Skip to main content

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Aláírta a 23 fővárosi kerületi önkormányzat a járási megállapodást

„Mind a 23 kerület önkormányzata aláírta a budapesti kerületi hivatalok kialakítására vonatkozó átadás- átvételi megállapodásokat a fővárosi kormányhivatallal kedden Budapesten, így 2013. január 1-jétől a az államigazgatási ügyek egy részét pl. a személyi okmányokkal kapcsolatos ügyeket a kerületi (járási ) hivatalokban lehet majd intézni.

Az ünnepségen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter köszönetet mondott a kerületvezetők együttműködéséért.
Kiemelte: a politikamentes egyeztetéseken a korábbinál jobb közigazgatás kialakítása volt a cél. Azt mondta, a változás elodázhatatlan volt, az önkormányzatok „heroikus munkát” végeztek, egyre több feladatot és egyre kevesebb finanszírozást kaptak.

Utóbbi kapcsán utalt arra, hogy az önkormányzatok részbeni állami konszolidációjával könnyebb lesz a helyzet. A miniszter szólt arról, az önkormányzatok és az államigazgatás egymásra van utalva, ugyanakkor ki is egészítik egymást, s bízik abban, hogy ez tartósan így lesz.

Pesti: Az államigazgatás hatékonyabb, egységesebb és jobb lesz
Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott a magyar közigazgatási rendszer történetének áttekintve arról beszélt: a Fidesz kétharmados többségével lehetőség nyílt arra, hogy korszerű, 21. századi közigazgatást hozzon létre, ennek eredményei a 2011. január 1-jén létrejött kormányhivatalok is. Úgy véli, az államigazgatás hatékonyabb, egységesebb és jobb lesz.

A kormánymegbízott kiemelte, hogy Budapest 23 járási hivatalában csaknem kétezren fognak dolgozni: ezernégyszázan az önkormányzatoktól, mintegy hatszázan a kormányhivatal korábbi kirendeltségeitől kerülnek át. Pesti Imre a kormányablakok létrehozását nevezte a legnagyobb előrelépésnek, s megjegyezte: a jövő év végére csaknem 2500 ügyet lehet azoknál rendezni. Szólt arról is, hogy a tervek szerint egy nonstop kormányablak is fog működni, a főváros VI. kerületében.

Hassay: Az állampolgárok ügyintézése helyben marad, de felgyorsul
Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) terézvárosi polgármester a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének nevében arról beszélt: nem volt szerencsés, hogy a polgármesteri hivatalokban keveredtek az államigazgatási és az önkormányzati feladatok.
Kijelentette, osztja azt a véleményt, hogy szükséges a közigazgatási rendszer megújítása, s hangsúlyozta: az állampolgárok ügyintézése helyben marad, a változás legfeljebb annyi, hogy felgyorsul.

A szocialisták nem vettek részt az ünnepségen, de ott voltak
Noha a három MSZP-s kerületi polgármester – Gajda Péter (XIX. kerület), Szabados Ákos (XX.) és Tóth József (XIII.) – előzetesen jelezte, hogy tiltakozásképpen nem vesznek részt az ünnepségen, a rendezvény előtt ők is aláírták a dokumentumot. Szabados Ákos végül mégis ott volt az eseményen is.

A fotógaléria ide kattintva érhető el

Forrás:
Aláírta a 23 fővárosi kerületi önkormányzat a járási megállapodást; MTI Önkormányzati sajtószolgálat (fidesz.hu); 2012. október 30.

Navracsics: szinte minden település igent mondott a járási hivatalokra

„A települési képviselőtestületek csaknem mindegyike már megszavazta a járási hivatalok felállításáról szóló megállapodást, egy nappal a határidő lejárta előtt – közölte Navracsics Tibor kedden Szekszárdon.
A közigazgatási tárca vezetője – a minisztérium Facebook-oldala szerint – emlékeztetett: szerdáig országosan 2750 településsel kell megkötni a járási hivatalok felállításáról szóló megállapodást. (Ez a 3183 önkormányzat 86 százaléka)

Egy nappal a határidő letelte előtt a települések 99,6 százalékánál a képviselőtestület – párthovatartozástól függetlenül – megszavazta ezt a megállapodást – mondta Navracsics Tibor, aki a Szekszárd megyei jogú város képviselőtestületének kibővített ülésén vett részt.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta: ezt csak úgy lehetett elérni, hogy az egyeztetés során nem a pártpolitikai, hanem a szakmai szempontokat tartották szem előtt.

Hozzátette: a hatékony államigazgatási rendszer minden polgárt egyformán szolgál, pártpolitikai szempontoknak itt nincs helye.

Navracsics Tibor a január óta tartó egyeztetési folyamat példaértékűnek nevezte, hozzátéve: a résztvevők nemcsak elmondhatták, de érvényesíthették is érdekeiket.

A szekszárdi kormányhivatal tájékoztatása szerint a városban 43 köztisztviselő kerül a járási hivatal állományába. Járásszékhely lesz Bonyhád, Dombóvár, Paks, Tamási, Tolna és a megyeszékhely Szekszárd.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára, Rétvári Bence, az Országgyűlésben kedden napirend előtt szintén arról beszélt: az előkészítettség állapota szerint szinte mindenhol megszületik a megállapodás határidőre, alig tíz településnél fog ez elmaradni.

A törvény értelmében ezeken a helyeken a kormányhivatal vezetője hozza létre a szerződést, így az ott élők sem maradnak függő jogi helyzetben.”

Forrás:
Navracsics: szinte minden település igent mondott a járási hivatalokra; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. október 31.

Közigazgatási életpályamodell kialakítását tervezik

„ közigazgatási életpályamodell kidolgozásának és működtetésének szükségességére hívta fel a figyelmet Hidas János, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal elnöke a III. Kormányzati Karrier Expón, melyet több mint 70 minisztérium, civil szervezet és államigazgatási szerv részvételével rendeztek meg október 27-én, a Millenárison.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kezdeményezésére létrejött Kormányzati Karrier Expót harmadik alkalommal rendezték meg; több mint 70 kállító – minisztériumok, államigazgatási szervek, civil szervezetek – részvételével. A rendezvény egyik kiemelt célja, hogy felhívja a látogatók figyelmét: a közhiedelemmel ellentétben a közigazgatás korántsem unalmas, szürke szféra, akik benne dolgoznak, azok a közjóért tevékenykednek – hívta fel a figyelmet Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes hozzátéve, hogy a közigazgatásban nemcsak jogszabályi, hanem „nemzedéki megújulás” is folyamatban van.

Szakmai gyakorlat külföldön
Október 27-től érhető el a 3. Közigazgatási Ösztöndíj pályázati kiírása, melyben a keretek megmaradnak – a hazai és külföldi program után ismét egy hazai programrész zárja majd a tíz hónapos ösztöndíjat – ugyanakkor, újdonságként jelenik meg, hogy kibővítették a külföldi gyakorlat letöltésének idejét. Emellett új elemként jelenik meg, hogy az ösztöndíj zárásaként a programban résztvevőknek vizsgát kell tenniük – ismertette a változásokat Hidas János. Tavaly csaknem 700 jelentkező közül 150 ösztöndíjast választottak ki, ők jelenleg két hónapos külföldi szakmai gyakorlatukat töltik. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) vezetője egyúttal a közigazgatási életpályamodell kidolgozásának és működtetésének szükségességére is felhívta a figyelmet.

A közigazgatás csapatmunka
„A kormánytisztviselő olyan, mint a hangversenyzongora: felkészült, etikus, a működés minden egyes szegletét ismeri, hogy mire a karmester, azaz a politikus megérkezik, a zongora fel legyen hangolva” – mondta dr. Jávor András, a Magyar Kormánytisztviselői Kar Előkészítő Bizottság elnöke. Hozzátette: a kormánytisztviselők a közjót szolgálják, a jogszabályok kapcsán pedig elsődlegesen az állampolgárt tartják szem előtt. A közigazgatás változásai kapcsán elmondta: a rendszerváltozás új minisztériumi struktúrát és munkamódszert hozott, a központi közigazgatás ekkor fogalmazódott meg, és ekkor jelentek meg az ágazati államtitkárok.

A kormányzat célja – melyhez hozzájárul a megrendezett expo –, hogy behozza a fiatal generációt a közigazgatásba, átadja a tapasztalatokat. „A folyamatos közigazgatás felépítése fontos, mely habár egyének feladata, mégis csapatmunka, ahol a szakpolitikai, jogi, gazdasági kérdések jelennek meg” – emelte ki Jávor András.

A jövő tekintendő megjegyezte: két év múlva elkötelezett, alázatos köztisztviselők dolgoznak a köz szolgálatában, akiket megbecsülnek a kollégák, a vezetők és főként a társadalom, illetve akik felelősségérzettel viseltetnek munkájuk iránt.

Dr. Lengyel Györgyi, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára hangsúlyozta: a minisztérium hét államtitkárságot fog össze, feladatuk az összehangolás, a koordinálás, illetve a back office feladatok ellátása.

„Szívesen alkalmazunk pályakezdőket, ugyanis ha nálunk tanulja meg a közigazgatás alapjait, sokkal inkább használható munkatárssá válik, mintha valahonnan máshonnan érkezik – például a versenyszférából vagy háttér- és partnerintézményeinktől. Nálunk a fiatal versenyképes tudást szerez, melyet bármely szektorban alkalmazni tud” – mondta dr. Lengyel Györgyi, aki a feladatok kapcsán kiemelte: „azt vallom, hogy egy-egy ügyet ne intézzünk, hanem elintézzünk”.

A jövőt illetően az államtitkár megjegyezte: cél, hogy az államigazgatásról alkotott kép árnyaltabbá váljék, illetve, hogy a hivatalban az állampolgár ne szükséges akadályt lásson, hanem azt, hogy érte szolgálnak. „Szeretném, ha minisztérium hét államtitkárságának lenne közös identitása, és hogy a terhek egyenlően legyenek elosztva” – tette hozzá az államtitkár.

Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára kiemelte: feladatuk a politikai döntésesek jogszabályi formába öntése, melyek között egyre hangsúlyosabb, hogy a megszületett törvényeket hogyan tudják végrehajtani. „Úgy vélem, akkor végezzük jól a munkákat, ha láthatatlanok vagyunk” – hangsúlyozta. A pályakezdőknek adott tanácsában kiemelte az erős elköteleződést a köz szolgálata iránt, illetve a tanulni és a dolgozni akarást. Hozzátette: a fiatalítás mellett céljuk a 40-50 év közöttieknek is állást nyújtani.

„Reméljük, hogy két év múlva átalakul a szervezetrendszer, egyszerűbb eljárások születnek, illetve, hogy az állampolgárokat képzett ügyintéző fogadja – 300 kormányablakban 3000 ügyintézési felület kapcsán. Szeretnénk továbbá, hogy a jogszabályok minden állampolgár számára érthetőek legyenek” – fejtette ki Biró Marcell.

A program folytatásaként katonai bemutatót tekinthettek meg a látogatók, valamint bemutatkozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is, melynek három legfontosabb feladataként a belügyi, rendészet, a honvédtiszti, valamint a civil képzés összefogását jelölte meg Patyi András rektor és Molnár Zsolt ezredes, az MH Ludovika Zászlóalj parancsnoka”

Forrás:
Közigazgatási életpályamodell kialakítását tervezik; edupress; 2012. október 29.

Aláírták a járási megállapodásokat Budapesten

„Október 30-án ünnepélyes keretek között létrejöttek a járási megállapodások a 23 fővárosi kerület és Budapest Főváros Kormányhivatala között. Jelen megállapodások a járási hivatalok kialakításához szükséges, a fővárosi kerületi hivatalokhoz átkerülő feladatok ellátását biztosító humán erőforrást és tárgyi eszközöket rögzítik.

A jeles eseményen részt vett Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár, a kerületi polgármesterek és jegyzők, valamint a fővárosi kormányhivatal vezetése.

Úton az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés felé
A szerződések megkötése újabb, jelentős előrelépést jelent a modern kori járások kialakításának folyamatában. A fővárosi kerületi hivatalok 2013. január 1-jén kezdik meg működésüket a fővárosi kormányhivatal szervezeti egységeiként. A kerületi hivatalok átveszik az önkormányzatoktól az államigazgatási feladtok egy részét, pl. ide tartoznak majd az okmányirodák, a földhivatalok, a munkaügyi és a népegészségügyi kirendeltségek, itt lehet majd intézni a gyermekvédelmi, gyámügyi és szociális ügyeket.

A magyar közigazgatás egykor szerves egységét képező járások és járási hivatalok annak idején elválaszthatatlan részei voltak a magyar közigazgatásnak. A több száz éves múltra visszatekintő járási rendszert 1983-ban szüntették meg, jövőre tehát harminc év után, de új szervezeti rendben és új céllal alakulnak meg, a fővárosban kerületi hivatalok néven. Erről júniusban, a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény elfogadásával döntött az Országgyűlés.

A Magyary Program és a járások
A Jó Állam koncepció jegyében a Kormány 2011-ben indította el a Magyary Programot. E folyamatosan frissülő, a kor követelményeihez és céljaihoz igazodó közigazgatási cselekvési program egyik fő irányvonala a járási rendszer kialakítása.

A járások az államigazgatás legalsóbb területi szintjét jelentő egységeiként fognak működni, melyek az államigazgatási tevékenységek és szolgáltatások döntő többségét elérhető közelségben és magas minőségben biztosítják majd, mindezt az eddiginél jóval költséghatékonyabb módon. A rendszer tehát egyszerű és gyors hozzáférést nyújt a különböző államigazgatási szolgáltatásokhoz, miközben gondosan ügyel arra, hogy a már jól megszokott, létező ügyintézési helyszínek megmaradjanak. Az új rendszerben csak azok az ügyek maradnak a jegyzőknél, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete elengedhetetlen, vagy amelyekben országosan nem egységes szabályozás és helyi mérlegelési lehetőség is van.

A végső cél az egyablakos ügyintézés minél szélesebb körű kiterjesztése
2013 januárjától a budapestiek elsősorban az okmányirodákban kerülnek majd kapcsolatba a fővárosi kerületi hivatalokkal. Az állampolgárok dolgát nagyban megkönnyíti majd, hogy az okmányirodák ügyfélfogadási módja egységesül, méghozzá az ügyfelek számára legkedvezőbb ügyintézési gyakorlat fog megvalósulni. Az okmányirodák a már jól megszokott helyükön maradnak, kivételt jelent ebben a XII., a XIII., a XV. és a XXI. kerület, ahol is az irodák az állampolgárok számára könnyen megközelíthető, új helyre költöznek majd.

Budapesten folyamatosan vezetjük be a kétműszakos ügyfélfogadási rendszert, ahol az állampolgárok este 8 óráig intézhetik ügyeiket. Az országban egyedülálló módon a jövő évtől a VI. kerületi okmányiroda éjjel-nappal várja majd az ügyfeleket.

A járások kialakításának folyamata, valamint az ügyintézés hatékonyságának és állampolgárbarát kialakításának szándéka azonban nem áll meg. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, amelyet a 2013. év végére kialakuló kormányablakok fognak megvalósítani. A fővárosban jelenleg négy kormányablak működik, de számuk jelentősen megnő az ott elintézhető feladatokkal együtt. Országszerte 300 helyen, a fővárosban minden kerületben az okmányirodák bázisán jönnek létre a kormányablakok, ahol több mint 2000 hatósági ügyet lehet majd egy helyszínen elintézni.”

Forrás:
Aláírták a járási megállapodásokat Budapesten; Budapest Főváros Kormányhivatala, sajtóközlemény (a www.hegyvidek.hu alapján); 2012. október 30. (pdf)
Javaslat Budapest Főváros Kormányhivatal szervezeti felépítésére és a főváros államigazgatás irányítási modelljére, 2013 (pdf)

Hajdúszoboszló nem ad térítésmentesen irodákat a leendő járási hivatalnak

„Nem hoz határozatot a járási hivatal kialakításáról a hajdúszoboszlói önkormányzat döntésével szemben a hajdú-bihari kormánymegbízott, Rácz Róbert.

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője hét megyei település polgármesterével aláírta a járási hivatalok kialakításáról szóló megállapodásokat Debrecenben.

Rácz Róbert azt mondta, Hajdúszoboszló az egyetlen település az országban, amelynek képviselő-testülete – bár korrektnek nevezte a kormányhivatallal közösen kidolgozott megállapodást -, elutasította, hogy térítésmentesen átadja a szükséges irodákat a leendő járási hivatalnak.

Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere közölte, a debreceni járási hivatal el tudja látni a hajdúszoboszlói járás polgárait is, ha Hajdúszoboszló önkormányzata nem változtat álláspontján.”

Forrás:
Járások: úgy nem dacolnak sehol, mint Hajdúszoboszlón; HVG.hu/MTI; 2012. október 31.

Szeged nem írta alá a járási kormányhivatal kialakításával kapcsolatos megállapodást

„Ünnepélyes szerződéskötéssel zárta szerdán a járási rendszer kialakításának első időszakát a Csongrád Megyei Kormányhivatal. Tíz település polgármesterével írt alá megállapodást a megyeházán B. Nagy László kormánymegbízott.

A megye névadó városa, Csongrád mellett Makó, Szentes, Ambrózfalva, Csanádalberti, Ásotthalom, Fábiánsebestyén, Magyarcsanád, Pitvaros és Székkutas vezetője szignálta a járások kialakításához szükséges szerződést.

Az elmúlt hetekben a kormányhivatal a települési önkormányzatokkal együttműködve készítette elő a szerződéstervezeteket, amelyekben a felek az önkormányzati feladatok átadásával együtt járó személyi és vagyoni feltételeket rögzítették. Ezeket a helyi képviselő-testület vagy közgyűlés is megtárgyalta. Október 31-e a végső határideje annak, hogy a szerződéseket hivatalosan is ellenjegyezzék – azon települések ügyében, amelyekkel nem sikerül megállapodni, a kormánymegbízott saját hatáskörben dönt, november 15-ig.

Ismert: a szegedi közgyűlés kedden úgy döntött, Botka László polgármester akkor írhatja alá a kormányhivatallal a szegedi járási hivatal kialakításáról szóló megállapodást, ha a kormányzati szerv megtéríti a városnak az átszervezéssel kapcsolatos indokolt és igazolt költségeket. A közgyűlés szerint a Fő fasoron kialakítandó új iroda – ahová az adó- és szociális iroda költözik a Huszár utcából – 354 millió forintba kerül. Ha a kormányhivatal erre nem vállal kötelezettséget szerda éjfélig, nincs megállapodás – döntöttek. Szerdán a megyeházán B. Nagy László úgy fogalmazott: 58 megyében működő önkormányzattal egyezség köttetett, a két kivétel Eperjes és Szeged. A körjegyzőségben működő község sem eszközt, sem embert nem tudott felajánlani – a kormányhivatal sem kért –, így nem volt miről megállapodni.

– Szeged esetében nem értem a közgyűlés döntését, mivel nem született megállapodás, november 15-ig rendeletet kell hoznom épületekről, eszközökről – mondta B. Nagy László. „A jogszabály nem teszi lehetővé, hogy szerződésben állapodjak meg a várossal, de a szegedieknek nincs miért aggódniuk, nem maradnak ki a közigazgatási szolgáltatásokból. Hangsúlyozom: mivel nemzeti tulajdonról beszélünk, nem ajánlható érte pénzbeli ellentételezés, ez jogszabálysértő lenne. Ugyanakkor megtartom, amit korábban ígértem, és a Huszár utcai épületben működhet tovább a választási iroda, a Ritek Zrt. és a város ingyenes használatában maradhatnak a raktárak is.” A kormánymegbízott szerdán 16.30-ig adott időt Botka Lászlónak a szerződés aláírására, a megjelent újságírókkal együtt oda-odapillantott néha a megyeháza bejáratára, mondván: „szép gesztus lenne”, ha megjelenne a polgármester. Botka László nem érkezett meg.

A rendezvényen elhangzott: a kormányhivatal már a jövőre koncentrál, az új feladatmegosztás, és az ügyfelek iránt maximálisan elkötelezett, szolgáltató típusú közigazgatás kialakításának gyakorlati lépéseihez kezd hozzá. A szervezeti fejlesztéseket uniós források segítik, országos szinten mintegy 3 milliárd forint értékben A kormányhivatalok szervezetfejlesztése 2,1 milliárd forint, az ügyfélszolgálati munka fejlesztésére 500 millió forint, a járási hivatalok feladatellátásának támogatására 300 millió forint értékű projektek megvalósítását koordinálja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Nemzeti Államigazgatási Központ és a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal. A projekt eredményeként a kormányhivatalok feladatellátásának minősége, valamint a szakmai és gazdasági hatékonyságnak további javulása várható 2013 decemberére.”

„…A kormánymegbízott hangsúlyozta, mivel nem jött létre megállapodás az önkormányzat és a kormányhivatal között, így nincs jogi lehetőség arra, hogy a város csereingatlant kapjon, így Szeged egyértelműen vesztett a döntéssel, elesett egy lehetőségtől.

B. Nagy László szerint nagy valószínűséggel jogszabályellenes a szegedi közgyűlés keddi határozata, amelyben az önkormányzat a járási kormányhivatal kialakításához kapcsolódó indokolt és igazolt költségeinek megtérítését kérte a kormányhivataltól. A döntést a törvényességi főosztály vizsgálja – tette hozzá.

A szegedi közgyűlés kedden ellenszavazat nélkül döntött arról, hogy igényt tart a járási kormányhivatal kialakításához kapcsolódó indokolt és igazolt költségeinek megtérítésére. A döntés értelmében Botka László (MSZP) polgármester akkor írhatta volna alá a megállapodást, ha a kormányhivatal kötelezettséget vállal erre.

A vitában Botka László kifejtette, a járási kormányhivatal céljára kiválasztott Huszár utcai ingatlant az önkormányzat piaci áron vásárolta, az elmúlt tíz évben pedig 725 millió forintot fordított kizárólag saját forrásból az irodaépület kialakítására. Az épületben működik az éves szinten több tízezres ügyfélforgalmú, a jövőben is önkormányzati feladatokat ellátó szociális és adóiroda is. Ezek elköltöztetése és az új hivatali épület átalakítása, az informatikai rendszer kiépítése előreláthatólag 354 millió forintba kerül – tudatta a polgármester.”

Forrás:
B. Nagy hiába várta Botkát; delmagyar.hu; 2012. október 31.
Szeged nem kér a járási kormányhivatalból; Népszabadság/MTI; 2012. október 31.

Járások: az állampolgárok elégedettsége a cél

„Veszprém – A közigazgatásban jártas, szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek lesznek a járási hivatalok vezetői, mondta dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott.

Ahogyan arról lapunkban többször beszámoltunk, 2013. január 1-ével ismét létrejönnek a járások és járási hivatalok, melyek egykor elválaszthatatlan részei voltak a magyar közigazgatásnak. A járási hivatalok feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. A járási hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől. A hatáskörök szétválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a helyi szabályozáshoz kapcsolódó, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetőleg maradjanak a települési jegyzőnél, ahol viszont az adott ügyben az államnak van egyértelmű feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon hatékonyabban intézkedni.

Korábban arról is hírt adtunk, hogy Veszprém megyében tíz járás lesz, új járás a balatonalmádi, a járásszékhely nem lehet 30 kilométernél távolabb a településektől. Dr. Kovács Zoltán Veszprém megyei kormánymegbízott a szerdai sajtótájékoztatón elmondta: a járási hivatalokkal, járási rendszerrel kapcsolatban a kormányhivatal 84 megállapodást kötött a településekkel, 86 százalékban a képviselő-testületek azt egyhangú döntéssel fogadták el. Mind a tíz járásszékhelyen lesz kormányablak, negyvennégy településen települési ügysegéd segíti az állampolgárok ügyeinek intézését.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere hangsúlyozta: kormányhivatalnak és önkormányzatnak ugyanaz az érdeke, az, hogy az állampolgárok elégedettek legyenek, magas színvonalú ügyintézést kapjanak. A 82 fős veszprémi járási hivatalban a városi polgármesteri hivatalból átvett munkatársak ugyanazokat a feladatokat látják el, mint korábban. Veszprémben három helyen lesz kormányablak: a jelenlegi helyén, az Óvári Ferenc utcában továbbra is működik, a Vörösmarty téri okmányirodában, valamint a volt illetékhivatal Victor Hugo utcai épületében. Még nincs megállapodás, de a polgármester szándéka szerint az Óváros téren is lenne kormányablak, hiszen az ügyfelek jelentős része a Városháza ügyfélszolgálati irodájába jön, ott várja ügyei intézését.

Dr. Kovács Zoltán közölte, a járási hivatalok vezetői közigazgatásban jártas szakemberek lesznek, nevüket felterjesztette a szakminisztérium vezetőjének, kinevezésükről dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter dönt…”

Forrás:
Járások: az állampolgárok elégedettsége a cél; Balla Emőke; naplo-online.hu; 2012. október. 31.

Illés: a médiának nem fogják előírni, hogy honnan vegye az időjárás-jelentést

„Az új meteorológiai törvénytervezetben nincs szó államosításról, csak arról, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSZ) monopóliumot adnának az élet- és vagyonvédelmet szolgáló riasztásokra – mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára az origo.hu-n kedden megjelent interjúban.

Illés Zoltán közölte: a változtatás egyik oka, hogy vannak olyan állami cégek, amelyek nem közvetlenül az OMSZ-től, hanem olyan magánvállalatoktól veszik meg az információkat, amelyek az OMSZ-től szerzik be az adatokat. A törvény célja, hogy „az állami szervek közvetlenül az OMSZ-től vásárolják az előrejelzéseket, és ne magánvállalatoktól”.

Hozzátette: „komolyan fontolóra vették azt is”, hogy az állami szervezetek mellett a média számára is előírják, hogy kötelezően az OMSZ-től szerezzék be az adatokat. Ezt az álláspontot támogatta ő, mert szerinte „az időjárásjelzés közadat”. Az OMSZ más véleményen volt, így a törvényben ez nem lesz benne – mondta az államtitkár.

A készülő törvényben fogják meghatározni azt a kört, amelynek kötelezően az OMSZ-től kell majd adatokat vennie. Ebbe a körbe azonban nem tartoznak majd bele a magánvállatok, csak az állami és az önkormányzati cégek. Ezek között lesz például a légi irányítás és a honvédség, valamint a közútkezelők is ide tartoznak majd – mondta az államtitkár.

Az OMSZ honlapján szereplő nyilvános adatok a jövőben is hozzáférhetőek maradnak. „Az emberek semmilyen változást nem fognak tapasztalni” – szögezte le az államtitkár. Hozzátette: „arra számít, hogy az új törvényi szabályozással a duplájára emelkednek az OMSZ piaci bevételei”. Mivel ezek jelenleg egymilliárd forintot tesznek ki, a növekedés összesen kétmilliárd forint bevételt jelentene. Ezt fejlesztésekre fordítanák, illetve a nemzetközi szervezeteknek fizetendő tagdíjra. A cél az, hogy 4-5 éven belül kilencven százalékban az állami költségvetésből tudják finanszírozni az Országos Meteorológiai Szolgálatot.

Dunkel Zoltán, az OMSZ elnöke a hírportálnak azt mondta: az OMSZ 2012-es költségvetése 1,6 milliárd forint, melyből 600 milliót áll az állam, a többit a szolgálatnak kell előteremtenie. Ezenfelül még valamivel több mint félmilliárd forint költséget jelent a nemzetközi meteorológiai szervezetekben a tagsági díj.”

Forrás:
Illés: a médiának nem fogják előírni, hogy honnan vegye az időjárás-jelentést; HVG.hu/MTI; 2012. október 30.

Terítéken a közigazgatás átszervezése

„…Mint köztudott, 2013. január 1-jétől kerül bevezetésre a járási rendszer, valamint ettől az időtől állnak fel a közös önkormányzati hivatalok. Őriszentpéteren is emiatt tanácskozott már második alkalommal 13 település polgármestere és jegyzője október elején. Az első alkalommal tartott megbeszélésen Őr Zoltán, Őriszentpéter polgármestere még úgy fogalmazott, hogy valamilyen szempontból túl korai az egyeztetés, hiszen nem ismerik a finanszírozás mértékét, valamilyen szempontból pedig későn vannak, már ami a változások kapcsán a felfokozott várakozást illeti. A finanszírozás tekintetében a második egyeztetésen abban a tekintetben tisztább már a kép, hogy a lakosságszám arányában van egy kiszámított létszámuk, és annak van egy szorzója. Az így kapott összegnek kell betakarnia a közös hivatal személyi és dologi kiadásait, illetve az egyéb vásárolt szolgáltatásokat.

Az érintett települések jegyzői ez alapján tettek le egy táblázatot, amely a tárgyalás alapjául szolgál. Ennek következtében egy kicsit oszlani látszanak azok az aggodalmak, amelyek a saját munkatársakért való aggódásban öltöttek testet. A 17-20 fős közös hivatali létszám, a kormányhivatalba átvett dolgozók, és a kormányhivatal által kivezényelt ügygondnokok összessége fel tudja szívni a mostani foglalkoztatott létszámot, így talán nem kerül senki az utcára. Ennek a felállásnak az árnyoldala viszont az, hogy kevesebb jut dologi kiadásokra. A következő időszak tárgyalásain kell meghatározni azt a felállást, amelyet elfogadnak, és amelyet ki kell (lehet) finanszírozni ebből a rendszerből.

Őr Zoltán polgármester az ellátó szervezettel kapcsolatban elmondta, hogy a tervek szerint a mostani létszámukból két munkatárs a közös hivatal állományába fog tartozni majd és az intézményi pénzügyekért felel. A többiek szakfeladatot, településgazdálkodási feladatokat látnak el, amelyek csak Őriszentpétert érinti és a város büdzséjéből lesz finanszírozva. Őriszentpéteren január 1-jével szeretnék felállítani a közös hivatalt, mivel van olyan társulni kívánó település, amely önállóan, nem a körjegyzőségével együtt kíván csatlakozni. Az egyeztetéseket november elején folytatják, tudtuk meg végezetül a polgármestertől.”

Forrás:
Terítéken a közigazgatás átszervezése közélet; Kálmán György; Rábavidék; 2012. október 23.

Észrevétlen változást remélve

„…Ünnepélyesen tizenegy polgármester írta alá tegnap a városházán a megyei kormányhivatal vezetőivel a bajai járási hivatal kialakításával kapcsolatos megállapodást, további hat település tartozik a januártól felálló, itt 70 főt foglalkoztató hivatalhoz.

Zsigó Róbert házigazda polgármesterként hangsúlyozta: a fővárost és a megyeszékhelyeket nem számítva az országban a hatodik legnagyobb lesz a bajai járás, közel 70 ezer fővel. Remélte, hogy az önkormányzatok és létrejövő hivatal megfelelően tud majd együtt dolgozni. – Régóta szó volt az államigazgatási és önkormányzati feladatok összekeveredéséről. Ezek januártól szétválnak. A mi érdekünk is az, hogy jól működjön a járási hivatal és az együttműködés zavartalan legyen – fogalmazott a város első embere, parlamenti képviselő.

Dr. Kerényi János, a megyei kormányhivatal vezetője hangsúlyozta: az elmúlt 50 évben ilyen mértékű közigazgatási átszervezés nem volt az országban. A megyében 101 településsel kötöttek megállapodást, információi szerint valamennyi településsel aláírják a szükséges dokumentumot a megadott határidőre, a hónap végéig. Kérdésre válaszolva bejelentette, hogy a bajai hivatal vezetésére dr. Szenoradszki Endrét, a munkaügyi kirendeltség vezetőjét terjesztette fel a közigazgatási miniszterhez.

– Baja lesz a második legnagyobb járás a megyében, 17 településsel. A megyei törzshivatal 70 fős lesz, mindösszesen 539 fő jön át a kormányhivatalhoz. Minden köztisztviselő olyan fizetéssel, amit a polgármesteri hivatalban kapott. Speciális járás lesz a bajai, kihelyezett hivatal helyett úgynevezett ügysegédi szolgálat lesz a községekben. Bízom benne, hogy ezt az átszervezést az állampolgárok nem fogják januártól észrevenni és zökkenőmentes lesz az átmenet. Az oktatás átszervezése kapcsán komoly feladatok állnak előttünk, bár ebben a kormányhivatalnak különösebb szerepe nincs, az oktatási főosztály csak ellenőrzési feladatokat lát el. A következő időszakban ki lesznek nevezve a járási hivatalvezetők és pályázat útján a tankerületi vezetők – foglalta össze Kerényi….”

Forrás:
Észrevétlen változást remélve; Kubatovics Tamás; baon.hu; 2012. október 30.

Tisztázatlan kérdések az iskolák államosítása körül

„…Szoros felügyelet alá rendelte Orbán Viktor az iskolák állami átvételét – értesült az [origo]. A miniszterelnök azért döntött így, mert az intézményeket januártól átvevő Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KIK) annyira lassan halad a folyamat végrehajtásával, hogy veszélybe került az új rendszer január 1-jei elindítása. Orbán Viktor információnk szerint ezért ukázba adta az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy az átalakítás lezárásáig minden egyes kormányülésen adjon helyzetjelentést arról, hogyan halad a KIK a 3000 intézményt, 1,2 millió diákot és 120 ezer pedagógust érintő folyamat előkészítésével, a megtett lépésekről pedig folyamatosan referáljon a Miniszterelnökségnek.

A kormány a tavaly decemberben elfogadott köznevelési törvényben rögzítette, hogy januártól az állam veszi át a közoktatási intézmények szakmai működtetését. Sokáig kérdéses volt, hogy az oktatáshoz kapcsolódó költségekkel – például a pedagógusok és szakmai dolgozók bérével együtt – az iskolaépületek fenntartása is állami kézbe kerül-e, áprilisban azonban úgy döntött a kormány, hogy az üzemeltetésért és a technikai dolgozók alkalmazásáért továbbra is az önkormányzatok feleljenek.

A nyárra kidolgozott részletszabályokból aztán az is kiderült, hogy a 3000 fő alatti települések iskoláinak üzemeltetését egységesen átveszi az állam, a 3000 fő felettiekét azonban csak abban az esetben, ha a település nyilatkozik róla, hogy a feladatot nem képes ellátni. (Ez esetben azonban szigorú gazdasági ellenőrzés alá vonják, és ha úgy ítélik meg, hogy lenne pénze a működtetésre, akkor az állam hozzájárulást szed tőle.)

Rogán rászólt Hoffmannra
A folyamat csúszásáról nem csak az mond sokat, hogy a szeptemberben létrehozott állami intézményfenntartó lényegében még mindig csak papíron létezik – most keresi munkatársait és a járási szintű szervezeteit irányító tankerületi vezetőket -, de az is, hogy az iskolák állami átvételének részleteit rögzítő törvényjavaslatot is csak a múlt szombaton, alig hatvan nappal az új rendszer indulása előtt nyújtotta be Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. Az előterjesztésnek ráadásul már a benyújtási módja is vihart kavart a frakcióban. A fideszes polgármesterek és képviselők közül ugyanis többen felháborodtak azon, hogy bár Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a múlt csütörtökön órákon keresztül tárgyalt velük a koncepcióról, és több kifogásuknak helyt adott, szombaton mégis az eredeti, észrevételek nélküli változatot adta be a minisztérium a parlamentnek.

A történteket Rogán Antal frakcióvezető is szóvá tette a hétfői frakcióülésen. Egy résztvevő szerint Rogán „udvariasan, de határozottan” felhívta Hoffmann Rózsa figyelmét arra, hogy „egy ilyen súlyú témánál” elfogadhatatlan ez az eljárás. Hoffmann erre úgy reagált, hogy az előterjesztés benyújtását nem lehetett tovább halogatni, mert az állami átvétel határidejéig a karácsony miatt már csak bő másfél hónap van. A fideszes képviselők pedig szerinte még „módosító indítványokkal tökéletesíthetik a javaslatot, ha akarják”.

„Ezek pitiáner kérdések”
A fideszes képviselők nem is hagytak kétséget Hoffmann Rózsában, hogy módosítani szeretnék a tervezetét. A múlt csütörtöki egyeztetésen több résztvevő szerint nem győzték sorolni az aggályaikat a koncepcióról. Több fideszes is kifogásolta például, hogy az önkormányzatoknak át kell adniuk az oktatással foglalkozó dolgozóikat a januártól felálló tankerületeknek, a KIK állományába. Egy fideszes arra hívta fel Hoffmann Rózsa figyelmét, hogy a kisebb önkormányzatoknál nincs kizárólag oktatással foglalkozó munkatárs, mert például a szociális és a sportügyek is egy emberhez tartoznak, így nélküle nem tudná az önkormányzat a mostani feladatait rendben ellátni. A háromezernél nagyobb lakosú önkormányzatoknál pedig az intézmények működtetéséhez és a településeknél maradó óvodák miatt továbbra is szükség van a jelenlegi munkatársakra. Hoffmann Rózsa ezeket a kifogásokat azzal intézte el, hogy „egyértelműen a tankerületeknél kell lenniük a legjobb szakembereknek”.

Egy másik fideszes szerint hiányzik a tervezetből, hogy az államnak ingyen átadott önkormányzati épületekben milyen szabályokat kell betartani. „Mit csináljon egy polgármester, ha hatalmas áramszámlát kap, mert az iskolaigazgató éjjel-nappal égeti a villanyt az épületben? Hogy lesz az igazgató felelősségre vonva?” – kérdezte például egy település vezetője. Szerinte ugyanis tarthatatlan, hogy az önkormányzatnak kell „kifizetnie a cechet” úgy, hogy közben semmilyen beleszólása nincs az ottani tevékenységbe, az igazgató ugyanis nem önkormányzati, hanem állami alkalmazott lesz. Hoffmann Rózsa erre úgy reagált, hogy a felelőtlen intézményvezetők „természetesen nem maradnak a helyükön”.

A résztvevők szerint az egyre jobban elnyúló vitában olyan kérdésekkel is – ahogy az egyik fideszes fogalmazott – „bekerítették” az államtitkárt és a mellette ülő helyettesét, mint például: „ki szedi az ebédpénzt?” vagy „ki veszi a krétákat?”. Az egyik fideszes arra is rákérdezett, hogy „a fénymásolópapírt az állam fizeti, ha a feladatlapokat sokszorosítják a tanárok, de az önkormányzat, ha az intézmény papírjait másolják? Ezt nyilván kell tartani?” Hoffmann Rózsa a napi működéssel kapcsolatos aggályok miatt egy idő után kifakadt, hogy ezek helyben fontos, de kormányzati szintről nézve „pitiáner kérdések”. Az államtitkár szerint nem lehet minden apró részletet most szabályozni, és azzal próbálta nyugtatgatni a képviselőket, hogy „idővel minden beáll majd”. Információnk szerint az oktatási államtitkárság arra számít, hogy „menet közben elég lesz” pótolni a hiányosságokat, és javítani az esetleges hibákat.

Közelharc az iskola főkapcsolójáért
Az átadás-átvétel folyamatát nehezíti, hogy a költségvetés bizonytalanságai miatt az eredeti áprilisi időpontról két újabb módosítás után november közepére tolták ki a határidőt, ameddig a településeknek nyilatkozniuk kell, hogy vállalják-e az iskolák üzemeltetését, vagy sem. Vagyis az állami intézményfenntartónak úgy kell lebonyolítania a januártól esedékes átállást, hogy még most sincs adata arról, hány iskola és milyen formában lesz majd a rendszerben.

„Közelharc lesz az épületek főkapcsolójáért” – érzékeltette viccesen a problémát az [origo]-nak egy kormányzati tisztséget is viselő fideszes. Szerinte nehéz lesz eldönteni, hogy kinek lesz igaza, amikor az önkormányzat által foglalkoztatott iskolai pedellus – takarékossági okokból – délután háromkor letekeri a fűtést, és elkezdi lekapcsolgatni a villanyokat az épületben, de az állam alkalmazásában álló tanárok megakadályozzák ebben, arra hivatkozva, hogy késő estig szakkört vagy korrepetálást tartanak a termekben.

Egy fideszes polgármester az eltérő foglalkoztatókból adódó helyzetekre figyelmeztetett, nonszensznek nevezve, hogy az (állami alkalmazott) igazgató nem utasíthatja az (önkormányzat által foglalkoztatott) karbantartót, hogy lapátolja el a havat az iskola elől vagy hárítsa el a csőtörést a fiúvécében, nem szidhatja le vagy küldheti el a takarítónőt, ha nem jött be dolgozni, és nem szólhat rá a konyhás nénire, ha koszos kézzel osztja az ebédet. És ha a felsorolt esetek bármelyike miatt ráadásul esetleg a szülők is panaszt tesznek, mondjuk, mert Pistike lábát törte az el nem takarított hó miatt, akkor a kezét széttárva maximum elküldheti őket reklamálni a bepanaszoltak munkáltatójához: a polgármesterhez. Kormányzati forrásból úgy tudjuk egyébként, hogy a fenntartó és az üzemeltető szétválasztásából, illetve a két fél ellentétes érdekeiből fakadó tisztázatlan kérdések a kormány ülésén is többször szóba kerültek.

A parlament hétfőn mindenesetre döntött az iskolák átvételéről szóló javaslat sürgős tárgyalásáról, ami azt jelenti, hogy a jövő héten tartják az általános vitát. Hoffmannék tervei szerint eredetileg már most kedden lezavarták volna, de akkor a képviselőknek egy napjuk maradt volna módosító indítványokat benyújtani. Márpedig több fideszes képviselő is azt mondta, hogy tucatnyi módosítóval szeretné „egyenesbe hozni” a javaslatot, amelyet a mostani tervek szerint november közepén fogadhat el a parlament.”

Forrás:
Közelharcot vívnak az iskolákért a Fideszben; Dull Szabolcs, Joó Hajnalka; [origo]; 2012. október 30.

Az adósságátvétel miatt konfliktus alakult ki a jól és a rosszul gazdálkodó önkormányzatok között

„Több fideszes képviselő nehezményezi azt, ahogy az állam rendezné az eladósodott önkormányzatok helyzetét. A kormány másfél hetet adott az elégedetlen fideszeseknek, hogy írják le javaslataikat – írja az Index.

A kormánypárti képviselők november 7-ig véleményezhetik azt a kormányzati javaslatot, amely szerint az állam átvállalná az önkormányzatok adósságát – egy erről szóló körlevelet küldött ki hétfő délután a Fidesz-frakció vezetősége a kormánypárti politikusoknak.

Az észrevételeket azért várják, mert több képviselő is jelezte: az adósságátvétel miatt konfliktus alakult ki a jól és a rosszul gazdálkodó önkormányzatok között. A levél kiküldését a Fidesz-frakció sajtóosztályán megerősítették, de hozzátették: más javaslatoknál is előfordul, hogy kikérik a frakciótagok véleményét.

Orbán Viktor kormányfő szombaton jelentette be, hogy az állam összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át 1956 önkormányzattól. Az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljesen átvállalja az állam. Az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságát átlagosan 40 százalékos mértékben veszi át a kormány, úgy, hogy településeként az egy főre jutó helyi adóbevétel alapján számolják ki az adósságátvétel arányát.

Az Index szerint a kormánypártok hétfő délelőtti frakcióülésén néhány képviselő szóvá tette, hogy mi lesz azokkal az önkormányzatokkal, amelyek nem adósodtak el, felelősen gazdálkodtak az elmúlt években.

Az egyik felszólaló Balla Mihály volt, aki 2010-ben egyéniben szerzett mandátumot Balassagyarmaton. Balla az Indexnek azt mondta: a képviselőcsoport előtt arról beszélt, hogy nemcsak az eladósodott, hanem a nullszaldós, illetve pozitív mérleget felmutató önkormányzatokat is segíteni kellene.

A frakcióülés egy másik résztvevője a kormány terveiről azt mondta: „nehéz megmagyarázni, hogy miért a felelőtlenül gazdálkodók kapnak lehetőséget”.

Egy fideszes politikus szerint kódolva van a konfliktus azokban az esetekben, amikor a kormány nem az adósság száz százalékát veszi át. A konfliktus az okozza majd, hogy egyes önkormányzatok az adott település működtetése, mások pedig „kevésbé fontos beruházások, karneválok” miatt adósodtak el – fogalmazott.”

Forrás:
Index: nem tetszik az önkormányzati csomag néhány fideszesnek; HVG.hu/Index.hu; 2012. október 30.

„Azt a lovat ütik, amelyik egyébként húz”

„Bár van egy halvány ígéret valamiféle kompenzációra, az önkormányzati adósságok átvállalásával jelenleg azok járnak rosszul, akik nem vettek fel nagy összegű hiteleket. Egyes gazdag önkormányzatoknak nem is volt rá szükségük, de olyan hely is akad, ahol előrelátó fejlesztésekkel előzték meg az eladósodást. A legnagyobb vesztes az a kerület, amelynek a kormány szeptemberben már nem engedte meg a kötvénykibocsátást.

„Azt a lovat ütik, amelyik egyébként húz. Az nem volna helyes, hogyha most úgy éreznék, hogy megint azt a lovat ütik, amelyik egyébként húz” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, amikor szombaton bejelentette, hogy az állam átvállalja az önkormányzatok adósságának mintegy felét, 612 milliárd forintot. A kormányfő arra célzott, amire már az önkormányzati szövetségek is figyelmeztettek: nem szabad, hogy rosszul járjanak azok a települések, amelyek nem adósodtak el.

Az Orbán által bejelentett adósságkonszolidáció – az eddig közölt információk szerint – ennek ellenére is azokat a nagyobb városokat jutalmazza, amelyek az elmúlt években jelentős adósságot halmoztak fel. A miniszterelnöki szavak ellenére egyelőre semmi jele annak, hogy kompenzálnák azokat, amelyek – szerencsés helyzetük vagy feszes gazdálkodásuk következtében – nem adósodtak el. A kormányban egyébként úgy számolnak, 100-150 olyan település lehet, melynek vezetése – akár lemondások árán is – olyan takarékosan gazdálkodott az elmúlt években, hogy nem szorult rá hitelre, kötvénykibocsátásra, további 70-80 kivételes helyzetű önkormányzatot nem érint az adósságprobléma, ezek területén jellemzően olyan nagy multi működik, amelyik bőven fizet iparűzési adót.

Erre utalt az a polgármester is, aki a szombati bejelentés után – tudósítónk füle hallatára – azzal tréfálkozott, hogy „mégiscsak fel kellett volna venni még kétmilliárdot”, hiszen az állam úgy is átvállalja egy jelentős részét. A hvg.hu összegyűjtött néhány olyan önkormányzatot, amely egyáltalán nem, vagy a lehetőségeihez képest igen szerény mértékben adósodott el, vagyis nem tudott elkölteni olyan pénzt, amit később nem kell visszafizetnie.

Balekok?
Az adósságátvállalás egyik tipikus vesztese például Budapest XI. kerülete, amelynek korábban szocialista vezetése volt, jelenleg pedig fideszes. Az önkormányzat tőketartozása mindössze 241 millió forint, amihez szeptemberben még szeretett volna kibocsátani másfél milliárd forint értékű, 11 éves futamidejű kötvényt. A pénzt különböző infrastrukturális beruházásokra (főleg útfelújítás, városrehabilitáció) költötték volna, de a kormány október 4-én kelt határozatában nem engedélyezte a hitelfelvételt.

Ennek következtében Budapest legnépesebb kerületének alig lesz adóssága, amit az állam átvállalhatna. Újbudának ráadásul viszonylag magas a helyiadó-bevétele, így az adósságkonszolidáció keretében tőlük csak 40 százalékot vállalhatnak át. A másfél milliárdos kötvényből viszont ez is 600 millió forint lett volna, ami gyakorlatilag talált pénz lett volna az önkormányzatnak. Ilyen talált pénzhez juthatnak ellenben azok a kerületek, amelyek még a stabilitási törvény életbe lépése előtt döntöttek több milliárd forintos kötvénykibocsátásról.

Hasonló helyzetben van a XIII. kerület, amely még 2010-ben, a Fidesz mindent elsöprő győzelmekor is az MSZP fellegvára maradt. Az önkormányzatnak szinte egyáltalán nincs adóssága: csak egy lakóház építésének költségét kell részletekben fizetnie, évente 131 millió forintot. Ehhez képest 2012-re 9,6 milliárd forint helyiadó-bevétellel számol a kerület költségvetése, ami lakosonként több mint 81 ezer forint, vagyis magasan az országos átlag (57 ezer forint) felett van. Ha lenne adósságuk, még így is 40 százalékos konszolidációra számíthatnának.

Szentkirály előre látta
A rendszerváltás óta a korábban SZDSZ-es, ma független Wittinghoff Tamás vezeti az ország egyik leggazdagabb városát, Budaörsöt. Az önkormányzat adóssága idén év elején majdnem 7 milliárd forintra rúgott, amiben egyébként nincs kötvény, csak fejlesztési célú bankhitel. Ha ennek 40 százalékát átvállalja az állam, akkor csak 4,2 milliárd marad, pedig az eredeti hitelállomány is alacsonyabb, mint az évi 7,7 milliárd forintos helyiadó-bevétel (amiből egy főre több mint 260 ezer forint jut).

Az elmúlt évtizedben ismét Magyarország egyik legfontosabb ipari központja lett a fideszes vezetésű Győr, amelytől várhatóan csak mintegy kétmilliárd forint adósságot vállal majd át az állam, hiszen csak ötmilliárdos adósságot halmoztak fel. A város saját adóbevétele 2012-ben hatmilliárd forint, vagyis önmagában magasabb, mint a teljes adósság, így az önkormányzat különösebb kockázatok nélkül vehetett volna fel több hitelt, aminek 40 százalékától most megszabadulhatna.

A kisebb települések közül adósság nélkül gazdálkodik például a Bács-Kiskun megyei Szentkirály. Az Orbán által bejelentett konszolidáció során az alig kétezer lelkes falu teljes adósságát átvállalnák, már ha lenne. Szabó Gellért polgármester, a faluszövetség elnöke nem véletlenül mondta azt a múlt héten, az önkormányzati szövetségek vezetőinek találkozója után, hogy „a legnagyobb hiba az lenne, ha egy normát állapítana meg a jogalkotó, és annak, aki alatta van, elengedik az adósságát”.

A nagy mennyiségű adóbevétel helyett valószínűleg az előrelátásnak köszönheti kedvező helyzetét a Baranya megyei Bóly. A négyezer lakosú kisvárosban pályázati forrásokból megújuló energiaforrások használatára álltak át, amivel évente 75 millió forintot takarítanak meg. Ennek eredményeként a 2,1 milliárd forintból gazdálkodó önkormányzatnak nincs adóssága. Pedig ha lenne, azt az állam teljes egészében átvállalná.”

Forrás:
„Azt a lovat ütik, amelyik egyébként húz”; HVG.hu; 2012. október 30.

Nem ért egyet állami hitelátvállalással a Polgármesterek a Falukért Egyesület

„A Polgármesterek a Falukért Egyesület nem ért egyet az állami hitelátvállalással, mert az eddig gondosan gazdálkodó önkormányzatokat hozza hátrányos helyzetbe – közölte a Komárom-Esztergom megye 66 kistelepülése közül 31-et összefogó egyesület elnöke szerdán az MTI-vel.

Maszlavér István elmondta: az állami hitelátvállalással a kormány azon önkormányzatoknak és döntéshozóknak kedvez, akik jelentősen hozzájárultak az ország eladósodottságához.

Az elnök hozzátette, nem tudni, hogy az állam honnan teremti elő a hitelátvállalás forrását, de olyan intézkedéssorozatra is sor kerülhet, amely a költségvetés szintjén valamennyi önkormányzatot, tehát a „vétleneket” is sújtja, „így gyakorlatilag ők is viselik majd az eladósodott, zömmel nagyobb városok felelőtlen gazdálkodásának terheit” – fogalmazott Maszlavér István.

A 31 független polgármesteren keresztül 60 ezer Komárom-Esztergom megyei polgár érdekeit képviselő egyesület vezetője elmondta, kezdeményezik továbbá a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítását, erről Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét, valamint a térség kormánypárti országgyűlési képviselőit levélben értesítették.

Módosítási javaslatuk egyetlen szó, a „naptári” törlésére vonatkozik, mivel most a jogszabály csak azt teszi lehetővé, hogy az önkormányzatok naptári éven belül, azaz január 1. és december 31. között vegyenek fel folyószámlahitelt, s azt az év végéig törleszteniük kell a pénzintézetnek attól függetlenül, hogy a hitelt mikor vették fel.

Az egyesület azt javasolja, hogy az egy éven belüli visszafizetési kötelezettség a hitel felvételének időpontjától terhelje az önkormányzatokat. Ez nem engedné meg a települések további tartós eladósodottságát, ugyanakkor jelentős segítséget nyújtana a napi pénzügyi nehézségek korrigálásához – ismertette Maszlavér István. Orbán Viktor miniszterelnök október 27-én jelentette be, hogy 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól.”

Forrás:
Nem ért egyet állami hitelátvállalással a Polgármesterek a Falukért Egyesület; HVG.hu/MTI; 2012. október 31.

Leválasztaná Budapestről Pest megyét az érdi polgármester

„Érd polgármestere szerint csak akkor van esélye a fővárossal egy régióba sorolt, ám Budapestnél lényegesen kevesebb uniós forráshoz jutó Pest megyének a felzárkózásra, ha a területfejlesztési törvény módosításával lehetővé tennék, hogy leváljon és önállósodjon.

Több polgármesterrel és a megyei közgyűlés elnökével együtt már többször kezdeményezték a törvényhozásnál az önálló régióvá válást, eddig hiába – mondta T. Mészáros András (Fidesz) a megyei területfejlesztési koncepcióval kapcsolatos konzultációsorozat első, érdi fóruma után.

Itt az ideje, hogy a „józan gondolkodásnak” végre meglegyen az eredménye, és a megyei területfejlesztési koncepció elfogadásával együtt a feles többséget igénylő törvénymódosítás is megszülessen – tette hozzá.

Szerinte mivel a régiók az egy főre jutó GDP alapján jutnak több vagy kevesebb EU-s támogatáshoz, és ez a mérőszám a fővárost tekintve magas, összességében kevesebb pénz érkezik, mint amennyit a Pest megyei települések anyagi helyzete indokolna, ráadásul a források javát Budapest viszi el.

A megyei jogú város vezetője a különbségeket érzékeltetve példaként említette, hogy 2007-ben Pest megye a GDP egy főre jutó országos átlagának 93 százalékán állt, mára ez az arány 79 százalékra csökkent, míg Budapest a 2007-es 215 százalékról 230 százalékra „ugrott fel”. Egy 2011-es felmérés szerint a fővárosban 10 ezer emberre 66,5 orvos jut, Pest megyében csak 15,5 – érvelt Érd polgármestere.

T. Mészáros András szerint miközben a területfejlesztési politika egyik fő célja a hátrányos, lemaradó térségek felzárkóztatása, a területi egyenetlenségek megszüntetése, a közös régió miatt a forráshiányos Pest megye egyre jobban leszakad, mutatói egyre romlanak. Annak ellenére, hogy a főváros lélekszáma az utóbbi időszakban 250 ezerrel csökkent, míg Pest megyéé dinamikusan nőtt, és már 1,25 millióan élnek itt – tette hozzá.

„Budapest fejlettsége eltakarja Pest megye fejletlenségét”, ami komoly károkat okoz a régió fővároson kívül eső térségeinek. Ezt a tényt mindenképp rögzíteni kell a megyei területfejlesztési koncepcióban, bízva abban, hogy a leírtak hatást gyakorolnak a törvényhozásra – mondta T. Mészáros András.

Ambrus András, a megyeháza sajtófőnöke korábban arról tájékoztatott, hogy széles körű nyilvános vitára bocsátják a készülő megyei területfejlesztési koncepciót. Novemberben Cegléden, Pomázon és Kistarcsán várják az érdeklődőket. A végleges területfejlesztési tervet 2013 első negyedévében hagyja jóvá a Pest Megyei Közgyűlés.”

Forrás:
Leválasztaná Budapestről Pest megyét az érdi polgármester; HVG.hu/MTI; 2012. október 31.
Lásd még:
Konzultációk a területfejlesztési koncepcióról; Pest megye; 2012. október 27.
A Nemzetgazdasági Minisztérium Országos Fejlesztési Koncepcióhoz és az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz megküldött kérdéseinek megválaszolása; Pest Megyei Területfejlesztési Kft és Pest Megye Önkormányzatának Hivatala; 2012. április (pdf)
Pest megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program (2003)

Tállai András: a kormányzat nem vizsgálja az eladósodás okát

„Az önkormányzatok állami adósságátvállalásakor nem vizsgálják, hogy egy adott település milyen célból vett fel hitelt, miért adósodott el – mondta Tállai András önkormányzati államtitkár kedden az M1 Ma reggel című műsorában. Hozzátette: a cél az, hogy az önkormányzati rendszer fizetésképes legyen, és január elsején tiszta lappal indulhasson.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt szombaton jelentette be: az állam 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át 1956 önkormányzattól úgy, hogy az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben átvállalja, míg az annál nagyobb települések esetében egyenként, az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján számolják ki az adósságátvállalást.

Tállai András az M1 műsorában kedden azt hangsúlyozta: nem tesznek különbséget önkormányzat és önkormányzat között. Úgy fogalmazott, azért nem vizsgálják, hogy az önkormányzatok miért adósodtak el, mert akkor sosem érnének a végére, és a céljuk az, hogy januárban már tiszta lappal, adósság nélkül indulhassanak az önkormányzatok.

Kitért arra, az előző kormányok által szabott állami feladatokból adódó működési és fejlesztési hitelek miatt adósodtak el az önkormányzatok, és tartozásuk a 2005-ös adósságukhoz képest megnégyszereződött. Közlése szerint az önkormányzatok adóssága hét éve 300 milliárd forint volt, jelenleg 1200 milliárd forint.

Az önkormányzati államtitkár azt mondta: „a jövő rendszere” nem fogja megengedni, hogy egy önkormányzat eladósodjon, túlköltekezzen, mert csak nevesített feladatokra kapnak állami támogatást, s a látványberuházásokat, egyéb fejlesztéseket csak saját adóbevételeikből finanszírozhatják.”

Forrás:
Tállai András: a kormányzat nem vizsgálja az eladósodás okát; Belügyminisztérium; 2012. október 30.

Szinte minden település igent mondott a járási hivatalokra

„Mérföldfőhöz érkezett a magyar közigazgatási reform, amelynek a legfőbb vezérfonala, az ügyfelek, az állampolgárok számára elérhető, átlátható ügyintézés.

A képviselő-testületek felhatalmazását követően a polgármesterek országszerte aláírták azokat a megállapodásokat, amelyek rendezik hány köztisztviselő kerül át az önkormányzatoktól a járásokhoz, s milyen infrastruktúrát adnak át az államnak ingyenes használatba, ahol a hivatalok megkezdik a működésüket 2013. január 1-jén. Három település kivételével mindenhol sikerült megállapodni a járási hivatalok felállításáról. Azokon a településeken, ahol okmányiroda működik, jövőre Kormányablak lesz, amelyeket a járási hivatalok működtetnek majd. Így a 2011. január 1. óta működő 29 kormányablakhoz képest országszerte megsokszorozódik a Kormányablakok száma, 2013 végére 300 helyen nyílhat Kormányablak. Az államigazgatási feladatok újraosztása révén a településhez, helyi mérlegeléshez kötött ügyek intézése marad a polgármesteri hivataloknál, a jegyzőknél. Ennek köszönhetően egyrészt jövőre könnyebbé, gyorsabbá válik az állampolgárok számára az ügyintézés, a Kormányablakokban megvalósul az úgynevezett „egyablakos ügyintézés”, másrészt a jegyzők válláról lekerül az az óriási teher és feladatmennyiség, amelyet a korábbi kormányok „pakoltak” oda, amely jelentősen hozzájárult az utóbbi években az önkormányzatok rossz finanszírozásához, drámai eladósodásához.

Október 31-éig országosan 2750 önkormányzattal, azaz a hazai települések 86%-ával kellett megkötni a járási hivatalok felállításáról szóló megállapodásokat. A települések vezetői pártállástól függetlenül szinte mindenütt felismerték azt, hogy a közigazgatás átalakítása az emberekért van, így szakmai szempontok alapján, példaértékű egyeztetés-sorozatot követően jutottak egyezségre a járási hivatalok fizikai kialakításáról a megyei és fővárosi kormánymegbízottak. Az átadás – átvételi megállapodások értelmében országosan mintegy 10 000 köztisztviselő folytatja a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeiként felálló járási, kerületi hivatalokban a munkát. Szegeden és Ercsiben nem született megállapodás, mivel a képviselő-testületek nem értettek egyet a megállapodás megkötésével, míg Dömösön a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása miatt nem kerülhetett sor az aláírásra. Így a megyei kormánymegbízottak az említett 3 esetben határozattal fognak dönteni a járási hivatalok felállításához szükséges, megállapodásban rendezendő kérdésekről legkésőbb november 15-éig.

Szintén ezekben a megállapodásokban rögzítették azt is, hogy a székhelyen felálló járási hivatal milyen módon biztosítja az ügyintézést a járásban élők számára. A járások kialakításánál alapelv volt, hogy az állampolgároknak a lehető legkevesebb idő alatt, lehetőleg utazás nélkül lehessen ügyet intézni. Ezért a járási székhelyeken felálló hivatal minden, a járáshoz tartozó településén megteremti az ügyintézés lehetőségét vagy állandó kirendeltség fenntartásával vagy ügysegédekkel, akik hetente 1-2 nap, többnyire a polgármesteri hivatalokban várják majd az ügyfeleket, valamint az okmányirodák is változatlanul működni fognak ott, ahol eddig is.

A megállapodások aláírását követően, az év hátralévő részében is folytatódik a járási hivatalok működésének előkészítése. Ezekben a hetekben zajlanak az egyeztetések a járási hivatalvezetők személyéről, akiket várhatóan december elején nevez ki a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az év hátralévő részében pedig a hivatali működés megkezdéséhez szükséges intézkedések (pl. szervezeti és működési szabályzat kidolgozása, belső szabályzatok kidolgozása, bélyegzők készítése, alapító okiratok előkészítése) történnek meg.

Az igazi változást jövő év végére fogják megtapasztalni az állampolgárok, amikor a mostani okmányirodák bázisán megnyílnak a kormányablakok, amelyek a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálataként biztosítják, hogy közel 2500 ügyet lehessen egy helyszínen elintézni. Az országban 2013 végére közel 300 helyen jön létre kormányablak, amelyek az államigazgatási ügyek elintézésének elsődleges helyszíneként, ügyfélbarát, felkészült ügyintézőkkel szolgálják majd az állampolgárokat.

Mint ismert a kormány több mint egy évvel határozott a járások kialakításról, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik fontos állomásként. A cél olyan modern kori járások kialakítása, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez. Ehhez kutatóintézeti tanulmány készült, majd közel egy hónapig adott lehetőséget a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, hogy mindenki véleményezze a társadalmi egyeztetésre bocsátott koncepciót. Itt több mint 700 észrevétel érkezett, majd több hónapos egyeztetés vette kezdetét a megyei és kormánymegbízottak közreműködésével, mind a településvezetőkkel, mind szakmai szervezetek képviselőivel. A kormány nyáron döntött arról, hogy vidéken 175 járási, a fővárosban 23 kerületi hivatal jön létre, így 30 évvel a járási rendszer megszüntetése után, új szervezeti rendben és új céllal 2013. január 1-jével ismét létrejönnek a magyar közigazgatás egykor szerves egységeként működő járási hivatalok, ahová többek között gyámügyekkel, egyes szociális és gyermekvédelmi, családtámogatási ügyekkel, köznevelési, állategészségügyi feladatokkal, szabálysértésekkel kell fordulni.”

Forrás:
Szinte minden település igent mondott a járási hivatalokra; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. november 1.

Közigazgatási, politikai informatika

Megjelent: EKOP 2.2.5 – Az Informatikai Közháló programban az internet-hozzáférések kiszolgáló informatikai végberendezéseinek korszerűsítésére

„…A projekt célja, hogy Közháló rendszerben a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által működtetett emeltszintű internet-szolgáltatással ellátott intézmények telephelyein lévő hálózati berendezéseinek modernizációjával vagy új eszközök beszerzésével lehetővé tegye az internet sávszélesség növekedését, csökkentse a meghibásodások miatti kieső forgalmi időszakok tartamát. A fejlesztéssel közvetlenül javul az intézmények Közháló szolgáltatásokhoz hozzáférése, saját weboldalaik üzemeltethetősége, a saját működési hatékonyságuk. Emellett a fejlesztés eredményeképpen az intézmények és az állampolgárok a közigazgatási szolgáltatásokhoz is könnyebben férhetnek hozzá, amivel közvetve a közigazgatási szolgáltatások hatékonysága is javul.

C1: Az egyre gyakrabban várható üzemidő kiesések minimalizálására az elavult eszközöket korszerűsíteni kell, a kor igényeinek megfelelően. A végponti forgalom lebonyolítását végző switch-ek teljesítménye egyelőre megfelel az elvárásoknak, azonban vannak olyan végpontok a hálózatban, amelyet a nagyobb sávszélesség igény miatt ezek a switch-ek nem tudnak ellátni. Ezért a switch-eket szintén modernizálni kell a szolgáltatási szint megtartásához, illetve növeléséhez.

C2: A routerek elvi letöltési képessége 8 Mbps, amely a jelenlegi technológiai lehetőségek mellett lassúnak számít, ezzel a szolgáltatás időigényét növeli illetve a minőségét csökkenti. Az új eszközök letöltési sebességének elegendőnek kell lennie a mai és az egyéb tervezett szolgáltatások igényeinek kiszolgálására. Hosszabb távon a sávszélesség bővítése a hangszolgáltatások lebonyolítására is elvi lehetőséget teremt, amellyel az intézmények számára új csatorna nyílik meg a meglévő infrastruktúrán az ügyviteli kommunikációs igényeik lebonyolítására.

C3: A Közháló, így a Köznet alapvető feladata, hogy a kormányzati informatikába nem tartozó közigazgatási szervek, iskolák, közintézmények, civil szervezetek számára biztosítson hozzáférést a világhálóhoz. Csökkenti az állampolgárok illetve a közigazgatás közötti távolságot, az információáramlás sebességét növeli és összeköti az intézményeket. A projekt célja, hogy ennek a feladatnak ellátása és működése hatékonyabbá váljon az eszközök modernizációjával illetve a már meglévő sávszélesség növekedésével…”

Forrás:
EKOP 2.2.5 – Az Informatikai Közháló programban a kormányzati feladatokat ellátó szervek és közintézmények részére biztosított internet hozzáférések kiszolgáló informatikai végberendezéseinek korszerűsítése; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. október 25.

Az OEP közleménye az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program keretében megvalósuló fejlesztésről

„Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója, Dr. Sélleiné Márki Mária a mai napon az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága előtt tájékoztatást adott az OEP Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretén belül megvalósításra kerülő fejlesztéséről.

A fejlesztés az OEP informatikai rendszerének megújításával a szervezet működésének, eljárásainak, folyamatainak az infokommunikációs technológiát kihasználó modernizációját jelenti, mely során egy komplex, integrált, egységes infrastruktúrájú rendszer kerül kiépítésre.

A nyolc alprojektre osztott fejlesztés fő feladata, hogy biztonságos és folyamatos működési feltételrendszert biztosítson az OEP szakmai feladatainak ellátásához. Ennek részeként a gyógyszertámogatási rendszer jelentés-elszámolási folyamatai, valamint a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók jelentés-elszámolási folyamatai kerülnek modern, infokommunikációs technológiát felhasználó korszerűsítésre. A fejlesztés érinti a közfinanszírozott szolgáltatók szerződéses kapcsolatainak kezelését is, ahol a modernizáció eredményeként átlátható és ügyfélbarát szerződéskötés, szerződéskezelés valósul meg.

A projekt összhangban van az egészségügyi ágazati informatikai fejlesztési koncepciójával. Előkészületi munkálatai az idei évben befejeződnek.”

Forrás:
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleménye az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program keretében megvalósuló fejlesztésről; Országos Egészségbiztosítási Pénztár; 2012. október 30. (pdf)

E-közigazgatás, digitális szakadék az Infotér konferencia fókuszában

„Az informatikai fejlesztésekre még elkölthető uniós pénzek mellett a digitális analfabetizmus felszámolása, valamint a közigazgatás további elektronizálása lesz a fő témája a jövő heti Infotér konferenciának. Lehet, hogy jövőre már csak elektronikusan küldhetjük be cégünk mérlegbeszámolóját.

November 8-9. között már harmadik alkalommal rendezi meg az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér), valamint az Informatikai Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szakmai konferenciáját.

A rendezvény idei fókuszában az ágazat számára rendelkezésre álló uniós fejlesztési források felhasználása, a kormányzati infokommunikációs stratégia, különös tekintettel a közigazgatás elektronizálására, valamint a digitális írástudás elégtelen volta áll majd – jelentette be az eseményt beharangozó sajtótájékoztatóján Soltész Attila, az Infotér elnöke. A konferencia kiemelt témái közé tartoznak majd az egészségügyet, a közlekedést, az energetikát, valamint a készenléti szerveket érintő IT-beruházások is.

Több millió digitális analfabéta ■ Soltész a digitális írástudás kapcsán kiemelte: Magyarország igencsak elmarad az uniós átlagtól a digitális eszközök használatában, pedig a kérdés nemcsak társadalmi probléma, hanem a gazdasági versenyképesség szempontjából is fontos. Az IDC egyik felmérésére hivatkozva megjegyezte, hogy a magyarországi munkavállalók közel felének már legalább közepes tudással kell(ene) rendelkeznie ezen a téren, hogy a munkáját megfelelően lássa el. Eközben a felnőtt lakosság mintegy 45 százaléka digitális írástudatlan, és többségüknek nincs is motivációja arra, hogy ezen változtasson. Motiválásukra a tankönyvízű oktatások egyáltalán nem alkalmasak.

Kiutat jelenthet ebből a helyzetből a civil szervezetek bevonása a digitális írástudatlanságot megszüntető programokba. Az Infotér ennek kapcsán azért lobbizik, hogy e szervezetek előtt is megnyílhassanak az uniós támogatási programok (TÁMOP). Szorgalmazzák, hogy az informatika tanítása ne essen áldozatul a közoktatás mostani átalakításának, és legalább a korábbi – heti több órás – szintre kerülhessen vissza. Az informatika korában szükség lenne a vakon gépelés kötelező tantárggyá tételére is.

Uniós pénzek e-közigazgatásra ■ A közigazgatás elektronizálásában várható további lépésekről Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára beszélt. Kiemelte: bíznak abban, hogy az erre a területre rendelkezésre álló uniós forrásokat teljes egészében le tudják majd hívni. Megjegyezte a közigazgatás most már maga mondja meg, milyen informatikai fejlesztésre van szüksége, amelynek során az egyik fontos cél a párhuzamosságok elkerülése.

A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy bizonyos adatszolgáltatási kötelezettségeknek jövőre várhatóan már csak az elektronikus út lehet eleget tenni. Ide sorolta a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) megküldendő vállalati adatokat, valamint a céges mérlegbeszámolókat. Utóbbinál jelezte, hogy jelenleg mintegy 400 ezer vállalkozás teljesíti már elektronikusan ebbéli kötelezettségét.

Újabb állami szereplő várható ■ A kormány fontos feladatnak tartja az elektronikus aláírás terjedését, amiben az államnak is szerepet kell vállalnia. Ennek kapcsán elhangzott: fel fog állni egy állami hitelesítés szolgáltató, amely a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. keretein belül működik majd. A helyettes államtitkár szerint az állami szereplő egyebek mellett olyan helyzetre is biztosítékot jelenthet, ha a magánhitelesítők csődbe mennének.”

Forrás:
E-közigazgatás, digitális szakadék az Infotér konferencia fókuszában; Bitport.hu; 2012. október 31.

Informatika, távközlés, technika

Magyar bronzérem a Cyberlympián

„Bronzérmet nyert a Deloitte Magyarország IT-biztonsági szakembereiből álló gula.sh csapata a Cyberlympics nevű hackerversenyen, amely napjaink egyik legjelentősebb globális megmérettetése az etikus hackerek számára. A győzelmet a szintén a Deloitte színeiben induló holland csapat szerezte meg.

A Cyberlympics versenyt idén második alkalommal rendezték meg, a Hacker Halted elnevezésű globális informatikai biztonsági találkozó és konferencia keretében. Az etikus hackerek egyik legjelentősebb nemzetközi versenyének különlegessége, hogy az október 29-i döntőt megelőzően a világ minden kontinensén tartottak selejtezőket. A döntőbe jutott csapatok több mint 3 hónapon át, több fordulóban küzdöttek azért, hogy a legjobbak közé kerüljenek.

A döntőt Miamiban rendezték, ahol a legjobb nyolc csapat összesen hat órán át küzdött egymással a győzelemért. A szervezők arra törekedtek, hogy a döntőben minél inkább életszerű, az információbiztonsági szakemberek mindennapi munkája során is előforduló kihívások és védelmi problémák szimulálásával bírják kiélezett versenyre a résztvevőket.

A bronzérmes csapatot a Deloitte Magyarország szakemberei: Spala Ferenc, Balázs Zoltán, Zágon Mihály, Szili Dávid és Kabai András alkották, kiegészülve Major Marcellel. A csapatok teljesítményét annak megfelelően pontozta a szakmai zsűri, hogy a verseny során a vetélytársak hány szerverét támadták meg sikeresen, illetve hány, saját szervereik ellen irányuló támadást sikerült kivédeniük.

A versenyben a győzelmet a Deloitte Hollandia csapata szerezte meg.”

Forrás:
Magyar bronzérm a Cyberlympián; HVG.hu/MTI; 2012. október 31.

Azonosítás kerül a szlovák fizetős média-rendszerbe

„Az osztrák Novosense által fejlesztett valós idejű, sütik használata nélkül működő azonosító technológiának köszönhetően a Piano Media újabb lehetőségeket kínál partnereinek a fizetett online tartalom terén.

Az online tartalom monetizálása (pénzzé változtatása) terén működő vállalat, a Piano Media megvásárolta az osztrák Novosense teljes technológiáját és a hozzá tartozó jogokat. A cég által kiadott sajtóközlemény szerint a Novosense fejlesztése egy sütik használata nélkül működő szoftver, amely a látogatók valós időben történő beazonosítását teszi lehetővé. Az új technológia használatának köszönhetően a Piano Media portfóliója ez év végén egy új szolgáltatással bővül, az ún. mért fizetőfallal (metered paywall). A mért fizetőfal esetében a látogatók egy bizonyos számú cikket ingyen olvashatnak el, és csak az ingyenes cikkek elolvasását követően kell a tartalomért fizetniük.

“Tudtuk, hogy a Novosense az elmúlt öt évet technológiájának tökéletesítésével töltötte, és a technológia beépítésének lehetősége a Piano rendszerébe egy ideális megoldásnak mutatkozott, hogy egy új terméket hozzunk létre,” mondta el Tomas Bella, a Piano Media vezérigazgatója. Mint azt Bella elárulta, “több partnerünk is egyedi megoldások iránt érdeklődött, mostantól pedig már az ő igényeiknek is eleget tudunk tenni.”

A Novosense szoftverének integrálása a Piano rendszerébe már folyamatban van, és a Piano Media néhány partnere már 2012 decemberében egy kettős megoldást fog alkalmazni, mégpedig a mért fizetőfal és a már meglévő nemzeti modell kombinációját. Ezen kívül az eredeti Novosense csapat néhány tagja is csatlakozott a Piano fejlesztői csapatához, akik az új technológia integrálásán dolgoznak.

Ez a technológia lehetővé teszi továbbá a rendszerbe tartozó oldalakon történő aktivitás valós idejű követését, amelynek köszönhetően a partnerek számára részletesebb, jobban kiértékelhető felhasználói statisztikák válnak elérhetővé. Az új statisztikák segítségével a partnerek jobban megérthetik az általuk kínált tartalom és a látogatók kölcsönhatásait a Piano rendszerében. Bella elmondása szerint “az új statisztikáknak köszönhetően még pontosabban tudjuk majd meghatározni, milyen módon lehet egy adott partner prémium tartalmát a lehető legjobban értékesíteni; hogy a partner számára egy teljesen zárt prémium rendszer, a mért fizetőfal, vagy esetleg a kettő kombinációja a legideálisabb.”

A Piano Media eddig három országban indította el nemzeti szintű monetizációs modelljét: Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban. A Piano Media által bemutatott modell nagy érdeklődést váltott ki számos tartalomszolgáltatótól a világ minden tájáról.”

Forrás:
Azonosítás kerül a szlovák fizetős média-rendszerbe; SG.hu; 2012. november 1.

Az adatforgalomnál csak a cloud növekszik jobban

„A világ adatközpontjaiban zajló információáramlás az elkövetkező években a négyszeresére nő. Mindeközben 2016-ban a forgalom kétharmada már a még gyorsabban növekvő cloud computinghoz lesz köthető – állítja a Cisco.

A felhőalapú adatforgalom 2011-hez képest öt év alatt a hatszorosára nő, miközben az adatközpontokon keresztül futó információfolyam nagysága világviszonylatban megnégyszereződik – derül ki a most másodszor publikált Cisco Global Cloud Index felmérésből. A felméréssel a hivatalos indoklás szerint a többek között hálózati eszközöket szállító Cisco előrejelzést kíván adni a piaci szereplőknek az adatközpontokban és a felhőben várható adatforgalomról, kellő időt biztosítva a trendekből adódó kihívások felmérésére és a felkészülésre.

A kutatás szerint 2016-ra a nemzetközi adatközponti forgalom a jelenlegi négyszeresére nő és összességében eléri az évi 6,6 zettabájtot. Ezen belül a felhőalapú adatforgalom a 2011-ben mért 683 exabájtról 2016-ra a hatszorosára, 4,3 zettabájtra bővülhet, ami 44%-os összesített éves átlagos növekedési arányt (CAGR) jelent.

Az adatforgalom régiók szempontjából nem egyenletesen bővül az előrejelzés szerint. Legdinamikusabban az alacsony bázisértékkel rendelkező közel-keleti és afrikai térség növekszik az elkövetkező években, miközben az élen egy váltásnak lehetünk majd tanúi. Az ázsiai szektor adatforgalma ugyanis a tavalyi éves 216 exabájtról 2016-ra 1536 exabájtra (1,5 zettabájtra) duzzad, miközben a most 261 exabájt forgalmat bonyolító észak-amerikai régió „csak” 1126 exabájtra hízik. A közép- és kelet-európai térség ebben az összevetésben a középutat képviseli: a tavalyi 54-ről várhatóan 295 exabájtra bővül az adatközpontokon átmenő információ mennyisége.

Ami a felhőalapú adatforgalom növekedési ütemét illeti, a 2011 és 2016 közötti időszakban a leggyorsabb növekedés a közel-keleti és afrikai régióban várható (átlagosan évi 79 százalékos bővüléssel), ezt követi majd Dél-Amerika (évi 66 százaék) és Közép-Kelet-Európa (évi 55 százalék). A felmérés szerint 2014 lesz az első olyan év, amikor a terhelések mérlege már a cloud dominanciáját mutatja. Két év múlva a teljes terhelés 52 százaléka már felhőkörnyezetben dolgozódik fel, szemben a hagyományos informatikai térben „realizált” 48 százalékkal.

Központok közt ■ Talán nem mindenki számára evidens, hogy az adatközpontok forgalmának túlnyomó részét nem a netezők, hanem maguk az adatközpontok és a felhőben zajló műveletek generálják, a végfelhasználók számára jellemzően láthatatlan tevékenységekkel. A Cisco előrejelzése szerint 2011 és 2016 között az adatközponti forgalom körülbelül háromnegyede az adatközpontokon belül marad, és tárolási, hitelesítési illetve fejlesztési adatokból tevődik majd össze. Az adatközponti forgalom további 7 százaléka a különböző adatközpontok között keletkezik majd, elsősorban a biztonsági mentési és adatreplikációs eljárások, valamint a szoftver- és rendszerfrissítések révén. Az adatközponti forgalom fennmaradó 17 százalékát a felhasználók felé irányuló műveletek – internetes böngészés, elektronikus levelezés és videófolyamok – teszik ki…”

Forrás:
Az adatforgalomnál csak a cloud növekszik jobban; Bitport.hu; 2012. október 29.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Jogi támogatást kérnek az EU-tól a Crowdfunding portálok

„A kontinens országaiban működő, a tömegek finanszírozása által ötletek megvalósítását segítő platformok azt szeretnék, ha az Európai Unió a jövőben az eddiginél nagyobb támogatást nyújtana nekik.

Napjainkban a Kickstarter számít a legismertebb Crowdfunding oldalnak. Az európai cégek szeretnének legalább ugyanennyire sikeresek lenni, azonban szerintük mindezt aligha valósíthatják meg önerőből, ehhez külső támogatásra van szükségük. A vállalkozások nem pénzügyi segítséget várnak az EU-tól, hanem azt kérik, hogy dolgozzanak ki egységes jogszabályi hátteret. Amennyiben ez megvalósul, úgy a támogatásokat is könnyebben el lehet majd juttatni a cégekhez. Az egységes törvényi háttér segíthet a minőségi szabványok kidolgozásában és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az internetezők, illetve a lehetséges befektetők jobban bízzanak a Crowdfunding portálokban.

Egy olyan fórum létrehozása is létkérdés, ahol a cégek képviselői, az adományozók és a befektetők megtudhatják, hogy a Crowdfunding projektek milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak. Végül, de nem utolsósorban a célok között szerepel az is, hogy a Crowdfunding akadémiai kutatások témája legyen, ez ugyanis elősegítheti ezen a területen az innovációt.

A távlati célok között nem a Kickstarter lemásolása szerepel, vagyis nem elsősorban kreatív vagy művészeti projekteket akarnak életre hívni, hanem új cégfinanszírozási formát keresnek. A Crowdfunding ugyanis alternatívát jelenthetne a bankhitelekhez képest, éppen ezért a szakemberek ebben az esetben már a Crowdinvesting fogalmat emlegetik. Az elképzelés lényege, hogy a befektetők az adott támogatásért cserébe tulajdonrészt szereznek az új kis és közepes vállalatokban. Ez a megoldás napjainkban, amikor a bankok nehezebben adnak hitelt, komoly sikerekkel kecsegtet, ráadásul hónapok alatt kiderül, hogy melyik ötlet mozgatja meg a befektetők fantáziáját és melyik nem.

Tavaly Európában 200 Crowdfunding platform működött és ezek 300 millió euró támogatást gyűjtöttek össze.”

Forrás:
Jogi támogatást kérnek az EU-tól a Crowdfunding portálok; Berta Sándor; SG.hu; 2012. november 2.

Szakirodalom

Kisbetűk, alcímek, rövidítések: a jogszabály-szerkesztés aprómunkája

„Mintegy két és fél éve lépett hatályba a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (Jszr.), amely a korábbi, 1987-es jogszabály-szerkesztési rendelethez képest mintegy tízszeres terjedelemben szabályozza a kodifikátorok munkáját. A Jszr. elődjénél tehát messzemenően részletesebb és összetettebb szabályozást tartalmaz. Ez a tény pozitív olvasatban pontosságot és teljességet jelent, negatív olvasatban viszont túlzott aprólékosságot és erőltetett, rugalmatlan precizitást. Figyelemre méltó, hogy a rendelet a 2010. március 1-jei hatálybalépést követő kevesebb mint két év alatt négy alkalommal került módosításra, ami azt bizonyítja, hogy a jogalkotó szükségesnek tartotta a Jszr. utólagos „finomhangolását”.

Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy egy nemrégiben megalkotott – lényegében tetszőlegesen kiválasztott – jelentős törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) esetében mennyiben teljesülnek a Jszr. jogszabályszerkesztéssel kapcsolatos előírásai. Ennek megfelelően a vizsgálódás módszertana meglehetősen egyszerű: a Jszr. valamennyi – a Kttv. vonatkozásában releváns – rendelkezését „teszteltem” a Kttv.-n, rávilágítva az esetleges vitatható kodifikációs eljárásokra. A tanulmányban emelt kifogások egy része kétségtelenül marginálisnak – sőt, talán kicsinyesnek – tűnhet, ám a formai hibák csekély súlya önmagában nem jelent mentséget a jogszabály-szerkesztési előírásoktól történő eltérésre…”

Forrás:
Kisbetűk, alcímek, rövidítések: a jogszabály-szerkesztés aprómunkája : A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény kritikája a jogszabály-szerkesztési rendelet tükrében; Horváth Attila; Kodifikáció; 2012. évi I. szám; 43-57. oldalak (pdf)

Törvények a helyi önkormányzatokról – Összevetés 1990, 2011 –

„Az Országgyűlés 2011. április 18-án elfogadta, a köztársasági elnök pedig 2011. április 25-én kihirdette Magyarország Alaptörvényét. Az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzatokról szóló szabályozást sarkalatos törvény határozza meg, melyet az Országgyűlésnek az Alaptörvény hatálybalépéséig, azaz 2012. január 1-jéig meg kell alkotnia – szólt akkor a jogalkotónak szánt feladatkijelölés….”

Forrás:
Törvények a helyi önkormányzatokról – Összevetés 1990, 2011 –; Szabó Lajos; Kodifikáció és Közigazgatás; 2012/1.; 5-41. oldalak (pdf)

Törvények, rendeletek

Egyszerűsödnek az úti okmánnyal, a hatósági okmányokkal összefüggő eljárások

„A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program intézkedési tervében feladatként került meghatározásra a lakosságra nehezedő adminisztratív terhek mértékének az Egyszerűsítési Program keretében történő csökkentése, amely célkitűzés megvalósítása a túlzott adminisztratív terheket megállapító egyes törvényi rendelkezéseknek az egyszerűsítés irányába ható módosítását teszi szükségessé.

A törvénymódosításokkal párhuzamosan a kormányrendeleti szintű joganyag érintett rendelkezéseit is módosítani szükséges annak érdekében, hogy a törvényi és a kormány-rendeleti szintű szabályozás összhangja változatlanul biztosított maradjon, illetve, hogy a végrehajtási rendeletekben rögzített, a lakosságra nézve túlzott adminisztratív terhet jelentő előírások úgyszintén felszámolásra kerüljenek.

A véleményezés végső határideje: 2012. november 8.

A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.”

Forrás:
Az úti okmánnyal, a jármű származásellenőrzésével, a hatósági okmányokkal, az idegenrendészettel összefüggő eljárások egyszerűsítéséről, valamint a migrációs tárgyú joganyagot érintő módosításokról szóló Korm. rendelet tervezetek; Belügyminisztérium; 2012. október 29.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapító okirata

Forrás:
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben); Hivatalos Értesítő; 2012. évi 49. szám; 2012. október 31.; 9063-9070. oldalak (pdf)

Utasítás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium iratkezelésének szabályairól

„1. A köziratokról,a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI . törvény és a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján, a Magyar Nemzeti Levéltár és a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszter egyetértésével, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Egyedi Iratkezelési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) ezen utasítás mellékleteként kiadom.”

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 29/2012. (X. 31.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium iratkezelésének szabályairól; Hivatalos Értesítő; 2012. évi 49. szám; 2012. október 31.; 8825-8897. oldalak (pdf)

Utasítás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról

„A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Iratkezelési Szabályzatát jelen utasítás mellékleteként adom ki…”

Forrás:
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének 2/2012. (X. 31.) NAV utasítása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról; Hivatalos Értesítő; 2012. évi 49. szám; 2012. október 31.; 8898-9058. oldalak (pdf)

Utasítás Budapest Főváros Kormányhivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról

„A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a Kormány által rendeletben kijelölt, szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményének kikérésével – a következő utasítást adom ki…”

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 36/2012. (X. 31.) KIM utasítása Budapest Főváros Kormányhivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2012. évi 49. szám; 2012. október 31.; 8764-8807. oldalak (pdf)

Utasítás miniszteri biztos kinevezéséről (EKOP, ÁROP)

„…1.§ A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2012. október 26. napjától 2013. április 26. napjáig dr. Guller Zoltánt miniszteri biztossá nevezem ki.

2.§ (1) A miniszteri biztos az Államreform Operatív Program vonatkozásában
a) gondoskodik annak akciótervének kidolgozásáról, monitoringrendszerének működtetéséről, illetve koordinálja a 2014–2020-as európai uniós tervezési időszakra vonatkozó közigazgatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,
b) ellátja a projektmenedzsmenttel kapcsolatos feladatokat.

(2) A miniszteri biztos az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása körében irányítja a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Államreform Operatív Programmal kapcsolatos tevékenységét.

3.§ A miniszteri biztos az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program vonatkozásában ellátja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot érintő projektmenedzsmenttel kapcsolatos feladatokat.

4.§ A 2–3. §-ban meghatározott feladatok ellátása körében a miniszteri biztos
a) részt vesz a projekt/pályázati felhívás és az útmutató kidolgozásában, véleményezésében,
b) elkészíti a projekt/pályázati adatlap nem szakmai tartalmú részeit,
c) felelõs az adatlap, támogatási szerződés elkészítéséért, összeállításáért, azok módosításáért és benyújtásáért a Közreműködő Szervezet felé,
d) elkészíti a Közreműködő Szervezet által megküldött hiánypótlási felhívásokat, és felelõs azok véglegezéséért, benyújtásáért a Közreműködő Szervezet felé,
e) kapcsolatot tart – közbeszerzéssel összefüggő ügyek kivételével – a Támogatóval, Közreműködő Szervezettel, és a külső ellenőrző szervekkel,
f) véleményezi a projekt során felmerülő belső, illetve külső erőforrásból finanszírozott szerződéseket,
g) összeállítja a kifizetési igényléseket,
h) ellenőrzi a kifizetési igénylésekhez kapcsolódó elszámolást alátámasztó dokumentumokat elszámolhatósági szempontjából,
i) felelős a szakmai beszámoló összeállításáért,
j) rögzíti a kifizetési igénylést és a szakmai beszámolót az EMIR Pályázó Tájékoztató Felületén,
k) végzi a projekt kommunikációs követelmények teljesítésének adminisztrálását, megvalósulásának nyomon követését (sajtódosszié-vezetés),
l) vezeti a projektdossziét.

6. § A miniszteri biztos tevékenységét a miniszter a közigazgatási államtitkár útján irányítja.
7. § A miniszteri biztos gyakorolja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2010. (VIII. 31.) KIM utasítás 49. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott feladatköröket…”

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 37/2012. (X. 31.) KIM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2012. évi 49. szám; 2012. október 31.; 8808-8809. oldalak (pdf)

Utasítás miniszteri biztos kinevezéséről (Európai Unió, Közös Stratégiai Keret)

„…1.§ A Ksztv. 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján jelen utasítás hatálybalépésének napjától számított hat hónapra Szalóki Flóriánt miniszteri biztossá nevezem ki.

2.§ (1) A miniszteri biztos feladata a 2014–2020. programozási időszakhoz kapcsolódóan a Közös Stratégiai Keret alá tartozó alapok vonatkozásában a tervezési dokumentumok előkészítésének, valamint a hivatalos benyújtást követően azok bilaterális tárgyalás keretében az Európai Bizottsággal történő egyeztetésének elvégzése. Ebben a hatáskörében a miniszteri biztos koordinálja és szervezi a tárgyalások lebonyolítását és vezeti azokat és képviseli a magyar álláspontot.

(2) Előzetes kormányzati mandátum, vagy ágazati stratégia, illetve két ágazati dokumentum ellentmondása esetén, vagy iránymutatás hiányában a miniszteri biztos előzetes álláspont felvetésére, arra vonatkozóan az Európai Bizottság állásfoglalásának kikérésére jogosult. Ilyen esetek után a kormányzati előterjesztések koordinációjáért felelős.

3.§ A miniszteri biztos a tárgyalásokon képviselendő álláspont érdekében keretmandátumot készít, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság hagy jóvá. A miniszteri biztos az illetékes szervekkel együttműködve előkészíti és jóváhagyja az egyes tárgyalási fordulókhoz kapcsolódó – a keretmandátumhoz illeszkedő – tárgyalási álláspontot…”

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 28/2012. (X. 31.) NFM utasítása miniszteri biztos kinevezésérõl; Hivatalos Értesítő; 2012. évi 49. szám; 2012. október 31.; 8824. oldal (pdf)
Lásd még:

„A Bizottság bemutatta a „közös stratégiai keretet” (CSF), amely iránymutatásként szolgál a tagállamok számára a jövőbeli kohéziós politikára való felkészülésük során.

A CSF segíti a világos beruházási prioritások kijelölését a 2014-től 2020-ig tartó következő programozási időszakra vonatkozóan a tagállamokban és azok régióiban. Az európai uniós alapok jóval hatékonyabb összekapcsolását teszi lehetővé a hatásuk maximalizálása érdekében. A nemzeti és regionális hatóságok e keret alapján fogják megfogalmazni a Bizottsággal kötött „partnerségi szerződésüket”, amelyben kötelezik magukat arra, hogy teljesítik a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó 2020-as európai célkitűzéseket .

A március 14-én közzétett áttekintés ismerteti a beruházási prioritásokat és a kulcsfontosságú intézkedéseket, valamint felváltja a kohéziós, a vidékfejlesztési, a halászati és a tengerpolitikára vonatkozó jelenlegi különálló stratégiai iránymutatásokat. Közös iránymutatásként fog szolgálni mind az öt EU-s alap (az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap, az EMVA és az ETHA) számára, megerősítve ezzel az uniós politikák integrációját és biztosítva minél nagyobb gyakorlati hatásukat az állampolgárok, illetve a helyi vállalkozások szempontjából.

A dokumentumot végső formájában akkor fogadják el, ha az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyta a kohéziós politikai alapokra vonatkozóan a következő többéves pénzügyi keret tekintetében a Bizottság által előterjesztett javaslatokat.”

Forrás:
Közös stratégiai keret: világos befektetési prioritások valamennyi európai uniós alap számára; Európai Bizottság; 2012. március 15.