Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Lázár János: bürokráciacsökkentés, a munkaerő versenyszférába történő átcsoportosítása, egészség- és oktatásügyi kérdések

„– Az ellenzék a politika természeténél fogva igyekszik mindent rossz­nak beállítani. Annyi azért kijelenthető, hogy az egészségügy területén a jelentős béremelés ellenére elmaradt az igazi áttörés.
– A magyar egészségügy a sokadik átalakítását éli meg a 80-as évek óta, és nem szabad homokba dugni a fejünket, mert valóban vannak problémák. Az is igaz ugyanakkor, hogy nem lehet egységesen tekinteni a teljes ellátórendszerre. A magyar egészségügy egyszerre jeleníti meg a XIX. és a XXI. századot. Az infrastruktúra fejlesztése terén rengeteget fejlődtünk, az orvosok, illetve az ápolók béremelése is jelentős volt az elmúlt három évben, és javult a járóbeteg-ellátás színvonala is, miközben Budapest egyes kórházaiban a betegek aggasztó állapotokat tapasztalnak.

– Mi az oka ennek a kettősségnek?
– Jelentős eltérést tapasztalhatunk egyes intézmények között, de még a kórházakon belül az egyes osztályok színvonalában is lényeges különbségek vannak.

A felújításokat a műtőknél kezdtük, amiből a beteg nem sokat érzékel, de amikor a beavatkozás után átkerül a kórterembe és ott omladozó vakolatot lát, akkor az alapján ítéli meg a kórházi állapotokat. Miközben sokan azt mondják, hogy rossz állapotban van az egészségügy, a felmérések szerint a betegek 50-60 százaléka elégedett a kórházi, 70-80 százaléka a járóbeteg-ellátással, míg 80 százaléknál is többen tartják jónak a háziorvosi ellátást.

– Az emberek egészségi állapota is egyfajta tükörképe az ellátórendszernek. Ebben nem állunk túl jól.
– Kétségtelen, hogy bizonyos adatok rendkívül aggasztók. Az 55–65 éves korcsoport egészségi állapotánál vannak a legnagyobb problémák. Szemléletváltásra van szükség, a betegségek megelőzésére legalább annyit kellene költeni, mint a gyógyításra. Nemzeti programokat kell indítani, ilyen lehet a rákszűrés vagy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése.

– A másik sokat kritizált terület az oktatásügy, amelyben talán a legnagyobb változás az intézmények állami fenntartásba vétele. Sokak szerint nem lett hatékonyabb az iskolák működtetése. Mit gondol erről?
– Nem csupán az intézményeket vettük át, hanem kifizettünk 1200 milliárd forint önkormányzati adósságot, amelynek jó része az iskolák finanszírozásából állt elő. Ma ezt a rendszert az állam fenntartja és fejleszti. Az infrastruktúra megújítása mindenhol zajlik, tantermek, uszodák, tornatermek, óvodák és bölcsődék épülnek. Az sem elhanyagolható, hogy 2010 óta 27 milliárdról 79 milliárd forintra nőtt a gyermekétkeztetés támogatása. Már félmillió gyermek étkezik ingyen, és a rászoruló gyermekek szülei az őszi, a téli, a tavaszi és a nyári szünetben is igényelhetik az ingyenes étkezést a helyi önkormányzatnál, a kormány teljes mértékben fizeti azt. A tankönyvellátás az 1–9. évfolyamon ingyenes, és rászorultsági alapon a 10–12. évfolyamon a diákok több mint hatvan százaléka kapja térítésmentesen a kiadványokat, így összesen 1,1 millió tanulónak biztosítjuk ingyenesen a tankönyveket.

– Viták zajlanak az oktatás tartalmi kérdéseiről is.
– Ezt a vitát a szakmának kell lefolytatnia. Nehéz meghatározni, hogy a versenyképes tudás megszerzéséhez egy mai fiatalnak mit kell és mit nem kell megtanulnia. Két nagy kihívás áll a magyar gazdaság előtt: az automatizálás és a digitalizálás. A következő húsz-harminc évben radikális változások lesznek az ipari termelésben. Jelentősen csökkenni fog a munkaerőigény, ehhez is alkalmazkodni kell majd. A magyar pedagógustársadalomnak is fel kell készülnie arra, hogy várhatóan egészen mást kell majd tanítani néhány év múlva, mint most.

– A bürokráciacsökkentés is visszatérő téma a közbeszédben. Siker vagy kudarc volt ez a kezdeményezés?
– Hogy klasszikust idézzek: sokat tettünk, de még nem eleget. Gyorsabbá, olcsóbbá és egyszerűbbé akartuk tenni az ügyek intézését Magyarországon. Ha az objektív mutatókat nézzük, mindhárom cél felé nagy lépéseket tettünk az elmúlt hat-hét évben. Ma évente 25 millió ügyet intéznek a járási és kormányhivatalokban, ezek hetven-nyolcvan százaléka nyolc nap alatt lezárul, ami korábban csupán az ügyek negyven százalékánál volt elérhető. Az ügyintézés ugyanakkor olcsóbbá is vált, hiszen számos szolgáltatásért nem kell már fizetni, ami a lakosságnak évente tízmilliárd forint megtakarítást jelent. Az adóügyek intézésében még van javítanivaló, de a viszonylagos bonyolultság a kedvezmények rendszeréből is fakad. Az ugyanakkor nagy előny, hogy a személyijövedelemadó-bevallások adatai szerint a gyermekek után járó adókedvezményekkel tavaly 212 milliárd forintot hagyott a kormány a családoknál, 17 milliárddal többet, mint 2015-ben. Az igénybe vevők száma is nőtt a múlt évben, több mint 27 ezerrel. A családi kedvezménnyel így nagyjából 1,1 millió szülő csökkentette az adóját. Meg kell jegyezni azt is, hogy az elmúlt években a kedvezményeknek köszönhetően rendre nagyjából háromszázezer személynek egyetlen fillér szja-t sem kellett lerónia.

– A tervek ellenére nem látható a tömeges átvándorlás az államiból a versenyszférába. Miért?
– Az állami szférában még mindig egymillióan dolgoznak, ezért folytatni kell a munkaerő versenyszférába történő átcsoportosítását. Vannak eredmények ezen a területen is, hiszen a korábbi háromszázezerből hamarosan már százezer alatti lesz a közfoglalkoztatottak száma. Az állami szektorból a versenyszféra felé van mozgási lehetőség, ennek eléréséhez azonban politikai bátorság kell. Az átalakítás a nagy állami vállalatokat és rendszereket érintheti, ahol még jelentős munkaerő-tartalék van.

– Az egykulcsos szja-val már megbarátkozott a társadalom. Várható további adócsökkentés?
– A sikeres kormányzáshoz fedezet kell. A szavak aranyfedezetét csak a tettek adhatják, az adócsökkentés fedezetét pedig a gazdaság növekedése, illetve az állami kiadások mérséklése teremtheti meg. A beszedett adók felhasználása legalább olyan beszédesen mutatja egy állam működésének a hatékonyságát, mint az adók mértéke. Ha ma többlet-adóbevétel keletkezik Magyarországon, azt átgondolt fejlesztésekre fordítjuk. Soha nem volt ilyen mértékű magyar állami fejlesztés, mint ezekben az években: 3000 milliárdot kapnak a megyei jogú városok, 2000 milliárdot a közlekedési ágazat…”

Forrás:
Magyar Idők; Kis Ferenc, Villányi Károly; 2017. szeptember 23.

Hozzáértő, szakszerű vezetés: hozzuk rendbe az alapjait a közigazgatásban is!

„Az IBM közigazgatási kutatóközpontja (IBM Center for The Business of Government) oldalán a központ vezető elemzője, John M. Kamensky egy, a Harvard Business Review hasábjain megjelent szakcikk tanulságait elemzi. Ebben a négy szerző egy 34 országra kiterjedő, 12 ezer vezetői interjút magába foglaló kutatás eredményeit foglalja össze. A kutatás tárgya a vállalati szektorban alkalmazott menedzsment-technikák felmérése volt, illetve az, hogy ez hogyan hat a vállalatok teljesítményére. Kamensky ezeket az eredményeket, a levont tanulságokat a közigazgatás szervezeteinek működésében is hasznosítható tanulságnak nevezi.

A kutatás szerint az alapvető menedzsment-gyakorlatok alkalmazása egyáltalán nem tekinthető magától értetődőnek a vállalatok között. Ugyanakkor megállapítható, hogy a hatékony menedzsment-technikákat alkalmazó cégek szignifikánsan jobban teljesítenek az olyan átfogó mutatók terén is, mint a termelékenység, a nyereségesség, a növekedés és a vállalat fennmaradásának időtartama. Az interjúk tapasztalataiból ugyanakkor leszűrték, hogy az alapvető menedzsment-kompetenciákat egyáltalán nem könnyű adott vállalati közegben lemásolni, helyben megteremteni. Ezek meghonosításához jelentős befektetésekre van szükség mind a folyamatokba, mind az emberekbe, jó és rossz időkben egyaránt.

A kutatók 18 olyan alapvető menedzsment-technikát azonosítottak, amelyek kritikusak a működési kiválóság szempontjából. Olyanokat, mint a célok és azok mérésének egyértelműsége, vagy a megfelelő teljesítendő cél kiválasztása. Ezeket a gyakorlatokat négy nagy csoportba sorolták:

  • működtetés-menedzsment,
  • teljesítmény-monitoring,
  • célmegállapítás,
  • tehetség-menedzsment.

Az egyes vállalatoknál fellelhető gyakorlatokat 1-től 5-ig tartó skálán értékelték, és igen nagy különbségeket találtak mind az egyes országok között, mind adott országokon belül. Összességében 11%-ot tett ki az 1-es vagy 2-es (vagyis gyenge), és 6%-ot a 4-est vagy 5-öst (vagyis jó) átlagos értékelést kapottak száma. Az Egyesült Államok vállalatait vizsgálva figyelemre méltónak találták, hogy még az egyes nagyvállalatokon vagy vállalatcsoportokon belül is nagy különbségek vannak a különböző régiók, telephelyek, helyi üzemek vagy akár üzletágak tekintetében is.
A különbségeknek lehetnek olyan külső okai is, mint a versenykörnyezet eltérése vagy az adott országok eltérő kormányzati, szabályozási gyakorlatai. De a legerősebb befolyásoló tényezőket belső okokban találták meg a kutatók, a következőket emelve ki ezek közül.

Téves valóságérzékelés. A legtöbb menedzser saját vállalatának működését a valósnál kedvezőbbnek látja. Az önértékelés sokszor köszönő viszonyban sincs a valós helyzet független értékelésével. Alapvető fontosságú tehát, hogy a vállalatvezetők megbízható információkat kapjanak saját cégük működéséről.

Hierarchikus irányítási struktúra. A menedzsment-gyakorlatok felmérésekor a legalacsonyabb értékeléseket a kutatók a családi cégek esetében kapták, amit az erős irányítási hierarchiára és a hatáskörök delegálásának hiányára vezettek vissza. A kormányzati szervezetek alig magasabb értéket kaptak ezeknél. Ezzel szemben, a legjobb értékek azokra a vállalatokra volt jellemző, ahol a döntéshozatalt megfelelően decentralizálták.

Menedzsment-készségek hiánya. A vállalatok munkaerő-állományában és vezetésében néha olyan alapvető készségek is hiányoznak, mint amelyek a helyes számításokhoz vagy elemzésekhez szükségesek. Ezek a hiányosságok elsősorban a feltörekvő gazdaságokban azonosíthatók.

Szervezeti kultúra és szervezeti politika. Még ha a vezetés tisztában is van a megoldandó problémával, akkor is zavarba jöhet attól, hogy a szervezeten belül melyik ponton jelentkezik és hol kell a beavatkozást kezdeményeznie. Jó példa volt erre, hogy a General Motors hosszú időn keresztül képtelen volt bevezetni üzemeiben a Toyota gyártási módszereit a menedzsment, a szállítók és a munkások közötti ellenséges kapcsolatok miatt. Az ilyen belső körülmények lehetetlenné teszik olyan menedzsment-gyakorlatok elterjedését, amelyek a bizalmon és a közös problémamegoldáson alapulnak. Ezeket a korlátokat a szerzők szerint meg lehet haladni, de ehhez a vezetők látható jelenléte kell, folyamatosan kommunikálva a szükséges változások értékét.

A kutatók arra jutottak, hogy a vezetés minősége szignifikánsan jobb (a felmérésben magasabb értékeket kapott) ott, ahol a vezetők több időt szántak saját alkalmazottaikra, mint a külső érdekeltekre, ügyfelekre, ami szemben áll azzal, mint amit várnánk az alapján, amilyen tanácsokat kapnak gyakran a vállalatvezetők a sikeres működéshez.

Az IBM szakértője felsorolja a legfontosabb olyan kezdeményezéseket, amelyek az Egyesült Államokban a kormányzati szervezetek hatékonyabb működése érdekében végeznek felméréseket, vizsgálatokat, értékeléseket, ellenőrzéseket, de hozzáteszi, hogy nincs átfogó mérőszám a szervezeti hatékonyság mérésére. Jó példaként említi ugyanakkor Új-Zélandon kifejlesztett teljesítmény-fejlesztési keretrendszert, vagy több jól alkalmazható vállalati gyakorlatot. A vállalatokhoz hasonlóan a kormányzati szervezetekre is érvényesnek tartja azt, hogy távlatilag a jó teljesítményhez vezető út legbiztosabb alapja a megfelelő menedzsment-gyakorlatok magas színvonalú alkalmazása.”

Forrás:
Competent Management: Getting the Basics Right; John M. Kamensky; IBM Center for The Business of Government; 2017. szeptember 13.
Lásd még: Why Do We Undervalue Competent Management?; Raffaella Sadun, Nicholas Bloom, John Van Reenen; Harvard Business Review; 2017. szeptember-október
High Risk List; U.S. Government Accountability Office (az amerikai Számvevőszék listája a vezetési problémák, pazarlás, csalás, visszaélések miatt leginkább fenyegetett közigazgatási projektekről és tevékenységi területekről)
Federal Employee Viewpoint Survey; U.S. Office for Personnel Management
Operational Excellence in Government. The source for public sector efficiency; Ash Center for Democratic Governance and Innovation, John F. Kennedy School of Government, Harvard University
Performance Improvement Framework; State Services Commission (Új-Zéland)

Közigazgatás, politika

Ugrásszerűen nőtt a közvetlenül elnyert uniós magyar projektek száma

„Ugrásszerűen megnőtt a beadott és nyertes pályázatok száma a közvetlenül pályázható európai uniós programokon az elmúlt két évben – mondta a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (MKF) ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón.
Kiss Antal miniszteri biztos tájékoztatása szerint a Magyar Fejlesztési Központ munkájának is köszönhetően a 2014-ben elnyert 4,66 milliárd forinthoz képest 2016-ban 16,54 milliárd forint lett a magyar érdekeltségű pályázatokra jutó támogatás összértéke a legismertebb közvetlenül pályázható uniós programokon.

Emlékeztetett: a kormány 2014-ben azzal a céllal hozta létre az MFK-t, hogy segítse a magyar nemzeti közösséget a közvetlen uniós források elnyerésében, illetve azért, hogy a pályázatok széles körben ismertté és hozzáférhetővé váljanak.

Tájékoztatása szerint az EU Horizon 2020 kutatás-fejlesztési és innovációs programja által biztosított forrásokat érintően az MFK összetett pályázatfejlesztői munkát végez. Több mint 500 személyes tanácsadás során a társaság szakértői 515 projektet vizsgáltak meg, és közülük 51-et választottak ki pályáztatásra. Eddig 54 pályázatot adtak be a társaság közreműködésével, több mint 10 milliárd forint értékben, ebből közel 6 milliárd forint értékű pályázat van értékelés alatt – ismertette.

Kitért arra, hogy az MFK a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Földművelésügyi Minisztériummal konzorciumi partnerségben 2014-2017-re 1 millió euró összegű pályázatot nyert el Magyarország LIFE környezetvédelmi programokon való részvételének elősegítésére, és kezdeményezte a LIFE önerőalap létrehozását, amivel 31 milliárd forint közvetlen kifizetésű forrás lehívására nyílik lehetőség. A sikeres pályázatok között kiemelte: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3 millió eurót nyert a kerecsensólyom védelméért kifejlesztett madárbarát középfeszültségű vezetékek kialakítására.

Közölte: az MFK Európában egyedülálló magyar nyelvű forráskereső és tájékoztató rendszere több mint egymillió oldalletöltést ért el, a kapcsolódó közösségi oldalak kedvelőinek száma pedig meghaladja a 8500-at. Kétéves működése alatt a www.palyazatokmagyarul.eu honlap a közvetlen európai uniós programok 930 dekódolt pályázatát tette hozzáférhetővé.

Legújabb szolgáltatásként mostantól már android platformon futtatható mobilalkalmazás is segíti a felhasználókat a sikeres pályázásra való felkészülésben – mondta.

A miniszteri biztos összegzése szerint a társaság a kormány által rábízott feladatait végezve az elmúlt két évben több, a magyar gazdaság számára kitörési pontokat jelentő iparágfejlesztési lehetőséget azonosított.”

Forrás:
Ugrásszerűen nőtt a közvetlenül elnyert uniós magyar projektek száma; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. szeptember 22.

Budapest történetének legnagyobb egészségügyi fejlesztése kezdődik meg

„Budapest történetének legnagyobb egészségügyi fejlesztése kezdődik – hangoztatta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára és Kocsis Máté, a Fidesz budapesti választmányának elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatón.
Rétvári Bence kiemelte, hogy idén 40 milliárd forintból 22 milliárd jut 17 budapesti és 6 Pest megyei intézmény fejlesztésére, ebből a legkisebb összeg 200 millió, a legnagyobb meghaladja a 3,5 milliárdot. A fennmaradó 18 milliárd forintot későbbi beruházások tervezésére fordítják, amelyek ugyancsak elindulnak idén.

Eszközparkot, informatikai rendszert fejlesztenek, épületet rekonstruálnak és új tömböket építenek – sorolta a terveket az államtitkár, aki arról is beszámolt, hogy a szuperkórházak építése 2019-ben kezdődhet és 2025-ben zárulhat le.

A nagyléptékű budapesti fejlesztéseket azzal indokolta, hogy országszerte számos hasonló volumenű beruházás zajlott le az emberek egészsége, annak megőrzése, illetve a betegségből felgyógyulás érdekében.

A vidéki egészségfejlesztési programra eddig 500 milliárd forintot fordítottak, ebből egyebek mellett 77 kórházat újítottak fel részben vagy egészében, 54 rendelőintézet és 97 mentőállomás újult meg, utóbbiból pedig 30 új is épült a mihamarabbi ellátás érdekében.

Kitért arra is, hogy a 2012-es adathoz képest 400 milliárd forinttal többet tudnak az egészségügyi dolgozók bérére fordítani, ösztöndíjakkal segítik elő a pályaválasztást, további 10 milliárd forintos tétel jut a Semmelweis Egyetem beruházásaira és 7 milliárd a Heim Pál Gyermekkórház sürgősségi ellátására.

Most Budapesten és Pest megyén a sor – emelte ki Rétvári Bence, jelezve: a következő évek több 100 milliárd forintos ágazati beruházásai révén 4 millió ember ellátása fog fejlődni. Rétvári Bence a tervek volumenével magyarázta, hogy az elmúlt hónapokban egyeztetéseket folytattak a Fidesz budapesti vezetőivel…”

Forrás:
Budapest történetének legnagyobb egészségügyi fejlesztése kezdődik meg; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. szeptember 22.

Sztrájktárgyalás – az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye

„Nyitrai Imre, az EMMI szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, valamint Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke a korábbi egyeztetéseket folytatva újabb sztrájktárgyalást tartott.
Nyitrai Imre helyettes államtitkár az egyeztetésen hangsúlyozta, a szakszervezetekkel közös cél, hogy a tartós munkaerőhiány a jövőben ne okozzon ellátási problémákat, és a szervezetekkel való együttműködésnek köszönhetően újabb eredményeket sikerüljön elérni az ágazat humán erőforrás helyzetében.

A sztrájk tárgyalás folyamatossága biztosítja a lehetőséget a közös ügyek rendezésére. A sztrájktárgyalás fő témája az ágazat egyes területeit érintő munkaerőhiány volt, a felek egyetértettek abban, hogy közös érdek az ellátási problémák elkerülése, ezzel kapcsolatban több javaslatot is megfogalmaztak.

A felek egyetértenek abban, hogy a munkaerőhiány enyhítésére a nyugdíjas szövetkezetek jó lehetőséget adhatnak a szociális ágazatban is. Teljes egyetértésben került megfogalmazásra az az igény is, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező, aktív időskorú kollégák munkájára továbbra is nagy szükség van az ellátások valamennyi területén.

A szakszervezetek javasolták, hogy az egészségügyi szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetében a 2018. január 1-től folyósított bérfejlesztések már idén szeptembertől kerüljenek kifizetésre. Nyitrai Imre jelezte, hogy ehhez a költségvetési törvény módosítására lenne szükség.

A szakszervezeti vezetők javasolták a helyettesítési díj kifizetési lehetőségének megteremtését azon intézményekben, ahol a tartósan betöltetlen álláshelyek miatt a minimális foglalkoztatotti létszám biztosítása veszélybe kerül. A helyettes államtitkár mind a munkavállalók, mind az ellátottak érdekében fontosnak tartja a kezdeményezést.

A felek megtárgyalták egy új szakmai pótlék bevezetésének lehetőségét is, amely a fogyatékos személyeket ellátó intézményekben, a súlyos esetekkel foglalkozó szakemberek számára nyújthatna többletet. A helyettes államtitkár szakmailag teljesen támogathatónak ítélte a javaslatot, ám annak illeszkednie kell az életpálya kidolgozásakor elhatározott új pótlékolási rendszerhez, amihez további egyeztetések szükségesek.

A szakszervezetek kezdeményezték a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősebb emelését, és a C-D-E besorolási fokozatban lévő dolgozók kiegészítő bérrendezését. A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy korábban is differenciált bérrendezés történt, és hogy a 2018. évi emelés a jövő évi költségvetésben rendelkezésre áll. Abban is egyetértett, hogy a C-D-E besorolási fokozatban dolgozók kiemelt figyelmet érdemelnek, hiszen ők viszik a hátukon a szakmai tevékenységek nagyobbik hányadát.

A szakszervezetek képviselői javaslata szerint, az ágazatban is indokolt a többmunkáltatós kollektív szerződés megkötése és kiterjesztése jogszabályi lehetőség megteremtése. Továbbá kiemelten fontos kérdés az egészség megőrzése és a rehabilitáció, amely érdekében kezdeményezik a szociális ágazatban dolgozók egészségügyi állapotának felmérést, a népegészségügyi szűrővizsgálatok speciális kiterjesztését, a fogászati kezelések elérhetőségének javítását és térítésmentessé tételét.

A szakszervezetek üdvözlendőnek tartják a kormánnyal történt tavalyi megállapodást, amelynek eleme a Szociális Munka napjának munkaszüneti nappá nyilvánítása. Kezdeményezik, hogy 2018-ban, a családok évében a nevelőszülők kiemelt szerepet és megbecsülést kapjanak, ennek fényében a Szociális Munka napja legyen igazi ünnep a nevelőszülőknek is.

A kormány a konzultációban hisz, fontos a párbeszéd a szociális ágazatot érintő kérdésekről, így az egyeztetések folytatása várható.”

Forrás:
Sztrájktárgyalás – közlemény; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. szeptember 22.

Így büntetik majd az autósokat – teljesen átalakul a bírságolás rendszere

„Jelenleg tárgyalja a parlament a közigazgatási szabálysértések szankcióit tartalmazó törvényjavaslatot, amelyek alkalmazásáról a kormány intézkedik majd.
A közigazgatási szabálysértések szankciói fokozatosak és első helyen a figyelmeztetés áll. A súlyosnak minősített közlekedési szabálysértések – mint például gyorshajtás, ittas vezetés, leállósáv használata – esetén azonban egyből bírságol a rendőr.

Az Országgyűlés szerdán vitázott a közigazgatási szabályszegések szankcióiról. Kovács Zoltán államtitkár azzal érvelt, hogy a szankciók egységesítését is szolgálja a törvényjavaslat, amely fő szabályként a figyelmeztetés, a közigazgatási óvadék, a bírságolás, a tevékenységtől való eltiltás és az elkobzás szankciókat tartalmazza.

Elmondta azt is: a javaslat a fokozatos szankcionálásra törekszik, amely azt eredményezi, hogy a jövőben várhatóan szűkebb körben szabnak ki közigazgatási bírságot. Ennek során azt kell mérlegelni, hogy az ügyfél egy meghatározott időn belül követett-e már el jogsértést. Ennek ellenőrzéséhez létrehozzák a szankciók nyilvántartását, egy elektronikusan hozzáférhető közhiteles adatbázist.

Fő szabályként az egy éven belül első alkalommal szabályt sértők figyelmeztetést kapnak, ami az államtitkár szerint nem jelent majd számukra érzékelhető joghátrányt. A hatóság akkor is alkalmazhat pusztán figyelmeztetést, ha a jogszabály bírság kiszabását írná elő.

A közigazgatási óvadék is a jövőbeli jogkövetést célozza, az ügyfél ugyanis az összeget csak újabb jogsértés esetén veszíti el.

Azonnali bírságot a jogszabály a durva, közérdeket jelentősen sértő esetben tartana fenn, például az emberi életet, testi épséget vagy kiskorút veszélyeztető szabálysértés esetében.

A javaslat azt is kimondja, hogy a három éven belüli első bírságolás esetén a legmagasabban kiszabható összegnek legfeljebb a fele róható ki, a helyszíni bírság pedig annak a negyede lehet.”

Forrás:
Így büntetik majd az autósokat – teljesen átalakul a bírságolás rendszere; InfoRádió/MTI; 2017. szeptember 22.

Közigazgatási, politikai informatika

A NISZ és a T-Systems szerződést írt alá videó-kommunikációs központi rendszer kialakítására

„A NISZ és a T-Systems 2017. szeptember 6-án aláírták azt a szerződést, amelynek célja, hogy kialakítson egy felhőalapú, rugalmasan bővíthető központi videó-kommunikációs egységet az „Elektronikus megoldás az eltérő földrajzi helyszíneken történő közigazgatási ügyintézés munkaszervezésének és kommunikációjának fejlesztésére” című európai uniós projektben. A projekt 3 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 „Adminisztratív terhek csökkentése” című konstrukció keretében, melynek fő kedvezményezettje a NISZ Zrt.

A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. aláírta a T-Systems Magyarország Zrt-vel a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00003 projekt videó-kommunikációs központi rendszerének kialakításáról szóló szerződést. A nyertes cég vállalta, hogy kialakítja a kormányzati szervek országos videókonferencia-rendszerét kiszolgáló robosztus, rugalmasan bővíthető, felhőalapú központi videó-kommunikációs egységét.

A videó-kommunikációs központi rendszer közbeszerzési eljárásáról szóló hirdetmény 2016 szeptemberében jelent meg az Európa Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítésében (TED). A tárgyalásos közbeszerzési eljárás nyerteseként a T-Systems Magyarország Zrt. nettó 878 210 784 forint értékben vállalta el a videó-kommunikációs központi egység kialakítását.

A videókonferencia-projekt teljes költségvetése 3 milliárd forint, amelyet az Európai Szociális Alap, valamint Magyarország költségvetése finanszíroz a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

A rendszer kiépítése várhatóan 2018 márciusában zárul. ”

Forrás:
Aláírták a videó-kommunikációs központi rendszer kialakításáról szóló szerződést; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2017. szeptember 21.

Az online számlázással akár 50 ezer milliárd forintnyi tranzakciót követhet nyomon a NAV

„Az online számlázás tesztüzeme sikeresen zajlik, a számlázó programok adóhivatalhoz történő bekötésével évi 50 ezer milliárd forint összegű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára – közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-vel.
Az NGM államtitkára kifejtette: az online számlázás lényege a számlákról történő adatszolgáltatás gyökeres átalakítása úgy, hogy az csökkentse a vállalkozások adminisztrációs terheit és elősegítse a gazdaság fehérítését. Az online számlázással az adóhivatalnak gyors és közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra, már több mint 260 cég regisztrált a tesztoldalon.

A kockázatelemzők évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva akár valós időben ki tudják szűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat, vagy a gyanús céghálókat. A számla kiállítójánál az adatszolgáltatást automatikusan a program végzi el, amely így semmilyen plusz feladatot nem jelent. A számlázó programmal szembeni követelmény ugyanis az, hogy emberi beavatkozás nélkül legyen képes az adattovábbításra. Tekintettel arra, hogy az adóhivatal a számla kiállítását követően szinte azonnal tudomást szerez a számla legfontosabb adatairól, ezért az online számlázás a belföldi összesítő jelentést teljesen kiválthatja a számlát kiállító vállalkozónál. Könnyebbség lesz, hogy az online számlázásnak köszönhetően megszűnik a számlázó programok bejelentési kötelezettsége.

A lehető legkisebb adminisztráció és a rendkívül egyszerű működtetés mellett az online számlázás bevezetése csak úgy lehetséges, ha a tesztelésre a vállalkozásoknak elegendő idejük van. A jövő nyári hatálybalépést ezért egy egyéves felkészülési időszak előzi meg – mutatott rá az államtitkár.

Mintegy félezer tesztadaton vizsgálták az érintettek, hogy az általuk előállított adatállomány megfelel-e a rendelet által előírt sémának. Az adóhivatal közvetlenül is segíti a piaci szereplők felkészülését. Adótanácsadókkal, szoftverfejlesztőkkel egyeztet azért, hogy 2018. július 1-jén már zökkenőmentesen működhessen a gazdaságfehérítés legújabb fegyvere – tette hozzá Tállai András.

Az államtitkár jelezte: a gyakorlati kérdések a szeptember 28-án kezdődő adókonzultáción kerülhetnek szóba, ahol a kiemelt témák között az új adóeljárási törvény és a NAV 2.0 mellett az online számlázás is szerepel majd.

Tállai András emlékeztetett arra: azokról a számlákról kell 2018. július 1-jétől adatot szolgáltatni, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot.”

Forrás:
Az online számlázással akár 50 ezer milliárd forintnyi tranzakciót követhet nyomon a NAV; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. szeptember 24.

Informatika, távközlés, technika

A változások szele, a nyolc legfontosabb irányzat a pénzügyi informatikában (fintech)

„A fintech vállalkozások lényegi változásokat hoztak a pénzügyi szolgáltatók közötti verseny alapjaiban, azonban magát a versenykörnyezetet még nem alakították át – többek között ezt állapította meg a Világgazdasági Fórum és a Deloitte Consulting „Beyond Fintech: A pragmatic assessment of disruptive potential in financial services” című közös tanulmánya.

A jelentés egy három éves, a fintech vállalkozások pénzügyi szektorban játszott szerepét vizsgáló kutatás eredménye. Az elemzés utolsó fázisa a Deloitte és a Világgazdasági Fórum 2015-ös jelentésének eredményeire épül, amely a pénzügyi szolgáltatási ökoszisztémát átalakító erők szélesebb körű feltárására összpontosított.

“A fintech cégek megváltoztatták az innováció ütemét és átformálták a vevők elvárásait a pénzügyi szolgáltatások terén, lefektetve az alapokat az iparág jövőbeli átalakulásához, de magát az ökoszisztémát nem változtatták meg” – mondta el Mérth Balázs, a Deloitte Magyarország pénzintézetekért felelős vezetője.

Az elkészült tanulmány 8 meghatározó trendet azonosított, amelyek alapjaiban változtatják meg a versenykörnyezetet a pénzügyi szolgáltatások piacán.

  • Digitális platformok erősödése
    A pénzügyi szolgáltatások esetében azok a platformok jelentik a jövő domináns üzleti modelljét, amelyek lehetővé teszik, hogy egy csatornán keresztül több különböző pénzügyi intézménnyel is kapcsolatba kerülhessenek a fogyasztók. Ezen platformok – mint például a nyitott banki szolgáltatások – térhódítása azt eredményezi, hogy egy konkrét intézmény helyett egymással felcserélhető szervezetek formálják át a pénzügyi szolgáltatások piacát. A platformüzemeltetőknek a teljes ökoszisztémát menedzselniük kell, kiegyensúlyozva a fogyasztói igényeket és a termékfejlesztést.
  • Pénzügyi szabályozás regionális hatása
    A globális vállalkozásoknak is szükségük van különböző helyi stratégiákra azért, hogy kiaknázzák a régiós adottságokban rejlő versenyelőnyt és integrálódjanak a lokális ökoszisztémába. A fintech vállalkozásoknak is komoly akadályt jelenthet, hogy különböző jogi környezeteknek kell megfelelniük, még ha a technológia csökkenti is egy-egy piac esetében a belépési korlátokat. Ebből adódóan a klasszikus pénzügyi szolgáltatók vonzó partnerek lehetnek számukra az új piacokon történő megjelenéshez, ami elengedhetetlen a gyors növekedéshez.
  • Ügyfélélmény
    Ha a hagyományos pénzügyi szolgáltatók növelni akarják az ügyfélélményt, és ki akarják használni a rendelkezésre álló adatokban rejlő újabb bevételszerzési lehetőségeket, jobban kell támaszkodniuk a nagy technológiai társaságok felhőalapú infrastruktúrájára. A pénzügyi szolgáltatóknak el kell dönteniük, hogy megőrzik-e függetlenségüket a technológiai vállalkozásoktól, vagy megkockáztatják, hogy teljesen függővé válnak az ő újításaiktól.
  • Költségkommoditizáció
    A pénzintézeteknek óriási nyomást jelent a költségek csökkentése, így a költségelőny már nem versenyelőny többé.
  • Értékláncon belüli nyereség újraelosztása
    Az új technológiák lehetővé teszik, hogy az értéklánc különböző részein elhelyezkedő szereplők más szerepekben jelenjenek meg, ezáltal valósul meg a nyereség újraelosztása.
  • A nagy technológiai cégek jelentősége nő
    A pénzintézetek a technológia újításokat megkülönböztető faktorként alkalmazzák a piacon, amelyet a nagy tech cégekkel együttműködve tudnak elérni.
  • Adatvagyon felhasználása és kihasználása
    A rendelkezésre álló adatok elemzése egyre fontosabb a szektor számára a megkülönböztetés szempontjából, ugyanis minél több ügyfélinformációval rendelkeznek, annál sikeresebbek ügyfeleik megtartásában.
  • Mesterséges intelligencia megjelenése
    A mesterséges intelligencia megjelenése újradefiniálja a hagyományos, front- és back-office szerepeket, így a pénzintézeteket az eddigiektől teljesen eltérő HR-kihívásokkal állítja szembe.

Forrás:
A változások szele. Az új status quo a pénzügyi szektorban; Deloitte; 2017. szeptember 20.
Beyond fintech: Eight forces that are shifting the competitive landscape; Deloitte; 2017. szeptember 5. (vezetői összefoglaló, pdf)
Beyond Fintech: A Pragmatic Assessment Of Disruptive Potential In Financial Services; World Economic Forum, Deloitte; 2017. szeptember 5. (teljes jelentés, pdf)

Századvég – Gazdaságkutató: A jövő energetikája konferencia

Dátum: 2017. október 5. csütörök
Helyszín: Larus Rendezvényközpont 1124 Budapest, Csörsz u. 18/B

PROGRAM
9.00 Regisztráció

9h30 Megnyitó
Márton Péter Vezérigazgató, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

9h40 A Nemzeti Energiastratégia eredményei és következő lépései
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

10h00 Hogyan tovább Paks II.?
Süli János tárca nélküli miniszter Paks II.

10h20 Energetikai trendek, energetika felsőfokon
Dr. Bihari Péter egyetemi docens, tanszékvezető-helyettes, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

10h40 A jövő energetikájának szabályozása, támogatása
Dr. Grabner Péter energiáért felelős elnökhelyettes, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

11h00 A Nemzeti Közművek szerepe és jövőképe
Kóbor György elnök-vezérigazgató, NKM Nemzeti Közművek Zrt.

11h20 Kávészünet

11h50 A MOL stratégiájának megvalósítási elemei
Fasimon Sándor ügyvezető igazgató, MOL Magyarország

12h10 Fókuszban a megújulók
Dr. Zsuga János termelésivezérigazgató-helyettes, MVM Magyar Villamos Művek Zrt.

12h30 A Gazprom stratégiája
GAZPROM

12h50 Fejlesztési irányok az E.ON Csoportban
Tóth Béla ügyfélközpontúság- és működésfejlesztési vezérigazgató-helyettes, EON Hungária Zrt.

13h10 Kereskedés energiával itthon és külföldön
Szabó Gergely vezérigazgató, MET Magyarország Zrt.

13h30 Az energetika tényei, trendjei számokban
Zarándy Tamás igazgató, az energetikai üzletág vezetője, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

13h50. Ebéd

Részvételi díj: 24900 FT + áfa…”

Forrás:
Századvég – Gazdaságkutató: A jövő energetikája konferencia; 2017. szeptember

Századvég – Gazdaságkutató: Irány a digitalizáció! konferencia

Dátum: 2017. szeptember 28. csütörtök
Helyszín: Larus Rendezvényközpont 1124. Budapest, Csörsz u. 18/B

PROGRAM
8h15 Regisztráció

8h30 Megnyitó
Márton Péter vezérigazgató, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

8h50 A Digitális Jólét Program eredményei és további célkitűzései
dr. Deutsch Tamás a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos

9h10 Digitalizáció és ipari nagyvállalat
dr. Bacsa György stratégiai és üzletfejlesztési ügyvezető igazgató, MOL Csoport

9h30. Kávészünet

10h00 A digitalizáció gazdaságra gyakorolt hatása
dr. Solymár Károly infokommunikációért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

10h20 Szabályozás, támogatás, ellenőrzés
dr. Karas Monika elnök, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

10h40 Infokommunikációs szolgáltatások a köz javára
Szabó Zoltán Attila Vezérigazgató, NISZ Nemzeti infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

11h00 A KIFÜ szerepe az infokommunikációs fejlesztésekben
Szijártó Zoltán elnök, – Kormányzati informatikai Fejlesztési Ügynökség

11h20 Kávészünet

11h50 Szakmai háttértámogatás az infokommunikációban
Vágujhelyi Ferenc elnök, Nemzeti Hírközlési és informatikai Tanács

12h10 GDPR tudnivalók
Szabó Kristóf ügyvezető igazgató, SKKA International Kft.

12h30 Informatika a társadalomért
Soltész Attila elnök, Infotér Egyesület

12h50 Élen járni a digitalizációban panelbeszélgetés
résztvevők: Alföldi István ügyvezető igazgató, Neumann János Számítógép-tudományi Társaság
Kott Ferenc elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Informatikai Kollégium
Laufer Tamás elnök, IVSZ
Prof. Monostori László igazgató, Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete

13h30 Ebéd

Részvételi díj: 24900 FT + áfa…”

Forrás:
Századvég – Gazdaságkutató: Irány a digitalizáció! konferencia; Századvég Gazdaságkutató Zrt.; 2017. szeptember

INNOBUILDINGS 2017 konferencia

„Az Interreg Together projekt tagjai és a Hegyvidéki Önkormányzat bemutatják:
Időpont: 2017. október 2. 10-16 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ Kupolaterem, 1124 Budapest, Csörsz u. 18.

Pszichológia és klímaváltozás? Fogyasztásmérés és játékosítás? Az Innobuildings 2017 konferencia ezeket az elsőre távolinak tűnő témákat köti össze egy remek délelőtt keretében. 2016-ban hét közép-európai ország úgy döntött, hogy az Interreg CE TOGETHER projekt keretében közösen dolgoznak ki megoldásokat középületeik energiafogyasztásának csökkentésére, felhasználva a legújabb tudományos módszereket, melyek gyakran jelentős építészeti beavatkozás nélkül is komoly megtakarítást tesznek lehetővé. A munka félidejében a partnerek megosztják az eddig elért eredményeiket, valamint neves magyar és külföldi előadók segítségével járják körbe a kapcsolódó témaköröket! Jöjjön el ön is és találkozzunk 2017. október 2-án a MOM Kulturális Központban!

A konferencia fővédnöke Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere.

Tervezett program
9:30 – 9:55 Érkezés, regisztráció

10:00 – 10:20 Köszöntők
Pokorni Zoltán polgármester, a konferencia fővédnöke
Kovács Lajos alpolgármester
Viera Slavikova, thematic officer – Interreg Central Europe Központi Titkárság

10:20 – 10:55 Nyitó előadás – Klímaváltozás és épületenergetika
Kőrösi Csaba igazgató – Köztársasági Elnöki Hivatal, Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága

10:55 – 11:20 Közösen az energiahatékony középületekért! – A TOGETHER projekt bemutatkozása
Antonio Zonta, vezető partner, Province of Treviso

11:20 – 11:45 Okosmérés Magyarországon
Dr. Molnár Gábor vezérigazgató – KOM Zrt.
Vöő Ferenc Kristóf, vezérigazgatói műszaki tanácsadó – KOM Zrt.

11:45 – 12:00 Okos mérőeszközök bemutatkozása, élő stream a pilot épületekből
Lengyel Kristóf – Pannon Műhely Kft.

12:00 – 13:00 Ebéd

13:00 – 13:30 Demand Side Management és adatelemzés – Nézzünk a számok mögé!
Miguel Carvalho – Watt-IS

13:30 – 14:15 Emberi viselkedés és energiahasználat
dr. Orbán Annamária, BME, Mindspace

14:15 – 14:30 Szünet

14:30 – 15:30 Demand Side Management módszerek és használatuk – Kerekasztal beszélgetés
Résztvevők:
Province of Treviso, Olaszország
Energy Agency Vysočiny, Csehország
Maribori Egyetem, Szlovénia
Zágráb Önkormányzata, Horvátország
Association of Municipalities Polish Network „Energie Cités”, Poland
Paks Önkormányzata
Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata
Slovak Innovation and Energy Agency, Szlovákia
moderátor: Mezős Balázs

15:30 – 15:45 Konferencia zárás

15:45 – 17:00 Épületbejárás és okos mérőeszközök bemutatója…”

Forrás:
INNOBUILDINGS 2017 konferencia; A hegyvidékiek honlapja – www.hegyvidek.hu; 2017. szeptember

Rövidesen megkezdi működését a Facebook és a Microsoft közös, transzatlanti kábele

„Elkészült az Észak-Amerikát és Európát összekötő vízalatti kábel, amelyen a Facebook, a Microsoft és a Telefónica szolgáltatásai ömlenek ezután át, másodpercenkénti 160 terabites sebességgel.

Először tavaly májusban adtunk hírt róla, hogy igen hosszú transzatlanti adatkábelt épít ki a Facebook és a Microsoft. A redmondiak bejelentése szerint most fejeződtek be a munkálatok a MAREA névre keresztelt vezetéken, ami az Atlanti-óceán fenekén, több mint 5000 méter mélyen fut végig. Célja pedig az, hogy gyorsabbak legyenek a vállalatok szolgáltatásai.

A Virginiából induló és a spanyolországi Bilbaóban véget érő, másodpercenként 160 terabites sávszélességet biztosító kábel a maga nemében a leggyorsabb szolgáltatást biztosítja. Erre szüksége is van a vállalatoknak, a Facebooknak a hozzá tartozó Messengerrel, Instagrammal és WhatsAppal együtt már 2 milliárdnál is bőven több felhasználót kell kiszolgálnia; de a Microsoft szolgáltatásainak is hasonló nagyságrendű adatforgalmat igénylő tábora van, ha összeadjuk az Azure felhőszolgáltatást, a Bing keresőt, az Office 365-öt, a Skype-ot és az Xbox online funkcióit.

A kábelen zajló adatforgalmat októberben indítják be. Az üzemeltetést a Telefónica leányvállalat, a Telxius végzi majd. A Facebook és a Microsoft forgalma mellett megmaradó szabad kapacitást más vállalatok is megvásárolhatják majd…”

Forrás:
Napokon belül aktiválják azt az 6600 km hosszú kábelt, melyen 160 terabites sebességgel jön a Facebook; HVG.hu; 2017. szeptember. 23.
Celebrating the completion of the most advanced subsea cable across the Atlantic; Suresh Kumar; The Official Microsoft Blog; 2017. szeptember 21.

HTE MediaNet 2017 konferencia

Időpont: 2017. október 5-6.
Helyszín: Saliris Resort Spa & Conference Hotel, Egerszalók

PROGRAM (részletek)

2017. október 5. csütörtök

Konferencia megnyitója, köszöntő
9.00 – 9.30 Magyar Gábor, Elnök, HTE

HTE díjátadás
9.30 – 9.50
Magyar Gábor, Elnök, HTE
Gerhátné Udvary Eszter, HTE

Plenáris előadás
9.50 – 10.30 Dóbé Sándor, Stratégiai igazgató, Antenna Hungária: Merre megy a média? (világtrendek és helyi alkalmazás)

Kávészünet 10.30 – 11.00

Médiakommunikációs stratégiák – kerekasztal
11.00 – 12.30 Szekcióvezető: Huszty Gábor, HTE, Entel

A médiakommunikáció, médiainformatika, műsorszórás, műsorterjesztés lehetőségei az új technológiáknak köszönhetően hihetetlen mértékben bővültek az elmúlt időszakban. Számos új platform áll már rendelkezésre, a sávszélesség korlátok is egyre csökkennek az új szélessávú vezetékes és vezetéknélküli rendszerek és hálózatok kiépülésével. A frekvencia tartományok használatának átrendezése már rövidtávon is új stratégiákat igényel. Az OTT szolgáltatók egyre erőteljesebb piaci terjeszkedése új kihívás minden médiapiaci szereplő számára. A lineáris és nemlineáris tartalom hozzáférés versenye új üzleti modelleket követel meg.
A szekció kerekasztal beszélgetésében az ágazat meghatározó szakemberei ismertetik a médiakommunikációs stratégiájuk és szakpolitikájuk aktuális kérdéseit. A legfontosabb érintett területek: médiakommunikáció, műsorszórás, műsorelosztás, DNFP, DJP, SZIP, NTG.
Aranyosné Börcs Janka, Főigazgató, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Solymár Károly Balázs, Helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Both Vilmos, Digitális Jólét Program
Lázár János, Távközlési üzletágvezető, Antenna Hungária Zrt
Krénusz Kornél, Vezérigazgató, MVM NET Zrt
Vágujhelyi Ferenc, Elnök, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
Vaszily Miklós, Vezérigazgató, MTVA

Ebédszünet 12.30 – 14.00

5G-n innen, SZIP-en túl – milyen jövőkép alapján célszerű tervezni a hazai vezetékes és mobil hírközlési hálózatokat?
14.00 – 15.30 Szekcióvezető: Both Vilmos
Solymár Károly Balázs, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Sándorfalvi Katalin, Miniszterelnökség
Bancsics Ferenc, Belügyminisztérium
Huszty Gábor, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
Kövesi Gabriella, Hírközlési Érdekegyeztető Tanács
Mácz Ákos, 5G Koalíció / Digitális Jólét Program

A klasszikus műsorterjesztés átalakulása és jövője
14.00 – 15.30 Szekcióvezető: Schneider Henrik, Antenna Hungária
Schneider Henrik, AH: Változások a médiaterjesztési értékláncban – felvezető előadás
Zautasvili Péter, HDT: Van új a Nap alatt – mozgásban a dolgok!
Bordás Csaba, Ericsson: Oszlassuk el a ködöt – Mi a Cloud TV és mi érhető el ebből a piacon?
Tarr János, Tarr Kft: A kábelhálózatok jövőbeli fejlődési lehetőségei

Gaming és eSport – a jövő (jelen?) újgenerációs sportja
18.00 – 19.30 Szekcióvezető: Szalai Ádám, IKO Digital, Gamer.hu
Mi az a Gaming? Mi az az eSport/E-Sport? / Global vs EU vs HU / Mi az üzlet benne? / Sport vs eSport / Hogy látják a nagy – multik – befektetők? / Lehetőségek / Sales & Marketing

Nonlineáris média és YouTube sztárok
18.00 – 19.30 Szekcióvezető: Honti Pál

2017. október 6. péntek

A szabályozás aktuális kérdései

9.00 – 11.00 Szekcióvezető: Vári Péter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Aranyosné dr. Börcs Janka, NMHH: A jövő szabályzási kihívásai („Nemzeti ütemterv”)
Dr. Bartolits István, NMHH: A konvergencia hatása a médiatechnológiára
dr. Karl Károly, NMHH: A hálózatsemlegesség és az internet szolgáltatásminőség aktuális kérdései
Kissné dr. Akli Mária, Ferencz Zsolt, NMHH: Csökkenő sáv – növekvő adatátviteli lehetőség a földfelszíni televíziózásban avagy az európai regionális DVB-T2 tervezői platformok eredményei
Putz József, NMHH: Kábeltelevíziós és mobil hálózatok békés egymás mellett élése

Kávészünet 11.00 – 11.30

Plenáris előadás
11.30 – 12.00 dr. Pap Szilvia, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság: Médiaszabályozás jövőképe

Zárszó
12.00 – 12.15 Szűcs Miklós, a Programbizottság elnöke…”

Forrás:
HTE MediaNet 2017 konferencia; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE); 2017

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az Európai Bizottság eltitkolt jelentése a kalózkodás (jogvédett tartalmak illegális letöltése) hatásairól

„Egy parlamenti képviselő csak az információs szabadságra hivatkozva jutott hozzá ahhoz a riporthoz, mely rossz híreket közöl a kiadók számára.

Kisebbfajta bombát robbantott egy pár napja közölt blogbejegyzésével Julia Reda, az Európai Parlament (EP) egyetlen kalózpárti képviselője, ugyanis egy olyan, soha nem publikált tanulmányt közölt, melyben a szerzők azt állapítják meg, hogy néhány speciális esetet leszámítva nem találtak arra bizonyítékot, hogy a kalózkodás, a jogvédett tartalmak engedély nélküli terjesztése komoly negatív hatást gyakorolna e tartalmak értékesítésére, vagyis hogy igaz lenne az az állítás, hogy a kalózkodás óriási bevételkiesést okoz a kiadóknak.

A szóban forgó tanulmányt az Európai Bizottság (EB) még 2014-ben rendelte meg a holland Ecorys tanácsadó cégtől, akik 360 ezer euró fejében el is végezték a munkát, melynek célja az volt, hogy pontosan feltárják: a kalózkodásnak milyen hatása van a jogvédett művek értékesítésére. Az Ecorys 2015 májusában zárta le a vizsgálatot, ám a 304 oldalas jelentést soha nem hozták nyilvánosságra.

A tanulmány általánosságban azt állapítja meg, hogy a teljes iparágat nézve nem találtak arra robusztus statisztikai bizonyítékot, hogy az értékesítésekre komoly befolyással lenne a kalózkodás. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nincs hatása, mindössze azt, hogy az általuk használt statisztikai módszerekkel ez a hatás alig-alig mutatható ki – kivétel azért akad, pl. a premier, frissen bemutatott (blockbuster) filmek esete, ahol azt találták, hogy negyven százalékos illegális megtekintéssel kell számolni.

Mivel hasonló végeredményre jutó tudományos kutatások születtek már korábban is, és ezeknek sem volt komoly hatása a kiadói ipar törekvéseire, itt sem ez az igazán fontos, hanem sokkal inkább abból lehet – van – botrány, hogy a jelentést „eltitkolták”. Julia Reda megjegyzi, hogy a kalózkodásról szóló vitákban minden releváns eredményt fel kell használni, és egy ilyen kutatás süllyesztőbe küldése manipulációra utal – valószínűsíti, hogy ha ő júliusban nem ad be kérelmet, hogy szeretné megnézni a dokumentumot, az még évekig ismeretlen maradt volna.

A képviselő biztos abban, hogy szándékosságról van szó, mivel magát a jelentést teljes egészében sosem propagálták, mindössze azokat a részleteket használták fel kimazsolázva pl. egy 2016-os EB-jelentésben, mely a kalózkodás káros hatásait mutatja be az említett kivételes területeken. Felveti azt, hogy politikai szándékok állnak a háttérben, mivel az EU hamarosan új – sokak által vitatott – szerzői jogi szabályozás bevezetését hajtja végre, és valószínűleg egyes körök számára kellemetlen lett volna a jelentés széles körű terjesztése.

Az EU, az EB érintett hivatalnokai egyelőre még nem kommentálták a jelentést és Reda megjegyzéseit.”

Forrás:
Eltitkolt jelentés a kalózkodás hatásairól; Dajkó Pál; IT café; 2017. szeptember 22.
Estimating displacement rates of copyrighted content in the EU. Final Report ; Európai Bizottság; 2015. május (pdf)
Lásd még: Az EU rendelt egy kutatást, hogy hogyan befolyásolja a kalózkodás a legális kereskedést, majd inkább elhallgatták az eredményét; Horváth Bence; 444.hu; 2017. szeptember 22.
Mégsem olyan káros a kalózkodás?; Benke Attila; IGN Hungary. 2017. szeptember 23.

Digitális örökkévalóság versus világvége

„25 éve foglalkozik a digitális kultúrával és technológiával Z. Karvalics László, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék egyetemi docense. Kérdéseinkkel arra kerestük a választ: miért jó, ha kulturális örökségünk digitálisan is elérhető?

– A digitális technológia meghatározza az életünket. Jó ez nekünk?
– Attól függ, kit értünk a „nekünk” alatt. Ha arra gondolok, hogy az egyetemi dolgozataimat egykor írógépen körmöltem, ma pedig embertelen mennyiségű levelezést, jegyzetet, e-bookot olvasok a gépemen, akkor azt kell mondani: ha a „nekünk” a tudományos céh tagjait jelenti, akkor számunkra az életet ötévente forradalmasítja az, amit digitális technológiának hívunk. Mint mindennek, természetesen a digitális kultúrának is vannak árnyoldalai, de úgy látom, hogy ez utóbbiak a közbeszédben sokkal hangsúlyosabb helyet kapnak, mint a jótétemények.

– Hány terabájtnyi információ van fent a neten? Számon tartja ezt valaki? Egyáltalán: terabájtokban számolunk még?
– Lehet tudni, de érdektelen a kérdés olyan értelemben, hogy egyre nagyobb bájtokról beszélünk, nagyon vicces elnevezésekkel: zettabyte, jottabyte, brontobyte. Egyetlen napon egyetlen tudományos óriásgépezet alkalomadtán több adatot termel, mint a megelőző kétezer év alatt az írott kultúra, ha a mértékegységünk a byte. Nem a mennyiség érdekes, hanem a minőség és az elérhetőség. Annak okán, hogy ma már rengeteg minden eleve digitálisan termelődik, az égető feladat az, hogy ami korábban más hordozón született és rögzült, az mihamarabb kerüljön be az online örökkévalóságba. Onnantól kezdve a szellemi szférának már nemcsak végső menedéke és őrzője, hanem napi szintű zarándokhelye is a virtuális tér.

– Rengeteg irodalmi, tudományos, művészeti papíralapú kiadvány van, minek ezt feltenni az internetre? Ha az emberiség napjai meg vannak számlálva, kire akarjuk ezt hagyni örökségként?
– Nézőpont kérdése, hogy meg vannak-e az emberiség napjai számlálva – vannak olyanok, akik ezt gondolják. Ők bunkert építenek maguknak, és nem régi kéziratokat digitalizálnak. Ami egyébként rendkívül macerás dolog, mert nemcsak szkennelésre van szükség. El kell tudni olvasni, át kell tudni írni, metaadatokat kell tudni hozzárendelni, érteni kell, hogy miről van szó, olykor néhány antik nyelvet beszélni kell hozzá. Megóvni, megvédeni, megőrizni – ez a feladatunk mindazzal kapcsolatban, ami a maga fizikai valóságában romlandó, illékony, múlékony, sérülékeny, elpusztítható, elveszthető.

– A magyar kulturális örökség digitalizációja mellé hogyan rendelhető nemzeti jelző?
– A kulturális sokszínűség egyetemes érték, tehát a nemzeti mivolt minden alakváltozata (legyen szó nyelvről, könyvekről, kéziratokról, térképről, de akár a nemzeti dal- és tánckincsről vagy épület- és tárgyvagyonról) egyszerre fontos a kultúrát magáénak valló és ápoló közösség minden tagja számára, de túlmutat önmagán és a határokon is. Amikor a digitalizált magyar kulturális örökséghez épp egy nem magyar felhasználó fordul, minden egyes kattintásával arról üzen, hogy milyen általános emberi érték testesül meg a nemzetiben.

– A Bölcsészettudományi Karon van örökségmentés?
– A kulturális örökség mesterképzésünk kis létszámú, nagyon fiatal szak. Szervezett, intézményes, tömeges, szisztematikus örökségvédelmi tevékenységünk nincs és nem is lehet. De kis méretben, projekt-szerű oktatással megpróbálkozhatunk. A diákjainkkal most igyekszünk létrehozni egy olyan felületet, amely kéziratos naplók közösségi átírását és megoszthatóságát segíti. Hamarosan közzéteszünk egy ritka, a huszadik század első felét átívelő páratlanul érdekes kortörténeti dokumentumot – egy tégla- és cserépipari mérnök naplóját –, hogy önkéntesek segítségét kérjük a kézírásos oldalak elolvasásához és kiadásra való előkészítéséhez.”

Forrás:
Digitális örökkévalóság versus világvége; SZEM Szegedi Egyetemi Magazin; Szegedi Tudományegyetem; 2017. augusztus 25.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. szeptember 25.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Mi az a digitális diplomácia – a letisztult pragmatizmus amerikai példája
Korábban bemutattuk a „digitális diplomácia” egy szabatos, tudományos igényű meghatározását. A múlt héten aztán egy gyakorlatiasabb álláspontot ismertettünk. De, pragmatizmusban alighanem az amerikaiaké a végszó: az USA Külügyminisztériuma vonatkozó belső szabályozásában így „definiálja” ezt a fontos területet: „A digitális diplomácia a közdiplomácia fontos eszköze. Egyik kulcstényezője a közösségi média”. Elsőre megmosolyogtatónak tűnik, hiszen tulajdonképpen nem mond semmit a tárgyáról. De, valóban így van? Hiszen a lényeg nagyon is ott van: mire használható, és milyen eszközökre épít ezen célja eléréséhez. A többi tulajdonképpen akadémikus elmélet csupán – legalábbis amerikai szemmel.
Official Communication Using Social Media; US Department of State; Foreign Affairs Manual; 2017. augusztus 24.

Hackathon a humanitárius segélyprogramok dinamizálásáért – Hollandiában
A 2017-es évben a világ 33 országának mintegy 100 millió lakója szorul nemzetközi segélyekre. A növekvő igények és a mind szűkösebb források ellentmondásának feloldását szolgálhatja a segélyprogramok hatékonyságának, átláthatóságának drámai növelése. A Holland Külügyminisztérium és a PwC nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég közösen szervezett hackathont a segélyezésre szorulók eredményesebb bevonását elősegítő technológiák kifejlesztésére. A 36 órás versenyen programozók, adatszakemberek, segélyszakértők és menekültek közösen dolgoztak összesen 12 prototípuson. A nyertes csapat a segélyre szorulók és a potenciális donorok közötti közvetlen, biztonságos kommunikációt forradalmasító megoldással rukkolt elő.
Hackathon for Humanitarian Aid gives a voice to people in need; PwC

Big data – a diplomácia legújabb motorja?
Fogalomtárunk e heti meghatározása is jól mutatja: a szakmai közvélemény elsősorban a közönséggel való kapcsolatépítés új lehetőségeit látja a digitalizáció térhódításában. A digitális diplomácia ma még döntően „twitter diplomáciaként”, „facebook diplomáciaként”, esetleg „Instagram diplomáciaként” jelenik meg. A digitalizáció, illetve a korábban soha nem látott mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló adattömeg azonban – vélik egyes szakértők – jóval szélesebb perspektívákat kínál a diplomáciának is. A big data minőségi ugrást hozhat

  • a konzuli munkában (külföldön tartózkodó állampolgárok adatbázisai révén)
  • a külkapcsolatok tervezésében (releváns trendek elemzése révén)
  • közdiplomáciai tevékenységben (imázs-elemzések nyomán)
  • fejlesztési- és segélyprogramok menedzselésében (projektek nyomon követése alapján)
  • nemzetközi jogvitákban (pl műholdas bizonyítékok elemzése révén) stb.

Természetesen a big data alkalmazása sem kínál valamiféle csodaszert; ráadásul az adattömegek elemzése (ma még) szinte megoldhatatlan kihívások elé állíthatja a külügyi szervezetrendszereket.
Big data: the next accelerator for diplomacy?; Barbara Rosen Jacobson; Diplo blog; 2017. május 16.

Milyen szerepet szánjunk a volt nagyköveteknek a digitális diplomáciában?
Egy jó nagykövet a digitális diplomácia különösen értékes „erőforrása” lehet. Közéleti szerepüknek, illetve közszerepléseiknek hála a közösségi médiumokon az ismert, vagy „érdekes”nagyköveteknek nagyságrendekkel több követője akadhat, mint a tulajdonképpeni követségi facebook oldalaknak, twitter fiókoknak. Ez azonban óhatatlanul felvet egy nagyon is fontos kérdést: mi történjék a külszolgálatukból hazatérő diplomaták ilyen közösségi média jelenlétével? Adják netán át népszerű fiókjaikat az utódnak? És, vajon erre hogyan reagálnak majd az inkább személyekhez kötődő követők? Ha viszont megtartja közösségi média jelenlétét, akkor immár kinek az álláspontját tükrözi majd egy-egy személyes poszt, vagy twitter bejegyzés?
What is the Role of Former Ambassadors in Digital Diplomacy?; Belgrade Initiative 4 Digital Public Diplomacy; 2017. február 13.

A washingtoni Mexikói Nagykövetség facebook live panel beszélgetéssel ünnepelte a Nemzetközi Nőnapot
Az idei Nőnapon a washingtoni Mexikói Nagykövetség újabb technológiai megoldást emelt be digitális diplomáciai eszköztárába: a facebook live-on szervezett élő, interaktív panelbeszélgetéssel kívánták felhívni a figyelmet a nők helyzetének globális problémájára. A téma ugyanakkor – tekintettel a törvényes és illegális migránsok körében nagy számban jelenlévő nők helyzetére – fontos problématerülete a két ország bilaterális kapcsolatainak is. A különböző szakterületek specialistáinak bevonásával zajló élő beszélgetés nem csupán a jelenség széleskörű megvitatására adott teret: egyben fontos figyelemfelkeltő funkciója is volt, ráirányítva a figyelmet a mintegy 50 Amerikában levő mexikói konzulátuson át elérhető segítségre.
Mexican Embassy marks International Women’s Day with Facebook Live panel discussion; The Digital Diplomacy Hub; 2017. június 16.

SZAKMAI MŰHELYEK
DiploHack hálózat
A szakmai együttműködés, hálózatépítés a sebesen változó világban fontosabb, mint valaha. Ennek intézményes kereteit igyekeztek megteremteni azok a svéd és holland diplomaták, akik 2013-ban az együtt gondolkodás és együttműködés újszerű fórumát indították útnak. Az évente számos alkalommal megrendezett nemzetközi események – általában tematikus alapon szerveződve – igyekeznek bevonni külügyi szakértőket, civil szervezeteket, a szociális gazdaság szereplőit a diplomácia számára is fontos problématerületek megoldásába.
Az újszerű partnerség keretében közösen keresik az innovatív megoldásokat arra, hogy hogyan lehet a legeredményesebben mozgósítani az internet, illetve a közösségi médiumok potenciálját az immár világméretű kihívások orvoslására.
A programok jellemző módon két kulcsterület körül kristályosodnak:

  • Hogyan mozdíthatja elő a kollaboráció a szólásszabadság globális erősödését?
  • Hogyan kínálhat megoldást a big data a világ élelmezési egyenlőtlenségeinek felszámolásában?

DiploHack
Az összeállítás Nyáry Gábor munkája.

Szakirodalom

Összefoglaló jelentés: Konzultáció az „Európai Adatgazdaság Kiépítése” kezdeményezésről

„Az európai adatgazdaságról szóló konzultációs folyamat – az érdekelt felekkel folytatott széles körű párbeszéd – az európai adatgazdaság kiépítéséről szóló közlemény (COM(2017)9) és a kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum elfogadásával vette kezdetét (SWD(2017)2). Ez a kezdeményezés a gazdaság és a társadalom érdekében elő kívánja segíteni a digitális adatok lehető legjobb felhasználását. Az európai egységes piac fejlődését akadályozó tényezők leküzdésére és az adatok szabad áramlásának biztosítására törekszik, illetve az adatokhoz való hozzáférést, az adattovábbítást, az adatok hordozhatóságát és az elsősorban nem személyes, géppel előállított digitális adatokkal kapcsolatos felelősséget érintő jogi kérdésekkel foglalkozik.
A konzultációban központi szerepet kapott a 2017. január 10. és április 26. közötti nyilvános online felmérés.Ez a közlemény különböző részeire vonatkozó kérdéseket tartalmazott.

Az eredmények és a beérkezett állásfoglalások részletesebb, minőségi elemzése a mellékletben olvasható.

A konzultációról szóló, előzetes tendenciákat megállapító összefoglaló jelentés már megjelent.
Emellett számos olyan horizontális és ágazatspecifikus műhelytalálkozóra került sor, amely az érdekelt felek adott csoportját célozta meg vagy egy adott kérdésre keresett választ.
Ez az összefoglaló jelentés összefoglalja, mi történt az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd során…”

Forrás:
Összefoglaló jelentés: Konzultáció az „Európai Adatgazdaság Kiépítése” kezdeményezésről; Európai Bizottság; 2017. szeptember 7. (pdf)
Melléklet: Annex to the Synopsis report. Detailed analysis of the public online consultation results on ‘Building a European Data Economy’; Európai Bizottság; 2017. szeptember 1. (pdf)

Bevezetés a területfejlesztési jogba

„Ez a jegyzet elsősorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán alternatív kurzusként tartott, Területfejlesztés című tantárgy ismeretanyagához kapcsolódik. Az alternatív kurzus célja, hogy a joghallgatók számára bemutassa a területfejlesztés fogalmát, alapvető jogintézményeit, a területfejlesztéssel kapcsolatos fontosabb tervezési ismereteket, annak érdekében, hogy a hallgató értelmezni és alkalmazni tudja a területfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályokat későbbi munkája során. A jegyzet elkészítése során arra is törekedtem, hogy azt más felsőoktatási intézmények – így különösen a gazdasági felsőoktatás intézményei, valamint egyes mérnöki képzések – is fel tudják használni a területfejlesztés jogi szabályozásának bemutatásához. Így bár a kurzus épít a korábban megszerzett közigazgatási jogi ismeretekre, azonban a jegyzet a közigazgatási jogi általános részi tankönyvek használata nélkül is alkalmazható.”

Forrás:
Bevezetés a területfejlesztési jogba; Hoffman István; ELTE Eötvös Kiadó; ELTE Jogi Kari Jegyzetek, 12 .; harmadik, hatályosított és átdolgozott kiadás, ISBN 978 963 312 282 2 / ISSN 2060 5986; 2017 (pdf)

A közszolgálat digitális átalakításának ösztönzése Norvégiában (OECD )

„Norvégia már régóta használ informatikai eszközöket a hatékony és az állampolgárok igényeinek megfelelő közigazgatás elérése érdekében. Most további lépéseket terveznek, a digitális eszközök nyújtotta lehetőségekre támaszkodva teljesen át szeretnék alakítani a közszektort. Azt szeretnék, hogy hatékonyabb, együttműködőbb, ügyfél- és adatközpontú legyen, jobban tudjon a változó állampolgári és üzleti szükségletekre és várakozásokra reagálni. AZ OECD jelentése a folyamatban lévő kezdeményezéseket értékeli és szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg a digitális kormányzat megvalósítása érdekében.”

Forrás:
Boosting the Digital Transformation of the Public Sector. Digital Government Review of Norway; OECD Digital Government Studies; ISBN: 9789264279742 (PDF), 9789264279735 (nyomtatott); http://dx.doi.org/10.1787/9789264279742-en; 2017. szeptember 1.
A kötet elérhetőségei: * A fenti címről szabadon elérhető és olvasható – de nem letölthető és nem másolható – egyben és fejezetenként is;
* A fenti címről kiindulva az OECD iLibrary szolgáltatásra előfizetett könyvtárakban (például egyetemi könyvtárak) szabadon elérhető és letölthető pdf formátumban, egyben és fejezetenként is.

A magas színvonalú közszolgálat által igényelt készségek (OECD)

„A közigazgatásban dolgozók tevékenysége fontos hozzájárulás a társadalom és gazdaság fejlődéséhez. Azonban napjainkban a digitalizáció és az igényesebb, pluralistább és hálózatosabb társadalmak új módon való működésre késztetik a közszektort. Az OECD jelentésének tárgya a közigazgatásban dolgozók képzettsége és képességei. Megvizsgálja a jobb szakpolitikák és szabályozások kidolgozásához és a hatékony ügyfélközpontúsághoz szükséges készségeket. Tárgyalja, hogy a költséghatékony szolgáltatásnyújtás és a hálózatos környezetben az érdekeltekkel való együttműködés milyen igényeket támaszt a közigazgatásban dolgozókkal szemben. A jelentés megközelítéseket is javasol, amelyekkel a szakképzettség hiányosságainak kezelése a munkaerő-toborzás, a fejlesztés és a munkaerő-gazdálkodás révén megoldható.”

Forrás:
Skills for a High Performing Civil Service; OECD Public Governance Reviews; ISBN: 9789264280724 (PDF); 9789264280717(nyomtatott); http://dx.doi.org/10.1787/9789264280724-en; 2017. szeptember 11.
A kötet elérhetőségei: * A fenti címről szabadon elérhető és olvasható – de nem letölthető és nem másolható – egyben és fejezetenként is;
* A fenti címről kiindulva az OECD iLibrary szolgáltatásra előfizetett könyvtárakban (például egyetemi könyvtárak) szabadon elérhető és letölthető pdf formátumban, egyben és fejezetenként is.

Jogalkotás érthetően – A pontos fogalmazás művészete

„A pontos fogalmazás nehézségeivel mindenkinek meg kell küzdeni, ha azt tűzi ki céljául, hogy hallgatója még véletlenül se érthessen mást mondandójából, mint amit ő ki akart vele fejezni. Különösen nagy jelentősége van ennek a jogi szövegek megfogalmazásában. Ki ne találkozott volna olyan esettel, hogy ugyanazt a jogszabályt két jogértelmező munkakörben dolgozó másféleképp értelmezte, magyarázta és másféle döntést hozott annak alapján? A kötet ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik.

A pontatlan fogalmazásból eredő bajok különösen jellemzik a magyar jogi nyelvet, mely ráadásul a latin és német jogi kifejezések és megfogalmazások tükörfordítása miatt rendkívül idegenszerű is. Ez az idegenszerűség erősítette a jogi szakmára egyébként is jellemző nyelvi elkülönülési hajlamot, s így a magyar jogi nyelv egyre távolodott a magyar köznyelvtől. Ez a szétfejlődés nem sajátosan magyar jelenség és nem is mindenütt tettek eddig ellene. Ennek a kötetnek a tanúsága szerint egyetlen szerencsés kivétel van ez alól: Svédország. Innen indult el a jogi nyelv és a köznyelv közti szakadék áthidalásának kísérlete, mely a politikai vezetés kezdeményezésére keletkezett, később pedig társadalmi mozgalommá vált. Ezt választotta mintájául és ez alapján kezdeményezte a Clear Writing, azaz a Pontos Fogalmazás mozgalmát az Európai Bizottság Fordítói Főigazgatósága (DGT), szembesülve azzal a követelménnyel, hogy az európai uniós jogszabályok az Unió minden hivatalos nyelvén pontosan ugyanazt kell, hogy jelentsék. Ennek a feladatnak a megoldása azonban korántsem egyszerű, lévén az európai uniós országok jogrendje és jogi nyelvezete teljesen különböző logikájú.

A Magyar Nyelvstratégiai Intézet azért vett részt a Pontos Fogalmazás Művészete című konferencia megszervezésében, és azért jelenteti meg a konferencia kötetét, hogy ezzel belülről ösztönözze a magyar jogi nyelv megújítását, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a jogalkotók, a jogalkalmazók és a jog érintettjei ugyanazt érthessék a jogszabályokon.”

Forrás:
A pontos fogalmazás művészete; Magyar Nyelvstratégiai Intézet; 2016 (pdf)
Lásd még: A pontos fogalmazás művészete; Fordítási Főigazgatóság; Európai Bizottság; ISBN: 978-92-79-23860-4, doi: 10.2782/56340 (pdf)
„Az Európai Bizottság munkatársai sokféle dokumentumot készítenek. Bármilyen dokumentumról is legyen szó – jogszabályról, szakmai anyagról, jegyzőkönyvről, sajtóközleményről vagy akár felszólalásról –, a pontosan megfogalmazott anyag mindig hatásosabb, hiszen könnyebben és gyorsabban megérthető. Ez az útmutató segítséget kíván nyújtani a pontos fogalmazáshoz mindazoknak, akik a magyart – akár anyanyelvként, akár az Unió egyik hivatalos nyelveként – használva alkotnak szöveget. A máig hatályban lévő 1/1958/EK tanácsi rendelet értelmében ugyanis az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelve egyben munkanyelve is a Bizottságnak. Az alábbiakban elsősorban tippeket olvashat, nem szabályokat – mindig a készülő dokumentum mondanivalóját és olvasóközönségét figyelembe véve érdemes ezeket alkalmazni.”
Claire’s clear writing tips; Európai Bizottság; 2014. december 4. (pdf)

A rendszerszintű változás menedzselése a közigazgatásban

„ A kormányok gyakran szembesülnek összetett, bonyolult kihívásokkal, amelyek adódnak például a technológiai kihívásokból, az idősödő társadalomból, a menekültügyi válságból, az éghajlat változásból. Ezek új megoldásokat kívánnak az oktatás, az egészségügy, a munkaerőpiac terén, ám mivel ezek nagy rendszerek, a beavatkozások egyre kevésbé oldhatók meg egy-egy politikai ciklus alatt, egy reform, egy elszigetelt beavatkozás segítségével. Hagyományosan a kormányokat a stabilitás, a megbízhatóság és a kiszámíthatóság érdekében hozták létre, így a változásokkal szembeni ellenállás nem meglepő. A megoldást a változások kezelésére egy rendszerszintű megközelítésmód nyújthatja, ahol a politikai döntéshozóknak egy világos célrendszerrel, értékekkel, alapelvekkel rendelkező jövőképpel kell rendelkezniük. Ezt a megközelítésmódot javasolja az OECD most publikált kiadványa, a “Working with Change: Systems Approaches to Public Sector Challenges” (Változások kezelése: Rendszerszintű megközelítések a közszféra kihívásaihoz).

A rendszerszintű változást 4 ország esettanulmánya alapján mutatják be: gyerekvédelem Hollandiában, a családon belüli erőszak kezelése Izlandon, közreműködés a megosztáson alapuló gazdasággal Kanadában, valamint kísérleti politikai tervezés Finnországban.

Az empirikus adatokra támaszkodó esettanulmányok azt mutatják, hogy a közigazgatás rendszerszintű változása lehetséges. Ez a gondolkodásmód lehetőséget nyújt a kormányoknak arra, hogy az adminisztratív és ágazati határokat holisztikus módon kezeljék. Egy teljes rendszer megváltoztatása a közigazgatásban nehéz feladat, hiszen a közszolgáltatásoknak folyamatosan rendelkezésre kell állniuk, nem lehet kikapcsolni őket, átalakítani, majd ha minden kész, akkor visszakapcsolni. A rendszerszintű megközelítés ebben a nehéz átmeneti időszakban nyújt sorvezetőt azzal, hogy lehetővé teszi az új gyakorlat kiépítését, miközben a központi folyamatok változatlanul működnek. A módszer persze nem csodaszer, nem fog mindenre megoldást nyújtani. A rendszerszintű megközelítés rendszerint nagyon idő- és erőforrás igényes, különösen akkor, ha egy egész szakpolitikai rendszer működését alakítja át a gyakorlatban.

Ahogy jeleztük, az egyik izgalmas esettanulmány Finnországból való, ahol 2015-ben kidolgoztak egy új keretet a kísérleti politika kialakítására. A miniszterelnöki hivatal, együttműködve a Demos Helsinki think tank-kel, egy kombinált rendszert és tervezési gondolkodást alkalmazott a kormányzati kísérletek végrehajtására szolgáló új politikai keret kialakítása érdekében. Ezzel párhuzamosan a Centrum Párt (Centre Party) meghatározó szereplői részt vettek a „kísérleti kultúra” („experimental culture”) eszméjének kialakításában és terjesztésében a Finn Parlamentben. Ennek eredményeképpen létrejött egy kísérleti politikai tervezési program, illetve magát a kísérletet beépítették a stratégiai kormányprogramba “Finnország, a megoldások földje” címmel 2015 májusában. A politika tervezés új megközelítése lehetővé tette a széleskörű „stratégiai kísérletezést”, a formalizált politikai próbákat. Ilyen volt például az alapjövedelem bevezetésével kapcsolatos kísérlet is, de a kormány összesen hat stratégiai kísérletet végzett, míg az egyéb közigazgatási, önkormányzati szinten további több száz kísérlet és politikai pilot valósult meg. Mindennek eredményeként 2017-ben a finn kormány elindította a Kokeilun Paikka (Kísérletek helye) digitális platformot, amely támogatja a kormány kulcsfontosságú célját: az innovatív módszerek keresését a közszolgáltatások fejlesztésében.”

Forrás:
Systems Approaches to Public Sector Challenges. Working with Change; OECD; ISBN: 9789264279865 (PDF) ;9789264279858(nyomtatott), http://dx.doi.org/10.1787/9789264279865-en; 2017. augusztus 11.
A kötet elérhetőségei: * A fenti címről szabadon elérhető és olvasható – de nem letölthető és nem másolható – egyben és fejezetenként is;
* A fenti címről kiindulva az OECD iLibrary szolgáltatásra előfizetett könyvtárakban (például egyetemi könyvtárak) szabadon elérhető és letölthető pdf formátumban, egyben és fejezetenként is.
Lásd még: Kokeilun Paikka (Place of Experiment)
Towards an experimental culture in government: reflections on and from practice; Nesta; 2017. március 7.
Design for Government: Human-centric governance through experiments; Demos Helsinki; 2015. szeptember 18. (pdf)
FINLAND: The world’s first country with truly experimental governance; Will Wachtmeister; Basic Income Earth Network (BIEN); 2015. december 18.

Törvények, rendeletek

A Kormány 1689/2017. (IX. 22.) Korm. határozata a Társadalmi Innováció Tanácsról

„1. A Kormány a társadalmi innováció szakpolitikai alkalmazásának elterjesztése, a 2014–2020-as európai uniós tervezési időszakban megvalósuló, társadalmi innovációt célzó felhívások tekintetében a szakmai háttér biztosítása, továbbá a jövőbeni alkalmazhatóságra irányuló javaslatok megfogalmazása érdekében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján létrehozza a Társadalmi Innováció Tanácsot (a továbbiakban: Tanács).

2. A Tanács javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végez a Kormánynak, valamint az emberi erőforrások miniszterének (a továbbiakban: miniszter) az európai uniós források felhasználásában való közreműködését érintő stratégiai kérdésekben.

3. A Tanács feladata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP) 5. prioritásának innovációt érintő intézkedései tekintetében a stratégiai tervek és innovációs elképzelések illeszkedésének biztosítása az egyes konstrukciók, illetve projektek szintjén az alábbiak szerint:
a) a támogatási kérelmek benyújtása előtt előzetes szakmai véleményezés a szakmai tervek alapján,
b) az EFOP végrehajtásáért felelős irányító hatóság (a továbbiakban: IH) számára vélemény megfogalmazása az egyes projektek mérföldköveihez kapcsolódóan,
c) javaslattétel a megvalósuló társadalmi innovációs projektek továbbhasznosítási cselekményeinek előkészítésére és végrehajtásának összehangolására,
d) a meghozott IH döntések megvalósításának nyomon követése, és
e) a támogatást nyert projektek szakmai tartalmának teljesülését érintő véleményezés az IH nyomon követési rendszere számára.

4. A Tanács tagjai
a) a Tanács elnöke,
b) a miniszter által kijelölt három kormánytisztviselő,
c) a Miniszterelnökséget vezető miniszter által kijelölt három kormánytisztviselő, valamint
d) a társadalmi innováció előmozdítása érdekében is működő civil szervezet, egyház által jelölt és a miniszter által felkért három személy.

5. A Tanács elnöke a miniszter által kijelölt vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő.

6. A Tanács 4. pont d) alpontja szerinti tagjait a miniszter írásban kéri fel, tagságuk a 4. pont d) alpontjában megjelölt szervezet támogató jelölésének a miniszterhez címzett nyilatkozatával és a felkérés elfogadásával jön létre. A Tanács tagjainak megbízatása visszavonásig szól. A miniszter a Tanács 4. pont a), b) és d) alpontja szerinti, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Tanács 4. pont c) alpontja szerinti tagjainak megbízatását bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja.

7. A Tanács üléseit a Tanács elnöke hívja össze és vezeti. A Tanács elnöke az ülések egyes napirendi pontjaihoz tanácskozási joggal meghívhatja a napirendi ponttal érintett szakterületért felelős állami vezetőt vagy a helyettesítésére kijelölt személyt.

8. A Tanács működésének részletes szabályait az ügyrend tartalmazza. A Tanács ügyrendjét maga állapítja meg és a miniszter hagyja jóvá.

9. A Tanács tagjait a Tanácsban végzett tevékenységükért tiszteletdíj nem illeti meg…”

Forrás:
A Kormány 1689/2017. (IX. 22.) Korm. határozata a Társadalmi Innováció Tanácsról; Magyar Közlöny; 2017. évi 153. szám; 2017. szeptember 22.; 27661. oldal (pdf)