Skip to main content

26. szám, 2019. június 24.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Rogán Antal az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén – Digitális Kormányzati Ügynökség és közbeszerzések

„A magyar gazdaság megfelelő ütemben bővül, ám a romló nemzetközi környezet miatt a növekedés fenntartására kell összpontosítani – mondta a miniszterelnök kabinetfőnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának csütörtöki ülésén.
Éves meghallgatásán Rogán Antal a nemzetközi hatások közül kiemelte az európai gazdaság lassulását, amely szerinte a hibás brüsszeli döntések következménye. A növekedést ösztönző kormányzati döntések közül elsőként a turizmus támogatásának jelentőségét hangsúlyozta. Az ösztönző intézkedéseket azzal indokolta, hogy az ágazat teljesítménye kétszer olyan gyorsan bővül, mint a magyar gazdaság egésze, a GDP-n belül 11 százalékot ért el tavaly a turizmus. Összesítése szerint turisztikai célpontok fejlesztésére, valamint szálláshelyek építésére és korszerűsítésére 2030-ig közel 900 milliárd forint juthat.

Sikeresnek nevezte a cafeteriarendszer átalakítását arra hivatkozva, hogy a SZÉP-kártyák feltöltései tavalyhoz képest 94 százalékkal nőttek, az összeg pedig rövid időn belül a belföldi idegenforgalmat gazdagíthatja.

A strandfejlesztési programot az önkormányzatok a kedvezőtlen időjárás miatt a május 31-i határidőig nem tudták befejezni, a kormány ezért hosszabbítást engedélyezett – közölte.

Beszámolójában Rogán Antal kitért a Digitális Kormányzati Ügynökségre is. Annak létrehozását azzal indokolta, hogy a szervezet átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé teszi az állami informatikai kiadásokat, a tervezett és átgondoltabb beszerzések pedig javítják az állami vállalatok, a közigazgatás, vagy akár a közműszolgáltatások hatékonyságát. Az ügynökség vizsgálja az informatikai beszerzések indokoltságát, kapcsolódását a hasonló célú beszerzésekhez, és véget vet a licensz-értékesítésekből keletkező indokolatlan kiadásoknak, kiszorítva az arra épülő értékesítési láncokat – tette hozzá.

Meghallgatásának végén Rogán Antal közölte, hogy a kormány a nemzeti konzultációkat továbbra is olyan eszköznek tekinti, amely a választások között is kapcsolatot teremt a választókkal, ezért egy új konzultáció pénzügyi fedezete idén és jövőre is a tárca rendelkezésére áll.

Rogán Antal megjegyezte, hogy 2010 óta a nettó átlagkeresetek majdnem 80 százalékkal nőttek, a minimálbér megduplázódott, jelentősen csökkent a magyar termelők szempontjából is fontos alapélelmiszerek áfája. A kötvényprogramra utalva megjegyezte, hogy az semmilyen formában nem folytatódik, hiszen a gazdaságnak az ebből származó bevételre már nincs szüksége. A kötvények vásárlói ellen kifogás külföldön sem merült föl, adataikhoz a schengeni övezet más államai is hozzáfértek – tette hozzá. A hajótársaságokhoz és a dunai hajózás kérdéséhez hozzáfűzte, hogy a részben állami tulajdonú Mahart Passnave Kft.-nek nincs köze a tragikus dunai hajóbalesethez, a szerencsétlenséget magántulajdonú vízi járművek ütközése okozta.

Kitért a Liszt Ferenc repülőtér üzemeltetésére is, elhibázottnak és károsnak nevezve a 2006-os privatizációt. A Budapest Airport fejlesztéseivel a kormány elégedetlen, ugyanakkor vizsgálja a lehetőséget a repülőtérhez vezető gyorsforgalmi rendszer kiépítésére – közölte Rogán Antal.

A turisztikai fejlesztésekről szólva hangsúlyozta, hogy az ökológiai szempontokat kiemelten kezelik, de a magántőkéből épülő vízparti lakóparkok az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, így azokat a kormányzati fellépéssel nem lehet megakadályozni.

A közbeszerzési rendszer átalakítását – mint mondta – az eljárások egyszerűsítése indokolta. Rogán Antal hangsúlyozta, hogy az állami kiadások átláthatóságát javította a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozása.”

Forrás:
A gazdasági növekedés fenntartására kell összpontosítani; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2019. június 20.

Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció: Őszre akcióterv, még idén nemzeti stratégia készül

„A Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával akciótervet készít, amely a nemzeti MI stratégia alapját képezheti. Az intézkedéscsomag az adatipar, a technológia- és gazdaságfejlesztés, a technológia használat területeire fókuszálva határozza meg a legfontosabb teendőket – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az MI Koalíció plenáris ülésén 2019. június 21-én, Budapesten.
A tárcavezető a 181 tagú szakmai platform képviselői előtt kifejtette, hogy a hat tematikus munkacsoport alatt működő projektcsapatok február óta dolgoznak a kiválasztott projektek megvalósításán. Ezek elemei a tervek szerint őszre elkészülő akciótervben is megjelennek, a beazonosított sarokkövek pedig az MI stratégiába is beilleszthetőek lesznek.

Palkovics László a fő célok között említette a magyar MI technológiák nemzetközi versenyképességének javítását, organikus beépítésüket az üzleti életbe és az állami folyamatokba. A tárcavezető fontos eszközként nevesítette az MI alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatát az állami folyamatokban, az ismeretterjesztést, bizalomépítést elsősorban a kis- és középvállalkozások körében, a magyar részvétel bővítését a kapcsolódó uniós pályázatokon. Az innovációs miniszter hozzátette, hogy a további előrehaladást is folyamatos együttműködésben, a közösség tagjai által építve, az MI Koalíció keretei között képzeli el.

Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke az elmúlt időszakban elért eredményeket összegezte. A technológia iránti bizalom erősítésére jött létre a MI sikeres alkalmazási formáit bemutató, egyes megoldások kipróbálását is lehetővé tevő MI a gyakorlatban weboldal. Elsősorban népszerűsítési szándékkal rendezték meg idén májusban Európa első interaktív MI technológiai kiállítását is. „Megkezdtük egy hazai MI Térkép és MI Élménytár összeállítását, ami az itthoni MI-alapú megoldások összegyűjtésére irányul, és feltérképezi a technológiával foglalkozó hazai cégeket” – mondta Jakab Roland. „A munka eredménye egy átfogó adatbázis lesz, amely földrajzi, ágazati és használat szerinti bontásban összegzi a területen tevékenykedő szereplőket.”

„Az akcióterv intézkedései három fő tématerület köré épülnek majd fel: az adatipar strukturálása, a mesterséges intelligencia technológiák fejlesztése és a technológiai bevezetések támogatása. Horizontális szempontból kiemelt témakörök az oktatás, a szabályozás, a nemzetközi kapcsolatok kialakítása és erősítése. A Koalíció tevékenysége segíti az érintett iparágak versenyképesebbé válását, az MI Stratégia pedig irányt mutat a magyar kitörési pontok meghatározásában” – mondta Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője.”

Forrás:
Őszre akcióterv, még idén nemzeti stratégia készül; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. június 21.

Európai Tanács: A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend

„Az elmúlt években világunk egyre nyugtalanabbá és összetettebbé vált, és a változások is felgyorsultak. Ez egyszerre jár lehetőségekkel és kihívásokkal. Az elkövetkezendő öt évben az Unió megerősítheti szerepét e változékony környezetben, és ezt meg is fogja tenni. Közös fellépésünk határozott és célratörő lesz, és értékeinkre, valamint az európai modell erősségeire épül majd. Csak így tudjuk hatékonyan formálni a világ jövőjét, előmozdítani polgáraink, vállalkozásaink és társadalmaink érdekeit, valamint megőrizni életformánkat.

E stratégiai menetrend válaszunk általános kereteit és irányát hivatott meghatározni, irányt szabva az uniós intézmények munkájának az elkövetkezendő öt évben. A következő négy kiemelt területre összpontosít:

  • a polgárok és a szabadságok védelme
  • erős és életteli gazdasági bázis kialakítása
  • a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítása
  • az európai érdekek és értékek előmozdítása a globális színtéren.

Végezetül pedig meghatározza azt is, hogy miként kell megvalósítani a fenti prioritásokat.

A polgárok és a szabadságok védelme
Európának olyan helynek kell lennie, ahol az emberek szabadnak érzik magukat és biztonságban vannak. Az Uniónak ki kell állnia a polgárait a Szerződések alapján megillető alapvető jogok és szabadságok mellett, és védelmeznie kell őket a meglévő és az újonnan felmerülő fenyegetésekkel szemben.

A demokratikus társadalmi modelljeinket megalapozó közös értékek az európai szabadság, biztonság és jólét zálogai. Ezen értékek védelme szempontjából az egyik legfontosabb tényező a minden demokratikus rendszer alapját jelentő jogállamiság, melyet mind a tagállamoknak, mind az EU-nak teljes mértékben tiszteletben kell tartania.

Biztosítanunk kell területünk integritását. Tudnunk kell, ki lép az EU területére, és nekünk kell meghoznunk a döntést arról, hogy ezt megteheti-e. A külső határok hatékony ellenőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy – elveinkkel és értékeinkkel összhangban – garantálni tudjuk a biztonságot, fenn tudjuk tartani a közrendet és biztosítani tudjuk az európai szakpolitikák megfelelő működtetését.

Eltökélt szándékunk folytatni az átfogó, teljeskörűen működőképes migrációs politika kidolgozását. Folytatni fogjuk és szorosabbra fogjuk fűzni az együttműködést a származási és tranzitországokkal az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint a visszaküldések eredményességének biztosítása érdekében. Ami a belső vonatkozásokat illeti, egyetértésre kell jutnunk egy hatékony migrációs és menekültügyi politikáról. Konszenzust kell elérni a dublini rendeletre vonatkozóan, hogy a felelősség és a szolidaritás egyensúlyára építve – a kutatási-mentési műveleteket követően a szárazföldre érkező személyek figyelembevételével – meg lehessen azt reformálni.

Meg fogjuk tenni a schengeni térség megfelelő működéséhez szükséges lépéseket.

Eddigi eredményeinkre építve tovább fogjuk fokozni a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelmet, ennek érdekében pedig javítani fogjuk az együttműködést és az információmegosztást, és tovább fogjuk fejleszteni közös eszközeinket.

Fokozni fogjuk az EU ellenálló képességét mind a természeti, mind pedig az ember okozta katasztrófákkal szemben. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságú az aktív szolidaritás és az erőforrások összevonása.

Meg kell védenünk társadalmainkat az ellenséges államokból, illetve nem állami szereplőktől származó rossz szándékú kibertevékenységekkel, hibrid fenyegetésekkel és dezinformációval szemben. Az ilyen fenyegetések kezeléséhez átfogó megközelítésre, ezen belül pedig az együttműködés és a koordináció fokozására, valamint az erőforrások és a technológiai kapacitások bővítésére van szükség.

A gazdasági bázis fejlesztése: a jövő európai modellje
Európa versenyképessége, jóléte és a világban betöltött szerepe, valamint a munkahelyteremtés szempontjából elengedhetetlen a szilárd gazdasági bázis megléte. A globális viszonyokat átrendező technológiai, biztonsági és fenntarthatósági kihívások fényében új alapot kell teremtenünk az Unió hosszú távú, fenntartható és inkluzív növekedéséhez, valamint meg kell erősítenünk az Unión belüli kohéziót. Ehhez meg kell valósítanunk gazdaságaink felfelé irányuló konvergenciáját és választ kell adnunk a demográfiai kihívásokra.

Gondoskodnunk kell arról, hogy az euró a polgáraink érdekeit szolgálja és reziliens maradjon, ehhez pedig el kell mélyítenünk a gazdasági és monetáris uniót annak minden dimenziójában, ki kell teljesítenünk a bankuniót és a tőkepiaci uniót, és meg kell erősítenünk az euró nemzetközi szerepét.

A lehető legnagyobb hatás érdekében integráltabb megközelítést kell alkalmaznunk, összekötve minden releváns szakpolitikát és dimenziót: el kell mélyítenünk és meg kell erősítenünk az egységes piacot és az azt megalapozó négy szabadságot, olyan iparpolitikát kell kidolgoznunk, amely felkészíti az ipart a jövőre, foglalkoznunk kell a digitális forradalom kérdésével, valamint biztosítanunk kell az adózás méltányosságát és hatékonyságát.

Az egységes piac és annak minden vonatkozása kulcsfontosságú előnyt jelent e tekintetben. Az EU nem teheti meg, hogy nem használja ki mindazokat a lehetőségeket – különösen a szolgáltatások terén –, melyeket egy fél milliárd fős piac jelent. Nem érvelhetünk úgy, hogy a rövid távú nehézségek miatt nem alakíthatunk ki merész, átfogó és előretekintő, hosszú távú stratégiát. Ezzel párhuzamosan pedig magabiztosabb, átfogóbb és koordináltabb iparpolitikát kell kialakítanunk. Az Uniónak mindkettőre szüksége van, mégpedig sürgősen.

A digitális átalakulás a következő néhány évben még jobban fel fog gyorsulni, ami messze ható következményekkel jár majd. Biztosítanunk kell Európa digitális szuverenitását, valamint azt, hogy megfelelőképpen élhessen az ebből a fejlődésből származó előnyökkel. Szakpolitikánknak társadalmi értékeinket kell tükröznie, elő kell segítenie az inkluzivitást és összeegyeztethetőnek kell lennie életformánkkal. Ennek érdekében az EU-nak a digitális forradalom és a mesterséges intelligencia minden vonatkozásában lépéseket kell tennie, ideértve az infrastruktúrát, a konnektivitást, a szolgáltatásokat, az adatokat, a szabályozást és a beruházásokat is. Ezt a szolgáltatásalapú gazdaság fejlesztésének és a digitális szolgáltatások általános előmozdításának kell kísérnie.

Fokoznunk kell ugyanakkor az emberek készségeibe és oktatásába irányuló beruházásokat, többet kell tennünk a vállalkozói készség és az innováció ösztönzése, továbbá a kutatási erőfeszítések fokozása érdekében, különösen az európai kutatás, fejlesztés és innováció széttagoltságának orvoslása révén. A jövőnkbe való befektetés azt is jelenti, hogy ösztönözni és támogatni kell a köz- és a magánberuházásokat, többek között az infrastruktúra területén, a gazdaság és a vállalkozások – egyebek mellett a kkv-k – növekedésének finanszírozása céljából.

Ahogy világunkban egyre többen kérdőjelezik meg a közösen elfogadott szabályokat és normákat, egyre fontosabb az egyenlő versenyfeltételek biztosítása – többek között a kereskedelem területén. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a tisztességes versenyt az EU-n belül és globálisan is, támogatni kell a piacra jutást, fel kell lépni a harmadik országok tisztességtelen gyakorlataival, extraterritoriális intézkedéseivel és az általuk jelentett biztonsági kockázatokkal szemben, valamint biztosítani kell stratégiai jelentőségű ellátási láncaink védelmét. Folytatni fogjuk az európai versenyjogi keretnek a technológia és a globális piac terén felmerülő új fejlemények alapján történő naprakésszé tételét.

A klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítása
Európának inkluzivitásra és fenntarthatóságra van szüksége, és nyitottnak kell lennie a zöld átalakulásból, a technológiai fejlődésből és a globalizációból fakadó változásokra, biztosítva egyszersmind azt is, hogy senki se maradjon ki a fejlődés előnyeiből.

Az éghajlatváltozás hatásai egyre szembetűnőbbé és elterjedtebbé válnak, így sürgősen meg kell erősítenünk az ezen egzisztenciális fenyegetés kezelését célzó fellépésünket. Az EU e küzdelem élére állhat, és ezt meg is kell tennie, mégpedig azáltal, hogy a klímasemlegesség megvalósítása érdekében vállalja saját gazdaságának és társadalmának mélyreható átalakítását. E folyamat során biztosítania kell a nemzeti sajátosságok figyelembevételét és a társadalmi igazságosságot.

Az éghajlatvédelem céljából végrehajtott átállás valódi lehetőséget ad a korszerűsítésre, és egyúttal arra is, hogy az EU a zöld gazdaság éllovasává váljon. Szakpolitikáinknak összhangban kell állniuk a Párizsi Megállapodással. Az EU nem cselekedhet magányosan: minden országnak lépnie kell és meg kell erősítenie éghajlat-politikai fellépését.

A zöld átalakulás sikerének záloga a magán- és közberuházások jelentős mértékű mozgósítása, a valóban körforgásos gazdaság, továbbá egy integrált, összekapcsolt és megfelelően működő európai energiapiac, amely fenntartható, biztonságos és megfizethető energiát biztosít úgy, hogy maradéktalanul tiszteletben tartja a tagállamok jogát a saját energiaszerkezetüket érintő döntések meghozatalára. Az EU fel fogja gyorsítani a megújuló energiára való átállást, növelni fogja az energiahatékonyságot, csökkenteni fogja a külső forrásoktól való függést, diverzifikálni fogja az energiaellátását és be fog ruházni a mobilitás előremutató formáiba.

Ezzel párhuzamosan városainkban és vidéki területeinken továbbra is jobbá kell tennünk a környezeti viszonyokat, javítanunk kell a víz- és a levegőminőséget, továbbá elő kell mozdítanunk a fenntartható mezőgazdaságot, amely létfontosságú az élelmiszer-biztonság garantálásához és a magas színvonalú termelés ösztönzéséhez. Élére fogunk állni a biológiai sokféleség csökkenésével szembeni küzdelmet és a környezeti rendszerek – többek között az óceánok – védelmét célzó erőfeszítéseknek.

Ahhoz, hogy egy zöldebb, méltányosabb és inkluzívabb jövőt teremthessünk, vállalnunk kell bizonyos rövid távú költségeket és kihívásokat. Ezért olyan fontos végigkísérni e változást és segíteni a közösségeknek és az egyéneknek, hogy alkalmazkodni tudjanak a kialakuló új világhoz.

Ehhez megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szociális kérdésekre. A szociális jogok európai pillérét – a megfelelő hatáskörök kellő figyelembevételével – uniós és tagállami szinten is meg kell valósítani. A főként a fiatalokat érintő egyenlőtlenségek hatalmas politikai, társadalmi és gazdasági kockázatot jelentenek; generációs, területi és iskolázottsági szakadékok alakulnak ki, és a kirekesztés új formái jelennek meg. Kötelességünk, hogy mindenki számára lehetőségeket biztosítsunk. Többet kell tennünk azért, hogy megvalósuljon a nők és a férfiak egyenlősége, és mindenki számára jogokat és egyenlő esélyeket biztosítsunk. Ez társadalmi kötelességünk, ugyanakkor a gazdaság szempontjából is előnyöket hordoz.

A megfelelő szociális védelem, az inkluzív munkaerőpiacok és a kohézió előmozdítása, csakúgy mint a magas szintű fogyasztóvédelem, a szigorú élelmiszer-biztonsági előírások és az egészségügyi ellátásokhoz való megfelelő hozzáférés hozzá fognak járulni a jelenlegi európai életforma fenntartásához.

Be fogunk ruházni a kultúrába és a kulturális örökségünkbe, amelyek az európai identitás gyökerét jelentik.

Az európai érdekek és értékek előmozdítása a világban
Világunk egyre összetettebbé válik, a bizonytalanság nő, a változások felgyorsultak, ezért az Uniónak tevékenységei során stratégiai irányt kell követnie és növelnie kell az autonóm fellépésre irányuló kapacitásait, hogy védelmezni tudja érdekeit, meg tudja őrizni értékeit és életformáját, és hozzá tudjon járulni a világ jövőjének alakításához.

Az EU változatlanul a multilateralizmus és a szabályokon alapuló nemzetközi világrend előmozdításán fog fáradozni, mégpedig a nyitottság, a méltányosság és a szükséges reformok szavatolásával. Támogatni fogja az ENSZ-t és a fő multilaterális szervezeteket.

Az Unió a befolyását felhasználva vezető szerepet fog vállalni a globális kihívásokra adandó válaszokban azáltal, hogy utat mutat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, előmozdítja a fenntartható fejlődést és végrehajtja a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet, továbbá migrációs kérdésekben együttműködik a partnerországokkal.

Az EU népszerűsíteni fogja saját egyedülálló együttműködési modelljét, hogy az inspirációul szolgálhasson mások számára. Változatlanul fel fogja kínálni az európai perspektívát azon európai államok számára, amelyek képesek és hajlandók a csatlakozásra. Ambiciózus szomszédságpolitikát fog folytatni, és átfogó partnerséget hoz létre Afrikával. Az értékeinket magukénak valló globális partnerekkel együtt az EU továbbra is a világbéke és a globális stabilitás megvalósításán fog dolgozni, és elő fogja mozdítani a demokráciát és az emberi jogok érvényesülését.

Ahhoz azonban, hogy képes legyen megfelelőbben megvédeni érdekeit és értékeit, valamint hogy részt tudjon venni az új globális környezet alakításában, az Uniónak magabiztosabbá és hatékonyabbá kell válnia. Ehhez egységesebben kell képviselnünk álláspontjainkat, továbbá eltökéltebben és hatékonyabban kell élnünk befolyásolási képességünkkel. Ez azt is jelenti, hogy több forrásról kell gondoskodnunk, a rendelkezésünkre állókat pedig hatékonyabban kell felhasználnunk, továbbá azt is, hogy az európai gazdasági, politikai és biztonsági érdekekre egyértelműbb prioritásként kell tekinteni, és szakpolitikáinkat e prioritások szolgálatába kell állítani.

E tekintetben alapvető jelentőségű a tisztességes versenyt, kölcsönösséget és minden fél számára előnyöket biztosító ambiciózus és erőteljes kereskedelempolitika mind a megreformált WTO-n belül multilaterális szinten, mind pedig az Unió és partnerei közötti kétoldalú kapcsolatok szintjén.

El kell érni, hogy az uniós KKBP [közös kül- és biztonságpolitika.Szerk.] és KBVP [közös biztonság- és védelempolitika.Szerk.] reagálásra készebb és aktívabb legyen, továbbá jobban kapcsolódjon a külkapcsolatok többi ágához. Az Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért és védelméért is, mindenekelőtt a védelmi beruházások, a képességfejlesztés és a műveleti készenlét fokozásával. Az EU szoros együttműködésben fog fellépni a NATO-val a Szerződésekben rögzített és az Európai Tanács által meghatározott elvek – többek között az inkluzivitás, a kölcsönösség és az EU döntéshozatali autonómiája elvének – maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

Erőteljes külpolitikánkban kulcsszerepet kell játszaniuk a stratégiai partnerekkel – köztük a transzatlanti partnereinkkel – és a feltörekvő hatalmakkal ápolt kapcsolatoknak. Ezért lényegesen több szinergiára van szükség az uniós és a kétoldalú szintek között. Az EU és más globális hatalmak együttműködésében csak akkor valósulhat meg az egyenrangúság, ha az Unió széttagoltság helyett az uniós és tagállami erőforrások által támogatott egységes frontot alkot.

Prioritásaink megvalósítása
Az EU-nak integrált módon kell kezelnie a külső és a belső kihívásokat. Ahhoz, hogy a külső fellépésünk hatékony legyen, erős belső gazdasági bázisra van szükség.

Intézményeinknek a valóban fontos kérdésekkel kell foglalkozniuk. Az Uniónak a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban komoly ügyekben komoly erőfeszítéseket kell tennie, a kevésbé lényegesekre viszont kevesebb energiát kell fordítania. Levegőhöz kell juttatnia a gazdasági és társadalmi szereplőket, és teret kell engednie számukra ahhoz, hogy kreatívak és innovatívak lehessenek. Fontos a polgárokkal, a civil társadalommal és a szociális partnerekkel, valamint a regionális és helyi szereplőkkel megvalósuló együttműködés.

Intézményeink a Szerződések szövegének és szellemének megfelelően végzik majd munkájukat. Tiszteletben fogják tartani a demokrácia, a jogállamiság, az átláthatóság, valamint a polgárok, illetve a tagállamok közötti egyenlőség elvét. A jó kormányzás feltétele továbbá az elfogadott szakpolitikák és szabályok szigorú végrehajtása és érvényesítése, amit szorosan figyelemmel kell kísérni.

Minden intézménynek felül kell vizsgálnia munkamódszereit és át kell gondolnia, hogy miként tudja a legmegfelelőbb módon elvégezni a Szerződések által ráruházott feladatokat.

Az EU-nak gondoskodnia kell a törekvései valóra váltásához, céljai eléréséhez és szakpolitikái megvalósításához szükséges eszközökről.

Az intézményeknek és a tagállamoknak vállvetve kell dolgozniuk és jelentős forrásaikat e közös törekvés céljára kell felhasználniuk. A regionális és helyi szintű szereplők képességeit az átfogó erőfeszítés szolgálatába kell állítani.

Ez a stratégiai menetrend az intézmények és a tagállamok által előmozdítandó folyamat első lépését jelenti. Az Európai Tanács szorosan figyelemmel fogja követni e prioritások megvalósítását és szükség esetén további általános politikai irányokat és prioritásokat fog meghatározni.”

Forrás:
A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend; Európai Tanács; 2019. június 20.
A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend; Európai Tanács; 2019. június 20. (a fenti dokumentum .pdf-ben )
Ülések
Lásd még: Csath Magdolna eléggé általánosnak tartja az unió új stratégiai menetrendjét; Híradó.hu/MTI; 2019. június 22.
Az EU politikai menetrendjének meghatározása – Consilium; Európai Tanács
„Az Európai Tanács
Az Európai Tanács az az uniós intézmény, amely meghatározza az Európai Unió által követendő általános politikai irányvonalat és prioritásokat. Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll.

Az Európai Tanács egyike az EU 7 intézményének. Nem tartozik azonban a jogalkotási szervek közé, tehát nem vitat meg és nem fogad el uniós jogszabályokat. Fő feladata az, hogy kitűzze az EU általános politikai irányvonalát és prioritásait, tehát lényegében meghatározza az EU politikai menetrendjét.

Ennek érdekében az Európai Tanács minden egyes ülésén következtetéseket fogad el. A következtetésekben egyrészt az Európai Uniót érintő konkrét témák, másrészt az elvégzendő feladatok és a kitűzött célok szerepelnek. Az Európai Tanács a következtetésekben határidőt szabhat egy adott témával kapcsolatos megállapodásra vagy valamely jogalkotási javaslat benyújtására. Az Európai Tanács ilyen módon befolyásolhatja és irányíthatja az EU politikai menetrendjét.

Az Európai Tanács „stratégiai menetrendet” is elfogad, amely azokat a kiemelt területeket tartalmazza, amelyekre az Uniónak hosszabb távon összpontosítania kell.

Az EU stratégiai menetrendje
Az Európai Tanács a 2019. június 20-i brüsszeli ülésén megállapodott az EU elkövetkező öt évre vonatkozó menetrendjéről. „A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend” meghatározza azokat a kiemelt területeket, amelyek irányt szabnak az Európai Tanács munkájának, és iránymutatással szolgálnak más uniós intézmények munkaprogramjához.”
Nem tévesztendő össze az Európai Unió Tanácsával!
„Az Európai Unió Tanácsa
Az Európai Unió Tanácsa képviseli a tagállamok kormányait. Ez a nem hivatalosan az EU Tanácsának nevezett intézmény biztosít kereteket az uniós tagországok minisztereinek üléseihez, amelyeken jogszabályokat fogadnak el és koordinálják a szakpolitikákat.”

Közigazgatás, politika

Szolgáltató önkormányzatokat díjazott a belügyminiszter

„Szolgáltató Önkormányzat Díjjal ismerte el Pintér Sándor belügyminiszter nyolc önkormányzat munkáját. A most először odaítélt díjakat Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, valamint Michl József tatai polgármester, a kitüntetés szakmai kuratóriumának elnöke adta át szerdán Budapesten.
Pogácsás Tibor azt mondta, az önkormányzatok felelnek azért, hogy fejlődjenek a települések, gyarapodjon az ország. Az önkormányzati rendszer a magyar demokrácia megbecsült része, „legsikeresebb terméke”; az emberek a politikában leginkább az önkormányzatokkal, a polgármesterekkel elégedettek – jelezte.

El kell jutni oda, hogy szükség esetén az önkormányzatok keressék fel a polgárokat, ajánlják fel nekik a lehetőségeket. A most először átadott Szolgáltató Önkormányzat Díjak jól jelzik, hogy merre kell tartani – hangoztatta.

Azt mondta: nem csupán a pénz, a költségvetés határozza meg, hogy milyen közösség alakul ki egy településen. Bár az önkormányzatoknak együtt kell működniük egymással, van egyfajta egészséges rivalizálás is köztük. Ahhoz ugyanis, hogy a választók elismerjék a munkájukat, ki kell emelkedniük az átlagból – értékelt az államtitkár.

A díjazottakat egy olyan projekt keretében választották ki, amelynek során sikeres városok programjait tudják elvinni az ország bármely részébe. Elkészült egy olyan tanulmány, amilyenre az önkormányzatok megalakulása óta nem volt példa: tudományosan mérték fel a magyar önkormányzati rendszert, nem politikai alapon, választási szempontból, hanem a polgárok igényeit feldolgozva – ismertette.

Michl József azt mondta, hogy jó tapasztalatokat gyűjtött a kuratórium. Alapcél szolgálni és összefogni a településeken élőket – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a kiemelkedő teljesítményt nyújtókat akarták díjazni, azokat, akik „a puszta létnél” többet tettek le az asztalra.

Húsz pályázat érkezett, amely nyolcvanöt jó gyakorlatot mutatott be, a légnépszerűbb a településidentitás és a biztonság témaköre volt – közölte.

A Szolgáltató Önkormányzat Díj az 1,2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással megvalósuló Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II. elnevezésű kiemelt projekt keretében jöhetett létre, a Széchenyi 2020 programon belül. Az elismert önkormányzatok példát mutatnak „tudatos, stratégiai szinten végiggondolt és megvalósított cselekvéseikkel”.

A kitüntetésben az együttműködés, az átláthatóság és nyitottság, a hatékonyságjavulás, a fontosság, a fenntarthatóság és a megismételhetőség szempontjából jó gyakorlatot megvalósító helyi önkormányzatok részesülhettek. A húsz pályázó közül Berettyóújfalu, a budapesti II. kerület, Egyek, Kaposvár, Majs, Szolnok, Taktaharkány és Véménd önkormányzata kapott díjat.”

Forrás:
Szolgáltató önkormányzatokat díjazott a belügyminiszter; Belügyminisztérium; 2019. június 19.

A Nemzeti Közszolgálat Egyetem kutatási eredményei a kormányzati igazgatás átalakításának támogatására

„Országos kutatások a vezető-kiválasztás, a tehetséggondozás és a pályakezdők mentorálása terén, közigazgatási ismeretek tantárgy, pályakezdő fiatalok tehetséggondozási mentori programja – címszavakban ilyen segítséget adhat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a kormányzati igazgatás átalakításához. A témához kapcsolódó projekt kutatási eredményeiről a Belügyminisztérium konferenciáján beszéltek az egyetem vezetői és a szaktárca munkatársai.

A tavaly megalkotott kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kit.) alapjaiban változtatta meg a közigazgatás működésének eddig megszokott szabályait. A nyitott, rugalmas szemléletnek köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy a közszférában is közvetlenül a munkáltató határozza meg például a kiválasztás, létszámgazdálkodás, a továbbképzés és a bérezés feltételeit, amelyekhez a humán erőforrás szakemberek tudnak támogatást nyújtani. Zsinka András, a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára megnyitójában arról beszélt, hogy ebben a folyamatban felértékelődik a HR tevékenység szerepe, a minisztérium együttműködő partnere pedig az NKE, amely a személyügyi munka hatékonyságát növelő szabályok, keretek és módszerek kidolgozásában nyújtott segítséget. „A mai napot egy folyamat kezdetének tekintjük” – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint a következőkben továbblépést segítő visszacsatolást várnak a felhasználóktól. A Belügyminisztériumban működik a Személyügyi Központ, amely szolgáltató szemlélettel támogatja az igazgatási szervek munkáját – hívta fel a figyelmet Zsinka András.

Az új Kit. megalapozza a rugalmas közigazgatás működési lehetőségét és olyan személyi struktúrát vezet be, amelyhez új HR-funkciók és információs rendszerek fejlesztése szükséges. Az NKE célja az ehhez a nélkülözhetetlen tudás megszerzéséhez szükséges kutatások megszervezése és támogatása. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem feladata a XXI. század kihívásainak megfelelni tudó állam, a jó és hatékony kormányzás, az elkötelezett közszolgálat építése az oktatás és a tudomány eszközeivel. Az egyetem ezért elhivatott partner a versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatásában” – mondta Kovács Gábor r. dandártábornok. Az intézmény oktatási rektorhelyettese a konkrét eredmények között említette azt a kutatást, amely a pályaorientáció, a vezető kiválasztás, a tehetséggondozás és a pályakezdők mentorálása témakörében zajlott. A kérdőíves és interjús vizsgálatban ötezer választ rögzítettek a kutatók. Az eredményeket az egyetemi képzés tananyagába is beépítik. Kovács Gábor szólt a BM felkérésére készített kutatásról is, amely felmérte egy közigazgatási tematikájú tantárgy szükségességét. Az eredmények alapján indokolt egy ilyen tantárgy bevezetése a középiskolák 11-12. évfolyamán. A tantárgy heti két órában tanítható majd felmenő rendszerben, a tervek szerint a 2021/2022-es tanévtől kezdve. Az NKE feladata a szükséges tananyag kidolgozása, a képzést végző oktatók felkészítése, és a képzések helyszíni monitoring vizsgálata is. Az intézmény a projekt keretében két mentori programot is fejleszt. Az egyik a közigazgatási pályájukat kezdő tisztviselők szervezetbe történő beilleszkedését és szakmai fejlődését, a másik a közigazgatásban már jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező tisztviselők tehetséggondozását és tudatos karrierépítését támogatja. A programban az NKE megbízást kapott a Miniszterelnökségtől, hogy felkészítse a Közigazgatási Ösztöndíjprogram mentorait.

A közigazgatásnak is fel kell készülni a bennünket körülvevő világ hatványozott fejlődésére, ehhez pedig 10 évre előre látó tervezésre van szükség az oktatásban is. A nagy cégek nem hiába alakítják ki stratégiai terveiket 2030-ig, sőt akár 2050-ig, ám ez a tervezés a közigazgatásban még hiányzik. Kis Norbert szerint ez a folyamat biztosan elindul majd a szektorban, hiszen a működési környezet a fejlődés gyorsasága ellenére egyre inkább kiszámíthatóbbá és tervezhetővé válik. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja előadásában három kihívásra hívta fel a figyelmet. Az egyik a digitalizáció kényszere, amely ugyanakkor kockázatot is jelent, hiszen a komplex informatikai hálózatokat vezetői, de akár ügyintézői szinten is kezelni kell. Egyre inkább érezni ezen kontroll nehézségeit, ezek kezelhetőségének kérdéseit az NKE hálózatkutatásai vizsgálják – hívta fel a figyelmet Kis Norbert, majd hozzátette: a harmadik ilyen kihívás az erőforrások nehéz ellenőrizhetősége, hiszen egy-egy saját, vagy globális informatikai rendszerhez hozzáértő szakemberekre van szükség. Ezen kihívások három újabbat állítanak elénk: az átalakuló munkakörökkel kapcsolatos informatikai tudásigényt, az új, ma még elképzelhetetlen és akár 5 éven belül megjelenő munkakörök kihívásaihoz megkövetelt szervezeti tudást, valamint a politikai tudást, amelynek újfajta megoldásaihoz egy kormányzati tisztviselőnek is sokkal alkalmazkodóbbnak kell lennie. Az új Kit. az ezekhez szükséges rugalmasság kereteit teremti meg, amely megköveteli az évtizedes személyzeti kultúra megváltoztatását a közigazgatásban, egyúttal a nagyobb vezetői felelősséget is. Az ÁKK dékánja szerint az Egyetemnek komoly felelőssége van: a rugalmas, alkalmazkodóbb rendszer, az új egyéni és közösségi tudás kialakítását kutatásokkal támogatják, míg a felgyorsult világ új követelménye, azaz a „hogyan kell gyorsan tanulni” kérdése oktatási módszerváltást igényel.

A pályakezdők beillesztését támogató mentori és tehetséggondozási rendszer kialakításának lehetőségeiről a közigazgatásban Csóka Gabriella, a projekt szakmai vezető-helyettese tájékoztatta a résztvevőket. Előadásában ismertette az Egyetem által kifejlesztett mentori programokat, kiemelve a pályakezdők és a tehetségek mentorai számára nyújtott képzések, szakmai támogatások jelentőségét. A szakmai rendezvény panelbeszélgetéssel zárult, amelyen kormányzati igazgatási vezetők, szakértők, mentorok és mentoráltak osztották meg tapasztalataikat, fogalmazták meg elvárásaikat a mentori programokkal és a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogrammal kapcsolatosan. A konferencián szó volt még a közszolgálati pályára vonzás, az ott tartás és a továbbképzések átalakuló és a rugalmasságot szolgáló rendszeréről, a közszolgálati HR fejlesztések új internetes felületeiről és arról a paradigmaváltásról, amely a személyügy fogalma helyett inkább humán erőforrás gazdálkodást használ. A HR a stratégiában, a létszámtervezésben és a szervezeti kultúrában is megjelenhet majd az új Kit., a hozzá kapcsolódó rendeletek és a BM Személyügyi Központ, valamint az NKE kutatási tevékenysége folytán.”

Forrás:
Kutatásokkal a versenyképes közszolgálatért; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. június 20.

Meghívó a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program záró konferenciájára – 2019. június 28.

„A TÖOSZ 2008 óta évente meghirdetett pályázatának célja a legjobb önkormányzati gyakorlatok, új és innovatív helyi megoldások feltérképezése, és megismertetése az ország más önkormányzataival, illetőleg az ilyen megoldásokat nyújtó önkormányzatok tudásának és tapasztalatának terjesztése. A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program 2019. június 28-i záró konferenciáján és döntőjén a résztvevő önkormányzatok versengenek legjobb önkormányzati gyakorlatukkal. A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

MEGHÍVÓ

Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program zárókonferencia

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok programja, amit 2008 óta hajt végre közösen az Európa Tanáccsal, a Belügyminisztériummal, a Magyar Faluszövetséggel, a Magyar Önkormányzatok Szövetségével, a Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárságával, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságával, az Országos Polgárőr Szövetséggel együtt, amelyhez csatlakozott az Innovációs és Technólógiai Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Programok Főosztálya, az eDemokrácia Műhely Egyesülete valamint a Homo Oecologicus Alapítvány.

Tisztelettel meghívjuk Önt a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok 2019. évi program zárókonferenciájára.

Konferencia időpontja: 2019. június 28. 10.00 óra
Konferencia helyszíne: Gödöllő, Erzsébet Királyné Szálloda I. emeleti Bálterem, 2100 Gödöllő, Dózsa György út 2.

A KONFERENCIA PROGRAMJA

Levezető elnök: dr. Gyergyák Ferenc főtitkár, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

9.00-10.00 Regisztráció

9.50-10.00 Szakkiállítás megnyitó

Dr. Gémesi György elnök, Magyar Önkormányzatok Szövetsége

10.00-10.25 Köszöntők
Schmidt Jenő elnök, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (5’)
Dr. Gémesi György elnök, Magyar Önkormányzatok Szövetsége (5′)
Szabó Gellért elnök, Magyar Faluszövetség (5’)
Hopkó Iván önkormányzati osztályvezető Raiffeisen Bank Zrt. (5′)
Dr. Bauer Bence projekt koordinátor, Konrad Adenauer-Stiftung 5′)

10.25-10.40 Állampolgári részvétel
Előadó: Dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár, Belügyminisztérium
Önkormányzati prezentációk
10.40-10.50 Alsómocsolád Község Önkormányzata „Alsómocsolád, az élhető zsáktelepülés – tudatos tervezéstől a közösségi vállakozásig” című pályázatának prezentációja
10.50-11.00 Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata „Bízni. Törődni. Dönteni. Cselekedni.” című pályázatának prezentációja
11.00-11.10 Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata „A szolnoki ifjúság közéleti nevelése” című pályázatának prezentációja

11.10-11.25 Roma és nem roma önkormányzatok együttműködése
Előadó: Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkár, Belügyminisztérium
Önkormányzati prezentációk
11.25-11.35 Ozora Község Önkormányzata „Együtt jobb és könnyebb” című pályázatának prezentációja
11.35-11.45 Szarvas Város Önkormányzata „Önkormányzatok közötti együttműködési területek a kultúrák közötti párbeszéd javítására”című pályázatának prezentációja
11.45-11.55 Tetétlen Község Önkormányzata „Tetétlenen semmi sem véletlen”című pályázatának prezentációja

11.55-12.05 Kávészünet

12.05-12.20 Idősügyi jó gyakorlatok
Előadó: Dr. Simon Attila István szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma
Önkormányzati prezentációk
12.20-12.30 Abasár Község Önkormányzata „GENERÁCIÓK KAPCSOLATBAN – Innováció az időskori ellátásban Abasáron és partnertelepülésein”című pályázatának prezentációja
12.30-12.40 Alsómocsolád Község Önkormányzata „Generációs híd építése és minőségi holisztikus ellátás a településen és az Őszi Fény Idősek Otthonában”című pályázatának prezentációja
12.40-12.50 Budapest Főváros IX. Kerületének Önkormányzta „Ferencváros Önkormányzata „A teljesség felé” idősügyi programsorozatának bemutatása”című pályázatának prezentációja
12.50-13.00 Szamossályi Község Önkormányzata „Mindenki fontos! Fókuszban a demens ellátás” című pályázatának prezentációja
13.00-13.10 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata „Idősek Közösségi Központjának kialakítása, működtetése”című pályázatának prezentációja

13.10-13.25 Közbiztonsági jó gyakorlatok – az önkormányzat és a polgárőrség együttműködésével
Előadó: Csaplár Zoltán önkormányzati elnökhelyettes, Országos Polgárőr Szövetség
Önkormányzati prezentációk
13.25-13.35 Kunsziget Község Önkormányzata „Közösen a biztonságért – közösen a polgárok védelméért”című pályázatának prezentációja
13.35-13.45 Polgár Város Önkormányzata „Polgárőrök Polgáron Polgárért”című pályázatának prezentációja

13.45-14.00 Innovációs lehetőségek az önkormányzati működés hatékonyabbá válásához
Előadó: Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium (felkérése folyamatban)

14.00-14.15 Díjátadás

14.15 Ebéd Erzsébet Királyné Szálloda Étterem

Ingyenes parkolás
A Művészetek Háza parkolójában (2100 Gödöllő, Szabadság út 6.) biztosított. Kérjük a regisztrációt követően megküldött parkolókártyát a szélvédőn belül jól látható helyen elhelyezni szíveskedjenek.
A parkolóhelytől egy rövid sétával (3 perc) közelíthető meg a rendezvény helyszíne.

Kérjük, hogy a konferenciára történő jelentkezését mielőbb, de legkésőbb 2019. június 26-án 12.00 óráig szíveskedjék megküldeni a toosz@toosz.hu e-mail címre.”

Forrás:
Meghívó a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program záró konferenciájára – 2019. június 28.; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2019. június 18.

Az NKE-n ismertette akciótervét a Mesterséges Intelligencia Koalíció

„Újra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen ülésezett a Mesterséges Intelligencia Koalíció. A szervezet tagjai értékelték a megalakulás óta eltelt félév eredményeit, de szó volt a következő időszak akciótervéről és a mesterséges intelligencia (MI) jövőképéről is.

Az idei év végére elkészül a Mesterséges Intelligencia Stratégia, amely komolyabb kormányzati megjelenést vetít előre ezen a területen – mondta az ülésen Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter közölte: a 183 tagszervezetet számláló koalícióban 18 projektcsoport dolgozik az adatpolitika, az MI technológiák kutatása és fejlesztése, illetve olyan alkalmazások kimunkálása terén, amelyeknek már gazdaságfejlesztési hatásuk is lesz. Utóbbi területen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre is épít a szaktárca, hiszen az államigazgatási területen is kutatják a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságát. Az ügy „társadalmasítását” pedig az „MI ÉlményTÁR, MI ÉlményTÉR” elnevezésű interaktív kiállításokkal indították el, amely 20 élménytechnológia kipróbálásával lehetőséget ad arra, hogy megmutassa: milyen hatást gyakorol a mesterséges intelligencia a különböző iparágakban. A miniszter közölte: az MI technológia nemzetközi versenyképességének javítását erősíti, hogy a 2020-as költségvetésben az előző évhez képest 25 százalékkal, mintegy 32 milliárd forinttal többet fordítanak kutatásokra. Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke emlékeztetett arra, hogy a tavaly októberi megalakulás óta háromszorosára nőtt a taglétszámuk. A szervezet az állandó szakmai együttműködés és a Mesterséges Intelligencia Stratégia kidolgozása mellett arra is törekszik, hogy Budapest mellett vidéken is megismertessék, mire alkalmas ez az új technológia. A szervezet akcióterve nyár végére, ősz elejére elkészül, amely a stratégia előfutára lehet. Ennek akciópontjai: az adatvagyon felmérésével az adatgazdaság hatékonyabbá tétele, egy Nemzeti Adatvagyon Ügynökség létrehozása, a technológiai fejlesztések és a minél szélesebb körben való alkalmazhatóság meghatározása.

Az ülésen szó volt a 18 projektcsoport tevékenységéről is. A munkacsoport vezetőinek beszámolójából kiderült például, hogy az MI innovációhoz hatalmas mennyiségű és jó minőségű adatra van szükség, amelyek legnagyobb része a közszférából származik, ám fontos ezen adatok védelme is. Cél egyebek mellett az MI technológiát használó alkalmazások számának növelése és a tömegoktatás is, amihez kisokos készül általános és középiskolások számára. Az ismertetett akcióterv célja nem a teljesség, hanem a következő időszak cselekvéseinek meghatározása – hangzott el az ülésen.”

Forrás:
Az NKE-n ismertette akciótervét a Mesterséges Intelligencia Koalíció; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. június 21.

Az egymilliomodik ügyfelet köszöntötték Miskolcon

„Demeter Ervin kormánymegbízott és Dr. Stiber Vivien hivatalvezető üdvözölte az egymilliomodik miskolci ügyfelet a Kis-Hunyad utcai Kormányablakban.
Az első kormányablakok 2011-ben kezdték meg működésüket, ma már évente csaknem 300 ezer ügyfél érkezik a miskolci kormányablakokba – fogalmazott Demeter Ervin. A kormánymegbízott hozzátette: induláskor egyetlen helyen lehetett ügyet intézni az egész megyében, ma már ezt Miskolcon négy helyen, és egy kormányablak buszban is megtehetik az ügyfelek.

A kormánymegbízott elmondta, alapvetően a személyes okmányokkal kapcsolatban érkeznek az ügyfelek a kormányablakba. Mint mondta, a második nagy ügykör az úgynevezett kormányablakos ügyek, vagyis a szociális és egészségbiztosítási ellátásokhoz kapcsolódók, ezt követi a gépjármű-ügyintézés köre.

Az egymilliomodik miskolci ügyfél, Dr. Zemlényi István a jogosítványát hosszabbította meg hétfőn délelőtt, a Kis-Hunyad utcai Kormányablakban. Elmondása szerint gyors az ügyintézés, időpontfoglalás nélkül is viszonylag hamar sorra került, teljes mértékben meg van elégedve a kormányablakkal.”

Forrás:
Az egymilliomodik ügyfelet köszöntötték Miskolcon; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal; 2019. június 18.

Európai Bizottság: A 2019. évi innovációs eredménytábla azt mutatja, hogy növekszik az EU és régióinak innovációs teljesítménye

„Európának javítania kell az innovációs képességét annak érdekében, hogy meg tudja állni a helyét a globális piacokon, valamint hogy meg tudja őrizni az európai életmódot és emelni tudja az európai lakosok életszínvonalát. Erre hívta fel a figyelmet az Európai Tanács 2018 júniusában és 2019 márciusában. A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság ezért tűzött ki új, ambiciózusabb célokat az EU és tagállamai, valamint a régiók számára, és ezért tett javaslatot az eddigi legnagyobb ívű kutatási és innovációs program, az Európai horizont létrehozására. A Bizottság elképzelései segíteni fognak abban, hogy az EU a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon.

A Bizottság ma közzétett, 2019. évi európai innovációs eredménytáblája és regionális innovációs eredménytáblája azt mutatja, hogy az EU innovációs teljesítménye négy egymást követő évben javult. Európa innovációs teljesítménye most először meghaladja az Egyesült Államok e téren nyújtott teljesítményét. Az EU viszont továbbra is lemaradásban van Japán és Dél-Korea mögött, és a hátrányunk növekszik, Kína pedig gyorsan zárkózik fel. Az adatok kiegészítik a Bizottság által az európai szemeszter keretében nemrég kiadott országspecifikus ajánlásokat, amelyek hangsúlyozzák a kutatás és az innováció szerepét, és intézkedéseket javasolnak a termelékenység és a versenyképesség javítására.

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A Bizottság innovációs eredménytáblái segítenek a tagállamoknak, a régióknak és az EU egészének abban, hogy meghatározzák, mely területeken van szükség szakpolitikai reformokra ahhoz, hogy megerősítsük Európa vezető szerepét az innováció terén.”

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos hozzátette: „Az innováció megalapozza a jövőbeli foglalkoztatást és növekedést. Örömmel nyugtázom, hogy általában véve pozitív trendek érvényesülnek az EU-ban. Ahhoz azonban, hogy továbbra is a legjobbak között lehessünk a világban, mind az EU-nak, mind pedig a tagállamoknak folytatniuk kell a beruházásokat, és megfelelő szakpolitikai intézkedésekkel ösztönözniük kell az innovációt.”

Corina Crețu, a regionális politikáért felelős uniós biztos így nyilatkozott: „Az EU kohéziós politikája keretében rendelkezésre álló pénzforrások az innováció és a fenntartható fejlődés fontos mozgatórugói. A startup cégek és a kisvállalkozások új üzleti modellek létrehozását segítik elő a digitális és a zöld ágazatban. Innovációs központok azonban a kevésbé erős gazdaságú országokban is táptalajra találhatnak. Az eredménytábla megállapításai segítenek abban, hogy lendületet adjunk az innovációnak az EU régióiban, ideértve a kevésbé fejlett térségeket is.”

A 2019. évi európai innovációs eredménytábla: főbb megállapítások

  • Eredményük alapján az uniós országok négy teljesítménycsoportba sorolhatók: vezető innovátorok, jelentős innovátorok, mérsékelt innovátorok és lemaradó innovátorok. A 2019. évi eredménytábla alapján Svédország innovációs teljesítménye a legjobb az EU-ban, utána sorrendben Finnország, Dánia és Hollandia következik. Az Egyesült Királyság és Luxemburg a „vezető innovátor” kategóriából a „jelentős innovátor” kategóriába esett vissza, míg Észtország első alkalommal bekerült a jelentős innovátorok közé.
  • 2011 óta az EU-országok innovációs teljesítménye átlagosan 8,8%-kal nőtt. A szóban forgó nyolc év alatt 25 uniós ország innovációs teljesítménye javult. Litvánia, Görögország, Lettország, Málta, az Egyesült Királyság, Észtország és Hollandia teljesítménye javult a legnagyobb mértékben, míg Románia és Szlovénia teljesítménye romlott a legtöbbet.
  • Ami a globális versenytársainkat illeti, az EU innovációs teljesítménye meghaladta az Egyesült Államokét. Az EU előnye Brazíliával, Indiával, Oroszországgal és Dél-Afrikával szemben továbbra is jelentős. Kína teljesítménye azonban háromszor olyan gyorsan javul ezen a téren, mint az Európai Unióé, ezért gyorsan zárkózik fel mögöttünk. Japánhoz és Dél-Koreához viszonyítva az EU hátránya növekedett.
  • Az innováció egyes területeit tekintve a következő uniós országok a legjobbak: Dánia – emberi erőforrások és innovációbarát környezet; Luxemburg – vonzó kutatási rendszerek; Franciaország – finanszírozás és támogatás; Németország – vállalati beruházások; Portugália – innovátor kkv-k; Ausztria – kapcsolatépítés; Málta – szellemi tulajdon; Írország – a foglalkoztatásra és az értékesítésre gyakorolt hatások.

A 2019. évi regionális innovációs eredménytábla: főbb megállapítások

Az európai innovációs eredménytáblát a regionális innovációs eredménytábla kíséri. Ez utóbbi az innovációs rendszerek teljesítményének összehasonlító értékelését tartalmazza 23 uniós tagállam 238 régiójára, valamint országos szinten Ciprusra, Észtországra, Lettországra, Luxemburgra és Máltára vonatkozóan. A regionális innovációs eredménytábla emellett norvégiai, szerbiai és svájci régiókra is kiterjed.

Az EU leginnovatívabb régiói sorrendben a következők: Helsinki-Uusimaa (Finnország), Stockholm (Svédország) és Hovedstaden (Dánia). 159 régió esetében a teljesítmény a kilencéves megfigyelési időszakban nőtt. Az idei regionális innovációs eredménytábla rámutat arra, hogy a régiók teljesítménye erőteljesen közelít egymáshoz, vagyis egyre csökkennek a régiók közötti különbségek.

Háttér-információk
Az elmúlt évtizedekben Európa gazdasági növekedésének mintegy kétharmada az innovációból fakadt. Az európai kutatási és innovációs program által befektetett minden euró 25 év alatt potenciálisan 11 euró hozamot eredményezhet a GDP felett. A kutatási és innovációs beruházások 2021 és 2027 között várhatóan akár 100 ezer új munkahelyet is létrehozhatnak a kutatás területén és az innovációs tevékenységet folytató vállalkozásoknál.

Az európai innovációs eredménytábla és a regionális innovációs eredménytábla adatai segítenek a tagállamoknak, a régióknak és az EU egészének meghatározni, hogy mely területeken teljesítenek jól, illetve mely területeken van szükség szakpolitikai reformokra az innováció eredményesebb előmozdítása érdekében. Emellett az európai szemeszter keretében végzett elemzései alapján a Bizottság nemrégiben kiadta a 2019. évi országspecifikus ajánlásait, amelyekben gazdaságpolitikai iránymutatást nyújt minden uniós tagállamnak a következő 12–18 hónapos időszakra.Az idei országspecifikus ajánlásokban különös hangsúlyt kapott a kutatás és az innováció.

További információk

”

Forrás:
A 2019. évi innovációs eredménytábla: növekszik az EU és régióinak innovációs teljesítménye; Európai Bizottság; sajtóközlemény, IP/19/2991; 2019. június 17.

Az uniós innovációs eredménylista szerint a magyar fejlődés elmaradt az uniós átlag növekedési ütemétől

„Az uniós innovációs eredménylistája szerint az EU már az USA szintjén van, Kína azonban előzésre készül. Európán belül Magyarország is fejlődik, de ahhoz nem elég gyorsan, hogy kilépjen a sereghajtók közül.

Az Európai Bizottság hétfőn tette közzé 2019-es innovációs eredménylistáit (European Innovation Scoreboard, Regional Innovation Scoreboard), amelyek ezúttal is az uniós tagállamok, az egyes régiók és a teljes EU ilyen irányú készségeit osztályozza. A negyedik alkalommal elkészített éves besorlás összesen négy kategóriába rendezi az országokat. A vezető, erős, mérsékelt és szerény innovátorok közül a legelső csoportba ezúttal négy állam (Svédország, Finnország, Dánia és Hollandia) került, a második körbe nyolcan fértek be, míg a harmadikba tizennégy, a negyedikbe pedig két országot (Bulgáriát és Romániát) soroltak.

A tavalyi indexhez képest változást jelent, hogy az Egyesült Királyság és Luxemburg az elsőből a második kalapba esett vissza, Észtország pedig már a 12. helyen áll, első ízben bekerülve az erős innovátorok közé. Magyarország az uniós innovációs listán a 23. helyet foglalja el, valamivel több mint 69 pontot szerezve a maximálisan elérhető 150-ből. A jelentés legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy az uniós tagállamok átlagos teljesítménye 8,8 százalékkal javult a 2011-es eredményekhez képest, ami azt is jelenti, hogy a mezőny legnagyobb része, összesen 25 ország javított a nyolc évvel ezelőtti szintjéhez képest.

Jövünk felfelé, de nem elég gyorsan
A legnagyobb fejlődést összességében Észtország, Lettország, Litvánia, Görögország, Málta, az Egyesült Királyság és Hollandia mutatta ez első jelentést követő időszakban, míg a legnagyobb visszaesést Szlovénia és Románia esetében tapasztalták. Bár a legmagasabb értéket, majdnem 148 pontot Svédország jegyzi, az egyes részterületeken más-más éllovasokat találunk. Dánia az emberi erőforrás és a fejlesztésbarát környezet, Luxemburg az attraktív kutatási rendszerek, Franciaország a pénzügyi és támogatási feltételek, Németország a vállalati beruházások, Portugália a kkv-s innováció, Ausztria a kapcsolódási pontok, Málta a szellemi tőke, Írország pedig a foglalkoztatási és értékesítési eredmények tekintetében számít éllovasnak.

Fontos, hogy a kutatás eredményei alapján az Európai Unió nem csak utolérte, de egyetlen ponttal el is hagyta az Egyesült Államokat összesített innovációs mutatóját, és vezet Kína vagy még inkább a fejlődő országok előtt. Ezzel szemben Dél-Korea, Kanada, Ausztrália vagy Japán még mindig jóval az EU előtt jár, a koreaiak például 137-es értéket állíthatnak szembe az uniós kerek 100 pontjával. A jelentés megállapítja, hogy az Unió gyorsan zárkózik Kanadához, ugyanakkor Kína például még gyorsabb ütemben jön fel, így a mostani indexben szereplő 80 pontja egyáltalán nem jelent hosszabb távra szóló lemaradást.

Az anyag kifejezetten Magyarországgal foglalkozó oldala és az ahhoz kapcsolódó elemzés kiemeli, hogy idehaza magasnak számít az állami és a magántőke-befektetések aránya a GDP-hez viszonyítva, a befektetések szerkezete azonban nem a legelőnyösebb a produktivitás szempontjából, amelynek növekedési üteme elmarad a régiós versenytársakkal szemben. Itt elsősorban a kutatási és innovációs kapacitások elégtelenségéről beszélnek, kiemelve az oktatás és a szükséges képességek megszerzésének fontosságát is, mint a jövőbeni gazdasági növekedés feltételét.

Bár Magyarország értékelése valamelyest növekedett a 2011-es indexhez képest, ez a fejlődés elmaradt az uniós átlag növekedési ütemétől. Itt is elsősorban arról írnak, hogy az ország nem halmoz fel elég szellemi tőkét, kevés a valóban innovatív vállalkozás, alacsony a kkv-k beágyazottsága a nemzetközi piacon, és különösen a kisvállalatok nagy hátrányban vannak a nemzetközi értékláncban a fejlesztések elmaradása miatt. Magyarország kutatás-fejlesztési beruházásai az uniós átlag alatt vannak, különösen a közfinanszírozású tudományos kutatások esetében tapasztalható a források elégtelensége. A friss uniós jelentés az elmúlt időszak politikai intézkedéseiről szólva azt is megállapítja, hogy a fenti kérdésekben nem segít az akadémiai és kutatási fórumokon tapasztalható bizonytalanság sem.”

Forrás:
Nem tesszük ki az ablakba az EU innovációs eredménylistáját; Bitport.hu; 2019. június 19.
Hungary (az eredménytábla adatainak Magyarországra vonatkozó kivonata, .pdf )
Country-specific recommendations 2019 – Research and Innovation analysis; European Commission, Directorate-General for Research & Innovation; 2019. június 5. (.pdf, a Magyarországra vonatkozó ajánlások a 17.oldalon vannak)
Lásd még:
Magyarország a legfrissebb uniós jelentés szerint is lemaradásban van a kutatás-fejlesztésben és innovációban; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. június 18.
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2019. évi konvergenciaprogramját; EUR-lex; COM/2019/517 final; 2019. június 5.

Közigazgatási, politikai informatika

Javaslat készült egy, a mesterséges intelligencia igényeit is figyelembe vevő nemzeti adatpolitikai stratégiára a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagjainak vezetésével és aktív közreműködésével

„A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület a 2018-ban alapított Mesterséges Intelligencia Koalíció egyik alapító tagja. Az egyesület a koalíció mind a hat munkacsoportjába delegált egy vagy több tagot, de a legtevékenyebb az Adatipar, adatvagyon munkacsoportban. 2019 februárjában mintegy 30 projekt indításáról döntött a koalíció. Ezek közé az egyesület tagjainak javaslatára került be egy olyan projekt, amelyiknek a célja egy adatpolitikai stratégiai javaslat kidolgozása az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon. A projekt vezetését az egyesület egyik elnökségi tagja vállalta el, és további három egyesületi tag is közreműködött a projekt munkájában. A projektcsapat április 15-ére lett kész a több mint 100 oldalas stratégiai javaslattal. A koalíció projektjei közül ez a projekt szolgáltatta elsőként a vállalt végeredményt.

Az adatpolitikai stratégia szükségessége
A projektjavaslat abból a megfontolásból született, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nélkülözhetetlen hajtóanyagát jelentik az adatok. Amellett, hogy az uniós tagállamok többségének van adatstratégiája, ami mentén összehangolt intézkedéseket tesz az adatokban rejlő hatalmas gazdasági és társadalmi lehetőségek kiaknázására, egyre nő azoknak az országoknak a száma, amelyek már készítettek MI-stratégiát vagy egy azt megalapozó elemző tanulmányt. Az MI-központú stratégiai anyagok mind részletesen foglalkoznak az adatok szerepével, hangsúlyozzák a jól működő adat-ökoszisztéma kialakításának fontosságát, és hogy a kormányok adatpolitikájának mennyire meghatározó szerepe van ebben. Az egyes országok MI-t is támogató adatpolitikájának lényege egyrészről az, hogy a közszféra azon adatai közül, amelyek nyilvánosságát nem korlátozza valamilyen adatvédelmi, titokvédelmi jogszabály, minél több nyílt adat legyen. Másrészről ösztönözni kell az üzleti szférát is, hogy adatait ossza meg más szereplőkkel is. Külön kategóriát képeznek a személyes adatok, amelyek védettek ugyan, de anonimizálva már megoszthatók, és egyre több MI-alapú alkalmazás igényli a használatukat.

Sajnos Magyarország sereghajtó az Európai Unióban az adatpolitikai mutatókat tekintve. Ezt az egyes adatpolitikai országrangsorok is világosan mutatják. Ha ezen az állapoton nem javítunk sürgősen, akkor az MI terén is menthetetlenül lemaradunk.

2019 elején jelent meg Program a versenyképesebb Magyarországért címmel a Kormány legújabb versenyképességi programja, amelynek tervezett akciói között szerepel „a mesterséges intelligencia stratégia kialakítása, a széles körű alkalmazás feltételeinek biztosítása”. Ezen belül végrehajtandó feladat a Fehér könyv adatpolitikájának kiterjesztése, és kiemelten vizsgálandó a közadatok közfeladatok érdekében történő hatékonyabb, valamint kereskedelmi célú hasznosítása. A Kormány tehát az MI-vel együtt már versenyképességi tényezőnek tartja az adatpolitikát is, aminek célirányos kezeléséhez nyilvánvalóan szükség van egy kormányzati stratégiára is.

A javasolt stratégia viszonya a 2016-ban elkészült Fehér könyvhöz
A stratégiai javaslat az EU-ban elindult adatpolitikai folyamatok, a 2016-ban elkészült Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról című dokumentum javaslatai, valamint a legjobb nemzetközi gyakorlatok figyelembevételével világos célrendszert és egy feszített intézkedési tervet kínál a gyors előrelépéshez egy jól működő nemzeti adat-ökoszisztéma megteremtése érdekében, amely hajtómotorja lehet az MI-alapú innováció beindításának is Magyarországon.

Amellett, hogy a javaslat épít a Fehér könyvre, jelentős mértékben túl is lép azon: figyelembe veszi az azóta bekövetkezett fejleményeket, új törekvéseket – pl. az ún. PSI-irányelv átdolgozását vagy a nem személyes adatok szabad áramlásával foglalkozó uniós rendeletet –, és természetesen számos MI-specifikus szempontra is tekintettel van. Mára már az adatpolitika – különösen a MI-t is támogató adatpolitika – jelentősen túllépett azon a megközelítésen, hogy a kormányoknak csak a közadatokkal kell foglalkozniuk. A gazdaságnak és a közszférának egyre inkább szüksége van az üzleti és a tudományos szféra adataira, sőt a közösségi adatokra is, ezért az adatpolitikának már ezekre az adatokra is ki kell terjeszkednie – bár Magyarországon még a közadatok hasznosítása sem megoldott. Az EU és az egyes országok adatpolitikájában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak olyan kérdések is, mint az interoperabilitás, szabványosítás, adatminőség, kutatás, oktatás, tudatosságnövelés.

Míg a Fehér könyv egy stratégia megalapozását szolgálta, a most elkészült dokumentum egy komplex adatpolitikai stratégiára tesz javaslatot, ezért számos tartalmi többletet is felmutat a Fehér könyvhöz képest. Az EU-s és a magyarországi adatpolitikai helyzetkép bemutatása mellett 22 uniós tagország adatstratégiáját, MI-stratégiájának adatokra vonatkozó részét, adatpolitikai szabályozását, szervezetrendszerét és intézkedéseit elemzi.

A legjobb nemzetközi tapasztalatok és a magyar sajátosságok figyelembevételével egy komplex célrendszerre tesz javaslatot, és minden célhoz indikátorokat is társít. A dokumentum részletes javaslatokat is ad arra vonatkozóan is, hogy a célok eléréséhez milyen szabályozási környezetre és szervezeti támogatásra lenne szükség Magyarországon.

A stratégia megvalósítását lehetővé tevő jogi környezet
A javaslat jogi, valamint nem jogszabályi szintű szabályozási cselekményekre ad számos javaslatot. Fontos, hogy a szabályozási célú dokumentumok egységes fogalmi rendszert használjanak. Tisztázni kell néhány, most még bizonytalan jogdogmatikai alapkérdést (pl. az adatok tulajdonolhatósága, értéke, az adatvagyon fogalma, a közadatok egységes licencjoga). Az eredeti vagy anonimizált személyes adatok használatával kapcsolatosan is számos tisztázandó jogi és szakmai kérdés merül fel. El kell majd végezni a PSI-irányelv új átdolgozásának átültetését. Jogszabályban kell szabályozni az adatpolitikai szervezetrendszert, az adatgazdák jogait, felelősségét, kötelezettségeit, a közszféra nyilvántartásaira vonatkozó közös normákat, valamint a nemzeti adatportállal kapcsolatos fontosabb kérdéseket. Szükség lesz a közadatokkal kapcsolatos jogsértések szankcionálására is. Az anyag számos „puha” szabályozási dokumentum (irányelv, szabvány, ajánlás, specifikáció, útmutató, tájékoztatás stb.) kidolgozására is javaslatot tesz.

A megvalósítást támogató szervezet
A javaslat fontosnak tartja, hogy ki legyen jelölve a Kormány statútumrendeletében az adatpolitikáért felelős miniszter. A miniszter munkáját egy tárcaközi bizottság, egy, a tudományos és szakmai szervezetekre is kiterjedő tanács, valamint egy végrehajtó szervezet segíti. Ez utóbbi hatósági, szakmai, igazgatási és koordinációs feladatait is számba veszi a dokumentum.

A szervezetrendszert a közszféra egyes szerveinél kinevezendő adatpolitikai felelősök teszik teljessé. Az ő feladatuk többek között az éves közzétételi tervek és adatpolitikai jelentések összeállítása is. Az anyag tehát nem tűz ki olyan célszerűtlen és irreális feladatot, hogy minden közadat egy csapásra nyílt adatként legyen elérhető, hanem ésszerű, reális és mindenki által megismerhető éves közzétételi tervek mentén javasolja azt elérni, hogy az igényeknek megfelelően növekedjen a nyílt közadatok mennyisége.

A célok eléréséhez szükséges intézkedések
Végül a dokumentum 21 olyan intézkedést javasol – lehetséges felelősökkel és becsült erőforrásigénnyel –, amelyek ugyancsak szükségesek a célok eléréséhez. Az egyik fontos intézkedéshez, a nemzeti adatportál megvalósításához azt is részletezi, hogy milyen elvárásokat kellene kielégítenie a portálnak. A javaslat végül kitér az intézkedések végrehajtásának, a stratégia megvalósításának nyomon követésére is.

Hogyan ismerhető meg a javasolt adatstratégia?
A projektről és az elkészült stratégiajavaslatról a projekt vezetőjénél, Sikolya Zsolt egyesületi elnökségi tagnál lehet érdeklődni (sikolya.zsolt@magyary.hu).

Az egyesület adatpolitikai tevékenységéről röviden
A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület már 2015 óta foglalkozik intenzíven adatpolitikai kérdésekkel. Tagjai a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértőiként meghatározó szerepet játszottak a Fehér könyv létrejöttében, és számos publikációjuk jelent meg a témában. Az egyesület rendezte 2016-ban az Adatrobbanás – DataBoom nemzetközi konferenciát és a Databoom Hackathon programozási versenyt, és 2015 óta minden évben adatpolitikai szekciót szervez az Infotér konferenciákon.”

Forrás:
Javaslat készült egy, a mesterséges intelligencia igényeit is figyelembe vevő nemzeti adatpolitikai stratégiára a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagjainak vezetésével és aktív közreműködésével; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2019. június 23.

Informatika, távközlés, technika

Az államnak szerepet kell vállalnia az 5G hálózatok kiépítésében

„Az államnak szerepet kell vállalnia az 5G hálózatok infrastruktúrájának kiépítésében – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az 5G Koalíció (5GK) plenáris ülésén és konferenciáján kedden Budapesten.
Palkovics László kiemelte: az 5G a mobilhálózatok legújabb generációja, jelentőségében messze túlmutat a távközlésen, a technológia katalizátora számos innovatív területnek. Ide tartoznak az IoT alkalmazások, vagy az autonóm járművek, a lehetőségeknek jelenleg csak egy részét ismerjük – mutatott rá.

Hozzátette: az 5G hálózatok kiépítése az eddigiekhez képest más feladatot jelent, részben több kisméretű bázisállomás lesz szükséges a mainál, több frekvenciatartományban.

A miniszter szerint az 5G kiépítésében Magyarországon az államnak meg kell jelenni.

Ha a szolgáltatókkal, a gazdasággal, a piaccal ezt koordináljuk, akkor az infrastruktúra fejlesztése lényegesen gyorsabb lehet – jelentette ki.

A magyarországi viszonyokat tekintve a tárcavezető szerint a legjobb megoldás az 5G kiépítésére a vegyes modell, amelyben az állami és a piaci szereplők különböző területeken megjelennek az infrastruktúra kiépítésében. Hozzátette: azokat a kérdéseket, amelyek a hálózat megjelenésére, a bázisállomások sűrűségére, a működtetésre vonatkoznak, nagyon gyorsan tudják tisztázni. A várhatóan még júliusban elfogadandó 5G stratégia – kormányra vonatkozó része jelentős mértékben erről szól majd – jelezte.

Kitért arra, hogy a németországi 5G frekvenciatender lezárult, amiből német államnak 6,5 milliárd euró bevétele lett, a hálózatot a nyertesnek 2022-végéig kell kiépítenie.

A magyar frekveciatendert gyorsabban le lehet majd zárni, mivel az jobban előkészített, és a magyar frekvenciagazdálkodás fegyelmezett és következetes. Az első 5G szolgáltatások már idén a harmadik negyedévben elindulhatnak, a 26GHZ frekvenciatartományban a nagy kapacitású innovatív szolgáltatások várhatóan 2020 után lesznek elérhetőek.

Fontos eleme a rendszernek a dedikált frekvenciák megtartása egyetemek, iparvállalatok számára. Az ITM átfogó konzultációt kezdett az érintett szereplőkkel a múlt héten annak vizsgálatára, hogy a 26GHZ-es illetve a 2300 MHZ sávban kielégíthetőek lehetnek-e ezek az igények.

Palkovics László kiemelte: egységes állami nyilvántartási-tervezési rendszert kell bevezetni, annak érdekében hogy koordinálni lehessen az 5G kiépülését. Az 5G koalíció meghatározza a területeket, amelyeken az állam segítheti a technológia fejlődését, példaként említette az önvezető járművek területét. Főbb intézkedési javaslatok közé sorolta kormánybiztos kinevezését az 5G fejlesztések koordinálására.

A miniszter előadásában felvázolt menetrend szerint 2020-ban várható az 5G kereskedelmi indulása ipari létesítményekben, 2025-re minden nagyváros és a főbb közlekedési útvonalak lefedése megvalósul Magyarországon.

Bancsics Ferenc, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, a koalíció hálózatfejlesztési munkacsoportjának vezetője beszámolt arról, hogy a 700 mhz-es, a 2100 mhz-es, a 2600 mhz és a 3600 mhz es frekvenciasávokban összesen több mint 600 mhz-nyi frekvenciát fognak értékesíteni ebben az évben. A tender időkeretét ambiciózusnak nevezte.

Mácz Ákos, az 5GK szakmai vezetője elmondta: a két éve megalakult 5GK öt munkacsoportjában 155 szakember vesz részt. A tagszervezetek száma a megalakulása óta 73-ra emelkedett.

A keddi ülésen megválasztották az új elnökség tagjait. A kormányzatot Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a távközlést Budai J Gergő, a Vodafone vezérigazgató-helyettese, az eszközgyártókat Jakab Roland, az Ericsson regionális igazgatója, az informatikát Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója, a tudományos területet Jakab László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dékánja, a szakmai szervezeteket Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke, a kamarákat pedig Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke képviseli az elnökségben.”

Forrás:
Az államnak szerepet kell vállalnia az 5G hálózatok kiépítésében; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2019. június 18.

Úgy építik ki az azonnali utalási rendszert, hogy egy évtized múlva is működjön – E-buksza 2019 konferencia

„A Girónál az azonnal fizetés központi infrastruktúrája elkészült – mondta Vig Gyula, a Giro Zrt. vezérigazgató-helyettese a Napi.hu E-buksza 2019 konferenciáján. Először a világtörténelem során négy generáció van jelen a munkaerőpiacon, ezek életvitele, elvárásai, szokásai azonban mások. Hamarosan a piacra lép egy ötödik is, az alfa-generáció, ami még tovább árnyalja a képet.

A Z-generáció harmada gondolkodás nélkül váltana bankszámlát, ha jobb ajánlatot kapna, 71 százalékuk szívesebben jár fogorvoshoz, mint bankban, és a harmaduk úgy véli, a bankok öt éven belül meg fognak szűnni. Ami fontos nekik: az azonnaliság. Mindenre kapjanak azonnal választ, és a pénzügyi tranzakcióik is így menjenek végbe – ismertette az adatokat Vig Gyula.

Arról is beszélt a Giro Zrt. vezérigazgatója, hogy a pénzügyi szektornak ki kell építenie azt az infrastruktúrát, amely tíz év múlva is megfelelő lesz. Az azonnali fizetés során – amelynél maximum 5 másodperc alatt megy végbe egy átutalás -, másodpercenként 500 tranzakciót tud majd feldolgozni a Giro. Ők egy tendert követően a dán NETS szállítóval kötöttek szerződést a projektre, melynek megvalósításához komoly fejlesztéseket kellett végrehajtani.

Sokat tesztelték
A GIRO Instant névre keresztelt azonnali utalási rendszert közel ezerféle esetre tesztelték le. Így például, ha valamiért leállna a rendszer, automatikusan átáll egy másikra a fizetési mechanizmus. A szolgáltatás már július 1-től elérhető, a bankok önkéntesen ekkortól tesztelhetik azt.

Viszont szeptemberben indul a kötelező éles próbaüzem a bankok számára, 2020. március 2-án pedig elindulhat a lakosság számára is az azonnali fizetés. Ez a határidő a jövőben már nem valószínű, hogy módosul, a Magyar Nemzeti Bank úgy látja, ez a nyolc hónapos halasztás bőven elég arra, hogy minden banknál el tudjon indulni a szolgáltatás. A beruházás 10 év alatt kell megtérüljön a Giro számára – mondta Vig Gyula.

Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúráért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója a Napi.hu E-buksza 2019 konferenciáján pedig arról beszélt, hogy az azonnali utalás nemcsak kényelmi szolgáltatásként fontos az ügyfeleknek, hanem hatásos eszköz lehet a készpénz mennyiségének csökkentésére, mivel jó alternatívát jelent.”

Forrás:
Úgy építik ki az azonnali utalási rendszert, hogy egy évtized múlva is működjön; Herman Bernadett; Napi.hu; 2019. június 20.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A digitális gazdaságnak digitálisan felkészült munkavállalókra van szüksége

„A digitális gazdaságnak digitálisan felkészült munkavállalókra van szüksége, ennek segítésére a kormány elfogadta a digitális kompetencia keretrendszer fejlesztéséről és bevezetéséről szóló minisztériumi előterjesztést – mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.
Kiemelte, az európai uniós előírásokat követve ezzel Magyarországon is kialakul az a digitális kompetencia keretrendszer (DigKomp), amely átláthatóvá, követhetővé, mérhetővé teszi a digitális kompetencia szintjeit.

Hozzátette: a megfelelő szintű digitális jártasság az élet minden területét érinti, szükséges egyebek mellett a munkakereséshez, a munkavégzéshez, a tanuláshoz, az online vásárláshoz, egészségügyi adatok kezeléséhez, elektronikus ügyintézéshez, a közösségi társadalmi tevékenységekhez.

A keretrendszerre építve meghatározzák majd a különböző szakmákhoz, munkakörökhöz szükséges digitális kompetenciákat, így a munkavállaló láthatja, hogy milyen képzés szükséges számára a munkakör betöltéséhez. A digitalizáció elterjedése nem szorítja ki az emberi munkaerőt, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a munka elvégzéséhez más típusú tudásra lesz szükség – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.

A helyettes államtitkár elmondta, a kormány több programmal is támogatta a digitális ismeretek terjedését Magyarországon, például a digitális élményközpontok létrehozásával, a szakképzésben a digitális alkotó műhelyek indításával, digitális jóléti pontok működtetésével országszerte, és minden ágazat készít digitális stratégiát.

A hazai digitális kompetencia keretrendszer kialakításában a gazdaság szereplői is segítenek, a tavaly létrehozott ágazati készségtanácsokban a gazdaság szereplői beazonosítják a szakmához szükséges digitális kompetenciát a nyár végéig – mondta az ITM helyettes államtitkára.

Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetője a sajtótájékoztatón ismertette, hogy a digitális kompetencia keretrendszer több fő terület is lefed, így az információs adatmenedzsmentet, a kommunikációt és együttműködést, a digitális tartalmak létrehozását, a biztonságot, a problémamegoldást.

A digitális kompetencia keretrendszer kialakításával elindított folyamat nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország elérje a kormányzati célkitűzést, és 2030-ra a digitálisan a legfeljebb államok közé tartozzon az Európai Unióban – mondta Horváth Ádám.”

Forrás:
A digitális gazdaságnak digitálisan felkészült munkavállalókra van szüksége; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2019. június 17.

Mikor szűnnek meg a sárga csekkek? – E-buksza 2019 konferencia

„Mikor szűnnek meg a sárga csekkek? – erről tartott előadást a Napi.hu E-buksza 2019 konferenciáján Garamszegi Tamás, a Díjnet Zrt. vezérigazgatója. Az is kiderült, hogy a Magyar Posta egyik fő bevételi forrása még mindig a sárga csekk.

Az összes háztartás 29 százaléka tudott megszabadulni a sárga csekktől, 67 százalék viszont legalább egy számlát a készpénzzel fizet be. Változás azért van. Az elektronikus tranzakciók száma 2017-ben meghaladta az egymilliárd forintot, nő a csoportos beszedések, az átutalások és a kártyás vásárlások száma is. A Díjnetnél kártyával lehet kifizetni a szolgáltatásokat.

A közüzemi és egyéb szolgáltatások elektronikus fizetésének az aránya 40-45 százalék között van, az Európai Unióban 70 százalék az arány. A szolgáltatókon is múlik, ha azok ösztönzik ezt, akkor magasabbra megy az arány. De még postai csekken fizetik be a számlák 49 százalékát. A Díjbeszedő Holdingnál is 55 százalék a sárga csekk aránya, még csak 11 százalék használja a Díjnetet, a csoportos beszedés aránya 23 százalék, az egyedi banki utalásé 11 százalék – ismertette előadásában a vezérigazgató a konferencián.

Lassú a fejlődés
2010-ben a 60 százalék volt a csekkek aránya, akkor a csoportos beszedés 22, az egyedi banki átutalás 9 százalékot tett ki. „Ilyen tempóval számolva 88 év alatt tűnne el a sárga csekk” – mondta Garamszegi.

A sárga csekk népszerűségének oka a magas készpénzarány, ami mögött részben az van, hogy sokan kapják még így a fizetésüket, és vannak olyan szolgáltatók is, amelyek nem kínálnak elektronikus számlabefizetési lehetőséget. A Díjnet hiányolja az állami ösztönzőket ennek felszámolásában.

Emellett generációs okok is vannak a sárga csekk népszerűsége mögött: az idős generáció lassabban fogy, mint ahogy az X, Y, Z generáció számlafizetővé válik. A fiatalok hiába szeretnek elektronikus úton fizetni, nincs önálló lakásuk, emiatt nem fizetnek közüzemi számlákat sem.

A nők digitalizálódnak
A férfiak nem szeretnek a rezsiszámlákkal foglalkozni, emiatt a nők azok, akik nagyobb arányban fizetnek az elektronikus felületeken számlákat. A Díjnetben kártyás fizetéssel intézik az ügyfelek a fizetéseket. Az elektronikus számlabefizetést ösztönözhetik a fizetési rendszerek fejlesztői. A szolgáltatási körök bővítésén is dolgozik a Díjnet, most már biztosításokat, sőt adományokat is lehet fizetni ezen keresztül.

A közműszolgáltatók is sokat tehetnek a fejlődésért: az e-számlázás lehetőségét meg kell teremteni, sok cég számára azonban az ilyen informatikai beruházás csak nyűg. Az ügyfeleket is célszerű lenne ösztönözni az elektronikus befizetésre. Az egyetlen hatásos módszer erre az, ha olcsóbbá teszik ezt a fizetési módot – osztotta meg a tapasztalatait Garamszegi Tamás.

Szabályozók is tehetnének érte
A szabályozás egyelőre nem támogatja az elektronikus számlafizetést. Kötelezővé lehetne például tenni a szolgáltatóknál az elektronikus befizetés lehetőségét. Az önkormányzatokat is lehetne ösztönözni arra, hogy a helyi adókat elektronikusan is befizethessék az ott lakók.

A Díjnetnek 700 ezer ügyfele van, ezeknél az ügyfeleknél megvannak a másodlagos azonosítók is. Az azonnali fizetéssel kapcsolatban azonban pesszimista a cég, nem fog túl sokat hozzáadni a rendszerhez. Nem a sárga csekkesek fognak átállni az új rendszerre, hanem elsőként azok fogják használni, akik eleve nyitottak az innovatív megoldásokra.”

Forrás:
Nem ösztönzik eléggé a magyarokat a sárga csekkek elhagyására; Herman Bernadett; Napi.hu; 2019. június 20.

A készpénzhasználat 400-450 milliárd forintba kerül évente az országnak – E-buksza 2019 konferencia

„Nagyon magas, több mint 6000 milliárd forintra rúg Magyarországon a forgalomban lévő készpénz állománya, ami mintegy 400-450 milliárd forintba kerül évente az országnak – mondta Balogh László, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten egy szakmai konferencián.
A Pénzügyminisztérium a bankkártyás fizetések számának és volumenének jelentős emelkedését szeretné, és szorgalmazza, hogy például a nyugdíjasok ne készpénzben kérjék járandóságukat – jelezte a helyettes államtitkár a Napi.hu „E-buksza 2019” című rendezvényén. Hozzátette: még mindig kevés a kereskedőknél lévő kártyás fizetésre alkalmas terminál, ráadásul a lakosság egy jó része is ragaszkodik a készpénzes fizetéshez.

Balogh László elmondta: a forgalomban lévő készpénz állománya 2010 óta megháromszorozódott. Ennek háromnegyede, 4500 milliárd forint készpénz a lakosság kezében van. A GDP-hez viszonyítva mintegy 15 százalékot ér el a készpénzállomány, ami európai szinten is nagyon magas. Az Európai Unióban a készpénzt használók rangsorában az első Görögország, majd két balti ország és Bulgária vannak még Magyarország mellett az élen – tette hozzá.

Az Európai Unióban több adminisztratív korlátozást vezettek a készpénzhasználatra. Felső limitet szabtak például a magánszemélyek és vállalatok közötti készpénzes tranzakciók maximális összegére, a legszigorúbbak Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában a limitek. Itt már 1000 euró fölött sem szabad készpénzzel fizetni, csak átutalással. Magyarországon és Lengyelországban azonban csak a vállalatok közötti tranzakcióknál van korlátozás, 5 ezer euró a limit – mondta.

A készpénzhasználat a kereskedőknek is drága, a tárolás, az előállítás, szállítás jelentős ráfordítást igényel, ez a készpénzmennyiség hiányzik a gazdaságból, elmaradt kamatot jelent, és a feketegazdaságot is támogatja – mutatott rá.

A készpénzhasználat visszaszorításában kulcsszerepe van az elektronikus fizetések elterjedésének, a kiskereskedők egy része azonban elutasítja az elektronikus fizetési módokat, vannak köztük akik nem akarnak az adóhatóság számára is ellenőrizhető „nyomot hagyni” – hozta fel példaként.

Az online pénztárgépek száma Magyarországon mintegy 220 ezer, a POS-termináloké 110 ezer volt a terminálok elterjedését segítő legújabb program indulásakor, a PM célja, hogy a bankkártyás fizetésre alkalmas eszközök száma megközelítse az online kasszákét. Balogh László szerint van remény arra, hogy év végére 160-170 ezerre emelkedjen a rendszerbe bekötött POS-állomány, és arra törekszik a tárca, hogy 2020-ra a kereskedők legalább 80 százalékánál lehessen kártyával fizetni.

Január 1-től nem terheli tranzakciós illeték a 20 ezer forint alatti lakossági átutalásokat, és bár a készpénzkímélő megoldások elterjesztésében fontos a tranzakciós illeték csökkentése, de a költségvetési szempontokat is figyelembe kell venni – mondta. Megjegyezte, hogy a nyugdíjak 60 százalékát már bankszámlára utalják.”

Forrás:
A készpénzhasználat 400-450 milliárd forintba kerül évente az országnak; Pénzügyminisztérium; 2019. június 20.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. június 24.

Az Amerikai Kiberhadviselési Parancsnokság most Iránt vette célba
Legalábbis ezt adták hírül tegnap a nyugati világ vezető hírügynökségei. A „kibertámadásról” szóló beszámolók – amelyek egyike sem tett közzé bizonyítékot állításai alátámasztására – már a megfogalmazásukban is rendkívül sokfélék voltak: „kibertámadás”, „kiberhadművelet”, vagy éppen „súlyos károkat okozó kibercsapás” egyaránt szerepelt a közleményekben. Hivatalos forrás mindeddig nem erősítette meg az állításokat, ahogy azt sem lehet tudni, hogy az amerikai akció (ha történt egyáltalán ilyen művelet) pontosan mit vett célba – és főleg milyen eredménnyel. A legtöbb médiaplatform az iráni légvédelem elleni beavatkozásról beszélt, amelynek során támadás érte – más hírek szerint megbénult – az amerikai kémrepülőgép lelövéséért felelős rakétarendszer.

Ez azonban aligha hihető. Az amerikai RQ4A Global Hawk távolfelderítő pilóta nélküli eszközt földre kényszerítő rakétarendszer (amerikai források szerint szovjet eredetű Sz-125 Nyéva komplexum, az iráni hivatalos közlés szerint Khordad-3 rendszer, ami az orosz 9K37 Buk rakétakomplexum helyi továbbfejlesztése) ugyanis nincsen rászorulva semmilyen – külső – számítógépes hálózatra. A rakétaüteg önállóan képes felvenni a harcot az ellenséges célokkal: az indítójárművek mellett az autonóm módon települő és mozgó zászlóalj része a nagy hatótávolságú célfelderítő lokátoros jármű is, ami a céladatokat elektromos adatkábelen továbbítja az indító járműnek. Az azonosított célok követését, illetve a rakéta vezérlését pedig saját tűzvezető lokátor biztosítja, a Khordad-3 járműre telepítve. Az egység a külvilágtól – így a digitális hálózatokon terjedő számítógépes kártevőktől – elszeparálva képes működni, így ellenséges kibertámadás is legfeljebb akkor érhetné, ha a járművek rendszereibe külön-külön belepiszkálna valaki – a helyszínen.

Mi akkor hát az, ami ténylegesen történhetett? Ha igazak azok az utalások, hogy az amerikai Kiberhadviselési Parancsnokság az iráni légvédelmi rendszereket igyekezett megtámadni, akkor nyilván az országos előrejelző, riasztó és adattovábbító rendszerek kerülhettek veszélybe. Ezek ugyanis valóban számítógépes hálózatok, amiket kívülről, távoli helyekről is befolyásolni lehet. Érdemes egy pillanatra kitérni a „támadás” lehetséges mibenlétére is, hiszen jól látható, hogy a használt kifejezések esetlegesek, pontatlanok, alig adnak információt az akció tényleges tartalmáról. A témában elismert szakértőnek számító Cato Intézet, a kibertér nemzetközi eseményeinek fél évtizednyi statisztikáit elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a kibertérben végrehajtott támadások több mint 50%-a a „kémkedés” kategóriájába tartozik. Az akciók valamivel kevesebb mint 13 %-a irányult a megtámadott digitális hálózatok működésének számottevő akadályozására („degradálására”), és a támadó akcióknak csupán egyharmada irányult arra, hogy egy-egy célpontként kijelölt rendszer működését megbénítsa. A nyilatkozatokból ezek a morzsák rakhatók össze: a közvetlen célpont az Iráni Forradalmi Gárda kezelésében levő légvédelmi rendszerek lehettek; az akció célja nem a „megsemmisítés volt”, csupán időlegesen akadályozni akarták a megcélzott számítógépes rendszerek működését. Az akció tehát egyfajta „figyelmeztetés” akart lenni, akárcsak néhány nappal korábban az orosz áramszolgáltató rendszer elleni kiberhadművelet.
US ’launched cyber-attack on Iran weapons systems’; BBC News; 2019. június 23.
AP Sources: US struck Iranian military computers this week; Tami Abdollah; AP News; 2019. június 23.

Az elmúlt napok amerikai akciói egyelőre inkább a kiberhadviselés korlátaira hívják fel a figyelmet
Ezek a kibertérben megszaporodó amerikai akciók, sokasodó „figyelmeztetések” komolyan elgondolkodtatták a biztonságstratégiával foglalkozó szakembereket – méghozzá éppen az akciót akció után indító Egyesült Államokban. A múlt héten általunk dicsért és idézett amerikai online szakforrás, a War on the Rocks egy újabb figyelemre méltó elméleti írással kommentálta a riasztóan felgyorsuló eseményeket. A mostani írást Benjamin Jensen, az amerikai Tengerészgyalogos Egyetem tanára jegyzi, aki az elmúlt években alapvető fontosságú munkákban igyekezett feltárni a hagyományos háborús konfliktusok kiberhadviselési aspektusait, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatóival karöltve.

Jensen elsőként azt szögezi le: a mostani kiberakciók „figyelmeztető jelzésként” való alkalmazása már önmagában is komoly kérdéseket vet fel. A figyelmeztetés kizárólag akkor értelmezhető figyelmeztetésként, ha az ellenfél világosan látja a figyelmeztetést kibocsátó részéről a határozott fellépés képességét és szándékát. Az amerikai behatolások az orosz, illetve iráni hálózatokba egyértelműen jelezhetik e képesség meglétét. Azt, hogy Amerika rendelkezik a kibercsapáshoz szükséges eszközparkkal és tudással. De, mindez nem ér semmit, ha Amerika nem tudja jelezni a szándéka komolyságát, tehát a készségét arra, hogy szükség esetén támadást indítson a kibertérben. Jensen úgy véli: miközben az elmúlt napok amerikai akciói világosan jelezhették a potenciális ellenfeleknek az USA képességét, egyáltalán nem bizonyítható, hogy hasonlóan jelezték volna elszántságát is.

A kutató siet kiemelni: a kibertérben folyó háborúskodás éppen ezért sajátos, mással össze nem hasonlítható formája az emberi konfliktusoknak. Ahhoz, hogy egy fenyegetés hihető legyen, ahhoz világosan jelezni kell tudni a technikai képességek mögött álló eltökéltséget is. A kibertér „néma” világában azonban az egyes akciók egészen máshogy zajlanak, mint a fizikai térben. Ha például Amerika eléggé határozottan kimutatja az elszántságát arra, hogy ténylegesen megbénítsa az orosz energiahálózatot, azt az oroszok könnyen értékelhetik egy tényleges háború támadás előjátékának. És ennek megfelelően ellencsapást, sőt megelőző csapást mérhetnek. A kibertér konfliktusaiban tehát, hangsúlyozza Jensen, sokkal könnyebben eszkalálódhatnak az események, sokkal hamarabb csúszhatnak ki a felek ellenőrzése alól.

Az egyetemi kutató, aki az elmúlt években több hadijáték, tehát a hadtudományban (és az üzleti életben is) egyre nagyobb szerepet kapó „tantermi” szimuláció keretében vizsgálta a kiberkonfliktusok nagyhatalmak közötti lehetséges forgatókönyveit, arra figyelmeztet: az empirikus kutatások, gyakorlások, modellezések egyértelműen azt mutatják, hogy a kibertérben zajló konfliktusok esetében a „figyelmeztetések” csupán akkor eredményesek, ha azokhoz más (fizikai erőszakcselekmények) is társulnak. Magyarán: pusztán ellenséges hackelés miatt senki nem akarja megkockáztatni a III. világháború kirobbantását.

Benjamin Jensen egy további riasztó körülményre is felhívja a figyelmet. A mostani események a háborús döntéshozatali mechanizmusok megszokott civil-katonai rendszerének felbomlását jelezhetik előre, ami beláthatatlan következményekkel járhatna. Ha ugyanis igazak a kiszivárogtatások, akkor az Oroszország elleni akciót az amerikai Kiberhadviselési Parancsnokság vezetője önállóan, az elnök jóváhagyása nélkül kezdeményezte. Mert kezdeményezhette. Ugyanis az elmúlt évben Donald Trump jóváhagyta, hogy a kibertérben folyó hadműveletek esetében – tekintettel a környezet specifikumaira, a történések sebességére – bizonyos normál esetben főparancsnoki hatáskörbe tartozó döntések alsóbb szintekre delegáltassanak. Az, hogy egy világháború potenciális kirobbantásának döntése egy katonai parancsnok kezében legyen (és a katonák szervezeti kultúrájába épül az offenzívebb világszemlélet), az nagyon veszélyes egy demokráciában – véli a cikk írója.

Jensen az a fajta elméleti szakember, aki a megoldásokat figyelemre méltó pragmatizmussal keresi. Úgy véli, hogy az elmúlt napok eseményei nyomán, és a fentebb ismertetett megfontolásokra tekintettel, itt van az ideje annak, hogy széleskörű társadalmi (szakmai) egyeztetés kezdődjön arról, hogy milyen legyen a kiberkorszak és a kibertér adekvát stratégia „kezelése”. Jelenleg ugyanis koránt sincs egyetértés az amerikai nemzetbiztonsági elitben azt illetően, hogy pontosan mi is értendő egy „kiberstratégia” alatt. Még kevésbé van egyetértés abban, hogy konkrétan milyen stratégiai megközelítések irányítsák a digitális eszköztár alkalmazását az átfogó nagypolitikai célok elérése érdekében.
Jensen a megindítandó szakmai párbeszéd, koncepcionális tervezés részeként javasolja:

  • meg kell határozni, hogy mit tekintsünk „stratégiának” ebben a hálózatos világban;
  • tesztelni kell (szimulációs gyakorlatok formájában) a koncepcióalkotás során kikovácsolt különböző stratégiai megközelítéseket;
  • fel kell mérni a (biztonságpolitikai-) kiberstratégia hosszú távú következményeit is, hiszen a kibertér nem csupán „politikai mező”, hanem gazdasági és mindenekelőtt társadalmi tér is;
  • ki kell próbálni „alternatív jövőterveket”;
  • további empirikus adatokat kell összegyűjteni és beépíteni a tervezési folyamatokba.

Jensen úgy ítéli meg: a javasolt szakmai egyeztetés összefogására, irányítására már tulajdonképpen létezik is az alkalmas keret, a nemrégiben felállított szenátusi testület, az ún. Kiber Szolárium Bizottság formájában.
What a US Operation in Russia Shows about the Limits of Coercion in Cyber Space; Bejnamin Jensen; War on the Rocks; 2019.0 június 20.
Cyber Operations in Conflict: Lessons from Analytic Wargames; UC Berkeley Center for Long-Term Cybersecurity; 2018. április 16.

„Kiber Szolárium Bizottság”: itt az ideje a széleskörű társadalmi párbeszédnek a kiberháború stratégiai kérdéseiről
Az előző cikkben említett Jensen professzor nem véletlenül jelölte meg a kibertér hadviselését körüljáró, a teljesen új környezethez és feltételrendszerhez igazodó kiberstratégia kidolgozásának lehetséges és kívánatos műhelyéül, egyben irányítójául a különösen hangzó nevű Kiber Szolárium Bizottságot.

A testületet 2019. május 9-én alakította meg formálisan is Angus King szenátor, a Szenátus Hírszerzési Bizottságának, valamint a Fegyveres Erők Bizottságának tagja, valamint Mike Gallagher képviselő, a Kongresszus Fegyveres Erők Bizottságának tagja. A kétpárti testület – amelyet a 2019. évi Honvédelmi Törvény alapján hívtak életre – feladata az, hogy szisztematikusan megvizsgálja azokat a fenyegetéseket, amelyekkel az USA a kibertérben kénytelen szembenézni, továbbá az, hogy stratégiai útmutatást és szakpolitikai ajánlásokat fogalmazzon meg arra nézve, hogy az Egyesült Államok hogyan biztosítsa védelmét ezekkel a fenyegetésekkel szemben.

A testület nevében is egyértelműen igyekszik felidézni az amerikai kormányzat stratégiai gondolkodásának aranykorát. Az 1950-es évek elején az atomfegyverek megjelenése, a Szovjetúnió jelentette fenyegetés olyan új helyzet elé állította az Egyesült Államokat, ami alapvetően új gondolkodásmódot követelt meg. Eisenhower, akkori elnök, 1953-ban kezdeményezte a Szolárium Projekt nevű munkabizottság életre hívását. Lényegében egy olyan műhelymunka vette akkor kezdetét, amelyben a kormányzat meghatározó vezetői – a Fehér Ház emeleti napozóteraszán, tehát a Szolárium teremben ülésezve – igyekeztek közösen kidolgozni a Szovjetunió feltartoztatására leginkább alkalmas stratégiát.

A most létrehozott Kiber Szolárium Bizottság hitvallása az, hogy a kibertér a 21. század meghatározó hadszíntere lesz. A merőben új – nyugodtan mondhatjuk: diszruptív – környezethez való alkalmazkodás új stratégiai gondolkodást, új koncepcionális alapokat igényel. A testület meghallgatásai során kormányzati és civil szakértőket kér fel a kibertér fenyegetéseinek tisztázására, illetve hatalmaz majd fel szakpolitikai ajánlások kidolgozására.

A Bizottság jelenleg 14 tagú, a létesítésére vonatkozó javaslatot beterjesztő két politikus mellett kongresszusi képviselők, magas rangú szövetségi kormányzati tisztviselők (a hírszerzés, az elhárítás, a honvédelem, a belbiztonság felső szintű vezetői) és civil szakemberek alkotják tagságát.
Senator King, Representative Gallagher to Chairt Bipartisan Commission to Confront Cyber Threats; Angus King US szenátor webhelye; 2019. május 8.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Leradírozta Izraelt a térképről egy új-zélandi kormányzati honlap
A földrajzi-térképészeti információk a vizualitás erejére erősen építő digitális diplomácia eszköztárának fontos elemei. Az izraeli diplomácia és civil szervezetek most erősen nehezményezik, hogy az új-zélandi bevándorlási hivatal – tehát egy hivatalos állami szervezet – online térképén a mai Izrael Állam teljes területét „Palesztinaként” tüntették fel.
Forrás

Szappanoperákkal hódítja meg a világot Ankara
Törökország egyre nagyobb befolyást gyakorol a térségben. Ebben a gazdasági szálak építése mellett különösen nagy szerepet játszik a kultúrára alapozott „populáris diplomácia” erősödése. Ma már jól látható, hogy a Magyarországon is mind népszerűbb televíziós sorozatok (szappanoperák) nem csak jelentős profitot termelnek, de a török kulturális diplomácia kiemelkedő eszközeivé váltak.
Magyar Nemzet; Kottász Zoltán; 2019. június 19.

Orosz gasztronómiai térkép a Google keresőben
A turizmus Oroszországban is vezető húzóiparág, egyben a közdiplomáciai offenzíva, a soft power egyik meghatározó eszköze. Az orosz konyha pedig méltán híres, és hatalmas potenciált rejt az ország kultúrájának kivetítésére. E sokszínű kulinária hírének online terjesztésén lendíthet a Rusturism Ügynökség és a Google megállapodása: a jövőben a Google keresőjében is elérhető lesz az ország digitális gasztrotérképe.
Orosz gasztronómiai térkép; Bánhalmi András; Moszkvatér; 2019. június 14.

Termékünk a magyar kultúra: interjú Schőberl Márton helyettes államtitkárral
A mi termékünk a magyar kultúra – hangsúlyozza Schőberl Márton a Külügy helyettes államtitkára. A minisztérium kiterjedt kulturális intézményhálózatán, rangos produkciókat felölelő kulturális évadjain keresztül elsősorban nem a politikai közeget, hanem a civil véleményformálókat kívánja elérni. A célországok többségi nemzetei mellett a határon túli magyarság is fontos közönség. A feladat mind fajsúlyosabb: valójában egy folyamatos országképformálás eszköze a rangos magyar kultúra.
Magyar Nemzet; B. Orbán Emese; Magyar Nemzet; 2019. június 22.

Új informatikai irányító csúcsszervezetet állít fel az Amerikai Külügyminisztérium
Az USA Külügy vezető informatikusa Digitális Diplomáciai Tanácsa néven új IT csúcsszervet állított fel a minisztériumban. Az új testület az intézmény valamennyi osztályának és önállóan futó informatikai projektjének vezetőjét fogja össze. A277 különálló IT-poszt feladatrendszerét koordináló csúcsszerv az adat, alkalmazás, technológiai architektúra hármasát állítja figyelme középpontjába.
State Department establishing new IT governance body; Dave Nyczepir; FedScoop; 2019. június 20.

Muníció az online közdiplomácia tervezőinek: megjelent a Reuters Digital News Report 2019
A digitális diplomácia igazi közege (ma még) az online tájékoztatás, a közösségi média párbeszéd. Központjában pedig a hatékony (az érdeklődést felkeltő, a befogadást elősegítő) tájékoztatás áll. Kulcsfogalma: az egyedi kulturális környezethez igazodó, „személyre szabottan tömeges” kommunikáció. Ennek tervezéséhez értékes támpontot adhat a Reuters most megjelent Digitális News Report-ja: 38 ország felhasználóinak elemzése nyomán ad bepillantást a hírfogyasztási szokások alakulásába.
Reuters Institute Digital News Report; University of Oxford, Reuters Institute for the Study of Journalism; 2019. június 17.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. június 17-június 21.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

KFP-504/2018 – publikációs felület megvalósítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/114
Közzététel dátuma: 2019.06.17.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.18.
Bűnügyi adatpiac és a Pénzmosás Elleni Információs Iroda (PEII) publikációs felület megvalósítása vállalkozási szerződés keretében (a támogatási projekt azonosítója: KÖFOP-1.0.0 – VEKOP-15 – 2016 – 00035).
A szerződés keretében elvégzendő feladatok zárójelben az egyes feladatrészek becsült külső (ajánlattevői) erőforrás igénye szakértői órában megadva / összesítve = 22 197 szakértői óra:
1. A lekérdezések felügyeletét ellátó nyilvántartó keretrendszer kialakítása (2 720, ebből oktatás: 24 óra)
2. Az adatpiac töltő eljárások, folyamatok kialakítása a lekérdezések kiszolgálására (2 400, ebből oktatás 8 óra)
3. Az egyes lekérdezés típusok megvalósítása (10 400, ebből oktatás: 24 óra)
4. Hálózat vizualizálás, az ehhez szükséges speciális adatpiacok kialakítása és a kapcsolódó szolgáltatások (6 240, ebből oktatás: 48 óra)
5. Projekt zárás (437)
Az egyes feladatcsoportok keretében elvégzendő feladatokat, funkcionális és egyéb követelményeket a közbeszerzési dokumentumok részletesen tartalmazzák (a feladatok elvégzéséhez Oracle 12c, Oracle BI és hálózatvizualizálási tapasztalat szükséges!).
Lásd bővebben

T aktív eszköz, szünetmentes és klíma rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/116
Közzététel dátuma: 2019.06.19.
Ajánlatkérő: Szépművészeti Múzeum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.26.
IT aktív eszköz, szünetmentes és klíma rendszer beszerzése valamint üzembe helyezése
Access Point, 24 portos switch, 48 portos switch, SFP modulok, Cisco ONE licenszek, CMX licenszek, Prime licenszek,RZ1 szerver switch, szünetmentes tápegységek és tartozékaik a műszaki leírásban részletezettek szerint
Lásd bővebben

PACS rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/118
Közzététel dátuma: 2019.06.21.
Ajánlatkérő: Szent Lázár Megyei Kórház
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.26.
Egyedi szerződés a Szent Lázár Megyei Kórházban üzemelő syngo.Plaza PACS (képarchiváló) rendszer fejlesztésére
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Eredménytájékoztató – DJP
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/114
Közzététel dátuma: 2019.06.17.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő: Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
„Közvetítői szerződés pénzügyi közvetítői szolgáltatások nyújtására a GINOP-8.2.7-18 Digitális Jólét Pénzügyi Program Tőkeprogram végrehajtásának biztosítása érdekében”
Pénzügyi közvetítői szolgáltatások nyújtása a GINOP-8.2.7-18 DJP TP végrehajtásának biztosítása érdekében, ennek keretében 1 db, közös alap struktúrában működő és európai uniós forrásból felállítandó kockázati tőkealap kezelése, amely tőkealap mértéke: 7.009.345.794 ,- HUF. A TP-ből Digitális Jólét Programhoz kapcsolódó befektetést lehet eszközölni.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 476.285.664,- Ft
Lásd bővebben

Táj_eljárás_eredmény_MS-VAE-oktatási licencek 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/115
Közzététel dátuma: 2019.06.18.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Softline Services Kft.; Softline Trade JSC
Microsoft, vagy azzal egyenértékű oktatási licencek beszerzése – 2018
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 649.477.439,- Ft
Lásd bővebben

Számítástechnikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/115
Közzététel dátuma: 2019.06.18.
Ajánlatkérő: Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: Digitran Hungária Digitális Transzformáció Zrt.
A könyvtári intézményrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 60.476.109,- Ft
Lásd bővebben

Er. hird.: Adásvételi szerz.szkenner beszerzésére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/115
Közzététel dátuma: 2019.06.18.
Ajánlatkérő: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
Nyertes ajánlattevő: TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Ajánlatkérő 1 db az alábbi követelményeknek megfelelő szkennert kíván beszerezni:
Típusát tekintve A/0-ás méretű színes szkenner, amely alkalmas A/0-nál nagyobb méretű dokumentumok szkennelésére is (+ min 5%).
Alkalmas kisebb műtárgyak szkennelésére is.
A beszerzés részét képezi tartozékként a szkennerre szerelhető A/0-s manuális üveglap asztal a könyvek, többoldalas dokumentumok, kötetek digitalizálásához.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.820.000,- Ft
Lásd bővebben

Médiatart.-kezelő-és disztributáló rendszer fejl.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/116
Közzététel dátuma: 2019.06.19.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: „ANTENNA HUNGÁRIA” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság; APPSTERS Mobiltartalom-fejlesztő Kft.
Vállalkozási szerződés keretében az MTVA komplex médiatartalom-kezelő- és disztributáló rendszerének informatikai támogatása és továbbfejlesztése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 159.720.000,- Ft
Lásd bővebben

TE-Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/116
Közzététel dátuma: 2019.06.19.
Ajánlatkérő: Szigetszentmiklósi Polgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; IT Manufaktúra Korlátolt Felelősségű Társaság
I. rész: 27 féle és összesen 344 db informatikai eszköz beszerzése
II. rész: Adatmentési rendszer hardver és szoftver elemek beszerzése és integrációja
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.788.888,- Ft
Lásd bővebben

Képzési segédanyagok és eszközök beszerzése GINOP
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/116
Közzététel dátuma: 2019.06.19.
Ajánlatkérő: Debreceni Szakképzési Centrum
Nyertes ajánlattevő: Baktria Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Jelen közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő feladata a GINOP-6.2.3-17-2017-00032 azonosítószámú projekt keretében az alábbi eszközök szállítása:
– 3 db Digitális Közösségi Alkotóműhely + Digitális Közösségi Alkotóműhely kialakításához kapcsolódó komplex eszközpark használatához szükséges 1 évre elegendő anyag
– 4 db 3D nyomtató
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 60.395.110,- Ft
Lásd bővebben

tájékoztató az eljárás eredményéről KBF/044/2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/117
Közzététel dátuma: 2019.06.20.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Banktrade Banktechnika Kft.
Székház és LK informatikai géptermek hűtési …
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.554.622,- Ft
Lásd bővebben

Aktív hálózati és IT biztonsági eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/117
Közzététel dátuma: 2019.06.20.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Az Országgyűlés Hivatala aktív hálózati és IT biztonsági eszközeinek hibajavítási és rendelkezésre állási támogatása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.160.000,- Ft
Lásd bővebben

TEE: „Informatikai eszközbeszerzés”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/117
Közzététel dátuma: 2019.06.20.
Ajánlatkérő: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: Hajdú Tamás György egyéni vállalkozó; ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; SmartFreq Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: Informatikai eszközbeszerzés
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 41.708.810,- Ft
Lásd bővebben

Online távközlési/technol./média adat-/tudásbázis
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/117
Közzététel dátuma: 2019.06.20.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Analysys Mason Limited
Távközlési, technológiai, illetve média adat-, és tudásbázishoz online hozzáférést biztosító szolgáltatások beszerzése 24 hónapra vállalkozási szerződés keretében
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 136.500,- EUR
Lásd bővebben

Főnix fogvatartotti időrend 2019.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/118
Közzététel dátuma: 2019.06.21.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: Konasoft Project Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A FŐNIX rendszer új moduljának kialakítása amelyben valamennyi előjegyzés típus feldolgozásra kerül, az „Előjegyzés távmeghallgatásra” új előjegyzés típussal bővítve.
A rendszert az alábbi funkciók kiszolgálására kell alkalmassá tenni;
– Fogvatartotti naptár kialakítása, ahol a fogvatartott egyéb előjegyzései megjeleníthetőek,
– Interface kapcsolat a Nemzeti Infokommunikációs Zrt (NISz Zrt.) által üzemeltetett Távmeghallgatási Rendszer – Tárgyalási Időpont Foglaló moduljához.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 93.300.000,- Ft
Lásd bővebben

KBF/153/2019 eredmény tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/118
Közzététel dátuma: 2019.06.21.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
Székház telefonhálózat komplex áttérés IP-rendsz..
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.974.648,- Ft
Lásd bővebben

Check Point Security Gateway gyártói támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/118
Közzététel dátuma: 2019.06.21.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Valkyr Informatikai Kft.
Ajánlattevő feladata Ajánlatkérő két fő telephelyén határvédelmét biztosító Check Point Gateway and Management és az azon futó biztonsági szoftvercsomag folyamatos gyártói támogatásának biztosítása, mely üzemeltetés-biztonsági szempontból kritikus fontosságú. A támogatás megújítása aláírását követő naptól 2021. április 30-ig határozott időtartamra szól közbeszerzési dokumentumokban részletezettek szerint.
A szoftver támogatást 7×24 órában, a gyártó által meghatározott „Collaborative Enterprise Support Premium” (gyártói kód: CPCES-CO-PREMIUM) szolgáltatási szinten kell nyújtani.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 49.992.930,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Kórházi informatikai rendszer szolgáltatásai
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/115
Közzététel dátuma: 2019.06.18.
Ajánlatkérő: Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A kórházban meglévő és működő e-MedSolution orvos-szakmai rendszerszoftver karbantartása és jogszabálykövetési szolgáltatásainak követése, a meglévő rendszer funkcióinak bővítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 155.029.443,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatósági hirdetmény-NEPTUN
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/115
Közzététel dátuma: 2019.06.18.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő által használt Neptun Rendszer 36 hónapra szóló supportja. A NKE jelen eljárás eredményeképpen a birtokában lévő licencigazolásban szereplő Neptun Egységes Felsőoktatási Tanulmányi Rendszernek a közbesz. tárgya szerinti támogatását kívánja megoldani.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 112.620.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes átláthatósági hirdetmény: Forg.ir. kp. üzemeltetése – rdsz.felügy.,hibaelh. (EKR azonosítószám: EKR000351672019)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/115
Közzététel dátuma: 2019.06.18.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Siemens Mobility Korlátolt Felelősségű Társaság
Forg.ir. kp. üzemeltetése – rdsz.felügy.,hibaelh.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 150.000.000,- Ft
Lásd bővebben

A héten olvastuk: Mesterséges Intelligencia (MI) és közigazgatás – 2019. június 24.

Észtország a mesterséges intelligencia nagyszabású közigazgatási alkalmazására készül
A kormányzat adatpolitikai vezetője (Chief Data Officier) a közigazgatás minden területén alkalmazni szeretné a mesterséges intelligenciát. Különösen kiemelt terület az egészségügy. 10 millió eurós alapjuk van az innovatív projektötletekre. Ennek fele az egészen új, kipróbálatlan elképzelésekre van szánva.
The Estonian government has an AI which will tell you when to see the doctor, when to exercise and even what job to do; Maija Palmer; Sifted; 2019. június 5.
Másik kedvenc területe az adatpolitikai vezetőnek a mesterséges intelligencia jogi alkalmazása:
Ott Velsberg, Government Chief Data Officer of Estonia: robot judges, artificial intelligence and the future of digitalisation; The Technolawgist; 2019. június 18.

Bővült az Egyesült Államok nemzeti MI stratégiája
A még az Obama-kormány idejében megfogalmazott fókuszterületek most kiegészültek a köz-magán együttműködéssel, mint a nemzeti stratégia megvalósításának eszközével.
The updated National Artificial Intelligence Research and Development Strategic Plan adds an additional priority to the seven outlined in the plan from the Obama administration; Aaron Boyd; Nextgov; 2019. június 21.
The National Artificial Intelligence Research and Development Strategic Plan: 2019 Update (.pdf)
The National Artificial Intelligence Research and Development Strategic Plan: 2019 Update; Networking and Information Technology Research and Development (NITRD) Program

Anglia: Útmutatás jelent meg a Mesterséges Intelligencia (MI) közigazgatási alkalmazásához
Az angliai digitális kormányzatért felelős szervezet, Government Digital Service (GDS), és az Office for Artificial Intelligence (OAI) együttműködésében jelent meg az útmutató:
* hogyan tervezzük és valósítsuk meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos projekteket
* a mesterséges intelligencia biztonságos és etikus alkalmazásának problémái
* gyakorlati példák
A guide to using artificial intelligence in the public sector ; Gov.uk; 2019. június 10-18.

A Mesterséges Intelligencia (MI) problémái javítják a filozófusok álláslehetőségeit
A viharos fejlődés, az egyre újabb területeken való alkalmazás egyre újabb és bonyolultabb problémákat vet fel. A filozófusok idáig elvontnak tűnő problémái hirtelen gyakorlati jelentőséget kapnak.
Bring on the AI revolution and its shake-up of academia. Philosophers with dim career prospects are in demand to research the ethics of data tech ; Helen Margetts; Financial Times; 2019. június 21.

Szakirodalom

Francia iránymutatás a közigazgatási algoritmusok elszámoltathatóságáért

„A RightsCon a digitális korszak emberi jogainak legnagyobb nemzetközi fóruma. A 2019-ben esedékes éves konferenciát június 11-14-én, 130 ország 2500 résztvevőjével rendezték meg Tuniszban. A közigazgatásban és közszolgáltatásokban használt, mesterséges intelligenciához kapcsolódó algoritmusok elszámoltathatóságát megvitató szekciót az Etalab, a francia miniszterelnöki hivatal felügyelete alatt álló munkacsoport vezette. Az Etalab felelős Franciaországban a nyílt adatokért és adatgazdálkodásért, a nyílt kormányzásért, valamint az ezek eszközeként szolgáló www.data.gouv.fr portál üzemeltetéséért.

Az Etalab korábban, ez év márciusában már megjelentette irányelveit arra nézve, hogy miképpen lehet a közigazgatásban használt algoritmusokat a közigazgatás átláthatóságának javítására felhasználni. Ezek az algoritmusok olyan célokra szolgálhatnak, mint hogy mennyi adót fizessen egy háztartás a lakás után, megállapítsa egy adott egyén jogosultságát szociális ellátásokra, vagy éppen a tanárok országon belüli mobilitását segítse. A dokumentum három részből áll. A tartalmi elemekben meghatározzák, hogy milyen algoritmusokat használ a közigazgatás, különbséget téve abban, hogy az algoritmus automatizált döntést hoz-e, vagy csak támogatja a döntés meghozatalát. Az etikai és felelősségi részben az algoritmusok átláthatóságával foglalkoznak, meghatározva a jelentési kötelezettségeket, kimutatva, hogy az algoritmusok mennyiben járulnak hozzá az igazságosabb és méltányosabb döntésekhez. A jogi keretekkel foglalkozó részben arra irányítják rá a figyelmet, hogy az adott algoritmusok mennyiben felelnek meg a releváns jogi szabályozásnak, különös tekintettel a „Digitális köztársaság törvénye” (Law for a Digital Republic) elnevezésű jogszabálynak, amit 2016-ban fogadott el a francia parlament. Ez a jogszabály három fő kötelezettséget határoz meg a közigazgatás számára az algoritmusok alkalmazása terén. Az egyik a használt algoritmus explicit megnevezése az érdekeltek felé. A második az általános információk nyújtása a fő folyamatok működési alapelveiről. A harmadik pedig a személyre szóló információk biztosítása az egyén számára a személyét érintő algoritmusról, annak működéséről és a folyamatban felhasznált információkról.

Visszatérve a RightsCon konferenciára, az Etalab ez alkalomból újabb dokumentumot jelentetett meg munkaanyagként („With great power comes great responsibility: keeping public sector algorithms accountable”), címében is kiemelve, hogy az algoritmusok használata hatalmat jelent, az ezzel járó felelősségnek pedig ezzel arányosnak kell lennie. A dokumentumban az algoritmusok történetében visszatekintve megállapítják, hogy nem új jelenségről van szó. A hetvenes években már megjelentek az automatizált közigazgatási folyamatok, a második szakaszban (a kilencvenes évektől) pedig már az algoritmusok összekapcsolása is megtörtént. A legújabb szakaszban (amit kb. 2015-től számolhatunk) már megjelenik a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia, ami jelentős szintemelkedést jelent a korábbiakhoz képest. Az első két szakaszban, még ha összetettek is voltak az algoritmusok, azokat mindig előre meghatározottak voltak. A gépi tanulással azonban maguk az algoritmusok származtatnak szabályokat a megfigyelésekből, hatalmas adatbázisokból dolgozva.

Az algoritmusok alkalmazásában a közszféra és a vállalati szféra hasonló kihívásokkal néz szembe. Van azonban három olyan szempont, ami megkülönbözteti előbbit az utóbbitól. Először is, a közigazgatásban az algoritmusoknak a köz érdekét kell szolgálniuk, magán- vagy részérdek (pl. vállalati profitérdek) helyett. Másodszor, a közigazgatási algoritmusok jogszabályok alkalmazását jelenti, vagyis törvények határozzák meg a tartalmát. A harmadik nagyrészt következik ebből: a polgároknak nincs alternatív lehetősége, nem választhatnak egy nekik jobban tetsző algoritmust. Ez különösen nagy hangsúllyal veti fel az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának XV. cikkelyét, mely szerint „a társadalomnak joga van a közigazgatás minden tisztviselőjét számadásra vonni.” Az Etalab szerint ez vonatkozik arra is, ha a közigazgatás algoritmusokat használ, az elszámoltathatóságnak pedig az algoritmusokra is ki kell terjednie.

Az elszámoltathatóság és átláthatóság terén a már említett Digitális Köztársaság Törvénye jelentős előrelépést jelentett. Ez meghatározza az állami szervek részére, hogy a használt algoritmusok milyen normáknak kell, hogy megfeleljenek, a polgárokat pedig olyan új jogokkal ruházza fel, mint a kiterjesztett informálódáshoz való jog. A Nyílt Kormányzás Partnerségének nemzeti akcióterve (2018-20) szintén megerősíti az algoritmusok és a forráskódok átláthatóságának követelményét.

Az Etalab munkája során sokoldalú megközelítést alkalmaz. A „felülről lefelé” szemléletben az általános szabályokból és jogi kötelezettségekből vezeti le a konkrét megvalósításokat. Az „alulról felfelé” szemléletben esettanulmányok alapján fogalmazzák meg a kihívásokat és jó gyakorlatokat. De inspirációkat kapnak külső partnerektől is alternatív megoldásokra, valamint a jövőre nézve támogatást adnak új algoritmusokat fejlesztő munkacsoportoknak.

Az Etalab elsősorban arra fókuszál, hogy a kormányzati ügynökségek és állami szervek gyakorlata hogyan illeszkedik a törvényes elvárásokhoz. Ezek a kötelezettségek azonban akkor nyernek csak valódi értelmet, ha a polgárok valódi lehetőséget kapnak jogaik gyakorlására, és a megvalósított közigazgatási eljárások és közszolgáltatások valóban igazságosabb eredményre vezetnek. Ezeknek a kulcsfontosságú kérdéseknek a megválaszolására folyamatosan vizsgálni kell a jövőben is, hogy milyen külső szereplőket érdemes bevonni a közigazgatási algoritmusok elszámoltathatóságának biztosítására, a folyamat mely lépésénél, és milyen szerepet játsszanak ebben maguk a polgárok. Ehhez kérnek visszajelzéseket mind nemzeti, mind nemzetközi szintről, az érdekeltek széles körének bevonásával.”

Forrás:
How Etalab is working towards public sector algorithms accountability: a working paper for RightsCon 2019; Simon Chignard; Le blog d’Etalab; 2019. június 12.
“With great power comes great responsibility”: keeping public sector algorithms accountable; Simon Chignard, Soizic Penicaud; Etalab; 2019. június 11.

A smart falu koncepciójának főbb összefüggései és kapcsolódása a hazai vidékgazdaság fejlesztési stratégiájához

„A smart települések fogalma, értelmezési kérdésköre már több mint tíz éve intenzív viták tárgyát képezi szakmai és kutatói körökben. A smart városok fejlesztései nem vihetők át a smart vidékgazdaságba, de vannak olyan digitális megoldások, melyek jelentősen javíthatják a vidéki lakosság jóllétét. Ennek talán legmeghatározóbb tényezője a lakosság humán tőkéjének fejlesztése. Napjainkban a vidékgazdaság fejlesztésében az agrárfejlesztések mellett egyre több olyan smart megoldás is szerepet kap, amelyek az endogén források fejlesztésével javítják a jólét helyi rendszerét, így segítik a fenntartható fejlődés megvalósulását. Tanulmányunkban áttekintjük a smart városok fejlődésének és a smart vidék fejlesztésének kapcsolódását, a vidékfejlesztési stratégiákkal alkotott rendszert.”

Forrás:
A smart falu koncepciójának főbb összefüggései és kapcsolódása a hazai vidékgazdaság fejlesztési stratégiájához; Káposzta József, Honvári Patrícia; Tér és Társadalom; 33 (1); doi: 10.17649/TET.33.1.3091; 2019; 83-97. oldalak

A Modern városok program jelentősége a hazai városfejlődésben

„Magyarország kormánya 2015-ben nagyszabású városfejlesztési projektcsomagot indított el Modern városok program címmel. A fejlesztésekről a 23 megyei jogú város polgármesterei külön-külön találkozókon egyeztek meg a kormányfővel 2015 és 2017 között. A program teljes költségvetése mintegy 3400 milliárd forint, az abban szereplő fejlesztések a kormányzati tervek szerint 2022-ig befejeződnek. A programot elemző kutatásban az alábbi szempontok szerint vizsgáltuk a fejlesztési programot: a program európai és hazai területfejlesztési politikában betöltött szerepe, a központi költségvetésre és az önkormányzati forrásokra gyakorolt hatásai, a gazdaságfejlesztéshez és újraiparosításhoz való hozzájárulása, a program mint új városfejlesztési rezsim.

A hazai területfejlesztés elmúlt évszázadában nem találtunk olyan városfejlesztési programot, mely filozófiájában és költségvetési volumenében hasonlítható lenne a Modern városok programhoz. A program előképe elsősorban az 1960-as években megjelenő, de napjainkban is gyakran alkalmazott francia etatista-dirigista megközelítés, hiszen jelentős hasonlóságot mutatnak az alkalmazott eszközök és módszerek, így pl. a tervszerződések rendszere, a központi finanszírozás és döntéshozatal. A program újszerű városfejlesztési rezsimként történő értelmezése ugyanakkor nem bizonyított: az ehhez szükséges, széles körű társadalmi bevonás alapján közösen kialakított fejlesztési célkitűzések nem voltak tapasztalhatók. A program fontos fókusza a gazdaságfejlesztés: gyakorlatilag valamennyi város érintett az iparfejlesztéssel, gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos intézkedésekben. Az elmúlt évek megyei jogú városokat érintő kormányzati döntései közül a program meghatározó fejlesztési forrásokat biztosít az érintettek számára, városonként átlagosan kb. 150 milliárd Ft értékben valósulnak meg fejlesztések.”

Forrás:
A Modern városok program jelentősége a hazai városfejlődésben; Fekete Dávid; Tér és Társadalom; 33 (1); doi: https://doi.org/10.17649/TET.33.1.3066, 27-43. oldalak, 2019

Hiába költöttek a bankok rengeteget a digitális transzformációra (DX), a bevételeiken nem látszik a pozitív hatás

„Óriási összegeket, az elmúlt három évben globálisan ezermilliárd dollárt öltek a hagyományos bankok technológiai fejlesztésekbe – állítja az Accenture Caterpillars, Butterflies, and Unicorns. Does digital leadership in banking really matter? című friss elemzése. Ezek a befektetések ugyan még nem hoztak érdemi bevételnövekedést, de mindez azonban nem jelenti azt, hogy kidobott pénz lenne fejlett technológiákba fektetni. A legdigitalizáltabb bankok ugyanis a leghatékonyabbak, és más mutatókban is jobbak, mint a digitalizácóban lassabban lépő versenytársaik.

A tanácsadó cég 21 ország 161 lakossági és kereskedelmi bankjának teljesítményét elemezte. A kutatók azt vizsgálták, hogy milyen módon térülnek meg a digitalizációra fordított erőfeszítéseik.

A vizsgált bankoknak mindössze 12 százaléka bizonyult digitális fókuszú banknak, amely elkötelezetten halad afelé, hogy digitális bankká váljon, és erre sokat is költ. A kutatás a vizsgált bankok 38 százalékát sorolta a digitálisan aktívak csoportjába. Ezek egyfajta köztes állapotban működnek: vannak már olyan kezdeményezéseik, melyek a digitális bankká válásukat jelzi, de azt a fajta intenzitást nem tartják indokoltnak, amit a legfejlettebb csoport. A legnagyobb csoportot (50 százalék) azok a bankok adták, melyek nem mutatnak jelentős előrehaladást a digitalizáció terén, legfeljebb tervezik, hogy elindulnak a digitális átalakulás útján.

De hoz-e a konyhára a digitalizáció?
A digitalizáció jövedelmezőségét elemezve a kutatók ellentmondásos eredményre jutottak. Az egyértelműen kiderült, hogy a digitalizációban leginkább előrehaladó bankok a legjövedelmezőbbek. Ugyanakkor ez a magasabb jövedelmezőség nem a bevételnövekedésnek, hanem a technológiai fejlesztések következtében megvalósuló költségcsökkenésnek köszönhető.

Pedig az elvárások némileg mások voltak. A digitalizációban élen járó bankok ugyanis azt remélték, hogy jobb digitális termékek és az azok kínálta ügyfélélmény révén ugyanolyan gyors növekedést érnek el, mint a fintech oldalról érkező versenytársaik vagy a nagy technológiai cégek.

Ugyanakkor a P/BV (Price/Book Value) mutató 2011 és 2018 közötti alakulását vizsgálva jól látszik, hogy a digitális fókuszú bankoknál javult, azaz a bank könyv szerinti értékéhez képest emelkedett a cég értéke. A digitális átalakulással még csak kacérkodó bankoknál viszont ez a mutató romlott (lásd a 1. grafikont). A megtérülési mutató (ROE – return on equity) szintén a legdigitalizáltabb bankoknál a legjobb.

A leglátványosabb különbség a három kategória bankjai között azonban a költségek alakulásában van. Míg a digitális fókuszú bankoknál 2011-2017 között a költségek átlagos éves növekedése (CAGR – compound annual growth rate) csupán 1,6 százalékos volt, a digitálisan aktívak csoportjában 2,9 százalék, míg a digitalizációt tervezőknél 5,7 százalék.

Ki kell lépni a komfortzónából
A tanulmány szerzői szerint a költségcsökkentés csak az első lépés ahhoz, hogy a bank megőrizhessék versenyképességüket a kihívókkal szemben. A digitalizáció során ráadásul bizonyos bevételeik, például a tanácsadásért vagy tranzakciók után szedett díjaik csökkennek. Tehát ha valóban sikeresek akarnak maradni, ki kell lépniük a komfortzónájukból olyan területekre, ahol új ügyfelekhez és bevételi forrásokhoz jutnak.”

Forrás:
Ezermilliárdot költöttek rá, de még csak a költségeket csökkentette; Bitport.hu; 2019. június 21.
Does Digital Leadership in Banking Really Matter?; Accenture; 2019. június 6.
Caterpillars, Butterflies, and Unicorns. Does digital leadership in banking really matter?; Accenture; 2019. június 6. (.pdf)

Törvények, rendeletek

Kitolták a banki adategyeztetés határidejét 2019. augusztus 31-ig

„Varga Mihály pénzügyminiszter a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényhez pénteken benyújtott módosító javaslattal kezdeményezte, hogy a parlament két hónappal hosszabbítsa meg a banki adategyeztetés határidejét augusztus 31-ig.
A javaslat indoklása szerint a Magyar Bankszövetség jelezte, hogy az ügyfelek egy részénél nem zárul le az átvilágítás a június 26-i határidőig. A törvényjavaslat célja, hogy kellő időt biztosítson az eljárások lefolytatására, megakadályozva ezzel, hogy a banki tranzakciók június 26. után több mint egymillió ügyfél esetén bármilyen akadályba ütközzenek.

A pénzügyminiszter indoklásában megjegyzi, hogy a pénzmosás elleni törvény, amely 2017. június 26-án lépett hatályba, a már meglévő ügyfélkör esetében két éves átmeneti időszakot biztosított az esetlegesen hiányzó adatok, nyilatkozatok pótlására a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatóknak.

Az elmúlt időszak sajtó és egyéb jelzései alapján úgy tűnt, hogy a határidőt a hitelintézetek nem teljesítették – áll az indoklásban.

A javaslat a meghosszabbított határidőn belül történő hatékony végrehajtás és a még szükséges ügyfélátvilágítás megfelelő elvégzése érdekében egy új értesítési kötelezettséget is bevezet: a szolgáltatóknak a javaslat hatálybalépését követő 3 napon belül tájékoztatniuk kell azon ügyfeleiket, akiknek az esetében az átvilágítás még egyáltalán nem, vagy nem teljes körűen történt meg.

Az indoklás szerint ez egyrészt lehetőséget teremt a szolgáltatók számára az egyértelmű, ügyfélspecifikus figyelemfelhívásra, másrészt az érintett ügyfélkör egyértelműen tudomást szerez a hiányzó adatok és nyilatkozatok pótlására vonatkozó kötelezettségéről, és annak meghosszabbításáról augusztus 31-ig.

Varga Mihály jelezte, hogy szükségesnek tartja a törvényjavaslatnak a határozati házszabályi rendelkezésektől eltérő tárgyalását.

A javaslat elfogadása esetén kihirdetése napján, 18 órakor lép hatályba.”

Forrás:
Kitolták a banki adategyeztetés határidejét; Világgazdaság/MTI; 2019. június 21.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosításáról; Országgyűlés; 2019. június 21. (.pdf)