Skip to main content

44. szám, 2017. október 30.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

102. Kormányinfó: egészségügyi béremelés, kórházi adósságrendezés, EESZT, kötelező kéményellenőrzés

„Jelentős bérfejlesztést jelentett be novemberre az egészségügyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 102. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

Lázár János elmondta: mintegy 98 ezer ember, köztük 79 ezer szakdolgozó és 16 ezer szakorvos bérét emelik. Az orvosok újabb 100 ezer forintos emelésre számíthatnak, míg a szakvizsgával még nem rendelkezők és a gyógyszerészek 50 ezer forintos, a szakdolgozók 12 százalékos bérfejlesztésre. Idén az egészségügyi béremelés 82,5 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek – ismertette.

Lázár János közölte azt is: a kabinet döntött a kórházak adósságrendezéséről is, valamint azon intézmények támogatásáról, amelyek strukturális változtatásokat hajtanak végre az adósság hosszú távú csökkentéséért. Erre 56 milliárd forintot hagyott jóvá a kabinet.

Ebből az intézmények 30 napon túli adósságát rendezik, de azokat az kórházakat is támogatják, amelyek az ellátás színvonalát növelő változtatásokat hajtottak végre.

Novemberben létrejön az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér
Novemberben megkezdődik az egészségügyi ellátás során keletkezett összes adat digitalizálása, vagyis létrejön az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér – jelentette be a miniszter. Lázár János azt mondta: az elektronikus személyi igazolványok első felhasználásaként az összes adat egy központi nyilvántartási rendszerbe kerül, amely átláthatóbb, kezelhetőbb rendszert hoz létre.

A változás érinti az összes egészségügyi dolgozót és ellátást, vagyis a kórházak mellett például a háziorvosi ellátást, a szakrendelőket vagy a gyógyszertárakat.

A dolgozók egy központi rendszer részesei lesznek, amelyben az eddig manuálisan vagy más módon rögzített adatok egy helyre, egy központi felhőbe kerülnek. Ehhez használják majd elektronikus személyi igazolványaikat, amelyeket soron kívül állítják ki számukra.

Mint mondta, március óta folyik az átállás előkészítése, amelynek keretében már 25 ezer leolvasót osztottak ki, további 14 ezer kiszállítása pedig már megkezdődött, az átállást folyamatosan valósítják meg.

A kezdeményezést a gyógyszerészi, az orvosi kamara és a kórházszövetség is támogatta. Lázár János szerint az egészségügy modernizálásában döntő jelentősége lehet a közhiteles adatok, folyamatok kontrollálásának.

Az új dél-budai kórházról szólva kiemelte: az elmúlt száz év legnagyobb egészségügyi fejlesztése lesz Budapesten, az új kórház hozzávetőleg 150 milliárd forintba kerül. Ez lesz Magyarország és valószínűleg az egész térség legmodernebb ellátó intézménye – mondta a miniszter
…
A kabinet nem adja fel szigorú költségvetési politikáját
Gazdasági kérdésekről szólva a miniszter a friss foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat emelte ki, hangsúlyozva, hogy soha nem látott mélységbe süllyedt Magyarországon a munkanélküliség, és 1990 óta soha nem volt olyan év, amikor annyi embernek lett volna munkája, mint most. Közel a teljes foglalkoztatottság – jelezte, hozzátéve: a munkahelyteremtésben, a munka mint érték megjelenítésében a kormány óriási eredményeket ért el. „Az a duma” pedig nem igaz, hogy a közfoglalkoztatás növelné a munkaerőpiaci számokat – jegyezte meg.

Lázár János emellett a keresetek emelkedésére és az építőipari termelés bővülésére is felhívta a figyelmet. Utóbbival kapcsolatban megerősítette, a kormány foglalkozik azzal, hogy a pénzintézetek hogyan intézik a családok otthonteremtési kedvezményével, a csokkal kapcsolatos kérdéseket, és foglalkozik a kormány a kistelepülési ingatlanvásárlások, -felújítások támogatásának ügyével is.

Azt is nyomatékosította, hogy a kabinet nem adja fel szigorú költségvetési politikáját. Jelezte ugyanakkor, hogy Magyarországnak van egy könyvelési vitája az EU-val, és lehet, hogy az európai szervek olyan számokat alkalmaznak majd, amelyeket „az európai szabályoknak megfelelően fontosnak tartanak”, de ez összességében nincs hatással arra, hogy a kormány folyamatosan csökkenti az államadósságot.

Arról is beszámolt a Miniszterelnökség vezetője, hogy Magyarország további tárgyalásokat szeretne az EU és dél-amerikai országok között tervezett gazdasági együttműködés ügyében.
…
[kötelező kéményellenőrzés]
Azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés várhatóan érdemben nem változtat a kötelező kéményellenőrzés eltörléséről szóló szabályokon, Lázár János azt felelte: a kormány minden államfői indítványt, javaslatot, kritikát komolyan vesz és megfontol, így ebben az esetben is kellő körültekintéssel járt el.

Emlékeztetett: a kabinet korábban ingyenessé tette a szolgáltatást az emberek számára. Kijelentette ugyanakkor: nem megalapozottak azok az általa politikai jellegűnek mondott érvek, amelyek az embereket saját maguktól akarják megvédeni. Mindenki felelős a saját tulajdonában lévő otthona műszaki állapotáért – hangsúlyozta…”

Forrás:
Novemberben jelentős béremelés lesz az egészségügyben; Miniszterelnökség; 2017. október 26.

Balog Zoltán: a digitalizálással 21. századi rendszerré válik az egészségügy (EESZT)

„A gyógyítást és a gyógyulást is érezhetően gyorsabbá, biztonságosabbá, kényelmesebbé és hatékonyabbá tevő, 21. századi rendszer indul el az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) november elsejei bevezetésével – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere a témában rendezett csütörtöki budapesti konferencián.

Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy az első szakaszban, november elsejétől a háziorvosok, a közfinanszírozott szakrendelők, a kórházak és a gyógyszertárak csatlakoznak a rendszerhez, jövőre pedig a mentőszolgálat és az összes magánszolgáltató, majd 2019-ig a megelőző öt év adatait digitalizálják, hogy a gyógyítás folyamatának bármely pontján elérhessék azokat a szakemberek.

Mint mondta, a rendszer ötvözi az egységes fenntartóhoz tartozás, a központosított struktúra és a digitalizáció előnyeit, és ebből olyan előnyök származnak, amelyek a betegeket, az egészségeseket és a rendszerben dolgozókat is érintik.

Balog Zoltán kiemelte azt is, hogy a rendszer használatával elkerülhetőek a párhuzamos és a többszörös vizsgálatok, bevezetik az elektronikus receptet, így teljes képet kap a korábban szedett gyógyszerekről az orvos, kiküszöbölhetőek az esetleges mellék- és kölcsönhatások, a pácienseknek pedig nem kell kórelőzményeik irataival járniuk orvosukhoz.

A miniszter példaként hozta fel, hogy az egészségügyi várólisták bevezetésével sikerült átláthatóvá tenni a rendszert, világossá téve, hol kell beavatkozni, ami egyszerre adott lehetőséget a rendszer hiányosságaival való szembenézésre és a célzott fejlesztésekre.

Ennek eredményeként említette, hogy pár év alatt 70 ezerről 28 ezer alá sikerült csökkenteni a várólistán szereplők számát, amelyet újabb fejlesztésekkel tovább kívánnak mérsékelni.

Szólt arról is: napokkal az egészségügy legfontosabb szereplőit összekötő rendszer „élesben” indulása előtt az érintettek 95 százaléka már regisztrált a hálózatban. Ez egy rugalmas rendszer, amelyben benne van az állandó fejlődés lehetősége – jelentette ki a Balog Zoltán, hangsúlyozva, hogy a fejlesztések nem állnak meg.

Pintér Sándor, az informatikai fejlesztésekért felelős Belügyminisztérium vezetője kijelentette: az EESZT működőképes, működni fog november 1-jétől, és mindenkinek – legyen az orvos vagy beteg – előnyére válik majd.

A miniszter hozzátette, az eddigi egészségügyi informatikai fejlesztések szigetszerűek voltak, az EESZT ezeket az alkalmazásokat „fogja össze”, az adatokat a felhőben tárolva. Kifejlesztésével az emberek segítése, támogatása, a betegellátás biztonságosabbá tétele volt a cél – közölte.

Kiemelte: a rendszer alkalmas arra, hogy a beteg betekintsen a róla keletkezett egészségügyi adatokba, és a rendszerhez hozzáférő orvos minden, a páciensről készült adatot lát.

Pintér Sándor megjegyezte, valószínűleg „lesznek gyermekbetegségei” a rendszernek; azt kérte a jelenlévő háziorvosok képviselőjétől, jelezzék, ha a rendszer alkalmazása során bármilyen akadályba ütköznek. Elmondta, egy call centert üzemeltetnének majd, ahol azonnal megpróbálnák kezelni a felmerülő informatikai problémát.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár kiemelte, a biztonság, a hatékonyság és a betegek kényelme volt a három fő cél a rendszer létrehozásakor. Rámutatott arra, hogy ilyen átfogó informatikai rendszer sehol sincs Európában, hasonló is csak az észteknél van.

Megemlítette, hogy november 1-je után a betegek kevés változást fognak érezni, de az orvosok és a patikusok között egy új kommunikációs rendszer lép életbe.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos arról beszélt: digitalizáció nélkül éppúgy nem képzelhető el egyetlen európai gazdaság versenyképességének erősítése, ahogy oktatásának vagy egészségügyének színvonalának emelése sem.

Hangsúlyozta: a kormány megközelítése szerint a digitalizáció nem csupán technikai forradalmat jelent, hanem alapvető társadalmi változások sorozatát, amely rendkívül sok esélyt és lehetőséget teremt a polgárok számára.

Vartus Gergely, az e-egészségügyért felelős miniszteri biztos arról beszélt, a rendszert úgy fejlesztették ki, hogy ne kelljen a „napi rutinokat” megváltoztatni, tehát nem új szoftvert hoztak létre, hanem a már meglévő informatikai rendszerek „mögé” fejlesztették ki az EESZT-t.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy fogalmazott, az EESZT jó célra született, elindítása bátor és történelmi lépés, s nagy feladat, hogy a betegekkel elhitessék, adataik biztonságban lesznek.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke felidézte, hogy számos esetben támasztottak szakmai elvárást a rendszerrel kapcsolatban. Ilyen volt például, hogy a bevezetés ne járjon a patikáknak többletköltséggel, és a kistelepüléseken lévő gyógyszertárak internetkapcsolata is kielégítő legyen. Azt reméli, hogy számos pozitívummal jár majd a rendszer alkalmazása, így kevesebb lesz a gyógyszerkiadási tévedés, és megszűnnek a mai rendszerből adódó szakmai konfliktusok az orvos és a gyógyszerész, a gyógyszerész és a biztosító között.

Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ EESZT fenntartási és üzemeltetési főosztályának vezetője arról beszélt, hogy fontos szerep hárult az egészségügyi informatikai rendszerek szállítóira, hiszen az EESZT „csak” egyfajta háttérrendszer, amely a már meglévő szoftverekhez csatlakozik, ezért is egyszerű a használata.

A jövőbeni fejlesztésekről szólva Szabó Bálint elmondta, a következő nagy lépés az lesz, hogy a november előtt keletkezett adatokat öt évre visszamenőleg feltöltsék a felhőbe, illetve az egészségügyi dokumentumok (laborlelet, zárójelentés) standardizálása is cél. A legfontosabb lépések egyikének az Országos Mentőszolgálatnak az EESZT-hez való jövő novemberi csatlakozását nevezte.”

Forrás:
A digitalizálással 21. századi rendszerré válik az egészségügy; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. október 26.

Tállai András közölte: az adóbevallás korának ezzel egyszerűen vége Magyarországon

„Továbbfejleszti rendszerét az adóhatóság, így jövőre már az őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek helyett is a hivatal készíti el a személyijövedelemadó-bevallást – mondta el lapunknak a nemzetgazdasági miniszter helyettese. Tállai András közölte: az adóbevallás korának ezzel egyszerűen vége Magyarországon. Hozzátette még, a kormány szeretné a vállalkozások adminisztrációs feladatait is megkönnyíteni, így minden olyan bevallás kitöltését átveszi majd a hivatal, amit csak átvehet.

Évtizedes nyűgtől szabadította meg az adófizetőket tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azzal, hogy a szervezet nagyjából négymillió polgár személyi jövedelemadó-bevallását készítette el a rendelkezésére álló információk alapján. Az elszámolásokban anélkül szerepeltek például a gyermekkedvezmények, valamint az osztalék- és más jövedelmek adatai, hogy a magánszemélyek akárcsak egy percet foglalkoztak volna a kérdéssel. Az elkészült dokumentumokat az adófizetők aztán elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül néhány kattintással megnézhették, s akár módosíthatták is. Akik pedig kérték, annak postán is kiküldte a NAV a kész iratot.

– Az e-szja névre keresztelt rendszer tulajdonképpen egyedülálló az Európai Unióban – nyilatkozta lapunknak a nemzetgazdasági miniszter helyettese. Tállai András azt mondta: ennyi jövedelemtípust az EU egyetlen országában sem tartalmaznak a helyi hatóságok által elkészített bevallások. – A rendszert azonban tovább kell fejleszteni – tette hozzá a NAV vezetője –, ez pedig több lépésben, több területen történhet meg. Az egyik, hogy a következő évtől a mezőgazdasági őstermelők és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek helyett is az adóhivatal készíti el a dokumentumot.

Jövőre a NAV a kifizetőtől, a munkáltatótól származó jövedelmet beírja az érintettek szja-bevallásába, a polgároknak pedig csak annyi a dolguk lesz, hogy kiegészítsék az iratot az esetlegesen hiányzó számokkal. – Nagyjából 350 ezer embert szabadítunk meg ezzel a bevalláskészítés feladatától. Az erről szóló jogszabály már a törvényhozás asztalán fekszik – közölte Tállai András.

A parlamenthez benyújtott indítvány emellett arról is rendelkezik, hogy jövőre a munkáltatók válláról is lekerül az szja-bevallás készítésének terhe. – A munkaadók, ha korábban volt ehhez megfelelő kapacitásuk, elkészíthették alkalmazottaik bevallását. Erre azonban jövőre már nem lesz szükség – mondta a miniszterhelyettes. Magyarázatként hozzáfűzte: a NAV minden adatot megkap a munkáltatóktól, ezek alapján a hivatal kiállíthatja a dokumentumot.

Teljességgel felesleges, hogy a cégek is bíbelődjenek ugyanazzal a papírmunkával, amit a hatóság mindenképpen elvégez. – Az utóbbi időkben nagyjából harmincezer vállalkozás készített a munkavállalóinak bevallást, ennyi cég dolga lesz ezentúl egyszerűbb – összegzett a NAV vezetője.

A kormányzat más módon is igyekszik enyhíteni a gazdaság szereplőinek adminisztrációs terheit. Idén például az egyszerűsítés jegyében már a NAV-hoz is benyújthatják a vállalkozások a helyi iparűzési adóbevallásukat. – Ezen az úton haladunk tovább, az adóhivatal így jövőre jövedéki bevallástervezetet küld az érintettek cégnek – jegyezte meg Tállai András. A hatóság vezetője nyomatékosította: továbbra is az a cél, hogy ha lehet, az emberek és a vállalkozások helyett is az adóhivatal dolgozzék.”

Forrás:
Senkinek sem jelent majd gondot az adóbevallás; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2017. október 28.

Közigazgatás, politika

A gazdasági tárca javaslata nyomán új korszak jöhet jövőre az adózásban

„Ma nyújtotta be a gazdasági tárca az adózás rendjét meghatározó törvényjavaslatot. Ha a parlament megszavazza, új korszak kezdődhet jövőre az adózásban, ahol az adóhivatal számos, Európában is példaértékű szolgáltatással segíti az adózókat. Így egyszerűbb, könnyebb és még inkább ügyfélbarát lesz az adózás.
A gazdasági tárca 2014. ősze óta dolgozik az új, adóeljárási koncepción, amelyből a számos adózóbarát intézkedés (pl. a támogató eljárás, az adózók minősítése, az e-szja) már jelenleg is segíti a lakosságot, a vállalkozásokat. Az új Art. korszakalkotó változásait, új jogintézményeit fokozatosan vezette be a kormány, az Országgyűlésnek ma benyújtott javaslat a végleges és teljes verzió, és ha a Parlament megszavazza, akkor 2018. január 1-jétől már ez határozná meg Magyarország adózásának a rendjét.

A nyári társadalmi vitára bocsátást követően beérkező vélemények, javaslatok közül a szakmailag indokolt, illetve az adózók javára történő változtatásokat mind megvizsgáltuk, és igen jelentős részüket át is vezettük. Többek között az önellenőrzési pótlék mértékét jelentősen csökkentettük, a késedelmi pótlék felének megfizetése helyett: csak a jegybanki alapkamatot kell felszámítani. Sőt a késedelmi pótlék mértékét sem kell 5 százalékponttal megnövelni, az adószakma véleményét elfogadva az a jegybanki alapkamat kétszerese marad. Vagyis – amennyiben az alapkamat mértéke nem változik – jövőre 1,8 százalékkal kell számolni, és nem 5,9 százalékkal, amely jelentős könnyebbséget jelent az adózóknak. A beérkező javaslatok nyomán az adózók jogorvoslati jogát helyeztük előtérbe az eljárás gyorsításával, egyszerűsítésével szemben, így pl. a vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményekről szóló teljességi nyilatkozatot nem minden ellenőrzésnél, hanem csak a bűncselekmény gyanúja esetén indítható vagyonosodási vizsgálatokra korlátoztuk.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal számos szolgáltatását a tervezet még tovább bővíti. Többek között bevezetné a kezdő vállalkozások mentorálását. Számításaink szerint az évi 80 ezer cég támogatásával az adóhivatal nemcsak a vállalkozóvá válást segíti, hanem az ország versenyképességét is tovább növelheti. A NAV emellett egy 2019. január 1-jén debütáló új szolgáltatással könnyítené meg a bejelentést, illetve a változásbejelentést. Egy rendkívül egyszerűen használható, online felületet biztosítana, így a bejelentés csupán – egy kényelmesen, akár otthonról is elvégezhető – pár kattintásos művelet lesz. Az adminisztrációt csökkentené, és a cégeknek, illetve a több mint 3 millió ügyfélkapuval rendelkező magánszemélynek is jelentős könnyebbséget jelentene, hogy 2018-tól bárki, bármely adóügyében dönthetne úgy, hogy elektronikus úton tartja a kapcsolatot az adóhatósággal.

Jövőre még inkább megéri az adóhivatal honlapját felkeresni. Különösen igaz ez a 200 ezer megbízható státuszú cégre. 2018-tól ugyanis a NAV közzéteszi honlapján a megbízható adózók nevét és adószámát.

Az adóhivatal honlapja a jogbiztonságot is segíti. A NAV semmilyen szankciót nem szabhat ki, ha valaki a tájékoztatóban meghatározottak szerint járt el. A körültekintő adózónak tehát nem kell megfizetni se a késedelmi pótlékot se az adóbírságot.

Lakosságot érintő könnyítés lenne az automatikusan járó pótlékmentes részletfizetés összeghatárának több mint a duplájára emelése. A magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak 2018-tól már félmillió forintos tartozásig járna évente egyszer a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény.

A bürokrácia-csökkentés az adóeljárást is érinti, így számos bonyolult jogintézmény megszűnhet a jövőre. A tervezet szerint például nem lesz fokozott adóhatósági felügyelet, amely többek között formalizáltsága miatt is rendkívül nagy adminisztrációs terhet ró az érintett vállalkozókra. Erre a szigorú felügyeletre gyakorlatilag nincs is szükség, hiszen az adóeltitkolókat, adócsalókat – az egyre szélesebb körű adatbázisának és hatékony kockázatelemzésének köszönhetően – azonnal kiszűri a NAV. Megszűnne az adószám felfüggesztése éppúgy, mint ahogy számos (a jogszerűtlen adóelőleg mérséklése miatti, illetve az üzletlezárást helyettesítő) mulasztási bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás.

A könnyítés mellett, alkalmas a pusztán időhúzás miatt benyújtott fellebbezések visszaszorítására is az az új szabály, amely szerint, ha az adózó lemond a fellebbezésről, és az esedékességig megfizeti a határozatban előírt adókülönbözetet, mentesülne a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.

Ha az Országgyűlés megszavazza, jövőre hatályba lépnek az ügyfélbarát adóeljárás alapjait lefektető törvények. A belső jogharmonizáció biztosítása miatt szükséges számos adójogszabály módosítása is. A jogtechnikai változásokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tartalmazza, amelyet ma nyújtott be a tárca a Parlamentnek…”

Forrás:
Még egyszerűbb lesz az adózás; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. október 24.
T/17994 Az adózás rendjéről; Országgyűlés; 2017. október 24.
T/17995 Az adóigazgatási rendtartásról; Országgyűlés; 2017. október 24.

Új vezető a Magyar Államkincstár élén

„Novembertől beolvad a Magyar Államkincstár szervezetébe az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, az összevonást követően utóbbi vezetője, dr. Mészáros József irányítja az Államkincstárt.
2017. november 1-jétől a bürokráciacsökkentés és a hatékonyabb közszolgáltatás jegyében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) beolvad a Magyar Államkincstár szervezetébe.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az összevonást követően a kincstár vezetésével dr. Mészáros Józsefet, az ONYF eddigi főigazgatóját, a Magyar Államkincstár átalakításáért felelős kormánybiztost bízta meg. A nemzetgazdasági tárca ezúton is megköszöni a kincstár leköszönő elnökének munkáját. Dr. Dancsó József szakértelmére a jövőben is számít az NGM.”

Forrás:
Új vezető a Magyar Államkincstár élén; Világgazdaság/MTI; 2017. október 27.
Lásd még: Mészáros József; Wikipédia

Domokos László: képezni kell a közszféra intézményvezetőit

„A közszféra szervezeteinek vezetőire jelentős felelősség hárul a közjó szolgálatában – hangsúlyozta Domokos László elnök, az Állami Számvevőszék által szervezett „Közszolgáltató szervezetek menedzsmentje – Fókuszban a múzeumok” című konferencia és vezetőképző program nyitóelőadásában. Az ÁSZ elnöke rámutatott: a közszféra intézményvezetőinek nemcsak szakmai, hanem vezetői ismeretekkel is rendelkezniük kell, ezért folyamatosan képezniük kell magukat, azért hogy meg tudjanak felelni a velük szemben támasztott egyre összetettebb elvárásoknak. Az ÁSZ vezetőképző programja ehhez nyújt támogatást, elsőként a múzeumi vezetőknek.

A jól irányított állam és a jó vezetés több évszázados történelmi összefüggéseinek bemutatásával nyitotta előadását Domokos László. Az ÁSZ elnöke Ambrogio Lorenzetti itáliai festő 1338-39-ben készült allegorikus alkotása, a sienai Palazzo Pubblico-ban található „a jó és a rossz kormányzás és ezek hatásai a városra és a vidékre” című művén keresztül világított rá a jó vezetés művészeti ábrázolásából fakadó ma is érvényes tanulságokra. Aláhúzta: a jól vezetett állam ideája mai értelemben a szabályos működésre és a rendre való törekvést jelenti.

Domokos László kifejtette: az ÁSZ 2010 óta tudatosan törekszik a tapasztalatai átadására, amit a 2011-től hatályos számvevőszéki törvény is megerősített az ÁSZ tanácsadó tevékenységének meghatározásával. Mint mondta: az ÁSZ tanácsadó tevékenységének célja a tudásmegosztás, a „jó gyakorlatok” terjesztése, valamint a közpénzügyi és vezetői ismeretek fejlesztése a közpénzügyi rendszer szervezetei körében. Felidézte: e célt erősítette meg, hogy 2015-ben az Országgyűlés határozatában bízta meg a Számvevőszéket, hogy szélesítse a vezetői rendszerekre vonatkozó tanácsadó tevékenységét és támogassa az etikus közpénzügyi vezetőképzést a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodásban érintett szervezetek tekintetében.

Az ÁSZ elnöke hozzátette: a közpénzügyi vezetőképzésre való törekvés első konkrét megvalósulásaként az ÁSZ 2015 novemberében megújította az együttműködési megállapodását a Miskolci Egyetemmel, majd a két intézmény 2016. február 1-jével létrehozta a közszolgáltatási menedzsment intézeti tanszéket. A 2016 szeptemberében indult képzési program célkitűzése az etikus közpénzügyi vezetőképzés tudományos megalapozása. Domokos László elmondta: az együttműködés posztgraduális képzési programja kifejezetten a költségvetési intézmények első számú vezetői számára készült, az ő munkájukat kívánja segíteni. A programba történő ingyenes bekapcsolódás lehetőségét pedig elsőként a múzeumok igazgatói, főigazgatói részére ajánlottuk fel – ismertette az ÁSZ elnöke.

Előadásában rámutatott: az ÁSZ évek óta figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi a művelődési és kulturális terület intézményeinek gazdálkodását, működését. Kifejtette: az ÁSZ 2015 második felében kezdte meg mind a 19 megyei hatókörű városi múzeum ellenőrzését, a jelentéseket 2016 decembere és 2017 februárja között, több ütemben hozta nyilvánosságra. Az ellenőrzési tapasztalatainkat egy átfogó elemzés formájában is feldolgoztuk – emlékeztetett az ÁSZ elnöke. Hozzátette: a megyei múzeumok ellenőrzése mellett 2017-ben elvégeztük három fővárosi, központi költségvetési intézményként működő múzeum ellenőrzését is.

Domokos László a múzeumi ellenőrzések megállapításait összegezve elmondta: az ÁSZ az egyes intézmények tekintetében eltérő mértékű, de olyan sorozatos szabálytalanságokat tárt fel, amelyek veszélyeztethetik a múzeumok által kezelt, állami tulajdonban lévő kulturális javak megőrzését. Kiemelten felhívta a figyelmet a vezetői irányítási rendszerekben tapasztalt hiányosságokra, szabálytalanságokra. Rámutatott: a megyei múzeumok közül mindössze egy volt, amelynél a vezetői irányítási rendszer összesített értékelése az ellenőrzött időszak egészében szabályszerű volt. Továbbá a három központi költségvetési intézményként működő fővárosi múzeumból kettő esetében a múzeumigazgató által kialakított belső irányítási rendszer nem biztosította a szabályszerű, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást.

Mindez azt is alátámasztja, hogy a múzeumok ellenőrzése során feltárt pénzügyi és vagyongazdálkodási szabálytalanságok visszavezethetők a vezetői irányítási gyakorlatból fakadó hiányosságokra – világított rá az ÁSZ elnöke. Ez azért rendkívül lényeges, mert a költségvetési szervek esetében a vonatkozó törvényi előírások értelmében az adott intézménnyel kapcsolatos irányítói és gazdálkodási felelősség az elsőszámú vezetőt, jelen esetben a múzeumok igazgatóit, főigazgatóit terhelik – fejtette ki Domokos László, majd hangsúlyozta: meggyőződésem, hogy a közszféra szervezeteinek vezetőire jelentős felelősség hárul a közjó szolgálatában. Ehhez nemcsak szakmai, hanem vezetői ismeretekkel, képességekkel, készségekkel, valamint etikus magatartással és a köz iránti elkötelezettséggel kell rendelkezniük, hanem folyamatosan képezniük kell magukat, hogy meg tudjanak felelni a velük szemben támasztott egyre összetettebb elvárásoknak – húzta alá az elnök.

Domokos László előadásában ismertette: a múzeumok első számú vezetői részére szervezett képzés közvetlenül a nyitókonferencia után, négy, egyenként egy óra időtartamú előadással indul, majd pénteken interaktív elemeket is tartalmazó előadásokkal folytatódik. Ezt követően a résztvevők több hetes távoktatás keretében mélyíthetik el tudásukat. Az ÁSZ elnöke hozzátette: a képzési tematikát – a Miskolci Egyetem Vezetéstudományi Intézetével együttműködve – úgy alakítottuk ki, hogy az előadások kifejezetten a költségvetési intézmények első számú vezetői részére nyújtsanak hasznos ismereteket.

Nyitóelőadása végén Domokos László hangsúlyozta: meggyőződésem, hogy az ÁSZ a múzeumi intézmények ellenőrzésével, összegző elemzésével hozzáadott értéket teremt a közpénzek szabályos felhasználásában, valamint hozzá kíván járulni a kontrollok erősítéséhez, a gazdálkodási gyakorlat javításához, ezáltal a kulturális javak megőrzéséhez. Visszatérve az előadás elején bemutatatott 14. századi itáliai alkotásra leszögezte: a közpénzeket szabályszerűen használó, a közvagyont az előírásoknak megfelelően kezelő, jól vezetett intézmények, a jól irányított államhoz járulnak hozzá, azt támogatják, a rossz állammal szemben. Szilárd meggyőződésem ugyanis, hogy a rend értéket teremt – zárta előadását az Állami Számvevőszék elnöke. ”

Forrás:
Domokos László: képezni kell a közszféra intézményvezetőit; Horváth Bálint; Állami Számvevőszék; 2017. október 26.

Horizont 2020 a 2018–2020-as időszakban: 30 milliárd euró a társadalmi kihívások terén alkalmazott új megoldásokra és az áttörést jelentő innovációra

„Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra, hogy a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramból rendelkezésre álló 30 milliárd euróból milyen ráfordításokat eszközöl a 2018–2020-as időszakban. A bejelentés szerint 2,7 milliárd eurót fordítanak az Európai Innovációs Tanács létrehozására.

Az EU 77 milliárd eurós „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramja az európai tudományos kiválóságot hivatott elősegíteni, és finanszírozási forrásaival már több nagyszabású tudományos áttöréshez – például a Naprendszerünkön kívüli bolygók és a gravitációs hullámok felfedezéséhez – járult hozzá. A következő három évben a Bizottság arra törekszik, hogy kutatási célú forrásai erőteljesebb hatást fejtsenek ki; ennek érdekében kevesebb, ugyanakkor kritikus fontosságú témára – így a migrációra, a biztonságra, az éghajlatváltozásra, a tiszta energiákra és a digitális gazdaságra – összpontosít. Ezenfelül új megközelítést alkalmazva a Horizont 2020 az áttörést jelentő piacteremtő innovációk előmozdítását fogja előtérbe helyezni.

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A tudomány központi eleme korunk legígéretesebb, áttörést jelentő innovációinak, legyen szó mesterséges intelligenciáról, genetikáról vagy a blokklánc technológiáról. A tudomány és technológia terén Európa a világ élvonalába tartozik, és az innovációban is vezető szerepet fog betölteni. A Bizottság összehangolt erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az európai innovátorok számára olyan környezetet teremtsen, mely utat nyit előttük a globális terjeszkedés felé. Ennek szellemében ma megteszi az első lépéseket az Európai Innovációs Tanács létrehozásáért.”

Támogatás az áttörést jelentő piacteremtő innovációnak
A Jean-Claude Juncker elnök vezette Bizottság hivatalba lépése óta komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Európa innovatív vállalkozásai minden lehetőséget megkapjanak a növekedéshez. E törekvésekhez igazodva a Bizottság most megkezdi az Európai Innovációs Tanács létrehozását. A „Horizont 2020” programból 2018 és 2020 között 2,7 milliárd eurót mozgósít, mellyel a jövő piacainak kialakítása érdekében a magas kockázattal járó, azonban magas megtérülést is ígérő innovációt támogatja. Mindemellett a Horizont 2020 igyekszik majd kihasználni a különböző innovációs díjaiban és pályázataiban rejlő lehetőségeket, ami végső soron a sürgető társadalmi problémákra nyújthat áttörést jelentő technológiai megoldásokat.

Fókuszban a politikai prioritások
A 2018–2020-as munkaprogram lényege, hogy kevesebb témakört ölel fel, melyekhez ugyanakkor jelentősebb költségvetést rendel, közvetlenül előmozdítva a Bizottság politikai prioritásait:

  • Alacsony szén-dioxid-kibocsátás és alkalmazkodás az éghajlatváltozás hatásaihoz: 3,3 milliárd EUR
  • Körforgásos gazdaság: 1 milliárd EUR
  • Az európai ipar és szolgáltatások digitalizálása és átalakítása: 1,7 milliárd EUR
  • Biztonsági unió: 1 milliárd EUR
  • Migráció: 200 millió EUR

Az egymással összefüggő területeket felölelő, tiszta energiákat előmozdító projektekre 2,2 milliárd eurót különítenek el. A négy érintett témakör: megújuló energiaforrások, energiahatékony épületek, elektromos közlekedés és energiatárolás, ideértve az elektromos akkumulátorok következő generációjának európai kifejlesztéséhez és gyártásához nyújtandó 200 millió euró összegű támogatást.

Az alapkutatás fellendítése
A „Horizont 2020” program továbbra is finanszírozást nyújt a kíváncsiság ösztönözte – előzmények nélküli vagy felderítő kutatásnak is nevezett – tudományos munkának. Az Európai Kutatási Tanács augusztusban jóváhagyott 2018-as munkaprogramja lehetőséget biztosít arra, hogy az élvonalbeli kutatók közel 1,86 milliárd euró támogatáshoz jussanak. A kutatói pálya különböző szakaszaiban ösztöndíjakat finanszírozó Marie Skłodowska-Curie-cselekvések finanszírozása a 2018–2020-as időszakban 2,9 milliárd euróval bővül.

Fokozott nemzetközi együttműködés
Az új munkaprogram szorosabb nemzetközi együttműködést is előirányoz a kutatás és az innováció területén. Harminc kiemelt kezdeményezés révén több mint 1 milliárd euró értékben valósulnak meg beruházások olyan területeken, ahol az együttműködés kölcsönös előnyökkel jár. Jó példák erre a Kanadával a személyre szabott orvoslásra, az USA-val, Dél-Koreával, Szingapúrral és Ausztráliával a közúti közlekedés automatizálására, az Indiával a vízvédelemre, vagy az afrikai országokkal az élelmiszerbiztonságra és a megújuló energiákra összpontosító közös kezdeményezések.

A kiválóság terjesztése
A „Horizont 2020” program 2018 és 2020 között 460 millió eurót különít el abból a célból, hogy támogassa azokat a tagállamokat és társult országokat, melyek nem aknázzák ki teljeskörűen a program nyújtotta lehetőségeket. E támogatás célja, hogy mind Európában, mind a kontinensen kívül működésbe hozza a kiaknázatlan lehetőségeket a kiválóság terén. A program ezenfelül továbbra is igyekszik előmozdítani, hogy szorosabb szinergiák alakuljanak ki az európai strukturális és beruházási alapokkal.

Egyszerűbb részvételi szabályok
Szintén újdonság a kísérleti jelleggel bevezetendő egyösszegű támogatás, amely újszerű és egyszerűsített szemléletet képvisel a résztvevőknek nyújtandó pénzügyi támogatást illetően. Az új rendszerben az előzetes ellenőrzések során a hangsúly nem a pénzügyi ellenőrzésre, hanem a projektek tudományos és technikai minőségére helyeződik.

Nyílt tudomány
A program változást hoz a nyílt tudomány térnyerésének ösztönzésében is: a kutatási eredmények tudományos publikációkban való megjelentetése helyett a kutatási folyamat közben zajló tudásmegosztás kerül előtérbe. A nyílt tudomány támogatására 2 milliárd euró fordítható, és 600 millió euró finanszírozás jut az európai nyílt tudományosadat-felhő, az európai adat-infrastruktúra és a nagyteljesítményű számítástechnika előmozdítására.

Háttér-információk
A Horizont 2020 az EU létező legnagyobb szabású kutatási és innovációs keretprogramja, melynek hétéves (2014–2020) költségvetése 77 milliárd euró. Annak ellenére, hogy a kutatási és innovációs tevékenységek zöme még javában tart, a program már számos konkrét eredményt tud felmutatni.

A Horizont 2020 finanszírozásából részesülő kutatók olyan jelentős felfedezésekhez járultak hozzá, mint a Naprendszerünkön kívüli bolygók, a Higgs-bozon és a gravitációs hullámok, és legalább 19 Nobel-díjas kapott uniós kutatási támogatást a díj odaítélését megelőzően, vagy azt követően.

Fennállása óta 2017. októberig a program mintegy 26,65 milliárd eurót mozgósítva több mint 15 000 kedvezményezettnek nyújtott támogatást, ebből közel 3,79 milliárd euró került kis- és középvállalkozásokhoz (kkv-k). A „Horizont 2020” programnak köszönhetően több vállalkozás – elsősorban (kkv-k) – 17 millió euró feletti értékben jutott kockázatfinanszírozáshoz az „InnovFin – uniós finanszírozás innovátoroknak” elnevezésű kezdeményezés keretében. További eredmény, hogy az Európai Kutatási Tanács támogatása mellett befogadó szervezeteknél tevékenykedő 3 143 kutatásvezető együttesen közel 4,87 milliárd euró, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések 10 176 ösztöndíjasa pedig 2,89 milliárd euró támogatásban részesült.

A 2018–2020-as munkaprogrammal párhuzamosan a Bizottság elfogadta az Euratom 2018-as munkaprogramját is, amely 32 millió euró értékű beruházást irányoz elő a radioaktív hulladék ártalmatlanítását és kezelését célzó kutatásokra. Emellett a környezeti hatások és a költségek csökkentése érdekében kutatási ütemterv is készül az atomerőművek biztonságos leszerelésével kapcsolatosan.

További információk

”

Forrás:
30 milliárd euró a társadalmi kihívások terén alkalmazott új megoldásokra és az áttörést jelentő innovációra; Európai Bizottság; IP/17/4122; 2017. október 27.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a nemzeti KFI stratégia megújítására készül

„A kutatás, a fejlesztés és az innováció hazai jövőképét meghatározó nemzeti KFI Stratégia megújításáért felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a szakpolitikailag érintett tárcák, továbbá a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer szereplőinek közreműködésével – a vonatkozó Kormányhatározat rendelkezéseinek megfelelően – átfogó értékelést készít, hogy a dokumentum 2013-as elfogadása óta milyen hazai és nemzetközi változások történtek, amelyek befolyásolják a kitűzött célok elérését, és milyen további eszközökkel lehet ösztönözni a kutatás-fejlesztés és az innováció versenyképességének javítását.
A nemzeti KFI Stratégiát 2013-ban fogadta el a Kormány (KFI stratégia (ld. 1414/2013. [VII. 4.] korm. határozat).
…
A nemzeti KFI stratégia megújítása a hazai és nemzetközi szakértői közösség bevonásával

A stratégia megújítása hazai és nemzetközi szakértők széles körű bevonásával zajlik.

A műhelymunka előzménye a 2016-ban elkészült a magyar kutatási és innovációs rendszer értékelése, a Peer Review, amelyet az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága által a H2020 program Szakpolitika Támogató Eszköz keretein belül nemzetközi szakértőkből álló panel készített.

A stratégia megújításának folyamatát a 2017 májusában megalakult a KFI Stratégia tanácsadó testülete felügyeli…

Letölthető előadás: A nemzeti KFI stratégia megújításának folyamata es modszertana PDF (288 KB)

A testület tagjainak kiválasztása során szempont volt a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplőinek kiegyensúlyozott képviselete. A tanácsadó testület tagjai az egyetemi-akadémiai szféra, a nagyvállalati és kis- és középvállalati szektor és a tudástranszfer kiemelkedő képviselői Magyarországon.

A stratégia megújításának tanácsadó testülete tematikus találkozókon vitatja meg a legfontosabb stratégiai kérdéseket, fókuszcsoport üléseken értékelik a helyzetelemzés következtetéseit, valamint a kapcsolódó problémákat, erősségeket, ill. jó gyakorlatokat. A fókuszcsoport témák átfogóan érintik a hazai kutatásfejlesztés és innováció főbb területeit, így a témakörök között szerepel többek között a kutatói utánpótlás, a vállalati innováció, a kutatási infrastruktúrák, valamint a közfinanszírozású kutatóhelyek és a vállalatok együttműködésének, illetve a kiválóság támogatásának kérdésköre.

2017. őszén széleskörű szakmai egyeztetés folytat az NKFIH a hazai kutatás-fejlesztési rendszer szereplőivel, a kutatókkal, a vállalatok, az innovatív vállalkozások képviselőivel, a felsőoktatási intézményekkel, akadémiai kutatóintézetek vezetőivel, a szakmai-ágazati szövetségek, kamarák, valamint önkormányzatok, egyéb szervezetek szakértőivel és döntéshozóival.

Az NKFI Hivatal az érintettek széles körének visszajelzését és ajánlásait is kéri a hazai kutatás-fejlesztés és innováció fejlesztési lehetőségeiről és a finanszírozási rendszer stratégiai irányairól. A stratégiai javaslatokat a kormányzat KFI területhez kapcsolódó szakértői is megvitatják, véleményezik.

A stratégia megújításához egyszerre alkalmaznak az NKFI Hivatal szakértői alulról építkező és felülről lefelé haladó módszertant.

A helyzetelemzés megújítása során a 2013-2017 közötti aktuális változások, és tendenciák elemzése mellett kiemelt figyelmet kapnak a nemzetközi folyamatok, például a globális kihívások megatrendjei és a piacokat jelentősen átalakító, ún. diszruptív technológiák előretörése.

A műhelymunka előzményeként 2016-ban elkészült a magyar kutatási és innovációs rendszer értékelése, a Peer Review, amelyet az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága által a H2020 program Szakpolitika Támogató Eszköz keretein belül nemzetközi szakértőkből álló panel készített.

2017. május végén a tanácsadó testületi véleményekre, a Peer Review következtetéseire, és a hasonló nemzetközi stratégiai példák elemzésére (benchmark), kilenc ország KFI stratégiájának vizsgálatára támaszkodva rögzítették a nemzeti KFI stratégia megújításán dolgozó szakértők a stratégiával kapcsolatos tartalmi és módszertani elvárásokat.

Letölthető előadás: Külföldi KFI stratégiák elemzése – A Nemzeti KFI Stratégia Megújításának megalapozására PDF (709 KB)

A stratégia megújítása során rendszeres a konzultáció az Európai Unió Közös Kutatóközpontjának szakértőivel (Joint Research Centre, JRC). A JRC az Európai Bizottság tudományos szolgáltató szerve és egyben az Unió tudományos és technológiai referencia intézete is.

A várhatóan 2017 végére elkészülő jelentés kitér majd a nemzetközi KFI tendenciák hatásaira, továbbá arra, hogy a stratégiai célkitűzéseket megvalósítandó milyen további eszközökkel lehet ösztönözni a kutatás, a fejlesztés és az innováció versenyképességének javítását. A helyzetelemzés munkaanyagának megvitatását követően, építve a nemzetközi szakértői bázisra és a hazai szereplők válaszaira kerül sor a stratégia célrendszerének megújítására és a szakpolitikai eszközrendszer felülvizsgálatára.”

Forrás:
KFI helyzetelemzés és jövőkép: a nemzeti KFI stratégia megújítása; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2017. október 24.

Késik a háziorvosok kollegiális vezetési rendszerének bevezetése

„Bár a szerda esti Magyar Közlönyben számos, az egészségügyet érintő rendelkezés megjelent, a kollegiális vezetői rendszerről szóló miniszteri rendelet nem volt közöttük.

Az alapellátási törvényt 2015. július 5-én fogadta el a parlamenti többség, ám az ahhoz kapcsolódó rendeletek igen lassan készülnek el. A kollegiális vezetői rendszerről szóló rendeletcsomagot június közepén küldték közigazgatási egyeztetésre az érintett szakmai szervezeteknek és hivataloknak. A MedicalOnline úgy értesült, hogy az erőforrás minisztérium a beérkezett vélemények alapján el is készítette a rendelet végleges szövegét, amit azonban mindmáig nem hagytak jóvá, ezért nem is jelenhetett meg. Mindezt megerősítette lapunknak az egészségügyért felelős államtitkárság is, amely a napokban arról tájékoztatott, hogy „a kollegiális rendszerről szóló előterjesztés elkészült, elfogadásra vár”.

Hogy a miniszteri szintű rendelet hol akadt el – egyes vélemények szerint még a minisztériumban, mások szerint a Miniszterelnökségen –, azt pontosan nem sikerült megtudnunk, azt azonban igen, hogy valamennyi szakmai rendelet erős politikai szűrőn esik át a közelgő országgyűlési választások tükrében.

Pedig talán éppen a kollegiális vezetői rendszer az, amire pozitív várakozással tekint a háziorvosi kar, hiszen számos, jelenleg a rendszert terhelő problémára megoldást remélnek annak bevezetésétől. Évek óta nincs irányító szervezet, amely összefogná és egységesítené a körzetekben folyó munkát, ahogyan olyan sem, amely támogatást nyújtana a háziorvosoknak szakmai kérdésekben, egységesen tájékoztatná a kollégákat az alapellátást érintő változásokról. Az alulról építkező kollegiális rendszer – amely területi, megyei és országos szinten épülne ki – javítaná a betegellátás minőségét azáltal is, hogy az alapellátást összeköti az ellátórendszer különböző szintjeivel, hiszen a megyei vezetőknek többek között az is feladatuk lenne, hogy területükön mediálják a kapcsolatokat a praxisok és a szakellátás között.

A kollegiális vezetői rendszerről szóló rendeletben – ma már úgy tűnik, meglehetősen optimistán – még úgy tervezték, hogy idén augusztus 1-je és szeptember 30-a között választhatják meg a háziorvosok a munkájukat felügyelő és koordináló területi kollegiális vezetőket, míg az országos vezetőt november 1-jén nevezte volna ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bíráló bizottsága. Nyár elején még Ladányi Márta, egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár is úgy fogalmazott, hogy már ősszel szeretnék lebonyolítani a területi és a megyei kollegiális vezetők megválasztását, valamint az országos vezető kinevezését. Igaz, akkor a szakpolitikus úgy vélte, hogy heteken belül kihirdetik a törzskartonokra vonatkozó rendeletet, így a kollégák idén ősszel már a gyakorlatban is találkozhatnak az egységes betegkartonnal. Ehhez képest a vonatkozó szabályozás csak az október 25-ei Magyar Közlönyben jelent meg, és csak jövő év július 1-jétől vezetik be a praxisokban.

Mivel a nyáron nem sikerült életbe léptetni a kollegiális rendszerre vonatkozó szabályokat, így ebben az évben már biztos, hogy az sem valósulhat meg, leghamarabb jövőre választhatnak területi vezetőket a háziorvosok, majd épülhet ki az országos hálózat. Kérdés, hogy mindezek után mikor valósulhat meg az ígért, és szintén a minőségi betegellátást szolgáló új indikátorrendszer.

Bár a kormányzat a kommunikáció szintjén kiemelten kezeli az alapellátást, és az elmúlt három évben 390 ezer forinttal növelte a praxisok finanszírozását, arra mégsem fordít kellő figyelmet, hogy a háziorvosi ellátás a definitív, minőségi gyógyítás irányába fordulhasson, bár a szakpolitika mellett a szakma is egyre inkább ezt szorgalmazza.”

Forrás:
Kollegiális vezetői rendszer: már csak jövőre; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2017. október 27.

Szükség van egy személyre, aki a dél-budai centrumkórház körüli feladatokat koordinálja, a miniszterelnöki megbízott kinevezésével tudatosan a kormány szintjére került ez a feladat

„…Szükség van egy személyre, aki a dél-budai centrumkórház körüli feladatokat koordinálja, a miniszterelnöki megbízott kinevezésével tudatosan a kormány szintjére került ez a feladat – mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter azon a szerdai sajtótájékoztatón, amelyen hivatalosan is bejelentette a Magyar Időknek azt az értesülését, amely szerint a Dél-Budán épülő szuperkórház projekt irányításával Orbán Viktor miniszterelnök a Szent Imre Kórház jelenlegi vezetőjét bízta meg. Mint azt a MedicalOnline a Szent Imre kórházban tartott bejelentésen, ahol a miniszter mellett Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár is megjelent, ám nem szólt – megtudta, a miniszterelnöki biztos kinevezése addig tart, amíg a kormány hivatalban van.

Az Egészséges Budapestért program koncepcióját Cserháti Péter miniszteri biztosként dolgozta ki, ennek köszönhetően a fővárosban minden szereplő tudhatja, hogy milyen kötelezettségei és feladatai vannak az elkövetkező évtizedben – folytatta a miniszter. A koncepció felügyelete, irányítása továbbra is Cserháti feladata, kivéve az új dél-budai kórházzal kapcsolatos ügyeket, amelyeket a kormány most kiemelt ebből a programból, ugyanakkor „az nem kérdés, hogy az orvosszakmai és egyéb együttműködésben nemcsak a miniszteri biztos, hanem a minisztérium és az államtitkárság is áll rendelkezésre” – szögezte le Balog.

Bedros Róbert, akinek miniszterelnöki megbízottként a centrumkórházzal kapcsolatos szaktanácsadás, és az intézmény létrejöttével összefüggő koordináció és egyeztetés a feladata, reumatológus, fizioterápiás-, valamint foglalkozás-egészségügyi szakorvos, egészségügyi közgazdász – sorolta a miniszter. Azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy Bedrosnak másfél évtizedes tapasztalata van kórházvezetőként, hét éve vezeti a Szent Imre Kórházat (igaz, nem minden konfliktus nélkül), amelynek egyetlen fillér adóssága sincs. Mivel ez az intézmény szintén Dél-Budán található, külön is szerencsés, hogy tevékenysége összehangolhatóvá válik az új centruméval, hogy ez sikeres legyen, arra Bedros Róbert személye a biztosíték a miniszter szerint.

Így gondolta ezt Bedros is, aki azt mondta, a zöldmezős beruházással olyan kórház épül, amely a 21. század minden kihívásának megfelelhet mind az infrastruktúra, a betegellátás és az oktatás tekintetében, ezek a feladatok a Szent Imre Kórházban nehezen lettek volna kivitelezhetőek, ahol azonban az ellátotti kör lényegesen magasabb rehabilitációs, vagy műtét előtti és utáni kezelésekhez juthat majd hozzá a későbbiekben.

Minden erőmmel azon leszek, hogy mielőbb megépüljön a főváros legmodernebb és legjobban felszerelt egészségügyi intézménye, ugyanakkor fontos, hogy az a főváros egészségügyi ellátásába is megfelelően integrálódjon – hangsúlyozta Bedros.

Cserháti Péter továbbra is miniszteri biztosként végzi ezt a munkát, a többi, fejlesztésre váró intézménynek – amelyek egyébként sem zöldmezős beruházások – pedig megvan a vezetői gárdája – indokolta Balog Zoltán, hogy miért nem neveznek ki miniszterelnöki megbízottakat a másik két fejlesztésre váró intézmény élére. Arra a felvetésre, hogy milyen szerepet szánnak a Semmelweis Egyetemnek a dél-budai centrum üzemeltetésében – korábban ígéret volt arra, hogy az egyetem kórházaként működik majd – a miniszter úgy reflektált, a miniszterelnöki megbízott feladata, hogy a működési feltételeket úgy rendezze el, hogy az a legjobb legyen a betegek számára, és „ebben az egyetemnek is szánunk szerepet”. Hogy ez milyen konstrukcióban fog megvalósulni, az a projektvezető feladata.

A hierarchia Balog Zoltán szerint egyértelmű: a miniszterelnöki megbízott ugyan a miniszterelnöknek tarozik felelősséggel, de a munkájának irányítása az egészségügyért felelős államtitkárságon keresztül történik, ahogyan az EBP-ért felelős Cserháti Péteré is, a kormány felé pedig az ügyet a miniszter képviseli.

A sajtótájékoztatón elhangzott az is, összesen 25 kórházat és két önálló szakrendelőt érintenek az EBP keretein belül megvalósuló beruházások, ezek közül a legfontosabb a dél-budai centrumkórház ügye, amely zöldmezős beruházásként valósul meg a Dobogón, a több mint 1000 ágyas kórház tervezési feladataira 2,2 milliárd forint áll rendelkezésre.”

Forrás:
Vasmarokban a Dobogó-projekt; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2017. október 25.

Az új béremelések után akár 800 ezer forintot is kereshetnek az orvosok

„Novembertől 100 ezer forinttal emelkedik az orvosok bére, az ápolóké pedig 12 százalékkal – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán péntek este.

Az orvosok már tavaly is kaptak egy 107 ezer forintos béremelést – tette hozzá a szaktárca államtitkára. Míg egy 8 éves gyakorlattal rendelkező orvos 2010-ben 251 ezer forintot keresett, addig 2018-ban 778 ezret. Egy 20 éves gyakorlattal rendelkező orvos pedig 364 ezer helyett 813 ezret. Az ápolók esetében a 7 évvel ezelőtti 148 ezer forint 293 ezerre emelkedik – ismertette Rétvári Bence.”

Forrás:
Rétvári Bence: novembertől 100 ezer forinttal emelkedik az orvosok bérek; Magyar Idők/MTI; 2017. október 27.

Új közigazgatási eljárási törvény: egy kint felejtett KRESZ-tábla, a hiányos közvilágítás, vagy akár az iskolai házirend miatt is perelhetünk majd

„Jövőre pert lehet indítani egy kint felejtett KRESZ-tábla, a hiányos közvilágítás, vagy akár az iskolai házirend miatt is. Januárban ugyanis hatályba lép az új közigazgatási eljárási törvény, ami ilyen ügyekben is lehetővé teszi a bírósági felülvizsgálatát. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint ezzel minden korábbinál szélesebb jogvédelmet kapnak az emberek.

Fizetőparkoló zónahatárt jelző tábla Budapesten, az Ajtósi Dürer soron: a táblát egy útkereszteződésbe tették, így vitatható, hogy a hatálya kiterjed-e a főútról balra, a Városligetbe kanyarodó autókra. A zuglói parkolási társaság értelmezése szerint igen, ezért egymás után büntetik a díjfizetés nélkül várakozó autósokat. Az új szabályok alapján jövőre a megbírságolt autósok akár már egy hasonló, félreérthető jelzés miatt is indíthatnak pert. Sőt, az ország összes, rossz helyen lévő, vagy kint felejtett KRESZ-tábláját meg lehet majd támadni a bíróságon. De perelhető lesz egy intézmény beléptetési rendje, vagy akár az iskolai házirend is. Az új közigazgatási kódex ugyanis lehetővé teszi minden államigazgatási döntés – tehát nemcsak a határozatok, hanem minden cselekmény – bírósági felülvizsgálatát.

A közigazgatási eljárási kódex mellett január elsején az új polgári perrendtartás is hatályba lép, július elsejétől pedig az új büntetőeljárási törvény is érvényes lesz. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint az új kódexek minden korábbinál szélesebb jogvédelmet biztosítanak az állampolgárok számára, így tovább erősítik a jogbiztonságot Magyarországon.

„Az európai színtéren is jól szerepelünk, hiszen az európai igazságügyi eredménytáblában a magyar bírósági ítélkezés polgári ügyszakban Európa élvonalában van” – mondta Handó Tünde…”

Forrás:
Egy kint felejtett tábla miatt is perelhetünk már jövőre; Híradó.hu/MTI; 2017. október 24.

Parragh László szerint a munkaerőpiac belső utánpótlása a közigazgatásban dolgozókból, a közmunkások és a mikrovállalkozások köréből származhat

„A magyar gazdaság munkaerőpiaci tartalékai erősen fogynak, a belső utánpótlás a közigazgatásban dolgozókból, a közmunkások és a mikrovállalkozások köréből származhat, ahol szektoronkét 100-200 ezer fős tartalék rejlik – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek.

A közigazgatás területén politikai döntés kérdése, hogy a területen dolgozók beléphessenek egy másfajta munkaerőpiacra, az éppen csak megélő, önfoglalkoztató mikrovállalkozóknak pedig azért lenne érdemes alkalmazottá válniuk, mert biztos nyugdíjhoz és ellátásokhoz juthatnak – mondta Parragh.

A kamara elnöke nem tartja reális válasznak a munkaerőhiányra a munkaerő importálását. A vállalkozások a jövő kihívásaira automatizálással, innovációval, robottechnika alkalmazásával válaszolnak majd, és az olcsó munkaerőre építő cégek ki fognak hullani a piac rostáján.”

Forrás:
Meglepő kijelentést tett Parragh László; Domokos László; Napi.hu; 2017. október 27.

Adóhatósági adótraffipax – sikeresen működik az új ellenőrzési eszköz

„Szinte nincs olyan vállalkozói közösség, amelyik ne örülne annak, ha az ügyfelek száma napok alatt 228 százalékkal emelkedne. Egyes műkörmösöknél, kozmetikusoknál, masszőröknél nem is olyan régen éppen az adóhatósági adótraffipax időszaka alatt fordult elő ilyesmi: a hivatal előre közölte, mikor ellenőrzi az érintett szolgáltatókat, a legális forgalom pedig éppen abban az egy hétben szökött fel. – Az adótraffipax a világ egyik legegyszerűbb megoldása, a hatása mégis óriási – mondta lapunknak Tamásné Czinege Csilla. A helyettes államtitkár szerint a tavasz óta élő módszer sok százmilliót hozhatott a kincstárnak.

Márciusban vezette be adótraffipax elnevezésű, feketegazdaság elleni megoldását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az adótraffipax tulajdonképpen egy tájékoztatási felület: a hatóság a saját internetes oldalán közzéteszi, mikor, hol és mit ellenőriz a közeli időszakban. – A módszer működési elve meglehetősen egyszerű – nyilatkozta lapunknak a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára.

– Arról van szó – fejtette ki Tamásné Czinege Csilla –, hogy a hivatal bejelenti az akciókat, ezután a revizorok megjelennek a megjelölt helyen és időpontban.
A NAV-osok a legtöbb helyen jórészt rendben találják az ügymenetet; persze előfordulnak olyan esetek, amikor a gazdasági szereplők annak ellenére sem vallják be a forgalmukat vagy nem jelentik be az alkalmazottaikat megfelelően, hogy a hatóság előzőleg nyilvánosan is meghirdeti a razziát.

– A módszer azért kiváló, mert az adótraffipax időszaka alatt rögzített információk összehasonlíthatók a vállalkozó korábbi bevallásaiban szereplő adatokkal, egyben mércéül szolgálhatnak a jövőbeli adatközlések hiánytalanságának ellenőrzéséhez – mondta Tamásné Czinege Csilla. Mindebben pedig hatalmas szerep jut az online pénztárgépek rendszerének: az új típusú kasszák ugyanis rendszeresen közlik a beütött tételeket, és a NAV azonnal gyanút foghat, ha az előre meghirdetett ellenőrzéskor nagyon felszökik, utána pedig érezhetően visszaesik az érintett vállalkozások forgalma.

– Az adótraffipaxban közzétett ellenőrzések idején sok helyen látványosan megemelkedik a bevallott, vagyis a legális bevétel, ezt a szintet pedig a későbbiekben már nem nagyon csökkenthetik a vállalkozások, máskülönben külön, részletekbe menő vizsgálatra számíthatnak – húzta alá a helyettes államtitkár.

A folyamatot, vagyis az adótraf­fipax működését egy nyári ellenőrzés-sorozat tapasztalatait felidézve mutatta be Tamásné Czinege Csilla. A hivatal Pest megyében tartott ágazati szemlét, amelyben egy bizonyos terület szépészeti szolgáltatást nyújtó szereplőit, azaz a helyi fodrászokat, kozmetikusokat, műkörömépítőket és masszőröket keresték fel. A kiválasztott szalonokban és üzletekben a revizorok előre, külön is tájékoztatták a szolgáltatókat, hogy az adóhatóság az elkövetkező időszakban fokozottan figyelemmel kíséri majd a tevékenységüket, ezután a NAV a környéken megkezdte az üzletek forgalmának megfigyelését, dokumentálását.

– Bizonyos hiányosságokra már ekkor fény derült, de a lényeges mozzanatok ezután következtek – mondta a helyettes államtitkár. A revizorok szűkítették a kört, és csak nagyjából egy tucat vállalkozó helyzetét elemezték alaposabban. A különböző időszakok számláinak, bizonylatainak összevetésekor pedig kiderült, hogy igencsak megugrott az érintettek bevallott, legális forgalma abban az egy hétben, amikor a hivatal az üzletek előtt tanyázott. A vendégek száma 228 százalékkal nőtt, a bevétel másfél millió­val volt magasabb. A legnagyobb növekményt a műkörmösöknél és a manikűrösöknél, valamint a masszőröknél tapasztalta a hatóság.

– Ebből is látszik, hogy már a NAV-osok jelenléte is sokakat az adószabályok pontos betartására ösztönöz – mondta Tamásné Czinege Csilla, majd megjegyezte: az adótraffipax forintokban is mérhető eredményt hozott az államkasszának. Tavasz óta több száz milliós többletbevétele keletkezhetett a költségvetésnek az újszerű tájékoztatási rendszer beindítása és az amiatt jogkövető magatartást tanúsító vállalkozások pluszbefizetései nyomán.”

Forrás:
Alaposan ránézett az adóhivatal a műkörömépítők körmére; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2017. október 25.

Két év alatt a felére csökkent az állami hivatalok és háttérintézmények száma

„Két év alatt a felére csökkent az állami hivatalok és háttérintézmények száma, a folyamat november elsején a nyugdíjfolyósító beolvasztásával fejeződik be. A 46 szervezet megszüntetésével nagyjából hétmilliárd forintot spórol meg a közkassza. A hatósági díjak eltörlésével pedig milliárdokat takarított meg a lakosság.

Kevesebb mint egy hét múlva befejeződik az a kormányzati intézkedéssorozat, amely az állami bürokrácia csökkentését tűzte ki célul. – Nagyjából másfél évvel ezelőtt indult meg az államigazgatás nagy horderejű szervezeti átalakítása – emlékeztetett a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. Kovács Zoltán a Magyar Idők kérdésére felelevenítette: 2015 végén még kilencven központi hivatal és költségvetési szervezet működött Magyarországon. Ebből 13 rendvédelmi, nemzetbiztonsági és intézményfenntartó feladatokat látott el, ezek az átalakítás szempontjából nyilván nem jöhettek számításba. A többi annál inkább. – Három lépésben az intézmények mintegy felét megszüntettük vagy beolvasztottuk más szervezetekbe, minisztériumokba – mondta az államtitkár, hozzátéve: a legutolsó és egyben talán legnagyobb jelentőségű átszervezés jövő szerdán ér a végére, november elsején ugyanis az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság beolvad a Magyar Államkincstárba.

– A kormány célja, hogy „a bölcsőtől a koporsóig” lehetőleg minden költségvetési kifizetés, így a nyugdíjak kifizetése is az államkincstáron keresztül történjen meg – mondta Kovács Zoltán, majd megemlítette: a kincstár már most is több millió ügyletet intéz el minden egyes hónapban.

Az államtitkár arra is kitért, milyen eredményeket hozhat a különféle intézmények összevonása. A 46 szervezet megszüntetésével nagyjából hétmilliárd forint megtakarítást ér el a közkassza. – Ennél is fontosabb, hogy a közigazgatás munkája bizonyos tekintetben egyszerűbb lett, kevesebb hivatallal kell az állampolgároknak kapcsolatba kerülniük, s az eljárási szabályok is változtak, így pedig felgyorsult az ügymenet – fogalmazott Kovács Zoltán. A változtatások révén remélhetőleg mindenki könnyebben intézheti ügyeit. – Fontos az is – tette hozzá –, hogy a járási hivatalok rendszerét megerősítettük, az utóbbi időben több mint kilencszáz ügykör került a könnyen elérhető kirendeltségekhez. Az ügyfelek így a lakhelyükhöz közel, a korábbinál jóval egyszerűbben végezhetik el a hivatalos teendőiket.

– A szervezeti átalakítások mellett változást hozott a közigazgatás munkájában az állami rezsicsökkentés is – jegyezte meg az államtitkár. A program keretében a kormányzat a tavalyi esztendő elején 21 hatósági díjat szüntetett meg, ennek nyomán több mint 3,5 millió eljárásért nem kellett illetéket vagy díjat fizetniük az állampolgároknak és vállalkozóknak. Tavaly ingyenes lett sok más mellett a személyi igazolvány és a lakcímkártya kiállítása, de – mint a minisztériumi vezető fogalmazott – kiemelt figyelmet kaptak a fiatalok, a nagycsaládosok, a fogyatékkal élők és a vállalkozások. Így költségmentessé tették a felsőoktatási felvételit, akárcsak az első jogosítvány és a diákigazolvány kiállítását is. Eközben az adóigazolások kiadásával és egyes cégeljárással kapcsolatos illetékek megszüntetése a gazdasági szereplők dolgát könnyítette meg.

– Ezekkel a változtatásokkal nagyjából tízmilliárd forintot takarítottak meg az érintettek – mondta Kovács Zoltán. Az állami rezsicsökkentés idén is folytatódott: márciusban újabb húsz hatósági eljárás díja szűnt meg, ezzel évente újabb három-négymilliárd forinttal enyhültek az állampolgárok és a gazdasági szereplők anyagi terhei. A kis- és közepes vállalkozások számára a cégalapítással járó költségek csökkentése, a magánszemélyeknek pedig például a tulajdoni lap ingyenes lekérdezése jelenthet könnyebbséget. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a megszűnésre ítélt díjakat, illetékeket a kormányzat lakossági konzultáció után, az ügyfelek véleménye alapján választotta ki.”

Forrás:
Több millió igazolványt állítottak ki ingyen; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2017. október 26.

Közigazgatási, politikai informatika

Mesterségesintelligencia-ügyi államminisztert neveztek ki az Egyesült Arab Emírségekben

„Mohamed bin Rasid al-Maktum sejk kormányfő a 27 éves Omar bin Szultán al-Olamát nevezte ki államminiszternek [mármint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tevékenységért felelős államminiszternek] a csütörtökön végrehajtott kormányátalakításkor.

A következő globális hullám a mesterséges intelligencia. A legjobban felkészült ország akarunk lenni e téren – írta Twitter-üzenetében a kormányfő. Hozzátette, új kormánya jól tükrözi azt, hogy hazája a szakértelemre, a tudományokra és a technológiára” összpontosít.

A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy két új terület, a magas szintű kutatások és az élelmiszerbiztonság élére női államminisztereket nevez ki, előbbi feladata lesz egy Egyesült Arab Emírségek Mars-missziójának vezetése. Az öbölmenti állam néhány hónapja jelentette be, hogy 2021-ben űrhajót akar eljuttatni a Marsra.”
A kormányban nem ez az egyetlen kissé szokatlan poszt, mert van boldogságügyi miniszter is, de van jövőügyi vezető is. Mielőtt esetleg mosolyognánk ezen, vagy egyenesen élcelődnénk, vegyük figyelembe a következőket:
Az országnak van stratégiája a mesterséges intelligencia területén: UAE Strategy for Artificial Intelligence, részben a digitális kormányzati törekvések részeként.
Egyben ez a stratégia része a most indított ötven évre szóló nemzeti tervnek, UAE Centennial 2071, amely az állam alapításának 100. évfordulójára fogalmaz meg ambíciózus célokat.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia minisztériumot hoztak létre; Index.hu/MTI; 2017. október 20. Az index.hu/MTI rosszul értelmezi az eredeti hírt: nem minisztériumot hoztak létre, hanem államminisztert neveztek ki (kormánytag, minisztérium nélkül).
Lásd még: UAE appoints first Minister for Artificial Intelligence; ArabianBusiness.com; 2017. október 19.
UAE Strategy for Artificial Intelligence to drive growth in the country; Khaleej Times; 2017. október 16.
Future; The Official Portal of the UAE Government

Informatika, távközlés, technika

Közel 300 elektromosautó-töltő pontot kíván jövő májusig nyitni Magyarországon az E-Mobi Nonprofit Kft.

„Közel 300 elektromosautó-töltő pontot kíván jövő májusig nyitni Magyarországon az E-Mobi Nonprofit Kft., de jól halad a többi piaci szereplő is: az MVM Partner töltőállomásai tegnap gyarapodtak új egységgel, számuk már közelít a százhoz.

A jövő év májusáig közel háromszáz elektromos­autó-­töltő pontot kíván megnyitni az országban az e-Mobi Nonprofit Kft., amely a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) támogatásával dolgozik azon, hogy e-töltés szempontjából átjárhatóvá váljon az ország. A Világgazdaság információi szerint a társaság négy nagy csomagban kívánja telepíteni a berendezéseket. A megyei jogú városokban ötven töltőhely létesül, ezek mindegyike 22 kilowattos (kW) lesz. A következő negyven, hasonló töltőt turisztikai helyszínek kapják: a Balaton és a Fertő tó térsége, illetve Tokaj. További negyven töltőt helyez el az e-Mobi kormányhivatalok közelében, főként megyei és járási hivatalok mellett. Végül az autópályák mentén húsz, 50 kW-os berendezést helyez üzembe. Ez utóbbiak egyenáramúak (DC) lesznek, míg az összes előbbi váltóáramú (AC). (Az említett háromszáz töltőpont úgy áll rendelkezésre, hogy egy berendezésen több csatlakozó is lehet.)

A töltők gyártására kiírt közbeszerzési pályázat már lezárult. Az 50 kW-os egységeket az Elektromotive Hungária Kft. és a francia DBT konzorciuma gyártja, a 20 kW-osokat pedig a T-Systems Magyarország. Az e-Mobi sikeresen lebonyolította azt a pályázatot is, amelyben hetvenöt önkormányzat kap töltőnként másfél millió forintos támogatást, összesen 273 töltőpont kialakításához. Mivel jelenleg százhetven nyilvános töltőpont van az országban, ezek száma a fentiekkel jövő májusig megközelíti az ötszázat. Az e-Mobi egyébként szeptemberben nyitotta meg első egységét, Vácott.

A társaság jó ütemben halad az érintett magyarországi piac fejlesztésével. Évi száz elektromos autó közbeszerzését kell például lebonyolítania az állami szerveknek és háttérintézményeiknek, amelyek a járművekhez kedvezménnyel vagy ingyen jutnak hozzá. Ám úgy tudjuk, hogy az idei tétel csak körülbelül nyolcvan autó lesz. A szállításukra kiírt közbeszerzési pályázat azonban sikeres volt, a gyártás már tart.

Míg ma jellemzően vállalati flottaként vásárolnak e-autót, e hozzáállás tíz-tizenöt év múlva az átlagemberek körében is általános lehet. Egyes vélemények szerint az is az áresés irányába hat, hogy – már több éve kifejlesztett technológiáról lévén szó – az e-autók most túlárazottak. Ennek azonban ellentmond – hívta fel a Világgazdaság figyelmét egy szakértő –, hogy a meglévő típusok nem eredetileg is elektromosnak tervezett járművek, hanem a hagyományos modellek átalakított változatai, a kifejezetten elektromos autózásra való járművek kifejlesztése pedig még tart. Egy ilyen kocsi az áram visszatáplálása miatt egészen más. Sokkal bonyolultabb például az alváza is, az önvezető autók terjedése miatt pedig új képességei is lesznek.

Áraikat egyelőre magasan tartja a tömegtermelés hiánya, és fontos, hogy még nincs az ilyen gépjárműveknek másodlagos piacuk, de alkatrész-utánpótlásuk sem. Előtte vagyunk továbbá a lítium­-ionos akkumulátorok sorozatgyártása költséges beindításának is. Ám a fejlesztéseket gyorsítja, hogy a hagyományos autógyártókat nagy környezetszennyezési bírságok sújtják, ami versenyelőnyt jelent az e-autók bírságtól nem szenvedő gyártóinak. Közben a piaci szereplők már évek óta nyitják sorra elektromos töltőiket, a területre 2012-ben belépő MVM Partner egységeinek száma már megközelíti a százat. A társaság tegnap a kecskeméti Four Points by Sheraton szálloda parkolójában is átadott egy villámtöltőt, amely valamennyi alkalmas autótípust képes kiszolgálni, így az első Magyarország délkeleti térségében. A berendezéssel 20-30 perc alatt érhető el a 80-100 százalékos töltési szint. Háromféle csatlakozótípusa van, és egyszerre két e-jármű töltésére alkalmas: az egyiket egyenáramú (44 kW DC), a másikat váltóáramú (legfeljebb 43 kW AC) töltéssel képes kiszolgálni. A parkolóra vonatkozó általános hotelszabályzat szerint vehető igénybe.”

Forrás:
Beteríti e-töltőkkel hazánkat az E-Mobi; B. Horváth Lilla; Világgazdaság; 2017. október 26.
Lásd még: Villámtöltő létesült az MVM Partner Zrt. és a Four Points by Sheraton Kecskemét Hotel és Konferenciaközpont közös fejlesztésének eredményeként; MVM Partner; 2017. október 25.

Hármas forradalom a gépjárművek világában

„Egy egész, autóiparban töltött karriert a háta mögött tudva, Guillaume Devauchelle, a Valeo innovációs vezetője, tökéletes helyzetben van, hogy az iparágban bekövetkező változásokat elemezze. Most elmondta, mi történik egy hármas, vagyis az elektromos autókat, az önvezetést és az új mobilitási szolgáltatásokat érintő forradalom esetén.

A hármas forradalom az autóiparban azért jöhet létre, mert egyrészt jelenleg félúton vagyunk a villanymeghajtás irányába, másrészt alakul egy önvezető és összekapcsolt technológiánk, harmadsorban pedig olyan mobilitási megoldások is fejlődnek, amelyek új üzleti és használati modelleket hoznak. Mindezek hatására a járművekben minden egyes alkatrésznek meg kell változnia. Példának okáért most lapátok tisztítják a szélvédőt, hogy kilásson a sofőr, holnap viszont már a kamerát, a radart, az érzékelőt kell tisztán tartani. Ma a világítás még a vezetőt támogatja, holnap viszont már az önvezető technológiát. Ha egy gyalogos szeretne átmenni a zebrán, ma a sofőr szemkontaktussal jelez neki, egy önvezető autó fényjelekkel teszi majd meg ugyanezt, véli Guillaume Devauchelle, a Valeo innovációs vezetője.

– Az önvezetés nem fejlődés, hanem maga a forradalom, mely lépésről lépésre halad: magába foglalja a mérnöki képességek keverékék, az emberek hozzáállását a technológia iránt és a vezetési kultúrát.

Guillaume Devauchelle elmondta, szerinte 2021-re elérhető a teljes mértékben önvezető járművek szériagyártása, ám így is a technológiai kettősség lesz jellemző. Lesznek ötös szintű, teljesen automata, sofőr nélküli ingajáratok, melyek meghatározott körülmények között meghatározott végpontokat kiszolgálva fognak közlekedni, és lesznek a személyautók, amelyek teljesen automatán parkolnak, illetve forgalmi dugókban és autópályákon is önvezető üzemmódban közlekednek majd. Zsúfoltabb, városi terepen ugyanakkor az önvezetés csak félig bontakozhat majd ki.

A Valeo már több mint 10 millió autó számára gyártott fél-önvezető parkolási rendszereket, tehát ez a technológia a vállalat számára már korántsem a jövőt képviseli. Hogy mi kell egy ilyen versenyképes vállalkozás fenntartásához? Devauchelle szerint a tehetség számít leginkább, nem pedig a csapat mérete, így egy kisvállalkozás is bármikor a legnagyobb konkurenciává válhat.

A szakember a mesterséges intelligenciáról is nyilatkozott, szerinte az szükséges az önvezető technológiákhoz, ezért is vásárolta fel a Valeo a CloudMade mesterséges intelligenciákkal foglalkozó startup 50 százalékát, továbbá indította el első globális MI [mesterséges intelligencia] kutatóközpontját. Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos legyen az emberek számára, egyben el is fogadjuk az önvezető technológiákat, komoly figyelmet kell áldozni az adatelemzésnek és -feldologzásnak. Pontos érzékelésre van szükség, így nem csak a kamerákra, hanem ezeken kívül lidarokra és radarokra is szükség van.

– Az autónak úgy kell viselkednie, mint egy sofőrnek, nem pedig mint egy robotnak, zárta gondolatait Devauchelle.”

Forrás:
Valeo-vezető: hármas forradalom zajlik az autóiparban; Autopro.hu; 2017. október 26.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális pénzek – konferencia a Corvinuson

„A Budapesti Corvinus Egyetem MNB Tanszéke ezúton tisztelettel meghívja Önt a Tanszék első saját szervezésű Konferenciájára, melynek témája a Digitális pénzek szerepe a pénzügyi infrastruktúrában. A rendezvény támogatója a Magyar Nemzeti Bank.

// PROGRAM
8:15 – 9:00 REGISZTRÁCIÓ

/1./ BEVEZETŐ
09:00 – 09:05 Ünnepélyes köszöntő
Palotai Dániel, ügyvezető igazgató, Magyar Nemzeti Bank

09:05 – 09:10 Nyitó gondolatok
Lehmann Kristóf, tanszékvezető, BCE – MNB Tanszék

/2./ DIGITÁLIS PÉNZEK LEHETSÉGES SZEREPE A JEGYBANKI PÉNZÜGYI INFRASTRUKTÚRÁBAN
09:10 –09:40 A jegybank által kibocsátott digitális pénzek makroökonómiája
Michael Kumhof, szenior kutatási tanácsadó, Bank of England

09:40 – 10:05 Digitális jegybankpénz a fizetés rendszer szemszögéből
Bartha Lajos, igazgató, Magyar Nemzeti Bank

10:05 – 10:30 Digitális jegybankpénz hatása a pénzteremtésre
Szabó Gergely, közgazdasági kutatási szakértő, Magyar Nemzeti Bank

10:30 – 11:00 KÁVÉSZÜNET

/3./ VIRTUÁLIS PÉNZEK
11:00 – 11:25 Blokklánc, megosztott főkönyv és virtuális pénzek működése
Kuthy Antal, vezérigazgató és tulajdonos, E-Group

11:25 – 11:50 Bitcoin, Ethereum, Riplle és más virtuális pénzek a gyakorlatban, piacok, trendek
Ken Lo, társalapító és vezérigazgató, ANX International

11:50 – 12:15 Virtuális pénzek: a Cseh Nemzeti Bank véleménye és tapasztalata
Michal Vodrazka, igazgató, Cseh Nemzeti Bank

/4./ ZÁRÁS
12:45 – 12:50 Záró gondolatok
Palotai Dániel, ügyvezető igazgató, Magyar Nemzeti Bank
12:50 – 14:00 ÁLLÓFOGADÁS

// IDŐPONT & HELYSZÍN
2017. november 6. (hétfő) 9:00 – 14:00 óra
Budapest Bálna (1093 Budapest, Fővám tér 10-12.)

// REGISZTRÁCIÓ
A konferencián való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az alábbi linken lehet: http://goo.gl/2gHkAt

A konferencia nyelve angol.

További információ: www.facebook.com/BCE.MNB

Az MNB Tanszék a beléptetés és a változtatás jogát fenntartja.”

Forrás:
Digitális pénzek – konferencia a Corvinuson; Facebook; 2017. október

Üzemanyagként számítják majd az autóáramot

„Különös átalakuláson megy át az áram, amikor áthalad az e-töltőn: jogi értelemben villamosenergia-termékből üzemanyagtermékké változik.
A Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) az év végéig elkészül a magyarországi elektromobilitást szabályozó átfogó törvény tervezete, ezt követi a társadalmi egyeztetés és a szükséges végrehajtási rendeletek megfogalmazása – értesült a Világgazdaság. A területen már eddig is láttak napvilágot jogszabályok, de még messze nem teljes körűek, csak salátajelleggel találhatók meg például az áramtörvényben, a Jedlik Ányos-tervben vagy a parkolás szabályozásában. Ezek alapján még nem indulhat meg a szolgáltatás.

Az NGM-ben készülő törvény életbeléptetésével Magyarország az uniós direktíváknak tesz eleget. Definiálja például a szükséges fogalmakat, meghatározza az állami, illetve önkormányzati jogköröket és kötelezettségeket. A direktíva fő elvárása az, hogy átlátható és átjárható, összehasonlítható legyen az idő-, illetve a mennyiségalapú töltés elszámolása. Arra azonban nem tér ki, hogy az e-autók áramának értékesítését hogyan kell fizetős, kereskedelmi szolgáltatássá tenni. Azon a néhány helyen, ahol a töltésért pénzt kérnek, az eladók egy kiskaput használnak: becsomagolják az áram árát a parkolási díjba. Kiskapu az is, amikor az otthoni töltés árát az egyetemes szolgáltatási tarifával fizetteti meg a szolgáltató. Ezek egyelőre, az elektromos autózás kibontakozása kezdetén még megengedhetők, később nyilván nem lesz rájuk mód.

Például azért nem, mert amint áthalad a villamos energia az e-töltőponton, jogi értelemben villamosenergia-termékből üzemanyagtermékké változik – magyarázta forrásunk. Külön mérőre, külön elszámolásra, külön szolgáltatóra lesz szükség, amely persze lehet azonos a meglévő áramszolgáltatóval, de másként kell elszámolni vele. Egyébként is kérdéses, hogy valaki üzemanyagként hozzájuthasson-e olyan, a piaci kilengéseket kiszűrő, védett ellátást nyújtó termékhez, amelyet eredetileg a háztartásoknak szántak. Az sem tűnik hosszú távon életképesnek, hogy valaki otthon, a saját pénzéből töltse a vállalati autót. Hasonló szempontok miatt a következő években további egyeztetésre, jogszabálycsiszolásra, ma még meglévő kiskapuk becsukására lesz szükség az e-mobilitás területén. Sok múlik azon is, hogy az állam milyen eszközökkel kívánja ösztönözni az elektromobilitást. Az viszont már eldőlt az NGM-ben – tudtuk meg –, hogy a villamos energia értékesítésétől elkülönülő iparág lesz az áram mint üzemanyag forgalmazása.”

Forrás:
Külön termékké válik az autóáram; B. Horváth Lilla; Világgazdaság; 2017. október 25.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 30.

KATALÁN VÁLSÁG – NAPRÓL NAPRA
Fordulat a digitális diplomáciai offenzívában
Nem csitul a katalóniai válság, sőt. Múlt pénteken a Katalán Parlament bejelentette a függetlenséget. Válaszul Madrid megszavazta a katalán kormány felfüggesztését, majd szombaton a tartomány autonómiája került hasonló sorsra. A független Katalán Köztársaság léte nem kis mértékben a külföld elismerésén múlhat, ezért szakértőink – az önállóság deklarálásával párhuzamosan – az elszakadás pártiak diplomáciai offenzívájának erősödésével számoltak. A valóság azonban rácáfolt erre. A korábban kifejezetten proaktív, a korszerű infotechnikát ügyesen alkalmazó, a közösségi médiumok használatára fókuszáló függetlenségi erők kommunikációs lendülete éppen hogy megtorpanni látszott a hétvégén. A digitális diplomáciai kampányt szervező DIPLOCAT (Katalónia Közdiplomáciai Tanácsa) nevű szervezet központi webhelye napok óta nem frissült, és Facebook oldalukon is több napos információk sorakoznak az élen. Még feltűnőbb a korábban előszeretettel használt Twitter-fiókok inaktivitása: sem az @Diplocat, sem pedig a kifejezetten a külföld tájékoztatását megcélzó @ThisIsCatalonia nem frissült péntek este óta. A katalán külképviseletek – amelyeknek nyilvánvalóan kulcsszerepet szántak a külföld elismerésének megszerzésében – Twitter-fiókjai hasonló képet mutatnak: talán a legaktívabb a katalán kormány Észak-Amerikai Delegációjának mikroblogja (két napos hírekkel), mögötte kullog a Nagy-Britanniai Delegáció Twitter-fiókja, a különösen fontosnak tartott Európai Uniós Delegáció viszont péntek óta nem adott közre friss hírt.
Miközben az elszakadás pártiak nem hogy erősítették volna digitális diplomáciai jelenlétüket, a spanyol egység pártját fogók – figyelemre méltó fizikai demonstrációikkal párhuzamosan – a kibertérben is „átvették a szót”. A Katalán Civil Társadalom (SCC) nevű, a spanyol egységért kiálló szervezet Barcelonában 300 ezres tömeget vitt az utcára szombaton, és hasonló elánnal igyekezett „elfoglalni” a digitális tereket is. Különösen erős kampányba kezdtek a legfontosabb közösségi médiumnak tekintett Twitteren, és hasonlóan aktív az eseményekről, álláspontokról szinte percről percre tudósító Facebook oldaluk is. Dedikált YouTube csatonájukon egymás után sorakoznak a néhány óránál nem régebbi video felvételek. A posztok többsége angol nyelvű is, egyértelműen utalva a nemzetközi célközönségre.
http://www.cataloniavotes.eu/en/
https://www.facebook.com/catalonia.votes
https://twitter.com/Diplocat
https://twitter.com/ThIsCatalonia
https://twitter.com/delgovusa
https://twitter.com/delgovuk
https://twitter.com/delgoveu
https://www.facebook.com/societatcc
https://twitter.com/societatcc
https://www.youtube.com/channel/UCF1IKu8D4UQVMEY0CmcpANw

„Hamarosan Baszkföld is önálló állam lesz.” – üzente a világnak Twitter-fiókján át a baszk függetlenség párti koalíció parlamenti szóvivője
Maddalena Iriarte, a Baszk Parlament nacionalista, függetlenség párti erőit tömörítő EH Bildu szövetség parlamenti szóvivője Twitter-fiókján keresztül üzent a világnak: „Ne legyenek kétségeink. Baszkföld is független állam lesz. Méghozzá hamarosan.” A nemzetközi közvélemény formálására előszeretettel használt digitális diplomáciai eszközön felröppentett hír – egyelőre – nem tűnik komoly fenyegetésnek. Az események azonban, egyfajta dominó-elv alapján, egyik pillanatról a másikra vehetnek radikális fordulatot. Ne feledjük azt sem: az EH Bildu-t egyszer már törvényen kívül helyezte a spanyol Legfelsőbb Bíróság, az ETA baszk szeparatista terrorszervezethez fűződő állítólagos kapcsolataik miatt. És ez utóbbiak véresen komolyan gondolták annak idején a tartomány önállósodását.
Bildu dice al PP que „Euskal Herria también será un Estado independiente en breve”; Público; 2017. október 22.

A 15 legfontosabb mobilalkalmazás Kínában
Ha valakinek voltak kétségei, hogy érdemes-e Kínára figyelni, annak minden kétségét eloszlatta a Kínai Kommunista Párt múlt héten megtartott 19. Kongresszusa. Az ázsiai óriás immár elérkezettnek látta az időt, hogy előlépjen a történelem árnyékából, és bejelentkezzen a világ vezető szerepéért folyó harcba. A XXI. század diplomatái ugyanakkor mind nagyobb szerepet szánnak a külföldi közvéleményekkel folytatott kétoldalú párbeszédben a rohamosan fejlődő IT-eszköztárra, és a közösségi médiumok népszerű csatornáira. Azonban, mint múlt heti összeállításunkban rávilágítottunk, éppen Kína esetében van ezzel „egy kis bökkenő”. Nevezetesen az, hogy a jól ismert, és a nyugati világ külügyi szakemberei, diplomatái által mind szélesebb körben használt közösségi eszközök, a Facebook, a Twitter, a Snapchat, az Instagram, vagy a Youtube Kínában gyakorlatilag használhatatlan. Ha a nyugati külügyminisztériumok szakemberei és háttérszakértői átfogó, részletes információhoz akarnak jutni a feltörekvő nagyhatalomról, illetve ha a külképviseletek diplomatái tájékoztatni, befolyásolni szeretnék a kínai közvéleményt, akkor alaposan meg kell ismerkedniük az ottani közösségi média ökoszisztémával. Mert eszköz bőségesen rendelkezésre áll ott is, a legkülönfélébb funkciókra. Most egy rövid összeállításban a 15 legfontosabb közösségi média alkalmazást szeretnénk bemutatni. Fókuszban – hiszen a digitális diplomácia számára ez a leglényegesebb funkció – természetesen a legelterjedtebb kommunikációs alkalmazás, a WeChat áll, de megemlékezünk az élet más területén használható fontosabb applikációkról is.
The Top 15 Apps You Need for Living in China; Masha Borak; The Beijinger; 2017. október 27.

A nyugat-balkáni államok és a digitális diplomácia
Ahogy összeállításainkban gyakran említjük magunk is: a közösségi médiumokra épülő, közvetlen és széles elérésű „új párbeszéd” a digitális diplomácia talán legfontosabb, de mindenképpen legelterjedtebb dimenziója. Miközben a Nyugat-Balkán társadalmait is mind jobban utoléri a (döntően mobil eszközökhöz kapcsolódó) közösségi média használat forradalma, ezt ma még egyértelmű kettősség jellemzi. Miközben a közösségi média használata jó ütemben növekszik, a térség államai továbbra is jelentős „átláthatósági deficittel” küzdenek. Ez nyilvánvaló ellentmondást szül: a közösségi média egyfelől a nyitottság kultúráját hordozza, másfelől az állami szervezetek erős tartózkodással viszonyulnak ehhez az újfajta nyíltsághoz. Jól tükröződik ez a helyzet a világ külügyi szervezeteit rangsoroló Digitális diplomácia alkalmazási felmérés listáin. A legutóbbi, 210 külügyi apparátust átvilágító tavalyi adatsorban Szerbia, a digitális diplomácia alkalmazása szempontjából, csupán a 94. helyet érte el. Még gyengébben teljesített Macedónia (118. hely), illetve Bosznia-Hercegovina (141. helyezés), nem is beszélve a 144. helyet megszerző Montenegróról. Érdekességként megemlítjük: Albánia ugyanakkor lényegesen jobb mutatókat hoz, 43. helyen szerepelve a digitális diplomáciai eszközök alkalmazása szempontjából, és Koszovó is figyelemre méltó, a maga 71. helyezésével.
Szerbia külügyi apparátusa jelenleg nem rendelkezik átfogó digitális diplomáciai stratégiával, és ennek megfelelően esetleges a közösségi média csatornák használata is. A Minisztérium például nem rendelkezik hivatalos Twitter-fiókkal, miközben az országban akkreditált külképviseletek ma már napi kommunikációra használják ezt a fontos közösségi média eszközt. Lényegében hasonló a helyzet Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban. Ezzel ellentétben az albán, a koszovói és a macedón külügy komoly súlyt fektet a közösségi média jelenlét kiépítésére, és a Twitter-használatuk egyértelműen figyelemre méltó.
Do Western Balkans States engage in digital diplomacy?; Vuk Velebit; European Western Balkans; 2017. október 25.

A világhírű sztárszakács örményországi körútján Karabahba is ellátogatott – az azeri külügyi szóvivő Twitteren-adta közre tiltakozását
A neves szakács, az amerikai Anthony Bourdain, aki a világot járó, országok és tájak gasztronómiáját bemutató tévésorozataival vált híressé, most Örményországban forgatta legújabb műsorát a CNN tévétársaság számára. A helyi ételkülönlegességek feltárása során Bourdain, örmény kísérőivel ellátogatott Hegyi-Karabah néhány településére is. Élményeiről nagy lelkesedéssel adott számot Twitter-fiókján át, de az Instagramján is megosztott néhány további felvételt.
Az epizódra azonnal reagált az azeri Külügyminisztérium: Hikmet Hajiyev külügyi szóvivő stílszerű módon, Twitter-üzenetben fogalmazta meg országa tiltakozását. Mint köztudott Hegyi-Karabah egy csupán három ország által elismert „kvázi-állam”, hivatalosan Azerbajdzsán részének számít. Az eset jól példázza azt, hogy a digitális diplomácia koránt sem csupán a hagyományos diplomáciai gyakorlat valamiféle „számítástechnikával modernizált” változata. Paradigmaváltó jellegét jól jelzi, hogy
* merőben újfajta csatornákat alkalmaz (pl. Twitter, Instagram, televízió)
* merőben más, „nem hivatalos” szereplők vesznek benne részt (pl. egy tévés híresség)
* és merőben újfajta területekre terjeszti ki a diplomácia működési terét (pl. a gasztrónimia).
Celebrity Chef Bourdain Visits Armenia, Karabah, Probably Not Azerbaijan; Joshua Kucera; Eurasianet.org; 2017. október 24.
Hikmet Hajiyev

SZAKMAI MŰHELYEK – A diplomácia jövője konferencia, Málta 2017.11.17-18.
A digitális diplomáciai képzés egyik nemzetközi műhelyének számító DiploFoundation fennállása 25 éves jubileumát ünnepi konferenciával kívánja emlékezetessé tenni. A két napos munkaprogram az alábbi fő témákat járja majd körbe:
Hogyan érinti a digitalizáció az alapvető diplomáciai funkciókat?
Az Internet a globális politika élvonalában
On-line tanulás: divat és valóság
Új technológiák: felkészíteni a diplomatákat a 2030-as évtizedre
Meglovagolni az új technológiákat: trendek és gyakorlati alkalmazások
A rendezvényre Máltán kerül sor. További részletek és jelentkezés:
https://15years.diplomacy.edu/

Összeállította: Nyáry Gábor

Szakirodalom

Költségvetési Tanács-Magyar Közgazdasági Társaság Szakmai Konferencia

„Teltházas konferencián, több mint százfős szakmai közönség előtt mutatták be a gazdaságkutatók a Költségvetési Tanács (KT) számára készített háttértanulmányokat a Magyar Közgazdasági Társaság és KT Titkárságának közös konferenciáján, 2017. október 12-én Budapesten, a Kossuth Klubban. Az előadások és a háttértanulmányok letölthetők a honlapunkon.

A tanácskozás előadói között ott volt többek között Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke; Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese; György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza és Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója is. A konferencia levezető elnöke Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, az MKT örökös tiszteletbeli elnöke volt.

Letölthető előadások (pdf):

Háttértanulmányok (pdf):

”

Forrás:
MKT-KT konferencia: letölthető előadások; Magyar Közgazdasági Társaság; 2017. október 12.

A Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga az adózás rendjéről

„A Kormány T/17994.számon benyújtotta az adózás rendjéről szólótörvényjavaslatát, melynek elfogadása esetén új jogszabály születik, hatályon kívül helyezve a 2003. évi XCII. törvényt. Az új törvény egyik fő célja ügyfélbarát adóigazgatási rendszer feltételeinek megteremtése.”

Forrás:
Az adózás rendje; Képviselői Információs Szolgálat; infojegyzet, 2017/76.; 2017. október 27. (pdf)

A Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga az adóhatósági végrehajtásról

„A Kormány T/17782. számon benyújtotta az adóhatósági végrehatásról szóló törvényjavaslatát, mely szorosan illeszkedik az adózás rendjéről szóló új törvény módosításaiba. Az törvényjavaslat szándéka szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtási tevékenysége kiszélesedik, és az adók módjára behajtandó köztartozásokon kívül a közigazgatási végrehajtási tevékenység is a feladat és hatáskörébe fog tartozni.”

Forrás:
Adóhatósági végrehajtás; Képviselői Információs Szolgálat; infojegyzet, 2017/74.; 2017. október 13. (pdf)

MNB Versenyképességi jelentés

„A Versenyképességi jelentés célja, hogy átfogó és objektív képet adjon Magyarország versenyképességéről. A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban jelentette meg a Versenyképesség és növekedés című könyvet a hazai versenyképességi folyamatok elemzése és a továbblépési lehetőségek feltárása céljából. A Versenyképességi jelentés a könyvben lefektetett elvek és javaslatok mentén vizsgálja és értékeli hazánk versenyképességi pozícióját. A kiadvány olyan dimenziókat is részletesen vizsgál – például a termelékenység, az emberi erőforrás mennyisége és minősége, a technológiai felkészültség, a szabályozói környezet, a vállalkozói attitűd, vagy a finanszírozási lehetőségek –, amelyek a jegybank hagyományos makrogazdasági elemzéseiben általában kevésbé kerülnek fókuszba, noha meghatározó szereppel bírnak a gazdasági folyamatok alakulása szempontjából. A versenyképesség értékelése céljából több mint 100 mutatót használunk, amelyek több mint 90 százalékban objektív indikátorok.

A jegybank számára azért szükséges a versenyképességi tényezők elemzése, mert azok meghatározzák a gazdaság hosszú távú növekedési lehetőségeit, amelyek visszahatnak a jelenbeli folyamatokra is. Ezek az alapvetően strukturális jellegű területek és tényezők közép- és hosszú távon egyaránt befolyásolják a gazdasági szereplők fogyasztási, megtakarítási és beruházási döntéseit, a gazdaság potenciális növekedését, a pénzügyi egyensúlyt és mindezeken keresztül az elvárt hozamokat, az árszínvonalat és az inflációt is.

Az elmúlt években Magyarországon kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági alapok, de jelentésünk megerősíti a nemzetközi felmérések eredményét, hogy ennek javítása érdekében további lépésekre van szükség. Megtörtént a foglalkoztatási fordulat, a következő fázisban a termelékenység – elsősorban a kkv-k körében történő – növelését, a bérfelzárkóztatást és a munkaerő-tartalék felszabadítását kell célul kitűzni, amelyekhez többek között az atipikus foglalkoztatási formák bővítése és az állami hatékonyság növelése járulhatnak hozzá. A nemzetgazdasági termelékenység növeléséhez az állam elsősorban támogató üzleti és szabályozói környezet kialakításával, a vállalkozások és a munkára rakódó terhek további mérséklésével, valamint az állami bürokrácia csökkentésével járulhat hozzá. A vállalatok finanszírozási lehetőségei számottevően javultak az elmúlt években, de előrelépésre van szükség a bankrendszeri hatékonyság, a működési költségek valamint a digitalizáció területén is.

A magyar gazdaság számára a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló humán tőke biztosítása jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Az oktatásban verseny- és piacképes tudást szükséges átadni, amelyek az alapkészségek (beleértve az idegennyelv és számítástechnikai ismereteket, valamint a pénzügyi és vállalkozói alapismereteket) fokozottabb fejlesztését, valamint az élethosszig tartó tanulás és a változó piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás képességét célozzák. Az egészségügy területén a szűken vett finanszírozási kérdéseken túlmutató reformok szükségesek az ellátás minőségének javításához. Hatékonyan javíthatja az egészségügyi állapotot és az egészségesen eltöltött életévek számát, ha nagyobb hangsúlyt kap a prevenció, például az egészséges életmód ösztönzésén és az elhízás megelőzésén keresztül.

A jelentés továbbá nyomon követi a Versenyképesség és növekedés című jegybanki kötetben megfogalmazott irányok és javaslatok megvalósulását. Értékelésünk szerint a könyvben tett 50 javaslat közül 8 teljesen, vagy nagy mértékben teljesült, további 26 tekintetében pedig történtek előremutató lépések.”

Forrás:
Versenyképességi Jelentés; Magyar Nemzeti Bank; 2017. október 27. (pdf)

Administratégia – Hogyan érjünk el sikereket közigazgatási vezetőként?

„Hogyan alkalmazhatóak a versenyszférában bevált menedzsmentmódszerek egy városi önkormányzatnál?
Mit érhetnek el a stratégia alapján cselekvő, proaktív menedzserek a közszférában?
Miért kell figyelembe vennünk az ügyfél-elégedettség szempontját a közigazgatásban?

A jól működő közigazgatási intézmények egy ország gazdasági fejlődésének motorjai ügyfélbarát és kiszámítható környezetet teremtenek az állampolgároknak és intézményeknek az ügyintézéshez, a vállalkozásoknak pedig a tervezhető, versenyképes működéshez. Kelet-Közép-Európa országaiban azonban a rendszerváltás után elmaradt az ideális közeg megteremtéséhez szükséges átalakulás. Ehhez a reformhoz nemcsak a kreatív és tehetséges menedzserek és vezetők kellenek, hanem az is, hogy átgondolt stratégia mentén irányítsák részlegüket vagy hivatalukat.
A könyvben leírt módszer ehhez kínál átfogó segítséget. Hazai és külföldi esettanulmányok segítségével, lépésenként bemutatja, hogyan alkalmazzuk hatékonyan a magánszférában már kipróbált, stratégia-központú vezetési technikákat személyes és szakmai fejlődésünk, valamint a hatékonyabb ügyfélkiszolgálás érdekében.

A Kisilowski házaspár könyve igazi közép-európai innovációnak tekinthető a kormányzás stratégiai megközelítésében. Azt gondolom feltétlenül ott a helye minden jelenlegi és jövőbeli közigazgatási vezető polcán. Nemcsak egyéni sikereik eléréséhez nyújt segítséget, hanem mindannyiunk érdekében a magyar közszféra versenyképességének javításához is.
dr. Nemeslaki András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezető egyetemi tanára

Hosszú évek kutatásain alapuló, a közszféra teljes szemléletváltozását célzó, okos menedzsmentkézikönyv gyakorlatias modellekkel. Üzenete egyszerű: idje tudásintenzív szervezetekként működtetnünk a közintézményeinket, és vonzóvá tenni őket a legtehetségesebb vezetők számára mindez elengedhetetlen a gazdasági fellendüléshez.
Mezei Andrea szervezetfejlesztő tanácsadó a versenyszférában és a közigazgatásban, a PAFAz emberibb egészségügyért alapítvány elnöke

Az Administratégia jól megírt könyv fontos üzenettel: a kormányzati stratégiának pontosan úgy kellene működnie, és tudna is úgy működni, mint az üzleti stratégia. A felső szinteken megszülető ötleteknek el kell jutniuk a szervezet minden szintjére – motivációként és viselkedésbeli változásként. Ebből a könyvből kiderül, mindezt hogyan lehet megvalósítani.
Anne-Marie Slaughter, a New America alapítvány vezérigazgatója

Gyakorlati, inspiráló útmutató a kelet-európai közigazgatás reformjához, amelynek célja, hogy a közszféra menedzserei a közösségi haszon elérésére törekedve maguk és beosztottaik számára is kielégítő karrierút bejárását tegyék lehetővé. A szerzők a tudásintenzív iparágak magánvállalkozásainak sikertörténeteiből merítenek, ám hangsúlyt fektetnek a közszolgálatiság sajátos értékeire is, továbbá rámutatnak, hogy milyen előnyökkel jár mindez a hazai környezetben, ahol az elkötelezett stratégiai gondolkodókra sok ígéretes feladat vár.
Susan Rose-Ackerman, a Yale Egyetem Henry R. Luce jog- és politikatudomány- professzora, a John M. Olin Jogi, Közgazdasági és Közigazgatási Központ társigazgatója

A menedzserek számára mindig nehéz feladat végiggondolni a tennivalók sorát, akár a magánszektorban, akár a közszférában tevékenykednek. Ahogyan arról számos figyelmen kívül hagyott tanácsadói jelentés és megrekedt bürokratikus karrier tanúskodik, sokszor még ennél is nehezebb rájönni arra, hogyan lehet ezeket a tennivalókat oly módon elvégezni, hogy az előrevigye az egyéni életcélokat is. Ez az egyedülálló könyv értékes tanácsokkal szolgál arra, hogyan fogalmazzunk meg és hozzunk kormányzati döntéseket, és azokból miképp profitáljunk. Minden ambiciózus kormányzati tisztviselőnek érdemes elolvasnia ezt a könyvet.
Michael E. Levine, a New York-i Egyetem professzora és a Yale Menedzsment Karának egykori dékánja”

Forrás:
Administratégia – Hogyan érjünk el sikereket közigazgatási vezetőként?; Maciej Kisilowski, Izabela Kisilowska; HVG Könyvek; ISBN: 9789633044292; 2017

Vezetés a közjó szolgálatában. Közpénzügyi gazdálkodás és menedzsment

„A könyv szerzői kollektívája arra vállalkozott, hogy összefoglalja a közszféra vezetői és vezetői utánpótlása számára szükséges kulcsfontosságú ismereteket. A közszféra hatékonysága, amelyre vezetőinek döntő befolyása van, az ország versenyképességének meghatározó tényezője.

A kötet a közszférát az üzleti (verseny-) és a civil szférától megkülönböztetve szélesen értelmezi. Közszféra alatt azon szervezetek összességét érti, amelyek közszükségletet elégítenek ki. A közszükséglet pedig egy olyan sajátos társadalmi igény, amely a társadalom tagjainak többsége részéről felmerül, s amelyet közösségi (politikai) döntés alapján közösségi igénynek ismernek el, s ezért finanszírozását alapvetően (de nem feltétlenül teljes mértékben) közpénzekből valósítják meg. Ilyen értelemben a könyv egyaránt érinti az állami és az önkormányzati szervezeteket, valamint az irányító és a végrehajtó szinteket. Kiemelten kezeli a szervezeti integritást mint a közjó szolgálatának minden szinten érvényes alapját.

A könyv öt részre tagolódik. Az egyes részek a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek vezetői számára kiemelten fontos kérdéskörökkel foglalkoznak: az első rész a közjó szolgálatával, a második az erőforrás-gazdálkodással, a harmadik az irányítással és menedzseléssel, a negyedik a folyamatos megújulással, az utolsó pedig a vezetői munka hatékonyságával. Az egyes részeken belül összesen huszonhét fejezet van, amelyek az adott kérdéskör meghatározó, önálló részterületeit fedik le.

TARTALOM
Domokos László előszava 7
Matolcsy György előszava 9

BEVEZETÉS (Bábosik Mária) 11

1. RÉSZ A KÖZJÓ SZOLGÁLATA 15
1.1. fejezet Közpénzügyek etikája (Kocziszky György) 17
1.2. fejezet A közjó szolgálatának feltételei (Pulay Gyula) 37
1.3. fejezet A közjó szolgálatának követelménye a közintézmény szabályozási környezetében (Pulay Gyula) 71
1.4. fejezet A közjó megjelenése a közintézmény belső szabályozásában (Pulay Gyula) 101
1.5. fejezet Egyenlőség, méltányosság, igazságosság (Pulay Gyula) 121
1.6. fejezet Integritásközpontú vezetés (Pulay Gyula) 157
1.7. fejezet Társadalmi felelősségvállalás (Szegedi Krisztina) 191

2. RÉSZ GAZDÁLKODÁS AZ ERŐFORRÁSOKKAL 219
2.1. fejezet A közpénzekkel való gazdálkodás keretei (Orosz Diána) 221
2.2. fejezet Vagyongazdálkodás (Orosz Diána) 243
2.3. fejezet Gazdálkodás az adatvagyonnal (Péterfalvi Attila – Sziklay Júlia) 263
2.4. fejezet Emberierőforrás-gazdálkodás (Poór József – Karoliny Mártonné) 281

3. RÉSZ IRÁNYÍTÁS ÉS MENEDZSELÉS 317
3.1. fejezet Jövőkép és stratégia (Barakonyi Károly) 319
3.2. fejezet Döntéshozatal (Szabados György Norbert – Berde Csaba) 347
3.3. fejezet Projektmenedzsment (Garaj Erika) 375
3.4. fejezet Vezetői kontrolling (Tóth Antal) 409
3.5. fejezet Kockázatmenedzsment (Domokos László – Nyéki Melinda – Jakovác Katalin – Németh Erzsébet – Hatvani Csaba) 437
3.6. fejezet Belső kontrollrendszer (Horváth Margit) 459
3.7. fejezet Kommunikáció (Németh Erzsébet) 479
3.8. fejezet Érdekegyeztetés, konszenzuskeresés, participáció (Lentner Csaba – Parragh Bianka) 515

4. RÉSZ FOLYAMATOS MEGÚJULÁS 557
4.1. fejezet Szervezeti magatartás a közszférában (Bakacsi Gyula) 559
4.2. fejezet Folyamat- és minőségmenedzsment (Tóth Antal) 589
4.3. fejezet Változásmenedzsment (Farkas Ferenc) 611
4.4. fejezet Innovációmenedzsment (Makó Csaba – Illéssy Miklós) 635
4.5. fejezet Szervezeti kompetenciaépítés és tanulás (Veresné Somosi Mariann) 661

5. RÉSZ A VEZETŐI MUNKA HATÉKONYSÁGA 681
5.1. fejezet Vezetési stílusok és szervezeti kultúra (Nagy József) 683
5.2. fejezet Időgazdálkodás (Király Gyula) 717
5.3. fejezet Asszertív kommunikáció (Németh Erzsébet) 747”

Forrás:
Vezetés a közjó szolgálatában. Közpénzügyi gazdálkodás és menedzsment; Bábosik Mária (szerk.); Typotex; ISBN: 978-963-2799-42-1; 2017

Hogyan segítsük elő az innovációt a közigazgatás irányítási rendszerében?

„Az IBM Center for The Business of Government oldalán Prajapati Trivedi indiai professzor arra keresi írásában a választ, hogy a kormányzatnak miképpen lehetne elősegíteni az innovációt nem csak a támogatásra érdemesnek ítélt gazdasági és tudományos területeken, hanem magában a közigazgatási intézményrendszerben is. Az ugyanis ma már eléggé elterjedt, hogy az adott kormányzatok az innováció előmozdítójának szerepét szeretnék magukat – legalábbis meghirdetett célként – láttatni, de az erre fordított források – pénz és idő – nagy része a nem-kormányzati szervezetek innovatív tevékenységének ösztönzésére irányul, és csak kevés jut a kormányzaton belüli innováció támogatására. Az előbbi kategóriát „kormányzat általi” (by the government) innováció-ösztönzésnek, a másodikat a „kormányzaton belüli” (in the government) innováció ösztönzésének nevezi.

A kormányzat általi innovációtámogatás célja az, hogy pénzügyi és azon kívüli ösztönzőket rendeljen hozzá olyan célokhoz, amelyek a legkorszerűbb megoldások terén jelentenek áttörést a tudományban és a technológiákban. Ezeknek az innovációs folyamatoknak a végeredménye ugyanakkor nagyban függ attól, hogy milyen hatékonysággal működik az ezt támogató közigazgatási gépezet a programok meghatározásában, megtervezésében, pénzügyi megalapozásában és nyomon követésében. Sajnos sok esetben éppen azért vallanak kudarcot a kormányzatilag támogatott innovációs kezdeményezések, mert magában a közigazgatásban hiányzik az ehhez szükséges innovációs menedzsmentkészség.

A kormányzati intézményrendszeren belüli innovációt ismét csak két nagy kategóriára bonthatjuk. Az egyiket a véletlenszerű innovációk, a másik a tervezett innovációk alkotják. A véletlenszerű innováció leggyakoribb esetét az innovációs versenyek és díjak jelentik, amelyeknél még a gyakran bírált szubjektivitás jelenti a legkisebb hibát. Az efféle díjak lényege a váratlan események ex-post jellegű elismerése, ami nélkülözi a kormányzati tudatosságot. A tervezett innováció gyengéje ugyanakkor az, hogy többnyire csak a technológiai megoldásra fókuszál a holisztikus megközelítés helyett.

A nagy kérdés az, hogy hogyan lehet megteremteni a közigazgatási intézményrendszeren belül az innovációs menedzsment kultúráját előmozdító innovációs ökoszisztémát?
Először is, fel kell ismernünk, hogy miért átütőbb erejű az innováció a versenyszférában, mint a közigazgatásban. Elsősorban azért, mert a vállalati szektorban egyértelmű kapcsolat van az innováció és a vállalkozások alapvető célja, a profit között. A közigazgatásban ugyanakkor nincs ilyen alapcél, így az ebből fakadó motiváció sem létezhet. Az alapcél meghatározása ezért nélkülözhetetlen a megfelelő innovációs környezet kialakítása érdekében. Ez nem jelenti azt, hogy a közigazgatásnak profitorientáltnak kellene lennie. De azt igen, hogy célorientált módon kellene működnie. Az irányítási rendszeren belüli innovációk ugyanis nem célt, hanem eszközt kell, hogy jelentsenek. Enélkül ugyanis az eszközök kifejlesztése csak időpocsékolást jelent.

Másodszor, egyetértésre kell jutni abban, hogy mit jelent az innováció a közigazgatási vezetés-szervezésben. A kormányzatok ugyanis hajlanak rá, hogy minden újítást, újszerű megoldást innovatívnak tartsanak, függetlenül azok hasznosságától. A szerző saját korábbi, az indiai kormányzat számára végzett munkájából a következő példát hozza a jó célmeghatározáshoz. Miszerint az tekinthető a közigazgatási menedzsment innovációjának, ha számottevő fejlődést sikerül elérni az alábbi pontokban:

  • ugyanazon közjavak és szolgáltatások biztosítása kevesebb pénzért, kevesebb idő alatt;
  • több közjószág és szolgáltatás biztosítása magasabb minőségben;
  • új szükségletek azonosítása (ezáltal új közjavak és közszolgáltatások nyújtása).

A fejlesztés mindhárom területen magába foglalja az irányítási folyamatok innovációját, a szervezeti innovációt, a termék- és szolgáltatás-innovációt és a kommunikációs innovációt. Ahhoz, hogy a változásokat innovatívnak lehessen értékelni, a javulás mértékének meg kell haladnia a 20 %-ot. Ráadásul nem elegendő, hogy a javulás egyszeri alkalom legyen, hanem folyamatos változást kell jelentenie.

Harmadszor, az innovációs ökoszisztéma hosszútávú projekt, amitől nem lehet azonnali hatásokat várni. Az akciótervek meghatározása után fontos kijelölni azokat a mérföldköveket, amelyek mentén éves alapon biztosítható a nyomon követés.

Negyedszer, mindez nem olyan feladat, amelyet egy egyszerű utasítással el lehet rendezni – szükség van útmutatókra, kézikönyvekre és tréningekre.

Ötödször, az innovációs ökoszisztéma megteremtése nem jelenhet elkülönült feladatot az általános közigazgatási teljesítménymenedzsment rendszerektől, hanem szervesen be kell épülnie azokba.

Forrás:
How to Foster Innovation in Government Management Systems; Prajapati Trivedi; IBM Center for the Business of Government; 2017. október 25.

Törvények, rendeletek

1750/2017. (X. 26.) Korm. határozat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér bevezetésével kapcsolatos egyes kérdésekről

„A Kormány az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér bevezetése tekintetében a belügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere által a Kormány 2017. október 26. napi ülésén adott tájékoztatást tudomásul vette, és a tájékoztatás alapján
1. megállapítja, hogy a megfelelő okmányokkal és eszközökkel történő ellátás szükségességére, valamint a rendszer bevezetésének bonyolultságára tekintettel a megfelelő felkészülés lehetőségét, továbbá a bevezetés időszakában a folyamatos szakmai-technikai támogatást biztosítani szükséges,
2. felhívja az emberi erőforrások miniszterét és a belügyminisztert, hogy biztosítsák a jogosultak szükséges okmányokkal és eszközökkel történő folyamatos ellátását,
Felelős: emberi erőforrások minisztere belügyminiszter
Határidő: folyamatos

3. felhívja az emberi erőforrások miniszterét és a belügyminisztert, ha a helyzet indokolttá teszi, tegyék meg a szükséges intézkedéseket – akár jogszabályok megalkotásával vagy megalkotásának kezdeményezésével is – az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez történő csatlakozás folyamatosságának biztosítása érdekében.
Felelős: emberi erőforrások minisztere belügyminiszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
1750/2017. (X. 26.) Korm. határozat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér bevezetésével kapcsolatos egyes kérdésekről; Magyar Közlöny; 2017. évi 173. szám; 2017. október 26.; 28566. oldal (pdf)
1750/2017. (X. 26.) Korm. határozat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér bevezetésével kapcsolatos egyes kérdésekről; Nemzeti Jogszabálytár

Megjelent az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény végrehajtási rendelete

Forrás:
A Kormány 304/2017. (X. 27.) Korm. rendelete az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 174. szám; 2017. október 27.; 28650-28657. oldalak (pdf)

Az emberi erőforrások minisztere 28/2017. (X. 25.) EMMI rendelete egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

„Az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 28/2017. (X. 25.) EMMI rendeletcsomag (annak melléklete) tartalmazza a törzskarton vezetéséről szóló kiegészítéseket, amelyek a háziorvosokra, házi gyermekorvosokra és a fogorvosokra vonatkoznak – derül ki a Magyar Közlöny 171. számából.

A törzskarton adatait a háziorvosnak 2018. július 1-jétől számított három éven belül kell feltöltenie a törzskarton vezetésére szolgáló informatikai rendszerbe, s évente legalább a bejelentkezett biztosítottak 30 százalékának adatait szükséges feltöltenie.

A törzskarton kitöltéséről szóló útmutatót az Egészségügyi Szakmai Kollégium a honlapján teszi közzé, míg a törzskarton részletes műszaki leírását, a formátum leírását és a törzskarton formanyomtatványát az ÁEEK 2018. május 1-jéig teszi közzé a honlapján.

A törzskartont vezető informatikai rendszernek képesnek kell lennie az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (a továbbiakban: EESZT) történő kapcsolódásra, releváns adatok fogadására is. A törzskarton szerinti adatok az EESZT-ben található adatok alapján is kitölthetők. A feltöltött adatokat 3 évente felül kell vizsgálni, azzal, hogy be-, illetve átjelentkezéskor, valamint egészségi alkalmassági vizsgálat elvégzésekor a szükséges változásokat rögzíteni kell.

A törzskartonba történő bejegyzést követően a biztosított részére összefoglaló dokumentum kerül átadásra, amelyről a beteg lemondhat.

A Magyar Közlöny 171. számában a 28440 oldalától kezdődően a 3. és 4. melléklet tartalmazza a feltöltendő adatokat.”

Forrás:
Törzskarton: ezeket az adatokat kell feltölteni; Weborvos; 2017. október 26.
Az emberi erőforrások minisztere 28/2017. (X. 25.) EMMI rendelete egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 171. szám; 2017. október 25.; 28433-28455. oldalak (pdf) [természetesen a törzskartonra vonatkozó részeken kívül más is van a rendeletben] 28/2017. (X. 25.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár

2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

Forrás:
2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról; Magyar Közlöny; 2017. évi 171. szám; 2017. október 25.; 28417-28422. oldalak (pdf)
2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról; Nemzeti Jogszabálytár