Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A blokklánc technológiában és a pénzügyi informatikában regionális vezető szerepünk lehet Deutsch Tamás szerint
Tárgyszavak: blockchain, blokklánc, Deutsch Tamás, digitális pénzügyek, fintech, Magyarország, pénzügyi informatika
Új megoldások a bürokráciacsökkentésre az Egyesült Királyságban is: adatpolitika és szoftverrobotok a központi közigazgatásban (Robotic Process Automation – RPA)
Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, adatpolitika, adattudomány, adóügyi informatika, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, e-ügyintézés, Egyesült Királyság, közigazgatás modernizálása, közigazgatási bürokráciacsökkentés, közigazgatási digitalizáció, Robotic Process Automation (RPA), statisztika, szoftverrobotok, téradatok
Az egymáshoz illeszkedő fejlesztési programoknak köszönhetően Magyarország a digitalizáció nyertese lehet, gazdasági és jóléti előnyt szerezhet
Tárgyszavak: civil szervezetek, Deutsch Tamás, Digitális Jólét Koordinációs Központ, Digitális Jólét Program, digitális kompetenciák, digitális szakadék, digitalizáció, internetáfa-csökkentés, Kara Ákos, kistelepülések, Magyarország, Szupergyors Internet Program (SZIP)

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A blokklánc technológiában és a pénzügyi informatikában regionális vezető szerepünk lehet Deutsch Tamás szerint

„A kormányzat nyitott a blockchain technológiák bevezetése iránt, keresi a partnereket, akik segíthetnek megadni a közös választ erre a kihívásra, a cél pedig az, hogy az ország regionális vezető szerepre tegyen szert a pénzügyi (fintech) és blockchain technológiák terén – mondta Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos a témában rendezett pénteki budapesti konferencián.

A budapesti Blockchain Competence Center (BCC) megnyitóján a politikus hangsúlyozta: a kormányzat célja az, hogy olyan, biztonságosan használható digitális technológiák nyerjenek teret, amelyek növelik a polgárok életminőségét és versenyképességét, valamint hozzájárulnak digitális kompetenciáik gyarapításához.

Közlése szerint ez év közepére elkészül Magyarország fintech-stratégiája, de hasonló dokumentum készül a blockchain-fejlesztésekkel kapcsolatban is, a kormányzat elé pedig az iparági szereplőkkel közösen kidolgozott anyag alapján kerülnek majd intézkedési, így törvényalkotási javaslatok.

Deutsch Tamás – a fintech és blockchain fejlesztésekben elfoglalható helyünket az ötödik generációs (5G) mobiltechnológia kifejlesztésében játszotthoz hasonlítva – megjegyezte, míg az előbbi témát ma leginkább a kriptovaluták kapcsán ismerik az emberek, az utóbbi is jóval nagyobb lehetőségeket rejt magában, mint a ma legnépszerűbb téma, az önvezető járművek kérdése.

Arról beszélt, „jó esély van” arra, hogy Magyarország a digitalizáció nyertese legyen, de ehhez arra is szükség van, hogy Európa ledolgozza az e téren mostanra felhalmozott versenyhátrányát.

A BCC társalapítói az eseményen elmondták: a blockchain technológia a gazdasági tranzakciók kikezdhetetlen nyilvántartása, amelynek révén a fizikaiak után teljesen egyedi, törölhetetlen és másolhatatlan „digitális tárgyak” hozhatóak létre, ennek gazdasági hatása pedig szerintük ahhoz lesz hasonló, amilyet az internet elterjedése gyakorolt a médiaiparra.”

Forrás:
Deutsch Tamás: a blockchain technológiában regionális vezető szerepünk lehet; Magyar Idők/MTI; 2018. január 26.
Blockchain Competence Center

Új megoldások a bürokráciacsökkentésre az Egyesült Királyságban is: adatpolitika és szoftverrobotok a központi közigazgatásban (Robotic Process Automation – RPA)

„Robotic Process Automation – RPA
John Manzoni, az angol központi közigazgatás vezetője, kiemelte a szoftverrobotok (Robotic Process Automation – RPA) jelentőségét a közigazgatás digitális átalakításában. Hangsúlyozta továbbá az adatpolitika központi jelentőségét a közigazgatás működésében. A központi közigazgatás elhatározott célja, hogy növekvő mértékben használja a szoftverrobotokat.

Teljes körűen fel kell használni az informatikai és adatpolitikai lehetőségeket a szolgáltatástervezés és -nyújtás modernizálására, hogy az emberek valós igényeit jobban kielégítő megoldások születhessenek.

Manzoni kiemelte a szoftverrobotok (Robotic Process Automation – RPA) előnyeit, mivel a gyorsaságuk és pontosságuk radikálisan megváltoztathatja a közigazgatási szolgáltatásokat igénybevevő állampolgár ügyfélélményét, és használatuk révén a közigazgatási dolgozóknak több ideje marad a munkájuk tartalmasabb részére koncentrálni.
Példának hozta fel az angol adóhatóság automatizált rendszereit, amelyeket az új vállalkozások esetében az új alkalmazottak felvétele kapcsán használnak. Az angol kormányzat kiválósági központokat hoz létre, hogy gyorsítsa a szoftverrobotok (Robotic Process Automation – RPA) kormányzati elterjedését.
A megoldást nyilván ki lehet terjeszteni más irodai tevékenységekre is.

Adatpolitikai törekvések
Hangsúlyozta a jobb adathasználat fontosságát is a szolgáltatásnyújtás minőségének megjavításában. Ennek keretében hozták létre a Geospatial Commission-t, hogy jobban ki tudják használni a téradatokban rejlő lehetőségeket, illetve létesítették a Data Science Campus-t [az angol Statisztikai Hivatalon belül működő kutató-képző szervezet. Szerk.], mely rövidesen 500 szakképzett adatelemzési szakértőt fog kiképezni a közigazgatás számára.

Ahogy az adatelemzés és -tudomány egyre inkább része lesz az új digitális szolgáltatásoknak, az adatelemzés fokozatosan megszűnik a szakpolitikai tevékenység kiváltásga lenni, egyre jobban az ügyfelekkel közvetlenül foglalkozó közigazgatási dolgozók döntéseit támasztva alá…”

Forrás:
Civil Service to use more robotic process automation; Mark Say; UKAuthority; 2018. január 25.
Lásd még: UKAuthority Return of the Bots: How can artificial intelligence, machine learning, chatbots and robotic process automation be harnessed by the public sector for the public good?; UKAuthority; 2017. december 19. [ez egy konferencia volt, az elhangzott elődásokból válogattunk alább, videók és prezentációk érhetőek el]

UK to establish Geospatial Data Commission; Mark Say; UKAuthority; 2017. november 23.
Big challenges for the Data Science Campus; Mark Say; UKAuthority; 2017. június 16.
Data Science Campus. Data science for public good; Office for National Statistics, Data Science Campus

Korábbi cikkünk a témában:
Új megoldások a bürokráciacsökkentésre: szoftverrobotok a közigazgatásban (Robotic Process Automation – RPA)

Az egymáshoz illeszkedő fejlesztési programoknak köszönhetően Magyarország a digitalizáció nyertese lehet, gazdasági és jóléti előnyt szerezhet

„A kormány jó irányú lépéseket tett a digitalizáció terjesztésére, ennek részeként támogatja a digitális jólét megteremtését elősegítő helyi civil és szakmai szervezeteket – mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár csütörtökön, sajtótájékoztatón Budapesten.

Kiemelte, az online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjesztésének, a digitális jólét megteremtésének elősegítésére a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) kiírt pályázatra 100 civil és szakmai szervezet jelentkezett a meghirdetett 1,7 milliárd forint keretre, közülük 22 kapott 341 millió forint támogatást, a további nyerteseket a hiánypótlást követően teszik közzé.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos kiemelte: az egymáshoz illeszkedő fejlesztési programoknak köszönhetően Magyarország a digitalizáció nyertese lehet, gazdasági és jóléti előnyt szerezhet.

A miniszterelnöki biztos felidézte, hogy Magyarországon a Digitális Jólét Programot segítő több jelentős fejlesztés is zajlik, egyebek közt példaként említette a szupergyors internet elérési feltételeinek megteremtését, a mobil internetszolgáltatók fejlesztéseit.

Hangsúlyozta: a programban jelentős szerepet tölt be az internet előfizetés áfacsökkentése, és úgy vélte, hogy Magyarországon az rendszeresen internetet használók aránya az év végére meghaladhatja az uniós átlagot.

Deutsch Tamás kiemelte a digitális kompetencia fejlesztési programok fontosságát, és utalt arra, hogy a kormány másfél éve fogadta el Magyarország digitális oktatási stratégiáját, zajlik a teljes oktatási intézményrendszer digitális átalakítása, és megújítják a közösségi internet hozzáférési pontokat, bővítik a digitális tudás megszerzését segítő idősügyi programot.

Kara Ákos rámutatott arra, hogy a pályázaton 2 millió és 36 millió forint támogatást lehet kapni, a nyertesek szervezetek elsősorban a kisebb településeken népszerűsítik az internet előnyeit, hívják fel a figyelmet az abban rejlő előnyökre, lehetőségre, és segítik a digitális tudás használatát.[Magyar Idők]”

—-

„A kormány 1,7 milliárd forinttal támogatja szakmai, társadalmi szervezetek olyan programjainak megvalósítását, amelyekkel megszólíthatók a digitális eszközöket a mindennapok során még nem használó magyar emberek. A tervezett rendezvények a legkisebb falvakban is testközelbe hozzák a digitalizáció ügyét.
„A pályázat elsősorban a vidéki kistelepüléseken élőket segíti, közülük is azokat, akik kevés digitális ismerettel rendelkeznek. Őket a szükséges készségek elsajátításában azok a szakmai és társadalmi szervezetek tudják a leghatékonyabban támogatni, amelyeket a helyi közösségek elfogadnak, és amelyek tenni akarnak a digitalizáció népszerűsítéséért” – mondta el Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár.

A kormány összesen közel 100 ilyen szervezet tevékenységéhez járul hozzá a rendelkezésre álló 1,7 milliárd forintból. A beérkezett 115 pályázatból 13 nyertes esetében már megszületett a döntés, ők az összesen 180 millió forint támogatásból azonnal megkezdhetik a munkát.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért (DJP) felelős miniszterelnöki biztos elmondta: „A magyar polgárok, a magyar vállalkozások és a magyar nemzetgazdaság versenyképességének alapvető feltétele, hogy a polgárok megfelelő, a munkaerőpiac által elvárt digitális kompetenciákkal (digitális írás- és olvasástudás) rendelkezzenek. A DJP egyik fontos törekvése az internet igénybevételét korlátozó nemcsak anyagi, hanem kognitív természetű akadályok összehangolt lebontása is. Aki elzárkózik az internettől, annak kommunikációs eszközökkel, motivációval és a helyi civil szervezetek bevonásával igyekszünk felhívni a figyelmét a digitális tudásfejlesztés fontosságára. Míg azoknak, akiket a digitális kompetenciák hiánya tart távol a digitális világtól, különböző képzési programok érhetők el a Digitális Jólét Koordinációs Központ koordinálásával.”

Az „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a digitális jólét megteremtésének elősegítése országos, illetve helyi civil és szakmai szervezetek támogatásával” elnevezésű konstrukció célja, hogy a felnőtt lakosság – azon belül is elsősorban a kistelepüléseken élők és a hátrányos helyzetű csoportok – körében népszerűsítse a digitális eszközöket és szolgáltatásokat, azok használatára ösztönözzön. A pályázat beadása tavaly novemberben zárult, a beérkezett támogatási kérelmek kiértékelése folyamatosan zajlik.[NFM]”

Forrás:
Deutsch Tamás: Magyarország a digitalizáció nyertese lehet; Magyar Idők/MTI; 2018. január 25.
A digitális eszközök használatát ösztönzi a kormány új programja; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2018. január 25.

Közigazgatás, politika

Az utóbbi három évben felgyorsult a digitalizáció üteme Magyarországon, nyilatkozta Deustch Tamás egy londoni oktatási fórumon

„A nemzetközi piacok érzékelik, hogy az utóbbi három évben felgyorsult a digitalizáció üteme Magyarországon – nyilatkozta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos a PestiSrácok.hu-nak egy nemzetközi oktatási fórumon, Londonban. Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy miért fontos, hogy senki ne kerüljön ki a magyar oktatási rendszerből úgy, hogy nincs birtokában a digitális kompetenciáknak.

Én még papíron, ceruzával tanultam meg írni, majd kamaszkoromban, amikor megjelent az internet, az osztálytársakkal, barátokkal chatelve tanultam meg gépelni. Igaz, nem tíz ujjal gépelek, de egészen jól boldogulok. Miért fontos az, hogy a digitális írást és olvasást intézményes keretek között tanulják meg a mai gyerekek?
Nagyon nagy tévedés azt hinni, hogy a digitalizáció a holnap feladata. Egy frászt! Az új időszámítás már akkor elkezdődött, amikor megjelent a Google és a Facebook. Azóta a digitalizáció csak egyre nagyobb szerepet tölt be az életünkben. Az ebben a világban való boldoguláshoz nélkülözhetetlenek azok az alapkészségek, amiket idegen szóval digitális kompetenciának, magyarul „megfelelő szintű digitális írás és olvasásnak” nevezünk. Ebbe beletartozik a helyes eszközhasználat, a világháló kínálta lehetőségekben való jártasság, egy Excel-tábla megszerkesztésének a tudása, a levelezőrendszerek és irodai programok használata, de akár az algoritmusos gondolkodás vagy a programozás alapjainak ismerete is.

Ez azt jelenti, hogy hamarosan elfelejthetjük a régi módszertanokat?
Itt szeretném megnyugtatni a kedves olvasókat, hogy a magyar oktatási rendszer teljes digitális átalakítása után is minden diák minden iskolában meg fog tanulni kézzel írni, valamint hagyományos, nyomtatott tankönyvből olvasni. Az ugyanis vitán felül álló tény, hogy az a finom, motorikus mozgás, ami a kézzel való írást jelenti, az rendkívül nagy mértékben járul hozzá az agyi kapacitások, a gondolkodás strukturáltságához. Éppen ezért a digitális eszköz tananyag elsősorban az 5. évfolyamtól jelenik meg a köznevelési rendszerben. Egyébként az alapvető digitális írás és olvasás tudás valóban azt a képességet jelenti, amit már Ön is említett, nevezetesen, hogy valaki tíz, de legalább nyolc ujjal tudjon gépelni. Nemrég elvégeztek egy kutatást, amelyben a kettő vagy négy ujjal, illetve a nyolc vagy tíz ujjal gépelő munkatársak teljesítményét hasonlították össze, s azt tapasztalták, hogy utóbbiak kétszer annyi munkát tudtak elvégezni ugyanannyi idő alatt. Ezért is van jelentősége a digitális oktatásnak.

Itt vagyunk Londonban egy nemzetközi kiállításon, s korábban említette, hogy tavaly is jártak egy hasonló szakmai konferencián. Milyenek a nemzetközi visszajelzések a magyar digitális oktatással kapcsolatban?
A piac érzékeli azt az elmúlt három évben bekövetkezett változást, ami Magyarországon a digitalizáció ütemének felgyorsulását jelenti. Látják, hogy a magyarok egyre jobb termékekkel és szolgáltatásokkal jelennek meg a piacon, illetve az is látszik, hogy a magyarországi fejlesztések és beruházások is főként ebbe az irányba mennek. Elég az informatikai fejlesztésekre vagy az államigazgatás digitális fejlesztésére gondolnunk. Pozitívak tehát a visszajelzések, amik alapján elmondható, hogy felkerültünk a digitalizálódó országok térképére. Hogy meddig tudunk eljutni, az még a jövő kérdése, az viszont már most látszik, hogy nagyjából tíz év múlva bekövetkezik egy „nagy bumm”, a nagy digitális transzformáció, amikor a hétköznapi életünk minden részét áthatja majd a digitalizáció. A nagy kérdés az, hogy kik lesznek majd ennek a folyamatnak a meghatározó szereplői. Mi felismertük a feladatot, belevágtunk és jók az esélyeink.

Úgy tudom, az elmúlt napokban tárgyalt Nagy-Britannia új digitalizációért és kreatív iparért felelős államtitkárával. Miben állapodtak meg egymással?
Egyrészt tapasztalatot cseréltünk, ugyanis az alap megközelítése a feladatoknak ugyanúgy néz ki, mint nálunk. Viszont az Egyesült Királyság kormánya csak 2017 tavaszán fogadta el a maguk digitalizációs stratégiáját, közel másfél évvel később mint mi, magyarok. Ennélfogva jó néhány dologban előrébb járunk: például infrastruktúra fejlesztésben mi 2018 végére sokkal messzebb fogunk jutni, mint az Egyesült Királyság 2020-ra. Náluk az a cél, hogy a háztartások 95 százaléka szélessávú internetkapcsolattal rendelkezzen, mi e tekintetben ez év végére a 100 százalékot szeretnénk elérni. Náluk a garantált adatátviteli sebesség a tizede, mint nálunk, és még sorolhatnám. Abban maradtunk, hogy a mi szakértőink fognak segítséget nyújtani a számukra, s a mi tapasztalatainkat szeretnék felhasználni a jövőben.”

Forrás:
Deutsch Tamás: Magyarország felkerült a digitalizálódó országok világtérképére; Szecskó Petra; Pesti Srácok; 2018. január 24.

Egy megoldás maradt: Budapestnek le kell válnia

„A Közép-Magyarország régióhoz alig került uniós forrás, miközben számos része igényelne támogatást a felzárkóztatásra. Budapest fejlettsége miatt azonban ezek a területek is gazdagnak számítanak.
Hosszú évek óta az a tendencia, hogy a Közép-Magyarország régió ténylegesen kárvallottja a 2014-2020-as időszaknak – de a korábbi éveknek is – az uniós finanszírozás tekintetében – mondta Krisán László, a Kavosz Zrt. igazgatója, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az InfoRádiónak.

Hozzátette, hogy a 9600 milliárd forintos teljes keretből összesen 290 milliárd forint jutott a Közép-Magyarország régióra.

„Az indoklást még értem is: Budapest és vonzáskörzete az a terület, ami az unióban egy fejlett város és fejlett agglomeráció státuszát képviseli. Csak más uniós országokban, ahol sokkal homogénebb az eloszlása a jövedelmeknek, ez akkora károkat nem okoz” – mondta Krisán László az uniós források eloszlásáról, majd hozzátette, hogy emiatt Budapest és a régió lecsúszóágba került az elmúlt években.

Hozzátette, a többi régió, mint például a Közép-Dunántúl komoly fellendülésen esett át, a visegrádi országokkal összehasonítva a Közép-Magyarország régió pedig stagnáló állapotba került. A régiós határokat a NUTS 2 tárgyalások keretein belül újra és újra felülvizsgálják.

„Egy évvel korábban beadtak egy régiós határokra vonatkozó módosítási javaslatcsomagot az unió felé, és ebben nagyon világosan meg fognak változni a régiós határok, és akkor Budapest önálló tud lenni” – tette hozzá, miszerint a főváros leválasztása lenne megoldás arra, hogy a régióhoz tartozó, leszakadt önkormányzatok forráshoz juthassanak.”

Forrás:
Egy megoldás maradt: Budapestnek le kell válnia; Kálló Izabella; Infostart/InfoRádió; 2018. január 22.

A NAV július elsején indítja élesben az e-számlarendszert

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagy erőkkel dolgozik az e-számlarendszer kialakításán, hogy július 1-én zökkenőmentes legyen az átállás, a következő nagy feladat a vállalkozások áfabevallás-tervezetének kiajánlása lehet – mondta Tállai András csütörtökön Gyulán, ahol NAV adóügyi ügyfélszolgálati ablakot adtak át a kormányhivatalban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, a NAV vezetője elmondta, ez év végéig az adóhatóság ügyfélszolgálata 64 új helyen lesz elérhető.

Tavaly a NAV 4 millió ember személyijövedelemadó-bevallását készítette el – emlékeztetett az államtitkár, hozzáfűzve: „ennél jobban nem lehet csökkenteni a bürokráciát”.

Idén január óta a jövedékiadó-bevallás tervezetet is a NAV készíti el, ami 600 ezer vállalkozás számára jelent bürokráciacsökkentést – fogalmazott.

Tállai András közölte, tavaly 2,6 millió állampolgár jelent meg a NAV ügyfélszolgálatokon, távlati célként az adóhatóság azt szeretné elérni, hogy minél többen éljenek az e-ügyintézés lehetőségével, amely az állam számára költségcsökkentést eredményezne.

Zöld-Nagy Viktória, a Miniszterelnökség területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a kormányablakokban intézhető ügyek köre az idén az adóügyi ügyintézés lehetőségével is bővül. Hozzátette, egy tavalyi kormányhatározat alapján 91 kormányablakban nyílik adóügyi ügyfélszolgálat, de már most látszik, hogy ennél több helyen van igény a szolgáltatás iránt.

Jelenleg közel 280 kormányablak működik Magyarországon, január 1-jétől mintegy 2500 ügytípust intézhetnek itt az állampolgárok. Tavaly mintegy háromezer állami tisztviselő közel 12 millió ügyfél 14 millió ügyét intézte a kormányablakokban – ismertette a helyettes államtitkár.

Kovács József (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett, hogy a kormány 2011-ben, a Magyary-programban indította el a „jó állam, az emberarcú közigazgatás” kialakítását.

Békés megyében jelenleg hét kormányablakban, Orosházán, Szarvason, Szeghalmon, Mezőkovácsházán, Sarkadon, Békésen és csütörtöktől Gyulán lehet adóügyeket is intézni.”

Forrás:
A NAV július elsején indítja élesben az e-számlarendszert; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. január 25.

Az Európai Bizottság iránymutatást tesz közzé a hamarosan alkalmazandó új adatvédelmi szabályokról

„A Bizottság ma iránymutatást tesz közzé, hogy megkönnyítse az új adatvédelmi szabályok május 25-től esedékes, zökkenőmentes és közvetlen alkalmazását az egész Unióban. A Bizottság a kkv-knak szóló új online eszközt is létrehoz.

Az új jogszabály alkalmazásának kezdetét alig több mint 100 nappal megelőző iránymutatás felvázolja, milyen tennivalók állnak az Európai Bizottság, a nemzeti adatvédelmi hatóságok és a tagállami közigazgatási szervek előtt az előkészületek sikeres lezárásáig.

Bár az új rendelet egységes, minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó szabályokat határoz meg, bizonyos tekintetben további jelentős alkalmazkodást igényel – például az uniós tagállamok kormányainak egyes hatályos jogszabályokat módosítaniuk kell, illetve az adatvédelmi hatóságoknak létre kell hozniuk az Európai Adatvédelmi Testületet. Az iránymutatás kiemeli az új szabályoknak köszönhető főbb újításokat és lehetőségeket, összegzi a már elvégzett előkészítő munkát, valamint felvázolja az Európai Bizottság, a nemzeti adatvédelmi hatóságok és a tagállami közigazgatási szervek előtt álló feladatokat.

Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke a következőket mondta: „Digitális jövőnket csakis a bizalomra alapozva építhetjük. Minden ember magánélethez való jogát védeni kell. Május 25-én életbe lépnek a megszilárdított uniós adatvédelmi szabályok. Nagy előrelépés ez, és eltökéltek vagyunk, hogy minden érintett számára sikeressé tegyük a váltást.”

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos hozzátette: „Ma gazdasági jövőnk és személyes biztonságunk tekintetében igen meghatározó szerepe van annak, hogyan kezeljük az adatokat. Korszerű szabályokra van szükség, hogy reagálni tudjunk az új kockázatokra, ezért felszólítjuk az uniós kormányokat, hatóságokat és vállalkozásokat, hogy a közelgő nagy napig rendelkezésre álló időt jól kihasználva készüljenek fel, és tegyék meg a rájuk háruló feladatokat.”

A Bizottság felszólítja az uniós kormányokat és adatvédelmi hatóságokat, hogy fejezzék be a felkészülést, és nyújtsanak támogatást
Az általános adatvédelmi rendelet 2016 májusában történt elfogadása óta a Bizottság tevékenyen együttműködött az összes érintett szereplővel – a kormányzatokkal, nemzeti hatóságokkal, vállalkozásokkal és a civil társadalommal – az új szabályok alkalmazására való felkészülés során.

A tagállamokban eltérő ütemben haladnak az előkészületek. Jelenleg csak két olyan tagállam van, amely már elfogadta az érintett nemzeti jogszabályokat. A tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a nemzeti jogszabályok elfogadását, és biztosítaniuk kell, hogy intézkedéseik összhangban álljanak az általános adatvédelmi rendelettel. Gondoskodniuk kell továbbá nemzeti hatóságaik számára a függetlenségükhöz és hatékony működésükhöz szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokról.

A Bizottság 1,7 millió eurót szán az adatvédelmi hatóságok finanszírozására és az adatvédelmi szakemberek képzésére. További 2 millió euró fordítható a nemzeti hatóságok vállalkozásokat – különösen kkv-ket – segítő tevékenységeinek támogatására.

Új online eszköz a gyakorlati alkalmazás támogatására
Az új szabályokkal járó előnyök és lehetőségek ismertsége nem azonos mértékű. Különösen a kkv-k megfelelési feladataival kapcsolatos tájékoztatási és támogató intézkedéseket kell megerősíteni.

A Bizottság ma új gyakorlati online eszközt tesz elérhetővé, hogy segítse a polgárokat, vállalkozásokat, különösen a kkv-ket, valamint más szervezeteket abban, hogy meg tudjanak felelni az új adatvédelmi szabályoknak és ki tudják használni azok előnyeit.

A Bizottság emellett a tagállamokban szervezett rendezvényeken is részt vesz, hogy segítse az érdekelt feleket a felkészülésben, valamint tájékoztassa a polgárokat arról, milyen hatást gyakorol rájuk a rendelet.

A főbb újítások és új lehetőségek
Az általános adatvédelmi rendelet lehetővé teszi a digitális egységes piacon az adatok szabad áramlását. Hatékonyabban védi az európaiak magánélethez való jogát, valamint erősíti a fogyasztók számára a bizalmat és a biztonságot, ugyanakkor új lehetőségeket nyit meg a vállalkozások, különösen a kisebb cégek előtt.

Az iránymutatás kiemeli az új adatvédelmi szabályok főbb alkotóelemeit:

Az összes tagállamban egységes szabályozás alkalmazandó, ami a vállalkozások számára jogbiztonságot, a polgárok számára pedig az egész EU-ban ugyanolyan szintű adatvédelmet garantál.

Az EU-ban szolgáltatást nyújtó összes vállalatra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, még akkor is, ha e vállalatok székhelye az EU-n kívül van.

Megerősített és új jogok a polgárok számára: a tájékoztatáshoz való jog és a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog erőteljesebb védelmet kap. Az adathordozhatósághoz való új jog lehetővé teszi a polgárok számára, hogy adataikat egy vállalkozástól egy másikhoz vigyék át. Ez a vállalkozásoknak új üzleti lehetőségeket is jelent.

Erőteljesebb védelem az adatvédelmi incidensekkel szemben: ha egy vállalkozásnál az egyének számára kockázattal járó adatvédelmi incidens jelentkezik, ezt 72 órán belül be kell jelentenie az adatvédelmi hatóságnak.

A szabályok megsértése tényleges következményekkel és visszatartó erejű bírságokkal jár: minden adatvédelmi hatóságnak hatásköre lesz akár 20 millió eurós, illetve vállalkozások esetén azok világszintű éves árbevételének 4%-át is elérő összegű bírságok kivetésére.

A következő lépések
A május 25-ig tartó időszakban a Bizottság továbbra is tevékenyen támogatja a tagállamokat, az adatvédelmi hatóságokat és a vállalkozásokat, hogy biztosítható legyen a reform hatálybalépése. 2018 májusától nyomon követi majd, hogyan alkalmazzák a tagállamok az új szabályokat, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket tesz. A rendelet alkalmazásának kezdete után egy évvel (2019) a Bizottság rendezvényt szervez annak áttekintése céljából, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a különböző érdekelt felek a rendelet végrehajtása során. Az itt kapott információkat a Bizottság felhasználja a 2020 májusáig a rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról készítendő jelentésben is.

Háttér-információk
2016- április 6-án az EU az adatvédelmi keretének nagyszabású reformjáról állapodott meg, amikor elfogadta a 20 éves irányelvet felváltó általános adatvédelmi rendeletet tartalmazó adatvédelmi reformcsomagot. Az EU egészére kiterjedő új adatvédelmi szabályokat 2018. május 25-étől kezdődően – két évvel elfogadásuk és hatálybalépésük után – kell alkalmazni.

2017 januárjában a Bizottság javasolta, hogy hozzák összhangba az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokat (elektronikus hírközlési adatvédelem) az uniós általános adatvédelmi rendelet új világszínvonalú normáival. 2017 szeptemberében a Bizottság új szabályokat javasolt az nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlására vonatkozóan. A személyes adatokra vonatkozóan már elfogadott szabályokkal együtt az új intézkedések lehetővé teszik a nem személyes adatok tárolását és kezelését az egész Unióban, ösztönözve az európai vállalkozások versenyképességét és a közszolgáltatások korszerűsítését. E két javaslat még az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyására vár.

További információ

A Bizottság iránymutatása

Kérdések és válaszok

Online eszköz

Tájékoztatók:

Jobb szabályok az európai vállalkozások számára

Jobb adatvédelmi jogok az európai polgárok számára

A május 25-ig megteendő lépések

Az általános adatvédelmi rendelet: a végrehajtás biztosítása

Az adatvédelmi reform sikeres alkalmazása: együttes erőfeszítés

”

Forrás:
A Bizottság iránymutatást tesz közzé a hamarosan alkalmazandó új adatvédelmi szabályokról;
Európai Bizottság; IP/18/386; 2018. január 24.

Közigazgatási, politikai informatika

Valós idejű számlaadat-szolgáltatás – Mindenkinek, minden számláról?

„Az NGM napokban megjelent rendelettervezete megerősíti, hogy 2018. július 1-től indul a számlák valós idejű bejelentése a NAV felé. Minden olyan belföldi adóalany részére kibocsátott számláról, amelynek áfatartalma meghaladja a 100 ezer forintot, adatszolgáltatást kell teljesíteni az adóhatóság felé. Mindezt valós, vagy közel valós időben. Csak adóalanyok felé kiállított és csak százezer forint feletti áfatartalmú számlák esetében él a kötelezettség, de nézzük pontosan a részleteket!

Kikre vonatkozik a valós idejű számla-adatszolgáltatás?
A valós idejű számla-adatszolgáltatási kötelezettség minden belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra vonatkozik, így a belföldi cégekre és a külföldi cégek belföldi adószámaira is (adóregisztráltakra).

Külföldi távolsági értékesítőkre (webshopokra) ez a kötelezettség nem vonatkozik, amennyiben csupán B2C termékértékesítéseket végeznek belföldön, még akkor sem, ha az áthárított adó összege meghaladja a 100 ezer forintot – a valós idejű számla-adatszolgáltatás ugyanis csak a belföldi áfaalanyoknak teljesített termékértékesítésekre vagy szolgáltatásokra vonatkozik.

Az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik azokra a belföldi adóalanyokra is, amelyek a számlázást például külföldi szolgáltatóközpontba szervezték ki, így a tényleges számlakibocsátás külföldön történik. Ebben az esetben az adózónak eleget kell tennie a számla-adatszolgáltatási kötelezettségnek. Az adatszolgáltatás technikája ugyanis lehetővé teszi, hogy az adatokat külföldről is lehessen továbbítani a NAV felé.

Milyen számlákra vonatkozik a valós idejű számla-adatszolgáltatás?
A valós idejű számla-adatszolgáltatás csak bizonyos számlákra vonatkozik. Nézzük meg részletesebben, hogy milyen ügyleteket érint, és milyen ügyleteket nem érint a valós idejű számla-adatszolgáltatás.

Az adatszolgáltatási kötelezettség:

csak a ténylegesen kibocsátott számlákra vonatkozik,

csak a belföldi adóköteles ügyletekre vonatkozik,

csak a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyoknak kibocsátott számlákat kell jelenteni,

csak az egyenes adózás alá eső ügyleteket kell jelenteni,

csak azon számlákat kell jelenteni, ahol az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Ha a számlán több tétel szerepel (és akár több adómérték),akkor az összes tételt jelenteni kell, ideértve az adómentes tételeket is.

Lehet-e válogatás nélkül jelenteni minden kimenő számlát?
A feltételeket áttekintve úgy tűnhet, hogy nehezebb szétválasztani az egyes számlákat a tranzakció típusa, illetve az adó összege szerint, mintsem lejelenteni az összes számlát. Erre van lehetőség, az adóalany dönthet úgy is, hogy figyelmen kívül hagyja az adóértékhatárt és – függetlenül attól, hogy a számla tartalmaz-e áthárított adót, illetve, hogy milyen összegű áthárított adót tartalmaz – valamennyi belföldi adóalany számára kiállított számlájáról adatot szolgáltat. A NAV az önkéntesen szolgáltatott számlaadatokat is befogadja.

A NAV jelenlegi elképzelése csak a B2B (azaz a belföldi adóalanyoknak teljesített) ügyletekre vonatkozik. Még nem világos, hogy lehet-e választani az önkéntes adatszolgáltatást a B2C (azaz a nem-adóalanyoknak teljesített) ügyeletekre is.

Ugyan a rendelettervezet jelenleg a 100 000 forintot meghaladó áfatartalmú, adóalany (gazdálkodó) felé kiállított számlák azonnali jelentését írja elő, de egyáltalán nem tiltja minden, azaz az összeghatár alá eső számlák riportolását. Ennek ismeretében mérlegelendő, hogy érdemes-e időt és technológiát áldozni a számlák összeg alapján történő szortírozására. Amennyiben várható, hogy rendszeresen állít ki nettó 370 000 Ft értéknél magasabb és kisebb összegű számlákat is üzleti partnereinek, érdemes az összesre kiterjeszteni az online adatjelentést. Egyrészt, mert így biztosan nem marad el egyetlen, a rendelet hatálya alá eső számla jelentése sem, másrészt pedig egyszerűsödik az informatikai megoldás, kevesebb hibalehetőség bújik meg benne.

A NAV egyértelmű célja, hogy idővel az összeghatárt folyamatosan lejjebb szállítsa, így ha már kezdetben figyelmen kívül hagyjuk a jelenlegi 100 000 forintos korlátot, később vélhetően nem lesz teendőnk ezzel a megfelelőséggel.

Mi a helyzet a kéziszámlákkal?
Kézi számlázás – nyomtatvány, például számlatömb alkalmazásával történő – esetén a számla adatait webes felületen kell rögzítenie az adózónak. Az adatszolgáltatást ebben az esetben legfeljebb 5 naptári napon belül teljesíteni kell. Ez a határidő rövidül akkor, ha a számla 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Az 500 ezer forint vagy annál nagyobb összegű áfát tartalmazó számla adatait már a számlakibocsátás utáni napon rögzíteni kell a webes felületen.

Hogyan kezdheti el a cég a felkészülést az adatszolgáltatásra?
A valós idejű számla-adatszolgáltatás adózói regisztrációt követően kezdhető meg. Ez magában foglalja az adatszolgáltató végpont és a számlázóprogram regisztrálását is. A regisztráció során a képviseleti jogosultság fennállását a NAV vizsgálni fogja.

Mulasztás esetén milyen szankciók várhatók?
Még második olvasatra is megdöbbentő szankciókat olvashatunk a rendelettervezetben. Azok, akik az online jelentési kötelezettségnek nem, vagy késve tesznek eleget, akár 500 000 forintos bírsággal is sújthatóak, számlánként. Még ha várhatóan nem is az azonnali büntetés lesz a NAV első eszköze mulasztások esetén, az elvárás egyértelmű: minden olyan számlázóprogramot el kell látni az elvárt kommunikációs funkciókkal, amelyet hosszabb távon is használni szeretnének.

A szankció komolyságának szemléltetésére vegyünk egy példát:
Egy külföldi vállalkozás termékeket hoz be belföldre más tagállamból, majd értékesíti ezeket belföldön, belföldi adóalany felé, 27 százalékos áfát felszámítva. Havonta tíz szállítmány várható, minden szállítmány értéke nettó 500 ezer forint. A vállalkozás tehát havonta 10 számlát bocsát ki, minden számla nettó értéke 500 ezer forint, az áfa összege számlánként 135 ezer forint. A külföldi vállalkozás belföldön bejelentkezett (adószámot kért),az áfát szabályosan be is fizette a tárgyhónapot követő hónap 20. napig. Tételezzük fel azonban, hogy a bevallás és a Közösségi összesítő nyilatkozat (A60) a vállalkozás nevében nem került időben beadásra, és az adóalany az adatszolgáltatást sem teljesítette. Nézzük meg, hogy ebben az esetben milyen szankciókra számíthat a vállalkozás:
A bevallás és az összesítő nyilatkozat beadásának elmulasztása miatt a vállalkozás összesen maximum 500 ezer forint mulasztási bírságra számíthat (ez kevesebb, mint a fele a teljes havi áfatehernek (1 080 ezer forint)). Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt azonban emellett számlánként számíthat a maximum 500 ezer forintos bírságra, azaz összesen akár 5 millió forintra (ami a teljes havi áfateher kb. ötszöröse),annak ellenére, hogy a vállalkozás szabályosan, időben fizette be az áfa összegét a költségvetés felé.

Az adóhatóság valós gyakorlata valószínűleg nem lesz ennyire szigorú, hiszen bírságolás során az adóhatóság köteles az eset összes körülményeit mérlegelni. A kötelezettség bevezetésekor a hatóság eleinte várhatóan csak figyelmeztetni fog, és kötelezni fogja az adózókat a jogkövető magatartásra. A maximális bírságok erejét a példa mindemellett jól szemlélteti…”

Forrás:
Valós idejű számlaadat-szolgáltatás – Mindenkinek, minden számláról?; Sztankó Dániel; RSM Hungary; 2018. január 23.

A tavalyi mintegy 4 millióhoz képest is több szja-bevallási tervezetet készít idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)

„A tavalyi mintegy 4 millióhoz képest is több szja-bevallási tervezetet készít idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A nyilvántartásában szereplő adatok alapján a mezőgazdasági őstermelőknek és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek is összeállítja a NAV a bevallási tervezetet. Esetükben a tervezet egy „ajánlat”, mely nem válik automatikusan bevallássá, azt ki kell egészíteni az önálló tevékenységből származó, illetve őstermelői bevételekkel, költségekkel.

A NAV az adóbevallási tervezet összeállításához a kifizetők, munkáltatók által benyújtott adatokat használja fel. A mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek számára az adóbevallási tervezet egy ajánlat, amely segít a bevallás kitöltésében. Ezen tevékenységgel kapcsolatos bevételek és költségek nem szerepelnek a NAV nyilvántartásában, így azokat az adóbevallási tervezet nem tartalmazza. Ezért az adóbevallási tervezetet az adózóknak ki kell egészíteniük az önálló, illetve az őstermelői tevékenység jövedelmével, és az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségekkel. Az adóbevallási tervezet alapján elkészített szja-bevallás benyújtási határideje 2018. május 22.

Ha nem egészítik ki, nem módosítják az adóbevallási tervezetet, az nem válik május 22-én érvényes személyijövedelemadó-bevallássá. Erre a kitöltő program külön figyelmezteti is az adózókat.

Ha a mezőgazdasági őstermelő éves bevétele a 600 ezer forintot nem haladta meg és nem volt más adóköteles jövedelme, akkor bevallást sem kell benyújtania.

Az elkészített adóbevallási tervezeteket a NAV 2018. március 15-től az Ügyfélkapun keresztül elektronikus formában elérhetővé teszi.

Akinek nincs ügyfélkapuja, 2018. március 19-ig kérheti a tervezet postázását levélben, SMS-ben (06-30/344-4304) vagy a NAV honlapján elérhető űrlapon, formanyomtatványon (BEVTERVK), továbbá telefonon, a 1819-es hívószámon, valamint az ügyfélszolgálatokon. Az SMS-ben az SZJA rövidítés mellett az adóazonosító jelet és a születési dátumot kell elküldeni ebben a formában:
SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn

Aki maga szeretné szja-bevallását elkészíteni, a NAV honlapjáról letöltheti, illetve az ügyfélszolgálatokon beszerezheti a 17SZJA nyomtatványt, valamint a bevallás elkészíthető a webes kitöltő felületen is, mely elérhető a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu/szja/szja), illetve a kormányzati portálról (www.magyarorszag.hu). ”

Forrás:
Egymillióval több tervezetet készít a NAV; OrientPress; 2018. január 25.

Papírmentes ellenőrzési rendszert vezetett be a NAV

„Papírmentes, online ellenőrzési rendszert vezetett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
Tállai András közölte: a rendszer bevezetésével az ellenőrzésre kiválasztott adózónak az iratanyaggal nem kell felkeresnie az adóhivatalt, a szükséges dokumentumokat „egy kattintással” elküldheti.

Ugyanakkor az online ellenőrzés nem kötelező, csak egy lehetőség, amelyet az adóhivatal kínál az ügyfeleinek – tette hozzá.nMint elmondta: az a céljuk, hogy mindenki otthonról, kényelmesen intézhesse adóügyeit az interneten keresztül.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy idén több mint négymillió magánszemély helyett a NAV tölti ki az személyi jövedelemadó-bevallást, illetve a vállalkozóknak jövedéki adóbevallási-tervezetet is küld.

A januártól elérhető online ellenőrzés pedig újabb lépés a teljes elektronikus ügyintézés felé vezető úton – fűzte hozzá. Arról is beszámolt, hogy a NAV már több online-ellenőrzést indított, és az elsőt, három munkanap alatt le is zárta.

A kiutalás előtti ellenőrzésre kiválasztott vállalkozót a revizorok felhívták, és tájékoztatták arról, hogy az ellenőrzéshez szükséges iratokat elektronikusan is megküldheti. Az adózó élt a lehetőséggel, és elektronikusan küldte meg többek között az áfa-analitikát, a számlákat és a bankszámla-kivonatokat – mondta az államtitkár.

Az ellenőrzésre kiválasztott vállalkozó személyesen nem találkozott a revizorokkal, és a megbízólevél tárhelyére érkezésétől számított három munkanapon belül már az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvet olvashatta – tette hozzá.

Megjegyezte: az online-ellenőrzés az adminisztrációcsökkentés mellett jelentős megtakarítást is eredményez, hiszen az ellenőrzéshez szükséges iratokat nem kell fénymásolni, megspórolható a posta- és szállítási költség, továbbá a papír-megtakarítás miatt környezetvédelmi szempontból is hasznos.

Az online-ellenőrzést bárki választhatja, aki rendelkezik elektronikus aláírással – közölte Tállai András.”

Forrás:
Papírmentes ellenőrzési rendszert vezetett be a NAV; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. január 28.

Informatika, távközlés, technika

Blokklánc: fejlesztésben erősek, felhasználásban gyengék vagyunk

„A magyar informatikusok ott vannak a blockchainfejlesztések élvonalában, sőt már több magyar fejlesztésű kriptovaluta is befektetőket keres. A blockchainalapú alkalmazások közül mégis csak kevés készül a hazai piacra.

Ezen kíván változtatni a Blockchain Budapest konferencia, ahol a döntéshozóknak mutatják be, milyen sokrétű a bitcoin mögött álló technológia, és milyen üzleti lehetőségeket rejt mások számára is.

Az eddigi legnagyobb konferenciát szervezik a blockchainről, azaz a bitcoin mögött álló technológiáról január 30-án a Budapest Kongresszusi Központban. Az ezer vendéget fogadó konferencia a vállalati döntéshozóknak szól, őket hozza képbe arról, hogyan lehet komoly versenyelőnyre szert tenni az új technológia bevezetésével.

Sokan vannak, akik előtt még nem világos, milyen üzleti lehetőségeket rejt magában a blockchain. A technológia használatával meghamisíthatatlan és biztonságos nyilvántartási rendszer jön létre. A rendszer minden szereplőjének gépén ott fut az adott alkalmazás által kezelt teljes nyilvántartás, de hozzáférni csak a saját adataihoz tud. A biztonságot és megmásíthatatlanságot tehát éppen a rendszer decentralizáltsága biztosítja, ettől lesz feltörhetetlen, ugyanakkor bárhonnan elérhető a szolgáltatás. „Ez önmagában akkora innováció, mint amilyen az internet megjelenése volt a 90-es években” – mondja Szilágyi Imre, a Blockchain Budapest konferencia főszervezője.

A blockchain minden eddig ismert rendszernél megbízhatóbb a sokszereplős folyamatok nyilvántartásában és vezérlésében, ellenáll a külső beavatkozásoknak, például az ellenérdekelt üzleti szereplők vagy az illojális belsősök manipulációinak. A korábbi technológiáknál sokkal magasabb szintű titkosítást és beavatkozásmentességet garantál, a rendszerben kezelt adatok illetéktelenül sem a jelenben, sem visszamenőleg nem módosíthatók.

A blockchainfejlesztések piacán a magyar informatika jól teljesít. A Blockchain Budapest főszervezője szerint jelenleg több mint száz olyan blockchainalapú rendszer működik a világban, amit részben vagy egészben magyar fejlesztők hoztak létre. Sokról nem is tudunk, hiszen csak a fejlesztő cégek látszanak, a mögöttük álló szürkeállomány a háttérben marad. Ide tartoznak több olyan kriptovaluta fejlesztői is, amiket magyar csapatok hoztak vagy hoznak éppen létre.

„Probléma ugyanakkor, hogy a blockchaint idehaza még mindig inkább szakmai hájpnak, a bitcoint övező szemfényvesztésnek élik meg a döntéshozók” – mondja Szilágyi. A téveszmék eloszlatására szakmai fórumok szerveződtek, több-kevesebb sikerrel. A hiba általában az, hogy ezeket a fórumokat informatikusok vagy kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozók számára hívják életre, holott nem őket kell meggyőzni a technológia hasznosságáról, hanem a döntéshozókat, azaz a vezérigazgatókat, pénzügyi igazgatókat, logisztikai és marketingszakembereket.

Erre tesz kísérletet a Blockchain Budapest konferencia, ami kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy a szakértők érthető nyelven magyarázzák el a technológiában rejlő előnyöket a döntéshozók számára.”

Forrás:
Blockchain: fejlesztésben erősek, felhasználásban gyengék vagyunk; Computerworld; 2018 január 25.
Lásd még: Blockchain Budapest – Kongresszusi Központ

Készülőben a blokklánc és a pénzügyi informatikai stratégia

„Hazánk az elsők között kapcsolódhat be a digitális átalakulás legújabb forradalmába, ezért a Digitális Jólét Program keretében a kormány stratégiai fejlesztési területként határozta meg a blokláncot (blockchaint) és a fintech-et – mondta el Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a Blockchain Competence Center mai megnyitóján.

Még be lehet szállni
A politikus hangsúlyozta: a kormányzat célja az, hogy olyan, biztonságosan használható digitális technológiák nyerjenek teret, amelyek növelik a polgárok életminőségét és versenyképességét, valamint hozzájárulnak digitális kompetenciáik gyarapításához. Ennek érdekében készítik el a stratégiai programot, amelyet a tervek szerint az idei év közepén bemutatnak.

A stratégia kialakításában szakmai partnereket kerestek, és folyamatosan egyeztetnek velük és az ágazati szakértőkkel. Az anyag fontos részét képezik majd a törvényjavaslatok és szabályozási kérdések.

Deutsch Tamás szerint még időben vagyunk ahhoz, hogy az 5G technológia mellett a fintech és a blokklánc technológia területén vezető szerephez jusson Magyarország a régióban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Európa jelentős versenyhátrányban van az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások terén Ázsiához és az Egyesült Államokhoz képest, ezért is fontos, hogy még az út elején bekapcsolódjunk a digitális átalakulásba.

Új központ a tudásért
A stratégiai program partnere lett a Blockchain Competence Center (BCC). A BCC egyik fő célja, hogy nemzetközi szereplőként hazánkat a blokklánc technológia régiós központjává tegye.

Az alapítók elmondták, hogy az utóbbi időben egyre inkább a hazai- és világsajtó figyelmének középpontjába került a blokklánc. A technológia viszont sokkal több a pénzügyi spekuláció újabb hullámánál, a blokklánc és a mögötte meghúzódó szemléletmód az élet számos területét egyszerűsítheti, radikálisan megváltoztathatja.

A blockchain technológia a gazdasági tranzakciók kikezdhetetlen nyilvántartása, amelynek révén a fizikaiak után teljesen egyedi, törölhetetlen és másolhatatlan „digitális tárgyak” hozhatóak létre, ennek gazdasági hatása pedig szerintük ahhoz lesz hasonló, amilyet az internet elterjedése gyakorolt a médiaiparra.

A RowanHill Global és az InterTicket közös leányvállalatként blokklánc megoldások inkubálása és a tudásmegosztás érdekében hozta létre a BCC-t. A tudáscentrum egyrészt iparági kapocsként szolgál a blokklánc fejlesztők, illetve a vállalati, valamint államigazgatási oldal, tehát a technológia felhasználói között. A központ emellett közösségi irodaként, inkubátorházként is szolgál, mely infrastruktúrát és helyet biztosít a blokklánc megoldásokkal foglalkozó fejlesztőcsapatok, startupok részére.”

Forrás:
Készülőben a blockchain és a fintech stratégia; TőzsdeFórum; 2018. január 26.

Üzembe helyezte első elektromos autó töltőjét a Nemzeti Közművek

„A Nemzeti Közművek elektromos gépjármű-töltőállomás létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó engedélyt szerzett. A társaság mindezzel párhuzamosan stratégiai partnerséget kötött a finn energetikai társasággal, a Fortummal, annak érdekében, hogy a nemzeti közműszolgáltatási rendszer részeként országos elektromos autó töltőállomás-hálózat épülhessen ki Magyarországon, amelynek első nyilvános töltőjét Békéscsabán helyezték üzembe a napokban.

A Nemzeti Közművek „Mobiliti” néven indítja el e-mobilitás szolgáltatását és a kapcsolódó országos elektromos autó töltőállomás-hálózat telepítését annak érdekében, hogy a hagyományos termékein és szolgáltatásain túl megfeleljen a jelen és a jövő elvárásainak és tovább fejlessze 4,2 millió ügyfelének kiszolgálását valamint gazdagítsa az ügyfélélményt országszerte. A Nemzeti Közművek saját, a közeljövőben mintegy 100 töltőből álló hálózatának irányítási rendszerét a Fortum Charge&Drive nevű felhő alapú szolgáltatott szoftver (SaaS) megoldása biztosítja.

„A Nemzeti Közművek a hazai elektromobilitás egyik meghatározó szereplőjévé kíván válni, a társaság a publikusan kihelyezett töltőkön kívül meghatározó szerepet kíván betölteni az üzleti és az otthoni töltések piaci szegmensében is, valamint a települések önkormányzataival együttműködésben hamarosan egy az egész országot lefedő hálózat jöhet létre.” – mondta Kóbor György, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A Nemzeti Közművek miután megszerezte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elektromos gépjárművek villamos energiával történő töltésére alkalmas töltőállomás telepítésére, illetve üzemeltetésére vonatkozó engedélyét, Békéscsabán be is üzemelte első nyilvános, a nap 24 órájában elérhető elektromos autó töltőjét, amely egyidejűleg kettő elektromos autó töltésére alkalmas. Ezzel tulajdonképpen az elektromos töltőállomás értéklánc jelentős részét lefedve kulcsrakész projektek keretében töltő telepítést, üzemeltetést, karbantartást és operátorként e-mobilitás szolgáltatást is kínál üzleti ügyfelei számára. A Nemzeti Közművek egyik legfőbb stratégiai célkitűzése az, hogy a hazai e-mobilitás meghatározó szereplőjévé váljon országos töltőhálózatával.”

Forrás:
Stratégiai partnerség a Nemzeti Közművek elektromos töltőállomás-hálózatának kiépítésére; NKM Nemzeti Közművek Zrt.; 2018. január 22.
Lásd még: Business services; Fortum

Kiválasztották az azonnali fizetés alapinfrastruktúrájának szállítóját

„Kiválasztásra került az azonnali fizetés alapinfrastruktúrájának szállítója, a Nets lesz a GIRO Zrt. partnere.

A GIRO Zrt. Európa egyik első számú elektronikus fizetési szolgáltatójával, a Nets A/S dán cégcsoporttal írta alá az azonnali fizetési rendszer központi elszámoló infrastruktúrájának megvalósításáról szóló megállapodást.

Az azonnali fizetési projekt keretén belül egy magas szintű technológiát és szakértelmet biztosító, nemzetközi szinten versenyképes szállító került kiválasztásra.

Az azonnali fizetési szolgáltatás bevezetése a hazai pénzforgalom minden szereplője számára előnyöket hordoz. A fogyasztók egy olyan új elektronikus fizetési módot vehetnek igénybe, amely a fizetési helyzetek jelenleginél szélesebb körében biztosítja az elektronikus fizetés lehetőségét. A kereskedők és a vásárlók számára a jelenlegi fizetési megoldásoknál gyorsabb és olcsóbb fizetési mód válik elérhetővé. Könnyebb lesz a belépés a pénzforgalmi piacra a nyílt szabványok és az átjárható központi infrastruktúra miatt, ami az innováció ösztönzése mellett az új típusú szolgáltatók megjelenésével a versenyt is erősíti. A pénzforgalmi szolgáltatók számára pedig a korszerűbb fizetési szolgáltatások lehetőséget nyújtanak a jelenlegi ügyfélkapcsolatok megtartására és a tranzakciós forgalom növelésére.

Az azonnali fizetés rendszerének létrehozása történelmi lépés nem csak a GIRO, hanem az egész magyar pénzügyi rendszer életében. Munkánk során arra törekszünk, hogy a legjobb megoldásokat dolgozzuk ki mind a magyar fogyasztók, mind a hazai pénzforgalmi szolgáltatók számára.”

Forrás:
Kiválasztásra került az azonnali fizetés alapinfrastruktúrájának szállítója; GIRO Zrt.; 2018. január 25.
Lásd még: GIRO and Nets deliver instant payments infrastructure in Hungary; Nets A/S; 2018. január 26.

II. Regionális Digitális Csúcstalálkozó hírei: Magyarország aktív szereplője a digitális átállásnak

„A magasabb ütemű gazdasági növekedés elérésének kulcsa a digitális átalakulás és a versenyképesség javítása – jelentette ki Varga Mihály a II. Regionális Digitális Csúcstalálkozón.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a digitális átállás egyik fontos lépcsőfoka az 5G technológia bevezetése, amely hatalmas lehetőségeket nyithat meg a gazdaság valamennyi területén. A kormány célja, hogy Magyarország a világon az elsők között vezesse be az 5G technológiát.

A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország jó gazdasági eredményei lehetővé teszik, hogy a magasan képzett munkavállalók és a magas hozzáadott értéket előállítani képes ipar révén megkezdjük a felzárkózást a legfejlettebb országokhoz. Hozzátette: a kormány fontos szerepet szán a digitális átállásra való felkészülés elősegítésének, így az infrastruktúra fejlesztésének, a szemléletformálásnak és az oktatás támogatásának. Erre szolgál az újraiparosítási program, az Irinyi Terv, amelynek alapvető eleme az Ipar 4.0 program is, valamint ebbe a körbe tartozik az elektromos járművek térnyerését szolgáló Jedlik Ányos Terv is – tudatta a tárcavezető.

Varga Mihály a tanácskozás keretében aláírt smart city szándéknyilatkozatról szólva elmondta: az ennek nyomán megvalósuló fejlesztések jelentősen hozzájárulnak az okosváros-együttműködések kialakításához a közép-kelet európai régióban [helyesen: kelet-közép-európai régió. Szerk.] és hatékonyan segítik a régió bekapcsolását az EU átfogó Smart City programjaiba. A miniszter kifejtette, hogy az ipari termelés számára a digitális átalakulás egyértelmű előnyökkel járhat, éppen ezért a konferencia olyan kérdésekre fókuszál, amilyen például az ipari digitalizáció, ezen belül is különösen az intelligens járműfejlesztés, vagy az e-mobilitás.

Varga Mihály elmondta: a közép-kelet-európai országok már ma is Európa növekedési centrumának számítanak, ezért közös gondolkodásunk, a fejlődés útjainak áttekintése és együttműködésünk a digitális átállás területén különösen eredményes lehet.”

Forrás:
Magyarország aktív szereplője a digitális átállásnak; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. január 25.
II. Regionális Digitális Csúcstalálkozó (hivatalos webhely)

II. Regionális Digitális Csúcstalálkozó hírei: a kormány segíti a digitalizáció megvalósulását, mondta Lepsényi István

„A magyar kormány támogató gazdasági környezet megteremtésével, átfogó programokkal, finanszírozási forrásokkal segíti a digitalizáció megvalósulását, a technológiai váltást – mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára a II. Regionális Digitális Csúcstalálkozón.
Kiemelte: Közép-Kelet-Európa a kontinens növekedési motorja, a térség országainak együttműködése a digitalizációs átállásban hosszú távon fenntartható előnyt jelent a régiónak.

Lepsényi István úgy vélte, a magyar gazdaság folyamatos növekedése jó alapot teremt a kormány céljainak megvalósításához, ugyanakkor a gazdasági növekedéshez szükséges a digitalizációra, az innovációra kiemelten koncentrálni.

Kitért arra, Magyarország számára adottak a digitális átállás lehetőségei, egyebek közt példaként említette, hogy itt van a világ negyedik leggyorsabb 4G hálózata, közeli cél az 5G hálózat kialakítása, amely számos új felhasználási területet nyit majd meg.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkára, a vezető nélküli, valamint az elektronikus hajtású járművek fejlesztéséért is felelős kormánybiztos elmondta: a kormány olyan tesztkörnyezetet alakít ki, ahol az autóipar a legmodernebb technológiákat tudja majd kipróbálni. Kormányzati támogatással Zalaegerszegen olyan tesztpálya épül, ahol a járműgyártók és más cégek, köztük telekommunikációs vállalkozások kipróbálhatják egyebek közt az önvezető járműveket is.

Hozzátette, hogy a tesztpályán kívül lehetőség lesz majd városon kívüli és belüli utakon éles helyzetben tesztelni az önvezető autókat, a nagysebességű járműveket, Ausztria és Szlovénia érdeklődik a határon átnyúló tesztelési lehetőség iránt.

Az államtitkár szerint a vezető nélküli járművekhez számos technológiai megoldás már adott, ugyanakkor a jogi és biztonsági kérdéseket még szabályozni kell.

Megjegyezte, hogy szeptemberben magyar egyetemi műszaki és informatikai képzés indul az önvezető járművek témájában.”

Forrás:
A kormány segíti a digitalizáció megvalósulását; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. január 26.

II. Regionális Digitális Csúcstalálkozó hírei: fókuszba kerül a vállalati digitalizáció

„A digitalizálás és a gazdaság digitális átalakulása – ez az egyik prioritása a Visegrádi Együttműködés (V4) mostani elnökségének, amelyet 2018 júniusáig Magyarország tölt be. Ennek részeként a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) január 25–26-án már második alkalommal szervezi meg Budapesten neves magyar és külföldi szakemberek részvételével a regionális digitális csúcstalálkozót. A konferencia fő célja, hogy felgyorsítsa az együttműködést a régióban a kormányzati, az intézményi és a vállalkozói szereplők között.

A csúcstalálkozó egyik fő témája az e-mobilitáson belül a nagyvárosi hálózatok kooperatív rendszereinek bevezetése, ami mérföldkő lehet az önvezető autók elterjedésében. Így az idei konferencia egyszerre összpontosít az autóipar jövőjét érintő kihívásokra, valamint a technológiai és a társadalmi innovációk integráltabb megközelítésére.

A vállalati digitalizáció áll a Monostori László, az MTA SZTAKI igazgatója által vezetendő kerekasztal-beszélgetés fókuszában. Egyebek között arra keresik a választ, hogy melyek a legfontosabb lehetőségek és kihívások az ipari digitalizáció kapcsán az Európai Unióban, főként térségünkben, illetve, hogy milyen támogatási formákkal erősíthető a kkv-k versenyképessége. A támogatás egyik eszköze lehet a Budapesti Műszaki Egyetemen kialakított Technológiai Központ, amelyhez hasonlót a SZTAKI a győri egyetemen lévő telephelyén hozott létre, s amelyek révén a kkv-k megismerkedhetnek a digitális világ kihívásaival, például, hogy miként dolgozhatnak együtt az emberek és a robotok. További támogatási forma lehet a képzés és a továbbképzés is.

A Monostori László által vezetett Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform nemrég egy átfogó ipar 4.0 stratégiát készített az NGM számára. E stratégia egyik fő következtetése az informatikai oktatás fejlesztésének szükségessége. A platform együttműködik az 5G-koalícióval is, amely egyebek között a következő mobilgenerációs technológia minél szélesebb körű felhasználását hivatott előkészíteni az önvezető autóktól a városok digitalizációjáig. Utóbbi azért is fontos, mert egy nemzetközi felmérés szerint 2050-re a világ népességének 66 százaléka él majd városokban (a mai 50 százalék után), amihez teljesen új alapokra kell helyezni a városok élhetőségét.”

Forrás:
Fókuszba kerül a vállalati digitalizáció; Diószegi József; Világgazdaság; 2018. január 25.

II. Regionális Digitális Csúcstalálkozó hírei: együttműködés Horvátországgal az elektromobilitás területén

„Magyarország és Horvátország a jövőben bővíti az együttműködést az elektromobilitás terén és megvizsgálják az elektromobilitási stratégiák összehangolásának lehetőségét.
Magyarország kész megosztani tapasztalatait az elektromobilitás elterjedését támogató intézkedésekről, legyen szó az ösztönző szabályozási környezetről vagy épp a közösségi közlekedésben használt elektromos autóbuszflottáról – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, miután hivatalában fogadta Martina Dalic horvát miniszterelnök-helyettest.

A csütörtökön megrendezett 2. Regionális Digitális Csúcstalálkozó alkalmából tartott megbeszélésen a felek megállapodtak abban, hogy Magyarország és Horvátország a jövőben bővíti az együttműködést az elektromobilitás terén, egyúttal megvizsgálják az elektromobilitási stratégiák összehangolásának lehetőségét.

A horvát miniszterelnök-helyettes az egyeztetésen kifejtette, vizsgálják, Horvátország miként tudna csatlakozni ahhoz a regionális sartup együttműködéshez, amelyet Magyarország kezdeményezésére még az első Regionális Digitális Csúcstalálkozó alkalmával írtak alá a V4-es országok, és amelyhez azóta már Szlovéniai is csatlakozott.

Varga Mihály megbeszélést folytatott Mariya Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztossal is, akivel egyetértettek abban, hogy a digitalizációnak hangsúlyosabb szerepet kellene kapnia az uniós fejlesztéspolitikában. Az uniós biztos üdvözölte a digitalizáció és az elektromobilitás elterjesztéséért tett magyar lépéseket.”

Forrás:
Horvátországnak mutatnánk utat elektromobilitásban; Világgazdaság; 2018. január 25.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Külön digitális nagykövet képviseli Dániát a Szilícium-völgyben

„Dánia a digitalizálást ugyanazzal a prioritással akarja kezelni, mint a külpolitikát, mivel az IT-óriásoknak nagyobb a befolyásuk, mint sok nemzetállamnak.

A világon elsőként Dániának van hivatalos technológiai nagykövete. A skandináv országot a 44 éves Casper Klynge képviseli a Szilícium-völgyben, Palo Altóban. Ő a világ első hivatalos digitális (technológiai) nagykövete, korábban országa érdekeit Indonéziában képviselte. „Engem az érdekel, hogy hová fejlődik a technológia, miként alakul az automatizálás és a robotika, s mi történik a mesterséges intelligenciával. Ezek olyan dolgok, amelyek konkrétan befolyásolják a kormányunk munkáját. A legkisebb eszközben is lehet olyan potenciál, amely gyökeresen átalakítja a munkaerőpiacunkat vagy az életünket. Amennyiben egyetlen terület mellett kellene döntenem, akkor az az önálló közlekedő járműveké lenne. Ez a világ hamarabb eljöhet, mint ahogy mi azt gondoljuk” – fejtette ki a politikus.

A dán nagykövet hozzátette, hogy a digitalizálást ugyanazzal a prioritással akarják kezelni, mint a külpolitikát. Ennek oka, hogy a nagy informatikai konszernek annyira befolyásosak lettek, hogy nagyobb a hatásuk, mint néhány nemzetállamnak. Az internet nem ismer határokat és ez a hagyományos nemzetközi rendszerek számára komoly kihívást jelent. Az északi ország fel akarja frissíteni a hagyományos diplomáciát. Erre már egy új szót is létrehoztak:a technológia és a diplomácia szavak összevonásából, így jött létre a techplomácia. Célja az országába történő befektetések ösztönzése, illetve a dán exportlehetőségek segítése, mert Dánia nem csak sertésekből, LEGO-ból és Andersen mesékből áll.

Klynge „analóg nagykövetként” először is átadta mindenkinek a dán királynő üdvözletét. Nagyon széles körű mandátuma van, amely a kiberbiztonságtól az exportpolitikáig mindent lefed. Így egy olyan kis ország is, mint Dánia nemzetközi figyelemre tehet szert. Hisz abban, hogy a tudomány meg tudja oldani a korszak nagy kihívásait, de az is világos, hogy a fejlődés feloszthatja az államokat műszakilag szegény és gazdag országokra. Ráadásul felerősítheti a már jelenleg is meglévő problémákat, például a migrációt és a szélsőséges megnyilvánulásokat.

„Korábban Indonéziában dolgoztam, ott mindenki tudta, hogy mit csinál egy diplomata. Amikor nagykövetként felkerestem az ottani minisztereket, akkor ismerték a játékszabályokat. Ez most más. Meg kell teremtenünk a diplomácia új nyelvét. Nehezebb közös nevezőre jutni, hiszen mit kínálhatunk mi? Miért lenne érdeke egy nagyvállalatnak, hogy beszéljen velünk? Nem örülünk mindennek, amit a cégek tesznek, de nem is utasítjuk el a dolgokat automatikusan, a legfontosabb, hogy az egyensúlyt meg kell tartani.” Tervei szerint rendszeresen konzultál egyetemi vezetőkkel és kutatóműhelyekkel, azaz olyan szervezetekkel, amelyek egyébként ritkán tartanak kapcsolatot nagykövetségekkel.

„Bizonyos országok nagyon protekcionisták, mások nyitottabbak. Ennek ellenére hiszem, hogy Európa az egyetlen olyan tömb, amely átveheti a vezető szerepet. Látjuk a fejlődés hasznát, de egyúttal ott az adatvédelem kérdése is, és nem felejthetjük el a biotechnológia vagy a mesterséges intelligencia etikai határait. Természetesen ez komoly kihívást jelent, mert ezek a területek nagyon gyorsan változnak. A legtöbb informatikai vállalat a nyugati világból származik, így ugyanazokat az értékeket valljuk. Az alternatíva rosszabb lenne, hiszen a társaságoknak olyan régiókba kellene menniük, ahol nem érvényesek a nyugati értékek” – ecsetelte a szakember.

A dán technológiai nagykövet hangsúlyozta, hogy a kormányok úgy tudnak reagálni a világ változásaira, ha a kormányzást versenynek tekintik és újragondolják az állam és a magánszektor viszonyát azért, hogy rugalmasabbakká váljanak. Meg kell győzni a piaci szereplőket arról, hogy nem feltétlenül érdekük az, hogy a találmányaikat szabályozatlan vákuumban fejlesszék ki. Szükség van etikai és morális határokra. El kell ismerni az olyan óriáscégek hatalmát, mint az Amazon, az Apple, a Facebook vagy a Google. Elég, ha csak azt nézzük, hogy e négy óriáscég 420 000 alkalmazottat foglalkoztat, ami sokat elmond a hatalmi viszonyokról.

A Facebook kétmilliárdos felhasználói bázisa duplája a legfejletebb államokat tömörítő G7 csoport lakosságának, a Google pedig mindenki mobiltelefonján jelen van. E cégek vezetői, Mark Zuckerberg és Larry Page használja is hatalmát, elég csak Trump olyan döntéseinek befolyásolására gondolni, mint a külföldi munkavállalók foglalkoztatása (melyre nagy szüksége van a szektornak) vagy a párizsi klímaegyezmény felmondása miatti tiltakozás. E cégek hangja messzire elér, és szerepük az utóbbi 5-10 évben sokszorosára nőtt. Casper Klynge megemlítette, hogy bírálatot is kapnak a politikusok azért, mert sokszor úgy kezelik e vállalatokat, mint a szuverén országokat. De nincs alternatíva, kénytelenek ezt tenni. A diplomácia mindig arról szólt, hogy a konfliktusterületeken előőrsöket kell kiépíteni, csak így lehet felkészülni a közelgő változásokra.”

Forrás:
Külön tech-nagykövet képviseli Dániát a Szilícium-völgyben; SG.hu; 2018. január 23.
Lásd még: TechPlomacy; Office of Denmark’s Tech Ambassador
Office of Denmark’s Tech Ambassador webhely – Twitter – Facebook
#TechPlomacy; Twitter

Miért nem használják a közösségi média vezetői saját termékeiket?

„A közösségi médiát kezdettől fogva kíséri az a hétköznapi tapasztalaton alapuló bírálat, hogy függőséget hoz létre, értékes órákat rabolva el ezzel más értelmes tevékenységektől, és hamis mintákat felmutatva valójában nem építi, hanem rombolja a valós emberi kapcsolatokat. Az újdonságát e téren az jelentette, hogy – mint ahogy arról a Guardian hasábjain megjelent riport is beszámol – az elmúlt hónapokban maguk a Facebook, a Twitter és más hasonló platformok tervezői közül tálaltak ki többen is, lelkiismereti alapon tiltakozva a részvételükkel kifejlesztett rendszerek ellen. Ezekből a beismerésekből kiderül, hogy közösségi hálók megalkotói nem csak tisztában voltak azzal, hogy milyen módon alakul ki a függőség szolgáltatásuk használatával, hanem tudatosan rá is erősítettek erre, mintegy „meghekkelve” pszichológiailag az emberi működést.

A hallgatást – a szerző szóhasználatával: az omertát, vagyis a maffiában kötelező hallgatási törvényt – Sean Parker, a Facebook alapító elnöke törte meg tavaly októberben. Elmondása szerint miközben építették a rendszerüket, végig egy gondolat vezérelte őket: hogyan lehet annyira lekötni a felhasználók idejét és gondolkodását, amennyire csak lehet. Ehhez olyan mechanizmust kellett kitalálni, hogy dopamin szabaduljon fel (ez a hormon idegsejtek közötti ingerületátvivő vegyületként van jelen az agyunkban, és többek között „jutalmazó” funkciója is van, jelentős szerepet játszva a függőségek kialakulásában – szerk.) akkor, amikor valaki „lájkolja” vagy kommentálja a fotónkat vagy más megosztásunkat. Ez arra késztet minket, hogy még több tartalmat osszunk meg, ami egy dopamin-vezérelt visszajelzési hurkot hoz létre és működtet öngerjesztő módon. Parker ezt a hekkeléshez hasonlította, mivel az emberi természet pszichológiailag sérülékeny pontjait támadja és használja ki. A közösségi média feltalálói és tervezői állítása szerint ezzel mind tisztában voltak, és tudatosan ki is aknázták.

Egy hónappal később a Facebook egy korábbi alelnöke, Chamath Palihapitiya csatlakozott Parkerhez. Megfogalmazása szerint az általuk létrehozott dopamin-vezérelt visszajelzési hurok rombolja a társadalom működését – nem párbeszédet és együttműködést valósít meg az emberek között, hanem tévinformációkkal és hamis valósággal vezet félre. Amit manapság szokás Oroszországgal kapcsolatba hozni (ld. „fake news”), de ennél jóval többről, globális problémáról van szó, ami erodálja az emberi működés és kapcsolatok alapjait. Palihapitiya kijelentései olyannyira megrázták a Facebookot, hogy tőlük szokatlan módon válaszközleményt adtak ki, elismerve néhány múltbeli tévedésüket. (Mint a szerző rámutat, ritka esemény az ilyen, mert az amúgy nyitottságot hirdető cég hírhedt arról, mennyire szűkszavúan ismeri el bármely hiányosságát, ha egyáltalán.) Ezt megtoldva és tovább fokozva, pár nap múlva közzétettek egy kutatási eredményt, miszerint a Facebook használata akár a mentális betegségek kockázatát is növelheti – de csak akkor, ha nem használják eleget. (Ami kimondatlanul is a függőség leírását jelenti.)

Adam Alter, a technológiai függőséget kutató pszichológus szerint mellékes, hogy a közösségi média éppen boldoggá vagy szomorúvá tesz-e – a lényeg a kényszer-érzésnek, a függőségnek a kialakítása. Alter szerint a függőség valójában sokkal szélesebb területet és embert érint, mint ahogy arra általában gondolni szoktunk – az emberek mintegy felének van legalább egy függősége. Ezek nem feltétlenül szenvedélybetegségek, de kialakítják azt, hogy szinte lehetetlen ellenállni az adott magatartásminta követésének. A közösségi média esetében ez a fajta függőség nem véletlenül alakul ki, hanem a platformokat biztosító cégek közvetlen szándéka szerint. A Facebook és a Twitter fejlesztői tudatosan terveznek „ragadós” termékeket – olyanokat, amelyekhez a használók újra meg újra vissza akarnak térni. Az ilyen fejlesztések célja éppen az, hogy „horgot” vessenek az emberek elé, amire ráharapnak – ezzel érve el, hogy a felhasználók a lehető legtöbb időt fordítsák termékeikre, szolgáltatásaikra, alkalmazásaikra. Az alapvető cél nem az, hogy olyan termékeket fejlesszenek, amelyeket az emberek örömmel használnak, és ezen keresztül profitot termelnek a cégnek, hanem hogy a profitot olyan termékekkel biztosítsák, amelyek használatát az emberek nem tudják abbahagyni. Alter megerősíti a Parker és Palihapitiya által mondottakat abban, hogy ez a „pszichológiai hekkelés” tudatos törekvés volt vezetői szinten már a közösségi média építésének kezdeti szakaszában is – éppen erre, a kötelékek (a szerző eufemisztikus szóhasználatával: az elkötelezettség) kialakítására alapozva működésüket.

A Guardian szerzője számos példával illusztrálva mutat rá arra a látszólagos paradoxonra, hogy a közösségi média vezető személyiségei nem csak hogy maguk nem használják a szolgáltatásaikat (Zuckerberg például jelen van a Facebookon, de azt 12 főállású beosztottja működteti), hanem gyerekeiket is vagy eltiltják tőle, vagy erőteljesen korlátozzák családon belül a használatát. Összevetve ezt a fentiekkel, az ellentmondásosnak tűnő személyes gyakorlat nagyon is racionális – ők tudják a legjobban, mitől kell óvniuk magukat és gyermekeiket.”

Forrás:
Miért nem használják a közösségi média vezetői saját termékeiket?; Alex Hern; Guardian; 2018. január 23.
Lásd még: Apple’s Tim Cook: ‘I don’t want my nephew on a social network’; Samuel Gibbs; Guardian; 2018. január 19.
Steve Jobs Was a Low-Tech Parent; Nick Bilton; New York Times; 2014. szeptember 10.

Öt éven belül óriási üzlet lesz a blokklánc

„Tavaly még nem érték el a blockchainnel kapcsolatos globális költések az 1 milliárd dollárt, de idén már 2,1 milliárdot fordítanak a technológiára világszerte. Az éves átlagos növekedési ütem (CAGR – Compound Annual Growth Rate) ugyan kicsit lassabb lesz, 81 százalék, de ezzel 2021-re 9 milliárd dollárt meghaladó méretű lehet ez a piac. Ez szép eredmény, de hogy el tudjuk helyezni, érdemes felidézni, hogy az IDC tavaly valamivel több mint 2,4 ezer milliárd dollárra, a Gartner pedig – az eltérő módszertan miatt – 3,5 ezer milliárd dollárra becsülte a globális IT-piacot.

A blockchain vagy elosztott főkönyvi technológia nagyon sok területet alapjaiban átalakít. Csak ha a két legismertebb, iparágakon átívelő összefogást hozó projektet, a Enterprise Ethereum Alliance-t és a Hyperledger Project-et nézzük is, a bankoktól a belföldi és nemzetközi kereskedelmi és a mögöttük dolgozó szállítmányozási vállalatokon át az egészségügyig vagy a kormányzati szolgáltatásokig számtalan terület van, ahol a technológiával kísérleteznek.

A dinamikus piacbővülésnek fontos feltétele, hogy a szabályozó hatóságok a kriptovalutákkal ellentétben az elosztott főkönyvi technológiát kifejezetten pozitívan fogadták.

Tavaly volt a próbaév
Az IDC szerint 2017. lényegében a kísérletezés jegyében telt. Idén azonban már valódi projektek fognak zajlani, és számos helyen megkezdik a technológia implementálását. A technológia legnagyobb piaca az Egyesült Államok lesz. A kutató cég szerint a piac több mint 40 százalékát adja majd. Európa lesz várhatóan a második legnagyobb piac, és csak harmadik helyre fut be Ázsia és a Csendes-óceán térsége (Japán és Kína nélkül). Ugyanakkor a 2021-es időszakig a legnagyobb növekedési ütemet várhatóan Japán produkálja majd, ahol a szegmens éves átlagos növekedése meghaladja majd a 150 százalékot is.

A szektorok közül nem túl nagy meglepetésként a pénzintézeti szektor jár az élen. Idén várhatón 750 millió dollárt költ az ágazat a technológiára. Ez annyiban érthető is, hogy itt van a legtöbb – lényegében már most működőképes – felhasználási lehetőség, és itt haladnak a leggyorsabb a bevezetésekkel is. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy elméletileg nincs is olyan pénzügyi terület, hol ne lehetne használni valamilyen formában. A jogszabályi megfeleléstől és a határokon átnyúló fizetésektől a letétkezelésen és az eszközök nyomon követésén át a kereskedelemfinanszírozásig szinte mindenhol folynak kísérletek is.

Ehhez képest a forgalmazói és szolgáltatási szektor idei költéseit 510 millió dollárra becsüli az IDC, míg a gyártóipar és a kitermelés ágazat kevesebb mint 450 millió dollárt költ majd erre a technológiára. Ezek a területek elsősorban az eszköz- és árukezelési (például nyomon követés) megoldásokban használják fel az elosztott főkönyvi technológiát.

A technológia kritikus pontja: a biztonság
A konkrét alkalmazásokat illetően az amerikai kutatócég úgy véli, hogy 2021-ig a határokon átnyúló pénzügyi tranzakciókra, a termékek nyomon követésére, valamint a nemzetközi kereskedelmi ügyletek finanszírozása alkalmas blcokchain-megoldásokra költi a legtöbbet. Idén várhatón összesen kb. 650 millió dollár megy el erre a három területre.

Tekintve, hogy IT-technológiáról van szó, nem meglepő, hogy a kiadások jelentős része az IT-szolgáltatásokra, illetve azokon keresztül megvalósított üzleti szolgáltatásokra megy el. Az IDC szerint ez a két terület adja a költések háromnegyedét. Ebből a legnagyobb részt a bloickchain-platformszoftverek, valamint a technológiához kapcsolódó biztonsági megoldások teszik ki. Ez utóbbi nem véletlen, hiszen az Ethereum rendszer, amely ma az egyik legígéretesebb közös fejlesztési alap lehet, egyelőre túlságosan sebezhető.”

Forrás:
Öt éven belül óriási üzlet lesz a blockchain; Bitport.hu; 2018. január 26.

Észtország még nem döntött a saját kriptopénz bevezetéséről

„A vezetők még nem határoztak, mivel sok a kockázati tényező, így először mérlegelni kívánják az előnyöket és a hátrányokat.
Az IT café még tavaly nyáron számolt be arról, hogy a világhírűvé vált észt digitalizálási modernizációs program részeként felmerült egy olyan ötlet, hogy saját kriptopénzt vezetnek be estcoin néven. Akkor arról szóltak a híradások, hogy a szakemberek egy javaslat előkészítésén dolgoznak.

Azóta nem nagyon érkeztek hírek a projektről, de egy tegnap megjelent interjúban rákérdeztek erre Jüri Ratas miniszterelnöknél, aki válaszolt is a felvetésre. Ratas elmondta, hogy a program vezetőjének, Kaspar Korjusnak javaslatát egyáltalán nem vetették el, nyitottak egy ilyen megoldásra, de felmerültek olyan aggályok, melyeket alaposan mérlegelni kell, mielőtt egy ilyen fontos döntést meghoznak – a kormány egyelőre még nem tárgyalta meg a tervezetet. Jelen pillanatban úgy áll a helyzet, hogy a központi bank mellett más pénzügyi szabályozó testületek is aggodalmaikat hangoztatják, és ezeket alaposan meg kell vizsgálni, mivel nem kívánják kockáztatni az ország nehezen kivívott megbecsültségét egy felelőtlen lépéssel.

Az eredeti javaslat szerint az estcoin előnyeit az e-polgárok élvezhetnék: az e-polgárság bevezetése a program egyik sikertörténete, jelenleg több mint 27 ezren birtokolják ezt a jogosultságot, főként Finnországból, Oroszországból és Ukrajnából.

Az estcoin bevezetésének tervét tavaly ősszel keményen kritizálta Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, aki határozottan kijelentette, hogy Észtországnak csak egyetlen pénznemre van szüksége, az euróra. Erre a kijelentésre nemrég egy német lapban reagált Ardo Hansson, az észt pénzügyi felügyelet vezetője, aki elmondta, hogy Draghi sem elég tájékozott, ugyanis Észtországban sem a kormány, sem a központi bank nem akar kriptovalutát bevezetni, másról van szó, egy speciális, a befektetéseket serkenteni hivatott módszerről – ahogy ezt az ötletgazda is elmondta egy decemberi közleményében: Észtország nem akar alternatív pénzt bevezetni az euró mellé, hanem az e-polgárok lehetőségeit kívánják bővíteni.”

Forrás:
Észtország még nem döntött a saját kriptopénz bevezetéséről; Dajkó Pál; IT café; 2018. január 24.
Lásd még: Estonia Inches Closer to National ‘Crypto Token’ Launch; Sujha Sundararajan; CoinDesk; 2017. december 19.
Can a Government Introduce a Cryptocurrency? Estonia Says Maybe; Ott Ummelas; Bloomberg; 2018. január 23.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. január 22.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Helytelen volna „sharp power”-nek nevezni az oroszok és kínaiak felforgató tevékenységét
Néhány hete adtunk hírt a jelenkori diplomáciaelmélet egyik klasszikusa, Joseph Nye újsütetű fogalmáról. Nye úgy vélte: a közelmúlt fejleményei, a mind jobban megerősödő autoriter rezsimek gyakorlata indokolttá teszi, hogy a „soft power” kifejezés mellé bevezessük a „sharp power” terminust is. A különbségtétel lényege, hogy míg a „soft power” a kultúrára és az értékekre támaszkodva növeli egy ország erejét, addig a „sharp power” arra szolgál, hogy kordában tartsa a belső közvéleményt és manipulálja a külsőt. A kicsit homályosnak tetsző elhatárolást Nye gyorsan lefordítja a mindennapokat átitató események nyelvére: „Ha a sharp power kifejezést tulajdonképpen az információs hadviselés rövidítéseként használjuk, mindjárt világossá válik a „soft power”-rel szembeni különbség. A „sharp power” valójában a „hard power” egy fajtája…”.
Az amerikai Johns Hopkins Egyetem Center for Transatlantic Relations intézetét vezető Simonyi András, Trunkos Judit kollégájával karöltve máris megkérdőjelezi az újonnan kreált kifejezés létjogosultságát. Miközben a szerzőpáros is hangsúlyozza, hogy Oroszország és Kína külpolitikai aktivitása kétségtelenül új fázisba lépett, óva intenek attól, hogy ezt egy új elnevezéssel fémjelezzük. Simonyi és Trunkos úgy vélik, hogy a „sharp power” terminus bevezetése azt a – szerintük hamis – látszatot sugallná, hogy a nyugati világ két nagy „ellenlábasának” külpolitikai tevékenysége gyökeresen új lenne a korábbi időkhöz képest. Erről azonban szó sincs – állítja Simonyi és Trunkos. Az Oroszország és Kína által mind nagyobb lendülettel alkalmazott soft power eszközrendszer, lényegét tekintve, a hidegháború időszakából jól ismert propaganda, „aktív intézkedések” és KGB-típusú felforgató machinációk némileg modernizált egyvelege csupán.
A szerzőpáros a témát az egyszerű nyelvészeti finomságok taglalásánál jóval fontosabbnak tartja: attól tartanak, hogy a „sharp power” kifejezés bevezetésével inkább elvennék egy kicsit az élét az orosz-kínai manipulációk fenyegetésének. Ugyanakkor Simonyi és Trunkos leszögezi azt is: hiába való volna kárhoztatni Oroszországot és Kínát azért, mert maximálisan igyekeznek kihasználni a rendelkezésükre álló eszközöket. A kérdés – szerintük – sokkal inkább az: miért nem él a Nyugat sokkal aktívabban az arzenáljába tartozó soft power eszközökkel? A – mindenekelőtt – amerikai kultúra azon elemeivel, amelyek nagyban segítettek „megnyerni” a hidegháborút a Szovjetúnióval szemben?
It is Wrong to Call Russian and Chinese Disruptive Efforts “Sharp Power”; Simonyi András, Trunkos Judit; The Huffington Post; 2017. december 18.

Közdiplomácia és külpolitika
A terminológia, a szakkifejezések újkeletű bizonytalansága természetesen a külügyek, a nemzetközi kapcsolatok és a diplomácia megannyi szakmai szereplőjét foglalkoztatja. Hétről hétre láthatjuk összefoglalóinkban is, hogy a szaknyelvet illetően (is) a szakadatlan útkeresés, újító láz tartja mozgásban az elméleti és gyakorlati szakembereket egyaránt. Szinte naponta születnek új kifejezések, leíró fogalmak. Ezek egy része – nyilvánvalóan – a társadalmi divatok terméke. Másrészt viszont a nemzetközi életet is átható drasztikus változások, elsősorban persze a technológia, a digitalizáció rohamos fejlődése valóban a fogalmaink átgondolására késztet minket. A szakmai koncepciók (immár folyamatos) újradefiniálásának egy fontos keretét adja a nagy presztízsű Oxford Research Encyclopedia of Politics, amely online megjelenésének hála a magas szakmaiságot immár a gyorsasággal, naprakészséggel, azonnali elérhetőséggel kombinálja.
Számunkra különösen érdekes lehet az Enciklopédia néhány hónappal ezelőtt frissített „Közdiplomácia és külpolitika” címszava. A közdiplomácia ugyanis, szögezi le a szócikk szerzője mindjárt az elején, a külpolitika aktív formálói számára éppen úgy alapfogalommá vált, mint a nemzetközi kapcsolatok elméleti kutatói körében. Sőt, a közbeszédnek is bevett kifejezésévé vált – miközben a mai napig nincsen szigorú közmegegyezés a kifejezés pontos tartalmát illetően!
A téma kutatói természetesen számtalan definícióval álltak elő az idők során. A legfontosabb meghatározások a közdiplomácia fogalom alapvető „természetére” vonatkoznak: e szerint a nemzetközi élet szereplői, politikai céljaik érvényre juttatása érdekében, közvetlen kapcsolatba lépnek a külföldi közvéleményekkel. A közdiplomácia korai felfogása ezt a kapcsolódást kormányok és közvélemények közötti kapcsolatként írta le, ahol ráadásul a kapcsolódás, a kommunikáció iránya egyoldalú, méghozzá a kormányzatok felől a közvélemények felé tartó. A hidegháború amerikai és szovjet propaganda hadműveletei lényegében az ilyen értelemben vett közdiplomácia klasszikus eseteiként értelmezhetőek: az egyes kormányzatok felől a közvélemények irányába tartó információ áramlásként, amelyek során megpróbálták befolyásolni a (külföldi) közvéleményt (egyfelől pozitív irányban a kommunikációt kibocsátó kormányzattal kapcsolatban, másrészt lehetőleg negatív irányban az ellenségek kormányzatot illetően). Ez a közdiplomáciai kapcsolatrendszer óhatatlanul fentről lefelé irányuló volt, másrészt komoly erőforrás igényű transzmissziós eszközrendszeren (rádió, tévé, könyvkiadás stb.) alapult.
A hidegháború lezárulását követő időszakban azonban a gyakorlati szakemberek, a kutatók kezdtek a mellett érvelni, hogy a közdiplomácia (is) valójában új korszakba lépett. Az egyik fontos újdonság, amit sokan kiemelnek, az a szereplők körének számottevő kiszélesedése: a klasszikus közdiplomáciai gyakorlat kormányzati szereplői mellé immár államcsoportok, illetve nem állami nemzetközi szereplők is beléptek. Ugyanakkor – részben persze már a szereplők diverzifikálódásával párhuzamosan – megnövekedett az egyes szereplők, aktorok közötti horizontális kapcsolatrendszerek jelentősége.
Másfelől fontos újdonságként könyvelhető el az is, hogy a közdiplomácia rendszerét alkotó kulturális eszközök immár átfogó országimázsok, „ország márkák” kialakítását célozták meg. Klasszikus példaként szokás említeni Dél-Korea esetét: az ország jelentős erőforrásokat invesztált bizonyos kulturális termékek (korábban elsősorban tévésorozatok, majd az utóbbi időben mind inkább a populáris könnyűzene terén) kifejlesztésébe, amelyek sikeresen alakították a prosperáló, demokratikus Dél-Korea imázsát.
Természetesen az információs és kommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődését, illetve annak a közdiplomáciára gyakorolt hatását is sieti kiemelni szinte minden szerző. Az új eszköztár – és ebben külön „forradalmat” hozott a közösségi médiumok, illetve a mobil telefónia elterjedése – gyökeresen megváltoztatta a közdiplomáciai kapcsolatrendszerek jellegét, irányát, miközben tovább bővült (és diverzifikálódott) az aktív szerepvállalók köre.
Public Diplomacy and Foreign Policy; Atsushi Tago; Oxford Research Encyclopedia of Politics; 2017. július

A kiberbiztonsághoz kapcsolódó diplomácia erősítését szolgáló törvényt szavazott meg az amerikai Képviselőház
Az USA Képviselőháza a múlt héten elfogadta egy olyan törvénytervezet szövegét, amely egyfelől pontosítja, illetve tételesen rögzíti az amerikai Külügyminisztérium feladatait az USA kiberbiztonságának előmozdításával kapcsolatosan, másfelől kialakítja a témával kapcsolatban a Kongresszusnak való időszakos beszámolás rendszerét és eljárásrendjét. Az új törvény értelmében a Külügyminisztérium tájékoztatja a törvényhozást a kiberbiztonságot érintő nemzetközi megállapodásokról, a már hatályban lévő nemzetközi kiberbiztonsági keretrendszerekről, valamint az elektronikus szólásszabadság előmozdítására tett erőfeszítésekről.
A Kiberdiplomáciai Törvény névre keresztelt jogszabályra – beterjesztőjének megfogalmazása szerint – azért volt szükség, mert egyre sokasodnak az Egyesült Államokat érő, külföldi szereplők által indított online támadások.
Ezek nyomán nem csupán az USA információs hálózatai biztonságának erősítése vált szükségessé. Maga az internet nemzetközi hálója az, amely egyre inkább támadás alatt áll olyan kormányok részéről, amelyek „digitális határkerítéseket akarnak emelni, és fokozni akarják az online ellenőrzést és cenzúrát”.
Az Egyesült Államoknak világossá kell tennie – vallja a törvénytervezet beterjesztője -, hogy kiemelt fontosságot tulajdonít a kiberteret illető kérdések egész sorának, a kiberbiztonság kérdésétől kezdve az internethez való hozzáférés lehetőségéig, az online szerzői jogi problémákig, illetve a kiberbűnözés témájáig.
Érdemes emlékeztetni rá, hogy a múlt heti aktussal a törvénytervezet az amerikai törvényalkotási folyamat második lépcsőjén jutott túl. Ezt követi majd a Szenátus általi elfogadás, illetve az elnök jóváhagyása, mielőtt a tervezet hatályos jogszabállyá válhat.
House approves bill to strengthen US cybersecurity diplomacy; Aaron Martin; Homeland Preparedness News; 2018. január 25.
A törvényjavaslat szövege: https://www.congress.gov/bill/115th-congress/house-bill/3776/text

Külön tech-nagykövet képviseli Dániát a Szilícium-völgyben
Újabb techno-szuperlatívuszt kovácsolva, egyenesen a 3.0-ás diplomáciáról beszéltek immár a szakírók, amikor múlt év végén, december első napjaiban bemutatkozott Dánia első „technológiai nagykövete”, Casper Klynge. Tavaly év végi beszámolóink egyikében már röviden bemutattuk a dán szakdiplomatát, aki egyben világelső is: mindeddig ugyanis államokhoz, vagy (szupranacionális) nemzetközi szervezetekhez delegáltak csupán ilyen képviselőket. Klynge azonban az amerikai Szilícium-völgy technológiai vállalatainál képviseli országa érdekeit. A szakember korábbi tapasztalatait, új pozícióját, várható feladatait az e-Gov Hírlevél mostani számában fentebb részletesen is bemutatjuk. Reméljük, hamarosan bővebben beszámolhatunk francia követőjének várható feladatrendszeréről is, hiszen mint arról korábban szintén hírt adtunk, az év utolsó napjaiban kapta meg a „digitális ügyek nagykövetévé” történő kinevezését a francia David Martinon is.
Lásd bővebben eGov Hírlevél: Külön digitális nagykövet képviseli Dániát a Szilícium-völgyben (eredetiben az SG.hu cikke)

Kidobott pénz az EU stratégiai kommunikációjára költött összeg
Az EU ún. „stratégiai kommunikációjának”rövid, de annál maróbb kritikájáról olvashatunk a geopolitikai szakértői tér egyik érdekes blogján. Az ügy apropóját elsősorban az a bejelentés adta, miszerint az EU évi 1 millió euróval meg kívánja növelni az East Stratcom Unit nevű, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Federica Mogherini irányítása alá tartozó szervezeti egység költségvetését.
A 2015-ben életre hívott szervezet elé – a némileg félrevezető elnevezésétől eltérően – alapvetően egyetlen feladatot tűztek: hogy ti. vegye fel a harcot az „Oroszországból kiinduló” álhírek és információs (vagy másik, divatos nevén hibrid-) hadviseléssel. Tervezett (és a mai napig) követett munkamódszere a nem túl népes szakmai gárdát foglalkoztató Egységnek a gyanúsnak látszó orosz hírek, információk (utólagos) ellenőrzése, verifikálása, a hamisítások leleplezése és rendszeres publikálása.
A Stratégiai Kommunikációs Egység azonban nem túl sok eredményt tudott mindeddig felmutatni, és ebben – a blog szerzőjének vélekedése szerint – kulcsszerepet játszott az a tény, hogy a „stratégiának” nevezhető, koherens koncepcióval egyáltalában nem rendelkezik az EU, a külügyek terén biztosan nem. Mindenekelőtt hiányzik a tagállamok közötti megegyezés bizonyos külpolitikai prioritások céljait (vagy elvárt kimeneteit) illetően. Különösképpen hiányzik egy összehangolt, megállapodott elképzelés Oroszországot, pontosabban az Oroszország elleni szankciókat illetően. Márpedig, ahol nincsen stratégiai – mutat rá a szerző – ott aligha létezhet stratégiai kommunikáció.
Részben a fentiekből következik a szerző szerint az a tény, hogy a kissé eufémisztikusan hangzó „stratégiai kommunikáció” nagyjából egészében az egyik fél propagandájával szembe állított ellenpropagandát takar valójában. Nagyobb azonban ennél is a baj, mondja a szerző, akit most már mutassunk be, mert nem akárkiről van szó: Shaun Riordan ugyanis a külügyi szakma egyik nagy öregje, a Holland Nemzetközi kapcsolatok Intézete (a fogalomnak számító „Clingendael”) szenior kutatója, az elismert The Hague Journal of Diplomacy közösségi média szerkesztője. Riordan tehát rámutat: az EU döntéshozói sajnos a modern információs tér legtöbbet emlegetet, elemi jelenségéről, az ún. „visszhang kamra” effektusról sem hallottak soha. Arról tehát, hogy a közösségi média tereiben (Facobookon, Twitteren, Instagramon) tájékozódó emberek kizárólag a hozzájuk hasonló véleményeket táplálók információit „fogyasztják”. A zárt információs csoportokban a hasonszőrűek információi erősödnek fel (innét a visszhang kamra szóképe). Aki tehát az orosz álhíreknek hisz, azt véletlenül sem győzi meg az EU által működtetett East Stratcom ellen-propagandája. Az ugyanis az Unió által terjesztett híreket tekinti „fakenews”-nek – csak most egy millió euróval drágábbaknak.
The EU is Wasting Money on Strategic Communication; Shaun Riordan; BideDao blog; 2017. november 25.

A Politics&Policy 2017. októberi különszáma – Soft power és közdiplomácia az Indo-csendes-óceáni térségben
Láthattuk e heti összeállításunkban is jócskán, hogy a „soft power” koncepciója, fogalma, lehetséges értelmezései és alkalmazásai folyamatosan uralják a gyakorlati diplomaták és a külkapcsolati kutatók narratíváját egyaránt. Mindeddig azonban döntően az európai és észak-amerikai tapasztalatok, értelmezési keretek uralják a szakmai közgondolkodást. Feltűnően hiányzik a kutatásokból annak a vizsgálata, hogy milyen módon fejlődött a kultúrát eszközrendszerként alkalmazó, a külpolitikai célok szolgálatába állító soft power, illetve a rá épülő közdiplomáciai gyakorlat más, eltérő társadalmi-gazdasági-kulturális kontextusokban.
Ezt a hiányosságot célozta legalább részben orvosolni az elismert Politics&Policy folyóirat tavaly októberi tematikus különszáma. A lapszám az önmagában is meglehetősen sokszínű Indo-csendes-óceáni térség, tehát az Indiai-óceán és a Csendes-óceán együttes régiója viszonyait járja körbe, felvillantva a soft power fogalom, és a vele kéz a kézben járó közdiplomáciai gyakorlat egy másfajta, az európai-amerikai helyzettől néha markánsan eltérő olvasatát.
A tematikus folyóirat szám tanulmányai a 2016-ban Brisbane-ben megrendezett soft power és közdiplomáciai témájú kerekasztal eredményeiből nőttek ki. A Griffith Asia Institute, az Ausztrál Külgazdasági- és Külügyminisztérium valamint a Korea Foundation által közösen szervezett tudományos találkozó három fő célt tűzött ki maga elé:

megvizsgálni, hogy milyen jelentőséget tulajdonítanak az Indo-csendes-óceáni térség államai a soft power alkalmazásának;
megvizsgálni az alkalmazott közdiplomáciai gyakorlatokat, rávilágítva a kritikus egyedi jellemzőkre;
azonosítani azokat a kulcstényezőket, vagy innovatív vonásokat, amelyek későbbi együttműködések keretében további kutatásokat generálhatnak.

Politics&Policy Special Issue: Soft Power and Public Diplomacy in the Indo-Pacific; Politics & Policy, Volume 45, No. 5 (2017)

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉS
Youmans, William Lafi (2017): An Unlikely Audience: Al Jazeera’s Struggle in America. London, Oxford University Press
A kultúrát támaszként használó közdiplomácia – legyen szó kampányokról, vagy éppen hosszú távú ország imázs építésről – továbbra is előszeretettel aknázza ki a (globális-) televíziózásban rejlő csábító lehetőségeket. Vitathatatlan az is: a napjaink közbeszédét egyértelműen meghatározó „narratívák” és „ellen-narratívák”, a „fake news”, illetve általánosságban az „információs hadviselés” koncepciója és gyakorlata is ma még jórészt a televíziókhoz kötődik. Elég, ha a nyugati politikai elit és fősodratú média első számú mumusára, azaz az orosz RT televíziós csatornára gondolunk. Vagy az Al Jazeera televízióra. Azaz: ez utóbbira csak ritkán gondolunk így, pedig az elszánt kritikusok szerint nagyon is indokolt volna. Nem csupán azért, mert az Al Jazeera is „állami” csatorna, éppen úgy, mint az orosz RT. Hanem főleg azért, mert az arab világ népszerű tévéadója mögött a katari kormány áll; amelyről a térségben és a térségen kívül is sokan állítják, hogy a Közel-Keleten a regionális terrorizmus egyik fő szponzora. Ennek megfelelően az Al Jazeera sem ússza meg az elfogultság, a propagandaterjesztés vádját.
E háttér előtt különösen érdekes olvasmány a George Washington Egyetem kutatója, William Youmans tavaly év végén megjelent könyve, amely az Al Jazeera televiziós társaság amerikai horgonyvetését tárja fel. Esettanulmánynak sem utolsó látni, hogyan ért el meghökkentő sikereket, és kapott csúfos pofonokat is, az Egyesült Államok kíméletlen tévés piacára betörni kívánó arab tulajdonú tévétársaság. A könyv igazi erénye azonban annak bemutatása, hogy a nagyváros (valójában persze: a városok, nagyvárosok hálója) hogyan szolgál fogódzkodóul, olyan földdarabként, ahol a globálisan terjeszkedő médiacég képes megvetni a lábát. A könyv ebben az értelemben érdekes adalék annak bemutatásához is, hogyan válnak a városok egyre fontosabb önálló gazdasági, politikai, sőt diplomáciai entitásokká világunkban.
Oxford University Press

Szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. január 22-29.

A kormányhivatal irányításának hatékonyabbá tételét biztosító háttér kialakítása” című kiemelt projektek támogatásához Asztali számítógépek és laptopok szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/19
Ajánlatkérő: Fejér Megyei Kormányhivatal
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/19
Nyertes ajánlattevő: TRACO Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.; ALOHA Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.679.100.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – „Microsoft desktop licenszek beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/19
Ajánlatkérő: Oktatási Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EXE Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.957.500,- Ft
Lásd bővebben

Digitalizáló eszközök beszerzése kormányhivatalok részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/18
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 48.824.000,- Ft
Lásd bővebben

Digitális Fogyasztóvédelem projekthez kapcsolódó alkalmazás fejlesztés licenszek szállítása, tervezése, implementációja, integrációja, bevezetése, a bevezetés projektvezetése, oktatása, valamint próbaüzemi támogatási szolgáltatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/18
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Kft., Grepton Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 730.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Jármű szolgáltatási platform beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/16
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: NULLPOINTER Kft., BNE ITS Nonprofit Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 198.900.000,- Ft
Lásd bővebben

ASP Ingatlanvagyon-kataszter szakrendszer (ASP.IVK) supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/17
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Komunáldata Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.077.500,- Ft
Lásd bővebben

Egységes ügyintéző elérési, belső jogosultság kezelési rendszer fejlesztése a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00053 számú, Ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztése című projekt keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/17
Ajánlatkérő: Zala Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: Symmetria Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A szerződés/rész végleges összértéke: 708.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Visszavont
Az „Elektronikus jegyrendszer előkészítése és kivitelezése” című projekt nyomdai feladatainak ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/18
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Lásd bővebben

DMRV Zrt. részére nyomtatási szolgáltatás beszerzése nyomatelőállító eszközök biztosításával
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/18
Ajánlatkérő: DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Humán tér-kép. A humán és fejlesztéspolitikai tényezők földrajza Magyarországon

„ I. fejezet
Bevezetés: a kreativitás földrajzi eloszlása
II. fejezet
A kreativitás térszerkezeti változása Magyarországon az ezredforduló után
III. fejezet
Fejlesztéspolitika térben és időben: az Európai Unió fejlesztési célú támogatásai Magyarországon – 2004-2015
IV. fejezet
Magyarország deviancia-térképe területi előrejelzésekkel”

Forrás:
Humán tér-kép. A humán és fejlesztéspolitikai tényezők földrajza Magyarországon; Tózsa István, Jeney László, Varga Ágnes, Hajnal György, Medve-Bálint Gergő, Elekes Zsuzsanna, Bálint, Lajos; E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért; 2016 (PDF)

A magyar felsőoktatás egy évtizede 2008 – 2017

„A fennállásának tizedik évébe lépő Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja (NFKK) tizedik alakalommal rendez konferenciát a magyar felsőoktatásról. Az elmúlt években a konferenciák vitaindítójának szánt stratégiai helyzetértékelésekhez képest ez a kötet több szempontból is rendhagyó. Míg az előző dokumentumok nagyrészt az előző év történéseire fókuszáltak, s a szövegbe ágyazott trendelemzések leginkább a következtetések alátámasztását szolgálták, a jelen kötet 10 év eseményeit, tendenciáit fogja át, ha nem is teljességre törekvően, és továbbra is a közelmúlt magyarázatának igényével. Az egyes fejezetek most is tematikusak, az eddigi, immár hagyományosnak mondható szerkezetet követve. Megjelenik bennük a felsőoktatás makroszintű elemzése, annak különböző oktatáspolitikai vetületeiben, a gazdálkodás, finanszírozás, irányítás, szerkezetalakítás kérdéseit feszegetve. Még mindig a nemzeti szinten maradva társadalompolitikai elemek is megjelennek az elemzésekben, a felsőoktatásba történő belépés és kilépés, az esélyegyenlőség, a foglalkoztatás fejezeteiben. Az intézményi szinten a felsőoktatási intézmények belső vezetésének, menedzselésének problémái mellett természetesen a fő feladatok, az oktatás és kutatás fejlesztésének, eredményeinek számbavételére is sor kerül. Mindezt, ahol a terjedelem megengedi, nemzetközi (elsősorban európai, azon belül is kelet-közép-európai) összehasonlításban tárgyaljuk.”

Forrás:
A magyar felsőoktatás egy évtizede 2008 – 2017; Kováts Gergely, Temesi József (szerk.); Budapest Corvinus Egyetem, Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja; NFKK Kötetek, 2.; 2018 (PDF)

Tájékoztatás a NAV szakembereitől az ELLUGY (adatlap elektronikus ügyintézéshez ellenőrzési eljárás során) nyomtatványról

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény illetve az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 29.) Korm. rendelet alapvető célul tűzte ki az elektronikus ügyintézés széles körű elterjesztését, a lakosság számára korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása, valamint az eljárások gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) elektronikusan intézhető ügyek köre folyamatosan bővült, 2018-tól megvalósul a kétirányú elektronikus kapcsolattartás az ellenőrzési tevékenység tekintetében.

A NAV oldaláról az elektronikus kommunikáció részben már eddig is biztosított volt, az adózó tárhelyére kihelyezett ellenőrzési iratok körét a NAV fokozatosan tovább bővíti.

A 2018-as évben a legjelentősebb változás az elektronikus ügyintézésben, hogy az adózók meghatározott körének az ellenőrzési eljárással összefüggően elektronikusan kell intézni ügyeiket, benyújtani ügyeikkel kapcsolatos iratot, nyilatkozatot.

Az elektronikus iratok fogadásának biztosítására új, ellenőrzés specifikus nyomtatvány került kialakításra az ÁNYK felületen ELLUGY Adatlap elektronikus ügyintézéshez ellenőrzési eljárás során (a továbbiakban: ELLUGY) néven.

Az ELLUGY nyomtatvány célja, hogy az adózó az ellenőrzési eljárás során az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatokat, eljárási cselekményeket és egyéb kötelezettségeket a postai út vagy személyes megjelenés mellőzésével, elektronikus úton tudja teljesíteni a NAV felé.

A nyomtatvány segítségével az adózó elektronikus úton küldheti be az eljárás során benyújtandó dokumentumokat (pl.: meghatalmazást, nyilatkozatot, iratanyagot, észrevételt, stb.).

Az ELLUGY adatlap Főlapból és Tartalom lapból áll. A nyomtatvány Főlapján kell szerepeltetni az ellenőrzött adózóra, illetve az ellenőrzési ügyre vonatkozó főbb adatokat, valamint ki kell választani a beküldeni kívánt irat típusát (a választható irattípusok a következők: meghatalmazás, nyilatkozat, iratpótlás, észrevétel, kifogás, kérelem, egyéb), továbbá azt, hogy az adatlaphoz kerül-e feltöltésre melléklet.

A jogorvoslattal (pl: fellebbezés) kapcsolatos beadványok az Általános Célú Kérelem Űrlap (ún. e-Papír) útján nyújthatóak be. Az e-papír szolgáltatással kapcsolatos részletes tájékoztató az alábbi weblapon érhető el: https://epapir.gov.hu/-. A NAV bírósági úton támadható döntéseivel, intézkedéseivel szembeni keresetek benyújtására a NAVKPER2 űrlap alkalmazandó.

Egy ELLUGY nyomtatványhoz 1 db melléklet csatolható, mely lehet több dokumentumot tartalmazó összecsomagolt állomány (.zip fájl) is. A csatolmány mérete nem haladhatja meg az 50 Mbyte-ot.

Az adatlap Tartalom lapján fejthető ki a beadvány szöveges tartalma.

A nyomtatvány benyújtásának módja, illetve a benyújtásra jogosultak köre a NAV honlapján elérhető ELLUGY kitöltési útmutatóban kerül részletesen kifejtésre.”

Forrás:
Tájékoztatás az ELLUGY (adatlap elektronikus ügyintézéshez ellenőrzési eljárás során) nyomtatványról; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2018. január 16.
Lásd még: Tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtti elektronikus ügyintézés általános szabályairól; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2018. január 11. (PDF)
ELLUGY Adatlap elektronikus ügyintézéshez ellenőrzési eljárás során; Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nyomtatványkitöltő programok II./Adatbejelentők, adatmódosítók; 2018. január 23.

Publikusan is elérhetővé váltak az azonnali fizetési rendszer szabálykönyvei

„A mai naptól publikusan is elérhetővé váltak az azonnali fizetéseket feldolgozó GIROInstant központi infrastruktúra, a Másodlagos számlaazonosító és Fizetési kérelem szolgáltatások szabálykönyvei.

HCT Inst Szabálykönyv, v1.2 [HCT Inst – Instant Hungarian Credit Transfer. Szerk.]

Másodlagos számlaazonosító szabálykönyv, v1.2

Fizetési kérelem szabálykönyv, v1.2

”

Forrás:
Publikusan is elérhetővé váltak az azonnali fizetési rendszer szabálykönyvei; GIRO Zrt.; 2018. január 11.

5. szám, 2018. január 29.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom