Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Lázár János: Ősztől 278 kormányablakban háromszáz ügyet lehet majd intézni
Tárgyszavak: adóügyek, Bicske, Deutsche Telekom, építésügyi hatósági eljárás, Fejér megye, fejlesztéspolitika, internetelérés, járási hivatalok, kormányablakok, Lázár János, Magyarország, Miniszterelnökség, postaügy, Sárbogárd, TIOP
2016 végére minden hazai iskolában lesz Internet
Tárgyszavak: Digitális Magyarország, infokommunikációs ipar, intelligens város, konferencia, Magyarország, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti Infokommunikációs Stratégia, Networkshop 2015, Nyíregyháza, okos város, Solymár Károly, Sulinet, Wi-Fi
Sikerrel zárult a vidékfejlesztési program társadalmi egyeztetése
Tárgyszavak: 2014-2020, agrár-vidékfejlesztés, Bács-Kiskun megye, Európai Bizottság, fejlesztéspolitika, Kecskemét, Leader program, Magyarország, mezőgazdaság, Miniszterelnökség, Stratégiai Környezeti Vizsgálat, társadalmi egyeztetés, terület- és vidékfejlesztés, Vidékfejlesztési Program (VP), vidéki területek, Viski József

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Kecső Gábor: A helyi adók jellemzői és a működtetett helyi adók négy külföldi jogrendszerben
Tárgyszavak: adóügyek, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, helyi adók, Németország, önkormányzati adók, önkormányzatok, Spanyolország

Törvények, rendeletek

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 7/2015. (III. 31.) MvM utasítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról
Tárgyszavak: Fővárosi Kormányhivatal, Magyarország, megyei kormányhivatalok, Miniszterelnökséget vezető miniszter, szervezeti és működési szabályzat, területi államigazgatás

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Lázár János: Ősztől 278 kormányablakban háromszáz ügyet lehet majd intézni

„A magyar közigazgatás az elmúlt százötven év legnagyobb átalakítását éli meg, amelynek következtében 2015 késő őszére csaknem kétszáz járás 278 kormányablakában legalább háromszáz ügyet tudnak elintézni a választópolgárok – mondta Lázár János a Fejér megyei Sárbogárd kormányablakának átadásán.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: szeretnék elérni, hogy a kormányablakok és a járási hivatalok egyszerűsítsék és gyorsítsák az ügyintézés.

Ügyet intézni az államnál ne időveszteség, pluszteher vagy stressz legyen, hanem lehetőség szerint olyan munkafolyamat, amellyel segíteni lehet minden választópolgár problémáin – mondta.

A miniszter bejelentette: Varga Gábor fideszes országgyűlési képviselő kérésére a kormány hamarosan teljesíti azt a régi sárbogárdi igényt, hogy az egyetlen működő postahivatal mellett még egy létesüljön a városban.

Kiemelte: az állam nem lehet akadálya az ügyek intézésének, csak megoldása.
…
Lázár János jelezte, hogy a jelenlegi 300 ügyfajtánál sokkal többet, akár kétezer ügyfajtát is el lehetne intézni a kormányablakokban, a kormány pedig törekszik arra, hogy ennek feltételeit megteremtse.

Megjegyezte, hogy 2018-ra a Deutsche Telekommal kötött megállapodás értelmében minden háztartásban olyan internetes hozzáférést biztosítanak, amely a közigazgatási szolgáltatások elektronikus igénybevételére lesz alkalmas.

Lázár János beszélt arról is, hogy a magyar közigazgatás átalakítása mellett még több nagy területen lesznek komoly változtatások, amelyek a járási hivatalokat és a kormányablakokat is érintik.

Egyfelől az uniós pénzek egyszerűbb eljuttatását célozzák meg: a következő időszakban 12 ezer milliárd forintot oszt szét az állam „sokkal kisebb bürokráciával és nagyobb teljesítménnyel”. Ezen kívül jelentős mértékben szeretnék megváltoztatni az adóeljárási törvényt, hogy egy ügyfélbarát, a jó adózókat megbecsülő rendszer jöjjön létre. A sikeres vállalkozásokat az állam nem ellenségnek, hanem szövetségesnek tekinti, hiszen másokat is képesek eltartani – mondta.

A miniszter közölte: a harmadik nagy változtatás az építésügy területén lesz. Egyszerűsíteni fogják a rendszert, hogy kedvet csináljanak az építéshez, és ne elvegyék az emberek kedvét tőle.

Simon László kormánymegbízott, a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője elmondta, hogy a sárbogárdi beruházás költsége bruttó 39 millió forint volt, ebből a TIOP-forrás 7,5 millió forintot tett ki. Ezen felül 10 millió forintot fordítottak bútorbeszerzésre.

A városházán korábban okmányirodaként működő helyiségben a felújítást követően hét front-office munkaállomást és egy fotófülkét alakítottak ki.

A kormánymegbízott közölte, hogy Fejérben még nyolc helyszínen nyitnak kormányablakot. Hetet még idén átadnak, míg Bicskén nagyberuházással új járási hivatal épül, és abban kap helyet a kormányablak is.”

Forrás:
Lázár János: Ősztől 278 kormányablakban háromszáz ügyet lehet majd intézni; Miniszterelnökség; 2015. március 31.

2016 végére minden hazai iskolában lesz Internet

„Magyarország lerakta a fenntartható, kiegyensúlyozott növekedés alapjait, a soron következő szintlépés legfontosabb tényezője az infokommunikációs szektor, amely értéktöbbszöröző hatásával más ágazatokét felülmúló bővülést képes generálni, lendületet adva a nemzetgazdaságnak és javítva a magyar emberek általános életminőségét – mondta el Solymár Károly Balázs a Networkshop 2015 Országos Informatikai Konferencián.

A szektor biztosította versenyelőny lehetőségét felismerve hívta életre a kormány piaci és intézményi partnerek bevonásával a 2014-2020 időszakra szóló, átfogó infokommunikációs fejlesztési programját, a Digitális Magyarországot. Az elsők között Nyíregyházán intelligens városi fejlesztéseket hajtanak végre, 2015 végére az egész településen 100 százalékos lefedettséggel lesz elérhető a szupergyors internet. Képzési, felzárkóztató programokat indítanak, bővítik az elektronikusan igénybe vehető közszolgáltatások számát és arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy növeljék működésük informatizáltságának mértékét. A Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában kijelölt pillérek mentén országszerte további, korábban példátlan léptékű fejlesztések várhatóak – fejtette ki az infokommunikációért felelős helyettes államtitkár.

Az IKT-szektor nemcsak a gazdasági növekedésben, a foglalkoztatottság bővülésében, a vállalkozások versenyképességének fokozásában játszik komoly szerepet. Az ágazat fejlesztése hozzájárul az életminőség javításához, az esélyegyenlőség megteremtéséhez, a tudományos ismeretek és a kulturális javak hozzáférhetőségének kiszélesítéséhez.

Az uniós támogatással megvalósuló Sulinet+ programban idén 350, jövőre további 300, hátrányos helyzetű településen működő iskola kap 100 MBit/s-os sávszélességű internet-elérést. A program zárásakor a közel 4200 intézmény döntő többségében rendelkezésre áll majd a 100 Mbit-es sávszélességű kapcsolat. 2016 végére nem lesz internettel el nem látott iskola Magyarországon. A tervek szerint minden második intézményben újonnan kialakított wifi-hálózat segíti majd a telekommunikációs eszközök használatát a tanárok és a diákok számára – jelentette be Solymár Károly Balázs.”

Forrás:
2016 végére minden hazai iskolában lesz internet; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. március 31.

Sikerrel zárult a vidékfejlesztési program társadalmi egyeztetése

„A közelmúltban zárult a Vidékfejlesztési Program (VP) és a dokumentumhoz kapcsolódó Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) társadalmi egyeztetése. A hamarosan lezáruló tervezési folyamat és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések végére tehet pontot a program brüsszeli elfogadása idén júniusban.

A programmal kapcsolatos véleménynyilvánításra a Miniszterelnökség Kecskeméten szakmai fórumot szervezett, amelynek célja a VP és az SKV széleskörű megismertetése volt. Viski József agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár köszönetet mondott minden civil szervezetnek és a magánszemélynek, akik javaslataikkal segítették a program tervezését, a végleges változat kialakítását. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a vidékfejlesztési források miniszterelnökségi koordinációja a korábbiaknál lényegesen átláthatóbb, és hatékonyabb forráselosztást tesz lehetővé, hiszen a többi operatív program végrehajtásáért is a Miniszterelnökség felel az előttünk álló időszakban. Hozzátette: az Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság kecskeméti működése garancia arra, hogy a vidéken élőkhöz minél közelebb, a vidéki emberek aktív közreműködésével szülessenek a döntések. A napi munkában, illetve a Brüsszellel, a társszervezetekkel és az agrártárcával történő együttműködés továbbra is hatékony, a költözés a VP tervezésében sem okozott fennakadást.

A kormány legfontosabb célkitűzése, hogy a munkaerő-igényes ágazatok fokozottabb támogatása mellett a 2014-2020-as ciklusban megerősödjenek a mikro-, kis- és közepes gazdaságok, javuljon a magyar vidék megtartó-képessége. Ennek elérése érdekében minél több vállalkozást, magánszemélyt és civil szervezetet kíván bevonni a vidékfejlesztésbe.

Mezei Dávid agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár a fórumon emlékeztetett rá: nagy az érdeklődés a 2020-ig rendelkezésre álló, mintegy 1250 milliárd forintos forrást jelentő program pályázatai iránt. Ugyanakkor a sikeres forrásfelhasználás egyik legfontosabb feltétele a vidékfejlesztésben érdekelt valamennyi szereplő közötti aktív, rendszeres párbeszéd és együttműködés.

Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokról szólva Mezei Dávid elmondta, néhány ponton jelentkezik nézetkülönbség a két fél között, ilyen az öntözéses gazdálkodás kérdése is. Az öntözött területek növelése érdekében a magyar kormány továbbra is kitart álláspontja mellett, hiszen az öntözés kiterjesztése nem veszélyezteti a hazai vízkészleteket, ugyanakkor a kertészeti ágazat és más növénytermesztő ágazatok fejlesztéséhez nélkülözhetetlen.

A LEADER program az új ciklusban is eléri az országos lefedettséget, és a kormány – az uniós jogszabályokkal összhangban – a rendelkezésre álló források 5 százalékát fordítja erre a célra. A Bizottság ezt kevesli és a LEADER források növelését követeli. A kormányzat ezzel szemben kitart amellett, hogy a vidékfejlesztési források minél nagyobb részét közvetlenül a magyar vidék, a hazai agrárvállalkozások kapják meg.

Mezei Dávid hozzáfűzte, a mai rendezvény sikere, a megjelentek nagy száma is azt bizonyítja a kormány számára, hogy helyes döntés volt Kecskemétre helyezni a vidékfejlesztési államtitkárságot, hiszen így az érdekeltek jóval hatékonyabban tudják érdekeiket érvényesíteni a program társadalmi egyeztetésén.

Az új programozási időszak első vidékfejlesztési pályázatai a nyár folyamán várhatóak. A 2007-2013-as ciklus zárásához kapcsolódóan, a visszaáramló összegek maradéktalan felhasználását néhány hamarosan megnyíló pályázattal ösztönzi a Miniszterelnökség.”

Forrás:
Sikerrel zárult a vidékfejlesztési program társadalmi egyeztetése; Miniszterelnökség; 2015. április 2.

Közigazgatás, politika

Államtudományi intézménnyé alakul a közszolgálati egyetem

„A kormány döntése értelmében államtudományi felsőoktatási intézménnyé válik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A lassú folyamat során az egyetem kutatási és oktatási tevékenységében előtérbe kerül az állam stratégiai elemzése és a kormányzati intézkedések komplex vizsgálata. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes elmondta, ennek elősegítésére alkották meg a Jó Állam Indexet, amellyel egzakt módon mérhető a reformok hatékonysága.

Az állam álljon a középpontban
A kormány határozatának értelmében a NKE fokozatosan államtudományi felsőoktatási intézménnyé válik. Kis Norbert elmondta, a kommunizmus öröksége, hogy a legtöbb karon az államtudomány csak névlegesen van jelen, alárendelve a jogi képzésnek. „Az egyetemünk feladata az államtudományi zászló rehabilitálása. Ez egy lassú, fokozatos folyamat lesz. Nem speciálisan képesített oktatók lesznek, hanem egy jól megkomponált államtudományi zenekar” – hozzátette, az államtudomány egy olyan társadalomtudomány, amely sokrétű megközelítésben vizsgálja az államot, vagyis nézi az intézkedések közgazdasági, jogi, szakpolitikai stb. megközelítését.

2015 januárjában létrejött a szemléletváltásra törekedő Államtudományi Intézet, amelynek fő feladata az állammal kapcsolatos kutatások integrálása, koordinálása, az eredmények közzététele, illetve a tananyag-fejlesztési és oktatási feladatok ellátása. Kis Norbert közölte, az intézet kutatói megalkották az úgynevezett Jó Állam Indexet, amellyel egzakt módon lesz mérhető a kormányzati reformok hatékonysága akár a fenntarthatóság vagy az emberek jóléte szempontjából.

Tudós diákok seregszemléje az NKE-n
A rektorhelyettes felhívta a figyelmet, hogy az egyetem államtudományi jellege jelentkezik az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Állam- és Jogtudományi Szekciójának versenyén is, amelyet az NKE szervez március 31.és április 2. között a Ludovika Campuson. A több mint félévszázados hagyományokkal bíró rendezvény, a legjelentősebb felsőoktatási tehetséggondozó program.

Elindult az NKE első önállóan létrehozott kara
Kis Norbert rámutatott, az intézményt 2012-es alapításakor a had-, a rendészet- és a közigazgatás tudományi kart fogta össze. Az alapítók azonban már akkor felismerték a nemzetközi tanulmányok fontosságát, így jött létre önálló karként 2015 februárjától a Nemzetközi- és Európai Tanulmányok Kara. Az új egység védelempolitikai, nemzetközi biztonságpolitikai, nemzetközi igazgatási és nemzetközi közszolgálati kapcsolati szakokat fog össze.

Kis emlékeztetett, az egyetem fenntartója a Miniszterelnökség, a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és az Igazságügy Minisztérium, de kapcsolat van a Külgazdasági és Külügyminisztériummal is, valamint az államigazgatás különböző szerveivel. „Számos helyen képeznek nemzetközi kapcsolatokra szakembereket, azonban nálunk a képzéseket és a létszámokat a kormányzati és az európai igények közvetlenül alakítják”.

A kar életében az angol olyan munkanyelv akár a magyar: a külföldi előadók mellett angol nyelvű mesterképzés, valamint féléves nemzetközi képzés is található. Továbbá szoros az együttműködés a magyar külképviseletekkel és számos külföldi egyetemmel. A továbbképzési és a nemzetközi rektorhelyettes hozzátette, a kar képes arra, hogy a diplomácia számára képezzen utánpótlást, továbbá a nemzetközi munkakört betöltő tisztviselők ismereteit fejleszti. A képzések nyitottak, az érettségizettek és az alapképzést befejezők oktatása mellett a köztisztviselők karrierképzése zajlik.

A továbbképzéseké a jövő
„Az állam működését és a közigazgatást érintő folyamatos változásokhoz folyamatos képzési támogatásra van szükség” – mondta el a következő évek stratégiai céljairól a vendég. A tréningek lényege, hogy az érintettek megértsék és akarják a reformokat. Tavaly több mint 70 ezer tisztviselőt oktattak az egyetemen, és a most folyó kormányhivatali integrációhoz is hozzájárultak tréningjeikkel. Kis Norbert rámutatott, a közigazgatási változásmenedzsmentben a képzés a legfontosabb elem. Ebben pedig kulcsszerepe van az NKE-nek.

A rektorhelyettessel készült teljes interjút ITT hallgathatja meg.”

Forrás:
Államtudományi intézménnyé alakul a közszolgálati egyetem; OrientPress; 2015. március 30.

Energiahatékonyság: Brüsszel unszolására lépett a magyar kormány

„A kormány honlapján szerdán megjelent az energiahatékonyságról szóló törvény tervezete, amely a 2012-ben született uniós irányelvet ülteti át a magyar jogrendszerbe. A tervezetet természetesen lehet véleményezni, a határidő április 2.

Az irányelv az Európai Unió 2020-ig elérendő, 20 százalékos energiahatékonysági célkitűzésének teljesülését szolgálja. A tervezet indoklása szerint a magyar törvénytervezet a nemzeti célérték teljesülését biztosítja. A tervezet egyebek mellett meghatározza a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tartalmát. A kormányzati honlapon alaposan eldugott, márius 31-én feltöltött törvénytervezetet véleményezni is lehet, ám aki ezt tenné, annak igencsak sietnie kell, hiszen a véleményezési határidő április 2.

Mint azt korábban megírtuk az Európai Bizottság március 26-án döntött arról, hogy az egyik Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást a következő szakaszba lépteti és a luxembourgi Európai Bírósághoz fordult, mert megítélése szerint Magyarország továbbra sem ültette át a belső jogba az energiahatékonyságról szóló uniós irányelvet és a jogsértés megszüntetéséig napi 15 444 euró (mintegy 4,6 millió forint) bírság kiszabását is kéri. Emellett az uniós testület közleményéből az is kiderült, hogy Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely nem nyújtotta be a nemzeti energiahatékonysági tervét, amelyet az uniós direktíva szerint a tagállamoknak háromévente el kell készíteniük. Az Európai Bizottság ezért hivatalosan is kérte a magyar nemzeti energiahatékonysági terv (NEEAP) benyújtását. A mostani törvénytervezet erre készült válasz.

Ez a stratégia elsőként áttekinti a magán-, valamint a köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú nemzeti épületállományt, majd meghatározza a költséghatékony felújítási módokat. Olyan intézkedéseket határoz meg, amelyekkel ösztönözhetők a költség-optimalizálás követelményét elérő komplex korszerűsítések.

Szintén a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában kell meghatározni a várható energiamegtakarítást és a további előnyöket is becsülni kell. A stratégiát – a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek részeként – kell benyújtani az Európai Bizottságnak. A tervezet külön kezeli a középületeket. Ezek alapterületének 3 százalékát kell évente felújítani úgy, hogy utána elérjék az energiahatékonysági minimumkövetelményeket. Ez év július 9-étől a 250 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületű épületekre vonatkozik ez az előírás, addig 500 négyzetméter a limit.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – egyebek mellett – nyilvántartja és közzéteszi az intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat, továbbá névjegyzéket vezet az energetikai auditorokról, valamint az energetikai auditáló szervezetekről. Fontos feladata még az energiahatékonysági tájékoztató honlap fenntartása.
A honlap – az energiafogyasztók és a piaci szereplők részére – az energiahatékonysági és energiamegtakarítási módszerekről, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos pénzügyi és jogi keretekről szóló tájékoztatást tartalmaz. A tervezet előírja azt is, hogy a honlap rendszeresen frissüljön.

Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon lehetőséget kell adni arra is, hogy az energiahatékonysági szolgáltatók és a pénzügyi szolgáltatást végző szervezetek – az energiafogyasztók számára – információt tegyenek közzé az általuk nyújtott, energiahatékonysági célokat szolgáló szolgáltatásokról.

A lakossági energiaszolgáltatók is kötelesek honlapot működtetni. Ezeken az energiahatékonysággal kapcsolatos olyan tájékoztatást és tanácsadást nyújtanak az energiafogyasztók számára, amely segíti azok tudatos energiafogyasztási szemléletének kialakítását. Emellett gyakorlatias és hasznos információkat tartalmaznak ezek a honlapok az egyes fogyasztói célcsoportok által kivitelezhető energiamegtakarítási lehetőségekről és a beruházásokhoz elérhető támogatási konstrukciókról.

A tervezet előírja azt is, hogy a nagyvállalat – tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából – köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni. A törvénytervezethez csatolt végrehajtási rendelet tervezete szerint az energetikai auditnak ki kell terjednie az energiapazarlási pontok megkeresésére és bemutatására, a költséghatékonyabb energia-felhasználási módok feltárására és elemzésére, továbbá a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségére, valamint a fejlettebb üzemeltetési eljárások és az új berendezések bemutatására is.

A végrehajtási rendelet tervezetének egyik melléklete tartalmazza a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékének kiszámításakor figyelembe veendő értékeket. Ezek a következők: 2014-ben és 2015-ben 1 százalék, 2016-ban és 2017-ben 1,25 százalék, míg 2018. és 2020. között 1,5 százalék.

A kormány honlapján szerepel még a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletének a tervezete is, amely a nagy hatásfokú kapcsolt – villanyáramot és hőt is termelő – rendszerekkel kapcsolatos számítási előírásokat tartalmazza.”

Forrás:
Brüsszel unszolására lépett a magyar kormány; napi.hu/MTI-Eco; 2015. április 1.
Az energiahatékonyságról szóló EU irányelv nemzeti jogba történő átültetéséről szóló normatervezet; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. március 31.

Állami monopólium is lehetne a végrehajtás

„A globális válság kitörése után, a devizahitelek tömeges bedőlésének elburjánzásával párhuzamosan szemtelenedett el a végrehajtók egy része, s a törvényekre fittyet hányva végezte és végzi tevékenységét – mondta lapunknak Tóth András. Egy tanácsadó kft. szakértőjeként örül annak, hogy a területen rendet akar tenni a kormány – bár szerinte erre előbb is sor kerülhetett volna –, úgy véli azonban, hogy a tervezett lépések elégségesek, de nem elegendőek. Tóth András nem érti, miért nem lehet állami monopólium a végrehajtás – ahogy a pénznyomtatás vagy a jövedéki adó beszedése –, hiszen a feladatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a megfelelő anyagi és személyi feltételek biztosítása után professzionális módon el tudná látni. Ezzel a változtatással 80–100 milliárd forinttal lehetne növelni a központi költségvetés bevételeit, miközben tízezreket nem forgatnának ki a vagyonukból, nem tennének földönfutóvá. Kiemelte: tavalyelőtt 700 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki a végrehajtók, amelyeknek az érintettek csupán hat százaléka mondott ellen, így rengeteg végrehajtás indulhatott. Ez a pénz „eltűnt”, nincs áfatartalma, legfeljebb majd fizetnek némi csökkentett tányát.

A szakember értetlenül áll azelőtt, hogy a végrehajtók munkavégzésük díját a végrehajtási érték tíz százalékában állapíthatják meg, ami egy negyvenmilliós ügylet esetében négymillió forintot jelent, s ezért állítása szerint a helyszínre történő kiutazás mellett csupán öt-hat tértivevényes levelet kell elküldeniük. Ráadásul a törvény valami érthetetlen oknál fogva a végrehajtókat minden elé és fölé helyezi, még a gyerektartást is megelőzi a munkadíjuk kielégítése.

Inkasszó
Munkája során a szakember a legmegdöbbentőbb végrehajtói magatartásokkal találkozott és találkozik. Példaként említette, hogy számos esetben rendkívül alattomos módon viszik el a végrehajtók a gyest és a gyedet, amit a törvény nem tenne lehetővé. Nem a szociális segélyt folyósítóhoz fordulnak követelésükkel, mert azt elutasítanák, hanem megvárják, míg a bankszámlára megérkezik a pénz, s onnan emeltetik le. Arra is van példa, hogy a munkáltatónál letiltatják az alkalmazott fizetésének 33 százalékát, majd a bankszámláról a maradék munkabért inkasszóval emelik le, így a teljes összeg a végrehajtóhoz kerül. A nyugdíjasok – akik a végrehajtók legkedveltebb adósai, hiszen egy a nyugdíjfolyósítónak írt levél után a kisujjukat sem kell mozdítaniuk, mert az automatikusan levonja a nyugellátás egyharmadát – temérdek esetben kerülnek kilátástalan helyzetbe, hiszen a végrehajtás ideje alatt a kamatok az egekbe szöknek, s tartozásuk sosem fogy el – húzta alá.

Tóth András a kifogásolható magatartásokat sorolva megjegyezte: szabály szerint a foglaláshoz a végrehajtónak ki kell mennie – az időpontot azonban nem kell előre jeleznie – az ingatlanhoz. Ha ott nem talál senkit, akkor legközelebb a hatósági tanú mellett már foglalhat is, bár ennek időpontját hivatalból közölnie kell az adóssal – ezzel még nincs is baj, csakhogy gyakorta már az első látogatáskor, ha az adóst nem találja otthon, csak a nagymamát vagy más rokont, határozottan felszólítja a személyt, azonnal vagy 24 órán belül fizessen neki 100-200 ezer forintot, különben az utolsó szögig kiürítik a lakást. Ez azonban nem így működik! – húzta alá Tóth András, majd hangsúlyozta: a végrehajtó ugyanis nem viheti el az alapvető életfenntartáshoz szükséges ingóságokat, például a hűtőszekrényt, gáztűzhelyet, radiátort. A végrehajtó a pénzről számlát ad, s azt lekönyveli munkadíja címén, viszont nem az előleg beszedésére törekszik, hanem a lehetőségekhez képest minél nagyobb összeget meg akarja szerezni teljes munkadíjából.

Árverési trükkök
Tóth András szerint gyakori, hogy százezer forintos tartozás fejében lefoglalják az ingatlant, ingóságot, a család autóját, sőt utóbbit a forgalomból is kivonatják. A tanácsadónak van olyan ügyfele, ahol a beteg kisgyermeket a család egyetlen autójával szállították orvoshoz, mégis hajthatatlan volt a végrehajtó, az emberség legkisebb szikrája is hiányzott belőle, s a kocsit kivonatta a forgalomból. Csak hat hónap után sikerült a bíróságon kiharcolni, hogy újra rendszám kerüljön a járműre.

Tóth András tovább sorolta az anomáliákat: arra is volt és van példa, hogy az árverés során a végrehajtó nem közli az árverési értesítőben, hogy az ingatlan nem permentes, amivel hátrányt okoz annak, aki a tulajdonossal jogvitában van, s annak is, aki megveszi az ingatlant. A vevő egyet tehet, licit előtt a földhivatalnál betekintést kér a tulajdoni lapba, bár ezzel sajnálatos módon csak kevesen élnek. Miért is élnének, hiszen a törvény az árverés meghirdetését is törvényben szabályozza – fűzte hozzá, majd másik árverési trükköt ismertetett: jó helyen lévő, megkímélt ingatlanról nem a valós fotót közlik, hanem egy sufni képét teszik fel, ezért nem lesz érdeklődő, így a bennfenteseknek lehetőségük nyílik a jóval magasabb értéket képviselő ingatlant kikiáltási áron megvenni. Egyes végrehajtó családok elképesztően nagy ingatlanportfólióra tettek szert néhány év alatt, de ezt senki nem vizsgálja.

A helyzet az ingatlanárveréseken mindezek ellenére az online értékesítés miatt némileg javult, nem úgy a járműeladásokban. Itt van ugyanis a legnagyobb lehetőség a visszaélésekre, harmadáron lehet hozzájutni a járművekhez. Eközben a bank örül, hiszen valamit visszakap a hitelre vett jármű árából, az adósnak viszont nincs beleszólása. Így lesz egy négymillió forintot érő autó árverési végára 1,5 millió forint.

Számlázás
Rámutatott: még a felek egyezsége esetén is megfigyelhető, hogy egyes végrehajtók becsapják az ügyfeleket. Például egy vitatott ötmilliós tartozás esetén a felek megállapodnak, hogy a tartozás csak kétmillió forint, a végrehajtó a tíz százalékot mégsem a két-, hanem az ötmillió után számlázza ki. A felek pedig azt sem tudják, hogy megvezették őket, pontosabban leginkább az adóst.

Tóth András szerint a területen uralkodó állapotokat jól jellemzi: ahhoz, hogy valaki végrehajtó legyen, felsőfokú végzettséggel kell(ene) rendelkeznie, ám az e szakmát gyakorlók felének nincs ilyen papírja, sőt szép számmal vannak, akik csak a nyolc osztályt járták ki. Holott szerinte e feladatra, erre a szakmára a jogi egyetemen külön szakon kellene képezni a hallgatókat. Állítását nyomatékosítva a szakmai kamara korábbi elnökére hivatkozott, aki elismerte, a végrehajtók több mint felének nincs meg a megfelelő iskolai végzettsége a munkához. Kiemelte: a helyzet mára odáig fajult, hogy az adott ügyekben a bíróság megállapítását kérik, az adott végrehajtó eljárhat-e az ügyben. Választ ritkán kapnak, amin nem kell csodálkozni, hiszen állítása szerint az eljárásokban nagyon sokszor tetten érhető a végrehajtó és az eljáró bíró hallgatólagos együttműködése. Tóth András megdöbbenéssel mesélte, hogy amikor kifogással élnek, arra a törvényben megszabott nagyon rövid határidőn belül választ kellene kapniuk, a bíróságok viszont sosem reagálnak, a végrehajtók pedig csak elvétve. Emiatt sokszor jogvesztés esete áll fenn, s akár el is árverezhetik közben az ügyfelük házát. ha pedig egy ügy (adósság) megszűnik, akkor az eljárást a bíróság szünteti meg. Arra is volt példa, hogy erre hat hónap – jól érti, hat hónap, nyomatékosította mondandóját a szakember – múlva küldte ki a végzést.

Tóth András szerint a meg nem fizetett közüzemi díjak, telefontarifák, személy- és áruhitelek körüli problémák rövidesen ráomlanak a piacra és súlyosan meghaladják darabszámban a devizahitelezéses esetek volumenét. A szolgáltatók, bankok ugyanis azt csinálják, hogy amikor lejár egy tartozás, az ügyfelet felszólítják, majd felmondják a szerződést. A követelést csomagban eladják, de nem azonnal, hanem egy-két évig „jegelik”. Ez idő alatt egy 30 ezer forintos tartozás akár 200 ezer forintra is duzzadhat a kamatos kamat miatt. A faktorálók az eredeti tartozás 10-15 százalékáért – példánk esetében 3000–4500 forintért – megvásárolják a tartozást, ami ráadásul már 200 ezerre hízott. Ez a követeléskezelőknek hatalmas üzlet. Arra a felvetésre, hogy ez ellen mit lehet tenni, Tóth András azt javasolta: nem kell megszüntetni a rendszert, s azt sem mondjuk, hogy az adósnak ne kelljen kifizetnie tartozását, de a felmondás után hatvan nappal már ne lehessen kamattal sarcolni. Ha ezt követően sem indul meg az eljárás, a kamatok már nem az ügyfelet sújtják, s a bankok és a szolgáltatók sem járnának rosszabbul, mint jelenleg.”

Forrás:
Állami monopólium is lehetne a végrehajtás; Napi Gazdaság Online; Csákó Attila; 2015. április 4.

Négy évtizedet töltött a közigazgatásban

„ Dr. Szakali Erzsébet neve mára összeforrott Szolnok és a megye közigazgatásával. Mind jegyzőként, mind a kormányhivatal főigazgatójaként ügyelt a jogszabályok betartására és betartatására. A közigazgatási szakember most több mint négy évtized után nyugdíjba vonul.

– A kislányok általában nem arról álmodnak, hogy a közigazgatásban dolgoznak majd felnőttként. Ön miként került erre a területre?
– A besenyszögi általános iskola és a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola elvégzését követően 1973. augusztus 1-jén kezdtem munkámat a Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal jogelődjének szervezési és jogi osztályán gyakornokként, majd gyámügyi ügyintézőként. Később főmunkatársként kisajátítással, valamint helyiséggazdálkodással kapcsolatos teendőket láttam el. Aztán 1990-től a lakásügyi iroda, majd a lakásügyi osztály vezetőjeként, lépésről lépésre váltam vezetővé úgy, hogy közben megismertem az ügyiratkezelés, az ügyintézés, az ügyfelekkel történő közvetlen kapcsolat sok-sok területét. A későbbiekben Szolnok vagyongazdálkodásával, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával, intézményeinek fenntartásával kapcsolatos feladatok tartoztak irányításom alá. Az Államigazgatási Főiskola Igazgatásszervező szakát 1981-ben végeztem el, majd 2001-ben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzetem jogi diplomát. 2002-től a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Illetékhivatalánál dolgoztam hivatalvezető-helyettesként, majd 2004. júliusától lettem Szolnok Megyei Jogú Város jegyzője. A Megyei Jogú Városok Szövetsége Jegyzői Kollégiumában 2007-től elnöki tisztséget töltöttem be, 2010. július 1-jén pedig címzetes főjegyzői címet adományozott részemre a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke.

– A kormányhivatalok megalakulását követően a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal hivatali szervezetét vezette mostanáig főigazgatóként. Mennyiben tért el ez a munka a korábbiaktól?
– Az addig megszerzett szakmai tapasztalataim nagy segítséget nyújtottak a hivatal működésének előkészítésében, a hivatali munka szervezésében, egy új szervezet felállításában. E feladatok közül kiemelem a kormányhivatalba integrálódott szakigazgatási szervek átadás-átvételével kapcsolatos feladatokat, a megyei önkormányzat konszolidációjának, a megyei intézményfenntartó központ létrehozásának előkészítését és a járási hivatalok 2013. január 1-jétől történő létrehozását.

– A közigazgatás külön világ. Mi volt a legfontosabb, amit szem előtt tartott?
– A munkám a hivatásommá vált. Többen ismerik azon nézetemet, hogy ha már életünk nagyobb részét a munka teszi ki, akkor szeressem azt, amit csinálok. A közigazgatás, a köz szolgálata jó átlátóképességet, logikus és rendszerben való gondolkodást igényel. Rendkívül sok információ zúdul az emberre. Nem szabad túlbonyolítani a dolgokat, azonban a jogszabályok betartása és betartatása e területen dolgozók munkájának alapköve. A szervezeti változások az embereket csak abból a szempontból érdeklik, hogy minél közelebb, minél egyszerűbben és minél gyorsabban tudják elintézni ügyeiket, és ez így van jól, így természetes. Zseniális kollégáim voltak, akikkel közösen igazán kitűnő eredményeket értünk el ezen a területen is, amelyekre valóban büszke vagyok. Őszinte tisztelettel emlékszem a megye és Szolnok vezetőire. Szerencsés voltam, hogy a pályám során olyan vezetőkkel találkozhattam és dolgozhattam együtt, akiktől nagyon sokat tanultam, ugyanakkor munkámmal hozzájárultam a településfejlesztési elképzeléseik megvalósításához. Köszönöm minden munkatársamnak az együtt töltött éveket és külön köszönöm Szalay Ferenc polgármester, dr. Lengyel Györgyi államtitkár és dr. Kállai Mária kormánymegbízott támogatását. E területen a hivatás iránti alázattal, nagy felelősségtudattal, lelkiismeretesen lehet magas színvonalon teljesíteni. Amikor elkezdtem a felnőtt életemet, szüleim a következőt adták útravalóul: „egy valamit csinálj és abban legyél nagyon jó, abba adj bele mindent”. Én a közigazgatást választottam hivatásul, amit csak úgy lehet jól végezni, ahogyan az előbb már elmondtam. Ehhez nem elég a napi nyolc óra. A feladatok mennyisége és a minőségi munka igényelte, hogy az 1990-es évektől lényegében folyamatosan késő estig, éjszakába nyúlóan, sőt hétvégeken is dolgoznunk kellett munkatársaimmal együtt. Ehhez pedig nagyon kellett a család megértése és támogatása. Az elmúlt évtizedek alatt természetesen voltak szép és kevésbé szép időszakok is. A nehézségeken azonban a gondviselés mindig átsegített, mindezekért hálát adok Istennek.

– Nyugdíjba vonulásával új korszak kezdődik. Milyen tervekkel készül erre az időszakra?
– Most új szakasz kezdődik az életemben, amelyben újra előtérbe kerül a család. Több időt tölthetek a családdal, unokáimmal. Azt is remélem, hogy ezután több időm lesz arra, hogy a város és a megye közéleti eseményeiben részt vegyek.

Magyary Zoltán-díjjal ismerték el tevékenységét
Dr. Szakali Erzsébet nemrégiben magas kitüntetésben részesült. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal főigazgatója a közigazgatás területén végzett több mint 40 éves kiemelkedő közszolgálati munkájáért, a területi közigazgatás elmúlt évek során megvalósult, történelmileg meghatározó fejlesztése érdekében tett kimagasló érdemei elismeréséül Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől vehette át március 15-e alkalmából a Magyary Zoltán-díjat. ”

Forrás:
Négy évtizedet töltött a közigazgatásban; szoljon.hu; 2015. április 1.

Kerekasztal-beszélgetés a közbeszerzésekről

„Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete tisztelettel meghívja Önt a Közbeszerzések című kerekasztal-beszélgetésre.

A rendezvény időpontja: 2015. április 21. (kedd) 14.00.

Helyszíne: MTA TK JTI Tanácsterme (1014 Budapest, Országház utca 30. II. emelet)

A beszélgetés résztvevői:
Boros Anita helyettes államtitkár (NFM)
Gyulai-Schmidt Andrea egyetemi docens (PPKE JÁK)
Tóth István János tudományos főmunkatárs (MTA KTI)

Moderátor:
Jakab András igazgató (MTA TK JTI) és Szalai Ákos tudományos munkatárs (MTA TK JTI)

A kerekasztal-beszélgetés egy hosszabb, fél éven keresztül tartó sorozat egyik ülése. A teljes beszélgetéssorozatról további információk elérhetőek az Intézet honlapján a http://jog.tk.mta.hu/a-jogrendszer-mint-a-gazdasagi-fejlodes-infrastrukturaja linken.
Az esemény nyilvános, azon minden érdeklődőt szeretettel várunk. Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezni szíveskedjen a kreisz.brigitta@tk.mta.hu e-mail címen.”

Forrás:
MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete

Nem jó, ha túl önálló egy óvoda

„Az általános iskolák központosítása után az óvodáknál is egyre több kerület dönt úgy, hogy a különálló óvodákat nagyobb intézményekké vonja össze. Csepelen és Józsefvárosban az összes kerületi óvodát egyetlen nagy intézménybe integrálják, a XI. kerületben a meglévő 23 óvodából lesz nyolc nagyobb. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy óvodavezetőhöz a jelenlegi 100-200 gyerek helyett 600-700, Csepelen 2300 tartozik majd, várhatóan 2015 szeptemberétől. Ezzel a lépéssel nem lesz olcsóbb a rendszer, viszont az óvodákat üzemeltető önkormányzatoknak egyszerűbbé válik. A szülők jelentős része viszont fél, hogy megszűnik az óvodák családias jellege, aggódnak a szeretett óvodapedagógusok sorsáért. Zuglóban pár éve sikerrel verték vissza a szülők az önkormányzat ilyen irányú tervét, a XIII. kerületben pedig 2007 óta működik az egyetlen óvodává integrált rendszer.

„A vezető keveset tud a tagóvodákban történő dolgokról, nem tudja ellenőrizni a pedagógusok munkáját, a tagóvoda-vezető sem, mert csoportban kell dolgoznia. Két szerepet, óvónőit és vezetőit kell eljátszania egyszerre” – sorolja a problémákat Fazakas Gergely, az a csepeli apuka, aki a XXI. kerületben összefogja a szülők érveit a központosítás ellen. Véleményük szerint az új rendszer az amúgy is túlterhelt óvodákat még jobban leterheli, az óvónők és dadusok helyzetét elbizonytalaníthatja. (A hagyományos rendszerben az óvodákban a vezető nem dolgozik csoportban, teljes állásban irányítói feladatai vannak.)

„Mi azért választottuk ezt az óvodát, mert nagyon szimpatikus volt az óvodavezető és az óvónők. Simán elképzelhető, hogy az új vezető új tagóvoda-vezetőt és óvónőket hoz” – mondja egy XI. kerületi szülő. Az általunk megkérdezett szülők egyébként alapvetően meg vannak elégedve a jelenlegi rendszerrel, a fejlesztésekkel, ezért sem értik, miért szükséges a változtatás.

A szülők és óvodapedagógusok azt is kifogásolják, hogy az érintett kerületekben rendkívül rossz a kommunikáció a fenntartó felől. A VIII. és XI. kerületben például már elfogadta a képviselő-testület az összevonásokat, és csak ezután, hetekkel később találkoznak az óvodavezetőkkel és a szülői munkaközösség tagjaival. A csepeli önkormányzat az Európai Uniótól nyert 40 millió forintos pályázati pénzből vizsgálta meg a teljes önkormányzat, közte az óvodahálózat működését, de az eredményekről csupán a megszavazás előtt két nappal tájékoztatta a szülőket és óvodavezetőket.

Ebben részletesen tárgyalják az összevonással kapcsolatos, a fenntartóra vonatkozó gazdasági előnyöket, és azt is írják, hogy „kockázatot képez, hogy a megszokott óvodai intézmények méretéhez képest egy igen jelentős méretű intézmény jön létre több mint 2300 gyerekkel és több mint 400 alkalmazottal. Az intézmény méretéből adódóan felmerül egyfajta irányítási kockázat, a bürokratizálódás elvi lehetősége.” Ugyanakkor az anyagból nem olvasható semmi olyasmi, ami azt támasztaná alá, hogy ez miért lesz jó a kerületi gyerekeknek és az óvodai alkalmazottaknak.
Fazakas Gergely két gyereke az egyik csepeli óvodába jár, ő gyűjtötte az aláírásokat, miután az összevonásokról értesült. „Olvastam azt a szakértői anyagot, ami az óvoda-összevonásokról szólt, amely kizárólag gazdasági szempontból vizsgálódott. Ebből kiderült, hogy egy fő intézményvezető lesz három helyettessel, 25 tagintézmény egy-egy tagintézmény-vezetővel – mondja. – Rengetegen fel vannak háborodva, két nap alatt teljesen egyedül 250 aláírást gyűjtöttem, beszéltem az óvodavezetők felével, és sok óvodapedagógussal is. Az átszervezésnek mind a mai napig semmi megjósolható előnyét nem látjuk, látjuk viszonyt megjósolható hátrányát bőven.”

Egy óvodákat vizsgáló, átfogó szakértői anyag szerint, amit az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet készített, „az óvodák szakmai munkájának színvonalára aligha van pozitív hatással, ha egyetlen felelős vezető irányítja az egymástól távol levő telephelyeken működő 10–15 vagy még annál is több óvodai csoport, 30–40 óvónő, összesen 60–80 közalkalmazott tevékenységét és közel félezer olyan gyerek fejlődét, akik közül talán egyet sem ismer személyesen. (…) A rapid szerkezeti átalakulások – túl azon, hogy feszültségeket keltenek elsősorban az óvodapedagógusok és a szülők körében, és megterheli az óvodák és fenntartójuk közötti viszonyt – megnehezítik a helyi nevelési program bevezetését. Az új helyzethez való alkalmazkodás folyamatában az óvodák a már működő program átigazítására, esetleg gyökeres átírására kényszerülnek, elindult fejlesztési folyamatok megszakadnak, a szakmai munka színvonala legalábbis átmenetileg mindenütt visszaesik.”

Mi ennek az értelme?
Az összevonás egyik fő oka az, hogy a köznevelés a központosítás felé megy, ez az óvoda-összevonással foglalkozó, nyilvános újbudai szakértői anyagban olvasható. A másik fő ok, hogy az önkormányzatoknak egyszerűbb egy vagy kevés költségvetési szervet üzemeltetni, mint sokat. Áttekintve a nyilvános szakértői anyagokat, az óvoda-összevonásoknak elsősorban a fenntartó részéről van hasznuk, az óvodákban dolgozók és az óvodába járó gyerekek szempontjából egyelőre nem látszik az előny.

Sőt, a közoktatásért felelős csepeli alpolgármester, Morovik Attila azt is megjegyezte, hogy „már most látszik, hogy nem lesz olcsóbb a rendszer”. Kitzinger Adrienn, a csepeli hivatal sajtóreferense ezt azzal egészítette ki, hogy ami eleinte többletköltségeket jelent, az pár év múlva megtérül. És azt ígérte, a tagóvodák továbbra is eddigi nevelési programjuk, saját egyéni arculatuk megtartásával működhetnek tovább, hogy „a beíratás, az ebédbefizetés ugyanott lesz, mint eddig, és ugyanazokkal az óvónőkkel, dadusokkal találkoznak majd a gyerekek és a szülők”.
Az újbudai hivatal eddig nem tett ilyen konkrét ígéretet, de az sem egyértelmű, hogy a csepeli vezetés ezt miként tudja garantálni, mivel mindkét kerületben megszűnik a jelenlegi óvodavezetők státusza. Pályázni lehet majd az összevont óvodavezetői és a tagóvoda-vezetői, óvodavezető-helyettesi posztokra, és nem lehet tudni előre, kik pályáznak. Egy általunk megkérdezett kerületi óvónő azt mondta, nagyon nehéz lesz jó szakembert találni erre a posztra, mert azt „jó érzésű, megfelelő szakmai elvekkel rendelkező ember nem vállalja el”. Sőt, a XI. kerület szakértői anyagában is szerepel ez a vélemény lehetséges hátrányként. Így a szülők félelme, hogy saját óvodájukban esetlegesen új vezetőséggel fognak találkozni, megalapozott.

Mégis, mindkét hivatal adminisztratív változásról beszél. „Az átszervezés kizárólag vezetői strukturális átalakítást jelent, az óvodákban folyó nevelési munka nem változik. Óvodai belső szerkezeti átalakítás ugyan lehetséges, de álláshelyeket nem szüntet meg az önkormányzat. Az átszervezés nem jár óvodaépület-bezárással sem” – mondta a csepeli önkormányzat sajtóreferense.
A XI. kerület sajtósa, Milassin Levente azt mondja, a kerületben több különböző indok vezetett az átszervezés ötletéhez, például az, hogy a 23 óvoda közül kettőben éppen nincs vezető, négyben nyugdíjba fog menni a vezető, és egyben pedig lejár a vezető megbízatása. Ezenkívül a források kiegyensúlyozottabb elosztását, valamint 80-100 millió forintos megtakarítást is remélnek a központosítástól. Ezt Milassin szerint beforgatnák az új óvodahelyek kialakításának költségeibe. „2015. szeptember 1-jétől az összes kerületi, harmadik életévét betöltött gyermeknek kötelező óvodába beiratkoznia, a kerületi demográfiából becsült adatok alapján további új óvodai csoport létrehozására lesz szükség. Az óvodai kapacitás bővítése többletforrás bevonását igényli, emellett az önkormányzat elkötelezett a 2010-ben indított óvodarekonstrukciós-program folytatása mellett is” – fogalmazott.

Van, ahol működik, máshol meg sem merték próbálni
A XIII. kerületben 2007 óta egyetlen, egyesített óvoda működik, ebbe integrálták az addig működő 14 óvodát. Ezt a modellt tervezik megvalósítani Csepelen és Józsefvárosban is. Holopné Schramek Kornélia, az oktatási ügyekért is felelős XIII. kerületi alpolgármester azt mondta, különösebb szülői ellenkezés nélkül ment végbe az átalakítás. „Ez annak is köszönhető, hogy a törvény által is előírt szakértői vélemények mellett még az előterjesztés elfogadása előtt egyeztettünk az óvodavezetőkkel, a szülői munkaközösségekkel, és ennek megfelelően alakítottuk ki az új rendszert, aminek az a haszna, hogy onnantól egyetlen költségvetési szervként üzemelnek az óvodák. Ez adminisztratív szempontból nagyon előnyös. Akik óvodavezetők voltak, ugyanazok a személyek maradtak tagóvoda-vezetőként az intézményekben, így garantáltuk, hogy ne legyen nagyon érzékelhető a változás a pedagógiai munkában. Ők keresetkiegészítést kapnak, és órakedvezménnyel dolgoznak a csoportokban, az óvodatitkárok – akik megmaradtak az óvodáknál – sok terhet levesznek a vállukról” – mondta.

2011-ben Zuglóban hasonló óvodaegyesítést tervezett az akkor még Papcsák Ferenc vezette önkormányzat. A szülők 2011 márciusától májusig harcoltak a hivatallal, aláírásokat gyűjtöttek, fórumokat szerveztek, szakmai érveket sorakoztattak fel (gyakorlatilag ugyanazokat, amelyeket most az újbudai és csepeli szülők sorolnak), sőt, gyerekrajzokat is küldtek. Az átszervezést a szülői felháborodást követően elnapolták, és azóta az új kerületi vezetés sem tűzte napirendre.”

Forrás:
Nem jó, ha túl önálló egy óvoda; Index.hu; 2015. április 2.

Összefogott és racionalizált lett a védelmi bizottságok rendszere

„Március 1-jén hatályba lépett az új honvédelmi intézkedési terv, és a MVB Riasztási terve. Ezzel lezárult az MVB tervstruktúra átalakítása, amely felváltotta a régi, 24 önálló tervből álló rendszert. Így összesen 4 terv maradt a fenti kettőn kívűl a Területi veszélyelhárítási terv és a 10. sz terv a Gazdaságmozgosítási és Lakosság-ellátási feladatok végrehajtására. A tervrendszer mellett átalakult a munkacsoportok struktúrája is – hangzott el a Rádió Orient stúdiójában, ahol Kozák Mónika és Csiffáry Tamás alezredesek mutatták be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Védelmi Bizottság munkáját.

A Védelmi Bizottság struktúrája
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott, Dr. Kállai Mária. A szavazati joggal bíró állandó tagok között a honvédelmi- és a katasztrófavédelmi elnökhelyettes, a megyei közgyűlés elnöke, Szolnok megyei jogú város polgármestere, a megyei kormányhivatal főigazgatója, a katonai igazgatási központ képviselője, a megyei rendőrfőkapitány, a megyei tiszti főorvos, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, valamint a megyei védelmi bizottság titkára található. Emellett állandó meghívottak , többek között a helyi védelmi bizottságok elnökei is – mutatta be a Rádió Orient műsorában Kozák Mónika tű. alezredes a Jász-Nagykun-Szolnok megyei struktúrát. Hozzátette, a bizottság évente két rendes ülést, illetve szükség esetén további rendkívüli üléseket tart.

A megyei egységek alatt működnek a helyi védelmi bizottságok (HVB). A területi járási hivatalok illetékességét lefedő védelmi szervezetekben titkár, valamint egy honvédelmi és egy katasztrófavédelmi elnökhelyettes dolgozik, valamint a területileg illetékes rendőrkapitányság képviselője, a vízügyi igazgatóság képviselője és a HVB munkájában érintett területileg illetékes szakigazgatási szervek vezetői (április elsejével szakigazgatási szervek kikerülnek a HVB tagok közül).

Csiffáry Tamás honvédelmi referens és titkárhelyettes rámutatott, itt fontos szerepet kap az évente kétszer bevonuló önkéntes tartalékos rendszer, mely az eddigi behívások alatt kiválóan vizsgázott.

Ésszerűbb kereteket biztosít az új honvédelmi intézkedési terv
Március 1-jén lépett hatályba az új honvédelmi intézkedési terv. Csiffáry Tamás kiemelte, a tervstruktúra átalakításának utolsó lépése volt a riasztási és az integrált honvédelmi intézkedési terv elfogadása. „A megyei védelmi bizottság korábban 24 önálló tervvel bírt. A védelmi igazgatás ezt 3-4-re kívánta csökkenteni. Az integrált honvédelmi tervrendszer összefogott, racionalizált, egyszerűsített lett” – a honvédelmi referens hozzátette, a tervrendszer mellett átalakult a munkacsoportok rendszere. A munkacsoportok eddigi rendszere túl bonyolult volt, az átalakítás után számuk négyre mérséklődött: katasztrófavédelmi, honvédelmi igazgatási, támogató és gazdaságmozgósítási és lakosságellátási munkacsoport alakult. Az alezredes hozzátette, a jövőben ugyan kisebb létszámban, de két váltásban is tudnak majd működni.

Folyamatosan vizsgálják a veszélyforrásokat
Kozák Mónika kiemelte a települések katasztrófavédelmi besorolása fontosságát. A kockázatbecslési eljárást szeptember végéig minden évben újra le kell folytatni. „A veszélyeztető hatások komplex vizsgálatát követően 3 katasztrófavédelmi osztályba lehet sorolni a településeket. A településen jelentkező veszélyeztető hatásokra és azok következményei elhárítására az adott településre készített kockázatelemzés és értékelés alapján a polgármester a katasztrófavédelmi kirendeltség közreműködésével települési veszélyelhárítási tervet készít. Ez tartalmazza az elégséges védelmi szint biztosításának elemeit. Ezt a tervet – naprakész, használható állapot érdekében – szükség esetén soron kívül, egyebekben minden év március 31-ig felülvizsgálja.

Kozák Mónika rámutatott, hogy a települési veszélyelhárítási terveket összesítő helyi veszélyelhárító terv utáni következő lépcső a területi, majd a központi veszélyelhárítási terv megalkotása. Előbbit a megyei Védelmi Bizottság, utóbbit az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság készíti el.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében 12 település I-es, 56 db. II-es, 10 település pedig III-as besorolású. Ez azonban évről-évre módosulhat, hiszen újabb kockázati tényezők jelenhetnek meg. A megyei Védelmi Bizottságot vezető titkár elmondta: a megyében 2016-ra megépülő autópálya, s az ezzel megnövekedő forgalom újabb civilizációs eredetű veszélyforrásokat is eredményez.

Folyamatos a szervezés és a gyakorlatozás
A védelmi bizottságok országos és megyei szintű törzsvezetési gyakorlatokon vesznek részt. Kozák Mónika példaként a szezonális problémák megoldására irányuló gyakorlatokat, a munkacsoportok gyakoroltatását, a kommunikációs, illetve a kritikus infrastruktúra védelmi gyakorlatokat emelte ki, míg Csiffáry Tamás a honvédelmi típusú képzésekről beszélt. „Március elején NATO nemzetközi gyakorlaton vettünk részt. Emellett a Védelmi igazgatás gyakorlatsorozat a honvédelmi típusú válsághelyzetek kezelését segíti. A Végvár 2015 gyakorlatban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem végzős hallgatói próbálhatják ki a megyei védelmi bizottságok működését.

A fiatalok megszólítása kapcsán Kozák Mónika a katasztrófavédelmi ifjúsági versenyek mellett a katasztrófavédelmi közösségi szolgálatot emelte ki. „A 2014-es évben 525 diák végzett közösségi szolgálatot a katasztrófavédelemnél” – a honvédelmi referens és titkárhelyettes a 2014-ben indult Honvédelmi kötelék programot mutatta be, amely keretében középiskolások és általános iskolások versenyezhetnek.

Az új katasztrófavédelmi rendszerben egyre fontosabb szerepet kapnak az önkéntes mentőcsoportok – emelte ki a Rádió Orient vendége. Kozák Mónika elmondta, megyei, járási és települési szinten segítik a mentőcsoportok az állami kárfelszámolást és mentést. Kiemelte, a 2015-ös év feladata, hogy rendszerbe állítsák a települési önkéntes mentőcsoportokat, először az I. katasztrófavédelmi besorolású településeken.”

Forrás:
Összefogott és racionalizált lett a védelmi bizottságok rendszere; OrientPress; 2015. március 30.

Több ügy intézhető mától a kormányhivataloknál

„Újabb feladatok kerülnek a kormányhivatalokhoz április 1-jétől, mivel a megyei és a járási hivatalokban összevonják a jelenleg önálló hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szerveket, illetve további államigazgatási szervektől vesznek át feladatokat. Mától itt intézhetők például a családi pótlékkal és az anyasági támogatásokkal kapcsolatos ügyek.

A kormányhivatalok eddig ágazatonként elkülönülten, megyei és járási szinten működő, önálló feladat-és hatáskörrel bíró szakigazgatási szervekből (pl. munkaügyi központ, földhivatal, fogyasztóvédelmi felügyelőség, közlekedési felügyelőség, szociális és gyámhivatal), valamint a szintén önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező feladatokat ellátó törzshivatalból álltak.

Mától a szagigazgatási szervekből (a jelenlegi megyei igazgatóságokból, felügyelőségekből) kormányhivatali főosztályok, a járási szinten működőkből pedig osztályok lesznek. A kormányhivataloknál egy-egy főosztály több jelenlegi szakigazgatási szerv feladatát fogja ellátni, amellyel összefüggésben csökken a vezetői szintek száma. Az átalakítás célja az ügyek még gyorsabb elintézése, korábban ugyanis nem mindig lehetett tartani a 21 napos határidőt a szakhatósági eljárások miatt.

Az alábbi szakhatóságok integrálódnak a hivatalba:

Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatósági Szerv,

Erdészeti Igazgatóság,

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság,

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal,

Fogyasztóvédelmi Felügyelőség,

Földhivatal,

Földművelésügyi Igazgatóság,

Igazságügyi Szolgálat,

Közlekedési Felügyelőség,

Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság,

Munkaügyi Központ,

Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv,

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv,

Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság,

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság,

Szociális és Gyámhivatal,

Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv.

A kormányhivatalokhoz emellett új, eddig más szervek által ellátott feladatok is kerülnek. Az integráció keretében elsősorban a hatósági típusú államigazgatási feladatok kerülnek a kormányhivatalokba. A változtatás szerint a kormányhivatalokhoz kerülnek például a területi egészségbiztosítási pénztárak baleseti megtérítési feladatai, a honosításokhoz kapcsolódó anyakönyvezés, valamint az államkincstár családtámogatással és lakáscélú támogatásaival kapcsolatos feladatai is. A családi pótlékkal és az anyasági támogatásokkal kapcsolatos ügyek intézése az eddigi megyei szintről a járási hivatalokhoz kerül.

Ennek révén összesen mintegy 2100 munkatárs kerül át a kormányhivatalhoz, ahova a szakigazgatási szervek szakmai irányítása is tartozni fog. „Az ágazati miniszterek a tervek szerint ezentúl a kormánymegbízottat és a járási hivatalvezetőt utasíthatják. A szakigazgatási szervek pedig az ottani irányítási rendszer részei lesznek. Ezzel megszűnik az eddigi kettős irányítás, ami így egyszerűbb, gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé” – fejtette ki korábban rádiónkban Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár.

A kormányhivatalhoz kerülő új területek:

A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, valamint a bányakapitányságok, továbbá a

Magyar Államkincstár családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatai, az

Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel és a keresőképesség vizsgálatával összefüggő feladatok, valamint a

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hazai anyakönyvezéssel összefüggő feladatai.

A változások eredményeképp nő a kormányhivataloknál elintézhető ügyek száma. Az azokkal kapcsolatos kérelmek pedig leadhatóak a járási hivataloknál, a kormányhivataloknál, a kormányablakoknál és a települési ügysegédeknél is, aminek köszönhetően az ügyfelek egyes ügyeket, amiket addig csak a megyeszékhelyen intézhettek, a jövőben már a lakóhelyükhöz közel is elindíthatják.”

Forrás:
Több ügy intézhető mától a kormányhivataloknál; OrientPress; 2015. április 1.

Közigazgatási, politikai informatika

ÁNTSZ: két intézményi fejlesztés lezárultával újabb hatósági eljárások esetében válik lehetővé az elektronikus fizetés

„2015. március 31-én lezárul az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) „Az internetes bankkártyás fizetés VPOS használatának kialakítása az OSSKI-ban” című, EKOP-2.A.3-2013-2014-0004 azonosítószámú projektje, melynek eredményeként a hatósági eljárások esetében elérhetővé válik az elektronikus fizetés. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program EKOP-2.A.3, „Központi elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez való kapcsolódás (EFER projekt)” című konstrukció keretében 51,39 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott.

Az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) egy olyan központi elektronikus fizetési szolgáltatási és elszámolási rendszer, melynek segítségével az ügyfelek a közigazgatási ügyek kapcsán felmerülő fizetési kötelezettségeiket elektronikus ügyintézés során bankkártya, illetve internetbank, a személyes megjelenéssel járó ügyintézés során pedig bankkártya segítségével is teljesíthetik. Az elektronikus fizetés mellett az eddigi befizetési lehetőségek is megmaradnak a jövőben.

Az OSSKI fő tevékenységi területe a sugárbiológiai és sugár-egészségügyi kutatás, képzés, szakvéleményezés, szaktanácsadás, sugárzás-monitorozás és a munkahelyi, környezeti és orvosi sugárvédelem. Elsősorban ez utóbbi kapcsán merül fel igazgatási szolgáltatási díjbefizetési kötelezettség.

A projekt célul tűzte ki többek között az egyes közigazgatási eljárások és a pénzügyi tranzakciók egyértelmű megfeleltetését, a díjak pontos, késedelem nélküli beszedését, a visszaélési, csalási lehetőségek minimalizálását, a díjelszámolások visszakereshetőségének biztosítását, valamint konzisztens, naprakész analitikus adatok biztosítását elemzésekhez, döntés-előkészítéshez.

Az EFER-be integrált elektronikus fizetési lehetőségek használatával és az általa biztosított elszámoló funkció igénybevételével az OSSKI szolgáltatás eredményessége, hatékonysága és költségvetési átláthatósága növekszik.A projekt eredményeként megvalósult közigazgatási online ügyintézéshez kapcsolódó elektronikus fizetési szolgáltatás érezhetően csökkenti a tranzakciók számát és költségeit.

Az EFER által biztosított elszámoló funkció igénybevételével bővülnek a hatósági ellenőrzési lehetőségek, valamint kevesebb időt kell majd az állampolgároknak és a gazdálkodó szervezeteknek az ügyintézéssel eltölteniük, összességében pedig csökkennek az adminisztratív terhek és javul a szolgáltatások színvonala.”

—-

„Újabb hatósági eljárások esetében válik lehetővé az elektronikus fizetés. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) után az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) is csatlakozik az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez (EFER). „Az internetes bankkártyás fizetés VPOS használatának kialakítása az OKBI-ban” című, 2015. március 31-én lezáruló, EKOP-2.A.3-2013-2014-0003 azonosítószámú projekt az Európai Unió támogatásával, az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program EKOP-2.A.3, „Központi elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez való kapcsolódás (EFER projekt)” című konstrukció keretében 53,24 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott.
…
Az OKBI feladata többek között a kémiai biztonsággal, a toxikológiával, a veszélyes anyagok és készítmények kezelésével és a kockázat-becsléssel összefüggő feladat- és hatáskörök gyakorlása. A kémiai biztonság tekintetében számos olyan funkció van, melyek esetében hatósági díjfizetés szükséges, mint például az ún. biocid anyagokkal, vagy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatások…”

Forrás:
Az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet csatlakozik a központi elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez (EFER kapcsolódás projekt); Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat; 2015. március 31.
Központi elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez való kapcsolódás (EFER kapcsolódás projekt) az Országos Kémiai Biztonsági Intézetben; Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat; 2015. március 31.
Lásd még: EKOP-2.A.3. Központi elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez való kapcsolódás; Széchenyi 2020

E-kártya váltja jövőre a személyit

„Ujjlenyomattal történő azonosítást tesz lehetővé és elektronikus aláírásra is alkalmas lesz az új e-személyi, amelyet jövő januártól vezetne be a kormány.

Jövő januárban Magyarországon is megjelenhet az elektronikus személyazonosító igazolvány – derül ki a kormány honlapján társadalmi vitára bocsátott törvénytervezetből. A jogszabály indoklása szerint a személyazonosításra és elektronikus aláírásra alkalmas okmány (e-kártya) biztosítja majd az állampolgároknak, hogy egyetlen igazolvány használatával intézhessék hivatalos ügyeiket, kiemelten az adóigazgatási eljárásokat és a társadalombiztosítási ellátások igénybevételét. Az új kártya tehát kiváltja a taj-kártyát és az adóigazolványt is, és alkalmas lesz egyes közlekedési szolgáltatások igénybevételére is.

Az elektronikus tároló elemet, chipet tartalmazó új okmány bevezetésének két fő célja van: az okmány biztonságának növelése, valamint az elektronikus kormányzás és az elektronikus ügyintézés egy újabb, széles körű, unió-szerte kompatibilis alapeszközének megteremtése. A biometrikus – ez esetben ujjlenyomattal történő – azonosítás lehetővé teszi az okmány és birtokosa egyértelmű összerendelését. Az e-kártya támogatja az e-aláírás használatát, ezáltal biztosítja az elektronikus szolgáltatások szélesebb körű igénybevételének lehetőségét.

Az új igazolványhoz bevezetése első szakaszában három közvetlen szolgáltatás kapcsolódik: az ePass (úti okmány), az eID (elektronikus azonosító) és az eSign (e-aláírás) kártyafunkciók. A jelenlegi tervezet szerint valamennyi e-kártya tartalmazza az elektronikus aláírás szolgáltatást is, az ehhez tartozó költségek számítása folyamatban van. Ezzel a funkcióval lehetővé válik teljes, bizonyító erejű magánokiratok elektronikus elkészítése. Az ePass nem váltja ki az útlevelet, hanem annak biztonsági szintjére emeli a személyazonosító igazolványt. Az eID lehetőséget teremt arra, hogy az állampolgárok különböző csatornákon keresztül vehessék igénybe az elektronikus kormányzati és e-közigazgatási szolgáltatásokat. A jogszabályalkotók szerint az e-kártya alkalmas lesz az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszer szolgáltatásainak igénybevételére is. Ez megteremti az alapjait annak, hogy az állampolgárok egyetlen okmány használatával intézhessék hivatalos ügyeiket, továbbá egyetlen kártya segítségével vegyenek igénybe online elektronikus szolgáltatásokat.

A tervezett törvénymódosítás hatálybalépése előtt kiadott személyazonosító igazolványok érvényességét nem érintik a változtatások. A jogszabály elfogadása és hatálybalépése között kiadott igazolványok cseréjét adatváltozás hiányában is igényelhetik az érintettek.”

Forrás:
E-kártya váltja jövőre a személyit; Dénes Zoltán; Napi Gazdaság Online; 2015. április 1.

Informatika, távközlés, technika

Deutsch Tamás: sikeres és eredményes volt az internetkonzultáció első szakasza

„Sikeresnek és eredményesnek nevezte az internetről szóló nemzeti konzultáció első, kérdés- és témajavaslatokat begyűjtő szakaszát keddi budapesti sajtótájékoztatóján a folyamat előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos.

Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció vezetője megköszönte a téma iránt érdeklődőknek, hogy az InternetKon első szakaszában több ezer kérdésjavaslatot fogalmaztak meg és juttattak el internetkon.hu oldalra.

Deutsch Tamás, az InternetKon vezetője elmondta, hogy február 3. és március 26. között 68 ezren látogattak el a konzultáció honlapjára. A 4618 bejegyzésből 2770 tartalmazott kérdés-és témajavaslatot, ezek 1152 konkrét kérdést jelentettek.

A kérdés- és témajavaslatokat a beérkezés sorrendjében, szerkesztetlen formában tette közzé az internetkon.hu oldal.

Deutsch Tamás, az InternetKon vezetője elmondta: a magyar közélet első digitális platformon megvalósuló társadalmi párbeszéde során a kérdések döntő többségét nem szakmai érdeklődők, hanem laikusok küldték, zömmel a digitális fejlesztések legfontosabb kulcspontjait érintve. Ezek között említette a lehetőleg szélessávú internetkapcsolat mindenki számára hozzáférhetővé tételét, a megfizethető és mind jobb színvonalú szolgáltatást, a digitális kompetenciák, a felhasználói tudatosság erősítését, az elérhető tartalom színvonalasabbá tételét, valamint a fogyasztóvédelmi, felhasználó biztonsági témákat.

Az internetkon.hu látogatói statisztikáiról szólva a miniszterelnöki biztos elmondta: a 2770 kérdés- és témajavaslat 51 százaléka az oldal indulását követő első héten érkezett; a legnagyobb felhasználói aktivitást este hat és tizenegy óra között mérték, ekkor érkezett a javaslatok 32 százaléka, míg a hét legnépszerűbb napja a szerda volt a felvetések 30 százalékát ekkor küldték be.

Sikeres és eredményes volt a kérdés- és témajavaslatokat begyűjtő szakasz -, mondta a konzultációs folyamat előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos és hozzátette: tíz napon belül állítja össze azt a 20 pontból álló kérdéssor javaslatot, amelyről az azt követő két hétben egyeztet még az érintettekkel. A végleges kérdéssorról április végén dönthet a kormány és ezután májustól júliusig szavazhat minden, 14. életévét betöltött magyar polgár. Az eredményeket szeptemberre összesítik és terjesztik a kormány elé.”

Forrás:
Sikeres és eredményes volt az internetkonzultáció első szakasza; Miniszterelnökség; 2015. március 31.

Dollármilliárdos iparág fog épülni a kereskedelmi drónokra

„Nicholas Roy, az MIT-n az új dróntechnológiák fejlesztésével foglalkozik. A szakember az Osztrák Gazdasági Kamara MIT Europe nevű konferenciáján vett részt és kifejtette a véleményét a „drónforradalomról”.

„Vannak technikai problémák, amelyeket meg kell oldani. Hiszem, hogy ezeket meg is lehet oldani, azonban ez egy darabig eltart majd. Rövid távon meg fogják oldani a GPS nélküli navigációt. A legtöbb drón nagyon függ ettől, de a GPS meglehetősen megbízhatatlan. A fedélzeti szenzorok sokkal megbízhatóbbak, a segítségükkel kompenzálni lehet a kieső GPS-rendszert. Középtávon a robotrepülőgépek intelligensebbek és robusztusabbak lesznek, s a következő öt évben a megbízhatóság területén is előrébb lépnek majd. A repülő drónok mozgásának koordinálása viszont sokkal hosszabb ideig fog tartani.” – jelentette ki a kutató.

„A robotrepülőgépek esetében nem lehet a közlekedés ellenőrzéséről beszélni, ezt másképpen kell megoldani. Azonban, ha az Amazon, a Google, a DHL és a többi vállalat a saját szolgáltatását üzemelteti majd, akkor kénytelenek lesznek egymással együttműködni és a kérdés megoldása meglehetősen sokáig fog tartani. Mivel minden országban másként állnak ehhez a dologhoz, nem hiszem, hogy lesz olyan variáció, amely mindenkinek megfelel. Az Amerikai Egyesült Államokban például minden légi közlekedés a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) ellenőrzése alá tartozik. Az FAA-n belül viszont különböző részlegek vannak, amelyek eltérő dolgokért felelnek. Ausztráliában ezzel szemben számos ügynökség van, amelyek a légi közlekedés menedzselésével foglalkoznak és ezek koordinálják egymás tevékenységét. Műszaki szempontból nincsen jó válasz erre a kérdésre. Az egyes államokban számos kihívás és megoldás van, amelyek különböznek egymástól.” – mondta.

Nicholas Roy kiemelte, hogy az eddigi tapasztalatok alapján kiderült, hogy a legtöbb drón nem elég biztonságos. Vannak mechanikus, a repülési útvonallal, valamint a pilóta és a robotrepülőgép közötti kapcsolattal összefüggő problémák. Együtt kell dolgozni a felügyeletekkel, be kell mutatni nekik a technológiát és a repülési terveket, csak így lehet elérni, hogy a hivatalok jól becsüljék fel a technológiát és az abban rejlő lehetőségeket. Ezután lehet kitérni a szabályozással kapcsolatos kérdésekre.

Csak egy példa: az USA-nak nagyobb részben egységes, nem megosztott légtere van. Ez azt jelenti, hogy a pilóták által vezetett és a pilóta nélküli járművek azonos légtérben repülnek. Más országok, például Ausztrália, felosztják a légterüket és bizonyos magassághatár alatt nem engedélyezik a pilóták által vezetett repülőgépek közlekedését. Ugyan évtizedek óta léteznek távirányított modellek, vagyis repülőmodellek ilyen értelemben már nagyon régóta közlekednek. Az változott meg, hogy ma már intelligensebb eszközöket lehet kapni, amelyekkel az átlagemberek is könnyebben repülhetnek.

Nicholas Roy szerinte nagy lehetőségek vannak az úgynevezett hibriddrónokban, a függőlegesen felszálló vagy a dönthető rotorú járművekben. Ezeket az 1950-es és az 1960-as években kutatták intenzíven, de a vezérlésük akkor még túl bonyolult volt. Napjainkban sokkal jobb vezérlőrendszerek, számítógépek és szenzorok vannak. Sokat lehetne fejlődni a zajcsökkentés területén is, ez egy megoldható probléma, amellyel viszont eddig igazán nem foglalkozott senki. Talán nem lehet teljesen megoldani, de ha az alkatrészeket mechanikusan elszigetelik és a rotorlapátokat is úgy alakítják ki, akkor jelentős mértékben lehetne csökkenteni a zajkibocsátást. Amennyiben egy légi jármű lebeg, akkor az az egyik legcsöndesebb tevékenység.

„Az adatvédelem egy másik fontos kérdés. Az egyes országok között ezen a területen is nagy különbségek vannak. Európában, különösen Németországban, Ausztriában és Svájcban nagyon erős az adatvédelem. Az európaiaknak nagyok az elvárásaik a magánszféra megvédésével kapcsolatban. Az Amerikai Egyesült Államokban vannak magánszféra-aggodalmak, de sokkal lazábbak az adatvédelmi törvények. Ausztráliában erős jogkörökkel rendelkeznek az adatvédelmi hivatalok, de ezzel párhuzamosan nyitott a kultúra.”

„Úgy gondolom, hogy ez a probléma nem csupán a drónokat érinti, hanem minden kamerás technikát, legyen szó mobiltelefonokról, robotautókról vagy más eszközökről. Ausztrália, Kanada és Svájc egyaránt nagyon progresszív a drónok területén, ugyanakkor úgy hiszem, hogy a technológia még nem áll készen kiterjedt kereskedelmi célú drónszolgáltatások létrehozására. Még néhány dolognak történnie kell ahhoz, hogy mindez valóság lehessen, az Amazon még jódarabig tesztelni fog” – fejtette ki a szakember.

Az MIT munkatársa elmondta, hogy jelenleg a GPS nélküli navigációval foglalkozik, szeretné kamerákkal helyettesíteni a drónok lézerszenzorait. A Sick nevű cég számos terméket dobott piacra, amelyekkel a járművek nagyobb autonómiát kaphatnak, de ezek a lézerberendezések túl nehezek a repülőgépekhez. 2006-ban a Hokuyo Automation egy kisebb lézeres távolságmérővel jelentkezett, amely nagymértékben befolyásolta a pilóta nélküli légi járművek fejlődését. Azonban még a Hokuyo-lézer is viszonylag nehéz: a legkisebb változat is 150 gramm súlyú, ami valóban csekély, de jelentős mértékben csökkenti a drónok által szállítható hasznos terhet.

Roy úgy gondolja, hogy a számítógépek és a kamerák napjainkra annyira kiforrottá váltak, hogy helyettesíthetik a lézereket. Munkatársaival az elmúlt évtizedben épületeken belül kutatták a drónrepülést, aminek előnye, hogy így télen is lehet tesztelni, másrészt nincsenek korlátozó előírások. Két esztendeje egyre többet repülnek kint is, tanulmányozzák a környezeti és a szélviszonyokat. Az világos, hogy az egyes városokban nagyon összetettek a szélmozgások és nehezen is lehet megérteni azokat.

Az épített környezet sok dolgot meghatároz és ez komoly kihívást jelent a repülés számára, hiszen, ha valaki drónnal akar kiszállítani egy csomagot, akkor aligha szeretné, hogy az légörvénybe kerüljön. Ezért jelenleg olyan modelleket készítenek, amelyekkel az tanulmányozható, hogy hol a legnyugodtabbak a légáramlatok. Egyre jobban megértik, hogy mi zajlik a környezetünkben és ennek segítségével hatékonyabban tervezhetik a drónokat, amelyek a tapasztalatoknak köszönhetően a jövőben ellenállóbbak is lehetnek.
[A szakember előrejelzései a drónok használatán nyugvó piac lehetőségeiről, milliárd dollárban: távérzékelési alkalmazások: 2019-re 19, precíziós mezőgazdaság: 2025-re 9, aznapi e-kereskedelem: 2018-ra 4. Szerk.]”

Forrás:
Dollármilliárdos iparág fog épülni a kereskedelmi drónokra; SG.hu; 2015. április 2.

Megjelent két kiemelt infokommunikációs projekt felhívása

„A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében csütörtöktől elérhető az „Infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetencia fejlesztő program kkv-knak” című kiemelt projekt felhívás, valamint a hátrányos helyzetű felnőttek digitális készségeinek fejlesztését célzó kiemelt projekt felhívás.

Az összesen 11 milliárd keretösszegű két konstrukció a 2014-2020 közötti időszak infokommunikációs fejlesztési programja, a Digitális Magyarország részeként jelent meg, amelynek során a kormány olyan léptékű fejlesztéseket hajt végre, amelyre korábban hazánk történetében nem volt példa – mondta Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár pénteken az MTI-nek.

Az Infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetencia fejlesztő program kkv-knak című kiemelt projekt felhívás, valamint a hátrányos helyzetű felnőttek digitális készségeinek fejlesztését célzó kiemelt projekt felhívás kerete összesen 11 milliárd forint – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

A kkv-kat segítő konstrukció az elektronikus gazdasághoz történő csatlakozás növelését tűzi ki célul, a felhívás keretösszege 2 milliárd forint a következő két évben.

A konstrukció révén a hazai kkv-k motivációs és képzettségi akadályai csökkennek, így képesek lesznek lépést tartani a kor technikai elvárásaival, tovább nő a versenyképességük, piacon maradási esélyük, valamint erősödik munkahelyteremtő- és megtartó képességük – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy a most megjelent kiemelt projekt segítségével a kormány két év alatt közvetetten 3000 kedvezményezettet kíván elérni.

A hátrányos helyzetű felnőttek digitális készségeinek fejlesztését célzó kiemelt projekt felhívásról Rákossy Balázs elmondta: olyan infokommunikációs fejlesztési programról van szó a Digitális Magyarország keretében, amilyen léptékű fejlesztésekre Magyarországon még nem volt példa. A mintegy 9 milliárd forint keretösszegű pályázat eredményeképpen százezer állampolgár csatlakozhat a digitálisan írástudók táborához.

Az államtitkár hangsúlyozta az IKT-iparágra a kormány nem csupán a nemzetgazdaság egyik lehetséges kitörési pontjaként tekint, hanem olyan eszközrendszerként, amely képes elősegíteni, hogy állampolgárai jobb, kényelmesebb és tartalmasabb életet éljenek.

A 2014. évi statisztikai adatok szerint jelenleg a 15 éven felüli magyar lakosság 40,6%-a nem használ számítógépet, és 40,4%-a nem használ internetet. A digitális készségekkel nem rendelkezők 84%-a 45 évesnél idősebb, 52%-a legfeljebb általános iskolai végzettségű, közülük sokan a kevésbé fejlett régiókban élnek. Nagy kihívás elé állítja a társadalmat, hogy az újonnan létrejövő munkahelyek jelentős többségében már napjainkban is kötelezően elvárt az IKT-eszközök készségszintű használata.

Kiemelte azt is, hogy az újonnan létrejövő munkahelyek jelentős többségében már kötelezően elvárt az infokommunikációs eszközök készségszintű használata, a munkavállalók elhelyezkedési esélyeit tehát alapvetően befolyásolja, hogy vannak-e megfelelő infokommunikációs ismereteik.

A meghirdetett konstrukció alapvető célja az egyik legfontosabb munkaerő-piaci követelmény, a digitális alapkészségek fejlesztése.

A felnőttképzési program egyebek mellett segíti a résztvevők digitális szemléletformálását és írástudásának növelését, ösztönzi a közösségi internetszolgáltató helyek használatát, valamint az e-közigazgatás és az e-közszolgáltatások igénybevételét.

Rákossy Balázs felidézte, a Digitális Magyarország olyan komplex kormányzati program, amely négy pillér mentén – digitális infrastruktúra, digitális közösség és gazdaság, digitális állam, digitális készségek – a teljes hazai digitális környezet fejlesztését tűzte ki céljául. A program megvalósítása révén 2018-ra minden háztartásban elérhetővé válik a legalább 30 Mbit/s sebességű internet-hozzáférés, növekszik az állam által nyújtott elektronikus közszolgáltatások száma, a digitális írástudás elterjedésével nő az állampolgárok egyéni életminősége, míg a digitális gazdaság kiszélesítésével jelentősen nő hazánk versenyképessége is.”

Forrás:
Megjelent két infokommunikációs kiemelt projekt felhívás; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. április 3.
Megjelent az infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetencia fejlesztő program kkv-knak című felhívás; Széchenyi 2020; 2015. április 2.
Megjelent a digitális szakadék csökkentését támogató felhívás; Széchenyi 2020; 2015. április 2.

UPC vs. Externet: elkezdődött Magyarországon a netháború

„Csütörtökön és pénteken állt a bál a UPC-nél, miután az Externettel megszűnt a közvetlen kapcsolatuk a budapesti internetes forgalomcserélő központban, és ezzel sok népszerű tartalom elérhetetlenné vált a UPC hálózatáról. Ilyenek például az RTL Klub online sugárzott műsorai, melyek hiányán rengetegen kiakadtak, és az ebből fakadó frusztrációjukat a kábeles netszolgáltató Facebook-oldalán vezették le.

A UPC péntek reggel azt ígérte, hogy a helyzet meg fog oldódni, és mire megírtuk a cikkünket, valóban helyre is állt a kapcsolata az Externettel, újra élvezhető volt az RTL Klub adása. Katona Ádám, az Externet marketingigazgatója is megerősítette, hogy a BIX-en, vagyis a korábbi útvonalon indult újra az adatforgalom közöttük és a UPC között. Hogy mi késztette erre a UPC-t, azt Katona Ádám nem kívánta kommentálni.

Tegnap óta folyamatosan ígér a UPC egy visszajelzést, de annyit ma megtudtunk, hogy az Externettel már jó ideje vitáznak, és nem tudtak megállapodni az adatcsere mindenki számára elfogadható módjáról. Az Externet nem akarta a UPC által felkínált tranzitmegoldást használni, mert nem érte volna meg neki, a UPC-nek viszont a korábbi BIX-es adatcsere nem volt kifizetődő.

Olcsó és gyors internet mindenkinek
Az biztos, hogy hosszú távra nem sikerült megoldást találni. Bár a UPC szerint nem a netsemlegességről van szó, azt sem lehet kerek perec kijelenteni, hogy az adatforgalmi vitának semmi köze nincs az online tartalomszolgáltatáshoz.

A csúfos esetből sokféle tanulságot lehet levonni. Az egyik szerintünk az, hogy UPC-nek hamarabb el kellett volna gondolkoznia, hogy hová vezet majd a száz megabites hozzáférések piacra vezetése. A UPC egyik kifogása ugyanis az, hogy egyes szolgáltatók, amelyek az üzleti stratégiájukat a szerverek üzemeltetésére építik, a náluk elérhető tartalmakkal aránytalanul nagy adatforgalmat generálnak.

Csak azt ne mondják, hogy ezt nem látták jönni! A globális távközlési jelentésekben (amiket az Ericsson, Cisco, Akamai adnak ki) évek óta arról papolnak, hogy az online videóstreaming miatt robbanásszerűen nőni fog az adatforgalom.

Már most vannak előrejelzések arra, hogy 5-8 év múlva mekkora lesz a globális adatforgalom, szóval van mire építeni a mostani és jövőbeli hálózatfejlesztési projekteket.
Az UPC egyik fő problémája igazából az, hogy nagyon erős hozzáférési szolgáltató, tehát rengeteg ügyfele van, aki fogyasztja a tartalmat. Ugyanakkor nincs neki kínálata, tartalomkiszolgáló szerverei, és emiatt nem igazán generál forgalmat más szolgáltatók előfizetői felé. Így nem is meglepő, hogy aránytalan a hálózati forgalma.

Egyáltalán nem tűnik logikusnak, hogy a UPC, amely az előfizetőinek évek óta kínál több mint száz megabites díjcsomagokat, közben nem fejleszti úgy a gerinchálózatát, hogy képes legyen olcsón kezelni az ügyfelei által generált adatforgalmat.

Az is totális tévedés, hogy a forgalmat a tartalomgyártók generálják. A valóság ezzel szemben az, hogy az adatforgalmat a UPC saját ügyfelei generálják a kattintásaikkal, mégpedig azért, mert az előfizetésük lehetővé teszi, hogy korlátlan adatforgalom mellett, másodpercenként 10, 50 vagy 100 megabites sebességgel szörföljenek.
…
A gerinchálózati kapacitásokat, magyarán azt az üvegszálas vonalat, amin az összes internetező adatlekérése áthalad, természetesen nem úgy tervezik meg, hogy mindenki egyszerre tudjon a maximális 10, 50 vagy 100 megabites sebességgel szörfölni. Nincs az a pénz, amivel ezt lehetővé tudnák tenni, és nem is lenne sok értelme. A szerverek sem tudják ilyen sebességgel kiszolgálni a lekéréseket, és az sem életszerű, hogy minden lakossági ügyfél egyszerre nézzen 10-15 full HD adást. A gerinchálózatot a használati statisztikák alapján tervezik meg, ez alapján bővítik. De amint írtuk, a forgalmi statisztikák változása nem lehetett váratlan vagy meglepő a UPC számára.

Cserebere, fogadom
A magyar internet történelmének egyik sarokköve a Budapest Internet eXchange, a BIX, ahol a hazai netszolgáltatók egymáshoz kapcsolódnak; a Nagy Leállásig itt cserélt forgalmat egymással a UPC és az Externet is.

Az internet fejlődésének hajnalán még külföldi hálózatokon keresztül ment a forgalom, de körülbelül 20 éve felismerték, hogy sokkal olcsóbb és műszakilag megbízhatóbb, ha az adatcserét itthon intézzük el – mondta Angeli János, a BIX vezetője. A nonprofit BIX független módon működik, az adatcsere szolgáltatását önköltség alapon nyújtják. Egészen két évvel ezelőttig mindenki igénybe vette a BIX-et, de néhány szolgáltató rájött, hogy lenne jövedelmezőbb megoldás is. Ennek a folyamatnak voltunk most a szemtanúi.

Ha két szolgáltató nem kapcsolódik egymáshoz a BIX rendszerében, akkor kérhetnek egymástól hozzáférési díjat, vagy összekapcsolódhatnak nemzetközi vonalakon keresztül. A UPC pedig úgy gondolta, a rengeteg előfizetője jó alapot ad arra, hogy pénzt kérjen a tartalomszolgáltatók szervereit működtető netszolgáltató partnerektől.

Az Indexhez olyan információk jutottak el, hogy a kis és közepes magyar netszolgáltatók anyagilag jobban jöttek volna ki ebből a szituációból, ha egy nemzetközi IP-szolgáltató tranzitvonalára kapcsolódnak, és nem a UPC-nek fizetnek a közvetlen belföldi kapcsolatért. A nemzetközi vonalra úgyis szükségük van, az teszi lehetővé a külföldi hozzáférést, és egy kis kerülővel meglett volna a hozzáférés a UPC-hez.

Ezzel a kis kerülővel azonban visszakanyarodtunk volna a magyar net történetének kezdetéhez. A külföldi hálózaton átmenő forgalom valószínűleg olyan pocsék minőségű lett volna, mintha egyenesen Ázsiából neteznénk a magyar portálokon, mert nem sok magyar cégnek van pénze hipergyors, nagy kapacitású nemzetközi kapcsolatra.

Most ezt szerencsére megúsztuk, de nem lehetünk teljesen nyugodtak, mert az adatforgalom csak nőni fog, és ha a szolgáltatók ezután is csak a végpontok sebességére fognak fókuszálni, akkor lesznek még itt súrlódások a tartalomipar és a netes cégek között.

UPDATE: A UPC szerint ők nem hibáztak
A UPC cikkünk megjelenése után reagált a történtekre. Közleményükben cáfolják, hogy direkt szüntették volna meg a hozzáférést az Externet tartalmaihoz csütörtökön.
A cég szerint az általuk lefolytatott gyors műszaki vizsgálat „megerősítette, hogy az említett oldalak nem a UPC hibája miatt voltak elérhetetlenek”. Mint írják, rendszeresen felülvizsgálják a hálózatuk adatátviteli kapacitását, ami „normális esetben” nem jár érzékelhető fennakadásokkal. A UPC szerint ezúttal is csak amiatt érzékelték a felhasználók az átkonfigurálást, mert „feltételezhetően nem történt meg az adatforgalom megfelelő tranzitútvonalakra való átterhelése” a tartalomszolgáltatók részéről.

A cég közölte, hogy soron kívül intézkedtek az elérhetetlenné vált tartalmak visszaállítása érdekében. Hozzáteszik, hogy meglepetéssel fogadták és visszautasítják, hogy szándékosan blokkoltak volna bármilyen tartalmat, mert a cég számára „továbbra is alapvető érték a netsemlegesség”.”

Forrás:
UPC vs. Externet: elkezdődött Magyarországon a netháború; Tóth Balázs; Index.hu; 205. április 3.

UPC: hátraarc, vissza a BIX-re

„Forrásaink szerint az Externet messze nem az első hálózati szolgáltató, amelyet a UPC egyszerűen levágott, de eddig minden más kisebb szereplő áttért tranzitszolgáltatások használatára. Az Externet beleállt a csatába, napokon keresztül folyt a birkózás.

Lezajlott a magyar internet első nyilvános, a szolgáltatók közötti csatája az adatkicserélés területén. Hasonló konfliktusok eddig is voltak, ezek azonban nem érték el a nyilvánosság szintjét. A UPC már hosszabb ideje fokozatosan mondja fel a peering-egyezségeket a hazai hálózati szolgáltatókkal, április elsejétől azonban egy igazi nagy hal, az Externet került sorra, amely történetesen az RTL Klub és az MTVA videós rendszerének hálózati forgalmát is szállítja.

A két szolgáltató közötti konfliktust az indokolta, hogy a UPC stratégiát váltott, az anyacég Liberty Global International kitűzött célja az előfizetőkön túl a hálózatra adatot küldő partnerektől is pénzt szedni. Ez nagyon fontos változás a cég hozzáállásában, eddig ugyanis a cég szinte kizárólag az előfizetői díjakból húzott profitot, most azonban a peering-egyezményeket is bevételi forrásként kezeli.

Mi a BIX és miért olyan nagyon fontos?
A BIX (Budapest Internet Exchange) a magyar internet szívcsakrája – ahogy azt a szakértők mondani szokták. Ez egy világszinten is ritkaságnak számító központ, ahol a különböző internetszolgáltatók kicserélik az egymás hálózatába irányuló adatcsomagokat. [Itt valamit alaposan félreérthettek! Lásd Peering és List of Internet exchange points by size. Szerk.]Természetesen a BIX nem egy, hanem rögtön négy helyszínen működik, ebből három Budapesten, egy pedig Nyíregyházán van. A BIX célja a magyar szolgáltatók közötti közvetlen összekapcsolódás lehetővé tétele, hogy országon belül, a nemzetközi forgalom terhelése nélkül folyhasson az adatkicserélés.

A BIX egyediségét az adja, hogy a tagok hagyományosan önköltséges alapon kapcsolódnak az adatkicserélőhöz és a behúzott bitcső vastagsága után fizetnek tagdíjat. Ez a tagdíj a BIX-központok fenntartását és az eszközpark rendszeres megújítását szolgálja, a BIX által nyújtott szolgáltatások után sehol, senkinek nem keletkezik profitja, a rendszert egy non-profit szervezet kezeli, elismert műszaki színvonalon. A BIX egyébként nem az egyetlen adatkicserélési pont Magyarországon, a nagy szolgáltatók több helyen üzemeltetnek ilyen pontokat még országszerte, erre természetesen joguk van. Ugyanígy a magyar szolgáltatók csatlakozhatnak egymáshoz nemzetközi adatkicserélőkön keresztül is, ebben az esetben tranzitdíjat fizetnek a köztes félnek.

Az alternatívák közül eddig a BIX számított a legfontosabbnak. A viszonylag alacsony díjak mellett ez adja (a követlen kapcsolat után) a legalacsonyabb késleltetést, amely különösen a nemzetközi központokhoz képest nyújt számottevő előnyt – Bécshez képest mintegy 8, Londonhoz és Amszterdamhoz képest pedig 20-25 milliszekundum a hazai kicserélés előnye. Ezek a számok a laikusoknak sokat nem mondanak, pedig a késleltetésre érzékeny forgalom (játékok, interaktív webes szolgáltatások, VPN, stb.) esetében ezek sokszorosan gyengébb adatok, mint amit a BIX-en keresztül a szolgáltatók el tudnak érni.

BIX és a milliárd forint
Ha már ilyen központba került a BIX, megnéztük a rendszer, illetve az azt üzemeltető ISZT (Internet Szolgáltatók Tanácsa) pénzügyeit is. Utóbbi szervezet egyesület formában működik, nyilvános pénzügyi jelentése elérhető az interneten. Eszerint a szervezet, amely a BIX mellett a .hu domének regisztrációjáért is felel, évente mintegy 300 millió forintos bevétellel rendelkezik, ennek több, mint fele, 160-170 millió forint adózott eredmény. A szervezet jelentős tartalékkal is bír, a legfrissebb, 2013-ra vonatkozó jelentés szerint mintegy 850 millió forint pénzeszköz állt rendelkezésre, ez 2014 folyamán egymilliárd fölé is kúszhatott.

Az egyesület gazdálkodásával kapcsolatban kerestük az ISZT-t, a szervezet képviselője, Bödecs Béla kérdésünkre elmondta, hogy a non-profit szervezet ciklikusan frissíti a BIX eszközparkját, 4-5 éves periódusonként cserélik a viszonylag gyorsan elavuló hálózati eszközöket. Jelenleg is egy ilyen eszközcsere-projekt közepén van a szervezet, a hamarosan megérkező új hálózati eszközök 40 és 100 gigabites csatlakozókat is kínálnak majd a tagok, a hazai internetszolgáltatók számára. Bödecs emellett elmondta, hogy a BIX hagyományosan élen jár a modern eszközök adoptálásában, ez előző ciklusban olyan modellt sikerült beszerezni, amelyből Európában akkor még csak egy működött, a régió szakemberei pedig Budapestre jártak tanulmányozni az implementációt.

Az új eszközök egyébként lényegesen olcsóbban lesznek üzemeltethetőek, mint a jelenlegiek, a portonkénti költség számottevően esni fog. Részben ennek (és a csereprojekt lezárásának) tudható be, hogy már az ISZT közgyűlése előtt van az új árszabás, amely a BIX díjait mintegy felére csökkenti a jelenlegihez képest. A közgyűlés várhatóan április végén szavaz a tervezetről.

Ez már a valódi netadó
Az önköltséges adatkicserélés alternatívája a profitorientált adatkicserélés. Ez azt jelenti, hogy a UPC pénzt kér a hálózatába küldött adatforgalomért. Megteheti ezt azért, mert óriási előfizetői bázisa révén jelentős piaci erőfölénnyel bír, ha egy kis tartalomszolgáltató ezt a bázist el szeretné érni, akkor kénytelen lesz fizetni (saját internetszolgáltatóján keresztül) a UPC-nek. Ez a modell egyébként a tévézésben általánosnak számít, a kábelszolgáltatók kínálatába az egyes kisebb csatornák úgy kerülnek be, hogy fizetnek a szolgáltatónak – a gyakorlat eredménye, hogy míg az interneten gyakorlatilag bárki indíthat blogot, portált, híroldalt, szolgáltatást, a tévézés máig rendkívül zárt maradt – annak ellenére, hogy a független videós tartalmak előállítási költsége hatalmasat zuhant az elmúlt évtizedekben.

A dupla bevétel modellje az elmúlt években már többször terítékre került külföldön. Az Egyesült Államokban a Netflix ellen vonultak csatába a Comcast vezetésével nagy internetszolgáltatók és a peering-kapcsolat műszakilag indokolatlan leszűkítésével kényszerítették a videoszolgáltatót fizetésre. Ennek eredményeképp ma a Netflix nem csak a saját internetszolgáltatójának fizet, hanem a túloldalnak is kénytelen pénzt adni. Hasonló helyzet alakult ki a Free és a Google között Franciaországban, a szolgáltató élvezhetetlenre lassította a YouTube sebességét, a gyorsításért pedig pénzt követelt.

A UPC most visszavonult
Reggel megkerestük a UPC telefonos ügyfélszolgálatát, akkor az ügyintéző kérdésünkre azt mondta, hogy várhatóan még ma helyreáll a BIX-en keresztül a kommunikáció az Externet hálózata felé (már az meglepő egyébként, hogy az inkognitós hívásra is ilyen részletes, az egyszerű előfizetőnek semmitmondó részletességgel válaszolt a szolgáltató képviselője). A déli órákra valóban helyreállt a kapcsolat, a UPC előfizetői számára is elérhetővé váltak az Externetnél hosztolt oldalak, így az MTVA videoszervere és az RTL különböző oldalai is.

Ki is vonult vissza? A kapcsolat helyreállása után megkerestük az Externetet, a cég képviselője eufemisztikusan annyit mondott, hogy cége „azt vette észre, hogy a kapcsolat helyreállt”, vagyis eszerint az Externet nem hátrált meg és nem kötött peering-egyezményt vagy terelte nemzetközi forgalom felé a hálózati forgalmat. A UPC hivatalos álláspontját még nem ismerjük, a cég képviselői a délelőtti órákban teljesen elérhetetlenek voltak, a kommunikációs vezető még telefonját is kikapcsolta.

A UPC visszavonulása egyébként belsős információink szerint nem csak az Externetet, hanem a Deninetet is érinti, a cég utóbbival is helyreállította a BIX-es adatkicserélését. Ha a cég neve ismeretlen, segítünk, ez a cég szállítja például az Indavideo videostreames forgalmát, így ha ma a UPC-ügyfeleknek hirtelen sokkal jobban mennek az Indás tartalmak, azt a BIX-nek köszönhetik. A Deninet és a UPC egyébként forrásaink szerint hónapok óta kerülgeti egymást, a két cég február elején privát peering-megállapodást kötött, de ezt mintegy egy hónap után a UPC felmondta, azóta a Deninet csak tranzitszolgáltató közbeiktatásával, gyengébb minőségben éri el a UPC-előfizetőket. Ez ma délben változott, miután a cég a BIX-en helyreállította a kapcsolódást e hálózat felé is.

Valószínűleg e nagy horderejű változásoknak (illetve azok hibás végrehajtásának) köszönhető, hogy a UPC szolgáltatása ma sok helyen akadozik az országban, hol a névszerverek (DNS), hol maga az internetkapcsolat válik működésképtelenné.

Hivatalos reakciók?
A UPC döntésére egyelőre sem az IVSZ, sem az internetes konzultációt vezető Deutsch Tamás irodája nem kívánt reagálni, mindkettő jövő hétre ígért kommentárt. Az ügyben az NMHH-t is megkerestük, a hírközlési hatóság hamarosan sajtóközleményt ad ki az ügyben, addig türelmünket kérték. A GVH-t várhatóan szintén érdekelni fogja a UPC lépése, a versenyügyi hatóságot azonban egyelőre nem tudtunk elérni.

Frissítés: délután befutott a UPC sajtóközleménye:
Ismét elérhetik a két népszerű tévécsatorna weboldalát a UPC előfizetői
2015. április 3. – A UPC Magyarország Kft. előfizetői számára csütörtökön elérhetetlenné váltak bizonyos nagy látogatottságú weboldalak. A UPC által lefolytatott gyors műszaki vizsgálat megerősítette, hogy az említett oldalak nem a UPC hibája miatt voltak elérhetetlenek.

A UPC rendszeresen felülvizsgálja hálózatának adatátviteli kapacitását és szigorú sztenderdek szerint biztosítja az optimális és kiegyensúlyozott adatforgalmat. Ezeknek a szabályozott folyamatoknak megfelelően történt az az átkonfigurálás is, amelynek normális esetben nem kellett volna érzékelhető problémát okoznia az ügyfelek számára. Sajnálatos módon azonban az említett oldalak kiszolgálói részéről feltételezhetően nem történt meg az adatforgalom megfelelő tranzitútvonalakra való átterhelése, annak érdekében, hogy a tartalom továbbra is eljuthasson a fogyasztókhoz.

A UPC Magyarország Kft., ügyfeleinek legmagasabb szintű kiszolgálását szem előtt tartva, soron kívül megtette azokat a technikai intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a népszerű tévécsatornák weboldalainak elérését a megszokott módon.

A UPC Magyarország Kft. és anyavállalata, a Liberty Global számára továbbra is alapvető érték a netsemlegesség, ezért meglepetéssel fogadták és egyben visszautasítják a sajtóban megjelent azon értesüléseket, amelyek bármilyen internetes tartalom blokkolását vagy háttérbe szorítását feltételezték.”

Forrás:
UPC: hátraarc, vissza a BIX-re; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2015. április 3.

A távközlési különadók mérséklésében bíznak a szolgáltatók

„A távközlési szektor különadóinak felülvizsgálatát, a terhek csökkentését szorgalmazza a magyarországi hírközlési szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT).
A szervezet a közleményében üdvözölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentését, amelyben kilátásba helyezte, hogy felülvizsgálják a távközlési szektorra kivetett különadókat. (A miniszter egy szakmai konferencián beszélt erről a múlt héten.)

A HÉT mind a különadó, mind a közműadó esetében fontosnak tarja az adózási kérdések felülvizsgálatát. Utóbbit a közművezetékek hossza után kell fizetni, vagyis a szolgáltatóknak annál több közműadót kellene fizetniük, minél inkább fejlesztik hálózataikat. A HÉT ezért azt szeretné elérni, hogy a szupergyors internethálózatok mentesüljenek a közműadó alól. Ezzel párhuzamosan a szektort döntően terhelő távközlési különadó mielőbbi csökkentését is szükségesnek tartja.

Álláspontjuk szerint a Digitális Magyarország programban megcélzott ambiciózus fejlesztési tervek teljesíthetősége érdekében is szükséges a terhek csökkentése.

Emlékeztetnek, hogy az iparág évente közel 70 milliárd forint távközlési különadót és közműadót fizet, nem számítva az egyéb adónemeket.

A HÉT továbbra is nyitott minden, az iparág jövőjéről szóló egyeztetésre, beleértve az ágazati különadók felülvizsgálatát is – áll a közleményükben.”

Forrás:
A távközlési különadók mérséklésében bíznak a szolgáltatók; Napi.hu/MTI-Eco; 2015. március 31.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Már az Interneten is mernek bankkártyával fizetni a magyarok

„Megjelentek az MNB legfrissebb bankkártya használattal kapcsolatos adatai. Eszerint egyre többször és nagyobb értékben használják bankkártyáikat a magyarok, de az internetes fizetés értéke is 40 százalékkal nőtt a tavalyi év második felében. Jól látható az érintőkártyák térnyerése, már minden negyedik kártya fel van vértezve ezzel a funkcióval.

2014. negyedik negyedévben a pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma kismértékben, kevesebb, mint 1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez viszonyítva. A több mint 10,4 millió számla túlnyomó többsége természetes személyek tulajdonában van, a gazdálkodó szervezetekhez köthető számlák száma kevéssel haladja meg az 1 milliót.

A fizetési kártyák száma közel 8,9 millió volt 2014 végén, minimális csökkenés mutatkozott a betéti kártyák számában, míg a hitelkártyák esetében hasonló arányú bővülés történt.

Az érintőkártyák száma, közel 9 százalékkal nőtt 2014 utolsó negyedévében a megelőző időszakhoz viszonyítva. A kibocsátott fizetési kártyáknak így már több mint 40 százaléka – 3,7 millió darab – rendelkezik az érintéses fizetést lehetővé tevő funkcióval. Éves szinten a kibocsátott fizetési kártyák száma gyakorlatilag nem változott, az érintőkártyák csoportjánál viszont számottevő, 1,9 millió darabos bővülés történt 2014 során.

A fizetési kártyás tranzakciók számának további emelkedését támogatja az elfogadói hálózat fejlődése, ezen a téren mind a fizikai elfogadóhelyek száma – közel 75 ezer – mind az ezeken üzemelő POS-terminálok száma – 93 ezer – nőtt a harmadik negyedévhez képest. Az érintéses fizetési technológia gyors terjedése az elfogadói infrastruktúrában is megmutatkozik, a negyedik negyedévben 9 százalékkal közel 45 ezerre nőtt az ilyen fizetést lehetővé tevő terminálok száma. Hasonló mértékű volt a változás az internetes elfogadóhelyeknél, ezek száma több mint 11 százalékkal haladta meg a harmadik negyedév végi értéket.

2014 második félévében számottevően mind tranzakciószámban, mind a vásárlások összértékét tekintve 20 százalékkal nőtt a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal belföldön lebonyolított vásárlási forgalom, az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ennek megfelelően 2014 utolsó negyedévében mintegy 93 millió vásárlás történt 664 milliárd forint értékben, ami közel 7200 forintos átlagos értéket jelentett tranzakciónként. A kártyás vásárlások forgalma egész évben emelkedő tendenciát mutatott, az év során minden negyedév adata meghaladta a megelőző időszakét.

A kártya fizikai jelenléte nélküli belföldi tranzakciók (jellemzően internetes vásárlások) száma és összértéke egyaránt több mint 40 százalékkal nőtt 2014 második félévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez azonban továbbra is csak az összes kártyás vásárlás 5 (darabszám), illetve 7 százalékát teszi ki. A belföldi fizetési kártyás készpénzfelvételek száma több mint 7 százalékkal csökkent, az ilyen módon felvett pénz értéke ugyanakkor 5 százalékkal emelkedett 2013 második félévéhez képest, az egy tranzakcióban átlagosan felvett készpénz értéke megközelítette a 62 ezer forintot.

A fizetési számlákról indított forint átutalások száma 3 százalékkal, összértékük pedig több, mint 4 százalékkal emelkedett 2013 azonos időszakához viszonyítva a negyedik negyedévben. A deviza átutalások száma nem változott jelentősen, értékük ugyanakkor több mint 28 százalékkal emelkedett. Az euró átutalási forgalomban folyamatosan nő a SEPA formátumú átutalások aránya, 2014 utolsó negyedévében a küldött euró átutalások 60 százalékát bonyolították le ilyen formátumban, ami az év eleji 48 százalékhoz képest is jelentős előrelépés.

Az elsősorban rendszeres fizetésekre használt csoportos beszedések száma 2,5 százalékot emelkedett 2013 azonos időszakához képest, a 16,6 millió beszedés 164 milliárd forintos összértéke azonban nem változott jelentősen.

2014. harmadik negyedévében a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal elkövetett 3900 darab visszaélés 147 millió forint kárt okozott. A visszaélések kétharmada és az okozott kár fele továbbra is a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő tranzakciókhoz kapcsolódott, a tranzakciók irányát tekintve pedig leginkább a határon átnyúló forgalom érintett. A hazai elfogadói hálózatban elkövetett mintegy 700 visszaélésből 38 millió forint kár származott. A visszaélések összforgalomhoz viszonyított aránya továbbra is alacsony.”

Forrás:
Már az Interneten is mernek bankkártyával fizetni a magyarok; Eco.hu; 2015. március 31.
Jelentősen nőtt a fizetési kártyás vásárlási forgalom; Magyar Nemzeti Bank (pdf)

Készpénzt e-pénzre vált Budapesten 40 automata

„Mostantól negyven budapesti terminál segítségével válthatjuk elektronikus pénzre készpénzünket. Az e-pénz ezután azonnal felhasználható, így lehet vele parkolni, elküldhető e-mailben, vagy átutalhatjuk. A hálózat még idén országosra bővül, karácsonyig ezer terminál a cél.

Még a személyazonosságunk igazolására sincs szükség az e-pénz „készítéshez”. A beváltás azonnal megtörténik és teljesen anonim, csak egy e-mail címet kell megadni. Az egyelőre a fővárosban használható terminálok elfogadják az érméket és a bankjegyeket is, és a tesztidőszakban alkalmanként maximum húszezer forintos értékhatárig díjmentesen váltják Barion e-pénzre azokat. A feltöltött e-pénz ezután elküldhető bármilyen e-mail címre, átutalható tetszőleges bankszámlára, lehet vele fizetni internetes áruházakban vagy mobilfizetéssel Barion elfogadóknál (például parkolás).

E-mail címmel működik a leggyorsabb és legegyszerűbb pénzküldés. Ebben az esetben a címzett a már meglévő, vagy egyetlen perc alatt, ingyenesen megnyitható Barion fiókján keresztül juthat az összeghez. Ha már a tárcájában van az e-pénz, ő is szabadon küldheti, költheti. A Barion e-pénz bankszámlára is utalható, méghozzá igen kedvező áron, hiszen az e-pénz tranzakciókat nem terheli a tranzakciós illeték. A legnépszerűbb e-pénz szolgáltatás az egész országban elérhető mobilparkolás.

A terminálokat üzemeltető Express Technologies hosszú távú célja, hogy a készülékeken több száz szolgáltatás legyen elérhető. A készpénz e-pénzzé való átváltása mellett az automaták jelenleg mobiltelefon-egyenleg feltöltésére (Vodafone, T-Mobile, Telenor, Tesco Mobile, NeoPhone), illetve online vásárlási utalványok (Abaqoos) vásárlására alkalmasak. A következő hetekben megjelenik viszont a taxirendelés és a taxikártya-feltöltés, valamint az utasbiztosítás megkötésének lehetősége is.”

Forrás:
Készpénzt e-pénzre vált Budapesten 40 automata; Híradó.hu; 2015. április 1.
Lásd még: korábbi cikkeink a Barionról

VII. Oktatás-Informatika Konferencia

„ELTE Pedagogikum Központ – ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 2015. május 15-16.

A konferencia célja, hogy szakmai találkozási lehetőséget biztosítson azoknak, akik az e-Learning területén oktatási, neveléstudományi, pszichológiai, gyógypedagógiai és óvodapedagógiai témakörben kutatnak, fejlesztenek, vagy éppen a hétköznapok gyakorlatában dolgoznak.

A konferencia kiemelt témakörei:

gamifikáció (játékosítás) az oktatásban

IKT alapú innováció a tanulásszervezésben

közösségi média

nyílt oktatás, tanulóközösségek, MOOC

A konferenciára a szakmai jelentkezés új kutatási eredménnyel, jó gyakorlat bemutatásával, fejlesztéssel, esettanulmánnyal történhet. A résztvevők között szívesen látjuk a kutatók mellett a közoktatás és a felsőoktatás pedagógusait, fejlesztő szakembereket, gyógypedagógusokat, akik a konferencia szakterületei iránt érdeklődnek, vagy akár ezekben a témákban önálló előadással mutatnák be eredményeiket:

digitális állampolgárság

digitális nemzedék

digitális tudásbázisok és multimédiás tananyagok

esélyegyenlőség IKT eszközök támogatásával

interaktív táblák és szavazórendszerek, oktatástechnikai megoldások

konnektivizmus, hálózatelméletek az oktatásban

oktatás és információs társadalom

online tanulási környezetek, LCMS rendszerek, ePortfolió

tanítás és tanulás IKT támogatott osztályteremben

tanítást, tanulást segítő fejlesztő programok és alkalmazások

virtuális tanulási környezetek, kiterjesztett valóság

web 2.0, eLearning 2.0, “social networking”

webergonómia, akadálymentes online környezetek

webstatisztikai elemzések, adatbányászat

…”

Forrás:
VII. Oktatás-Informatika Konferencia; ELTE

Faluvállalat és a motiváció

„ 2011-ben kaptunk megbízást az értékteremtő közfoglalkoztatási megoldások kidolgozására. A leghátrányosabb kistérségekben szerzett tapasztalatok alapján tudtuk, hogy vannak működő modellek. Jó tanácsadói szokás szerint elkezdtük megvizsgálni a már működő jó gyakorlatokat, hogy azonosítsuk a működő modellek titkát.

Több mint 20 modellt vizsgáltunk meg, amelyekben voltak jól és kevésbé jól működők is. Felállítottunk egy szempontrendszert, ami a működési területeket és az elért eredményeket és hatásokat vizsgálta és mindegyik modell esetében azonos szempontok alapján dolgoztuk fel az adatokat és információkat.

Ami azonnal szembetűnt, hogy a működő modellek két nagy csoportra bonthatók: a közvetlen modellek, amelyek csak a közfoglalkoztatási forrásokra épülnek és a vegyes modellek, amelyek piaci igényekre is építik tevékenységüket és az árbevételt visszaforgatják a működés fejlesztésére.

A közvetlen modell a munkahely teremtés szempontjából egyszerű megoldás. A foglalkoztatáson kívül egyéb „szolgáltatás”, mentorálás, tanácsadás, oktatás nem állt a közfoglalkoztatottak rendelkezésére. Így igen kevés lehetőségük van a kitörésre és a munkaerőpiacra való visszakerülésre. Nem kíván magas szintű tervezést és menedzsmentet sem, leginkább adminisztratív terhet jelent az önkormányzat és intézményei számára. Az önkormányzatnál vagy intézményeinél jelentkező megtakarítás legtöbbször csak látszólagos, mert az elvégzendő munka közfoglalkoztatás hiányában nem került volna elvégzésre.

A vegyes modellben a közfoglalkoztatási támogatásokat felhasználva piaci árbevételre, közvetlen értékteremtésre törekednek. A közfoglalkoztatási munkahelyek mellett nonprofit vállalkozásban, partner vállalkozásokban is munkahelyek létrehozását indukálják, illetve önfoglalkoztatási lehetőséget teremtenek. A vegyes modell lényeg, hogy termékpályában gondolkodik, nem csak egy megoldandó feladatban. Az egymásra épülő termékek és szolgáltatások „pályájából” minél többet megpróbál saját vagy partner vállalkozások tevékenységével lefedni, így több profitcentrumot is integrál a modellbe.

Adódott a kérdés: Mitől válik az egyik modell közvetlenné, a másik pedig vegyessé? Külső, vagy belső körülmények hatására történik meg a szétválás?

A külső körülményeket vizsgálva nem találtunk eltérést, azonos programok keretében jöttek létre az eltérő modellek. A lényeget tehát belül kellett megtalálni. A különbség pedig a vezetőben rejlik. A vegyes modell kialakításában a menedzsmentnek nagyobb prioritása van, mint a finanszírozásnak.

Miről is van szó? A sikeres, értékteremtő közfoglalkoztatási modellek esetében mindig sikerült egy motivált és motiválni tudó vezetőt azonosítani. Az interjúk feldolgozása alapján azt is bizonyítva láttuk, hogy a vezető motivációja nem magára, a pozíciójára vonatkozott, hanem a közösség céljaira. Több esetben láttuk, hogy még a szakmai tudás sem olyan fontos, mint a motiváció, illetve motiválni tudás megléte.

Innen már könnyű volt megalkotni az időközben faluvállalat nevet kapó modell létrehozásának és működtetésének a megoldását. A lényeg a motivált vezető kiválasztása, a motiváció képességének, valamint a menedzsment technikáinak fejlesztése. A termékpályák kitalálására, a piacfelmérésre, a technológiák összerakására központi ügynökség létrehozását javasoltuk. Az ügynökség feladata a vezetők kiválasztása és személyes fejlesztése mellett a helyi és országos piacfejlesztések elvégzése, a dobozos termékpályák összerakása technológiai megoldásokkal és a faluvállalatok piaci integrációjának megszervezése.

A felfedezés persze nem meglepő. Igazoltuk az szervezetfejlesztők által már ismert tényt, hogy a változások az emberekből indulnak ki. Szervezetek létrehozása, vagy a technológiai fejlesztések önmagukban nem biztosítják a fenntartható működést. Ahhoz elsősorban motivált és motiválni képes vezetőre és általa vezetett motivált emberekre van szükség. Ahol ez megvolt, ott közösen – még pályázati pénzek nélkül is – képesek voltak működő vegyes modellt létrehozni.

Azóta több mint 2400 szociális szövetkezet működik az országban, amelyek önállóan keresik a boldogulás útját. Azonban most lehet változtatni a helyzeten, mert idén több mint 7 milliárd forint áll rendelkezésre a faluvállalatok fejlesztésére. Az előrelátó tervezők, részben az általunk készített javaslat alapján, a forrás egy részét a fejlesztési ügynökség feladataira szeretnék fordítani.”

Forrás:
Faluvállalat és a motiváció; Varga Péter; Gazda blog; 2015. március 31.

A rezsiszámlákat is bekebelezi a Google

„A hagyományos, offline postaládák egyik utolsó funkcióját is kiiktatná a Google a legújabb tervével. A cég már dolgozik azon, hogy a rezsiszámlákat is Gmailben (vagy a másik emailszolgáltatásukban, az Inboxban) kaphassuk meg, és rögtön onnan be is fizethessünk mindent. A szolgáltatás nemcsak hasznos, de ráadásul a csodálatos Pony Express néven fut, és a tervek szerint még idén, a negyedik negyedévben meg is érkezik.

Mindemellett, ha már az emailfiókunkról van szó, a számlákkal együtt rögtön kéznél lenne a szolgáltatók elérhetősége is. Továbbá a számlákat meg lehetne osztani másokkal, ami hasznos lehet például egy albérletben.

Az még nem világos, hogy a szolgáltatásból látna-e közvetlen bevételt a Google, vagy a személyre szabott hirdetéseket szeretnék-e még jobban személyre szabni az újabb adatok becsatornázásával. Ez utóbbi várhatóan elég nagy felháborodást váltana ki, mert a céget egyébként is folyamatos támadások érik az adatkezelési gyakorlata miatt.

Az mindenesetre biztos, hogy aki használná a szolgáltatást, annak meg kell majd adnia a személyes adatait, például a társadalombiztosítási számát, a Google partnereinek. Egyelőre a szolgáltatók számláit postázó cégekkel egyezkednek, de elképzelhető, hogy közvetlenül a szolgáltatókkal is meg fognak majd egyezni.

Persze már eddig is egyre többen intézik neten a számlafizetést, de ha a folyamat tovább egyszerűsödik azzal, hogy nemcsak újra a fő postaládánkba érkeznek a számlák, de ugyanott rögtön le is lehet tudni az egész folyamatot, akkor az önkormányzaton és a szórólap-osztogatókon kívül tényleg senki nem fogja használni a fizikai postaládákat.

Azért a Díjnetnek egyelőre nem kell nagyon izgulnia. A Pony Express az Egyesült Államokban indul majd be először, és szokás szerint bizonytalan, hogy hozzánk mikor érhet el. Ráadásul a szolgáltatók errefelé nem mindig engedik ki szívesen a kezükből a számlaügyek intézését, még akkor se, ha ezzel esetleg az ügyfelek életét nehezítik meg”

Forrás:
A rezsiszámlákat is bekebelezi a Google; Bolcsó Dániel; Index.hu; 2015. március 25.

Szakirodalom

Kecső Gábor: A helyi adók jellemzői és a működtetett helyi adók négy külföldi jogrendszerben

„A helyi önkormányzatok számos forráson keresztül jutnak bevételhez a nyugati demokráciákban. Tudjuk, hogy a helyi autonómia csupán látszólagos pénzügyi függetlenség nélkül. A helyi adók a pénzügyi autonómia alapvető támaszát biztosítják, jóllehet az önkormányzatok központi kormánytól való relatív függetlensége nem szűkíthető a helyi adóbevételek és az összes önkormányzati bevétel arányára. Ez az írás egyfelől a helyi adókkal kapcsolatos általános ismereteket tárgyalja; így többek között a nyílt listás adó-megállapítási módszert, amelyet Magyarországon 2015. január 1-jén vezettek be. Másfelől az angol, az amerikai, a német és a spanyol helyi adórendszert írja le és értékeli annak érdekében, hogy megismerjük a külföldi intézményeket, tanuljunk mások megoldásaiból. A tanulmány nem vállalkozik a magyar szabályozás és az ahhoz kapcsolódó gyakorlat feldolgozására. Elsődleges célja az elméleti alapok feltárása, illetve a külföldi kitekintés, amelyek tükrében saját jogunk mélyebben – vagy legalábbis másként – értékelhető a későbbiekben.”

Forrás:
A helyi adók jellemzői és a működtetett helyi adók négy külföldi jogrendszerben; Kecső Gábor; MTA TK Jogtudományi Intézet; MTA Law Working Papers, 2015/2; 2015. február 5. (pdf)

Törvények, rendeletek

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 7/2015. (III. 31.) MvM utasítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról

„A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 4. §-ában és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 1. melléklet A) jelű táblázat 2. sorában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány által rendeletben kijelölt szakmai irányító miniszterek véleményének kikérésével – a következő utasítást adom ki:
1. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatát a Mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez az utasítás 2015. április 1-jén lép hatályba.

3. § Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2014. (XII. 23.) MvM utasítás…”

Forrás:
A Miniszterelnökséget vezetőminiszter 7/2015. (III. 31.) MvM utasítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2015. évi 16. szám; 2015. március 31.; 1536-1681. oldalak (pdf)

14. szám, 2015. április 7.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek