Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Elkészült Európa „beruházási katalógusa”
Tárgyszavak: digitális gazdaság, Energia Unió, Európai Beruházási Bank, Európai Bizottság, Európai Unió, innováció, Juncker Jean-Claude, Juncker-csomag, környezeti és természeti erőforrások védelme, közlekedési infrastruktúra, szociális infrastruktúra, uniós finanszírozású projektek
„Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok!” – Dr. Pintér Sándor előadása
Tárgyszavak: Állami Számvevőszék, Belügyminisztérium, digitális kormányzati szolgáltatások, e-kormányzat, Közép-Magyarország Régió, közigazgatási személyzeti ügyek, Magyarország, önkormányzati adósságrendezés, önkormányzati feladatellátás, önkormányzati gazdálkodási információs rendszer, önkormányzati gazdasági társaságok, önkormányzati informatika, önkormányzati pénzügyek, önkormányzatok, Pintér Sándor
Javaslat IKT-képességek és -kompetenciák szabványaira
Tárgyszavak: digitális gazdaság, digitális kommunikáció, Európai Unió, IKT-ipar, IKT-képességek, IKT-készségek, IKT-kompetenciák, munkaügy, oktatásügy, szabványok, szakmai oktatás

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Elkészült Európa „beruházási katalógusa”

„ 1,3 billió euró értékű „minőségi” befektetésnek felel meg Európa-szerte az a közel 2 ezer projekt, amelynek listáját kedden tette közzé Brüsszelben a tagállamok, a Bizottság és az Európai Beruházási Bank képviselőiből álló különleges munkacsoport.

Illusztratív módon 2 ezer potenciális és egyes esetekben már a kivitelezés szakaszában lévő európai hosszú távú beruházást azonosított az az uniós és tagállami szakértőkből álló munkacsoport, amely kedden tette közzé a három hónapos munkájának eredményeit összegző jelentést. A munkacsoport alapvetően a 28 uniós tagállamtól (és a Bizottságtól) bekért projektek alapján állította össze azt a „katalógust”, amely együtt 1300 milliárd eurónyi befektetést vonna maga után az európai gazdaságba.

A tagállamok által átadott és a munkacsoport által némileg áramvonalasított projektlistán 500 milliárd euró azoknak a beruházásoknak a költsége, amelyek 2015 és 2017 között valósulhatnának meg.

Szakértők hangsúlyozták, hogy a listán szereplő projektek egyikénél sincs arra garancia, hogy azok finanszírozásban részesülnek és megvalósulnak. A „dinamikusnak” nevezett és tetszés szerint változtatható listának nincs semmilyen hivatalos státusza, csupán egy kísérlet azoknak a beruházási igényeknek a számbavételére, amelyek végrehajtásával nagyobb növekedést és több munkahelyet lehetne teremteni Európában.

A most közzétett lista és az Európai Bizottság által nemrég bejelentett 315 milliárd eurós beruházási program között sincs közvetlen összefüggés, bár utóbbi jövő évben kezdődő végrehajtása során bőven lehetnek majd átfedések. A munkacsoport által készített katalógus bővebb és jóval több beruházást tartalmaz, mint amennyit a Juncker-terv keretében finanszírozhatnak.

Az uniós beruházási csomag középpontjában egy jövő év közepétől működni kezdő stratégiai befektetési alap áll majd, amely az EU-büdzsé és az EIB kezességvállalása mellett olyan projektekbe próbálna magánbefektetőket vonzani, amelyekbe a magas kockázatok miatt egyébként nehéz lenne beruházókat találni.

A munkacsoport által közzétett listán szereplő projektek öt fő területet érintenek. Ezek: tudás, innováció és digitális gazdaság; Energia Unió; közlekedési infrastruktúra; szociális infrastruktúra (iskolák, kórházak stb.) és környezeti és természeti erőforrások védelme (például árvízvédelem).

A listán körülbelül 33 magyar vonatkozású projekt is szerepel, amelyeket a magyar kormány 50 beruházást felsoroló listájáról vettek át. Közülük is öt áll összefüggésben az energiabiztonsággal. Mint azt már korábban megírtuk, a magyar-szlovák és a román-magyar gázösszekötők mellett a listára átemelt projektek között van a román-magyar-osztrák gázfolyosó terve is, ami a Fekete-tengeren nemrég talált két gázlelőhelyről gázvezetéken keresztül juttatna új földgázt Magyarországra.

A projektek kiválasztásánál több kritériumot is figyelembe vettek. Gazdaságilag életképeseknek kell lenniük, hozzáadott európai értéket kell képviselniük és három éven belül (2015 és 2017 között) megvalósíthatók (a tőkebefektetés ebben az időszakban végbement). További két kritérium volt, hogy a projekt potenciálisan képes-e más finanszírozási forrásokat is megmozgatni, és a beruházás volumene, illetve kisebb beruházásokkal való összepárosíthatósága is.

„Minőségi beruházásokat akarunk, amelyek nagyobb növekedést és több munkahelyet eredményeznek” – közölte egy nevének mellőzését kérő forrás, hangsúlyozva, hogy a mostani lista nem tekinthető véglegesnek, ehelyett egyfajta „információforrásnak” kell tekinteni.”

Forrás:
Elkészült Európa „beruházási „katalógusa”; BruxInfo; 2014. december 9.
Lásd még: Investment Plan; Európai Bizottság
Investment Offensive for Europe: EU Task Force identifies 2,000 potential projects worth €1.3 trillion; Európai Bizottság, Európai Beruházási Bank; 2014. december 9.
An Investment Plan for Europe; Európai Bizottság; COM (2014) 903 final; 2014. november 24 (pdf)
Investment plan for the EU gets backed by the Council; Európai Unió Tanácsa, Economic and Financial Affairs Council (ECOFIN); 2014. december 9.
What to invest in?; Európai Bizottság (itt vannak pdf-ben a projektek és más kapcsolódó anyagok)
Investment in Hungary (a Bizottság háttéranyaga) (pdf)

„Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok!” – Dr. Pintér Sándor előadása

„Az Állami Számvevőszék 2014. december 12-én „Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok!” címmel rendezett szakmai szemináriumot. A rendezvény nyitóbeszédeinek sorát Dr. Pintér Sándor belügyminiszter kezdte meg felszólalásával, amelyben kitért a Belügyminisztérium szerepére az önkormányzati alrendszer tekintetében.

A Belügyminiszter előadása kezdetén méltatta a jó gyakorlat megosztásának elvét, amelyet az ÁSZ az elmúlt években sikeresen érvényesített a gyakorlatban. Mint kifejtette: az önkormányzati rendszer számos változáson esett át az elmúlt száz évben, amely során folyamatosan bővült az ellátandó feladatok köre. Az 1990-es években az önkormányzati feladatok köre úgy bővült, hogy azok ellátásához a megfelelő gazdasági hátteret nem biztosították – világított rá dr. Pintér Sándor.

Mindezek alapján indokolt volt az önkormányzati feladatellátás átalakítása, amelynek megkezdését akadályozta az önkormányzati alrendszert jellemző súlyos eladósodottság – folytatta beszédét a Belügyminiszter. Mint arra rávilágított: ennek megoldásaként került sor az adósságkonszolidációra. Ezzel kapcsolatban elmondta: a Stabilitási törvény rendelkezései az adósságállomány újratermelődésének megakadályozását szolgálják. Hangsúlyozta: az önkormányzatok tekintetében az eladósodás ezt követően eltolódott az önkormányzati tulajdonú, vagy részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok irányába, ahol több mint 1000 milliárdos adósságállomány halmozódott fel. Ezek között vannak olyan kétes hitelek, amelyek mögött nincsen valós gazdasági teljesítmény, vagyis a megtérülés nem biztosított – emelte ki dr. Pintér Sándor. Mint említette: ennek ellenőrzése tekintetében számítanak az Állami Számvevőszék szakmai tevékenységére is.

Az önkormányzati létszámviszonyok (köztisztviselők létszáma) meghatározása is szükségessé vált – folytatta előadását a Belügyminiszter. Ennek érdekében gyakorlati elveken alapuló számításra lehetőséget adó általános képletet dolgozott ki a Belügyminisztérium – fejtette ki. Ez alapján az önkormányzati alrendszerben 25 ezer köztisztviselőt foglalkoztathatnának. Ezzel szemben ez a szám jelenleg eléri a 33.089 főt – hangsúlyozta. Ezzel kapcsolatban rávilágított: amíg ezt a többletet saját bevételekből finanszírozzák az önkormányzatok, addig a Belügyminisztérium nem avatkozik be, de amint ez a foglalkoztatás más önkormányzatok, vagy az állam terhére történik, úgy a megfelelő felügyeleti lépéseket meg fogják tenni.

Az önkormányzati alrendszerbe áramló támogatásokkal kapcsolatban kiemelte: Vis major helyzetek miatt jelentős összegeket kellett kifizetni az önkormányzatoknak, így indokolt ezen kifizetések felhasználásának ellenőrzése.

A tűzifa program tekintetében a Belügyminiszter rávilágított: számos önkormányzat vesz részt a programban, de több visszaélést is tapasztaltak a gyakorlati megvalósítás során.

A mezőőri rendszer esetében hangsúlyozta: a kialakítás során nagyobb együttműködést kell tanúsítaniuk az önkormányzatoknak. A közfoglalkoztatás tekintetében kifejtette: értékteremtő foglalkoztatásra van szükség, amelyre elsősorban a mezőgazdaság és az állattenyésztés területén van lehetőség.

A Belügyminiszter a jövő tekintetében egy olyan informatikai rendszer kialakításáról szólt, amellyel nyomon követhető lesz a bevételek és kiadások teljesülése. Ezt előreláthatólag március környékén próbajelleggel fogják elindítani először a Közép-magyarországi régióban – fejtette ki. A rendszer segítségével megállapítható, hogy mely tevékenység alulfinanszírozott, illetve hol keletkeztek olyan bevételek, amelyeket a köz javára kell fordítani – emelte ki a rendszer kapcsán.

Hangsúlyozta: preventív, előrelátó gazdálkodásra van szükség az önkormányzatok részéről, melynek keretében a költségvetés tervezése során először a saját lehetőségeket kell felmérni.

Az önkormányzatok saját ellenőrzései és utóellenőrzései fontosságát is hangsúlyozta, amely során az önkormányzatoknak javítaniuk kell költekezéseiket. Ennek feltételeit a belső kontrollrendszer kialakítása során kell megteremteni – emelte ki a Belügyminiszter.

Mint arra rávilágított: az önkormányzatok vannak kitéve a legnagyobb kísértésnek a korrupció tekintetben. E tekintetben leszögezte: Mindig a nem a helyes válasz!

Végezetül a munkahelyteremtéssel kapcsolatban kitért arra, hogy a közfoglalkoztatáson kívül is léteznek olyan önkormányzati eszközök, amelyek a munkahelyteremtést segítik elő. Lényeges és fejleszthető területekről van szó, amelyhez mind anyagi mind informatikai támogatást biztosítani fog a Belügyminisztérium- zárta előadását Dr. Pintér Sándor.”

Forrás:
„Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok!” – Dr. Pintér Sándor előadása; ÁSZ Hírportál; 2014. december 12.

Javaslat IKT-képességek és -kompetenciák szabványaira

„ Cikksorozatunk 4. részében a CEN/WS ICT Skills munkaértekezlet szabvány jellegű dokumentumait mutatjuk be.

A CWA (CEN/CENELEC Workshop Agreement) munkaértekezleti megállapodás olyan szabvány jellegű műszaki dokumentum, amelyet a CEN vagy a CENELEC szakértői munkaértekezleteken dolgoznak ki és hagynak jóvá. A munkaértekezleteken való közvetlen részvétel a dokumentum megalkotása iránt érdeklődők számára nyitott. Bármely Európán kívül ország is részt vehet rajta, nincs földrajzilag korlátozva. Egy CWA kidolgozása gyors és rugalmas folyamat, átlagosan 10-12 hónapot vesz igénybe.

A CWA-kat nem kötelező nemzeti szabványként bevezetni, abban az esetben azonban, ha a gazdaság szereplői igénylik, nincs akadálya nemzeti szabványként való kiadásuknak.

A CEN/WS ICT munkaértekezletein kidolgozott szabvány jellegű dokumentumok a következők:

CWA 15515:2006
Európai IKT-képességek meta-keretrendszere. A realitások legkorszerűbb felülvizsgálata, pontosítása és javaslatok a következő lépésekre
Letöltés (már nincs érvényben, csak dokumentációs célokra)

CWA 16052-2:2013
Európai IKT-tanúsítás. 2. rész: IKT-tanúsítás a gyakorlatban
Letöltés (a CWA 16052:2009 átdolgozása)

CWA 16053:2009
Az európai e-career szolgáltatások kölcsönös átjárhatósága
Letöltés

CWA 16234-1:2014
Európai e-kompetencia keretrendszer, 3.0-ás verzió. 1. rész: Közös európai keretrendszer az IKT-szakemberek számára minden iparágban
Letöltés

CWA 16234-2:2014
Európai e-kompetencia keretrendszer, 3.0-ás verzió. 2. rész: Használati útmutató az európai e-kompetencia keretrendszer 3.0 alkalmazásához
Letöltés

CWA 16234-3:2014
Európai e-kompetencia keretrendszer, 3.0-ás verzió. 3. rész: Az e-CF kiépítése. A megbízható módszertan és a szakértői hozzájárulás kombinációja
Letöltés

CWA 16234-4:2014
Európai e-kompetencia keretrendszer, 3.0-ás verzió. 4. rész: Esettanulmányok az európai e-kompetencia keretrendszer 3.0 alkalmazásához
Letöltés (csak egy áttekintés)
a fenti áttekintésen belül megadott hivatkozás az esettanulmányokra már nem jó, viszont néhány innen letölthető

CWA 16367:2011
Az e-kompetencia keretrendszer kivitelezése a kis- és középvállalkozások számára
Letöltés

CWA 16458:2012
Európai szakmai IKT-profilok
Letöltés

CWA 16624-1:2013
Az e-kompetencia keretrendszer az IKT felhasználói számára. 1 rész: A keretrendszer tartalma
Letöltés

CWA 16624-2:2013
Az e-kompetencia keretrendszer az IKT felhasználói számára. 2 rész: Felhasználói irányelvek
Letöltés

CWA 16624-3:2013
Az e-kompetencia keretrendszer az IKT felhasználói számára. 3 rész: Fejlesztési irányelvek
Letöltés

A felsorolt szabvány jellegű dokumentumok nemzeti szabványként való bevezetésére árajánlat kérhető Csík Gabriella főosztályvezető-helyettestől: g.csik@mszt.hu.

A szabvány jellegű dokumentumok megrendelhetők és megvásárolhatók az MSZT szabványboltjában: 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 1.
Nyitvatartási idő: H-CS: 8.00 – 16.00; P: 8.00 – 13.30
vagy megrendelhetők a kiado@mszt.hu e-mail címen a megrendelőlap kitöltésével…”

Forrás:
Szabvány jellegű dokumentumok : IV. rész; Nagy Gábor; Magyar Szabványügyi Testület; 2014. december
CEN ICT Skills Workshop; European e-Competence Framework
Szerkesztői megjegyzés: A fenti összeállításunk úgy készült, hogy a Magyar Szabványügyi Testület információját vettük alapul, kiegészítettük az European e-Competence Framework oldaláról letölthető fájlokkal (ez utóbbiak érhetőek el a „Letöltés”-ekről)

Közigazgatás, politika

Hiányzik az adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok fejlesztési támogatásának előirányzata a költségvetésből

„Négy évre 50 milliárd forintot ígértek korábban az adósságátvállalásból kimaradt településeknek, de ennek nincs nyoma a jövő évi büdzsé tervezetében. A kormányzat szerint jövőre is prioritást kap az ügyük.

„Nem elfogadható, hogy az adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok fejlesztési támogatásának előirányzata, 12,5 milliárd forint kikerült a költségvetésből, mondván, hogy a megjelölt célok az uniós forrásokból finanszírozhatóak lesznek” – áll a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) állásfoglalásában. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke lapunknak azt nyilatkozta, hogy az adósságrendezés teljes kérdéskörének lezárásához garantálni kell a nem érintett önkormányzati kör megfelelő kompenzálását.

Az állam több lépcsőben végül több mint 1300 milliárd forint értékben vállalta át a megyei és főképpen a települési önkormányzatok adósságállományát. A mintegy 3200 településből 1176 (1,1 millió lakossal) nem részesült az adósságok átvállalásában. Többségük méretéből fakadóan nem tudott hitelt felvenni, de előfordulhat olyanok is, amelyek felelősen gazdálkodtak, akár elbocsátások, vagy fejlesztések elmaradása révén nem halmoztak fel veszteséget.

Ezek a települések azt az ígéretet kapták korábban, hogy az uniós támogatásoknál az önrész kifizetésével támogatja majd őket a kormányzat, hogy fejleszteni tudjanak. Ezekre az idén hoztak létre egy 12,5 milliárdos keretet. Így a becslések mintegy 60-80 milliárd forint értékben végezhettek el fejlesztéseket.

A rendelet szerinti támogatás mértéke település kategóriánként 1,5 és 200 millió forint között oszlott meg. Az önkormányzatok például a település belterületén út, híd vagy járda építésére, felújítására, karbantartására, vízrendezési és csapadékelvezetési rendszer kiépítésére, felújítására, településrendezési terv készítésére kaphattak támogatást. Forrást kérhettek önkormányzati tulajdonban lévő épületek fejlesztésére, amelyek igazgatási tevékenységet, óvodai nevelést, kulturális tevékenységet, vagy szociális vagy egészségügyi ellátást szolgálnak.

A Belügyminisztérium lapunknak elküldött adatai szerint 2014-ben a támogatásban részesült önkormányzatok száma 1055 volt, melyből 1017 önkormányzat 2000 fő lakosságszám alatti, 38 önkormányzat pedig 2000 fő feletti lakosságszámmal rendelkezik. A kompenzációt első körben a 2000 lakosúnál kisebb települések kapták meg, ami 1018 önkormányzattal mintegy 600 ezer embert érintett. Az ígéret szerint több éven keresztül lett volna egy ilyen kompenzációs keret, négy évre mintegy 50 milliárd forint, de a jövő évi büdzsé tervezetében ennek nincs nyoma.

„Az adósságkonszolidációban nem részesült településekkel kapcsolatos megkezdett intézkedéssorozat folytatása továbbra is prioritás” – közölte lapunkkal a Belügyminisztérium. A tárca szerint, mivel a 2015. évi költségvetést még nem fogadta el az Országgyűlés, vizsgálat tárgyát képezi, és az ezzel kapcsolatos egyeztetések is folyamatban vannak, hogy az adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok milyen forrásokból juthatnak hozzá kiemelt fejlesztési forrásaikhoz.

Az önkormányzatok adósságkonszolidációja (milliárd forint)
I. ütem: Megyei önkormányzatok (2012. I.) 197,6
II. ütem: 5000 fő alatti települések (2012. XII.) 74
III. ütem: 5000 fő feletti települések (2013. VI.) 610,3
IV. ütem 5000 fő feletti települések maradék adóssága (2014. II.) 420
Összesen 1301,9
Forrás: Belügyminisztérium, Mediaworks-gyűjtés”

Forrás:
Hoppon marad ezerkétszáz település; Éber Sándor; Világgazdaság Online; 2014. december 8.

Vas megye jegyzőjének portréja

„A szombathelyi ifjú 28 éves korában nyerte el a pozíciót. Brüsszelből jött haza, azt mondja, itt szeretne tenni.

Elég puritánok itt a körülmények.
Igen, azok. Ez korábban az alelnök szobája volt, de az új elnök racionalizálta a működést, hogy jobb legyen az egy vezetőre jutó titkársági munkatársak és faxok aránya, a közös munkát is gördülékenyebbé teszi, hogy egymás mellett vannak az irodáink.

És ez az imbuszkulcs itt az asztalon?
Ezzel rakom össze a bútorokat. Egy részük az egyik korábban felmondott kollégáé volt. Egy másik irodából hoztuk át ide őket, igyekszünk takarékoskodni.

Ez a takarékoskodás kényszer vagy saját elhatározás?
Azt hiszem, mind a kettő. Tíz napja dolgozom itt, nem érezném jól magam, ha bútorvásárlással kezdeném. Meg alapvetően nincsenek is rossz állapotban.
…
Talán nem mi vagyunk az egyetlenek, akik nem tudják pontosan, mit csinál egy megyei jegyző.
A megyei jegyző, mint a Területi Választási Iroda vezetője, szervezi megyei szinten a választásokat, de ez a feladat meglehetősen alkalmi. Fontosabb, hogy a jegyző vezeti a megyei önkormányzati hivatalt. Ez utóbbi azért is nehéz most, mert a közigazgatás átszervezésével, az intézményeinek elvesztéseivel megye új helyzetbe került, és meg kell keresnie a szerepét a megváltozott felállásban.

Újabban azt hallani, hogy a megye feladata a területfejlesztés lesz. Ez jól hangzik, de meglehetősen képlékeny. Nem világos például, hogy mennyi pénz tartozik hozzá stb.
Valóban sok még a kérdőjel. Ami biztos, hogy a területfejlesztési feladat egyrészt azt jelenti, hogy a megye rendelkezésére áll egy bizonyos keretösszeg, amit fejlesztésre költhet az új uniós ciklusban. Ez bő 21 milliárd – amihez még hozzájön a Szombathelyhez mint megyei jogú városhoz érkező keret – önmagában nem túl sok, viszont megvan az az előnye a korábbi rendszerhez képest, hogy ezt nem régiós szinten kell elosztani, így nem kell Győrrel vagy Zalával viaskodnunk érte. De ennél fontosabbnak tartom, hogy kitaláljuk Vas megyét, beleértve a gazdaságfejlesztést. Azt például, hogy egy-egy adott településnek mivel is kellene foglalkoznia, hogy egy adott településen vagy területen milyen reális lehetőségek vannak az előrelépéshez, és ehhez nekik mit kellene tenniük, milyen pályázatokat kellene beadniuk. Ez azért is nagyon fontos, mert az új uniós ciklusban – az előbb említett megyei pénzeken kívül – hatalmas összegek lesznek elérhetők, nagyrészt gazdaságfejlesztésre. A települések önmaguk ezt általában nem látják át, és ebben mi nagyon sokat tudnánk segíteni a hivatalunkkal, a területfejlesztési szakembereinkkel és a kapcsolatrendszerünkkel. Azt hiszem, valójában a kreativitáson, a szervezettségen és a hatékony munkán múlnak a dolgok.
…
A pártpolitikában mennyire vettél részt?
A közéleti kérdések mindig érdekeltek, de pártnak soha nem voltam tagja, ezt a jelenlegi pozícióm ki is zárja. Igaz, amikor Brüsszelben voltam, az mindkétszer néppárti keretek között történt. Most ősszel 17. helyen voltam a Fidesz-KDNP városi listáján, de ez a gépészképzésben végzett munkámnak szólt.

Mi volt pontosan ez a Brüsszel?
Két alkalommal voltam ott. Először 2008-ban Szabad Európa-ösztöndíjjal egy hónapig. Aztán később, a magyar elnökség idején fél évig dolgoztam ott az Európai Parlament néppárti sajtó- és kommunikációs osztályán. Először az volt a szándékom, hogy kint maradok. Nagyon magas kezdő fizetések vannak arrafelé, kényelmes élet, nemzetközi a közeg. Aztán rájöttem, hogy a közeg számomra inkább unalmas, én meg szeretek olyan munkát csinálni, aminek látható, kézzelfogható az eredménye. Nos, Brüsszel nem ilyen volt. Ettől tekintve nagyon hasznos volt az ott töltött idő, sok mindent tanultam.

Így hazajöttél. Ez mikor volt?
2011-ben. Rövid ideig Budapesten dolgoztam egy viszonylag ismert ügyvédi irodában. Utána jött a lehetőség a Vas Megyei Kormányhivatalban, így visszakerültem Szombathelyre. A kormányhivatalban a vezetők közvetlen munkatársaként dolgozhattam, rengeteg dolgot tanultam, két hónapot Lisszabonban töltöttem a portugál kormány helyi önkormányzatok főigazgatóságán, innét pályáztam meg ezt az állást.

Tudom, hogy egykori gimnazista osztálytársaid zöme már nincs a városban. Te láttad és tapasztaltad Budapestet és Brüsszelt, mégis visszajöttél Szombathelyre? Nem zavar ez a – fogalmazzunk úgy – más közeg?
Sok szempontból igen. De az is benne van, hogy az ember azért jön vissza, hogy változtasson. Csak meg kell találni a pontokat, ahol lehet tenni valamit. Ezért alapítottuk meg a Nagy Lajosos Öregdiák Egyesületet, és ilyen például az induló mérnökképzés is. Ott voltam azon a szűk körű megbeszélésen, amikor elhatároztuk, hogy meg kellene próbálni a képzésindítást, és most örömmel látom, hogy volt értelme a munkának, mert a valóságban is megvalósul. Azt gondolom, hogy az sem véletlen, hogy a mérnökképzés indításhoz kötődő emberek többsége tagja az egyesületnek. Most tervezünk egy komoly Vas megye visszavár programot, amely azt a célt szolgálná, hogy minél több tehetséges fiatal jöjjön vissza. Ezt lényegi kérdésnek tartom.

28 éves korodban lettél megyei jegyző. Szerinted ez lehet a szimbóluma valaminek?
Én nem mondhatom ezt ki, de talán igen. Amikor írtam a pályázatomat, utánanéztem ennek. Némi meglepetésre azt találtam, hogy a vármegyei rendszerben ez nem volt annyira szokatlan, többen is viszonylag fiatalon lettek akkor főjegyzők. Igaz, még közöttük is fiatalnak számítok. Reiszig Ede kámoni földbirtokos „előz be”, ő 27 és félévesen lett főjegyző. Ez is arra ösztönöz, hogy teljes erőbedobással végezzem a munkámat, hogy meg tudjak felelni az elvárásoknak…”

Forrás:
ALON-portré: Balázsy Péter, megyei jegyző; Alpokalja-Online; Józing Antal; 2014. december 8.

Gémesi György az önkormányzatok nehéz helyzetéről

„Az önkormányzatok már nem tudják kifizetni a járdák, utak, vízelvezetők építését – mondja Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

HVG: Jövő héten szavaz az Országgyűlés a költségvetésről, amely szerint 2015-ben az ideinél kevesebb pénz jut az önkormányzatoknak. Igaz, a települések egy sor hatáskörtől és intézménytől, például iskoláktól, kórházaktól is megszabadultak. Összességében kisebb vagy nagyobb lett a mozgásterük?
Gémesi György: Több pénzt vontak el, mint feladatot. A mi számításaink szerint közel százmilliárd forint került ki az önkormányzati rendszerből, ebből a Belügyminisztérium 50-60 milliárdot el is ismert. Jövőre szociális feladatokat kell átvennünk az államtól, forrás nélkül. Azokra a településekre raknak többletterheket, amelyeknek még van saját bevételük. Ám ez jórészt a helyi gazdaság, a vállalkozások és a lakosok befizetéseinek köszönhető, akik cserébe jogosan várják el a minőségi szolgáltatásokat és fejlesztéseket, hogy épüljenek utak, járdák, játszóterek. Az általam jónak tartott adósságkonszolidáció pozitív következményeiből az önkormányzatok fele sem részesült, és csak háromszáz olyan település van, ahol jelentősebb hitelt vállalt át az állam. A konszolidáción keresztül, a megspórolható törlesztésekkel és kamatokkal, tíz-tizenöt év alatt évente 80-100 milliárd forint marad a rendszerben. Erről Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy nem működésre, hanem a helyi gazdaság fejlesztésére, munkahelyteremtésre kell fordítani. Sajnos közben az államtól átvett feladatok jelentősen megnövelték a működési kiadásokat. Így ez a forrás fokozatosan elolvad, és nem lesz lehetőség az elkészült gazdaságfejlesztési programok megvalósítására.

HVG: Mi lesz a segélyekkel ott, ahol az önkormányzatnak nincs saját bevétele?
G. Gy.: A pénzt a települések még egy darabig átcsoportosítják, ahonnan lehet, például a helyi kultúrától. Szorosabb lesz a kontroll is. Amelyik településnek nincs elegendő bevétele, az marad a Belügyminisztérium pályázható keretének kiszolgáltatott helyzetben. Gödöllőn 270–300 ember kap foglalkoztatás-helyettesítő támogatást, róluk mostantól a járási hivatalokban döntenek, ahol egyáltalán nem ismerik a rászorulókat. Ez személytelenné teszi az ügyintézést, és az emberi méltóságot is sértheti. Rajtuk kívül van még hetven olyan gödöllői lakos, akik nem férnek bele ebbe a rendszerbe, például mert betegek vagy más problémájuk van; ők 22 ezer forintos rendszeres szociális támogatást kaptak eddig az államtól. Jövőre ezt is az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk.

HVG: Az önkormányzatokat a forráskivonással egyidejűleg felhatalmazták újabb, még nem létező adók kivetésére. Élnek a lehetőséggel?
G. Gy.: A macska- vagy ebadó nyilvánvalóan buta ötlet, bár ilyet elvben valóban be lehetne vezetni. A termőföld megadóztatásában viszont volna igazság. Miért kap valaki hektáronként ötvenezer forint földalapú támogatást, ha nem műveli meg a földet? Azt azonban nem tudom megmondani, hogy ezt központilag vagy másként kellene megvalósítani. Ma nincs nagy hajlandóság adófizetésre, ezt láttuk az internetadó ötlete kapcsán is. Most felkorbácsolódtak az indulatok, nem vagyok biztos abban, hogy új adót kellene kivetni, még ott sem, ahol egyébként lehetne némi hozzájárulást kérni a helybéliektől. Ha azonban a mostani trend fennmarad, tudomásul kell venni, hogy a jogos fejlesztéseket, például a járdát, utat, vízelvezetőt sem tudja megvalósítani az önkormányzat, ezért valamiféle lakossági együttműködés és társadalmi párbeszéd szükségeltetik.

HVG: Hitelből is szerezhetnének pénzt az önkormányzatok, igaz, csak állami engedéllyel. Önök próbálkoztak már?
G. Gy.: Próbálkoztunk, de semeddig sem jutottunk, a bankok ugyanis nem adnak hitelt. Mélygarázst terveztünk a városközpontba, 300 millió forintos beruházással. Kiszámoltuk, hogy 30–50 százalékos kihasználtságnál, ami mindenképpen várható, már fedezni lehet a működtetés költségeit és a törlesztőrészleteket a bevételekből. Hatszor futottunk neki, de egyetlen bank sem vállalta a beruházás finanszírozását. Még az üzletileg ígéretes projektekhez is nagyon nehéz partnert találni.

HVG: Meglepetést keltett, hogy Gyenes Szilárd személyében december óta új alpolgármestere van Gödöllőnek. Ő eddig a Zöld Híd Régió Kft. ügyvezetőjeként volt ismert, ez a vállalkozás kezelte a város és további 105 település hulladékát. Korábban sokat példálóztak a céggel. Most mi történik? Menekül a kapitány a süllyedő hajóról?
G. Gy.: Menekülésről nincs szó, bár a hulladékgazdálkodás jövőjét illetően sok a bizonytalanság. Gyenes Szilárddal régóta jól együtt dolgozunk, ő sokkal többre alkalmas, mint hogy folyamatosan alkalmazkodjon az új és új szabályokhoz, amelyeket azok írnak ki, akiknek sokszor fogalmuk sincs erről a területről. Európa egyik legkorszerűbb lerakóját és hulladékgazdálkodási rendszerét indítottuk el 2010-ben, a Zöld Híd ma már háromszáz embernek ad munkát, és háromszázezer embert lát el. A kezdetektől nonprofit alapon működik, és száz százalékig önkormányzati tulajdonban van. Éppen azért, mert így lehetett a legjobban megvédeni a lakosság érdekeit. Ez eddig működött: visszafizettük az induláskor felvett 200 millió forint hitelt, az árba az amortizációs költségeket is beépítettük. Az állami beavatkozás azonban felborította a rendszert. Először jött a díjstop, a rezsicsökkentés, majd még négy olyan többletköltség, például az elektronikus útdíj és a ma már tonnánként 9 ezer forintos lerakási járulék, amit nem lehetett az árban érvényesíteni. Elsősorban a pótlásra félretett pénz hiányzik. Ha most elromlik a szelektív hulladékot szétválogató gép, nincs 300 millió forint egy újra. A Zöld Hídnak nincs kifizetetlen számlája, viszont van adóhátraléka, például a lerakási járulék egy részével tartozik. Hasonló helyzetben van többek között a veszprémi hulladéklerakó is. Az utolsó pillanatig fenntartjuk a szolgáltatást, de ezek a cégek előbb-utóbb kivéreznek.

HVG: Mégis működniük kell, mert az uniós támogatás fejében vállalták, hogy a rendszert tíz évig változatlan formában fenntartatják. Ez hogyan teljesíthető?
G. Gy.: Eddig teljesítettük, amit lehetett. A jelenlegi formában viszont fenntarthatatlan „a szennyező fizet” alapelv, pedig ez uniós kötelezettség. E szerint a szeméttel együtt az amortizáció díját is meg kellene fizetni. A döntései következményeként az államnak be kellene raknia a rendszerbe a hiányzó közel 40 milliárd forintot – méghozzá úgy, hogy az állami támogatás ne sértsen uniós jogot.”

Forrás:
„Nincs nagy hajlandóság adófizetésre”; Pálmai Erika; HVG.hu; 2014. december 12.

Félszáz település tervezi a földadó kivetését

„A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) semmilyen mértékben és -formában nem ért egyet a termőföld megadóztatásával – közölte az elnökség döntését a NAK.

A NAK – a Település Agrárgazdasági Bizottságok elnökeinek bevonásával – országosan felmérte az önkormányzatok földadóval kapcsolatos elképzeléseit. A visszajelzések alapján mintegy félszáz település tervezi a földadó kivetését. Az érintett önkormányzatok nem egységes elvek mentén állapítanák meg földadót, a legtöbb esetben hektáronként vagy aranykoronánként határoznák meg az adó mértékét.

A NAK véleménye szerint a földadó több szempontból is aggályos. Az adót a földtulajdonosok előbb-utóbb továbbháríthatják a földhasználókra, így fennállhat az az eset, hogy a földhasználóknak közvetlenül az iparűzési-, közvetve pedig a földadót is meg kell fizetniük. További problémát jelent, hogy a földadó forrást von ki a mezőgazdaságból – áll a közleményben.

A magyar agrártermelői és élelmiszeripari szektor gyakorlatilag valamennyi piaci szereplője – az őstermelőktől a gazdasági társaságokig – kötelezően tagjává vált a 2013. március 28-án megalakult NAK-nak. A kamara feladata – a tagoknak nyújtott szolgáltatások bővítésével – az agrár- és élelmiszerágazat hatékony képviselete, továbbá a versenyképességének erősítése.

A parlament által elfogadott 2015-ös adócsomag teremtette meg a települési adók kivetését minden olyan vagyontárgyra, amit eddig nem adóztattak – így például a termőföldekre is. A javaslat a kormány javaslata volt, ám az agrártárca csak utólag szembesült a jogszabállyal, és lepődött meg a módosításon. ”

Forrás:
Félszáz település tervezi a földadó kivetését; napi.hu/MTI-eco; 2014. december 12.

„Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok!” – Domokos László előadása

„Az Állami Számvevőszék 2014. december 12-én „Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok!” címmel rendezett szemináriumot. A szakmai rendezvény második nyitóbeszédében Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke átfogó képet adott az ÁSZ elmúlt négy évben lefolytatott önkormányzati alrendszert érintő ellenőrzéseiről.

Domokos László egy három évvel ezelőtti, az önkormányzati törvény általános vitája során elhangzott parlamenti felszólalására emlékezett vissza előadása kezdetén. Mint elmondta: 2011-es felszólalásában több olyan témát is érintett, számos olyan rendezendő kérdést felvetett, amelyek az elmúlt három év során – részben az ÁSZ szakmai tevékenységének köszönhetően – megoldódtak.

2010-ben az önkormányzati rendszerben megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, valamint az eladósodásból eredő veszélyek miatt döntött az önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről – világított rá az ÁSZ Elnöke. Ezzel kapcsolatban kifejtette: az ellenőrzési tapasztalatok alapján akkor felhívta az Országgyűlés figyelmét az alrendszer súlyos eladósodottságára és a feltárt, rendszer szinten megjelenő problémákra. Az önkormányzati eladósodottság súlyos problémáinak a Számvevőszék általi tényszerű feltárása is hozzájárult ahhoz, hogy az önkormányzati adósságok átvállalására sor került – folytatta előadását Domokos László.

Az önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok ellenőrzésével kapcsolatban kiemelte: az ÁSZ törvény 2011-től hatályos módosítása alapján először a BKV ellenőrzését folytatta le az ÁSZ. Az ellenőrzés során szembesült a rejtett eladósodás veszélyével, amikor is a gazdasági társaságok az állóeszközök megújításának elmulasztásával halmoznak fel implicit adósságot, amelyet aztán a közszolgáltatás zavarainak jelentkezésekor – emelte ki az ÁSZ Elnöke.

Az önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok ellenőrzésének szükségességével kapcsolatban kiemelte az Alaptörvényben rögzített államadóssággal összefüggő kötelezettségeket, illetve a közszolgáltatások árképzését. Ezen a téren számos hiányosságot tárt fel az ÁSZ, mivel a gazdasági társaságok önköltségszámítása az esetek többségében nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak – hangsúlyozta Domokos László.

A gazdasági társaságok tekintetében leszögezte: a tulajdonosi kontrollok gyakorlása fontos eszköze a rendszeres beszámoltatás, illetve az önkormányzat belső ellenőrzésének kiterjesztése a gazdasági társaságokra. 2014-ben összesen 36 önkormányzati többségi tulajdonú hulladék- és távhőszolgáltató gazdasági társaságnál kezdte meg ellenőrzését az ÁSZ, amelyek esetében a kapcsolódó számvevőszéki jelentéseket 2015 januárjától ütemezetten hozzuk nyilvánosságra – folytatta előadását az ÁSZ Elnöke.

Ezt követően az eredményszemléletű számvitel bevezetéséről szólt, mely során kifejtette: már 2011-ben a vállalati gazdálkodás logikai elemeit érvényesítette az ÁSZ az önkormányzatok pénzügyi, jövedelmi helyzetének ellenőrzése során, vagyis már ekkor eredményszemléletben világított rá az eladósodottság okaira.

Az önkormányzatok beszámolóinak független külső ellenőrzésével kapcsolatban elmondta: a kapcsolódó jogszabályi környezet kialakítása folyamatban van, mely során ügyelni kell az ÁSZ törvénnyel történő összhang biztosítására.

Előadása folytatásában bemutatta az önkormányzati alrendszert érintő témacsoportos ellenőrzéseket.

Mint arra rávilágított: a korlátozott ellenőri kapacitások mellett megnő az úgynevezett öntanulás, önfejlesztés jelentősége. E területen két szerepe van az Állami Számvevőszéknek. Egyrészt aktív kommunikációval és a jó gyakorlatok megosztásával be kell mutatnia a tipikus hibákat, hiányosságokat, illetve közkinccsé kell tennie az ellenőrzések során tapasztalt pozitív példákat – fejtette ki Domokos László.

Az önfejlesztés támogatásának másik eszközeként említette az ÁSZ által kialakított három önkéntes önteszt rendszert, melyek közül kettő (belső kontrollrendszer, nemzetiségi önkormányzatok) érinti az önkormányzatokat. Az önkormányzatok „öntanulási” folyamatát kívánjuk elősegíteni, hiszen az önteszt kitöltésével képet kaphatnak saját működésük szabályozottságáról, belső kontrollrendszerük állapotáról. Ennek eredményeként pedig akár a még nem ellenőrzött önkormányzatok, intézmények működésének szabályozottsága is javítható, teljesen önkéntes alapon – folytatta előadását.

Előadása zárásaként Domokos László hangsúlyozta: az ÁSZ lezárta a megújult jogszabályi környezetben lefolytatott első önálló utóellenőrzés-sorozatát. Első alkalommal kaphattunk képet arról is, milyen hatásai vannak ténylegesen az ÁSZ ellenőrzéseinek a megújult közpénzügyi rendszerben – emelte ki az Elnök.

Az utóellenőrzésekről készített új típusú, holisztikus megközelítésű elemzéssel az önkormányzati alrendszer egészére nézve levonható következtetés, hogy az utóellenőrzéssel érintett városokban az ÁSZ javaslatai alapján megtett intézkedések hozzájárultak a fenntartható pénzügyi stabilitás feltételeinek megalapozásához – fejezte be beszédét Domokos László.”

Forrás:
„Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok!” – Domokos László előadása; ÁSZ Hírportál; 2014. december 12.

„Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok!” – az I. témablokk előadásai

„Dr. Kovács Zoltán a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, valamint Dr. Benedek Mária és Dr. Pulay Gyula, az ÁSZ felügyeleti vezetői osztották meg tapasztalataikat az Állami Számvevőszék „Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok!” címmel rendezett szakmai szemináriumának első témablokkjában. A három előadásban a törvényességi felügyeletről, az ÁSZ belső kontrollrendszer ellenőrzéseiről, valamint az Integritás felmérés idei tapasztalatairól volt szó.

Az együttműködés jegyében vagyunk jelen és a kiinduló alapvetés az, hogy az önkormányzatok alapvetően törvényesen működnek, jelentős számban csak apró hibák történnek – kezdte előadását Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. Prezentációját az önkormányzati szféra törvényességi felügyeletének történeti áttekintésével folytatta.

A törvényességi felügyelet új irányaként mutatta be a Nemzeti Jogszabálytár által biztosított informatikai felületet, amelyen keresztül a helyi önkormányzatok és a kormányhivatalok között regisztrált módon, rendkívül gyors, hatékony és költségkímélő adatáramlás valósulhat meg – fejtette ki Dr. Kovács Zoltán.

Mint arra rávilágított: a felügyeleti eljárások célja a jogszerű működés biztosítása, ahogy az ÁSZ ellenőrzéseké is. Az ellenőrzés helyett miért került előtérbe a felügyelet? – tette fel a kérdést az államtitkár. Az új önkormányzati törvény megalkotásakor az derült ki, hogy a mulasztásokat az ellenőrzési rendszer eszközök hiányában nem tudta kezelni, ami indokolta az új megközelítést.

Előadása folytatásában részletesen bemutatta a törvényességi felügyelet eszközrendszerét. Mint azt megerősítette: a törvényességi felügyeleti eszközök alkalmazását a kormányhivatalnak addig kell folytatnia, ameddig a jogszabálysértés nem kerül megszüntetésre.

Ezt követően a kapcsolódó statisztikai adatok ismertetésével folytatta előadását az államtitkár. Az önkormányzatok integritásáról szólva kiemelte: a korábbi törvényességi ellenőrzéshez képest a kormányhivatalok törvényességi felügyeleti jogköreik gyakorlásával jelentős mértékben hozzájárulhatnak az önkormányzatok integritásának elősegítéséhez.

Előadását a jövőbeli célok és feladatok bemutatásával zárta, mely során kiemelte a Nemzeti Jogszabálytár továbbfejlesztését és a törvényességi felügyeletben tervezett változásokat.

Dr. Benedek Mária, az ÁSZ felügyeleti vezetője a belső kontrollrendszer számvevőszéki ellenőrzéseinek tapasztalatait osztotta meg a szeminárium meghívottjaival. Elsőként bemutatta az államháztartás ellenőrzésének három pillérjét, valamint, hogy az azok által alkotott rendszerben hol helyezkedik el az Állami Számvevőszék. Ismertette a belső kontrollrendszer elemeit, valamint az ÁSZ 2013-ban elvégzett ilyen irányú ellenőrzéseinek céljait és tapasztalatait.

Kiemelte, az ÁSZ ott ellenőriz, ahol hatékonyan tudja segíteni a közpénzzel való szabályszerű gazdálkodást. Előadásában tételesen bemutatta az önkormányzatoknál a belső kontrollrendszer, a kulcskontrollok és a belső ellenőrzési tevékenység ellenőrzése során feltárt leggyakrabban előforduló hiányosságokat. Összesítésében utalt arra, hogy a 2012-ben végzett ellenőrzésekhez képest 2013-ban kevesebb volt a magas, illetve kiemelten magas kockázatúnak ítélt önkormányzat.

Benedek Mária a belső kontrollrendszer és az integritás összefüggései kapcsán hangsúlyozta, hogy a megfelelően kiépített belső kontrollrendszerrel jelentősen csökkenthetők a korrupciós kockázatok, nélküle azonban nem valósítható meg a közpénzek, a közvagyon szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználása. Mint mondta, ellenőrzéseitől azt várja az ÁSZ, hogy nőni fog az elköteleződés az ellenőrzötteknél a szabályszerű működés iránt.

Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető az Állami Számvevőszék Integritás Felmérésének eredményeit, tapasztalatait osztotta meg az önkormányzatok polgármestereiből, jegyzőiből, belső ellenőreiből és pénzügyi vezetőiből álló hallgatóság előtt. Elmondta, hogy az ÁSZ 2014-ben már negyedik alkalommal végezte el az Integritás felmérést. Az első felmérés adatfelvételére 2011-ben került sor 1095 intézmény részvételével. Ez a szám évről-évre növekedett, míg 2014-ben a kérdőívet kitöltők száma meghaladta az 1580-at, ami közel 45 százalékos növekedést jelent. Az idei adatfelvételben résztvevő szervezetek a dolgozói létszámot tekintve a magyar közszféra teljes létszámának több mint felét tették ki – hívta fel a figyelmet Pulay Gyula.

Emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszék 2013-ban hosszú távú együttműködési ajánlatot tett az adatfelvételben résztvevő szervezeteknek, a kérdőívet kitöltő intézmények több mint 85 százaléka elfogadta az ajánlatot és csatlakozott az Integritás Támogatók Köréhez.

Az ÁSZ a kérdőívet kitöltő intézményeknél idén is az Eredendő Veszélyeztetettségi Tényezőket, a Korrupciós Veszélyeket Növelő Tényezőket, valamint a Kockázatokat Mérséklő Kontrollok Tényezőit értékelte. A felmérésben alkalmazott eszközök érzékelték mind az átfogó, mind az intézménycsoporti indexértékekben bekövetkezett változásokat – kezdte a részletes megállapítások ismertetését Pulay Gyula. Az önkormányzatokról szólva kiemelte, hogy a kérdőív kitöltői legnagyobb számban önkormányzatok, és az Integritás Támogatók Köre is főként ebből a körből kerül ki, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az összes megkérdezett önkormányzatnak így is alig több mint 20 százaléka küldte vissza a kérdőíveket.

Pulay Gyula leszögezte, hogy az önkormányzatoknál a hivatali létszám növekedésének arányban nőnek a korrupciós kockázatok is, de ezzel arányosan növekedik a belső kontrollok szintje is. Mint mondta, a jogalkalmazással összefüggő tényezők növelik leginkább a veszélyeztetettséget, az engedélyezési, hatósági, nyilvántartási, mérlegelési jogkörök magukban rejtik a korrupció veszélyét is – minél nagyobb egy önkormányzat, annál inkább jelen van ez a tevékenységében.

A 2014-es felmérési eredmények jól jelzik az európai uniós támogatások igénybevételének, illetve a közbeszerzések számának megugrását is a vizsgált időszakban, ami növelte a korrupciós veszélyeztetettséget, az önkormányzati szektorban is – mondta el a felügyeleti vezető. Az úgynevezett „puha kontrollok” területén az önkormányzatoknál még nem tapasztalt jelentős pozitív elmozdulást az ÁSZ. Viszonylag kevesen vesznek részt ebből a körből például korrupció elleni képzésekben, egy részük továbbra sem rendelkezik etikai kódexszel, vagy éppen nem érvényesíti a négy szem elvét napi működése során.

Pulay Gyula ráirányította a meghívottak figyelmét, hogy alapvető vezetői feladat a védettség kiépítése a saját rendszerben, ehhez nyújt segítséget a felmérés, amellyel az ÁSZ igyekszik tükröt tartani a résztvevők, így az önkormányzatok elé is.”

Forrás:
„Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok!” – az I. témablokk előadásai; ÁSZ Hírportál; 2014. december 12.

Akcióba lépnek a brüsszeli szellemirtók: Lehet, hogy mégsem fogják egységesíteni a WC-tartályok űrtartalmát

„ A jövőben visszavonhatja az Európai Bizottság azokat a jogszabályi javaslatokat, amelyekről ésszerű határidőn belül nem sikerül megállapodniuk a tagállamoknak és/vagy az Európai Parlamentnek. A Juncker-Timmermans duó új megközelítéséből már jövő héten ízelítőt kaphatunk, amikor a biztosi testület elfogadja a 2015-ös munkaprogramját.

A múltban év végén gépies és unalmas eseménynek számított a következő évre vonatkozó bizottsági munkaprogram elfogadása. Most azonban más a helyzet, aminek több oka is van. Az egyik, hogy ez lesz a Jean-Claude Juncker által elnökölt Bizottság első éves munkaterve, és az intézmények kíváncsian várják, hogy visszaköszönnek-e benne, és hogyan azok a politikai prioritások és projektek, amelyek mellett Juncker megválasztásakor elkötelezte magát.

De, talán ennél is nagyobb várakozás előzi meg azt, hogy a testület hogyan váltja valóra a jobb szabályozásra (értsd a szabályok egyszerűsítésére és a felesleges rendelkezések kigyomlálására) vonatkozó ígéretét. Kedden gördül le a függöny, amikor a biztosi kollégium Strasbourgban elfogadja 2015-ös munkaprogramját, ami várakozások szerint már egy sor konkrét szabályozási javaslatot is tartalmazni fog. Úgy, ahogy a Bizottság „bürokrácia-irtásért” felelős tagja, Frans Timmermans, első alelnök korábban kilátásba helyezte.

A brüsszeli politikai piacon máris egymást érik a találgatások arról, hogy vajon milyen létező jogszabályokat, most tárgyalt vagy készülő javaslatokat fokozhat le, esetleg vonhat vissza a Bizottság. Az alelnök környezetében ugyanakkor mérsékletre intenek: a 2015-ös munkaprogram csak a kezdet, és senki ne számítson arra, hogy kedden egy „cunami” söpör majd végig az uniós joganyagon.

A brüsszeli EUobserver ugyanakkor úgy tudja, hogy Timmermans 80 jogszabály kigyomlálását javasolja majd kollégáinak. Többségükben olyan jogi aktusokról van szó, amelyek más jogszabályok miatt feleslegessé váltak, például az agrártámogatások vagy a többéves keretköltségvetés terén.

A portál által látott listán szerepel a biotermékek címkézéséről, a radioaktív anyagok regisztrációjáról, az atomlétesítményeknek nyújtható kölcsönökről vagy az alkoholtermékek jövedéki adójának harmonizálásáról szóló javaslat is, amelyekben az a közös nevező, hogy a Bizottság megítélése szerint záros határidőn belül nincs esélyük az elfogadásra.

Más tervezeteket pedig azért kellene ejteni, vagy visszavonni a „pultról” és átdolgozni, mert nagyon messzire elkanyarodtak a bizottsági javaslat eredeti céljaitól. Ezek közé tartozik állítólag az energiaterméket terhelő adó, de a növényi reproduktív anyagok piaci elhelyezésének szabályaira vonatkozó javaslat is, aminek visszavonását az Európai Parlament kérte a Bizottságtól.

Úgy tudjuk, hogy az egyik kritérium, amit Timmermans figyelembe kíván venni, amikor javaslatok sorsáról dönt, hogy mennyi ideje várnak elfogadásra az uniós törvénygyárban. Az ésszerűség határain túl elhúzódó ügyek mesterséges életben tartásának ugyanis nem látja sok értelmét.

A hollandus értesülésünk szerint azon a megközelítésen szeretne változtatni, ami Descartes-i mondás (Gondolkodom, tehát vagyok) parafrázisával „a törvénykezem, tehát vagyok” logikát követi. Vagyis azt, hogy a jogszabályi javaslatok kezdeményezéséért felelős Bizottságban elég gyakran tetten érhető hozzáállást, ami egyfajta önigazolási kényszerből szabályozni akar.

„A Bizottságban briliáns képességű tisztviselők dolgoznak, de nem mindig briliáns munkákon dolgoznak” – foglalta össze egy nevének mellőzését kérő forrás a helyzetet.

Timmermans azt is világossá tette nemrég, hogy nem látja értelmét olyan kezdeményezéseknek, amelyeket a tagállamok eleve ellenségesen fogadnak. Ezzel párhuzamosan nagyobb mozgásteret adna a tagállamoknak az egyes irányelvek végrehajtásában, jobban tükrözve a sajátos tagállami viszonyokat.

A szürrealistának tűnő kezdeményezések közé sorolják egyesek a WC-tartályok űrtartalmának harmonizálásáról szóló javaslatot, amiről egy illetékes szerint egy ízben egy álló órán át véresen komoly vita folyt az Európai Parlamentben (nem plenáris ülésen).

Biztosan nem esik viszont áldozatul Timmermans újító énjének a nagybankok tevékenységének szétválasztásáról szóló irányelv-tervezet, ami Michel Barnier előző belső piaci biztos egyik zászlóshajójának számított, és az Európai Parlament is nagyon zokon venné a visszavonását. Nem érezheti biztonságban magát ugyanakkor az a korábbi javaslat, ami a szülési szabadság időtartamát próbálná minimális szinten rögzíteni. (Közben ki is szivárgott, hogy a Bizottság valóban ejteni kívánja a javaslatát).

Frans Timmermans már korábban nyilvánosság előtt elmondta, hogy a műanyag szatyrok kivezetéséről szóló javaslatot is legszívesebben a kukába dobná, vagy a tagállamokra bízná. Ehhez képest hírek szerint szomorúan vette tudomásul, hogy a Tanács és az EP már talált egy közös nevezőt az ügyben, amit a legnagyobb jóindulattal sem lehetne a jó szabályozás mintapéldájának nevezni.

Az egyszerűsítési kísérlet, ami egyébként már a Barroso-bizottság alatt elkezdődött és REMIT néven Junckerék alatt bontakozhat majd ki igazán, nem feltétlenül jelenti majd meglévő javaslatok vagy jogszabályok visszavonását. Más esetekben azért vonja be a Bizottság a polcról ezeket a tervezeteket, hogy átdolgozhassa és új, fogyaszthatóbb formában újra előterjeszthesse azokat.”

Forrás:
Akcióba lépnek a brüsszeli szellemirtók; BruxInfo; 2014. december 11.

Befoltozhatatlan hiányok lesznek a kistelepülések költségvetésében

„ A 2015-ös állami költségvetés tervezetében 18 milliárd forinttal jut kevesebb a településeknek, ugyanakkor át kell vállalniuk a szociális ellátás költségeit. Cserébe jön viszont a megengedőbb helyi adóztatás. Somogyban ez nem lesz elegendő megoldás mindenhol.

– Lassan lejöhetne valaki a döntéshozók közül, s körülnézhetne közelről: lehet megdöbbenne, itt is élnek emberek – mondta sóhajtva Süle Tibor, Alsóbogát polgármestere, amikor faluja jövőjéről kérdeztük.
A kormányzat ugyanis az állami költségvetés tervezetében jelentősen megkurtította az önkormányzatok támogatását: 18 milliárd forinttal kevesebb jut a településeknek, viszont jelentős részben át kell venniük a szociális ellátás költségeit, hiszen utóbbiból lényegében kivonul az állam. Mely cserében lehetővé teszi újabb helyi adók kivetését a települési büdzséken keletkező lyukak betömködésére, csakhogy az emberek nagy része tovább már nem terhelhető, s ezt a helyi vezetők is tudják. Persze akadnak, akik kénytelen-kelletlen mégis ehhez a megoldáshoz nyúlnak, jellemzően a városokban tudnak még néhány forintot beszedni a lakosságtól – Baján például 50–67 százalékkal nő a kommunális adó –, a kistelepüléseken viszont ez nem jelentene megoldást. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint az önkormányzatok mozgástere tovább szűkül, a 2500 milliárdos költségvetésük alig nyolcadával gazdálkodhatnak szabadon, a települések kilencven százalékának viszont csak feladatfinanszírozásra elegendő a pénze: több mint két és félezer községnek, jellemzően kistelepülések egyáltalán nincsenek fejlesztési forrásai.

– Már jóval korábban elhátráltunk a falig – jegyezte meg Süle Tibor –, évek óta válságkezelő vagyok, nem polgármester. És év közben eddig mindig azon imádkoztam, éljük túl a decembert…
Most pedig lecsökkentik az állami támogatást, s helyette vessek ki adót. Eddig negyvenhétmillió forintot kaptunk feladatellátásra, ebből hatmillió ment szociális támogatásokra. Most négyezer forint a kommunális adónk a lehetséges 12 ezer helyett, ha mindenkitől beszednénk a maximumot, nyolcszázezer forinttal lennénk beljebb. És a maradék 5,2 millió? Ami majdnem a költségvetésünk tizede… Az embereket viszont egy ezer forintos pluszkiadás is padlóra küldheti. Én pedig nem tudom, miből fogok majd szociális támogatást fizetni…
Alsóbogáton amúgy a rendkívüli segélyeket már szinte teljesen visszafogták, egyedül temetési kölcsönt ad az önkormányzat, a rendezvényeik árát összedobják a lakók és a néhány vállalkozó, nem kötelező feladatokat nem vállal az önkormányzat.

Várdán egyelőre utóbbiakra is futotta még az idén, ám kérdés, hogy jövőre is megtehetik-e. Az első kalkulációk szerint ugyanis 4-5 milliós lyukat jelentenek majd a költségvetésben az elmaradó állami szociális támogatások, ami a nagyjából 70 milliós büdzséhez képest is méretes hiány, ám ha azt nézzük, hogy az eddigi feladatalapú támogatás ötöde tűnik el, még riasztóbb a kép.
– Pontosan senki sem tudja, mi lesz, csak annyit, bizonyosan kevesebb pénzt kapunk – mondta Varga András polgármester. – Azt állítják, cserében majd lehet pályázni bizonyos dolgokra, de bevallom, utóbbival kapcsolatban nincsenek jó tapasztalataim.

S ezzel nincs egyedül: Alsóbogát az idén 1,2 millió forintra pályázott az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések tenderén, ám csak 612 ezret kapott. Pedig minden forintnak meg lett volna a helye…
Balatonmáriafürdő ilyen pályázaton nem indulhat, s mint kiderült, az átalakuló állami támogatási rendszer sem viseli meg különösebben a település költségvetését. Galácz György polgármester elmondta: évente nagyjából 300 millió forintból gazdálkodhatnak, ennek az összegnek egy-két százaléka megy el szociális kiadásokra, s ezt szerencsére kezelni tudják.

– A kieső pénzt elvileg mi is tudnánk pótolni az iparűzési adóval – jegyezte meg Varga András –, ám jelen állás szerint annak is elveszik a nagy részét. Szociális segélyt úgy tízen kapnak, ami évi 2,5-3 millió forint, s ugyanennyit fordítunk lakásfenntartási támogatásra is. Emellett sok az önként vállalt feladatunk: van tíz Bursa Hungarica-ösztöndíjasunk, adunk beiskolázási támogatást, s lehet, jövőre ezek kárára kell majd betömködnünk a büdzsén keletkezett lyukakat…”

Forrás:
Megdöbbene a kormány Somogyban, padlóra küld az állami elvonás; SONLINE/Somogyi Hírlap; 2014. december 11.

Közigazgatási, politikai informatika

Négy éven belül eltűnhetnek a hagyományos iskolai ellenőrzők

„Négy éven belül eltűnhetnek a hagyományos iskolai ellenőrzők: az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanis az ellenőrzők, osztálynaplók és nyomtatott dokumentumok helyett végleg áttérne az elektronikus adminisztrációra, tudta meg a Magyar Nemzet.

Az e-naplók kizárólagos használatához azonban a tárca szerint az kell, hogy az iskolák mellett az otthonokban is biztosítva legyen az internet. A köznevelési államtitkárság szerint jelenleg az iskolák 20-25 százaléka használja az elektronikus adminisztrációt, és folyamatosan bővül az intézmények köre. Az e-napló előnye lenne, hogy rögzíthető és mindenki által elérhetőek benne
a tanulók osztályzatai és szöveges értékelései, az órarend, a tanmenet, a hiányzások, az igazolatlan órák, a késések, a helyettesítések, az iskolai események, a felhívások és az értesítések, valamint nyilvántartható benne a pedagógusok munkaideje.

A papíralapú dokumentációt leváltó program a köznevelési államtitkárság szerint segítheti az órarendtervezést, a tantárgyfelosztást és statisztikai adatokat is szolgálhat különböző elemzésekhez. A tanulóknak azonban rossz híre van a lapnak: az e-naplóhoz a szülők is hozzá tudnak férni, így nincs több eltitkolt egyes és igazolatlan hiányzás, mert rögzítve van minden dolgozat, intő és igazgatói dicséret. A lap szerint az e-napló a szülők körében eddig igen kedvező fogadtatásra talált.

Jelenleg 15-20 különböző szoftvert használnak az e-naplót bevezető iskolák, de a Magyar Nemzet úgy tudja, a szaktárca hosszabb távú tervei között az egységes adminisztrációs rendszer bevezetése is szerepel.”

Forrás:
Négy éven belül eltűnhetnek a hagyományos iskolai ellenőrzők; Szűcs Gyula; Index.hu; 2014. december 13.

Jelentős mérföldkövek valósultak meg az Önkormányzati ASP projektben

„A gazdálkodási szakrendszer kialakításának megkezdésével immár az ASP mind a hat moduljának folyamatban van a fejlesztése, a projekt 2015. március 31-i zárásáig ütemezetten halad előre a megvalósítás. Az adó szakrendszer esetében az elmúlt hónapok során tíz kiválasztott KMR régiós település működött közre pilot felhasználói tesztekben, amelynek eredményeit a fejlesztők beépítik a végleges rendszerbe. Hasonló felhasználói tesztek kezdődnek meg a következő hetekben az iratkezelő, az ingatlanvagyon-kataszter modulok esetében is. Az ipar-kereskedelmi, valamint települési portál modulok használatához kapcsolódóan oktatások zajlanak, amelyek anyaga megtalálható az ASP tájékoztatási portálján is, az http://alkalmazaskozpont.asp.lgov.hu/ címen. Az IPARKER rendszer, a jelenlegi fázisában már alkalmas az önkormányzatok ipari és kereskedelmi feladatainak jogszabályszerű, és hatékony támogatására.

A szakrendszeri fejlesztésekkel párhuzamosan zajlik a keretrendszer fejlesztése is, mely a szakrendszerek közös – elsődlegesen informatikai – funkcióit hivatott egységesen és hatékonyan megvalósítani. Így például a szakrendszerek közötti együttműködést kontrollálja, egységesen biztosítja a jogosultság és a központi törzsadat kezelést, valamint megvalósítja a külső rendszerekkel való egységes kommunikációt is.”

Forrás:
Jelentős mérföldkövek valósultak meg az Önkormányzati ASP projektben; Kormányzati Informatika Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2014. december 1.

Emődy Zsolt – Az ASP rendszerhez való csatlakozás feladatai (Önkormányzat és Állam konferencia 2014)

„Főként az ASP szolgáltatások igénybevételéhez szükséges csatlakozási feladatokat emelte ki előadásában Emődy Zsolt, a Bluefield Kft. szakértője. Leszögezte: az öt feladatkörbe tartoznak többek között az infrastrukturális, és az igazgatásszervezeti feltételek biztosítása, illetve az adatmigráció és paraméterezés. Emellett kiemelte azt is, hogy nagyon fontos kérdés a csatlakozás ütemezése, 2015 első negyedévében pedig már tíz önkormányzat már csatlakozik a rendszerhez.”

Forrás:
Emődy Zsolt – Az ASP rendszerhez való csatlakozás feladatai; Infotér.eu és Youtube; 2014. december 11. (videó)

Januártól neten is lehet tájékozódni a bírósági ügyekről

„Az év elejétől működő elektronikus rendszeren keresztül nyomon követhető lesz az ügyek állása – egyebek mellett ezt tartalmazza az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló tervezet, amely a kormány honlapján olvasható.

A Bírósági Elektronikus Tájékoztatási és Figyelmeztetési Rendszerbe (BETFR) az ügyfélkapun keresztül lehet regisztrálni. Ehhez meg kell adni az ügyfélnek a neve mellett a születési helyét és idejét, továbbá az édesanyja nevét is. Ezeket az adatokat papíron is be kell nyújtani a bírósághoz.

Egy regisztráció egy ügy nyomon követésére szolgál. Az ügyfél az iratokba való betekintés mellett figyelmeztetést is kérhet arról, hogy valamely eljárási cselekmény határideje lejár. A bíróság – az ügyfél választása szerint – e-mailben vagy SMS-ben küld figyelmeztetést.

A tervezet a csődtörvény végrehajtási rendeletét is módosítaná. A csődeljárás jogerős megszüntetését vagy pedig befejezését a bíró azért nem tudja pontosan megadni, mivel nem tudhatja előre, hogy az megjelenik-e a Cégközlönyben az általa megjelölt napon. Ezért a módosítás úgy szól, hogy a felszámolás megszüntetésének vagy befejezésének napja a jogerős bírósági végzés Cégközlönyben való megjelenésének a napja. Ez szerepel majd a cégbírósági közleményben.

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) lehetővé teszi, hogy a zálogjogosultak – valamennyiük hozzájárulásával – módosíthassák a zálogjogok rangsorát. A tervezet előírná: a hitelbiztosítéki nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy abban is rögzíthető legyen a rangsor megváltozása.

A közjegyzők által vezetett hitelbiztosítéki rendszerre vonatkozó másik új előírás, hogy a gépjárművet az alvázszámával kell megjelölni benne. Más vagyontárgynál az azonosításra megadott adatok a következők: gyártási év, a gyártó neve, gyártási szám, egyedi azonosító és a gyártó által megadott elnevezés. Amennyiben lekérdezéskor az előbbi adatok közül három egyezik, az adott vagyontárgyat a rendszernek meg kell jelenítenie.

Hogyha a vagyontárgyat csak körülírással lehet megjelölni, erre 10 ezer karakter áll rendelkezésre. ”

Forrás:
Januártól neten is lehet tájékozódni a bírósági ügyekről; Híradó.hu/MTI; 2014. december 12.
Igazságügyi rendeletek módosításáról szóló IM rendelettervezet; Igazságügyi Minisztérium; 2014. december 4. (pdf)

Társadalmi vitára bocsátja a kormány a online árukövetési rendszer végrehajtási rendeletét

„Társadalmi vitára bocsátja a kormány a online árukövetési rendszer végrehajtási rendeletét. A fuvarozás nyomon követésétől azt remélhetik, hogy kiszűrhetik a fiktív – adócsalást szolgáló – mozgásokat – derül ki az NGM közleményéből.

Már elérhető a kormány weboldalán az online árukövetési rendszer két végrehajtási rendeletének tervezete, amelyek meghatározzák a kockázatos termékek körét, illetve az új rendszer alkalmazásának részleteit – derült ki az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményéből.

A rendszer célja, hogy kiszűrje az áruk fiktív szállítását, amely milliárdos károkat okozó adócsalásokra ad lehetőséget. Az online árukövetés segítségével az adóhatóság (NAV) megakadályozhatja az áruk fiktív utaztatását – az újdonság ezen a területen minden eddiginél hatékonyabb ellenőrzést tesz lehetővé a hatóságoknak.

A tisztességes kereskedőknek, fuvarozóknak ugyan némi kényelmet fog okozni az online árukövetés bevezetése, cserébe azonban jobb eséllyel szabadulhatnak meg a simlis versenytársaktól. Jövőre minden vállalkozásnak minden árufuvarozás előtt rögzítenie kell a szállításhoz kapcsolódó adatokat (az áruk megnevezése, mennyisége, a feladó/átvevő illetősége, a szállító jármű rendszáma stb.) egy központi elektronikus rendszerben. A hatóságok ennek segítségével következik nyomon a mozgásban lévő termékeket.

Az online árukövetési rendszer társadalmi vitájában minden érintett részt vehet, a kormány honlapján lévő jogszabálytervezet bárki véleményezheti. A gazdasági tárca kezdeményezésére megalakult az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKÁER) Munkacsoport, amely felel az online árukövetési rendszer januári bevezetésének zökkenőmentességéért.”

Forrás:
Új módszerrel „támadhat” a NAV; Napi.hu; 2014. december 10.

Az AGRYA ellenzi az online árukövetési rendszer (EKÁER) jelenlegi tervezet szerinti bevezetését

„A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA az online árukövetési rendszer (EKÁER) bevezetését ellenzi. Az AGRYA álláspontja szerint a tervezett új rendszer átgondolatlan, előkészítetlen és a mezőgazdasági termelés, kereskedelem és áruforgalom sajátosságait nem veszi figyelembe.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége elkötelezett minden, a gazdaság fehérítését célzó intézkedés támogatásában. Több korábbi javaslatunkkal is ösztönöztük a mezőgazdaságot érintő, tisztességes piaci magatartást segítő intézkedés bevezetését és megvalósítását. Ennek megfelelően az új, online árukövetési rendszer alapvető céljaival is egyetértünk, vagyis az áruk fiktív szállítmányozásával összefüggő visszaélések, és az ezekkel okozott súlyos károk minél hatékonyabb visszaszorításával.

A kormany.hu oldalra 2014. december 10-én 10:43-kor, 2014. december 11-e, 16 órai véleményezési határidővel feltett rendelettervezeteket azonban átgondolatlan, előkészítetlen és a mezőgazdasági termelés, kereskedelem és áruforgalom sajátosságait figyelembe nem vevő tervezeteknek tartjuk.

A tervezetek nem veszik figyelembe többek között:

a megtermelt saját áru, saját járművel, saját telephelyre történő beszállítását (pl. kombájntól a szárítóra, telephelyre)

a zöldség-gyümölcs ágazat értékesítési sajátosságait (pl. nagybani piacra történő szállítás, termelői szervezeteken keresztüli értékesítés…)

a kistermelők, őstermelők kisértékű értékesítéseit

az egyes áruk, árucsoportok közötti értékbeli és mennyiségbeli szélsőségeket (pl. gabona vs. csomagolt zöldség vetőmag)

nincs tisztázva az első adóköteles termékértékesítés és a végfelhasználó fogalma

a biztosítékadási kötelezettség komoly likviditási gondokat is okozhat termelőknél

stb.

A rendelkezésre álló szűk, alig több mint 1 napos véleményezési határidőt nem tartjuk elegendőnek ilyen horderejű intézkedés egyeztetéséhez. Részletes szakmai javaslatainkkal felajánljuk együttműködésünket a szabályozás céljainak megfelelő tervezet véglegesítéséhez és annak szakmai egyeztetéséhez.

Addig is egy fiatal gazdálkodó véleményét idézzük:
„Az én példámból kiindulva: nagy nehezen elkuncsorgom a krumplimat valahova 26+ÁFA áron, pedig a francia olcsóbb. Felrakom a csodaszép piros kisautómra a 22.000 kg-t. Elmegyek a benzinkútra, veszek viszonylati jegyet Budapestig: 32.000 Ft. Mielőtt elindulok (előtte 15 nappal, mert ugye a jövőbe látok) felkeresem az EKAER rendszert és regisztrálom merész elképzelésemet tevékenységemről. Kell hozzá NEBIH-FELIR jogosultság. Csak némi pénz kérdése. Az elmúlt két hónap eladási átlagából meghatározom azon mennyiséget, melyet értékesítettem ezen kockázatos termékből és némi óvadékot teszek le a NAV-nál. Az érték 15%-át – még szerencse, hogy az import lenyomta az árat :-). Szóval regisztrálok (ki, mit, honnét, hova, kinek…ja és merre) kapok egy EKAER kódot, aminek birtokában beülhetek a piros kisautómba és ezer veszély között megközelíthetem a vásárlót. Aki rögtön megörül és szalad bejelenteni, hogy a kockázatos termék megérkezett. Rögtön számlát írok és annak az adó részét befizetem, ahogy kell. A költségek, ami ezen 1 db fuvart terhelik és legalább 60-70-95 napig finanszírozok kb. 273.000 Ft/kamion vagyis 12,4 Ft/kg ilyen krumpli árak mellett! Egy átlagos (60 Ft/kg) árnál 586.000 Ft/kamion vagyis 26,6 Ft/kg. Ha útközben belefutok egy ellenőrbe és a kapott kódot nem tudja értelmezni, akkor elkobozza a drága, ugyanakkor kockázatos terméket. Elviszi, és még a 40%-t befizetem, mint büntetést. Eközben Pavel a lengyel sofőr integetve elsuhan mellettem, mert nem érteni magyar mit akar kód?

Őstermelők se röhögjetek! Amikor 22 láda meggyet visztek leadni a felvásárlónak akkor Ti is így jártok. A két disznó húsa az utánfutón is ez a kategória!

Kicsit számolgattam: abban az esetben, ha pl. eladok 20 kamion „drága” krumplit valamelyik hipermarketnek akkor éppen éhenhalok, inkasszálnak, végrehajtanak és valószín_ már-már felszámolásomat fontolgatja a NAV a sok ÁFA és reg. díj mulasztásom miatt mielőtt az első pénzek úgy 3 hónap után beesnek a végrehajtó számlájára.

Ezt lenne tényleg a megoldás? Lehet, hogy „csak” az ÁFÁT kellene inkább mérsékelni….””

Forrás:
Az AGRYA ellenzi az online árukövetési rendszer (EKÁER) jelenlegi tervezet szerinti bevezetését; AGRYA; 2014. december 12.

Áll a bál Münchenben a linuxos rendszer miatt

„Súlyos hiba bénította meg a város közigazgatásának levelezését, és egyre hangosabbak azok, akik szerint a rendszereket vissza kellene állítani Windowsra.

A müncheni önkormányzat sok évvel ezelőtti döntése már eddig is nagy viharokat kavart – nemcsak a sorozatos hibák miatt elégedetlenkedők körében, hanem egyéb szakmai közösségekben is, ahol két párt alakult ki: az egyik szerint nyilvánvaló, hogy a nyílt forrású szoftver alkalmazása tévedés egy olyan fontos szegmensben, mint a közigazgatás, míg a másik oldalon állók szerint egyszerűen a szakszerűtlenség – illetve: az ellenérdekeltség – okozza, hogy egy egyébként a feladatra kiválóan alkalmas környezetet nem sikerül megfelelően implementálni és használni.

E viták most újra fellángoltak, mivel a múlt héten talán az eddigi legsúlyosabb üzemzavarral kellett szembenézniük a müncheni hivatalnokoknak: a levelezőrendszer hibája miatt a körülbelül 33 ezer közalkalmazott napokig nem volt képes egymással e csatornán kommunikálni, és ez jelentős fennakadásokhoz vezetett. (Állítólag egyetlen, ám hatalmas méretű e-mail blokkolta le a rendszert.)

A város polgármestere, Dieter Reiter ezt elfogadhatatlannak nevezte (az első nyilatkozatokat jellemzően sms-ben küldte, mivel nem tudta az e-mailt használni), és burkoltan utalt rá, hogy az előző polgármester, Christian Ude, aki a LiMux nevű projektet teljes mellszélességgel támogatta, hibásan döntött, amikor a Windowst ki akarta zárni a közigazgatásból. Reiter utalt rá, hogy az elmúlt években annyiszor jelentkeztek súlyos hibák a LiMuxban, hogy már többet költöttek a karbantartására és felülvizsgálatára, mint a drágának mondott Windowsnál kellett volna. Ráadásul az alkalmazottak, a felhasználók is folyamatosan panaszkodnak rá: egyrészt a stabilitási hiányosságok, másrészt a kompatibilitási problémák miatt.

A városban egyébként a 2003-as döntés óta mára a körülbelül 15 ezer hivatali számítógép nagyjából 80 százalékán a LiMux működik. A hivatalos álláspont szerint ezzel több mint 11 millió eurót spóroltak meg a költségvetésnek, ám ezt a Microsoft nem hiszi el – ők érthető okokból kételkednek. Készült egy súlyos kritikákat kapott tanulmány, melyet a HP végzett a Microsoft megbízásából, és ebben azt állítják, hogy az eredetileg 10 millió eurósra becsült projekt tíz év alatt az átállási, javítási, karbantartási, támogatási költségek miatt ennek közel hatszorosát emésztette fel, vagyis semmilyen megtakarításról nincs szó, sőt. E tanulmány megállapításait azonban mind a sajtóban, mind a városházán kétségbe vonták.

A tavaszi választások után egyszer már szóba került, hogy München visszaáll Windowsra, ám akkor a javaslatot elvetették. A levelezés mostani összeomlása után azonban vizsgálatot és felmérést indítottak, melynek eredményétől függ, hogy a szabad szoftveres mintapéldának számító város visszatér-e a Microsoft táborába.”

Forrás:
Áll a bál Münchenben a linuxos rendszer miatt; Dajkó Pál; IT café; 2014. december 11.
Linux in München: Zufriedenheit der Mitarbeiter mit IT und LiMux unter der Lupe; heise online; 2014. december 12.
Mehrtägiger Mail-Ausfall gefährdet Linux-Projekt in München; Björn Greif; ZDNet.de; 2014. december 10.

Informatika, távközlés, technika

Felmérik a hazai Internetet

„Elkezdte a hazai elektronikus hírközlési hálózatok felmérését az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft., a munka az újgenerációs szélessávú fejlesztések megalapozásához szükséges – mondta lapunknak Kis Gergely, a társaság partnere.

A cég 23,9 millió forintos ajánlattal nyerte meg a projektre kiírt közbeszerzési eljárást.

A digitális nemzet fejlesztési program egyik fő célkitűzése, hogy 2018-ra valamennyi háztartás számára legalább másodpercenként 30 megabites (Mbit) letöltési sebességet nyújtó hozzáférést tegyenek elérhetővé. Az otthonok felében a másodpercenként 100 Mbites kapcsolat lehetővé tétele a cél.

Ehhez pontosan tudni kell, hogy az egyes háztartások számára milyen internet hozzáférés áll rendelkezésre.

Kis Gergely közlése szerint a társaság a távközlési szolgáltatókkal történő konzultáció és saját nyilvántartásai alapján állítja majd össze azt a térképet, amely megmutatja az országban azokat a területeket, ahol nem áll rendelkezésre ilyen minőségű internet kapcsolat. ”

Forrás:
Megkezdték az internetkapcsolatok felmérését; Világgazdaság Online; 2014. december 8.

Az internet nem a CIA projektje

„Kiállt a nyitott világháló mellett, de bírálta a felejtés jogát Tim Berners-Lee, egyúttal harcba szólította az internetsemlegesség mellett az IT-szakértőket.

„Az internetet nem a CIA hozta létre” – jelentette ki Tim Berners-Lee, a web atyja, aki ezzel Vlagyimir Putyin orosz elnök szavaira reagált. Az államfő azt mondta, hogy a világháló a CIA egyik projektjéből alakult ki.

A szakember bírálta az Amerikai Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, amiért átfogóan ellenőrzik az internetet, de Kínát is támadta, mert az rendkívül erősen cenzúrázza az online világot. Hozzátette: természetesen, mint minden hatékony eszközt, az internetet is fel lehet használni jó és rossz célokra, ennek ellenére hisz a nyílt web ötletében. Elmondása szerint amennyiben a világhálóra tekintünk, akkor láthatjuk az emberiség kapcsolatait. Az emberiségnek van néhány csodálatos, de borzalmas dolga is. Nem lehet olyan világhálót készíteni, ami hirtelen mindenkit szentté avat, de egy nyitott internet megtervezhető.

A web atyja a World Wide Web Foundation oldalán nyilvánosságra hozta azt a listát is, amely azokat az államokat sorolja fel, amelyek alapvető jogként tekintenek az internetre, emellett pedig védik a pénzügyi érdekektől és a politikai befolyástól. Az első három helyen Dánia, Finnország és Norvégia, a negyediken Nagy-Britannia, az ötödiken Svédország, a hatodikon az USA áll. Nem fért bele az első tízbe Franciaország (11.), Németország (14.), Ausztria (15.), Olaszország (29.), Lengyelország (34.), Oroszország (35.) és Kína (44.) sem.

Tim Berners-Lee a párizsi Le Web konferencián a felejtés jogát támadta, mondván a történelemhez való hozzáférés joga is fontos. Szavai szerint helyes lenne megakadályozni az információk elérését, ha azok rosszak lennének, de a szólásszabadság és az információkhoz való hozzáférés joga ebben az esetben fontosabbak. Ugyanakkor a társaságoknak is gondoskodniuk kell arról, hogy az embereket a múltból felbukkanó anyagok miatt ne lehessen diszkriminálni. Egy korábbi ítélet például nem lenne szabad, hogy befolyásolja a munkaadó vagy egy biztosítótársaság döntését.

A web atyja egyúttal megragadta az alkalmat, hogy az internetsemlegesség melletti harcba szólítsa az IT-szakértőket. A helyzet szerinte egyértelmű, meg kell védeni a nyitott világhálót, ami egyúttal hosszú távon a világbékét is biztosíthatja. Szerinte a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy a mindennapi dolgokra, például a videók vagy zeneszámok streamelésére miként hatna, ha megszűnnének a nyitott internethozzáférések. Végül kritizálta a nagy online vállalatokat, amelyek elzárják az általuk összegyüjtött rengeteg adatot.

Az Európai Unió Bírósága májusban döntött úgy, hogy a keresőmotorok működtetői felelősségre vonhatók a találatokban megjelenő személyes információk miatt. A cégeknek kérésünkre kötelező törölniük a velünk kapcsolatos adatokat. Berners-Lee márciusban kijelentette: „Őszintén szólva egyszerre vagyok büszke, hitetlenkedő és aggódó a World Wide Web kapcsán. … A világháló hatalmas áttörés lett és az életünk minden részét érinti. Éppen ezért a kormányok, nagy szervezetek és multinacionális cégek körében megfigyelhető az a veszélyes trend, hogy ellenőrizni akarják az internetet.” ”

Forrás:
Az internet nem a CIA projektje; SG.hu; 2014. december 12.

Portré: Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatika Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke

„ Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatika Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke a határidők be nem tartását tolerálja a legkevésbé, a politikai pálya sosem vonzotta, annál inkább a növények, amelyekkel előszeretettel veszi körül magát.

– Hogyan került a KIFÜ elnöki székébe?
– Villamosmérnöki és kommunikációs szakmérnöki végzettségemet a BME-n szereztem meg, az egyetemről egyenes út vezetett a Videotonhoz, ahol programozóként kezdtem. Egy rövid IBUSZ-os kitérő után a Frekvenciagazdálkodási Intézet, utána pedig a Hírközlési Főfelügyelet következett. Ezt követően a versenypiacon vállaltam munkát projektvezetőként, tanácsadóként, majd 2007-ben a Vám- és Pénzügyőrségnél kaptam informatikai vezetői beosztást. 2011 folyamán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézetének főigazgató-helyettese voltam, majd innen kerültem a KIFÜ-höz projektigazgatónak. 2012-ben neveztek ki az ügynökség elnökévé, azóta ezt a megtisztelő feladatot látom el.

– Karrierje során mozgatták önt politikai ambíciók?
– Egyáltalán nem, ez sosem jutott eszembe. Az, hogy a munkámból adódóan politikusokkal, állami vezetőkkel kellett együttműködni, természetesen gyakran előfordult, s államigazgatási környezetben mindig jól is tudtam kommunikálni. A szakmapolitika dolga a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumé (NFM). A KIFÜ tevékenysége a szakmapolitika által meghatározott célok megvalósítására terjed ki.

– Mire fókuszálnak jelenleg az ügynökségnél?
– Az áprilisi választásokat követően komoly változások történtek, az NFM-től illetve a KIFÜ-től eltávolodott az e-közigazgatási projektek halmaza, s átkerült a Belügyminisztérium alá tartozó szervezetekhez. Ez nagy váltást jelentett, s most ősz tájékán alakult ki, hogy a KIFÜ-nek a következő időszakában a digitális Magyarország, a digitális nemzet megvalósításában lesz jelentős szerepe. Tehát a Digitális Nemzet Fejlesztési Programon dolgozunk s ez lesz a KIFÜ-nél a következő években is az a terület, ahol nagyot kell alkotni.

– Mi motiválja munkájában, és hogyan képes folyamatosan motivált maradni?
– Szeretek magam elé célokat kitűzni s szeretem azokat megvalósítani. Engem legfőképpen ez motivál, ez egyfajta belső motiváció. Amennyiben pedig az elért eredménnyel a külvilág is elégedett, jól reagál rá, annak különösen örülök.

– Van olyan, amit nem tolerál a munkatársaktól?
– A határidők be nem tartását nagy fegyelmezetlenségnek tartom. Mindenki számít a másikra, ahogy én is számítok a többiekre. Aki nem tartja be a határidőket, arra nem lehet számítani, s akire nem lehet számítani, az nem igazi csapatjátékos.

– Mit csinál szívesen szabadidejében?
– Nagyon szeretek növényekkel foglalkozni. Sok növényem van, amelyeket szívesen gondozok, s színesítem velük a környezetemet. Fiatalabb koromban sokat sportoltam és rengeteget utaztam, de a napi 10-12 óra munkát követően manapság amennyi szabadidőm csak van, azt igyekszem a családommal tölteni.”

Forrás:
Időben, pontosan; Miski Gábor; IT Business; 2014. 12. 13.

Digitális Nemzet Fejlesztési Program (DNFP) Programiroda a KIFÜ-ben

„A hazai infokommunikációs szektor fejlesztésének 2014-20-as uniós tervezési ciklussal egybeeső időtávra vonatkozó stratégiai irányait, fejlesztési súlypontjait a Kormány által 2014. február 5-én elfogadott, az Európai Uniós elvárás rendszerrel is összehangolt Nemzeti Infokommunikációs Stratégia jelöli ki. A hivatkozott stratégiai dokumentum négy pillér mentén (digitális infrastruktúra – szupergyors internet, digitális állam, digitális kompetenciák, digitális gazdaság) a digitális ökoszisztéma egyes elemeinek összehangolt fejlesztését tűzi ki célul.

Fenti követelménynek kíván eleget tenni a 1631/2014 (XI.6.) Kormányhatározat a Digitális Nemzeti Fejlesztési Program megvalósításáról. A kormányhatározat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program (a továbbiakban: DNFP) célrendszerét, továbbá a feladatok és az azokhoz tartozó határidők egyidejű meghatározása mellett kijelöli a Program megvalósításáért felelős kormányzati szereplők körét.

A Digitális Nemzeti Fejlesztési Program Programiroda felállítására a Kormány a KIFÜ-t jelölte ki. A digitális infrastruktúra fejlesztésének egyik legfontosabb feladata a Szupergyors Internet pillér megvalósítása, amely feladat projektmenedzsmentjét az NFM megbízásából ugyancsak a KIFÜ látja el. Hasonló megbízást kapott a KIFÜ a digitális kompetencia pillér egyes elemeinek megvalósítására is.”

Forrás:
DNFP Programiroda a KIFÜ-ben; Kormányzati Informatika Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2014. december 8.

A héten olvastuk: Az „okos város” téma hírei, 2014. december 15.

Megnyílt a Horizon 2020 egyik okos várossal kapcsolatos pályázati csomagja
H2020-SCC-2015, Sub call of: H2020-SCC-2014-2015
Opening Date: 10-12-2014
Deadline Date 05-05-2015 17:00:00 (Brussels local time)
Forrás:
Call – Smart Cities and Communities ; 2014. december 10.

Érzekelők hálózatai és intelligens világítás (LED) Koppenhágában
Mindenütt Koppenhágában vezeték nélküli hálózattal összekötött LED-világítást és érzékelőket installálnak.
Forrás:
Copenhagen Lighting the Way to Greener, More Efficient Cities; Diane Cardwell; The New York Times; 2014. december 8.

Antwerpen: közlekedési információk dinamikus QR-kódok segítségével
Antwerpen dinamikus QR-kódokat használ az időben változó közlekedési információt használ az utazóközönség tájékoztatására (buszok és villamosok). A dinamikus QR-kód egy webcímrövidítőt tartalmaz, amely szükség szerint változó tartalomra mutathat. Más belga városok is kezdik átvenni a kezdeményezést.
Forrás:
Smart Cities Turn to uQR.me Dynamic QR Codes to Share Information; Yahoo Finance; 2014. december 3.

Innovációs kerületek, mint a városi fejlődés eszközei
Az elképzelés az, hogy hozzuk össze a vezető oktató/kutató/fejlesztő szervezeteket, a leginnovatívabb cégeket. Létesítsünk üzleti inkubátorokat. Körítsük mindezt a 21. század városi kényelmével. A megvalósult projektek (például Boston) ismertetése.
Forrás:
Innovation Districts Create New Urban Spaces for Creativity and Growth; Brooks Rainwater; CitiesSpeak; 2014. január 21.

A városok ráfordításai és az okos város
A University College London (UCL) közreműködésével készült felmérés azt vizsgálja, hogy a városok technológiával kapcsolatos ráfordításai milyen szabályszerűségeket mutatnak, milyen jelzőszámai vannak a hatékony városi befektetéseknek.
Forrás:
Delivering the Smart City : Governing Cities in the Digital Age; Arup; 2014. november 14.

Mit is értsünk okos város alatt?
Szakértők küszködnek az „okos város”-ként ismert jelenség pozitív és negatív hatásaival. Van aki egyszerűen a „város” kifejezés használatát javasolja.
Forrás:
Beyond the Smart City: Towards a New Paradigm; New Cities Foundation; 2014. november 14.

A megosztáson alapuló gazdaság és a tárgyak Internete egymásra van utalva
Jól jönne, ha távolról lehetne felügyelni, nyitni-zárni a megosztásra bocsátott eszközöket.
Forrás:
Why the sharing economy needs the Internet of Things; Ross Rubin; GigaOM; 2014. december 13.

Jelentés az okos városokról
Maga a jelentés fizetős (20 dollár), ez csak az ismertető. A fontosabb városi kezdeményezések és megoldások ismertetése.
Forrás:
Cities Find Rewards in Cheap Technologies : Mobile apps, sensors, and other technologies help cities handle growing challenges; Nanette Byrnes; MIT Technology Review; 2014. november 18.

A Cisco növeli befektetéseit az okos városok piacán
A még nyári hír szerint a vállalat számos helyen hoz létre kutató-fejlesztő központot az okos városokkal, a tárgyak Internetével kapcsolatos fejlesztésekre. Akkor éppen Barcelonában a városi vezetéssel együttműködve.
Forrás:
Cisco ramps up investments in smart-cities, global Internet of Things market; Mohana Ravindranath; The Washington Post; 2014. július 24.

Hogyan lesznek a városok intelligensebbek?
Bristol és Glasgow példáján elemzi a címben jelzett problémát, az eltérő megvalósítási módokat.
Forrás:
Tomorrow’s cities – How do cities get smarter?; BBC News; 2014. október 13.

10 dolog, amelyeket megtanultunk a technológiáról és a fenntartható városi közlekedésről
Egy friss vita legfontosabb tanulságai. Hogyan lehet a technológiát a fenntartható és hatékony városi közlekedés szolgálatába állítani?

Forrás:
10 things we learned about technology and sustainable urban transport; Sarah LaBrecque; The Guardian; 2014. december 5.

Az Európai Kutatási Térben található közlekedési kutatóközpontok, projektek és kutatások kompendiuma
A finanszírozó szervezetek listájával együtt.
Forrás:
New Digital Map Shows the Compendium of Transport Research Funding; The Marketplace of the European Innovation Partnership on Smart Cities and Communities; 2014. december 11.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A számítógépek felerősítik a társadalmi egyenlőtlenségeket

„Nicholas Carr amerikai bestselleríró úgy véli, hogy a jól megfizetett állásokat a jövőben egyre gyakrabban gépek fogják betölteni, a hatékonyság hajszolása pedig tönkreteheti az emberi képességeket.

A gazdasági újságíró többek között a The New York Times Magazine és a The Wall Street Journal munkatársa, s évek óta a számítógépek és az emberek kapcsolatával foglalkozik. „A mindennapi életünk során sok szituációban túlzott mértékben hagyatkozunk a számítógépekre. Ez különösen azóta figyelhető meg, amióta mindannyian egy számítógépet hordunk a nadrágzsebünkben. Becsüljük az új technológiák által kétségtelenül biztosított kényelmet, hatékonyságot, de gyakran megfeledkezünk arról, hogy cserébe mi mindent veszítünk el. Egyre több dolgot intéznek el helyettünk a számítógépek, de közben nem vesszük észre, hogy boldogabbak voltunk akkor, amikor ezeket a dolgokat még mi intéztük el.”

„Amikor például valaki egy automata sebességváltós autót vásárol, akkor úgy érzi, hogy teljesen szabad lett. Azonban egy idő után egy új érzéssel szembesül: unatkozik. Nagyon örülök, hogy vannak olyanok, akik emberi segítség nélkül is működő gépkocsik megalkotásán dolgoznak, de nem hiszem, hogy az emberi élet kizárólag a biztonságról szól. A többségünk szívesebben vezető, mint utas. Ráadásul még nagyon távol vagyunk attól, hogy a robotjárművek minden helyzetben zökkenőmentesen működjenek. Sokáig szükség lesz még ránk, ha más nem, azért, hogy vészhelyzetben beavatkozhassunk. Ébernek kell maradnunk és meg kell próbálnunk nem túlzott mértékben leépítenünk a koncentrálóképességünket, mert különben csődöt fogunk mondani, akkor, ha a gép elromlik vagy hibázik és szükség lesz a beavatkozásunkra.”

„Annyira vágyunk a biztonságra és a hatékonyságra, hogy már túl messzire megyünk. Az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala (FAA) tavaly az egyik jelentésében azt írta, hogy a pilóták egy része nem képes beavatkozni, ha elromlik az automata vezérlés. Veszélyes helyzetekben képtelenek átváltani manuális üzemmódba, illetve ha sikerül is, nem tudnak mit kezdeni a dologgal. Amennyiben a repülőgéppel és az utasokkal kapcsolatban a felelősséget újra erősebben a pilóták vállára helyeznénk, akkor talán a mostaninál sokkal biztonságosabban repülnének.”

„Tény, hogy a technológiai fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy kevesebb repülőgép zuhan le, mint 10-20 évvel ezelőtt és a légi közlekedés automatizálása egy sikertörténet, de a repülés történetének elmúlt 100 esztendejében a munka elvégzését fokozatosan az emberről a gépre helyeztük át. S ma már látjuk, hogy talán a kelleténél egy lépéssel tovább mentünk. Még akkor is, ha az automatizálás jó dolog, de ez nem jelenti azt, hogy minden további lépés ebbe az irányba valóban segítséget jelenthet. Egy bizonyos ponttól túlzottan a háttérbe szorítjuk az emberi tapasztalatot és ezáltal sokkal kevésbé biztonságosabbak a különböző dolgok” – jelentette ki Nicholas Carr.

Az író közölte, hogy az emberek hajlamosak rövid idő után ráhagyni mindent a számítógépekre. Amennyiben a számítógépek megbízhatóan dolgoznak, akkor nincs okunk arra, hogy kételkedjünk bennük. De a következmény az, hogy lusták leszünk és a technikára támaszkodunk. Mindez az emberi természet része: ha azt hisszük, hogy valaki más – legyen az gép vagy ember – elvégzi a munkánkat, akkor figyelmetlenekké válunk, s mindez fatális következményekkel járhat.

2009-ben lezuhant az Air France 447-es járata. A repülőgép Rio de Janeiróból tartott Párizsba. A fedélzeten 228 ember volt, köztük öt magyar, mindenki meghalt, amikor a repülőgép belezuhant az Atlanti-óceánba. Mint utólag kiderült, a robotpilóta aktiválva volt, de egyszer csak kikapcsolt. A pilóták a technika nélkül túlterheltek voltak és alapvető hibákat követtek el, amelyek végül a gép lezuhanásához vezettek.

A szerző hozzátette: nem az automatizálás ellen van, sokkal inkább azt szeretné elérni, hogy bölcsen használjuk a technikát. Az új számítógép-technológiák alkalmazása ugyanis gyakran nem várt hatásokkal jár. A legtöbb ember azt hiszi, hogy ha egy munkafolyamat egy részét automatizáljuk, akkor a többi része is egyszerűvé válik. Ez pedig tévedés. Mítosz ugyanis azt hinni, hogy az egyes részfolyamatokat a teljes eljárástól izolálva is lehet automatizálni.

„Az Amerikai Egyesült Államokban sok kórház lecserélte a kézzel írt jelentéseket digitális aktákra. A gyakorlatban kiderült, hogy a digitális betegakták nem várt hatással voltak az orvos-beteg viszonyra. Tanulmányok kimutatták, hogy amint egy orvos bevonja a vizsgálatba a számítógépet, sokkal kevesebb figyelmet fordít a betegeire. A doktorok ahelyett, hogy a pácienseikkel beszélnének, az idejük 25-50 százalékában a monitort bámulják. 2012-ben a Health Affairs szakmai lapban megjelent egy anyag, amely alapján a számítógépek bevonása miatt annyira egyszerűvé vált a különböző egészségügyi tesztek megrendelése, hogy az orvosok összességében a korábbinál sokkal több haszontalan teszt végeztettek el.”

„Azzal viszont nem értek egyet, hogy 2025-re a robotok és a számítógépek képesek lesznek minden munkát elvégezni nekünk. A gépeket még mindig számos dolog korlátozza. Hiányzik belőlük a kreativitás, a kritikus gondolkodás, az egészséges emberi értelem és az a képesség, hogy minden összefüggéssel együtt megértsék a világot. Ezeket az akadályokat a számítógépek belátható időn belül nem fogják leküzdeni. Ennek ellenére a számítógépek és az algoritmusok megváltoztatják a munkánkat. Érdekes, hogy a számítógépek már nemcsak a fizikailag megterhelő munkákat végzik el, hanem azokat a tevékenységeket is, amik eddig a jól képzett tudományos munkatársak végeztek. Már sokkal többről van szó, mint futószalagok melletti munkákról. Különleges szövegelemző programoknak köszönhetően a számítógépek képesek több ezer beszkennelt dokumentumot értékelni és jogi esetek dossziéit elkészíteni” – ecsetelte Nicholas Carr.

A bestselleríró hangsúlyozta, hogy az új technológiák lehetővé teszik, hogy a profit néhány ember kezében összpontosuljon. A múltban az iparosodás növekvő termelékenységhez vezetett és a vállalatok nagyon jól ráéreztek arra, hogy ez a társadalom nagy részének is jó volt. A profit egy részét szét lehetett osztani a munkások között. De ha megnézzük a mai rendszert, amit az olyan óriáscégek hoztak létre, mint a Google, akkor azt látjuk, hogy a számítógépek és az automatizálás felerősítik a társadalmi egyenlőtlenségeket. A megtermelődő nyereséget nem osztják szét az emberek között. Paradox a helyzet, hogy miközben nő a GDP, egyre kevesebben profitálnak ebből, s ez részben a számítógépeknek köszönhető.

„Az emberek – a természetükből adódóan – lelkesen alkalmazzák az új technológiákat és ez így is van rendjén, hiszen a számítógépek vagy az okostelefonok új, fantasztikus világokat nyitnak meg előttünk, de a lelkesedésünket több szkepticizmussal kellene ötvöznünk. A számítógépek nem teszik egyszerűbbé, jobbá és boldogabbá az életünket. Amennyiben túl lelkesek vagyunk, akkor mindig könnyen el fog minket kápráztatni a technológia, ez pedig ajtót nyit a manipulációnak. Ha túlzottan függünk a szoftverektől, akkor függeni fogunk az azokat készítő cégektől is. Az a gondolat pedig egyáltalán nem nyűgöz le, hogy ki legyek szolgáltatva a Google, az Apple és a Facebook algoritmusainak.”

„A számítógépes programok mindig az őket fejlesztő vállalatok érdekeit és igényeit tükrözik. A technológia csak annyira jó, amennyire az őket programozó szakemberek. Csak akkor fogjuk a számítógépeket és az automatizálást a jövőben bölcsebben használni, ha változtatunk a hozzáállásunkon. Jelenleg a számítógépek érdekei megelőzik a mi érdekeinket. Figyelnünk kell arra, hogy miközben mindent hatékonyabbá és biztonságosabbá szeretnénk tenni, ne oltsuk ki az emberi tehetséget és képességeket. Most azon az úton megyünk, amikor gyakran azt mondjuk: automatizáljuk még ezt és ezt is. Mindez aláássa az emberi képességeket.”

„Sokkal inkább azt kellene megkérdeznünk, hogy mit tudunk jól csinálni és mely képességeink annyira értékesek, hogy mindenképpen meg kellene őriznünk azokat? S ezután jöhetne az a kérdés, hogy mely tevékenységeknél ésszerű egy olyan rendszert a számítógépek segítségével felépíteni, amely képes támogatni minket. Amennyiben a jövőben a számítógépeket okosabban akarjuk alkalmazni, akkor meg kell változtatnunk a gondolkodásunkat és azt az automatizálást kell előtérbe helyeznünk, amelynél az ember áll a középpontban. Pesszimista vagyok, de nagyon remélem, hogy sikerül megváltoztatnunk magunkat” – szögezte le Nicholas Carr.

Az író 2010-ben azt állította, hogy a legújabb technológiai vívmányok egyszerűen megfosztanak minket a mély gondolkodás képességétől. A mindennapjaink szerves részévét képező internet például folyamatosan eltereli a figyelmünket, és nem engedi, hogy hosszabb ideig egyetlen dologra összpontosítsunk. ”

Forrás:
A számítógépek felerősítik a társadalmi egyenlőtlenségeket; SG.hu; 2014. december 8.

A tévézés halála?

„Kevin Spacey azt adná, ami kell nekünk: A Netflix sajátgyártású sorozatának főszereplő-producere szerint a hagyományos mozifilm készítők csak álmodnak arról a kapcsolatról, amely az interneten sugárzott tartalmak és a nézők között jön létre. A digitális szolgáltató cégeket tömörítő európai érdekvédelmi szervezet, az EDiMA tanulmányában a Netflix által képviselt forradalmi változásokra hívja fel a figyelmet, míg a Netflix feje már a hagyományos televíziózás haláláról beszél.

„Azt add az embereknek, amit akarnak, olyan formában, ahogy akarják és olyan áron, hogy több értelme legyen megvásárolni, mint ellopni. Majd meghalnak a jó történetekért, és ha megkapják, terjesztik, magukkal viszik mindenhova. Úgy reklámozzák, hogy blogolnak róla, írnak a Facebookon, GIF-eket gyártanak. A hagyományos mozik készítői csak álmodozhatnak arról az intenzív és személyes kapcsolatról, ami ilyenkor kialakul. És ehhez semmi mást nem kell csinálnunk, mint megadnunk nekik, amire vágynak” – így összegezte Kevin Spacey a digitális tartalmak előretörését.

A színész-rendező pontosan tudja, mire vágyik a közönség: a Kártyavár című sorozat, amelynek főszereplője és producere is, tarolt a Netflixen. Az internetes streamként sugárzott műsor sikerét mutatja, hogy saját műsorsávjában legyőzte az HBO nézettségét is.

A Netflix belevágott a sorozat gyártásába anélkül, hogy a TV hálózatok gyakorlatának megfelelően előbb „pilot” epizódokkal tesztelte volna a sorozat nézettségét. Megtehette, hiszen a kizárólag neten működő szolgáltató pontosan mérheti nézőinek preferenciáit és ehhez igazíthatja stratégiáját. A cég a harmadik negyedévben 31,8 millió dollárnyi nettó profitot könyvelt le, ezzel megnégyszerezve az előző év azonos időszakában elért eredményt. Az árbevétel 1,11 milliárd dollárt ért el, a Netflix regisztrált felhasználóinak száma az Egyesült Államokban meghaladta a 31 millió főt, a nemzetközi piacon 9 millió taggal rendelkezik.

A Digital TV Research prognózisa szerint az idei év végéig 17 millióra emelkedhet a Netflix fizető ügyfeleinek száma, a cég vezérigazgatója, Reed Hastings pedig már a hagyományos televíziózás haláláról beszél. A menedzser szerint a hálózatok 2030-ig működnek a jelenlegi formájukban, azután átadják a helyüket a modernebb hírközlési formáknak. A vállalat novemberig lezárta európai terjeszkedésének első fázisát, aminek keretében beindította szolgáltatását Franciaországban, Ausztriában, Németországban. Svájcban, Luxemburgban és Belgiumban. A havi előfizetési díj mindössze 8 euró, így nem csoda, hogy a hagyományos hálózattal rendelkező riválisok, így a Canal+ és az HBO összefognak az új piaci szereplő ellen.

Miközben a kábelszolgáltatók és stúdiók a szinergiákat kihasználva próbálnak összezárni az új hódítókkal szemben, a többek között a Google-t és a Facebookot is magába foglaló European Digital Media Association (EDiMA) érdekvédelmi szövetség arra emlékeztet, hogy az új médiatartalmak nem csak a sokszínűséget növelik, de a hagyományos médiaszolgáltatókat is segítik.

A stúdiók a Shazam applikáció által begyűjtött adatokat használják fel a turnék szervezéséhez, míg a koncertszervezők, például a LiveNation lehetővé teszik, hogy a közönség az interneten is részt vegyen a bulikon. A TF1 francia televízió 600 százalékkal növelte forgalmát a közösségi pluginek bevezetése óta, a Daily Mail pedig mára a világ második legnagyobb hírportáljává vált [helyesebben: az angol nyelvű napilapok közül a leglátogatottabb webhellyel rendelkezik. Szerk.], és forgalmának mintegy 10 százalékát Facebookos megjelenésének köszönheti – olvasható az EDiMA összefoglalójában.

Amellett, hogy az internetezők a közösségi oldalakon hozott döntéseikkel befolyásolják a médiakonszernek eredményeit, közvetlenül is beleszólnak döntéseikbe.

Rob Thomas a sikeresen futó Veronica Mars sorozat után egy nagyjátékfilmet készített volna, de a Warner Brothers elutasította a projekt finanszírozását. Thomas és sorozat főszereplője, Kristen Bell erre válaszul a Kickstart közösségi finanszírozó oldalon indították el a Veronica Mars film projektet. Az akció soha nem látott sikerrel zárult: kevesebb mint tíz óra alatt elérték a 2 millió dolláros cél összeget, több mint 91 ezer támogatóval és 5 millió 700 ezer dollárnyi adománnyal zárták a projektet, aminek megvalósítására ezután rábólintott a Warner Brothers. Az elkészült film ugyanazon a napon debütált a mozikban, és „digitális videotékákban”, valamint megvásárolható, letölthető formátumban is.”

Forrás:
A tévézés halála?; Demeter Kálmán; Világgazdaság Online; 2014. december 5.

Európai Bizottság: Globális versenyképességük megőrzéséhez az európai cégeknek növelniük kell K+F beruházásaikat

„Az uniós székhelyű vállalatok kutatási és fejlesztési beruházásai 2013-ban a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is 2,6%-kkal növekedtek. Az előző év 6,8%-os adatához képest azonban ez erőteljes lassulás. Alacsonyabb továbbá a világátlagnál (4,9%), valamint az amerikai (5%) és a japán (5,5%) vállalatok értékeinél is.

Ezek az eredmények ma láttak napvilágot az Európai Bizottság 2014-es európai uniós ipari K+F-beruházási eredménytáblájában, amely a világ összes K+F kiadásának 90%-át kitevő 2500 vezető vállalatot elemzi. Az adatok szerint az EU-ban székelő 633 vállalat 2013-ban 162,4 milliárd eurót fektetett be, míg a 804 USA-beli vállalat 193,7 milliárdot, a 387 japán vállalat pedig 85,6 milliárdot.

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos szerint „Az európai vállalatok a zord gazdasági légkör ellenére is folytatják K+F beruházásaikat. Ez ugyan jó hír, ha azonban lépést akarunk tartani versenytársainkkal, akkor többre van szükség. Mivel a közpénzek mennyisége korlátozott, ezért a magánforrások K+F beruházásokban történő részvétele fontosabb, mint valaha. A Horizont 2020 máris több vállalkozást von be, mint eddig bármikor, azonban a tempó további fokozására is fel kell készülnünk. A Bizottság és az Európai Beruházási Bank által bemutatott 315 milliárd eurós beruházási tervvel a kockázatosabb projektekhez is több magánforrást lehet majd rendelni, amiből a K+F beruházások Európa-szerte részesülni fognak.”

Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságpolitikáért és a sportért felelős biztos kijelentette: „Hála a kitűnő kutatóknak és a remek tudásmegosztási lehetőségeknek Európa vonzó célpont a K+F beruházások számára. A globális versenytársaktól való lemaradás elkerüléséért azonban fokoznunk kell a beruházásokat, ezeknek ráadásul egy egész sor kutatási tudományágra és ágazatra kell kiterjedniük. A tudásalapú gazdaság építése erős alapokat kíván: számítunk ágazati partnereinkre, hogy ezekben az erőfeszítésekben segítségünkre lesznek.”

K+F beruházások: vezető vállalatok és ágazatok
A globális rangsort már második éve az európai Volkswagen autógyártó vezeti összesen 11,7 milliárd € K+F beruházással (23,4% növekedés). A 2. és a 3. helyen a Samsung (Dél-Korea) és a Microsoft (USA) áll.

Az EU eredménytábláján szereplő vállalatok K+F beruházásainak negyedét a gépjárműipar adja, ahol a beruházások továbbra is 6,2%-kal nőttek. Másrészről azonban a csúcstechnológia-ágazatok (pl. gyógyszeripar, műszakiberendezés-gyártók stb.) alacsonyabb növekedést produkáltak, így lejjebb húzták az európai K+F kiadások átlagát.

Foglalkoztatás
Az eredménytáblán felsorolt vállalatok világszerte 48 millió ember foglalkoztattak. Az elmúlt 8 évben 2005–2013 az európai cégek 18,2%-kal növelték foglalkoztatottaik számát, amiben a K+F-intenzív ágazatok jártak élen. A trend továbbra is erős, jóllehet az uniós vállalatok által foglalkoztatottak száma tavaly összességében némileg (-0,6%) csökkent.

Trendek
Az Unióban székhellyel rendelkező vállalatok esetében az összes K+F kiadás 97%-át 10 ország vállalatai adják. A teljesítmény motorját jórészt három ország – Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – vállalatai adják, amelyek az összes beruházás kétharmadát teszik ki. A német és a brit vállalatok beruházásai továbbra is átlag felett növekedtek (5,9%, illetve 5,2%), a francia cégek azonban csökkentették K+F kiadásaikat (-3,4%).

Néhány jelentős uniós vállalat beruházásainak csökkenése különösen erősen sújtotta országa K+F beruházási rátáját. Ez történt például a Nokiánál (-17,1%) vagy az STMicroelectronicsnál (-19,2%), amelyek jelentős hatással voltak K+F beruházások szintjére a 10 vezető uniós ország közé tartozó Finnországban (-11,6%) és Hollandiában (-0,1%).

Eközben az eredménytáblán szereplő vállalatok K+F beruházásai egyes országokban a világátlag fölött (Írországban 13,6% és Olaszországban 6,4%), Spanyolországban (4,4%) pedig az uniós átlag fölött nőttek.

Háttér-információk
Az Európai Bizottság (a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság és a Közös Kutatóközpont) minden évben közzéteszi az európai uniós ipari K+F-beruházási eredménytáblát. A 2014-es eredménytábla alapja egy 2500 vállalatból álló minta. A kutatás a cégek legutóbbi beszámolói alapján gyűjti össze a legfontosabb K+F és gazdasági mutatóikat. Az adott K+F beruházás tényleges helyszínétől függetlenül méri a saját forrásokból finanszírozott globális K+F beruházások összértékét. A tanulmány azokat a vállalatokat gyűjti össze, amelyek 2013-ban 15,5 millió eurónál többet fektettek K+F-be. A cégek székhelye az EU (633 vállalat), az Egyesült Államok (804), Japán (387) és más országok (676) – többek között Kína (199), Tajvan (104), Dél-Korea (80) és Svájc (62). Az eredménytábla történeti adatbázisa 2003 óta tartalmaz információt a vezető K+F-vállalatokról, így segítségével a cégek viselkedése és teljesítménye hosszabb távon is elemezhető.

Az ipari K+F-beruházási trendekről szóló 2014-es európai uniós felmérés az EU 1000 vezető K+F beruházóját tartalmazó kibővített mintán alapul.

További információk:
World trends in R&D private investment. Facts and figures (Világtendenciák a K+F magánberuházások terén. Tények és adatok) adatlap

Európai uniós eredménytábla az ipari K+F-beruházásokról (2014)

Európai Uniós felmérés az ipari K+F-beruházási trendekről (2014

Infografika: EU K+F eredménytábla. Az EU ipari innovációs teljesítményének mérése az uniós szakpolitika-alkotás szolgálatában (pdf)

Ipari kutatási beruházási elemzési és monitoringjelentések

Horizont 2020

Az EU beruházási terve”

Forrás:
Globális versenyképességük megőrzéséhez az európai cégeknek növelniük kell K+F beruházásaikat; Európai Bizottság; IP/14/2342, 2014. december 4.

Jövőre riválist kaphat a Posta

„Két évvel a postai liberalizáció után új szereplője lehet a könnyű levelek piacának, ugyanis az NMHH-nál már vizsgálnak egy piacra lépési kérelmet. Az Osztrák Posta azonban megválna magyarországi üzletrészétől.

Riválist kaphat a Magyar Posta az 50 grammnál könnyebb levelek piacán. Az NMHH lapunk kérdésére közölte: jelenleg folyamatban van egy engedélyezési eljárás, amellyel kapcsolatban annak lezárulta után tudnak csak információkat adni. A hatóság azt nem árulta el, hogy melyik cégről van szó. Mivel a kérelmet a tervezett indulás előtt 45 nappal kell megtenni, ezért ha pozitív lesz az elbírálás, akkor január végi nyitással lehet kalkulálni. Ugyanakkor többszöri hiánypótlási felhívás kiküldésére is lehetősége van a hatóságnak, így még alaposan elhúzódhat az ügy.

„A piaci szereplők önálló döntése, hogy belépnek-e a postai piacra. Ennek egyetlen feltétele, hogy megfeleljenek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. 2013-ban a Feibra Kft.-től érkezett az NMHH-hoz engedélykérelem, amelyet a hatóság elutasított a jogszabályoknak való meg nem felelés miatt” – közölte a hatóság. Az osztrák állami tulajdonban álló Feibra Budapesten és az agglomeráció 15 városában (köztük Érd, Szentendre, Szigetszentmiklós és Törökbálint) lépett volna be az ötven grammnál kisebb küldemények piacára, de a cég számviteli eljárásait nem találta kellően áttekinthetőnek az NMHH.

Azóta már mással van elfoglalva a Feibra, hiszen az osztrákok nyílt pályázatban szeretnék értékesíteni a 100 százalékos üzletrészüket. A kivonulást indokolhatja, hogy a társaság ugyan piacvezetőnek mondja magát a címzés nélküli küldemények, reklámanyagok területén, de 2012-ben és 2013-ban is jelentős veszteséget produkált csökkenő, mintegy kétmilliárd forintos nettó árbevétel mellett. „Az általános üzleti környezet kedvezőtlenül befolyásolta a piaci körülményeket” – szerepel a legutóbbi beszámolójukban. Korábban az Osztrák Posta egyik fő stratégiája a kelet-európai befektetések kiterjesztése volt.

Hogy ki lehet az új szereplő, aki az első próbálkozó kudarca után mégis megpróbál engedélyt szerezni az NMHH-tól, azt jelenleg csak találgatni lehet. Mindenestre idén áprilisban kötelezte arra a hatóság az arab tulajdonosi hátterű City Mail Hungary Kft.-t, hogy szüntesse be a DIGI leveleinek jogsértő kihordását. Az eljárást a Magyar Posta kezdeményezte.
Az új riválissal elvileg a költségvetés is jól járhat, hiszen jelenleg a büdzséből kell kompenzálni az állami vállalat “méltánytalan” többletterheit. Erre a célra 9 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben. A méltánytalan többletteher lényege, hogy a Magyar Postának ott is kötelező például postahivatalt fenntartania, ahol az piaci körülmények között veszteséges lenne. Az eredeti tervek szerint az állami vállalatot a liberalizált piacra beengedett új cégek hozzájárulásaiból kompenzálták volna. Ilyen új szereplő azonban eddig nem volt.

A piacnyitás rövid távon aligha eredményez radikális átrendeződést. Például Csehországban is 2013-ban lett teljesen szabad a piac és a Cseh Posta versenytársai tavaly a levélküldemények két százalékát és a csomagküldés négy százalékát hódították el az állami cégtől. Szakszervezeti tapasztalatok szerint a holland és a német piacon erős verseny kezdődött a piaci szereplők között, amit az állami szereplők nehezebben viselnek. Ugyanis a riválisok kisebb költséggel dolgoznak, gyakori például, hogy a munkavállalókat csak részmunkaidőben foglalkoztatják minimálbérért.”

Forrás:
Jövőre riválist kaphat a Posta; Vég Márton; Világgazdaság Online; 2014. december 10.

Vége lehet a megtömött postaládáknak

„Kényelmi és online szolgáltatásokkal bővíti kínálatát a Magyar Posta, a társaság honlapján egy rövid regisztrációt követően megrendelhető a küldeményőrzés, az ismételt kézbesítés, az időpontfoglalás vagy akár az utánküldés – tájékoztatta a posta az MTI-t szerdán. A küldeményőrzés és utánküldés esetében a díj kiegyenlítése is online történik.

A küldeményőrzés a szabadság, távollét alatt az ügyfelek küldeményeit a posta őrzi, így nem halmozódnak fel a postaládában. Ez két hétre 1300 forint, három hétre 1800 forint, egy hónapra 2300 forint.

Az ismételt kézbesítés már 204 forinttól elérhető és akár telefonon is megrendelhető, költözés, hosszabb, 30 napot meghaladó távollét esetén pedig az utánküldés szolgáltatás választható, így a küldeményeket az új címre juttatja a posta. Ennek havidíja belföldön 1525 forinttól elérhető – írták.”

Forrás:
Vége lehet a megtömött postaládáknak; Index.hu; 2014. december 10.

Öt hazai, pénzügyi szolgáltatásokban érdekelt intézmény, lépett stratégiai szövetségre

„Stratégiai együttműködési megállapodást kötött egymással a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Posta Zrt., a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a TakarékBank Zrt. és az FHB Nyrt. Az aláírók együttműködésük révén a hitelezési aktivitás növelését, a pénzügyi szolgáltatások megújítását, a vidék pénzügyi infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztését kívánják elérni. A Miniszterelnökség támogatja a nemzetgazdasági szempontból is fontos célok elérését.

Az aláírók további szándéka, hogy önálló üzleti érdekeik képviselete mellett közösen dolgozzanak ki a gazdaságélénkítés szempontjából fontos, versenyképes pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat. Biztosítani kívánják, hogy a kistelepüléseken is jó minőségben elérhetők legyenek a nagyvárosokban megszokott pénzügyi szolgáltatások, és hogy együttműködésükkel növeljék a magyar gazdaság szereplőinek forráshoz jutási esélyeit.

A kölcsönös előnyöket kínáló partnerség olyan egyéb gazdaságpolitikai célok megvalósulását is segítheti elérni, mint a munkahelyteremtés, a kis-és középvállalkozások, valamint a mezőgazdaság helyzetbe hozása, a leszakadó térségek felzárkóztatása, illetve a hazai pénzügyi rendszer megerősítése. Az együttműködés rendszerszinten is kedvező hatására tekintettel a Miniszterelnökség Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért Felelős Államtitkársága jóváhagyta, egyben üdvözli a felügyelete alá tartozó szervezetek együttműködésben való részvételét.

Az aláírók piaci helyzete biztosítja, hogy a fenti célkitűzések reálisak, és hogy azok révén a fogyasztók és az ország is jól járnak. A Felek abban állapodtak meg, hogy a stratégiai együttműködési szerződés végrehajtását és így az egymás felé vállalt kötelezettségek teljesítését a szükséges hatósági engedélyek megszerzését követően kezdik meg.”

Forrás:
Öt hazai pénzügyi szolgáltatásokban érdekelt intézmény lépett stratégiai szövetségre ; Miniszterelnökség; 2014. december 14.

Szakirodalom

Megjelent a Társadalmi riport 2014

„Megjelent a Társadalmi riport 2014 című kötet (szerk.: Kolosi Tamás és Tóth István György), amely a TÁRKI 1990-ben indult sorozatának immár 13. kötete. A könyvben szereplő 28 tanulmány átfogó képet nyújt a magyar társadalom, gazdaság és politika fontosabb jelzőszámairól és trendjeiről az egyes területek vezető magyarországi szakértőinek elemző értékelésével. A 2014-ben megjelenő kötet újdonsága, hogy öt, a szerkesztők által felkért különösen nagyra becsült magyar értelmiségi egy-egy esszében külön is jelezte, hogy mit tart a magyar társadalom legfontosabb problémájának, véleményükkel segítettek tájékozódnunk abban, hogy hol is vagyunk, merre tartunk.

A kötet a következő kérdésekre igyekszik választ adni, szigorúan empirikus tényekre és konkrét adatfelvételekre épülve:

Hogy alakult a magyar gazdaság és társadalom felzárkózása az Európai Unió országaihoz?

Miképpen változtak a fontosabb demográfiai trendek?

Iskolázottabbak lettünk-e, jobbak lettek-e a kompetenciáink?

Mennyivel nőtt a foglalkoztatottság és a munkahelyek száma?

Mit tudunk a Magyarországról elindult elvándorlás motívumairól és lehetséges hatásairól?

Hogy változtatott attitűdjeinken a gazdasági válság és a politika?

Hogyan alakult át a politikai intézményrendszer, milyen politikai folyamatok zajlottak le?

Milyen politikai törésvonalak jellemzik a magyar társadalmat?”

A Társadalmi riport idei kötetének létrejöttét számos cég és magánszemély által a TÁRKI Alapítványnak nyújtott nagylelkű támogatás tette lehetővé.

A kötetet 2014. december 11-én mutattuk be. Ha tovább kattint, letöltheti a kötet tanulmányait és megtekintheti a kötet fő tanulságait összefoglaló prezit, amely minden tanulmányból és esszéből felvillantja a legfontosabb üzeneteket.”

Forrás:
Megjelent a Társadalmi riport 2014; TÁRKI; 2014. december 11.

A történész mint hacker, avagy merre tart a történettudomány?

„A történettudomány forrásait nagyrészt a könyvtárak, levéltárak, irattárak anyagai jelentik. Hogyan alakul át a kutatás a digitális forradalom hatására? Hogyan fogják kutatni a jövő történészei azt a kort, amelynek kommunikációja már nem papíralapon, hanem elektronikusan történik? Merre halad a történettudomány? Természetesen nem tudhatjuk, mit fog hozni a jövő, azonban el kell gondolkodni az előttünk álló kihívásokon. Cikkünk elsősorban vitaindító szándékkal íródott.

A mai Internet ősén az 1950-es években kezdtek dolgozni. Az amerikai hadsereg olyan számítógéprendszert kívánt létrehozni, amely atomtámadás és egyes részeinek megsemmisülése után is működőképes maradhat. A 60-as évek végére a tervet sikerült átültetni a valóságba, majd a 70-es évek derekára az Internet kifejezés is megszületett. A világháló a 90-es évekre alaposan túlhaladta a katonai célokat, az élet valamennyi területén általánossá vált. Napjainkban felhasználási köre szinte korlátlan. Megjelenése tehát ugyanolyan átfogó hatású információs forradalmat jelent, mint amilyet a maga idején a beszéd, az írás vagy a könyvnyomtatás kialakulása jelentett. Léte a történettudományt is új kihívások elé állítja.

A jelen történésze csak úgy lesz versenyképes, ha professzionális módon ért a szövegszerkesztéshez, ha kiismeri magát az Internet információs sztrádáján, ha ismeri és tudja kezelni az online könyvtári és levéltári katalógusokat, ha átlátja és professzionálisan használja a különböző formákban elérhető történettudományi adatbázisokat, ha tud olyan cikkeket írni, amelyek az online közönség igényeinek megfelelnek. Ráadásul ez még mindig elégtelen a jövő történésze szempontjából, akinek bizony mindazokkal az ismeretekkel is rendelkeznie kell majd, mint napjaink hackereinek, ha hozzá akar jutni azokhoz az információkhoz, amelyek segítségével az 1991 – azaz a World Wide Web megszületése – utáni korszakot rekonstruálhatja. Hogy miért állítom mindezt? Nézzük sorra.

A világháló olyan mennyiségű adatot tartalmaz, ami nem hagyható figyelmen kívül a kutatás során. Tematikus honlapok, online folyóiratok, online adatbázisok, intézményi weblapok tömege áll rendelkezésünkre, mindezt megspékeli a napjainkban hódító web2-es alkalmazások tömege is. Bármilyen témát kutatunk, a keresést az Interneten érdemes kezdenünk, ezzel jelentős időt takaríthatunk meg. Ehhez iránytűt kell adnunk a fiatal kutatók, egyetemi hallgatók kezébe, mert könnyű elveszni az információk dzsungelében. Mire gondolok iránytűként? Elsődleges fontosságú, hogy ellenőrzött és hiteles információkat kapjunk kereséseink során. Ehhez legelsősorban a „hagyományos” műveltségünkre van szükség, ismernünk kell azokat a tudományos intézményeket, műhelyeket, szaklapokat, szakembereket, amelyek és akik biztosan hiteles tartalmat bocsátanak ki. Ha ezzel a „valódi világban” elboldogulunk, akkor a „kibertérben” sem fog problémát okozni.

Fontos elgondolkoznunk arról is, hogy az online katalógusok lassan, de biztosan teljességgel fel fogják váltani a hagyományos cédulakatalógusokat, ezért a bennük való keresés elsajátítása elementáris fontosságú. Emellett rögtön itt van a digitalizálás kihívása.

A könyvtárak, levéltárak a jövőben egyre több tartalmat fognak digitalizálni, és kizárólag online elérhetővé tenni, mégpedig két okból. Az egyik az állományvédelem, a dokumentum digitalizálása egyszeri igénybevételt jelent, megőrzése a jövőben jóval könnyebbé válik, ha csak elektronikus változatát szolgáltatják. A másik az online piaci verseny. A könyvtári látogatottság jelentősen csökkent az Internet elterjedésével párhuzamosan, az olvasók egyre inkább preferálják a távoli eléréseket ahelyett, hogy a helyszínre fáradjanak egy-egy munkáért. De a változás nemcsak a tárolás helyét érinti, hanem a közreadásét is. A könyv- és folyóirat-kiadás drasztikus átalakuláson ment és megy keresztül. A piac súlypontja fokozatosan áthelyeződik az online elérhető termékekre. Az olvasóközönség jelentős része már elsődlegesen az Internetről tájékozódik, ami olyan tendenciát jelent, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Az oldalletöltések alapján például az Újkor.hu-t már most többen olvassák, mint amennyi a nyomtatott szaklapok példányszáma. A szakmai lapok papír alapú kiadása tudományos szempontból továbbra is elengedhetetlen (bár itt is el kell gondolkodnunk ezek digitalizált tükrének létrehozásáról), de az ismeretterjesztés fórumai közül az online lapok megjelentetése kulcsfontosságúvá válik, ezt minél nagyobb arányban kell felvállalnia a történésztársadalomnak. A szakmailag megfelelő színvonalú lapokkal pedig el kell jutni a közönséghez és a látogatókat meg kell tartani. Ehhez olyan tartalmakat kell szolgáltatnunk, melyek érdekesek és aktuálisak számukra. Történészkollégáimat tehát őszintén biztatom az online felületeken való jelenlétre. Csak így kerülhetjük el, hogy rossz szándékú, vagy csak nem kellően hozzáértő amatőr írók szabják meg a társadalom történeti tudatát. Az Internettől való elzárkózás nem járható út. Az informatikai fejlődés nem állítható meg, de nem is lenne értelme. A benne rejlő lehetőségek használatával új távlatok nyílnak meg a történettudomány előtt is.

A fentiek során vázoltam már a könyvtári és levéltári dokumentumok hangsúlyának átkerülését az elektronikus formába, mely a digitalizálással fog megszületni. Közös jellemzőjük azonban ezeknek az anyagoknak, hogy mindnek van papíralapú eredetije. A World Wide Web megjelenése óta viszont egyre nő azoknak az anyagoknak a száma, amelyeknek sohasem volt és sohasem lesz papíralapú változatuk. Gondoljunk csak arra, hogy egyre több hivatalos ügy intézhető el online módon anélkül, hogy bármilyen hagyományos papíralapú irat keletkezne erről. Jó esetben a kiállító szervek ugyanolyan digitális archívumot vezetnek ezekről, mint korábban a papíralapúakról, így a mindenkori adatvédelmi törvények függvényében ezek a későbbiekben kutathatóak lehetnek. Ugyanez a helyzet a különböző állami, egyházi vagy egyéb társadalmi szervek és szervezetek által kibocsátott digitális anyagokkal. Fennáll azonban a veszélye annak, hogy ezeket az archívumokat nem adják át a nyilvánosságnak, vagy egyszerűen csak törlik őket, mikor hatályukat vesztik. Még nagyobb veszélyben van egy másik forráscsoport, mégpedig a levelezéseké. Amíg papír alapon zajlottak, addig jó eséllyel hagyatékok részeként bekerültek a levéltárakba. A hivatalos és magánlevelezések azonban napjainkban elektronikus formában zajlanak, e-mailekben, chateken, különböző website-ok, illetve web2-es felületek belső, titkosított fórumain, közösségi oldalakon. Szinte kizárt, hogy ezek a jövőben a ma megszokott formában kutathatóak legyenek. Például nagyban függ a szolgáltatótól, mi történik a felhasználói fiókkal halál esetén. Bizonyos szolgáltatóknál a halotti anyakönyvi kivonat bemutatása után a fiók teljes tartalma törlésre kerül. Más szolgáltatóknál a törléssel együtt archiváltatni is lehet annak tartalmát, amely a jövőben így kutatható lesz, amennyiben a család hagyatékként átadja valamely levéltárnak.

A fentieket úgy tudom összefoglalni, hogy amennyiben szabályos archiválás és digitális formában levéltári vagy irattári átadás történik, úgy az anyagok ugyanúgy kutathatóak lesznek, mint a papíralapú dokumentumok. Ha azonban ez nem történik meg, úgy az adatokhoz való hozzáférés csak a különböző szerverek backup-másolatain vagy esetleges adattükrözésein keresztül lesz lehetséges, ez azonban olyan képességeket és tárgyi tudást kíván meg, amelyek ma nincsenek a történészek birtokában, és történettudományi képzés keretében nem is adhatóak át nekik. Ehhez olyan számítástechnikai szakemberekre van szükség, akik az informatikai rendszerek működését kiemelkedő szinten ismerik, és képesek olyan adatok kinyerésére, amelyek az átlagemberek számára elérhetetlenek. Ezeket a szakembereket a mai informatikai terminológia hackernek nevezi. Akár pejoratívan, akár pozitívan használjuk ezt a szót, gyorsan átláthatjuk, hogy a jövő történettudománya szorosan össze fog fonódni a számítástechnikával. Könnyen elképzelhető, hogy a harmadik évezred legkomolyabb felfedezéseit olyan történész-hackereknek köszönhetjük majd, akik létezését mai tudásunkkal elképzelhetetlennek tartjuk. Ehhez azonban már most nagyobb hangsúlyt kellene a történészek informatikai képzésére fektetni az eddiginél.”

Forrás:
A történész mint hacker, avagy merre tart a történettudomány?; Szőts Zoltán Oszkár; Újkor.hu; 2014. december 9.
Néhány szerkesztői megjegyzés: 1. Az Internet megszületése közvetlenül az amerikai hadsereg tudományos fejlesztéseket támogató intézményéhez (DARPA) köthető inkább és nem volt célja egy esetleges atomtámadást túlélő hálózat létrehozása. Lásd még az ARPANET szócikket a Wikipédiából.
2. A „hacker” névnek kér értelme van. Az egyik a Magyarországon ismertebb, nagyjából a számítógépes bűnöző egy típusát jelentő változat. Van azonban egy másik értelme is, a cikk szerzője is ebben az értelemben használja: „A hacker kifejezés alatt olyan számítástechnikai szakembert értünk, aki bizonyos informatikai rendszerek működését a publikus vagy a mindenki számára elérhető szint fölött ismeri. Ezek a szakemberek a számítástechnika egy vagy több ágát rendkívül magas szinten művelik, nagyon gyakran ők azok, akik „létrehozzák” azokat az eljárásokat, amik alapján a számítógépek vagy a hálózatok működnek. A szó eredeti jelentésében olyan nagytudású szakembert jelentett, aki szakmáját lelkesedésből is űzte, akár „művészi” gondossággal…(Wikipédia)”
3. A cikk is írja, de nagyon erősen hangsúlyozandó, hogy a programozás ismerete minden bizonnyal alapvető lesz (már ma is az). Nem arról van szó, hogy feltétlenül programot írjon valaki, hanem arról, hogy az informatikai eszközeit, a munkafolyamat alkotórészeit jobban a saját szükségleteihez tudja így igazítani a kutató.

Informatikaoktatás a gazdálkodástani felsőoktatásban

„Évtizedes oktatási tapasztalatom során gyakran szembesültem azzal a problémával, hogy az oktatott tárgyak tartalma az oktató kollégákkal folytatott viták alapján bővült, szűkült, változott, de hiányzott a cél meghatározása és így ezek a viták parttalanok voltak. A tananyagok nagyjából az alapján alakultak ki, hogy mi oktatók mit szerettünk volna megtanítani. Ezt a dolgozatot az a törekvés inspirálta, hogy a közgazdasági és üzleti felsőoktatásban (gazdaságtani képzési terület) az alapozó informatika oktatás valóban azokra a kulcskompetenciákra terjedjen ki, amit ez a szakterület megkíván. ”

Forrás:
Informatikaoktatás a gazdálkodástani felsőoktatásban; Baksa-Haskó Gabriella; Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola; 2014. december 17. (pdf)

Törvények, rendeletek

Egységes lehet a kormányhivatali rendszer

„A Kormányhivatal szervezetén belüli szakigazgatási szervek belső integrációjára tett javaslatot Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn.

A parlament honlapján olvasható, az egységes kormányhivatali rendszer megteremtésére irányuló javaslat érinti a megyei és járási szinten működő, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szerveket, így például a társadalombiztosítási igazgatási szerveket, gyámhivatalokat, munkaügyi központokat, földhivatalokat, környezetvédelmi felügyelőségeket.

Lázár János indítványa szerint a szakigazgatási szervek önálló feladat- és hatáskörgyakorlása, valamint az ezzel együtt járó jelenlegi szervezeti tagozódás megszűnik. Ezzel egyidejűleg 25 feladat és hatáskör címzettje a kormánymegbízott és a járási hivatalvezető lesz.

Fontos a hatékonyság növelése
A törvényjavaslat számos jogszabályon vezeti át a belső integrációt. A kancelláriaminiszter kiemelt kormányzati célkitűzésként jelölte meg a közigazgatás hatékonyságának növelését, az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben és költségtakarékosan működő területi államigazgatás megteremtését.

Az Államreform program elsődleges célja a bürokrácia csökkentése, az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, a társadalom cselekvési szabadságának biztosítása a közérdek érvényesítése mellett – fogalmazott. Lázár János szerint a 2011. január 1-jével létrejött fővárosi és megyei kormányhivatalok jelentősen csökkentették a korábbi időszakra jellemző területi széttagoltságot, ugyanakkor továbbra is számos területi államigazgatási szerv működik önállóan.

Már döntöttek változásokról
Felidézte, hogy a kabinet már döntött arról, hogy 2015. március 1-jével a fővárosi és megyei kormányhivatalokba integrálnak környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségeket, a bányakapitányságokat, továbbá átkerülnek a Magyar Államkincstárból a családtámogatási eljárások, és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szinten ellátott feladatainak egy része is.

A kormányhivatalokban a javaslat szerint megszűnik a szakigazgatási szervre és törzshivatalra való felosztás, csökken a vezetői szintek száma, az önálló szakigazgatási szervek és a törzshivatali szervezeti egységek összeolvadnak. Lázár János szerint mindez egyebek mellett egységes feladatellátást, gyorsabb döntéshozatalt és olcsóbb működést eredményez.”

Forrás:
Egységes lehet a kormányhivatali rendszer; Magyar Nemzet/MTI; 2014. december 8.
T/2329. számú törvényjavaslat egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról; Miniszterelnökség; 2014. december 8. (pdf)
a fenti javaslat országgyűlési megvitatásának webhelye

2014. évi LXXXIII. törvény az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről

„1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az állam az egyes költségvetési szervek és közfeladatot ellátó más szervek, valamint gazdálkodó és civil szervezetek által kibocsátásra kerülő, jogosultságot vagy tényt igazoló vagy szolgáltatások igénybevételére jogosító kártyák előállítása, kibocsátása, felhasználása és nyilvántartása egységes keretfeltételeinek biztosítása érdekében a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szerv (a továbbiakban: működtető) útján egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszert (a továbbiakban: NEK) működtet.

(2) A NEK keretein belül kibocsátott biztonsági okmányok esetében a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendelet szerinti követelményeket is teljesíteni kell.

(3) A NEK-hez kártyafelhasználóként
a) bármely, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó természetes személy,
b) a (4) bekezdés a) pontja szerinti kártyakibocsátó által kibocsátott kártyára jogosult, az a) pont szerinti személyi körön kívül eső természetes személy,
c) az 5. § (4) bekezdése szerinti kártya esetében bármely természetes vagy jogi személy csatlakozhat.

(4) A NEK-hez kártyakibocsátóként az csatlakozhat, akit
a) ágazati törvény vagy ágazati törvény felhatalmazása alapján jogszabály a csatlakozásra kijelölt, vagy
b) az e törvény szerinti hatósági eljárásban kártyakibocsátásra feljogosítottak.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben
a) kártyakibocsátó csak költségvetési szerv vagy közfeladatot ellátó más szerv lehet,
b) a kártyakibocsátással és -felhasználással összefüggő adatkezelés, valamint a másodlagos kártyakibocsátás tekintetében ágazati törvény e törvényhez képest speciális szabályokat határozhat meg.
(6) Ágazati törvény előírhatja a NEK-hez kártyafelhasználóként való kötelező csatlakozást…”

Forrás:
2014. évi LXXXIII. törvény az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről; Magyar Közlöny; 2014. évi 172. szám; 2014. december 11.; 24024-24035. oldalak (pdf)

Az e-közigazgatásért felelős miniszter egyes beruházásokhoz szükséges jóváhagyásának és ellenőrzési jogkörének biztosításához szükséges Korm. rendeletek módosításának tervezete

„A véleményezés végső határideje: 2014. december 13., 9 óra

A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.”

Forrás:
Az e-közigazgatásért felelős miniszter egyes beruházásokhoz szükséges jóváhagyásának és ellenőrzési jogkörének biztosításához szükséges Korm. rendeletek módosításának tervezete; Belügyminisztérium, 2014. december 12. (pdf)

Tervezet az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerrel kapcsolatos NGM rendeletekről

„A tervezet 2014. december 11-én 16 óráig véleményezhető adoigazgatas@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségen.”

Forrás:
Tervezet az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerrel kapcsolatos NGM rendeletekről ; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2014. december 10. (zip)

50. szám, 2014. december 15.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek