Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, további fejlesztésekről, a kutatási tevékenység megújításáról nyilatkozott
Tárgyszavak: diplomáciai felsőoktatás, diplomataképzés, Hatos Pál, Hörcher Ferenc, Koltay András, közigazgatás-tudományi képzés, közszolgálati felsőoktatás, Magyarország, Martonyi János, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, NKE Diplomáciai Akadémia, NKE Eötvös József Kutatóközpont, NKE Közép-Európa Kutatóintézet, NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet, NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete, társadalomtudomány, Tisza István Program
A magyar cégvezetők ismerik a digitális transzformáció (DT vagy DX) jelentését és jelentőségét, de nem mindenki mer belevágni
Tárgyszavak: digitális átalakítás (DX), digitális átállás (DX), digitális gazdaság, digitális transzformáció, felmérés, Magyarország, Microsoft, üzleti szervezet

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Felmentették a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét
Tárgyszavak: közigazgatási személyzeti ügyek, Magyarország, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, további fejlesztésekről, a kutatási tevékenység megújításáról nyilatkozott

„További fejlesztéseken, köztük a kutatási tevékenység megújításán dolgozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektori tisztségét tavaly szeptembertől betöltő Koltay András. A Tisza István Program elindításával az egyetem fejlődésének új szakaszába lépett, amely a minőséget és a nemzetközi versenyképességet helyezi a középpontba.

Koltay András az MTI-nek adott interjújában elmondta, hogy a Ludovika Campus fejlesztése is folytatódik, további építkezésekkel, és azzal a céllal, hogy ne csak egyetemi képzőhely legyen, hanem kulturális centrummá is válhasson.

A rektor hangsúlyozta: erős alapokkal rendelkező intézmény élére került fél évvel ezelőtt. Az azóta elvégzett munkáról szólva kiemelte: megújult a szervezeti struktúra, új vezetők is érkeztek, szakmai koncepciók formálódtak, átalakult a finanszírozás. A rektor szerint a magyar állami felsőoktatási intézmények sorában a hét éve működő egyetem pozíciója jó, mostantól azon kell dolgozniuk, hogy az NKE neve minden tekintetben „egyet jelentsen a minőséggel”. Ennek jegyében hirdették meg a további tudományos előrelépést célzó Tisza István Programot. A digitálizáció is fontos fejlesztési irány, a tanulástól a könyvtárig „okos” szolgáltatások teszik igazi XXI. századi egyetemmé az intézményt.

Koltay András kifejtette: jelentősen bővül az egyetem kutatási tevékenysége is. Februártól megkezdte működését az Eötvös József Kutatóközpont, amely jelenleg hat, az év második felétől kilenc kutatóintézettel működik majd. A kutatóintézetek az egyetem képzési portfóliójába illeszkedő olyan stratégiai jellegű kutatásokat végeznek, amelyek hozzájárulnak az NKE nemzetközi versenyképességének növeléséhez. A rektor az új intézetvezetők között említette Hatos Pált (Közép-Európa Kutatóintézet) és Hörcher Ferencet (Politika- és Államelméleti Kutatóintézet).

Szintén februárban hozták létre a Stratégiai Tanulmányok Intézetét. Vezetője Prőhle Gergely, aki a közigazgatásban és a diplomáciában szerzett tapasztalatait, nemzetközi kapcsolatrendszerét fordíthatja az NKE javára. Ebben az intézetben – mint a rektor elmondta – két irányba kezdték el az építkezést. Egyrészt 2020 szeptemberétől indítanak egy új, kis hallgatói létszámú, kiemelt színvonalú mesterképzést, amelynek célja az állami vezetők utánpótlásának biztosítása, és amely az ország legtekintélyesebb oktatóit hívja az NKE-re az államtudományi területen. Másrészt létrehozzák a Diplomáciai Akadémiát, amely a magyar diplomácia utánpótlásának és vezetői továbbképzésének lesz a bázisa. A Stratégiai Tanulmányok Intézetének tiszteletbeli elnöke Martonyi János volt külügyminiszter.

Az NKE rektora szerint nem volt szerencsés, hogy az új szervezetet létrehozó szenátusi határozat – amelyet tavaly novemberben hoztak – éppen február elsején lépett hatályba. Így eshetett időben egybe a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) finanszírozásáról, illetve az akadémiai kutatóintézetek jövőjéről kibontakozott vitával, ez pedig azt a látszatot kelthette, hogy az NKE-n azért hozták létre az új kutatóközpontot, hogy befogadja az Akadémiáról leváló kutatóintézeteket. Mindez csupán időbeli egybeesés – hangsúlyozta a rektor, kiemelve: az NKE nem érintett az MTA átalakításában, az egyetem a saját útját járja.

Koltay András kiemelte továbbá, hogy olyan infrastruktúrával rendelkeznek a Ludovika Campuson, amely Budapesten, sőt országos szinten is egyedülálló, és amellett, hogy a terület fontos történelmi emlékhely, mindenben megfelel a 21. század egyetemi igényeinek is. Céljuk, hogy a campuson olyan kulturális teret hozzanak létre, amely nem kizárólag az egyetemi polgároknak, hanem a budapestieknek is kedvelt közösségi helye, szellemi központja lesz. A hallgatók a campuson egy helyen megtalálják az egyetemi képzést, a kulturális eseményeket, a sportot, a szórakozást és a kollégiumi elhelyezést is. „Ha jól végezzük a dolgunkat, évekig nem is akarják majd elhagyni az Orczy-parkot” – fogalmazott.

A rektor kitért arra is: az egyetemet gyakran kormányközeli egyetemként említik, ezzel kapcsolatban pedig kiemelte: az NKE speciális feladatokat lát el az államszervezet kiszolgálásában, például a rendőrtisztképzés, a honvédtisztképzés vagy a közigazgatásban dolgozók képzése által, amelyek más egyetemen nem jelennek meg. Az állam működése szempontjából ezek kiemelkedően fontos területek, az államszervezet hatékony működése pedig minden állampolgár érdeke és a mindenkori kormány felelőssége. Ebben az értelemben az NKE nem is lehet más, mint megkülönböztetett fontosságú intézmény, bár – mint mondta – „az államot, annak polgárait szolgáljuk, és nem a politikát”.”

Forrás:
Az NKE-n a minőség és a versenyképesség növelése a cél; Nemzeti Közszolgálati Egyetem/MTI; 2019. február 24.

A magyar cégvezetők ismerik a digitális transzformáció (DT vagy DX) jelentését és jelentőségét, de nem mindenki mer belevágni

„Vajon tisztában vannak a digitalizáció jelentésével és jelentőségével a magyar cégvezetők? Egyebek mellett erre a kérdésre is választ ad a Kelet-Közép-Európa meghatározó piacai mellett Görögországot is bevonó friss kutatásunk, amelyben a különbségek legalább annyira beszédesek, mint az egyezések.

A nagymintás (250 fősnél nagyobb vállalatok körében végzett) felmérés a pénzügyi szolgáltatásoktól a kiskereskedelmen át egészen a gyáriparig minden fontosabb szektorra kiterjedt.

A legfontosabb tanulság az, hogy a digitális transzformáció (DT vagy DX) megértéséhez ma már egyetlen honi cégvezetőnek sincs szüksége értelmező szótárra. Nemcsak a digitalizáció jelentésével, de a jelentőségével is tisztában vannak. Ezt támasztja alá, hogy a vizsgált magyar cégek csaknem 90 százaléka (87 százalék) a digitális transzformációt egyenesen történelmi lehetőségnek látja: érdemi esélynek a növekedésre. A megkérdezett cégvezetők szerint a digitális átalakulás okozta paradigmaváltás küszöbön áll: közülük minden harmadik (35 százalék) már két éven belül kifejezetten jelentős technológiaváltásra számít az iparágában.

A felismerést jól láthatóan cselekvés is követte: a válaszadók majdnem háromnegyede (71 százalék) nyilatkozott úgy, hogy cége már rendelkezik világos és átgondolt DT-stratégiával. A vizsgált magyar vállalkozások negyedének már van dedikált, a digitalizációért felelős csapata, míg a harmaduk épp mostanában alakít ki ilyet – ezzel egyébként Kelet-Közép-Európa élmezőnyébe tartozunk.

Arra a kérdésre, hogy miben, milyen terület fejlesztésében játszhat kulcsszerepet a digitalizáció, a magyar cégvezetők minden régiós kollégájuknál nagyobb arányban jelölték meg az ügyfelekkel kialakított kapcsolat javulását. A magyarok szerint a digitalizáció – az innovatív technológiák segítségével – elkötelezettebbé, hűségesebbé teheti az ügyfeleket. A DT sikerének, hatékonyságának gátjairól szólva a térségben mindenütt érzékeny kérdésként merültek fel az alkalmazottak (és a vezetők) digitális átállással kapcsolatos készségei és képességei (nálunk a válaszadók 37 százaléka szerint akadály lehet mindkettő). Ugyanakkor hazánkban más országokhoz képest kiugróan sok szavazatot kapott a szabályozói környezet változása is, mint lehetséges akadály.

Hasonló cégvezetői attitűddel már találkozott cégünk a GDPR-előírások bevezetése előtt, saját ökoszisztémájában. Akkor az is kiderült, hogy a félelmek túlnyomórészt a kötelességek és a lehetőségek ismeretének aránytalanságából táplálkoztak – természetesen az utóbbi kárára. A magyar cégvezetők nem voltak kellő mértékben tisztában azzal, hogy bizonyos digitálismegoldás-szolgáltatók termékeinek és szolgáltatásainak a használata esetén nem pusztán hatékony információs és kommunikációs technológiai megoldásokhoz, de egyúttal a legszigorúbb jogi és etikai elvárásoknak megfelelő céges rendszerekhez is hozzájuthatnak.

Amikor viszont az üzleti döntéshozók megértik, hogy az iparág legmegbízhatóbb márkái egyúttal a jogi megfelelés biztosítékai is lehetnek vállalkozásuk számára, akkor a felhősödéssel, a digitális transzformációval kapcsolatos félelmek is elenyésznek.[A szerző a Microsoft Magyarország megbízott ügyvezetője.]”

Forrás:
Mindenki tudja, de nem mindenki meri; Bábel Gabriella; Világgazdaság; 2019. február 18.
Lásd még: Digital Transformation (DX); Wikipédia

Közigazgatás, politika

Két héten belül hiánypótló pályázatokkal rajtolhat el a Magyar Falu program

„Májusig az összes felhívás megjelenhet a Modern falu programban, a várhatóan hatezer beérkező pályázat eredményeként mintegy négyezer támogatási szerződés készülhet.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) által készített falutámogatási program adta a gerincét a Modern falu programnak. Ennek a keretösszege az idén 150 milliárd forint, amelyből 50 milliárd forint utak építését és javítását fedezi, 25 milliárd forintot a falusi CSOK-ra különítenek el (ennek részletei a következő hetekben derülnek majd ki). További 75 milliárd forint áll az önkormányzatok rendelkezésére, hogy olyan fejlesztéseket valósíthassanak meg, amelyekhez uniós pályázati forrásokra nem számíthattak, ilyen például a ravatalozó felújítása, óvodák udvarának megújulása, belső utak és járdák építése, javítása.

Várhatóan két héten belül megjelennek az első pályázatok, és májusig az összeset kiírják – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke. Ma Magyarországon 2800 olyan település van, amelynek a lakosságszáma nem éri el az ötezer főt, ez az ország területének 75 százalékát érinti, ahol muszáj megtartani a népességet. Számítása szerint a 2800 település egyenként két-három pályázatot nyújthat be, így nagyjából hatezer pályázatot kell majd kezelnie az államkincstárnak. A beérkező pályázatok eredményeként négyezer támogatási szerződés készülhet. Várhatóan két-három év elteltével lesz látványos a pályázatok hatása és eredménye.

Schmidt Jenő szerint a programra az észak-magyarországi, a dél-dunántúli, a Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala megyei településeknek van a legnagyobb szükségük. Az agglomeráció sincs könnyű helyzetben, mivel nagyon gyorsan növekszik, egyre bővül a lakosságszáma, ezért hirtelen kell sok feladatot ellátnia és infrastruktúrákat kiépítenie. Valószínű, hogy 2020-ban olyan beruházásokra is lehet majd pályázni, amelyek a lakhatást, a megélhetést, valamint a helyi és a helyközi közlekedést támogatják – tette hozzá Schmidt Jenő. Úgy véli, az idei pályázatok során olyan beruházások valósulnak meg, amelyekre az elmúlt tíz évben nem volt pénzük az önkormányzatoknak. A célok eléréséhez és az eredmények megtartásához még tíz évig szükség lenne a Modern falu programra. Kiemelte, hogy a népesség megtartásához megélhetési lehetőségekre, lakhatásra és jó közlekedésre van szükség: például a rezsiköltségek csökkentésére napelemekkel, energetikai rendszerekkel. Továbbá legyenek helyben elérhető szolgáltatások, de ha mégis utazni kell a jó munkahelyért, az tömegközlekedéssel egyszerű legyen.”

Forrás:
Két héten belül hiánypótló pályázatokkal rajtolhat el a Modern falu program; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2019. február 20.
Szerkesztői megjegyzés: A TÖOSZ elnöke (vagy az újságíró?) által Modern falu programnak nevezett kezdeményezés tulajdonképpeni elnevezése az idők során változatos pályát futott be: Modern falu program, Modern Falvak és Kistelepülések Program, Modern Falvak és Kisvárosok Program, Modern Falvak Program, Magyar Falu Program, Magyar Falu program. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára 2019. február 22-én Magyar Falu programról beszélt az MTI tudósítása szerint. Ezt tükröztettük a mostani bejegyzés címében.

A Magyar Falu program keretében több mint 2000 települést érint a falusi csok

„Több mint 2000 települést érint a falusi családi otthonteremtési támogatás (csok) – mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára péntek reggel az M1 aktuális csatornán.
Orbán Balázs közölte: az intézkedés célja, hogy növeljék a legkisebb települések lakosságmegtartó képességét.

Ezek a falvak a rendszerváltás óta nem kapták meg azt a támogatást és segítséget, amelyre szükségük van. A kormány ezen kíván változtatni a Magyar Falu programmal is, amelynek része a falusi csok – tette hozzá.

A kormány ennek révén nem csak az új lakások építését támogatja, hanem a már meglévő ingatlanok felújítását, korszerűsítését is – mondta.

A tervek szerint a falusi csokra 25 milliárd forint áll majd rendelkezésre, de a kormány az igényektől függően kész bővíteni a forrást – közölte az államtitkár.”

Forrás:
Több mint 2000 települést érint a falusi csok; Miniszterelnökség; 2019. február 22.

Nincs közmunkás, nincs savanyítás – sok helyen válságos helyzetben vannak a falvak önkormányzati cégei

„Bajban vannak azok a falvak, ahol a közmunkások hasznos foglalkoztatása miatt vállalkozni kezdett az önkormányzat: az embereket mára felszívta a piac, így községi cégek sora halódik.
– Több tízmilliót költöttünk rá, most mégis be kellett zárnunk – mondta az alsóbogáti betonlap- és viacolor-gyártó üzemről a település polgármestere, Süle Tibor. – Nem maradt ember, aki dolgozzon.

A valamivel több, mint kétszáz lakosú somogyi zsákfalu húsz kilométerre fekszik Kaposvártól, s bár ez elvileg nem nagy távolság, a gazdaságilag nem túl erős somogyi megyeszékhely mégsem tudta felszívni a helyi munkaerőt. Mivel a munkanélküliség aránya a csúcsidőkben húsz százalék körül járt, a közmunkaprogram beindulásával az önkormányzat belátta, ennyi embert nem lehet árokpart-tisztításra és utcasepregetésre beállítani, így fejlesztésekbe kezdett. Pályázatokból létrehozták az üzemet, ahol a férfiak kaptak értelmes munkát, az asszonyok pedig a település földjein dolgozhattak, fóliasátraztak, a termést nagy részét pedig le is savanyították.
– Volt, hogy 26 embernek kellett munkát adnom – folytatta Süle Tibor. – De még egy éve is 17-en voltak a programban. Most tíz emberrel számolhatok, a többieknek sikerült elhelyezkedniük a versenyszférában.

Miközben beszélgettünk, a faluvezető megmutatta a savanyítót és a raktárt, ahol hordókban és felcímkézett üvegekben sorakoztak a falu termékei. Molnárné Farkas Tünde éppen pakolt, az előbb szolgált ki egy vásárlót. Az épületből kiszűrődő káposztaillat két férfit csalt az ajtóhoz, tavaly ilyenkor még betonlapot gyártottak, most már csak pakolnak. A községháza mögötti területen halmokban állt az alapanyag, egyelőre nem tudni, mikor indulhat újra a gyártás.
– Ha véletlenül lesz új emberem – tárta szét a kezét a polgármester. – De erre egyelőre nem sok esélyt látok.

Az országos munkaerőhiány ugyanis azokat is felszívja, akik eddig nem kellettek a cégeknek. Alsóbogátról sokan Németországba vagy Ausztriába mentek dolgozni, mások Győrbe vagy Székesfehérvárra, de már a kaposvári cégeknek sem tűnik olyan messzinek a falu.
– Annak örülök, hogy a többség el tudott helyezkedni, hiszen végre normális pénzt keresnek, nem 54 ezer forintot – jegyezte meg a polgármester. – Viszont a falu sokat veszít. Nincs elegendő ember, a betonlapgyárat már bezártuk, és gazdálkodni is csak kisebb területen tudunk, így persze a savanyítóba is kevesebb jut. Pedig erre is több tízmilliót áldoztunk éveken át, mire létrehoztuk a rendszert.

A somogyi falu problémája messze nem egyedi, ugyanis akkora a munkaerőhiány, hogy a munkáltatók tényleg nem válogathatnak, így az eddig alulképzettnek számítók is jelentős eséllyel találnak állást. Ami azt jelenti, a közmunkaprogramban egyre kevesebben dolgoznak, pedig a kistelepüléseknek égetően szükségük lenne a közmunkásokra. Az önkormányzatok ugyanis már nem kapnak pénzt településgondnokra, hiszen az állam elgondolása szerint annak feladatait a közmunkások is el tudják végezni. A közmunka-programban nemcsak a munkást, de az eszközöket, alapanyagokat is finanszírozta a központi büdzsé, s a települések így tudtak fejleszteni: a járdát, a csatornát a közmunkások építették, ők parkosítottak. Miután a közmunkások jelentős része talált munkát a versenyszférában, az önkormányzatok ott maradtak munkáskezek nélkül. És ami még rosszabb számukra: pénz nélkül. Hiszen ha nincs közmunkás, vagy legalábbis kevesebb, akkor a támogatás is csökken. És akkor már nem jut az apróbb fejlesztésekre.

Az előrelátó települések éppen ezért már évekkel ezelőtt megpróbáltak valamilyen, a piacon is életképes termelőtevékenységbe belevágni, ám a mind kevesebb közmunkás miatt sok helyen lehúzhatják a rolót. Még úgy is, hogy megpróbáltak „importálni” közmunkást. Mint Alsóbogáton, ahol a környező falvakból vettek át munkanélkülieket. Hallani azonban ennél keményebb esetekről is, amikor a polgármester kvázi zsarolással kényszeríti maradásra főleg a képzettebb közmunkásokat. Például egy kőművest úgy vesz rá, hogy maradjon a közfoglalkoztatásban, hogy belebegteti neki, távozás esetén a felesége sem kap közmunkát. És ezen csak az önkormányzatok finanszírozásának megváltoztatásával lehetne változtatni.

– Ha nem lennének közmunkások, minden kistelepülést azonnal felverne a gaz és elborítana a szemét – jegyezte meg Varga András, Várda polgármestere. A félezres somogyi faluban is komoly gondot okoz a közmunkások számának csökkenése: az eddig 27-28 helyett az idén jó, ha 12-en lesznek . – Ami komoly probléma, a szakmunkások számának csökkenése – jelentette ki Varga András. – A falunak ugyanis van egy építőbrigádja, főleg asztalosmunkákat végeznek. Az Országos Közmunka-kiállításon a termékeink, padok, asztalok, virágládák, szemetesek elismerő oklevélben részesültek, a díszített buszváróinkat pedig több település is megvette. Csakhogy egyre kevesebb a szakember, pedig az asztalos- és lakatosmunkákhoz nem elég a betanított munkás.

A polgármester hozzátette, egyetlen szerencséjük, hogy nem mindig találkozik a piac és a szakemberek igénye, így néhány szakmunkásuknak – főleg, akik családi gazdaságban is dolgoznak – megfelel a közmunka. De így is komoly kihívás elé néz a falu, hiszen kevesebb, mint a fele emberrel kell megoldani a feladatokat.

Hasonlóképpen vélekedett Süle Tibor is, aki szerint a közmunka-program kivezetésével nehéz helyzetbe kerülnek a kistelepülések, főleg azok, melyek próbáltak értékteremtő beruházásokat megvalósítani.

– A két beruházásunkra elment az évek alatt több mint százmillió forint – mondta. – Gazdasági szempontból is értékelhető projekteket hoztunk létre, de a falunak nincs tőkéje, hogy saját erőből működtesse őket. A piac eddig igazolta, van helye a termékeinknek, de nemhogy bővíteni nem tudunk, vissza kell lépnünk. Ezen pedig csak az állam tudna segíteni: meg kellene vizsgálni, hol, mit érdemes megtartani, s ezekre a helyekre pénzt adni, valamint jogszabályilag lehetővé tenni, hogy egy önkormányzat is kiléphessen a piacra a termékeivel. Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég lenne olyan jogosítvány, mint az őstermelőknek. Mert így, állami segítség nélkül, s törvényileg leszabályozva az elmúlt években a közmunkába ölt sok tízmilliárd forint nagy része kidobott pénz. Ahol beindult valamilyen termelés, ott töredékéből lehetne tovább működtetni. És ha lenne helyben normális munka, akkor nem költöznének el annyian a kistelepülésekről.”

Forrás:
Nincs közmunkás, nincs savanyítás – végüket járják a községi cégek; Vas András; Népszava; 2019. február 13.

Versenyképességi Tanács Brüsszelben, Magyarország csatlakozott az Európai Blokklánc Partnerséghez

„A magyar gazdaság európai viszonylatban is példamutatóan teljesít, ezt igazolja vissza a múlt heti felminősítés is – jelentette ki György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Versenyképességi Tanács 2019. február 18-i ülésén, Brüsszelben. Az ITM államtitkára egyeztetett a dízelautók károsanyag-kibocsátásáról, részt vett az EU hosszú távú klímastratégiájáról és a mesterséges intelligenciáról folytatott miniszteri vitákban is.
A magyar delegáció vezetője elmondta, nem ért egyet azzal, hogy Brüsszelből akarják eldönteni, hazánk 2021 után mire fordítsa azokat a forrásokat, amelyeket az ország építésében és a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztésében hasznosít 2014-2020 között. „A magyar kormány a magyarok érdekében épp az ellenkezőjét vitte véghez az elmúlt időszakban annak, amit a brüsszeli bürokraták javasoltak. Többek között munkát adott segélyek helyett, megadóztatta a multinacionális vállalatokat, a bevándorlók helyett a gyermeket nevelő családokat támogatta. Az elmúlt évek eredményei alapján ez volt kifizetődő stratégia, emiatt is minősítette fel Magyarországot a Standard and Poor’s, hiszen jóval az unió átlaga fölött bővül a magyar gazdaság. Az elmúlt hat évben két és félszer, tavaly háromszor gyorsabban növekedett az unió más tagországaihoz képest, 800 ezerrel több magyar dolgozik ma, mint 2010-ben, folyamatosan csökkentek és tovább csökkennek a kisvállalkozói adók” – fejtette ki az államtitkár az uniós versenyképességi állapotfelmérés kapcsán.

György László elmondta azt is, hogy a magyar kormány a környezettudatosság erősítésére törekszik, ezért Magyarország 2030-ra a villamosenergia 90 százalékát tiszta, széndioxid-mentes erőművekben fogja előállítani. Az államtitkár aláhúzta: Magyarország támogatja Európát abban, hogy megőrizze vezető szerepét a tiszta energiatermelésre épülő ipar terén, és abban is, hogy részletes vitát folytasson arról, 2050-re milyen módon csökkenthető 80-100 százalékkal az unió széndioxid-kibocsátása. Ehhez elengedhetetlen többek között az is, hogy az európai cégek energiahatékony, gazdaságos és alacsony károsanyag-kibocsátású autókat gyártsanak. Az értelmetlen és elhamarkodott vállalások azonban Európa fenntarthatóságát, európai állampolgárok millióinak megélhetését, százezrek munkahelyét veszélyeztethetik. Különösen káros következményei lehetnek egy 2018. decemberi uniós bírósági ítéletnek a gépjárművek kibocsátása kapcsán, amely akár oda is vezethet, hogy 2020-ban 7,5 millió új, Európában gyártott autót nem lehetne üzembe helyezni a kontinensen – emelte ki György László. Magyarország úgy véli, hogy az Európai Uniónak továbbra is támogatnia kell a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvéseket és az alternatív technológiák terjesztését, azonban az európai gazdaság egyik motorja, az autóipar számára megfelelő felkészülési időt kell biztosítani az új szabályozásoknak való megfeleléshez.

A miniszterek vitát folytattak a mesterséges intelligencia ipari versenyképességre gyakorolt hatásairól is. „A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása kapcsán arról egyeztettünk az Európai Bizottság tagjaival, miként tudjuk úgy a gazdaságaink szolgálatába állítani a mesterséges intelligenciát, hogy az a munkahelyek stabilitásához vezessen” – fogalmazott az államtitkár.

A Tanácsülés margóján Magyarország csatlakozott az Európai Blokklánc Partnerséghez. Az aláírási ceremónián György László kiemelte, hogy ez a technológia új üzleti lehetőségeket nyithat, hatékonyabbá és biztonságosabbá teheti a közszolgáltatásokat az európai állampolgárok számára.”

Forrás:
Az átgondolt gazdaságpolitikának köszönhető Magyarország felminősítése; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. február 19.

Versenyképesség – Magasabb fordulatszámon (konferencia): Az innováció a megújulásról szól, nem a gépekről

„Magyarország gazdasága az egyik legnyitottabb a világon, és nem rossz a magyar alkupozíció a nemzetközi értékláncokban – hangzott el a Világgazdaság konferenciáján.
A hatéves bérmegállapodás sikeres, a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet szükségessé is teszi a folyamatos bérnövekedést, de ez a következő években is nyűg lesz a cégek számára, hogyan tudják továbbra is megőrizni a versenyképességüket a növekvő bérköltségek miatt – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a Világgazdaság Versenyképesség – magasabb fordulatszámon című konferenciáján.

Meglátása szerint ideje elfelejteni a bérfelzárkózás kifejezést, ugyanis a gazdaság, hatékonyság és növekedés zárkózik fel, és ehhez kell igazodnia a béreknek is.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint kiszámíthatóságot teremt a hat éves bérmegállapodás, az állami szerepvállalás pedig garantálja, hogy bizonyos reálkereset elérése után csökkentetni fog közterhet.

Magyarország gazdasága az egyik legnyitottabb a világon, és nem rossz a magyar alkupozíció a nemzetközi értékláncokban – emelte ki Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára. Meglátása szerint az a vállalkozó, amely nem tudja kitermelni a megemelkedett béreket, magára vessen. Elmondása szerint a termelékenység folyamatosan növekszik, 2009 és 2016 között a kisvállalkozói szektor termelékenysége (20 százalék) jobban nőtt, mint a nagyvállalatoké (16 százalék), tehát a cégek bírják a versenyt.

A kis és középvállalatoknak ez az eredménye nagyobb az uniós átlagnál.
Az államtitkár azt is tévedésnek nevezte, hogy a cégvilág szétaprózódott, ugyanis a vállalkozók jelentős része vállalkozói szerződéssel dolgozik valahol, és ők nem a klasszikus cégvilághoz tartoznak. Van a cégeknek egy másik része, például egy családi cukrászda, amely standard tevékenységet végez. A tényleges vállalkozások mögött stratégia, termék, innováció, hatékonyság, növekedés van.

A kisvállalkozásoknál az újítást és a megújulást kell segíteni.
Innovációt a közepes és a nagyvállalatoktól lehet elvárni. A Magyarországon lévő multik sokkal kevesebbet innoválnak, mivel az a centrum luxusa, tehát nem a kis cégek húzzák le a számokat. Az államtitkár szerint el kell érni, hogy innovációs tevékenységet hozzanak a multik az itteni üzemekbe, ehhez jó környezetet teremtsen a kormányzat, a hazai nagyvállalatokat rávegyék, hogy nemzetközi piacon is értelmezhető innovációkat hozzanak létre, a kisvállalati kört pedig megújulásra segítsék.

Az MGYOSZ alelnöke szerint az innováció Magyarországon kulturális probléma, ami hatással van a versenyképességre is. Ha azt látja egy vállalkozó, hogy az innováció költséges, időigénye, ráadásul még kockázatos is, akkor nagyon kis százalék indul el ebbe az irányba. Akkor kezdenek innoválni a cégek, ha még a bizonytalan piaci környezetben is vannak kapaszkodó pontok. Éppen ezért például a kiszámítható jogi környezet nagyon fontos. Rolek Ferenc szerint Magyarországon elég gyorsan változnak a jogszabályok, fontos lenne ezen a területen a kiszámíthatóság, hogy fel lehessen rá készülni, és ne két nap alatt léptessék életbe.
A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az innováció messze túlmutat gépek beszerzésén, több pályázat a céges folyamatok megújulását célozza. Az új technológia megvétele új kultúra megvételét is kell, hogy jelentse.”

Forrás:
Az innováció a megújulásról szól, nem a gépekről; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2019. február 21.
Konferencia

Versenyképesség – Magasabb fordulatszámon (konferencia): Komplett versenyképességi programmal készül az MNB

„A cél egy erős Magyarország és javuló életminőség – jelentette ki Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Világgazdaság konferenciáján.
A magyar jegybank a tavalyi 180 pontos versenyképességi javaslatcsomagja után a közeljövőben egy komplett versenyképességi programot fog bemutatni – mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója és főközgazdásza a Világgazdaság Versenyképesség – Magasabb fordulatszámon című konferenciáján. A szakember meglátása szerint nehéz kitörni a közepes fejlettség csapdájából, az elmúlt évtizedekben ez alig hat országnak sikerült: Ausztria, Finnország, Írország, Szingapúr, Japán és Dél-Korea járt sikerrel.
A magas, átlagon felüli növekedési időszakok gyorsan kifulladnak, az esetek hat százalékában sikerül csak hét éven keresztül – vagy azt meghaladóan – átlag feletti növekedést elérni. Ezen országok esetében érdemes megvizsgálni, hogy mit csinálnak jól.

Rendkívül heterogén országokról van szó, nincs egységes recept, de közös jellemzőket lehet találni. Ilyen például a termelékenység, a technológia, a hatékonyság, a népesség növekedés, a belső megtakarítások. Fenntarthatóság szempontjából nagyon fontosak a belső piacok, valamint az egészséges és biztonságos finanszírozás. Szükség van a belső forrásokon alapuló finanszírozásra, idegen deviza esetében ugyanis nagyon sérülékeny a növekedés.

Az elmúlt időszakban Magyarországon az aktivitás és a foglalkoztatás tudott jelentősen növekedni, regionális kiegyenlítődésben viszont vannak még versenyképességi tartalékok. A jövőben ezen a területen nem lehet olyan növekedést folytatni, mint eddig, termelékenység terén azonban még van tennivaló – emelte ki az MNB főközgazdásza.

A cél egy erős Magyarország és javuló életminőség. Ehhez szükség van megfelelő fizetésekre, magas színvonalú egészségügyre, versenyképes oktatásra, családbarát környezetre, belső megtakarításokra adósság felhalmozása helyett, valamint pozitív jövőképre. Ezek az életminőség javulását célozzák. Az ország erősödéséhez stabil államháztartásra, biztonságra, hatékony kormányzásra, kiegyensúlyozott energia-mixre és erős hazai vállalatokra és középosztályra van szükség.

Az MNB szakembere néhány kulcsterületet határozott meg, az egyik ilyen a kkv-szektor, amelynek a termelékenysége jelentősen elmarad a nagyoktól (harmada csupán). Emellett a hazai kkv-szektor rendkívül elaprózódott.
A következő tíz évben ötezer kisvállalatra és ezer közepes vállalatra lenne szükség, ami önmagában 20 százalékkal növelné a kkv-szektor termelékenységét. Szükség lenne továbbá arra, hogy a kkv-k innováljanak, ezen a területen ugyanis uniós átlag alatt teljesítünk.

Pénzügyi közvetítőrendszer szintén kulcsfontosságú terület, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon még mindig nehéz hozzáférni banki hitelekhez, és az egyik legköltségesebb Európában. A munkaerő terén az lehet a következő cél, hogy a közel teljes foglalkoztatást hosszú távon fennmaradjon, és a regionális különbségeket egyenlíteni.

A szakember szerint egyes társadalmi csoportokban van még foglalkoztatási tartalék, úgy mint a fiataloknál, a nyugdíj előtt álló idősebb dolgozóknál, az alacsony képzettségűeknél, és a 25-49 éves nők körében.
Meglátása szerint a munkaerő minőségéről is fontos beszélni, a lakosság egészségügyi állapota ugyanis elmarad a nyugat-európai szinttől. A betegen töltött napok hiányoznak a GDP-ből. Ezért mindképp fejleszteni kell a hazai egészségügyi ellátást. Képzés terén fel kell készülni a jövő gazdaságára, a felsőfokúak végzettségének aránya is elmarad az uniós átlagtól, ezen is javítani kell.”

Forrás:
Komplett versenyképességi programmal készül az MNB; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2019. február 21.
Konferencia

Közigazgatási, politikai informatika

Újabb fejlesztés szükséges az online számlabejelentés jövőbeni teljesítéséhez

„Változást hozott az év eleje a valós idejű számlaadat-szolgáltatásban. Az adatszolgáltatáshoz használt jelenlegi XML séma, vagyis az adóhatóság által elvárt adatstruktúra régi verziója már csak néhány hónapig lesz használható.

A múlt év végén láttak napvilágot a valós idejű számlaadat-szolgáltatást érintő módosításokra vonatkozó előzetes információk, ehhez kapcsolódóan pedig 2019. február 6-án már elérhetővé vált az első körös módosítási tervezet az Online Számla oldalon. Ennek alapján 2018 végével megszűnt az eddigi 1.0 verziószámú XML séma támogatása, ebben a formátumban csak 2019. április végéig teljesíthető az adatszolgáltatás.

Az új 1.1-es séma verzió olyan kisebb mértékű és tervezett módosításokat tartalmaz, mint az árfolyamok és az ÁFA mérték szerinti összesítő kötelező szintű jelentése, a 2010 előtti dátumok alkalmazásának kizárása, vagy a mennyiségi egységek standardizálása. Ez utóbbi egyértelmű példája annak, hogy a rendszer érettségének előre haladásával, a valós idejű adatszolgáltatás teljesítése mellett egyre inkább figyelmet fog kapni az adatminőség javítására való törekvés. – mondta el Sík Richárd, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Ennek kiadásával egyidőben maga az Online Számla rendszer is frissült, így a jelenlegi 1.5-ös programverzióban elérhetővé vált a Használati statisztika és a Fejlesztői napló funkciók, megjelent a szűrési lehetőség hibás adatszolgáltatásokra, illetve az aktualitások Atom feed-en keresztül is követhetővé váltak. A kényelmi funkciók jelentős része azt a célt szolgálja, hogy a tervezett technikai változtatások követhetők és minél egyszerűbben implementálhatók legyenek. Szintén ezt a célt szolgálja a tervezett 1.6-os programverzió is, melyben elérhető lenne a NAV-nak elküldött adatcsomagok 5 napon belüli utólagos lekérdezése az Online Számla felületről.

Emellett hamarosan publikálásra kerül az 1.2-es XML séma is, amely várhatóan kiterjedt változtatásokat tartalmaz majd elsődlegesen a módosító számlák kezelése kapcsán. A NAV közleménye mindezek mellett említést tesz a 2019 második felében várható 1.3-as verzióról is, amely tervezetten további biztonsági változtatásokat fog tartalmazni és egységesen leváltja majd a korábbi séma verziókat, ezáltal újabb lépéskényszer elé állítva az adózókat.

A két frissítés közül a jelentésre kötelezetteknek választási lehetőségük van, hogy a későbbi 1.3-as verzióig átmenetinek tekinthető két újabb verzióból sorban mindkettőt, vagy csak az egyiket implementálják. Ennek eldöntéséhez a részletes specifikációk megjelenésének időzítése alapján figyelembe kell venni az elérhető fejlesztői kapacitást vagy annak költségét, és azt, hogy az említett kényelmi funkciókra igényt tart-e az adatszolgáltató. Az adóhatóság azt várja el, hogy 2019. április végéig a jelenlegi XML séma verzióról történjen meg az áttérés az új verziók közül valamelyikre, mindkét verzió alkalmas lesz ugyanis majd a későbbi 1.3-as verzióra frissítésre is. – mondta el Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

2019 áprilisáig tehát mindenképp módosítást és fejlesztői munkát igényel a szabályszerű jelentéstétel megváltozó követelményeihez való alkalmazkodás, ennek pontos módjáról azonban a kötelezettek az ismertetett szempontok alapján maguk dönthetnek. A jelentéstételhez külső eszközt használó adózóknak pedig mindenképp érdemes annak fejlesztőjével egyeztetniük. – tette hozzá Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.”

Forrás:
Újabb fejlesztés szükséges az online számlabejelentés jövőbeni teljesítéséhez; Deloitte.hu; 2019. február 20.

Hol is tart az Egészséges Budapest Program? Nagy erőkkel fejlesztik az informatikát: minden kórház IT rendszere meg fog újulni

„Nagy erőkkel fejlesztik az informatikát: minden kórház IT rendszere meg fog újulni.

A főváros egyelőre nem képes behozni az egészségügyi fejlesztések terén mutatkozó hátrányát a vidékiekkel szemben, ugyanis azok további uniós pénzekhez jutnak, illetve a Modern Városok Programban is kapnak forrásokat, bár tavaly decemberben elképesztő hajrába kapcsolt az Egészséges Budapest Program (EBP), derült ki Cserháti Péter miniszteri biztos mai tájékoztatójából az IME szakmai konferenciáján. A visszatekintés szerint négymilliárdos eszközfejlesztés közbeszerzése zárult le december elején, így a fővárosban és Pest megyében 44 CT- és 30 MR-készülékkel végezhetők majd a vizsgálatok, 13-án megjelent a kormányhatározat az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő létrehozásáról. Ennek kapcsán vált ismertté, hogy a Kútvölgyi Klinikai Tömb elkerül az Semmelweis Egyetemtől, amelynek ki kell költöztetnie Pulmonológiai Klinikáját a Szent János Kórházból, s az épületet 2019. június 30-ig kiürítve át kell adnia a kórháznak. 14-én kihirdették az EBP három centrumkórházára kiírt tervpályázat eredményét, s december végén hirdették meg a 19 társkórház tervpályázatát.

A 2018-19-re tervezett 30,4 milliárd forintos orvostechnológiai, informatikai fejlesztésekből idén január végén ünnepélyesen átadták a Honvédkórházban a 3,4 milliárd forint értékű eszközcsomagot; aláírták a 19 képalkotó diagnosztikai eszköz beszerzésére vonatkozó szerződést (3 MR, 4 DSA, 4 CT, digitális röntgen, mammográfia, egy lineáris gyorsító van a csomagban).

Sikerült az utolsó pillanatban meghirdetnie a kórházfenntartónak három egyéb orvostechnológiai eszközcsomagot 9,7 milliárd forintért, amiben műtéti eszközök, mikroszkópok, endoszkópos tornyok, ápolási eszközök szerepelnek. A pályázatok bontása hamarosan kezdődik.

Nagy erőkkel fejlesztik az egészségügyi informatikát is: a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) információtechnológiai beszerzésekre 6 milliárd forintot költhet, első körben 2614 számítógép munkaállomást, 70 tabletet és notebookot szereztek be 346 multifunkciós eszközzel és 1311 nyomtatóval – ezt 14 kórház kapta. A második körben 6500 számítógépet, 1413 nyomtatót, 21 szervert, PACS rendszert szereznek be a – jelenleg szerződéskötés előtt áll a program. Ezzel várhatóan sikerül a fejlődés gátját jelentő elavult informatikai gépparkot lecserélni a főváros és Pest megye kórházaiban. Az elavult IT aránya 90 százalékról indult az EBP-ben, s így nagyon nehézkes a szakmai építkezés. Például a fővárosi kórházak informatikai rendszere egyelőre alkalmatlan az óriási adattömegű diagnosztikai képtovábbításra, miközben az EESZT-ben már folyik a rendszer tesztelése egyes vidéki kórházak (Győr, Mosonmagyaróvár) részvételével.

További beszerzések várhatóak még idén: az OKITI-é volt az első, aztán a Honvédkórház is kapott, majd a GOKI és a János kórház is hozzájut egy MR DSA berendezéshez, amely a stroke ellátásban játszik meghatározó szerepet. A Dél-pesti Centrum egy CT-t, a Jahn Ferenc kórház egy MR-t kap, az Uzsoki kórházban végrehajtják a második lineáris gyorsító cserjét, az Onkológiai Intézetben két lineáris gyorsítót cserélnek. A telepítések többsége április végén várható, de ahol építkezésre van szükség a berendezések fogadására, ott később történik az átadás.

Komoly források jutnak az EBP-től eltérő fejlesztési programmal bíró Semmelweis Egyetemnek: kormányhatározat alapján 10,9 milliárd forintot, illetve KEHOP forrásból 2,8 milliárd forintot kap az intézmény orvostudományi oktatás, a gyakorlati oktatás, kutatás és egyéb, hallgatókat érintő fejlesztésekre.

Az EBP-ben eddig összesen száztíz milliárd forintnyi fejlesztésre vonatkozóan született kormányzati döntés, hatvanhét az érintett szolgáltatók száma, beleértve a járóbeteg-ellátókat is. Különböző, egészségügyi fejlesztést érintő uniós projektekből, mint a KEHOP, VEKOP, illetve az egyházak saját forrásaiból további százmillió forint segíti az EBP végrehajtását, osztotta meg az adatokat Cserháti Péter.

A források nem a tervezettnek megfelelő ütemben érkeznek a járóbeteg-ellátásba, amely 2017-ben vált az EBP részévé, derült ki Mayer Ákos, az Egészséges Budapest Programiroda járóbeteg-szakellátási igazgatójának tájékoztatójából. Ugyanakkor a kedvezményezetti oldalnál is tapasztalhatók gondok: sokszor késnek az intézmények a szükséges adatszolgáltatással, bővül, változik fejlesztési elképzelésük. Ha tavaly az igényeltnél kisebb összegből is, de sikerült végrehajtaniuk informatikai fejlesztéseket Zuglóban, orvostechnológiai eszközöket beszerezni a Kútvölgyi, Veresegyház, Szigetszentmiklós rendelőibe, kiviteli építési terve van már az Újbudai Gyermekegészségügyi Központnak. Idén 12 milliárd forintos előirányzat van a költségvetésben, és újabb 14 szakrendelő fejlesztése kezdődhet Mayer Ákos tájékoztatása szerint.”

Forrás:
Hol is tart az Egészséges Budapest Program?; Weborvos.hu; 2019. február 21.

Ötszáz funkcióval bíró állampolgári portált épít Németország

„Európa csak akkor tudja megőrizni jólétét, ha sikerrel birkózik meg a digitalizáció kihívásával – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben.

A Vodafone brit távközlési szolgáltató csoport Digitising Europe – The Future of Made in Europe (Digitalizálni Európát – a Made in Europe jövője) című konferenciáját megnyitó beszédében kiemelte, hogy a digitális térben keletkező adatokat tekintve kétpólusú világ jött létre.

Az egyik pólus az Egyesült Államok, ahol sok adat van magánkézben és az adatkezelés szabályozása jóval kevésbé kiterjedt, mint Európában. A másik pólus Kína, ahol az állam rendelkezik az adatok felett, ezt jelzi például az úgynevezett szociális kreditrendszer, amelyben az állam értékeli az állampolgárok magatartását és döntéseit.

Ebben a helyzetben Európának saját válaszokat kell adnia az adatok előállítására és hasznosítására épülő üzleti modellek előretörésére. Nemcsak az európai életforma és az európai értékek fontosságát kell hangsúlyoznia, hanem egyensúlyt kell teremtenie a szabadság és a biztonság elve, így az adatok előállításának, kezelésének és felhasználásának szabadsága és az adatok biztonsága között is.

A legjobb lenne, ha Európa és a világ más térségeinek együttműködése révén egységes szabályok jönnének létre. Kidolgozásukra van is megfelelő fórum, a világ vezető ipari országait összefogó G20 csoport, de nemigen valószínű globális szinten érvényes szabályozás megalkotása.

Európának így önállóan kell megbirkóznia a digitalizáció kihívásával, ezért át kell gondolnia a többi között iparpolitikáját és a versenyjogi szabályozását – fejtette ki Angela Merkel.

Elmondta: kezdeményezte, hogy a következő, márciusi EU-csúcson tartsanak vitát a közösség iparfejlesztési politikájáról. Mint mondta, az EU jelenlegi hozzáállása kétségeket ébreszt azzal kapcsolatban, hogy kifejlődhetnek-e Európában olyan vállalkozások, amelyek globális játékosok, a piacukon világszerte meghatározó tényezők lehetnek.
Ehhez elsősorban a versenyjog megújítását célzó európai akarat szükséges – mondta.

A szerzői jogi szabályozást is hozzá kell igazítani a digitalizáció révén változó környezethez – tette hozzá a német kancellár. Megjegyezte: tudja, hogy az internet szabadságának korlátozására hivatkozva széles körben bírálják az EU jogalkotó intézményeinek a napokban kidolgozott kompromisszumát, és emiatt személyesen rá is nagyszabású „shitstorm” – az interneten bontakozó felháborodás, felhördülés – zúdul, a tartalmak előzetes szűrését végző programokat – Upload Filter – pedig sokan „Merkel-szűrő” néven emlegetik.

Azonban a szerzői jogok védelmének területén is gondoskodni kell arról, hogy a való világ törvényei az online világban is érvényre jussanak – mondta Angela Merkel.

Arról is szólt, hogy az oktatás és a szakképzés rendszerét is meg kell újítani, rá kell vezetni a fiatalokat, hogy korlátlan lehetőségek nyílnak előttük, ha a digitális világban hasznosítható képességekkel és tudással rendelkeznek, és meg kell győzni őket, hogy használják ki ezeket a lehetőségeket.

Mint mondta, nem az a legfőbb kérdés, hogy kevesebb munkahely lesz-e a digitalizáció és a munkafolyamatok automatizálása miatt, hanem az, hogy lesz-e megfelelően képzett munkaerő a jövő állásainak betöltéséhez.

Angela Merkel kitért mesterséges intelligencia lehetőségeinek kiaknázásához szükséges tennivalókra is, kiemelve, hogy az új német-francia alapszerződés, a januárban aláírt aacheni szerződés szoros együttműködést ír elő a két országnak, amelyet az egész EU-re ki kellene terjeszteni.

Szólt az ötödik generációs mobil távközlési hálózatok (5G) kiépítésének németországi kihívásairól és arról is, hogy az államnak egy sor további teendője van. A német kormány célja, hogy lehetőleg 2022 elejére az állampolgár és az állam kapcsolatának teljes körű, valamennyi interakciót magában foglaló digitalizációját. Ezért fejlesztenek egy úgynevezett állampolgári portált, amely több mint 500 funkciót kínál majd a felhasználóknak – mondta Angela Merkel.”

Forrás:
Ötszáz funkcióval bíró állampolgári portált épít Németország; Makronóm.mandiner; 2019. február 19.

Versenyképesség – Magasabb fordulatszámon (konferencia): Nehezen tartják a lépést az adózók a NAV-val

„A NAV 2022-ig tovább csökkentené az adminisztrációt, új kiszolgáló csatornákat és technológiákat vezetne be – jelentette be Sinkáné dr. Csendes Ágnes, a hivatal adóügyi szakfőigazgatója a Világgazdaság konferenciáján.
Jelentős szemléletváltáson esett át évekkel ezelőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ma már támogató adóztatásról lehet beszélni – mondta Sinkáné dr. Csendes Ágnes, a hivatal adóügyi szakfőigazgatója. A Világgazdaság Versenyképesség – magasabb fordulatszámon című konferenciáján elmondta, a fejlesztéseket a megnövekedett ügyféligény is generálta, mert az ügyfelek gyors, olcsó, kényelmes és személyre szabott ügyintézést várnak el.

Ugyan 10 százalékkal csökkent a személyes ügyintézések száma, de tavaly még így is 2,3 millió ügyféligényt kellett személyesen kiszolgálni.
Új irány az adóhivatalnál a nyomtatványok webesítése, ezen keresztül nem csak a hivatal tudja használni a felhalmozott adatokat, hanem az ügyfél is azáltal, hogy a nyomtatványban már nagyon sok adat ki van töltve. Idén januárban elindult az adat és változás bejelentő lap digitális elérhetősége is. Ebből a nyomtatványból tavaly 11 millió érkezett az adóhivatalhoz, ebből 490 ezer hibás volt, ezeknél eljárás és több körös levelezés indult. Ez a digitális eljárással elkerülhető.

Az online számlázó rendszer bevezetését a legtöbben pozitívan fogadták, mert strukturáltan, egységes formában jelenik meg mindenkinél.

A NAV 2022-ig szeretné tovább csökkenteni az adminisztrációt, új kiszolgáló csatornákat és technológiákat vezetne be, és könnyítene az ügyfél és a hatóság kapcsolattartását.
Minden új szolgáltatás először okoz egy kis adminisztráció növekedést, de hosszú távon természetesen adminisztráció csökkenést eredményez.

Kökényesiné Pintér Ilona, a Saldo adótanácsadási üzletágának vezetője szerint az adóhatóság sokkal gyorsabban fejlődött, mint az adózók. Az adóhatóság segíti az adózókat, hiszen van egy ingyenes, számlázási szoftver, viszont meg kell tanulniuk ennek a kezelését. Főleg a kisvállalkozások veszik fel nehezen a ritmust.

Ezeket a rendszereket a multiknak és az egyéni vállalkozóknak egyaránt használnia kell, csak a kettőtől nem azonos energiabefektetést igényel.
Az ügyfelek heterogén digitális érettségét a NAV szakfőigazgatója szerint is külön figyelmet igényel, főleg igaz lesz, amikor már kizárólag csak online lehet számlázni. Az azonnali adatszolgáltatás viszont lehetőséget teremt az adóhivatalnak arra is, hogy hatékonyabban szűrje ki a csalárd vállalkozásokat. A szakember meglátása szerint valóban sok adatot igényelnek, de maga az adórendszer is bonyolult, ráadásul minden partnerszerv a NAV által begyűjtött adatokból készítik a kimutatásokat.”

Forrás:
Nehezen tartják a lépést az adózók a NAV-val; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2019. február 21.
Konferencia

Informatika, távközlés, technika

Hajdú-Bihar megye két településén adtak át szupergyors internet hálózatot

„Hajdúhadház, 2019. február 20., szerda (MTI) – Több mint 430 millió forintból újabb két Hajdú-Bihar megyei településen épült ki a szélessávú internet hálózat – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára szerdán Hajdúhadházon, a fejlesztés átadásán.
Kara Ákos ismertette: a Szupergyors internet programban (Szip) Hajdúhadházon és a szomszédos Bocskaikertben 3750 háztartás számára építették ki a hálózatot. Hozzátette: az új internet végpontok a Szip 2.0 program által előnyben részesített optikai hálózati technológiával épültek ki. A program célkitűzése, hogy másodpercenként legalább 100 megabit sávszélességű, lehetőleg gigabit-képes, elsősorban optikai hálózatok épüljenek, amelyek az unió digitális menetrendjében megfogalmazott stratégiai céloknak is megfelelnek.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a program 2015-ös indulása óta 2018 végéig 500 ezer új végpontot alakítottak ki, így az országban jelenleg már 2,8 millió háztartásban érhető el a szélessávú vezetékes internet.

A szupergyors internet programra 150 milliárd forintot fordít a kormány, ebből 56 milliárd forint az uniós forrás. A program keretében az ország valamennyi pontjára eljuttatják a szélessávú internet hálózatot. Hajdú-Bihar megyében eddig csaknem 3,8 milliárd forintból több mint 30 ezer háztartásban építették ki a végpontokat – közölte Kara Ákos.

Tasó László, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) hangsúlyozta: a hajdúhadházi járás az országban az első, ahol mindenütt, Hajdúhadházon, Tégláson és Bocskaikertben is elérhető a szélessávú internet hálózat, amely a hátrányos helyzetű térség versenyképességét, az ott élők esélyegyenlőségét javítja.”

Forrás:
Hajdú-Bihar megye két településén adtak át szupergyors internet hálózatot; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. február 20.

Újabb borsodi településeken érhető el a szupergyors internet

„A Szupergyors Internet Programnak köszönhetően három Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen vált elérhetővé a jövő elvárásainak megfelelő internethálózat. A program keretében átadott, 162 millió forint összértékű fejlesztések Bükkaranyoson, Kisgyőrön és Sajópetrin összesen 1548 háztartást érintenek.
A fejlesztések a program második fázisában, a SZIP 2.0-ban megfogalmazott követelménynek eleget téve a legkorszerűbb optikai technológiát biztosítják. Az érintett településeken akár már 2 gigabites csomagot is választhatnak az előfizetők. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2018 végéig közel 6 milliárd forintból, összesen több mint 38 ezer háztartásban épült ki a szupergyors internethálózat.

Kara Ákos infokommunikációért felelős államtitkár elmondta: „A kormány feladata, hogy ne csak a nagyvárosokban, sűrűn lakott térségekben élőkhöz jusson el a legkorszerűbb hálózat, hanem a kistelepülésekre is. A magyarországi vezetékes és mobil szélessávúinternet-fejlesztési programja erre ad megfelelő választ. Folyamatos fejlesztések lesznek a jövőben is ezen a területen, hiszen az emberek egyre többet használják az internetet munkára, szórakozásra és elektronikus ügyintézésre.”

A hálózat elérhetősége mellett a szolgáltatás megfizethetősége, a családok terheinek mérséklése is fontos szempont. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az internetszolgáltatások áfáját két lépcsőben 27 százalékról öt százalékra csökkentette a kormány.

Tállai András miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő hangsúlyozta: „Újra fejlődnek, értékes szolgáltatáshoz jutottak a települések. A kormány határozott szándéka szerint a vidéken élőknek ugyanolyan lehetőségeket kell biztosítani, mint a jobb infrastruktúra-ellátottsággal rendelkező települések lakosainak.”

Debreczeni Balázs polgármester beszédében kiemelte: „Az internethasználat mára kikerülhetetlen, életünk részévé vált és minden családot érint. A sajópetri lakosok is előszeretettel használják tanulásra, hivatali ügyintézésre, kapcsolattartásra és persze szórakozásra.”

A 2015-ben indult Szupergyors Internet Programban megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően az újonnan kiépített 500 ezer végponttal együtt Magyarországon már 2,8 millió háztartásban érhető el vezetékes technológiával a szupergyors internet.”

Forrás:
Újabb borsodi településeken érhető el a szupergyors internet; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. február 21.

Budapesten nyitott technológiai központot az Oxford University Press

„Magasan képzett fejlesztőket és informatikusokat toboroz hazánkban a világ legnagyobb egyetemi kiadója.
Az Oxfordi Egyetem kiadója, az Oxford University Press (OUP) bejelentette, hogy Budapesten nyitotta meg legújabb technológiai központját, amely a kiadó digitális fejlesztéseiben közreműködve és globális IT-infrastruktúráját támogatva erősíti az OUP technológiai képességeit.

Mint a közleményben leírják: az 1586-ban alapított OUP a világ legnagyobb egyetemi kiadója, több mint 50 országban, így Magyarországon is rendelkezik irodákkal. Az Oxfordi Egyetem részeként működő kiadó küldetése, hogy világszerte terjesztett kiadványaival fejlessze az élvonalbeli oktatást és kutatást. Termékei és szolgáltatásai több mint 100 nyelven, 200-nál is több országban érhetők el. A Magyarországon is jól ismert Headway sorozatból 127 ország több mint 100 millió diákja tanulhatott angolul.

Az OUP közli, hogy jelentős erőforrásokat fordít platformjai és az ezek mögött működő technológia fejlesztésére, így a megfelelő digitális fejlesztői tudás egyre nagyobb szerepet kap a kiadónál. Az új technológiai központ létesítésekor azért esett a választás éppen Budapestre, mert a régióban az OUP itt találta meg a tehetséges és magasan képzett fejlesztők olyan közösségét, amelyből össze tudja állítani a csapatát. A toborzás az újonnan létrehozott pozíciókba már megkezdődött, a hazai szakemberek a kiadó meglévő, globális technológiai csapataival dolgoznak majd együtt.

A tervek szerint a következő 12-18 hónap során a budapesti csapat mintegy 100 fősre bővül, az OUP többek között felhőalapú rendszerekkel, programozással és szoftverteszteléssel foglalkozó szakembereket keres.

A hazai toborzás mellett az OUP támogatja a Future: Hungary konferenciát is, amely az Egyesült Királyságban tanuló magyar fiatalokkal ismerteti meg a hazai munkaerőpiaci lehetőségeket, segítve őket abban, hogy Magyarországon építsék szakmai karrierjüket.

Az OUP technológiai igazgatója, Graham Dear elmondta: „Más kiadókhoz hasonlóan az OUP is digitális átalakuláson megy át minden piacon, és tudjuk, milyen fontos, hogy befektessünk technológiai képességeinkbe. Ez azt jelenti, hogy meglévő technológiai csapataink mellé további tehetséges IT szakembereket kell toboroznunk. Új technológiai központunkat Magyarország erős STEM fókuszú oktatási rendszere és elismert technológiai közössége miatt építjük fel Budapesten. A központ a kiadó platformjainak és IT-infrastruktúrájának támogatásában és fejlesztésében vállal szerepet, hogy vevőinkkel és partnereinkkel együtt fejlődjünk az egyre inkább digitális világban.””

Forrás:
Az Oxford University Press Budapesten nyitott technológiai központot; IT café; 2019. február 21.
A kiadó budapesti álláshirdetései

Társadalom, gazdaság, művelődés

Tervek és eredmények: Interjú Hiezl Gáborral NKM Nemzeti Közművek Zrt. vezérigazgatójával

„Az első fél év végére átjárhatóvá tenné az országot elektromos autókkal az NKM Nemzeti Közművek Zrt. – közölte Hiezl Gábor, a társaság vezérigazgatója, aki február 14-től az NKM Áramszolgáltató Zrt.-nek és az NKM Földgázszolgáltató Zrt.-nek is a vezérigazgatója.

Hogyan zárta az elmúlt évet a társaság?
Sikeresen, számos fejlesztés révén pedig új termékekkel, egyre modernebb szolgáltatásokkal látjuk el ügyfeleinket. Az árbevételünk 565 milliárd forint körül alakult, pontos adat még nincs. Az eredményünk várhatóan a terveink felett teljesül, ennek nagy részét az ügyfélélmény növelését célzó fejlesztésekre fordítjuk.

Mekkora volt a csoport határidőn túli kintlévősége?
A lakossági közműtartozás az elmúlt hat évben kevesebb mint a felére csökkent a rezsicsökkentés révén. A múlt év végére a teljes határidőn túli kintlévőség az előző évinél 15-20 százalékkal kisebb, de így is több mint 10 milliárd forint. A csoport több eszközzel minimalizálja a kintlévőségét, ezzel növeli a likviditását is.

Van-e kirívóan nagy összeggel tartozó ügyfele a csoportnak?
A lakossági ügyfelek között nincs, és alapvetően jók a számok a versenypiaci ügyfeleknél is, igyekszünk kedvező pénzügyi helyzetű partnerekkel szerződni.

Önfenntartó az NKM egyetemes szolgáltatása?
Mivel szabályozottak a vásárlási és az értékesítési áraink, valamint az árrésünk, az a dolgunk, hogy megtaláljuk, hogyan férünk bele a szabályozás adta keretekbe, miközben javítjuk az üzletág eredményességét. Erről folyamatosan egyeztetünk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal. Az áram- és a gázszolgáltatásban nagyon eltérő a szabályozás, a kettőt nem is tudjuk egyben kezelni.

Léptek ki az NKM Áramszolgáltató egyetemes szolgáltatásából nem lakossági ügyfelek az év eleji tarifaemelés miatt?
Erről még korai beszélni, az első magasabb díjat tartalmazó számlák még nem feltétlenül jutottak el az ügyfeleink jelentős részéhez. Eddig nem volt sem panasz, sem észrevétel. Keressük, miként segíthetjük ügyfeleinket, hogy alacsonyan tarthassák az energiaköltségeiket.

Milyen terveket valósított meg tavaly az NKM?
A legmeghatározóbb esemény az MVM csoporthoz történő csatlakozás volt, ezzel létrejött Magyarország legnagyobb ügyfélbázisú, az energetikai értéklánc csaknem minden elemében meghatározó vállalatcsoportja. Egységesítettük a finanszírozási hátteret, és keressük a további szinergiákat. 2018 januárjában zártuk le az Égáz-Dégáz Földgázelosztó megvásárlását, így ma már az országosan felhasznált földgáz több mint 50 százaléka az NKM csoport hálózatain jut el az ügyfelekhez. Májusban pedig egy informatikai fejlesztő céget vásároltunk: annyira megnőttek a csoporton belül az informatikai feladatok, hogy célszerűbbé vált egy ilyen kompetenciát házon belül tudni. Augusztusban megvásároltuk a mintegy hatezer ügyfelet ellátó oroszlányi hőszolgáltatót. Büszke vagyok a digitalizáció terén elért eredményeinkre is: például megjelentünk a mobilapplikációnkkal és a chatbot megoldásunkkal. Fejlesztettük az online ügyfélszolgálati felületünket, továbbá mintegy 20 százalékra növeltük az elektronikus számlázást használó vevők körét, az idén pedig 25-30 százalékosra emelnénk az arányukat. Megerősítettük a pozícióinkat a villamos energia és a földgáz versenypiacán, valamint egységesítettük a hálózati társaságaink működését.

Hol tartanak a teljes körű otthoni szolgáltatóvá válás útján?
Szeretnénk elérni, hogy az ügyfeleink hozzánk forduljanak minden megoldandó problémájukkal, legyen az bármilyen energiához kapcsolódó élethelyzet. Az e területért felelős NKM Optimum csoporton keresztül már rendelkezünk biztosítási, otthoni rendszerekkel kapcsolatos segítségnyújtási, napelem-telepítési és -üzemeltetési megoldásokkal, illetve az NKM Mobilitás Kft. által összefogott, az alternatív közlekedés (CNG, illetve elektromobilitás) területén kínált szolgáltatáscsomagokkal. Az idén tervezünk megjelenni egy szintén a digitalizáción alapuló, ám az energiaszolgáltatást más megközelítésbe hozó otthonszolgáltatási termékünkkel. Míg a korábbi évtizedekben jellemzően fogyasztó-szolgáltató kapcsolatról lehetett beszélni, a jelennek és a jövőnek egyértelműen az ügyfél-szolgáltató kapcsolatra kell épülnie. Az ügyfél sokkal aktívabb szereplője, alakítója e kapcsolatnak, valódi választási lehetőségei vannak, a szolgáltatónak is fejlődnie kell minden téren.

Egységesítették már az ügyfélszolgálatokat?
Tavaly három lépcsőben egy cégbe tereltük az NKM Áramszolgáltató és az NKM Földgázszolgáltató korábbi ügyfélkapcsolati tevékenységeit, így januárra több mint ezer kollégánk került át az NKM kizárólagos tulajdonában lévő ügyfélkapcsolati társaságba. A cég megalapozása ez év elején lezárul. Ezután véglegesítjük az ügyfélszolgálati koncepciót, hogy az ügyfeleink minden ponton ugyanazzal a magas minőségű szolgáltatással és egységes arculattal találkozzanak.

Milyen állapotúak a megvásárolt cégektől származó vezetékhálózatok?
A vásárlások után, 2017-ben felmértük a hálózataink állapotát, majd kidolgoztunk egy hosszú távú beruházási programot. Tavaly a korábbi évekkel összevetve 50 százalékkal többet fordítottunk beruházásokra, alapvetően hálózatfelújításra és -bővítésre. Az elköltött pénz a gázhálózatok esetében 30-32 százalékkal, az áramhálózatok esetében 20-25 százalékkal nőtt. Hosszú távra előre látjuk, hogy mely szakaszokon hol, mit és mennyiből fejlesztünk.

Az NKM azután is bővíti a lakossági vevőkörét az egyetemes áramszolgáltatásban, hogy megvásárolta az EDF Démászt?
Az addig hiányzó áramszolgáltatási kompetenciát szereztük meg, ezzel 2017. június 1-je óta az NKM Áramszolgáltató Zrt. egyedüliként képes lakossági és kisvállalati ügyfeleket egyetemes szolgáltatás keretében kiszolgálni. Azóta organikusan terjeszkedünk. Másfél év alatt több mint 10 százalékkal nőtt a lakossági ügyfélkörünk. Bár szabályozott árakkal dolgozunk, sokaknak vonzó az egy helyen történő ügyintézés lehetősége, és az, hogy akár együtt is megnézhetik a Díjneten az áram- és a gázszámlájukat.

Mikorra és mennyiből távolíttatják el a volt Óbudai Gázgyár szennyezett talaját?
A múlt évben vizsgáltuk, hogy mi a kármentesítés legjobb módja, ezt az idén is folytatjuk, sok érintettel kell egyeztetni, a feladat komplex. A munka indításának pontos időpontja több tényezőtől függ, a pénz pedig az alkalmazandó technológiától, de mindenképpen hatalmas összeg. Ugyanakkor tőlünk független szakértők igazolták, hogy a szennyeződés nincs negatív hatással Budapest ivóvízbázisára. Ettől persze a szennyezett talajt igyekszünk minél előbb eltávolítani.

Mi az irány az áramtárolás terén?
Hálózatbiztonság és ügyfélélmény szempontjából is fontos az energiatárolás. Tavaly Kecelen adtunk át egy tárolót, az idén Zsombón tervezünk egyet átadni. Kis, 20-25 kilowattos, néhány tízmillió forintba kerülő berendezésekről van szó. Ha kedvezők lesznek a tapasztalatok, akkor újabbakat is telepítünk. Olyan rendszerek gazdaságosságát vizsgáljuk, amelyek egy napelemből, egy áramtárolóból és egy autótöltőből állnak.”

Forrás:
Megugrottak az NKM beruházásai; Horváth Lilla; Világgazdaság; 2019. február 18.

Az edUcate segíti az OTP Bank agilis transzformációját

„Vannak olyan újnak mondható szakterületek, ahol egy 3 éves startup régi motorosnak számít. A szaktudás és a hozzáértés dominált, amikor az OTP Bank az edUcate-et választotta partnerének az agilis transzformáció programjához.
A Szilícium-völgyben valamennyi startup agilisan működik, de egyelőre még inkább ritka az olyan nagy múltú vállalat, főleg Európában, amely nyitna az új irányok felé – áll az OTP Bank közleményében.

Az agilis működésnek, a vállalati agilis hozzáállásnak egyik fő pozitív hozadéka a rugalmasság.
Az OTP Bank transzformációja jelentős stratégiai lépés, és több hullámban zajlik. Jelenleg két divízió, az IT és a retail csapatok agilis transzformációja van folyamatban, amelytől nagyobb ügyfél és munkavállalói elégedettséget, illetve rövidebb fejlesztési időt várnak.

Nem mindig a kor, hanem a tapasztalat számít, olyan csapat segíti az OTP Bank transzformációját, amelynek alapítói nemrég töltötték a 30-at, de szakértőikkel közösen több mint hetvenévnyi tapasztalatuk van a vállalati transzformáció területén.

Az edUcate szakértői gárdája sikerességének számlájára lehet írni a fent említett szakértelem és tapasztalat mellett azt is, hogy ők nem bort isznak és vizet prédikálnak, hanem maguk is agilis felfogással és módszerekkel működnek.

Hozzáállásunkban és értékeink között szerepel az ügyfelek számára történő, folyamatos értékteremtés és a szakmai, gondolkodásbeli diverzitás, amit az OTP Bank átalakulóban lévő csapatai napról napra éreznek és hasznosítanak. Élő és követendő példát mutathat minden csapatnak, amely törekszik az agilis szemlélet elsajátítására – nyilatkozta Nőthig-Hegedüs Enikő, az edUcate társalapítója és ügyvezetője.

Kisfalvi Bence, az OTP Bank Agilis Módszertani igazgatója korábban a Világgazdaságnak adott interjúban elmondta, hogy egy jól megtervezett folyamatról van szó, már hónapokkal az indulás előtt képzéseken vettek részt a munkavállalók. Akiben van megfelelő nyitottság a tanulásra és az új befogadására, az mindenképp megtalálja a számítását az új szervezeti működésben is.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy bár piaci helyzetük erős,felismerték, hogy az innováció felgyorsításához új típusú munkaszervezésre van szükség.

Az ügyfelek is egyre gyorsabb és egyedibb kiszolgálást igényelnek, így, ha lépést akarnak ezzel tartani, hatékonyabb működés kell.
Az agilis coach-okkal kapcsolatban Kisfalvi Bence kiemelte, hogy a feladatuk komplex: egyfajta támogató funkcióval rendelkeznek, abban segítenek, hogy valóban csapatként működjenek az egyes squadok, ráadásul képesnek kell lenniük kezelni a működésbeli és a személyes problémákat is.

Az átállás meglehetősen sok prevenciós intézkedést szükségeltetett: több száz ember ellátásáról kellett gondoskodni, ez egyben komoly logisztikai kihívást is jelentett. Amit fontosnak tartunk, hogy a squadok számára megfelelő közös munkaterületet biztosítsunk, ahol a közös alkotásnak lehetőséget adunk. Emellett olyan kollaborációs tereket hozunk létre minden szinten, ami alkalmas szűk körű beszélgetésekhez, vagy az önálló elmélyülő munkához, valamint a lazításra, rövid kikapcsolódásra alkalmas irodarészeket is kialakítunk.”

Forrás:
Az edUcate segíti az OTP Bank agilis transzformációját; Világgazdaság; 2019. február 20.
Szerkesztői megjegyzés: A cikk kissé reklámnak tűnik, viszont érdekes és fontos témáról szól.

Élesítette nyílt platformját az MKB Bank, megnyitotta banki alkalmazásprogramozási felületeit (API)

„Megnyíltak az MKB Bank API-jai: a pénzintézet bejelentette, február 7-ével élesítette nyílt banki platformját, a PSD2 EU-s direktívának megfelelően. A fintech cégeknek így már lehetőségük van munkához látni az MKB rendszerével és szolgáltatásaikat a bank ügyfelei számára is elérhetővé tenni, biztonságos keretek között.

A bank a nyílt platformot a hazai FintechBlocksszal együttműködve hozta létre. A magyar startup, amelynek csapata az elmúlt években egy sor díjat elnyert, a FintechBlocksszal a különböző banki API-kat hozza közös nevezőre: leveszi a hosszas egyenkénti integráció terhét a területen próbálkozók válláról és egy köztes réteget képezni a banki API-k és a külső felektől származó pénzügyi szolgáltatások között. A megoldás ezzel egyetlen lépésre redukálja az egyébként hosszas beépülési feladatokat. A koncepció a bankok és az ügyféladatokra vadászó fintech startupok számára is előnyös, miután mindkettőnek megspórol egy sor feladatot, és kvázi közvetlen elérést ad az ökoszisztéma teljes másik oldala felé. A csapat nevéhez fűződök egyébként a Wyze PFM megoldás és az Aggreg8.io banki adataggregátor is.

Az eltérő API-k problémáján egyébként már több szervezet is dolgozik, többek között a Berlin Group, illetve az Open Banking Implementation Entity munkacsoportok is létrehozták már saját javaslataikat az API-k szabványosítására, ezek az Európai Biztottság Fintech Akcióterve alapján az idei év második negyedében kerülhetnek nyilvánosságra. Az MKB a FintechBlocksszal való együttműködéssel egyelőre letudta ezt a problémát, persze kérdés, hogy ha jövőben megjelennek kötelezően követendő API-szabványok, azt elég lesz-e a pénzintézeteknek egy a hazai startupéhoz hasonló megoldással áthidalni, vagy házon belül kell átrajzolniuk API-jaikat.

Az MKB bank mindenesetre közleménye szerint az elmúlt időszakban már többször is sikeresen tesztelte saját nyílt banki platformját, amelyre már 2017-ben az MKB Fintech Akadémián részt vevő startupokat is ráeresztette, azaz összesen mintegy 150 fejlesztőt, de tavaly a Fintech Hackathon keretében is készültek a rendszerre támaszkodó megoldások. A nyílt platformnak is megágyazó, az Oracle FlexCube-ra építő új háttérrendszerét a bank tavaly júliusban állította élesben is munkába, némileg göröngyös rajt után.

A pénzintézet még időben van, a nyílt banki API-kra, valamint az erős ügyfél-hitelesítésre (Strong Customer Authentication – SCA) vaonatkozó EU-s direktíva szerint ugyanis legkésőbb 2019. március 14-ig kell a pénzintézeteknek rendszereikhez hozzáférést biztosítaniuk a külső fejlesztők számára, hogy azok elkezdhessék tesztelni megoldásaikat a rendszereken – ez persze már így is jócskán elhalasztott határidő, az eredeti, 2018 elejére kitűzött dátumot a felelős szabályozók nem meglepő módon kénytelenek voltak egy évvel kitolni. A márciusi időpont pedig még így is csak „puha” határidő, ahogy azt a FintechZone is írja, az API-k kötelező, éles megnyitásának határideje 2019. szeptember 14.”

Forrás:
Élesítette nyílt platformját az MKB Bank; Hlács Ferenc; HWSW.hu; 2019. február 20.
Lásd még: MKB Sandbox API Portal

Tapasztalatmenedzsment (experience management – XM)

„Miután az év elején átvettem az SAP Hungary vezetését, az egyik leggyakoribb szakmai kérdés, amit nekem szegeztek, ez volt: mi az, hogy experience management? Ebben nem kis szerepe volt annak, hogy az anyavállalat éppen azokban a hetekben zárta le az ezzel a területtel foglalkozó Qualtrics akvizícióját, és a vételár nem kevesebb, mint 8 milliárd dollár volt, ez a cég történetének egyik legnagyobb felvásárlása.

A rövid válasz: egy évi 44 milliárd dolláros piac.

De lássuk a hosszabbat is: a szakmában XM-mel rövidített kifejezés nem csupán a napjainkban sokat emlegetett ügyfélélmény (costumer experience) befolyásolását célozza, hanem azonnali visszajelzéseket biztosít a cégeknek arról, hogy miként értékelik a termékeiket és a brandjeiket, valamint arról, hogy mennyire elégedettek az ügyfelek és az alkalmazottak.

A termék, a brand, az ügyfél és az alkalmazott a vállalat számára a legfontosabb négyes, amelynek tagjai kölcsönösen és állandóan befolyásolják egymást. Ha az ügyfél elégedett a termékkel, akkor ő a márkához, az önbizalmunkban erősödött alkalmazottak pedig a céghez lesznek lojálisabbak, és még sorolhatnánk az összefüggéseket.

Az XM alapelve, hogy az emberi tapasztalat (élmény) kiemelt jelentőségű, és hogy jól célzott és átgondolt online felmérések olyan belátásokhoz vezetnek, amelyek az ügyfelek és az alkalmazottak elégedettségének erősítésével az üzletmenetben is pozitív változásokat idéznek elő. Az adatok, amelyek származhatnak e-mailekből, a közösségi médiában megjelent posztokból, mobiltelefonos alkalmazásokból, offline térben elhelyezett mérési pontokból is, megmutatják, hogy miként éreznek az ügyfelek a termék/szolgáltatás iránt vásárlás közben, illetve azt követően.

Tévedés lenne persze azt gondolni, hogy csupán egy kutatási eszközről, online kérdőívről van szó, amely adatokat dolgoz fel.

Az XM ígérete ugyanis az, hogy összekapcsolja a működés (a termék-előállítás) folyamatát azzal, hogy a legfontosabb szereplők (az ügyfelek és az alkalmazottak) miként látják és értékelik a vállalat legfontosabb aspektusait. Az XM olyan platform, amely a technológia legújabb vívmányait (neurális hálózatok, mesterséges intelligencia) felhasználva nyújt értékes információkat.

Az XM révén így egy nagyvállalat is képes gyorsan „meghallani” ügyfelei/vásárlói és alkalmazottai hangját, és megfelelő, személyre szabott válaszokat tud adni. Sőt, ezt a többi működéstámogató rendszerekkel összekötve könnyebben megvalósul az ipar 4.0 ígérete, és akár folyamatos üzemelés közben újratervezhető, finomhangolható a gyártás, a logisztika és a pénzügyi tervezés.

De említsünk néhány konkrét példát is.

Egy barkácsáruház a weboldalán működő termékkereső hatékonyságát kívánta javítani. Az XM megoldás alapját képező online felmérés a rendszer által kidobott találatok egyszerű értékeltetése volt (upvote, downvote). Ezeket az adatokat az ügyfelek „előéletével” egybevetve a keresőmotor hatékonyságát nagymértékben sikerült növelni – ráadásul a termékek megítéléséről is értékes információkat lehetett begyűjteni.

Egy másik alkalommal egy légi járat utasai között végzett felmérésben kiderült, hogy az egyik utasnak nagyon melege volt, míg a többség nem számolt be ilyenről. Hagyományos ügyfélelemzéskor jellemzően ez nem éri el az ingerküszöböt. Ám az XM használatával a működési adatok összevetéséből kiderült, hogy az utas helye egy hibásan működő, túlmelegedett légfrissítő mellett volt. Az eredmény így nem csupán az „akut” problémára nyújtott megoldást, de abban is segített a légitársaságnak, hogy kijelölje, melyik repülőgépeket érdemes ugyanilyen szempontból átvizsgálni, elejét véve a hasonló negatív eseményeknek.

Mindezek, remélem, érzékeltetik az XM megközelítésének újszerűségét. A tapasztalatokra és a működésre vonatkozó adatok elemzésével olyan belátásokat nyújt, amelyekre támaszkodva a vezetők könnyebben hozhatnak minden érdekelt szempontjából kedvező döntéseket.[A szerző az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.]”

Forrás:
XM: a 44 milliárd dolláros új piac; Pintér Szabolcs; Világgazdaság; 2019. február 21.
Lásd még: Experience management; Wikipédia

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. február 25.

A hét kérdése: alkalmas-e a digitális diplomácia a bizalomépítésre?

Szakértői berkekben a korábbi évek eufóriája után most mintha a kétkedés hatalmasodna el a külügyminisztériumok háza táján, már ami az Információs és Kommunikációs Technológiák forradalmi jellegét, diszruptív potenciálját illeti a. Sokat idézett e-diplomáciai szakértőnk, az Oxfordban kutató Illan Manor a héten tovább feszegeti a digitális technológiák külügyi alkalmazásának határait. Kiábrándultságról azonban, úgy vélem, nincsen szó: csupán a józan ész kapja vissza jogos helyét a szakmai gondolkodásban. Erősödik a felismerés: csodaszerek nincsenek; az új technológiákban rejlő lehetőségek tényleges kiaknázásához világosan tisztázni szükséges a kínált előnyök mellett az árnyoldalakat, a hátulütőket is, illetve általában véve látni kell az új technológiák operatív korlátait.

Manor ezúttal az amerikai elnök körül kiépült külpolitikai garnitúra egyik fontos kulcsembere, Jason Greenblatt digitális diplomáciai gyakorlatát veszi alaposabban szemügyre. Greenblatt a nehezen formálódó, és meglehetősen változékony összetételű külügyi vezérkar meghatározó embere: bő két éve már Trump különmegbízottja a nemzetközi tárgyalásokon, egyszóval, afféle főtárgyaló. Az ő technológia használata ezért különösen érdekes a kutatónak és gyakorló szakembernek egyaránt.

Ha már a tárgyalások körül cirkálunk, érdemes felidézni: a diplomácia hajnalán (mondjuk inkább, a klasszikus diplomáciai intézmények és gyakorlatok születése tájékán) a diplomata munkája alapvetően a fizikai közelségen alapult. A külföldi uralkodói udvarokba telepített (ahogy ma mondanánk, ott akkreditált) követek valójában ott éltek a fogadó udvartartásokban, vagy annak közvetlen környezetében. Állandó fizikai jelenlétük tette őket alkalmassá arra, hogy kapcsolatokat építsenek a fontos udvari emberekkel, a korabeli elitek meghatározó személyiségeivel, illetve hogy értesüljenek az udvari nemesség köreiben keringő hírekről, pletykákról, fontos és jelentéktelen információkról. A képviselet, mint kiemelt diplomáciai funkció, évszázadokon át elképzelhetetlen maradt a fizikai jelenlét nélkül. Ez a valóságos, közvetlen, személyes „ott tartózkodás” fontos tényező maradt a modern diplomáciában is.

A sebesen kibontakozó információs forradalom azonban mintha megbolygatná, sőt semmissé tenné a diplomácia és a fizikai tér közötti hagyományos, szoros kapcsolódást. Legalábbis, ez volt (az egyik) ígéret, amivel a digitalizáció külügyi élharcosai felkarolták a technológiai modernizáció ügyét. Úgy tűnt, hogy az IKT eszközök és technológiák alkalmazása kiválthatja a fizikai közelség évszázados, évezredes kényszerét az egyes államok, illetve államok és népek közötti kapcsolatépítésben és kapcsolattartásban. Ezzel a hittel és szándékkal jöttek létre, nagyjából egy évtizede már, az ún. virtuális nagykövetségek. A leghíresebb, az USA teheráni jelenlétét felépíteni hivatott „Virtuális Irán” programja. Vagy, hogy a legelsőről, a Svéd Királyság Internetre telepített „nagykövetségéről” se feledkezzünk el, amely 2007-ben nyitotta meg képzeletbeli kapuit a Second Life nevű közösségi platformon, más elnevezéssel: virtuális világban. Intő jel azonban – húzza most alá Illan Manor -, hogy mindeddig az ilyen „távdiplomáciai” kezdeményezések nem váltották be a hozzájuk fűzött rendkívüli elvárásokat. Az USA Külügyminisztériuma által fenntartott Virtuális Irán program lénygében egy egyoldalú tájékoztatási csatornává vált, és éppen az iráni közönséggel való közvetlen párbeszéd sikkadt el az évek során. A Second Life videojátékhoz hasonlatos világában akkreditált svéd „külképviselet” is már évekkel ezelőtt bezárta képzeletbeli kapuit. A napokban Izrael nyitott ugyan egy újabb virtuális nagykövetséget, ám érdemes emlékezni arra: az Öböl-menti államok nagyközönségével online kapcsolatokat építeni hivatott diplomáciai projekt nem előzmények nélküli. Korábban már indult egy elődintézmény, ám aztán évekig csendes mozdulatlanságba és hallgatásba burkolózva vesztegelt.

Manor, arra a kérdésre keresve a választ, hogy vajon miért fulladnak ki az ilyen virtuális nagykövetségi kezdeményezések, első helyen idézi a fentebb említett fizikai közelség jelentőségét. Ugyanakkor a jelenség megértéséhez szükségesnek látja bevezetni a bizalom kategóriáját is. Hiszen a bizalom a diplomáciai kapcsolatok, a külpolitikai munka egyik megkerülhetetlen építőköve, sőt talán valódi támpillére. A bizalom, természetesen, szorosan összefügg a fizikai közelség kategóriájával: a személyes jelenlét, közvetlen kapcsolat a bizalomépítés nagyon fontos eszköze. Nem véletlen, hogy például a vezető politikusok közötti csúcstalálkozók mit sem veszítettek jelentőségükből egy olyan világban, ahol a távközlési technológiák azonnali-állandó kapcsolattartást tesznek lehetővé a külföldi vezetők között.

Illan Manor most egy ilyen jelentős nemzetközi politikus, egy hivatalánál fogva kapcsolatépítő és kapcsolattartó csúcsszemély diplomáciai működését vette alaposabban szemügyre. Jason Greenblatt ugyanis a digitalizációra épülő „távdiplomácia” egyik jeles művelője. Legfontosabb eszköze, csatornája egyértelműen a Twitter. Legfontosabb tématerülete pedig, legalábbis mostanában, a közel-keleti rendezés, az izraeli-palesztin megbékélés ügye. A fentebb leírt hagyományos koncepcióhoz és konvenciókhoz képest merőben új külpolitikai működési módja során – mutatja ki az oxfordi digitális diplomáciakutató – Greenblatt alapvetően három taktikát követ, illetve alkalmaz:

Folyamatosan bombázza a palesztin vezetőket a Trump kormányzat nyitottságának hangsúlyozásával: ezzel azt kommunikálja a palesztin külpolitikai formálói – és persze a világ valamennyi online olvasója – felé, hogy az USA kormánya változatlanul kész a közvetítésre Izrael és a Palesztin Hatóság között egy tartós rendezés kimunkálására.
Ezzel párhuzamosan azonban Greenblatt a maga Twitter-diplomáciájában határozottan utasítja vissza az amerikai kormányzatot Izrael-párti elfogultsággal vádoló palesztin vádakat. A palesztin vezetés érvelését cáfolva, online kommunikációjában bő teret szentel az elnöki különmegbízott az amerikai lépések (pl. a pénzügyi támogatások felfüggesztésének) a magyarázatára. Hasonlóan vehemensen érvel az amerikai politika mellett, rámutatva arra, hogy kormánya szerint éppen a palesztin vezetés akadályozza a rendezést.
Végül pedig Greenblatt, rendszeres és sűrű online diplomáciai kommunikációjában egyértelműen hangsúlyozza a palesztin vezetés által jelenleg követett politikai koncepció kilátástalanságát. Egyben új politikai irányvonal elfogadását és meghirdetését sürgeti.

Jason Greenblatt elnöki különmegbízott – döntően tehát Twitteren bonyolított – „távdiplomáciája” egyben alapvetően egyfajta „színpadi diplomácia” is, természetesen. A fentebb bemutatott Twitter-taktikáival az online nyilvánosság előtt konfrontálódik a palesztin politikusokkal. Ez, nyilvánvalóan, fokozott médiajelenlétet is biztosít a témának, s így e két nyilvánossággal számottevően növelheti a palesztin vezetésre gyakorolt politikai nyomást.

Gondolhatná az ember – teszi hozzá a tweet-folyamokat és azok hatását vizsgáló Illan Manor. A valóság azonban az, fogalmazza meg véleményét az Oxfordban kutató, izraeli digitális szakértő, hogy a Greenblatt-féle digitális „távdiplomácia” nagyon csekély hatást gyakorol a palesztin vezető garnitúra politikájának tényleges alakulására. Ahhoz, hogy a palesztinok visszaüljenek a tárgyalóasztalhoz, ahhoz alapvetően ki kellene építeni egy bizalmi viszonyt a palesztin kormányzat és a Trump kormány között. E bizalom kiépítése azonban – mondja a kutató – elképzelhetetlen a fizikai közelség, a személyes kapcsolat, a zárt hátsószobákban folytatott beszélgetések nélkül.
A digitális diplomácia komoly szerepet játszhat a felek közötti bizalom fenntartásában és elmélyítésében. De, a bizalom megteremtésére, önmagában, aligha alkalmas.
Can Digital Diplomacy Build Trust? The Case of Jason Greenblatt; Illan Manor; Exploring Digital Diplomacy blog; 2019. február 20

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. február 18-február 22.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/36
Közzététel dátuma: 2019.02.20.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.21.
IT szolgáltatásmenedzsment programcsomag bevezetése
Szükséges licenc biztosítása 80 fő informatikai személyzet részére; 1500 fő hibabejelentő felhasználó részére.
A Rendszer megvalósítása a Műszaki leírásban és Követelményspecifikációban foglaltak alapján;
5 évi szoftverkövetés;
1600 opcionális emberóra keretben eseti szoftverfejlesztési támogatás és mérnöki tanácsadás biztosítása.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – VPOS/2019.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/36
Közzététel dátuma: 2019.02.20.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.06.
On-line bankkártyás fizetéshez (VPOS) szükséges szolgáltatások nyújtása.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás
Kiszolgálók beszerzése a Budapest Közút részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/35
Közzététel dátuma: 2019.02.19.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.01.
Ajánlatkérő az alábbi mennyiségekben kíván kiszolgálókat beszerezni:
1. Storage cloud bővítés (Szerver I és Szerver II.) (2db)
Off-site backup szerverek (Szerver III és IV.) (2 db)
2. Computing cloud bővítés (opció, Szerver V.) (1 db)
Lásd bővebben

Hotel Sóstó Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/38
Közzététel dátuma: 2019.02.22.
Ajánlatkérő: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Sóstó-Gyógyfürdők Szolgáltató és Fejlesztő Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.07.
A közbeszerzés mennyisége: Mindösszesen 136 db terméktétel beszerzése
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Iparbiztonsági távmérő hálózat továbbfejlesztés 1. szakaszának megvalósítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/34
Közzététel dátuma: 2019.02.18.
Ajánlatkérő: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: MLR Tech Kft.
Iparbiztonsági távmérő hálózat továbbfejlesztés 1. szakaszának megvalósítása
* 1 platform kialakítása,
* MoLaRi üzemcsoport I. (MOL Nyrt. Komáromi Bázistelep, ROSSI Biofuel Zrt., MOL Szoboszlói vasúti vagontöltő, MOL Nyrt. Algyői Gázüzem, MOL Nyrt Algyő E-10 tartálypark) kivitelezése,
* +50 lakossági riasztó végpontból első 20 db végpont telepítése,
* RTH teljes fejlesztéséből 26 db végpont fejlesztése, 30 új végpont kiépítése, 1 db adatgyűjtő központ létrehozása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.691.517.000,- Ft
Lásd bővebben

Mobil hang- és adatátviteli szolgáltatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/35
Közzététel dátuma: 2019.02.19.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Mobil hang- és adatátviteli szolgáltatás nyújtása a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számára az alábbiak szerint:
I. hagyományos GSM, 3G, illetve 4G alapú mobil szolgáltatás
II. Kötelezően vállalt és várható beszerzendő mennyiségek:
– Előfizetések száma (hang és adat együttesen): 850 db + 20 % eltérés (opció)
– Adatkártya (stick): 350 db + 20 % eltérés (opció)
– Mobil adatcsomag (belföldi forgalom):
a) Poolingba tartozó előfizetéseknél: 1500 GByte/hó, további 100 Gb-os lépcsőkben bővítési lehetőséggel
a) Egyedi adatcsomagok esetében: egyenként 4GB vagy 8GB vagy korlátlan adathasználat azzal, hogy e tekintetben Ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget a megrendelésre kerülő mennyiséget illetően (opció). Várható mennyiségek (indikatív adatok): 600 db 4GB; 80 db 8 GB; 30 db korlátlan.
– Mobiltelefon készülék: várhatóan 500 db (275 db közepes-, 175 db nagyteljesítményű és 25 db iPhone készülék) (indikatív prognosztizáció), azzal, hogy e készülékek esetében Megrendelő egyetlen készülék megrendelésére sem vállal kötelezettséget (opció).
– Tablet készülék: 30 db azzal, hogy e készülékek esetében Megrendelő egyetlen készülék megrendelésére sem vállal kötelezettséget (opció)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 189.345.340,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – Mélyinterjú, műhelyvita
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/35
Közzététel dátuma: 2019.02.19.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyertes ajánlattevő: HBH Stratégia és Fejlesztés Kft.; ERUDITIO Oktatási Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság; Ex Ante Tanácsadó Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság; M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság
Elnevezés: Komplex véleményfelmérés, mélyinterjú, műhelyvita
1. rész: Műhelyvita: Nyolc, 100 000 fő feletti lakosú magyar nagyvárosban a városi stakeholderek számára műhelyviták teljes körű szervezése. A műhelyvita dokumentálása, tudományos feljegyzés készítése.
2. rész: Nyolc, 100e fő feletti lakosú magyar nagyváros társasvállalkozásainak lekérdezésen alapuló véleményfelmérése. Városonként 200, összesen 1600 fős mintanagyság (ehhez a főcím-pótcím mintát a Megrendelő biztosítja). Vállalkozásonként kb. 40 perces interjúidő, CAPI típusú személyes adatfelvételi módszer használata.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.284.000,- Ft
Lásd bővebben

CISCO IP telekommunikációs rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/35
Közzététel dátuma: 2019.02.19.
Iktatószám: 2579/2019
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.818.053,- Ft
Lásd bővebben

Tanulmányi Visszajelző Szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/35
Közzététel dátuma: 2019.02.19.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A nyertes Ajánlattevő feladata a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer új moduljaként Tanulmányi Visszajelző Szolgáltatás (mennyiség: 1), mint informatikai eszköz bevezetése a Műszaki leírásban részletesen meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 45.000.000,- Ft
Lásd bővebben

TrIP szoftverkövetése, üzemeltetés támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/36
Közzététel dátuma: 2019.02.20.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zrt
Nyertes ajánlattevő: IP Systems Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
TrIP szoftverkövetése, üzemeltetés támogatása, valamint a TrIP alkalmazás teljes körű, magas rendelkezésre állású támogatásának biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 57.720.000,- Ft
Lásd bővebben

Lézer alapú távérzékelési felmérések – ET
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/36
Közzététel dátuma: 2019.02.20.
Ajánlatkérő: Viziterv Environ Környezetvédelmi és Vízügyi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: EUROSENSE Légi Térképészeti Kft.
Lézer alapú távérzékelési felmérések és térinformatikai feldolgozások.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.800.000,- Ft
Lásd bővebben

VPN,internet, hang szolg. bizt.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/36
Közzététel dátuma: 2019.02.20.
Ajánlatkérő: Budapest III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Elnevezés: Önkormányzati intézmények részére integrált adatátviteli (VPN) és internet-hozzáférési, valamint hangátviteli szolgáltatás biztosítása
1.1. Megrendelő és intézményei számára integrált IP-alapú virtuális magánhálózati (IP-VPN) adatátviteli és internet-hozzáférési szolgáltatás biztosítása TCP/IP hálózat felett, összesen 80 (74 élő + 6 tartalék, igény szerint rugalmasan üzembe helyezhető) végponttal a kerületi önkormányzati intézmények és a KSZKI között, valamint a Megrendelő számára központi, nagysebességű Internet kapcsolat biztosítása.
1.2. Valamint az összes VPN végpont számának kétszeres szorzatával megegyező + 10 tartalék, azaz összesen 170 vezetékes telefonszolgáltatás biztosítása.
1.3. Megrendelő és intézményei számára „alternatív” internet flotta szolgáltatás biztosítása, összesen 73 (68 élő + 5 tartalék, jelenleg szükségtelen, de igény szerint rugalmasan üzembe helyezhető) végpont.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.997.000,- Ft
Lásd bővebben

Fotogrammetriai szkennerek_Táj az elj.eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/36
Közzététel dátuma: 2019.02.20.
Ajánlatkérő: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: WALLITRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Szállítási szerződés keretében 4 db Fotogrammetriai szkenner leszállítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.800.000,- Ft
Lásd bővebben

500 db iPhone beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/36
Közzététel dátuma: 2019.02.20.
Ajánlatkérő: Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
Nyertes ajánlattevő: Alienline Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 57.172.500,- Ft
Lásd bővebben

Eredmény tájékoztató_Nagyméretű Állományok Kezelés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/36
Közzététel dátuma: 2019.02.20.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: DSS Consulting Informatikai és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Nagyméretű Állományok Kezelése Alkalmazás (NAK kliens) fejlesztési keretszerződés KBF/432/2018.
Magyar Nemzeti Bank Adattárházával összefüggésben szoftverfejlesztési támogatás nyújtása (eseti szoftverfejlesztői támogatás) 250 embernap keretéig, de legfeljebb 60 hónapig.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.200.000,- Ft
Lásd bővebben

ITérinformatikai szoftverek és kapcs. szolg. GEOS18
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/37
Közzététel dátuma: 2019.02.21.
Nyertes ajánlattevő: GDi Magyarország Kft; ASH Szoftverház Korlátolt Felelősségű Társaság; WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; 4Sales Systems Üzleti Rendszerfejlesztő és Tanácsadó Kft.; AJN Tervező, Fejlesztő és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljárás hoz önként csatlakozó intézmények térinformatikai szoftverekkel és kapcsolódó szolgáltatásokkal történő ellátása 1302 db árlista soron.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

IRMA ügyviteli,iratkezelési rendszer karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/38
Közzététel dátuma: 2019.02.22.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Rövid meghatározás: I. részteljesítés: Az elektronikus ügyintézés bevezetéséhez kapcsolódóan IRMA rendszer oldaláról és az alábbi fejlesztési feladatok elvégzése: RNY, AVDH, GOVSYS, IFORM
II. részteljesítés: A Magyar Államkincstárban (továbbiakban: Kincstár) kialakított IRMA Ügyiratkezelő Rendszer (továbbiakban:IRMA Rendszer) valamint a központi iktató adatbázishoz csatlakozó ACHK Hivatali Kaput kezelő programmodul üzemeltetői és felhasználói támogatása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.400.000,- FT
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Eredmény tájékoztató_Új portál megoldás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/34
Közzététel dátuma: 2019.02.18.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Éves szinten legalább 3.000.000 egyedi látogató kiszolgálására alkalmas tartalom menedzser rendszer (portál) megoldás szoftver implementálása, üzembe helyezése, üzemeltetési támogatása, valamint szoftverfejlesztési támogatás.
Az eredménytelenség indoka:
A Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárást az ajánlatkérő eredménytelenné nyilvánította, mivel a rendelkezésre álló fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel.
Lásd bővebben

Szervertermek klímaberendezéseinek cseréje
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/36
Közzététel dátuma: 2019.02.20.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
1. Klímaberendezés kondenzátorainak leszerelése és cseréje: 2db ASD 521 A-A49290 típusú klímaberendezés kondenzátorainak leszerelése, és azok kiváltása egy darab kétkörös , hűtőkörönként legalább 62 kW, összesen legalább 124kW teljesítményű kondenzátorral
Jótállás időtartama: 24 hónap
2. rész klímaberendezések leszerelése és cseréje: UPS helyiségek hűtését ellátó 5 db klímaberendezés leszerelése, valamint ezen berendezések pótlása 3 db, egyenként 7 kW teljesítményű, és 2db, egyenként 9,4 kW teljesítményű kisipari oldalfali split klíma berendezéssel.
Jótállás időtartama: min. 36. hónap.
Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
Lásd bővebben

Er.tájék. / Gépterem és hűtőber. karbantartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/38
Közzététel dátuma: 2019.02.22.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Elnevezés: Gépterem és hűtőberendezések karbantartása, 4 órás rendelkezésre állás, eseti javítások (Hungária krt. és Lajos u.)
Szerződés/rész odaítélésre került nem
A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az ajánlati ár mindkét rész vonatkozásában meghaladja az adott feladat vonatkozásában rendelkezésre álló fedezet összegét
Lásd bővebben

Szakirodalom

Oroszország saját internetet épít – mi lehet a háttérben? – Elemzés

„Február 12-én Oroszország törvényhozásának alsóháza, a Duma első olvasatban elfogadta azt a törnyényjavaslatot, amely megteremti a jogi hátterét annak, hogy Moszkva – a jelenlegi tervek szerint csak ideiglenesen, próbaként – leválassza az Internet oroszországi részét („Russia’s Internet” – röviden Runet) a világhálóról. A leendő jogszabály célja, hogy az orosz web-forgalom és adatáramlás áramlását az illetékes állami hatóság által ellenőrzött és irányított pontokon keresztül biztosítsa. Szintén megcélozza egy nemzeti domain-név rendszer (DNS) létrehozását, ami lehetővé tenné az internet működését akkor is, ha azt levágják a külföldi infrastruktúrákról. A törvényjavaslat előirányozza olyan új hálózati eszközök üzembe állítását is, amelyek képesek a webes forgalom forrásának azonosítására, de akár tiltott tartalmak blokkolására is. Értékelések szerint az előterjesztés az elmúlt évben elfogadott új amerikai nemzeti kiberbiztonsági stratégiára született válaszul, ugyanakkor civil szervezetek szerint súlyos fenyegetést jelent az internetes szabadságra, orosz gazdasági szereplők pedig aggodalmukat fejezték ki a kockázatok miatt.

Jó egy héttel később Vlagyimir Putyin elnök egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: Oroszországnak készen kell állnia arra, hogy a Nyugat esetleg megpróbálja letiltani az oroszországi felhasználókat a világhálóról, ezért létre kell hozni egy olyan internetes szegmenst, amely önállóan is működőképes marad. (Leegyszerűsítve ezt szokták újságírók úgy megfogalmazni, hogy Oroszország „saját internetet” akar építeni.) Putyin szerint így lehet elérni, hogy Oroszország ne függjön másoktól, és egyben szorosabb ellenőrzést is lehetővé tesz az internet fölött, kivédendő a külföldi beavatkozásokat.

A Cyber Security Intelligence oldalán megjelent elemzés szerint Moszkvának van az egyik leghatékonyabb kibertámadó képessége a világon, és az elmúlt időszakban incidensek egész sorát tulajdonítják neki. Ezek után a szerző szerint nem meglepő az a törekvés, hogy a Kreml el akarja szigetelni saját internetét a világ többi részétől. Az a terv, hogy az oroszországi hálózatot rövid időre leválasszák a világhálóról, része a kibervédelem tesztelésének is. Célja pedig az, hogy az oroszországi internet (Runet) függetlenségét biztosítsák. Ennek a leválásnak valamikor április 1-jéig kell megtörténnie, pontos dátuma ugyanakkor nem ismert.
Közbevetőleg egy saját megjegyzés: miközben az értékelések nagy része arról szól, hogy Oroszország le akar válni az Internetről, és ezért hoz létre saját internetet (Runet), addig a moszkvai álláspont szerint éppen azért van szükség a független Runetre, mert előállhat olyan helyzet, hogy a nyugati hatalmak akarják leválasztani Oroszországot a világhálóról. Technikailag mindkét megközelítésből ugyanaz a válasz fakad.

Visszatérve a Cyber Security Intelligence elemzésére: bár korábban voltak olyan külső elemzői elképzelések, hogy a már évekkel ezelőtt bejelentett orosz szándék a független saját internetre az Internet minden elemének megduplázását, végeredményben egy teljes párhuzamos hálózat kiépítését jelenti, a szerző szerint a „saját internet” megvalósulhat azzal is, ha az Oroszországba belépő és onnan kilépő forgalmat irányító router-pontokat határon belülre hozzák. Más szóval: ki- és belépő forgalmat csak országon belüli router-pontokban tesznek lehetővé. A bejelentett teszt során – az egyébként mindenben együttműködő – orosz internetszolgáltatóktól azt várják el, hogy a leválás után összes forgalmukat államilag felügyelt router-pontokra irányítsák át. A szolgáltatók ugyanakkor – miközben a nyilvánosság előtt támogatják a kezdeményezést – tartanak tőle, hogy a művelet súlyos károkat okozhat az orosz internetes hálózatban, ezen keresztül az orosz gazdaságnak is.

Az MIT Technology Review oldalán megjelent összefoglaló emlékeztet arra, hogy az orosz hivatalos álláspont már 2017-ben is az volt, hogy 2020-ig az orosz internetforgalom 95 százalékát az országon belül tartsák, egyfajta „Nagy Tűzfalat” hozva létre az ország körül. Az újonnan bejelentett művelet része annak a hosszú távú törekvésnek, amivel egy ahhoz hasonló web-forgalom-szűrő rendszert hozzanak létre, mint amilyen Kínában már működik, még ha az eddig megtett lépések ahhoz képest szerény mértékűek is.

A wired.com szerzője arról értekezik, hogy mivel a világ internet-hálózatának nincs központi hatósága, a világot szerte átszövő kábelek, műholdak és egyéb technológiák globális szövete pedig nem ismer térképen megrajzolt országhatárokat, az online létezéshez minden országban olyan berendezésekre is támaszkodnia kell a felhasználóknak, amelyek kívül esnek az adott ország fennhatóságán. A nemzetállamok egy része ugyanakkor időről időre kísérletet tesz arra, hogy erősebb hatósági jogkört tudjon gyakorolni az internet „saját” részén. Ha ezt egy olyan méretű és fejlettségű ország teszi, mint Oroszország, annak számtalan nem kívánt következménye lehet a világ többi részén is, ami rámutathat arra, hogy mennyire összekuszált – ugyanakkor mennyire erős – a világháló jelenlegi állapota. A szerző rámutat arra, hogy mivel az Internetet az Egyesült Államokban fejlesztették ki, és az amerikai vállalatok ma is uralják az internetes infrastruktúra jelentős részét, Oroszország törekvése egyszerűen arra utalhat, hogy nagyobb autonómiát akarnak biztosítani az oroszországi internet (Runet) fölött. Ugyanakkor azt is valószínűsíti, hogy Putyin elnök ezzel a lépéssel az ország kibervédelmi képességeit is erősíteni akarja, és ki akarja terjeszteni az állami cenzúra hatalmát polgárai felett.

A Pacific Standard oldalán a találó „Welcome to the return of Internet nationalism” alcímmel megjelent elemzés rámutat: Oroszország Internet-izolációra való törekvése kiemel egy átfogó igazságot az Internettel, pontosabban az „internetekkel” kapcsolatban, miszerint mindig is több volt belőlük. A Web-történelem mindig is egymással versengő kormányzatok terepe volt. Az a téves képzet, miszerint az Internet lenne a „hálózatok hálózata”, amely egyesíti a világot, éppen kivételt jelent a számítógépes hálózatok történelmében. Nem meglepő, hogy az Internet, mint a globalizált világgazdaság hálózatainak a hálózata akkor terjedt el népszerű modellként, a ’90-es években, amikor – évszázadok óta az első olyan ilyen évtizedként – a világ geopolitikai berendezkedése egypólusúvá vált. Addig a hálózatok évtizedekig egymástól függetlenül működtek. Az elmúlt évtizedekben a globális hálózatok nagy részét ezek után az amerikai keleti part politikaformálóinak és a nyugati part programozóinak túlsúlya uralta. Oroszország jelenlegi terve nem másból fakad, mint annak felismeréséből, hogy a nemzetállamok időállóbbak, mint korábban gondolták, és hogy a geopolitika ismét – növekvő mértékben – több-pólusúvá válik. Mindezzel együtt a globális Internetről való leválás, bármilyen tisztának is tűnjenek a célok, valójában ugrás a sötétbe – inkább jelent egy kísérletet, mint a világ kész tények elé állítását.”

Hivatkozott források, az említés sorrendjében:
Russian lawmakers back bill on ‘sovereign’ Internet; Reuters; 2019. február 12.
Russia must build own internet in case of foreign disruption: Putin; Reuters; 2019. február 20.
Russia May Disconnect From The Internet; Cyber Security Intelligence; 2019. február 19.
Russia plans to temporarily disconnect the entire country from the internet; MIT Technology Review; 2019. február 11.
What Happens If Russia Cuts Itself Off From the Internet; Louise Matsakis; Wired; 2019. február 12.
Russia Is Planning to Unplug From the Internet. Here’s Why. Welcome to the return of Internet nationalism; Jack Denton; Pacific Standard; 2019. február 22.
Lásd még:
Атака изнутри: операторы протестируют закон об устойчивости Рунета; РБК; 2019. február 8.
Oroszországban újabb lépést tettek a saját Internet kialakítása felé; eGov Hírlevél

Az innovációra fordított uniós pályázati források felhasználásának hatékonysága helyi szinten nehezen mutatható ki

„Az uniós pályázati források jelentős hatással vannak a magyar gazdaságra, illetve a városok fejlődésére. A források egyik célja az innováció támogatása, ennek ellenére kevés kutatás foglalkozik innovációra gyakorolt hatásuk vizsgálatával, vala- mint a területi eloszlásukkal. A tanulmányban a 2004–2017-es időszakban Magyarországon meg- ítélt, illetve kifizetett, innovációs tevékenységre fordítható uniós társfinanszírozású pályázatok eredményeit mutatjuk be országos és helyi szinten. A kutatás fő kérdése, hogy létezik-e valamilyen helyi mintázata az innovációs forrásoknak, vala- mint helyi szinten milyen mértékben mutatható ki ezeknek a hatása. A szerzők egyrészt a hazai, 2004–2017 közötti uniós társfinanszírozású innovációs forrásokat, másrészt – a szekunder forrá- sokban elérhető indikátorok alapján – a források helyi, városi szintű lehívott összegeit és azok hatásait vizsgálták. A kutatás eredményei szerint az innováció finanszírozására hazánkban az EU- csatlakozás óta jelentős források álltak rendelkezésre, azonban felhasználásuk hatékonysága helyi szinten nehezen mutatható ki. A megítélt, innovációra fordítható uniós társfinanszírozású támogatások 56%-át például a kutatásba bevont városok (Dunaújváros, Győr, Kecskemét, Pécs és Tatabánya) nem hívták le, a projekteket nem kezdték meg, illetve nem fejezték be.”

Forrás:
Az innováció finanszírozásának lokális vetülete; Gajzágó Éva Judit, Gajzágó Gergő; Területi Statisztika; DOI: 10.15196/TS590104; 59 (1); 2019; 69–96. oldalak (PDF)

Törvények, rendeletek

Felmentették a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét

„A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/D. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva
dr. Luszcz Viktor Stanislawot, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét e tisztségéből
– 2019. március 14-ei hatállyal –
felmentem…”

Forrás:
Felmentették a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét; Magyar Közlöny; 2019. évi 27. szám; 2019. február 22.; 496. oldal (PDF)

9. szám, 2019. február 25.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek