Skip to main content

18. szám, 2016. május 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

47. Kormányinfo: létszámleépítés, budapesti „szuperkórház”, oktatási rendszer

„…A tárcavezető kérdésre azt is elmondta, hogy a kormány nem tett le a minisztériumokat érintő létszámleépítésről, ami 10-15 százalékos nagyságrendet jelent, az állami cégek felépítését, működését pedig a második fél évben tekintik át.
…
Lázár János a Kormányinfón bejelentette, hogy Közép-Európa legjelentősebb iparipark-beruházását indítja el a kormány.

2016-2018 között 150 milliárd forintot szánnak ipari parkok kialakítására, fejlesztésére – közölte a tárcavezető, megjegyezve, hogy a fejlesztési miniszter az idei évre 50 milliárd forint elköltésére kapott felhatalmazást.

Azt mondta, a program a gazdasági növekedés fenntartásának fontos tartópillére lehet, és akár 50-100 ezer munkahelyet is teremthet.

Megjegyezte, hogy a kormány 13 megyei jogú várossal már megállapodott ipari park létesítéséről, 12 további városban pedig vizsgálják a kialakítás lehetőségét.
…
Az oktatási államtitkár azt is kérte, hogy a kormány vizsgálja felül a vegyes, állami fenntartású és önkormányzati működtetésű intézményi modellt, mert az megbukott – mondta a Miniszterelnökség vezetője, jelezve, hogy jelenleg több mint 500 iskolát működtetnek önkormányzatok.

„Tiszta és egyértelmű viszonyokat kell teremteni (…), tárgyalásos alapon” – mondta, úgy foglalva állást, hogy egy rendszerre van szükség, amelyben az állam a fenntartó és a működtető.

Az egész napos iskoláról szólva a miniszter úgy fogalmazott, hogy arra nincs szüksége mindenkinek, de a nehézséggel küzdő gyermekeknek fontos. Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy a tankönyvpiac liberalizálására nincs szükség, se lehetőség.

Lázár János megismételte azt is, hogy az intézményfenntartásban a kormány decentralizálni készül – így a járások és a központi intézményfenntartó között tankerületek lennének, és a feladatokat, valamint a felelősséget is újraosztanák -, az iskolaigazgatókat pedig megerősíti.
…
Lázár János egy kérdésre arról is beszélt, tervben van az életpályamodell kialakítása a mentőszolgálatnál.

Az egészségügyben viszont jelenleg nem életpályát terveznek, hanem béremelést – tette hozzá.

A miniszter meglátása szerint Budapesten elengedhetetlenül szükség van egy szuperkórházra, a többi, ellátásban részt vevő intézményt pedig fejleszteni kell…”

Forrás:
Biztonság és stabilitás jellemzi a 2017-es büdzséjavaslatot; Miniszterelnökség; 2016. április 28.

A kormány benyújtotta Magyarország Konvergencia Programját

„A kabinet elküldte az Európai Bizottságnak Magyarország 2016-2020-ra vonatkozó Konvergencia Programját.
A Konvergencia Program átfogó módon mutatja be a következő négy évben várható makrogazdasági folyamatokat. A tavalyi évhez hasonlóan a program kidolgozása párhuzamosan zajlott a költségvetési tervezéssel.

A kialakult gyakorlatnak megfelelően a kormány április 29-én a Nemzeti Reform Programot is elküldte az Európai Bizottságnak.”

Forrás:
A kormány benyújtotta Magyarország Konvergencia Programját; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. április 29.
Lásd még: Konvergencia Program 2016, Nemzeti Reform Program 2016, Nemzeti Reform Program 2016 – Melléklet (mindegyik pdf)

A városfejlesztés új útjai – Okos Városok Konferencia – 2016. május 5., Budaörs

„PROGRAMTERV
(előadók felkérés alatt)

Időpont Előadás neve Előadó neve
9:00 – 9:20 Köszöntő Soltész Attila, elnök, Informatika a Társadalomért Egyesület
9:20 – 9:40 Nyitóelőadás Vágujhelyi Ferenc, elnök, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
9:40 – 10:00 Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei Solymár Károly Balázs, infokommunikációért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
10:00 – 10:20 A jövő városai, amiben élünk Füleky Zsolt, építészeti és építésügyi helyettes államtitkár, Miniszterelnökség
10:20 – 10:40 Okos városok Magyarországon és a Lechner Tudásközpont feladatai Kulcsár Sándor, Smart City vezető, Lechner Tudásközpont
10:40 – 11:00 Emberek az adatok mögött – adatvédelem a Big Data korában dr. Osztopáni Krisztián, vizsgáló, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
kávészünet
11:30 – 11:50 Budaörs fejlődési lehetőségei Csenger-Zalán Zsolt, országgyűlési képviselő, Fidesz MPSZ
11:50 – 12:10 Budapest Okos Város Szeneczey Balázs, városfejlesztési főpolgármester-helyettes, Budapest Főváros Önkormányzata
12:10 – 12:30 Smart city egy megyei jogú város szemével Schmidt Csaba, polgármester, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
ebédszünet
13:30 – 13:50 GINOP-TOP–források az okos város projektek szolgálatában Turóczy László, gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium
13:50 – 14:10 IKOP – intelligens közlekedés a Széchenyi 2020-ban Szalóki Flórián, közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
14:10 – 14:30 KEHOP – Energetika és környezetvédelem önkormányzati szemszögből Varró Ákos István, Kiemelt Energetikai Projektek Végrehajtási Főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
14:30 – 14:50 Pest Megye fejlesztése 2020-ig Szabó István, elnök, Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése
14:50 – 15:10 Komárom-Esztergom Megye forrásai és fejlesztési tervei Popovics György, Komárom-Esztergom Megye Közgyűlésének elnöke

Szekciók
15:10 – 17:00 Városbiztonság Kerekasztal-beszélgetés:
dr. Dávid Ákos, adjunktus, Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar
dr. Bencsáth Boldizsár, adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Crysys Lab
Zala Mihály, IT-biztonsági szakértő
Dr. Somogyi Csaba, igazgató, Erzsébetváros Rendészeti Igazgatósága
Moderátor: Erdei Csaba, szakértő, Informatika a Társadalomért Egyesület

15:10 – 17:00 Intelligens közlekedés Kerekasztal-beszélgetés:
Szalóki Flórián, közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Gablini Gábor, elnök, Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége
Dr. Dabóczi Kálmán, vezérigazgató, BKK Budapesti Közlekedési Közlekedési Központ Zrt.
Szepessy Kornél, vezérigazgató, Hungarocontrol
Moderátor: Lánszki Regő, ügyvezető, Urban PM Kft.

15:10 – 17:00 Intelligens épületmenedzsment Kerekasztal-beszélgetés:
Jelen Tamás, vezérigazgató, Északdunántúli Vízmű Zrt.
Tímár Dávid, MOM Vízméréstechnikai Zrt.
MVM Zrt. képviselője
Tilesch Péter, főosztályvezető, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Moderátor: Huber Krisztián, társelnök, Okos Jövő Innovációs Klaszter

15:10 – 17:00 e-Közigazgatás Kerekasztal-beszélgetés:
Ádám Csongor, fejlesztési ágazati igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Krucsó Balázs, önkormányzati ASP projektvezető, Magyar Államkincstár
Emődy Zsolt, önkormányzati informatikai szakértő, Bluefield Kft.
Moderátor: Soltész Attila, elnök, Informatika a Társadalomért Egyesület”

Forrás:
A városfejlesztés új útjai – Okos Városok Konferencia; Informatika a társadalomért Egyesület

Közigazgatás, politika

Az Állami Számvevőszék megkezdte a felkészülést az adatvédelem hazai keretrendszerének ellenőrzésére

„Megkezdődött a felkészülés az adatvédelem hazai keretrendszerének és egyes kiemelt adatnyilvántartások ellenőrzésére. Az ellenőrzés egyes részei nemzetközi együttműködés keretében kerülnek végrehajtásra.

Az Állami Számvevőszék elnöke által jóváhagyott ellenőrzési program alapján 2016. április 25-én megkezdődött a felkészülés az adatvédelem hazai keretrendszerének és egyes kiemelt adatnyilvántartások ellenőrzésére, amely az alábbi kiemelt adatkezelőkre terjed ki: Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Magyar Államkincstár, Oktatási Hivatal, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. Ellenőrzött szervezetek továbbá az adatkezelők felett adatvédelmi és adatbiztonsági felügyeletet gyakorló hatóságok, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság.

Az ellenőrzés célja annak értékelése, hogy a 2011-2015. években megvalósult-e az adatvédelem hazai keretrendszere, és az adatkezelő szervezetek megfelelően alkalmazták-e a biztonságos adatkezelésre, az adatfeldolgozás kiszervezésére és különösen a személyes adatok és a nemzeti adatvagyon védelmére irányuló előírásokat.

Az ellenőrzés tárgyát képezi az ellenőrzött szervezetek tekintetében az adatvédelem keretrendszerének kialakítása, ezen belül a kiválasztott adatkezelő szervezetek adatkezeléssel és információbiztonsággal kapcsolatos belső szabályozása, a hatósági felügyeleti tevékenység, valamint a hazai adatvédelmi jogszabályoknak az Európai Unió adatvédelmi irányelveivel való összhangja. Az ellenőrzés kiterjed továbbá az alkalmazott informatikai és elektronikus rendszereknél a biztonsági előírások teljesülésére, a lefolytatott szervezeti ellenőrzésekre, az adattovábbítások, illetve az adatfeldolgozások kiszervezésének szabályosságára.

Az ellenőrzés várható eredménye, hogy átfogó értékelést ad az Országgyűlés és az állampolgárok számára a magyar adatvédelem aktuális helyzetéről, és rámutat azokra az alapvető szabályozási, szervezeti pontokra, ahol a kontrollok fejlesztése szükséges a jogszabályokban elvárt adatvédelmi szint eléréséhez.

Az adatvédelem ellenőrzése kiterjed az EUROSAI IT Munkacsoporttal való együttműködés keretében végzett párhuzamos ellenőrzés – országok közötti együttműködés keretében kialakított – szempontjaira, ezen belül az adatvédelem aktuális helyzetére.”

Forrás:
Indul az adatvédelem ellenőrzése; Görgényi Gábor; Állami Számvevőszék; 2016. április 26.

Önkormányzatok: Állandó lehet a pénzügyi ellenőrzés

„Kiterjesztené és egységesítené az elektronikus közigazgatást a kormány, megakadályozva az eladósodási folyamatok elindulását.

Alig burkoltan az önkormányza­tok további eladósodását is akadályozná az elektronikus közigazgatás országos kiterjesztéséről szóló belügyminisztériumi javaslat, melyet a minap nyújtott be a tárca az Országgyűlésnek.
Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésének lényegi eleme az önkormányzatoknál folyó, a teljes lakosságot érintő közigazgatási munka számítástechnikai eszközökkel történő támogatása az állam részéről – olvasható a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett előterjesztésben, mely az úgynevezett ASP (Application Service Provider) rendszer, egyfajta központi szolgáltatásként való, országos szintű kiterjesztését célozza. Néhány település már, önkéntes jelleggel, alkalmazta a technológiát, ám a cél egy egységes informatikai szisztéma kialakítása az önkormányzati feladatellátáshoz. Egy olyan adattárházat is létrehoznának ezzel összefüggésben, amely biztosítja az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos adatok elemzését, illetve az „önkormányzati adatszolgáltatá­sok központi alapokra való helyezését”. Az indoklás megemlíti az eladósodási folyamatok megindulásának felismerését és megakadályozását, a feladatfinanszírozás, illetve a likviditási helyzet folyamatos nyomon követését, továbbá a helyi gazdálkodási feladatok támogatását a „folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés feltételeinek biztosítása érdekében”.

Ez utóbbi kitétel kapcsán terjedt el egyes szakmai körökben, hogy a kormány, tovább csorbítva önállóságukat, beleszólhatna a települések pénzügyi döntéseibe is akár. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban a közelmúltban egy ellenzéki írásbeli kérdésre adott parlamenti válaszában tisztázta: semmilyen formában nem szándékoznak korlátozni az önkormányzati jogokat, sőt, rendszeresen egyeztetnek a megyei jogú városok polgármestereivel és a megyei közgyűlések elnökeivel. Aláhúzta, a sajtóhírekkel ellentétben a kormány nem rendelt semmiféle tanulmányt, amely azt célozza, hogy szoros kontrollt alakítsanak ki a települések felett, és tömegesen zárjanak be helyi hivatalokat. „Ha önöket valóban érdekelné az önkormányzatok helyzete vagy az önkormányzatok működésének kérdései, nem engedték volna, hogy ezerháromszázmilliárd forint adósságot termeljen kormányzásuk alatt a rendszer” – jegyezte meg. Megerősítette, a jelenleg is működő alkalmazás uniós forrásból valósult meg, és a pilot üzem nyomán jutottak arra, hogy az informatikai szempontból elmaradott, forráshiányos hivatalokat érdemes, sőt szükséges központilag segíteni. Vagyis – tette hozzá – indokolt az egységesség.

Az ASP országos kiterjesztése a hivatalok munkavégzése mellett központi célokat is szolgál, ilyen például az önkormányzatok aktuális vagyoni helyzetének ismerete. Ugyanakkor a jogi, valamint adatvédelmi és technikai garanciák biztosítják az informatikai rendszerek esetében – bankszektor, köz- és magánegészségügy –, hogy csak az arra jogosítottak kizárólag a feladatellátásukhoz szükséges mértékben ismerhessék meg a rendszerekben tárolt adatokat. Ezzel együtt a vonatkozó jogszabály igenis feljogosítja a kormányt arra, hogy az önkormányzatok gazdálkodási információit megismerje. „Nem az történik, hogy a kabinet megmondja, az önkormányzat mire költse a pénzt, hanem a rendszerrel látja, mire költi. A gazdasági függetlenséget ez nem csorbítja” – szögezte le.

A Ház előtti javaslat alapján a központi informatikai rendszerhez való csatlakozás kötelező lenne a települések számára, a részleteket azonban majd kormányrendeleti szinten szabályoznák.

Alkotmánybíróság elé vinnék a törvényt
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége egyetért azzal – ahogy azt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége részéről bejelentették –, hogy az Alkotmánybíróság elé kerüljön a szabályozás, ha a parlament elfogadja – nyilatkozta lapunknak Gémesi György, a szövetség elnöke. Szerinte az elképzelés súlyosan sértené az önkormányzatiságot, lényegében gyámság alá venné a településeket. Felvetésünkre megjegyezte, mivel a helyhatóságok már csak kormányzati beleegyezéssel vehetnek fel hitelt, nem érti a további eladósodás megakadályozásáról szóló érvet.”

Forrás:
Állandó lehet a pénzügyi ellenőrzés; Kacsoh Dániel; Magyar Hírlap; 2016. április 25.

Varga Mihály a Magyar Államkincstárról

„A Magyar Államkincstár sikeres szervezet, amelyre a kormány továbbra is támaszkodik költségvetési- és gazdaságpolitikája végrehajtása során – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az alapításának húszéves évfordulóját ünneplő intézmény szakmai konferenciáján.

A tárcavezető hozzátette: a kincstári rendszer a közpénzek hatékony, takarékos és ellenőrzött felhasználását szolgálja.

A Kincstár magalakulása óta tevékenysége, és ezzel együtt az intézménnyel kapcsolatban álló szervezetek köre is jelentősen bővült – emlékeztetett Varga Mihály. Hozzátette: olyan nem klasszikus kincstári feladatokkal is foglalkozik, mint amilyen az illetményszámfejtés, az állampapír-forgalmazás, a lakossági, az uniós és a nemzetközi támogatások kezelése vagy éppen a törzskönyvi nyilvántartás vezetése. Ezen túlmenően a közpénzforgalom 25 százalékát biztosítja.

A szakminiszter az elkövetkező időszak feladatait ismertetve rámutatott: a Kincstár működését úgy kell átalakítani, hogy a szervezet ügyfélorientált kormányzati szolgáltató és információs központtá alakulhasson. A kormány három területen kíván előrelépést tenni: a kormányzati és a törvényhozási döntéshozatal támogatásában, a szolgáltatási színvonal további növelésében, valamint az adófizetők, a befektetők és a nemzetközi szervezetek számára nyújtott naprakész és pontos információszolgáltatás területén – ismertette a tárcavezető a Modern Kincstár – koncepció alapjait. Ezeknek a céloknak az eléréséhez – a már folyamatban lévő fejlesztéseket is ideértve – meg kell újítani a Kincstár szervezeti kereteit, az ügyviteli folyamatokat és az informatikai támogató rendszereket is. Cél az, hogy a Kincstár képes legyen a teljes magyar önkormányzati rendszer számára a számlavezetést biztosítani – szögezte le.

A Magyar Államkincstár fontos szerepet kap az állampapírok forgalmazásában is. Azon célunk elérésében, hogy az államadósságon belül minél jobban csökkentsük a devizaadósság részarányát komoly szerepe volt annak, hogy 2012-ben elindítottuk a lakossági programot – szögezte le a szakminiszter. A lakosság növekvő szerepvállalásával ugyanakkor nemcsak a devizaarány csökken, hanem stabilabbá is válik az adósságfinanszírozás – tette hozzá kiemelve, hogy a program eredményességét jól tükrözi, hogy a lakosság kezében lévő állampapírok állománya az elmúlt négy évben folyamatosan emelkedett.”

Forrás:
Modern Kincstár: középpontban az ügyfelek; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. április 28.
Lásd még: Az államkincstár lehet az önkormányzatok számlavezetője; Híradó.hu; 2016. április 29.

Húsz éves a Magyar Államkincstár

„Az idén 20 éves Magyar Államkincstár a hazai pénzforgalom mintegy 25 százalékát bonyolítja le, emellett mintegy 870 milliárd forint értékű forintban kibocsátott, illetve 570 millió euró devizában kibocsátott magyar állampapírt kezel az ügyfelek számláin – mondta Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke szerdán Budapesten a kincstár által rendezett nemzetközi konferencián.

A Magyar Államkincstár fennállásának húsz éves évfordulója alkalmából tartott kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján dr. Dancsó József elnök elmondta: a kincstár mintegy 13 ezer intézmény számláját vezeti, és hozzávetőleg 900 ezer közalkalmazott, illetve köztisztviselő számára végez havonta bérszámfejtést, az államkincstárnak napjainkban több mint 4000 munkavállalója van.

A Magyar Államkincstár elnöke, a ,,Modern kincstár” címmel megtartott előadásában kiemelte: a kincstár több mint 200 különböző állami feladatot lát el, ezek közé tartozik a központi, állami intézmények pénzellátása, a likviditásuk menedzselése, ezek között legfontosabbként felelős az állami költségvetés végrehajtása során a pénzforgalom lebonyolításáért és elszámolásáért.

Dancsó József aláhúzta: a közelmúltban fogadták el az intézmény középtávú stratégiáját, a cél az, hogy már a közeljövőben az államkincstár is biztosítani tudjon minden olyan szolgáltatást, amely a központi költségvetés és az alrendszerek számlavezetésével, betéteinek és befektetéseinek biztonságos kezelésével kapcsolatos. Ennek érdekében az elmúlt hónapokban megújították és egységesítették a kincstár számlavezető rendszerét.

Az államkincstár elnöke kifejtette: alapítása óta a szervezet folyamatosan új feladatokat kap, például a Területfejlesztési Operatív Programokkal összefüggő teendőket, de ilyen az állampapír-forgalmazás is. Dancsó József kiemelte: az államkincstár a magyar állampapír-állomány mintegy 20 százalékát kezeli, összesen 77 értékpapír forgalmazó irodát működtet.”

Forrás:
Húsz éves a Magyar Államkincstár; Magyar Államkincstár; 2016. április 29.

A cégregisztrációt is akarja a kamara

„A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezi a kormánynál, hogy a teljes hivatalos cégregisztrációs tevékenység kerüljön a cégbíróságtól a kamarához – közölte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Parragh László szerint a bürokrácia csökkentése jegyében, a gazdaság biztonsága, hatékonysága szempontjából elérkezettnek látják az időt, hogy a kormány átgondolja, érdemes-e fenntartani a cégbíróság jelenlegi infrastruktúráját, vagy kimondható, hogy a cégregisztráció olyan adminisztrációval járó regisztrációs folyamat, amelyet más meglévő szervezet is – például a kamara – el tud látni. Parragh szerint a mostani cégbírósági tevékenység nem tekinthető bírósági munkának, a bírói tevékenység nem jellemző az intézményre, amely valójában adatokat rögzít, töröl, regisztrációs folyamatban adminisztrál.

Nagyon ritkán van szükség a munkában bírósági döntésre, csak amikor vitás helyzet áll elő, ami normál jogorvoslatban, a meglévő bíróságon is elintézhető lenne – tette hozzá. Az MKIK elnöke kiemelte, az üzleti élet tisztasága szempontjából fontos, hogy minden cégadat egy helyen legyen, a kamarai rendszer fejlesztése során nagyon sok céginformáció gyűlt már eddig is össze náluk, ezt egészítené ki és tenné teljessé a hivatalos cégregisztráció…”

Forrás:
A cégregisztrációt is akarja a kamara; Piac&Profit/MTI; 2016. április 26.

Melyik szervezet végezze a cégregisztrációs tevékenységet?

„A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint megfontolásra méltó a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azon kezdeményezése, hogy a teljes hivatalos cégregisztrációs tevékenység kerüljön a cégbíróságtól a kamarához.

A tárca szerint az MKIK felvetése a bürokrácia csökkentését és a gazdaság érdekeit szolgálja, így mindenképpen alkalmas a további egyeztetésre. A döntést természetesen széles körű egyeztetés után, a kamarák és a vállalkozói érdekképviseletek véleményének figyelembe vételével kell majd meghozni. [Nemzetgazdasági Minisztérium]”

——

„…A cégbíróságok jelenleg jogszabályban előírt feladata az új cégek, illetve a változások bejegyzése, a törvényességi felügyeleti eljárások lefolytatása, de például a hitelezői jogok védelmét biztosító kérelmek elbírálása is. Ennél is hosszabb a lajstroma azoknak az aktusoknak, amelyekhez bírói határozat szükséges, mint például a cég törlése, a vezető tisztségviselő eltiltása vagy akár az olyan vitás ügyek elbírálása, mint a TV2 esete, amikor két önjelölt vevő közül kell kiválasztani a tényleges vevőt.

Egyelőre nem világos, pontosan milyen területek átvételét szorgalmazza az MKIK: Parragh „teljes hivatalos cégregisztrációs tevékenységet” említett, de a Világgazdaság megkeresésére nem reagált. A Fővárosi Törvényszék és az Országos Bírósági Hivatal is időt kért a válaszra, hogy mely területek átadását tartják elképzelhetőnek, illetve mekkora apparátust alkalmaznak, költségvetésükből mekkora tételt jelent a cégügyek intézése.

A bejegyzési kérelmek illetéke mindenesetre elég komoly bevételt hoz. A Cégközlönyben munkanaponként durván 200 újonnan bejegyzett cég jelenik meg, ez önmagában akár napi 10-20 millió, azaz évi 2,5-5 milliárd forint bevételt jelenthet a Világgazdaság becslése szerint. Ezt azonban tetézi még az egyéb változásbejegyzések – például az átalakulás, egyesülés – esetében alkalmanként fizetendő 50 ezer forintból összejövő bevétel. (A másik oldalon persze kiadást jelent az informatikai rendszer működtetése, illetve az apparátus fenntartása.) Ezzel az MKIK nagyobb falathoz jutna, mint a 2012-ben bevezetett kamarai hozzájárulással. Utóbbiból korábbi sajtóközlések alapján az induló évben 2,3 milliárd, 2013-ban 2,5 milliárd, 2014-ben 2,8 milliárd forintot kasszírozott a kamara…[Világgazdaság]”

——–

„…Az Igazságügyi Minisztérium azt válaszolta a Profit7 kérdésére, hogy a cégnyilvántartási rendszer felülvizsgálatát az igazságügyi tárca jelenleg is végzi. Ennek kapcsán természetesen az összes beérkező felvetést, javaslatot megvizsgálja, azonban ilyen tárgyú előterjesztés még nem érkezett a kormányhoz.

Mint ismeretes, Parragh László, az MKIK elnöke a Profit7.hu-nak azt mondta, a legfrissebb adatokhoz való gyors hozzáférés jelenti a cégek számára az igazi biztonságot. Ha ugyanis valaki ma kér egy társaságról adatot a Cégbíróságtól, az a tavaly májusi állapotot tükrözi, hiszen minden vállalkozásnak május 31-ig kell az előző tárgyévi beszámolóját benyújtania a Cégbíróságnak. Az MKIK viszont nyolc adatbázist kapcsolna össze, amely biztosítja a legfrissebb és legpontosabb információkhoz való hozzáférést. Az elnök elmondta azt is, kezdeményezésük a nemzetközi gyakorlatban nem szokatlan, a világ legtöbb fejlett országában a cégregisztrációt ugyanis a kamarák végzik…[profit7.hu]”

Forrás:
Megfontolásra méltó a cégregisztráció kamarai áthelyezése; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. április 27.
Világgazdaság.hu; 2016. április 28.
Két tárca is rákattant a cégregisztráció-javaslatra; Hunyor Erna Szofia; profit7.hu; 2016. április 27.

Egységesítik a munkaköröket a kormányhivatalokban

„Központi intézkedés keretében a Miniszterelnökség irányításával és felügyeletével jelenleg zajlik a kormányhivatali munkakörök egységesítése. Kovács Lejla, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Jogi és Koordinációs Főosztályának vezetője a Rádió Orienten elmondta, erre azért van szükség, mert eddig nemcsak hivatali, de országos szinten is eltérő munkakörökkel foglalkoztatták a kollégákat a kormányhivatalokban.

A tavalyi kormányhivatali integrációt követően két korábbi főosztályból és egy önálló osztályból jött létre a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Jogi és Koordinációs Főosztálya. Mint Kovács Lejla kifejtette, ennek során számos feladat kormányhivatalhoz kerülését vezényelték le az egészségbiztosítás és a lakástámogatások területén.

A főosztályvezető rámutatott, amíg a kormányhivatal többi főosztálya szakmai, addig a Jogi és Koordinációs Főosztály funkcionális feladatokat lát el. „Jogi területen perek vitelével, szerződések megkötésével és gondozásával, követeléskezeléssel, közbeszerzésekkel és adatvédelemmel foglalkozunk. A koordináció területén pedig adatszolgáltatást végzünk, munkaterveket és éves beszámolókat készítünk. Emellett a munkatársak számára képzéseket, továbbképzéseket és ennek keretében oktatásokat és vizsgákat szervezünk, intézményi és egyéni terveket készítünk és ellenőrzünk” – fejtette ki. Hozzátette: ez utóbbiak – bár a főosztály nevéből nem következik – egyértelműen humánpolitikai feladatokat jelentenek.

Koordinációs területen fontos feladatuk még a megyei államigazgatási kollégium üléseinek és ügyrendjének megszervezése és közzététele, valamint az önkormányzatok iratkezelésének ellenőrzése. Emellett a főosztály szervezi meg és bonyolítja le a földárveréseket is.

Legfontosabb feladatuk jelenleg a munkakörök egységesítése, amely még folyamatban van, s amely a Miniszterelnökség utasítására és felügyeletével történik. Ez azért szükséges, ugyanis korábban a kormányhivatalok országszerte különböző munkakörökben foglalkoztatták munkatársaikat. Emiatt pedig folyamatban van az ügyrend módosítása is – hívta fel a figyelmet a főosztályvezető.”

Forrás:
Egységesítik a munkaköröket a kormányhivatalokban; OrientPress; 2016. április 30.

Közigazgatási, politikai informatika

A testre szabható közigazgatás a cél

„Sokaknak talán még mindig a hosszú sorok jutnak eszükbe, ha a közigazgatási ügyintézésről van szó, holott az elmúlt évek online közigazgatási fejlesztései már sok százezer ügyintézésnél tették szükségtelenné a hivatalokban való személyes megjelenést. Ráadásul a számok a közeljövőben várhatóan jelentősen növekednek: természetes igénye az embereknek, hogy a mindennapi élet szerves részét képező hivatalos ügyeiket – például erkölcsi bizonyítvány kérelmezését vagy autó-adásvétel bejelentését – egyszerűen, néhány perc alatt az interneten intézhessék.

Ezzel párhuzamosan azonban jelentős számban vannak olyanok is, főleg az idősebb generációk és a szegényebb társadalmi rétegek tagjai közt, akik nem tudnak élni az internet-hozzáférés adta lehetőségekkel. Hazánkban a generációk közti digitális szakadék leküzdése kulcsfontosságú feladat, és vannak teendőink még a széles sávú internethálózat kiépítésében is. Ezért különösen fontos, hogy az elektronikus közigazgatási fejlesztések az internetes ügyintézés lehetőségeinek bővítése mellett arra is módot adjanak, hogy telefonon intézzük ügyeinket.

Az online és a telefonos ügyintézés iránti igény kielégítésére világszerte zajlanak elektronikus kormányzati fejlesztések. Az ENSZ időről időre felméri, hogy hol tartanak az országok ebben a folyamatban. Az e-kormányzati fejlettségi index 2014-es rangsora alapján elmondható, hogy az elektronikus kormányzás fejlettsége szorosan összefügg az adott ország gazdasági állapotával, az utóbbi ugyanis jelentős mértékben meghatározza a szükséges infrastruktúra – széles sávú internetkapcsolat – kiépülésének és az infokommunikációs ismeretek elterjedésének lehetőségeit.

Nem meglepő tehát, hogy a leggazdagabb kontinensek járnak az élen az e-kormányzás fejlettségének tekintetében: Európa az első, Amerika – az Egyesült Államok és Kanada vezetésével – pedig a második helyen áll. A harmadik Ázsia, majd Óceánia következik, a legalacsonyabb régiós indexe pedig nem meglepő módon Afrikának van. Nagy különbségek lehetnek hasonló gazdasági kapacitással rendelkező, illetve azonos régióban elhelyezkedő országok között is. Világviszonylatban a legfejlettebb elektronikus kormányzattal például Dél-Korea rendelkezik, a második helyenAusztrália áll, azt egy másik ázsiai ország, Szingapúr követi.

Magyarország a 39. helyet foglalja el a listán, maga mögé utasítva Ausztria kivételével az összes szomszédos államot, Csehországot és Lengyelországot is, bár a nyugat-európai országok és a balti államok szintjétől még elmaradunk. Különösen Észtország példája lehet érdekes számunkra, ott ugyanis az átgondolt, jól megtervezett e-kormányzati fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen csökkentek az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terhei, ami hozzájárult az észt gazdaság versenyképességének erősödéséhez. Ez azt mutatja, hogy a nyugat-európai átlaghoz képest alacsonyabb fejlettséggel is képes lehet egy ország korszerű e-kormányzási rendszert kiépíteni.

Az Európai Unió is sokat tesz az e-kormányzat további fejlesztéséért. Ezek között az egyik legfontosabb eredmény egy 2014-es rendelet elfogadása, amelynek hosszú távú célja, hogy az állampolgárok tagállami határok nélkül, elektronikusan is intézhessék ügyeiket. Az uniós rendelettel összhangban jött létre tavaly az új közigazgatási törvény, amely tovább katalizálja az elektronikus közigazgatási fejlesztéseket. Ennek a jogszabálynak a jelentősége aktuálisan – egyebek mellett – abban rejlik, hogy az internetes mellett a telefonos ügyintézés jogi feltételeit is megteremtette. A korábbi fejlesztéseknek köszönhetően számos eljárás elektronikusan is intézhetővé vált, bizonyos adóügyek, a betegéletút-lekérdezési szolgáltatás, illetve több okmányügyet, például az útlevélpótlást pedig már akár okostelefonon is intézhetünk. Az elektronikus fejlesztések mögött – legyenek azok online-ok vagy telefonosak – egy 21. századi, testre szabható magyar közigazgatás elképzelése húzódik meg: a célunk az, hogy a jövőben mindenki úgy intézhesse az ügyeit, ahogy az neki a legkényelmesebb. [A szerző a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke.]”

Forrás:
A testre szabható közigazgatás a cél; Ignácz István; Világgazdaság Online; 2016. április 26.

Elérhető a pályázati portál a családi házak energetikai korszerűsítésére

„Elkészült az Otthon Melege Program keretében meghirdetett családi házak energiahatékonyságának növelését célzó alprogram pályázati honlapja. 2016. július 1-jétől pályázatot benyújtani kizárólag ezen az oldalon keresztül lehetséges ügyfélkapus regisztrációval rendelkező magánszemélyek részére.

A kormány számára alapvető fontosságú, hogy olyan programokkal támogassa a családokat, amelynek köszönhetően a háztartások energiafelhasználása érzékelhető mértékben csökken. A 2014 szeptemberében indult Otthon Melege Program eddig közel 17 milliárd forint keretösszegben biztosított támogatást, melynek eredményeként mára több mint 85 ezer háztartás energiahatékonysága javult.

A legújabb alprogram célja a családi házak energetikai korszerűsítése és felújítása. Ennek során támogatható az épületek homlokzati nyílászáróinak cseréje, homlokzatok hőszigetelése, épületgépészeti rendszerek (pl. kazánok, radiátorok) energia-megtakarítást eredményező cseréje, illetve felújítása és az épület gépészeti rendszeréhez csatlakozó megújuló energiafelhasználás kialakítása (napelemes rendszerek, napkollektoros rendszerek, biomassza kazánrendszerek kiépítése).

Az 5 milliárd forintos keretösszegre való tekintettel kizárólag a hagyományos technológiával 1996 előtt épült és 1995. december 31-ig kiadott építési engedéllyel rendelkező, egy lakásos, legfeljebb 135 m2 fűtött alapterületű, a pályázatot benyújtó magánszemély tulajdonában álló és a pályázat benyújtását megelőzően használatban lévő (lakott) családi házak energetikai korszerűsítésére nyújtható vissza nem térítendő támogatás az alprogram keretében.

Pályázni kizárólag a https://csaladihaz2016.nfsi.hu/ oldalon lehetséges, ahol 2016. július 1-jétől az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező magánszemélyek nyújthatják be támogatási kérelmüket a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig. Az alprogrammal kapcsolatos további tájékoztatás a pályázati felületen történik, ahol aktualizálva érhető el a Pályázati Felhívás, a Pályázati Útmutató és annak mellékletei, továbbá a szükséges tájékoztató dokumentumok.

Az Otthon Melege Program keretében meghirdetett pályázati konstrukciók célja, hogy gyors, megfelelő intenzitású támogatáshoz juttassák a lakosságot az ország egész területén. A támogatások felhasználásával jelentősen javulhat a lakossági energia-felhasználás hatékonysága, csökkenhet a hazai szén-dioxid-kibocsátás, mindez nagymértékben hozzájárul a hazai klímavédelmi és energiahatékonysági célok eléréséhez.”

Forrás:
Elérhető a pályázati portál a családi házak energetikai korszerűsítésére; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2016. április 29.
ZFR-CSH/2016 Otthon Melege Program

Megújult honlapok tájékoztatnak a közvetlenül elnyerhető uniós forrásokról

„A Magyar Fejlesztési Központ (MFK) továbbfejlesztette könnyen átlátható és egyszerűen kezelhető online felületeit. A jelenleg is több mint 100 nyitott pályázatot rendszerezetten ismertető www.palyazatokmagyarul.eu honlapon a színnel és betűkombinációval jelölt témakategóriák száma megkétszereződött. Új funkcióként közvetlenül is lehet keresni a pályázatok és a lehetséges konzorciumi partnerek között.

A közel 11 milliárd forintnyi elnyert támogatás történetét élményszerűen taglaló www.nyeromagyarok.eu célja a szemléletformálás, a céltudatos, innovatív pályázói hozzáállás kialakítása a jó gyakorlatok megosztásával. Az oldal Kéry Anna Lilla Mesés Magyarok című sorozatával bővült, amely a projekteket mesés formában, a gyerekek számára is érthetően mutatja be. Az akadálymentesített honlapon mostantól Gadácsi János sikeres pályázatokról szóló új hanganyagai is meghallgathatók.

A fejlesztéseket Kiss Antal miniszteri biztos interaktív sajtótájékoztatón ismertette 2016. április 26-án, Budapesten. AZ MFK vezetője Ferjancsik Domonkossal, a Vasas vívószakosztályának elnökével, világbajnok és olimpiai egyéni 4. helyezett kardvívóval a pályázati tájékozódásról és tervezésről, Süli Jánossal, Paks polgármesterével pedig az Elena pénzügyi eszköz alkalmazásával a paksi hulladékenergia felhasználását, elektromos buszok gyártását és beszerzését célzó projekt előkészítéséről beszélgetett.

A rendezvényen három nyertes projektgazda is bemutatta támogatott projektjét. A Walkable Future Kft. 50 ezer eurót használhat fel a súlyos alsó végtagi gyengeséggel élő, járásban, helyváltoztatásban, a mindennapi tevékenységekben korlátozott gyermekek, fiatal felnőttek számára jobb életminőséget, könnyebb beilleszkedést lehetővé tevő moduláris alsó végtagi aktív (motoros meghajtású) ortézis létrehozására.

A Hungaro Lux Kft. OptiLight projektje 1,7 millió eurót fordíthat egy kétrétegű bevonat fejlesztésére, amely annyira lecsökkenti a fénytörést, hogy a felület lényegesen több fényt tud átengedni. A jövőben így nemcsak a lámpák lehetnek energiahatékonyabbak, hanem az újítás szemüveglencséken, ablaküvegeken, fényszórókon vagy napelemeken is alkalmazható lesz.

Az Utca-Szak Kulturális Egyesület 46 425 eurós támogatással szervez nyári akadémiát a közösségi színházért a Borsod megyei Szakácsiban. A tábor a mélyszegénységben élő fiatalokat felkarolva művészeti-szociális programok szervezését szolgálja, nemzetközi tapasztalatcserét alapoz meg maszkmesterek, zenészek, zsonglőrök és színészek részvételével.

A 2014-2020 közötti ciklusban több mint 130 milliárd euró értékű közvetlen uniós forrás nyílik meg több mint félezer pályázatban. Az állami szervek, háttérintézmények, civil szervezetek, alapítványok, cégek és önkormányzatok által elnyerhető támogatások főként a kutatás-fejlesztés, az innováció, az oktatás, a közlekedés, a környezetvédelem-klímapolitika és az energetika területein hasznosulhatnak. A Magyar Fejlesztési Központ a források elnyerését támogató információs, koordinációs és irányító szervezetként 2014 decemberében jött létre Kiss Antal miniszteri biztos vezetésével.”

Forrás:
Megújult honlapok tájékoztatnak a közvetlenül elnyerhető uniós forrásokról; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2016. április 26.

Informatika, távközlés, technika

Szolnok csatlakozik az Open & Agile Smart Cities (Nyitott és Agilis Okos Városok) kezdeményezéshez

„ELÖTERJESZTÉS
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2016. április 28-i ülésére
Open & Agile Smart Cities (Nyitott és Agilis Okos Városok) Kezdeményezéshez történő csatlakozásra

Tisztelt Közgyűlés!

Az okos vagy élhetőbb város olyan települést takar, mely a rendelkezésre álló technológiai lehetőségeket (elsősorban az információs és kommunikációs technológiát) olyan innovatív módon használja fel, amely elősegíti egy jobb, diverzifikáltabb és fenntarthatóbb városi környezet kialakítását.

Egy várost akkor nevezünk ,,okosnak”, ha fenntartható gazdasági fejlődését a hagyományos és digitális infrastruktúrába, humán és társadalmi tőkébe való kiegyensúlyozott befektetés révén, az érintett közösség érdekeltjeinek bevonásával, aktív részvételével, környezettudatos módon éri el.

Az okos városokban a technológiai és az intelligens szolgáltatások komplex, életminőségről, hatékonyságról, ökológiai és gazdasági fenntarthatóságról szóló célok eszközei, amelyek más eszközökkel együtt alkalmazva tudnak sikeresek lenni.

A Kormány célul tűzte ki az intelligens városi fejlesztések országos szintű megvalósítását és az intelligens városi szolgáltatások összehangolt bevezetését és működését, a Modern Városok Program, a Digitális Jólét Program és az Önkormányzatok integrált településfejlesztési stratégiáiban megfogalmazott célok megvalósításával összhangban. Ennek érdekében jött létre az Okos Városok Program.
A „Nyitott és Agilis Okos Városok” kezdeményezés egy globális kezdeményezés, amely összeköti azokat a városokat, amelyek támogatják a de facto szabványokat, valamint a legjobb gyakorlatok megosztását.
Jelenleg 15 országból 75 város működik együtt a modellezésben, folyamatosan kooperálva, egyeztetve egymással. Az együttműködés további célja, hogy a csatlakozók elérhessék egymás adatait, felhasználhassák más városok jó példáit, kezdeményezéseit.

A csatlakozás feltétele, hogy egy országból minimum két városnak szükséges egyszerre jelentkeznie. Ezt figyelembe véve a Lechner Tudásközpont kollégája koordinálja a csatlakozási lépéseket, mely egyeztetésbe három várost vont be (Szolnok, Nyíregyháza, Kaposvár). A nyilatkozatot minden városnak külön kell aláírnia és megküldenie a szervezet részére. A bekapcsolódás a programba szakaszosan történik. Amennyiben csatlakozni kívánunk ehhez a kezdeményezéshez, 2016. május 13-ig kell benyújtani a mellékelt szándéknyilatkozatot.

A résztvevőktől elvárt feladat, hogy egy éven belül stratégiai tervet készítsenek, létrehozzák, azt az internetes felületet, amely összefoglalja a város legfőbb adatait. A feladat végrehajtását
a szervezet ajánlása alapján szükséges megvalósítani, ahol kiemelt figyelmet kell fordítani a lakossági, azaz a kezelői oldalra. A kezelői felületen jól értelmezhetően, szemnek „mutatósan”, könnyen kereshetően kell bemutatni az adott város jellemző adatait.

A feltöltött információkat folyamatosan frissíteni kell. Programozói oldalról az adatokat be kell gyűjteni, biztosítani kell a kétirányú kommunikációt, azaz nyilvános adatfeltöltési lehetőséget kell biztosítani a lakosság, intézmények, befektetők részére is.

Amennyiben a csatlakozásunkkal elfogadott feltételeket nem sikerül megvalósítani, semmilyen jellegű szankció nem terheli a várost. A csatlakozásnak jelenleg nincs költségvetési vonzata.
Az energetikai, és informatikai fejlődés felgyorsult, ezért városunknak is szüksége lesz a jövőben egy kommunikációs felületre, ahol lehetőség van a kétoldalú kommunikációra. A fenntartható fejlődés közös érdekünk, melyhez segítségül szolgálnak a különböző informatikai fejlesztések, melyek a Megyei Jogú Városok közötti együttműködéssel, tapasztalatcsere alapján folyamatosan frissíthetők. A szervezethez való csatlakozással saját rendszerünk kialakításánál adaptálni tudjuk a Nyugat-Európai városok működő rendszereit is…”

Forrás:
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése; 2016. április 28.
Előterjesztés Open&Agile Smart Cities (Nyitott és Agilis Okos Városok) Kezdeményezéshez történő csatlakozásra (pdf)
Lásd még: Open & Agile Smart Cities

Társadalom, gazdaság, művelődés

Elindult a Digitális Jólét Fórum

„2016. április 22-én útjára indult a Digitális Jólét Program megvalósításában kiemelkedő szereppel bíró társadalmi konzultációs platform, a Digitális Jólét Fórum. A szervezésben a Digitális Jólét Program Titkárságával a KIFÜ működik együtt.

A Fórum célja a Digitális Jólét Program kormányhatározatban meghatározott feladatoknak az érintettekkel közösen történő megvitatása: egyfajta társadalmi és szakmai konzultáció színhelyeként szolgál olyan témák átgondolásában, mint az internet áfájának csökkentése, a digitális startup-, export- és oktatási stratégiák, valamint a szellemi alkotások joga. A Fórumnak állandó meghívottjai a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT), az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), az Infotér Egyesület, továbbá a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT). Az állandó részvevők mellett, témától függően, meghívásra kerülnek az illetékes piaci-, államigazgatási és civil szervezetek képviselői is. A Fórum április második felétől június végéig, nyolc alkalommal kerül megrendezésre.”

Forrás:
Elindult a Digitális Jólét Fórum; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2016. április 29.

Uber: A feketén taxizók jogosítványát is elvehetik

„Ismételt szabályszegés esetén legalább hat hónapra visszavonhatják a jogellenesen működő személygépkocsis személyszállítók vezetői engedélyét, ha az Országgyűlés támogatja a kormány szankciók további szigorítását célzó javaslatát – jelentette be Fónagy János parlamenti államtitkár.

A feketepiaci taxizáshoz használt járművet a fejlesztési tárca által előterjesztett módosítások alapján második alkalommal már három évre lehetne kivonni a forgalomból.

A kormány legutóbbi ülésén a tevékenységüket legálisan, a személyi és műszaki feltételek betartásával végző, adót fizető taxisok érdekében döntött a még keményebb szankciók bevezetésének kezdeményezéséről. A kormányzati álláspont szerint az előírásokat szándékosan figyelmen kívül hagyó és ezzel jogosulatlan versenyelőnyhöz jutó vállalkozásoknak nincs helye a taxis szolgáltatások piacán.

A javasolt törvényi és kormányrendeleti szintű szigorítások a személygépkocsis szolgáltatás engedély nélküli végzése esetén 9 büntetőponttal sújthatják a járművezetőt a közúti közlekedési előéleti pontrendszerben. Az ismételt szabálysértés újabb 9 büntetőponttal, és így a vezetői engedély legalább hat hónapra szóló visszavonásával járhat.

A jogellenes tevékenységhez használt autó fél évre már az első alkalommal is kivonható a forgalomból. Az újbóli szabályszegés esetén a súlyos szankció időtartama 3 évre nőhet.

Az Országgyűlés felhatalmazást adhat a szakhatóságok számára a követelményeknek meg nem felelő szolgáltatás igénybevételét biztosító vagy azt népszerűsítő elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére is. A honlapok, alkalmazások blokkolása 365 napra szólhat, a jogszabályi feltételek korábbi teljesítése esetén azonban akár hamarabb is megszüntethető lehet.

Fónagy János jelezte: A kormány intézkedéseinek kizárólagos célja, hogy a jogellenes tevékenységek végzését akadályozza. A javasolt jogszabályi módosítások a parlamenti tárgyalás előrehaladásának függvényében várhatóan július végéig léphetnek majd hatályba. A fejlesztési tárca a közeli napokban részletesen tájékoztatja a taxis érdekképviseleteket a szigorítások tartalmáról. A kormány továbbra is támogatja az innovatív megoldásokat, ösztönzi azok elterjedését a legálisan szolgáltatók körében.”

—–

„…Szigorítás még, hogy a diszpécserszolgálat hiába működik legálisan, ha „olyan személy számára nyújt diszpécserszolgáltatást vagy utazásszervezést, aki önmaga nem jogosult a taxitevékenységre”, 300 000 forintra bírságolható, illetve az a járművezető, aki nem tudja bemutatni a személyszállító szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásra kötött szerződését, 200 000 forintos bírságra számíthat.

A tervezett változásokkal azok a sofőrök is szankcionálhatóvá válnak, akik személygépkocsi személyszállító engedély kiváltásával próbálják legalizálni szabályszegő tevékenységüket – mondta az államtitkár. Az utóbbi hetek ellenőrzései szerint ugyanis uberező taxisok erre hivatkozva váltottak ki személyszállító engedélyt háttérszerződés hiányában is….Fónagy hangsúlyozta, a jogellenes tevékenységek ellen készült a kormányrendelet, az innovációt továbbra is támogatják. Hozzátette, az egyeztetések eredményeként ma már több fővárosi taxiscég hasonló, vagy azonos funkcionalitású alkalmazással rendelkezik, mint az Uber.
…
Újságírói kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta, hogy eddig kevesebb mint tíz rendszámot vettek le. Közölte azt is, hogy több tucat ellenőrt rendeltek fel vidékről, mivel aki felfedte kilétét, azt az Uber kizárja a szolgáltatásból. Eredményesnek tartja az ellenőrzéseket, mivel információik szerint az Uber nem fogadott új utast az elmúlt másfél-két hónapban, csak akiknek a telefonszáma, bankszámlaszáma benne van a rendszerben.”

Forrás:
A feketén taxizók jogosítványát is elvehetik; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2016. április 29.
Szigorítana a kormány, blokkolhatóvá tennék az Uber oldalát és alkalmazását; Szűcs Péter; IT café/MTI; 2016. április 29.

Korszakváltás előt a gazdaság: lehetőség nyílhat arra, hogy versenyelőnyhöz jussunk a digitalizációban

„A régióbeli beruházók nagyban építettek arra, hogy olcsó a munkaerő, ennek tartalékai viszont nem végtelenek. Most másfajta korszak jön, ahol az innovációé, a digitalizációé a főszerep. Az új iparfejlesztési stratégia erre reflektál – mondta lapunknak Nikoletti Antal. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsának tagja egyebek között beszélt a gazdaság hosszú távú kilátásairól és a visegrádi országok együttműködéséről is.

– Nemrég jelent meg az EBRD magyar országstratégiája. Magyarország mit várhat ettől?
– Lényegében együttműködési megállapodás született, melynek meghatároztuk a kereteit. Ez nagy előrelépés a 4-5 évvel ezelőtti állapothoz képest, amikor megrekedt az együttműködés Magyarország és az EBRD között. A pénzügyi szervezet – hasonlóan másokhoz – kevés esélyt látott arra, hogy a válságból belátható időn belül ki tudunk lábalni. Mára megváltozott ez a kép. Három irányt fogalmaztunk meg a stratégiában: a banki, pénzügyi szférát; az energetikát, energia biztonságot és az innováció orientált vállalati szférát. Ez utóbbi inkább egy gyűjtő kategória, ez a versenyképes, exportorientált, növekvő vállalkozások támogatását jelenti.

– Milyennek látja a régió makrogazdasági kilátásait?
– Rövidtávon még mindig jó pályán vagyunk, a közép-európai régió jobban nő mint az unió egésze. Emiatt azonban nem szabad azt hinnünk, hogy a régió immunis lenne egy esetleges globális vagy európai visszaesésre. Az beruházók nagyban építettek arra, hogy olcsó a munkaerő, ennek tartalékai viszont nem végtelenek. A közvetlen- működőtőke beáramlás mindenhol lassult a válság óta. Most másfajta korszak jön, ahol az innovációé, digitalizációé a főszerep. Az új iparfejlesztési stratégia erre a reflektál.

– Hogyan tudja a magyar gazdaság megőrizni jelenlegi lendületét hosszú távon is?
– Az iparban jól állunk, nagyon fontos lépés volt az Irinyi-terv megalkotása. Ez hét kiemelt jelentőségű területet nevez meg, melyek további fejlesztése kulcsfontosságú az ipari növekedés szempontjából. Ilyen a járműgyártás, a specializált gépgyártás, a védelmi ipar, az egészséggazdaság, az élelmiszeripar, a zöldgazdaság, valamint az infokommunikációs szektor. A digitalizáció, a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) térhódítása és ezek kombinációja folytatja térhódítását, de sok minden kísérleti fázisban van még, sok próbálkozással. Ráadásul a hozzájuk kapcsolódó szabályozásoknak is ki kell forrnia, nemcsak nálunk, hanem mindenhol. A digitalizációnak sok területen nincs előzménye, nincs jó gyakorlat a szabályozási rendszerre. Kérdés, hogy amint ez a rendszer felépül, hogyan tudunk ebbe beilleszkedni, miként tudunk ebből előnyt kovácsolni. Ezek lehetőséget kínálnak arra, hogy jól meghatározott részterületeken Magyarország versenyelőnyt szerezzen.

– Van-e értelme a regionális összefogásnak a mai, globális világban?
– Nagyon jó, hogy tovább erősödik a regionális együttműködés a Visegrádi országok között. Nyugat-Európában is megindult egyébként egyfajta regionális szerveződés. Nyilván az unió mint árupiac és befektetési forrás szerepét semmi nem tudja átvenni. A V4-ek együttműködésében rejlő lehetőségeket is reálisan kell látni, de a regionális fejlesztések szerepe fel fog értékelődni…”

Forrás:
Korszakváltás előt a gazdaság; Rácz Gergő; Magyar Idők; 2016. április 30.

Uber? Betiltanám! – Tarlós István a Mandinernek

„…Ha már a taxisokat említette: kedden lezárták a Lánchidat. Ön taxis- vagy Uber-párti?
Először is: a taxisok elfogadták a három évvel ezelőtti taxisrendeletet, sőt, az egységes tarifát ők kérték. Valamennyi igazuk van. Fizetnek adót, beruháztak, erre jön valaki, aki nem, vagy megbízhatatlanul fizet adót és rontja az üzletüket. Franciaországban betiltották az Ubert – nem tudom, itthon van-e erre mód, de ez nem a mi hatáskörünk. Ne legyen félreértés! A fővárosi taxirendelet az Uberre is érvényes, és az nem felel meg annak. Büntetjük is, már amennyire kapacitásunkból telik. 2013-ban még senki sem sejtette, hogy az Uber megjelenik.

Ön nem tilthatja ki az Ubert Budapestről, ha akarja?
Nincs jogosítványunk rá. Hosszú távon az Uber – félek – amúgy is nehezen állítható meg, de ha lenne rá hatásköröm, betiltanám. Ez a helyzet igazságtalan. A taxisok agresszivitása az érem másik oldala. Az sem visz előre. A taxisrendeletet felül fogjuk vizsgálni, de az nem oldja majd meg minden problémájukat. Azt sem pontosan tudom, ki képviseli őket. Ezen folyton összevesznek. Van 4500 taxi a városban, de nem tudjuk, kivel kellene tárgyalni…”

Forrás:
Uber? Betiltanám! – Tarlós István a Mandinernek; Stumpf István; Mandiner; 2016. április 28.

Berlinben gyakorlatilag betiltották az AirBnb-t

„Május elsejétől hatályos a törvény, ami az esetek többségében gyakorlatilag ellehetetleníti az Airbnb működését a német fővárosban. Az Airbnb lényege, hogy bárki bérbe adhatja lakását pár napra a városba látogató vendégeknek, az új törvény pedig pont ezt a lehetőséget tiltja be, alig pár kivételt megengedve.
Ráadásul a szabály mellé erős ösztönzőt is raktak, hogy senkinek ne legyen kedve szabályt szegni, akár 100 ezer eurós büntetést is kaphat, akit vétségen kapnak.

A nagyon erős szigorítás mögött az óriási albérlethiány áll: Berlinben legendásan nehéz lakást találni, az Airbnb és a hasonló közösségi szálláscsináló oldalak terjedésével pedig az albérletpiac még jobban összeszűkült, hiszen sok főbérlő látta úgy, nagyobbat tud szakítani a turisták megvendégelésén.

A szigorítás után persze azért maradnak még legális lehetőségek: szobát kiadni továbbra is lehet, ha a kiadandó terület nagysága nem haladja meg a lakás összméretének 50 százalékát. Illetve a főbérlők kérhetik a helyi önkormányzattól írásban, hogy kapjanak felmentést és kiadhassák rövidtávra az egész lakásukat is, de ilyenkor meg kell magyarázniuk, hogy miért van erre szükségük, és simán lehet hogy elutasítják majd a kérésüket.

Aki pedig engedélyt kap, az nem adhatja drágábban a lakást Airbnb-n sem, mint amennyi az adott környéken az átlagos albérletár egy hasonló méretű lakásért. Mivel a berlini albérletpiac árai törvényileg vannak szabályozva, ez azt is eredményezi majd, hogy a nagy profit lehetősége odalesz a rendszerből.

Ezekhez a változásokhoz fontos azt is tudni, hogy a berliniek többsége nem lakástulajdonos, a legtöbb ingatlan még mindig önkormányzati kézben van. Ráadásul ezt a törvényt már 2014-ben elfogadták, csak két évnyi felkészülési időt kaptak a főbérlők, ez jár le most.

Az is látszik, hogy a törvény hatályba lépésének közeledte már megtette a hatását, az elmúlt pár hónapban 40 százalékkal csökkent az Airbnb-n elérhető berlini lakások száma: februárban még 11 ezer, míg márciusban már csak 6700 teljes lakást kínáltak rövidtávú kiadásra.

A városvezetés arra számít, hogy már hónapokon belül ezer olyan lakás jelenik majd meg a bérlakáspiacon, amit eddig turistáknak adtak ki, hosszabb távon pedig tízezer lakás felbukkanását várják. Mellé komoly építkezések is megindultak Berlinben, a következő tíz évben 50 ezer új bérlakást terveznek felhúzni a 3,5 milliós városban. ”

Forrás:
Berlinben gyakorlatilag betiltották az AirBnb-t; Horváth Bence; 444.hu; 2016. május 1.

Szakirodalom

Teljesítményértékelési rendszerek összehasonlító elemzése

„…Az utóbbi egy-másfél évtizedben számos értékelőrendszer jelent meg, és kezd teret nyerni hazánkban, amelyet máshol már hosszú ideje sikerrel alkalmaznak. Valamennyi abból az alapvető igényből indul ki, hogy a munkavégzés során mindenkinek szüksége van arra, hogy a végzett munkája mennyiségéről, minőségéről, a munkavégzése során tanúsított magatartásáról rendszeresen, és minél objektívabb visszajelzést kapjon. De a másik oldalról, a munkáltatónak is szüksége van egy jól működő értékelő rendszerre ahhoz, hogy az adott munkavállalójának a
teljesítménnyel arányos bért adja, hogy az előmenetelének jól körülhatárolt alapja legyen, ezenkívül ahhoz is, hogy a szervezeti célok eléréséhez a megfelelő munkateljesítménnyel rendelkező személyeket a maga számára biztosíthassa.

Dolgozatomban bemutatom a teljesítményértékelési rendszereket, ezek után pedig elvégzem a különböző értékelési rendszerek összehasonlítását:
– a beosztotti és vezetői értékelést a versenyszférában és a közszférában;
– köztisztviselői és versenyszféra teljesítményértékelésének összehasonlítását.
Az értekezésemben javaslatot teszek egy alkalmazható, jól működő értékelési modellre.

A felvázolt modell egyaránt alkalmazható mind a versenyszférában, mind a közszférában. A modell alkalmazását a gyakorlatban kipróbáltuk, és jól használható. Ezt egy-egy esettanulmány bemutatásával szemléltetem. A használható modell analizálását hipotézisek vizsgálatán keresztül elemeztük tovább…”

Forrás:
Teljesítményértékelési rendszerek összehasonlító elemzése; Ménes András; Szent István Egyetem, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola; 2015 (a doktori védés időpontja: 2016. május 26.) (pdf)

Tér, Tervezés, Jövő : Szöveggyűjtemény

„Egy könyv kézhezvételét segítendő, illő tisztázni a művel kapcsolatos terveket, célokat és technikai információkat.

Ez a kötet első a sorban, melyet a szerkesztő reményei szerint számos fog még követni az „idők végezetéig”, de legalábbis amíg lesznek olyan hallgatók, akik hajlandóak és képesek az idegen nyelvű szakirodalom megismerésére, feldolgozására. A gyűjteményes kötet ugyanis hallgatói fordításokat, összefoglalókat tartalmaz oktatási céllal, megkönnyítendő a terület- és vidékfejlesztés, valamint a rokon tudományok szakirodalmának megismerését, az új – különö­sen nemzetközi – elméletek és dokumentumok hazai hasznosulását. A kötetben az idegen nyelv által nem leírtan közvetített tartalom maximális átadása érdekében számos helyen – ábrákon és címekben például – ragaszkodtunk a forrásnyelvi szöveghez.

A sorozatnyitónak szánt kötet hat tanulmányában a regionalitás múltjáról, jövőjéről és új paradigmáiról szóló kérdések mellett a fejlődést befolyásoló gazdasági és környezeti, térségi és globális forgatókönyvek jelennek meg. Úgy hiszem, ezek a témák méltatlanul, de kiesnek a hazai szakma és az oktatás témaköreiből, ezért a köteteket ajánlom nemcsak a T. Hallgatóknak, hanem
a hazai fejlesztéspolitika elméleti és gyakorlati művelőinek is… ”

Forrás:
Tér, Tervezés, Jövő; Szabó Mátyás, Szaniszló Nóra (szerk.); ELTE Eötvös Kiadó; ISBN 978-963-284-752-8; 2016 (pdf)

Törvények, rendeletek

A kormányhatározat a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program végrehajtásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól

„1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 31. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Héjj Dávidot e határozat közzétételét követő naptól két évig terjedő időre kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki.

2. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program szakpolitikai felelőse a kormánybiztos útján eljár mindazon felhívások, illetve kiemelt projektek – az illetékes szervezetek vagy szervezeti egységek által kidolgozott – szakmai tartalmának a megvalósításában, amelyeket a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat tartalmaz.
3. A miniszterelnök a kormánybiztos tevékenységét a Miniszterelnökséget vezető miniszter – mint a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program szakpolitikai felelőse – útján irányítja.
4. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatköre ellátásáért helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásban részesül. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatköre ellátásáért juttatásban nem részesül.
5. A kormánybiztost az 1. pont szerinti tevékenységének ellátásában titkárság nem segíti.
6. A kormánybiztos feladat- és hatáskörében eljárva – a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárával együttesen – irányítja a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárának a kormánybiztos feladat- és hatáskörével összefüggő tevékenységét…”

Forrás:
A Kormány 1215/2016. (IV. 29.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program végrehajtásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól; Magyar Közlöny; 2016. évi 60. szám; 2016. április 29.; 4922. oldal (pdf)

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 12/2016. (IV. 29.) MvM rendelete az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról

„1. Általános rendelkezések
1. § (1) Ez a rendelet – a különleges jogrend idején kiadható jogszabály kivételével – a Kormány által előterjesztendő Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslat, törvényjavaslat, valamint kormányrendelet és miniszteri rendelet (a továbbiakban együtt: előterjesztés) tervezetének előzetes és utólagos hatásvizsgálatára vonatkozó követelményeket határozza meg.
(2) Az e rendeletben foglaltakat a Kormány normatív határozata tekintetében is alkalmazni kell.
…
2. Az előzetes hatásvizsgálat
2. § Az előzetes hatásvizsgálat során
a) a legnagyobb hasznossággal járó hatásvizsgálatot, az adott szabályozás függvényében a döntési helyzet megalapozásában legnagyobb szerepet játszó közvetett és közvetlen hatások elemzését kell elvégezni;
b) a szabályozás pozitív és negatív hatásait is fel kell tárni;
c) a számszerűsíthető előnyöket és hátrányokat számszerűsíteni kell, majd ilyen formában kell elemezni;
d) egy előzetes hatásvizsgálaton belül egységes módszertani elvrendszert kell alkalmazni;
e) a szabályozás várható hatásait az adott szabályozás tekintetében releváns időintervallumban kell vizsgálni;
f) több döntési változat esetén valamennyi változat tekintetében fel kell mérni a várható előnyöket és hátrányokat…”

Forrás:
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 12/2016. (IV. 29.) MvM rendelete az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról; Magyar Közlöny; 2016. évi 60. szám; 2016. április 29.; 4836-4838. oldalak (pdf)

A Kormány 1214/2016. (IV. 29.) Korm. határozata a 2016. évi fejlesztéspolitikai munkatervről

„A Kormány
1. elfogadja a fejlesztéspolitikai tárgyú kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozó 2016. évi tervet (a továbbiakban: terv) az 1. melléklet szerint,

2. felhívja
a) az emberi erőforrások miniszterét, hogy a humánfejlesztési terület vonatkozásában,
b) a nemzetgazdasági minisztert, hogy a gazdaságfejlesztési, regionális fejlesztési és a közép-magyarországi régió fejlesztési terület vonatkozásában,
c) a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a közlekedésfejlesztési, a környezeti és energetikai fejlesztési terület vonatkozásában, valamint
d) a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a közigazgatás-fejlesztési, a halászati fejlesztési, a regionális fejlesztési és a vidékfejlesztési terület vonatkozásában biztosítsa a terv teljesülését,
Felelős: emberi erőforrások minisztere nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2016. december 31.

3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy minden hónap 15. napjáig készítsen jelentést a Kormány számára a terv teljesüléséről, és – szükség esetén – tegyen javaslatot a tervhez képest jelentkező elmaradás ledolgozását szolgáló intézkedések alkalmazására,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos

4. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, a nemzetgazdasági minisztert, a nemzeti fejlesztési minisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a terv teljesüléséhez hozzájáruló munkatársak részére a teljesítménycélokat, teljesítménykövetelményeket (a továbbiakban: célfeladat) tűzzék ki akként, hogy
a) a kifizetési munkaterv 100%-os teljesítése esetén az ösztönző éves összege legfeljebb 12 havi illetménynek, munkabérnek felelhet meg,
b) a mérések időpontja június 30., szeptember 30. és december 31.,
c) a kifizetendő ösztönző és a célfeladat-kitűzésben rögzített ösztönző összegének aránya nem haladhatja meg a b) alpontban meghatározott időpontra előírt és az 1. melléklet 2. táblázatának E oszlopában szereplő kifizetési célszámok arányát,
d) a kifizetési célszámok 75%-ot elérő vagy meghaladó, de 100%-ot el nem érő teljesítése esetén az ösztönző kifizetés legfeljebb az a) és c) alpontra tekintettel adható legnagyobb juttatás harmada lehet,
e) kizárólag próbaidő letelte után tűzhető ki célfeladat, kivéve, ha a próbaidő kikötése 2016. január 1. utáni jogviszonyváltás miatt volt szükséges,
f) az adott minisztériumra összesített a) pont szerinti ösztönző és járulékai éves teljes összege nem haladhatja meg az adott minisztérium számára a 6. pontban meghatározott előirányzatok terhére támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel biztosított személyi juttatások és járulékai éves keretösszegének 90%-át,
g) a Miniszterelnökség uniós forrásfelhasználás területén koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egységek tekintetében a mérési időpontokban meghatározott kifizetési célszám 70%-a a c) és a d) alpontban foglaltak alkalmazásával, 30%-a egyéni célfeladat formájában kerül meghatározásra,
Felelős: emberi erőforrások minisztere nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2016. április 30…”

Forrás:
A Kormány 1214/2016. (IV. 29.) Korm. határozata a 2016. évi fejlesztéspolitikai munkatervről; Magyar Közlöny; 2016. évi 60. szám; 2016. április 29.; 4920-4922. oldalak (pdf)

A Kormány 1216/2016. (IV. 29.) Korm. határozata a 2014–2020 programozási időszak projektértékelési rendszere átalakításának alapelveiről és feladatairól

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy
a) a 2014–2020 programozási időszakban a mikro, kis- és középvállalkozások számára is nyitva álló felhívásokra benyújtott támogatási kérelmek tartalmi értékelése a kiszervezés helyett objektív szakmai szempontok alapján létrehozott, nyilvános szakértői névsorban szereplő értékelők útján valósuljon meg,
b) értékelő csak kormánytisztviselői, közalkalmazotti vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaságnál munkajogi jogviszonnyal rendelkező természetes személy lehet,
c) a szakértői névsort a Miniszterelnökség vezeti,
d) az egyedi értékelések vonatkozásában az értékelők kiválasztását, projekthez sorolását a Miniszterelnökség végzi,
e) az értékelők értékelésre történő felkészítését az irányító hatóság végzi,
f) az értékelők minőségellenőrzését az irányító hatóság végzi,
g) minden projekthez két értékelőt kell rendelni,
h) ha a két értékelő értékelésének eredménye között az eltérés 30%-nál nagyobb, akkor újraértékelést kell elrendelni,
i) az értékelők részére projektmérettől függő, differenciált díjazás kerüljön kialakításra, azzal, hogy a díjazás nem haladhatja meg az értékelő éves illetményének, munkabérének kétszeresét,
j) az értékelők díjazása tagállami forrásból kerüljön finanszírozásra,
2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert és az igazságügyi minisztert, hogy dolgozzák ki az 1. pont a) alpontja szerinti szakértői névsorra vonatkozó szabályozást,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter igazságügyi miniszter
Határidő: azonnal
3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon az 1. pont a) alpontja szerinti értékelési rendszer létrehozásához és működtetéséhez 2016. évben szükséges 2 milliárd forintnak a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 1. melléklet XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 9. 2014–2020 közötti kohéziós politikai operatív programok alcím, 7. Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési OP (KÖFOP) jogcímcsoport javára történő biztosításáról.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: a felmerülés ütemében folyamatosan”

Forrás:
A Kormány 1216/2016. (IV. 29.) Korm. határozata a 2014–2020 programozási időszak projektértékelési rendszere átalakításának alapelveiről és feladatairól; Magyar Közlöny; 2016. évi 60. szám; 2016. április 29.; 4923. oldal (pdf)