Skip to main content

39. szám, 2014. szeptember 29.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az év végéig jóváhagyhatja az Európai Bizottság az operatív programokat

„ A tervek szerint Magyarország október végén benyújtja a brüsszeli észrevételek és tárgyalások után kialakuló operatív programokat az Európai Bizottságnak, és bíznak abban, hogy az év végéig megérkezik a testület jóváhagyása.

Erről Zsigmondné Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára beszélt az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága előtt elhangzott tájékoztatójában szerdán a Parlamentben.

Az államtitkár ismertette: az operatív programokat júniusban küldte el a kormány az Európai Bizottságnak. A nyár végén érkeztek meg a bizottság észrevételei, hét operatív programhoz összesen több mint ezer észrevételt tett a testület.

Zsigmondné Vitályos Eszter hozzátette: a kormány úgy döntött, hogy már az ősszel megjelentetnek pályázatokat a hazai költségvetés kockázatára, a kiírások október első, illetve második hetében várhatók.

A 2014-2020 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő partnerségi megállapodás dokumentumait szeptember 11-én vette át Orbán Viktor miniszterelnök; az operatív programok a részleteket, a konkrét intézkedéseket vázolják fel.

A partnerségi megállapodásról szólva az államtitkár kiemelte: a dokumentum elfogadását megelőző egyeztetések során sikeresen tudták képviselni a magyar érdekeket egyebek között az élelmiszeripari feldolgozás támogathatósága esetében, ahol nagy nézetkülönbség volt az Európai Bizottság és a magyar kormány között.

Szintén kiemelkedő eredménynek nevezte az államtitkár, hogy az Európai Bizottság elállt kifogásaitól, és továbbra is támogatható lesz a nemzetközi közlekedési hálózatra „ráhordó” helyi utak fejlesztése az új hétéves uniós ciklusban.

Sikeresek voltak a tárgyalások a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) nyújtandó vissza nem térítendő támogatások területén is. Az Európai Bizottság a kkv-k támogatásának fő eszközét a visszatérítendő pénzügyi eszközökben látta, de végül a partnerségi megállapodásba nem kizárólagos finanszírozási formaként került be a visszatérítendő pénzügyi eszköz – mondta el Zsigmondné Vitályos Eszter.

Az államtitkár ismertette: kompromisszumot kellett kötnie Magyarországnak például a turisztika területén, végül azt sikerült elérni, hogy a gazdaságfejlesztési operatív programban megmarad egy önálló turisztikai prioritás, ami körülbelül 100 milliárd forint forrást jelent.

Ugyanakkor nem fogadta például el az Európai Bizottság a magyar álláspontot a Budapesten megvalósuló, de országos hatáskörű projektek finanszírozása esetében. A magyar kormány azt szerette volna elérni, hogy ezeket a projekteket teljes egészében a kevésbé fejlett régióknak járó forrásokból lehessen finanszírozni, így kímélték volna a központi régióra jutó, korlátos forrásokat.

Elzárkózott a bizottság egyebek mellett nagy budapesti beruházások támogathatóságától, középületek fejlesztésének, felújításának támogathatóságától, járműbeszerzések kapcsán pedig még tárgyalnak a testülettel – ismertette az államtitkár.”

Forrás:
Az év végéig jóváhagyhatja az Európai Bizottság az operatív programokat; Miniszterelnökség; 2014. szeptember 24.

Könnyebb lesz európai uniós forrásokhoz jutni

„A 2014-2020-as ciklusban könnyebb lesz európai uniós forrásokhoz jutni a vállalkozásoknak, változik az előfinanszírozás módja, és a tervek szerint a kkv-k normatív alapon is támogatást kaphatnak majd – erről Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési kommunikációért felelős helyettes államtitkára beszélt szerdán Bátaszéken, a Tolna megyei önkormányzat fejlesztéspolitikai fórumán.

Mint mondta, a projektek finanszírozása terén változtatnak az eddigi gyakorlaton, és a beruházások első részét a támogatás összegéből valósíthatják meg a vállalkozások. Egy 50 százalékos támogatást elnyert pályázónak például csak a beruházás második felét kell önerőből finanszíroznia, az ahhoz szükséges hitelhez fedezetként elfogadható lesz a létesítmény addig elkészült része.

Az önerő finanszírozásához az MNB növekedési hitelprogramját vagy a Széchenyi kártya hiteleit ajánlotta a jelenlévőknek. Szólt arról is, hogy a munkahelyteremtő beruházásokra egymillió euró értékhatárig normatív támogatási formát terveznek bevezetni, amelyre meghatározott létszám- és árbevétel-növekedés esetén lennének jogosultak a kis- és középvállalkozások. Az eljárásrend még egyeztetés alatt áll az Európai Bizottsággal – tette hozzá.

Tárgyalnak a bizottsággal arról is, hogy a források lehívásához a vállalkozások ügyvezetője, tulajdonosa személyes garanciát adjon, ami azt jelenti, hogy nem kell pénzügyi garanciákat vállalnia – mondta. A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a tervek szerint szektortól függetlenül támogatják majd a vállalkozásokat abban, hogy a felhasznált energiát részben vagy egészben önállóan termeljék meg, ezzel is segítve a versenyképességüket.

„Azt szeretném, ha a régióban nem lenne olyan ország, ahol könnyebben lehetne európai uniós forráshoz vagy támogatott kamatú fejlesztési hitelhez hozzájutni, mint Magyarországon” – jelentette ki Csepreghy Nándor.”

Forrás:
Könnyebb lesz európai uniós forrásokhoz jutni; Miniszterelnökség; 2014. szeptember 24.

Zöld-Nagy Viktória: További egyszerűsítés jön a közigazgatásban

„Az irányok a régiek, de további egyszerűsítésre van szükség a közigazgatás területén – mondta a Rádió Orient műsorában Zöld-Nagy Viktória. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára szerint ennek érdekében a házon belül is le kell építeni a bürokráciát. A jövőben ezért csökkentik a hatóságok és hivatalok adatszolgáltatási kötelezettségét, fejlesztik a háttér infrastruktúrát, és felülvizsgálják a közigazgatási bírságokat is.

Huszonkettedik alkalommal rendezték az Országos Jegyző – Közigazgatási Konferenciát Keszthelyen szeptember 10-12. között, amely a közigazgatásban dolgozóknak biztosít fórumot szakmai ismeretek cseréjére és problémafelvetésre. Zöld-Nagy Viktória rádiónkban elmondta, idén a rendezvény középpontjába az önkormányzati választások mellett az új kormányzati célkitűzések kerültek.

A Miniszterelnökség helyettes államtitkára a területi közigazgatás új irányairól elmondta, azon az úton terveznek továbbmenni, amit az előző 4 évben a kormány elkezdett. Tovább kell ugyanakkor erősíteni az állam szolgáltatói jellegét, amihez elengedhetetlen, hogy a bürokrácia az apparátuson belül is csökkenjen. A konferencián megjelent jegyzők, kormányhivatali vezetők és járási hivatalvezetők kifogásolták a túl sokféle adatszolgáltatási kötelezettséget, ami csökkenti munkájuk hatékonyságát. Zöld-Nagy kijelentette, ezt ésszerűsíteni fogják, így ha egy adat már szerepel az állami nyilvántartásban azt nem kell majd újra beszolgáltatni.

Kiemelt terület az elektronikus közigazgatás fejlesztése, de nem csak az ügyfelek kiszolgálását illetően. ”A valós költségcsökkentéshez a mögöttes eljárások elektronizálása kell”- jelentette ki. A következő időszakban emellett megnézik, melyek azok a feladatok, amiket el tud hagyni az állam. Folyamatban van a bírságbevételek, illetékek felülvizsgálata annak érdekében, hogy lecsökkentsék azokat a tényállásokat, amelyeket jelenleg több szankcióval is súlyt az állam. Emellett tervben van az okmányok egységesítése is. A személyi, járművezetői stb. igazolványok helyett olyan okmányt készülnek bevezetni, ami egyszerre több adat tárolására alkalmas.

A kormányhivatalok gazdálkodásáról Zöld-Nagy Viktória elmondta, az ingatlanok racionalizálásával már az első két évben közel egymilliárdos megtakarítás keletkezett a rendszerben. Továbbra is a funkcionális integráció az a terület, amivel még spórolni lehet, hiszen így lehetővé válik a közbeszerzések összehangolása is – tette hozzá.

A műsort IDE kattintva hallgathatja meg. ”

Forrás:
További egyszerűsítés jön a közigazgatásban; OrientPress; 2014. szeptember 25.

Közigazgatás, politika

Átalakul a Magyar Fejlesztési Bank, változik a Magyar Posta

„ Jelentős átalakításokat tervez a kormány a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB), amely a tervek szerint a jövőben egyfajta pénzügyi szolgáltató központként fog működni – mondta Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára kedden Budapesten a Napi Gazdaság konferenciáján.

Németh Lászlóné hangsúlyozta: a bank portfóliója is megváltozik, és komplex pénzügyi megoldásokat dolgoznak majd ki tőke-, hitel- és garanciatermékekre egyaránt. Az államtitkár kifejtette: az MFB megőrzi kapcsolatait a kereskedelmi bankokkal, de nagyobb hangsúlyt kap majd a takarékszövetkezetekkel és a Magyar Postával való együttműködés.

Ezen kívül szeretnék hatékonyabbá tenni az MFB befektetési tevékenységét, és tervek szerint az MFB a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Miniszterelnökséggel együttműködve részt vesz majd a visszatérítendő európai uniós források elosztásában, ezzel könnyebben elérhetővé téve a támogatásokat – tette hozzá.

Németh Lászlóné szólt arról is, hogy olyan cégek működését szeretnék támogatni, amelyek a korszerű pénzügyi megoldások területén működnek, példaként említette a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató által működtetett elektronikus útdíjrendszert, és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t. E két cég tevékenységének továbbfejlesztéséből számos lehetőség adódik a jövőben, amit maximálisan ki kell használni – fűzte hozzá.

A Magyar Postával kapcsolatban elmondta: ahogyan más országok társaságainál is, az jellemző, hogy folyamatosan csökkennek a hagyományos tevékenységből – levélfeladásból – származó bevételek, ezért meg kell erősíteni a posta helyzetét, újra kell pozícionálni működési területét. Emlékeztetett arra, hogy különböző, 2013-as akvizíciókkal – például a Díjbeszedő Holdingban történő tulajdonszerzés – a Magyar Postánál már elindult ez a folyamat.

A posta folyamatosan megjelenik biztosítási és megtakarítási termékekkel, folyószámla és értékpapír számla vezetéssel. Németh Lászlóné elmondta, hogy a postát részben a csomaglogisztika területén bevezetendő új szolgáltatásokkal, részben a pénzügyi szolgáltatások fejlesztésével fogják újrapozícionálni.”

Forrás:
Átalakul a Magyar Fejlesztési Bank; Miniszterelnökség; 2014. szeptember 23.

Jöhetnek az első pályázatok, akár még az EU jóváhagyása előtt

„ Október első napjaiban megjelennek az első európai uniós pályázatok, és az év további részében, még a magyar operatív programok uniós jóváhagyása előtt további kiírások várhatók – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten a Napi Gazdaság konferenciáján.

Hozzátette, hogy „tömegesen” az operatív programok elfogadása után, jövő év elején jelennek majd meg a 2014-2020 közötti fejlesztési időszak forrásaira vonatkozó pályázatok.

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy bár végleges döntés még nincs erről, de a kormány változásokat tervez a biztosítéknyújtási kötelezettséggel kapcsolatban. A helyettes államtitkár kifejtette: figyelembe vennék, hogy a kedvezményezettek mennyire járulnak hozzá a közterhekhez, így például a befizetett összeg mértékéig garanciamentesen juthatnának hozzá a forrásokhoz, a fenntartási időszakban pedig akár 50-ről 10 százalékra csökkenhet a biztosítéknyújtási szükséglet.

Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy 2014 és 2020 között mintegy 12 000 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére, amit ki kell használni, mert nem tudni, hogy lesz-e még ilyen időszak, amikor ekkora keretösszegben lehet fejleszteni. A 10 operatív programra 8737 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amelynek 85 százaléka uniós, a maradék pedig hazai költségvetési forrás. Az operatív programokra rendelkezésre álló összeget egészítik ki a közvetlenül Brüsszelből érkező támogatások – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.

Az operatív programok közül kiemelte a területi, illetve a gazdaságfejlesztési programokat, amelyekben a gazdaságfejlesztési források legnagyobb része koncentrálódik. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: az előző programozási időszakkal ellentétben világosak a prioritások, a kitörési pontok, és azok a nemzeti célkitűzések, amelyekhez igazodniuk kell a fejlesztéseknek.

A fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő fejlesztéseket kell támogatni, olyanokat, ahol a kedvezményezettek nem „mentőövként” tekintenek a fejlesztési támogatásokra, és nemcsak európai uniós „ingyenpénzből” fejlesztenek – mondta a helyettes államtitkár.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programról (GINOP) Csepreghy Nándor elmondta: a 2600 milliárd forintos keret a két legfontosabb nemzeti célkitűzés – vagyis a foglalkoztatási ráta 75 százalékra, és a GDP-arányos kutatás-fejlesztési (k+f) források 1,8 százalékra emelése – megvalósítását segíti.

A GINOP prioritásait részletesen ismertetve a helyettes államtitkár elmondta: támogatják a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-kat), a kutatás-fejlesztést és az innovációt. Utóbbi kapcsán megjegyezte: a nagyvállalatokat érdekeltté kell tenni abban, hogy a kkv-kat bevonják k+f tevékenységükbe, így az a nagyvállalat, amely így tesz, jogosult lesz uniós vagy hazai forrásokra. Támogatni kell az infokommunikációs fejlesztéseket, az energetikai beruházásokat és a foglalkoztatás bővítését, valamint a turizmust is. Utóbbi területen azonban jelentősen csökken a vissza nem térítendő források aránya – hívta fel a figyelmet Csepreghy Nándor.

A főbb szabályozási újítások között említette, hogy megalapozottabb, összehangoltabb lesz a stratégiai végrehajtás-tervezés, és fókuszáltabbak lesznek a pályázatok. Kitért arra is, hogy csökkenteni kell a megvalósításhoz közvetetten kapcsolódó költségeket, ezért projektmenedzsmentre (ez pályázatírást is jelenthet) a korábbi 12 százalékkal szemben maximum 2,5 százalékot lehet majd elszámolni, és csökken az elszámolható összeg a közbeszerzési tanácsadásra, műszaki ellenőrzési szolgáltatásra és kommunikációra is. Ha pedig a Széchenyi Programirodát használja fel a vállalkozó az adminisztrációban részt vevő partnerként, akkor ez a pénz nála marad.”

Forrás:
Október elején megjelennek az első uniós pályázatok; Miniszterelnökség; 2014. szeptember 23.

Hegmanné Nemes Sára: kormányzati irányítás alatt kell tartani a kiemelt nemzeti közvagyont

„Az állami társaságok új szemléletű vagyongazdálkodásáról és a rezsicsökkentés tapasztalatairól tartott előadást Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára az Állami Számvevőszék „Jó Gyakorlatok! Fókuszban a vagyongazdálkodás” című szemináriumán. Az államtitkár hangsúlyozta: bővíteni kell a nemzeti közszolgáltató társaságok rendszerét.

Hegmanné Nemes Sára előadása elején rámutatott: a 2010-ben hivatalba lépő új Kormány létrehozta a felelős vagyongazdálkodás kereteit megalapozó jogszabályi környezetet. A legnagyobb eredmény e tekintetben a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény megalkotása, amely a nemzeti vagyon, a stratégiai cégek, a természeti és kulturális értékek fokozottabb védelmét teszi lehetővé és átláthatóbbá tette a vagyonkezelési viszonyokat – hangsúlyozta a vagyonpolitikáért felelős államtitkár.

Az NFM államtitkára részletesen bemutatta az állami vagyongazdálkodás megújította jogszabályi környezetét: Mint mondta: az egységes állami vagyongazdálkodási rendszer biztosítja, hogy a nemzeti vagyon valamennyi elemét azonos tulajdonosi szemlélet alapján kezeljék. A parlamenti többség tehát egy olyan nemzeti vagyontörvényt fogadott el, amely biztosítékul szolgál arra, hogy a nemzeti tulajdont többé ne lehessen elherdálni – fejtette ki az előadó.

Hegmanné Nemes Sára elmondta: hogy a minisztériumban már dolgoznak az állami társaságok egységes működtetésének modelljén, ami azt is jelenti, hogy a jövőben szervezetileg el kell határolni a társasági formában ellátandó közfeladatokat, a vállalkozási tevékenységen belül pedig a non-profit és a for-profit feladatokat.

Az NFM vagyonpolitikáért felelős államtitkára a rezsicsökkentésről szólva elmondta: folytatni kell a megkezdett intézkedéseket az állami vállatok bázisán. Hozzátette: Ki kell alakítani egy olyan szervezeti struktúrát és a vagyonfejezetre épülő finanszírozási eszközrendszert, amely lehetővé teszi a rezsicsökkentés fenntarthatóságát illetve ipari fogyasztókra történő kiterjesztését is.

Hegmanné Nemes Sára kifejtette: kormányzati irányítás alatt kell tartani a kiemelt nemzeti közvagyont és a közszolgáltatást ellátó társaságokat. Ezzel az állam a meghatározó és megkerülhetetlen tényezője lesz a lakosság és a gazdaság közüzemi szolgáltatásokkal történő ellátásának. Emellett bővíteni kell a nemzeti közszolgáltató társaságok rendszerét – szögezte le az államtitkár…

Az előadó rámutatott: a közszolgáltatók, különösen a víziközmű-szolgáltatás és a hulladék közszolgáltatás működését alapvetően non-profittá kell tenni.”

Forrás:
Hegmanné Nemes Sára: kormányzati irányítás alatt kell tartani a kiemelt nemzeti közvagyont; ÁSZ hírportál; 2014. szeptember 25.

Németh Lászlóné: a takarékok és a posta hálózata a legalkalmasabb az agrárbanki funkcióra

„A hitelezési aktivitás növelését és a kistelepülések pénzügyi infrastruktúrájának fejlesztését kívánják elérni az állami tulajdonú , illetve az államhoz szorosan kötődő pénzügyi intézmények – Magyar Fejlesztési Bank, Magyar Posta, takarékszövetkezeti integráció – együttműködésnek kiépítése és közös stratégiájának kialakítása révén – mondta Németh Lászlóné a Napi Gazdaság Vállalati Finanszírozás konferenciáján. A nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár szerint ez az intézményrendszer képes lesz arra, hogy a gazdaságpolitikai céloknak megfelelő hiteltermékeket eljuttassa a vállalkozásoknak.

„Ha nincs hitelezés, nincsenek beruházások, beruházás nélkül nincs foglalkoztatottság-növekedés” – mondta a konferencia nyitóelőadásában Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szemléletes ábrán mutatta be, hogy míg a külföldi kereskedelmi bankok hitelezési aktivitása 2008 óta folyamatosan csökkent, addig a takarékszövetkezeteké, illetve a kis magyar bankoké ugyanezen időszak alatt, ha lassan is, de nőtt. Mivel a kormány fontos célja, hogy a kkv-k több hitelhez jussanak, az állam a meglévő intézményrendszert – MFB, EximBank, MNB NHP – ösztönözte arra, hogy hitelezzenek. A hosszú távú cél ugyanakkor az, hogy a kereskedelmi bankok hitelezzenek – mondta a miniszter. Varga Mihály kiemelte: a takarékszövetkezeti integráció azt mutatja, hogy van lehetőség a hitelezés bővítésére, azonban először a szektor konszolidálását kell elvégezni.

Éppen a hitelezési aktivitás növelését kívánják elérni a Magyar Posta, Magyar Fejlesztési Bank, takarékszövetkezeti integráció együttműködésének kiépítésével és az intézmények közös stratégiájának kialakításával, – hangsúlyozta előadásában Németh Lászlóné. A nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár hozzátette: az intézmények összehangolt működésének további célja, hogy a vállalkozások és a lakosok számára a kistelepüléseken is azonos minőségben legyenek elérhetők a nagyobb városokban ma már megszokott pénzügyi szolgáltatások.

A fenti célok elérése érdekében jelentősen átalakul a Magyar Fejlesztési Bank, amely egyfajta pénzügyi szolgáltató központként fog működni – az MFB-ben tőke-, hitel- és garanciatermékek készülnek, amelyeket a cégcsoporton és a stratégiai partnereken keresztül fognak eljuttatni a vállalkozásokhoz, – mondta az államtitkár. Ebben hangsúlyos szerepet kapnak a takarékszövetkezetek és a Magyar Posta hálózata, míg az MFB közvetlen hitelezése az egyedi nagy hitelek irányába fordul a jövőben. Mindemellett szeretnék hatékonyabbá tenni az MFB befektetési tevékenységét, és a tervek szerint az MFB a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Miniszterelnökséggel együttműködve részt vesz majd a visszatérítendő európai uniós források elosztásában, ezzel könnyebben elérhetővé téve a támogatásokat – tette hozzá.

Németh Lászlóné elmondta, hogy az elmúlt években többször felmerült egy agrárbank, a vidék bankjának létrehozása, a kormány úgy véli, hogy erre a feladatra a legalkalmasabb a takarékszövetkezetek és a posta egész országra kiterjedő fiókhálózata. Ez a rendszer képes lesz arra, hogy a gazdaságpolitikai céloknak megfelelő hiteltermékeket eljuttassa a vállalkozásoknak, – fogalmazott az államtitkár.

A takarékszövetkezetekről szólva kiemelte, hogy a szektorhoz hozzá kellett nyúlni, mert a takarékok az elmúlt évtizedekben egyrészt piacot vesztettek, másrészt mert a szektorban olyan sajnálatos események, csődesetek történtek, amelyek miatt szorosabb ellenőrzésre van szükség. „Meg kellett erősíteni a takarékszövetkezeti rendszert, hogy a szövetkezetek újra évszázados tradícióikhoz, múltukhoz méltó pozíciót tölthessenek be, ehhez sokkal szorosabb, összehangoltabb együttműködésre van szükség”, – hangsúlyozta Németh Lászlóné. Hozzátette: az integrációnak juttatott 136 milliárd forint hosszú távon megoldja a takarékszövetkezetek tőkemegfelelési problémáit, ennek révén az integrált takarékok nemcsak a szigorodó uniós feltételrendszernek tudnak megfelelni, hanem képesek lesznek nagyhiteleket is nyújtani.”

Forrás:
Németh Lászlóné: a takarékok és a posta hálózata a legalkalmasabb az agrárbanki funkcióra; Magyar Takarék; 2014. szeptember 24.

Döntött a kormány a nemzeti közműszolgáltatóról

„ Várhatóan hétfőn jelenik meg a kormány határozata a nonprofit állami közműszolgáltató létrehozásáról – jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Makón.

A politikus közölte: a kormány csütörtöki ülésén döntött a kérdésben. Az állami közműszolgáltató jövőre kezdi meg működését. Lázár János úgy fogalmazott: reményei szerint egy éven belül a lakosság és a vállalkozások számára is a jelenlegi piaci szereplőknél olcsóbban nyújt majd áram-, gáz- és távhőszolgáltatást az állami tulajdonú, nem az osztalékra törekvő cég.

A kormány tervei szerint a teljesen állami tulajdonú cég jó árakkal és jó szolgáltatással fogja megverni a jelenlegi piaci szereplőket – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Varga Mihállyal közösen, a Váll-Ker Kft. központi telephelyén tartott vállalkozói fórumán. A nemzeti közműszolgáltató működésének célja alapvetően nem a profit elérése lesz, hanem hogy biztonságos és olcsó szolgáltatást nyújtson – hangsúlyozta a politikus.

Ismert, a Magyar Energetikai Társaság tanulmánya alapján a Magyar Nemzet korábban arról számolt be, hogy a lakossági fogyasztók járhatnak jól az állami közműholding létrehozásával. Az új rendszer a fogyasztók fokozottabb védelmét erősítheti, ugyanakkor az állami befolyásszerzés egyes módjai szúrhatják Brüsszel szemét.”

Forrás:
Döntött a kormány a nemzeti közműszolgáltatóról; Gidró Kriszta; mno.hu; 2014. szeptember 27.

Állami önrésszel pályázhatnának az önkormányzatok

„A Fidesz a központi költségvetésből nyújtana forrást az önkormányzatoknak az európai uniós pályázatokhoz szükséges önrész előteremtésére – közölte a nagyobbik kormánypárt ügyvezető alelnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

Kósa Lajos elmondta: a cél az, hogy az uniós pályázatokon való részvétel még egyszer ne adósítsa el úgy az önkormányzatokat, ahogy a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok idején. Hozzátette: a programok így a pályázatok minősége alapján valósulhatnak meg, és nem attól függően, hogy melyik önkormányzat tudja előteremteni az ahhoz szükséges önrészt, melyik kap hozzá hitelt.
…
Kilenc pályázat indul
Beszámolt arról is, hogy október elején kilenc pályázatot indítanak, részben az önkormányzatok számára a hazai fejlesztési források terhére, mivel az operatív programokat Brüsszel még nem fogadta el.

Ezek között fiatal vállalkozók támogatására 4 milliárd forintos kerettel indul pályázat, az atipikus foglalkoztatás segítésére szintén 4 milliárd forintos kerettel. A kisgyermekek nevelési intézményeinek támogatására 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre, és további 1 milliárd forintra pályázhatnak az önkormányzatok ezen intézmények dolgozóinak képzésére – sorolta.

Az önkormányzatokon keresztül nyújtanának 5 milliárd forintot kis- és közepes vállalkozásoknak eszközbeszerzésre és kapacitásbővítésre, a 25 év alatti munkavállalók támogatására pedig 36 milliárd forintos keretet határoztak meg – fűzte hozzá…”

Forrás:
Állami önrésszel pályázhatnának az önkormányzatok; mno.hu/MTI; 2014. szeptember 27.

Darák: ütköznek az adatvédelem és a nyilvánosság szempontjai

„Indokolt lehet jogszabályban rendezni azokat a kérdéseket, amelyeknél ütköznek az igazságügyi adatkezelésről és a tájékoztatásról szóló hatályos rendelkezések, az adatvédelem és a nyilvánosság szempontjai – mondta pénteken, a Győri Ítélőtáblán az ebben a témában rendezett regionális tanácskozás után újságíróknak a Kúria elnöke.

Darák Péter szerint a legégetőbb kérdés az, hogy az információszabadságról szóló törvény és az adatvédelmi eljárások általános, ‘tulajdonképpen a közigazgatásra kitalált’ szabályai mennyiben alkalmazhatóak az igazságszolgáltatásra további jogalkotás, konkretizálás nélkül. Az igazságszolgáltatás nyilvánosságához nagyon komoly közérdek fűződik, így viszont ütköznek egymással az adatvédelem és a nyilvánosság szempontjai, érdekei – mondta.

A kérdés túlmutat egy szervezet működésén, hiszen az ‘egész társadalom demokratizmusa az, amit ezeknek a kérdéseknek a helyes megválaszolása elő tud segíteni’ – fogalmazott.

A Kúria elnöke példaként hozta fel, hogy míg korábban a sajtó ‘egy hatalmas kamerával érkezett a tárgyalóterembe, ma egy telefonnal bárki felveheti a tárgyalást, és azt sem tudjuk megakadályozni, hogy akár online közvetítést’ adjon a bíró tudta nélkül, ez pedig ellenőrzési és felelősségi kérdéseket vet fel, például a védett adatokkal kapcsolatban.

Darák Péter magánvéleményként mondta, hogy ‘ezek a helyzetek valójában kontrollálhatatlanok’. Inkább abban kellene a szabályozásnak előbbre jutnia, hogy világosan megállapítsa, meddig terjed a bíróság mint szervezet és a bíró felelőssége ‘az ilyen típusú adatkikerülésekért, és hol van az a pont, ahonnan már az adatot rögzítő vagy az adatot felhasználni kívánó személynek a személyes felelőssége csak’, ami történt – tette hozzá.

Az igazságügy rendszeresen szembesül saját berkein belül nem megoldható problémákkal – emelte ki Darák Péter. Példaként a nyilvánosság és az adatkezelés témáját hozta fel, ahol nagyon fontos, hogy a társadalmi környezetbe helyezve értelmezzék saját működésüket a bíróságok, hiszen nem csak a bírókat érintik az ennek során felmerülő adatok. Áttekintve a témába vágó koncepció megalkotásának másfél éves folyamatát, el kell dönteni, hogy érdemes-e tovább foglalkozni a szakmai körökből érkező felvetésekkel vagy inkább fel kell ajánlani azokat a jogalkotónak, hogy döntse el, szükség van-e új szabályozásra – jelentette ki.

Darák Péter emlékeztetett arra: számos új kérdés vetődött fel, ennek az is az oka, hogy az elmúlt években átfogó jelleggel nem foglalkozott ezzel a témával a jogalkotó, ugyanakkor újraalkották az eljárásjogi kódexeket, és gyorsan változott a média világa és az eszközrendszere.

Patyi Gergely, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón azt hangoztatta: nélkülözhetetlen az ebben a kérdésben a bíróságoknál felgyülemlett rengeteg tapasztalat. Alkotmányos alapelvek összeegyeztetése merülhet fel, és ezeket kell jól, pontosan szabályozni – mondta. Kérdés, hogy ezt külön ágazati jogszabályban célszerű-e megtenni, ‘egy újabb adatminőséget’ létrehozva, illetve az eljárásjogi törvények ‘alkalmasak vagy képesek-e egyáltalán elvi szinten ezeket a helyzeteket kezelni’ – fogalmazott.”

Forrás:
Darák: ütköznek az adatvédelem és a nyilvánosság szempontjai; OrientPress; 2014. szeptember 26.

Tarlós: mindenki tudja, hogy Budapest közigazgatási struktúrája nem jó

„A főpolgármester szerint a budapesti közigazgatás esetleges átalakítását legalább egyéves vitának kell megelőznie.

Tarlós István a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában péntek este arról beszélt: 1994 óta mindenki, aki a várospolitika környékén mozog, tudja, hogy a főváros közigazgatási struktúrája nem jó. Hozzátette: három-négy lehetőségről tud, de egyik mellett sem döntötte senki, és újabb változatok is az asztalra kerülhetnek.

Szavai szerint széles körű, legalább egy évig tartó vitára lesz szükség a kérdésben, mert ha megváltoztatják a közigazgatási rendszert, az „nem tréfadolog”, hosszú időre szól.

A főpolgármester beszélt arról is: korábban is említette, hogy a munkavégzéséhez vannak olyan alapfeltételei, amelyeknek teljesülniük kell. Az egészet egy épület megépítéséhez hasonlította, amikor vannak olyan sarokpontok, amelyek híján az épület inogni fog. Hozzátette: ő három ilyen feltételt határozott meg, de a sajtó egy része ezeket félreértelmezte.

Ezen pontok közé sorolta a BKV finanszírozásának hosszú távú megoldását, valamint a 3-as metró felújítási forrásainak garantálását. Utóbbival összefüggésben szólt arról is: meggondolatlanságnak tartja, hogy valaki, aki „a korábbi városvezetés regnáló pártjainak politikusai közül” húsz évig nem tett semmit a problémával, az most „felugrik a hordóra”, és ezt rajta kéri számon.

Tarlós István harmadik pontként kiemelte azt is: a fővárosi közszolgáltató cégeknek a főváros tulajdonában kell maradniuk, mert a szolgáltatást is a fővárosnak kell szerveznie. Arra a kérdésre, hogy ezekre kapott-e valamilyen garanciát, azt felelte: a közelmúltban volt egy hosszabb beszélgetése a miniszterelnökkel és biztató ígéreteket kapott…”

Forrás:
Tarlós: mindenki tudja, hogy Budapest közigazgatási struktúrája nem jó; HVG.hu/MTI; 2014. szeptember 26.

Hoffmann Rózsa: „Nem volt itt semmi ellentmondás”

„…hvg.hu: Meglepő kijelentéseket tett a központosított oktatási rendszerrel kapcsolatban a minap. „Egy központból 198 tankerületet közvetlenül lehetetlen jól irányítani” – szögezte le. Hozzátette azt is: a Klikről szóló jogszabályt nem ön alkotta, és szólt is, hogy ez nem fog működni. De hát ön volt az államtitkár, amikor ez a jogszabály megszületett! Mégis más akarata érvényesült?
H. R.: Tavaly tavasszal már láttam, hogy nem lesz úgy jó a fenntartói szervezet, ahogyan eredetileg elterveztük. Mindannyian úgy gondoltuk, hogy változtatni kell a Klik szervezetén, felépítésén. Ez a folyamat el is indult. Már az én időmben is erősítettük a megyei hatásköröket. De ahhoz, hogy még nagyobb hatáskört kapjon ez a szint, jogszabályt kell módosítani. Erre már nem volt időm. Nem volt itt semmi ellentmondás: egy központból tényleg nem lehet elég hatékonyan irányítani 198 tankerületet. Ez a szervezetelméleti alaptételekből is következik, és a gyakorlat is ezt igazolta. Ami a lényeg: a Klik teljesítette azt a küldetését, amiért létrejött. Ha esetleg félreérthető volt a nyilatkozatom, az nem meglepő, hiszen (valószínűleg tendenciózusan) úgy vágták össze az anyagot, hogy félreérthető legyen. De aki alaposan figyelt, rájöhetett, hogy nem volt itt semmi ellentmondás

hvg.hu: Akkor is fura volt az ön szájából hallani a Klik bírálatát, hiszen az ön idejében alakult így meg az állami iskolafenntartó.
H. R.: Nehéz előrelátni egy ekkora szervezet működését. Elindultunk egy úton, közben valamit változtatni kell rajta, nincs ezzel probléma.

hvg.hu: Azt mondta, nem ön írta az erről szóló jogszabályt. Akkor ki?
H. R.: A Klik szervezeti és működési szabályzatáról van szó. Azzal kapcsolatban nekem már csak véleményezési jogom volt.

hvg.hu: Ki írta ezt a jogszabályt?
H. R.: A Klik akkori elnöke.

hvg.hu: 2010-ben még így nyilatkozott: „Azt szeretnénk, ha minden önkormányzat gond nélkül fenntarthatná népességmegtartó intézményeit, köztük az iskolát. Ha ez nem megy, az állami tulajdonba vétel a lehetőség.” Ehhez képest végül mindent vitt az állam.
H. R.: 2010-ben még nem volt arról szó, hogy az állami fenntartásba vétel irányába ilyen nagy tempóval indulunk el. Annak viszont mindig is nagy híve voltam, és most is az vagyok (a szabályokat is így alkottuk meg), hogy az önkormányzatok gyakorolhassanak jogköröket a saját területükön lévő intézmények esetében. Ez meg is maradt, jóllehet nem döntési vagy egyetértési jogkörökről van szó. Például az igazgatók kinevezéséről véleményt mondhatnak, az iskolák működtetését a nagyobb településeken az önkormányzatok végezhetik, és így tovább. Nem szakítottuk el az iskolákat az önkormányzatoktól.

hvg.hu: Csak a működtetés maradt náluk, egyfajta gondnoki szerepkör.
H. R.: A működtetés alapvető fontosságú. Ha nincsen tábla, pad, megfelelő taneszközök, akkor az iskola működésképtelen. Ez a nyár is azt bizonyította, hogy az önkormányzatok tisztában vannak a szerepükkel: tele volt a sajtó azzal, hogy beruháztak, kifestettek, felújítottak stb. A fenntartás sokkal inkább a szakmai, tartalmi és finanszírozási kérdésekre irányul. Ezt országosan ugyanabban a kézben kell tartani, hiszen állami iskolákról van szó.

hvg.hu: A sajtóban olyan hírek is voltak szép számmal, hogy nincs fénymásolópapír, nincs felújítás, sőt van, ahol még tábla sincs az iskolákban.
H. R.: Mondjon egy olyan iskolát, ahol nincs tábla.

hvg.hu: Egy kelenföldi iskolában tudomásom szerint ez a helyzet.
H. R.: Ha így van, akkor az ottani önkormányzatnál kell kopogtatni, amely feltehetőleg felelős a működtetésért. De a Klik arra is való, hogy ilyen esetben koordináljon, hogy az önkormányzat teljesítse a feladatát.

hvg.hu: Ezek az üzemzavarok mégiscsak ebből a kettős irányításból keletkeznek.
H. R.: Ebben az országban van mintegy ötezer iskola. Ha egyben előfordul ilyesmi, abból nem szerencsés általánosítani. Az iskolák 99 százalékában nincsenek ilyen gondok.

hvg.hu: Erről nincsenek pontos felmérések. De az új rendszer felállítása előtt azért nemigen lehetett ilyen problémákról hallani.
H. R.: De voltak, csak nem érte el az országos sajtó ingerküszöbét.

hvg.hu: Akkor ma is fenntartja, hogy az iskolák állami fenntartásba vétele, a Klik felállítása sikertörténet?
H. R.: Minden döccenőjével, fennakadásával együtt is igen, sikertörténet. Rengeteget jártam az országban, és mindenütt arról győztek meg a kollégák, szülők, hogy sokkal jobb ez a rendszer, mint az előző, mert most egységesen van igazi gazdája az iskoláknak. És rengeteg elfogadhatatlan különbségre is fény derült, amit orvosolni tudtunk.

hvg.hu: Azért ha egy politikus járja az országot, akkor a fórumokon egy válogatott, támogató közönség várja. Ott nyilván csupa pozitívumot hall. Ebből még nem következik, hogy mindenütt olyan megnyugtatónak látják a helyzetet.
H. R.: Ezek nem csak fórumok voltak. Látogattam az iskolákat, bementem tantermekbe, ebédlőkbe, beszéltem pedagógusokkal. Amikor zárt ajtók mögött 20-30-an beszélgetünk, akkor előjönnek az igaz tények. Mindenütt azt firtattam, hogy vannak-e, és milyen gondok. És sehol sem szembesültem súlyos, megoldhatatlan vagy megoldatlan problémával
…
hvg.hu: Visszatérve a fenntartói rendszerre: ön is és utódja is ennek finomhangolásáról beszél. Ez mit jelenthet? Háromféle ötletről lehetett hallani ez ügyben. Utódja, Czunyiné Bertalan Judit szerint a megyei szintet kell megerősíteni. Pokorni Zoltán a tankerületek autonómiáját növelné meg, amennyire csak lehet. György István fővárosi kormánymegbízott pedig arról beszélt, hogy a kormányhivatalok alá kell rendelni a fenntartást. Ön melyiket támogatja?
H. R.: A tankerület kapjon nagyobb autonómiát technikai és gazdasági kérdésekben. Éppen azért, hogy a működésbeli problémák csökkenjenek. Ez nem mond ellent annak, hogy megerősödjön a megyei szint. Ennek olyan erős koordináló, ellenőrző, információgyűjtő szerepet kell kapnia, hogy csak a legfontosabb kérdések kerüljenek fel a központi döntéshozatali szintre. A központnak az egységes eljárási szabályok, valamint a köznevelési rendszer kiegyenlítő szerepének érvényesülése, az egyaránt magas színvonal feletti őrködésben van szerepe. Azt nagy hibának tartanám, és nem is támogatnám, ha az irányítást átszerveznék más helyre. Az iskolák nem hivatalok, hanem pedagógiai intézmények, az ott folyó munkának a generális felelőse a mindenkori oktatási miniszter. Ha a kormány mégis így döntene (amiről nincs tudomásom), azt én hibának tartanám…”

Forrás:
Hoffmann Rózsa: „Nem volt itt semmi ellentmondás”; Balla István; HVG.hu; 2014. szeptember 26.

A megyék fő feladata a területfejlesztés

„Veszprém megye területfejlesztéshez kapcsolódó elképzeléseit, céljait ismertették a 2014-2020 közötti időszakra pénteken, a megyeházán.

A cél az, hogy Veszprém megye minél több forrást tudjon lehívni a következő hét éves fejlesztési ciklusban az Európai Unió által biztosított keretekből – derült ki a megyeházán tartott rendezvényen. A helyi önkormányzati törvény értelmében a megyék váltak a területfejlesztés legfontosabb területi szintjévé, ennek megfelelően Veszprém megyének is meg kellett fogalmaznia ez irányú elképzeléseit. Az úgynevezett területfejlesztési koncepció határozza a megye fejlődésének főbb irányait, stratégiai céljait.

Imre László megyei jegyző közölte: olyan kitörési pontok vannak a megyében, melyek fejlesztésével új munkahelyeket tudnak létrehozni. Hozzátette, a kitűzött fejlesztési célok csak a megye közúthálózatának fejlesztésével összhangban lesznek elérhetők.

Schuchmann Péter ügyvezető igazgató a tervezők nevében mutatta be a folyamat főbb állomásait. Elmondta, négy fő beavatkozási területet vettek figyelembe a tervek meghatározásánál. Ezek a térség és a helyi gazdaság fejlesztése, a megye sajátos területi adottságainak, természeti és turisztikai erőforrásainak a kiaknázása, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, valamint a lakosság életminőségének javítása. Schuchmann Péter hangsúlyozta, szinte valamennyi területen markánsan érződik Veszprém pozíciója. Hozzátette: a balatoni térség fejlesztése nem képzelhető el a szomszédos megyékkel való hatékony együttműködés nélkül.

A pénteki rendezvényen bemutatott programok alapján készítik majd el azoknak a projekteknek a listáját, melyekből a következő hét éves időszak beruházásai valósulhatnak majd meg.”

——————-

„Munkaterv szerinti utolsó ülését tartotta a Veszprém Megyei Közgyűlés szeptember 25-én, a veszprémi Megyeháza Szent István termében.

Az ülés megkezdése előtt Polgárdy Imre alelnök rövid visszatekintésben emlékezett meg az elmúlt négy év megyei önkormányzatot érintő eseményeiről. Kiemelte, a ciklus kezdetén a megye legfőbb feladata az intézményfenntartás volt. Széleskörű ágazati intézményrendszerrel működött, azonban már jól láthatóak voltak a folyamatos financiális és hatásköri problémák. A működésben a legnagyobb gondot az ellátandó feladatok és a finanszírozás aránytalansága jelentette. Hangsúlyozta, 2012-ben a megyei önkormányzatok és volt intézményeik, több mind húsz év nehézségeit maguk mögött hagyva új lehetőséget kaptak. A konszolidációnak köszönhetően sikerült egy új, működőképes önkormányzati struktúrát kialakítani, s megyénk területfejlesztésének alapköveit lefektetni.
Kiemelendőnek tartotta, hogy létrehozásra került és hatékonyan működik a Veszprém Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum, valamint a Megyei Területfejlesztési Szakmai Kollégium. A Kollégiumi munka által megvalósuló összefogás legfrissebb eredményeként az elmúlt héten lebonyolításra került az intelligens szakosodás alapú kutatási és innovációs stratégia (S3) megyei workshopja, melynek eredményeként Veszprém megye társadalmi, gazdasági és tudományos életének meghatározó szereplői közösen gondolkodva, jövőbe mutató javaslatokat fogalmaztak meg.
…
Veszprém megye agrárgazdasági helyzetéről Dr. Radovits Tibor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezetének elnöke adott tájékoztatást, melynek során hangsúlyozta, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai szervezetei egyet értenek a munkaigényes ágazatok fejlesztését előirányzó kormányzati szándékkal, amely Veszprém megyének kiemelt jelentőségű.

A jövő alapjait meghatározó dokumentumról döntést hozva fogadta el a testület Veszprém Megye Területfejlesztési Programját, továbbá a Balaton Kiemelt Térség Programjának véleményezésére is sor került. A ciklus utolsó munkaülésén fogadta el a testület a Veszprém Megyei Önkormányzat 2010-2014 közötti időszakban végzett tevékenységéről készített részletes hivatali beszámolót, valamint a megyei önkormányzat sport és turisztikai feladatainak ellátásáról szóló tájékoztatót…”

Forrás:
A megyék fő feladata a területfejlesztés ; Balassa Gergő; veol.hu; 2014. szeptember 26.
A ciklus utolsó ülését tartotta a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése; Veszprém Megyei Önkormányzat; 2014. szeptember 26.

A Főgáz lesz a nemzeti közműcég bázisa

„Legkésőbb 2015. márciusában megkezdi munkáját a nemzeti közműszolgáltató holding, amelynek bázisát az állami tulajdonba került Főgáz jelentheti – közölte Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, az első nemzeti közműszolgáltató holding feladata először az áram-, a gáz- és távhőszolgáltatás lesz. A víz-, a szennyvíz- és a hulladékszolgáltatás később kezdődhet.

A holding szervezésével kapcsolatos feladatokkal Németh Lászlóné miniszterelnökségi államtitkárt bízta meg a miniszterelnök.

A teljesen állami tulajdonú cég azzal fog próbálkozni, hogy piaci körülmények között, a vetélytársakat a versenyben megverve áramot, gázt és távhőt szolgáltasson a lehetőség szerint minél több háztartás számára – közölte Lázár János.

A politikus úgy fogalmazott, a kormány nem állami eszközökkel akarja „lenyomni” a jelenlegi piaci szereplőket, az állami cég magas színvonalú szolgáltatással és versenyképes árakkal kívánja elnyerni a fogyasztók bizalmát.

Az uniós jogszabályok alapján a hálózat fenntartása és a fogyasztók ellátása elkülönül egymástól, így nincs technikai akadálya a szolgáltatásnak. Az állam megvásárolta a Főgázt, amely jó alapja lehet a nemzeti közműszolgáltató holdingnak – mondta a miniszter.”

Forrás:
A Főgáz lesz a nemzeti közműcég bázisa; HVG.hu/MTI; 2014. szeptember 28.

Közigazgatási, politikai informatika

e-Közigazgatás Képzés és Konferencia – 2014. október 16., csütörtök

„Új időszámítás kezdődött 2014 nyarán a közigazgatási intézmények életében. Több új, hamarosan induló elektronikus postai szolgáltatásnak és egy 2014. július 1-jével hatályos új rendeletnek (KIM 27/2014.(IV.18.)sz.) köszönhetően a közfeladatot ellátó szerveknek egyszerűbb lesz az elektronikus ügyintézés megvalósítása.

Az említett rendelet szabályozza a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményeket, és szigorít az elektronikus iratkezelésre vonatkozó, eddig is kötelező érvényű követelményeken. A rendelkezés célja, hogy felgyorsítsa a közigazgatási intézmények elektronikus ügyintézésre való áttérését, amellyel nemcsak az állampolgárok élete válhat egyszerűbbé, de a magyar közigazgatás is jelentős költségeket takaríthat meg a papír alapú ügyintézés visszaszorításával.

Az új szabályozások azonban számos kérdést vetnek fel, melyek mihamarabbi tisztázása minden közintézmény érdeke a jogszabályban foglalt követelmények betartása érdekében.

Az Informatika a Társadalomért Egyesület 2014. október 16-án első alkalommal rendezi meg az e-Közigazgatás Képzés és Konferenciát „Központban az elektronikus iratkezelés, a postai SZEÜSZ és a digitalizálás” alcímmel.

A cél, hogy a közigazgatási intézmények képviselői hiteles forrásból tájékozódhassanak a jogszabályi változásokról, azok gyakorlati alkalmazásáról, a postai SZEÜSZ rendszerrel kapcsolatos tervekről, az iratkezelést elektronikus útra terelő megoldásokról, azaz összességben a közintézmények elektronikus iratkezelésének jövőjéről.
A program összeállításakor három fontos szempontot tartottunk szemünk előtt: az előadások során értelmezzük a változásokat, azonosítsuk a jövőbeni teendőket és mutassuk meg a leghatékonyabb megoldásokat.

A rendezvény helyszíne: Mercure Hotel Buda
Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 41-43.
Időpontja: 2014. október 16.

A résztvevők létszáma korlátozott, ezért tisztelettel kérjük, hogy minél hamarabb regisztráljanak!
…
Program
(Az előadók felkérés alatt!)
09:30-10:00 Regisztráció

10:00-10:40 Elektronikus ügyintézés, elektronikus iratkezelés jogszabályváltozás – 27/2014 KIM rendelet
Rupp Zoltán, Osztályvezető, Belügyminisztérium

10:40-11:00 Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatás a Magyar Postánál
Magyar Posta Zrt.

11:00-11:20 Milyen változásokra számíthatunk a gyakorlatban – az első tanúsított szoftverszállító
Varga László, operatív igazgató, DMS One Zrt.

11:20-11:40 Változások az elektronikus iratkezelésben
Emődy Zsolt, szakértő, Bluefield Kft.

11:40-12:00 Zárógondolatok
Soltész Attila, elnök, Informatika a Társadalomért Egyesület

12:00-13:30 Workshop és fogadás”

Forrás:
e-Közigazgatás Konferencia; Informatika a Társadalomért Egyesület; 214. szeptember 22.

Ötödik harctérként tartja számon a felhőt a kormány

„Ötödik harctérként tartja számon a kormány a globális informatikai felhőszolgáltatást a szárazföldi, légi, űr és katonai harcterek mellett, ezért a magyar állam kiemelt figyelmét igényli, mondta Szemerkényi Réka miniszterelnöki biztonságpolitikai főtanácsadó és kiberkoordinátor a EuroCloud Day 2014 konferencián.

A felhőszolgáltatási piac folyamatosan bővül: 2010-ben 37 milliárd dollár volt a piac gazdasági értéke, 2015-ben 121 milliárd dollárra számítanak az elemzők. „Vitathatatlan, hogy az internetalapú digitális gazdaság a hazai fejlődés fontos tényezője lesz”.

A felhőszolgáltatással folyamatosan bővülő kibertérrel kapcsolatos kihívások a nemzetközi biztonságpolitika központi kérdésévé váltak, mondta a főtanácsadó, példaként említve Oroszországot és Kínát, amely országok az amerikai szolgáltatókat tiltással, vagy saját szolgáltatóik támogatásával tartják távol kiberterüktől…”

—————

„…Szemerkényi Réka szerint Magyarországnak is számot kell vetnie azzal, hogy a globális felhőszolgáltatók óriási méretűek: az amerikai Apple vállalat piaci értéke négyszerese a magyar éves GDP-nek és 30 százalékkal több a szabad pénzállománya, mint a magyar államadósság. Az EU-n kívüli szolgáltatók túlzott jelenléte mellett nehézségként említette, hogy a határokon átívelő internetalapú gazdaságban tisztázatlanok az adózási viszonyok, az elvárható biztonsági szint és nem alakult még ki az új valósághoz igazodó jogszabályi környezet sem.

A kormányzat feladata, hogy a piac érintettjeinek bevonásával egy olyan támogatási-, műszaki- és jogi keretrendszert alkosson, amely segíti és versenyhelyzetbe hozza a magyar felhőszolgáltatókat – mondta. A főtanácsadó továbbá úgy véli, hogy nemzetközi együttműködéssel a magyar felhőszolgáltatások kijuthatnak a globális piacra, Budapest pedig a felhő alapú szolgáltatók nemzetközi központjává válhat.

A célok megvalósításának egyik első jele a több mint egy éve üzemelő kiberbiztonsági fórum, amely többek között az iparághoz kapcsolódó konkrét javaslatok parlament elé történő előterjesztésével foglalkozik…”

Forrás:
Ötödik harctérként tartja számon a felhőt a kormány; Origo/MTI; 2014. szeptember 23.
A kormány ötödik harctérként tartja számon az informatikai felhőt ; SG.hu/MTI; 2014. szeptember 23.

Korszerű informatikai rendszert kapott a rendőrség

„Az Európai Unió kétmilliárd forintos támogatásával korszerűsítette elektronikus feldolgozórendszerét a közép-magyarországi régióban a rendőrség – jelentette be az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) gazdasági főigazgatója csütörtökön Budapesten. Kovács István a projektzáró sajtótájékoztatón közölte, hogy a fejlesztés nyomán már olyan ügyeket intézhetnek elektronikus úton az állampolgárok, mint a közérdekű panasz, a vadászati célú lőfegyvertartási engedély, a vagyonvédelmi tevékenységhez, pirotechnikai eszközök gyártásához, forgalmazásához, sportrendezvények megtartásához szükséges engedély kiállítása, és így lehet jelentkezni hatósági fegyverismereti vizsgára is.

A beruházás keretében négyezer korszerű munkaállomást helyeztek üzembe a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 108 telephelyén, és felszereltek egy 5800 számítógép kiszolgálására alkalmas szervert is. A főigazgató szólt arról is, hogy évente mintegy százezer ember keresi fel ügyintézés céljából a rendőrség Teve utcai székházát, ezért a projekt keretében korszerű ügyfél-irányítási rendszert is kialakítottak. A fejlesztésektől azt várják, hogy lényegesen rövidül az ügyintézés ideje, és a rendszert úgy készítették el, hogy az kiterjeszthető legyen országosan is – mondta Kovács István.

Czirják Attila, az ORFK osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a beruházás keretében megújultak a Robotzsaru Neo ügyviteli rendszer közlekedésrendészeti, illetve igazgatásrendészeti moduljai is. Mindettől azt remélik, hogy lényegesen felgyorsul a többi között a helyszíni bírságolások, a szabálysértések ügyfeldolgozása és a statisztikai adatszolgáltatás. Ezért tartottak továbbképzést 300 rendőrségi dolgozónak is. A sajtótájékoztatón azt is közölték, hogy az elektronikus közigazgatási szolgáltatások alkalmazásához szükséges információk elérhetők a rendőrség honlapján, a police.hu-n.”

Forrás:
Korszerű informatikai rendszert kapott a rendőrség; Sg.hu/MTI; 2014. szeptember 24.

Informatika, távközlés, technika

Hatalmas adatközpontot épít Hollandiában a Google, új típusú virtuális gépek a Microsoftnál

„A hollandiai Eemshaven kikötővárosban építi fel következő adatközpontját a Google, jelentette be a keresőcég tegnap. A vállalatnak ez lesz a negyedik saját adatközpontja a kontinensen, a másik három Belgiumban, Finnországban és Írországban található.

Mintegy 600 millió euróból építi fel következő európai adatközpontját a Google. A vállalat hosszas mérlegelés után a hollandiai Eemshavent választotta a létesítmény helyszínéül, a hivatalos indoklás szerint a stabil áramellátás miatt, de nem kevésbé fontos szempont az is, hogy közvetlen kábeles adatkapcsolat van innen Londonba és Amszterdamba is, így a kontinens nagy hubjai alacsony késleltetéssel elérhetők.

A Google ennek az adatközpontnak az építésénél is figyelmet fordít az energiahatékonyságra – a cég blogbejegyzése szerint az informatikai eszközök hűtésére szabad levegőt és „szürke”, azaz csatornavizet használ fel. Így nem lesz szükség sokat fogyasztó vízhűtők és légkondicionáló berendezések alkalmazására, ami egy 120 MW energiaigényű adatközpontnál komoly energiamegtakarítást jelent. Az ilyen létesítmények energiahatékonyságát a PUE mutatóval mérik, ez az összesen elfogyasztott és a számítástechnikai berendezések által elhasznált energia hányadosa. Az elméleti legjobb PUE mutató 1, ekkor semennyi energia nem megy „kárba”. A legmodernebb adatközpontok PUE mutatója 1-1,2 között van jelenleg.

Az építkezés során ezer fő dolgozik majd az adatközponton, de az elkészültét követően csupán 150-en dolgoznak majd a létesítményben: technikusok, villamosmérnökök és gépészek, biztonsági személyzet, illetve a létesítményt üzemeltető csapat tagjai. A Google is elismeri, hogy ezek nem a nagy informatikai tudást igénylő pozíciók, a cloudoknak ez is az egyik versenyelőnye: akár több százezer szervert befogadó adatközpontok is felügyelhetők egy maroknyi csapat által távolról, a helyi alkalmazottaknak pedig csak azokat a feladatokat kell elvégezniük, amikhez a gépekhez fizikai hozzáférés szükséges – minden más automatizált vagy távolról menedzselt.

A tervek szerint az építkezés azonnal elkezdődik, de a létesítmény csak 2016-ra áll üzembe és 2017-re jár maximális kapacitáson. A Google jelenleg is rendelkezik adatközponttal a városban, azt azonban csak bérli, nem a saját tulajdona. A cég szerint ugyanakkor az eemshaveni modern létesítmény beüzemelését követően sem állnak le a gépek a másik adatközpontban. A Google a beruházás szükségességét azzal indokolja, hogy egyre nagyobb igény van az online szolgáltatásai iránt, amilyen a Gmail vagy a YouTube.”

————

„…Új típusú virtuális gépeket tett elérhetővé a Microsoft az Azure-ön: az egyszerűen csak D-típusnak nevezett gépek a korábban egyedül rendelkezésre álló A-típusúaknál nagyobb memóriával rendelkeznek és SSD-t is kaptak. Az új gépek két nagy csoportba oszthatók, a „standard” D-típusú VM-ek (D1-D4) 1-8 virtuális processzormaggal rendelkeznek, de már a legkisebb változat is 3,5 gigabájt memóriával áll fel, a legnagyobb pedig 28 gigabájttal rendelkezik. E mellé kiviteltől függően 50-400 gigabájtnyi háttértár jár SSD-n…Az új gépek a két európai adatközpontban (Europe North, Europe West) is igénybe vehetők, az árak óránként 0,1 fonttól kezdődnek, ami havi 75 fontos kiadást jelent, de a csúcsmodellért óránként 1,5 fontot számláz a Microsoft, ez havi szinten már tekintélyes, 1123 fontos számlát jelent, amennyiben a gépet 0-24 órában működtetjük. Ezek az árak a „standard” tierre vonatkoznak, a load-balance és auto-scale nélküli „basic” verziók kevesebbe kerülnek, részletek az Azure weboldalon lehet olvasni…”

Forrás:
Hatalmas adatközpontot épít Hollandiában a Google; Bodnár Ádám; HWSW.hu; 2014. szeptember 24.
Új típusú virtuális gépek Azure-ön; Bodnár Ádám; HWSW.hu; 2014. szeptember 23.

Az európai vonatokon is megjelenhet az LTE

„A berlini Innotrans kiállításon a Nokia és a Huawei is bemutatta a vasúti internethálózatok lehetséges jövőjét. A két távközlési cég egyaránt úgy vélte, hogy az internet a Long Term Evolution (LTE) technológiának köszönhetően mind a gyorsabb, mind a lassabb vonatokon elterjedhet majd. Az LTE-nek köszönhetően ráadásul kiváltható lenne a WLAN-infrastruktúra is. Mind a Nokia, mind a Huawei azt tekinti a legfontosabb feladatnak, hogy az átmenet zökkenőmentes legyen. Olyan bázisállomásokat akarnak kínálni, amelyek kompatibilisek a GSM-R szabvánnyal, valamint később egy szoftverfrissítés után támogatják az LTE-t is.

A GSM-R számos hiányossága miatt megérett a cserére, a legnagyobb gondot a kapacitásproblémák jelentik. A vasutaknál a hálózatok kiépítése több évtizedig is eltarthat. Jó példa erre, hogy a Német Vasúttársaság (DB) GSM-R hálózatának kiépítése 2008-ban kezdődött és a projekt várhatóan 15 évig tart. A munkát a Nokia Siemens Networks végzi.

Az LTE lehetővé teszi a digitális kamerák képeinek valós időben való továbbítását, de a vonatok információs rendszerei is adatokkal láthatják el az utasokat. Az alagutakban nem lenne szükség WLAN-kapcsolatra és kevesebb bázisállomás kellene. Az LTE nagy sebesség mellett is zökkenőmentesen használható, igaz, ez elvileg a GSM-R-re is jellemző. A Huawei például olyan teszteket végzett, amelyeknél a kapcsolat még 400 kilométer/órás sebesség felett is kiváló volt. A Sanghajban üzemeltetett Transrapid akár 430 kilométer/órás sebességre is képes és a szerelvényeket a Huawei GSM-R rendszereivel szerelték fel. A kínai cég eddig világszerte több mint 26 000 kilométernyi vasútvonalon épített ki a GSM-R hálózatokat, ez körülbelül kétharmada a teljes német állami vasúthálózatnak.

Alexander Dobrindt német közlekedési és digitális infrastruktúrákért felelős miniszter júniusban kijelentette, hogy támogatja azt a törekvést, hogy a pályaudvarokat és a szerelvényeket WLAN-hozzáférésekkel lássák el. Közlése szerint a szélessávú technikának szabvánnyá kell válnia az új vonatok készítésekor, míg a meglévő szerelvényeket fel kell szerelni a megfelelő eszközökkel. Az elképzelések szerint a teljes német ICE-hálózaton, amely 5200 kilométer hosszú, lesz mobilinternet. ”

Forrás:
Az európai vonatokon is megjelenhet az LTE ; Sg.hu; 2014. szeptember 25.

NMHH: Vezetékes gyorsjelentés – 2014. augusztus

„Az NMHH gyorsjelentése a három inkumbens szolgáltató, valamint a vezető alternatív szolgáltatók (jellemzően a legnagyobb kábeltelevíziós társaságok) önkéntes adatközlésére épül.

A vizsgált hónapban a hagyományos telefonvonalon szélessávú xDSL-internetszolgáltatásra előfizetők száma 779 ezer volt. A gyorsjelentésben szereplő – legnagyobb – kábelszolgáltatók internet előfizetései augusztusban 994 ezerre nőttek. Az FTTx, vagyis (az épületig, lakásig, irodáig) optikai szálon nyújtott internet szolgáltatás esetében 377 ezer előfizetés volt a hónap végén. 2013 augusztusában az adatszolgáltatók vezetékes szélessávú internet-előfizetéseinek becsült száma a teljes piacra vonatkozóan 2,377 millió volt.

A szélessávú internet-hozzáférés esetében, a teljes (becsült) piacra vonatkozóan – valamennyi vezetékes technológiát figyelembe véve – a Telekom a piacvezető, piaci részesedése 35,8 százalék, második helyen a UPC, részesedése 21,9 százalék, a harmadik a sorban a Digi 14 százalékos részesedéssel, negyedik helyen áll az Invitel 9,5 százalékkal. Ezen kívül több száz kisebb szolgáltató szolgáltat a piacon, amelyek piaci részesedése összesen 18,9 százalékot tesz ki.

A teljes hangcsatorna-számon belül – a beérkezett adatok alapján – a hagyományos vezetékestelefon-vonalak száma a hónapban 1,537 millió (az előző hónapban 1,565 millió), a kábeltelevíziós hálózaton működő hangcsatornák száma 754 ezer (az előző hónapban 748 ezer), míg az IP-alapú hangcsatornák száma 706 ezerre nőtt az előző havi 680 ezerről. A teljes piacra vonatkozó hangcsatornák becsült értéke 3,057 millió 2014. augusztus végén.

A vezetékes hangszolgáltatások esetében, a teljes (becsült) piacot alapul véve legnagyobb piaci részesedése a Telekomnak van, ez 55,9 százalékot jelent. Második helyen UPC áll 15,1 százalékkal, harmadik az Invitel 12,6 százalékkal, majd a Digi 9,8 százalékkal következik a sorban. A piac fennmaradó részén több tucat kis szolgáltató osztozik.

Augusztusban a száz főre jutó vezetékes hangátviteli csatornák száma 30,33 darab, a háztartások vezetékestelefon-ellátottsága pedig 64,55 százalék volt. Az előfizetők hagyományos telefonvonalon 215 millió, IP-alapon pedig 138 millió percnyi hívást kezdeményeztek. A vizsgált hónapban az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama 117,7 perc volt.

A 2014. augusztusi adatok szerint az előfizetők a szolgáltató váltást megkönnyítő számhordozhatóság keretében összesen 733 ezer számot hordoztak.”

Forrás:
Augusztusban az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama 117,7 perc volt; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2014. szeptember 24.
Vezetékes gyorsjelentés – 2014. augusztus; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2014. szeptember 24. (pdf)

Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2013

„A Távközlési, internet, kábeltelevízió, 2013 című kiadványunk új szerkezetben kerül közreadásra. Több nemzetközi adattal, területi adatokkal egészítettük ki összeállításunkat. A legfontosabb makrogazdasági mutatók segítségével a nemzetgazdasági ág helyzetét jellemezzük a teljes nemzetgazdaságon belül. A kiadvány első része a távközlési ágazat nemzetközi helyzetének bemutatásával, illetve a nemzetgazdaságban betöltött szerepével foglalkozik, a második része pedig a vezetékes- és mobiltávközlési, internet és kábeltelevíziós szolgáltatás adatait dolgozza fel országos és területi bontásban.

Kapcsolódó adatok

”

Forrás:
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2013; Központi Statisztika Hivatal; 2014. szeptember 19. (pdf)

Társadalom, gazdaság, művelődés

A felhőbe költöztetik a Mol-csoport HR folyamatait

„ Elindult a MOL-csoport HR folyamatainak felhősítése, amely felhasználószáma alapján az egyik legnagyobb vállalati felhőinformatikai projekt hazánkban – jelentette be az SAP Hungary Kft.

A várhatóan év végén záródó bevezetés után 3000 kulcsfelhasználó fogja a teljesítménymenedzsmenttel, a karriertervezéssel kapcsolatos feladatokat ellátni az SAP megoldásában. A MOL-csoport központ, és a MOL Magyarország mellett több külföldi vállalatnál is ezt a rendszert léptetik életbe. E feladatokat eddig eltérő alkalmazásokban végezték az olajipari csoportnál. Ezt a megközelítést váltja fel az egységes, innovatív szolgáltatás igénybevétele. A magyar mellett több más nyelven működő rendszer bevezetését, testreszabását az SAP tanácsadói végzik.

A szolgáltatást az SAP németországi felhőközpontjából fogják biztosítani, amely az iparág egyik legmagasabb szintű adatközpontjának számít. Világszerte 26 millióan használják már a felhőből a szoftvercég HR megoldásait, ehhez adódik hozzá a 3000 felhasználó. A MOL-csoport régi SAP ügyfélnek számít, számos folyamatát támogatják a szoftvercég megoldásai. Több olajipari vállalat is a német gyökerű szoftvercég megoldásait futtatja, legutóbb a Shell-nél indult el nagyobb SAP-s felhő bevezetés…”

Forrás:
Felhőbe költöztetik a Mol-csoport HR folyamatait; SG.hu; 2014. szeptember 22.

Új pályázat a megyei eMagyarország Pontok támogatására

„A meglévő, többfunkciós eMagyarország Pontok támogatására írt ki 20 millió forintos keretösszegű pályázatot az eMagyarország Centrum. A vissza nem térítendő pályázati konstrukció célja a már működő eMagyarország Pontok szolgáltatási színvonalának növelése, az információs társadalom és tudásalapú gazdaság fejlesztése, a digitális írástudás népszerűsítése.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai felügyelete alatt működő Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) szervezetének pályázatán egy eMagyarország pont legfeljebb 1 millió forintot nyerhet el.

A pályázaton kizárólag az eMagyarország Centrummal Együttműködési Megállapodással rendelkező eMagyarország Pontok vehetnek részt, amelyek működtetői helyi önkormányzatok (vagy azok fenntartásában működő intézmények), nonprofit szervezetek, a pályázati felhívásban megnevezett szervezetek és egyházi jogi személyek.

„A digitális írástudás fejlesztése és népszerűsítése a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiával és a Digitális Nemzet Fejlesztési Programmal összhangban továbbra is kiemelt kormányzati cél. Reményeink szerint a következő években jelentősen növekszik a digitális írástudással és informatikai alapismeretekkel rendelkező állampolgárok száma, ezzel is hozzájárulva Magyarország gazdaságának fejlődéséhez” – mondta el Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Részletes információ, a Pályázati kiírás és Útmutató, valamint az adatlapok letölthetőek a lap jobb szélén, illetve megtalálhatóak az eMagyarország Program honlapján (www.emagyarorszag.hu). A pályázattal kapcsolatban felmerülő kérdésekre az eMagyarország Centrum ad felvilágosítást az info@emagyarorszag.hu e-mail címen.”

Forrás:
Új pályázat a megyei eMagyarország Pontok támogatására; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. szeptember 24.

Tiltakoznak a könyvelők az NGM számlarendelete ellen

„A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint a világon egyetlenegy olyan számlázószoftver se létezik, amellyel ne lehetne visszaélést elkövetni, ezért nonszensz, hogy a NAV saját hatáskörben dönthet arról, hogy gyanús-e neki egy fejlesztő, vagy sem.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) tiltakozik a Nemzetgazdasági Minisztérium által hozott ún. „számlarendelet” előírásai ellen – írta a szervezet hétfő este közleményben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kihirdetett „számlarendelet” alapján várhatóan kriminalizálni lehet a számlázó szoftverek fejlesztőit – írták.

Az adóhatóság bűnügyi igazgatóságai nyomozati cselekményeket hajthatnak végre akár érdemi indok nélkül is egy fejlesztőnél, ha saját hatáskörükben úgy vélik, hogy a fejlesztőként megjelölt személy adóelkerülésre alkalmas szoftvert készített – olvasható a közleményben.

Valójában a világon egyetlenegy olyan számlázószoftver se létezik, amellyel ne lehetne visszaélést elkövetni. Ennek a legegyszerűbb módja az, hogy a számla kiállítása előtt mentés történik az addig kiadott számlákról, majd a soron következő számla kiállítása után ezt a mentést töltik vissza. Ezt a közismert módszert természetesen ismeri az adóhatóság is, ez ellen nem lehet védekezni, de sokkal rafináltabb és kifinomultabb módja is van a számlázószoftver adatbázisának manipulálására – írták.

A folyamatokat látva várhatóan alig lesz olyan fejlesztő, aki szeretné, hogy a visszaélésre alkalmas szoftverek bejelentései miatt az adóhatóság bűnüldöző szerveinek a látókörébe kerüljön. Az adóhatóság kitért annak megválaszolása elől, hogy mi történjen, ha nem ismert a fejlesztő személye, vagy önmagát nem tekinti fejlesztőnek, sőt kifejezetten tiltja, hogy őt ilyen minőségben bejelentsék. A kérdést a NAV Központi Hivatala vizsgálja – zárták közleményüket.”

Forrás:
Tiltakoznak a könyvelők az NGM számlarendelete ellen; HVG.hu/MTI-OS; 2014. szeptember 23.
Lásd még: Tiltakoznak a könyvelők a számlarendelet ellen; Adózóna; 2014. szeptember 19.

Magyarországot is célba vette a Netflix

„A cég már jó ideje bejelentette a globális terjeszkedést, és meg is indult a folyamat. Egy friss álláshirdetésből az látszik, a következő körben hazánk is benne lesz.

A Webisztán figyelt fel arra az álláshirdetésre, amelyben a hallatlanul sikeres amerikai szolgáltató a tartalommenedzselési osztályára keres új szakembereket, és az arab, a vietnami, a japán, a koreai, az olasz, a lengyel nyelvtudás mellett ott szerepel a magyar is. Ez mindenképp azt jelzi, hogy a cég elképzelései között szerepel egy magyar szolgáltatás elindítása is.

Az persze kérdés, hogy mennyit kell erre várni. Korábban már az IT café is beszámolt a hajdan videokölcsönzőként indult, ma már kiemelt online szolgáltatóként működő vállalkozás globális terveiről. Májusban írtuk meg, hogy a Netflix közleményben jelentette be, hogy az idei év második felében tovább bővíti jelenlétét az európai piacon, és újabb hat országban indítják el a szolgáltatást: Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban, Németországban és Svájcban. Mindez terv szerint meg is történt, a múlt héten megkezdődött a fent említett országokban a fokozatos, egymás utáni bekapcsolás.

A több mint 40 országban mintegy 48 millió előfizetővel rendelkező (az USA-ban közel 36 millióan vannak), 2007-ben indult Netflix az Egyesült Államokban elért sikerei után az évtized elején először az amerikai kontinensen vált vezetővé az online tartalomszolgáltatás e szegmensében, majd 2012 elején Nagy-Britanniában és Írországban is megjelentek. Az európai terjeszkedés még abban az évben Dánia, Svédország és Finnország bevonásával folytatódott, és tavaly ősz óta Hollandiában is jelen vannak. A további európai bővítést már korábban megígérték, de csak annyi volt bizonyos, hogy 2014-ben tovább terjeszkednek – minderről nyilván a részvényeseket is meg kellett győzni, mivel az európai bővítés azzal jár, hogy a vállalat nemzetközi üzletága veszteséges. Mindez azonban bizonyos mértékig természetes, és a cég vezetői nemrég közölték, hogy a következő években tovább folytatják a nemzetközi expanziót.

A cég megérdemelten lett sikeres, így biztosan sokan várják már a netflix.hu megjelenését, még akkor is, ha Európában – és különösen Kelet-Európában – nyilvánvalóan népszerűbb a kalózkodás, illetve kisebb a fizetőképes kereslet, mint az Egyesült Államokban vagy Hollandiában. Ugyanakkor a cég olyan professzionális módon működik, hogy ha a régióra és az országra szabott árazást alakítanak ki, akkor nagyon sok felhasználót magukhoz vonzhatnak kényelmesen használható és minőségi szolgáltatásukkal. A nemrégiben elindított hat új régióban az előfizetési díj kb. 8 eurótól indul, azaz mintegy havi 2400 forintot kérnek az alapszolgáltatásért (a szóbeszéd szerint lesz egy extra szolgáltatás is, ami a különleges minőségű, 4K streamre vonatkozik, ezért valószínűleg 12 eurót kérnek majd).”

Forrás:
Magyarországot is célba vette a Netflix; Dajkó Pál; IT café; 2014. szeptember 26.

Szakirodalom

Magyarország településhálózata 1. Agglomerációk, településegyüttesek

„A Központi Statisztikai Hivatal kiadványsorozatot indít Magyarország településhálózata címmel. A sorozat célja, hogy bemutassa a különböző településtípusok, településcsoportok térhálózatban betöltött funkcióit, lakosságuk főbb jellemzőit, életkörülményeit. A 2014-ben megjelenő első kötet az agglomerációkkal, agglomerálódó térségekkel és a nagyvárosi településegyüttesekkel foglalkozik.

A 2011. évi népszámlálás eredményeit felhasználva elvégeztük a területbeosztás felülvizsgálatával kapcsolatos számításokat ezzel is követve a hazai településszerkezetben zajló változásokat. Jelen kiadványunkban az e számítások eredményeit tükröző településstruktúrákat mutatjuk be, vizsgálva, hogy mennyiben változtak a nagy városaink körüli agglomerálódási folyamatok, milyen kapcsolatok fűzik egymáshoz a településeket milyen társadalmi, illetve gazdasági viszonyok jellemzik. ”

Forrás:
Magyarország településhálózata 1. Agglomerációk, településegyüttesek; Központi Statisztikai Hivatal; 2014. szeptember 16. (pdf)
Nyomtatott változat; 4.000,- Ft

Közpolitikai kényszerek és mozgásterek

„Ebben az értelemben három kérdést fogalmaztam meg:

  • 1. Mennyiben tekinthető a magyar közoktatás sikeresnek (a szónak elsősorban az „eredményesség” és kevésbé a „hatékonyság” értelmében)?
  • 2. Milyen jellemzők,sajátságok állapíthatók meg a hazai közoktatás- politika döntéshozatali és megvalósítási folyamataiban; a sajátságokat elsősorban a közpolitikai gyakorlati ideáljától, illetve a nemzetközi legjobb gyakorlattól, különösen a tényalapú (evidence-based) közpolitika-formálástól való eltérésként értelmezve?
  • 3. Található-e, illetve vélelmezhető-e összefüggés a közoktatás- politika eredménytelensége és a közpolitikai folyamatok fenti értelemben vett sajátságai között?

A három kérdéssel kapcsolatban előfeltevéseket (szándékosan nem „hipotéziseket”) is megfogalmaztam:

  • a) A közoktatás-politika nem tekinthető sikeresnek. Maga a közpolitikai diskurzus is elsősorban a sikertelenség körül forog.
  • b) A közpolitikai folyamatban számos anomália jelentkezik.
  • c) A közpolitikai folyamat anomáliái és annak viszonylagos sikertelensége összefüggenek, amennyiben előbbi jelentős részben
    magyarázza utóbbit.

Negyedik előfeltevésként értelmezhető az a feltételezésem, hogy a közoktatás sikertelenségére adott reform-válaszok nem növelik, inkább csökkentik a közoktatás teljesítményét.”

Forrás:
Közpolitikai kényszerek és mozgásterek; Bauer Lilla; Budapesti Corvinus Egyetem, Politikatudományi Doktori Iskola; 2014. október 1. (pdf)

Átláthatóság a védelmi igazgatásban

„A disszertáció egyfajta kísérlet a védelmi igazgatás szervezetei adatvédelemének és az átláthatóság érvényesülése helyzetének feltárására, melyeket az alábbi célok elérésével kívánok teljesíteni:

  • Bemutatni a meghatározó védelmi szervezetek rendszerváltást követő fejlődésének fő irányait, kapcsolódásukat és helyüket a közigazgatás társadalmi feladatainak megoldásához;
  • Megvizsgálni és feltárni az adatvédelem, adatbiztonság és átláthatóság fejlődésének, jogi szabályozottságának helyzetét a közigazgatás területein, elemezni a védelmi igazgatás körében jelentkező sajátosságokat;
  • Az Alaptörvény vonatkozó előírásaiból kiindulva, a jogszabályi rendelkezésekre alapozva, az információszabadságra és a közhatalom nyilvánosságára figyelemmel elemezni és értékelni a rendőrségi és katasztrófavédelmi szervezetek közérdekű adatkezelési gyakorlatát, annak esetlegesen negatív, illetve pozitív vonásait, és javaslatokat kidolgozni az esetleges negatív gyakorlat megszüntetésére;
  • A biztonság, biztonságpolitika, információszabadság tartalmának és működésének összevetésével feltárni azokat az összefüggéseket, melyek befolyásolják – erősítik vagy gyengítik – az átláthatóság alakulását.
  • Az érintett védelmi szervezetek különböző szintjein megvizsgálni és bemutatni az ügyviteli minősítés rendszerét és gyakorlatát, az adatkezelés átláthatóságát, a közérdekű információkról szóló tájékoztatás megvalósulását;
  • Feltárni azokat az ellentmondásokat, melyek az átláthatóság érvényesítésének akadályát képezik;
  • Kimunkálni azokat a javaslatokat, melyek felhasználása a védelmi igazgatás területén elősegíthetik az adatvédelem, adatbiztonság és átláthatóság komplex megvalósítását.

”

Forrás:
Átláthatóság a védelmi igazgatásban; Péterfalvi Attila; Nemzeti Közszolgálati Egyetem,
Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola 2014. szeptember 29. (pdf)