Skip to main content

40. szám, 2013. szeptember 30.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Információk röviden

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Ügyfélbarát szótárt kaptak a zalai kormányablakok

„Zala megyében jelenleg két kormányablak fogadja az ügyfeleket: Zalaegerszegen és Nagykanizsán, napi 12 órában. Az állampolgárok teljes mértékben elégedettek a kiszolgálással, amihez nagyban hozzájárulhatott a meghosszabbított nyitva tartási idő és a hivatalnokok felkészültsége. Az ablakokban a külföldiekre is gondoltak, akiket magyar-német-angol ügyfélbarát szótárral várnak – mondta el a Rádió Orient műsorában Ritecz Balázs, a Zala Megyei Kormányhivatal ügyfélkapcsolati osztályvezetője.

A kormányablakok nyitásakor 29 ügykörrel indult az ügyintézés, ez a szám mára 150-re nőtt, jövő évben pedig meghaladja a kétezret is. A többletfeladatokhoz meghosszabbított, 12 órás nyitva tartás társul, így most akár vacsora után is el tudják intézni ügyeiket az állampolgárok, nincs szükség szabadságra vagy szabadnapra, hogy ügyes-bajos dolgainkat elintézzük,- hangsúlyozta Ritecz Balázs. Az osztályvezető szerint a kormányablak sikere részben az (ügyfélszolgálati) kultúraváltáson is múlik, az állampolgárnak éreznie kell, hogy valóban érte dolgoznak. Az eddigi visszajelzések pozitívak Zalában, a felmérések alapján teljes mértékben elégedettek az állampolgárok az egyablakos ügyintézéssel. Ahhoz, hogy ez így is maradhasson, folyamatban van egy belső monitoring rendszer kialakítása – tette hozzá a rádió vendége.

A zalai irodákban 15 kolléga három különböző munkakörben végzi teendőit, rotációs váltásban, így mindenki napi szinten átlátja az aktuális feladatokat, és a szabadságolások is jobban megoldhatóak. A helyi vezetők döntik el, hogy milyen gyakran váltják egymást a tisztviselők a különböző területeken, a jó ritmusú csere pedig hozzájárul a monotonitás elkerüléséhez.

A két kormányablaknak kedvező a földrajzi elhelyezkedése, mindkettő a város központjában található – a távolabb lakók tömegközlekedéssel tudják megközelíteni az irodákat, s a legtávolabbról érkezőknek ehhez 30-40 kilométert kell megtenniük. Ezek a távolságok jelentősen lecsökkennek majd, mert a járási hivatalokban további kormányablakok fognak nyílni és a kihelyezett ügysegédek szintén el tudják látni ezeket a feladatokat – hangsúlyozta a Rádió Orient vendége. Ritecz Balázs elmondta, munkájuk során alapfeltétel, hogy akinek nem tudják az ügyét elintézni, azt sem küldik el, hanem tájékoztatják, hová fordulhat vagy segítséget kérnek más irodától.

A kormányablakban csak azok dolgozhatnak, akik elvégzik a most zajló szakirányú képzést – Zala megyében ezen 243 fő vett és vesz részt ma is. A felsőfokú végzettségű dolgozók két féléves képzése jelenleg is zajlik, a középfokú képzettségűek pedig már sikeresen levizsgáztak, és júliusban már a bizonyítványukat is megkapták. Év végén, decemberben a most iskolapadban ülők is kezükbe vehetik a bizonyítványukat, és megkezdődhet az új kormányablakok létrehozása, a megfelelő munkatársak kiválasztása – avatott be az osztályvezető a további tervekbe. A képzések vegyes formában zajlanak, a jelenléti napok mellett számítógépes oktatás is zajlik a tanfolyamokon.

A zalai kormányablakokban külföldi látogatók érkezésére is számítanak: kiszolgálásukra ügyfélbarát magyar-angol-német szótárt készítettek, ami segít eligazodni a fontosabb témakörökben – emelte ki az interjú végén Ritecz Balázs.”

Forrás:
Ügyfélbarát szótárt kaptak a zalai kormányablakok; OrientPress; 2013. szeptember 23.

Miniszteri biztos érkezik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz

„Miniszteri biztost kap a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – erősítette meg a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma az InfoRádiónak. Mint mondták, hetek óta fontolgatták a döntést, amelynek hátterében sajtóértesülések szerint az áll, hogy a kormány elégedetlen a KLIK működésével.

Az InfoRádió úgy tudja: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz hamarosan miniszteri biztos érkezik. Információink szerint a döntést a tárcánál már hetek óta érlelték. A miniszteri biztos feladata a fejlesztési javaslatok kidolgozása lesz.

A hvg.hu úgy tudja, hogy a posztra esélyes Szabó Balázs, a Magyar Közút Zrt. 2009 és 2011 közötti informatikai igazgatója, de ezt az érintett nem erősítette meg a gazdasági hírportálnak. A lap azt írta: a miniszteri biztos kinevezését maga a miniszterelnök szorgalmazta, aki nagyon elégedetlen az oktatási reform akadozása miatt, de a KLIK működésével szemben a kormányban és a Fidesz frakcióban is általános az elégedetlenség.

Az állami köznevelési intézmények fenntartására a központ tavaly szeptemberben jött létre az Emberi Erőforrások Minisztériumának irányítása alatt. Vezetője Marekné Pintér Aranka, aki csaknem 120 ezer pedagógus munkáltatója lett.”

Forrás:
Miniszteri biztos érkezik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz; InfoRádió; 2013. szeptember 24.
Lásd még:
Informatikáért felel a Kliknél Szabó Balázs
Az emberi erőforrások minisztere 34/2013. (IX. 27.) EMMI utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

Kórházak miatt nő az összadósság

„Döntően a kórháztartozások miatt egy hónap alatt 4,8 milliárddal nőtt és így 98,4 milliárd forintra emelkedett augusztus végére a közintézmények össztartozása.

A Magyar Államkincstár adatai szerint a 4,8 milliárd forintos növekedésből 1,3 milliárdot az augusztus 1-jével állami fenntartásba került Bugát Pál Kórház, Nagyatádi Kórház, valamint Almási Balogh Pál Kórház tartozása adja. További 0,5 milliárd a Csolnoky Ferenc Kórház uniós pályázatok lebonyolításához kapcsolódó szállítói tartozásállományának növekedéséből adódik.
Emellett 0,4-0,4 Mrd Ft-tal emelkedett a Kenézy Gyula Kórház és a MH Egészségügyi Központ által jelzett tartozásállomány is.

Az összes adósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás összege 11,8 milliárd. Ennek 88,1 százaléka, 10,4 milliárd változatlanul a kormányhivataloknál jelentkezik, és döntően az ingatlanügyi szakigazgatási szervek által beszedett, de a központi költségvetést megillető, még be nem utalt bevételekből (ingatlan nyilvántartási, földvédelmi, földhasználati és egyéb eljárási díjak, valamint adatszolgáltatási, vizsgálati díjak, különféle bírságok, járulékok, stb.) adódik.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma intézményeinek állammal szembeni tartozása összesen 1,2 milliárd, amiből 800 milliót a Zala Megyei Kórháznál jelentkezik, és a korábbi fenntartótól kapott és még vissza nem fizetett kölcsönből származik. A fennmaradó összeg a fejezet többi intézménye, azon belül is elsősorban a gyógyító-megelőző ellátás szakintézetei között oszlik meg.

A Vidékfejlesztési Minisztériumnál 0,2 Mrd Ft az állammal szembeni tartozás, ami változatlanul döntően a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség likviditási gondok miatt tovább nem utalt bírságbevételéből adódik.

A legnagyobb tétel továbbra is a szállítókkal-szolgáltatókkal szembeni adósság, ami augusztus végén 86,1 milliárd forint volt, és nagyrészt, 81,3 milliárd forint értékben az államháztartáson kívüli szervezetekkel szembeni áll fenn. A ki nem fizetett áruk értéke 65 milliárd, 7,9 milliárd a közüzemi tartozás, míg 8,4 milliárd forintnyi az egyéb, javarészt szolgáltatás-ellenértéktartozás összege.

A 86,1 milliárdos szállítói tartozás túlnyomó része, 79,6 milliárd forint az Emberi Erőforrások Minisztériuma intézményeinél, azon belül is a kórházaknál jelentkezik. A 44,8 milliárdra rúgó minősített – vagyis 60 napja lejárt és 50 millió forintot vagy az eredeti költségvetés 3,5 százalékát meghaladó – állomány is csaknem teljes mértékben az EMMI-intézmények sara: a gyógyintézmények 26,2 miliárddal, a felsőoktatási intézmények: 7,6 milliárddal, míg az egyéb EMMI-intézmények 0,6 milliárddal tartoznak. A második nagy adósnak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium intézményei számítanak: 8,7 milliárd forintos lejárt adósságot szinte teljes egészében a kormányhivatalok görgetnek maguk előtt. A minősített tartozással rendelkező intézmények száma augusztus végén már 103 volt, szemben az előző havi 90 intézménnyel.
Az augusztusi teljes tartozásállomány 70 százaléka, 56,8 milliárd forint a kórházaké, 20,7 milliárd a felsőoktatási intézményeké, ezen belül 1,2 milliárd a Klebelsberg Intézményfenntartó Központé.”

Forrás:
Kórházak miatt nő az összadósság; Világgazdaság; 2013. szeptember 24.

Január 1-től elérhető az Országleltár

„Folyamatosan hasznosítja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek tapasztalatait – ezt mondta az ÁSZ Hírportálnak adott interjúban Márton Péter. Az MNV Zrt. vezérigazgatója bejelentette: 2014. január elsején megkezdi működését, vagyis elérhető lesz az úgynevezett Országleltár-program jelentős része. A hiteles adatokat tartalmazó, teljes körű nemzeti vagyonleltár célja az állami vagyon felmérése és pontos nyilvántartása. Az ezzel kapcsolatos hiányosságokra az ÁSZ többször is felhívta a figyelmet.

Törvényi előírás alapján az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi az állami tulajdonosi joggyakorlást. A legutóbbi, 2012. december 13-án nyilvánosságra hozott jelentésében az ÁSZ számos hiányosságot tárt fel az állami vagyongazdálkodás területén. Az ellenőrzés a 2011-es évet vizsgálta. A számvevők elsősorban a vagyonelemek felhasználására, illetve hasznosítására irányuló stratégiák hiányára hívták fel a figyelmet. Az ellenőrzés részletes megállapításairól itt olvashat bővebben.

2013. április 22-én az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága is napirendre vette és megtárgyalta az ÁSZ 2011. évre vonatkozó jelentését. A bizottsági ülésen kiderült, hogy az állami vagyon kezeléséért és nyilvántartásáért felelős szervezetek folyamatosan hasznosítják az Állami Számvevőszék javaslatait. A bizottsági ülésről készült beszámolót itt olvashatja el bővebben.

Az ÁSZ-jelentés ismételten rámutatott, hogy az állami vagyon-nyilvántartási adatok nem megbízhatóak, és nem teljes körűek. Az ellenőrzés a problémák megoldására irányuló lépéseket is értékelte. Márton Péter, az MNV Zrt. vezérigazgatója az ÁSZ Hírportálnak 2013 szeptemberében adott interjúban elmondta: az Állami Számvevőszék ellenőrzése alátámasztott több már ismert problémát, valamint egyéb hiányosságokra is ráirányította a figyelmet.

A számvevőszéki jelentés rámutatott, hogy 2011-ben az MNV az állami tulajdonú társaságok gazdálkodásának szorosabb nyomon követésére részletesebb követelményeket, elvárásokat fogalmazott meg. A vagyongazdálkodással szemben támasztott követelmények és célok teljesítésének mérésére, értékelésére alkalmas szempontokat azonban teljes körűen még nem alakították ki.

Megújították ugyanakkor a kontrolling rendszert, hogy az részletesebb és pontosabb információkat szolgáltathasson. Felmérték a társasági portfóliót annak érdekében, hogy lehetőség szerint csökkentsék azokkal a kisebbségi részesedésekkel, amelyek gazdaságilag nem számottevőek. Az ÁSZ kritikaként fogalmazta meg az ingatlanvagyonnal kapcsolatos gazdálkodási hiányosságokat. Ez utóbbival kapcsolatban Márton Péter az interjúban elmondta: rövidesen ezen a területen is komoly előrelépés várható.

A számvevőszéki ellenőrzés konkrét intézkedést igénylő megállapításokat, ajánlásokat is megfogalmazott. Ezek egyike egységes vállalatirányítási rendszer bevezetését javasolta az MNV Zrt.-hez tartozó társaságoknál. Márton Péter ezzel kapcsolatban elmondta: ezen a területen is konkrét lépések történtek.

A vállalatirányítási rendszer egységesítése mellett egységes irányelveket írtak elő a vagyonkezelőhöz tartozó társaságok felügyelő bizottságai számára. Emellett – összhangban az ÁSZ-jelentésben megfogalmazottakkal – a befektetési és likviditási szabályozások egységesítésére törekedtek. Márton Péter az interjúban bejelentette, hogy 2014. január elsején elindul, elérhetővé válik az úgynevezett Országleltár-program egy része.

Az ország vagyonának egységes nyilvántartásában a 2014. január 1-jei indulás előtt is várható előrelépés – fűzte hozzá az interjúban Márton Péter. Mint mondta: a 2012. évre vonatkozó adatok október közepétől elérhetővé válnak a nyilvánosság számára az Országleltár-program portálján.

Az Állami Számvevőszék rajta tartja a szemét a nemzet vagyonán. Az ÁSZ törvényi előírás alapján évente – így 2013-ban is – ellenőrzi állami tulajdonosi joggyakorlást. Emellett idén az ÁSZ megkezdte az önkormányzatok vagyongazdálkodásának értékelését is. A számvevőszéki ellenőrzési tapasztalatok egyértelműen alátámasztják, hogy nem lehet felelősen értékelni a pénzügyi folyamatokat és egyensúlyi helyzetet a vagyon vizsgálata nélkül.”

Forrás:
Január 1-től elérhető az Országleltár; ÁSZ Hírportál; 2013. szeptember 26.

Fékek az önkormányzati eladósodás ellen

„Több jogszabályi féket is létrehoztak a települések eladósodásának elkerülésére, de a TÖOSZ szerint mindig szükség lesz egy olyan alapra, melyből finanszírozni lehet a kiegészítő támogatásokat az önkormányzatoknak.

„Az állam megfelelő fékeket épített be az önkormányzati rendszerbe a további eladósodottság elkerülésére, a beszállítói tartozások felhalmozásának elkerülése végett viszont más könyvelési gyakorlatra lenne szükség” – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő emlékeztetett, hogy a folyószámlahiteleket nem lehet áttolni a következő évre. A kötvénykibocsátásokat már csak kormányengedéllyel lehet megtenni, 10 millió forint felett csak akkor lehet adósságot keletkeztetni, ha ezt a kormány jóváhagyja.

A nemzetgazdasági tárca lapunkkal közölte: az önkormányzatok által vállalandó kezességeket is engedélyhez kötik. A hitelfelvételhez az önkormányzatnak helyi adókat kell bevezetnie, biztosítva a hitel visszafizetésének fedezetét. Idén már nem fogadhatnak el az önkormányzatok működési hiányt tartalmazó költségvetést, ami a településeket szigorúbb gazdálkodásra kötelezi.

Schmidt arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok kettős könyvvitelében még mindig pénzforgalmi szemléletet használnak. Így egy dokumentum csak akkor kerül be a könyvelésbe, ha azt kiegyenlítették. Ezért a TÖOSZ az Állami Számvevőszékkel régóta azt szorgalmazza, hogy az eredményszemléletű kettős könyvelésre térjenek át az önkormányzatok, mivel akkor tisztán lehet látni, mennyi kötelezettségük van még a szállítók felé. Az ilyen jellegű tartozások mértéke összesen mintegy 3 milliárd forint lehet még az önkormányzati szektorban. Jellemző tartozás például a közvilágítás, a karbantartás, a belterületi utak tisztán tartása, az étkezéshez való nyersanyagok költségeinek rendezése.

Schmidt szerint a települések feladatfinanszírozására való áttérésében még finomhangolásokra van szükség, főleg ott, ahol nincs jelentős adóbevétel. Ezért folyamatos kiegészítő támogatásokra lesz még szükség, mivel egyes önkormányzatok nehezen tudják fizetni például a központi orvosi ügyeletet, a szociális ellátásokat, vagy az óvodapedagógusok októbertől megemelt bérét. A korábbi önhikis rendszer helyett szerkezetátalakítási tartalékot hoztak létre az 1997 önkormányzatot és 10 kistérségi társulást érintő, összesen 690,3 milliárd forintos adósságkonszolidáció után. Erre az évre mintegy 50 milliárd forint a keret, de a TÖOSZ elnöke szerint ezt ki kell majd pótolni mintegy 60–70 milliárd forintra. Schmidt úgy vélte, hogy 10 milliárd forintra lecsökkenhet ez a keret 3-4 év múlva, de mindig szükség lesz rá. Ugyanis egy településről elköltözhet egy nagyobb vállalkozás és akkor nem tudják hirtelen kipótolni az adóbevételeket, így szükség lehet kormányzat pótlólagos támogatási segítségére…”

Forrás:
Fékek az önkormányzati eladósodás ellen; Éber Sándor; Világgazdaság; 2013. szeptember 26.

Áttérés az eredményszemléletű számvitelre

„Az önkormányzatok eredményszemléletű számvitelre való áttérését szorgalmazza a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. Erről is beszélt a TÖOSZ elnöke egy lapinterjúban. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke legutóbb a 2012-es zárszámadás parlamenti vitájában hívta fel a figyelmet az eredményszemléletű államszámviteli rendre való áttérés jelentőségére.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzései rendkívül élesen rávilágítottak, hogy például az önkormányzatoknál a jelenleg alkalmazott pénzforgalmi számviteli módszer nem ad pontos és aktuális képet a települések pénzügyi, likviditási helyzetéről, valamint a kötelezettségeikről sem. Ezért az ÁSZ több alkalommal felhívta a figyelmet, hogy a hatékony tervezés, közpénzfelhasználás és ellenőrzés megköveteli az állami közpénzügyek átláthatóságát. Ezért fokozatosan át kell térni az eredményszemléletű számviteli rendszer alkalmazására.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke a Világgazdaságban 2013. szeptember 26-án megjelent interjúban rámutatott, hogy a TÖOSZ az Állami Számvevőszékkel együtt régóta szorgalmazza, hogy az önkormányzatok térjenek át az eredményszemléletű kettős könyvelésre, mivel akkor tisztán lehetne látni, hogy mennyi kötelezettségük van még a szállítók felé. Az ilyen jellegű tartozások összege mintegy 3 milliárd forint lehet még az önkormányzati szektorban – tette hozzá Schmidt Jenő.

Domokos László, az ÁSZ elnöke legutóbb a 2012-es zárszámadás parlamenti vitájában hívta fel a figyelmet az eredményszemléletű államszámviteli rendre való áttérés jelentőségére. Az ÁSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy ez tovább javítaná a közpénzzel és a közvagyonnal kapcsolatos átláthatóságot és elszámoltathatóságot, ami a közbizalom növelésével tovább segítené a jobb közpénzügyi gazdálkodást. Domokos László 2013. szeptember 17-én elhangzott zárszámadási expozéját itt érheti el teljes terjedelemben.

A településeket érintő ellenőrzések tapasztalatairól az Állami Számvevőszék rendszeresen egyeztet az önkormányzati szövetségekkel. A TÖOSZ vezetésével legutóbb 2013. július 19-én konzultált Domokos László, 2013. szeptember 10-én pedig az ÁSZ elnöke részt vett és előadást tartott a TÖOSZ budapesti elnökségi ülésén. A júliusi eszmecseréről szóló hírt Domokos László Hírportálján itt érheti el, a szeptemberi elnökségi ülésről szóló beszámolót pedig itt olvashatja el.

A számviteli áttérés megalapozása érdekében az Állami Számvevőszék folyamatosan térképezi fel a kapcsolódó nemzetközi tapasztalatokat is. Ennek keretében 2013. szeptember 26-27-én az ÁSZ munkatársai – az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőivel együtt – Svájcban tanulmányozzák az eredményszemléletű számvitellel kapcsolatos tapasztalatokat. A nemzetközi tanulmányútról itt olvashat bővebben.[lásd lejjebb]”

———-

„Az eredményszemléletű államszámvitel bevezetésével és működésével kapcsolatos svájci tapasztalatokat fogja részleteiben megismerni az Állami Számvevőszék, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös delegációja a svájci szövetségi számvevőszéknél.

Az eredményszemléletű számvitelre való áttérés hosszabb ideje világszerte megfigyelhető tendencia, így Svájc is ezt a számviteli elvet alkalmazza. 2014-ben Magyarországon már párhuzamosan fog létezni az államháztartási intézményeknél az eredményszemléletű számvitel és a régi módosított pénzforgalmi szemlélet. A három hazai intézmény szakemberei tanulmányozni fogják, hogy Svájcban a szövetségi állami szint hogyan valósította meg az átállást, mik voltak a jellemző problémák az új rendszer bevezetésekor, és milyen előnyök származtak belőle. A svájci eredményszemléletű költségvetési tervezés, valamint az eredményszemléletű zárszámadás számvevőszéki ellenőrzésére való felkészülés, a szükséges ellenőrzés-módszertani változások szintén a megbeszélések fontos témája lesz.”

Forrás:
Áttérés az eredményszemléletű számvitelre; ÁSZ Hírportál; 2013. szeptember 26.
Tapasztalatcsere az eredményszemléletű államszámvitellel kapcsolatban; ÁSZ Hírportál; 2013. szeptember 25.

Az EU-direktíva ellenére csúsznak az állami kifizetések

„Nem hozott látható eredményt a közszféra kifizetési határidőinek csökkentésére kialakított EU direktíva: fél évvel a hatályba lépése után mindössze két uniós ország teljesíti a 30 napos fizetési határidőt állami megrendelések esetén, de Olaszországban átlagosan 170 napot is várhatnak pénzükre a beszállítók – áll az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb jelentésében.

Évente mintegy 450 ezer munkahely szűnik meg az Európai Unióban fizetésképtelenségi eljárások miatt, a hitelezők körülbelül évi 24 milliárd eurót írnak le veszteségként és az európai vállalkozások 57 százaléka számolt már be arról, hogy számláit késve egyenlítették ki. Az unió éppen ezen az állapoton kívánt javítani a 2013. március 16-án életbe léptetett 2011/7/EU irányelvvel, amely elvileg maximalizálta a fizetési határidőket.

Ennek alapján az állami megrendelőknek, vagy a hatóságoknak 30 napon belül, illetve rendkívüli körülmények esetén 60 napon belül kell fizetniük az általuk megvásárolt árukért és szolgáltatásokért. (Ugyanakkor a vállalkozások nagyobb szabadságot élvezhetnek: nekik 60 napon belül kell kiegyenlíteniük a számláikat, kivéve, ha ettől eltérően állapodnak meg, és ha ez nem súlyosan tisztességtelen a hitelezővel szemben.)

Az Atradius Hitelbiztosítónál azt tapasztalták, hogy fél évvel a hatályba lépés után még nagyon messze van a cél: jelenleg az európai vállalkozások átlagosan 61 napot kénytelenek várni pénzükre állami megrendelés esetén. A csúcsot Olaszország tartja 170 napos átlagos fizetési időtartammal, míg Görögország a második helyen áll 159 nappal, de velük együtt összesen négy olyan tagország is van, ahol az átlag meghaladja a 130 napot. A 27 EU-tagország közül pedig mindössze Észtország és Finnország tudja tartani a 30 napos fizetési határidőt.

„Bár sokszor hallani, hogy vége a válságnak, az adatok tükrében mégis érdemes megválogatni vevőinket, hiszen még a korábban kimondottan pontos fizetőnek számító állami megrendelők is késve egyenlítik ki a számlákat. Különösen igaz ez azokban az országokban, ahol a gazdasági válság elhúzódott, érdemi növekedés pedig még nem indult meg” – mutatott rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

Érdemes megjegyezni, hogy a 27 tagállam közül mindössze 9 ország ültette át joggyakorlatába 2013. március 16-ig az irányelvet, a többiek fokozatosan (Magyarország 2013. július 1-én), de Belgium és Németország még mindig nem.

Mindeközben a korábban lelkes vállalkozások is kiábrándultabbak lettek: 2010-ben a megkérdezett cégek 46 százaléka gondolta úgy, hogy a tervezett direktíva életbe lépése jót tenne üzletmenetének, addig jelenleg mindössze 6 százalékuk hisz abban, hogy kormányaik segítik őket abban, hogy elkerülhessék a késedelmes számlakiegyenlítéseket és a fizetésképtelenségi eljárásokat. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek fele egyenesen arra számít, hogy a csúszó kifizetések növekedési kilátásaikat korlátozzák, illetve bevételkiesést okoznak.

Magyarország 2013. július 1-én adoptálta a 2011/7/EU irányelvet, azonban az új szabályokat már minden 2013. március 16-a után kötött szerződésre alkalmazni kell 2013. július 1-től kezdődően. Az első lényeges módosítás, hogy ha a felek a szerződésben nem rendelkeznek a teljesítési határidőről, akkor a pénztartozást főszabály szerint a számla, illetve a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. Ettől abban az esetben lehet eltérni és maximálisan 60 napban megállapítani, ha azt a szerződés jellege indokolja.

Változott a késedelmi kamat számításának módja is, ugyanis július 1-től kezdődően a kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére; eddig a késedelmet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat volt az irányadó. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél felszámítható késedelmi kamat a jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke, az eddigi héttel szemben.

A késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. Emellett a módosítás a késve fizetés esetén alkalmazható szankciókat is szigorította: késedelem esetén a jogosult megkaphatja a követelése behajtásával kapcsolatos költségei megtérítését legalább 40 eurónak megfelelő összegben.

Vanek Balázs szerint a Ptk. módosítási ugyan jó irányba mutatnak, azonban a gazdálkodó szervezetek részéről nem árt az óvatosság. „Az európai példák jól mutatják, hogy a fizetési határidők törvényben történő rögzítése nem garantálja automatikusan, hogy a partnerek be is tartják ezeket. Valójában még mindig a helyes követeléskezelési gyakorlat biztosítja, hogy az üzletfelek tartsák magukat a megállapodásokhoz” – hívta fel a figyelmet az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója

Az óvatosságra minden ok megvan, hiszen az Atradius Fizetési Szokások Barométerének 2013-as kiadása szerint a visegrádi országok közül továbbra is a magyar vállalkozások alkalmazzák leginkább a halasztott fizetés módszerét: a teljes külkereskedelmi és hazai céges értékesítés átlagosan 80,8 százaléka, illetve 73,6 százaléka utólagos fizetéssel bonyolódik. Mindkét átlag jelentősen a régiós (56,3 belföld és 57,3 százalékexport) és nyugat-európai átlag (48,1 százalék belföldi és 41,9 százalék külföldi értékesítés) felett van.

Ugyancsak a felmérés szerint Magyarországon az átlagos fizetési határidő 30,8 napot tett ki, de a magyar válaszadók által kibocsátott belföldi és külföldi számláik teljes értékének átlagban 24,9 százalékát és 17,8 százalékát nem fizették ki az esedékességi határidő lejártakor. A késések átlagos időtartama elérte a 23 napot – mutat rá az Atradius jelentése.”

Forrás:
Az EU-direktíva ellenére csúsznak az állami kifizetések; OrientPress; 2013. szeptember 26.

Pénzt szeretnének látni a kórházi beszállítók

„Az Orvostechnikai Szövetséghez tartozó cégek árbevételének már az egynegyedét is meghaladják a kórházi adósságok, de egyes vállalatoknál a tartozások aránya az árbevétel 30–50 százalékát is eléri – mondta lapunknak a szövetség főtitkára.

Rásky László jelezte: miközben a kórházadósságok már májusra elérték a tavaly év végi, ötvenmilliárdos mértéket, a helyzet az óta is csak tovább romlott. A Magyar Államkincstártól kapott adatok azt mutatják, hogy augusztus végére már 70,4 milliárdra forintnyi számla ellenértékével maradtak el a kórházak, ebből csaknem 30 milliárd forintot több mint 60 napja ki kellett volna fizetniük.

A tapasztalatok azt mutatják: mára már nemcsak a „hagyományosan” rosszul fizető vagy nagy intézményeknek, hanem a korábban jobban teljesítő, illetve közepes és kisebb kórházak tucatjainak is szinte kezelhetetlen mértékű a lejárt tartozásállománya. A cégek ekkora kintlévőségeket saját maguk képtelenek finanszírozni, de a magas költségek miatt a bankhitel sem járható út az alacsony árszínvonalon szállító cégeknek – magyarázza Rásky László.

Hozzátéve: a kórházak eladósodása nemcsak a cégeket, hanem a betegeket is sújtja, a gyógyítást hátráltatja. A cégek egy részének arra sincs pénze, hogy feltöltse a készenléti raktárakat, emiatt egyre több műtétet és beavatkozást is el kell halasztani, és ezért is nőnek a várólisták.

Az érdekképviselet szerint az adósságok egy részét már októberben rendezni lehetne. A kórházak beszállítói, így az egyszerhasználatos, valamint műtéti eszközöket, gépeket, berendezéseket és informatikai rendszereket szállító cégeket képviselő Orvostechnikai Szövetség a korábbi évekhez hasonlóan már az év elején jelezte az intézmények alulfinanszírozottsága miatt előre látható problémát. Tárgyaltak is az Egészségügyi Államtitkárság és az NGM Költségvetési Államtitkárságának vezetőivel, akiktől azt kérték, hogy az Egészségbiztosítási Alapban keletkező maradványnak legalább felét ne az év végén, hanem már lehetőleg október elsején kapják meg az intézmények. Így lehetőségük lenne a beszállítók felé fennálló tartozások egy részének kifizetésére. Rásky László úgy tudja, a kormány a javaslattal szinkronban lévő megoldáson dolgozik, így reményeik szerint októberben pluszforráshoz juthatnak a kórházak, amiből legalább a számlák egy részét rendezhetik.

Az augusztus végéig felhalmozott, nagyjából 38 milliárd forint maradványból mintegy 23 milliárdot ugyan felhasználtak szeptember elején a béremelésére. Rásky László szerint a még meglévő 15 milliárd forintra viszont mindenképpen szüksége lenne a beszállítóknak, mégpedig minél rövidebb időn belül.”

Forrás:
Rendezni lehetne a kórházadósság egy részét; Világgazdaság; 2013. szeptember 27.

Dolgozik a kormány a közszolgálati életpályamodellen

„ Jelenleg is dolgozik a kormány a köztisztviselőket, rendőröket és a katonákat érintő közszolgálati életpályamodell előkészítésén – mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. A szakszervezetek továbbra is azt kérték: a jövő évi költségvetésbe kerüljön be a honvédségi illetményemelés fedezete.

A honvédségi szakszervezetek jövő januártól 20 százalékos illetményemelést szeretnének. Erre reagálva az államtitkár az MTI-nek pénteken elmondta: a készülő jövő évi költségvetés keretei adottak. Ezen felül külön kormányhatározat rögzíti, hogy 2016-ig a honvédelmi tárca költségvetése nominálértéken nem csökkenhet. Béremelés az ország valós gazdasági növekedésére alapozva valósítható meg – szögezte le az államtitkár, megjegyezve: „2002 és 2010 között az akkori kormány hitelfelvétele gazdasági összeomlás szélére sodorta az országot”. „Bebizonyosodott, hogy a hitelfelvétel és az eladósodás hosszútávon nem jelent megoldást” – tette hozzá.

Vargha Tamás elmondta azt is, hogy a honvédségi dolgozókat is, mint a társadalom egészét, pozitívan érintették a kormány eddig megtett intézkedései, a megvalósult és a jövőben tovább folytatódó rezsicsökkentés, a személyi jövedelemadó kedvező változásai, a családi adókedvezmények kiterjesztése. Ezen felül a Magyar Honvédség kedvezményes lakásvásárlási lehetőséget biztosít a bérlőként szolgálati lakásban élőknek.

Czövek János, a Honvédszakszervezet (Hosz) elnöke az MTI-nek kiemelte, a HÉF ülésén is mindenki elismerte, hogy a katonák az árvizeknél, a külszolgálatokban és a mindennapi feladataik ellátása közben is magas színvonalon teljesítenek. A Hosz elnöke viszont azt is megjegyezte, hogy a katonák, akiknek a törvény írja elő, hogy akár az életük árán is védelmezzék a hazát, tizenegy éve nem kaptak érdemi béremelést.

A Hosz elnöke azt mondta: az ülésen a kormánytól és a honvédelmi tárcától azt kérték: „tegyenek meg mindent annak érdekében”, hogy a jövő évi költségvetésbe kerüljön be a honvédségi illetményemelés fedezete.

Czövek János arra is kitért, hogy az idei béren kívüli megállapodás időarányos teljesítéséről is tájékoztatást kaptak. Ezzel kapcsolatban pedig felvetették, hogy októberben egy szakértői tárgyaláson vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy az esetleges bérmaradványból novemberben-decemberben egyösszegű jutalomban részesülhessenek a Magyar Honvédség katonái és munkavállalói.”

Forrás:
Dolgozik a kormány a közszolgálati életpályamodellen; HVG.hu/MTI; 2013. szeptember 27.,

Elkészült a Kúria középtávú intézményi stratégiája

„Az Árop-1.1.19-2012-2012-0002. számú projekt 22 millió forintos pénzügyi támogatásával 2013 szeptemberében elkészült a Kúria középtávú intézményi stratégiája, mely a szervezeti- intézményi kérdések mellett kiemelt hangsúlyt fektet a Kúria jogegységesítő és joggyakorlat-elemző tevékenységének fejlesztésére. Az intézményi stratégiát egy 10 fős kúriai bírókból álló munkacsoport külső szakértő támogatásával dolgozta ki 2013 márciusától kezdődően.

A stratégia megalkotására a legfőbb ítélkező fórum szervezet rendszerének és részben működési céljainak 2012. január 1-től történő megváltozása miatt volt szükség. A legjelentősebb változás a bíróságok igazgatásának megváltozásán kívül az, hogy a 2012. január 1. napjától hatályos, a Kúriára vonatkozó törvényi szabályozás kiemelt feladatként határozza meg a Kúria részéről a jogegységesítő tevékenységet. A közvélemény és a bírói kar többi részének is jogos elvárása, hogy a Kúria középtávon is magas szinten, és egységes elvek szerint végezze ezt a feladatát. A stratégia megfogalmazói arra törekedtek, hogy egy alapos helyzetelemzést adjanak, felmérjék a Kúria jelenlegi működésének erősségeit és gyengeségeit, valamint azt, hogy milyen területen kell és lehet – a törvényi szabályozás maximális tiszteletben tartásával – beavatkozni, fejleszteni a Kúria ítélkező és jogegységi tevékenységét.

A stratégia szembenéz a szervezet és működés eddigi problémáival, empirikus adatok alapján felmérte a Kúria társadalmi elfogadottságát, a Kúria által használt jogegységesítő eszközök hatékonyságát, és tervet dolgozott ki arra nézve, hogy miképpen küszöbölje ki a jelenleg létező bizonytalanságokat és megteremtse a magas szintű – koherens és értékalapú – ítélkező és jogegységi tevékenység intézményi és szervezési kereteit. A dokumentum általános célja, a Kúria átlátható eredményes és hatékony működésének biztosítása, mely mind a társadalmi, mind a szakmai dimenziót illetően meg tud felelni a XXI. század kihívásainak.

A stratégia figyelembe veszi a régóta működő jogállami demokráciák tapasztalatait, és számot vet a történeti-társadalmi körülmények sajátosságaival. Mindezekre építve törekszik a joggyakorlat-elemzés intézményesítve eddig nem létező rendszerének kiépítésére, az alsóbb fokú bíróságokkal történő intenzívebb kapcsolattartásra, és a jogegységesítést elősegítő dokumentumok megfelelő hatásfokú publikálására. Kitér az ítélkezési tevékenység újabb dimenzióira (az európai jog alkalmazására, az alkotmányjogi panaszra és az önkormányzati normakontrollra). A stratégia alkotói egy modern legfelsőbb ítélkező fórum képét tartották szem előtt, ugyanakkor a meglévő személyi és anyagi erőforrásokra támaszkodva igyekeztek reális jövőképet felvázolni.

A stratégia sajátossága, hogy szól olyan kérdésekről is, amelyekről eddig a bírói berkeken kívül kevés szó esett: a bírósági szintek közötti megfelelő információáramlásról, az egyes jogegységesítő eszközök (kollégiumi vélemények, jogegységesítő határozatok, elvi bírósági döntések stb.) egymáshoz való viszonyáról, a közhangulat és a közvélemény felől érkező nyomás kezeléséről, a kollégiumok szerepének és a létező tanácsszerkezet modelljének átgondolásáról.

A stratégia végig kiemelt alapértékként és célként kezeli a Kúria és a bíróságok függetlenségét, ugyanakkor a közbizalom fenntartását és a hatékony működés megteremtését.”

Forrás:
Elkészült a Kúria középtávú intézményi stratégiája; Kúria; 2013. szeptember 27.

Közigazgatási, politikai informatika

Felülvizsgálták a hatósági nyilvántartások és adatok szabályozását

„Az együttműködő képességet és átjárhatóságot kiemelten szem előtt tartva végezték munkájukat a közhiteles nyilvántartásokról, valamint a nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálata című ÁROP 1.2.14. kódszámú projekt szakmai koordinátorai. A projekt kiemelt célja a különféle nyilvántartások logikai struktúrájának egységesítése és technikai összehangolása, az adatbázisok közötti technikai, informatikai együttműködő képesség megteremtése volt. A távlati cél, hogy az így létrejövő keretrendszer ésszerű határidőt szabjon az egyes nyilvántartások számára, tehát markánsan csökkentse az ügyfelek által a hatóságok felé szolgáltatandó dokumentumok számát, ezzel jelentősen rövidítve a különféle eljárások idejét.

A közigazgatás jelenleg ezres nagyságrendű különféle nyilvántartást vezet változatos jogszabályi felhatalmazások és technikai felépítés alapján. A projekt keretében feltérképezték a jelenlegi helyzet minden részletszabályát, majd hatásvizsgálatokkal alátámasztott koncepciót dolgoztak ki az adatbázisok informatikai kezelésének, strukturális felépítésének szabályozásához. Ezáltal válhat lehetővé, hogy csökkenjen az ügyfelek által a hatóságok felé szolgáltatandó dokumentumok száma, és egyben jelentősen lerövidüljön az eljárások ideje is.

A projekt keretében legalább 10 jogszabály részletes felülvizsgálata történt meg, és hangsúlyos szerep jutott az új koncepció gazdasági és költségvetési hatásainak vizsgálatára. A projektben oktatási-képzési tevékenységre is sor került és a kidolgozott módszertan és oktatási háttéranyagok a későbbiekben is hatékonyan fogják szolgálni a kormánytisztviselők oktatását.

Az interoperabilitás, azaz a különböző együttműködő szervezetek e-közigazgatási megoldásai közötti átjárhatóságot megvalósítani kívánó törekvés, egyben az Európa 2020 stratégiai program egyik fontos pontja, hiszen idővel nem csak az egyes Európai Uniós tagországokon belüli, de az országokon átívelő közigazgatási elemek összekapcsolhatóságának is kulcsfontosságú alappillére.

A projekt során kidolgozták a nyilvántartások összehangolására, igazgatásszervezési normalizálására vonatkozó előterjesztéseket, amelyek meghatározzák majd az általános elveket és protokollokat. Ezek segítségével a különféle nyilvántartások adatfelépítése, logikai struktúrája – és ennek megfelelően átjárhatósága – egységesedik, valamint meghonosítják a nyilvántartások technikai hierarchiájának hazánkban eddig ismeretlen gyakorlatát. A szakértők figyelemmel kísérik a többi Európai Uniós tagállam hasonló fejlesztéseit, átemelve belőle a Magyarországon is használható legjobb gyakorlatokat, ezzel megteremtve a lehetőségét, hogy hazánk egyre inkább bekapcsolódasson az európai szintű interoperabilitást célzó fejlesztési irányzatba.

A fenti feladatokat az Új Széchenyi Terv keretén belül, „A közhiteles nyilvántartásokról, valamint a nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálata” című, ÁROP 1.2.14-2012-2012-0001 kódszámú projektben, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, 300 000 000 Ft támogatási keretösszegből valósították meg.”

Forrás:
Felülvizsgálták a hatósági nyilvántartások és adatok szabályozását; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. szeptember 23.

Uniós pénzből újul meg a katasztrófavédelem informatikai rendszere

„ Célegyenesbe ért a katasztrófavédelem informatikai és térinformatikai rendszerét fejleszteni és egységesíteni hivatott, száz százalékban uniós forrásból finanszírozott projekt – derült ki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon tartott hétfői sajtótájékoztatón. A főigazgatóság informatikai főosztályának vezetője elmondta: a katasztrófavédelem informatikai eszközeinek csaknem egynegyedét cserélik le az év végéig, ami 1072 új eszköz beszerzését jelenti. Ezen túl térinformatikai fejlesztéseket valósítanak meg az uniós pénzből. A másfél milliárd forint értékű projektet ez év végéig kell lezárni, a megvalósítás időarányosan a tervek szerint halad – hangzott el a tájékoztatón.

Az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program keretében valósul meg az másfél milliárd forint összértékű fejlesztési projekt, amelynek során elsősorban a megyei katasztrófavédelmi informatikai struktúrákat fejlesztik majd. A fejlesztésre azért van szükség, hogy a katasztrófavédelem döntéstámogató feladatait megfelelő környezetben végezhesse, és egyéb alkalmazási rendszereit is modern technikai környezetben futtathassa – szögezte le Tanka László tűzoltó ezredes. A fejlesztés érinti a katasztrófavédelem valamennyi megyei és fővárosi telephelyét, közte az országos főigazgatóság objektumait is.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy számítógépes munkaállomásokat és szervereket cserélnek újakra, a szerverekkel együtt azok szünetmenetes áramellátását és a klimatizálását is megoldják. Kialakítanak továbbá egy biztonsági háttérobjektumot is, a katasztrófavédelem központi szervertermének „tükörképét” hozva létre, így növelve az adattárolás biztonságát.

A technikai fejlesztések után következik a komplex térinformatikai rendszerek kialakítása, amelyek a döntés-előkészítést hivatottak támogatni a katasztrófavédelemnél. Ennek során digitális alaptérképeket és szoftvereket szereznek be, és egyedi alkalmazásfejlesztéseket valósítanak meg. Utóbbiak valamennyi szakmai terület munkáját segítik a jövőben. Ilyen egyedi térinformatikai fejlesztésekkel szeretnék megoldani a polgári védelmi erők és eszközök nyilvántartását, a veszélyes áruk szállításának nyilvántartását, valamint a tűzoltógépjárművek nyilvántartását és nyomon követését.

A térinformatikai fejlesztések szükségességét a főigazgatóság informatikai főosztályának vezetője úgy magyarázta: az adatbázisokban évről évre összegyűlő rengeteg adat csupán egy számhalmazt jelent, amit nem könnyű gyorsan és hatékonyan felhasználni döntés-előkészítésekhez. Ám ha ugyanezeket az adatokat térképeken jelenítik meg, áttekinthetővé válnak az összefüggések, könnyebben értelmezhetők a bennük rejlő információk. Ugyancsak segíti a térinformatika a katasztrófavédelem tevékenységének bemutatását a témában kevésbé járatos emberek számára is – mondta Tanka László.

A mostani térinformatikai fejlesztések során egy digitális alaptérképet rendszeresítenek a katasztrófavédelemnél, ezekre pedig térképi rétegeket helyeznek el, különféle információkkal. A térképek az ország bármely pontjáról elérhetővé válnak, a megyéknél lévő eszközökkel (terepi adatgyűjtő eszközök) pedig adatokat is fel lehet vinni rájuk. Bizonyos térinformatikai alkalmazások már most is hatékonyan segítik a katasztrófavédelem munkáját – másfél éve éles üzemben így működik a teljes tűzoltósági riasztórendszer, azaz a tűzoltók teljes műveletirányítása. Ennek köszönhetően minden pillanatban tudni lehet, melyik tűzoltóautó merre jár – érzékeltette az ezredes a rendszerben rejlő lehetőségeket. További példaként említette a veszélyesáru-szállítást, amelynek során a rendszer képes megjeleníteni veszélyeztetett területeket és útvonalakat, ezzel téve biztonságosabbá az ilyen áru szállítását, mivel így könnyen ki lehet választani a lakosság számára legkisebb kockázatot jelentő útvonalakat.

Ugyancsak az uniós forrásból terveznek kialakítani fix és mobil vezetési pontokat a katasztrófavédelem intézményrendszerében. A fix vezetési pontot ahhoz az irányítóteremhez hasonlította Tanka László, amely az OKF operatív törzsének ad helyet és ahol a sajtótájékoztatót is tartották. Ezek a vezetési pontok lehetővé teszik majd, hogy katasztrófavédelmi veszélyhelyzet esetén az operatív munkát végző személyek huszonegyedik századi körülmények között, megfelelő informatikai támogatással végezhessék a döntés-előkészítést és az irányítást – szögezte le az ezredes. E pontok együttműködését (összeköttetését) is javítják, hiszen megyei redundáns adatátviteli utakat alakítanak ki. Ezen túl mobil vezetési pontokat is létrehoznak – ezt úgy kell elképzelni, hogy a szükséges technikai eszközöket, számítástechnikát gépjárművekre szerelik fel. A fix vezetési pontok esetében teljesen „szűz” beruházásokról van szó – az uniós pénzekből alakítják ki a termeket és szerzik be a szükséges irodabútorokat, természetesen a számítástechnikai eszközöket is. A mobil vezetési pontok esetében meglévő gépjárműveken végzik el a felépítmény cseréjét, a szükséges újításokkal.

Ezen túlmenően két teszt- és oktatókabinet is felépül a projekt során. Ezek részben a bevezetendő új rendszerek biztonságos tesztelését és beüzemelését szolgálják majd, valamint az állomány képzését javítják.

A projekt nagyságrendjét érzékeltetendő Tanka László elmondta: a csomag mintegy húsz közbeszerzési eljárásra tagozódik, ennek fele kisebb közbeszerzéseket jelent, míg a másik fele nagy nemzetközi vagy nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzés. A projekt megvalósítása célegyenesbe érkezett, a hardver eszközöket már leszállították, a hátralévő feladatokat az elkövetkező hónapokban végzik, ahogy az elszámolást és kifizetések ütemezését is.”

Forrás:
Uniós pénzből újul meg a katasztrófavédelem informatikai rendszere ; Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; 2013. szeptember 23.

Informatika az ellenőrzések szolgálatában

„Megkezdődött az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége szakmai szükségleteire épülő és azt támogató informatikai program fejlesztésének pilot projektje.

A projekt célja, hogy a meglévő szakmai, informatikai támogatáson túlmenően egy a szükségletekhez még jobban igazodó informatikai alkalmazás is hozzájáruljon az ellenőrzésekhez szükséges erőforrások hatékonyabb tervezéséhez és kezeléséhez. Az erőforrás-gazdálkodást támogató fejlesztés célja, hogy előrébb lépjünk az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervében rögzített feladatainak ellátásához szükséges erőforrások biztosításának logisztikai feladataiban.

Ezen túlmenően az informatikai alkalmazás hozzájárulhat az ellenőrzési folyamat még hatékonyabbá tételéhez, az ellenőrzések monitorozásához, nyomon követéséhez is. Az Állami Számvevőszék az ellenőrzéseket projektként tervezi meg és hajtja végre, amelyhez lényeges támogatást nyújthat egy, az ellenőrzések monitorozását elősegítő program bevezetése. Ezzel a fejlesztéssel gyorsabban és hatékonyabban végezhetők el azok a kontroll feladatok, amelyek biztosítják a számvevőszéki ellenőrzések szabályszerű és határidőben történő lebonyolítását.

A projekt célja továbbá, hogy megkönnyítse az ellenőrzések végrehajtását azzal, hogy automatizálja az ellenőrzött szervezetektől beérkező, az ellenőrzések lebonyolításához szükséges információkat tartalmazó adatlapok feldolgozását. Az informatikai program ezzel csökkentheti az adatfeldolgozás időigényét, és meggyorsíthatja az összegyűjtött ellenőrzési információk értékelését.

A pilot projekt befejezésének határideje 2013. november 30.”

Forrás:
Informatika az ellenőrzések szolgálatában; ÁSZ Hírportál; 2013. szeptember 26.

Informatikáért felel a Kliknél Szabó Balázs

„Szabó Balázst bízta meg az emberi erőforrások minisztere a köznevelési intézmények informatikai fejlesztésével – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Korábban a hvg.hu írt arról, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) miniszteri biztost kap, akinek a fejlesztési javaslatok kidolgozása lesz a feladata. Szabó Balázs 2009 és 2011 között a Magyar Közút Zrt. informatikai igazgatója volt.”

Forrás:
Informatikáért felel a Kliknél Szabó Balázs; Világgazdaság/MTI; 2013. szeptember 26.
Lásd még:
Miniszteri biztos érkezik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz
Az emberi erőforrások minisztere 34/2013. (IX. 27.) EMMI utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

Informatika, távközlés, technika

Brókerekkel hódíthatják a felhőt

„Gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb bevezetést eredményezhet a felhőalapú megoldások esetében, ha cloud-bróker szolgáltatását is igénybe veszik a vállalatok. A konstrukció egyik nagy előnye, hogy a megrendelő számos szolgáltatáshoz jut hozzá, azonban csak egy számlát kell kezelnie, vagyis jelentősen csökken az adminisztráció.

Gyorsabb és lényegesen egyszerűbb lehet a felhő-alapú megoldások bevezetése a vállalatoknál, ha igénybe veszik egy cloud-bróker szolgáltatását is – mutatott rá a konstrukció előnyeire Kovács Attila, a T-Systems Magyarország Zrt. projekt és szolgáltatásirányítási ágazatigazgatója. Az ilyen megoldást kínáló társaságok abban segítik a felhasználókat, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb felhő-szolgáltatást. Emellett támogatást nyújtanak egy olyan stratégia kialakításához, amellyel hatékonyan lehet majd üzemeltetni és menedzselni a következő időszak várhatóan hibrid – vagyis részben házon belüli, részben felhőben lévő – rendszereit. „Rengeteg szolgáltatás elérhető a felhőből, de nem biztos, hogy mindenki mindent onnan akar megoldani. Azonban a cloud fontos szerepet játszik, hiszen vannak olyan funkcionalitások, amelyeket egész egyszerűen csak ott találnak meg a vállalkozások, emellett számos esetben hatékonyabb lehet, ha ezt a módszert választják. A cloud-bróker egyfajta tanácsadói tevékenységet lát el, ha az ügyfél vázolja az igényeit, akkor összeállítja számára a legoptimálisabb megoldást, feltéve hogy a felhő-alapú alkalmazások jelentik a választ” – vázolta a helyzetet Kovács Attila. Mivel a felhő-alapú megoldások egyre nagyobb szerepet játszanak a cégek életében, szükség van olyan szolgáltatóra, amely a rendszerek összeválogatásában és azok integrálásában segít a végfelhasználóknak – mutatott rá a T-Systems szakembere.

Fontos szempont az is, hogy ezeket a rendszereket menedzselni kell, ráadásul lehetőleg egy felületről. „Teljesítmény- és kapacitásmenedzsment, és az ehhez kapcsolódó árazás, számlázás – egy cloud-brókernek olyan kínálattal kell rendelkeznie, amelyben egyben elérhetők ezek a funkciók” – tette hozzá Kovács Attila.

Ha a vállalatok egy előre megtervezett keretrendszeren keresztül jutnak hozzá a felhő-alapú szolgáltatásokhoz, rövidebb lesz a bevezetési idő, ráadásul lényegesen egyszerűbb lesz az átállás is, hiszen a cloud-bróker lesz a felelős a migrációért. Mivel ezek a szolgáltatók ilyen projektekre szakosodnak, kidolgozzák a hatékony és problémamentes váltáshoz szükséges eljárásokat, így elkerülhetők azok a problémák, amelyek akkor jelentkeznek, amikor hasonló feladattal korábban még nem találkozó céget bíznak meg az átállással.

További fontos előnye a konstrukciónak, hogy a megrendelő számos szolgáltatáshoz jut hozzá, azonban csak egy számlát kell kezelnie, vagyis jelentősen csökken az adminisztráció. „Tulajdonképpen egykapus kiszolgálást kap az ügyfél, ami nem csak egyszerűbbé, de olcsóbbá is teheti ezt a módszert” – közölte a T-Systems projekt és szolgáltatásirányítási igazgatója. Emellett a cloud-bróker elvégzi a szolgáltatási szintek szinkronizálását is, illetve ha szükséges rögtön egy nyelvi integrációt is meg lehet valósítani.

„A T-Systems-nek természetesen megvannak a saját felhő-alapú szolgáltatásai, de elmozdultunk ebbe az irányba is, gyakorlatilag cloud rendszerintegrátori és brókeri feladatot tudunk majd ellátni. Az Office 360 esetében például már úgy működünk, mint egy „bróker”, és saját virtuális adatközponti szolgáltatást tudunk kínálni” – mondta el Kovács Attila. A társaságnál jelenleg a cloud brókeri tevékenységhez szükséges saját rendszerek és informatikai környezet kialakításán dolgoznak, de már megkezdték az ügyfelek toborzását is. A vállalat szakértője szerint a közép- és nagyvállalatok számára megéri majd, ha egy ilyen szolgáltatóval dolgoznak együtt.

„A felhő-alapú rendszerek bevezetésének költségeit ugyan megnövelheti a bróker szerepvállalása, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezekre a feladatokra a vállalatoknak amúgy is erőforrásokat kellene fordítaniuk. Ha az összes kapcsolódó költséget figyelembe vesszük, akkor valószínűleg kedvezőbb eredmény jön ki, ha cloud bróker szolgáltatását veszik igénybe a bevezetéshez. Olyan vállalkozás végzi az integrációs tevékenységet, a portfólió kiválasztását, amelynek már tapasztalata van ebben, így sokkal gyorsabb lehet a folyamat” – mutatott rá Kovács Attila.

Út a felhőbe – Cél a költséghatékony működés
A vállalkozások többnyire azokat a szolgáltatásokat veszik igénybe a felhőből, amelyeknél már régóta nem számít, hogy honnan és hogyan üzemeltetik, mint például a levelezés, vagy a tárterület, vagy az alaptevékenységhez nem kapcsolódó, kiegészítő funkciókat, amelyeket költséghatékonyabb így megvásárolni. Amikor arról dönt egy cég, hogy házon belül oldjon meg egy feladatot, vagy felhő-alapú megoldást vegyen igénybe, érdemes a költséghatékonyságot a rendszer egész életciklusára kivetítve vizsgálni. Fontos tényező az is, hogy van-e beruházási keret, vagy pedig a folyamatosan érkező bevételekből tudják finanszírozni a rendszer működését. Célszerű átgondolni azt is, hogy mennyire változó volumenű az üzleti tevékenység, hiszen a cloud szolgáltatásoknál rugalmasan skálázható a kapacitás és teljesítmény.”

Forrás:
Brókerekkel hódíthatják a felhőt; Világgazdaság; 2013. szeptember 23.

Modern, magyar, és a fél ország használja

„Nemrég aránylag rövid ideig nem volt elérhető a magyar egyetemek honlapjainak többsége. A hibát hamar elhárították, de mivel éppen akkor kezdődött a szemeszter, elég sokan észrevették a kiesést. Hogy lehet, hogy egyszerre ennyi intézmény szakadt le a netről? A válasz kézenfekvő: egy hálózaton vannak, az úgynevezett HBONE-on. Ebből többnyire csak előnyük van, úttörő technológiákat alkalmazó, nagyon gyors háló köti össze a kutatókat, diákokat, oktatókat. Annyira gyors, hogy simán lehet rajta videokonferenciázni is, sőt ezen megy az adat a svájci CERN-be is.

Szeptember 3-án a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) rendszerében a központi DWDM-eszköz (dense wavelength-division multiplexing) meghibásodott: tönkrement a Flash-kártyája. Ez az eszköz felel azért, hogy meglegyen az összeköttetés a HBONE hálózat tagjai között. Az átlagfelhasználók ebből csak annyit vettek észre, hogy nem megy több egyetem honlapja.

A HBONE a hazai felsőoktatási, kutatási közösség országos adathálózata, amely a hazai egyetemeket, főiskolákat, kutatóintézeteket köti össze ma is gyorsnak számító, 40-100 gigabit per másodperces sávszélességgel. Kutatóhálózat 1986 óta létezik, több lépésben fejlesztették, úttörő szerepet játszott a hazai távközlés fejlődésében.

Az a feladata, hogy biztosítsa Magyarországon a tudományos kutatás, az innovatív fejlesztés, valamint a minőségi felsőoktatás területén az EU legfejlettebb országaihoz hasonló informatikai alapinfrastruktúrát. A HBONE-nal érhető el számos, a kutatás-fejlesztést és oktatást támogató szolgáltatás és alkalmazás, mint például az olcsó petabájt méretű adattárolók, extrém nagy számítási kapacitású szuperszámítógép-rendszerek vagy az egyetemek közötti ingyenes videohívást biztosító full hd videokonferencia-rendszer.

Fénnyel megy
A HBONE úgynevezett hibrid IP-DWDM típusú hálózat: alsó, internethez közvetlenül nem kapcsolódó rétegét egyszerre több hullámhosszú fénnyel működő (dense wavelength-division multiplexing, DVDM) optikai összeköttetések képezik, a felső réteg viszont egy megszokott, belső hálózatokat és az internetet is alkotó IP-hálózat, ehhez csatlakoznak az egyetemek hálózatai is, és így kapcsolódunk a GÉANT (Gigabit European Academic Networking Technology) nevű európai kutatóhálózathoz is.

A legutóbbi nagyobb, HBONE+-nak keresztelt hálózatfejlesztés eredménye, hogy a DWDM-et másoktól eltérően nem csupán a gerinchálózatban alkalmazza, hanem egészen a nagy végfelhasználókig viszi, így ők is élvezhetik a hatalmas sebességet. A DWDM-hálózat lényege, hogy az optikai kapcsolatokon párhuzamosan különböző hullámhosszú (színű) fényhullámot alkalmaznak, így az egyszerű optikai hálózatokhoz képest többszörös és viszonylag könnyen bővíthető az adatátviteli kapacitás.

Jelenleg a HBONE húsz fényhullámmal működik, ezekből mindegyik elméletileg 100 gigabit per másodperces maximális sávszélességet biztosíthat a felsőoktatási intézmények között, de erre egyelőre nincs szükség, 40 gigabites sávszélességnél többet nem használnak ki.

Tesztelni jó
A NIIF Intézet által üzemeltetett hálózat felső rétege azért még ugyanúgy IP-protokollt alkalmazva lóg a neten, mint a többi, internethez kapcsolódó hálózat. A többitől az különbözteti meg, hogy hálózati szinten lehet rajta kísérletezni, ki lehet próbálni a jövő internetét a laborokon kívül.

A HBONE+ volt az első országos méretű magyar hálózat, ahol 2002-ben kísérleti jelleggel bevezették a mostani internetes címzést felváltó IPv6-ot, ami 2005 óta már szolgáltatásként működik. Ez az első országos méretű magyar hálózat, ahol 2010 óta DWDM-kísérleteket lehet végezni. Sőt, 2012 év végén elsőként ez a hálózat tette lehetővé a svájci CERN és a budapesti CERN@Wigner 100 gigabit per másodperces összekötését.

A HBONE-t üzemeltető NIIFI-nek azonban nemcsak hálózata van, hanem több egyéb szolgáltatása is, amelyek nélkül az európai kutatók manapság nem tudnának létezni. Ilyen például az egyetemeken szabad wifit biztosító, Eduroam, az az egységes azonosítást biztosító eduID, a hd videokonferencia-rendszerek, valamint a szuper-számítástechnikai (teraflop per másodperces) kapacitások.

A közoktatásba is jön a csúcstechnológia
Az NIIFI hálózatát 2-2,5 millió felhasználó használja, gyakran anélkül, hogy egyáltalán tudna róla. A NIIFI tagintézményei a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, közgyűjtemények, köznevelési intézmények. Ez több százezer felhasználót jelent az egyetemi oktatókon és hallgatókon át, a kutatókon, könyvtárosokon keresztül egészen az általános és középiskolás diákokig és tanárokig.

A felsőoktatás ugyan száguld, de ugyanez már nem mondható el a közoktatásról. Sok helyen még szinte azok az eszközök vannak, amiket az első beszerezéseknél elnyertek, a hálózatúak elég lassúak.

Tavaly a kormány a NIIFI feladatává tette, hogy három év alatt a köznevelési intézmények internetelérése és kapcsolódó szolgáltatásai a felsőoktatáshoz hasonló szintűek és európai színvonalúak legyen. Első lépésként új, 100 megabit per másodper feletti forgalom átvitelére is alkalmas eszközöket telepítenek mintegy 4600 iskolában.”

Forrás:
Modern, magyar, és a fél ország használja; Laza Bálint; Index.hu; 2013. szeptember 25.

Bankok a felhőben?

„A pénzintézetek számítanak hagyományosan a legerősebben szabályozott informatikával rendelkező iparágnak. A felügyeleti szervek roppant konzervatívan állnak az adatkezelés és -biztonság kérdéseihez, emiatt fel sem merül a szolgáltatásként igénybe vett IT – tartja a közvélekedés. A valóság ettől némileg eltér, és gyorsan változik.

Tegnap zajlott az Eurocloud Magyarország konferenciája, az Eurocloud Day. A rendezvényen a nyilvános felhők használatának számtalan aspektusa kapott megvilágítást, így a magyar és európai szolgáltatók/szolgáltatások lehetőségeiről, a startupok sikeres hozzáállásáról vagy épp a cloud-trendek előrejelezhetetlen voltáról. A napot esettanulmányok zárták, különböző kis és nagy cégek beszéltek felhős tapasztalataikról.

Az alábbiakban a bankszektor és a felhő kapcsolatáról szóló kerekasztal-beszélgetés összefoglalója olvasható, ebben a panelben jött elő a legtöbb fontos érv a felhő használata mellett és ellen.

A felhő nem tilos, de különbség van az adatok között
Elméletileg a bankszektor minden területén használható a cloud – mondja Dékány Csilla ügyvéd, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda tagja, a PSZÁF által tavaly közzétett, híres levélre hivatkozva. A cloud-szolgáltatónak azonban pontosan ugyanolyan kritériumoknak kellene megfelelnie, mintha bank lenne, emiatt ez érdemi könnyebbséget nem hozna. A különböző adatok között azonban lehet differenciálni: saját használatra a cloud gyakorlatilag megkötések nélkül használható (például a marketing-osztályon), ahogy azonban közelebb kerülünk a központi kompetenciához (hitelezés és betétek), annál korlátozottabb a mozgástér.

A szabályozás jelenleg igen egyenetlen és egészen abszurd elemekkel is rendelkezik. Nem veszi például figyelembe a titkosítást, vagyis külső szolgáltatóhoz még erős titkosítással ellátott ügyféladatok sem kerülhetnek ki. Az ilyen adatokra titkosítástól függetlenül ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mintha a bank tiszta szövegként küldené ki a betétesek nevét és címét, ez pedig de facto tiltással ér fel.

Sokszor megfogalmazott tanulság, hogy érdemes különbséget tenni a különböző céges adatok között, függően azok értékétől – hívja fel a figyelmet Braun Péter is, a Vezető Informatikusok Szövetsége képviseletében (egyébként az OTP igazgatósági tagja). Braun szerint kategorizálni kell a banki adatokat, és gondoskodni arról, hogy ügyféladatok semmilyen körülmények között ne kerüljenek illetéktelen kezekbe.

A differenciálás eredménye, hogy egyes területeken viszont igenis bevethető a felhő. Jakab Péter, a Magyar Bankszövetség bankbiztonsági csoportjának vezetője, egyébként az MKB biztonságért felelős ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy saját cégénél sikeresen szervezték ki a belső levelezési rendszert. Az igénybe vett felhős szolgáltatás rendelkezik a szükséges tanúsítványokkal, a használatra pedig a PSZÁF is áldását adta.

Az olcsóság vész el
A felhős szolgáltatások mellett szóló legfontosabb érv jellemzően gazdasági. Alacsony (sokszor nulla) kezdő befektetéssel beindítható, és viszonylag olcsón, pontosan számítható költségek mellett vehető igénybe. Az erős szabályozási és auditálási feltételek azonban pont ezt ássák alá: a bank és a hatóságok által végzett rendszeres ellenőrzések, a megfelelési kényszer miatt a szolgáltatás nyújtásának költségei nagyon megemelkednek.

A Jakab Péter érvelése szerint az alacsony tőkeigény sem túl érdekes a bankok számára. A startup-kultúra elharapózásában nagy szerepe van a kiszervezett informatikának, a rendkívül alacsony belépési korlát miatt. Egy kis, tőkeszegény cég is célozhat azonnal a világpiacra, nem kell minden területen kompetenciát építenie, nem kell eszközöket vásárolnia. Egy bank esetében ezek azonban elhanyagolható tényezők, egy piacra való belépés változatos költségei mellett eltörpül az informatika felépítésének tőkeigénye.

A felhő nem felejt
A felhőbe bemenni egyszerű, de nagyon nehéz azt adott ponton otthagyni. És amennyiben sikerül is a szolgáltatóváltás vagy a hazaköltözés, az adatoknak, az igénybe vett szolgáltatásnak nyoma marad – szándékosan vagy véletlenül nem törölt meghajtók, biztonsági incidensek információi mind a felhőben maradhatnak jóval az után is, hogy a szolgáltatás nyújtása befejeződött – figyelmeztet Braun Péter.

Braun szkeptikus azzal kapcsolatban is, hogy nem ad-e fel a bank túl sokat a felhővel. A banki rendszerek hagyományosan az üzleti intelligencia (BI) valóságos kincsesbányái, amelyből felszínre hozható, hogy mely ügyfél (vagy épp alkalmazott) hol, mikor, mit csinált, és viselkedése hogyan befolyásolható a bank által. Ma ez az adathalmaz egy modern bank működéséhez elengedhetetlen, a kiszervezéssel azonban ezek jó részéről a bank lemondana. A felhős modellben az adatok a szolgáltatónál keletkeznek, ezek gyűjtése és lekérése nem közvetlen, és például visszamenőlegesen egy új adat bekérése megoldhatatlan lehet.

Vannak persze olyan problémák, amelyek megoldás lehet a kiszervezés. Braun példaként a jelentéseket hozza fel, amely egy maximálisan szabályozott, kötött terület. A pénzügyi szervezetek igen részletes és folyamatosan változó jelentéseket kötelesek rendszeresen küldeni, a bank belső fejlesztői kapacitását szinte teljes egészében lefoglalja a folyamatos módosítások lekövetése. Ha a szabályozói oldal üzemeltetne és fejlesztene egy ilyen jelentési platformot, azzal a bankok válláról nagy terhet venne le – mondja Braun.

Privát a jövő
A cloud-szerű üzemeltetést érdemes megvalósítani házon belül – mondja Martin Melkowitsch, a Raiffeisen bank vezérigazgató-helyettese. A privát felhő, mint üzemeltetési modell hatalmas változásokat hoz a banki alkalmazások futtatásában is menedzsmentjében, és az is pontosan látható, hogy mely részlegek mekkora erőforrásokat használnak fel. Az ilyen adatok fontos racionalizálási lépések alapjául szolgálhatnak, ami az IT-büdzsé hatékonyabb elköltéséhez vezethet.”

Forrás:
Bankok a felhőben?; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2013. szeptember 25

Számítógépéről is küldhet papír levelet

„A legkorszerűbb informatikai technológiákat alkalmazza az itthon nemrégiben bemutatkozott innováció, a hibridlevél. A hasonló nevű cég által bevezetett szolgáltatás lényege, hogy a legfejlettebb adatbiztonsági szabványoknak is megfelelve postai levél küldését teszi lehetővé a számítógépről, ezzel egyszerűsíti és meggyorsítva a folyamatot.

A hibridlevél ötlete nem új: minek kellene kinyomtatni a leveleket és elvinni a postára, ha – némi túlzással – a számítógépről a postaládába is nyomtathatok? A Hibridlevél Kft. több mint egyéves fejlesztés és negyedéves tesztelés után elsőként valósította meg az ötletet Magyarországon.

A hibridlevél küldéséhez a felhasználó a számítógépén megszerkeszti a levelet, majd elektronikusan elküldi a szolgáltatónak, ahol 24 órán belül kinyomtatják, borítékolják és postázzák azt, így a címzett akár már másnap megkaphatja.

Nem olvasnak bele
A rendszer teljesen automatikus, emberi beavatkozás nélkül jutnak el a fájlok a nyomtatókig. A hibridlevél rendszerében a teljes dokumentumkezelési lánc titkosított csatornán keresztül zajlik, elsősorban EV SSL (Extended Validation SSL) titkosítás felhasználásával, ami azt jelenti, hogy nem csak a domaint, hanem a szolgáltatást nyújtó céget is ellenőrizték.

Maga a gyártási lánc is teljesen zárt, tehát minden feldolgozás üzemen belül egy izolált (internet nélküli) hálózaton történik. Az adatokat magyarországi TIER 3-as biztonsági szintű adatközpontban tárolják.

Böngészőből is feladható
A levelek feladása három módon történhet: webes felületen, virtuális nyomtató segítségével valamint API-n keresztül.

Webes felületen a kész dokumentumot lehet feltölteni egy e-mail megírásához hasonló felhasználóbarát módszerrel. A virtuális nyomtatóval való küldéshez telepíteni kell egy szoftvert, amellyel lényegében bármilyen szoftverből lehet levelet küldeni – ebből lehetséges a nyomtatás. A rendszer jelenleg elsősorban a Microsoft Word (.doc; .docx) és Adobe Acrobat (.pdf) formátumokat támogatja. A nagy, havi 10 ezer levél feletti forgalmat bonyolító cégek számára elérhető a Hibridlevél Pro szolgáltatás, amellyel API-n keresztül nagy mennyiségben lehet adatokat átadni. Ez lényegében két rendszer közötti kommunikáció, amely lehetővé teszi külső CRM, ERP, számlázó rendszerekből való adatfogadást.

A szolgáltatás főbb felhasználási területei a számlák, a felszólítólevelek, a direkt marketing levelek, egyenlegek, értesítések küldése. A fejlesztő Hibridlevél Kft. reményei szerint a hibridlevél forradalmasítja a postai levélküldést.”

Forrás:
Számítógépéről is küldhet papír levelet; HVG.hu; 2013. szeptember 26.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az e-útdíj a július 1-i bevezetés óta több mint 30 milliárd forintot hozott a költségvetésnek

„Az elektronikus útdíj a kormányzat presztizsberuházása lett: három hónap alatt valósították meg a tervezett 42 milliárd mintegy feléből. Az e-útdíj a július 1-i bevezetés óta több mint 30 milliárd forintot hozott a költségvetésnek – tájékoztat Kibédi-Varga Lajos, az Állami Autópályakezelő Zrt. e-útdíj szakmai projektszóvivője.

Senkinek nem okoz gondot megváltani a viszonylati jegyet?
Országszerte háromszáz kioszkon lehet viszonylati jegyet váltani, várhatóan ezek száma a közeljövőben tovább bővül. Azonban néhányan mintha nem tudnák, hogy nem elég az útvonalat a kioszkon megtervezni és az útvonalat kinyomtatni, az útdíjat a benzinkút pénztáránál ki is kell fizetni – hiszen a viszonylati jegy csak a kifizetést követően jogosít fel úthasználatra. Nem is kell feltétlenül minden reggel, indulás előtt a benzinkútnál pepecselni, ha a fuvarozó regisztrál a HU-GO oldalon. Természetesen az útvonalat meg lehet tervezni és a jegyet meg lehet váltani az interneten keresztül is. Ha jól tervezhető fuvarfeladatai vannak egy vállalkozónak, akár egy óra alatt előre megtervezheti az egész hetet. Az interneten keresztül ugyanis 30 nappal előre megváltható a jegy, s ha meghiúsul a fuvar, az érvényességi napot megelőző nap végéig a jegy akár vissza is váltható. Az elektronikusan igazolt jegy az e-tickethez hasonlóan automatikusan jogosít az úthasználatra, nem szükséges a bizonylatot kinyomtatni sem.

Zavart okozhat, hogy sokan még a matricás rendszer szerint gondolkodnak.
Korábban az egy napos sztrádamatrica megvásárlója arra vette az útját, amerre akarta. Manapság, ha azt látják a fuvarozók, hogy éjfélig érvényes az e-útdíjas viszonylati jegy, sokszor nem veszik komolyan, hogy az érvényességi időn belül nem lehet többször oda-vissza megjárni az adott útszakaszt. A viszonylati jegy ugyanis kizárólag a megtervezett útvonalra, egy irányban biztosít egyszeri úthasználati jogosultságot. Az ellenőrző kapuk kalauzként, működnek, s mintegy érvényesítik a viszonylati jegyet. Hasonlóan a vonatjegyhez: hiába érvényes egy MÁV jegy akár holnap éjfélig, ha egyszer felszálltam egy gyorsvonatra, és a kalauz kezelte a jegyet, már nem utazhatok máshová. Éppígy fontos odafigyelni az időbeni korlátra is: ha például két napig veszteglünk egy állomáson, a viszonylati jegy érvényét veszti.

A fedélzeti eszköz használata nem szorítja ki a viszonylati jegyet?
A rendszer a többi európai rendszerhez hasonlóan alapvetően a fedélzeti eszközökkel tett bevallásra méretezett, a viszonylati jegy magyar sajátosság, kiegészítő lehetőség azok számára, akik nem szeretnének fedélzeti eszközt vásárolni. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy fedélzeti eszköz segítségével történő útdíj fizetésnél az utazás előtt mindig ellenőrizni kell, hogy a fedélzeti eszköz megfelelően működik-e, továbbá hogy rendelkezésre áll-e az utazáshoz szükséges egyenleg. Elméletileg a reggeli indulás előtt a gumik állapotát és a lámpák működését is ellenőrizni kellene a gépjárművön, de ugyan ki teszi ezt meg nap-mint nap?! Pedig nagyon is kellene! Vannak olyan kamionok, melyekbe bele van építve a járműkövető egység, és vannak olyan eszközök, amelyek a szivargyújtóhoz csatlakoztathatóak. Nem a fuvarozó, nem a diszpécser, és még csak nem is a fedélzeti egység küldi az adatokat az ÁAK-ba, hanem az úgynevezett bevallási közreműködők, azaz a flottakövető szolgáltatást végző cégek. Ezt azért fontos tudni, mert a közel negyven magyar járműkövető szolgáltató közül, amelyekkel az ÁAK szerződést kötött, jelenleg csak a 21 auditált szolgáltató eszközeivel lehet bevallást végezni. A járművezetőnek tehát indulás előtt ellenőriznie kell, hogy a fedélzeti eszközön az üzemszerű működést jelző LED-ek világítanak-e (ezek eszköztől függően különbözőek lehetnek): az egyik azt jelzi, hogy az eszköz működik, a másik, hogy szolgáltat adatot, a harmadik pedig azt, hogy az adott járműhöz regisztrált profilhoz tartozik-e feltöltött egyenleg. Azt tartanánk szerencsésnek, ha a fuvarozók háromnegyede fedélzeti eszközzel vallana be, és a viszonylati jegy megmaradna kiegészítő lehetőségnek mindazok számára, akik csak ritkán teljesítenek fuvarozói feladatokat, vagy netán olyan tranzitfuvarozók, akik az életben legfeljebb egyszer szelik át Magyarországot.

”

Forrás:
Láthatatlan kalauz; Heti Válasz; 2013. szeptember 24.

Internetes egyetemi távoktatásba fogott Nagy-Britannia

„Nagy-Britannia is elindította saját internetes távoktatási projektjét, amelynek keretében a szigetország több mint húsz egyeteme kínál ingyenes online tömegkurzusokat a tanulni vágyóknak. A tanulókat webkamerán át azonosítják, de hivatalos minősítést csak felügyelet mellett írt teszttel lehet szerezni.

David Willetts felsőoktatásért és tudományért felelős brit államtitkár szerint az egyetemi oktatáshoz való hozzáférés kiterjesztése többé nem „tégla és malter” függvénye lesz. Hozzátette, a projektben való részvétel segít az egyetemeknek lépést tartani a kurzusaik iránti növekvő igénnyel, különösen a tengerentúli diákok tekintetében. A FutureLearn elnevezésű új oktatási projekt 21 brit egyetem – köztük a birminghami, a sheffieldi és a bristoli -, valamint a dublini Trinity College és az ausztrál Monash Egyetem közreműködésével indul. A diákok többek közt mobiltelefonon és otthoni számítógépen is követhetik az órákat. A British Library, a British Museum és a British Council a tananyagokhoz való hozzáférést fogja biztosítani a diákok számára.

Ez idáig húsz rövid – egyebek közt a webtudományba, a III. Richárd-korabeli Angliába és a pszichológiába betekintést engedő – kurzust jelentettek be, amelyekből nyolc már az idén elindul. A kísérleti fázisban a hallgatóknak feleletválasztós teszteket kell kitölteniük és nem kapnak hivatalos minősítést. csatlakozott egyetemek reményei szerint sokakat érdekelni fog a lehetőség, hogy egyetemi szintű kurzusokon vehet részt utazás és költség nélkül, illetve a saját időbeosztásához igazítva. A projekt továbbá ízelítőkurzusokat is kínál az egyetemválasztással küszködő fiataloknak.

A FutureLearn keretében indított kurzusok mindegyikére 20 ezer diákot várnak. A szervezők arra alapozzák várakozásaikat, hogy amikor az edinburghi egyetem ajánlott online tömegkurzusokat egy amerikai hálózaton keresztül, több mint 300 ezer diák regisztrált az órákra, míg a University of London nemzetközi programja több mint 200 ezer résztvevőt vonzott. A projektben részt vevő Open University rektora, Martin Bean szerint néhány egyetem idővel biztosan fontolóra veszi, hogy hivatalos minősítést is adjon az online órák hallgatóinak. Simon Nelson projektigazgató szerint a FutureLearn igyekszik erős online közösséget összekovácsolni, amelyben közösségihálózat-szerű kommentoldalak egészítik ki az órák anyagát.

Az Egyesült Államokban tavaly elindított online tömegkurzusok nagy hatással bírnak, különösen, hogy olyan élvonalbeli egyetemek állnak a projekt élén, mint a Harvard, a Massachusettsi Műszaki Egyetem és a Stanford. A kurzusok heves vitát váltottak ki a felsőoktatás költségeire vonatkozóan, illetve, hogy egész pontosan miért is fizetnek a diákok, amikor rengeteg információ és speciális egyetemi tanagyag elérhető az interneten is. Az amerikai kurzusok némelyikén már hivatalos minősítést is szerezhetnek a diákok, amennyiben fizetnek érte, hogy felügyelet mellett írhassanak teszteket.”

Forrás:
Internetes egyetemi távoktatásba fogott Nagy-Britannia; SG.hu; 2013. szeptember 23.

Nem adja fel a Magyar Posta riválisa

„Nem adja fel a Magyar Posta osztrák hátterű riválisa, és újra be fogja nyújtani az NMHH-hoz az engedélykérelmet.

Bár első nekifutásra nem engedték belépni a könnyű levelek piacára az Osztrák Postához tartozó Feibra Kft-t, a cég tervei között továbbra is szerepel a címzett terjesztéssel kapcsolatos engedély megszerzése. „Ismét be fogjuk nyújtani az engedély kérelmet. Ezen dolgozunk, pontos időpontot még nem tudok mondani” – közölte lapunkkal Orosz Tibor, a Feibra ügyvezető igazgatója. A cég korábban Budapesten és az agglomeráció 15 városában lépett volna be az ötven grammnál kisebb küldemények piacára, de az NMHH nem adta ki számára a szolgáltatási engedélyt. Tavaly 2,1 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 276 millió forintos veszteséggel zártak.

Az NMHH közel öt hónapos herce-hurca után áprilisban döntött úgy, hogy a Feibra Kft. egyelőre nem felel meg valamennyi előírt jogszabályi feltételnek. A vizsgálat során a hatóság a többi között megállapította, hogy a cég számviteli eljárásai nem kellően áttekinthetőek. A rivális nélkül maradt Magyar Posta így időt nyert a fejlesztésekre. Az állami vállalat legutóbb szeptember 18-án kötött szerződést a Getronics Kft összesen 431 millió forint értékben. A kiválasztott cégnek 150 napja van arra, hogy a 35 darab csomagautomatát üzembe helyezze, de opcionálisan további 15 darabot még biztosítania kell.”

Forrás:
Nem adja fel a Magyar Posta riválisa; Vég Márton; Világgazdaság; 2013. szeptember 26.

Új uniós kezdeményezés az innováció és a digitális készségek terjesztéséért az iskolákban és az egyetemeken

„Az EU-ban a kilenc év alatti tanulók több mint 60%-a az iskolai oktatás keretében továbbra sem találkozik digitális oktatási eszközökkel. Az Európai Bizottság ma ismerteti „Megnyíló oktatás” elnevezésű cselekvési tervét, amelynek célja pótolni a digitális eszközök terén meglévő hiányosságokat, hogy az iskolák és egyetemek biztosítani tudják azt a magas szintű oktatást és digitális készséget, amely 2020-ra a munkahelyek 90%-ához alapkövetelmény lesz. A Bizottság a mai napon indította el az Open Education Europa internetes honlapot, mellyel új kezdeményezésének kíván kezdőlökést adni, és ahol a diákok, oktatási szakemberek és intézmények szabadon felhasználható oktatási forrásanyagokat oszthatnak meg.

Az uniós országok diákjainak 50–80%-a soha nem használ digitális tankönyvet, gyakorló szoftvereket, interneten nézhető/letölthető tananyagokat, szimulációs vagy oktató játékokat. Az alap- és középfokú képzésben dolgozó tanárok többsége saját bevallása szerint „nem mozog magabiztosan” a digitális világban, nem tudja hatékonyan tanítani a digitális készségeket, és 70%-uk továbbképezné magát az ikt-eszközök használata terén. A lettországi, litvániai és cseh köztársaságbeli tanulóknak van a legjobb esélyük (több mint 90%) arra, hogy az iskolában internetes hozzáférésük legyen – kétszer annyi, mint görög- vagy horvátországi társaiknak (45% körül).

A digitális átállás a felsőoktatást is kihívások elé állítja: mivel a következő évtizedben jelentős mértékben nőni fog a diákok száma, az egyetemeknek is korszerűsíteniük kell hagyományos oktatási módszereiket, a személyes jelenlétet kombinálva az online oktatási eszközökkel – például nyitott online tömegkurzusok (MOOC) formájában, melyek keretében a diákok bárhol, bármikor és bármilyen eszközzel hozzáférhetnek az oktatáshoz. Számos egyetem még nem készült fel erre a váltásra.

A „Megnyíló oktatás” cselekvési terv – Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős uniós biztos és Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke és a digitális menetrendért felelős európai biztos közös kezdeményezése – három fő területre koncentrál:

  • Innovációs lehetőségeket kíván teremteni az oktatási szervezetek, oktatók és tanulók számára;
  • Segíteni kívánja a nyitott oktatási segédanyagok tágabb körű használatát, és biztosítani azt, hogy az állami forrásokból készült oktatási anyagok mindenki számára hozzáférhetőek legyenek; továbbá
  • Javítani kívánja az iskolai ikt-infrastruktúrát és hálózati kapcsolatokat.

„Az oktatási színtér drasztikus változáson megy át az iskolától az egyetemig és azon is túl: a nyílttechnológia-alapú oktatás rövidesen minden korosztályban nemcsak hasznos, hanem egyenesen megkerülhetetlen lesz. Többet kell tennünk azért, hogy elsősorban a fiatalság el tudja sajátítani azokat a digitális készségeket, amelyekre a jövőben szüksége lesz. Nem elég megérteni egy alkalmazás vagy program használatát; olyan kreatív fiatalokra van szükségünk, akik újra tudják alkotni ezeket a programokat. A „Megnyíló oktatás” kezdeményezés arra irányul, hogy nyitottá tegyük az embereket az új tanulási módszerek iránt, jobban foglalkoztatható, kreatív, innovatív és vállalkozó szellemű polgárokat nevelve belőlük,” fejtette ki Vasziliu biztos.

Nelli Kroes bizottsági alelnök hozzátette: „Az én álmom az, hogy 2020-ra minden osztályteremben legyenek digitális eszközök. Az oktatásnak követnie kell a való életet; nem válhat valamiféle párhuzamos univerzummá. A fiatalok életük minden területén élni akarnak a digitális technológia lehetőségeivel. Szükségük van a digitális készségekre ahhoz, hogy munkát kapjanak. Minden iskolának és egyetemnek – és nem csak néhánynak – ezt a realitást kell tükröznie.”

A „Megnyíló oktatás” cselekvési tervhez kapcsolódó kezdeményezések az EU oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, az Erasmus+, az új kutatási és innovációs program, a Horizont 2020, valamint az uniós strukturális alapok finanszírozásával valósulnak meg. Az Erasmus+ finanszírozza például az oktatási szolgáltatóknak a technológiai váltáshoz igazított üzleti modelljeit, illetve támogatja az oktatók továbbképzését nyílt online kurzusok keretében. Minden, az Erasmus+ program támogatásával kidolgozott segédanyag nyílt felhasználási engedélyekkel szabadon hozzáférhető lesz a nagyközönségnek.

Háttér
A világhálóval összekapcsolt társadalmainkban a különböző korosztályokból mind többen használnak mindennapi életükben digitális technológiákat. Az iskolában ugyanakkor sok gyerek olyan rendszerben találja magát, amely nem tükrözi ezt a mindennapi realitást.

Az online világ megváltoztatja a tanulás forrásait, módszereit és örömeit. A következő 10 év során az e-oktatási piac várhatóan a tizenötszörösére nő, az egész oktatási piac 30%-át fedve le. E fejlődés előnyeit minden európai polgár számára elérhetővé kell tenni.

Az oktatóknak és a politikai döntéshozóknak a kezükbe kell venniük e folyamat irányítását, nem pedig hagyni, hogy a dolgok megtörténjenek velük.

Az ikt-k iskolai használatáról készült közelmúltbeli felmérés szerint csak minden negyedik 9 éves tanuló tanul „digitálisan jól felszerelt iskolában” – ahol új eszközök, gyors szélessávú internet (legalább 10mbps) és kiváló hálózati hozzáférés (honlap és e-mailes hírlevél a tanulóknak és oktatóknak, helyi hálózat, virtuális tanulási környezet) áll rendelkezésre. A 16 éveseknek is mindössze a fele jár „digitálisan jól felszerelt intézményekbe”, és a középfokú oktatás résztvevőinek 20%-a még soha vagy szinte soha nem használt számítógépet iskolai feladatai elkészítéséhez.

A „Megnyíló oktatás” program sikeres megvalósulása érdekében a jövő nyáron teszi közzé ajánlásait a felsőoktatás korszerűsítésével foglalkozó magas szintű munkacsoport. A Vasziliu biztos kezdeményezésére létrejött és Mary McAleese korábbi ír miniszterelnök által vezetett csoport jelenleg méri fel, hogyan tudná a legjobban hasznosítani a felsőoktatás az új oktatási és tanulási módszereket.

A kezdeményezés kapcsolódik a több érdekelt felet tömörítő, a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció elnevezésű platformhoz is, amely az ikt-készségek hiányával, valamint azzal a problémával foglalkozik, hogy az ikt-hez kapcsolódó, betöltetlen állások száma 900 00-re tehető.

További információk
MEMO/13/813 Megnyíló oktatás – Gyakran feltett kérdések

Közlemény: „Megnyíló oktatás: mindenki számára elérhető innovatív oktatás és tanulás az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok révén”)

A Bizottság szolgálati munkadokumentuma: „Az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok révén megvalósuló, mindenki számára elérhető innovatív oktatás és tanulás helyzetének elemzése és feltérképezése Európában”

Európai Bizottság: Oktatás és képzés

Digital Agenda and Education

Digitális készségek és munkavállalás az Európai Bizottságnál”

Forrás:
A Bizottság meghirdeti a „Megnyíló oktatás” kezdeményezést az innováció és a digitális készségek terjesztéséért az iskolákban és az egyetemeken; Európai Bizottság; IP/13/859, 2013. szeptember 25.

Törvények, rendeletek

A Levéltári Kollégiumról és a levéltári szakfelügyeletről szóló 7/2002. (II. 27.) NKÖM rendelet módosításáról szóló EMMI rendelet tervezete

„Véleményezési határidő: 2013. október 2.
Véleményezési cím: kulturalisjogalkotas@emmi.gov.hu”

Forrás:
A Levéltári Kollégiumról és a levéltári szakfelügyeletről szóló 7/2002. (II. 27.) NKÖM rendelet módosításáról szóló EMMI rendelet tervezete; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2013. szeptember 18. (zip)

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – Jogszabálytervezet

„Előterjesztés: A közigazgatási és igazságügyi miniszter ..…/2013. (….) KIM rendelete a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet és az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet
módosításáról.

Könnyebb eligazodás, egyszerűbb keresés a cégek beszámolói között

A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló rendelet és az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló rendelet módosításával egyértelműen megállapíthatóvá válnak a cégek által közzétett helyes, illetve valamely okból hibás beszámolók, ezáltal könnyebben és gyorsabban lehet majd közöttük keresni. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a minisztérium álláspontjának.

A számviteli törvény szerint a cégeknek a törvény rendelkezései alapján összeállított beszámolót, a független könyvvizsgálói jelentést, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot (beszámoló) a közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló igazolást és az elektronikus űrlapot a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni, amivel a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz. Jelenleg az Elektronikus Beszámoló Portál az e-beszamolo.kim.gov.hu internetes címen érhető el, ahol a minisztérium a beszámolókba való ingyenes betekintést bárki számára lehetővé teszi. A beszámoló beküldésekor a beküldő az űrlap benyújtásával nyilatkozik arról, hogy az űrlapon megadott adatok a valóságnak megfelelnek, valamint hogy a csatolt okiratban szereplő adatok az elfogadott beszámoló adattartalmával egyezőek. A beszámolók közzététele előtt a minisztérium informatikai és cégadat-egyezőségi ellenőrzést végez, azonban így is előfordulhat, hogy valamely okból hibásnak tekinthető a közzétett beszámoló.

Rögzíti a rendelettervezet, hogy ha a céginformációs szolgálat – a közzétételt követően – azt észleli, hogy a közzétett beszámolóval együtt megküldött űrlapon megadott cégadatok, a beszámolóhoz mellékelt okiratokban feltüntetett adatok nem egyeznek a cégjegyzékben szereplő adatokkal, a beszámolót haladéktalanul eltávolítja a honlapjáról és erről elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó ügyfélkapus tárhelyére és az adóhatóságnak. A beszámolót ebben az esetben be nem nyújtottnak kell tekinteni. Az eltávolítás tényét a céginformációs szolgálat rögzíti rendszerében és az eltávolított beszámoló a céginformációs szolgálat ügyfélszolgálati helyiségében elektronikusan megtekinthető.

Kimondja a javaslat, hogy a cég kérelmére sem távolítható el a már közzétett beszámoló a céginformációs szolgálat honlapjáról, az bárki számára megismerhető, azonban a céginformációs szolgálat a beszámolót „a cég kérésére visszavont” megkülönböztető jelzéssel látja el, így az információt keresők egyértelműen meg tudják állapítani, melyik a cég által közzétenni kívánt, vagyis legutolsó beszámoló. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy ugyanarra az időszakra több beszámoló is a portálon legyen, anélkül, hogy azok között csak alapos áttanulmányozást követően lehessen különbséget tenni.

Az észrevételeket október 2-ig a CGKFO@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.”

Forrás:
Előterjesztés: A közigazgatási és igazságügyi miniszter ..…/2013. (….) KIM rendelete a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet és az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet módosításáról; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. szeptember 24. (pdf)

Az emberi erőforrások minisztere 34/2013. (IX. 27.) EMMI utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

„…1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2013. szeptember 15. napjától 2013. december 14. napjáig dr. Szabó Balázst miniszteri biztossá nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos feladata a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: Központ), mint központi hivatal szervezeti működésének áttekintése, a központi közigazgatási szerv eredményes és hatékony működéséhez szükséges fejlesztési javaslatok megfogalmazása.
…
4. § (1) A miniszteri biztos a Központ szakszerű és hatékony működése érdekében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti irányítási és felügyeleti jogkörben eljárva előzetesen véleményezi
a) a Központ belső működését érintő stratégiai döntéseket,
b) azon, a Központ foglalkoztatotti állományába tartozó kormánytisztviselőkkel kapcsolatos alapvető munkáltatói jogok gyakorlása keretében hozott munkáltatói intézkedéseket, amelyek tekintetében a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
…
5. § A miniszteri biztos feladatainak ellátásról havonta jelentést tesz az emberi erőforrások miniszterének.
6. § A miniszteri biztos tevékenységét a köznevelésért felelős államtitkár útján az emberi erőforrások minisztere irányítja.
…”

Forrás:
Az emberi erőforrások minisztere 34/2013. (IX. 27.) EMMI utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2013. évi 47. szám, 2013. szeptember 27.; 13486. oldal (pdf)
Lásd korábbi cikkeinket:
Miniszteri biztos érkezik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz
Informatikáért felel a Kliknél Szabó Balázs

Információk röviden

Nemzetközi szemle, 2013. szeptember 30.

Strukturális reformokba kezd a finn kormány
A költségvetési hiány csökkentésének igényét hangoztatva a Finnországot kormányzó koalíció reformprogramot dolgoz ki. Célkitűzéseik között szerepel a helyi önkormányzatok pénzügyeinek átszervezése (önkormányzatok összevonása), a közszolgálatok teljesítményének növelése (jóléti kiadások csökkentése).
Forrás:
Preparations of the government structural reform programme move forward; Finnish Government; 2013. szeptember 26.
Government structural reform; Finnis Government; 2013. szeptember 26.
Finnish government plans to trim generous welfare model; Reuters; 2013. augusztus 29.
Finnish economy: Focus on structural reforms; Danske Bank, Macro Research; 2013. augusztus 30. (pdf)

Nem jó helyre került a vidéki támogatások zöme
Alapvetően nem töltötték be a nekik szánt szerepet a vidéki gazdaság diverzifikálására fordított uniós támogatások – állapítja meg egy, az Európai Számvevőszék által a napokban bemutatott jelentés.
Nem éppen hízelgő mérleget von a vidéki gazdaság sokszínűségének megőrzésére fordított uniós (vidékfejlesztési) támogatások hasznosulásáról az Európai Számvevőszék friss jelentése. Az európai számvevők hat uniós tagország összesen 129 projektdossziéjának tüzetes átvizsgálása után arra a következtetésre jutottak, hogy nem volt elég költséghatékony a vidéki gazdaság diverzifikálására szolgáló uniós támogatás.
Forrás:
Nem jó helyre került a vidéki támogatások zöme; Bruxinfo; 2013. szeptember 23.

Ausztrália: Stratégia készül a térbeli információval kapcsolatos teendőkről
A térbeli információ az az új ismeret és tudás, amely akkor jön létre, amikor a térinformatikai információt és az üzleti információt egyesítjük. Az „üzleti információ” kifejezés angolszász szóhasználatban szokásos megnevezés, valójában sokkal tágabb a jelentése, mint azt az első pillanatra gondolnánk. Idetartoznak a statisztikai adatok, bünügyi információk, az időjárási események, környezetszennyezési adatok stb. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a földrajzi hely [locarion based information] (például egy cím, egy irányítószám, egy választókerület stb.) és az adott helyhez kapcsolódó nem-földrajzi információ egyesítése adja a térbeli információt. Az angolban a „location-based information”-t felváltva használják a következőkkel: spatial data, geospatial, place-based, geographic information.
Új-Dél-Wales ausztrál szövetségi tagállam elkészítette a térbeli információkkal kapcsolatos stratégiájának első vázlatát, amelyet nyilvános véleményezésre bocsájtott. A stratégia legfontosabb területei: a megfelelő képességek és feltételek kialakítása, az új lehetőségek tudatosítása; integrált irányítási mechanizmusok létrehozása; a kormányzat által kezelt téradatok azonosítása és kezelése (információmenedzsment); a kormányzati információk összekötése a téradatokkal; az összkormányzati térinformatikai platformokban (például földhivatalok, térképészet stb.) rejlő lehetőségek kiaknázása. A stratégia a közigazgatás kezelésében lévő térinformatikai rendszereket úgy foglalja egységbe, hogy azok a puszta nyilvántartáson túl új értékek létrehozásában tudnak közreműködni.
Forrás:
NSW Location Intelligence Strategy; NSW Have Your Say; 2013. szeptember 19.
Location intelligence; Wikipédia
Célba érni térkép nélkül? Vállalatvezetés és döntéstámogatás térképi információkra támaszkodva; IQSYS; 2011. április 14. (pdf)

Egyesült Államok: A teljesítménymenedzsment helyzete
Húsz évnyi erőfeszítés után, melynek célja a teljesítmény mérése és megjavítása volt, a szövetségi kormányzat szervei alkalmazni kezdik a folyamatos javítás kultúráját, haladás mutatkozik a döntések megalapozására szolgáló adatok használatában is egy újonnan megjelent jelentés szerint. A legnagyobb haladás a szervezetek legfelső szintjein mutatkozik, nem szivárog le a programok szintjére. A jelentés többek között több mint 50 teljesítmény-javítási vezetővel (Performance Improvement Officer – PIO) folytatott interjún alapszik. Ez utóbbiak törvény szabta feladata elérni, hogy a szervezetek mérjék és javítsák teljesítményüket.
Forrás:
Moving from Process to Practice in Performance Management; Robert Shea; Government Executive; 2013. szeptember 27.
Taking Measure: Moving from Process to Practice in Performance Management; Partnership for Public Service/Grant Thornton; 2013. szeptember 19 (pdf)

Konferencia: Zöldebb közigazgatás az e-kormányzat segítségével
Az uniós 2011-2015-ös E-kormányzati Cselekvési Terv aktívan törekszik a közigazgatási környezetterhelés csökkentésére az e-kormányzat lehetőségeinek alkalmazásával. Erre támaszkodva az Európai Bizottság (DG Connect unit H3 Public Services) és az ePractice.eu konferenciát rendez Brüsszelben. Meg fogják beszélni, hogy a közigazgatási szervezeti folyamatok továbbfejlesztése és a zöld intézkedések (‘green ‘ policies) együttesen hogyan képesek csökkenti a környezeti terhelést. A cél az, hogy konkrét eredménycélokat, jelzőszámokat és értékelési eljárásokat fejlesszenek ki.
Forrás:
Green eGovernment: Making public administration greener with eGovernment; ePractice.eu; 2013. október 16.

Németország: A nyílt kormányzat kultúraváltásra kényszeríti a pártokat
A német választások kapcsán elemezte a pártok programjait a nyílt kormányzat szempontjából Jörn von Lucke a téma neves kutatója. Azelőtt nehezen lehetett volna választást nyerni az e-kormányzatot, vagy a közigazgatási modernizálást a zászlóra tűzve. Mindez változóban van. Mindegyik német parlamenti párt, különböző módon és mértékben, de céljai között szerepelteti a nyílt kormányzás, e-részvétel és átláthatóság jelszavait. Azonban a mindennapi politikai gyakorlatban ezzel járó változások megemésztése nehezen megy.
Forrás:
Open Government zwingt die Parteien zu Kulturwandel; Manfred Klein; eGovernment Computing; 2013. szeptember 13.
Open Government in den Wahlprogrammen zur Bundestagswahl 2013 : Wie steht es mit dem offenen Regierungs- und Verwaltungshandeln?; Jörn von Lucke; Zeppelin Universität; 2013. augusztus 18. (pdf)

Egyesült Államok: Megjegyzések a készülő Országos Nyílt Kormányzati Kezdeményezés 2.0-hoz
Az ACM (Association for Computing Machinery) neves szakmai szervezet közpolitikai részlege az USACM (U.S. Public Policy Council of ACM) ajánlásokat, véleményeket fogalmazott meg a 2011. szeptemberében kiadott Országos Nyílt Kormányzati Kezdeményezés készülő 2.0 kiadásához. Néhány fontosabb közülük::

  • Olyan eszközöket és terveket alakítsanak ki, amelyek lehetővé teszik az információhoz való megnövelt hozzáférést az üzleti világ és a nagyközönség számára
  • Értékeljék a kezdeményezés előrehaladását évente, az eredmény legyen nyilvános
  • Ha a nagyobb társadalmi részvétel eléréséhez informatikai eszközöket is igénybe kívánnak venni, akkor megfelelő társadalmi feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy a fejlesztőkön és műszaki szakembereken kívül mások is bekapcsolódjanak (need appropriate social structure)
  • Bátorítsák a visszajelzésre és az állampolgári részvételre alkalmazott eszközök olyan kialakítását, amely lehetővé teszi a sokirányú kommunikációt
  • Több adatkészletet kell a nyilvánosság számára elérhetővé tenni a research.data.gov wbehelyen keresztül

Forrás:
USACM Provides Input On Next Version Of Open Government National Action Plan; Public Policy Blog; 2013. szeptember 24.

A civil kezdeményezések és a közigazgatás összekapcsolása a katasztrófavédelem területén
A közösségi média és más tömeges együttműködési technológiák egyre növekvő használata új lehetőségeket teremt a katasztrófavédelem (disaster management) számára, de új kihívásokat is jelent a szakemberek számára, akik azzal a feladattal néznek szembe, hogy ezeket az eszközöket be kell illeszteniük a létező keretek közé. A kötet egy 2012. szeptemberi szakmai műhely összefoglalója, ahol katasztrófavédelmi szakemberek, válságtérképészettel foglalkozók (crisis mapping: nyílt, online, közösségi eszközök használata valamely esemény és fejleményei valós idejű megjelenítésére és követésére), kutatók és szoftverfejlesztők ültek össze, hogy megvitassák az új technológiák alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket.
Forrás:
Connecting Grassroots to Government for Disaster Management: Workshop Summary; Ryan Burns and Lea Shanley; Commons Lab, Science and Technology Innovation Program, Woodrow Wilson International Center for Scholars; 2013. szeptember 5.
(pdf)

Hivatalos riasztás a Twitteren keresztül
Ezentúl a közigazgatási szervezetek biztonságos módon riasztásra használhatják Twitter mikroblog-szolgáltatást az állampolgárok riasztására szükség esetén. A biztonságos mód, azt jelzi, hogy nem lehet visszaélni ezzel a szolgáltatással. Mint hangsúlyozzák ez nem csökkenti a különböző katasztrófavédelmi szervezetek szokásos riasztási csatornáinak jelentőségét, inkább kiegészíti azokat. A lehetőség néhány civil szervezet, mint például a Vöröskereszt, számára is elérhető.
Forrás:
Twitter Launches Alerts; Emergency Management Blogs; 2013. szeptember 26.

Előrejelzésen alapuló bűnüldözés
A jelentés témája az, hogy a rendőri munkát hogyan változtatja meg azoknak az eljárásoknak az átvétele, amelyeket eredetileg a kereskedők dolgoztak ki, hogy a vásárlóikról rendelkezésre álló adatokból megjósolják azok várható viselkedését. A hagyományos rendőri munkát végzők így „adatdetektívvé” válnak, amint azt esettanulmányokon keresztül bemutatja szerző. Ezek az eszközök egyébként a közigazgatás területén számos más helyen is használhatók, nemcsak a bűnüldözésben.
Forrás:
Predictive Policing: Preventing Crime with Data and Analytics; Jennifer Bachner; IBM Center for The Business of Government; 2013. június 12. (pdf)

Készítsünk alkotmányt a Google segítségével!
A neves keresőcég támogatásával az összehasonlító alkotmánytanra szakosodott Comparative Constitutions Project létrehozta a Constitute webhelyet, ahol a világ alkotmányai kereshető formában állnak rendelkezésre, a legkülönfélébb szempontok szerint vannak katalogizálva, nemcsak az egyes alkotmányok, hanem azok része is. Több mint 350 téma szerinti csoportosítás létezik. Részben azoknak szánják, akik alkotmányt írnak, részben az állampolgári nevelés hatásos eszközének tekintik.
Forrás:
Explore the world’s constitutions with a new online tool; Google Official Blog; 2013. szeptember 23.

Azonosító csipkártya a német fogorvosoknak
A német fogorvosok elektronikus személyije (elektronische Zahnarztausweis) 2013. szeptember 13-a óta elérhető Németországban. A szövetségi szakmai szervezet (Bundeszahnärztekammer – BZÄK) által koordinált szabványos megoldás lehetővé teszi a megbízható személyazonosítást, a minősített elektronikus aláírással előállított dokumentumok előállítását, és az ezekhez kapcsolódó számos szolgáltatást.
Forrás:
DE: Dental eID card is now available; ePractice.eu; 2013. szeptember 25.

Anglia: A kreatív gazdaság támogatása
Az angol parlamenti bizottság kiadványa a kreatív gazdaság támogatásával kapcsolatos témák hosszú sorát tekinti át: szellemi tulajdon védelme, finanszírozás, adókedvezmények, regionális iparági klaszterek, oktatás stb. Tartalmazza a bizottsági meghallgatások jegyzőkönyveit is és szakmai szervezetek írásban megküldött véleményét.
Forrás:
Supporting the creative economy, Culture, Media and Sport Committee – Third Report, Vol. I.; 2013. szeptember 26.(pdf)
Supporting the creative economy, Culture, Media and Sport Committee – Third Report, Vol. II.; 2013. szeptember 26.(pdf)

Jelentés az angol vidéki szélessávú programról
Az angol parlamenti bizottság megvizsgálta az egyébként ellátatlan vidéki területek szélessávú elérésnek biztosítására létrehozott programot, amelynek keretében 44 önkormányzatot (vagy önkormányzatok társulásait) támogatnak anyagilag. Az eredeti szándékokkal szemben a program idáig nem tudott értelmezhető versenyt generálni a szállítók között. Rossz volt a tervezés során kialakított megtérülési terv, nem átláthatóak a szállítók, illetve már csak egy szállító van, költségei.
Forrás:
The rural broadband programme, Volume I: Report, together with formal minutes and oral evidence; House of Commons – Committee of Public Accounts; 2013. szeptember 26. (pdf)
The rural broadband programme, Volume II: Written evidence; House of Commons – Committee of Public Accounts; 2013. szeptember 26. (pdf)

A szélessávú távközlés helyzete 2012/2013-ban
Az ENSZ felügyelete alatt elkészült jelentés kiemelt témája a mobil szélessáv. Megállapítja, hogy a mobil szélessávú előfizetések (okostelefonok, táblagépek, WiFi-kapcsolattal rendelkező táskagépek) száma évente 30 százalékkal nő. 2013 végére háromszor annyi mobil szélessávú előfizetés lesz, mint amennyi hagyományos földi vonalú előfizetés. Statisztikai részében a világ országait hasonlítja össze az ENSZ/ITU Broadband Comitee által meghatározott négy kulcsfontosságú tényező tekintetében: szélessávú stratégia megléte, a kezdő szintű szélessávú kapcsolat anyagilag kedvező feltételekkel (fejlődő országokban), háztartások internetes kapcsolata, az Internet elterjedtsége.
Forrás:
The State of Broadband 2013 : Universalizing Broadband; ITU/UNESCO Broadband Commission for Digital Development; 2013. szeptember 21. (sajtóanyag, kísérő filmek és információk)
The State of Broadband 2013 : Universalizing Broadband; 2013. szeptember 21. (jelentés) (pdf)

Nyitott online tömegkurzusok: két szakirodalmi áttekintés és egy konferencia
The Maturing of the MOOC: literature review of Massive Open Online Courses and other forms of distance learning; Stephen Haggard ás mások; Department for Business, Innovation and Skills, Research paper number 130; 2013. szeptember 17.
(pdf)
Az angol gazdasági minisztérium számára készített jelentés a nyitott online tömegkurzusok és a nyitott távoktatás szakirodalmának áttekintése során bemutatja a kurrens véleményeket, a fejlődés irányait, valamint megkísérli meghatározni a fontos kérdéseket. Magyar szempontból azért is érdekes, mert külön foglalkozik az amerikai népfőiskolákkal (community college) is a téma szempontjából.
MOOCs: A Systematic Study of the Published Literature 2008-2012; Liyanagunawardena, Adams, and Williams; International Review of Research in Open and Distance Learning; Vol 14, No 3 (2013), 202-227. old; 2013. június
EMOOCs 2014, the Second MOOC European Stakeholders Summit, February 10-12 2014
Forrás:
MOOCs: two literature reviews and a conference; Information Literacy Weblog; 2013. szeptember 25.

Tanítsunk programozást a gyerekeknek!
Adalék az egyre erősödő vitához, hogy az iskolában programozást kellene tanítani, hogy az informatika oktatása az alkotás és létrehozás kultúráját jelentse és ne az irodai szoftverek megismertetését.
Forrás:
Forget Foreign Languages and Music. Teach Our Kids to Code; Brendan I. Koerner; Wired; 2013. szeptember 26.

Egyesült Államok: Közösségi média és bandaharc
Hogyan használják a chicagói tizenévesek bandái az egy mással vívott véres háborúikban a közösségi médiát, és hogyan reagál erre a rendőrség (szintén aktív médiahasználóként)?
Forrás:
Public Enemies: Social Media Is Fueling Gang Wars in Chicago; Ben Austen; 2013. szeptember 17.