Skip to main content

8. szám, 2014. február 24.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Akadálymentesített lesz minden kormányablak

„2014 áprilisáig 46 új típusú kormányablakot adnak át az országban. A korábbi 150 helyett több mint 250 ügytípust integráló ügyintézési pontok fizikai megjelenésükben és tartalmukban is egyformák és akadálymentesítettek lesznek. A Rádió Orient műsorában Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár elmondta, körülbelül 350 hivatal kialakítását tervezik hosszú távon a rendelkezésre álló forrásokból.

A második generációs, új típusú kormányablakok külső megjelenésükben hasonlóak a korábbi ügyintézési pontokhoz, azonban funkciójuk sokkal szélesebb körű. A korábbi 150 helyett több mint 250 ügytípust integrálnak. Ezt a számot azonban 2500-ra kívánják bővíteni, ezért az ügyek ellátásához 2014. március 31-ig háttértudásbázis épül ki – hangsúlyozta a Rádió Orient műsorában Zöld-Nagy Viktória. A 2500 kidolgozott ügykört tartalmazó tudástárban folyamatosan frissül a tartalom. A tudásbázisnak köszönhetően az ügyfelek különböző élethelyzetek (például születés, házasság, okmányok elvesztése, munkavállalás) köré csoportosítva intézhetik ügyeiket.

2014. március végéig 46 kormányablakot adnak át a fővárosban és a megyékben. A területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár elmondta, a többségében uniós és hazai források összesen közel 350 kormányablak kialakítására elegendőek. A kormányablak helyszínek kiválasztásánál elsősorban az önkormányzati vagy állami épületeket preferálták, ahol viszont a bővítésre nincs lehetőség, ott bevásárlóközpontokban és pályaudvarokon alakítanak ki ügyintézési pontokat. Zöld-Nagy Viktória hangsúlyozta, az ügyintézési pontok átadása sok pozitív tapasztalattal bír. „Látszik, hogy a helyi közösségek számára fontos a kérdés, nagy a helyi érdeklődés.”

Zöld-Nagy emlékeztetett, a kormányablakok kialakítása a település infrastruktúrájától, valamint a korábbi ügyintézési helyszínek meglététől függ, a rendszer kiépítése pedig a korábbi okmányirodák bázisán történik. Hozzátette, a járási struktúra kiépítése során már figyelembe vették a közlekedési feltételeket – ezt kívánják most is szem előtt tartani. Ahol szükséges volt, sűrítették a menetrendeket, hogy könnyebben el lehessen jutni egy-egy hivatalba. Ennek érdekében mára már kialakult az a mechanizmus, hogy a menetrendek módosításakor a tömegközlekedési vállalatok a kormánymegbízottakkal, járási hivatalvezetőkkel is egyeztetnek.

A kormányablakok egységességének fontos eleme az akadálymenetesítés, ezért külön uniós pályázat keretében gondoskodnak a komplex akadálymentesítésről. „A hivatalok fizikai megjelenésükben és tartalmukban is egyformák. Az ügyek nagy része országos illetékességgel ellátott feladat” – Zöld-Nagy kiemelte, a különböző projektek összehangolásához erős helyi és központi szintű koordináció kellett. A kormányablakok kialakítása egyes elemeinek összehangolása mellett – mint pl. a fizikai kialakítás, képzés, szabályozás, informatikai fejlesztések – többféle uniós projektet is egyszerre, egymásra figyelemmel kellett végrehajtani.

A közigazgatás korszerűsítésének eredményeként az okmányirodai ügyekkel együtt éves szinten kb. 13 millió ügykör került át az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz. Bizonyos feladatokat – főként szociális területen – azonban még közösen látnak el, ezért a járási hivatal és a jegyzők között napi szintű az együttműködés.

A Rádió Orient műsorában a helyettes államtitkár tisztázta: a kormányablakok integrált ügyfélszolgálati pontok, ahol befogadják és továbbítják az állampolgárok kérelmeit az eljáró intézményekhez, vagyis a fővárosi, megyei kormányhivatalhoz, azok járási hivatalainak vagy azok szakigazgatási szerveihez. A járásszékhelyi hivatalok mellett egyes városokban pedig működnek kirendeltségek szűkebb hatáskörrel. A legkisebb településeken ezzel szemben települési ügysegédek végzik munkájukat. ”

Forrás:
Akadálymentesített lesz minden kormányablak; OrientPress; 2014. február 17.

Megnyílt a Budaörsi Kormányablak

„„Történelmi léptékű átalakításnak lehetünk szemtanúi a közigazgatásban” – mondta Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára a Budaörsi Kormányablak átadásán. Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott beszédében kiemelte, az állampolgárok ügyintézőkkel való találkozásukkor akár évekre előre meghatározzák véleményüket a közigazgatás állapotáról.

Ünnepélyes keretek között, de zavartalan ügyfélfogadás mellett adták át a felújított Kormányablakot február 14-én Budaörsön. Tarnai Richárd kormánymegbízott köszöntőjében arra emlékeztetett, az egyes ügyintézések színvonalának értékelésénél nincs lehetőség „pótvizsgára”, az ügyeit intézni kívánó állampolgár ugyanis ritkán látogat el a kormányablakba, és az ott szerzett tapasztalatai sokszor évekre meghatározzák véleményét a közigazgatás állapotáról. A kormánymegbízott hozzátette, a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a munkatársak kedvességét, az ügyintézés gyorsaságát, összességében pedig a közigazgatás színvonalának javulását értékelik az állampolgárok, közel 10 százalékkal nőtt azok száma, akiknek a változások megelégedésükre szolgálnak.

Szabó Erika államtitkár beszédében úgy fogalmazott, a közigazgatásban az ügyfél a legfontosabb. „Ez az elmúlt évtizedekben nem így volt, így ezen a téren a kormányzat alapvető változásokat akart” – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, ehhez az állam és az állampolgár közti bizalmi viszony helyreállítására volt szükség. „Az a célunk, hogy az embereknek elég legyen a közigazgatásról csak annyit tudniuk, hol van a lakóhelyükhöz legközelebb eső kormányablak.”

Csenger-Zalán Zsolt, a térség országgyűlési képviselője beszédében örömének adott hangot, hogy csakúgy, ahogyan eddig is, a budaörsiek gyorsan és lakóhelyükhöz közel tudják intézni az állammal kapcsolatos ügyeiket. „A változás a megszépült és megújult környezetben érhető tetten” – hívta fel a figyelmet az országgyűlési képviselő.”

Forrás:
Megnyílt a Budaörsi Kormányablak; OrientPress; 2014. február 17.

Elhúzódó kórházberuházások

„Hamarosan eldőlhet, melyek azok a kórházberuházások, amelyeket még az előtt leállít a kormány, hogy valójában elkezdődtek volna – tudta meg a Világgazdaság. Az uniós kórházprojektek közül nem egy tetemes késésben van, sok pedig még szinte el sem indult.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Térképtér szolgáltatása szerint országosan 37004 projekt kapott támogatást az Új Széchenyi Terv keretében, ebből 25120 zárult le, ami majdnem 70 százalékos arány. A kórházi fejlesztéseknél ennél lényegesen kedvezőtlenebb a sikerarány: összesen 284 projekt kapott támogatást 84,51 milliárd forint értékben, amiből eddig 10,45 milliárdot fizettek ki, és mindössze 49 projekt zárult le, ami még a 20 százalékot sem éri el.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy számos projekt alig hogy elindult, mivel két nagy pályázatot – az egészségügyi intézmények struktúraváltásához kapcsolódó 35,4 milliárdos, illetve az onkológiai centrumok fejlesztését célzó 8 milliárd forintos összköltségűt – csak a múlt évben hirdettek meg. Ehhez képest a beruházásokat legkésőbb 2015. június 30-ig, alig több, mint másfél éven belül be is kell fejezni, hogy azután a jövő év végéig az előírtaknak megfelelően a pénzügyi elszámolás is lezárulhasson.

De nemcsak az új projekteknél szorít az idő. Nem egy, évekkel ezelőtt meghirdetett projekt csigalassúsággal halad, különösen az elhúzódott közbeszerzések, engedélyeztetések miatt. Ilyen a Veszprémbe tervezett új onkológiai központ, amelynek az alapkövét 2012-ben tették le, de a központi épület kiviteli tervét még csak mostanában fogják jóváhagyni. Vagy a gyöngyösi kórház fejlesztése, amelyre 1,2 milliárdot kaptak még 2010-ben, ehhez képest tavaly novemberéig csupán a kivitelezési szerződést aláírásáig jutottak.

Csúszik a Zalaegerszegi Kardiológiai és Szívsebészeti Centrum átadása, amelyre 2011-ben ítéltek meg 4,3 milliárd forintot, és a legújabb hírek szerint 2014 októbere az átadás legújabb határideje. A 14,5 milliárdos összértékű nyíregyházi tömbkórház-beruházás alapkövét tavaly októberben, négy évvel a projekt indítása után sikerült csak elhelyezni, az eredetileg 2012. szeptember 30-ra tervezett beruházás mintegy öt évvel a projekt indítása után talán be is fejeződik. Az egri Markhot Ferenc Kórházban tervezett infrastruktúra-fejlesztésre 2010 áprilisában ítéltek meg 4,1 milliárd forintot, de a kivitelezőt a mai napig nem sikerült kiválasztani. Könnyen lehet, hogy ez lesz az egyik olyan egészségügyi beruházás, amelyet még az előtt leállít a kormány, hogy valójában elkezdődött volna.

Erre az a tavaly november végi kormányhatározat ad lehetőséget, amely egyúttal jelentős, összességében több mint négymilliárd forintos többletforrást szavazott meg több kórházfejlesztésnek is. A határozat kimondja, hogy azoknál a projekteknél, amelyek 2013. szeptember 30-ig nem értek el a 10 százalékos pénzügyi előrehaladást, illetve ez év január 15-ig nem rendelkeztek eredményes közbeszerzési eljárással, meg kell vizsgálni a támogatási szerződéstől való elállás lehetőségét és költségeit, minderről pedig előterjesztést kell készíteni a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére. Lapunk úgy tudja, ez hamarosan megtörténik.

Nem lesz több ilyen lehetőség
Az első és – egy jó ideig – az utolsó nagy lehetőség a most zárult uniós ciklus Magyarország számára az egészségügyi infrastruktúra, ezen belül az elavult épületek, berendezések és műszerek érdemi fejlesztésére. A következő hét éves fejlesztési ciklusban az unió inkább a közösséghez közelebbi ellátások, így például a háziorvosi szolgálatok, támogatását célzó pályázatokat szorgalmazza. A 2014 és 2020 közötti időszakban radikális csökkennek is az egészségügy rendelkezésre álló források, egyes becslések szerin 130-180 milliárd, mások szerint mindössze 90 milliárd forintot használhat majd fel a következő hétéves fejlesztési időszakban az ágazat.”

Forrás:
Elhúzódó kórházberuházások; Haiman Éva; Világgazdaság Online; 2014. február 17.

Kormányablak nyílik a szombathelyi és soproni vasútállomáson

„Kormányablakokat alakít ki a GYSEV Zrt. a soproni és a szombathelyi vasútállomáson. A beruházás kivitelezési munkálatai a tervek szerint július végéig zárulnak le, ezután a két nyugat-dunántúli városban már az állomásokon is lehetőség nyílik az ügyintézésre az integrált kormányzati ügyfélszolgálati pontokon.

A projekt kivitelezési munkálatait a soproni és a szombathelyi állomások esetében is a West Hungária Bau Kft. végzi el. Az ezekre vonatkozó vállalkozói szerződéseket 2014. január 20-án írták alá. A kivitelezés várhatóan mindkét helyszínen július végéig lezárul. Sopron állomáson mintegy 300 nm-es területen, a volt nemzetközi váróterem helyén alakítják ki a Kormányablakot. Az épületnek megújul a homlokzata, kicserélik a külső és belső nyílászárókat és korszerűsítik az épület villamossági rendszerét.

Szombathely állomáson az épültben korábban üzemelő ruházati üzlet helyén, mintegy 340 nm-es területen alakítják ki az ügyfélszolgálati rendszert. Az épületben, a soproni vasútállomáshoz hasonlóan, teljes épületvillamossági és épületgépészeti átalakításokat végeznek a szakemberek, emellett megtörténik a nyílászárók korszerűsítése is. A Kormányablak akadálymentes lesz, de a szakemberek utólag a felvételi épület utascsarnokánál is elvégezik az ehhez szükséges munkálatokat.

A kormányablakok kialakításának költségeit 100%-ban pályázati forrásokból biztosítja a GYSEV Zrt. A beruházás teljes összege 220.000.000 forint. A támogatási szerződésben meghatározottak szerint a projekt várható befejezése 2014. július 31.”

Forrás:
Kormányablak nyílik a szombathelyi vasútállomáson; Nyugat.hu; 2014. február 18.

Ha a hivatalnok elégedett, a közszolgálat is hatékony

„A közszolgálat és közigazgatás minősége is mérhető, de nem lehet az ipari termelés értékeihez hasonlítani: minden eset más és más, az igénylő közvetlen szerepet kap az ügyintézés folyamatában, aminek hibái és erényei is azonnal felszínre kerülnek – mutat rá Topár József minőségügyi szakértő. A lényeg, hogy a hivatalnok szeresse munkáját, enélkül a legkorszerűbb közigazgatás sem lehet eredményes.

A különböző minőségmenedzsment módszerek kialakulása az ipari termeléshez volt köthető. Az itt látható módszerek, technikák, filozófiák előbb-utóbb átjönnek a különböző szolgáltatásokba – mutat rá az aktuális trendekre Topár. A közszolgáltatás és a közigazgatás ugyanakkor alapvetően különbözik az ipar fogyasztóktól elzár rendszerétől – az ügyfél, vagy vevő a kezdetektől jelen van és igényeit személyre szabottan kell kiszolgálni. Ez nem mindig megy egy csapásra, tehát az ügyintézési számok sem feltétlenül jelzik az egyes esetekre fordított energiát.

Ettől függetlenül a közszférában dolgozók teljesítményét is mérik, utóbbi viszont sok szubjektív elemet tartalmazhat. A szolgáltatói szervezetek teljesítményértékelése négy szemponton alapul: az ügyfelek, a munkatársak, a tulajdonosok elégedettsége, és a szolgáltatást leíró mutatók. Mindebből az ügyintéző elégedettsége a legfontosabb Topár szerint, hiszen megfelelő hozzáállás nélkül a legkorszerűbb szolgáltatás is kellemetlenné, akadozóvá válik – ettől függ végső soron a személyes ügyfél-élmény is. A munkatársakat épp ezért megfelelő egyéni karrierlehetőségekkel, és elismeréssel kell motiválni – ez pedig már a tulajdonosok dolga. Az optimális vezetői és ügyintézői hozzáállás végül kedvező mutatókat generál, látható tehát, hogy a négy terület kölcsönösen hat egymásra.

A minőségmenedzsment rendszerek fejlesztésében nagy szerepe van a szakértőnek, akinek az adott szervezetnél lévő feladathoz, célrendszerhez alkalmazkodnia kell kiemelnie a kulcsmomentumokat. A menedzsment eredményességét persze nagyban befolyásolja a vezető elkötelezettsége is, az, hogy tényleg akarja-e a változásokat. Fontos, hogy minőségügyi szakértő soha ne veszítse el szakmai hitelét, és a követelményekből se engedjen- hangoztatta Topár a tanácsadó épp ezért nem alkalmazhat konzerv-technikákat: ami egyik helyen bevált nem valószínű, hogy máshol is működik.

A szolgáltatás, és így a közigazgatás sikeres működéshez a Topár szerint három dolog szükséges: a munkatársak megfelelő képzettsége, a csapatmunka és a közös célkitűzés. Mindehhez elengedhetetlen a bizalom – munkatársnak éreznie kell, hogy a csapat tagjai és a főnökei számítanak rá. A kontrollnak, a vezetésnek az a funkciója, hogy segítse a dolgozót, nem az, hogy leszidja – parancsszóval nem lehet minőséget, viselkedésmódot produkálni, az csak vészhelyzetben működhet. Ha tényleges eredményeket szeretnénk, ahhoz megfelelő szervezeti és minőség kultúrát is ki kell kialakítani, ez a siker kulcsa – hangsúlyozza a szakértő.”

Forrás:
Ha a hivatalnok elégedett, a közszolgálat is hatékony; OrientPress; 2014. február 20.

Mini-adóparadicsomok Magyarországon

„„Tisztelt Ügyvezető Hölgy/Úr! Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljam a Tiszatardos Község által nyújtott székhely/telephely létesítésével, vagy annak részleges áthelyezésével kapcsolatos kedvező lehetőségeket” – így kezdi levelét Varga Sándor, a település polgármestere, majd egyből a lényegre tér: a Tokajtól nyolc, az M3-as autópályától 30 kilométerre fekvő Tiszatardoson az iparűzési adó mértéke 2007 óta 0,3 százalék, és annyi is marad.

Elsősorban a munkaerő-kölcsönző, a fuvarozó- és az építőipari cégek számára lehet előnyös a település ajánlata – írja a polgármester, hozzátéve, hogy a település 2014. január másodikától bérelhető és megvásárolható közművesített ingatlanokat is kínál, amelyek a szabad vállalkozási zóna részeként „további adókedvezményt, fejlesztési támogatást és adminisztrációs segítséget is kaphatnak az államtól”.

„Az áttelepülés ellenére a vállalkozás ügyei nagy részét (szinte az egészét) továbbra is a megszokott helyen és módon intézheti”, azaz Tiszatardos egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz, hogy a település csendjét betelepülő vállalkozások munkazaja verje fel. A polgármester arra azonban felhívta a fuvarcégeket és általában a nagy gépjárműparkkal rendelkező vállalkozások figyelmét, hogy ha hozzájuk jelentik be járműveiket, a településen bőven van hely, ahol a járművek ténylegesen el is férnének, és erről az önkormányzat – szükség esetén – igazolást is kiállít a részükre. A gépjárműadót pedig részletekben is megfizethetik.

Varga Sándor mindezekről nem akart nyilatkozni. Érdeklődésünket azzal hárította el, hogy több kollégája is eldicsekedett azzal, milyen úton-módon igyekszik felvirágoztatni a települését, majd kiderült, a nyilvánosság ez esetben inkább árt. A kormány, ahogy fogalmazott, nem lelkesedett a módszereikért. „Elveszik majd tőlünk a súlyadó java részét, megszüntetik jelenlegi formájában az iparűzési adót, és megint nem marad semmi, amivel jobb életet teremthetünk az embereknek” – mondta, és elköszönt.

Az interneten nyomon követhető, hogy az utóbbi időszakban egyfajta adóverseny dúl a kistelepülések között. A többség nulla, vagy a nagyvárosi helyi adókhoz képest igen kedvezőnek számító, 0,2-0,3 százalékos iparűzési adóval csábítja a székhelyükön jelenleg ennél jóval nagyobb adókulccsal terhelt cégeket. Amelyek természetesen nem költöznek sehova, a székhelyváltás csak papíron zajlik le, és egyetlen célja – a cégek szempontjából legalábbis – az adóminimalizálás. Az őket befogadó önkormányzatok azonban így is „lenyúlhatnak” némi iparűzési- és gépjárműadót a cégek valóságos székhelyének számító városok elől.

Utóbbiak a folyamat egyértelmű vesztesei, ám a jelek szerint sem ők, sem a NAV nem tesz semmit a nyilvánvaló jogsértés megszüntetéséért. Márpedig Lenger Csaba okleveles adószakértő szerint bárhogyan is érvelnek a „csábító” önkormányzatok, amit tesznek, jogilag – finoman szólva is – erősen aggályos, hiszen az adótörvény ezen a téren egyértelmű: „A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja” – idézi Lenger, hozzátéve: a törvény részletesen szabályozza az adó kiszámításának módját, és azt is, hogyan kell megosztani az egyes telephelyek között a fizetendő iparűzési adó adóalapját.

A kistelepülési adóparadicsomok ennek ellenére élnek és – a körülményekhez képest – virágoznak. Van, ahol a gépjárműadó felét „támogatásként” visszaadják a vállalkozásnak. A súlyadó központi adó ugyanis, az önkormányzat tehát nem teheti meg, hogy nem veti ki, és nem szedi be. Viszont a felhasználásáról a település dönt, így arra már joga van, hogy egy részét „kérelemre” támogatásként visszaadja annak, akitől beszedte.

Egyes falvak papíron húsz-harmincszor több cég székhelyeként vannak bejegyezve, mint ahányan ott valójában működnek. És akad, ahol az önkormányzatok még nullaszázalékos iparűzési adó mellett, pusztán a részben vagy egészben beszedett gépjárműadóból is – az egyéb forrásaikhoz mérve –tetemes bevételekre tesznek szert, amit aztán újabb vállalkozásfejlesztési projektekre, vagy éppen saját vállalkozás alapítására, esetleg szociális kiadásokra fordíthatnak.

Az ellenőrzés hiánya miatt csekély az esélye annak, hogy kiderüljön, ha egy székhelyét máshová helyező cég nem a törvényben előírtak szerint osztja meg az egyes telephelyei között az iparűzési adó adóalapját. A jelek szerint a rendszer egyértelmű vesztesei – Budapest és a nagyvárosok – nem járnak utána, hogy egy-egy székhelyváltozás után az adott cég elviszi-e tőlük a termelést is, vagy továbbra is ott marad, ahol korábban.

A NAV sem foglalkozik a problémával. Érdeklődésünkre válaszul azt írták: „Az iparűzési adó nem az állami adóhatóság illetékessége, ezért az ehhez kapcsolódó kérdésre nem tudunk választ adni. Az iparűzési adó mértékéhez kapcsolódó székhelyváltoztatásokról nem készül statisztika”.”

Forrás:
Mini-adóparadicsomok Magyarországon; Fekete Gy. Attila; Népszabadság; 2014. február 18.

Már jelentkezhetnek a jól gazdálkodó önkormányzatok fejlesztési támogatásra

„Március 6-áig jelentkezhetnek fejlesztési támogatásra azok az önkormányzatok, amelyek jó gazdálkodásuk következtében kimaradtak az állami adósságátvállalásból – mondta Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.

Az államtitkár jelezte: az adósságkonszolidációban nem részesült települések idén 12,5 milliárd forint összértékű fejlesztési forrást kapnak, a támogatásokról március 24-éig a belügyminiszter dönt. A fejlesztési pénzeket egyebek mellett a település belterületén lévő út, híd vagy járda, valamint vízrendezési és csapadékelvezetési rendszerek építésére, felújítására, településrendezési terv készítésére, egyes önkormányzati épületek fejlesztésére, energetikai korszerűsítésére kérhetik az önkormányzatok.

A támogatási kérelmeket a csütörtökön hatályba lépett belügyminiszteri rendelet alapján március 6-áig elektronikusan adhatják be az önkormányzatok, március 7-éig pedig a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságaira postai úton is meg kell küldeniük – mondta Tállai András. Ismertette azt is, hogy a támogatás mértékénél a lakosságszám alapján osztották kategóriákra a településeket, egy 100 lakosúnál kisebb település például másfél millió forint, míg egy 10 ezer lakosúnál nagyobb város 200 millió forintnyi fejlesztési forrásban részesülhet.

Az államtitkár azt is felidézte: a kormány február eleji döntése nyomán négy év alatt 50 milliárd forintban részesíti az állam az adósságkonszolidációból kimaradt, vagyis jól gazdálkodó önkormányzatokat.”

Forrás:
Már jelentkezhetnek a jól gazdálkodó önkormányzatok fejlesztési támogatásra; Belügyminisztérium; 2014. február 20.

A közigazgatás átalakulását mutatták be

„ Az állam versenyképessé tételéhez a hatékony közigazgatás kialakításán át vezet az út, fogalmazott dr. Kállai Mária kormánymegbízott csütörtök este a szolnoki Hozam Klubban megtartott Jó úton a közigazgatás című előadásában.

Ennek feltételei a költségtakarékos működés, az ingatlanokkal való hatékony gazdálkodás, az ügyfélbarát szemlélet kialakítása, a kultúraváltás, továbbá a nemzedéki megújulás, vagyis életpálya biztosítása a közigazgatásban dolgozó fiatalok számára.

Megyénkben 9 járási hivatal, 15 kirendeltség működik és 54 településen ügysegédek dolgoznak. Az ügyfélbarát ügyintézést vizsgáló felmérés szerint megyénkben az ügyfelek elégedettsége 98 százalékos. Év végén köszönthették a megyei kormányablak ötvenezredik ügyfelét.
A rendezvényen szóba került a települések adósságának átvállalása, a partnerkapcsolatok erősítése a civil szférában is, továbbá az új típusú kormányablakok idei átadása, mely tovább könnyíti az ügyintézést folyamatát.

A kormánymegbízott asszony a tizenöt szakigazgatási szerv munkáját is bemutatta, kiemelve legfontosabb feladatkörüket és eredményeiket, de vázolta a kormányhivatal idei feladatait is.”

Forrás:
A közigazgatás átalakulását mutatták be; szoljon.hu; 2014. február 20.

Többmilliárdos adminisztratív költségtől szabadulnak meg az önkormányzatok

„Azzal, hogy az állam átvállalta az önkormányzatok 1100 milliárd forintos adósságát, az adminisztratív költségeket sem kell állniuk a településeknek – írja a Magyar Nemzet.

Többmilliárd forintos adminisztratív költségektől is megszabadulhatnak az önkormányzatok azzal, hogy az állam átvállalta összesen mintegy 1100 milliárd forintos adósságukat – derül ki a Magyar Nemzet összeállításából.

A lap keddi számában megjelent körkép szerint Dunaújvárosban évente körülbelül 20 millió forintot emésztettek fel az adósságszolgálathoz kapcsolódó adminisztratív költségek, és hasonló a nagyságrend Sopronban is, ahol a szerződés lejártáig 300 millió forintot kellett volna fizetni.

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára megjegyezte: az, hogy a települések megszabadultak az adminisztrációs költségektől, szintén pozitívan hat a gazdálkodásukra.”

Forrás:
Többmilliárdos adminisztratív költségtől szabadulnak meg az önkormányzatok; HVG.hu/MTI/Magyar Nemzet; 2014. február 18.

Korrupcióellenes szakértők kerülnek a közigazgatásba

„’Az önök képzése része annak a célnak, mellyel a közszolgálati kormánytisztviselő hivatás becsületének helyreállítását kívánjuk elérni Magyarországon’– mondta Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára az Integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés oklevélátadó ünnepségén Budapesten, pénteken.

Sikerrel zárult az Integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés első etapja, melyben 150 kormánytisztviselőt képeztünk ki erre a feladatra – mondta Biró Marcell. A Magyary-program keretében meghirdetett közigazgatási reform nyilvánvaló célja „a közjó érvényesítése a közigazgatási munka során” – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A reform elvontabb célja azonban a közszolgálati kormánytisztviselő hivatás becsületének helyreállítsa Magyarországon – mutatott rá Bíró.

Fontos feladat tehát, hogy alapvető kultúraváltást hajtsanak végre a közigazgatásban, és az államtitkár szerint az elmúlt négy év lépései igazolják törekvéseiket. Ennek a kultúraváltásnak a hírnökei a sorra nyíló kormányablakok, és a magyar kormány azon törekvése is, mellyel a korrupcióellenes küzdelem mellett kötelezte el magát.

Ebbe a sorba illeszkedik az Integritás tanácsadó szakirányú képzés is. „Valamennyi közigazgatási szervnél, ahol önök integritás tanácsadóként fogják végezni tevékenységüket el fogjuk érni, hogy a kultúraváltás maradéktalanul érvényesüljön” – jelentette ki. Az Európai Bizottság nem régiben megjelent korrupció ellenes jelentése is kiemeli ezt a képzést, illetve azt, hogy a korrupcióval kapcsolatos felvilágosítás a Nemzeti Alaptanterv is tartalmazza. ‘Ez a nemzetközi elismerés is megerősít minket abban hogy jó irányba haladunk’- hangsúlyozta Bíró Marcell.

‘A képzést lebonyolító komoly intézményközi együttműködést mutatja az a sok vendég is, akik ennél a hosszú asztalnál helyet foglalnak’ – mondta Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára. A közigazgatás átalakításának sikerét mutatja, hogy azon kevés kormányintézkedés közé tartozik, amelyet sehonnan sem ér kritika, minden téren teljes elfogadottságnak örvend – jelentette ki. A nemzetközi elismertséget mutatja az OECD tanulmánya és az Eurobarométer felmérése is, melyek fontos eredményként említik ezt a képzést – fűzte hozzá. A korrupciómentes közigazgatás irányában semmilyen külső jogszabály nem lehet olyan hatásos, mintha ez az igény belülről, a közigazgatás szereplőiből és az állampolgároktól érkezik – mutatott rá Rétvári, majd hozzá tette: „az Önök munkája hozzá fog járulni Magyarország jó hírnevéhez’.

A siker közös, és egy pillanatra elégedettek is lehetünk – mondta Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese. Ezt az elégedettséget erősíti az Európai Bizottság nem régiben megjelent antikorrupciós jelentése is, mely pozitívan említi az integritás képzést, és megemlíti a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is, mint a képzés gazdáját – emlékeztetett a Kis. A képzést tovább folytatják és fejlesztik is, beépítve a megszerzett tapasztalatokat és a frissen végzettek által kitöltött elégedettségi kérdőívek eredményeit is. Ezen felmérés eredménye a 10-es skálán a 8,8-as átlagot ért el, ez tehát azt mutatja, hogy a résztvevők elégedettek voltak a képzéssel. A legmagasabb értéket az oktatás szakmai színvonala kapta: 9,6 százalékot. A legkevésbé a tantermi környezettel voltak elégedettek – értékelte az eredményeket a rektorhelyettes, majd hozzátette: ez az egyik oka annak, hogy a következő képzés már a Ludovika kampuszban fog megvalósulni. ‘Az integritás tanácsadó munkakör betöltői között önök voltak az elsők, ezért nagyon nagy a felelősségük’ – hívta fel a figyelmet Kiss Norbert.”

Forrás:
Korrupcióellenes szakértők kerülnek a közigazgatásba; OrientPress; 2014. február 21.

Hévízen megnyílt az új kormányablak

„Az országos kormányablak-hálózatot megnyitó sorozat most első zalai állomásához érkezett. Ezúttal a zalai fürdővárosban, Hévízen indították útjára az egyablakos ügyintézést, amely már az okmányirodai feladatok ellátását is biztosítja.

Hévíz kormányablaka a Hévízi Önkormányzat finanszírozásának segítségével nyitotta meg kapuit 2014. február 20-án. Az átadón jelen volt Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár, Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott, Papp Gábor, Hévíz polgármestere, valamint Manninger Jenő országgyűlési képviselő.

A fejlesztést a kormány elsősorban – a hazai költségvetés feszített helyzetére figyelemmel – uniós támogatási forrásokból valósítja meg. Hévíz esetében azonban a szerkezeti és infrastrukturális egységesítés megvalósítását, a kormányablak kialakításával kapcsolatos finanszírozást a Hévízi Önkormányzat – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal együttműködve – jelentősen segítette.

A polgármesteri hivatalhoz tartozó épületrészben kialakított kormányablakban elhivatott és segítőkész ügyintéző személyzet várja az ügyfeleket.

A kormányablakok országos hálózatának egyes új helyszíneit – a költségvetési források fokozatos rendelkezésre állásához igazodóan – lépcsőzetesen adják át 2014 februárjától kezdődően. A következő hetekben Zala megyében további két kormányablak kezdi meg működését.”

—————–

„Kormányablakot avattak Hévízen, a polgármesteri hivatal épületének közelében lévő új hivatalban kétszázötven féle ügyet intézhetnek a betérők. Az ünnepségen Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott mondott köszöntőt, amiben kiemelte: a hivatal figyelembe veszi az emberek igényeit, 8-20 óráig tart nyitva. Az alkalmazottai felkészülten várják az ügyfeleket.

A fejlesztés folyamatos, hamarosan Zalaegerszegen, Lentiben, majd Nagykanizsán és Keszthelyen is megnyitják kapuikat a kormányhivatalok. Dr. Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár beszédében az együttműködésről beszélt, melyet az önkormányzatok részéről tapasztaltak a közigazgatás átalakításánál. Hévíz hozzáállását példaértékűnek nevezte. A legfőbb cél – fogalmazott –, hogy jó állam elnevezésű program a gyakorlatban is megvalósuljon. Elmondta, hogy az országban még háromszáz kormányablakot nyitnak, s a fejlesztések folytatódnak. A jelenlegi kettőszázötven helyett a jövőben több mint kétezer ügyet intézhetnek majd az emberek.

Manninger Jenő országgyűlési képviselő, a Zala megyei közgyűlés elnöke a szakmaiság, az ügyintézés fontosságáról beszélt, megjegyezve: Hévízen is szakmailag felkészült stáb intézi majd az emberek ügyeit, s ez nagyon fontos a mindennapokban. A kormányablak nem csak a várost, hanem az egész térséget szolgálja.

Miután Papp Gábor, Hévíz polgármestere átadta a kormányablak kulcsát Rigó Csaba kormánymegbízottnak, dr. Márfi Gyula veszprémi érsek megáldotta az épületet, a benne dolgozókat. Az ezt követő fogadáson írták alá a Zala Megyei Kormányhivatal és Hévíz közti, a kormányablak működtetéséről szóló megállapodást, majd Papp Gábor mondott pohárköszöntőt, méltatva a hivatal létét, jelentőségét.”

Forrás:
Hévízen megnyílt az új kormányablak; OrientPress; 2014. február 21.
A térséget szolgálja a kormányablak; Monitor Magazin; 2014. február 20.

V. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia Budapest, 2014. március 27-28.

„…A helyi önkormányzatok gazdálkodási tevékenységében egyre jelentősebb a vagyongazdálkodási tevékenység. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás eredményessége jelentős mértékben függ az önkormányzatok gazdálkodással kapcsolatos döntéseitől. Az önkormányzatok által létrehozott vagyonkezelő szervezetek sokfélék mind szervezeti formájukat, mind működésüket tekintve. Egymás tevékenységét csak részben ismerve tevékenykednek, így megállapítható, hogy vannak olyan technikák az önkormányzati vagyongazdálkodás területén, amelyeket érdemes összegyűjteni, rendszerezni, szintetizálni és mint szakmai javaslatot a jogszabályalkotók, a jogalkalmazók figyelmébe ajánlani.

FŐVÉDNÖKÖK:
Dr. Cserny Ákos dékán (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar)
Tarlós István főpolgármester (Budapest Főváros Önkormányzata)

SZERVEZŐK
– Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara,
– Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.

SZERVEZŐ BIZOTTSÁG
Dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor Antal, Dr. Boros Anita, Blahó Edit

MÉDIA-PARTNEREK
Járás.info.hu, Jegyző és Közigazgatás, Jegyző.hu, Jegyző hírlevél, Magyar Építéstechnika, Vagyongazdálkodás.hu

ELŐADÓINK (az előadók névsorában):
Barna Béla vezérigazgató (Pécs Holding Zrt.) elnökségi tag (Magyar Ingatlan-Gazdálkodók Szövetsége): elégedettség-mérés
Czerny József elnök (Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség): a létesítménygazdálkodás aktuális kérdései
Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár (Miniszterelnökség): az önkormányzatok a hazai fejlesztéspolitika rendszerében
Cservenák Róbert GIS rendszermérnök, Baranyi Péter GIS üzletág igazgató (VARINEX Informatikai Zrt.): Komplex térinformatikai alapú városirányítási, vagyongazdálkodási és vagyonértékelési megoldások
Dr. Gál Csaba irodavezető (Ferencvárosi Vagyonkezelő és Városfejlesztő Zrt.): szociális város-rehabilitáció: cél vagy eszköz?
Gémesi György polgármester (Gödöllő Város Önkormányzata): az önkormányzati adósságrendezés tapasztalatai
Hajas Tamás mérnök, üzletfejlesztési menedzser (PD-TEAM Mérnöki Iroda Kft): villamos közművek, térinformatikai adatbevitel és folyamatmenedzsment
Körmendy Imre elnök (Magyar Urbanisztikai Társaság): fenntartható településtervezés
Dr. Kövesdi Zoltán, a DöntőBizottság elnöke (Közbeszerzési Hatóság): a Kbt. legutóbbi változásának gyakorlati tapasztalatai
Prof. Dr. Lentner Csaba egyetemi tanár (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar): új állampénzügyi rendszertan – és az önkormányzatok mozgástere
Dr. Lipovits Szilárd jegyző (Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala): az állam és az önkormányzat feladataiban végbement változások vagyonjogi aspektusai
Dr. Maráczi Zsolt ügyvezető elnök (Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület): a lakásépítések, lakásfelújítások, bérlakásépítések élénkítésére kidolgozott javaslat

Mehrli Péter elnök (Magyar Ingatlanszövetség): benchmarking
Dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor Antal vezérigazgató (Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.): Budapest Főváros lakásgazdálkodási terve
Oláh Attila ügyvezető igazgató (ESRI Magyarország Kft.): geomarketing és CityGuide
Szabados László közbeszerzési üzletág-igazgató (Sourcing Hungary Kft.): önkormányzati energia közbeszerzések sikerei és az elektronikus árlejtés (eAukciók) alkalmazásának tapasztalatai
Dr. Szaló Péter területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár (Belügyminisztérium): a tervezés átalakulása az építésügy területén
Ternyák Edit szóvivő (Nemzeti Eszközkezelő Zrt.): a NET program alakulása különös tekintettel a Zrt. és az önkormányzatok kapcsolatára
Dr. Tóth Ernő közigazgatási tanácsadó (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Vagyongazdálkodási Főosztály): az önkormányzati és az állami vagyon kapcsolódási pontjai
A szervezők reményei szerint az előadók köre kiegészül az ,,Az év önkormányzati vagyongazdálkodója 2013” díjra érkező, a legjobb hazai gyakorlatot bemutató pályázókkal.

A program alakulása a rendezvény honlapján folyamatosan nyomon követhető! …”

Forrás:
V. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia Budapest, 2014. március 27-28.; Vagyongazdálkodás.hu

Napirenden a költségvetés, a területfejlesztés

„Nyíregyháza – Régen vitattak meg annyi témát a megyei közgyűlés tagjai, mint amennyi a február 20-án 9 órakor kezdődő tanácskozáson vár reájuk. Ám nemcsak a napirendi pontok mennyisége (26), hanem a témák fontossága is nagy figyelmet érdemel majd, ugyanis többek között szó lesz az idei költségvetésről, a területfejlesztési koncepció véglegesített anyagának elfogadásáról.

Minderről kedden tájékoztatta a sajtó képviselőit Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, aki a költségvetéssel kapcsolatban elmondta: az adósságkonszolidáció óta megfelelő tartalékkal, biztonsággal lehet tervezni az évet. A megyei önkormányzat költségvetési keretszáma 646 millió 114 ezer forint, melyből több mint 100 millió forint pályázati forrásból származik. A megyei területfejlesztési feladatokkal kapcsolatban kifejtette, hogy azokat még a nyíregyházi képviselő-testületnek is el kellfogadnia, bár a koordinációs fórumon már igent mondta rá a megyei jogú város képviselői.

Dr. Papp Csaba megyei jegyző a tájékoztatón az emelte ki, hogy a két szomszédos megye területfejlesztési programját is véleményeznie kell a megyei önkormányzatnak.

Kerekes Miklós ajaki polgármester a megyei önkormányzatnak arról a fontos döntéséről számolt be, hogy létrehozták a Nemzetközi Kapcsolatok és Határ Menti Együttműködések Bizottságát, aminek ő lett az elnöke. A területfejlesztés miatt fontos szerepe lesz ennek a bizottságnak, hiszen a régió fejlődése érdekében tartja a kapcsolatot a dél-lengyelországi, a kelet-szlovákiai, a kárpátaljai és a partiumi területekkel”

——————–

„A területfejlesztés kapta az egyik főszerepet az idei költségvetés elfogadása mellett a megyei önkormányzat csütörtöki ülésén.
…
Mint közismert, a megyei önkormányzat egyik legfontosabb feladata immár a területfejlesztés. El is készült a 2014-2020 közötti időszakra Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési programja és koncepciója, amellyel kapcsolatban még több feladata is volt a megyei közgyűlésnek csütörtökön. Először is meghallgatták Kósa Tímea, Nyíregyháza alpolgármesterének tájékoztatóját a megyeszékhely fenntartható városfejlesztési programjáról. Róka László területfejlesztési szakértő, a program egyik készítője is szólt a azokról a fejlesztési tervekről, amelyek bár Nyíregyházához kötődnek, de az egész megyét szolgálják majd. Az elhangzottakkal kapcsolatban Baracsi Endre (Fidesz-KDNP) megkérdezte, volt-e már egyeztetés más településekkel, míg Veres János éppen azt javasolta, minél előbb fel kell venni a kapcsolatot más településekkel is. Az alpolgármester asszony azt válaszolta, hogy amikor már világosan látják Nyíregyháza céljait és terveit, akkor egyeztetnek majd a többi településsel. A megyei képviselők mindezek után elfogadták a tájékoztatót.

A területfejlesztési tanácskozás azonban nem merült ki abban, hogy megismerkedtek a megyei közgyűlés tagjai a nyíregyházi tervekkel, ugyanis véleményezniük kellett Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési programját is. Mind a két programot elfogadták, egy kis kiegészítéssel: Veres János kérte, hogy a hajdúsági programba a kiemelt útvonalak közé kerüljön be a 471-es számút út is, hiszen megyénknek is fontos annak az útnak az állapota. A képviselők elfogadták megyénk területfejlesztési koncepcióját is.

Elfogadta az megyei önkormányzat a 2014. évi költségvetésről és a végrehajtás szabályairól szóló rendeletet is. Az idei költségvetési keretszám 642 millió 614 ezer forint. A központi támogatás mértéke 286 millió 800 ezer forint, míg pályázati forrásból 105 millió 814 ezer forinttal számolhat a megye. Az idei gazdálkodást segíti a 2013. évi pénzmaradvány is.”

Forrás:
Napirenden a költségvetés, a területfejlesztés; Szabolcs Online; 2014. február 18.
Igenek a területfejlesztésekre; Szabolcs Online; 2014. február 20.

Megnyitotta kapuit a kisvárdai Kormányablak

„Megnyitotta kapuit a kisvárdai Kormányablak.

A kisvárdai Városháza épületével egy időben adták át Nyíregyháza és Tiszalök után Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében harmadikként, a kisvárdai Kormányablakot.

A kormányablakok megnyitása a kormány közigazgatási reformjának utolsó lépése, ami lehetővé teszi, hogy az állampolgárok a lakóhelyükhöz legközelebb tudják intézni államigazgatással kapcsolatos ügyeiket.

Dr. Vinnai Győző ünnepi köszöntőjében elmondta: „Ebben a megújuló rendszerben, mától itt, Kisvárdán is, az állam és az állampolgár partneri viszonyban van egymással. Az ügy ura valójában a polgár, nem az ügyintéző, akinek viszont a legmagasabb színvonalon és legnagyobb alázattal kell szolgálnia a hozzá fordulók ügyeit.” A kormánymegbízott elmondta továbbá, hogy a kormányablak abban is új fejezetét jelenti a magyar, azon belül a kisvárdai közigazgatásnak, hogy sokkal udvariasabb, körültekintőbb és jobb kedélyű kiszolgálásban lesz része az állampolgároknak, mint amilyen eddig volt.

Dr. Deák Rita, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormányablakok fizikai kialakításával összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa az országos kormányablak hálózat bővítésének újabb állomásaként köszöntője után hivatalosan is átadta az ügyfelek és a dolgozók részére a kisvárdai Kormányablakot.

A nemzeti színű szalagot dr. Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár, dr. Deák Rita miniszteri biztos asszony, dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő és dr. Vinnai Győző kormánymegbízott vágták el.

„Az új integrált ügyfélszolgálaton a kormányablak ügykörön kívül okmányirodai ügyeket – mint például személyi okmányok, forgalmi engedély kiállítása, cseréje stb. – is itt lehet intézni. Így több mint 200 ügyfajtában tudnak segítséget nyújtani a kisvárdai Kormányablakban az ügyfélszolgálati ügyintézők.” – tájékoztatott Bogáti János, a Kisvárdai Járási Hivatal hivatalvezető-helyettese.

2014. február 14-től, minden állampolgár számára a hét öt napján, hétfőtől péntekig, reggel nyolc órától este nyolc óráig elérhető az ügyintézés a kisvárdai kormányablakban.

Az új rendszer kialakításával nem csak az ügyintézési idő és az ügyfajták bővültek, hanem egy országosan egységes arculattal, jól képzett munkatársakkal olyan színvonalas szolgáltatást alakítottak ki, mely segíthet az állam és az állampolgárok közötti bizalom helyreállításában is.

Az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok arculatát egy fiatal magyar dizájnerekből álló csoport tervezte meg a logótól a bútorzati koncepción át a dolgozók egyenruhájáig.”

Forrás:
Megnyitotta kapuit a kisvárdai Kormányablak; Kisvárda; 2014. február 20.

Négyen adták át a váci Kormányablakot a polgármesternek

„Az elmúlt hetekben a megyében Vecsésen, Százhalombattán, Budaörsön, és most Vácott nyílt Kormányablak. A kormányablakok könnyen elérhető helyszínen, egységes módon, egységes arculattal, informatikai támogatással és nyitva tartással fognak működni…

Az egyablakos ügyintézés legújabb, váci helyszínét Bíró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára adta át február 18-án Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízottal közösen.

„A Kormányablakok a közigazgatás átalakításának hírnökei”– mondta a megnyitón az államtitkár. Tarnai szerint az ügyfelek számára érezhető javulást hoz az egyablakos ügyintézési rendszer, hiszen az egységes arculattal, jól megközelíthető helyszíneken nyíló kormányablakokban a gyorsaság mellett az ügyfelekkel szembeni kedvesség is elengedhetetlen.

Bíró Marcell elmondta, ahhoz, hogy az ügyintézők megfelelő felkészültséggel várhassák az állampolgárokat, szükség volt a közigazgatás személyi állományának megújítására is. „A külcsín mellett legalább ennyire fontos a belbecs is, ezért a kormányablakokban dolgozók a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kaptak szakirányú továbbképzést.”

Bábiné Szottfried Gabriella, a térség országgyűlési képviselője a megnyitó kapcsán hangsúlyozta, az elmúlt három évben a váciak megszokták és megszerették az egyablakos ügyintézést „Bízunk benne, hogy a megújult, kibővült ügykörökkel működő új Kormányablak is az itt élők megelégedésére szolgál majd.”

Harrach Péter országgyűlési képviselő a környező települések nevében köszönte meg a fejlesztést, és kiemelte, az elmúlt majdnem négy évben a kormány azért dolgozott, hogy egy rendezetlen világból teremtsen rendezettet. „A közigazgatás átalakítása is ebbe a sorba tartozik.”

Fördős Attila, Vác polgármestere a megnyitó napját a szolgáltatások rendszerében való továbblépés alkalmának nevezte.”

Forrás:
Négyen adták át a váci Kormányablakot a polgármesternek; Pest Megyei Hírhatár; 2014. február 19.
Kormányablak. Átadták a kibővített irodát.; ESTV Online; 2014. február 20.

Közigazgatási, politikai informatika

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye

„A katasztrófavédelem közigazgatási belső folyamatainak elektronizálása és az integrálhatóságának biztosítása a központi és helyi szinteken.

Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében valósul meg az a projekt, amelynek során ésszerűsíthetőek a katasztrófavédelem belső hatósági ügyintézési folyamatai és valamennyi eljárás elektronizálható. A szervezet teljes ügyintézési folyamatát integrált informatikai megoldások támogatják.

A tűzvédelem, polgári védelem, iparbiztonság területén megjelenő hatósági ügyek száma évente több mint százezerre tehető. A szervezet célja, hogy a munka a lehető leghatékonyabban, a törvényi előírásoknak megfelelően bonyolódjon le és egyes eljárásokkal integrált módon valósuljon meg.

Az EKOP átfogó célkitűzéseihez igazodó projekt a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hatósági és szakhatósági folyamatait nemcsak hatékonyabbá teszi, hanem a korábbi fejlesztésekhez kapcsolódva növeli is a folyamatok átláthatóságát, valamint az ügyfélközpontúságot, emellett megkönnyíti a vezetők számára a munkaszervezést.

A projekt eredményeként csökken az ügyintézés átfutási ideje, rövidül az egyes ügyek lebonyolítására fordítandó idő, vagyis emelkedik az egységnyi idő alatt elintézett ügyek száma.

A pályázat célja tehát egy átfogó informatikai rendszer kialakítása a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet hatósági és szakhatósági tevékenységének támogatására.”

Forrás:
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye; MTI Országos Sajtószolgálat; 2014. február 17.
EKOP-1.A.2 – Projekt bemutatás; Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
EKOP-1.A.2 – Ágazati pályázat a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítására; Széchenyi 2020

Európában egyedülálló informatikai szolgáltatást indít a kormány

„A több ezer számítógép teljesítményével egyenértékű tárolókapacitású Kormányzati Felhő egy minden eddiginél hatékonyabb közigazgatási infrastruktúra alapjait teremti meg – jelentette ki Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár a szakterület tavalyi eredményeit és idei terveit ismertető sajtótájékoztatón 2014. február 19-én, Budapesten.

A kormányzat 2010-ben célul tűzte ki az infokommunikációs kiadások csökkentése mellett az állam belső infokommunikációs kompetenciájának fejlesztését, az informatikai eszközök és a kormányzati hálózatok korszerűsítését. A kormányváltás előtt ugyanis az intézmények mindegyike önálló informatikai jogosítványokkal, személyzettel rendelkezett és beszerzéseket bonyolított le, amely párhuzamos fejlesztésekhez és működtetéshez, a piaci cégektől való függéshez vezetett – mondta az államtitkár. Arra is emlékeztetett, hogy 2008 és 2010 között évente mintegy 100-110 milliárd forintba került a közigazgatási szervek és az állami vállalatok informatikai tevékenysége, míg uniós forrásból mindössze 10-20 milliárd forintot költöttek az intézmények informatikai fejlesztésekre.

Az elmúlt négy év alatt, de legfőképpen 2013-ban sikerült bebizonyítani, hogy az állam jó gazda lehet az infokommunikációs területen is. A konszolidáció eredményeként tavalyra kialakult tiszta és transzparens állapot biztos alapot adott a kormány által nemrégiben elfogadott Nemzeti Infokommunikációs Stratégia megalkotásához – mondta az államtitkár. Az állam infokommunikációs kiadásai évi mintegy 30 milliárd forinttal csökkentek. Az átalakításoknak köszönhetően nagymértékben javult az informatikai biztonság. Az egységes üzemeltetés átláthatóbb viszonyokat eredményezett, a költségvetés tervezhetőbbé vált. A nemzeti adatvagyon védelme érdekében a korábban közpénzen kifejlesztett alkalmazások forráskódjai is az állam tulajdonába kerültek, ami a jövőben további megtakarításokat eredményez majd.

A sikeres konszolidáció elképzelhetetlen lett volna egy kormányzati ellenőrzés alatt álló, szakemberállományában, méretében és kompetenciáiban a piaci informatikai nagyvállalatokkal egyenrangú gazdasági társaság felépítése nélkül. A folyamat egyik főszereplője így a 100 százalékos állami tulajdonban lévő NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. lett, amely középvállalatból egy közel ezer főt foglalkoztató cégcsoporttá vált. Az elmúlt két évben a NISZ feladatait meghatározó jogszabályok száma megnégyszereződött, így a társaság feladat-portfóliója jelentősen bővült. A közel 150 ellátott intézménnyel és a több mint tízezer felhasználóval, az 53 milliárd forint összértékű 22 uniós projektünk révén a magyar informatikai piac egyik legnagyobb szereplőjévé váltunk – hangsúlyozta Szabó Zoltán Attila, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója.

Kiemelten aktív időszakot zárhatott 2013-ban a konszolidációs folyamat másik meghatározó szereplője, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) is. A szervezetnek számos európai uniós finanszírozású fejlesztési projektet sikerült lezárnia, új támogatási szerződéseket kötnie az elektronikus közigazgatás témakörében. Módosult a feladataikat meghatározó kormányrendelet is, oktatási, minőségbiztosítási és alkalmazás-üzemeltetési feladatokkal bővítve a KIFÜ tevékenységi körét. A stratégiai céljainknak megfelelően tovább bővítettük a közigazgatási informatikai projektek megvalósítását célzó projektportfoliónkat is, így a szervezet ma már összesen 18 projektért felelős, amelyek teljes értéke meghaladja a 35 milliárd forintot – emelte ki Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke.

Vályi-Nagy Vilmos arról is beszámolt, hogy az infokommunikációs fejlesztések immár összehangolt és egymással kompatibilis rendszerben valósulhatnak meg. Ennek révén jelentősen csökkent a jogorvoslatok száma, a hatékonyság viszont fokozódott, hiszen az új projektmentori rendszer felgyorsított uniós forrásfelhasználást tett lehetővé. Ennek is köszönhető, hogy tavaly 42 milliárd forint értékű IKT-projekt valósult meg a kormányzati szektorban, míg ez az összeg 2007 és 2012 között összesen nem érte el a 39 milliárd forintot. Befejeződött többek között az e-Levéltár projekt, létrejött az elektronikus útdíjrendszer, az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentéséhez kifejlesztették az EFO 2014 mobilalkalmazást, megvalósult a fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása. Átláthatóbbá és könnyebben intézhetőbbé vált számos e-közigazgatási szolgáltatás – bevezették például az elektronikus fizetést, korszerűsítették a családtámogatási ellátások folyósítását és már működik a kormányzati hitelesítés szolgáltatás is.

A kormány idén is folytatja az állami tulajdonú hálózatok korszerűsítését, konszolidációját, hogy egy olyan „alapinfrastruktúrát” teremtsen, mely biztonságos, alacsony üzemeltetési költségű és képes gyorsan reagálni a rendszer változásaira. Mindez érinti a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatot, a rendészeti szervek kommunikációját biztosító Zártcélú Rendészeti Hálózatot, az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszert, a közösségi internet hozzáférési pontokat és az eMagyarország pontokat ellátó Köznet hálózatot, valamint a közoktatás számára hálózati összeköttetést biztosító Sulinetet – közölte az államtitkár. Folytatódnak a gépterem fejlesztések is, így például a kor követelményeinek megfelelő infrastruktúra elérése érdekében bővítik a Csillebércen elhelyezett géptermet.

A tervek szerint 2014-ben megújul a Központosított Közbeszerzési Portál, és végső fázisba érnek az Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR-112) és a Mentésirányítási Rendszer (MIR) projektek. Utóbbiak elindulásával hatékonyabbá válik a 112-es európai hívószámon elérhető segélynyújtás, kialakul egy egységes infokommunikációs rendszer, amely lényegesen gyorsabbá teszi az információáramlást, s így akár életek megmentéséhez is hozzájárul majd. Az útdíjat hamarosan az egységes mobildíjfizetési rendszeren keresztül is ki lehet majd egyenlíteni, és még számos, a közigazgatási ügyintézést segítő mobilalkalmazás megjelenése várható.

Napokon belül lezárul a „kormányzati felhő” létrehozásáért indított projekt. Ennek keretében a kormány Európában elsőként lesz képes IT értéknövelt szolgáltatás nyújtására a közszféra intézményei számára biztonságot adó géptermi kapacitással, magas színvonalú üzemeltetési környezettel és hatékonyabb működtetést adó géptermekkel, ugyanakkor a piacinál lényegesen kedvezőbb áron – jelentette be Vályi-Nagy Vilmos.

A csaknem hárommilliárd forint keretösszegű projekt eredményeképpen több helyszínen olyan új adatközponti kapacitás jön létre, amely lehetőséget biztosít új kormányzati rendszerek működtetésére, a felhőalapú működésben érintett szerverpark kialakítására, egyes meglévő, rossz állapotú géptermek kiváltására. A rendszer teljes tárolókapacitása 580 terrabyte, ami több ezer számítógép teljesítményével egyenértékű. A közigazgatási rendelkezésére álló hatalmas számítási képességek a későbbi kormányzati projektek jelentős részénél szükségtelenné tehetik a hardver beszerzést. A Kormányzati Felhőben üzemeltetett intézményi alkalmazások bármikor, bárhonnan elérhetőek, katasztrófavédetten működhetnek.

A tavalyi évben elindított és már lezárt projektek, köztük a most bemutatott Kormányzati Felhő is azt bizonyítja, hogy a hazai infokommunikációs szektor a nemzetközi élmezőnybe tartozik. Megfelelő fejlesztésekkel az IKT a magyar gazdaság egyik kitörési pontjává válhat, további magas hozzáadott értékű exportképes termékeket előállító munkahelyeket hozhat létre. Éppen ezért a kormány kiemelten kezeli az infokommunikációs ágazatot és annak gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségeit. Ez mutatkozik meg a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában is, amely a digitális infrastruktúra, kompetencia, gazdaság és állam területére fókuszálva fogalmazza meg a 2014-2020 közötti időszak elsődleges célkitűzéseit, amelyek megvalósítására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 350 milliárd forintos közvetlen forrást biztosít az idén kezdődő hétéves időszakban – összegezett Vályi-Nagy Vilmos.”

Forrás:
Európában egyedülálló informatikai szolgáltatást indít a kormány; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. február 19.

Felhőszolgáltatás indul közigazgatási intézmények számára

„ A „Kormányzati adatközpont és IT értéknövelt szolgáltatásnyújtás megalapozása – Kormányzati Felhő” elnevezésű projekt célja a Kormányzati Felhő létrehozása, amely IaaS (Infrastructure as a Service) – Infrastruktúraszolgáltatást nyújt a közszféra intézményei számára, ezzel az elavult technológiát és nem megfelelő üzemeltetési biztonságot adó géptermi kapacitásokat magas színvonalú üzemeltetési környezettel és hatékonyabb működtetést adó géptermekkel váltja ki.

A projekt eredményeképpen több helyszínen olyan új adatközponti kapacitás jön létre, melyek lehetőséget biztosítanak új kormányzati rendszerek működtetésére, a felhőalapú működésben érintett szerverpark kialakítására, valamint a meglévő, rossz állapotú géptermek kiváltására. Ezáltal olyan számítási képességek állnak majd rendelkezésre, melyeknek köszönhetően a későbbi kormányzati projektek jelentős részénél szükségtelenné válik a hardver beszerzés.

A felhő egy minden eddiginél hatékonyabb kormányzati infrastruktúra alapjait teremti meg. Az IaaS (Infrastructure as a Service) szintű szolgáltatás bevezetésével együtt, az államigazgatás informatikai rendszereinek szabályozása is a korszerű, felhő alapú kialakítást fogja támogatni. Ezzel a magyar állam megteremti a lehetőségét annak, hogy a közeljövőben akár alkalmazás-szinten is egy központi erőforrásból szolgálhatja ki az egyes intézmények informatikai igényeit.

A projekt teljes költségvetése (nettó Ft): 2.850.000.000 Ft

A cloud computingról (felhő szolgáltatás) általában

A felhő szolgáltatás -angol terminológia szerint cloud computing- 2010 óta az egyik legfontosabb informatikai trenddé nőtte ki magát.

A hagyományos struktúrában egy szerver üzemeltetésének minden költsége (hardver beszerzés, karbantartás, műszaki személyzet, upgrade) az ügyfelet terheli, emellett a felhasználók számának növekedése jelentősen lassíthatja a rendszert és időről-időre újabb költséges kapacitás-bővítést kíván. A hagyományos hosting-szolgáltatásoknál pedig az ügyfél akkor is fizet az igénybe vett kapacitások után, amikor azokat épp nem használja.

A cloud computing előnye még a skálázhatóság, hiszen a szükséges számítási- és tárolókapacitások igény esetén azonnal rendelkezésre állnak, az ügyfél pedig csak azért fizet, amit valóban igénybe is vesz. A felhő rendszerek nem utolsósorban környezetvédelmi szempontból is előnyösek, hiszen több, párhuzamos rendszer kiváltásával csökkentik a környezetszennyezést.

A Kormányzati Felhő célja és megvalósítása
A Magyar Kormány 1422/2012. számú határozatában kiemelt projektként nevesítette a Kormányzati Felhőt és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-t (NISZ Zrt.) jelölte meg projektgazdának, valamint a megvalósításért felelős szervezetnek. A szolgáltatás belső használat esetén a nagy biztonságú Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton (NTG) keresztül, külső használat esetén, hasonló biztonsági szintet nyújtó megoldásokkal a publikus internet irányából érhető el.

A NISZ Zrt. által kialakított felhőalapú szolgáltatás megfelel a magyar kormányzatban előírt biztonsági előírásoknak, ugyanakkor alkalmas a kormányzat és a közigazgatás különböző infrastrukturális igényeinek kielégítésére is. A Kormányzati Felhőben üzemeltetett intézményi alkalmazások (szakrendszerek), országos szinten is, bármikor, bárhonnan elérhetőek lehetnek. A két gépteremben telepített infrastruktúra képes egymást helyettesíteni, így a Kormányzati Felhőbe telepített alkalmazások tekintetében megvalósítható a katasztrófavédett működés. A csatlakozó intézmények informatikai fejlesztéseikhez olyan fejlesztési és tesztkörnyezetet alakíthatnak ki, amely a fejlesztés aktuális életciklusának és igényeinek megfelelően rugalmasan skálázható. Az adott fejlesztés lezárását követően az addig használt rendszer erőforrásai minimalizálhatóak.

A Kormányzati Felhő előnyei

1. Dinamikus erőforrás kihasználtság
A felhő alapú infrastruktúrából nyújtott szerverek optimális esetben akár néhány perc alatt rendelkezésre állnak, és az időszakos projektek lezárásakor az erőforrások azonnal kiajánlhatók újabb ügyfelek részére. A szerverek automatikus méretezésével a rendszer kihasználtsága tovább növelhető, ezzel a hirtelen jelentkező többletigények is problémamentesen kezelhetők.

2. Biztonság
A Kormányzati Felhő infrastruktúráját több, egymástól földrajzilag elkülönülő telephelyen alakították ki. Az egyes telephelyek nagysebességű adatkapcsolattal csatlakoznak egymáshoz. Ez az infrastruktúra redundáns adattárolást, és folyamatos, katasztrófatűrő működést tesz lehetővé. A teljes Kormányzati Felhő automatikus felügyeleti rendszerének köszönhetően magas rendelkezésre-állású rendszer. Amennyiben egy szerver meghibásodik, az ügyfél számára láthatatlan módon, a másodperc töredéke alatt egy másik szerver veszi át a szerepét.

A telephelyek állami tulajdonú, többszörösen biztosított energia-és adathálózati kapcsolattal vannak ellátva. A kiemelt őrzés és a tűzvédelmi rendszerek biztosítják a folyamatos üzemelést.

3. Professzionális tervezés, hatékony szoftver engedélyeztetés
A Kormányzati Felhőbe kerülő szolgáltatások mellé egyedülálló módon teljes migrációs szolgáltatást vehető igénybe.

Az egyes rendszerek üzemeltetéséhez szükséges szoftver-licenc gazdálkodás a kiépített Felhőben hatékonyan valósítható meg. A produktivitás egyik kulcsa a Felhő méretgazdaságossága, míg a másik a NISZ Zrt-ben az infrastruktúra üzemeltetésben szerzett és felhalmozott jelentős szakmai tapasztalat, valamint sokrétű szakmai hozzáértés.

4. Költségcsökkentés
A projekt eredménye, hosszútávon jelentős költségcsökkenést is jelent, hiszen a fejlesztés során megtörténhet az elavult szerverek, a régi, rossz állapotú géptermek kiváltása, cseréje is. Ezzel a központi költségvetés felhalmozási és működési kiadásai lényegesen csökkenthetők.

5. Erős ügyfélismeret
A felhő szolgáltatást nyújtó NISZ Zrt. és a szolgáltatást igénybe vevő intézmények egyaránt állami fennhatóság alá tartoznak. Ez biztosíthatja, hogy a szolgáltató és az ügyfél azonos célok és elvek mentén gondolkozhassanak, így a szokásos piaci magatartásnál jóval harmonikusabb együttműködést valósíthassanak meg.

6. Dedikált HW szolgáltatás
A Kormányzati Felhő ügyfelei a működéshez szükséges hardver elemeket (szerver, tároló) dedikáltan vehetik igénybe, így az eszközöket akár maguk is beszerezhetik. Ezzel a megoldással teljesen elkülönített infrastruktúra áll majd az ügyfeleink rendelkezésére.

7. Távközlési hálózattal összekötött megvalósítás
A szolgáltatással együtt az ügyfél számára szükséges végponti adathozzáférés is kialakításra kerülhet.”

Forrás:
Felhőszolgáltatás indul közigazgatási intézmények számára; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2014. február 19.
Lásd még:
Európában egyedülálló informatikai szolgáltatást indít a kormány; (korábbi cikkünk)
Kormányzati Felhő – Kormányzati adatközpont és IT értéknövelt szolgáltatásnyújtás megalapozása; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
EKOP-2.2.1 – Kormányzati adatközpont és IT értéknövelt szolgáltatások nyújtása ; Széchenyi 2020

Vitáznak az USA új kiberbiztonsági keretrendszeréről

„Az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézetet (National Institute of Standards and Technology – NIST) egy éve Obama elnök utasítására megkezdte egy biztonsági keretrendszer kidolgozását, amelyet iránymutatásként kívánnak használni a kritikus IT-infrastruktúrák biztosításához. Ebbe körbe tartoznak a banki, szállítási és telekommunikációs rendszerek is. A keretrendszer azonban ennél is átfogóbb.

Az előzetes kiadásokhoz, melynek bemutatásáról a Bitport is beszámolt, rengeteg észrevétel érkezett. A 41 oldalas végleges változat tartalmazza azokat az alapvető védelmi intézkedéseket, mechanizmusokat, amelyek alkalmazásával a rendszerek támadásokkal szembeni ellenálló képessége növelhető, egyben a biztonságot átláthatóvá és mérhetővé teszi.

Nesze, semmi, fogd meg jól!
Hiába volt a hosszas előzetes egyeztetés, a végeleges változatot is sok kritika éri. A legtöbben azt kifogásolják, hogy nincs tisztázva a dokumentum szerepe és célcsoportja. Mások úgy vélik, a keretrendszer túlságosan homályos megfogalmazásokat tartalmaz, és így nem képvisel igazi értéket.

Harriet Pearson biztonsági szakértő, aki maga is részt vett az iránymutatások összeállításában, azonban védte a mundér becsületét. Szerinte a keretrendszer elsősorban a felsővezetőknek szól – köztük biztonsági vezetőknek, az auditorok vezetőinek –, valamint mindazoknak, akik egy adott szervezeten belül felelnek a biztonságért. Pearson szerint a dokumentum ugyan nem tartalmaz technológiai javaslatokat, de az irányítási feladatokra és a védelmi intézkedésekre rámutat. Például választ ad egy biztonsági vezetőnek egy olyan kérdésre, amit nap mint nap fel kell tennie magának: „Honnan tudhatom, hogy amit csinálok az elégséges-e?”.
…
A Qualys biztonsági vezetője, Andrew Wild is elismerően nyilatkozott a keretrendszerről. Szerinte jól összefoglalja, hogy a szervezeteknek hogyan kellene alkalmazniuk a kockázatközpontú megközelítést a biztonság fokozásához. Persze – így Wild – egy dokumentum nem csodaszer. A legtöbb biztonságért felelős szakember eddig is átlátta, hogy miként kellene megvédenie a rábízott rendszereket. A baj inkább az erőforrások hiányával van, ugyanis a felső vezetés sokszor nem biztosít megfelelő feltételeket a védelem kialakításához – véli.

Nem újdonság, hanem a különböző szabványok összehangolása
A keretrendszer meghatározza az alapvető védelmi feladatokat, és összefoglalja a megvalósítási lehetőségeket, valamint a kiberbiztonsági stratégiákhoz, tervekhez kötődő integrálási kérdéseket. A magját a kategorizált tevékenységek adják (eszközmenedzsment, hozzáférés-szabályozás, fenyegetettségelemzés stb., valamint ezek alkategóriái).

A legfontosabb feladat az azonosítás – védelem – felismerés – reagálás – helyreállítás ötösfogat. Ez az öt alaptevékenység más ajánlásoknak is kulcseleme, végső soron a NIST is ezeket a már működő és elfogadott szabványokat vette alapul, csupán annyiban próbált továbbmenni, hogy valamiféle összhangot alakítsanak ki az egyes ajánlások között. Ezért sem részletezi a keretrendszer az egyes biztonsági teendőket, csupán hivatkozik a felhasznált szabványokra.

A végeleges szöveg hangsúlyozza is: „a keretrendszer nem helyettesíti vagy cseréli le a szervezetek által jelenleg is alkalmazott üzleti vagy kiberbiztonsági kockázatmenedzsment folyamatokat, hanem sokkal inkább kiegészíti azokat.”. Az új ajánlások azonban segítenek abban, hogy a szervezetek a jelenlegi folyamataik mentén azonosíthassák a kockázatokat, és így erősíthessék a kockázatmenedzsmentet…”

Forrás:
Vitáznak az USA új kiberbiztonsági keretrendszeréről; Kristóf Csaba; Bitport; 2014. február 19.
Framework for Improving Critical Infrastructure Version 1.0Cybersecurity; National Institute of Standards and Technology; 2014. február 12. (pdf)

1,2 milliót fizetett egy webcímért a minisztérium

„Fél év alkudozás után is borsos áron vásárolta meg a hungarikum.hu domaint a Vidékfejlesztési Minisztérium.

A Hír24 által múlt héten kiszúrt ügylet szerint a minisztérium egészen pontosan 1 millió 250 ezer forintot fizetett egy magánszemélynek a hungarikum.hu-ért.

A Vidékfejlesztési Minisztériumnál a Hír24 érdeklődésére elmondták: féléves tárgyalást követően vásárolták meg a domaint, töredékáron ahhoz képest, amennyiért a tulajdonos a címet eredetileg kínálta…”

Forrás:
1,2 milliót fizetett egy webcímért a minisztérium; HVG.hu; 2014. február 17.

Informatika, távközlés, technika

Roaming: egy felmérés szerint a roamingdíjak megszüntetésével a távközlési cégek 300 millió új ügyfelet szerezhetnek

„Egy 28 000 uniós polgár körében végzett friss felmérés szerint külföldre utazáskor a roamingdíjak miatt az európaiak 94%-a a minimálisra korlátozza az olyan szolgáltatások használatát, mint például a Facebook. Az Európai Bizottság számításai szerint ezzel a távközlési vállalatok – jelenlegi árképzési stratégiájuk miatt – 300 millió ügyfelet veszítenek, ez pedig kedvezőtlenül befolyásol más üzletágakat is, például a telefonos alkalmazások fejlesztőit.

Miközben belföldi viszonylatban erőteljesen növekszik a mobilhasználat, és különösen a mobiladat-forgalom, a roamingdíjak következtében:

  • a felhasználók 47%-a másik uniós országba való utazáskor sohasem használná a mobil internetet,
  • tíz megkérdezettből csak egy használná ugyanúgy e-mailfiókját, mint otthon,
  • az EU-n belüli utazáskor az emberek több mint negyede egyszerűen kikapcsolja mobiltelefonját,
  • felhasználók milliói pedig telefonhívás helyett az sms-küldést választják.

Azok, akik gyakran utaznak külföldre – ők a potenciális piac egyik legígéretesebb szegmensét jelentik –, nagyobb valószínűséggel kapcsolják ki mobiltelefonjukon az adatroaming-szolgáltatást, mint azok, akik ritkábban utaznak. A Bizottság szerint ennek oka abban keresendő, hogy azok, akik gyakran járnak külföldön, pontosabb információkkal rendelkeznek az Európán belüli roamingdíjakról, mint a kevésbé rutinos utazók.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Teljesen megdöbbentem az adatok láttán. A felmérés azt mutatja, hogy be kell fejeznünk a megkezdett munkát, és fel kell számolnunk a roamingdíjakat. A fogyasztók extrém módon korlátozzák telefonhasználatukat, ez pedig a vállalatok számára is rossz hír.

Nem csak az utazásszervezők és a távközlési vállalatok érdekei ellentétesek. Azt se feledjük, hogy vállalkozások milliói szembesülnek a roamingdíjakból származó többletköltségekkel, és a mobiltelefonos alkalmazások fejlesztőit is veszteségek érik. A roaming nem csupán az egységes piac anomáliája – léte gazdasági szempontból is teljes képtelenség.”

Miközben Európában rendkívüli mértékben növekszik a mobilos alkalmazások ágazata (IP/14/145), a roamingdíjakhoz hasonló akadályok hátráltatják ennek az új szektornak egyes részeit. Az útikalauzok, a fényképes és a térképes alkalmazások esetében ez különösen nagy problémát jelent.

A fogyasztók nem csupán külföldi tartózkodáskor mérséklik a mobilhasználatot. Az emberek 70%-a a magas díjak miatt otthonról sem hív külföldi mobilszámot.

Telefonálás az EU-n belül
A Bizottság megbízásából készített felmérésből kiderül, hogy az EU-n belül utazók 28%-a kikapcsolja mobiltelefonját, amikor külföldre ér. Az utazóknak csupán 8%-a használja ugyanúgy telefonját, mint otthon. Tízből hárman egyáltalán nem indítanak hívást, ha külföldön vannak.

Az sms jobb, mint a telefonálás
Valamivel magasabb azok aránya, akik külföldi tartózkodásuk során sms-eznek, mint azoké, akik telefonálnak. Tízből ketten sms-eznek úgy, mintha otthon lennének. A felmérés szerint az utazók negyede egyáltalán nem sms-ezik, ha másik uniós országban tartózkodik.

Mobilinternet nélkül külföldön
A mobilinternet használatával kapcsolatos adatok még lehangolóbbak. A megkérdezettektől kapott válaszokból a következők derültek ki: a felhasználók 47%-a másik uniós országba való utazáskor sohasem használná e-mailjét és a különféle közösségi oldalakat. Tíz megkérdezettből csak egy használná ugyanúgy e-mailfiókját, mint otthon, a közösségi oldalakat pedig csupán húszból egy.

Továbbá azok, akik gyakran utaznak külföldre, nagyobb valószínűséggel kapcsolják ki mobiltelefonjukon az adatroaming szolgáltatást, mint azok, akik ritkábban utaznak: előbbiek 33%-a, utóbbiak 16%-a. A felmérés szerint e jelentős különbség oka abban keresendő, hogy azok, akik gyakran járnak külföldre, pontosabb információkkal rendelkeznek az Európán belüli adatroamingdíjakról, mint a kevésbé rutinos utazók.

Ugyanakkor a roamingolásra vonatkozó meglévő szabályozásnak és a csökkenő áraknak köszönhetően 2008 óta az EU-ban megdöbbentő mértékben, 1500%-kal nőtt az adatroaming használata. A mobil adatszolgáltatások otthoni használata folyamatosan bővül, éppen ezért aggasztó tendencia az, hogy sok felhasználó külföldön szándékosan nem veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat, hiszen ez mind a telefonos alkalmazások fejlesztői, mind a mobilszolgáltatók szempontjából elszalasztott növekedési lehetőség.

Mindenki számára megfizethető EU-s távközlési szolgáltatások
A „behálózott kontinens” elnevezésű bizottsági jogszabály-javaslat (MEMO/13/779) nyomán az Európai Unió jogalkotóira (az Európai Parlamentre és a Tanácsra) most az a feladat vár, hogy a telefonhívások és az internethasználat terén segítsék elő az egységes piac létrejöttét. A cél, szabályozási kötelezettségek és piaci ösztönzők együttes alkalmazásával arra sarkallni a mobilszolgáltatókat, hogy belföldi szolgáltatási csomagjaikat/díjszabásukat legkésőbb 2016-ra úgy bővítsék, hogy az egész Unió területén belül minden fogyasztó belföldi árakon használhassa telefonját, illetve okostelefonját (belföldi hívásdíjakon való roamingolás). 2012-ben olyan szabályok kerültek elfogadásra, amelyek értelmében a fogyasztóknak 2014 júliusától joguk lesz arra, hogy külföldre utazáskor saját szolgáltatójuk helyett egy helyi szolgáltatótól vagy másik otthoni szolgáltatótól olcsóbb roamingszolgáltatásokat vegyenek igénybe úgy, hogy ehhez ne kelljen SIM-kártyát váltaniuk.

A cél, hogy a belföldi hívások, a roaming és az EU-n belüli hívások díja közötti különbségek csökkentése, majd eltörlése révén valódi európai kommunikációs térség szülessen.

Nemrégiben életbe lépett díjcsökkenések
A roamingdíjak problémája sokkal súlyosabb volt azelőtt, hogy az EU 2008-ban díjmaximalizálást vezetett volna be. Azóta a fogyasztók számos előnyt élveznek:

  • 80%-kal csökkent a hívások és az SMS-ek fogyasztói ára;
  • az adatroaming egyes esetekben 91%-kal lett olcsóbb.

Franciaországban például megszűnőben van a roamingfelár: ez is bizonyítja, hogy a szolgáltatóknak igenis van lehetőségük olyan díjcsomagokat kínálni, amelyek alapján az ügyfelek bárhol az EU-ban egységes díjért telefonálhatnak.

Hasznos linkek
A magyar fogyasztók roamingolási szokásaival kapcsolatos eredmények itt olvashatók.

A Behálózott kontinens kezdeményezésről bővebben

Twitter címkék: #roaming #ConnectedContinent …”

Forrás:
Roaming: egy felmérés szerint a roamingdíjak megszüntetésével a távközlési cégek 300 millió új ügyfelet szerezhetnek; Európai Bizottság; IP/14/152, 2014. február 17.
Korábbi cikkünk:
Az EU nemet mond a roamingdíjakra, jöhet az egységes piac

2015-től közlekedhetnek Európában hálózatba kötött autók

„Új szabványoknak köszönhetően néhány éven belül valósággá válhatnak és elterjedhetnek az európai utakon a hálózatba kötött gépkocsik.

Már 2015-től megjelenhetnek az első hálózatba kötött közúti járművek, amelyek képesek lesznek egymással és az úttesttel is kommunikálni. Mindez annak köszönhető, hogy két európai szervezet, az ETSI és a CEN bejelentette, hogy kidolgozott több kapcsolódó szabványt. A feladattal az Európai Bizottság bízta meg a két szervezetet. Az elfogadott megállapodások biztosíthatják, hogy a különböző gyártók modelljei képesek legyenek egymással kommunikálni.

Az Európai Unió 2002 óta több mint 180 millió euróval támogatott körülbelül 40 kutatási projekteket, amelyek keretében kooperatív közlekedési rendszereket fejlesztettek ki. E programok eredményei hozzájárultak a szabványok kidolgozásához. Az európai autógyártó ipar 13 millió dolgozót foglalkoztat és ezzel átvette a vezetést a következő járműgeneráció fejlesztéséért folyó versenyben.

„Ezeknek a szabványoknak a kidolgozásával a hálózatba kötött autók a helyes útra kerültek. A gépkocsik és az infrastruktúrák közötti közvetlen kommunikáció biztonságosabbá és hatékonyabbá teheti a közlekedést – mindebből a vezetők és a gyalogosok egyaránt profitálhatnak, miként a környezet és a gazdaság is. Ez egyértelműbbé teszi Európa különleges digitális előnyét, de ahhoz, hogy a hálózatba kötött autók valóban működjenek, egységes előírásokra van szükség a gyorsabb szélessávú hálózatok esetében. A jelenlegi töredezett frekvenciapolitikánk lefékezi a gazdaságunkat. Most arról kell gondoskodnunk, hogy a hálózatba kötött kontinensünk végre előrébb lépjen” – nyilatkozta Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke.

Már folyamatban van a szabványcsomag második kiadásával kapcsolatos munka. A cél az, hogy tovább javítsanak az irányelveken és a bonyolult alkalmazási esetek is megoldhatók legyenek. Az európai szervezetek és cégek együttműködnek az egyesült államokbeli és japán partnereikkel azért, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy ezek a rendszerek világszerte kompatibilisek lesznek egymással. A Német Autóklub (AvD) eközben új kockázatokra hívta fel a figyelmet. „Az AvD attól tart, hogy a vezetők biztonságba ringatják magukat és majd arra számítanak, hogy a rendszerek figyelmeztetik őket, utóbbiak kiesése esetén azonban szerencsétlenül járhatnak. Az adatvédelem kérdése sincs tisztázva; ha valaki megszerzi azokat az adatokat, amiket a járművek a központokba küldenek, akkor átfogó felhasználói profilokat hozhat létre a segítségükkel” – hangsúlyozta Johannes Hübner, az AvD szóvivője.”

Forrás:
2015-től közlekedhetnek Európában hálózatba kötött autók; Berta Sándor; SG.hu; 2014. február 17.

Európai levelezőrendszert tervez Merkel és Hollande

„Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök megbeszéléseket folytatnak szerdán és ezek során várhatóan számos dologról megállapodnak majd. A cél az, hogy kevesebb felhasználói és céges adat jusson el az Amerikai Egyesült Államokba, azaz az e-maileket és egyéb adatokat a jövőben ne kelljen mindenképpen az Amerikai Egyesült Államokon keresztül küldeni, hanem ki lehessen kerülni az ottani szervereket. Mindezt egy új európai kommunikációs hálózat kiépítésével és közösen kifejlesztett adatvédelmi szabványok alkalmazásával oldanák meg.

Merkel podcastjában elmondta: a francia-német csúcstalálkozón arról is egyeztetni fognak, hogy miként lehet biztosítani Európában a magas szintű adatvédelmi szabványok használatát. „Sokkal többet kell tennünk az európai adatvédelem területén, ez nem is kérdés” – ismerte el a német kancellár. Az egységes adatvédelmi szabványról ugyanakkor nem olyan könnyű egyeztetni, mert bizonyos országokban sokkal alacsonyabb szintű az adatvédelem, mint Németországban és semmiképpen sem akarják felpuhítani a szabályozást. Azt is figyelembe kell venni, hogy az olyan cégek, mint a Google vagy a Facebook azokba az országokba települnek előszeretettel, ahol kevésbé szigorú az adatvédelem, ez viszont hosszú távon elfogadhatatlan.

Merkel a francia elnökkel arról is beszélni akar, hogy melyek azok az európai szolgáltatók, amik biztonságot nyújtanak a polgároknak és gondoskodnak arról, hogy ne kelljen az e-maileket és az adatokat az USA-n keresztül továbbítani. Hollande megerősítette, hogy Párizs támogatja Berlin javaslatait. Egy francia kormánytag közölte: most, hogy Németországban is megalakult az új kabinet, a két félnek közösen kell kezdeményeznie ezekben a kérdésekben. A határokon belüli kommunikáció ötlete egyébként a Deutsche Telekomtól származik, amely a tengerentúli ellenőrzések miatt azt szeretné, ha a németországi címről elküldött, illetve azokra érkező elektronikus leveleket kizárólag helyi internetes csomópontokon keresztül továbbítanák a szolgáltatók.”

Forrás:
Európai levelezőrendszert tervez Merkel és Hollande; Berta Sándor; SG.hu; 2014, február 18.

350 milliárd forint összehangolt infokommunikációs fejlesztésekre

„Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektor a megfelelő fejlesztésekkel a magyar gazdaság egyik kitörési pontjává válhat. A közelmúltban elfogadott Nemzeti Infokommunikációs Stratégia rögzíti a 2014-2020 közötti időszak elsődleges célkitűzéseit, amelyek megvalósítására európai unios forrásból megközelítőleg 350 milliárd forint közvetlen forrás áll rendelkezésre a következő hét évben. A dokumentum a kormány február 19-i határozatának megfelelően a kormányzati honlapon teljes egészében hozzáférhető.

A hazai IKT szektor a magyar GDP mintegy 12%-át adja, az ágazatban foglalkoztatottak száma az OECD országok többségével összevetve kiemelkedően magas Magyarországon. Megfelelő fejlesztésekkel az IKT a magyar gazdaság egyik kitörési pontjává válhat, további magas hozzáadott értékű, exportképes termékeket előállító munkahelyeket hozhat létre.

A fejlesztési tárca az Új Széchenyi Terv támogatásával dolgozta ki az általa felügyelt szakterületek, köztük az infokommunikáció hosszú távú tervdokumentumait. A „Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban” című projekt uniós forrásokból, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg…”

Forrás:
350 milliárd forint összehangolt infokommunikációs fejlesztésekre; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. február 20.
Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 : Az infokommunikációs szektor fejlesztési stratégiája (2014-2020) v7.0 (pdf)
Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban; Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program
ÁROP-1.1.19 – Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése; Széchenyi 2020

2018-ra szélessávú internet lesz minden magyar háztartásban

„Magyarországon 2018-ra minden háztartásban lesz szélessávú internet – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a kabinet és a Magyar Telekom közötti partnerségi megállapodás aláírási ünnepségén.

A kormányfő emlékeztetett, Magyarország az Európai Uniónak azt a vállalást tette, hogy 2020-ra minden magyar háztartásban lesz szélessávú internet. „A mi megállapodásunk azt teszi lehetővé, hogy ezt az állapotot (…) Magyarország 2018-ra eléri”, tehát jóval az EU-s határidő előtt – hangsúlyozta. Hozzátette, az infrastruktúra kialakításához több száz milliárd forintra van szükség, amelyet részben a Deutsche Telekom, részben pedig a magyar állam teremt majd elő.

Orbán Viktor azt mondta, „most már nincs visszaút, mi leszünk a legjobbak”, reális esélyünk van arra, hogy a magyar legyen Európa egyik legmodernebb, a legjobb telekommunikációs infrastruktúrával rendelkező gazdasága. A Magyar Telekommal kötött megállapodást egy komoly múltra visszatekintő barátság megerősítésének nevezte a miniszterelnök. Kiemelte, a Magyar Telekom fő tulajdonosáról, a német Deutsche Telekomról elsőként a büszkeség jut eszébe, büszkének lenni arra, amit csinálnak, azaz hogy technológiájuk előreviszi a világot.

A Telekom az elmúlt húsz évben 1800 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre Magyarországon, ahol 12 ezer embert foglalkoztat – a beszállítóinál pedig további százezer munkavállaló dolgozik -, és évente 140 milliárd forint adót fizet, amivel az ország egyik legnagyobb adófizetője – sorolta az adatokat Orbán Viktor, úgy fogalmazva, hogy nem vásárlói, hanem „résztvevői vagyunk” a Deutsche Telekomnak, hiszen a magyaroknak is lehetőségük van a cég közös működtetésére.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Deutsche Telekom jelentős támogatója a magyar sportnak és kultúrának, így például a pénteki aláírási ceremóniának otthont adó Budapest Music Centernek is elkötelezett partnere, nagyban hozzájárul a működtetéséhez. Beszéde végén a miniszterelnök rámutatott: a távközlési és IT-szektor ma a magyar GDP körülbelül 12-14 százalékát állítja elő, ami az időnként „a magyar gazdaság alulfejlettségéről szóló előadások fényében” meglepően magas szám. Tavaly a magyar gazdasági növekedés csaknem egynegyede ebből az üzletágból származott – tette hozzá.

„Azt a lovat kell ütni, amelyik húz. (…) Nem túl igazságos dolog ez, de a világot valóban azok viszik előre, akik jól húznak. És az IT-szektor jól húz Magyarországon, ezt kell ütni, ezt kell fejleszteni, itt kell beruházásokat végrehajtani. Abban kell még erősebbnek lenni, amiben egyébként is erősek vagyunk” – zárta szavait.

Timotheus Höttges az aláírás alkalmából kiemelte: a Magyar Telekom szándéka az, hogy beruházásaival elősegítse a nagysebességű szélessávú internet mielőbbi elérhetőségét a magyar lakosság számára. Ennek érdekében több százmilliárd forintot tervez befektetni a hálózat fejlesztésébe a következő években.

A magyar kormány és a Deutsche Telekom közös célja, hogy Magyarország a digitalizációban élenjáró legyen. Ez támogatja a magyar gazdaság termelékenységét és versenyképességet, és segíti a magyar állampolgárok társadalmi és gazdasági épülését is – fejtette ki. Timotheus Höttges hangsúlyozta, hogy az aláírt megállapodás egy újabb mérföldköve egy hosszú és sikeres együttműködésnek a Deutsche Telekom és Magyarország között, egy még szorosabb és termelékenyebb együttműködést vetít előre.

Emlékeztetett, hogy a magyarországi piacra lépés az első befektetése volt a DT-nek Közép-Kelet-Európában. Hozzátette, hogy a DT teljes mértékben támogatja a Magyar Telekomot, amelynek tervei között szerepel, hogy az év végére a magyar lakosság 80 százaléka számára 4G lefedettséget nyújtson, 2018-ra pedig minden háztartásba eljuttassa a nagysebességű szélessávú internet. Ezzel Magyarország idő előtt teljesítheti az Európai Unió Digitális Menetrendjében 2020-ra kitűzött célokat. A magyar leányvállalat ezzel egyfajta modell szerepet tölt be a vállalatcsoportban is. A távolabbi jövőről szólva elmondta, hogy a felhő alapú szolgáltatások teljes mértékben megváltoztatják majd az iparágat.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója elmondta: a Deutsche Telekom most ünnepli 20. évfordulóját első magyarországi befektetésének, és stratégiai befektetői szerepvállalásával Magyarország a távközlés és informatika terén Európa élenjáró országai közé került. Sőt lefedettség és minőség terén, a 4G és más hasonló új technológiák bevezetésével számos európai országot maga mögé utasított.

A Deutsche Telekom mintegy 50 országban van jelen, és több mint 230 ezer munkavállalót foglalkoztat világszerte. A cégcsoport 58,2 milliárd euró bevételt termelt a 2012-es üzleti évben, ennek több mint felét Németországon kívül…”

Forrás:
2018-ra szélessávú internet lesz minden magyar háztartásban; Miniszterelnökség; 2014. február 21.
Partnerségi dokumentum (pdf)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Cséfalvay Zoltán: 2014-2020 között 110 milliárd forintot szánnak K+F infrastruktúrára

„A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszakban Magyarország 110 milliárd forintot szán a kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztésére, köztük műszervásárlásra – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétfőn a NEKIFUT projekt bővítéséről tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.

A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) projekt 2008-ban indult a magyarországi kutatás-fejlesztési infrastruktúra adatbázis kialakítására.

Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy Magyarország 2012-ben a GDP 1,29 százalékát fordította kutatás-fejlesztés-innovációra, ami az elmúlt húsz év legmagasabb arányszáma.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2014-2020 között az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból a hazai társfinanszírozással együtt 7480 milliárd forintot fordíthat fejlesztésre, ennek több mint 10 százalékát 767 milliárdot kutatás-fejlesztés-innováció célokra terveznek. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) lesz a finanszírozás központi eleme, amelyben 678 milliárd forint áll majd rendelkezésre kutatás-fejlesztés-innovációra, nagyobb részt vissza nem térítendő, kisebb részben visszatérítendő támogatás formájában.

A magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció területén a másik fontos forrás lesz a Brüsszelből európai versenyben közvetlenül elérhető Horizon 2020 program 70 milliárd eurós kerete, ebből számítások szerint 350 millió eurót szerezhetnek meg magyar pályázók – tette hozzá az államtitkár.

A GINOP-ban kutatás-fejlesztés-innovációra szánt 678 milliárd forintból 145 milliárdot fordítanának a kutató-fejlesztői kiválóságra, nemzetközi együttműködésekre, ezen belül 110 milliárd forintot szánnak a kutatás-fejlesztési infrastruktúrára – mondta Cséfalvay Zoltán.

A 110 milliárd forinton belüli jelentősebb tételeket ismertetve az államtitkár kiemelte: 29 milliárd forintot tesz ki az ELI-program áthúzódó része, a nagy európai projektekhez történő kapcsolódás támogatására 15 milliárdot, újabb 15 milliárdot a stratégiai jellegű kutatások infrastruktúrájára terveznek, 48 milliárd forintra lehet majd pályázni a kutatási infrastruktúra szélesebb fejlesztésére. Erre a célra további 10 milliárd forint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban áll majd rendelkezésre.

A kutatás-fejlesztési infrastruktúrában a 110 milliárd forint felhasználása lehetővé teszi majd, hogy Magyarországon áttörő jellegű kutatások legyenek, és a magasabb hozzáadott értékű termelés előtérbe kerüljön – emelte ki Cséfalvay Zoltán.

Kroó Norbert, a NEKIFUT irányító testületének elnöke elmondta, hogy a projektet nagy érdeklődés mellett mutatatta be Magyarország az EU-elnökség idején is. Megjegyezte: Magyarországon jó kutatók vannak, de az infrastruktúra gyengébb a nyugat-európainál, és ezen változtatni kell.

Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. ügyvezetője elmondta, hogy évente bevételük 16-18 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, hamarosan létrehozzák Debrecenben a tudományparkot, és laboratóriumukat nyitottá kívánják tenni mások számára is.

A NEKIFUT projekt 2008-ban indult a magyarországi kutatás-fejlesztési infrastruktúra adatbázis kialakítására, a regiszter 2011 áprilisa óta online elérhető. Az adatbázisba történő bekerüléshez illetve a már abban szereplők az adataik frissítésével március 21-éig lehet jelentkezni. Ezt követően a NEKIFUT irányító testület dönt arról, hogy a jelentkező bekerül-e és milyen kategóriában a regiszterbe – ismertette Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese.

További információ a Nemzeti Innovációs Hivatal Kaleidoszkóp honlapján: Pályázat a NEKIFUT Regiszterbe való bekerülésre”

Forrás:
Cséfalvay Zoltán: 2014-2020 között 110 milliárd forintot szánnak K+F infrastruktúrára; Nemzeti Innovációs Hivatal/MTI; 2014. február 17.

A Google meglepő magyar helyszínen épített tudásbázist

„Józsefvárosban épített tudásbázist és oktatóközpontot a Google. A Google Groundot a magyarországi vállalkozások, startupok és diákok digitális versenyképességének fejlesztéséért hozták létre. A közép-kelet-európai régióban ez az első ilyen központ – írja a Napi Gazdaság.

A kelet-közép-európai régióban elsőként Magyarországon hozott létre oktatóközpontot és tudásbázist a Google – olvasható a keddi Napi Gazdaságban.

A cikk szerint a Google Groundot a magyarországi vállalkozások, startupok és diákok digitális versenyképességének fejlesztéséért hozták létre. A józsefvárosi bázison egy év alatt közel 150 ingyenes képzést tartanak majd, amelyeken közel háromezren vehetnek részt.

A lap idézte Szelei Szabolcsot, a Google Magyarország marketingigazgatóját, aki szerint a világ 500 legnagyobb vállalatának átlagéletkora a hatvanas években 62 év volt, ma 18, 2025-re pedig 15 év lesz, ami azt jelenti, hogy az akkori legnagyobb vállalatok fele ma még nem is létezik, vagy éppen nemrég jött létre. Erre a jövőre kell felkészülni – tette hozzá.”

Szerkesztői megjegyzés:
Talán segít perspektívába helyezni a cikket, ha megemlítjük, hogy milyen képzések lesznek: Sales AKadémia, YouTube Akadémia, AdWords Akadémia, Analytics Akadémia. Vagyis ez a központ az online marketinget oktatja, Google-eszközökkel.
Forrás:
A Google meglepő magyar helyszínen épített tudásbázist; HVG.hu/MTI/Napi Gazdaság; 2014. február 18.

Tovább terjeszkedik Kelet-Közép-Európában az Amazon.com

„Tovább terjeszkedik Kelet-Közép-Európában az Amazon.com. A világ egyik legnagyobb elektronikus kereskedelemmel foglalkozó áruháza ezúttal Prága mellett létesít lerakatot, de piaci pletykák szerint hamarosan Magyarországra is betörhetnek.

Hamarosan újabb elosztó központot létesít Csehországban az Amazon.com. A Bloomberg értesülései szerint a Prágától 7 kilométerre fekvő, Dobroviz faluban húzzák fel a legújabb Kelet-Közép-európai lerakatot. Mint írják, a település polgármestere a múlt hét végén hagyta jóvá a szerződést, és az építkezések várhatóan márciusban meg is kezdődnek.

A csehországi nyitás egyértelműen a régiós terjeszkedés újabb lépésének tekinthető. Mint ismert, még 2012-ben Pozsony mellett hozták létre az első kelet-közép-európai központot. Arról azonban már akkor tudni lehetett, hogy az amerikai vállalat a szlovákon kívül a cseh és a lengyel piacokat is kiszemelte magának. Sőt, egyes piaci pletykák szerint a multi a horvát, a román és természetesen a magyar piacok felé is kacsintgat.

A társaság agresszív terjeszkedése – főként egy esetleges magyarországi nyitás esetén – sok hazai szolgáltatónak is kellemetlenséget okozhat. Piaci értesüléseink szerint különösen a hazai műszaki áruházak szegmensében, illetve a könyvkereskedelemben, ezen belül is az elektronikus könyvek piacán okozhat anomáliákat az amerikai óriás régiós, illetve magyarországi terjeszkedése. Ugyanakkor azok a lokális szereplők, amelyek könyvkiadással is foglalkoznak, még mindig nagy előnyben vannak. Számukra az egyetlen kellemetlenséget a társaság zászlóshajója, a Kindle e-könyv olvasó okozhatja, mely ár-érték arányban az egyik legjobbnak számít.

A legnagyobb harc azonban kétség kívül a műszaki termékek piacán bontakozhat ki, a globális beszerzési csatornák árelőnye ugyanis egyértelmű. Ezzel az árelőnnyel a hazai műszaki áruházak – legyenek azok hagyományos értelemben vett boltok, vagy online felületek – csak nagyon nehezen lesznek képesek felvenni a versenyt. Bár az impulzusvásárlások továbbra is a kézzel fogható áruházak kiváltsága lehet, ugyanakkor a strukturális átalakulás hosszabb távon elkerülhetetlen. Ennek gyorsasága azonban már nagymértékben függ az Amazon terjeszkedési ütemétől, illetve a felhasználható marketing büdzsé mértékétől is.”

Forrás:
Újabb multi érkezhet Magyarországra: áresést hozhat magával; penzcentrum.hu; 2014. február 17.

A mezőgazdaságban is terjed az e-biznisz

„Egyre nagyobb az érdeklődés az internetes kereskedelem iránt a mezőgazdaságban, hiszen – a más termékek esetében már jól megszokott – előnyökkel jár az ágazat szereplői számára is.

Különösen a szántóföldi növénytermesztés esetében lehet alapja a jövő sikeres gazdálkodásának az online felület, mert – a zöldség-gyümölcs ágazat helyi piacaihoz hasonlóan (ezt más néven közösségi termelésnek nevezik, szintén az internetnek köszönhető) – az értékesítési lánc rövidítéséhez járul hozzá. Ezáltal több pénz marad a termelő és a felvásárló zsebében, a világháló segítségével kiiktathatók a rendszerből a köztes adás-vételi folyamatok, így a valós piaci állapotokat ténylegesen tükröző árakat találnak az érdeklődők mondja Gerebenics István a gabonamarket.hu ügyvezetője. A rendszer további előnye, hogy a legkisebb, legfiatalabb vállalkozások számára is ugyanazokat a gazdálkodási esélyeket kínálja, melyekkel a piac legnagyobb szereplői is rendelkeznek – hangsúlyozza a szakember.

A megfelelő információhoz való eljutásban is fontos szerepe van az online jelenlétnek a mezőgazdaságban működő cégek számára. A gazdák eddig, ha eladni akartak, körbekérdezték pár helyi ismerősüket az aktuális árakról, meghallgatták a vevőjelöltek ajánlatát és ez alapján a néhány információ alapján döntöttek. Sokszor rosszul. Ezért a gabonaárak alakulását bemutató online rendszert indított a Magro.hu, a másik hazai mezőgazdasági online piactér. Mivel az árak gyorsan változnak, a gazdálkodók számára létfontosságú a pillanatnyi helyzet ismerete, mivel az információk hiányában korábban gyakran nem megfelelő döntést hoztak. Az online felület a sok esetben bonyolult adózási kérdések átlátásában is segít…”

Forrás:
A mezőgazdaságban is terjed az e-biznisz; Piac&Profit; 2013. február 20.
Lelkesen klikkelnek a gazdák; Esze Dóra; Üzletrész/Origo; 2014. február 20.

A piacra lépést támogatja az új pályázati eszköz

„Az EU-s támogatások és a piaci alapon működő kockázati tőke előnyeit kívánja egyesíteni a Horizon 2020 pályázatok keretében megjelenő új KKV-eszköz.

A vállalatok teljesen más hatékonysággal és más attitűddel használják a vissza nem térítendő támogatásokat, mint a piaci alapú kockázati tőkét. Ezt az ellentmondást próbálja enyhíteni, a Horizon 2020 pályázati keretprogramban megjelenő, korábban ismeretlen elem, a korai fázisú kkv-k áthidaló feltőkésítésére létrehozott „Új KKV eszköz”.

„A korábbi gyakorlat szerint a közpénzeket – vissza nem térítendő támogatások formájában – főleg kutatásokra költötték, míg a magántőkének a nagy része a piacosítást szolgálta,” mondja Jeney Nóra a Nemzeti Innovációs Hivatal szakértője és nemzeti kapcsolattartója. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy a kutatás és a piacosítás között létezik egy olyan fázis (amerikai startup-terminológiával élve a halál völgye, azaz a „valley of death”), amelyre sem finanszírozásból, sem pedig figyelemből nem jut elég.

Ezt a „völgyet” kívánja most áthidalni a korai fázisú pénzügyi befektetési termék, amihez a cégek pályázati rendszerben, brüsszeli döntés alapján juthatnak hozzá.

Az eszköz a különböző kkv-kat három fázisban támogatja, attól függően, hogy a megvalósítás melyik szintjéhez kérnek támogatást. Az elsődleges cél, hogy a felmerülő ötletek közül olyanok maradjanak versenyben, amelyeknek valós esélyük van piaci termékként megállni a helyüket, és ezeket az ötleteket el is juttassa a piaci megmérettetés fázisáig.

Az üzleti terv
A decemberben kiírt pályázatok első fázisára egy körülbelül 10 oldalas üzleti tervvel lehet pályázni, a támogatás célzott, átlagos értéke pedig 50 ezer euró.

Az üzleti tervnek tartalmaznia kell a vállalkozás alapját jelentő ötletet, a piac feltérképezését, célcsoport-elemzést, az üzleti modell valamint az esetleges társadalmi vagy környezeti hatások bemutatását.

Minthogy az eszköz egyik deklarált célja, hogy a figyelem és a finanszírozás is a majdani piacképes modellekre összpontosuljon, a támogatási sikerarány várhatóan ebben a fázisban meglehetősen alacsony, mindössze 10 százalékos lesz.

A támogatás odaítélése esetén az első fázis hat hónapig tart majd, aminek az outputja egy részletesebb, kidolgozottabb és megalapozottabb piackutatáson és igényfelmérésen alapuló, második üzleti terv lesz.

A fejlesztés
Az eszköz második fázisának célja a konkrét fejlesztés, és a prototípus elkészítése. Az ebben a fázisban lévő cégek 70 százalékos támogatási intenzitásra számíthatnak 0,5 és 2,5 millió euró közötti összegben.

A fázis hossza a terméktől függően egy és két év között mozoghat, az időszak végterméke pedig egy piaci minta, valamint egy, a legapróbb részletekig kidolgozott, harmadik üzleti terv.

Mivel az első fázis a cégek többségét már kirostálta, a várható sikerarány itt némileg magasabb, 35-50 százalékos lesz.

A megvalósítás
Míg a kkv-eszköz első két fázisának összegei tőkeinjekcióként jelennek meg, addig a harmadik szakaszban már nem direkt finanszírozásra, hanem üzleti támogatásra számíthatnak a cégek. Ez magában foglalhat kockázati tőke alapú befektetést, de egyéb, „soft skillekben” való támogatást is.

Ez már a piaci megvalósítás fázisa: a cégek tehát eddigre már valós, piaci visszajelzésekkel valamint bevétellel is rendelkeznek.

A harmadik szakasz célja tehát, hogy elősegítse, hogy a részt vevő cégek magánfinanszírozáshoz jussanak, és hogy hálózatépítés, tréning valamint tudásmegosztás segítségével mind jobban önfenntartóvá válhassanak.

Tanácsadói támogatásra, tehát coaching és mentoring szolgáltatásokra egyébként a program teljes időtartama alatt számíthatnak a részt vevő cégek.

Az értékelési szempontok között a piaci megvalósíthatóságon és megvalósításon túl különös figyelmet fordítanak az alapötletek kiválóságára illetve a projekt társadalmi és környezeti hatásaira (ez utóbbit egy külön „impact” kritérium keretében pontozzák).

„Ennek az eszköznek az esetében tényleg új ötleteket várnak a bírálók, olyanokat, amelyek komoly innovációs és piaci potenciállal rendelkeznek,” foglalja össze Jeney Nóra.

Az új kkv eszköz közös, szinkronizált pályázati felhívása decemberben jelent meg, a program első két fázisa március elsejével nyílik meg a pályázatok előtt, a beadási határidők pedig folyamatosan, negyedévente követik egymást (az első határidő tehát az első fázis esetében 2014. június 18., míg a második fázisra 2014. október 9.).

A pályázatban önálló vállalatok vehetnek részt, és miközben minden fázis elérhető minden cég számára (tehát nem kell feltétlenül végigjárni a lépcsőfokokat azoknak, akik már egy érettebb fázisú projekttel pályáznak), aközben fontos feltétel, hogy egy vállalat egyszerre csak egy fázisban lehet jelen.”

Forrás:
A piacra lépést támogatja az új pályázati eszköz; Balla Zsolt; Üzletrész/Origo; 2014. február 18.

Törvények, rendeletek

A Kormány határozata Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról

„A Kormány
1. elismerve a hazai IKT ágazat kiemelt jelentőségét, és az abban rejlő gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségeket,valamint e területen az állami ösztönzés fontosságát, elfogadja a 2014–2020 időszakra szóló Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát (a továbbiakban: Stratégia), ezzel összefüggésben felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a Stratégiának a kormányzati portálon való közzétételéről.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: azonnal

2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”

Forrás:
A Kormány 1069/2014. (II. 19.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 24. szám, 2014. február 19.; 2473. oldal (pdf)

A Kormány határozata az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének módosításáról

„A Kormány
1. megállapítja az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervét az 1. melléklet szerint,

2. jóváhagyja a 2. melléklet szerint a mellékletben foglalt táblázat 2., 4., 5., 7., 15., 19–23., 26., 27., 30., 32., 33. és 35–40. sorában meghatározott, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projekteket,

3. elfogadja a 2. melléklet szerint a mellékletben meghatározott projektek kiemelt projektként történő nevesítését,

4. hozzájárul a 2. és a 3. pontban megjelölt projektek támogatási szerződéseinek megkötéséhez, illetve a már megkötött támogatási szerződések módosításához,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: azonnal

5. visszavonja az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2009–2010. évekre szóló akciótervének módosításáról szóló 2026/2013. (XII. 29.) Korm. határozat 1. és 2. pontját, valamint 1. és 2. mellékletét.
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”

Forrás:
A Kormány 1063/2014. (II. 18.) Korm. határozata az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének módosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 23. szám, 2014. február 18.; 2438-2447. oldalak (pdf)
Szerkesztői megjegyzés: A 2. pontban meghatározott, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektek

  • 2. sor: EKOP-1.1.4 Központosított kormányzati informatikai rendszer kiterjesztése (KKIR2)
  • 4. sor: EKOP-1.1.10 A katasztrófavédelmi informatikai rendszerek döntéstámogató szerepének és biztonságának növelése
  • 5. sor: EKOP-1.1.12 Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer
  • 7. sor: EKOP-1.1.14 Adóigazgatási szakrendszerek integrációja
  • 15. sor: EKOP-1.2.16 Központi Illetményszámfejtési Rendszer
  • 19. sor: EKOP-1.2.19 Mezőgazdasági és környezeti információs rendszer
  • 20. sor: EKOP-1.2.23 Hibrid kézbesítési és konverziós rendszer
  • 21. sor: EKOP-1.2.24 Az MVH Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszerének kiterjesztése (IIER2) és felkészítése a 2014-20-as KAP ciklus követelményeinek kiszolgálására
  • 22. sor: EKOP-1.2.26 A járási hivatalok informatikai infrastrukturájának fejlesztése
  • 23. sor: EKOP-2.1.12 ESR – az egységes európai hívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer
  • 26. sor: EKOP-2.1.17/A Földhivatali folyamatok ügyfélközpontú átalakítása és ahhoz szükséges korszerűsítése
  • 27. sor: EKOP-2.1.19 Sajátszámlás nyugdíjjárulék kezelés ügyfélkapcsolati fejlesztése
  • 30. sor: EKOP-2.1.23 A járási hivatalok integrálása a kormányhivatalok ügyfélszolgálati rendszerébe
  • 32. sor: EKOP-2.2.1 Kormányzati adatközpont és IT értéknövelt szolgáltatások nyújtása (Kormányzati felhő)
  • 33. sor: EKOP-2.2.4 Kormányzati intézmények telephelyein végberendezések modernizációja
  • 35. sor: EKOP-2.2.6 Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) fejlesztése
  • 36. sor: EKOP-2.2.7 Az Egységes Digitális Rádiótávközlő rendszer (EDR) fejlesztése
  • 37. sor: EKOP-2.3.7 Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése, egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása
  • 38. sor: EKOP-2.3.8 Teljeskörű ügyfélazonosítás
  • 39. sor: 3.1.5 A Rendőrség elektronikus feldolgozó rendszerének korszerűsítése a KMR régióban.
  • 40. sor: EKOP-3.1.6 Önkormányzati ASP központ felállítása