfliktusokat.”

Forrás:
Hágában rendezik az első nemzetközi csúcsot az MI katonai alkalmazásáról; Bitport.hu; 2023. február 15.
Lásd még:
U.S., China, other nations urge ‘responsible’ use of military AI; Toby Sterling; Reuters; 2023. február 16.
China urges unity of all nations for ‘responsible’ use of military AI; China Global Television Network (CGTN); 2023. február 17.
Political Declaration on Responsible Military Use of Artificial Intelligence and Autonomy; U.S. Department of State, Bureau of Arms Control, Verification and Compliance; 2023. február 16.

Megkezdődött a NATO történetének legnagyobb űrprojektje

„Szerdán (2023. február 15-én) 16 szövetséges tagállam, valamint Finnország és Svédország új kezdeményezést indított, amely át fogja alakítani azt, ahogy a szervezet gyűjti és felhasználja az űrből származó adatokat, jelentősen javítja a NATO hírszerzési tevékenységét, és alapvető támogatást nyújtva a NATO katonai tevékenységéhez.

Az „Alliance Persistent Surveillance from Space” (APSS) elnevezésű kezdeményezés lényege egy virtuális műholdrendszer – az „Aquila” – létrehozása, amely nemzeti és kereskedelmi űreszközökből, például műholdakból fog áll, kihasználva a kereskedelmi űrtechnológia legújabb vívmányait. Mint ilyen, segít az adatgyűjtés, -megosztás és -elemzés ésszerűsítésében, miközben költségmegtakarítást eredményez.

Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese elmondta: „Ez a projekt a polgári-katonai együttműködés nagyszerű példája is, erős eszközt biztosít a hírszerzési eszköztárunknak.”

Luxemburg korai, 16,5 millió eurós hozzájárulása megteremtette ennek a transzformatív kezdeményezésnek az alapjait, és lehetővé teszi a részt vevő országok számára, hogy saját eszközeikkel, adataikkal és/vagy alapjaikkal járuljanak hozzá az Aquilához.

Az űrből származó adatok hatékony integrálása és kiaknázása idővel egyre nagyobb kihívást jelent. Az űripar legújabb technológiáinak kiaknázásával az APSS elősegíti a NATO innovációs programjának előrehaladását, és új platformot kínál a növekvő űriparral való együttműködéshez.

Az APSS fontos eleme a NATO 2019-ben elfogadott átfogó űrpolitikája végrehajtásának.”

Forrás:
16 Allies, Finland and Sweden launch largest space project in NATO’s history; NATO; 2023. február 15.

Nemzeti sebezhetőségi programok kidolgozása. Kihívások és kezdeményezések

„Nemzeti sebezhetőségi programok kidolgozása. Kihívások és kezdeményezések
Az ágazati szereplőktől és a nemzeti kormányoktól gyűjtött tapasztalatok és nézőpontok, valamint a sebezhetőségi nemzeti kezdeményezésekben és programokban részt vevő számos szereplő által kidolgozott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a sebezhetőségek összehangolt közlésének uniós ökoszisztémája továbbra is széttagolt. Bár egyes uniós tagállamokban érdekes megközelítések és kezdeményezések vannak folyamatban, mégis további lépéseket lehet tenni egy integrált uniós jövőkép és fellépés felé.”

Forrás:
Developing National Vulnerabilities Programmes; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2023. február 16.
Letöltés PDF-ben

Fenyegető szereplők tartós tevékenysége

„Az ENISA, az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség és a CERT-EU, (Computer Emergency Response Team) az összes uniós intézmény, szerv és ügynökség (EUIBA) hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportja közös kiadványt adott ki, hogy felhívja a figyelmet az egyes fenyegető szereplők folyamatos tevékenységére. A bemutatott fenyegetésben részt vevő szereplők rosszindulatú kibertevékenysége jelentős és folyamatos fenyegetést jelent az Európai Unió számára. Az ENISA és a CERT-EU határozottan arra ösztönzi az EU-ban működő valamennyi köz- és magánszektorbeli szervezetet, hogy alkalmazzák a felsorolt ajánlásokat.”

Forrás:
Sustained Activity by Threat Actors- Joint Publication European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2023. február 15.
A kiadvány letöltése PDF-ben.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos fogadta az Európai Űrügynökség (ESA) szakembereit

„2023. február 15-én Magyarországra látogattak az Európai Űrügynökség (ESA) szakemberei, akik több mint 40 magyar űripari piaci szereplő, szakember, kis- és középvállalkozás, valamint magyar kutatóintézetek és egyetemek számára mutatták be a Föld kozmikus védelmével kapcsolatos európai programokat.

Az eseménynek a Lechner Tudásközpont adott helyet, ahol a résztvevőket Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos és Dr. Földváry Gábor, a Lechner Tudásközpont ügyvezetője köszöntötte. A rendezvény során az ESA kozmikus védelemmel foglalkozó képviselői (ESA Space Situational Awareness Program Board) többek között az űridőjárás, az űrszemét, illetve a Földet veszélyeztető égitestek témájában tartottak előadásokat.

Az ipari nap során kétoldalú megbeszélésekre is sor került a hazai űripari szereplők és az ESA szakemberei között. Ez elősegíti, hogy a kis- és középvállalkozások még versenyképesebbé váljanak a jövőbeni európai űrprogramokban. Az Európai Űrügynökség képviselői legutóbb 2022 szeptemberében jártak Magyarországon, rendszeres látogatásaik hozzájárulnak hazánk legmagasabb hozzáadott értékkel rendelkező iparágának fejlődéséhez.”

Forrás:
Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos fogadta az Európai Űrügynökség (ESA) szakembereit; Külgazdasági és külügyminisztérium; 2023. február 16.

Az Európai Parlament támogatja az uniós szervezetek biztonságos kommunikációját biztosító műholdas rendszer kiépítését

„*Biztonságos kommunikációs infrastruktúra az uniós kormányzati szervek és a sürgősségi segélyszolgálatok számára
* Az EU stratégiai autonómiájának és biztonságának megerősítése
* Oroszország Ukrajna elleni háborúját követően fokozódnak a kibertámadásokkal kapcsolatos fenyegetések

Az IRIS² európai távközlési műholdak új hálózata 2024-től fog működni, miután a Parlamenttől kedden zöld utat kapott.

A 2,4 milliárd eurós költségvetés lehetővé teszi az EU számára a rezilienciát, az összekapcsolhatóságot és a műholdas biztonságot szolgáló új infrastruktúra (IRIS²) létrehozását, amely Európa első, több pályás műholdrendszere. Az új műholdak biztonságos kommunikációs infrastruktúrát biztosítanak majd az uniós kormányzati szervek és ügynökségek, a sürgősségi segélyszolgálatok és az európai képviseletek számára szerte a világon.

A rendszer biztosítani fogja az EU stratégiai autonómiáját a biztonságos kormányzati kommunikáció terén, tekintettel arra, hogy a kiberbiztonsági fenyegetések egyre fontosabbak, különösen Oroszország Ukrajna elleni háborúját követően.

Az uniós miniszterekkel folytatott tárgyalások során az európai parlamenti képviselők gondoskodtak a rendszer környezetvédelmi rendelkezéseinek és fenntarthatóságának megerősítéséről, megelőzve az űrszemét terjedését és a fényszennyezést, valamint kompenzációt biztosítva a rendszer működéséből származó kibocsátások ellensúlyozására.

Idézet

„Létrejönnek az európai IRIS² műholdak. A mai szavazás lehetővé teszi Európa számára, hogy megerősítse autonómiáját a világűrben” – nyilatkozta Christophe Grudler (Renew, FR), a javaslat előadója „Ezek a műholdak hasznosak lesznek a kormányok, de a polgárok számára is, mivel az internetet a legkevésbé összekapcsolt területekre juttatják el. Örömömre szolgál továbbá, hogy ezek jó példával járnak majd az űrkutatás és a környezeti fenntarthatóság terén, amint azt az Európai Parlament kérte” – tette hozzá.

Következő lépések

Azt követően, hogy a Parlament 603 szavazattal 6 ellenében, 39 tartózkodás mellett jóváhagyta a szöveget, a Tanácsnak hivatalosan el kell fogadnia a szöveget, mielőtt azt aláírnák és kihirdetnék a Hivatalos Lapban.

Háttér

A digitális és ökológiai kettős átállás összefüggésében a műholdas kommunikáció stratégiai eszközzé válik a kormányok és a civil társadalom számára egyaránt. A földfelszíni hálózatok kiegészítéseként hozzájárulhat a zökkenőmentes digitális kommunikációhoz, még akkor is, ha ezek a hálózatok hiányoznak vagy megszakadnak.

Az EU jelenleg nem rendelkezik olyan célzott infrastruktúrával (beleértve az űr- és földi szegmenseket is), amely műholdas kommunikációs szolgáltatásokat nyújtana a kormányoknak, a gazdaságnak és a civil társadalomnak. Az EU számos globális partnere és versenytársa fektet be ilyen képességekbe. Az Európai Bizottság 2022. február 15-én javaslatot terjesztett elő az uniós kommunikációs szolgáltatások rezilienciájának a közpartnerségi modellen alapuló, több keringési pályán alapuló (űr- és földi szegmensekkel egyaránt rendelkező) konnektivitási infrastruktúra fejlesztése és működtetése révén történő javítására.

További információ
* Adopted text (14.02.2023)
* Video of the plenary debate (13.02.2023)
* IRIS² – the new secure satellite constellation
* Press conference with rapporteur and Commissioner Breton (14.02.2023)
* Committee on Industry, Research and Energy
* Procedure file
* EP research: 2023-2027 EU secure connectivity programme: Building a multi-orbital satellite constellation

Forrás:
MEPs back deploying new EU satellites to protect government communications; European Parliament; 2023. február 14.

Szakirodalom

Műhelyvita: „Az információs társadalom jogi kérdései”

MEGHÍVÓ

Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia „Az információs társadalom jogi kérdései” rovatának szerkesztői tisztelettel meghívják Önt az

Internetes Jogtudományi Enciklopédia „Az információs társadalom jogi kérdései” rovatának Első Műhelyvitájára

A rendezvény időpontja: 2023. március 8. (szerda) 14.00 óra

Helyszíne: a műhelyvita hibrid formában kerül megrendezésre, fizikai jelenlét az NKE (Budapest, Ludovika tér 2, 1083) szárnyépület fszt. 21. teremben, videó weblink: hamarosan.

PROGRAM

14.00 – 14.20 Pünkösty András: Az adatgazdaság jogi kérdései (Opponens: Szőke Gergely László)

14.20 – 14.40 Homoki Péter: A jogászi munkák automatizálása (Opponens: Hohmann Balázs)

14.40 – 15.00 Sorbán Kinga: Az információs társadalom és a büntetőjog (Opponens: Mezei Kitti)

Szünet

15.20 – 15.40 Szádeczky Tamás: A kiberbiztonság szabályozása (Opponens: Muha Lajos)

15.40 – 16.00 Ződi Zsolt: Az információs társadalom jogi kérdései (az identitás-szócikk jogelméleti része, opponens: Bencze Mátyás)

16.00 – 16.20 Balogh Zsolt György: Elektronikus azonosítás és aláírás (Opponens: Vadász Pál)

A műhelyvita során magukat a szövegeket a szerzők nem mutatják be, azokat előzetesen minden résztvevőnek és különösen az opponenseknek elektronikusan elérhetővé tesszük. Az egyes viták az opponens véleményével indulnak, majd további hozzászólások hangzanak el, amelyekre végül a szerző reagál.

A műhelyvitára az Internetes Jogtudományi Enciklopédia projekt keretében kerül sor. Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak. A projekt leírása és az elkészült szócikkek a www.ijoten.hu oldalon érhetőek el.

Török Bernát és Ződi Zsolt

az IJOTEN „Az információs társadalom jogi kérdései” rovatának szerkesztői”

Forrás:
Az IJOTEN „Az információs társadalom jogi kérdései” rovatának első műhelyvitája; TK Jogtudományi Intézet; 2023. február

Az elektronikus aláírások és bélyegzők dimenziói a közigazgatásban

„Az elektronikus aláírás fogalmát széles körben használják a közigazgatásban és a közigazgatási jogban is. Az elektronikus aláírás értelmezése számos átalakuláson ment keresztül az elmúlt négy évtizedben, továbbá használata során sokszor keverednek az azonosítás, hitelesítés és feljogosítás információbiztonsági és a bizalom, hitelesség, szavahihetőség köznyelvi fogalmak.
Az elektronikus aláírás jogi definíciójából nem következik automatikusan annak mérhetősége, de számos aspektusa jelent meg az európai és magyar jogszabályokban. Ez a tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy létezik-e az elektronikus aláírásoknak mint az összes elektronikus aláírást
tartalmazó halmaznak a magyar közigazgatásban alkalmazható legszűkebb rendszere, és ha igen, akkor ennek a legszűkebb rendszernek milyen leíró tulajdonságai vannak? Érvelésünk szerint egy ilyen modell teremtheti meg a mérhetőség és az összehasonlíthatóság alapjait.”

Forrás:
Az elektronikus aláírások és bélyegzők dimenziói a közigazgatásban; Erdősi Péter Máté; Acta Humana; DOI: 10.32566/ah.2022.3.2; (10)3; 2022; 35-57. o.
Letöltés PDF-ben

Funkcionális térségek Európában, különös tekintettel a Visegrádi országokra

„Kollégánk, Igari András – Szabó Tamással, az ELTE Regionális Tudományi Tanszékének PhD-hallgatójával közösen – előadást tartott a Funkcionális térségek a területfejlesztésben című konferencián. A 2023. január 12-én Siófokon megrendezett esemény célja az volt, hogy a funkcionális térségek területfejlesztésben elfoglalt helyéről szakmai-tudományos diskurzust indítson el.

Igari András és Szabó Tamás Funkcionális térségek Európában, különös tekintettel a Visegrádi országokra című előadásukban bemutatták az európai regionális politika időben változó megközelítéseit a speciális kihívásokkal küzdő térségekre vonatkozóan, valamint a környező országok funkcionális térségeire hoztak példákat. Európai szinten, bár az elmúlt évtizedekben lecsökkent a speciális kihívásokkal küzdő térségek támogatása, ám az új időszakban ismételten növekvő érdeklődés figyelhető meg bizonyos speciális térségtípusok, funkcionális térségek iránt. A Visegrádi országok területpolitikájában mindenhol megjelentek már ezek a térségek, azonban eltérő néven, eltérő súllyal és a helyi sajátosságokhoz igazodva eltérő céllal. Az egyes megoldások jó példaként szolgálhatnak hazánk, illetve az európai területpolitika számára is.

Az előadás anyaga itt érhető el.

Forrás:
Munkatársunk előadása a funkcionális térségekről szóló területfejlesztési konferencián; HÉTFA Elemző Központ és Kutatóintézet; 2023. február

Törvények, rendeletek

Bodor Józsefet az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezték ki

„..1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 22. § (1) bekezdése és 221. § (2) bekezdése alapján dr. Bodor Józsefet 2023. február 15. napjától az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá (a továbbiakban: miniszteri biztos) nevezem ki.

2. § (1) A miniszteri biztos – segítve a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek (a továbbiakban: miniszter) a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott, az e-közigazgatásért, az informatikáért, ezek egységes fejlesztéséért, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért való feladatainak ellátásában – az egységes, átlátható és strukturált nemzeti informatika és e-közigazgatás működtetése, fejlesztése, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális ellátottságának szervezett biztosítása érdekében cselekvő állami tulajdonú gazdasági társaságok portfóliójának homogén kialakítása érdekében felelős különösen

a) a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Ügynökség) révén az érintett gazdasági társaságok és szervezetek konszolidált működtetésének kialakításáért,

b) az Ügynökség és tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok konszolidált működtetéséhez szükséges intézkedések, előterjesztések és jogszabály-módosítások előkészítéséért,

c) az a) és b) pontban foglaltak megvalósítása érdekében szükséges kormányzati feladatok összehangolásáért.

(2) A miniszteri biztos a feladatai hatékony ellátása érdekében együttműködik a feladatkörébe tartozó ügyekben az érintett szaktárcákkal, szervezetekkel és egyéb intézményekkel, valamint személyesen vagy delegáltja útján részt vesz az e-közigazgatási, az informatikai és a közigazgatási infokommunikációs infrastruktúrát érintő ágazatközi fórumok ülésein.

(3) A miniszteri biztos egyéb módon közreműködik a miniszternek a Korm. rendelet 16–19. §-a szerinti feladatainak ellátásában, és ellátja mindazokat a további teendőket, amelyeket a miniszter részére meghatároz.

3. § (1) A miniszteri biztos a 2. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva szakmai felügyeletet gyakorol a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség felett.

(2) A miniszteri biztos az (1) bekezdés szerinti tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert.

4. § A miniszteri biztos tevékenysége ellátásáért díjazásra és juttatásokra nem jogosult.

5. § A miniszteri biztost tevékenysége ellátásában – a Kit. 22. § (3) bekezdésére figyelemmel – titkárság nem segíti.

6. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

7. § Hatályát veszti a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 7/2022. (VIII. 31.) MK utasítás.”

Forrás:
3/2023. (II. 15.) MK utasítás miniszteri biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 3/2023. (II. 15.) MK utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2023. évi 9. szám; 2023. február 15.; 938. o. (PDF)
Szerkesztői megjegyzés: Ezt a posztot eredetileg dr. Guller Zoltán töltötte be, akit időközben kineveztek a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatójává. Lásd 7/2022. (VIII. 31.) MK utasítás.

1032/2023. (II. 16.) Korm. határozat az E-ING rendszer élesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges feladatok ellátásáról

„A Kormány az ingatlan-nyilvántartáshoz, térképészethez, telekalakítási eljáráshoz kapcsolódó feladatok elektronikus ügyintézésre történő felkészítése érdekében

1. egyetért a földügyi igazgatás elektronizálásával, ezáltal azzal, hogy a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 azonosító számú, „E-ingatlan-nyilvántartás” című projekt végrehajtására tekintettel a földügyi igazgatáshoz tartozó hatósági eljárások, valamint a földügyi adatbázisokból és nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás teljes körű elektronizálása történjen meg;

2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezésére – az 1. pontban foglaltak végrehajtása érdekében gondoskodjon a 2023. évben

a) a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatellátásához legfeljebb 321 170 810 forint forrás biztosításáról a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvénynek (a továbbiakban: Kvtv.) a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 613/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 613/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet] 1. mellékletével eltérően megállapított XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 60. Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok jogcímcsoport javára,

b) a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatellátásához legfeljebb 2 120 251 139 forint forrás biztosításáról a Kvtv. 613/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletével eltérően megállapított XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 60. Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok jogcímcsoport javára,

c) a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatellátásához szükséges 1 120 011 103 forint többletforrás biztosításáról a Kvtv. 613/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletével eltérően megállapított XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 28. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport javára;

Felelős: pénzügyminiszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: az a) és c) alpont tekintetében azonnal, a b) alpont tekintetében a felmerülés ütemében

3. felhívja a pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1. pont szerinti feladatellátásához szükséges informatikai szolgáltatás és infrastruktúra éves díjaként a 2024. évre 801 211 580 forint, a 2025. évre 854 428 338 forint, a 2026. évtől kezdődően beépülő jelleggel 864 689 086 forint többletforrás biztosításáról a központi költségvetés Kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokat finanszírozó előirányzata javára.
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: a 2024. évtől az adott évi központi költségvetés tervezése során”

Forrás:
1032/2023. (II. 16.) Korm. határozat az E-ING rendszer élesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges feladatok ellátásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1032/2023. (II. 16.) Korm. határozata az E-ING rendszer élesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges feladatok ellátásáról; Magyar Közlöny; 2023. évi 24. szám; 2023. február 16.; 723-724. o. (PDF)

Társadalmi egyeztetés – Adatkezelési tájékoztató

„Jogszabálytervezetek

Adatkezelési tájékoztató a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény szerinti társadalmi egyeztetés keretében résztvevő személyek részére.”

Forrás:
Társadalmi egyeztetés – Adatkezelési tájékoztató; Miniszterelnökség; 2023. február 17.
File letöltése (PDF)