Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Szeptember elejétől igényelhető a digitális jólét hitelprogram az MFB Pontokon
Tárgyszavak: 2014-2020, Bernáth Tamás, digitális átállás, digitális gazdaság, Digitális Jólét Pénzügyi Hitelporgram, fejlesztéspolitika, GINOP-8.2.6, Juhász Edit, kis- és középvállalkozások, KKV, Magyar Fejlesztési Bank, Magyarország, MFB Pontok, Palkovics László, uniós társfinanszírozású projektek, vállalkozásfejlesztés
Szupergyors internet mindenkinek, biztonságos wifi az iskoláknak
Tárgyszavak: Invitel, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Jászfényszaru, Magyarország, Solymár Károly, szélessávú infrastruktúra, Szupergyors Internet Program (SZIP)

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. szeptember 3.
Tárgyszavak: álhírek, Ausztrália, digitális diplomácia, digitális idegenforgalom, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális politika, digitális turizmus, e-diplomácia, Egyesült Államok, gasztrodiplomácia, közösségi média, Kuba, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Magyarország, soft power

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

18/2018. (VIII. 23.) EMMI utasítás az Emberi Erőforrások Minisztériumának elektronikus aláírási és elektronikus bélyegzési szabályzatáról
Tárgyszavak: digitális aláírás, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális levéltárak, digitális megőrzés, e-aláírás, elektronikus aláírás, elektronikus bélyegzés, Emberi Erőforrások Minisztériuma, időbélyegző, Magyarország

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Szeptember elejétől igényelhető a digitális jólét hitelprogram az MFB Pontokon

„Szeptember elsején elindul a digitális jólét hitelprogram (djh), a kis- és középvállalkozások digitális fejlesztésre kamatmentes hitelt igényelhetnek az MFB Pontokon – jelentették be hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta, a Digitális jólét program (Djp) kedvezményes hitele segíti a magyar kis- és középvállalkozások felkészülését a digitalizáció kihívásaira, számítások szerint 300-400 vállalkozás kaphat majd támogatást fejlesztéséhez a hat konvergencia régióban.

Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy szeptember elejétől nulla százalékos kamatozású hitelt igényelhetnek a kkv-k a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) rendelkezésre álló 7,5 milliárd forint keretből 5 millió forint és 200 millió forint között az MFB Pontokon, a feltételek pedig nem változnak a maximálisan hét évre igénybe vehető hitel futamideje alatt.

Palkovics László leszögezte, a digitális jólét hitelprogram indításának gazdaságpolitikai jelentősége van. Kiemelte, hogy a digitalizáció és a robotizáció átrendezi a munkaerőpiacot, változnak a döntési mechanizmusok, a program segíti a magyar kis- és középvállalkozások felzárkózását nemzetközi versenytársaikhoz a digitális, innovációs képesség és a hatékonyság területén is.

A kormány a Digitális jólét programban kiemelten támogatja a magyar gazdaság felkészülését a digitalizációra, köztük a vállalkozások versenyképességét erősítő fejlesztéseket – hangsúlyozta.

Bernáth Tamás emlékeztetett: nyolc együttműködő bank révén 642 MFB Pontot működtetnek országszerte, és a kkv-hiteleikhez kapcsolódóan mentorálási lehetőséget is igénybe vehetnek a vállalkozások.

Az MFB elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklusban rendelkezésre álló visszatérítendő támogatások előnye, hogy a forrás a hitel visszafizetését követően is rendelkezésre áll majd az ország számára. Hangsúlyozta, hogy Magyarország a visszatérítendő támogatások felhasználásában is jelentős eredményeket ért el.

Juhász Edit nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásokért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta, a Magyar Fejlesztési Banknak fontos szerepe van abban, hogy a hazai kis- és középvállalkozások fejlődéséhez kedvezményes lehetőségek álljanak rendelkezésre, ezzel javul a magyar gazdaság versenyképessége is.

Az MFB tájékoztatása szerint a digitális jólét hitelprogram digitális termékek és szolgáltatások fejlesztését célzó projekteket támogat, de bizonyos keretek között elszámolható tárgyi eszköz beszerzése, immateriális javak vásárlása, szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó költség, díjak, jogi, közjegyzői, szabadalmi költség, hazai kiállításon vagy vásáron való részvétel, külpiaci terjeszkedést segítő szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításában közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordítása, útiköltség, kiküldetési költség, általános költség és irodabérlés.”

Forrás:
Szeptember elejétől igényelhető a digitális jólét hitelprogram az MFB Pontokon; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. augusztus 27.
GINOP-8.2.6-18 Digitális Jólét Pénzügyi Program Hitelprogram; Magyar Fejlesztési Bank
GINOP-8.2.6-18 Digitális Jólét Pénzügyi Program – Hitelprogram; Széchenyi 2020

Szupergyors internet mindenkinek, biztonságos wifi az iskoláknak

„Jászfényszarun is átadták a Szupergyors Internet Program keretén belül megvalósult fejlesztést 2018. augusztus 23-án. A kormányzati program célja, hogy Magyarország valamennyi településén mindenki számára biztosított legyen a megfelelő sávszélességű internet-elérhetőség. A hálózatfejlesztésre Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 3,2 milliárd forintot fordítanak.
A komplex kormányzati program megvalósítása révén 2018 végére minden magyar háztartásban elérhetővé válik – vezetékes vagy mobil szélessáv megoldással – a legalább 30 Mb/s sebességű internet-hozzáférés. A kormányzat és a piaci szereplők közös munkájának eredményeként 56 milliárd forint uniós támogatással közel 150 milliárd forint értékű beruházás valósul meg pályázati és önerős forrásból.

„Magyarország kormánya komplex szélessáv-fejlesztéseket valósít meg országszerte. A Szupergyors Internet Programnak (SZIP) köszönhetően eddig 536 településen összesen 515 ezer új végpont kiépítése történt meg. Jászfényszarun a 2193 háztartási, vállalkozási és közintézményi végponton keresztül minden helyi lakos számára elérhető az akár 250Mb/s sávszélességű internet-hálózat” – mondta Solymár Károly Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára hozzátette: A SZIP mellett az iskolai fejlesztések is elengedhetetlenek, e körben a kormány 31 milliárd forintot szán internet hozzáférés és wi-fi fejlesztésre. A beruházásoknak köszönhetően országosan összesen 5070 állami finanszírozású köznevelési és szakképzési intézmény 1,3 millió tanulója és pedagógusa számára válik hozzáférhetővé a digitális oktatáshoz szükséges infrastruktúra.

Pócs János, a település országgyűlési képviselője elmondta: a megvalósult fejlesztés többről szól, mint a beruházás 101 millió forintos összege, hiszen a kormány hosszú távon, előre gondolkodik, és így a jövőnkbe fekteti ezt a pénzt. Az elvégzett korszerűsítések alapvető feltételként járulnak hozzá a családok megélhetéséhez, az önkormányzatok működéséhez és a helyi gazdaság élénkítéséhez.

A hálózatot az Invitel Távközlési Zrt. építette ki korszerű optikai technológiával. A település lakosai a kedvezményes árú Digitális Jólét alapcsomagra is előfizethetnek.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyében zajló fejlesztéseknek köszönhetően közel 150 ezer végponton válik elérhetővé a megfelelő minőségű, gyors internet.”

Forrás:
Szupergyors internet mindenkinek, biztonságos wifi az iskoláknak; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. augusztus 24.

Közigazgatás, politika

Átgondoltabb innovációs fejlesztésekre van szükség

„Palkovics László innovációs és technológiai miniszter meghívására 2018. augusztus 27-én Budapestre érkezett Jerzy Kwieciński lengyel beruházási és gazdaságfejlesztési miniszter.
A felek között szóba kerültek az Európai Bizottság által bemutatott költségvetési elképzelések a 2021-2027. közötti időszakra vonatkozóan. Az Európai Bizottság idén májusban hozta nyilvánosságra a következő költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát, valamint a kohéziós politika jövőjéről szóló jogszabálycsomagot.

Magyarország legfőbb célja javítani a tagállami társfinanszírozásra vonatkozó arányokat, ugyanis a bizottság ennek jelentős emelésére tett javaslatot. Hazánk számára nagyon komoly a tét, mivel a bizottsági javaslatok elfogadása esetén a következő 7 évre vetítve a társfinanszírozási terhek akár ezermilliárd forintos nagyságrendben is nőhetnének.

A magyar kormány nem tart elfogadhatónak egy olyan költségvetési javaslatot, amely a szegényebb tagállamok forrásait a gazdagabb tagállamoknak juttatja. Szintén elfogadhatatlan, hogy a javasolt pénzügyi megtakarítások aránytalan mértékben érintsenek bizonyos tagállamokat – a kohéziós politika keretének csökkentését ugyanis a tervek szerint 92%-ban a V4 országoknak járó támogatások megvágásával fedeznék.

Jerzy Kwieciński többek között arról is beszélt, hogy míg az Egyesült Államokban az elmúlt években olyan innovatív vállalatok jöttek létre, melyek például az autóipar területén érdemi piaci szereplőkké váltak, addig Európában kevés ilyet találni. Palkovics László hozzátette, ez valóban így van, tekintve, hogy az Európai Unió az elmúlt években hiába költött nagyon sokat innovációs fejlesztésekre, ezeknek még sincs igazi, kézzel fogható eredménye, bár mostanra már vannak biztató jelek ezen a téren.

A felek úgy ítélték meg, hogy – bár a bizottság kísérletet tesz erre – a kohéziós politika működésének egyszerűsítésére tett tervek nem elégségesek. Az is kedvezőtlen, hogy a javaslat szerint a kohéziós politikából a központi irányítás felé terelődne a források egy része, s ez a tagállamok innovációs törekvéseit, fejlesztéseit is negatívan érintheti.

A találkozón a miniszterek üdvözölték a magyar-lengyel és a V4-együttműködést a bizottsági javaslatokról szóló tárgyalások során. Jerzy Kwieciński kiemelte, országának közlekedési szempontból jó kapcsolata van Németországgal, s a jövőben déli irányba, így Magyarország felé is szeretnék fejleszteni az autóutakat, illetve a vasúti pályákat.”

Forrás:
Átgondoltabb innovációs fejlesztésekre van szükség; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. augusztus 28.

Megjelent és véleményezhető a Nemzeti Alaptanterv munkaváltozata

„Az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport mintegy száz fős, pedagógiai szakértőkből, pszichológusokból és gyakorló tanárokból álló csapata egy éven át tartó kutatási-fejlesztési munka eredményeként elkészítette az új Nemzeti alaptantervet megalapozó javaslatát. Mivel az oktatás mindannyiunk ügye, arra kérjük az oktatással foglalkozó szakmai és társadalmi szervezeteket, valamint a pedagógusokat, a szülőket és a diákokat, hogy olvassák el a dokumentumot, majd osszák meg velünk véleményüket! A honlapunkon lehetővé tett szakmai véleményezéssel párhuzamosan folyik a tervezet társadalmi vitája. Ennek keretében véleményét a nat@nat.gov.hu e-mail címre küldheti el.[Oktatás 2030]”

—

„Több mint egy éves szakmai előkészítő munka után elkészült az új Nemzeti Alaptanterv szakmai koncepciója, a javaslatról a mai nappal széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés kezdődik. Ezt követően alakul ki az új Nemzeti Alaptanterv végleges változata, amely a tervek szerint 2019 szeptemberétől lép életbe.
Az a célunk, hogy a magyar diákok versenyképes, a munkaerőpiacon és az életben is értékes, valamint a nemzeti kultúrát korszerűen átadó tudást szerezzenek az iskolapadban. A Nemzeti Alaptanterv időközönkénti felülvizsgálatát a nemzeti köznevelésről szóló törvény írja elő.

A minisztérium 2017 őszén dr. Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztost és az általa vezetett szakmai munkacsoportot bízta meg az új Nemzeti Alaptanterv szakmai koncepciójának kidolgozásával. A munkacsoport szervezésében számos szakmai egyeztetés történt az elmúlt hónapokban. A munkát ezúton is mindenkinek köszönjük. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztus 6-án átvette az Oktatás 2030 nevű munkacsoport munkáját a NAT szakmai javaslatát. A munka azonban ezzel nem ért véget.

A NAT végleges változatának kialakításához a tárca örömmel veszi mindenki építő jellegű javaslatait, ha azok a következő nemzedék testi, szellemi, lelki és érzelmi fejlődését, a köznevelés tartalmi javítását szolgálják. A társadalmi és szakmai egyeztetés dokumentum a www.oktatas2030.hu honlapon elérhető és véleményezhető 2018. szeptember 30-ig. Az észrevételeket a nat@nat.gov.hu e-mail-címre lehet küldeni. A megjegyzések figyelembe vételével, további szakértők bevonásával az anyagot kiegészíti a minisztérium, majd a dokumentum a kormány elé kerül, és azt követően kezdődik meg az új Nemzeti Alaptanterv kodifikációja.

Az új NAT intézményi szintű alkalmazására – az eredeti terveknek megfelelően – 2019 szeptemberétől kerül sor, felmenő rendszerben az első és az ötödik évfolyamtól.[EMMI]”

Forrás:
A Nemzeti alaptanterv tervezete; Oktatás 2030; 2018. augusztus 31. (PDF)
Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport
Elindul a társadalmi egyeztetés az új Nemzeti Alaptanterv munkaváltozatáról; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. szeptember 1.

A hozzáadott érték a legfontosabb szempont a munkahelyteremtésben

„A munkahelyek száma helyett egyre inkább az ott előállítható hozzáadott érték a munkahelyteremtés legfontosabb szempontja Magyarországon – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, az IT Services Hungary Kft. (ITSH) székházának avató ünnepségén.
Vargha Tamás hangsúlyozta, hogy az olcsó munkaerőre épülő foglalkoztatás egyre jobban háttérbe szorul, hiszen Magyarország az elmúlt években sokat lépett előre a fizetések felzárkóztatása terén. Hozzátette, hogy az ITSH jól képzett szakembereket foglalkoztat Budapesten és vidéki városokban, kapcsolatokat épített ki a magyar közép- és a felsőoktatással, jelenléte és terjeszkedése fontos visszajelzés az ország fejlődéséről.

Az államtitkár közölte, hogy az első félévben kormánytámogatással érkezett 2 milliárd eurónyi befektetést jelentősen meghaladó, összesen csaknem 8 milliárd forint értékű beruházásról tárgyal a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA). Ha mind a 123 egyeztetés alatt álló projekt elindul, 23 ezer munkahely létesülhet – tette hozzá.

Erik Slooten, az ITSH ügyvezető igazgatója szerint a több mint 17 ezer négyzetméteren 2500 munkavállalót befogadó budapesti székház is azt jelzi, hogy a cég minden szolgáltatása jelentős növekedés előtt áll, munkavállalói érdeklődnek a jövő kihívásai iránt. A jól képzett alkalmazottaknak köszönhetően a vállalat minden mérnöki képességgel rendelkezik, amire a piacnak szüksége lehet – tette hozzá.

Adel Al-Saleh, a T-Systems International vezérigazgatója a rendezvényen kijelentette, hogy fekvésének és felkészült szakembereinek köszönhetően Magyarország fontos szerepet tölt be a cég stratégiájában. Hozzátette, hogy a globális technológiai versenyben a jól képzett munkavállalókért is egyre nagyobb a verseny a cégek részéről.

Az IT Services Hungary a német T-Systems International leányvállalataként a legnagyobb infokommunikációs (ICT) szolgáltató Magyarországon, több mint 4600 munkavállalót foglalkoztat. Budapest mellett Debrecenben, Pécsett és Szegeden is működtet telephelyeket.”

Forrás:
A hozzáadott érték a legfontosabb szempont a munkahelyteremtésben; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2018. augusztus 30.

Megvan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. új vezérigazgatója

„Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 2018. szeptember 1-vel Rózsa Zsoltot nevezte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. élére.
A közlemény szerint Rózsa Zsolt okleveles közgazdász-szociológus, több évtizedes vezetői tapasztalattal rendelkező pénzügyi szakember. Pályafutását gazdasági újságíróként kezdte, majd kereskedelmi bankokban hitelminősítési és kockázatelemzési területen szerzett jelentős szakmai és vezetői tapasztalatot.

2002-től 2008-ig a Concordia Kereskedőház pénzügyi igazgatója volt, ezt követően 2016-ig a Belváros-Lipótváros Városfejlesztő Kft.-nél és a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt.-nél töltött be különböző pénzügyi-gazdasági területeken vezetői pozíciókat. 2016. júliustól az MNV Zrt. élére történő kinevezéséig a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének ügyvezetője volt.”

Forrás:
Megvan az MNV új vezérigazgatója; Infostart; 2018. augusztus 30.

Közigazgatási, politikai informatika

A DARPA mintájára kibervédelmi innovációs ügynökséget állít fel a német kormány

„A DARPA mintájára kibervédelmi innovációs ügynökséget állít fel a német kormány. A cél, hogy Németország fejlett kibervédelmi technológiával rendelkezzen.

Önálló kibervédelmi innovációs központot állít fel Németország, jelentette be tegnap Horst Seehofer belügyminiszter és Ursula von der Leyen védelmi miniszter tegnap. A német szövetségi kormány terve szerint az ügynökség mintegy száz kutatót foglalkoztat majd, és az elkövetkező öt évben 200 millió euró körüli összeget fordíthat kibervédelmi célú kutatásokra és fejlesztésekre, hogy megszűnjön a kibervédelem terén az ország technológiai függősége.

Az ügynökség feladata lesz mind az állami intézmények és szervezetek, mind az állampolgárok kibervédelmének megerősítése. Seehofer a bejelentéskor arról beszélt, hogy Németországnak ezen a téren a globális vezető hatalmak egyikévé kell válnia, fel kell nőnie az Egyesült Államokhoz és Kínához. El kell ismerni, hogy ezen a téren Németország lemaradt a versenyben – mondta.

Az ügynökség, melyről egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni – például még arról sem született döntés, hogy hol fog működni – támaszkodna az egyébként erős német alapkutatásokra, mondta a védelmi miniszter. Úgy tűnik, a németek annak ellenére elégedetlenek a kibervédelmi képességeikkel, hogy tavaly felállították a Budeswehr kibervédelmi parancsnokságát, a KdoCIR-t (Kommando Cyber- und Informationsraum – Kiber- és Információs Tér Parancsnokság).

A modell a DARPA
Mindkét miniszter azt hangsúlyozta, hogy a támogatásokban az eddigieknél sokkal nagyobb kockázatokat kell vállalni a sikerhez. Ennek érdekében a kutatások finanszírozásában igyekeznek majd lebontani a bürokratikus akadályokat, hogy könnyebb legyen finanszírozni a nagy innovációs potenciállal rendelkező kulcstechnológiákat. Ez természetesen azt is magával hozza, hogy lesz sok olyan projekt, amely nem vezet eredményre, de ezt a kockázatot a német kormány szerint vállalni kell.

A német ügynökség modellje az amerikai DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency – Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége), az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege lesz. Az amerikai ügynökség különleges státuszt élvez: közvetlenül a minisztérium felső vezetésének van alárendelve, és független az összes többi katonai K+F intézménytől. Abban is különleges, hogy nem alapkutatásokkal foglalkoznak, hanem K+F tevékenységben rövid távúnak számító 2-4 éves projektekkel foglalkoznak, hogy le tudják követni a biztonsági kihívások változásait. Vannak azonban hosszabb távú kutatásai is: olyan, a világunkat teljesen átalakító technológiák születtek a laborjaiban, mint az internet, a GPS navigáció vagy a beszédfelismerés.

A DARPA közel 250-300 fős szervezet, azaz a tervezett német intézetnél közel háromszor nagyobb létszámmal működik, a költségvetése viszont nagyságrenddel haladja meg a németekét: évi több milliárd dollárt emészt fel a tevékenysége. Abban is más lesz a német ügynökség státusza, hogy közösen felügyeli a belügyminisztérium és a védelmi minisztérium.

Kvantumszámítógéppel is foglalkoznak majd
Von der Leyennek a kutatási területekkel kapcsolatban is vannak már elképzelései. Kiemelt területként jelölte meg többek között a kvantumszámítógépekkel kapcsolatos kutatásokat. A kvantumszámítógéptől sokan azt várják ugyanis, hogy megteremti a feltörhetetlen titkosítás lehetőségét – és azzal párhuzamosan természetesen felszámolja a jelenlegi titkosítási módszereket.

Azt már Seehofer mondta el az ügynökség felállításáról tartott sajtótájékoztatón, hogy meg kívánja teremteni a jogi és politikai kereteit annak, hogy Németország kiberterének védelme érdekében akár ellentámadást is indítson a kibertérben. Erre ugyanis jelenleg nincs lehetősége.”

Forrás:
Már gründolják a német DARPA-t kibervédelmi eszközöket fejlesztésére; Bitport.hu; 2018. augusztus 30.

Csalók küldenek a NAV nevében hamis elektronikus leveleket

„Az adó-visszatérítésre hivatkozva személyes ügyféladatokat akarnak megszerezni – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-vel.

A NAV arra kér mindenkit, hogy ne adják meg személyes adataikat, mert az ebből származó károkért nem vállalnak felelősséget. A közlemény szerint az emailekből az ügyfeleket egy hivatkozásra kattintva vezetik át egy oldalra, ahol személyes adatai mellett bankkártyaadatokat is kérnek a csalók.

A NAV soha nem kér emailen bankszámlára, vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot, a hivatal ügyfélkapun keresztül, illetve postán, adószámla-kivonaton értesíti az adózókat, ha túlfizetésük van – írták. Az ügyben tucatszám érkeztek bejelentések a NAV-hoz, ezért a további visszaélések megakadályozása érdekében a NAV együttműködik a hatóságokkal – közölték.”

Forrás:
Csalók küldenek a NAV nevében hamis elektronikus leveleket; Híradó.hu/MTI; 2018. augusztus 31.

Informatika, távközlés, technika

Ősszel folytatódik az elektromos járművek megvásárlását támogató program

„Augusztus végével átmenetileg lezárul, de októberben egyszerűsített feltételekkel újranyílik a hazai elektromobilitás elterjesztését szolgáló, népszerű pályázati lehetőség. A jelenlegi kiírás keretösszegét az igényekhez igazodva, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter döntése nyomán 300 millió forinttal emelték meg.
Az „Elektromos gépkocsi beszerzésének támogatása (GZR-D-Ö-2016)” pályázati programban jogi és magánszemélyek részesülhettek legfeljebb 1,5 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatásban, tisztán elektromos meghajtású személygépkocsik és/vagy legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik vásárlása esetén.

A jelenleg hatályos pályázati kiírást 2018. augusztus 31-én lezárják. A lebonyolításért felelős e-Mobi Nonprofit Kft. minden időben beérkező kérelmet feldolgoz. Az elérhető 2 milliárd forintos keretösszeget további 300 millió forinttal emelte meg Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, így jóval több pályázó részesülhet támogatásban.

A gépjárművásárlásokat támogató pályázat 2016-os meghirdetése óta több mint ezer zöld autó beszerzését segítette elő. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a jelentős érdeklődésre és az elektromobilitással kapcsolatos kormányzati célkitűzésekre tekintettel a program folytatásáról döntött. A pályázati lehetőség 2018 októberétől egyszerűsített feltételrendszerrel és tartalommal nyílik meg újra az igénylők előtt. A részletekről hamarosan bővebb tájékoztatást találnak az érdeklődők a kormány honlapján (www.kormany.hu) és az e-Mobi Nonprofit Kft. weboldalán (www.e-mobi.hu).”

Forrás:
Ősszel folytatódik az elektromos járművek megvásárlását támogató program; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. augusztus 28.

Okoslámpaoszlopokat mutattak be Budapesten

„Az első, csoportba kapcsolt közvilágítási okososzlopokat mutatták be Budapesten, a IX. kerületi Lechner Ödön fasorban kedden. Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára kiemelte: a projekt magyar fejlesztők munkája, az intelligens oszlopok hozzájárulnak a budapestiek életminőségének javulásához.

Az oszlopok által gyűjtött információk és az általuk nyújtott szolgáltatások hozzájárulnak a környezet állapotának jobb megismeréséhez, a fogyasztóbarát digitalizáció vívmányainak elterjedéséhez, a közbiztonság javításához, miközben minőségi energiaszolgáltatást nyújtanak és elősegítik a tiszta, klímabarát közlekedést – fejtette ki az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár.

Kaderják Péter kitért arra is: kiemelt kormányzati cél, hogy Magyarországra a dinamikus és minőségi gazdasági növekedés legyen jellemző, ebben a magas hozzáadott értéket biztosító, innovációra támaszkodó tevékenységeknek kell vezető szerepet játszaniuk. Az államtitkár szerint ezért üdvözlendő, hogy a nálunk működő külföldi nagyvállalatok, mint az Elmű-Émász is, egyre inkább aktivizálják magyarországi kutatás-fejlesztési tevékenységüket.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ösztönözni kívánja a jól működő partnerségeket a kutatás és az innováció területén – hangsúlyozta.

A minőségi gazdasági növekedés támogatása mellett a kormányzat másik kiemelt célja, hogy a magyar emberek a digitalizáció nyertesei legyenek. Ehhez szükség van olyan, főként hazai innovációkra, amelyek közelebb hozzák a digitális megoldások alkalmazását az emberekhez, amelyek magasabb minőségű szolgáltatásokat és jobb életminőséget eredményeznek a mindennapokban – mondta az államtitkár.

A kísérleti projektben öt, különböző funkciókkal rendelkező közvilágítási oszlopot telepítettek és kapcsoltak össze. Az energiatakarékos, fényerő-szabályozásra és távvezérlésre is alkalmas lámpatestek mellett az oszlopok további intelligens funkciókat biztosítanak, egyebek mellett wi-fi szolgáltatást, videós térfigyelést, segélyhívást, elektromos járműtöltést, környezetérzékelő szenzorokat és programozható LED információs képernyőket. Az összköltség mintegy 50 millió forint volt.

Marie-Theres Thiell, az Elmű-Émász igazgatóságának elnöke elmondta: a projektben az Elmű-Émász ötletgazdaként, befektetőként és fővállalkozóként vesz részt, a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. a felállított oszlopok tulajdonosaként és a közvilágítás üzemeltetőjeként szintén befektető és finanszírozó, a Hofeka cég az oszlopok gyártója, a NETvisor pedig a rendszerintegrátor. A kísérleti projekt bemutatja az oszlopok újfajta hasznosításának lehetőségeit valós városi környezetben, valamint a jövőbeni értékesítés referenciájaként is szolgál.

Bagdy Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese elmondta: az önkormányzat a Smart City (Intelligens Város) koncepció kapcsán főként a főváros élhetőségére, és ennek javítására helyezi a hangsúlyt.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) 140 várost vizsgáló tanulmányára hivatkozva kiemelte: Budapest élhetősége évről évre javul, a magyar főváros 2010-ben az 55. helyen végzett, míg mára a 34. helyre került.

A projekt hozzájárul ahhoz, hogy Budapest az okos városi megoldások úttörője legyen – tette hozzá a főpolgármester-helyettes.”

Forrás:
Okoslámpaoszlopokat mutattak be Budapesten; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. augusztus 22.

Az Európai Beruházási Bank 500 millió eurós hiteléből fejleszti 5G-hálózatát a Nokia

„A finn cég az 5G szabványhoz kapcsolódó fejlesztésekre kapja a pénzt.

Az Európai Beruházási Bank 500 millió eurót bocsát a Nokia rendelkezésére azért, hogy felgyorsítsa az 5G-hálózatok kutatását és fejlesztését. Alexander Stubb, a pénzintézet alelnöke a Helsingin Sanomat finn újság online kiadásának azt nyilatkozta, hogy Kína és az Amerikai Egyesült Államok az 5G területén gyorsan haladnak előre. Éppen ezért nagyon fontos, hogy legyenek olyan európai vállalatok, amelyek felveszik e vetélytársakkal a versenyt. A menedzser hozzátette, hogy az 5G gyorsan teret hódít, gyorsabban, mint ahogy arra a legtöbb ember számít. Az új mobilszabvány új üzleti területek megjelenését teszi majd lehetővé és jelentős mértékben javítani fog a meglévő vezeték nélküli alkalmazásokon.

A hírt bejelentette és megerősítette az Európai Unió, az Európai Beruházási Bank és a Nokia is. Az összeget az úgynevezett Juncker-tervből biztosítják a Nokia számára. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (EFSI) Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még 2014-ben hívta életre és mostanáig 335 milliárd euró értékű beruházást tett lehetővé. A finn társaságnak nyújtott hitel 5 évre szól.

Kristan Pullola, a Nokia pénzügyi vezetője kiemelte, hogy örömmel veszik az Európai Beruházási Bank finanszírozási kötelezettségét és azt, hogy a pénzintézet osztja azt a véleményüket, hogy az 5G forradalmi jellegű és hogy ez a forradalom már folyamatban van. A kapott összeg támogatja az 5G-kutatási erőfeszítéseiket és azt az elkötelezettségüket, hogy valódi vezető szerepet töltsenek be az 5G területén. Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyekért, növekedésért, befektetésekért és versenyképességért felelős alelnöke hangsúlyozta, hogy tartós befektetéseket igényel annak biztosítása, hogy Európa élvezze az új technológiák előnyeit. Ebben döntő szerepet játszhat az európai befektetési terv.”

Forrás:
500 millió eurós hitelt kap a Nokia az EU-tól; SG.hu; 2018. augusztus 29.

Négymilliárdos informatikai fejlesztés a MÁV-nál

„A MÁV-Start Zrt. és a MÁV Zrt. alkotta konzorcium 3,6 milliárd forintos támogatási szerződést kötött az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) informatikai fejlesztésre az Integrált közlekedésfejlesztési operatív programban (Ikop) – közölte a vasúttársaság az MTI-vel.

A másfél éves informatikai fejlesztés végrehajtására a vasúttársaság a DXC Technology Magyarország Kft.-vel szerződött. A minisztérium a mintegy négymilliárd forint értékű projekt bekerülési értékének 90 százalékára vállalt támogatási kötelezettséget.

A közlemény szerint a közlekedésfejlesztési projekt a gördülőállomány-karbantartást és az erőforrás-tervezést támogató informatikai rendszer bevezetését támogatja csoportszinten.

A DXC Technology Magyarország Kft. nyílt, európai uniós értékhatárt elérő, egyfordulós közbeszerzési eljárásban nyerte el a rendszer megvalósítását, amire 22 hónap áll rendelkezésre – közölte a vasúttársaság.”

Forrás:
Négymilliárdos fejlesztés a MÁV-nál; Domokos Erika; Napi.hu; 2018. augusztus 31.
A nyerteshez lásd: DXC Technology lesz a legnagyobb IT-szolgáltató neve és Czibók Zoltán, DXC Technology Magyarország: Az újjászületett ismerős

Búcsú Simonyi Endrétől, a Számítógép-építőtől

„Sajnálattal értesültünk róla, hogy augusztus 27-én, élete 82. évében elhunyt Simonyi Endre vegyészmérnök, folyamatszabályozási szakmérnök, a magyar személyi számítógépek úttörője.

Simonyi Endre már a hetvenes években otthoni számítógépet épített, abban a korban, amikor Steve Jobs és Steve Wozniak is a garázsában bütykölte az első Apple számítógépeket. Első gépét 1975-ben kezdte el építeni (abban az évben, amikor az USA-ban az első népszerű otthoni számítógépet, az Altairt elkezdték forgalmazni – és abban az évben, amikor Wozniak belekezdett az Apple 1 konstruálásába). Motorola mikroprocesszor köré épült az édesapjával, Simonyi Mártonnal és Székely Lajossal együtt épített készlet. A számítógép 4 Kilobájt RAM memóriával rendelkezett, a Simonyi Endre által fejlesztett BASIC-nyelvjárást 8 perc alatt töltötte be magnetofonkazettáról.

A Jobsékkal való párhuzam nem egészen légből kapott: ahogy a Jobs-Wozniak páros és egyébként a Microsoft-alapító Bill Gates is több szálon kötődött a kaliforniai Homebrew Computer Club (HCC) nevű számítógépépítő közösséghez, úgy a vasfüggöny mögött, a Magyar Népköztársaságban tevékenykedő Simonyi is megtalálta az utat a klubhoz. 1977-ben vette fel velük a kapcsolatot, majd 1980-ban el is jutott hozzájuk. Ettől kezdve sokszor járt az Egyesült Államokban. Az Intel vezetőjét, Andy Grove-ot is felkereste egyszer – aki egyébként, még Gróf Andrásként, padtársa volt az elemi iskolában.

Theodore Roszak Az információ kultusza című, sokat emlegetett művében ellenkultúrának nevezi az első személyi számítógépek építőit. Miként a beat garázsbandái szétrobbantották a hagyományos szórakoztatóipart és tökéletesen megváltoztatták a kultúráról való elképzeléseinket, úgy a HCC is megmutatta a klasszikus számítógépiparnak, hogy lehet másként is. A rádióamatőrök közösségeihez is hasonló csapat megépítette azokat a gépeket, amelyek gyártására az iparág óriásai még nem álltak készen. A méregdrága mikroelektronika korában személyi számítógépeket építettek olykor egészen lehetetlen körülmények között és hihetetlen leleményességgel – évekkel megelőzve az IBM-et – és kitalálták, hogy mire is lehetne használni a mikroszámítógépeket, hiszen ez sem volt egyértelmű.

Ennek az igényteremtő, kreatív világnak a kelet-európai abszolút élharcosa volt Simonyi Endre, aki „Tokió és Berlin között” elsőként, 1980-ban hazánkban alapította meg az amerikai mintájú HCC klubot. Az ebben az időben Kovács Győző és Vámos Tibor által vezetett Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) pedig felkarolta a rendkívül előremutató kezdeményezést – és az egyre terebélyesedő, „önjáró” HCC-t a szakmai közösségévé tette, ezzel infrastruktúrát és hivatalos elismertséget biztosítva a mozgalomnak.
Simonyi Endre egy korszak emblematikus figurája lett. Ehhez szerencse is és zsenialitás is kell: jókor volt jó helyen. Bár biztos nem mindig érezte így, de jó korban élt.

Ki tudja, talán előző életében nyomdász volt Gutenberg korában – ha pedig most lenne fiatal, nyilván robotokat építene.

A számítógép-tudomány jeleseit összefogó NJSZT a 70-es, 80-as évek fordulóján szélesre tárta kapuit a tömegek előtt – és katalizáló szerepet vállalt az otthoni- és iskolai számítógépek elterjesztésében. Ehhez nélkülözhetetlenek voltak Simonyi számítógépépítői és a különböző (pl. Apple, Sinclair) szekciókban dolgozó barátai is – nem is beszélve a Homelab/Aircomp gépeket építő Lukács testvérekről, akik szintén kapcsolódtak a HCC-hez.

Simonyi a társadalom informatizálását célul kitűző Kovács Győző munkatársa volt az első magyar, szélesebb közönségnek szóló informatikai lapnál, az NJSZT által kiadott Mikroszámítógép Magazinnál is – és kiváló újságíró maradt élete hátralévő részében.

E mellett harcos, kritikus személyiség volt, éles, jó humorral, makacs jellemmel. Az iskolaszámítógép pályázatok idején sem rejtette véka alá különvéleményét a HT-1080Z számítógépről, ahogy saját konstrukcióját, a SIMON68-at is minden fórumon népszerűsítette (hiszen maga is pályázott).

Szakújságíróként, feltalálóként, a BME és az Óbudai Egyetem oktatójaként is jellegzetes, szeretetreméltó, színes egyénisége volt a magyar informatikának. Élete utolsó hónapjaiig igazságügyi szakértői tevékenységet is folytatott.

Élete alkonyán, a kórházban is nála volt a laptop: amíg csak ereje engedte, dolgozott. Az NJSZT szeretné, ha minél többen megismernék a pályáját. A Társaság képviseletében Képes Gábor júniusban kereste fel a kórházban; a parkban felvett beszélgetésük itt meghallgatható:

Simonyi Endrét a család közlése szerint szeptember 24-én 13 óra 45 perckor a Farkasréti Temető ravatalozójából helyeztetik örök nyugalomra.

Nyugodjon békében!”

Forrás:
Búcsú a Számítógépépítőtől; Képes Gábor; A jövő múltja, Informatika Történeti Kiállítás; 2018. augusztus 29.
Simonyi Endre részletes életrajza; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT)
Simonyi Endre és az amerikai és hazai HCC klub (hangfelvétel); YouTube; 2018. június 20.
Lásd még: Homebrew Computer Club; Wikipédia
Mi és a számítógép; MTV-ITV Studium; 1988. március 11. (1987) (A személyi számítógépek magyarországi elterjedésének kezdeteit mutatja be. Benne a Háziépítésű Computer Club is.)

Új vezérigazgató az Antenna Hungária élén

„Sárecz Zsolt több évtizedes távközlési iparban és pénzügyi szektorban szerzett tapasztalatokkal, valamint vállalatvezetői gyakorlattal rendelkező szakember. Pályafutását könyvvizsgálóként kezdte, majd 1996 és 2011 között az Invitel Távközlési Zrt.-nél (előtte Vivendi Telecomnál) töltött be különböző vezetői tisztségeket: 1996-2001-ig először a vállalat pénzügyi igazgatója, majd gazdasági vezérigazgató helyettese volt, ezt követően pedig az üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi posztot töltötte be. 2011 és 2014 között a Dataneum Zrt. elnök-vezérigazgatója, majd 2014-től egy befektetési társaság, a Monarte Kft. ügyvezető igazgatója volt, 2016-tól az Antenna Hungária Zrt. élére történő kinevezéséig pedig a Grid CEE Zrt. vezérigazgatói feladatait látta el.

Kápolnai András, távozó vezérigazgató vezetésével a hazai tulajdonba kerülést követően sikerült növekedési pályára állítani az Antenna Hungáriát, mind a műsorterjesztési és média, mind a távközlési üzleti területeken. Nyereséges működés mellett a cégcsoport árbevétele a 2014-es 16 milliárd forintról 45 milliárdra emelkedett. Az ingyenes földfelszíni televíziós platform, a MinDig TV kínálatában elérhető csatornák száma a korábbi 8-ról 12-re bővült, valamint mindiGO néven elindult egy új OTT (Over-The-Top) szolgáltatás is. A Társaság portfóliójába új szolgáltatásként bekerült a műsorgyártás, valamint kiépült hazánk legnagyobb audiovizuál-technikai eszközparkja, amely lehetővé teszi bármilyen nagyságú rendezvény teljeskörű kiszolgálását. Az Antenna Hungária elmúlt években elért legnagyobb eredménye a Vizes VB projekt sikeres megvalósítása volt: a rendezvény alatt a Társaság 180 kamerával közel 322 órányi nemzetközi adást gyártott és 48 kamerajel folyamatos élő streamjét biztosította.”

Forrás:
Új vezérigazgató az Antenna Hungária élén; Antenna Hungária; 2018. augusztus 30.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Vállalati képzések: nincs tolongás a 9 milliárdos GINOP-pályázaton

„Harmadszor is meghosszabbította a kormány a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Vállalati Képző Központok rendszerének kialakítása és működtetése” című (GINOP-6.1.8-17) felhívás benyújtási határidejét.
A pályázati portálon közzétett módosítás értelmében támogatási kérelem benyújtásának határideje 2018. szeptember 28. 12.00 órára módosult.

Ez a harmadik határidő-módosítás: a támogatási kérelmek benyújtására 2018. április 3-tól „eredetileg” 2018. május 4-ig volt lehetőség, de az utóbbi határidőt május elején június 28-ra, majd június végén augusztus 31-re módosította a kormány.

A belső vagy – vásárolt szolgáltatásként megvalósuló – külső képzéseket támogató, 2018. március elején megjelent felhívás célja, hogy „a munkavállalók munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak javítása révén növekedjen a vállalkozások versenyképessége, a támogatás ösztönözze a foglalkoztatókat munkavállalóik, beszállítóik és a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatásában álló munkavállalók tudásának folyamatos fejlesztésére és a munkaerő-tartalékot jelentő célcsoportok, álláskeresők, közfoglalkoztatottak és inaktívak képzésbe vonásával a munkaerőhiány vállalati szintű kezelésére”.

A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 9 milliárd forint; az igényelhető támogatás 100–600 millió forint, a kormány ennek megfelelően 15–90 darab támogatott kérelemmel számol.

A támogatott képzések lehetnek
* belső képzések,
* vásárolt szolgáltatásként megvalósuló külső képzések, vagy
* saját teljesítés keretében az Fktv. szerint engedélyezett vagy ágazati jogszabály szerint megvalósított képzések.

Felnőttkori tanulás: lemaradtunk Európától és a régiótól is
Magyarországon az egész életen át tartó tanulásban résztvevő 25-64 éves felnőttek aránya rendkívül alacsony: 6,3 százalék (2016, Eurostat). Ez a szám elmarad az Európai Unió tagállamainak átlagától (10,8 százalék), sőt a térségbe tartozó országokhoz képest is alacsonynak számít (Csehország: 8,8 százalék, Szlovénia: 11,6 százalék). A fejlett tudásgazdasági szinthez képest a lemaradás rendkívüli (Dánia 27,7 százalék, Svájc 32,9 százalék).

A felnőttkori tanulás egyik legfontosabb színtere maga a munkahelyi környezet. A KSH több mint 30 ezer vállalkozást vizsgáló reprezentatív adatgyűjtése alapján megállapításra került, hogy 2015 folyamán a vállalkozások 44 százalékánál vehettek részt az alkalmazottak valamilyen, a vállalkozás által támogatott szakmai képzésben.

Magyarország GDP-jének jelentős részét a nagyvállalatok állítják elő, gazdasági potenciáljuk és húzóerejük a kkv-k számára is meghatározó. A KSH felmérése alapján a nagyvállalatok dolgozóinak az ugyanakkor csupán 27 százaléka részesült szakmai képzésben 2015-ben. A megfelelő szintű, vállalati képző központ hiányában azonban a nagyvállalati szereplők számára gyakran nehézséget okoz a saját üzleti céljaiknak megfelelő, versenyképes beszállítót találni a hazai vállalkozói körben, a szükséges képzettségi szintek hiányában – indokolja a kormány a felhívás létjogosultságát.”

Forrás:
Vállalati képzések: nincs tolongás a 9 milliárdos GINOP-pályázaton; KamaraOnline.hu; 2018. augusztus 24.
GINOP-6.1.8-17 Vállalati Képző Központok rendszerének kialakítása és működtetése; Széchenyi 2020

Tanulni vagy lemaradni – digitális kultúra a XXI. században Nyíregyházán

„Vajon figyelmen kívül lehet-e hagyni a társadalmi szükségleteket, a munkahely és lakókörnyezet iránti különböző igényeket, a technikai modernizációt, az infokommunikációs eszközök és csatornák elterjedését? A városokban élő, dolgozó emberek mindennapjait egyre inkább befolyásolja a digitalizáció. Helyi közösségre, gazdaságra, munkahelyekre gyakorolt hatásáról és kihasználási lehetőségeiről kérdezzük Kézy Bélát és Bartók Dávidot, az URBACT TechTown projekt képviselőit.

Hogyan került Nyíregyháza látóterébe a digitális gazdaság?
A digitális gazdaság ma egyre több város figyelmének középpontjába kerül – és nem véletlenül. Az Európai Bizottság becslése szerint a digitális gazdaság már jelenleg is a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20 csoport GDP-jének 8 százalékát adja, és ennek az aránynak a dinamikus növekedése várható a jövőben. A McKinsey tanácsadó cég 2011-ben készített tanulmánya szerint a fejlett országokban az internet jelentette az alapját a GDP növekedés 21 %-ának már a vizsgálatot megelőző öt évben is. Ráadásul azok az európai kis- és közepes vállalkozások, amelyek digitális technológiákat alkalmaznak két-háromszor olyan gyorsan növekednek, mint az átlagos európai kisvállalkozások.

Sokan persze még ma is csak a szoftver- vagy éppen weblapfejlesztő, esetleg e-kereskedelemben tevékenykedő cégekre gondolnak, mint a digitális gazdaság szereplőire. Nos, a digitális gazdaság ma már ettől sokkal több: a digitális technológiák alkalmazása a hagyományos iparágakban legalább olyan fontos, mint a high-tech cégekben. A már említett McKinsey tanulmány rámutat arra, hogy az internetes megoldások alkalmazásával létrehozott hozzáadott értéknek több mint 75%-a a hagyományos iparágakban keletkezett. És miközben úgy érezzük, hogy a digitalizáció már ma is mindenütt jelen van életünkben – ez még csak a kezdet! Egyes elemzések szerint a digitalizáció hatása a termelékenységre és az innovációra olyan mértékű lehet, mint amit a 19-20. század fordulóján az elektromos áram használatának elterjedése gyakorolt.
…
Nyíregyháza felismerte a kihívásokat és lehetőségeket, évekkel ezelőtt aktívan kezdett el foglalkozni a digitális gazdaság alapjainak megteremtésével: a városban és térségében 2015-ben a Digitális Magyarország egyik alprogramja keretében 1,7 milliárd Ft értékben valósultak meg beruházások:

Szélessávú infrastruktúra kiépítése: a szélessávú internet-szolgáltatás elérésének biztosítása minden háztartás számára

Digitális közösség és gazdaság fejlesztése: az elektronikus szolgáltatások igénybevételét támogató intézményi infrastruktúrafejlesztés megvalósítása

Digitális készségek növelése: speciális pedagógiai programok indítása, az ehhez szükséges eszközök beszerzése hátrányos helyzetű tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében

Elektronikus ügyintézés kiterjesztése: az online közszolgáltatások számának növelése

Rendelkezésre álltak tehát források és elképzelések – de a gyakorlati tapasztalat korlátozott volt a városban ezen a téren. Ilyen helyzetben érkezett a megkeresés: csatlakozna-e a város az Urbact III program keretében megvalósuló TechTown projekthez, melynek célja a digitális gazdaság fejlesztése a kis- és közepes városokban.

Kik voltak a partnerek, milyen konkrét hasznosítható ötleteket láttatok a partnerországok gyakorlataiban?
A TechTown projekt keretében 11 partnerváros dolgozott együtt több mint két éven keresztül, úgymint Barnsley (Egyesült Királyság) – vezető partner, Basingstoke (Egyesült Királyság), Césis (Lettország), Clérmont-Ferrand (Franciaország), Dubrovnik (Horvátország), Gävle (Svédország), Limerick (Írország), Loop City – kisvárosok hálózata Koppenhága körül (Dánia), Nyíregyháza (Magyarország), San-Sebastian (Spanyolország) és Syracusa (Olaszország).

A projekt a digitális gazdaság fejlesztése terén 4 fő területre fókuszált:

A digitális gazdaság jobb megértése – ahhoz, hogy egy város fejleszteni tudja a digitális gazdaságát, meg kell értenie azt, rendelkeznie kell adatokkal, ismernie kell a szereplőket és világosan látnia kell a digitalizáció útjában álló akadályokat.

Digitális munkahelyek teremtése – ennek kapcsán négy altémával foglalkozott a TechTown partnerség: (1) új digitális munkahelyek teremtése – a start-up vállalkozások szerepe; (2) digitális munkahelyek teremtése a hagyományos vállalkozások digitális átalakításán keresztül; (3) Smart city megoldások és munkahelyteremtés; (4) a fizikai helyek, terek szerepe a digitális közösség megerősítésében.

A tehetségek beazonosítása, fejlesztése és megtartása – hogyan tudják a városok a tehetséges fiatal szakembereket vonzani és megtartani.

A helyi kormányzás, városirányítás szerepe a digitális átalakulás folyamatában.

A partnervárosok közösen gondolkodva, egymástól tanulva keresték a konkrét megoldásokat ezeken a területeken. A projekt során számos olyan megoldást láttunk, melyet a jövőben Nyíregyháza adaptálni szeretne a digitális gazdaság erősítése érdekében. Néhány példa ezek közül:

A svédországi Gävle-ben egy Kick-start nevű program keretében gyors átvilágítást végeznek hagyományos nagyvállalatoknál, feltárva a digitalizációban rejlő legfontosabb konkrét lehetőségeket;

A STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics) és digitális készségek fejlesztése terén jó példának tartjuk a tanórákon kívüli digitális készségfejlesztést célzó LearnIT programot, amelyet a lettországi Césis-ben ismertünk meg.

Szintén Césis-ben ismerhettük meg azt a start-up központot, mely egy korábban használaton kívüli iskolában került kialakításra, minimális befektetéssel, sok közösségi munkával, és amely ma már számos ígéretes induló vállalkozásnak ad otthont a városban.

A Barnsley-ben működő Digitális Média Központ (Digital Media Centre – DMC) kiváló példája annak, hogy miként kell felépíteni és működtetni egy komplex vállalkozássegítő rendszert, melynek csak egyetlen (és nem is a legfontosabb) eleme maga a létesítmény, a fizikai infrastruktúra.

Hogyan sikerült a város különböző szereplőivel együttműködni, közösen tanulni a projektből?
A projekt megvalósításának lelke, központi eleme helyi szinten az URBACT Helyi Csoport (URBACT Local Group – ULG) – tagjai Nyíregyházán olyan szervezetek, amelyek a digitális gazdaság fejlesztésének különféle területeivel foglalkoznak, vagy érdekeltek a digitális gazdaság fejlesztésében, és a projekt céljainak megismerése után kifejezték szándékukat, hogy aktívan részt vegyenek az ULG munkájában. A Polgármesteri Hivatal mellett képviselteti magát az egyetem, a kamara, közüzemi vállalatok, és persze jelen vannak a digitális területen működő helyi vállalkozások képviselői is.

Az ULG működésének talán az egyik legfontosabb eredménye, hogy a digitális gazdaság fejlesztése mint téma napirendre került a városban, és aktív dialógus kezdődött a különböző szereplők között.
…
Mik az elkészült akcióterv legjelentősebb intézkedései, miként tervezitek megvalósítani?
A helyzetelemzés egyértelműen rámutatott arra, hogy a digitális készségek és a tudatosság alacsony szintje akadályozza a digitális gazdaság fejlődését a városban – így az akcióterv legfontosabb célkitűzése az alapok megteremtése, a digitális gazdaság fejlődéséhez szükséges készségek és tudás fejlesztése. Ennek érdekében négy prioritási területet határoztunk meg.

Tudatosítás – elsősorban a helyi döntéshozók és vállalatvezetők körében; meg kell értetni a legfontosabb szereplőkkel a digitális gazdaságban rejlő potenciált, illetve a lemaradás kockázatait.

Tehetségek megtartása, vonzása, fejlesztése – az akcióterv komplex beavatkozásokat javasol ennek érdekében.

Digitális / STEM készségek és ismeretek fejlesztése.

A tehetségek és vállalkozások összekapcsolása – helyi hálózatok, együttműködések kialakulásának ösztönzése

Az akcióterv mögött meghúzódó megközelítés egyik fontos tulajdonsága, hogy az épít a város gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés terén eddig megtett és tervezett lépéseire. Ennek érdekében, noha az akcióterv javasol teljesen új intézkedéseket is, fontos a már korábban is tervezett beavatkozások továbbfejlesztése az URBACT projekt keretében szerzett tapasztalatok és megismert jó gyakorlatok alapján. Az új intézkedések többsége is erőteljesen épít már megvalósult vagy folyamatban lévő kezdeményezésekre és projektekre és az akcióterv támaszkodik már meglévő programokban (például foglalkoztatási paktum, városi CLLD projekt) rejlő finanszírozási lehetőségek kihasználására is (elsősorban kisléptékű szoft fejlesztések esetében).

A szinergia megteremtésének igényét tükröző egyik legjobb példa, hogy az akciótervben szerepel egy – technológiaorientált és digitális vállalkozások számára komplex szolgáltatásokat nyújtó – innovációs központ létrehozása, melynek finanszírozását a város az ERFA finanszírozású TOP barnamezős projektje keretében biztosítja.

Mit adott számotokra az URBACT program, mik a további terveitek, miért ajánlanátok másoknak az URBACT-ban való részvételt?
Az URBACT program talán egyik legfontosabb eredménye, hogy a digitális gazdaság kérdésköre ténylegesen „felkerült a térképre” a városban. Ezen kívül a TechTown partnerség egyedülálló lehetőséget biztosított arra, hogy a különböző – gazdaságfejlesztésben érintett – városi szervezetek munkatársai hasonló európai városok gyakorló szakembereitől ismerjenek meg újszerű megoldásokat, jó gyakorlatokat a digitális gazdaság fejlesztése terén.

S talán a legfontosabb, hogy hosszú távú együttműködés alapjait sikerült lerakni, amelynek már most is körvonalazódik néhány konkrét lépése. Nyíregyháza meghívást kapott az induló TechRevolution URBACT transzfer (tudásátadási) hálózatba, amely lehetőséget biztosít arra, hogy Barnsley gyakorlati tapasztalataira támaszkodva alakítsa ki a barnamezős TOP projekt keretében megvalósítandó innovációs központ fenntartható működési és üzleti modelljét, fejlessze vállalkozássegítő rendszerét. Emellett a napokban került benyújtásra egy olyan Interreg Europe pályázat, amelyben részben korábbi TechTown partnervárosokkal, részben új partnerekkel együttműködve a cél a helyi digitális közszolgáltatások fejlesztése.

És ez csak a kezdet! Az URBACT programban való részvétel olyan új lehetőségeket nyitott Nyíregyháza számára, amelyek kiemelten fontosak hosszútávú fejlődése szempontjából; olyan egyedülálló tudásbázishoz és kapcsolatrendszerhez biztosított hozzáférést, amelyre a jövőben bármilyen városfejlesztési kihívás kapcsán lehet építeni. És persze konkrét új projekteket is eredményezett – mint az az elmondottakból kiderült.

Mindezek alapján a nyitott, új megoldásokra fogékony városoknak őszintén tudjuk ajánlani az URBACT programban való részvételt. Persze fontos azzal is tisztában lenni, hogy a transznacionális projektekben való részvétel eredményei többnyire nem rövid távon és nem közvetlenül jelentkeznek.

Ha szerintünk egy projektnek csak akkor van értelme, ha konkrét, kézzelfogható – lehetőleg téglában, betonban és vasban megtestesülő – eredményt hoz létre, akkor el kell felejteni a transznacionális projekteket – így lesz a legjobb nekünk, különösen pedig a potenciális partnereinknek. Ha azt gondoljuk, hogy nekünk nincs szükségünk tanulásra, új ötletekre, mi tudjuk a legjobban, mit kell tennünk, azt ne más mondja meg nekünk – akkor szintén ne foglalkozzunk ilyen projektekkel. Ha azonban szívesen tanulunk mások jó gyakorlataiból és hibáiból, gondolkozunk közösen más európai városok szakembereivel és saját városunk különböző érdekcsoportjaival és bátran tesztelünk újszerű megoldásokat, akkor az URBACT programot nekünk találták ki.”

Forrás:
Tanulni vagy lemaradni – digitális kultúra a XXI. században Nyíregyházán; URBACT III. Program Nemzeti Tájékoztatási Pont Magyarország; 2018. július 23.

Egyre népszerűbb az elektronikus fizetés

„Magyarországon 9 millió darab bankkártyát használ a lakosság, ezeknek már a 75 százaléka alkalmas érintős fizetésre, a bankkártyákkal, mobilfizetéssel és az egyéb modern elektronikus fizetési megoldásokkal már 110 ezer üzletben, szolgáltatónál lehet rendezni a számlát, összesen közel 140 ezer darab kártyaolvasó segítségével – mondta Varga Mihály az MTI-nek.
A pénzügyminiszter jelezte: 2016 végén még csak 85 ezer elfogadóhely volt, a növekedés nagyban köszönhető a Pénzügyminisztérium bankkártya-terminál telepítési programjának.

Varga Mihály aláhúzta: a fizetési rendszer digitalizációjának jelentős versenyképességi hatása van, mert a készpénzkímélő megoldásoknak köszönhetően gyorsabban, biztonságosabban, olcsóbban és kényelmesebben intézhetők a pénzügyi tranzakciók.

Napjainkban a gazdaságban jelen lévő készpénzállomány több mint 5000 milliárd forintot tesz ki, meghaladja a GDP 14 százalékát, miközben az uniós átlag 8 százalék körül mozog. A készpénz gyártása, őrzése, szállítása és napi feldolgozása több száz milliárd forint költséget jelent a magyar társadalomnak minden évben. A pénzügyi tudatosság erősítése, valamint készpénz helyett a korszerű, elektronikus fizetési megoldások használatának ösztönzése mindenki közös érdeke – mutatott rá Varga Mihály.

A miniszter emlékeztetett: a pénzügyi tárca két éve írt ki kétfordulós pályázatot, összesen 60 ezer darab POS-terminál kedvezményes telepítésére. Első körben mintegy 30 ezer kártyaolvasót már kihelyeztek a szolgáltatók az üzletekbe. Folyamatosan zajlik a többi készülék telepítése is, így az országban egyre több kisboltban vagy szolgáltatónál találkoznak majd az ügyfelek, a vásárlók új terminálokkal, amelyek jelentősen megkönnyítik a fizetést. A program zárása után a hazai üzletek POS-terminál lefedettsége már közel 80 százalékos lesz. A program különösen a kistelepüléseken javította a hozzáférést az elektronikus fizetéshez. A pályázat indulása óta körülbelül 1000 olyan faluban telepítettek POS-terminált, ahol korábban nem volt lehetőség a bankkártyák használatára. Jelenleg már a települések kétharmadán van kártyaolvasóval felszerelt üzlet, a program zárása után ez az arány közel száz százalékos lesz – tette hozzá Varga Mihály.

A bankkártyával végzett tranzakciók értéke biztatóan nőtt, a 2016-os 3980 milliárd forinttal szemben tavaly a kártyás vásárlások értéke először lépte át az 5000 milliárd forintos értékhatárt. Az elektronikus fizetés részaránya viszont még mindig csak 25 százalék, így van még tere a fejlődésnek – mondta a pénzügyminiszter.

Jelezte: kísérleti jelleggel hamarosan indul a készpénzkímélő iskolák program is, ennek keretében néhány középiskolában az ott zajló fizetéseket fogják digitalizálni, például a büfékben is POS-terminálokon lehet majd fizetni.

Rámutatott: a kormány nemcsak a fizikai infrastruktúra kiépítésével ösztönzi az elektronikus fizetést, hanem a pénzügyi tudatosság erősítését célzó stratégia keretében több szabályozási koncepciót fog készíteni a Pénzügyminisztérium a jegybankkal közösen. Az egyik cél az, hogy az állam felé irányuló fizetéseknél, a közműszolgáltatók irányába történő, illetve az állami kifizetéseknél előtérbe helyezzék az elektronikus megoldásokat. Kizárólag pozitív ösztönzőkben gondolkodnak – hangsúlyozta Varga Mihály.”

Forrás:
Egyre népszerűbb az elektronikus fizetés; Pénzügyminisztérium; 2018. augusztus 25.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. szeptember 3.

Ami birodalmi arrogancia az egyiknek – az demokrácia támogatás a másiknak
Az utóbbi években az amerikai közéletbe beavatkozó orosz internetes trollok jelentik a legnagyobb fenyegetést az Egyesült Államok társadalmi rendjére, stabilitására – már ha hinni lehet a vészharangot folyamatosan kongató fősodratú sajtónak, és az amerikai politikai-hírszerzési elitek Trumppal megbarátkozni továbbra sem akaró népes csoportjának. Vannak persze olyan szakemberek is, akik – inkább csendesen semmint hangosan – megjegyzik: a napjainkban „információs hadviselésnek” nevezett tevékenység valójában végig kísérte az egymással rivalizáló, vagy egyenesen szembenálló nagyhatalmak utóbbi fél évszázadát. Az eszközök, az információszerzés, a befolyásolás terepei persze mindig változnak, de lényeg az ugyanaz marad. Ahogy a szereplők is a régiek: oroszok – és bizony, bizony, mellettük az amerikaiak.
A valóság e kérlelhetetlen tényére egy apró kis hír irányította rá a figyelmet a napokban. A Kubai Tájékoztatási Iroda (OCB), amely az első látszat ellenére valójában az Egyesült Államok nemzetközi tájékoztatási szervezete, a Broadcasting Board of Governors (BBG) egyik divíziója, 2019-re benyújtott – nyilvánosan hozzáférhető és megtekinthető – költségvetési tervezetében egy egészen különös tételt is szerepeltet. A Hivatal elkülönített költségkeretet igényelne arra, hogy valóságos embernek látszó, ám ténylegesen nem létező „személyek”, szaknyelven szólva internetes perszónák nevében Facebook-fiókokat nyithasson és üzemeltethessen, hogy így juttathassa el üzeneteit a kubai internetezőkhöz. A meghökkentő, és inkább a kibertér alvilágára jellemző módszert a Hivatal emberei egyszerűen csak hatékonyabbnak tartják a szokványos közösségi média jelenlétnél. Az ilyen fabrikált közvetítőkön keresztül ugyanis vélhetően könnyebben eljuttathatják információikat, üzeneteiket az egyszerű kubai polgárokhoz, mintha a szervezetük nevén működő Facebook-fiókon keresztül igyekeznének teríteni a mondandójukat. A közösségi médiát üzemeltető cég ugyanis a közelmúltban módosított a Facebook hírfolyamait irányító algoritmusán: a hírek rangsorolásában most már előnyt élveznek az egyéni fiókok által generált információk, szemben a szervezeti, vállalati Facebook-közleményekkel.
Az ügy leginkább elgondolkodtató mozzanata talán a Hivatal embereinek őszintesége. Miután a terv egy teljesen nyilvános közdokumentumban látott napvilágot, óhatatlanul adódik a feltételezés: az Egyesült Államok külföldi tájékoztatással – más megközelítésben propagandával – foglalkozó tisztviselői semmi kivetni valót nem találnak abban, ha hamis internetes fiókokat hoznak létre, közpénzen, azzal a céllal, hogy célközönségüket megtévesztve juttassanak el hozzájuk információkat. Nincs ebben semmi rossz, vélik nyilván – ha egyszer Így „hatékonyabb”. És főleg: ha ők csinálják, nem pedig mások. Mert az, természetesen „trollkodás”.
„Imperial arrogance”: Fake FB accounts spewing US propaganda at Cubans fit the pattern; RT.com; 2018. augusztus 30.

Ausztrália: a világ legjobban „Instagrammozható” országa?
Az utazás manapság már elválaszthatatlan az Instagrammtól. És a jó értelemben vett ország propagandától. Vagy, fordítsuk meg talán inkább: az országimázs építés egyik legfontosabb eszköze ma már az alapvetően a vizualitásra építő közösségi oldal. Az utazó ember, tegyük hozzá: a ma már tömegesen utazó ember mit is csinál, ha külföldre ér? Szórakozik, eszik, iszik, strandol, pihen, gondolhatnánk. Szó sincs róla: elsősorban és mindenekelőtt fényképeket készít, önmagáról, társáról, társairól, és a lebilincselő, az otthon maradók által irigyelt külföldi tájról. És, másodsorban sem szórakozik, eszik, iszik, strandol – hanem megosztja a mobiltelefonján készített felvételeket a szeretteivel, társaságával, közegével. Természetesen a közösségi média platformjain. Ma már egyre inkább az Instagrammon. Ami szinte meghatározó erő lett. A fiatal generációk körében tartja magát a mondás: „ami nem való az Instára – az nem is létezik!”
Hogy ez a feltételezés vitatható-e, vagy éppen szerethető-e az más lapra tartozik. Az Ausztrál Idegenforgalmi Ügynökségnél minden esetre nagyon is komolyan veszik ezt a kihívást, és persze a benne rejlő óriási potenciált. Nem is eredménytelenül. A Tourism Australia szervezet szebbnél szebb tájképeket, aranyosabbnál aranyosabb állatfotókat szinte ontó Instagramm-oldala már 3,2 millió követővel büszkélkedhet, és az üzemeltetők szerint évente nagyjából 20%-kal növekszik az idegenforgalmi oldal kedvelőinek tábora. Az „egyszerű érdeklődők” száma is imponáló: nagyjából a 100 millió körüli a megtekintések száma – havonta! Az országimázs sikertörténet mögött néhány egyszerű, megfontolandó szempont körvonalazódik:
* az alapstratégia: lenyűgöző fényképek és lebilincselő helyi történetek kellenek
* a profi szakemberek által készített felvételek mellett teret kapnak a felhasználók fotói is
* szigorú elv: csak a valóság jelenhet meg, semmi mesterséges szűrő, semmi photoshopos feljavítás, semmi manipuláció
* a párbeszéd, a kétoldalú kommunikáció létszükséglet: a posztokhoz fűzött megjegyzések sosem maradhatnak válasz nélkül.
How this Australian Instagramm account amassed 3,2 million followers; Kate Springer; CNN; 2018. augusztus 27.

Hatodik alkalommal rendezték meg a Szakácstréninget a külképviseletek szakácsai számára
A 21. századi külügyek egyik különösen érdekes, felívelő területe a gasztrodiplomácia. Tulajdonképpen a kulturális diplomácia egy különleges ága, mottója pedig az: az egyes nemzeteket, kultúrákat, népeket a hasuk szeretete, az ételek és italok sokszínű világa mindennél könnyebben kapcsolhatja össze. E felfogás jegyében az egyes országok külképviseletei a kiküldő ország étel- és italkultúrájának egyfajta előretolt helyőrségét képezik. A fogadások, hivatalos rendezvények természetes terepet kínálnak a hazai kulinária, vagy a mi esetünkben akár a borkultúra bemutatására, népszerűsítésére. Ehhez azonban hozzáértő szakemberek, igazi „gasztrodiplomaták” is kellenek. Akik a konyhában alkotva tesznek meg mindent a kultúrák közötti kapcsolatépítésért. És akik nem teremnek minden bokorban.
Ezt felismerve, immár hatodik alkalommal rendezték meg a Szakácstréninget a Külügyminisztérium külképviseletein dolgozó konyhafőnökök számára. Az elmúlt hét során öt nap alatt, öt neves magyar séf tartott tematikus előadást és főzőbemutatót a METRO Gasztroakadémián, a Magyar Konyha magazin szervezésében.
A fogások mind a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2018-as borválogatásával összhangban készültek, a borokat idén is Gál Helga, a minisztérium bor tanácsadója mutatta be. A hétfőtől péntekig tartó tréning fő témája idén a modern magyar konyha és a modern tálalás volt. Ezen kívül a tréning célja továbbra is az, hogy bemutassa az elérhető legjobb minőségű, magyar alapanyagokat, a legújabb főzési technológiákat, a modern magyar konyha újításait, amelyek a külképviseletek konyháin is alkalmazhatóak. Az előadók között nagy szakácsnevekben idén sem volt hiány.
Összefoglalásként a Magyar Konyha szerkesztésében egy olyan recepteket, anyag hányadokat is tartalmazó ételleírás készül borajánlással, melyhez a belső honlapon keresztül minden külképviselet hozzáfér, így azok a munkatársak is felhasználhatják ezeket, akik nem vettek részt a képzésen. A folyamatosan bővülő digitális adatbázisba kerülő szakanyagok ugyanakkor alapanyagul szolgálhatnak a fogadó országokban a magyar borokról, gasztronómiáról készülő sajtó megjelenéseknek is.
Külgazdasági és Külügyminisztérium; kormany.hu; 2018. augusztus 31.

SZAKMAI MŰHELY – Bevezetés a digitális politikába és diplomáciába. Új őszi kurzus Genfben.
Az e-diplomácia jeles kutatóműhelye és képzési szervezete, a Diplo Foundation újabb kurzust hirdetett a digitális szakpolitikák, és az e-diplomácia iránt érdeklődő szakembereknek. A 9 hetes tanfolyam kombinált képzési formában, a hagyományos oktatás és az e-learning elemeit ötvöző módszerrel vezeti be az érdeklődőket a téma részleteibe. A tananyag fő pillérei az alábbi szakkérdések köré épülnek majd:
* Bevezetés a digitális szakpolitikába és –diplomáciába;
* Kiber infrastruktúrák és szabványosítás;
* A kiberbiztonság kérdései;
* A virtuális tér jogi aspektusai;
* Gazdaság és digitalizáció;
* Emberi jogok és a digitális valóság;
* Az internetet szabályozó szereplők és folyamatok.
A tanfolyam 2018. október 8. és december 5. között tart, a hagyományos képzési komponensek helyszíne a svájci Genf.
További részletek és jelentkezés az alábbi webcímen: Introduction to Digital Policy and Diplomacy (just-in-time Geneva-based course)

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

Szakirodalom

A technológia fejlődése: Miért fontos, hogy a kutatás-fejlesztés és a tervezés ne szakadjon el az ipari folyamatoktól?

„Miért fontos, hogy a kutatás-fejlesztés és a tervezés ne szakadjon el az ipari folyamatoktól?
A Gavekal Dragonomics globális makrogazdasági kutatóintézet hong-kongi kutatója, Dang Wang saját blogján paradigmaváltás határait feszegető esszét tett közzé a technológiai fejlődésről, szembemenve néhány erősen bevésődött közgazdasági alapvetéssel. Bár címében – visszautalva egy korábbi írására – azt emeli ki, hogy a társadalom optimizmusa miért fontos összetevője a humántőkének, jelen szemlében egy másik gondolatmenetét emeljük ki. Ennek felvezetésében Wang a technológia fogalmának három értelmezési szintjét különbözteti meg:

az eszközökben testet öltött technológia;

az explicit technológiai leírások, utasítások és „receptek”;

a hallgatólagos tudás, a know-how és a műszaki tapasztalat, amit a szerző folyamatismeretnek (process knowledge) nevez.

A szerző szerint a technológiáról alkotott vélekedésekben erős elfogultság tapasztalható abban, hogy míg az eszközöknek és a recepteknek megfelelő fontosságot tulajdonítanak, addig a folyamatismeret és a műszaki tapasztalatok jelentőségét alulértékelik. Szintén megtévesztő előítéletet tükröz napjainkban az, hogy a digitális világ nagyobb figyelmet kap, mint az ipar világa. Mint később levezeti, ez a két szemléletbeli korlát erősen összefügg egymással.

Jó példaként említi ugyanakkor a félvezetőgyártás három vezető cégét, a tajvani TSMC-t, az Intelt és a Samsungot, amelyek a technológiák mindhárom említett értelmezésében élen járnak, és éppen emiatt képesek főszerepet játszani annak a Moore-törvénynek a megvalósulásában, miszerint a tranzisztorok áramkör-sűrűsége kétévente (korábbi megfogalmazásban évente, más hivatkozások szerint másfél évente) megduplázódik. Ezeknél az élenjáró cégeknél az eszközök és a szabadalmaztatott eljárások jól azonosíthatók, azonban a folyamatismeretnek, ami a műszaki és iparági tapasztalatokban gyökerezik, talán még nagyobb jelentősége van a sikerben. A szerző szerint ahol megvan ez a felhalmozott folyamatismeret, az új eszközökhöz és eljárásokhoz vezet, míg fordítva ez a hatás nem érvényesül. Az új eszközök és eljárások ilyen módon a technológiai fejlődésnek nem az eszközei, hanem eredményei, mérföldkövei. Az ezt eredményező folyamatismereteket vállalaton belül a jól képzett munkaerő és szervezeti kultúra biztosítja, vállalatok között pedig a klaszterszintű működés, ami megteremti a fejlődéshez szükséges öko-szisztémát. A kulcsot a földrajzi közelség és a gazdasági kapcsolódások intenzitása, térbeli sűrűsége jelenti – amire a legjobb amerikai példát a Szilícium-völgy adja, ahol egymást erősítve működik együtt a tőke, a tudomány és a vállalati szféra.

A legjobb fejlesztők azok közül kerülnek ki, akik jól értik az egész termelési-szolgáltatási konglomerátum folyamatait és kölcsönhatásait – ezt a folyamatismeretet ugyanakkor a távolság és az ezt eredményező diszlokáció nagymértékben nehezíti. A széttelepítéses döntéseket legtöbbször a pénzügyi befektetők ösztönzik, amikor a termelés helyének megválasztásában csak a rövidtávú profitszempontokat veszik figyelembe, és a létszámcsökkentést is kizárólag megtakarításként értelmezik. Holott a termelés más országba szervezésével a munkaerő által birtokolt műszaki és iparági tapasztalat, a folyamatismeret is elveszik, ami akkor is jelentős gazdasági értéket képvisel, ha a könyvelés szintjén nem lehet pénzügyileg kimutatni. Mi több, az e téren elszenvedett veszteség a fejlődés fenntarthatóságát, az innovációs folyamatokat is veszélyezteti. A folyamatismeret megőrzésének fontosságát szépen jelképezi a szerző által említett példa, a japán Iszei Nagyszentély, amelyet a hívők minden huszadik évben lebontanak, és saját kezűleg építenek újjá, megőrizve ezzel generációkon át – mintegy 1200 éve – azt a tudást, ami a felépítéshez szükséges.

Az Egyesült Államokban a félvezetőipar a sikeres kivételek közé tartozik – összességében az ipari alapok hanyatlása figyelhető meg. Beszédes adat, hogy míg 1979-ben 20 millióan dolgoztak a feldolgozóiparban, addig mára ez a szám 12 millióra zsugorodott, az összlakosság 40%-os növekedése mellett. Ennek egy része nyilván magyarázható az automatizációval, de nagyobb mértékben a termelési folyamatok külföldre szervezésével. Ennek persze megvan a bevett közgazdasági magyarázata, miszerint az alacsonyabb termelékenységű folyamatok kitelepítése az országból, a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások bővítésével együtt nagyobb profitot, ezáltal nagyobb nemzeti jövedelemnövekedést jelent, de a szerző szerint az ipar kitelepítése – éppen a folyamatismeretek elvesztése miatt – az innovációra, a kutatás-fejlesztésre és a tervezésre is negatív hatással van. Megfigyelése szerint azok az országok képesek fenntarthatóan jól teljesíteni gazdaságilag, amelyekben a tervezés és a szolgáltatások az ipari termeléssel szoros egymásra hatásban fejlődnek – jó példaként említve Németországot, Japánt, Tajvant vagy éppen Svájcot. Ami persze nem jelenti azt, hogy ezek az országok tökéletesen működnének gazdaságilag – ismert például Németország lemaradása a digitális gazdaság terén. Ahogy az is igaz, hogy Németországban szintén csökkent a feldolgozóiparban dolgozók száma – csakhogy ez szelektíven történt; míg az alacsony hozzáadott értékű ágazatok mérete jelentősen csökkent, a magas hozzáadott értékű termelésűeké nőni tudott. A szerző szerint Németország és az Egyesült Államok mindegyike abban erős, amiben a másik gyenge: előbbinek az ipari termelés, utóbbinak az infokommunikációs technológiák az erősségei. Az optimális mindkét országban az lenne, ha a meglévő erősségek megtartása mellett sikerülne javítaniuk ott, ahol jelenleg gyengén állnak. Vagyis nem csak Németországnak – és Európa egészének – szükséges áttörést elérnie a digitális gazdaság terén, hanem az Egyesült Államoknak is ipari alapjainak újrateremtésében, mégpedig a magas hozzáadott értékű termelésben. Ami nem csak a GDP-re és az exportképességre lenne pozitív hatással, hanem az innovációs folyamatokra is.”

Forrás:
How Technology Grows (a restatement of definite optimism); Dan Wang; 2018. július 24.

Stratégiai szcenáriók a postai szektorban

„…Évekkel ezelőtt (2001-2004) a Magyar Posta Zrt. stratégiai területét irányíthattam, s szembesültem azzal, hogy – a tulajdonosi elvárásoknak megfelelően – mennyire nehéz feladat a korábban nem tapasztalt bizonytalanság kezelése. Az elfogadott stratégiai dokumentum és azt követő kommunikációs erőfeszítések sorozata sem volt elegendő ahhoz, hogy a stratégia sikeres megvalósításához szükséges erőket mozgósítsa. Az azóta eltelt több, mint tíz évben már inkább külső szemlélőként (külső partnerként) figyelem, kutatom a postai szektort, és érdeklődésem továbbra is fennmaradt. A gyorsan változó környezetben, a korábbinál nagyobb fokú bizonytalansággal szembesülve (s a postai szektorra napjainkban ez különösen igaz) a stratégiai menedzsment figyelmének középpontjában a számszerűsített stratégiai tervek, tervváltozatok, a korábbi trendek extrapolálása helyett a stratégiai kulcskérdések/témák azonosítása, illetve az egész rendszert mozgató erők elemzése áll. A bizonytalanság szakirodalmát és a bizonytalanság kezelésére alkalmas(abb) stratégiai menedzsment eszköztárat mélyebben megismerve (szcenárió-tervezés, játékelmélet, káoszelmélet, reálopciók, rendszerdinamika, stb.) különösen érdekesnek találtam azt a kérdést, hogy a stratégiai menedzsment milyen támogatást tud adni annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogyan lehet jobb stratégiai döntéseket hozni ebben a (legalább) kétarcú postai szektorban (s itt elsősorban a közszolgálati és az üzleti célrendszer kétarcúságára gondolok), amely eddigi történetének egyik legradikálisabb változásait éli meg.
Talán csak a motorizáció jelentett hasonló kihívást a XX. század elején, de akkor a postai szolgáltatást nyújtó szervezeteknek egyértelműen növekvő piaci körülmények között kellett helyt állniuk, míg ma a hagyományos postai szolgáltatások (az egyetemes szolgáltatók bevételében meghatározó levélforgalomból származó bevétel, illetve hagyományos
készpénzalapú pénzforgalmi bevétel) a fejlett világban egyértelműen csökkenő pályára kerültek…”

Forrás:
Stratégiai szcenáriók a postai szektorban (2017); Pandurics Anett; Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola; A védés időpontja: 2018-IX-03 14:00, helye: 1093 Budapest Közraktár u. 4-6. C103-as terem; 2018 (PDF)

Mentsük, ami menthető

„Nagy Károly magángyűjtő és az NJSZT új kiállítása Újpesten

A korábbi években megszokott módon, ismét együttműködik a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Nagy Károly magángyűjtővel, hogy ingyenes kiállításon mutassák be az informatikatörténet egy fontos szeletét.

A Mentsük, ami menthető című új tárlat az információtárolás történetét mutatja be a kőtáblától a felhőig és azon túl is, beleértve a nyomtatás, a kép- és hangrögzítést történetét is. A rendezők remélik, hogy a tárlat nagyon tanulságos lesz azoknak a diákoknak, akik számára már nemcsak a kőtábla, de a lyukkártya, sőt! a floppy is „őstörténet”.

A kiállítás annyiból rendhagyó, hogy nemcsak a személyi számítógép történetének egy-egy nosztalgikus szeletét mutatja be, mint a korábbi közös tárlatok, hanem az információközlés történetének szélesebb aspektusait ismerteti meg.

A kiállításon számos ritkaság is megtekinthető lesz, de ez legyen meglepetés!

A Mentsük, ami menthetőhöz Nagy Károly és Képes Gábor összeállításában egy kísérőkiadvány is készült, amely a DNS alapú adattárolásig ívelően foglalja össze az adattárolás történetét, Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója bevezetésével.
…
A múlt értékeinek megőrzésére nagy hangsúlyt fektető, idén 50 éves NJSZT örömmel működik együtt olyan elkötelezett magángyűjtőkkel, mint Nagy Károly. A Nagy Károllyal közös budapesti kiállítás után pedig az NJSZT Informatika Történeti Kiállításában (Szeged) heteken belül az NJSZT fél évszázadát bemutató időszaki kiállítást nyit a Társaság.

Mentsük, ami menthető
Megnyitó: szeptember 10-én 17 óra
A tárlatot megnyitja: Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója
Helyszín: Újpesti Kulturális Központ Nonprofit Kft. – Ifjúsági Ház, 1042 Budapest, István út 17-19.”

Forrás:
Mentsük, ami menthető; A jövő múltja, Informatika Történeti Kiállítás; 2018. augusztus 29.
Mentsük, ami menthető – szemelvények az információtárolás történetéből; Nagy Károly, Képes Gábor; Retropages füzetek, 1. szám; 2018 (PDF)
Retropages

A területi és a vállalati versenyképesség összefüggései a magyar nagyvárosok példáján

„…Az értekezés a szakirodalomnak megfelelően alapvetően két szemszögből vizsgálja a versenyképességet a városok szempontjából:
– területi versenyképesség városi vonatkozásai
– a vállalati versenyképesség városi aspektusai
A dolgozat fő célja, hogy ezen két megközelítés közös metszetét térképezze fel, feltárja, létezik-e összefüggés a területi versenyképesség és a vállalatok versenyképessége, teljesítménye között. Éppen ezért az elméleti fejezetek elsődleges célkitűzése nem a területi vagy a vállalati versenyképesség részletes elemzése, hanem a két terület „metszéspontján”, határán található szakirodalom bemutatása és az empirikus kutatás elméleti megalapozása.
…
Az értekezés új eredménye a két terület metszetén található szakirodalom feltérképezése, hiszen a területi versenyképesség vizsgálatakor a kutatók csak nagyon kevés esetben alkalmaznak vállalati szintű indikátorokat és fordítva, a vállalatok sikerességét elemző kutatások még csekélyebb mértékben használnak fel területi adatokat. Ezért a dolgozat nagy hangsúlyt fektet ezeknek az eseteknek a bemutatására. Hazánkban alig, de külföldön is kevésbé vizsgált témakör a vállalati versenyképesség területi aspektusa, ezért elsődlegesen külföldi szakirodalom felkutatásával, szintetizálásával és értékelésével mutatható be a témakör.

Az empirikus elemzés során a városok versenyképességét helyezi középpontba a dolgozat, a magyar nagyvárosok példáján keresztül vizsgáljuk meg a területi és a vállalati versenyképességet. Fővárosunk torzító hatásának kiszűrése miatt a választott vizsgálati egységek a nagyvárosok lettek: Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Kecskemét. Lakosságszám, intézményi ellátottság, gazdasági súly, felsőoktatási szerepkör, közlekedési csomópontok, kulturális és turisztikai központok lévén esett a választás a nyolc nagyvárosra, amelyek a szakirodalom alapján is jelentősek a magyar városhálózatban. A téma aktualitását erősíti, hogy kormányzati törekvés a nagyvárosok versenyképességének javítása kiemelt forrásbiztosítással, támogatással (Modern Városok Program). Területi és vállalati szintű adatok alapján hasonlítjuk őket egymáshoz, mutatjuk be jellegzetességeiket és értékeljük helyzetüket. A területi szintű adatok elsősorban a KSH területi statisztikai adatbázisából származnak, a vállalati szintű pénzügyi adatokat az Opten Kft. bocsátotta rendelkezésre a nyolc város 50 főnél nagyobb foglalkoztatóiról a 2010-2013-as üzleti évekre. A kutatás az adatok időbeli elérhetősége miatt ezekre az évekre korlátozódik, statisztikai adatok esetén pedig kiegészül, frissebb, 2010 – 2016 közti adatokkal is….”

Forrás:
A területi és a vállalati versenyképesség összefüggései a magyar nagyvárosok példáján; Poreisz Veronika; Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola; A védés időpontja: 2018-IX-05 10:00, helye: Széchenyi István Egyetem ÚT114-es terem (PDF)

Műszaki haladás és gazdasági növekedés

„Az ember által használt eszközök fejlődése a fogyasztás, a jólét folyamatos bővülésével jár együtt. A műszaki fejlődés gazdasági növekedést indukál. A közgazdasági elméletek közül az evolúciós innovációelmélet igyekszik az összefüggés részleteit a tudományosság igényével leírni. Ebben a megközelítésben az innováció a vállalati működés hosszú távon rutinszerű döntéseinek megváltozását jelenti. A gazdasági tevékenység jövedelmezőségének fenntartása, növelése érdekében a vállalatok keresési tevékenységet folytatnak; versenyelőnyre törekszenek a piacon. Ezt újszerű műszaki, szervezési, finanszírozási, értékesítési megoldások bevezetésével képesek elérni. Innovációkkal, amelyeket a versenytársak nem vagy csak késleltetve képesek követni.

Az innovációk létrejötte időben egyenetlen. Az alapkutatások, széles értelemben vett természettudományos diszciplínák nagy tudományos áttörései idején ugrásszerűen bővül a társadalom felhalmozott tudásállománya. Ezekből a tudásokból lehet létrehozni emberi szükségleteket kielégítő termékeket. Ezek a találmányok, invenciók. A találmányok gazdasági bevezetése, gyártása és értékesítése az innováció. A tudományos áttörések után az innovációk halmozottan, fürtökben jönnek létre. A legfontosabb innovációk a társadalmi működés valamennyi területére, a gazdaság egészére hatást gyakorolnak, műszaki forradalomhoz vezetnek. Ilyen korszakváltás eddig öt volt a modern történelmünkben az 1700-as évek végétől kezdve. A legutóbbi, mikroelektronikára alapozott műszaki forradalom az 1970-es években kezdődött, és második, mindent átalakító fázisa a 2000-es évek eleje óta teljesedik ki.
Az evolúciós innovációelmélet néhány időben is összehasonlítható fő jellemző mentén leírta az eddigi öt műszaki paradigma történetét. Ezeket a korszakokat a gazdasági növekedést leíró hosszú távú gazdasági ciklusokhoz (Kondratyev-ciklusokhoz) próbáljuk illeszteni ebben a cikkben. Ha éles korszakhatárokat nem próbálunk húzni, akkor megállapítható a műszaki és a gazdasági ciklusok együttmozgása. Ennek alapján viszont arra is lehetőség nyílik, hogy a várható folyamatokat előre jelezzük. Az elkövetkező egy-két évtizedben a mikroelektronikára alapozott műszaki ciklus dinamizálni fogja a gazdaságot. A magas ütemű növekedésre támaszkodva a fejlődést leginkább meglovagolni képes országok (Kína, India) jelentős fejlődést fognak elérni. Később ez a gazdasági dinamika lanyhul, és elindul az intenzív keresés az új, a hatodik műszaki paradigma fő technológiái és termékei megtalálására. Ezek előrejelzése most még nehéz, de az adatfelhőnek és a mesterséges intelligenciának bizonyosan lesz benne szerepe.”

Forrás:
Műszaki haladás és gazdasági növekedés; Szanyi Miklós; Magyar Tudomány; 2018/9
Lásd még: Műszaki fejlődés és hosszú távú gazdasági ciklusok. Szalavetz Andrea hozzászólásával; Szanyi Miklós; MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Világgazdasági Intézet; Műhelytanulmányok 122.; ISBN 978-963-301-658-9, ISSN 1417-2720; 2018. január (PDF)

A személyes adatok értéke a Facebook–WhatsApp-összefonódás versenyjogi értékelésében

„„Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései” című, elsősorban a Google és a Facebook tevékenységét és annak a joggyakorlatra és a jogi szabályozásra gyakorolt hatásait vizsgáló átfogó kutatásunk egyik fókuszterülete a versenyjog. Emiatt kiemelt figyelemmel kísértük azokat az eljárásokat, amelyek során az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2017 közepén két jelentős versenyjogi bírságot is kiszabott: előbb májusban rótt 110 millió eurós pénzbírságot a Facebookra, majd a valaha volt legmagasabb versenyjogi bírságnak is több mint a duplájával, 2,42 milliárd eurós bírsággal sújtotta júniusban a Google-t…Kutatásunk fókuszába így az adatvagyon
versenyjogi megítélése került.”

Forrás:
A személyes adatok értéke a Facebook–WhatsApp összefonódás versenyjogi értékelésében; Polyák Gábor,Pataki Gábor; Pro Futuro, Debreceni Egyetem; 2018/1; 131-147. oldalak (PDF)

Mire jó az alapkutatás a jogtudományban? Válaszkísérlet a jogi kultúra fogalma segítségével

„Az alapkutatások létjogosultságáról és társadalmi hasznosságáról szóló vitában általában a természettudományokból vett példákkal szokták alátámasztani az alapkutatások nélkülözhetetlenségét. Ez nem meglepő, hiszen e területen igen könnyű látványos példákat találni arra, hogy milyen jól megragadható hasznot hozott a későbbiekben egy – olykor netán esetlegesnek tűnő, és így a szigorú költség-haszon mérlegelés alapján akár haszontalannak és feleslegesnek minősíthető – egyszerű, a tudományos érdeklődésen alapuló ötlet, gondolat.

Ebben a rövid blogbejegyzésben a jogtudomány szemszögéből kívánom az alapkutatás problematikáját körbejárni. Természetesen nem a jogtudomány egészét felölelően, hanem az általam művelt tudományterület, a jogszociológia egyik fogalmát – jogi kultúra – felhasználva. Bízom abban, hogy ez a rövid gondolatsor rámutathat arra, hogy a jogtudományban az alapkutatások létjogosultsága értelmesen nem kérdőjelezhető meg, és noha hasznuk forintalapon nem vagy csak nehezen számszerűsíthető, elengedhetetlenül szükség van rá – nemcsak a jogtudomány művelése, hanem a jogintézmények hatékony, a társadalom megelégedésére történő működtetése miatt is.”

Forrás:
Mire jó az alapkutatás a jogtudományban? Válaszkísérlet a jogi kultúra fogalma segítségével; Fekete Balázs; jtiblog, MTA Jogtudományi Intézet; 2018. július 22.

Törvények, rendeletek

18/2018. (VIII. 23.) EMMI utasítás az Emberi Erőforrások Minisztériumának elektronikus aláírási és elektronikus bélyegzési szabályzatáról

„…1. § Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: Minisztérium) elektronikus aláírási és elektronikus bélyegzési szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint állapítom meg.

2. § (1) A Szabályzat hatálya az elektronikus aláírással és elektronikus bélyegzővel történő hitelesítésre jogszabály vagy az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzata által felhatalmazott személyekre terjed ki.

(2) A Szabályzat tárgyi hatálya alá az alábbi tevékenységek tartoznak:

a) a kiadmányozásra vagy aláírásra jogosultak által a Minisztérium hatáskörébe tartozó eljárások során az elektronikus formában létrehozott, elektronikus aláírással és időbélyeggel vagy elektronikus bélyegzővel és időbélyeggel ellátott dokumentumok készítése;
b) a Minisztérium által elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátott küldemények hivatali kapun keresztül vagy egyéb elektronikus úton történő megküldése;
c) az elektronikus aláírásnak és elektronikus bélyegzőnek a Minisztérium által tárolt és elektronikus aláírással ellátott dokumentumok hosszú távú megőrzési kötelezettsége miatt szükséges archiválása…”

Forrás:
18/2018. (VIII. 23.) EMMI utasítás az Emberi Erőforrások Minisztériumának elektronikus aláírási és elektronikus bélyegzési szabályzatáról; Nemzeti Jogszabálytár
Az emberi erőforrások minisztere 18/2018. (VIII. 23.) EMMI utasítása az Emberi Erőforrások Minisztériumának elektronikus aláírási és elektronikus bélyegzési szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 46. szám; 2018. augusztus 23.; 3738-3744. oldalak (PDF)

36. szám, 2018. szeptember 3.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek