Skip to main content

51-52. szám, 2014. december 22.

Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Következő számunk 2015. január 5-én fog megjelenni.

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Kormány 1743/2014. (XII. 15.) Korm. határozata az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével kapcsolatos feladatokról

„A Kormány egyetért az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével és ennek érdekében
1. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a belügyminiszter bevonásával
a) a jövőbeli párhuzamos hálózati infrastruktúrafejlesztések elkerülése érdekében, és a korábbiaknál magasabb szintű fejlesztési szinergiák elérése érdekében készítsen elemzést arról, hogy a magyarországi közút-, vasút-, közműhálózatban – ezen belül különösen a villamosenergia-hálózatban – 2018-ig milyen nyomvonalakon merülnek fel fejlesztési igények, és ez alapján tegyen javaslatot a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat költséghatékony – több közösségi célt egyszerre teljesítő – továbbépítésének megoldásaira,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter belügyminiszter
Határidő: 2015. május 31.

b) az állam által az állampolgárok részére nyújtandó elektronikus közigazgatási szolgáltatások minél szélesebb körben történő elérhetővé tétele érdekében dolgozza ki és jóváhagyásra terjessze a Kormány elé a nagysebességű, szélessávú internet-szolgáltatás minden háztartás számára történő hozzáférése megvalósítását biztosító intézkedési tervet, a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” megvalósításáról szóló 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat 3. pont c) alpontjában előírt megvalósíthatósági tanulmányt is figyelembe véve,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter belügyminiszter
Határidő: 2015. július 31.

2. felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az igazságügyi miniszter bevonásával, az érintett miniszterekkel és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanáccsal együttműködve vizsgálja felül az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kiterjesztése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és az állami és közszolgáltatásokat szabályozó törvények összhangját annak érdekében, hogy a közigazgatás számára vagy által nyújtott elektronikus szolgáltatások – a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” megvalósításáról szóló 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat 8. pont a) alpontja szerinti egységes elektronikus közigazgatási keretrendszerbe illesztve – a szélesebb értelemben vett közszolgáltatások elektronikus támogatására alkalmazhatóak legyenek, és a normaszöveg-javaslatokat terjessze a Kormány elé,
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter igazságügyi miniszter érintett miniszterek
Határidő: 2015. március 31.

3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy – a nemzetgazdasági miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával – dolgozza ki az elektronikus közigazgatási szolgáltatások, valamint a kormányzati informatikai rendszerek hosszú távú fenntartását és üzemeltetését költséghatékonyan biztosító finanszírozási és szervezeti modellt, és gondoskodjon annak a 2016. évi költségvetés tervezési folyamatában történő gyakorlati alkalmazásáról,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter belügyminiszter
Határidő: 2015. június 30.

4. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a belügyminiszter bevonásával a 2. és 3. pont alapján kialakított szabályozási modellre építve dolgozza ki és jóváhagyásra terjessze a Kormány elé az elektronikus közszolgáltatások egészségügyi ellátórendszerre történő kiterjesztésére irányuló intézkedési tervet,
Felelős: emberi erőforrások minisztere belügyminiszter
Határidő: 2015. augusztus 31.

5. felkéri a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet] 3. melléklet 3/A. pontjában meghatározott minisztert, hogy az elektronikus közigazgatás megvalósítását szolgáló, a 2014–2020 közötti programozási időszakban megvalósuló európai uniós finanszírozású projektek elbírálásában a belügyminiszter véleményezési jogát biztosítsa,
Felelős: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 3. melléklet 3/A. pontjában megjelölt miniszter
Határidő: azonnal

6. felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával a kormányzati elektronikus kormányablak mint személyes ügyintézési felület létrehozása érdekében dolgozza ki az elektronikus közigazgatási keretrendszer keretében az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokhoz történő ügyféloldali hozzáférés és használat egységes feltételrendszerét,
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2015. július 31.

7. az elektronikus ügyintézési szolgáltatások kiterjesztése céljából
a) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a települési ügysegédi hálózat és a Posta Agora, a nemzeti fejlesztési minisztert az eMagyarország és eMagyar pontok hálózatának bővítése keretében, másfelől az emberi erőforrás minisztert a falugondnoki és tanyagondnoki és az országos könyvtári hálózat vonatkozásában, hogy egymással együttműködve hangolják össze a felsorolt hálózatok működését, valamint az egyes hálózatok tagjainak ügysegédi képzését,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzeti fejlesztési miniszter emberi erőforrás miniszter
Határidő: 2015. május 31.

b) felhívja a belügyminisztert, hogy az a) pontban meghatározott hálózat kiterjesztési feladatok körében a települési ügysegédi, valamint a falu- és tanyagondnoki hálózat bővítésével megvalósuló elektronikus ügyintézés szolgáltatások nyújtásához szükséges informatikai eszközöket biztosítsa,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2015. május 31.

8. egyetért azzal, hogy mind az uniós forrásból, mind a nemzeti forrásból megvalósuló kormányzati informatikai beszerzések lefolytatásának és a beruházások megvalósításának feltétele az elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz és az infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedés. Az erre irányuló közbeszerzési eljárás megindításának feltétele a belügyminiszter ezt igazoló jóváhagyása, a feltételek beruházás végrehajtása során történő ellenőrzésére a Kormány a belügyminisztert kijelöli,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: azonnal

9. létre kell hozni az elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosításra (vizuális és elektronikus) és elektronikus aláírásra alkalmas okmányt (e-kártya), amely biztosítja az állampolgárok számára, hogy egyetlen okmány használatával intézhessék hivatalos ügyeiket, kiemelten az adóigazgatási eljárásokat és a társadalombiztosítási ellátások igénybevételét, ezáltal alkalmas a TAJ kártya és az adóigazolvány kiváltására, és legyen alkalmas egyes közlekedési szolgáltatások igénybevételére is, ennek érdekében felhívja a belügyminisztert, hogy
a) dolgozza ki és terjessze a Kormány elé a megvalósításhoz szükséges feladatokat, határidőket, felelősöket, a megvalósításhoz és üzemeltetéshez szükséges költségeket rögzítő intézkedési tervet,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2015. február 28.
b) az intézkedési tervben foglaltaknak megfelelően az e-kártya létrehozása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2015. augusztus 31.

10. felhívja a belügyminisztert, hogy a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat fejlesztési és technológiai koncepciójához illeszkedően a felhő alapú szolgáltatásokat is nyújtani képes kormányzati adatközpont létrehozása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2016. december 31.

11. felhívja a belügyminisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy az EKOP-3.1.6-2012-2012-0001 jelű, „Önkormányzati ASP központ felállítása” című kiemelt projekt keretében megvalósuló fejlesztés országos kiterjesztését készítse elő,
Felelős: belügyminiszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2015. április 15.

12. felkéri a Miniszterelnökséget vezető minisztert és a belügyminisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával vizsgálja meg az egyes közigazgatási ügyeket az érintett potenciális ügyfélszám, az éves gyakoriság és az elektronizálással elérhető költséghatékonyság szempontjából, mérje fel az elektronikusan intézhető ügyek jelenlegi elektronizáltsági szintjét, és az előbbi adatokból kiindulva priorizálja és határozza meg azon ügyeket, amelyek vonatkozásában biztosítható 2016. június 30-ig az ügyfelek számára érdemi elektronikus ügyintézés,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter belügyminiszter érintett miniszterek
Határidő: 2015. január 31.

13. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert és a belügyminisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával a 12. pont alapján meghatározott ügykörök tekintetében az egyes ügyek elektronizálásának megvalósításához szükséges intézkedéseket tegye meg,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter belügyminiszter érintett miniszterek
Határidő: 2016. június 30.

14. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy a 7. pontban meghatározott koordinált feladatellátáshoz szükséges, és a 9–11. pontban meghatározott fejlesztések finanszírozása érdekében vizsgálja meg a költségvetési és európai uniós források biztosításának lehetőségét,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: folyamatos

15. felhívja a közszolgálati továbbképzésért felelős minisztert, hogy a közszolgálatban dolgozók informatikai ismereteinek folyamatos bővítése érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: folyamatos

16. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert és a belügyminisztert, hogy legalább évente egyszer – először 2015. március 15-éig – számoljon be a jelen Korm. határozat szerinti, az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter belügyminiszter
Határidő: először 2015. március 15.

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”

Forrás:
A Kormány 1743/2014. (XII. 15.) Korm. határozata az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével kapcsolatos feladatokról; Magyar Közlöny; 2014. évi 176. szám, 2014. december 15.; 24467-70. oldalak (pdf)

Európai Unió: Elfogadásra késznek minősülnek az év végéig a magyar programok

„Jövő év első hónapjaira csúszik át a magyar operatív programok hivatalos bizottsági elfogadása, viszont 2014. december 31-én „elfogadásra kész programoknak” számítanak majd – tájékoztatták pénteken bizottsági források a BruxInfót. A néhány hónapos csúszás pozitív következménye, hogy három helyett négy év áll majd rendelkezésre Magyarország számára a kohéziós források lehívására.

A tagállamok által a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakra benyújtott 281 regionális politikai operatív program közül 128-at hagyott jóvá péntek délig az Európai Bizottság, amelyek együttesen 129 milliárd euró hozzájárulást jelentenek az uniós büdzséből a tagállamok beruházásaihoz a kérdéses időszakban.

A testület pénteki közleményéből kiderül, hogy a 28-ból 22 tagállam rendelkezik már a regionális politikai főigazgatóság által jóváhagyott operatív programokkal, még ha ez nem is jelenti minden esetben valamennyi általuk benyújtott OP hivatalos elfogadását. A Bizottság még a jövő héten is jóváhagy operatív programokat, ezek azonban információink szerint nem érintik Magyarországot, csupán görög programokat.

A testületnél a BruxInfo kérdésére megerősítették, hogy a kormány által ősszel véglegesen benyújtott operatív programokat idén már nem fogja tudni hivatalosan elfogadni a Bizottság. Ám Corina Cretu regionális politikai biztos maximálisan elkötelezett amellett, hogy a hiányzó OP-k legkésőbb jövő év elején megkapják a zöld jelzést a testülettől.

Jó hír a rossz hírben, hogy értesülésünk szerint a magyar programok formálisan 2014. december 31-én „elfogadásra kész programoknak” számítanak majd, aminek az a gyakorlati következménye, hogy bár 2014-ről 2015-re csúszik át a pénzügyi kötelezettségvállalás, az hivatalosan az idei évi büdzsé „továbbgördítésének” számít, és mint ilyen nem teszi szükségessé a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keret módosítását, ami meglehetősen időigényes és bizonytalan kimenetelű folyamat.

Az idén jóváhagyott programok annyiban járnak jobban a jövőre átcsusszanóknál, hogy az előbbiek esetében a kötelezettségvállalás mellett az előleg kifizetése is megtörténik, bár forrásaink szerint erősen kérdéses, hogy van-e rá az uniós költségvetésben elég fedezet.

Másfelől a késés annyiban még kedvező is lehet Magyarország számára, hogy 2017 vége helyett 2018 lesz az a végleges határidő, ameddig a jóváhagyott OP-k által finanszírozott projektek számláit be kell tudni nyújtani kifizetésre az Európai Bizottsághoz, különben forrásvesztésre kerül sor. Vagyis a magyar OP-k esetében az úgynevezett n+3-as szabály n+4-es szabállyá módosul a gyakorlatban – mutatnak rá megfigyelők.

A magyar programok bizottsági jóváhagyását „több technikai ügy” hátráltatta, ezek pontos mibenlétéről azonban nem nyilatkoztak a BruxInfo által megkérdezett illetékesek.

Úgy értesültünk, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár egyeztetési nehézségek miatt meghiúsult látogatására januárban kerül majd sor.”

Forrás:
Elfogadásra késznek minősülnek az év végéig a magyar programok ; BruxInfo; 2014. december 19.

IVSZ Digitális Konzultáció – Internetre költözött az ország

„ Online történik a felsőoktatási felvételik 99%-a, a szállásfoglalások 80 százaléka –az online bankolók aránya egy év alatt 35,5 százalékkal nőtt, 2015-től az EU-ban minden új autó gyárilag internetre kötött.

Az IVSZ üdvözli, hogy internet adó helyett, a nemzeti digitális konzultáció Magyarország digitális felkészültségéről és az ezzel kapcsolatos teendőkről szól. Az infokommunikációs szakma meggyőződése, hogy a konzultáció vissza fogja igazolni, hogy az internet olyan alapvető infrastruktúra és szolgáltatás, aminek kiépítése és használatba vétele nem kérdőjelezhető meg, csakúgy, mint az elektromosságé száz évvel ezelőtt.

Az IVSZ tagvállalatai körében folytatott felmérés szerint a Digitális Konzultáció legfontosabb témái:
Internet hozzáférés: mindenkinek alanyi jogon legyen internet hozzáférése, hasonlóan a televízióhoz
Digitális oktatás: életkori sajátosságoknak megfelelően a digitális képességeket is oktatni kell minden gyermek és felnőtt számára, csak így válik hozzáférhetővé az a végtelen szabadon elérhető tudásbázis, amit az internet kínál
Digitális gazdaság: segíteni kell a magyar vállalkozások digitális felkészülését, hiszen ez a vállalatok közti kommunikáció és a termelési hatékonyság növekedésének elengedhetetlen eszköze
Digitális állam: minden közszolgáltatás legyen interneten is elérhető, a közadatok akadálymentesen legyenek hozzáférhetőek, csak így valósítható meg a szolgáltató állam.

Internet nélkül nem érhetőek el az ország foglalkoztatási és gazdasági céljai, nem javul az emberek életminősége
Nem teljesíthetőek digitális támogatás nélkül a kormány politikai ígéretei. Az internet és a digitális eszközök helyes és széleskörű használata elengedhetetlen a munkahelyek számának növeléséhez, a gazdasági eredmények javulásához. Az internet a versenyképesség alapvető záloga, ami nélkül nem növekedhetnek a munkabérek, nem térülhetnek meg beruházások, nehezen állítható elő profit. Azok az országok, amelyek időben felismerték ezt, jelentős előnyhöz jutottak, vállalkozásaik sikeresebbek lesznek saját országaikban és a világon mindenhol. – mondta el Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.

Az Internet a jövő gazdaságának, a tudás demokratizálódásának, a napi élet megkönnyítésének hatékony eszköze. Az internet ismerete és a digitális tudás egyre több dolgozó emberrel szemben ugyanolyan elvárás, mint az írástudás vagy a számolás képessége. Sorra szűnnek meg klasszikus régi szakmák és jönnek létre új digitális munkahelyek. Abban a helyzetben, amikor a fiatal diplomások 25 százaléka nem talál munkát, de közben 10 ezer betöltetlen IT álláshely van, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne azt tanítsuk az iskolákban és az egyetemeken, amiből meg fogunk élni. Területtől függetlenül az informatika, programozás és a digitális jártasság ilyen tudásnak számít.

A Digitális Konzultációnak arról kell szólni, hogy Magyarország gyorsítani vagy lassítani szeretné az internet térhódítását? Előre szeretne ugrani a gazdasági versenyben, vagy lemarad? Akar-e jobb minőségű életet és jobb szolgáltatásokat biztosítana állampolgárainak? ”

Forrás:
IVSZ Digitális Konzultáció – Internetre költözött az ország; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2014. december 19.

Közigazgatás, politika

Az Európai Számvevőszék elégedetlen a vidékfejlesztési projektek költségeivel

„Az Európai Számvevőszék által ma közzétett jelentés szerint az uniós tagállamok a vidékfejlesztési projektek támogatásakor jelentős megtakarításokat érhetnének el és jobb értékarányosságot biztosíthatnának. Noha a Számvevőszék számos hiányosságot állapított meg a vidékfejlesztési támogatások költségeinek tagállami ellenőrzésében, olyan működőképes és költséghatékony módszereket is talált, amelyeket szélesebb körben lehetne alkalmazni. A Bizottság a megállapításokkal egyetértve szándékát fejezte ki, hogy a vidékfejlesztési programok új generációja keretében együttműködjön a tagállamokkal a vidékfejlesztési költségek ellenőrzésének javítása érdekében.

„A szóban forgó összegek jelentősek, ezért az uniós költségvetést kezelő valamennyi szereplőnek – azaz a Bizottságnak és a tagállamoknak – arra kell összpontosítaniuk, hogy a megfelelő termékeket a legjobb áron szerezzék be” – jegyezte meg Kevin Cardiff, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. „A vidékfejlesztés terén sokkal nagyobb megtakarításokat lehet elérni, ha ellenőrzés alatt tartjuk a költségeket: ha az egyes beruházásoknál csak néhány száz eurót is megspórolunk, azzal összességében több millió eurós megtakarítást is elérhetünk. Minden megtakarított százalék 2020-ra 500 millió euró összegű teljes hasznot eredményezne.”

A tagállamok a 2007–2013-as időszakra programozott 100 milliárd eurós uniós vidékfejlesztési kiadások közel felét a mezőgazdasági termelők, vidéki vállalkozások, egyesületek és helyi hatóságok számára nyújtott, a beruházási költségekre és más projektekre vonatkozó támogatásokra fordították.

Az uniós számvevők megállapították, hogy már most is a tagállamok rendelkezésére áll néhány hatásosabb módszer a támogatások költségeinek ellenőrzéséhez, ám ezeket nem alkalmazzák széles körűen. Emiatt a tagállamok kontrollrendszerei elsősorban a pályázatokban feltüntetett tételek és munkafolyamatok áraira összpontosítottak, és nem fordítottak ugyanennyi figyelmet arra, hogy maguk a tételek megfelelőek-e. A gyakorta időigényes ellenőrzések kevés bizonyosságot nyújtottak arról, hogy a jóváhagyott költségek ésszerűek-e. Egyes tagállamok például a költségeket a gyártók olyan listaáraival vetették össze, amelyek 25–30%-kal meghaladták a tényeges piaci árat.

A számvevők megállapították, hogy a Bizottság a 2007–1013-as programozási időszak indulásakor nem nyújtott iránymutatásokat és nem adott tájékoztatást a helyes gyakorlatról, ezáltal nem gondoskodott arról még a nagy volumenű támogatások jóváhagyása előtt, hogy a tagállamok rendszerei hatásosan működjenek. 2012 óta azonban a Bizottság aktívabb és jobban koordinált megközelítést alkalmaz. Ha ezt tovább folytatják és nagyobb hangsúlyt fektetnek a gazdaságosságra, az a 2014–2020-as programozási időszakban jobb pénzgazdálkodást eredményezhet.
E sajtóközlemény célja, hogy összefoglalót nyújtson az Európai Számvevőszék által elfogadott különjelentésről.

Az Európai Számvevőszék különjelentései, amelyek az év során folyamatosan jelennek meg, adott uniós költségvetési területekre vagy irányítással kapcsolatos kérdésekre irányuló kiválasztott ellenőrzések eredményeiről számolnak be.

„A gazdaságosság elvének alkalmazása: az Unió által finanszírozott vidékfejlesztési projektekre nyújtott támogatások költségeinek ellenőrzés alatt tartása” című, 22/2014. sz. különjelentésében a Számvevőszék azt vizsgálta, hogy a Bizottság és a tagállamok a leghatásosabb módszereket alkalmazták-e a vidékfejlesztési támogatások költségeinek ellenőrzés alatt tartására.
Az ellenőrzés az Unió vidékfejlesztési politikájának költségeire irányult. Ennek keretében a Számvevőszék elsősorban a mezőgazdasági termelők, vidéki vállalkozások, a vidéki területek helyi hatóságai és egyéb szervezetei számára nyújtott, a beruházási költségekre és más projektekre vonatkozó támogatásokat ellenőrizte. Ezeket a 2007–2013-as időszakra programozott 100 milliárd eurós uniós kiadások közel felét kitevő támogatásokat a tagállami hatóságok kezelték a Bizottság felügyeletével.

2014-re a 15 legnagyobb vidékfejlesztési program mindegyike rendelkezett a vidékfejlesztési költségek ellenőrzésére szolgáló szabályok által megkövetelt alapvető rendszerekkel. Az alkalmazott módszerek különbözőek voltak, és a Számvevőszék több jól kialakított módszert is azonosított egyes kockázatok kezelésére. Amint azonban arra a jelentés IV. mellékletében található áttekintés is kitér, ezek a fő kockázatok tekintetében hiányosságokkal küzdöttek, ezért általánosságban kijelenthető, hogy a vidékfejlesztési támogatások költségeit nem ellenőrizték megfelelően. A mind a 88 vidékfejlesztési programmal kapcsolatos információk elemzése arra utal, hogy az Unió egészében hasonló helyzet áll fenn.

A vidékfejlesztési költségek kontrollrendszereinek kialakításában észlelt főbb hiányosságok a következő kockázatok megfelelő kezelésének a hiányához kapcsolhatók:
o túlzott műszaki tartalom
o a támogatások jóváhagyása túl magas árakon alapul
o a projektet érintő változások esetén előfordulhat, hogy a ténylegesen megtérített költségek nem ésszerűek o a követelmények és ellenőrzések szintje nem illeszkedik megfelelően a kockázat mértékéhez

A Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a költségek ellenőrzésére szolgáló jobb módszerek jelentős lehetőséget nyújtanának valódi megtakarítások elérésére a vidékfejlesztési projektekre nyújtott támogatás terén a 2014–2020-as programozási időszakban. Ezeket a megtakarításokat további projektek finanszírozására lehetne fordítani, amivel növelhető lenne az output, több eredményt lehetne elérni, és nagyobb mértékben valósulnának meg a célok. A Számvevőszék megállapította továbbá, hogy az azonosított kockázatok csökkentésére vonatkozóan működőképes és költséghatékony megoldások állnak rendelkezésre, amelyek közül a legtöbbet néhány vidékfejlesztési program már be is vezetett. A jelentés, a legfőbb kockázatok tükrében, több bevált gyakorlatot is bemutat.

A rendszerek megfelelő kialakítása csak az első lépés. A rendszerek gyakorlati megvalósítása is alapvető fontosságú. A Számvevőszék ezért azt ajánlja, hogy a Bizottság és a tagállamok még az új programozási időszak elején ellenőrizzék, hogy a rendszerek a jelentésben hangsúlyozott kockázatok vonatkozásában hatékonyan és hatásosan működnek-e.

A Bizottság a megállapításokkal egyetértve szándékát fejezte ki, hogy az új vidékfejlesztési programok keretében együttműködjön a tagállamokkal a vidékfejlesztési költségek ellenőrzésének javítása érdekében.”

Forrás:
Vidékfejlesztés: az Európai Számvevőszék olyan bevált gyakorlatokat azonosított, amelyek révén a projektek támogatásakor lehetőség van valódi megtakarítások elérésére; Európai Számvevőszék, sajtóközlemény; 2014. december 15. (pdf)
Achieving economy: keeping the costs of EU‐financed rural development project grants under control; European Court of Auditors; Special Report n° 22/2014; 2014. december 12. (pdf)

2016 nyarától 30-40 százalékkal emelkedik a járási hivatalokban dolgozók bére

„ 2016 júliusában bevezetik a közszolgálati életpályamodellt, és 30-40 százalékkal emelkedik a járási hivatalokban dolgozók bére – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedd reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A miniszter kifejtette: jelenleg 925 ezer közszolgálatban dolgozó embernek utalnak fizetést. Hárommillió adófizető eltart 925 ezer közalkalmazottat, ez az arány körülbelül 20-22 százalék – mondta Lázár János, megjegyezve: Magyarországnál versenyképesebb nyugat-európai országokban is jelentősen kisebb ez a szám.

A miniszter szerint a minisztériumokban, állami főhatóságoknál vannak sokan. Helyi szinten, például a járási hivatalokban, illetve olyan más állami szerveknél, ahol találkoznak az ügyfelekkel, semmiképpen nem lehet a létszámot csökkenteni – emelte ki Lázár János.

Arról, hogy a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent rendelet szerint a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal december 31-ével megszűnik, azt mondta: a kabinet jól teszi, ha a kormányzati szektorban folyamatosan racionalizál.

Lázár János kitért arra is: az Államreform Bizottság minden területen megvizsgálja, hogy a magyar adófizetők a befizetett adókért cserébe milyen szolgáltatásokat kapnak. A miniszter példaként említette az adóeljárási törvény, az építési szabályok, valamint az illetékek és bírságok felülvizsgálatát. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: véleménye szerint a magyar állam túl sok illetéket és bírságot szed be.

Felidézte, hogy január elsejétől a jelenleg 21 napos átlagos ügyintézési időt 15 napra csökkentik.

Az a cél, hogy az állami szolgáltatások ne nehezítsék, hanem könnyítsék az emberek életét – emelte ki Lázár János a Kossuth Rádióban.”

Forrás:
2016 nyarától 30-40 százalékkal emelkedik a járási hivatalokban dolgozók bére; Miniszterelnökség; 2014. december 16.

Csepreghy: Egyetlen eurót sem veszítünk

„Az Európai Bizottság (EB) elfogadásra késznek minősítette a magyar kormány által benyújtott operatív programokat – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára pénteken az MTI-nek.

Az államtitkár hozzátette: a bizottsági szóvivő pénteki nyilatkozata alapján ezt a dokumentumot ki is adják az év végéig. Annak ellenére hogy az operatív programokat a jövő év első hónapjaiban fogadják el hivatalosan, már lehetőség lesz arra, hogy a magyar kormány előlegeket hívjon le a 2014–2020-as uniós források terhére – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Szakmailag rendben
Hangsúlyozta: az EB döntésével elhárult minden akadály az elől, hogy jövő év elején a kormány – az eddigi kilenc kiírt pályázat után – újabb uniós pályázatokat írjon ki.

Kifejtette: az „elfogadásra késznek minősítés” annyit tesz, hogy az operatív programok szakmailag rendben vannak, tartalmilag a bizottság támogatja, meg van győződve a pályázatok pénzügyi ellentételezéséről, csak át kell engedni egy olyan eljáráson, amelyben a különböző főigazgatóságok is kiadják rá az elfogadó pecsétet.

Csepreghy Nándor elmondta azt is, hogy a magyar operatív programok hivatalos bizottsági elfogadása 2015 első hónapjaira csúszik, ami azt jelenti, hogy a 2014-ben vállalt pénzügyi kötelezettségeket átteheti a kormány 2015-re. Ezért pénzügyi érdeksérelem nem éri az országot, nem veszít egyetlen eurót sem az új költségvetési időszakban – jelezte.

40 milliárd forint sorsa
A csúszás kiterjed a programokra is: azokat a projekteket, amelyek 2014 helyett csak 2015-ben indulnak, a hároméves végrehajtási időszak megmaradása miatt 2018-ra kell a pályázóknak befejezniük – mondta.

Az Európai Bizottság pénteki hivatalos közleménye szerint a tagállamok által a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakra benyújtott 311 regionális politikai operatív program közül eddig 148-at hagyott jóvá a bizottság.

Ezen programok összértéke 132,4 milliárd euró, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap biztosít. A testület pénteki közleménye szerint a 28-ból 18 tagállam operatív programját hivatalosan is jóváhagyta a bizottság.

Erre kell az uniós pénz
Az uniós fejlesztési forrásokból a magyar vállalkozások külföldi vetélytársakkal szembeni versenyhátrányát kell ledolgozni – mondta korábban Csepreghy, aki hangsúlyozta: Magyarország még egyszer nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a gazdasági válság kirobbanásának idején jellemző gondolkodáshoz hasonlóan ajándékpénznek tekintse az uniós forrásokat és életképtelen vállalkozásokat támogasson belőlük. A kormánynak az a feladata, hogy a külföldi vetélytársakkal szembeni versenyhátrány ledolgozásában segítse a hazai vállalkozásokat – tette hozzá.”

Forrás:
Csepreghy: Egyetlen eurót sem veszítünk; mno.hu/MTI; 2014. december 19.

Útjára indul az internetes konzultáció

„ A kormány óriási lehetőségnek tartja az internetes konzultációt – hangzott el a Nemzeti Konzultáció Titkársága sajtótájékoztatóján, melyen Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő bejelentette: az InternetKon nevet viselő országos egyeztetésre 2015 tavaszán kerülhet sor.

Széles körű szakmai megbeszélések után megkezdődnek az internetes konzultáció előkészületei – jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő. A kérdéssor publikálására 2015 márciusának és áprilisának közepe között kerül sor, addig a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt zajlik a kérdések összeállítása – tette hozzá a konzultáció lebonyolításában illetékes képviselő.

Deutsch Tamás a sajtótájékoztatót megelőzően két szakmai szervezettel egyeztetett: az Informatikai, Távközlési és Elektronika Vállalkozások Szövetségével (IVSZ) és az Informatika a Társadalomért Egyesülettel (Infotér).”

Forrás:
Útjára indul az internetes konzultáció ; Miniszterelnökség; 2014. december 19.

Tovább romlott a kórházak pénzügyi helyzete

„Idén ősszel katasztrofálisan romlott a fizetési hajlandóság, másfél hónapja, mióta kiderült, hogy jövőre 60 milliárdos konszolidációt terveztek a költségvetésbe, a kórházak gyakorlatilag leálltak a beszállítók kifizetésével – mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Van olyan orvostechnikai beszállító, amelyiknek egy hónap alatt megduplázódott a kintlévősége, másnak a 40 milliós követeléséből 23 ezer forintot fizettek ki. Bár az év végi pénzosztás reményében az év utolsó hónapjaiban korábban is jellemző volt a fizetési készség romlása, ilyen mértékűre azonban eddig nem volt példa. A jelenlegi követelések 60 százaléka lejárt, a beszállítók zömét a közelgő járulékfizetés egyre nehezebb helyzetbe hozza, a kórházigazgatók pedig érdemben nem is foglalkoznak a kérdéssel – fejtegeti Rásky.

A 2015 áprilisára ígért, a költségvetési intézmények tartozásaira elkülönített, miniszterelnökségi céltartalékba helyezett 60 milliárd forintról egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy biztosan nem lesz elég az állami szervek, jövő tavaszra egyes becslések szerint akár 150 milliárdra duzzadó tartozásaira. De még összes kórházi beszállító kifizetésére sem, hiszen ez az összeg már novemberben elérte a 65 milliárd forintot, s havonta 3-4 milliárddal növekszik.

Mennyire fog fájni?
Egyértelmű, hogy ez a konszolidáció sokaknak fog fájni, noha a kórházfenntartó Gyemszi – januártól Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) – vezetője, Ónodi-Szűcs Zoltán szerdán a Népszabadságban és Medicalonline szakportálon is megjelent interjúiban alaptalannak nevezte azokat a híresztelések, melyek szerint a tőketartozás egy részének, vagy a késedelmi kamatok egészének elengedésére kényszerítik majd a számlák egy részének kifizetése fejében a beszállítókat.

Ráadásul a 60 milliárdos céltartalék teljes egészében az egészségügynek juttatására sem vesznek mérget a szakértők, bár konferenciákon, háttérbeszélgetéseken erre kvázi ígéretet kapott az ágazat, csakhogy más aspiránsok – köztük az oktatási intézmények, vagy a jelentős extra szociális feladatokkal megterhelt önkormányzatok – is bíznak ebben a keretben, egyéb, világosan látható költségvetési tartalék híján. A kaposvári polgármester, Szita Károly keddi, HírTV-beli megszólalásában is valamiféle vis major alapra utalt, amelyből a forráshiányos önkormányzatok esetleg finanszírozhatják a márciustól rájuk háruló plusz szociális ellátási feladataikat.

Emellett a legújabb adónemek jelzik, a költségvetésnek minden fillérre szüksége van, így olyan véleményt is lehet hallani, hogy a 60 milliárdnak csak egy részét használhatják majd fel az intézmények adósságrendezésre, vagy hogy akár jövő év végéig is elhúzódhat a kifizetés. És most, már túl december közepén, még a szokásos, év végi, e alapbeli maradvány kiosztásában sem lehet egyértelműen biztos az ágazat, a hírek szerint az egészségügyi vezetésnek is meg kell még ezért küzdenie.

A konszolidáció önmagában kevés
Természetesen egy akár teljes adósságkonszolidáció sem képes a rendszer átalakítása nélkül megoldani az adósság újratermelődésének problémáját. A Gyemszi vezető szavai szerint nem terveznek kórházbezárásokat, de a szolgáltatási tartalom változhat. A kórházi büdzsé 60 százalékát ma a bérek emésztik fel, csupán 40 százalék a dologi kiadások részaránya. A dologi kiadások ki nem fizetéséből fakadó adósság folyamatos újratermelődése egyértelmű jele annak, hogy mennyire kevés az ezekre, a gyógyításra magára megmaradó forrás. Így a sokat emlegetett rendszerbeli tartalék legfontosabb eleme a létszámcsökkentési opció, összekapcsolva a „felesleges” kapacitások leépítésével, a személyzet nélküli infrastruktúra felszámolásával. Az átalakítást viszont nem lehet tovább odázni, hiszen az az utóbbi évek minden szakmai rendezvényén, előadásán és háttérbeszélgetésén elhangzott, ez a rendszer, ennyiből nem tartható fenn.

Egy újabb rizikófaktor a rendszerben
Komoly problémák forrása lehet az is, hogy a 2015. évi költségvetésben megbúvó új előírások alapvető változást hoznak az eddigi szociális támogatási gyakorlatban. Megszűnik több, eddig központi finanszírozású segély és támogatás (a rendszeres szociális segély, az adósságkezelési, az óvodáztatási és a lakásfenntartási támogatás, a méltányossági közgyógyellátás pénzügyi támogatása és a méltányossági ápolási díj). Önkormányzati hatáskörbe kerül a szociális krízishelyzetű személyek támogatása, amelyre viszont az önkormányzatok nem kaptak központi forrásokat, csupán új pénzbeszedési lehetőséget. Ennek a korlátait a helyi lakók fizetőképessége szabja meg, s jelentősen szűkülhet a szociális támogatásban részesülők köre, beleértve a méltányossági alapon közgyógyellátottakét is.

2013-ban az OEP adatai szerint a gyógyszertárakban kiváltott vények több, mint 13 százalékát közgyógyellátási igazolvánnyal váltották ki. Méltányossági alapon 2012-ben több, mint 50 ezer ember kapott közgyógyellátást Magyarországon, ez a jogosultak majdnem 17 százaléka. A területi eltérések azonban jelentősek, s az 500 főnél kisebb, hátrányos helyzetű zónák településein élők kerülnek különösen nehéz helyzetbe.

Szinte bizonyos, hogy jó néhány rászorulónak a jelenleginél is kevésbé fog majd gyógyszerre telni. A szükséges gyógyszerek nélkül destabilizálódó állapotú betegek újra és újra megterhelik majd az amúgy is kapacitáshiánnyal küzdő intézményeket. Következményként hosszabb távon, egyes járásokban tovább rövidülhet a várható átlagos élettartam, növekedhet a fertőzésveszély. És várhatóan jó néhány térségben szinte naponta súlyos etikai kérdésekkel kell majd szembenéznie a védőnőknek, háziorvosoknak, kórházaknak, de az egész ellátó-rendszernek is.”

Forrás:
Óriási gond a magyar kórházaknál – sokaknak fog fájni; Szepesi Anita; Napi.hu; 2014. december 18.

Interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal, a GYEMSZI főigazgatójával: „Ahhoz, hogy tovább léphessünk, bizonyítanunk kell a politikának”

„Az egészségügyi ellátórendszer új struktúrájában az OEP valódi vásárlóként lép majd fel, az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak az lesz a feladata, hogy az állami tulajdonban lévő intézményein keresztül kiszolgálja a megrendelő igényeit. Azt, hogy milyen eszközei lesznek ehhez a fenntartónak, milyen módszerekkel tudja rávenni majd az intézményvezetőket, hogy tudja megértetni a politikusokkal, hogy lesznek fájdalmas, de elkerülhetetlen beavatkozások, még a jövő zenéje. Ónodi-Szűcs Zoltán, a GYEMSZI főigazgatója a MedicalOnline-nak adott interjújában azt mondja: 20 éve sírjuk egyfolytában, hogy nincs tovább. Ki hiszi ezt már el nekünk?

– Három évvel ezelőtt, amikor a kormány arról döntött, hogy az állam visszaveszi a fekvő- és a járóbeteg-szakellátást az önkormányzatoktól, interjút készítettem önnel. A kérdés akkor az volt, hogyan tovább, mi vár ránk? A beszélgetés során viccesen megjegyezte, úgy tűnik, hogy mi a „kubai” modellt próbáljuk adaptálni. Most merre tartunk?
– Ha Kuba is nyugatra van, akkor nyugat felé – ez igaz. Az a kérdés, hogy megállunk-e Kuba felé félúton valahol Európában? A viccet félretéve, az akkori interjú időpontjában számomra nem voltak világosak a célok, ma már talán tisztábban látunk.

– Nem állítom, hogy újságíróként pontosan értem, valójában hogyan is képzeli el a kormány az ágazat új irányítását. Kétségtelen, valamelyest tisztult a kép, az például bizonyosnak tűnik – bár a kormányhatározat még nem született meg – hogy a finanszírozás átkerül az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz. A GYEMSZI megszűnik – mi hová kerül? Milyen feladat marad az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál (ÁEEK), mekkora lesz a szervezet?
– Alapvetően az OEP-nek a finanszírozás megtervezése lesz a régi-új feladata, ezáltal pedig lesz egy nagyon erős megrendelői szerepköre, ami korábban nem volt. Sok volt az átfedés a GYEMSZI hatásköreivel, ami nem volt célszerű. Úgy gondolom, ez a feladatmegosztás szakmailag indokolt, a most tervezett struktúra kristálytiszta helyzetet teremt. Fenntartóként nem tartom a legfontosabb kérdésnek, hogy az egészségbiztosító a jövőben hogyan osztja a forrást, háztömbönként, megyénként, vagy térségenként… . Minden olyan feladat, ami nem szorosan az intézmények fenntartásához tartozik, elkerül tőlünk; nagyjából felére zsugorodik a szervezet Azt ne kérdezze, mi hová integrálódik, azt majd eldönti az Államreform II. Bizottság. Számomra most az a kérdés, hogy fenntartóként hogyan tudunk megfelelni az OEP felől érkező megrendelésnek, milyen hatékonysággal tudjuk működtetni az intézményrendszert, és hogyan tudjuk rávenni az intézményvezetőket, hogy alkalmazkodjanak a mostani a helyzethez.

– Nem értem, miért kérdés, miként tudja rávenni őket? Megmondja nekik, hogy lesz…
– Ha most valaki megnézi a hatásköröket, akkor ez nem ilyen egyszerű.

– Gondolom, most, az újratervezéskor az új feladatok mellé új hatáskörök párosulnak.
– Igen, de jelenleg a hatályos szabályok a mérvadók, ezek pedig nem adaptálhatók az új szisztémára. Remélem, hamarosan mindenki fejében kitisztul – és nem csak az enyémben, hanem az intézményvezetőkében is –, hogy kinek mi lesz a dolga. Én felnőttként, felelős vezetőként szeretném kezelni az intézmények menedzsmentjét, a GYEMSZI – illetve most már az ÁEEK – nem azért van, hogy megoldja minden problémájukat, hanem azért, hogy megmutassa az intézményekkel szembeni elvárásokat. A menedzsmentnek pedig ennek kell megfelelnie. Nem „megoldóembereket” kell alkalmaznunk, a kontrollnak kell visszakerülnie az ÁEEK-hez. Korábban minden üggyel szaladni kellett a GYEMSZI-hez, értelmetlen, helyben megoldható problémákkal is. Ez most megváltozik.

– Vagyis, nagykorúvá válhatnak a kórházigazgatók.
– Igen, de azt gondolom, ha valakit felnőttként kezelünk, akkor felelősséget is várunk tőle. Ha valaki ezzel nem tud élni, akkor kezdeményezni fogom a felmentését.

– Tett már lépéseket?
– Még korai a kérdés, de az biztos, hogy ha szükséges, akkor élni fogok a lehetőséggel.

– Elképzelhető, hogy a kórházmenedzsment által oly sokat szapult ügykörrendszer is megszűnik?
– Nem. Nem értelmetlen az ügykörrendszer fenntartása, csak jól kell használni. Van, ami rendszeren belül marad, de szeretném, ha számos dolog nem nálunk dőlne el. Erről már egyeztettem a Magyar Kórházszövetséggel is. Nem reális, hogy minden megoldásra váró probléma Budapestre kerüljön; ha van egy erős térségi menedzsment, akkor az ügyek 90 százalékát helyben meg kell oldani.

– Ez azt jelenti, hogy lesz erős térségi menedzsment?
– Ha rajtam múlik, akkor igen.

– Erről ki dönt?
– A minisztérium hagyja jóvá az Állami Egészségügyi Ellátó Központ új szervezeti és működési szabályzatát.

– Láttunk már arra jó pár példát, amikor az elmélet és a gyakorlat nem volt éppen szinkronban.
– Pont ez a probléma. Én azt szeretném csinálni, ami le van írva. Az a legnagyobb baj, hogy most nagyon kevés dolog van papírra vetve és még kevesebb működik úgy, ahogyan az le van írva. Azt szeretném, hogy minél több részlet legyen szabályozott. Az mégiscsak mókás, hogy papírok keringenek a rendszerben, ugyanaz a dokumentum több hivatalnál is jár, és néha senki nem tudja, hogy tulajdonképpen, kinek mi a dolga vele. Jó lenne, ha egyértelmű utasítások lennének, gyorsan lehetne elintézni az ügyeket, így nem kellene várni egymásra, hónapokon keresztül.

– Megvannak már a jelöltjei, emberei? Kinél van a kinevezés, választás joga?
– Mivel nincs még elfogadott szervezeti és működési szabályzat, így ez a kérdés is korai még.

– Mit szeretne?
– Szerintem akkor képes jól és hatékonyan működni egy szervezet, ha világosak a hierarchiák és struktúrák. Ha mindenki eldöntheti, hogy kivel szeretne együtt dolgozni. Akkor világosak a viszonyok, ha egyértelműek a felelősségi szabályok, akkor lesz rend – csak így lehet hatékony a szervezet működtetése.

– A politika felől érkeznek már a kérések?
– Nem.

– Igaz, hogy Szentes Tamás lesz az egyik helyettese?
– Igen. Én választottam őt. Nem titok, a fővárosban szerzett tapasztalata alapján azt gondolom, segítségemre lesz Budapesten az átalakításban. A többi vezetői poszton is várható változás, ám ezek esetében még nem született döntés.

– Kemény meccs lesz a budapesti vezető kórház, vagy kórházak kijelölése?
– Biztos vagyok benne, de ez a közös érdekünk. Nem lehet fenntartani ennyi döntési pontot, mint amennyi most van. Főként nem úgy, hogy eközben az ellátás iránti felelősség közös. Mindenki egyetért abban, hogy ezen változtatni kell. Minél kevesebben „lőnek egymásra”, annál könnyebb lesz végigvinni a rendszerszintű változtatásokat. Jó lenne, ha mindenki tudomásul venné – és nem csak a fővárosban, vidéken is – hogy az intézmények vannak a betegekért és nem fordítva. A betegellátás nemcsak addig tart, míg a paraszolvencia begyűjtése megtörténik, hanem 24 órában kell az ellátást garantálni. Az, ami sürgősségi ellátás címén zajlik a fővárosban, néha már a burleszk kategóriája. Gyakori, hogy az ügyelet megkezdése előtt két órával mondanak le intézmények egyébként kötelező feladatukról, gyakran mondva csinált okok miatt – amivel mindenki tisztában van. Ezen változtatni kell. Mégis csak vicc, hogy ügyeleti időre mindenki „elfogy”. Ezek fekvőbeteg intézmények, nem szakrendelők! Milyen az a kórház és egyáltalán hogy kaphat úgy működési engedélyt, ha nem tud 24 órán át működni?

– Kevés az orvos és a szakdolgozó – köztudott tény. Mint ahogy az is, hogy sok a felesleges telephely, bizony lakatot kéne tenni egy-két kórház kapujára. Elég erős ehhez?
– Megméretem magam. Ha az a kérdés, hogy van-e általános megoldásom, akkor a válaszom, hogy nincs. Nekem első körben az a feladatom, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak legyen olyan vezetői struktúrája, amely alkalmas lesz arra, hogy a kormányzati koncepciót végrehajtsa. A főváros egészen furcsa helyzetben van, hiszen egy-két kilométeren belül számtalan „félkórház” működik Budapesten, melyek nem tudnak teljes spektrumú ellátást nyújtani, elveszik egymás elől a lehetőségeket. Azt gondolom, hogy egy csomó szituációban az emberek – nemtől, kortól függetlenül – úgy viselkednek, ahogy az adott helyzet diktálja. Ha a szakmák maguk gerjesztenek mesterségesen hiányt bizonyos területeken, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy ezt a szereplők saját érdekeik mentén kihasználják. Ha például álláshelyeket generálunk azért, hogy kiderüljön, nincs elég orvos, akkor ezzel az orvosok vissza fognak élni – ezt természetes jelenség.

– A kérdésem akkor az, hogy akkor hol van „tartalék” a rendszerben? Az intézményi konszolidációra szánt és a kormány által elkülönített 60 milliárd fejében vállalásokat tett Zombor Gábor – erről beszélt a MedicalOnline-nak adott interjúban is, a cél az adósságállomány lenullázása, illetve az, hogy ne is termelődjön újra ez valamivel több mint 80 milliárdnyi összeg. Ha számolunk: az OEP finanszírozás 60%-a bér, 40 %-a dologi költség. Ez utóbbi tétel olyan nagyon nagymértékben nem csökkenthető tovább, marad a bérköltség, amihez hozzányúlhatnak. Vagyis lehet, hogy épületbezáráson túl egy lehetőség marad: a létszámcsökkentés.
– Bár a felvetés kétségkívül logikus, a kérdést nem ebből az irányból érdemes megközelíteni. A kérdés az, hogy a betegek szükségleteit akarjuk-e kielégíteni, vagy az intézmények érdekeit akarjuk szolgálni. Bármily furcsa is, nekem intézményfenntartóként a betegek érdeke az elsődleges.

– Akkor elképzelhető, hogy a back-office (ami nem a betegellátással kapcsolatos) tevékenység nem önként vállalás alapján kerülhet át az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz?
– Erre sincs egységes, minden szituációban alkalmazható válaszom. Helyben, térségi szinten kell megvizsgálni, mi az, amit közösen érdemesebb vásárolni vagy működtetni. Az intézmények gazdálkodása között óriásiak a különbségek. De jövőre ezen a területen is tisztul a kép, lehet, hogy ha egy év múlva beszélgetünk, akkor pontosabban tudok majd válaszolni kérdésére. Januártól egységes számlatükör és számlarend lesz, ami azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanolyan módon, ugyanolyan elvek alapján kell majd vezetnie számvitelét. Az államháztartási törvény szerint a könyvelésnek vannak kötelező és szabadon választott elemei. Azt, hogy valakinek hány költségneme van – az öt kötelező elemen túl –, szabadon választja meg. Volt olyan kórház, ahol a kötelező elemeken túl csak három különféle kategóriát alkalmazott, de volt olyan intézmény is, amely nagyon kíváncsi volt „magára”, ott 400 tételsorra bontották a költségnemeket. Ám így nem lehet összehasonlítani az intézményeket. Fontos, hogy a mértékegységek és a dimenziók ugyanazt jelentsék minden intézmény esetében. Kialakítottuk és teszteltük az új rendszert. Biztos vagyok benne, hogy lesznek konfliktusok, de nincs kivétel: januártól indulunk. Miután lezárult az EKOP pályázat keretében elkészült vezetői információs rendszer is, óriási adatvagyon birtokába kerül az AEEK anélkül, hogy felesleges adatbekéréseket generálna. Fontos, hogy ez minél gyorsabban el tudjon indulni. Egyébként egy intézményt szakértői szemmel nézve, néhány paraméter alapján – létszám, területi ellátási kötelezettség, lakosságszám, ágyszám – ösztönösen is meg lehet ítélni. Lehet tudni, ebből is, ha valami nem stimmel.

– Van már terve arra, hogyan közelít a politikusok felé? Esetleg a norvég modell, ahol a politikusok félévente lehetőséget kapnak arra, hogy az érdekeiket megpróbálják érvényre juttatni? Számol a politikusok erejével?
– Ez az egyik legnehezebb kérdés. De az én feladatom nem politikai, hanem végrehajtó. A norvég modell egyébként másképp működik. Ott tulajdonképpen a térség működik cégként, holdingként…

– …ez egyébként botorság?
– A holding modell egyáltalán nem az, hiszen egy sikeres egészségügyi holdingot irányítottam Debrecenben. De most nem álmokról, hanem a valóságról beszélgetünk. Azt szeretném, ha minél több ügyről az adott térségben dönthetnének a kollégáim. Szeretném elérni, hogy ne jöjjön fel minden a központba, mert az felesleges. A gond ott van, hogy az államháztartási törvény értelmében nagyon nehéz jogköröket delegálni – csak egy szinttel lejjebb lehet delegálni bármit, kettővel már nem.

– Azt tudja, hogy most belesétált a saját csapdájába…
– Nem egészen. Én azt szeretném elérni, hogy a területi ellátási szervek legyenek önálló intézmények, és ez az intézmény legyen a fenntartója minden térségi intézménynek. De nem hiszem, hogy amikor az intézmények számának csökkentése az egyik legfontosabb prioritás, akkor új intézményeket tudunk alapítani, annak ellenére, hogy ezen a módon tudnánk hatékonyabban működtetni a szervezetet. Egy biztos: ahhoz, hogy tovább léphessünk, bizonyítanunk kell a politikának. Ha egy transzparens rendszer segítségével bizonyítani tudjuk, hogy nincs tovább, hogy valóban minden lépést megtettünk, ami az ésszerűbb, hatékonyabb ellátórendszer irányába mutat, akkor kérhetünk majd újra pénzt a közös álmaink megvalósításához. Fontos, hogy helyreálljon az ellátórendszer hitelessége. Húsz éve sírjuk egyfolytában, hogy nincs tovább jövőre. Ki hiszi ezt már el nekünk? Ha most bizonyítjuk, hogy a kormány által adott 60 milliárdnyi forrás nem úgy tűnik el, mint a szivacsban a víz, hanem célzottan juttatjuk el célfeladatokra, akkor hiszem, hogy lehet kérni pluszforrást bérfejlesztésre vagy életpályamodellre. Az egészségüggyel kapcsolatban minden kormánynak nagyon rossz emlékei vannak, hisz bármennyi pluszforrást adtak, soha, semmi nem volt elég. Ezt az emléket nehéz kitörölni.
——–
Áprilisban indul a konszolidáció
Áprilisra készen kell állni az új struktúrával és megkezdődik a 60 milliárdos konszolidáció. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ átveszi az általa felügyelt, valamint az egyetemi klinikák adósságait, és tárgyalóasztalhoz ül a beszállítókkal. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint a beszállítók alaptalanul tartanak attól, hogy az ÁEEK munkatársai inkorrekt módon szeretnék őket rávenni arra, hogy engedjék el a tartozások egy részét, vagy tekintsenek el a kamatoktól. Nem tervez senki semmi ilyesmit, amíg a tartozások mögött az állam áll garanciaként, addig senkinek sem kell aggódnia – mondja. Az engedmények esetén az a kérdés, hogy az adott beszállítót milyen mértékben finanszírozzák. Jogszerű, de talán nem etikus, hogy valaki kétszer annyiért adja tovább a kamatot, mint amennyiért ő maga kapja a forrásokat – véli a GYEMSZI jelenlegi, illetve januártól az ÁEEK leendő igazgatója. Az összes adósság több mint fele 18 szállítónál halmozódott fel. Első lépésként cégenként összesítik az adósságot, majd ezt követően ülnek tárgyalóasztalhoz. A megállapodások alapján több ütemben zajlik majd a kifizetés.

Januártól jön az ÁEEK
A karácsony előtti szavazási hajrában a parlament végzett a legfrissebb egészségügyi salátatörvénnyel is, így az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) helyett jogutódként januártól az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) gyakorolja majd az államot megillető tulajdonosi jogokat az egészségügyi szakellátásokhoz használt állami vagyon fölött. Ezzel együtt újra önálló lesz a gyógyszerhatóság. Bővebb infóért kattintson ide.”

Forrás:
„Ahhoz, hogy tovább léphessünk, bizonyítanunk kell a politikának”; Tinnyei Mária; Medicalonline; 2014. december 17.

Adatvédelem: Meg­bírságolhatják Hollandiában a Google-t

„A társaságot azért büntethetik meg, mert úgynevezett szuperprofilokat állított össze.

A holland adatvédelmi hivatal (College bescherming persoonsgegevens, CBP) a felhasználói adatok engedély nélküli összekapcsolása miatt bírságolná meg az amerikai társaságot. A maximális büntetés 15 millió euró lehet, a Google februárig változtathat a jelenlegi gyakorlatán. Az óriáscég 2012 márciusában egyoldalúan változtatta meg az adatvédelmi irányelveit és azóta a felhasználók bizonyos szolgáltatásaihoz kapcsolódó profiljaiból állít össze a szuperprofilokat.

A változtatást már korábban az Európai Unió adatvédelmi biztosai is kritizálták, mindez azonban nem akadályozta meg a vállalatot abban, hogy megvalósítsa az elképzelését. A Google ráadásul túl későn jelezte a tervezett módosításokat és elutasította a bevezetés időpontjának elhalasztását is. A CBP azt követelte a konszerntől, hogy szerezzen engedélyt a felhasználóktól az adatgyűjtéshez, valamint az adatok kiadásakor az embereket tájékoztassák arról, hogy az információkat milyen összefüggésekben használja majd fel a társaság. További problémát jelent a hivatal szerint, hogy a Google megpróbálja elrejteni az internetezők elől azt a tényt, hogy a YouTube is hozzá tartozik.

Jacob Kohnstamm, a CBP elnöke azt nyilatkozta, hogy az óriáscég egy láthatatlan hálóban gyűjti össze a személyes adatokat, anélkül, hogy erről bárkit is tájékoztatna vagy ehhez bárkitől is engedélyt kérne. Ez a helyzet már 2012 óta változatlan, és nagyon remélik, hogy a vállalat nem fogja továbbra is próbára tenni a türelmüket. ”

Forrás:
Meg­bírságolhatják Hollandiában a Google-t; SG.hu; 2014. december 20.

Létrejön az Állami Egészségügyi Ellátóközpont

„A gyógyszer-nagykereskedelmet a létfontosságú rendszerek és létesítmények közé sorolják – a többi közt erről szól az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosítása, amelyet kedden fogadott el a Ház.

Az Országgyűlés által 145 igen, 35 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály emellett újraszabályozza a mentőszolgálat feladatkörét, és módosítja az egészségügyben tevékenykedő szakmai kamarák választásával kapcsolatos szabályokat.

Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) helyett jogutódként a jövőben az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) gyakorolja majd az államot megillető tulajdonosi jogokat az egészségügyi szakellátásokhoz használt állami vagyon fölött.

A 12 jogszabályt módosító egészségügyi salátatörvény a gyógyszer-nagykereskedelmet a létfontosságú rendszerek és létesítmények közé sorolja a már ide vont kórházi ellátás és mentésirányítás mellé.

A törvény újraszabályozza az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) feladatkörét, így a szolgálat feladataként határozza meg a fekvőbeteg-gyógyintézeti sürgősségi ügyeleti rend megszervezését, a kórházi ellátáson kívüli sürgősségi, orvosi ügyeleti ellátásban való részvételt, a sürgősségi ügyeleti rend végrehajtásának irányítását és felügyeletét, valamint a fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett ügyeleti ellátás irányítását.

Eszerint az OMSZ az ország egész területére kiterjedően koordinálja a mentést, dönt a mentés szükségességéről, továbbá a mentést végzők szakmai felkészültségével és technikai felszereltségével kapcsolatosan dönt az ellátáshoz szükséges kompetenciáról. Mindemellett összehangolja a betegszállítást.

A dokumentum kitér arra is, hogy a mentőszolgálat által végzett rendezvénybiztosítási tevékenység után térítési díj csak eseti, szerződéses alapon kérhető.

A jogszabály rendelkezik az egészségügyben tevékenykedő szakmai kamarák választásáról és nyilvántartásáról is. Eszerint továbbra is szükséges ezen köztestületeket bírósági nyilvántartásban tartani, azonban a területi szervezeteket, országos szerveket nem szükséges a civil szervezetek nyilvántartásáról szóló törvény szerint külön-külön is nyilvántartani.

A törvény egyértelműsíti, hogy a kamarai választás során csak az első körben kell a tagok negyedének részvétele az érvényességhez, míg a másik körben nincs részvételi küszöb, tehát bármekkora létszámmal érvényes a szavazás. A két választás között legalább 15 napnak kell eltelnie. A módosult jogszabály tartalmazza, hogy a második kör érvényességére vonatkozóan azonban a kamara alapszabálya a fentieknél szigorúbb szabályt is előírhat.

Január 1-jétől második lépcsőben változnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapítására vonatkozó szabályok. A törvény az ellátások összegének kiszámítására vonatkozóan tartalmaz egyszerűsítést, mivel az adóhatóságtól érkező havi bevallási adatokból kell a továbbiakban az ellátások összegét kiszámolni.

Tekintettel arra, hogy a táppénz összegének megállapítása a jövedelemadóelőleg-bevalláson fog alapulni, és a korábban bevallott adatok önrevízió keretében változhatnak, meg kell határozni azt az időszakot, ameddig az adatmódosítások miatt az ellátások összegét újra el kell bírálni. Az ellátások összegének ismételt elbírálása során – a módosulásról történő tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül – a folyósító szerv a korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja.

A pénzbeli ellátásokat és a baleseti táppénzt érintő módosításokat a 2014. december 31-ét követően kell alkalmazni, az ez év végéig igényelt és megállapított ellátások összegét tehát az új számítási szabály nem változtatja meg.

A törvény átnevezi a terhességi gyermekágyi segélyt, ezen ellátási forma új neve csecsemőgondozási díj lesz jövő januártól.

A rendelkezés az államilag támogatott szakorvosképzés változásait is rögzíti, eszerint a 2015. július 1-jét követően a támogatott szakképzésbe csak a közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy egyéb szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott szakorvosjelöltek léphetnek be. A háziorvosképzés tekintetében pedig jogszabály alapján kijelölt állami szerv gyakorolja majd a munkáltatói jogokat annak érdekében, hogy az alapellátás tekintetében a humánerőforrás-eloszlás a leghatékonyabban valósulhasson meg egy központban az igények és szükségletek felmérésével.

A bizonyítottan egészségügyi és szociális problémát jelentő új pszichoaktív anyagok szigorú kontroll alá kerülnek. A törvény szerint a dizájner drogok a lehető legszigorúbb megítélés alá kell, hogy tartozzanak az általuk képviselt kiemelt társadalmi kockázat miatt, ennek érdekében 39 új pszichoaktív anyag kerül fel a gyógyszertörvény szerinti pszichotróp anyagok listájára.

Az interneten forgalmazott, bizonytalan forrásból származó gyógyszerek keresletének visszaszorítása érdekében a gyógyszertörvényt olyan új rendelkezésekkel egészítik ki, amelyek az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szólnak.

A törvény 45 napos határidőt szab az önkormányzatoknak arra, hogy nyilatkozzanak, kívánnak-e egy adott háziorvossal feladatellátási szerződést kötni. A módosítás egyben előírja azt, hogy az önkormányzat „hallgatása” a szerződés megkötéséhez való hozzájárulásként értelmezendő. Ebben az esetben az ellátás bejelentési szándékától számított 90 napon belül az adott körzetre vonatkozóan az önkormányzatnak meg kell kötnie a háziorvossal a szerződést. ”

Forrás:
Létrejön az Állami Egészségügyi Ellátóközpont; Híradó.hu; 2014. december 16.

Közigazgatási, politikai informatika

Okostelefonokra jön a digitális jogosítvány

„Okostelefonos alkalmazás formájában tenné elérhetővé egy amerikai állam a vezetői engedélyeket.

Érdekes kezdeményezés került napirendre nemrég Iowa államban, ahol a helyi hatóságok már korábban lehetővé tették bizonyos engedélyek és dokumentumok digitális másolatainak azonosítás céljára történő használatát. Ezúttal a vezetői engedélyeken szereplő információ okostelefonon történő hordozását tesztelnék, első körben a közalkalmazottak egy része számára, majd pedig a szélesebb közönségnek.

Az állam illetékesei azt remélik, hogy sikerül egy kellőképpen biztonságos és egyben egyszerű alkalmazást kifejleszteni, amelynek révén a helyi lakosok (a nem túl távoli jövőben) akár nyugodtan otthon hagyhatják majd a vezetői engedélyeket, mivel az azokon szereplő fontosabb adatokat a hordozható készülékeken is megőrizhetik, szükség esetén pedig megmutathatják azokat a különböző hatósági személyeknek, illetve az életkorról meggyőződni kívánó biztonsági személyzetnek és bolti alkalmazottaknak. Amennyiben az elkövetkező hat hónapban meginduló első kör sikerrel zárul, 2015 vége előtt bárki jelezheti majd részvételi szándékát, amelynek eredményeként az illető okostelefonján rövid időn belül megjelenhet a szóban forgó alkalmazás.

A digitális másolat hordozása persze több kérdést is felvet, amelyeket illik megnyugtató módon megválaszolni, mielőtt kiterjesztik a felhasználási kört. A kritikusok egy része szerint ezzel gyakorlatilag szabad kezet adunk a hatóságoknak a készülékeinken tárolt személyes adatok megtekintésére, míg mások azt emelik ki, hogy az okostelefonok ellopásakor még nagyobb figyelmet kell fordítanunk ezen adatok időben történő törlésére, nehogy illetéktelen kezekbe kerüljenek. A terv szerint magát az alkalmazást egy külön kóddal, valamint a távolabbi jövőben akár arcfelismerő, netán ujjlenyomat-olvasó technológiával védenék, bár a konkrétumokról csak az első tesztelést követően esik majd szó.

Bárhogy is legyen, Iowa megnyitja az utat a személyes okmányok digitális formában való megjelenése felé, a példa követésére valószínűleg nem kell majd sokat várnunk. ”

Forrás:
Okostelefonokra jön a digitális jogosítvány ; SG.hu; 2014. december 15.

Informatikai szolgáltatásokkal újul meg a bírósági szervezet

„Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 21. századi ügyfélközpontokkal, informatikai szolgáltatásokkal újítaná meg a bírósági hivatali rendszert a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszak forrásaiból.

Handó Tünde egy keddi budapesti konferencián közölte: azt akarják elérni, hogy a bírósági szervezet működésében, a napi ügyvitelben a legújabb technika és módszerek jelenjenek meg, így például olyan elektronikus készülékek és programok, amelyeket a fiatalok ma már készségszinten használnak. Az OBH elnöke a januártól elindítandó új szolgáltatások között említette az ügyfélértesítő rendszert, amely SMS-ben ad tájékoztatást például a tárgyalás időpontjáról.

Elmondta, elképzeléseik szerint a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszak forrásaiból, a Széchenyi 2020 programban egyebek mellett energetikailag megújítanák a bírósági épületeket is, és erre már több intézmény esetében kész terveik is vannak. Arról is beszélt, fontos lenne megteremteni a bíróságokon a távmeghallgatás lehetőségét. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy már sok országban video- és hangfelvétellel rögzítik a bírósági tárgyalásokat; szerinte ezzel egyrészt gyorsítani lehet az eljárást, másrészt biztosítható lenne az átláthatóság is.

Kitért arra is, fontos lenne a bírósági adatbázisok összekapcsolása, hogy a határozatok jól kereshető módon elérhetőek legyenek. Elképzeléseik szerint ügyfélközpontokat alakítanának ki, ezekben a – postai vagy banki hivatalokhoz hasonló – centrumokban 21. századi körülmények között szeretnék fogadni az ügyfeleiket. Az elektronikus szolgáltatások kiterjesztése és az emberi erőforrások optimalizálása az ítélkezés időszerűségének javítása érdekében című projekt zárórendezvényén Horváth Gábor Péter informatikáért felelős elnöki biztos adott tájékoztatást a legújabb, január 1-jétől már elérhető szolgáltatásokról.

Ezek közé tartozik például az ügyfélértesítő rendszer, amely SMS-ben tájékoztatja majd az érintetteket például a tárgyalási időpontokról, vagy arról, hogy új irat érkezett az ügyükben. Az OBH januártól egy online szolgáltatást is elindít, amely segítségével az adott bíróságon – a korábbi évek statisztikai tapasztalatai alapján – az állampolgárok megtekinthetik, hogy az egyes ügytípusokat a bíróság átlagosan mennyi idő alatt intézi el. A bírói munkateher mérése is az OBH legújabb fejlesztései közé tartozik. ”

Forrás:
Informatikai szolgáltatásokkal újul meg a bírósági szervezet ; SG.hu/MTI; 2014. december 16.

Sikeresen zárult „A KEKKH informatikai infrastruktúrájának fejlesztése” elnevezésű projekt

„A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) tevékenysége során nagy tömegű adatszolgáltatást teljesít az elektronikus nyilvántartásokból a közigazgatási szervek, az önkormányzatok, az üzleti szféra és az állampolgárok részére. Korábban a Hivatal célul tűzte ki a számítógépes szolgáltató-, valamint hálózati kapacitásának (számítási kapacitás, tárhely, sávszélesség) fejlesztését, valamint a szükséges szoftver eszközök és kapcsolódó szolgáltatások biztosítását. A korszerű üzemeltetési környezet kialakítását követően, a szervereket és hálózati eszközöket üzemeltető munkatársak munkavégzése hatékonyabbá és gyorsabbá vált, ezzel is biztosítva a magas biztonsági szintű szolgáltatásnyújtást.

A megújuló közigazgatás kiemelt feladata többek között a működési hatékonyság növelése, a szolgáltatások minőségének javítása, amely törekvés megvalósulását „A KEKKH informatikai infrastruktúrájának fejlesztése” elnevezésű kiemelt európai uniós finanszírozású projekt is támogatja. Ennek köszönhetően megtörténtek azok a központi IT infrastruktúra beruházások, amelyek eredményeként a Hivatal által megkezdődött egy biztonságos, redundáns Kormányhivatali Szolgáltató Központ kiépítése, amelynek célja a kormányhivatali heterogén informatikai szolgáltatások korszerűsítése és egységesítése. A fejlesztés fontos eleme, hogy a Hivatal a kormányhivatalok központi szolgáltatásainak kialakítása céljából egy telephely-redundáns (Balázs Béla utcai és Róna utcai szervertermek) szolgáltató központot alakított ki, amelynek mindkét ága 10 Gb/s-os Nemzeti Távközlési Gerinchálózati szolgáltatáson keresztül kapcsolódik a területi közigazgatást kiszolgáló körgyűrűkre, míg a telephelyek közötti kapcsolatot egy szintén 10 Gb/s CWDM megoldás biztosítja. Az új hálózati eszközök által nagyobb sávszélességű hálózati kapcsolattal rendelkezik a KEKKH, így a magas szintű szolgáltatásnyújtás mellett nemcsak arra válik képessé, hogy a feladatait nagyobb üzembiztonsággal lássa el, hanem arra is, hogy a többleterőforrások erejéig a jövőben felmerülő igényeket gyorsan és hatékonyan elégítse ki. A KEKKH a projekt eredményeként standardizált, magas biztonsági szinttel rendelkező, korszerű informatikai kiszolgálást tesz lehetővé a funkcionális és szakfeladatok ellátásához, valamint az ügykezelői ráfordítás is csökkent az informatikai infrastruktúrafejlesztése során. Mindez szerver eszközök beszerzése révén valósult meg, amelynek segítségével a Hivatal vállalja egyes általa üzemeltetett rendszerek migrációját az új infrastruktúrára, így azok a jövőben nagyobb megbízhatóság mellett lesznek elérhetőek. A fejlesztés továbbá hozzájárul az on-line hatósági ügyintézést nyújtó szervek és az on-line intézhető ügyek számának növekedéséhez is. A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg (100%-os uniós finanszírozással), melynek támogatási keretösszege 1.000.000.000 Ft. A projekt 2014. év végén zárul. ”

——-

„ Az év végével lezárul a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) kiemelt projektje. A szervezet informatikai infrastruktúrájának a megújítását teljes egészében az Európai Unió finanszírozta – jelentette be Arató Dávid, a hivatal elnökhelyettes.

Cserére szorult az elavult eszközpark
Az egymilliárd forintos projektre elmondása szerint azért volt szükség, mert a hivatal évekkel korábbi létrehozatala óta jelentősen elavult az eszközpark, emiatt nehézkessé vált a rendszer üzemeltetése, az elektronikus közigazgatási szolgáltatások megfelelő színvonalú ellátása. A rendszer egy részét ráadásul gyártói támogatással már nem is rendelkező hardver- és szoftverelemek alkották.

A felújítás során mindenekelőtt a szerverek, tárolók cseréjére és a hálózat kapacitásának bővítésére volt szükség. A felhasználható forrás kétharmadát fordították erre. A további egyharmadból vették meg a szükséges licenceket, hajtották végre a kiegészítő fejlesztéseket, valamint fizették a projekten dolgozók bérét.

Az új hálózati eszközök révén nagyobb sávszélességű kapcsolattal rendelkezik a hivatal, és az egyéb fejlesztésekkel többletfunkciókat is kapott, ide sorolható a címtár és a levelezés. A projekt révén a hivatal egy telephely-redundáns központot alakított ki, amely mind a Balázs Béla utcai, mind a Róna utcai szervertermekhez 10 GB/s sávszélességen a Nemzeti Távközlési Gerinchálózati szolgáltatáson keresztül kapcsolódik a területi közigazgatást kiszolgáló körgyűrűkre. A telephelyek közötti kapcsolat alapja is egy 10 GB/s optikai kábel.

Kétszállítós modellt alkalmaztak
Arató Dávid kiemelte, hogy az új rendszer kialakítása kapcsán kettős szállítói bázisra és a jövőbeni bővíthetőséget is célzó szempontokra építettek, így a szervereket részben a HP-tól, részben az IBM-től vásárolták. Telephelyenként 20-20 blade szervert telepítettek, ami további 12-12 szerverrel növelhető a későbbiekben. A virtualizációs technológiát is két cégtől a VMware-től (vSphere 5.5) és a Microsofttól (Hyper-V 2012 R2) szerezték be.

A számítási kapacitás telephelyenként meghaladja a 700 GHz-et, a memóriakapacitás pedig 2,5 terabájt. Ezenfelül telephelyenként 150 terabájt nyers tárkapacitást biztosítanak a a HP tárolók, melyeket kiegészítettek a mentéshez szükséges megfelelő mennyiségű szalagos tárolási kapacitással is. A rendelkezésre álló számítási és tárkapacitás egy-egy telephelyen akár 600 virtuális gép kiszolgálását is lehetővé teszi – hangzott el a tájékoztatón.

Az elnökhelyettes megjegyezte még, hogy már készülnek a rendszer további bővítésére az új uniós fejlesztési ciklusban. A további fejlesztések részben azt a kormányzati célt is szolgálni kívánják, amely előírja, hogy 2018-ra Magyarország területén legalább 30 Mbps sávszélességű legyen a hálózati hozzáférés, és legalább a lakosság fele vegye igénybe az e-kormányzati szolgáltatásokat”

Forrás:
Sikeresen zárult „A KEKKH informatikai infrastruktúrájának fejlesztése” elnevezésű projekt; Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH); 2014. december 18.
Megújult az e-közigazgatás informatikája; Bitport.hu; 2014. december 18.

A Bundestag továbbra is Windows XP-t használ

„A német szövetségi parlamentben még mindig számos számítógépen fut a Microsoft elavult operációs rendszere.

A Bundestagban a múlt technikáját is használják. Számos képviselő és munkatárs számítógépén található meg a Windows XP. A Microsoft elvileg április óta nem biztosít frissítéseket az operációs rendszerhez, de a szövetségi közigazgatási hivatal külön megállapodást kötött ezzel kapcsolatban a céggel. Az egyezmény célja, hogy a PC-k továbbra is zökkenőmentesen működjenek és ne legyenek biztonsági hibák. Azonban ez a gyakorlat meglehetősen sok pénzükbe kerül a német adófizetőknek., a támogatás költsége ugyanis eléri a 100 000 eurót, amire még rárakódik a 19 százalékos adókulcs is.

Elvileg bőven volt idő a váltásra, hiszen a Microsoft már 2007-ben bejelentette, hogy a Windows XP terméktámogatása 2014-ben lejár. A képviselők irodáiban kereken 7300 számítógép található, de azt nem lehet tudni, hogy ezek közül mennyin fut még az elavult operációs rendszer. A támogatás költségével kapcsolatos adatot egyébként az illetékes hivatal meglehetősen nehezen adta ki, arra hivatkozva, hogy a Bundestag „alapvetően nem ad konkrét tájékoztatást az IT-biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban.” A szövetségi közigazgatási hivatal nem volt hajlandó elárulni, hogy miért nem váltott hamarabb korszerűbb szoftverre. A döntés hátterében alighanem az van, hogy meg akarták takarítani az esetleges hardverkiadásokat.

Ugyan a biztonsági cégek egy ideig még biztosítanak frissítéseket a termékeikhez, de a Windows XP-hez már nem lesznek elérhetők javítások és frissítések. Idén tavasszal a Bundestagban még 5400 számítógépen volt Windows XP. ”

Forrás:
Drága hóbort – Windows XP a Bundestagban ; SG.hu; 2014. december 19.

Facebook-kommentelőket jelent fel a tatai önkormányzat

„Tisztelt Tataiak! A facebookon többen megosztották Dr- Kiss Andor profilnevű felhasználó által az Önkormányzat és a Hivatal munkáját rosszindulatú, valótlan tényállításokkal teli felhívását, miszerint a város vezetése elherdálta a Wágner házat.

A város akkori vezetése 2000. júniusában értékesítette a Wágner házat nyilvános licit útján, a piaci ár, közel duplájáért. Azóta az ingatlan négyszer cserélt gazdát, mire a mostani tulajdonoshoz került. A mostani tulajdonos olyan korszerű felújítást végzett az épületen, hogy abban az orvosi ügyelet, a védőnői és az iskola egészségügyi ellátás kiválóan, költségtakarékosan üzemel.

A város vezetése visszautasítja a felhívásban szereplő rosszindulatú és félrevezető állításokat! A vezetés azért, hogy a tataiakat tovább ne tudják félrevezetni, feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, és mindazokkal szemben, akik ezt a felhívást megosztották és az ahhoz fűzött kommentjükkel hozzájárultak annak terjesztéséhez és a további súlyos félrevezetéshez.

A tataiak érdekében a város vezetése a továbbiakban sem fogja eltűrni az ilyen jellegű, eleve rossz szándékú híreszteléseket, megtévesztő facebook bejegyzéseket, és egyéb kommenteket.”

Forrás:
Nagy kártérítésért perel az önkormányzat; Izsáki Zsuzsa; Tata Város Hivatalos Honlapja; 2014. december 19.

Elektronikus közigazgatási fejlesztés Újpesten

„Újpest Önkormányzata elsődleges feladatának tekinti, hogy a legmesszemenőbbekig kielégítse a közigazgatási területén élő állampolgárok közszolgáltatási igényeit. Ahhoz, hogy a polgárok elégedettek legyenek, modern szolgáltatásra van szükség. Ennek egyik formája az elektronikus közigazgatás, amely gyors és hatékony, a lakosság érdekeit és kényelmét szem előtt tartó rendszer. Az e-közigazgatás magasabb fokú ügyfél-elégedettséget, szemléletváltást, költséghatékonyságot, a szolgáltatások minőségének javítását és a folyamatok automatizálását eredményezi.

Mint ismert, az e-önkormányzati stratégia célja az önkormányzati szolgáltatások, más központi és egyéb közszolgáltatásokkal való összekapcsolása is. Így a helyi lakosság a helyi portálon keresztül intézheti ügyeit, az önkormányzatok pedig költséghatékonyan szolgáltathatnak.

A modern közszolgáltatások végzését azonban nem csak a korral való haladás ösztönzi. Az erre vonatkozó Európai Uniós ajánlás, a „Common List of Basic Public Services” a tagállamok számára kötelezettségeket határoz meg az állampolgároknak, illetve az üzleti élet szereplőinek elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások körére, és azok interneten keresztül történő igénybevételének szintjeire vonatkozóan. Újpest Önkormányzata annak érdekében, hogy mielőbb megvalósítsa a modern közszolgáltatási rendszert, az Államreform Operatív Program – „Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat önkormányzati feladatainak felülvizsgálata és optimalizálása (ÁROP-3.A.2-2013-2013-0048) – keretében elindította saját projektjét. Első lépésben idén márciusban közvélemény-kutatásokat végeztetett arról, hogy az újpesti lakosok milyen közszolgáltatásokat vesznek legtöbbször igénybe, és mennyire vannak megelégedve azok minőségével. Ennek feldolgozása után a Polgármesteri Hivatal belső szakmai csapata két tanulmányt készített, melyekben az önkormányzat feladatait és azok optimalizálásának lehetőségét vizsgálták felül. Áttekintették, hogy hogyan valósítható meg az e-közigazgatásra való átállás, hogy lehet kialakítani a megfelelő hivatali létszámot, illetve hogyan kell majd módosítani a helyi rendeleteket és szabályzatokat.

A tanulmányok eredményeinek ismeretében került sor a Polgármesteri Hivatal két egysége, a Közterület-felügyelet és a Városüzemeltetési Főosztály közszolgáltatásának modernizálására. Az önkormányzat megvásárolta a Synaptel Munkaerő Irányítás szoftvert és az ahhoz szükséges eszközöket. Az ezeket használó munkatársak elsajátították a működtetési ismereteket.

A közszolgáltatások modernizálása Újpesten tehát elkezdődött, s ennek pozitív hatását a lakosok a jövőben közvetlenül is megtapasztalhatják…”

Forrás:
Elektronikus közigazgatási fejlesztés Újpesten; Budapest IV. kerület – Újpest Önkormányzata/MTI ÖS; 2014. december 17.
ÁROP-3.A.2-2013 Szervezetfejlesztés a Közép-magyarországi régióban levő önkormányzatok számára; Széchenyi 2020
Synaptel; Intelligens mobil hívásrögzítő és területi munkaerő-irányítási szoftver

Hatékonyabb közigazgatás Vácon – lezárult a szervezetfejlesztési projekt

„Átfogó szervezetfejlesztési munka zajlott Vácon ez év márciusa és decembere között. A tisztán pályázati finanszírozású, összesen 40 millió Ft költségvetésű projekt során több szempontból is átvilágították az önkormányzat és a hozzá tartozó intézmények működését és javaslatok készültek annak hatékonyabbá tételére.

Több területen alaposan átvilágították a váci önkormányzat belső működését az ÁROP-3.A.2-2013-2013-0041 jelű pályázat megvalósításakor. A munka során elsősorban olyan, a működéshez szükséges területeket és folyamatokat ellenőriztek, amelyekkel a lakosok csak közvetve találkoznak a mindennapokban. A szakemberek a több hónapig tartó projekt során felülvizsgálták az önkormányzat szerződéses kapcsolatait, javaslatot tettek a hatékonyságnövelés lépéseire, elkészítettek, illetve felülvizsgáltak egy feladatellátási modellt. Készült többek között két alapos lakossági felmérés arról, mennyire elégedettek a polgárok a különböző közszolgáltatásokkal, és milyen változtatásokat, fejlesztéseket látnának szívesen.

Ugyanez a szervezetfejlesztési munka áttekintette a hivatal és a csatolt intézmények humánerőforrás-gazdálkodását is, és itt szintén javaslatot tett a dolgozók feladatainak hatékonyabb elosztására. Ugyancsak ennek a 40 milliónak a terhére bevezettek az önkormányzatnál egy informatikai rendszert, ami a jövőben egységesen és gyorsan, elektronikusan képes kezelni és nyilvántartani az összes, meglévő és keletkező szerződést és szabályzatot. E megoldás révén egyúttal nyilvántartható a dolgozók szabadsága és – más funkciók mellett – kezelhető a kiterjedt dokumentumrendszer is.

Ezen felül az önkormányzat megújította ISO 9001:2009 minősítését, ami egyfajta garanciát jelent a további működés színvonalára is.

A projekt hatására az önkormányzat munkája már középtávon is érezhetően gazdaságosabb, olcsóbb lesz, az így felszabaduló összegeket és energiát pedig más, a lakosságot közvetlenül érintő területeken lehet felhasználni, például az oktatásban, a köztisztaság területén vagy a tömegközlekedés fejlesztésében.”

Forrás:
Hatékonyabb közigazgatás Vácon – lezárult a szervezetfejlesztési projekt; OrientPress; 2014. december 17.
ÁROP-3.A.2-2013 Szervezetfejlesztés a Közép-magyarországi régióban levő önkormányzatok számára; Széchenyi 2020

Két operatív program egy-egy projektjét zárta le az államkincstár

„Az Európai Unió teljes finanszírozásával megvalósított, összesen kétmilliárd forintot is meghaladó projektek lezárását jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Dancsó József, a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke Budapesten.

Az Államreform Operatív Program keretében a pénzügyi igazgatás folyamatait alakította át a MÁK, az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program keretében pedig megújította a központosított illetmény számfejtést. Az első program 728 millió, míg a második 1,4 milliárd forintba került.

A központi illetményszámfejtés megújításáról Lengyel Ferencné főosztályvezető elmondta, hogy induláskor 700 ezer munkavállaló bérének a számfejtésével számoltak, végül több mint 900 ezer dolgozóét végezték el. Az MTI kérdésére a főosztályvezető elmondta, hogy a több mint 900 ezerből 350 ezer az önkormányzati szféra és ugyanennyi a központi költségvetés alkalmazottja, 200 ezer pedig közmunkás. A főleg önkormányzati kötődésű nonprofit szervezetek önként csatlakoztak 20-25 ezer munkavállalóval.

Az új rendszer a jövő év elején indul. Akkor már a hónap utolsó munkanapján zárják a számfejtést és 8,5 órán belül elkészül valamennyi fizetési jegyzék, könyvelési bizonylat és adóbevallás is. Megszűnik az eddigi gyakorlat, amikor például a betegállományt a következő hónapban tudták csak elszámolni.

Újdonság még az, hogy az adatok 80 százaléka elektronikusan érkezik számfejtésre. A társadalombiztosítási adatok és a letiltási ügyek azonban még papír alapon jutnak el a MÁK-hoz – ismertette Lengyel Ferencné.

A pénzügyi igazgatási program keretében 3400 alkalmazottat képeztek ki, 80 szakmai rendezvényt tartottak eddig a megyékben, illetve volt még 2 országos és 1 nemzetközi konferencia is – ismertette Hegyiné Fabriczius Éva főosztályvezető. A program keretében készült el a MÁK középtávú stratégiája és sok más mellett megújult a telefonos ügyfélszolgálat, valamint a gyakori kérdések menüpont a honlapjukon.

Az ügyfélszolgálattól interneten is lehet már fogadóidőt kérni. A program indulása óta az ügyfelek elégedettsége 10 százalékponttal, 76 százalékra emelkedett a projekt zárására. ”

Forrás:
Két operatív program egy-egy projektjét zárta le az államkincstár; Híradó.hu/MTI; 2014. december 17.

Jövő évtől jön az elektronikus eljárás a civil szervezetek nyilvántartási ügyeiben

„Január 1-jétől bevezetik az elektronikus eljárást a civil szervezetek nyilvántartási ügyeiben – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szerdán az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint jövőre a civil nyilvántartási eljárásokban nemcsak lehetőség, hanem egyes szervezetekre nézve kötelező lesz a kérelmek elektronikus úton való előterjesztése.

Így jövő január 1. után a civil szervezetek nyilvántartási eljárásai során a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási és intézményvédelmi alapja, a köztestület, a kölcsönös biztosító egyesület, a hegyközség, a párt, az országos sportági szakszövetség és a szövetség a beadványokat kizárólag elektronikus úton nyújthatja be.

Ezen túlmenően január 1-jét követően kizárólag elektronikus úton adható be a kérelem, ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, ha a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri, ha egy szervezet a közhasznú szervezetté minősítés iránti kérelmet terjeszt elő, továbbá a már közhasznú szervezetek is csak elektronikus úton terjeszthetik elő beadványaikat – írták a közleményben.

Az OBH egyúttal jelezte, hogy ha a kérelmező nem kötelezett az elektronikus útra, akkor is választhat úgy, hogy kérelmét így adja be. Az elektronikus út azt jelenti, hogy a kérelmező a beadványát az Ügyfélkapun keresztül nyújtja be a bíróságon.”

Forrás:
Bevezetik az elektronikus eljárást a civil szervezetek nyilvántartási ügyeiben; Világgazdaság Online; 2014. december 17.
Jövő évtől jön az elektronikus eljárás a civil szervezetek nyilvántartási ügyeiben; Bíróság.hu (Országos Bírósági Hivatal); 2014. december 17.

Büntetik az online szervezett tüntetéseket Spanyolországban

„Drákói szigorral kezeli a tüntetéseket a jobboldali Néppárt. Az ellenzék és sok nemzetközi jogvédő szervezet tiltakozik.

Törvénysértő lesz a Facebookon és más online felületen tüntetéseket szervezni Spanyolországban, erről szavazott meg határozatot a madridi parlament. Az alsóház által elfogadott jogszabályra a szenátusnak még rá kell bólintania az El Pais szerint.

A Mariano Rajoy vezette néppárti többség által elfogadott javaslat szerint csak az érintett intézmény engedélyével lehet például kormányhivatal elé demonstrációt szervezni. Ennél is érdekesebb, hogy a törvény egy sor, évek óta mindenhol bevett tüntetésszervezési eszközt törvénytelenné nyilvánít, így az online tüntetésszervezést is, az ilyeneket a törvény 600-tól 30 ezer euróig terjedő bírsággal sújtaná.

Ugyancsak büntethetik, ha valaki egy demonstrációról képeket töltene fel az internetre. Pénzbüntetés járna azért is, ha valaki eltakart arccal, védősisakban vagy védőfelszerelésben venne részt egy demonstráción. Tilos lesz intézkedő rendőrt is fotózni, ezért szintén akár 30 ezer eurós büntetés is járhat a jövőben. A törvény ellen felemelte szavát – a spanyol ellenzéken kívül – több nemzetközi jogvédő szervezet, például az Amnesty International és a Nemzetközi Sajtóintézet és a Human Rights Watch is…”

Forrás:
Büntetik az online szervezett tüntetéseket Spanyolországban; Kósa András; VS.hu; 2014. december 18.
Háttér: Drasztikusan szabályozza a tüntetéseket a spanyol kormány; Mandiner; 2014. december 18.

Informatika, távközlés, technika

A visegrádi országok egy bázist hoznának létre az amerikai Szilícium-völgyben

„Munkamegbeszélést tartottak Budapesten a Visegrádi Együttműködés (V4) tagállamai. A héten lebonyolított startup találkozó központi témája az a projekt volt, amelynek keretében a V4 országok egy bázist hoznának létre az amerikai Szilicium-völgyben. A Visegrádi Ház fantázia néven futó kezdeményezés egy konkrét helyet jelentene, amely biztosítja a szükséges hátteret a régióból érkező induló vállalkozásoknak a tengeren túl – mondta a Napi Gazdaságnak Korányi László a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) kül- és belkapcsolati elnökhelyettese. A szakember kiemelte, hogy a programban olyan cégeket keresnek, amelyeknek már van piaci tevékenysége, az ő kijutásukat közösen fogják támogatni a visegrádi tagállamok. Azon startupok számára, amelyek kezdeti fázisúak edukációs képzést terveznek indítani, hogy minél többen alkalmassá váljanak az amerikai körülmények közötti működésre. A tervet egy tavaszi bemutatkozó rendezvényen fogják népszerűsíteni, amely többek között egy versenynek is otthont ad majd. Erre mintegy 150 befektetőt – köztük amerikaiakat is – várnak, a megmérettetésen kiválasztott legjobb vállalkozások pedig külön is forrásokhoz jutnak majd a Visegrádi Alapból.

Korányi magáról a munkamegbeszélésről úgy nyilatkozott, hogy azon a szlovák, cseh és lengyel partnerek magas szinten képviseltették magukat, így például a V4-ek regnáló szlovák elnöksége pénzügyminisztériumi szinten is jelen volt az egyeztetésen, a többi ország pedig a NIH-hel megegyező illetékességű hivatali delegáltakat küldött. Ezek a tanácskozás azért is jelentősek, mert a k+f+i szektor egyre inkább prioritást élvez a gazdasági folyamatokban, mi ennek a térségen belüli erősítéséért dolgozunk – mutatott rá. A megbeszélésen a Visegrádi Ház projektjén kívül a résztvevő felek az egyes országokban tapasztalható startup körülményekről is diskurzust folytattak, így az inkubációról és a mentorációs háttérről is. Lengyelországban már sikeresnek mondható a kifejezetten startupok számára elérhető finanszírozási rendszer, ez a modellt a régiónak is érdemes lehet követni – tette hozzá.

A Visegrádi Ház Szilicium-völgyben való megépítésének még nincs kész költségvetése, Korányi azt valószínűsítette, hogy az állami támogatásokon túl a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások is beszállnak majd a kiadásokba. A projekt mindenesetre magyar kormányzati szinten is bír támogatással, legalábbis erre utal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a V4-ek egyik konferenciáján már beszámolt a koncepcióról.”

Forrás:
Házat kaphatnak a régiós startupok Amerikában; Hecker Flórián; Napi Gazdaság Online; 2014. december 19.

Internetes forgalomkicserélő központot indított a Magyar Telekom

„A Magyar Telekom internetes forgalomkicserélő központot létesített MT-IX néven, és elindítja a belföldi internetforgalom kicserélésére alkalmas új nagykereskedelmi szolgáltatását. A Telekom minden internetszolgáltató részére biztosítja a csatlakozás lehetőségét, a vállalat közlése szerint a cégek így optimalizálhatják a belföldi internetforgalom kicserélését.

Üzleti stratégiájának megfelelően a Telekom egy további új piacra lép be az új szolgáltatással. Az MT-IX hatékony működése kedvező hatással járhat a forgalomkicserélés (public peering) és ezzel a internetszolgáltatás költségeinek csökkentésére a Telekomnál és partnereinél egyaránt. Az MT-IX-hez történő csatlakozással az internetszolgáltatók akár a felére is csökkenthetik a belföldi forgalomkicserélés költségeit, ami hozzájárulhat a piaci kereslet, a forgalom és az internetpenetráció bővüléséhez Magyarországon.

Az MT-IX infrastruktúra fő célja, hogy minden csatlakozó partner számára biztosítsa az IP forgalomkicserélést. A megoldás egyszerű módon teszi lehetővé a belföldi vezetékes és mobilinternet-forgalom kicserélését, és lehetőséget biztosít nemzetközi netelérésre is. Az új szolgáltatással a Telekom a jelentős forgalmat bonyolító internet hosting- és tartalomszolgáltatók igényeit kívánja kielégíteni.”

Forrás:
Internetes forgalomkicserélő központot indított a Magyar Telekom; HVG.hu; 2014. december 18.
Szerkesztői megjegyzés: Hasznosabb lenne, ha a sajtó nem csak a vállalati sajtóközlemények megjelentetésével foglalkozna, hanem megpróbálna bővebb információkkal szolgálni. A forgalomkicserélés az Internet gerincét adó infrastruktúra meghatározó eleme. A magyarországi internetes forgalom kicserélésének központja jelenleg a Budapest Internet Exchange (BIX), melynek fenntartója az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT). Ha a verseny következtében a felhasználók jobb helyzetbe kerülnek, akkor az nagyon jó. Még jobb lenne konkrétumokat tudni.

MOL Bubi már okostelefonon is

„Okostelefonról és tabletről is elérhetővé válik 2014. december 18-ától az egyre népszerűbb budapesti közbringarendszer használatát segítő alkalmazás, a MOL Bubi-applikáció, amely az online áruházakból – azok publikálási idejétől függően – hamarosan ingyen letölthető. Ennek segítségével használni lehet a közbringázással kapcsolatos összes funkciót a regisztrációtól és a bérléstől kezdve a bankkártyás fizetésen át egészen a MOL Bubi gyűjtőállomások térképes megjelenítéséig. Az okostelefonokra telepíthető QR-kód-olvasóval villámgyors és egyszerű a bérlés: csak meg kell érinteni a MOL Bubi-alkalmazás jobb alsó sarkában lévő ikont, ezzel beolvasni a bicikli hátsó részén található kódot, és máris nyeregbe lehet pattanni.

A MOL Bubi mobilalkalmazással teljessé válik a bérlési lehetőségek eszköztára: a kerékpárok hátulján található QR-kódot beolvasva a telefon kijelzőjén megjelenik a kerékpár száma, foglaltsága, és ha szabad a bringa, a „kerékpár bérlése” gomb, ezt követően pedig csak egy kattintás, és egyszerre akár 4 zöld biciklit is ki lehet bérelni. A gyors és egyszerű bérléshez a mobilkészüléket a kerékpár hátulján lévő QR-kód fölé kell tartani, és a készülék pár pillanat alatt beolvassa és azonosítja az ábrába kódolt információt. Ha még nincs telepítve a felhasználó telefonjára QR-kód-olvasó alkalmazás, a program erre is felhívja a figyelmet és átirányít valamelyik online webáruházba, ahonnan ingyen le lehet azt tölteni.

A közbringák fedélzeti komputere mellé elhelyezett grafikus QR-kódban az adott zöld bringa egyedi azonosítója szerepel. A most megjelent applikáció a leolvasás után ezt az azonosítót küldi el a központi szervernek, amely közvetlenül engedélyezi a bérlést, és vezérli a gyűjtőállomáson a dokkoló nyitását. Ezzel a Nyugat-Európában is egyedülálló funkcióval sokkal gyorsabbá és kényelmesebbé válik a bringabérlés összehasonlítva azzal, amikor kézzel kell megadni minden szükséges felhasználói adatot a gyűjtőállomások terminálján vagy a kerékpárok fedélzeti komputerén.

A MOL Bubi-applikáció nemcsak felhasználóbarát, de az alapfunkciókon kívül rendelkezik minden olyan tulajdonsággal is, amelyek a biciklizők kényelmét szolgálhatják. Ilyen például a bérleteseknek kínált online egyenlegfeltöltés vagy az a lehetőség, hogy a különböző típusú jegyekből egyszerre akár négy darab is váltható egyetlen tranzakcióban. Aki a MOL Bubi gyűjtőállomások helyszínére kíváncsi, egyetlen kattintással megtalálja azokat az online Budapest-térképen, de PIN kódot cserélhet, és akár áfás számlát is igényelhet az az ügyfél, aki el tudja számolni közlekedési költségeit. Az alkalmazás felületén a használatkor tapasztalt hibákat is gyorsan és könnyen be lehet jelenteni, ezzel a karbantartási időt jelentősen lerövidíthetik a közbringarendszer használói.

Télen is lehet tekerni a MOL Bubit, a hűvösebb idő ellenére most is sokan pattannak nyeregbe. A közbringarendszer szeptember 8-ai elindulása óta, vagyis három hónap alatt több mint 265 ezer alkalommal bérelték ki a zöld kerékpárokat, a regisztrált felhasználók száma mára meghaladta a tízezret.

Az első hónapok tapasztalatait elemezve már dolgozunk a közbringarendszer bővítésén, a meglévő szolgáltatási terület kiterjesztésén és a használat komfortjának javításán. A most elinduló MOL Bubi-alkalmazással a magyaron kívül már angol és német nyelvű segítséggel is válthatunk jegyet, bérelhetünk biciklit okostelefonon keresztül. Ezzel újabb minőségi szintet ugrik a budapesti kerékpáros közösségi közlekedési rendszer, hiszen a korábbinál is gyorsabb és egyszerűbb lett a 76 gyűjtőállomás és az 1100 zöld bicikli használata.

Az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztés több mint egymilliárd forintba kerül. A „Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása” c. projektet az EU Regionális Fejlesztési Alapja a Széchenyi 2020 keretében támogatja. A projekt összköltsége nettó 1,059 millió forint, amelyből 900 millió forint az EU-s támogatás, az önrészt pedig a Fővárosi Önkormányzat nyújtja a BKK-nak. A rendszer üzemeltetését fő szponzorként a MOL támogatja, ezen felül a felhasználók által megváltott jegyek és bérletek bevételei és a Fővárosi Önkormányzat támogatása biztosítja a rendszer fenntartását.”

Forrás:
MOL Bubi már okostelefonon is; Budapesti Közlekedési Központ; 2014. december 18.

Eric Schmidt szerint nem kell félnünk a gépektől

„A Google első embere nem tud negatív értelemben gondolni a robotokra és a mesterséges intelligenciára.

Robotkutyák és -ápolók, önállóan közlekedő autók – ezek olyan dolgok, amelyek a jövőben egyre fontosabb szerepet tölthetnek be és amelyek sokakat félelemmel töltenek el. Eric Schmidt ugyanakkor kijelentette: megérti ezeket az aggodalmakat, mert azok normálisak, de úgy vélte, hogy a félelmek alaptalanok és egy bizonyos mértékben túlzóak is. A menedzser rámutatott továbbá, hogy a különböző társadalmak eddig általában profitáltak abból, ha minél nyitottabban viszonyultak az új technológiákhoz. Hozzátette, hogy számos bizonyíték van például arra, hogy a számítógépek felbukkanásával emelkedtek a bérek. A számítógéppel dolgozókat sokkal jobban megfizetik, mint a PC nélkül tevékenykedő munkavállalókat. A valódi probléma ugyanakkor a képzésben van, amin mindenképpen javítani kell ahhoz, hogy az embereket felkészítsék az „új világra”.

Annak is tudatosulnia kell a felhasználókban, hogy a mai gépek az elképzeltnél sokkal primitívebbek. Ezzel kapcsolatban Schmidt egy néhány évvel ezelőtt végrehajtott kísérletre hivatkozott, amelynek keretében kutatók számítógépekből kifejlesztettek egy neurális hálózatot és 11 000 órányi YouTube-videóval látták el. A cél az volt, hogy kitalálják, hogy a mesterséges agy ebből a rendkívül nagy mennyiségű mozgóképből mit tud megtanulni. Végül a rendszer sikeresen felismerte a macskákat. Azonban az is kiderült, hogy az emberi üzemeltetők ugyanolyan fontosak, mint maga a használt technológia.

Nemrég Stephen Hawking úgy vélte, hogy a mesterséges intelligencia komoly fenyegetést jelent az emberiségre nézve. Ráadásul a gépek egyre inkább kiszorítják a munkaerőpiacról az embereket. Korábban pedig Elon Musk, a Tesla autógyártó cég vezetője közölte: ha meg kellene határoznia, hogy mi jelentheti a legnagyobb fenyegetést az emberiségre nézve, akkor valószínűleg a mesterséges intelligenciát választaná. ”

Forrás:
Eric Schmidt szerint nem kell félnünk a gépektől; SG.hu; 2014. december 16.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Különdíjat kapott az eMagyarország Program megújult honlapja

„ A kiemelkedő teljesítményt elérő weblapokat díjazták a 13. alkalommal megrendezett „Az Év Honlapja” pályázat ünnepélyes díjátadóján 2014. december 3-án. A rangos versenyen az eMagyarország Program megújult honlapja (www.emagyarorszag.hu) a kormányzati kategóriában nyert különdíjat.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai felügyelete alatt álló eMagyarország Program a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) irányításával működik. Legfőbb célja, hogy az ország egész területén elérhető, közösségi internet-hozzáférési pontok működtetésével hozzájáruljon a digitális esélyegyenlőség megteremtéséhez.

Az elismerés hozzájárulhat ahhoz, hogy a honlap – és az eMagyarország Program – beteljesítse küldetését, hogy minél szélesebb körű tájékoztatást adjon az internet adta lehetőségekről, és elősegítse, hogy ezek az előnyök mindenki számára elérhetővé válhassanak.

Bővebb információk itt és itt találhatóak.”

Forrás:
Különdíjat kapott az eMagyarország Program megújult honlapja; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. december 10.

Bemutatták a könyvtárak új elektronikus szolgáltatását, az ELDORADO-rendszert

„Bemutatták a magyar könyvtárak új elektronikus szolgáltatását, az Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára (ELDORADO) elnevezésű fejlesztést, mely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy a könyvtárak digitális tartalmait otthonról is elérhessék.

Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára az eseményen elmondta: rég várt fejlesztés valósult meg az ELDORADO létrejöttével, amely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy a könyvtárak digitális tartalmait otthonról is elérhessék.

Hozzátette: a rendszer célja, hogy a közkincsnek számító teljes könyvtári állomány elérhető legyen, ezáltal a már kereskedelmi forgalomban nem kapható kiadványok is digitális formában újraéledjenek.”

———

„ELDORADO – az országos könyvtári szolgáltatások megújuló rendszere
A pályázati vállalás értelmében 2014. október végén elinduló új, ELDORADO szolgáltatás várakozásaink szerint nem csupán a nemzeti könyvtár, de a teljes magyar könyvtári rendszer jövőjét jelentősen befolyásoló tényezővé válhat, afféle kitörési pontként funkcionálva a magyar könyvtárügy egésze számára.

Az ELektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és DOkumentumtára (ELDORADO) eminens célja a digitális tartalmak jogtiszta módon történő szolgáltatása, a kereskedelmi forgalomban nem kapható, a könyvtárak polcain elfekvő kiadványok digitális formában történő „újraélesztése” egy megújuló, a digitális társadalom kihívásaihoz igazodó jogi környezetben. A kivitelezés hatékonyságára a megrendelő (OSZK) és szállító (Monguz Kft.) szoros együttműködése, az érintett könyvtári partnerek és egyéb ágazati szereplők (kiadók, könyvterjesztők, közös jogkezelők, a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányzati szervek stb.) aktív bevonása jelenthet garanciát.

Az ELDORADO és a felhasználók
Az ELDORADO szolgáltatásainak komplex rendszerével a felhasználók tág körét célozza meg.

Az ELDORADO célja, hogy a különböző szerzői jogi státuszú dokumentumok digitális másolatait „mindent egy helyen” alapon („one-stop-shop”-szerűen), a felhasználói igények szerint („on demand”) szolgáltassa. E koncepcióból is következik, hogy a szolgáltatás fókuszában a felhasználó számára nehezen beszerezhető, kereskedelmi forgalomban nem kapható (out-of-commerce) kiadványok állnak.

A digitális másolatküldés megrendelői magánszemélyek és üzleti ügyfelek egyaránt lehetnek. A szolgáltatási spektrum – a felhasználói jogosultságtól, a jogosultaktól kapott engedélyektől, illetve a felhasználások jogszabályban rögzített lehetőségeitől függően – a (katalógusban történő vagy teljes szöveges) kereséstől az online olvasáson és az e-kölcsönzésen át az értéknövelt szolgáltatásokig terjed.

Azzal, hogy az e-kölcsönzést a szolgáltatásai közé emelte, az ELDORADO arra vállalkozott, hogy a hazai viszonylatoknak megfelelő választ találjon egy olyan időszerű kérdésre, amelynek megválaszolása a szakmát világszerte hevesen foglalkoztatja. A koncepció szerint az e-kiadványok kölcsönzésének feltételeit az arra jogosultak állíthatnák be a licencek hatékony menedzselését elősegítő felületen.

Az ELDORADO és a könyvtárak
Az ELDORADO a magyarországi könyvtári rendszer közös szolgáltatása.

A rendszer egyik legfőbb erénye lehet, hogy infrastruktúrát szolgáltat a partnerkönyvtárak számára azáltal, hogy támogatja, illetve egységesíti a digitális másolatküldés folyamatait, beleértve a jogtisztázást.

Az ELDORADO jelentős felhasználói körét alkothatják tehát majd azok a könyvtárak, amelyek a digitalizálási infrastruktúrát veszik igénybe, legyen szó a digitalizálási tevékenységeik munkafolyamatainak a rendszeren keresztül történő vezérléséről (workflow-menedzsment szolgáltatása), a műszaki infrastruktúra használatáról, vagy akár a jogvédett tartalmaiknak a széles körű szolgáltathatóság érdekében történő „felszabadításáról”: a jogtisztaság megteremtéséről (szerzői jogi infrastruktúra szolgáltatás).

Az ELDORADO és az ágazati szereplők
Az ELDORADO kimondott célja, hogy a piacba csak serkentően, a gazdasági hasznosságot szem előtt tartva avatkozzon be.

Az ELDORADO célja a digitális tartalmak jogszerű szolgáltatása, a jogosulti érdekek maximális szem előtt tartása. Ennek fényében a jogosultak, illetve képviselőik maguk határozhatják meg, mely konstrukcióban, milyen díjszabás mellett kívánják az adott dokumentumot a rendszeren keresztül szolgáltatni, ha egyáltalán.

Ahhoz, hogy a jogtisztázás oly mértékű automatizmussal működjön, hogy azt a rendszer a humán beavatkozás minimalizálásával leképezni tudja, a jogi adatok ELDORADO-kompatibilis, a rendszerrel együttműködni képes (interoperábilis), valamint – nem utolsósorban – naprakész tartalmú nyilvántartásaira van szükség. Ezek kialakításának ösztönzésében partnereink a szellemi tulajdonkezelésért felelős szervezetek, illetékes közigazgatási szervek.

A hazai digitalizálási projektek egy rendszerbe foglalásával az ELDORADO olyan országos hatókörű szolgáltatássá válhat, amely nagyban elősegítheti a könyvtári rendszer erőforrásainak hatékony felhasználását, valamint hozzájárulhat a nemzeti kulturális örökség fennmaradásához. Mindezt egy, az olvasói igények kiszolgálására optimalizált, korszerű szolgáltatási modell járulékaként, partnereinkkel szoros együttműködésben megvalósítva.”

Forrás:
Bemutatták a könyvtárak új elektronikus szolgáltatását, az ELDORADO-rendszert; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2014. december 16.
A projektről; Országos Széchenyi Könyvtár

Izzadnak a fejlesztők az e-útdíj változásai miatt

„Az érintett informatikai rendszerek munkatársainak valószínűleg vért izzadnak azért, hogy határidőre működőképes megoldásokkal álljanak elő. Vagy legalább megoldással.

Bár januártól módosulnak a díjköteles autópálya-szakaszok és változik az e-matricák tarifarendszere is, a díj beszedését támogató informatikai rendszer átalakítását végrehajtási rendelet hiányában még nem kezdhették meg – írta meg tegnap a vg.hu elemző riportjában. Felhívják a figyelmet arra is, hogy hasonló a helyzet az elektronikus áruforgalmi ellenőrző rendszerrel is. Ennek ellenére a fejlesztők azt ígérik: elkészülnek.

Nagyon kevés az idő
A történtek lényege, hogy a parlament által megszavazott változtatások némiképp váratlanul érték az e-útdíj rendszerét üzemeltető és fejlesztő céget (cégeket), és esetükben nem egyszerű a helyzet: az eddigi rendszer módosítása mindenképp fejlesztést (és ezzel kapcsolatosan természetesen teszteket) igényel, ám mivel egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy hogyan kell majd átalakítani az autópálya-használati díj (e-matrica) beszedését támogató rendszert, a szakemberek a hiányzó elvárások és pontos attribútumok hiányában nem is tudják elvégezni a szükséges munkát.

Mindez azért van, mert a viharos gyorsasággal meghozott rendelethez a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) még nem adta ki a díjfizetési kötelezettség új szakaszokra történő kiterjesztését szabályozó végrehajtási rendeletet. Ez azért okozhat problémákat, mivel január elsejétől az M0 egyes szakaszai és a teljes M31 kivételével megszűnik a díjmentesség az autóutakon, illetve az autópályákon, vagyis nagyjából két hét múlva az üzemeltetőknek egy kész és működő, továbbfejlesztett rendszerrel kell előállniuk.

Más fejlesztők is gondban vannak
A helyzetet egyéb új rendelkezések is bonyolítják: átalakul az autópálya-használat tarifarendszere, és bevezetik az egy-egy megye díjköteles útvonalaira érvényes, évente ötezer forintba kerülő matricákat, ráadásul informatikai szempontból komoly kihívást jelenthet a szintén január elsejétől élő elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer (EKÁER) indulása is, mivel ebben az esetben sem ismertek még a pontos paraméterek.

Az már biztos, írja a vg.hu, hogy még az EKÁER rendszer bevezetése előtt az e-útdíj rendszert (HU-GO) működtető Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között elektronikus kapcsolatot alakítottak ki, melynek köszönhetően az adóhatóság egyedi informatikai alkalmazás révén kérheti le a szükséges információkat. Vagyis a pénzügyőrök hozzáférnek az elektronikus útdíjrendszer adataihoz, a különféle járműmozgással összefüggő információkat pedig felhasználják az ellenőrzések megszervezéséhez igen eredményesen használják. A HU-GO a járművek mozgásának követésére képes vagyis azt már lehet tudni mely teherautó merre közlekedett az országban, hol lépett ki, vagy hol érkezett Magyarországra. A NAV elvárása ugyanakkor az, hogy az árumozgás követésére is legyen lehetőség. Ez azonban mind az érintett vállalatok, mind a HU-GO üzemeltetője részéről további fejlesztéseket igényel.

A fejlesztők várnak, de bizakodóak
Az érintett cégek nyugtatják a közvéleményt: a NÚSZ közölte a vg.hu munkatársaival, hogy „megkezdték a felkészülést a január elsejétől életbe lépő változásokra. A rendelet végrehajtását végző szervezetként céljuk a jogkövető magatartás elősegítése, ezért a díjrendelet véglegesítését követően haladéktalanul megkezdik a közlekedők tájékoztatását is a gyakorlati tudnivalókkal kapcsolatban.”

Az EKÁER-t fejlesztő i-Cell Zrt. ügyvezetője, Emőri Gábor pedig a következőket nyilatkozta a lap újságíróinak: „Technikailag egyértelműen képesek vagyunk arra, hogy a határidőig elvégezzük a szükséges fejlesztéseket. A végrehajtási rendelet véglegesítésével párhuzamosan gőzerővel dolgozunk az EKÁER informatikai hátterén. Várhatóan már jövő héten a vállalkozások rendelkezésére tudjuk bocsátani azt az interfész specifikációt, amelynek segítségével saját vállalatirányítási rendszerüket könnyen alkalmassá tudják tenni arra, hogy közvetlenül szolgáltasson adatokat az EKÁER-nek.”

Azt fontos megjegyezni, hogy a fejlesztők dolgát némiképp segíti, hogy az új struktúra indulásakor türelmi időt vezetnek be: aki jogosultság hiányában hajt fel az év elején a díjköteles szakaszokra, az mentesülhet a pótdíj megfizetése alól, ha még januárban éves megyei vagy országos matricát vált. A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztályán azt közölték a vg.hu munkatársaival tegnap, hogy legkésőbb a hét elejére elkészül a végleges rendelet. Az adóhatóság internetes oldalán pedig létrehoznak egy kérdés/válasz rovatot a leggyakoribb kérdések tisztázására, emellett lesz egy zöld szám, illetve egy e-mail cím is, amelyen érdeklődhetnek az érintettek a változásról. Ezek a tervek szerint a héten már elérhetők lesznek.

További fontos részletek a vg.hu oldalán olvashatóak.”

Forrás:
Izzadnak a fejlesztők az e-útdíj változásai miatt; IT café; 2014. december 16.

Jön az elektronikus árukövetés, elkészült az oldal

„Az online árukövető rendszerrel kapcsolatos minden információ megtalálható mostantól az ekaer.nav.gov.hu oldalon. A vállalkozások többek között megtudhatják, kire vonatkozik a rendelet, kinek és hogyan kell regisztrálni, melyek a kockázatos termékek.

A honlapra látogatók megtalálják a témával kapcsolatos jogszabályok, illetve a már közzétett jogszabálytervezetek szövegét is. A vállalkozók az ekaer.nav.gov.hu honlapján az interfész felület kezelésével kapcsolatos technikai és működési kérdésekre is gyakorlati választ kaphatnak.

Az EKÁER rendszerbe már december 20-tól bejelentkezhetnek – az ügyfélkapuval rendelkező – vállalkozások, és kiadhatják a jogosultságokat is. Így a január 1-jei induláskor már csak a szállítással kapcsolatos adatokat (áru megnevezése, mennyisége, címzett, feladó adatai, szállító jármű rendszáma stb.) kell bejelenteni.

Január elsején indul az online árukövetési rendszer, az EKÁER, melynek célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, a gyakran emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása és nem utolsó sorban az adóelkerülők kiszűrése. Ezért január elsejétől minden vállalkozásnak a közúti szállításhoz kapcsolódó adatokat egy központi elektronikus rendszerben kell rögzítenie még a fuvarozás megkezdése előtt.

2015. január 31-ig tart a bírságmentes időszak. A NAV az újév első hónapjában is ellenőriz ugyan, de mulasztás esetén nem büntet. A pénzügyőrök és a revizorok a figyelmeztetés mellett felkészítő segítséget nyújtanak az átálláshoz.

Az EKÁER-ről mindent megtudhat az ekaer.nav.gov.hu-n. Az oldal folyamatosan frissül. Ha valaki mégsem találja meg a választ a honlapon, akkor küldje el kérdését a külön erre a célra létrehozott e-mail címre.

December 5-én a gazdasági tárca kezdeményezésére megalakult az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer Munkacsoport, amelyben minden érintett részt vesz. A cél az online árukövetési rendszer zökkenőmentes januári bevezetése.”

——-

„A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben erősítette meg amiről már korábban is írtunk, tehát, hogy az ügyfélkapuval rendelkező vállalkozások szombattól bejelentkezhetnek az online árukövetési rendszerbe (ekáer).

Az online árukövetési rendszer januárban indul be, de csak februártól bírságolja a NAV azokat, akik nem tartják be a szabályokat.

És hogy mi ez egész? A rendszer célja, hogy az országban ne indulhasson útnak olyan áruszállítmány, amelyről nincs tudomása az adóhivatalnak. A teherautók így elvileg csak akkor indulhatnak el, ha előtte bejegyeztették magukat az adóhivatalnál. Ehhez az adott szállítmányra kapnak egy speciális ekaer-számot.

Ha a fuvarozót úgy kapják el a hatóságok az úton, hogy ez nincs rendben, akkor készülhetnek majd valamilyen büntetésre. Ha 100 ezer forintnál nagyobb az adóhiány, akkor még büntetőeljárás is lehet belőle. Ha nem jelentkezett be és úgy kérne vissza valaki áfát, akkor elvileg nem fogja tudni visszaigényelni azt.

Mégsem valószínű, hogy ettől vége lesz az áfacsalásoknak. Az ekaer legfeljebb csak megnehezíti majd a csalók dolgát. Az Index által megkérdezett szakértő szerint érdemben csak az áfacsökkentés csökkenhetné az áfacsalást…”

Forrás:
Jön az elektronikus árukövetés, elkészült az oldal; Index.hu; 2014. december 17.
Holnaptól lehet tesztelni az ekaer-rendszert; Index.hu; 2014. december 19.

A magyarok 22 százaléka nem használja az internetet

„Európai statisztikák szerint nem csak egyre több ember szörföl a világhálón, de ráadásul mindezt egyre gyakrabban is teszik.

Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) friss adatai szerint az EU 28 tagállamában az idén a 16 és 74 év közötti lakosok 65 százaléka használta naponta az internetet. A világhálón az európaiak 18 százaléka soha nem volt jelen. Idén a 16 és 74 év közötti személyek 21 százaléka tárolt a számítási felhőben digitális fényképeket, dokumentumokat, zenéket vagy videókat, de csak 11 százalékuk fizetett felhőszolgáltatások igénybevételéért.

Hazánkban a 16 és 24 év közöttiek 21, a 25 és 54 év közöttiek 14, míg az 55 és 74 év közöttiek 4 százaléka használ rendszeresen cloud-platformokat. Fizetős ajánlatokkal csak az ilyen szolgáltatásokat használók 14 százaléka foglalkozik.

Az internetet Magyarországon 2006-ban a lakosság 52 százaléka nem használta, most ez az arány 22 százalék. 2006-ban naponta vagy majdnem minden egyes nap az emberek 29 százaléka szörfölt a világhálón, most ez az arány 66 százalék. A legrosszabb a helyzet Görögországban (33 százalék még soha nem böngészett), Bulgáriában (37 százalék) és Romániában (39 százalék), míg a legjobb Dániában és Luxemburgban. Előbbiben a lakosság 3, míg az utóbbiban 4 százaléka nem internetezett még soha. Az abszolút csúcstartó az Európai Unión kívüli Izland, ahol ez az arány mindössze 1 százalék.

Néhány nappal ezelőtt az Eurostat kimutatta azt is, hogy csak minden ötödik európai cég használ felhőkörnyezetet. Magyarországon ez az arány csupán 8 százalék, az EU átlaga 19 százalék.”

Forrás:
A magyarok 22 százaléka nem használja az internetet; SG.hu; 2014. december 17.
Internet and cloud services – statistics on the use by individuals; Eurostat; 2014. december 15.

Törvények, rendeletek

A Kormány 323/2014. (XII. 15.) Korm. rendelete az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer létrehozásával összefüggő kormányrendeletek módosításáról

„…1. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása…
2. Az egyes központi államigazgatási szervek személyügyi nyilvántartási és integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszeréről szóló 335/2010 (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása…
3. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása…
4. Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása…
Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszerébe bevont szervek…”

Forrás:
A Kormány 323/2014. (XII. 15.) Korm. rendelete az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer létrehozásával összefüggő kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 176. szám, 2014. december 15.; 24419-24424. oldalak (pdf)

A Kormány 1742/2014. (XII. 15.) Korm. határozata az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való kormányzati részvétel összehangolásáról és az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságról

„I. A kormányzati részvétel általános szabályai…
II. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság…
III. A szakértői csoport…
IV: A tárgyalási álláspont kialakítása…
V. A tárgyalási álláspont képviselete…
VI. Az Országgyűlés és a Kormány, valamint az Európai Parlament magyarországi képviselői és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséből adódó kormányzati feladatok…
VII. Záró rendelkezés…
1. melléklet az 1742/2014. (XII. 15.) Korm. határozathoz
Az Európai Unió tanácsi formációi előkészítésének kormányzati felelősségi rendje…
2. melléklet az 1742/2014. (XII. 15.) Korm. határozathoz
Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjainak felsorolása, vezetése és tagjai…”

Forrás:
A Kormány 1742/2014. (XII. 15.) Korm. határozata az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való kormányzati részvétel összehangolásáról és az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságról; Magyar Közlöny; 2014. évi 176. szám, 2014. december 15.; 24459-24467. oldalak (pdf)

A Kormány 1744/2014. (XII. 15.) Korm. határozata a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításához kapcsolódó újabb intézkedésekről

„A Kormány a területi államigazgatás hatékony szervezeti kereteinek kialakítása érdekében
1. szükségesnek tartja az integrált területi államigazgatási szervezetrendszer kialakítása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatalok bővítését, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek átalakítását a hatékonyabb, takarékosabb, átláthatóbb és ellenőrizhetőbb államigazgatási működés feltételeinek megteremtése érdekében;

2. felhívja a feladatkörükben érintett minisztereket, hogy az általuk irányított központi hivatalok 3–6. pontban meghatározott területi államigazgatási szerveire, valamint a szakmai irányításuk alatt álló fővárosi és megyei kormányhivatali szakigazgatási szervekre vonatkozóan

2.1. hajtsák végre a jelen kormányhatározatban meghatározott szervezeti változások megvalósítása érdekében szükséges intézkedéseket,

2.2. gondoskodjanak e határozatban foglaltak szerint a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integráció, valamint a szakigazgatási szervi rendszer átalakítása előkészítésének és megvalósításának feltételeiről, beleértve a saját feladat- és hatáskörükbe tartozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szükség szerinti előkészítését, illetve módosítását;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter belügyminiszter igazságügyi miniszter emberi erőforrások minisztere földművelésügyi miniszter nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: a 7–10. pontokban meghatározottak szerint…”

Forrás:
A Kormány 1744/2014. (XII. 15.) Korm. határozata a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításához kapcsolódó újabb intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2014. évi 176. szám, 2014. december 15.; 24470-24472. oldalak (pdf)

A földművelésügyi miniszter 39/2014. (XII. 18.) FM rendelete az állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjéről, valamint a földügyi és távérzékelési levéltárról

„1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdés a)–f), h) és i) pontjában meghatározott állami alapadatbázisokkal kapcsolatos és az előállításukkor keletkezett iratokra (a továbbiakban: állami alapadatok iratai).

(2) E rendelet alkalmazásában állami alapadatok iratainak tekintendő minden olyan analóg és digitális dokumentum, ami az állami alapadatok adatbázisainak készítésével, minőségellenőrzésével, felújításával vagy forgalomból történő kivonásával kapcsolatos. Így különösen:
a) az újfelmérést vagy térképfelújítást elrendelő,
b) a közbeszerzési eljárás során keletkezett,
c) az újfelmérési vagy térkép-felújítási műszaki,
d) a távérzékelési adatok minőségellenőrzésével kapcsolatos,
e) a közszemlére és forgalomba adási vagy helyezési,
f) az állami átvételi eljárással kapcsolatos,
g) a forgalomból történő kivonási,
h) a selejtezési
iratok.
…
3. Földügyi és Távérzékelési Levéltár
5. § (1) Az FTL-t, mint állami szaklevéltárat a térképészetért felelős miniszter alapítja. Az FTL elhelyezését, fenntartását és működtetését a FÖMI látja el…”

Forrás:
A földművelésügyi miniszter 39/2014. (XII. 18.) FM rendelete az állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjéről, valamint a földügyi és távérzékelési levéltárról; Magyar Közlöny; 2014. évi 179. szám, 2014. december 18.; 24693-24698. oldalak (pdf)

KEKKH: A belügyminiszter 25/2014. (XII. 18.) BM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

„A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:
1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján kinevezem miniszteri biztossá Tóth István r. ezredest.

2. § A miniszteri biztos kinevezése legfeljebb hat hónapra, 2014. december 15-étől 2015. június 15-éig szól.

3. § A miniszteri biztos feladata a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által működtetett elektronikus közszolgáltatások informatikai üzembiztonsági feltételeinek felülvizsgálatával, az üzembiztonság javításával és az elektronikus közszolgáltatások informatikai fejlesztésével kapcsolatos feladatok koordinálása, miniszteri döntésekre javaslattétel…”

Forrás:
A belügyminiszter 25/2014. (XII. 18.) BM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 63. szám, 2014. december 18.; 12982. oldal (pdf)