Tartalomjegyzék

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Tuzson Bence: több kormányablak, egyszerűsítés és szoftverrobotok a közigazgatásban

„Olyan közigazgatást kell kialakítanunk, ami képes arra, hogy erősítse a magyar falu megtartóerejét és egyben a hagyományos területi szerkezeti megoszlását is megőrizni. Erre azért van szükség, mert nem lehet kétféle állampolgár csak azért, mert máshol él, azaz úgy kell alakítanunk a közigazgatásunkat, hogy egy faluban a szolgáltatások ugyanúgy elérhetők legyenek, mint egy városban – jelentette ki Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára Szegeden. A politikus a Megyei Államigazgatási Kollégium és a Megyei Jegyzői Értekezlet tagjainak tartott előadása előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta, közelíteni kell egymáshoz az igazságügyi, a belügyi és a közigazgatási szervezetrendszert is.

Szólt arról is, hogy a jelenlegi 295 kormányablak mellé továbbiak kialakítását is tervezik, hogy a lakosok gyorsabban és hatékonyabban intézhessék ügyeiket, illetve a kormányablakbuszok számának növelését is célként jelölte meg, hogy minden ügytípust helyben intézhessen a lakosság. Kitért arra is, hogy a kormányablakoknál jelenleg intézhető 2500-féle ügyből eddig 700 olyat találtak, amelyek egy részét megszüntetik, egyszerűsítik vagy éppen kamarákhoz rendelik a tervek szerint, ezzel például párhuzamosságokat kívánnak megszüntetni. Tuzson Bence elmondta, eljárási oldalon is terveznek egyszerűsítéseket, vannak ugyanis olyan ügytípusok, amelyek ma csak több lépésben intézhetők el.

A digitalizáció kapcsán szükségesnek nevezte, hogy a közigazgatás területére is behozzák a mesterséges intelligenciát. Mint mondta, érdemes az egységesítés érdekében olyan szoftverrobotokat alkalmazni, amelyek alkalmasak a lassabb, manuális munkafolyamatok kiváltására, például az adategyeztetéseket sokkal gyorsabban, egy gombnyomásra elvégzik.[delmagyar.hu]”

—

„Tuzson Bence dr. Juhász Tünde kormánymegbízott meghívására érkezett a megyeszékhelyre, ahol a Megyei Államigazgatási Kollégium és a Megyei Jegyzői Értekezlet együttes ülésén a közigazgatás fejlesztésére vonatkozó kormányzati terveket ismertette.

Mint elmondta, a magyar falu megtartóerejének erősítése nélkül nem lehet Magyarország jövőjéről beszélni. Úgy kell alakítani a közigazgatás szervezetét, hogy az állam szolgáltatásai a falvakból éppen úgy elérhetők legyenek, mint a városokból – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: közelíteni kell egymáshoz az igazságügyi, belügyi és közigazgatási szervezetrendszert. A kormányablakok lehetővé teszik, hogy az emberek gyorsabban és hatékonyabban intézhessék ügyeiket. A jelenleg működő 295 kormányablak mellett újabbak kialakítását is tervezik.

Emellett növelnék a mobil kormányablakok számát is, a cél az, hogy a buszok eljussanak szinte az összes településre, lehetővé téve az összes ügytípus elintézését helyben – közölte a politikus. A közigazgatás átalakítása során mintegy hétszáz ügytípus egy részét megszüntetnék, másik felét egyszerűsítenék vagy a szakmailag illetékes kamarákhoz telepítenék – tudatta. A politikus fontos feladatnak nevezte a digitalizációt. Mint mondta, jelenleg is sok olyan ügy van, melyet elektronikusan el lehet intézni, a közigazgatásban azonban 130 féle szakrendszer működik, amelyek átjárhatósága nem biztosított teljesen.

Kérdésre válaszolva Tuzson Bence kifejette, a közigazgatás átalakítása nem leépítés-, hanem szolgáltatásközpontú. Az ügyek áttekintése jelenleg folyik, ez után határozható meg, mi az az optimális létszám, amellyel a feladat ellátható.

A közszolgálatért felelős államtitkár előadását követően megtekintette a kormányhivatal központi épületében található kormányablakot, amely az ország legtöbb munkaállomással rendelkező ügyfélszolgálata…[promenad.hu]”

Forrás:
A falura is fókuszálnak a közigazgatás átalakításakor – Az egyszerűsített ügyintézésről is beszélt Tuzson Bence Szegeden; delmagyar.hu; 2018. október 17.
A magyar falu megtartóerejéről beszélt Tuzson Bence Szegeden; promenad.hu; 2018. október 17.

Közigazgatás, politika

Gulyás Gergely a Kormányinfón: Magyar falu program koncepciója, fővárosi fejlesztési tanács, közigazgatási létszámcsökkentés

„…Döntött a kormány a Magyar falu program koncepciójáról
Döntött a kormány az ötezernél kisebb lélekszámú településekre vonatkozó Magyar falu program koncepciójáról – közölte a Miniszterelnökség vezetője szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Gulyás Gergely célul tűzte, hogy az érintett településeknek – ahol a magyarok mintegy egyharmada él – erősödjön a népességmegtartó, illetve -növelő ereje.

A program elemei közül kiemelte a lakhatás kérdését, amelyre mintegy 30 milliárd forintot szánnak, a terv pedig az, hogy létrejöjjön egy „falusi csok”. Emellett plusz támogatást készülnek adni a tájegységi örökség megőrzéséhez, a tartósan betöltetlen közszolgáltatások esetén pedig segíteni akarják az érintett háziorvosok, gyermek- és fogorvosok, védőnők lakhatását.

A programot ismertetve a miniszter beszámolt továbbá óvoda- és bölcsődefejlesztési, járdafelújítási, sportparklétrehozási és temető-rendbentartási tervekről is, ezekre nagyrészt pályázati programokat fognak kiírni. A falugondnoki ellátást 9 ülőhelyes kisbuszok megvásárlásával akarják segíteni. Összességében a közszolgáltatások fejlesztésére 58 milliárd forintot terveznek fordítani jövőre – tájékoztatott.

A fejlesztendő területek között említette a munkába járást és a mellékutakat, erre jött létre a falusi útalap.

A helyi identitásmegőrzés érdekében támogatandó közösségi terek, például kultúrházak, könyvtárak fejlesztésére 12 milliárd forintot szánnak – mondta Gulyás Gergely.
…
A fővárosi fejlesztési tanács lehetőség az egységes fejlesztési koncepció érvényesítésére
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a tájékoztatón arról is beszélt: a fővárosi fejlesztési tanács létrehozása lehetőséget ad arra, hogy egységes fejlesztési koncepció érvényesüljön.

Hangsúlyozta: Tarlós István főpolgármester elvárása volt az újabb jelöltség vállalásához, hogy legyen egy olyan fórum, ahol a Fővárosi Önkormányzatnak rálátása van azokra a fejlesztésekre, amelyeket az állam valósít meg Budapesten.

Közölte: a tanács tíz tagból áll, ötöt a Fővárosi Önkormányzat, ötöt pedig a kormány delegál, elnöke a miniszterelnök, társelnöke a főpolgármester lesz. A tanács kéthavonta ülésezik majd.

A miniszter arról is beszélt, hogy a külső kerületekben még nem mindenhol megoldott az utak aszfaltozása, erre már az idén 10 milliárd forintot biztosítanak.

Mint mondta, a következő hetekben dönthetnek az önkormányzatok arról, mely területekre kerülhet sor már az idén. Összességében százmilliárd forintra lenne szükség valamennyi út leaszfaltozására – magyarázta…
[létszámcsökkentés] Gulyás Gergely kérdésre arról tájékoztatott, hogy körülbelül 18 százalékos lesz a létszámcsökkentés a központi kormányzatban, ami mintegy 2500 embert jelent.

Ehhez hasonló, ám minimálisan kisebb arányú lesz a létszámcsökkentés a központi állami intézményeknél – tette hozzá.

Az érintetteket várhatóan a jövő hónapban értesítik, és január 1-jével már az új létszámmal kívánnak működni. Jelezte, minden formában szeretnének segíteni azoknak, akik távoznak a központi közigazgatásból, megemlítette például, hogy a nyugdíj előtt állóknál a szociális hozzájárulási adó teljes eltörlését javasolják.

A miniszter jelezte ugyanakkor azt is, még idén törvényt hoz a parlament a köztisztviselők bérének emeléséről.

Szintén újságírói felvetésre tudatta: Orbán Viktor miniszterelnök és stábja január 1-jével költözik a budai Várba.
…
Az új Nemzeti Alaptantervet illetően elmondta: erős kétségei vannak, hogy 2019 szeptemberétől bevezethető, lehet, erre csak 2020-tól kerül sor.”

Forrás:
Magyarország ragaszkodik a határvédelem jogához; Miniszterelnökség; 2018. október 17.

Tarlós István a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról és a budapesti fejlesztésekről

„A fővárosi közfejlesztési tanács november 17-i megalakulásával sokkal stabilabbá válik a budapesti kiemelt projektek finanszírozása – mondta a harmadik ciklusára készülő főpolgármester, Tarlós István kedden a Portfolio Budapest 2030 című fővárosi konferenciáján.

A főváros által kezdeményezett kiemelt és befogadott projektek a közfejlesztési tanácson keresztül már az államéi is lesznek, tehát sokkal biztonságosabbá és stabilabbá válik ez a finanszírozás – mutatott rá Tarlós István. Hozzátette, hogy a Fővárosi Közgyűlés és a városvezetés közvetlen befolyással bír majd Budapest valamennyi kiemelt fejlesztésére, és a jövőben ezek a kormány mellett a közgyűlés és a városvezetés nevéhez is kötődhetnek majd.

Megjegyezte, a fővárosnak számos olyan előkészített projektje volt eddig is, amely forráshiány miatt nem kerülhetett előtérbe. Tarlós István közölte, a főváros a fejlesztési tanács elé kívánja vinni a 3-as metró középső szakaszának rekonstrukcióját, a 3-as felszínközeli aluljáróinak felújítását, a fogaskerekű vasút fejlesztését, a BKV járműállománya cseréjének folytatását és befejezését, a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbítását, valamint az Aquincumi városi híd megépítését.

Tarlós István bejelentette: a XIII. kerület szocialista polgármestere, Tóth József elfogadta a felkérését, hogy tagként részt vegyen a tanács munkájában. Ez azt bizonyítja, hogy „nem valamiféle politikai összeesküvésről, hanem a város sorsának alakításáról van szó” – fogalmazott Tarlós István.

A főpolgármester előadásában arról beszélt, hogy az urbanisztikának, amit – mint mondta – legújabban szeretnek ismét leegyszerűsítve fejlesztésnek nevezni, meghatározó szerepe van annak kialakításában, hogy a minket követő generáció milyen keretek között fognak élni, milyen jövő, milyen város vár rájuk. Manapság szinte minden át- és túlpolitizált – jegyezte meg.

Így a „fejlesztésnek” ki kell lépnie a szigorúan vett politikai keretei közül, pontosabban túl kell lépnie azon – hangsúlyozta Tarlós István. Közölte, hogy ezért is kezdeményezte, és ezért határozták el a kormányfővel, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkárának támogatásával, hogy létrehoznak egy olyan irányadó testületet, amelyik „politikán kívüli szakértők és gondolkodók konzultatív bevonásával képes megfelelő előrelátással Budapest távlati terveit elkészíttetni, illetve véglegesíteni, továbbá a szükséges kiemelt projekteket összegyűjteni, preferencia sorrendet összeállítani a cél-költség-idő háromszög figyelembe vételével”.

Ezt az irányadó testületet Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának nevezték el, és megalakulásáról, struktúrájáról és működésének alapvető szabályozásáról a kormány a legutóbbi ülésen már meghozta a döntését – közölte Tarlós István, aki megjegyezte azt is, hogy hosszú éveken át a politika mindig egységesen kiállt egy ilyen szervezet létrehozásának szükségessége mellett, most az ellenzék mégis „nyughatatlanul reagált” a megalakulás hírére, és bár nem ismeri a testület feladatait, működési szabályait, máris pontatlan és téves ellenkampányba kezdett.

Ez a tanács az 1870-1948 között működő, a város életében kiemelkedően pozitív eredményeket felmutató Közmunkák Tanácsa mintájára kíván dolgozni – mondta el a főpolgármester, majd úgy folytatta: a célok ma hasonlóak, ahogy a jogosítványok is. Ahogy akkor, most is jóvá kell hagyni a tanács elhatározásait a kormánynak és a Fővárosi Közgyűlésnek egyaránt. Kifejtette, a fővárosnak van már egy 2030-ig szóló fejlesztési koncepciója, aminek figyelembevételével most közösen végleges Budapest 2030 program készül, aminek a tanácsban történő elfogadásánál a főpolgármesternek vétójoga van.

A grémium elé valamennyi kiemelt budapesti projekt bekerül, függetlenül attól, hogy állami, vagy fővárosi kezdeményezésű. A kisebb jelentőségű projekteket az állam és a főváros egymástól függetlenül kívánja kezelni – mondta Tarlós István.

Közölte, a 10 tagú testületben 5-5 tag lesz a kormány és a főváros képviseletében. A végleges döntés után az államtitkárság végzi majd a kiemelt projektek technikai lebonyolítását, de Fürjes Balázs a tanácsnak is tagja alelnökként. A főpolgármester, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az államtitkár a tanács ülésein nem helyettesíthető, és a döntéseket csak konszenzussal lehet meghozni – tette hozzá Tarlós István.”

Forrás:
Tarlós: sokkal stabilabbá válik a fővárosi nagyprojektek finanszírozása a fejlesztési tanács létrejöttével; Budapest portál; 2018. október 16.

Állami vezetők képzésére indít szakokat a közszolgálati egyetem

„Az állami vezetők oktatására indít új szakokat is tartalmazó képzéscsomagot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – közölte lapunkkal az intézmény rektora. Koltay András arról is beszámolt: az oktatás és a kutatás szintjén is foglalkozni fognak azzal a problémával, hogy az online véleménynyilvánítás határait egyre inkább külföldi magáncégek határozzák meg. Hozzátette: legfőbb feladata a nyugodt építkezés feltételeinek megteremtése lesz.

A leendő állami vezetők képzésére indít új szakokat a jövőben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ugyanis ez eddig hiányzott a felsőoktatási palettáról – közölte lapunkkal Koltay András, az intézmény rektora.

A tisztségét szeptemberben elfoglaló vezető kérdésünkre elmondta: a tervezési szakaszban lévő képzéssel nem a már vezető beosztásúak továbbképzése a cél, hanem egy olyan mesterképzést szeretnének létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy az, aki ezen a területen diplomát szerez, annak egyenes útja lehessen az államszervezet legfontosabb, kiemelkedő szakmai feladatokat ellátó területeire.

– Ehhez kapcsolódóan a XXI. század igényeihez mérten egy komplex, sokszínű, minden lehetséges igényt lefedő képzéscsomagot szeretnénk letenni az asztalra. Az adott feladathoz illeszkedően építeni fogunk a mesterképzésre, a szakirányú továbbképzésre és a tréning jellegű rövidebb képzésekre, valamint a frontális oktatáson kívül elérhető, az e-learning és az internet adta lehetőségekre is – fejtette ki Koltay András.

A rektor arról is beszámolt, hogy a tanári kar erősítésével tovább szeretnék növelni az egyetem színvonalát. Kívánatosnak tartják, hogy az NKE-n legyenek olyan szellemi központok, kutatóintézetek, valamint új képzések, amelyekben a saját tanáraink mellett az ország legjobb oktatói és kutatói is részt vennének legalább egy-egy projekt erejéig – közölte az intézmény vezetője, hozzátéve: hasonló tervek mentén szeretnék bővíteni a külföldi vendégoktatók körét is.

Koltay András arról is beszélt: elsősorban nem a hallgatói létszám, hanem a hallgatók felvételi pontszámának növelésével igyekeznek még rangosabbá tenni az intézményt, ahova reményeik szerint az ország legkiválóbb diákjai fognak jelentkezni.

– Új szakaszba lépett az egyetem fejlesztése, hiszen az infrastrukturális feltételek megteremtése után, a még intenzívebb szellemi építkezés időszakában vagyunk.

A legfontosabb feladatom az egyetem kezdeti éveinek teremtő munkája után az intézmény nyugodt pályára állítása, és a minőség további növelésének elősegítése. Heroikus munka volt az, amit az egyetem eddig elvégzett, és erre a kiváló, összeszokott csapatra bátran lehet támaszkodni a jövőben is – fogalmazott a szakember.

Koltay András kitért rá: az NKE különleges, hiszen feladata az államszervezet számára szakembereket képezni. – A XXI. században egy modern európai államnak folyamatosan újra kell definiálnia önmagát, az egyetemnek pedig az a dolga, hogy a magyar állam erős oszlopait bocsássa ki, egyúttal a kutatási tevékenysége révén segítse azt a gondolkodást, amely az állam feladatait folyamatosan újrarendezi és cselekvését a változó helyzetekhez igazítja – fejtette ki az egyetem vezetője, aki fontosnak nevezte, hogy a nemzeti identitás hangsúlyt kapjon a képzésben.

– Ám az erős nemzettudat alapvetően nem az egyedi alkalmakkor – például nemzeti ünnepekkor vagy egyetemi rituálék esetén – válhat a mindennapi életünk integráns részévé, hanem, ha az oktatásba és az egyetemi életbe magától értetődően beépülve jelenik meg.

A haza szolgálatára, az államszervezet kiszolgálására, valamint az egyéni szabadság és a közjó gyarapítására való törekvés fokozottabban van jelen nálunk. Ezért mindent, amit oktatunk, ilyen szemszögből is tudni kell megközelíteni – tért ki minderre a rektor.

Koltay András arról is beszámolt: az állam feladata a nyilvánossághoz való viszonyában egy forradalmi átalakulás kellős közepén tart. – Míg korábban az állam jogszabályokon keresztül, az alkotmányos gyakorlat korlátai között tudta szabályozni a nyilvánosság működését és meghatározni a szólásszabadság határait, addig ma ez a feladat egyre inkább áthelyeződik a külföldi tulajdonú internetes technológiai vállalatok kezébe.

Az online véleménynyilvánítás határait gyakorlatilag ma jelentős részben nem a magyar alaptörvény, hanem például a Facebook közösségi irányelvei határozzák meg – mutatott rá az NKE vezetője.

Úgy vélte, az egész nyugati világban jelentkező probléma, hogy az állam kezéből kezd kicsúszni a nyilvánosság szabályainak meghatározási lehetősége.

Mint mondta, a nagy kérdése e területnek az, hogy az állam miként lesz képes együttműködni a magáncenzúrát is alkalmazni képes szereplőkkel, illetve hogyan tudja majd rászorítani őket arra, hogy betartsák a nyilvánosság bizonyos alapvető játékszabályait a demokratikus állam működtetése és a társadalom rendje érdekében.

– A nyilvánosság szerkezetváltozása a jelenkori, modern európai állam egyik alapvető fontosságú kérdése, így az oktatásban és a kutatásban egyaránt markánsan kell megjeleníteni ezt a problematikát, hiszen az államszervezet minden pontján kommunikálni képes és a kommunikáció szabályait ismerő vezetőknek kell dolgoznia, legyen közigazgatási tisztviselő, rendőr vagy katona.

Koltay András azt is kiemelte, hogy az Orczy-parkban található Ludovika Egyetemi Campus az egyetemi oktatás és kutatás támogatásán túl azt a feladatot is szolgálja, hogy felpezsdítse az NKE és egyben a környék kulturális életét.

– Bárki szabadon birtokba veheti a parkot, amely szervesen illeszkedik a város szövetébe. Szeretnénk, hogy a campus jól azonosítható, ismert branddé váljon, és azok az emberek is ellátogassanak ide szabadidejükben, akiknek egyébként nincs más kapcsolódásuk az egyetemhez.”

Forrás:
Állami vezetők képzésére indít szakokat a közszolgálati egyetem; Kárpáti András; Magyar Idők; 2018. október 17.

Kásler Miklós: „Az egészségügy nem üzlet”

„Ha valami nincs rendben, tehát jogilag nem tiszta a szabályozás, az mindig megteremti a lehetőségét annak, hogy az előnyöket kiaknázzák. Az a tapasztalatom, hogy ebben a kórházak csak nagyon szolidan érintettek, inkább a magánellátók egyéni ambíciói érvényesülnek – mondta lapunknak Kásler Miklós, amikor az állami- és a magánegészségügy szétválasztásáról kérdeztük. Az emberi erőforrások minisztere elmondta, a Nat bevezetésének határideje tartható…

– Hivatalosan is kinevezték Horváth Ildikó tüdőgyógyászt, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet orvosigazgatóját egészségügyi államtitkárnak. Miért őt választotta?
– Horváth Ildikó rendkívül magasan képzett orvos, aki fiatalon megszerezte a PhD fokozatot, illetve a Magyar Tudományos Akadémia doktori címét. Változatos pályafutása volt és angolszász nyelvterületen is élt, ahol magas szintű kutatásokat végzett. Dolgozott korábban az egészségügyi minisztériumban, így közigazgatási tapasztalata is van. Később a Korányi főigazgató-helyettese lett, majd a Semmelweis Egyetem professzoraként a népegészségügy szakértője. Értékítélete és etikai viszonyai a legfelsőbb emberi minőséget képviselik. Csak a legjobbakat tudom róla elmondani.

– Nagy Anikónak, Horváth Ildikó elődjének mit lehet tudni a sorsáról? Valóban visszakerül a Heim Pál élére?
– Igen.

– Sajtóhírek szerint a lemondásának egyik oka, hogy nem volt gördülékeny a kommunikációja a tárcavezetéssel. Így volt?
– Ezt sem Nagy Anikó, sem én nem nyilatkoztuk egyetlen médiumnak sem. Tehát ez vagy fikció, vagy találgatás, vagy az események tudatos elferdítése.

– Friss adat a Magyar Államkincstártól, hogy a kórházak össz-adósságállománya negyvenhatmilliárd forintnál tart idén, csak augusztusról szeptemberre négy milliárddal nőtt a tartozás. Mit tudnak kezdeni a helyzettel?
– Fontos, hogy a tendenciát is lássuk: 2010 óta százharmincmilliárdról nagyjából harmadára sikerült lecsökkenteni a kórházak év végi adósságát. Az állam, mint tulajdonos, helyt kell, hogy álljon a működésért, vagyis, az egészségügynek működnie kell a nehézségekkel és esetleges hibákkal együtt is. Ahhoz, hogy világosan lássuk, hogy néz ki a kórházak gazdálkodása és pénzügyi fegyelme, a tárca szeptember elején vizsgálatot indított az ismert problémák alapján, amelyekre néhány héttel később az ÁSZ-jelentés is rámutatott. Szeretnénk tudni, hogy a leggyengébben gazdálkodó, legnagyobb deficitet felhalmozó kórházaknál mi okozza a problémát. Ennek oka lehet a helytelen gazdálkodás, az alulfinanszírozás, az úgynevezett tvk-kontingensek szerencsétlen elosztása, és még hosszan lehetne folytatni a sort. Ha rendbe tudjuk tenni a pénzügyeket, és meg tudjuk határozni, hogy az egészségügynek mi a kívánatos struktúrája, továbbá a tevékenységek miként oszlanak meg az ellátórendszer és a progresszivitás különböző szintjein, akkor tudjuk megmondani, milyen költségvetésre van szükség. Bízom benne, hogy az öt nemzeti egészségprogram és a készülődő Nemzeti Népegészségügyi Program, illetve az előrehaladott állapotban lévő alap- és sürgősségi ellátási terv pontosan tükrözi majd, hogy mi az ellátási feladat és az milyen struktúrát, finanszírozást igényel. Nagyon remélem, hogy a két irányból elindított folyamat néhány hónapon belül összeér.

– Az említett vizsgálat mikorra zárul?
– Szeretném, ha jövő év elejére véget érne. Nem kis feladatról beszélünk, az egészségügyi államtitkárság eredeti elképzelése szerint a vizsgálat csak 2020-ra zárult volna le. Ez nem megfelelő, az egészségügyet tempósan kell átalakítani, a jelenlegi viszonyokat nem lehet konzerválni, hiszen az mindig ugyanezt a deficitet hozza majd. Sőt, azt sem tudjuk a lezárásig megmondani, hogy ennek mi az oka.

– Említette a kórházakban lezajlott állami számvevőszéki vizsgálatot, aminek az eredménye akkor éles reakciókat váltott ki a kórházigazgatókból. Sikerült azóta velük ezzel kapcsolatban egyeztetni?
– Az ÁSZ-jelentés nem vádakról szólt, megvizsgálta a kórházak működését. Intézetvezetőként korábban minden ilyen eredményt megköszöntem, mert felhívta a figyelmemet arra, hogy esetleg valami nincs rendben. Azért tettük az ÁSZ-jelentés mellé a minisztérium vizsgálatát, hogy ne csak a Számvevőszék, hanem az ellátórendszer szempontjai szerint is áttekintsük a kórházak gazdálkodását. Nem csak pénzügyi vetület van ugyanis, hanem például az a kényszer is, hogy el kell látni a betegeket.

– Azt mondta, a vizsgálat jövőre készül el. Addig a kórházak finanszírozásán nem változtatnak?
– Sok minden lezajlott az elmúlt hónapokban, sok előterjesztés már az utolsó fázisában van. Gondolok itt például az alap- és sürgősségi ellátás megújítására. Ez már önmagában átrendezi a feladatköröket és a tevékenységeket, így a finanszírozásban is hoz majd változást. A végső állapotot még nem lehet meghatározni, elhamarkodottan nem szabad dönteni. Ugyanakkor érzem az idő szorítását, a problémát minél hamarabb meg kell oldani.

– Annak idején Ónodi-Szűcs Zoltánnak volt egy elképzelése arról, hogy az egyetemek mintájára bevezetnék a kórházi kancellári rendszert. Az intézményvezetők akkor ennek mereven ellenálltak, így a kérdést az azóta már lezajlott választások utánra halasztották. Szerepel a tervei között?
– Híve vagyok a kancelláriának az egyetemek esetében, de az egészségügy nem ugyanaz, mint a felsőoktatás. Természetesen a kórházak gazdasági helyzetének megoldásakor a kancellári rendszert is figyelembe kell venni, de nem csak annak bevezetésével lehet elérni a pénzügyi fegyelmet. Ahhoz módszertant kell adni, amit aztán lehet ellenőrizni. A kórházakban már dolgoznak a költségvetési felügyelők.

– Sokszor beszélt már arról, hogy fontos célja a magán- és az állami egészségügy szétválasztása. Nyilvánvaló, hogy ez nem egy keddről-szerdára lebonyolított változtatás. Mégis, mi lesz a folyamat első, konkrét eleme?
– Sok pontja van a két terület szétválasztásának, amin jelenleg is dolgozunk. Az összefonódás erős és mélyen gyökerezik, egy lépésben nem szétválasztható. A kormány álláspontja világos: az egészségügy nem üzlet. Mi ellenezzük a fizetős egészségügyi ellátás beemelését a közegészségügybe. Mi nem többszintű, hanem egységes állami ellátási rendszerben gondolkodunk, ahol a közegészségügy keretein belül mindenki számára biztosított minden típusú ellátás díjmentesen. Ezért a kormány nem szűkíteni, hanem bővíteni akarja az ingyenesen elérhető ellátások körét. A fizetős szolgáltatásoknak pedig a magánkórházakban van a helye. Az egészségügyre fordított minden egyes forintot a betegellátás színvonalának emelésére szánunk. A szétválasztási folyamatnak egyébként részei a törvényhozási feladatok, finanszírozási változtatások és szervezési kérdések. A központi elem mégis az, hogy meg kell határozni, kik dolgoznak a magánellátásban és a tevékenységüket pontosan hol végzik és pontosan mit csinálnak? Állami kórházakban vagy azokon kívül? Elképzelésem szerint ugyanis a magánellátásnak mindenképpen ezeken az intézményeken kívül kell történnie. Felmerül az a kérdés is, hogy, ha valaki a magán- és az állami szférában egyaránt praktizál, akkor a munkaideje hogyan alakul, van-e átfedés a kettő között. Fontos azt is tudni, hogy milyen betegek mennek a magánellátásba és ott megkapják-e a szükséges és megfelelő minőségű ellátást? Ennek ismeretére azért van szükség, hogy ne forduljon elő az, hogy valaki a magánellátónak fizet, majd később az állami szektorban gyógyítják meg. Ezeket tételesen, tevékenységenként kell végignézni.

– Mi az oka annak, hogy mára ez a két terület ilyen mértékben összemosódott?
– Ha valami nincs rendben, tehát jogilag nem tiszta a szabályozás, az mindig megteremti a lehetőségét annak, hogy az előnyöket mindenki kiaknázza. Az a tapasztalatom, hogy ebben a kórházak csak nagyon szolidan érintettek, inkább a magánellátók egyéni ambíciói érvényesülnek.
…
Ugyancsak nagy eredmény, hogy már zajlik az egészségügyi szakdolgozók további béremelésének előkészítése, a 2016-19 közötti 65 százalékos béremelést követő újabb, jelentős, több évet átfogó béremelésben gondolkodunk.

– Társadalmi vitára bocsájtották az augusztusban bemutatott új Nemzeti Alaptantervet (Nat). A dokumentum végleges formáját a tervek szerint 2019 szeptemberétől vezetnék be. Tartható az időpont?
– Jelenleg összegezik a társadalmi egyeztetésen beérkezett véleményeket, majd átdolgozva kerül a közigazgatási döntéshozatalba és a kormány elé. Egyelőre tartjuk az ütemet, de olyannak kell lenni, hogy valóban magas színvonalat képviseljen, és eleget tegyen az elvárásoknak. A társadalmi vita és a beérkezett vélemények figyelembe vételével szeptemberben már megkezdődött a módosítás, ebben a hónapban pedig a kerettanterv javaslatát dolgozzuk ki. A Nat korrekciókat megfelelőnek érzem, bár rengeteg helyről érkezett észrevétel, például az erdélyi és az ausztráliai magyar pedagógusoktól is.

– Az Európai Bizottság oktatási monitort adott ki, ennek alapján a magyar diákok későbbi foglalkoztatottsága az uniós átlag felett van, több mint nyolcvan százalék.
– Ez engem nem lepett meg, a magyar oktatási rendszer emellett is számos eredményt tud felmutatni, ez csak egy paraméter. Például nemrég Kanadában nyert diákolimpiát egy magyar tanuló. De a magyar felsőoktatás is legendásan jó, elég csak az itthon tanuló külföldi hallgatók arányát megnézni.

– Hogy látja, tartja is ezt a szintet a felsőoktatás?
– A területen jelentős fejlesztések zajlottak és még lesznek is, tehát minden garancia megvan rá. Persze az oktatás is olyan, hogy bárki bármit mondhat róla, és azt is elfogadom, hogy sok szubjektív szempont is szerepet játszik. Ennek ellenére mindenkinek azt javaslom, hogy próbálja a tényeket és a kedvező jelentéseket is figyelembe venni, mert léteznek…”

Forrás:
„Az egészségügy nem üzlet”; Jobbágyi Zsófia; Magyar Hírlap; 2018. október 19.

Csak kevésszer hangzanak el a jó hírek, pedig az intézmények tömegeket látnak el hibátlanul – mondta az egészségügyért felelős államtitkár

„Fontos, hogy az egészségügy nyugodtan, kiszámíthatóan, szinte észrevétlenül működjön – mondta az ágazatért felelős államtitkár a HírTV-ben.

Izgalommal fogadta a felkérést, amelyre kihívásként tekint, és úgy érzi, érdemes „odatennie magát” – így reflektált a két napja államtitkári kinevezést kapott Horváth Ildikó a HírTV-ben arra a kérdésre, miért vállalta el a felkérést. Mint mondta, jó együttműködésre számít a tárcavezető Kásler Miklóssal, akinek tisztelettel figyelte 24 éves intézményvezetői munkáját.

A kórházi fertőzésekkel kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt, fontosnak tartja, hogy transzparens és átlátható legyen az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás, szerinte Magyarországon ez a jellemző, hiszen pontos kimutatás áll rendelkezésre erről. Az infekciókontroll-tevékenységet kiválóan, szervezetten és jól végezzük, a terület megújuló szabályozása további pozitív támogatást nyújt ehhez.

Az egészségügyben társadalmi békére van szükség, hiszen fontos, hogy az ágazat nyugodtan, kiszámíthatóan, a lakosság számára elégséges információt adva, olajozottan, és szinte észrevétlenül működjön. Az államtitkár szerint a magyar rendszer jelentős mértékben most is így működik, csak kevésszer hangzanak el a jó hírek, pedig az intézmények tömegeket látnak el hibátlanul, csak ezeket az eseteket „nem szoktuk megmutatni”.

A hazai egészségügyi rendszer alapját a stabil társadalombiztosítás adja, amely mindenkinek garantálja az ellátást, azt azonban elismerte, hogy a nyugodt működést konszolidációtól konszolidációig tartó éves időszakok nem biztosítják. Mint fogalmazott, érdemes újabb erőfeszítést tenni arra, hogy egy év alatt kidolgozzanak egy olyan koncepciót, amely lehetővé teszi egy kiszámítható finanszírozási rendszer bevezetését 2020-tól.

Fontos, hogy a társadalom az egészsége szempontjából is megélje a biztonságát – ezt már az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában mondta az egészségügyért felelős államtitkár.

Hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy mindenki nyugodtan dolgozhasson, tanulhasson, élvezhesse a nyugdíjas éveket abban a tudatban, hogy számíthat az egészségügyi ellátórendszerre, ha segítségre szorul. Ezt lépésről-lépésre lehet elérni. A politikus rámutatott, mindennek alapját jelentheti a megelőzés, az egészségtudatosság fejlesztése, annak tudatosítása, hogy mi saját magunk is tehetünk az egészségünkért. Ilyen például – jegyezte meg –, ha lift helyett gyalog megyünk fel az ötödikre. Szerinte a kormány prevenciós intézkedései nyomán már látszanak az eredmények, hiszen 2010 óta nő a várható élettartam.

A prevenció melletti másik pillér – folytatta Horváth Ildikó – az egészségügyi ellátórendszer megnyugtató működése, amelyet a leggyakoribb halálokok, a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedések és a stroke kezelésére kell koncentrálni. Arról is szólt: nagyon fontos, hogy a sürgősségi ellátást csak azok vegyék igénybe, akik rászorulnak erre. Ezért első lépésként szükséges egy telefonos szolgálat felállítása, amely a megfelelő helyre irányítja a betegeket.”

Forrás:
Horváth Ildikó: tömegeket lát el kiválóan az egészségügy (Bővítve…); Medical Online; 2018. október 19.

Közigazgatási, politikai informatika

Beszámoló az Infotér 2018 konferenciáról: Magyary Színpad – Adatmenedzsment a közigazgatásban – ma és holnap

„Az 2018. október 10-én, Balatonfüreden megtartott szekció kerekasztal beszélgetésének résztvevői voltak:

Dr. Csiszér Gábor, főosztályvezető, Innovációs és Technológiai Minisztérium

Éberling Tamás, country manager Hungary, Veritas

Jobbágy László, állandó szakértő, Digitális Jólét Program

Kocsis Ádám, szolgáltatási vezérigazgató-helyettes, IdomSoft Zrt.

Pajna Sándor, vezérigazgató, eKözig Zrt.

Tóth Csaba, üzletfejlesztési igazgató, Oracle

Prof. Dr. Risztics Péter, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Sikolya Zsolt, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács

Tóth József, főosztályvezető, Pénzügyminisztérium

moderátor: dr. Sántha György, elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Összefoglaló
A beszélgetésen kialakult konszenzus szerint be kell vezetni Magyarországon is a a tudatos közigazgatási adatmenedzselést, mint általános szervezeti tevékenységet, mert a magánigazgatás most már komolyan előbbre tart ezen a területen
Maga az adatmenedzsment a szervezet belső adatvagyonát érintő vezetési-irányítási tevékenység. Szoros értelemben egy szervezeten belüli szolgáltatás, mely azzal segíti a szervezet információkkal való történő ellátását, hogy irányítja és/vagy koordinálja a megbízható és szükséges adatok meghatározását és felhasználást.
Az alábbiakat foglalja magában

szervezeti adatigények felmérése (eseti/rendszeres),

adatgyűjtés,

adatszolgáltatás (eseti/rendszeres),

adathasznosítás,

adattovábbítás, publikálás,

adattárolás, archiválás, törlés.

Továbbá az adatmenedzsment abban segít, hogy tudja a szervezet, hogy „mije van”, az „hol van”, az „milyen értéket képvisel”, továbbá, hogy „merje használni” azt, amije van.
Itt további szempontokat határoztak meg a kerekasztal résztvevők:

első lépésben adatvagyon felmérést kell végezni, ahol klasszifikálni kell az adatokat (az adatnyilvántartásban pl. tudni kell, hogy hol van a személyes adat (ld. GDPR)),

második lépésben el kell végezni az adatok elemzését és ki kell alakítani egy közös, közigazgatási ontológiát, egy egységes szemantikai rendszert

az adatnak gyorsan kell rendelkezésre állni, különben nőni kezdenek az adatfelhasználási költségek és az egész értelmét veszti,

az adatelérés költségén felül az információ és IT biztonságra nagyon kell ügyelni, ez az adatok értékét is befolyásolja,

figyelni kell az adatok „életciklusára” is (friss, régi, elavult, történeti értékű)

az adatmenedzsment tervezett, szabályozott tevékenység (ld. data management framework),

az adatmenedzselésnek mindig van egy konkrét célja, amit sohasem lenne szabad szem elől téveszteni (mit akarunk ezzel az egésszel (hatékonyabb kormányzást?, döntéstámogatást?, bevételeket?)

az adatmenedzsment irányító funkciói között át kell gondolni a jogosultságokat, a szabványokat, a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat

a versenyszféra minden megszerzett adatot igyekszik felhasználni és nincs olyan, hogy nem használja az adatait

A piachoz képest a közigazgatás esetében az lesz egy jellegzetesség, hogy az adatmenedzsmentnek nem csak intézményi, hanem intézményrendszeri szintje is lesz. Tehát a több kis szervezetből összeálló közigazgatási rendszer szintjén is meg kell lennie az adatmenedzsment rendszer egyes elemeinek.

Minden ilyen új téma bevezetését meg kell, hogy előzze egy framework („keretrendszer” vagy „keretmódszertan”) kidolgozása és elfogadása. A data management esetében a számos létező keretrendszer alapján nekünk kell végig gondolni és leírni a következőket:

Szereplők (kinek milyen feladata, felelőssége van a közigazgatási adatmenedzselésben – munkamegosztás)

Struktúrák (milyen intézményeket, szervezeti megoldásokat hozunk létre az adatmenedzselési feladatok végrehajtására, koordinálására, irányítására, monitorozására, szakmai felügyeletére)

Folyamatok (milyen eljárásokat alakítunk ki)

Eszközök (milyen eszközöket használunk, pl. a nyilvántartások rendbe tétele, az adatvagyon kataszter vagy a BM NyENY projekt az egyik első és legfontosabb eszközünk, de ettől még nem lesz tudatos adatmenedzselés Magyarországon; az IÁSZ készítés és a KKSZB szeüsz folyamatokba integrálása is egy nagyon jó eszköz, ugyanígy a KÖFOP-ból fejlesztett adattárház megoldások, vezetői információs rendszerek, de még sok más megoldást is ki kell kifejlesztenünk ahhoz, hogy teljes legyen az adatmenedzsment eszközkészlete. Nem utolsó sorban a legfontosabb eszköz itt a képzés, tájékoztatás lesz.

A menedzsment rendszerbe egy PDCA logikán felépülő, önmagát fejlesztő irányítási ciklust kell bekódolni („Plan, Do, Check, Act”). – A PDCA-ciklus egy ismétlődő, négylépéses menedzsment módszer, amelyet a termékek és folyamatok kontrolljára és folyamatos fejlesztésére használnak. Deming-ciklusként vagy Shewhart-ciklusként ismert. PDCA: plan – tervezés, do – cselekvés, check – ellenőrzés, act – beavatkozás [Wikipédia]

A fentieket a terület generális szabályozásánál muszáj lesz figyelembe venni.

A Közigazgatási adatmenedzsment bevezetésének javasolt lépései:

Adatvagyon felmérése (közadatnyilvántartás)

Adatmenedzsment koncepció megfogalmazása

Szabályozási háttér megteremtése

Szervezeti rendszer kialakítása (data officer-ek)

Általános adat-összehangolás kialakítása (szemantika, szintaktika)

Törzsadat-kezelés kialakítása

Nyilvántartások konszolidálása (forrás rendszerek)

Rendszeres adatátadások (akadálymentesített adatcserék – elsődleges adathasznosítás)

Rendszeres adatelemzés és riportolás (adattárház rendszerekkel – elsődleges adathasznosítás)

Adatok publikálása (másodlagos adathasznosítás)

”

Forrás:
Beszámoló az Infotér 2018 konferenciáról: Magyary Színpad – Adatmenedzsment a közigazgatásban – ma és holnap; Sántha György; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2018. október 17.
Lásd még: Infotér 2018

Informatika, távközlés, technika

Magyarország vezető szerepre készül az összekapcsolt és autonóm közlekedésben

„Magyarország európai szinten is vezető szerepre készül az összekapcsolt és autonóm közlekedésben, ezt támogatják a kormányzati szakpolitikai intézkedések is – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Brüsszelben, a Connected Transport Summit című konferencián.

A tárcavezető a minisztérium közleménye szerint hangsúlyozta: a zalaegerszegi járműipari tesztpálya megépítésével Közép-Európa legkorszerűbb létesítménye készül el Magyarországon, amelyet az autógyártók és beszállítóik részéről is fokozott érdeklődés övez. A kormány a támogató környezet megteremtése érdekében a kutatás-fejlesztés és innováció (k+fi) új irányítási, szervezeti és finanszírozási modelljének kialakításán dolgozik.

Kiemelte, az igényekre gyorsan reagált a magyar oktatási rendszer is, így például a kifejezetten az autonóm közlekedésre szakosodó egyetemi mesterképzések idei elindítása egyedülálló és hiánypótló Közép-Európában.

Palkovics László kétnapos brüsszeli útja során több európai biztossal folytatott kétoldalú tárgyalásokat.

Maros Sefcovic energiaunióért felelős alelnökkel a regionális földgázellátás biztonságról, a kapcsolódó projektekről és a 2019 utáni ukrán földgáztranzitról egyeztetett. Aláhúzta, a magyar kormány számára változatlanul kiemelt fontosságú a fogyasztók megfizethető árú energiaellátása.

Sefcovic tájékoztatást adott a háromoldalú EU-orosz-ukrán gáztárgyalásokról, amelyek legfőbb célja az Európai Unióba irányuló ukrán gáztranzit 2019 utáni biztosítása az Európai Bizottság közvetítésével.

A Vera Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős biztossal folytatott tárgyalás középpontjában a fogyasztóvédelem és a termékek kettős minőségének problémája állt, amely a magyar kormányzati álláspont szerint tisztességtelen gyakorlatnak minősül, és véget kell neki vetni. A problémára megfelelő megoldást kínál a bizottság által előterjesztett fogyasztóvédelmi javaslatcsomag – áll a közleményben.

A Corina Cretu EU-s fejlesztésekért felelős biztossal való kétoldalú megbeszélés során a felek megállapodtak abban, hogy a bizottság is prioritásként kezeli a 2007-2013-as operatív programok mielőbbi lezárását, annak érdekében, hogy Magyarország az eddig át nem utalt összegeket még 2018-ban lehívhassa. A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban is jól halad a programok végrehajtásával.

Az egyeztetés alatt álló 2021-2027-es költségvetésről a miniszter kiemelte: a megállapodás minősége elsőbbséget élvez az időzítéssel szemben. A kohéziós forrásoknak a jövőben is a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását kell szolgálniuk, Magyarország számára nem elfogadható a bizottság asztalon lévő javaslata, amely drasztikus vágásokat eredményezne e forrásokból – közölték.

Palkovics László a Carlos Moedasszal, a kutatásért, tudományért és innovációért felelős biztossal való tárgyalása során az EU13 pályázóknak a Horizon 2020 programban való rendkívül alacsony részvételére hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a program költségvetésének csupán 5 százaléka jut ezeknek a tagállamoknak, annak ellenére, hogy jó k+fi kapacitásokkal rendelkeznek.

Elmondta, hogy az attoszekundumos nagy intenzitású lézerkutatásaiért idén társ-Nobel díjat kapott Gerard Mourou idén novemberben előadást tart a szegedi ELI Kutatóközpontban. A miniszter ebből az alkalomból a létesítmény meglátogatására kérte fel a biztost, aki jelezte, hogy örömmel eleget tesz a meghívásnak.

Az innovációs és technológiai miniszter Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztossal az európai oktatási térség kialakításáról tárgyalt.”

Forrás:
Magyarország vezető szerepre készül az összekapcsolt és autonóm közlekedésben; Magyar Idők/MTI; 2018.október 16.

A legnézettebb hazai weboldalak rangsora 2018

„Élen a hírportálok
Az ite.hu SEO portál immár második alkalommal készítette el a 100 legnézettebb hazai weboldal listáját. A listát az Index, az Origo és a Startlap vezeti. Ez a három oldal, amelyik naponta 1 milliónál is több látogatást regisztrál átlagosan.

A vezető oldalak jellemzően magazinok és hírportálok, de egy-egy blogoldal, vagy e-mailszolgáltató is felfért a listára, és meglepő módon itt találjuk az egyik legnépszerűbb hazai torrentoldalt és a gyakorikerdesek.hu is.

A hirdetőoldalak közül a jofogas.hu,a hasznaltauto.hu és az ingatlan.com vezeti a listát. A receptsite-ok esetén a három vezető márka a Nosalty, a Mindmegette és a Receptneked.

A meteorológiai oldalaknál nem változott a sorrend; az Időkép után a Köpönyeg és a met.hu következik.

Bankok és oktatási oldalak
A listán szép számmal vannak jelen az oktatási oldalak: a Sulinet mellett, az egyetemek weblapjai, sorrendben az ELTE, a BME és a Debreceni Egyetem található meg a élmezőnyben.

A négy évvel ezelőtt felméréshez hasonlóan a nagy bankok oldalai és a telefontársaságok is felfértek a 100-as listára

A szürke zóna
Nem csak legális, de legalábbis a szürke zónában mozgó oldalak is szép számmal megtalálhatóak a magyarok által legkedveltebb weblapok között. A két nagy torrent oldal mellett négy online filmeket kínáló site is felfért a listára.

Visszaszorulóban a like-blogok
Örömteli hír, hogy a korábbi évek adataihoz képest visszaszorulóban vannak az un. likeblogok, amelyek közül néhány, olykor hamis hírek terjesztésével elsősorban a Facebookról kapták látogatóikat.

Korosodik a lista
Érdekesség, hogy a négy évvel ezelőtti felméréshez képest korosodik a lista. Míg 2014-ben a weboldalak átlagéletkora alig volt több, mint tíz év, most már a 13 évhez közelít a listán szereplő site-ok életkora.
Mindez azonban nem jelent állandóságot, hiszen a 2014-es felméréshez képest 44 új weboldal került fel a toplistára és értelemszerűen ennyi is tűnt el. Új weblapok a listán például a nagy webáruházak, az Emag, vagy az Edigital, ami jól mutatja a vásárlói szokások megváltozását és az e-kereskedelem térhódítását.

De nem csak webáruházak, hanem hírportálok és magazinok is be tudtak törni a TOP100-as listára; a Bien, a 888, vagy a Ripost új szereplők a listán.

Ötvenezren hivatkoznak rá
Keresőoptimalizálási szempontból érdekes adat, hogy egy-egy weboldalra hány másik weboldal hivatkozik. E téren a blog.hu a vezető, amire 50 ezer másik weboldal hivatkozik. Ezt a nagy egyetemek, illetve az Index és az Origó követi. Ezt követően nagy törés van a listában, a TOP100-as listán lévő oldalakra jellemzően tízezer, vagy annál is kevesebb másik oldal hivatkozik.”

Forrás:
A legnézettebb hazai weboldalak rangsora 2018; Szuhi Attila; ITE.hu; 2018. október 17.
Ezeket a weboldalakat nézték a legtöbben; Médiapiac.com; 2018. október 19.

Társadalom, gazdaság, művelődés

24. Országos Urbanisztikai Konferencia: középpontban az ember és a digitális fejlődés

„Budapest Közfejlesztési Tanács létrehozását jelentette be Dr. Schneller Márton Domonkos a Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár a 24. Országos Urbanisztikai Konferencián, október 16-án. A Közfejlesztési Tanács működése a főváros 145. születésnapján 2018. november 17-én indul majd meg hivatalosan. Az urbanisztikai szakma országos seregszemléjén a bejelentés mellett az okos város téma és a digitalizáció hatásait vizsgálták, a települések szemszögéből.

A főváros egyik legszebb utcájában, az Oskar Marmorek által tervezett, ma Benczúr Házként ismert, egykor a Posta számára épült palotában gyűlt össze az urbanisztika és az okos város témák érintettjeinek népes csoportja október 16-án. A kulturális rendezvényközpont dísztermében Szkordilisz Flóra a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezetőjének rövid köszöntője után Körmendy Imre a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke nyitotta meg az Országos Urbanisztikai Konferenciák csaknem negyedszázadnyi történetének 24. fejezetét. Igen sűrű program keretében plenáris előadások, kerekasztal-beszélgetés, díjátadó, majd három szekcióban összesen 14 településfejlesztési, fővárosi és agglomerációs, valamint mobilitási témákat feszegető előadás hangzott el az egész napos konferencia során. Az eseményen a digitális korszak urbanisztikára gyakorolt hatásának kérdéseit járták körbe a szakmabeliek.

A plenáris előadások során Schneller Márton Domonkos Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár bejelentette a Budapesti Közfejlesztési Tanács létrejöttét. A Tanács a korábbi hasonló testületek nyomdokain járva Budapest hármas minőségét tartja majd szem előtt. Az első alappillér szerint Budapest a budapestiek otthona, olyan városra van tehát szükség, amely az itt lakók számára élhető. Budapest emellett a nemzet fővárosa is, minden magyar számára szellemi és közigazgatási központ. Végül pedig európai nagyváros, amely versenytársaival együttműködve Közép-Európán belül vezető szerepre törekszik. – mondta el a helyettes államtitkár. Mint ismeretes a mai Budapest 1873. november 17-én jött létre a Duna bal partján fekvő Pest és a jobb parton elterülő Buda városának egyesítésével. A főváros új Közfejlesztési Tanácsa erre emlékezve, 2018. november 17-én, Budapest 145. születésnapján kezdi majd meg hivatalosan is működését.

Kolossa József DLA a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztályának vezetője a településfejlesztés irányairól szóló előadásában beszélt arról, hogy tervezik egy olyan megyei központú hálózat létrehozását, amely a települési stratégiák elkészítésében nyújthat majd segítséget. – Tudomásul kell venni, – mondta el Kolossa József – hogy nem lesz minden településen hozzáértő településügyi szakértő, főépítész, tervező. Ezért lenne fontos, hogy a megyéket olyan tudásbázissá fejlesszük, ami az ott lakók számára segítség és országosan is jól összefogható.

– A technológia szárnyal, rengeteg megoldás van, ami vezérel, kinyit, becsuk, megmér, érzékel valamit. Mi, a Lechner Tudásközpontban nem ezzel foglalkozunk. Mi a lakosságot neveztük meg az „okosság” lényegeként – fejtette ki Kurenkov Vjacseszláv a Lechner Tudásközpont üzletfejlesztési igazgatóságának vezetője a délelőtti plenáris részt lezáró beszélgetésen. – Az okos település olyan, ahol jó lakni, ahol identitástudatom alakul ki. Jól érzem magam, mert olyan szolgáltatások, okos beavatkozások valósulnak meg, amitől jobb lesz ott élnem. Ez a cél és ezt le lehet fordítani adatokra. Kollégáim most is egy monitoringrendszeren dolgoznak, amely azt mutatja majd be, hogy egy település milyen értékekkel, vagy hátrányokkal rendelkezik, és ezeket hogyan lehet hasznosítani, profitálni belőle. Mindenki tudja, hogy az okos város téma iránt azért nagy a kereslet, mert rengeteg pénzt megmozgat. Nem véletlen, hogy piacvezető nemzetközi nagyvállalatok az okos város téma úttörői. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy az emberek valódi igénye nem szorulhat a piaci érdekek mögé. A kormányzat és a támogató szakintézmények szerepe abban áll, hogy szakmai segítséget nyújtsanak abban, hogy ez az igény az őt megillető helyen maradjon. A Lechner az egyes települések és a kormányzat számára is segítséget ad az okos város stratégiák megalkotásában, az általunk kidolgozott módszertan segítségével – mondta el Kurenkov Vjacseszláv.

A konferencián a plenáris előadások után díjak átadására is sor került. A településfejlesztésben, illetve a településrendezésben kiemelkedő eredményekért adományozható, 1968 óta létező Hild János-díjat idén a XII. kerület, a Hegyvidék önkormányzata kapta. Az emléklapot és a plakettet Pokorny Zoltán a kerület polgármestere vette át. Köztérmegújítási Nívó-díjat kapott 2018-ban a 7. Műterem Kft., Sopron várkerület megújításáért.

A délutáni szekcióelőadások a főváros és az agglomeráció fejlesztési kérdései, a településtervezés új irányai és a mobilitás köré szerveződtek. Devecseri Anikó a Lechner Tudásközpont vezető térségi tervezője egy készülő webes támogató rendszerről beszélt, amely hamarosan a településtervezés szolgálatában áll majd. A Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer, azaz a 4TR célja, – mondta el Devecseri Anikó – hogy a településfejlesztés és -rendezés, valamint a területfejlesztés és -rendezés teljes folyamatát egy online, díjmentes platformon egységesítse. Az elképzelések szerint a 4TR három külön modulban valósítja majd meg a térségi tervezés támogatását. Egyeztető modulja a térségi tervek társadalmi, illetve jogszabályban előírt egyeztetésében résztvevő szakigazgatási szervek hivatalos kommunikációját szolgálja ki elektronikus úton, a tájékoztató modul a döntéshozók és a nyilvánosság számára nyújt majd segítséget azáltal, hogy a területi és települési szabályozási információkat könnyen elérhetővé teszi. A tervezői modul pedig a tervek elkészítéséhez ad majd hathatós segítséget.

A mobilitás szekcióban Bardóczi Alexandra a Lechner Tudásközpont Települési Szolgáltatások Osztályának, tér-adat elemzője és Dalos Péter a BKK BUBI-ért felelős termékmenedzsere Kő az állóvízbe című előadásában beszélt a közbringarendszer szerepéről a fenntartható városfejlesztésben. Bardóczi Alexandra elmondta, hogy a zöldre festett városi bérkerékpárok használata során összegyűjtött adatokat a területfejlesztésben is remekül ki lehet használni. Az alapján, hogy egy-egy közbringát melyik dokkolóhelyen vettek használatba és hol tették le, kimutatható például, hogy egy adott terület mennyire használt külföldi turisták által. Hogy honnan tudható, hogy a pedált taposó ember külföldi volt-e, vagy magyar? Nem tudható, csak valószínűsíthető a közbringa rendszert használók regisztrált telefonjainak előhívószámából. Az adatok közt ugyanis ott van a kerékpár bérlése során megadott telefonszámok első néhány karaktere -szigorúan tekintettel a személyes adatok védelmére-, amely árulkodik arról, honnan érkezett a telefonszám tulajdonosa. Az adatokból olyan érdekes és a városfejlesztés számára fontos adatok olvashatók ki, minthogy a németek és az angolok kerékpároznak a BUBI-val legtöbbet, az olaszok pedig a legkevesebbet. Szintén érdekes megfigyelni, hogy ki megy át ilyen kerékpárral a dimbes-dombos Budára és ki az, aki inkább a laposabb Pesten marad, ahol jobban kiszámítható a bringázáshoz szükséges energiabefektetés. Az adatok alapján feltételezhető, hogy könnyebben vág neki egy budai túrának biciklivel is az olyan ember, aki olyan helyről jött, ahol megszokhatta a szintemelkedést, például Svájcból.

A konferencia minden előadását keretbe foglalta Körmendy Imre megnyitóbeszédben elmondott gondolata: a digitális fejlődés csak akkor szolgálja a társadalom érdekeit, ha középpontjában az ember áll és az ember számára legjobb megoldások megtalálására törekszik.”

Forrás:
Ember és digitális fejlődés; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2018. október 17.

Okos városok tervezése indul Hajdú-Bihar megyében

„ Az országban elsők között készül „okos város” fejlesztési stratégia Hajdú-Bihar megyében egy kísérleti projekt részeként. Mindezt a héten jelentették be a budapesti Országos Urbanisztikai Konferencián – közölte a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat.

Az okos város elnevezés az angol „smart city” magyar megfelelője. Ennek lényege, hogy az adott településen a különféle szolgáltatásokra digitális megoldásokat alkalmaznak. Ilyen lehet többek közt a hulladékszállítás, az energiaellátás, a parkolás, a vízellátás, a gyógyítási szolgáltatás, a biztonság (internetes és egyéb), a tömegközlekedés, valamint az oktatás és a kultúra is.

– A Digitális Jólét Program keretén belül tíz kísérleti projekt indul az országban, amely során adatokat gyűjtenek arról, milyen jellegű támogatások és eszközök szükségesek az okos város kialakításához. Ezen tíz mintaprojekt között található egy Hajdú-Bihar Megyei is, név szerint Nyíradony és a Nyíradonyi Járás települései. A projektek elkészítése 2018 novemberében kezdődik, az első információk 2019. első negyedévében várhatóak. A közigazgatásban dolgozó szakemberek számára már elérhető az úgynevezett Okosváros képzés. Ennek témái közé tartozik többek között az okos közlekedés, turizmus, térségfejlesztés és okos település desing is – ismertette Szabó Magdolna, a Civitas Sapiens Műhely munkatársa.

A szakember az Országos Urbanisztikai Konferencián beszélt október 16-án, Budapesten. Az eseményen részt vett a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat főépítésze is. Gonda-Magyar Andrea elmondta: a konferenciát a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezi. Az idei tanácskozás résztvevői elsősorban arra keresték a választ, mit is jelen az „okos város”, illetve hogyan hat az egyre fejlődő digitalizáció az „urbanisztikára.

– A konferencián szó volt az új Országos Területrendezési Tervről is, amely a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot is érinti. A terv várhatóan november 6-ig az országgyűlés elé kerül. Ennek alapján tudjuk befejezni a Megyei Területrendezési Terv módosítását 2019 végéig. A munkálatok során jövőre települési szinten is meghatározzuk az „okos” fejlesztési irányokat. A 2020 és 2021 időszakban pedig a településrendezési tervek felülvizsgálata lenne a cél – tette hozzá Gonda-Magyar Andrea.

A konferencián az is elhangzott: a megyei önkormányzatok a jövőben tudásközpontként is funkcionálnának. A kisebb településeken ugyanis problémát jelenthet a megfelelő szakemberek alkalmazása vagy megtartása, miközben a területfejlesztés, területrendezés csak ilyen szakemberek segítségével végezhető kielégítően.”

Forrás:
Okos városok tervezése indul Hajdú-Bihar Megyében; HAON.hu; 2018. október 19.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. október 24.

Brit szelfi-diplomácia a Brexit utáni világban
A héten újabb szokatlan kifejezéssel örvendeztette meg olvasóit Ilan Manor, a digitális diplomácia jelenleg Oxfordban működő jeles kutatója. Pedig a „szelfi-diplomácia” nem is olyan újkeletű fogalom: jó három éve rukkolt elő vele az akkor még szárnyait próbálgató kutató. A téma nagy öregjével, Elad Segev professzorral közösen írt tanulmányukban az USA Külügyminisztériumának e-diplomáciai törekvéseit járták akkor körül. Definíciójukban a „szelfi-diplomácia” nem más, mint a közösségi média platformok proaktív felhasználása egy ország imázsának építésére. A hangsúly itt az (egyébként jócskán elcsépelt) proaktív szócskán van. A szelfi-diplomácia ugyanis csak részben azonos a szokásos nemzeti brandépítő kampányokkal, ugyanakkor jó eséllyel képes meghaladni azok korlátait. Nézzük, mik ezek a legfontosabb limitáló faktorok?

Az országimázs kampányok egyik legsúlyosabb korlátja az, hogy a kampány – lévén előre megtervezett és legyártott üzenetekre és narratívákra épülő folyamat – nem tud reflektálni a (nemzetközi) média országimázzsal kapcsolatos akcióira-ellenakcióira. Ha ez egy kicsit bonyolultan hangzana, az nem véletlen, de azért a lényeg könnyen átlátható. Manor érdekes példákat hoz, amelyek nekünk is ismerősen csengenek. Amennyiben a nemzetközi tömegmédia – vagy, ahogy nevezni szokták, a fősodratú sajtó – például úgy mutat be egy országot, mint ahol a kormányrúd jobboldali szélsőségesek kezében van, ott a sokszínűséget, diverzitást kidomborító országimázs kampány nagymértékben hatástalan lesz. Hasonló módon, ha a média az országot átszövő korrupció jelenségét hangsúlyozza, akkor a külföldi befektetéseket vonzani akaró országimázs kampány aligha ér el komoly eredményeket.

Minél nagyobb a szakadék az országimázs kampány állításai, és a média által sugallt országkép között – annál hiteltelenebbé válik a nemzeti „brand”.
Hasonló korlátokat szab egy ország imázskampányának, hogy éppen ilyen kevéssé tud reagálni a más országok által gyártott és róla terjesztett narratívákra. Harmadsorban pedig az is jelentős korlátozó erő, hogy a nemzeti imázskampányokkal többnyire a globális közvéleményt célozzák meg, s így azok alig képesek igazodni az egyes nemzeti közvélemények sajátosságaihoz.

A szelfi-diplomácia – vélik az izraeli kutatók – jó eséllyel tud felülkerekedni a hagyományos országimázs kampányok fenti korlátain. Amiről itt szó van, ami a lényeg, az a közösségi média – mint kétirányú kommunikációs csatorna – összehasonlíthatatlanul nagyobb rugalmassága, működési sebessége. Az online közösségi platformok és csatornák segítségével a diplomaták villámgyorsan képesek reagálni az országuk imázsüzeneteit gyengítő, vagy csak fenyegető narratívákra. Fontos szerepet kapnak a közösségi platformok a kedvezőtlen üzenetek, vagy közvélemény érzületek monitorozásában is: a diplomáciai testületek gyakorlatilag valós időben képesek észlelni az országuk által sugározni kívánt imázsnarratívával kapcsolatos negatív fejleményeket, és ezekhez igazítani az ország-branding aktuális üzeneteit, hangsúlyait. Természetesen az imázsépítő kommunikáció testre szabásában, célzottá tételében is rendkívül hatékony eszközt kínál a közösségi média ökoszisztéma. A szelfi-diplomácia, mondja összegzően Ilan Manor, jóval több tehát, mint egy digitalizált országimázs kampány. A szelfi-diplomácia egy ország imázsának folyamatos megteremtését és valós idejű menedzselését jelenti. A Brexit, Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból olyan helyzetet teremt, ahol a szelfi-diplomácia rugalmassága, azonnalisága, célzottsága, személyre szabhatósága felbecsülhetetlen eszközt biztosíthat a negatív megítélések kivédésében. Mert a világsajtó jó részében a Brexit ma egyértelműen negatív folyamatként jelenik meg. Fontos az is: a globalizált világban egy ilyen lépés korántsem hagyja érintetlenül más, távoli országok közösségeit is. A gyors, ráadásul személyre (azaz nemzetre) szabott kommunikáció kulcsfontosságú lehet a Brexit utáni Nagy-Britannia kedvező országimázsának alakításában (vagy visszaállításában).

Ehhez egy hálózat alapú szelfi-diplomáciát javasol az oxfordi kutató. Olyan ökoszisztémát, ahol az ország külképviseletei alkotják a virtuális hálózat egyes csomópontjait, amelyek (abszolút precízen megcélozva a helyi közvéleményeket) terjesztik az információkat, és ugyanakkor gyűjtik is azokat (a helyi közvéleményektől). A hálózat központja a Külügyminisztérium, amely elemzi az egyes csomópontokból beérkező adatokat, és amely kidolgozza, felépíti a Brexit utáni Nagy-Britannia új „szelfijét”.
Selfie Diplomacy in a post-Brexit World; Ilan Manor; Digital Diplomacy blog; 2018. szeptember 9.

Influencer-reggeli a budapesti brit nagykövetnél
A fenti tudósításban említett elméleti fejtegetéshez maga az élet kínált nekünk gyakorlati példát. A public diplomacy, tehát a helyi közvéleménnyel közvetlen kapcsolatot építő „népi diplomácia” koncepcióját teljes szívvel valló és alkalmazó budapesti brit nagykövet szokatlan „fogadással” élénkítette az elmúlt hét külkapcsolati híradásait. A helyi közösségekkel való kapcsolatépítés érdekében gyorsan – és a jelek szerint kitűnően – magyarul is megtanuló Iain Lindsay nagykövet kötetlen ismerkedésre invitálta az online médiavilág hazai véleményvezéreit. A magyarországi közösségi média univerzum – az erősen vizuális korszellemnek megfelelően elsősorban persze a YouTube és az Instagram – 21. századi példaképeit egy „influencer-reggelin” látta vendégül az IKT-eszközöket maga is szívesen használó diplomata.

A brit külügy, amely a diplomácia digitális forradalmának egyik motorja volt kezdetektől, ma is az e-diplomácia egyik kiemelkedő innovátora. A múlt héten mutattuk be a külügyi „back office” folyamatok modernizálásán munkálkodó két digitális részlegüket, amelyek a közdiplomáciai információk gyűjtésével, szűrésével, elemzésével, illetve az információs hadműveletekkel foglalkoznak. Az utóbbi néhány évben a minisztériumi „front office” folyamatok elektronizálására hivatott részlegek egy kissé lecsendesedtek a Foreign and Commonwealth Office-ban (FCO). Valójában nagyobb csinnadratta nélkül, ám egyfajta brit alapossággal, szakszerűséggel kiépítették, működtetik és igazgatják a brit diplomácia közösségi média jelenlétét. Az elmozdulás ugyanis egyértelműen érzékelhető: a virtuális világ korábbi frekventált helyei – a website-ok és a blogok – helyébe a közösségi média lépett, mint a brit e-diplomácia kiemelt közege. Ebben az esetben egyébként nem költői túlzás a „közösségi média ökoszisztéma” fogalom. A brit Külügyminisztérium szerteágazó intézményrendszeréhez közösségi média platformok egész hadát építették, és ebben az esetben szó sincsen valamiféle „divatból létrehozott”, ám lényegében kihasználatlan presztízsfejlesztésekről. Ahogy a Budapesten akkreditált Lindsay nagykövet is hangsúlyozta a minapi kötetlen reggelin: a brit Külügyminisztérium eltökélt politikája, hogy a világháló „múlt századbéli” platformjai helyett az új generációk természetes „életterét” jelentő közösségi médiára költöztessék át a népi diplomácia fórumait.
Érdemes felfigyelni arra is: ehhez a szakpolitikai törekvéshez az FCO nem csak a fizikai infrastruktúrát biztosítja, illetve a fejlesztések sem csupán az újabb és újabb közösségi platformok elindítására korlátozódnak. Legalább ilyen fontos a világos, követhető és követett digitális eljárásrendek kidolgozása és alkalmazása, és ebben a brit külügy példaértékűt alkotott. A munkatársak által jól ismert (egyébként transzparens módon elérhetővé tett) közösségi média alkalmazási szabályzatok nélkülözik a túlságosan korlátozó, bürokratikus merevséget, ugyanakkor világos eligazodást adnak a külügy valamennyi munkatársának az újmédiák területén való eligazodáshoz.
Elvegyültem egy szigorúan őrzött villában; Szily László; 444.hu; 2018. október 11.
British Embassy Budapest az Instagramon
Ian Lindsay budapesti brit nagykövet Instagram fiókja
Social media use. Guidance and moderation information for the FCO’s social media channels, including specific guidance for Twitter, Facebook, Instagram and Flickr; Foreign and Commonwealth Office (FCO)
A Brit Külügyminisztérium közösségi média platformjai és fiókjai, valamint közösségi média alkalmazási szabályai

Külföldi hackertámadás érte a Szlovák Külügyminisztérium hálózatát
„Az elmúlt napokban nagykiterjedésű kibertámadás érte hazánk Külügyminisztériumát” – nyilatkozta az előző héten Pellegrini, szlovák miniszterelnök. A politikus hozzátette: a katonai elhárító szolgálat fedezte fel az ellenséges akciót, miután a rendellenes jelenségekből nyilvánvalóvá vált, hogy nem egy szokásos internetes vírusfertőzés okoz fennakadásokat a minisztérium számítógépes rendszerében. „Célzott kibertámadással állunk szemben” – fogalmazott egyértelműen Pellegrini. A támadók célja az volt, hogy bizalmas adatokhoz férjenek hozzá, és azokat egy távoli szerverre továbbítsák. Az illegális behatolók külföldről próbálkoztak, személyazonosságuk megállapítása azonban még tart.
Az esettel kapcsolatban a szlovák miniszterelnök azt is elmondta: az ilyen akciók nyilvánvalóvá teszik, hogy Szlovákiának növelnie kell a kiberbiztonság terén a védelmi képességeit. Ez elsősorban beruházásokat jelent, de nem szabad elfeledkezni a nemzetközi kooperációkban rejlő lehetőségekről sem. Itt olyan országok jöhetnek számításba, amelyeknek e területen már jelentősek a tapasztalatai – mondta Pellegrini. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy a Litvánia Külügyminisztériuma – az USA Külügyminisztériumának kiberbiztonsági miniszter-helyettesével való egyeztetések után – alig két hete figyelmeztetett rá: a kibertámadások nem ismernek országhatárokat, és az ellenálló képesség, a rezíliencia erősítése kulcsfontosságú.
Szlovákia egyébként 2015-ben fogadta el jelenleg is érvényes kiberbiztonsági stratégiáját. A Szlovák Köztársaság Kiberbiztonsági Koncepciója 2015-2020 címet viselő dokumentum a következő alapvető célokat fogalmazta meg az ország kiberbiztonságát illetően:

a nemzeti kibertér védelme átfogó, koordinált, hatékony és hatásos módon, a megfelelő jogi alapokon;
szisztematikusan növelni a társadalom minden rétegének a kiberbiztonsággal kapcsolatos érzékenységét;
a tudományos élet, a gazdasági szféra és a civil szektor fokozott bevonása az ország kiberbiztonságára vonatkozó koncepciók kidolgozásába;
hatékony együttműködési rendszerek kiépítése nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.

A stratégia a fenti célokhoz 7 intézkedést rendelt hozzá:

a kiberbiztonsági hatóság országos intézményrendszerének kiépítése;
a kiberbiztonsággal kapcsolatos jogi környezet megteremtése;
a kibertér-igazgatás biztonságát garantáló mechanizmusok definiálása;
a kiberbiztonságra vonatkozó oktatási rendszerek kidolgozása és bevezetése;
kockázatmenedzsment és az érintettek közötti kapcsolattartás kultúrájának kidolgozása;
aktív nemzetközi együttműködések kialakítása;
a kiberbiztonsággal kapcsolatos tudományos kutatás támogatása.

Foreign hackers attacked Slovak Foreign Ministry; The Slovak Spectator; 2018. október 17.
Lithuania’s Foreign Minister called for an appropriate repsonse to cyber-attack; L24; 2018 október 2.
Cyber Security Concept of the Slovak Republic

Izraeli diplomaták munkalátogatáson a Twitter cégnél
Stílszerűen a hivatali Twitter-fiókján adott hírt Elad Ratson, az Izraeli Külügyminisztérium digitális diplomáciai különmegbízottja, egyben a minisztérium kutatás-fejlesztési részlegének az igazgatója arról az egy napos munkalátogatásról, amely során első ízben keresték fel izraeli diplomaták a Twitter cég San Francisco-i főhadiszállását. Az érdeklődés több mint indokolt, hiszen a közösségi média platformjai, és különösen a Twitter lényegileg formálta át az elmúlt évtized során jó néhány ország diplomáciai gyakorlatát. Izrael ezen a téren – mint az innovációhoz kötődő megannyi területen – végig az élen járt.
Ezt hangsúlyozta a Newsweek magazinnak adott véleménycikkében Dani Dayan, Izrael New Yorki főkonzulja is. A diplomata leszögezte: amikor két évvel ezelőtt átvette mostani hivatalát, egyértelműen azt a célt tűzte ki maga elé, hogy számottevően nyissanak az online terekben immár bennszülöttként mozgó fiatal generációk felé. A virtuális terek ilyen „belakása” koránt sem csupán valamiféle divat vezérelte lépésként jelent meg az izraeli külpolitika alakítóinak szemében. Dayan őszintén szólt róla: egyre nagyobb nyugtalansággal figyelik azokat a tendenciákat, amelyek arra utalnak, hogy egyes demográfiai csoportok, mindenekelőtt éppen a millenáris generáció tagjai egyre hűvösebben viszonyulnak Izrael Állam ügyéhez. Ezek a korosztályok ugyanakkor már szinte a Facebookon, Twitteren élnek. Márpedig, a közösségi platformokon jól megfigyelhető a vélemények végletes polarizációja, és itt nincsen szó véletlenekről. A közösségi médiát ma már elborítják a félinformációk, torzítások, hamisítások és dezinformációk. A gyűlöletbeszéd elleni harc a Facebookon, vagy a Twitteren ma már olyan, mint egy 24 órás macska-egér küzdelem, és éppen itt nyomhat sokat a latba a diplomaták felelőssége és bölcsessége.
Ugyanakkor a digitalizáció szerepének növekedése nem tette feleslegessé a személyes kapcsolatokon alapuló, „hagyományos” közdiplomáciai formákat. Sőt. Az állandó közösségi média jelenlét mellett az izraeli diplomata különösen fontosnak nevezte például a tanulmányutakat, és az általuk biztosított személyes tapasztalást az ország „21. századi diplomáciájában”.
Israeli MFA North America diplomatic team at Twitter; Elad Ratson; Twitter; 2018. október 19.
Israeli diplomacy In The Age Of Bots And Trolls; Dani Dayan; Newsweek; 2018. október 19.

Immár Németország is technológiai nagykövettel képviselteti magát a kibertérben
Egy fecske is csinál nyarat – forgathatnánk ki a közismert mondást. A dán úttörőnek, a múlt év végén kinevezett Casper Klynge technológiai nagykövetnek ugyanis mostantól követője akad. Szeptember végén nevezte ki a Német Külügyminisztérium „digitális nagykövetté” Hinrich Thölkent. A hivatásos diplomata eddig különböző posztokon, legutóbb hazája állandó ENSZ képviseletén szolgálta a német külpolitikát. Szeptember utolsó napjaitól azonban új posztot foglalt el: hivatalosan ő lett a Szövetségi Köztársaság „Nemzetközi digitalizációs politikáért és digitális transzformációért felelős rendkívüli meghatalmazottja”.
Hinrich Thölken; Twitter

Az USA Külügyminisztériuma a közdiplomáciai részleg átalakítását tervezi
A hírek szerint Mike Pompeo az amerikai Külügyminisztérium közdiplomáciai részlegének teljes átszervezését fontolgatja. A 21. századi amerikai külkapcsolatokban egyértelműen kulcsszerepet játszó szervezet átalakítását az orosz és kínai befolyásolási műveletekkel szembeni harc összefüggéseiben vizsgálják.
A minisztérium szóvivőjének közlése szerint már a nyáron hozzákezdtek az átalakítások szervezésének. Az eredeti elképzelés úgy szólt, hogy összevonják a minisztérium Közkapcsolati Irodáját (Bureau of Public Affairs) a Nemzetközi Tájékoztatási Programok Irodájával (Bureau of International Information Programs). Az így létrejövő új szervezeti egység a Tájékoztatási Iroda (Bureau of Outreach) nevet viselné. Egyes hírek szerint már a leendő vezetőt is kiszemelték: az új részleget Michelle Giudá-ra bíznák, aki jelenleg a minisztérium közkapcsolati miniszter-helyettese. Minisztériumi források hangsúlyozták: a tervezett átalakításnak nincsen köze a korábbi miniszter, Rex Tillerson által tavaly bejelentett „reformokhoz” (amelyek egyébként a vezető menesztését közvetlenül okozták). „Leépítésről” sincsen szó, sőt: a növekvő kihívások nyomán egyértelműen a tájékoztatási-közkapcsolati részleg megerősítése szerepel a napirenden.
Az átalakítás terve jelenleg Pompeo miniszter jóváhagyására vár.
State Department Considering Public Diplomacy Overhaul; Robbie Gramer; Foreign Policy; 2018. október 19.

KÖNYVSZEMLE – Johnson, Thomas H. (2018): Taliban Narratives. The Use and Power of Stories in the Afghanistan Conflict. Oxford-New York, Oxford University Press
Az évtizedekre elhúzódó, emberi veszteségekben, anyagi ráfordításokban beláthatatlan „költségekkel” járó, ám a nyugati hatalmaknak sikert mégsem hozó afganisztáni háborút szokás mostanában azzal „elintézni”: a kietlen terepen otthonosan mozgó, évtizedes, sőt évszázados háborúskodásokban edződött, igénytelen, de szívós gerillaseregekkel nem bír, nem is bírhat a legmodernebb technika sem. Nem bírhattak a szovjetek, de nem bírhatnak az amerikaiak (és nyugati szövetségeseik) sem.
Noha jó adag igazság akad ebben az alapképletben, van itt azért egy zavaró, sőt nyugtalanító mozzanat is. Az elmúlt hónapokban ugyanis rendre felbukkantak olyan vélekedések, hogy a „rongyosokból” álló gerillaseregek – a mellett, hogy meghökkentően korszerűvé kezdett válni a felszerelésük, a kiképzettségük – mind határozottabban felülkerekedtek az információs fronton is. Ott tehát, ahol nyugati ellenfeleik még annál is erősebbnek látszottak, mint a technológiában.
Thomas H. Johnsonnak, az amerikai Felsőfokú Haditengerészeti Akadémia tanárának, egyben a NATO kiemelkedő szakértőjének most megjelent könyve ezt a kényelmetlen – ám potenciálisan kulcsfontosságú – témát igyekszik a tudós alaposságával körüljárni és feltárni. Összeszedi, elemzi a tálibok és más irreguláris csapatok „narratíváját”. Szemügyre veszi a felkelők propaganda hadműveleteinek célcsoportjait. Eddig nem látott részletességgel, alapossággal mutatja be a tálib tájékoztatási gépezet ökoszisztémájának különböző elemeit: a hagyományos nyomtatott lapokat, hírleveleket. Külön fejezetben veszi szemügyre a középkorinak gondolt világfelfogású tálibok nagyon is modern kommunikációs eszköztárának digitális elemeit: az Internetet, a közösségi média platformokat, a rádióadókat, vagy az Afganisztánban különösen fontos üzenethordozó grafittiket.
Összehasonlító fejezetben veti végül egybe az amerikai hadsereg ultramodern lélektani hadviselési hadjáratait a tálibok propaganda hadműveleteivel. És a szerző nem rejti véka alá végkövetkeztetését: itt, a „történetmesélés frontján” veszítette el Amerika az afganisztáni háborút, dacára mindenféle technikai, technológiai fölényének.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. október 15-október 19.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás/

Filmrestauráló informatikai rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/200
Közzététel dátuma: 2018.10.15.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.13.
Az MTVA meglévő File alapú Video, Filmrestauráló informatikai rendszerének fejlesztése, beszerzése szolgáltatással egybekötött adásvételi szerződés keretében.
Lásd bővebben

Mb. szerz. iratkezelési szolgáltatások ellátására
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/201
Közzététel dátuma: 2018.10.16.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.12.
A közbeszerzés ismertetése:
Megbízónál központi iratkezelés működik a szervezet telephelyén működő iktató csoporttal. Az iratkezelési feladatokat jelenleg 9 fő látja el a Megbízó által használt „DMS One” iratkezelési szoftver használatával, valamint az „IDOK” iktató-, ügykövető- és dokumentum kezelő-rendszer program használatával a Megbízó korábbi iratanyagainak visszakereshetősége miatt.
Iratforgalom:
átlagosan évi 120.000 bejövő irat + 20%
átlagosan évi 120.000 kimenő irat + 20%
Lásd bővebben

Térinformatikai szoftverek frissítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/201
Közzététel dátuma: 2018.10.16.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.26.
A szolgáltatásra vonatkozó termékek megnevezése: ArcGIS szoftverek
Lásd bővebben

Asset Suite 6 upgrade megvalósítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/201
Közzététel dátuma: 2018.10.16.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.12.
Jelen közbeszerzési eljárás célja az MVMI Zrt. által üzemeltetett MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nél alkalmazott Asset Suite 6.0.2 integrált műszaki, vállalatirányítási rendszer verzióváltása a legfrissebb, Asset Suite 9 főverziójú kiadásra (a továbbiakban: szoftver upgrade) a jelen felhívásban és a Műszaki Leírásban meghatározottak szerint 491.859.286 Ft keretösszeg erejéig, azzal, hogy Ajánlatkérő (AK) a keretmegállapodás (KM) hatálya alatt nem vállal kötelezettséget a teljes keretösszeg lehívására.
A szoftver upgrade 2 műszaki terjedelmet foglal magában. A terjedem a műszaki leírás dokumentumban tételesen meghatározott fix terjedelemből és 2200 óra , a Megrendelői igényeknek megfelelően felhasználható keretből áll.
Lásd bővebben

DEK-603 Új generációs integrált könyvtári platform
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/203
Közzététel dátuma: 2018.10.18.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.19.
A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára és a vele közös adatbázisban és könyvtári platformon dolgozó debreceni tudományos és felsőoktatási szakkönyvtárak olyan új generációs integrált könyvtári platformot kívánnak beszerezni, amely komplex informatikai szolgáltatási környezetet biztosít a 21. századi könyvtári menedzsment folyamatok végzésére mind a hagyományos, mind a digitális és elektronikus dokumentumok esetében, és korszerű discovery típusú felületen kommunikál felhasználóival.
A kínált megoldás a hagyományos, a digitális és elektronikus dokumentumok kezelését SaaS konstrukcióban, felhőalapú multitenant integrált könyvtári platformként biztosítja, amely az ajánlatkérő oldalán minimális, end-user desktop eszközökre és helyi telepítést nem igénylő módon a szokásos böngészőkben indítható alkalmazásokra támaszkodik, míg a teljes hardver- és adatbázis üzemeltetés a szolgáltató oldalán történik.
Lásd bővebben

Nyomtatók, fénymásolók és nyomdai eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/203
Közzététel dátuma: 2018.10.18.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.14.
Adásvétellel vegyes vállalkozási szerződés 280 db nyomtatóból álló eszközpark cseréjére és üzemeltetésére, valamint opciós támogatási szolgáltatásra és az MNB várható jövőbeni igényeinek eszközigényére.
Lásd bővebben

EFOP pályázatok informatikai eszközei II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/203
Közzététel dátuma: 2018.10.18.
Ajánlatkérő: Pécsi Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.15.
Informatikai eszközök beszerzése EFOP pályázatokhoz kapcsolódóan.
Lásd bővebben

(RF) OLK levélfeldolgozó karbantartás-támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/202
Közzététel dátuma: 2018.10.17.
Ajánlatkérő: Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.14.
Az OLK-ban működő levélfeldolgozó rendszer részét alkotó eszközök:
– Kopó-fogyó alkatrészekkel (135 cikkelem, átlagosan 2.885 egység/év felhasználással), üzemeltetési anyagokkal (17 cikkelem, átlagosan 104.156 egység/év felhasználással) és tartalék alkatrészekkel (789 cikkelem, átlagosan 4.326 egység/év felhasználással) történő ellátása, azok rendelkezésre tartása. Az alkatrészek, üzemviteli anyagok folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása érdekében készlet fenntartása.
– Szakértői támogatás nyújtása fix szolgáltatások keretében:
Hotline szolgáltatás (a szerződés időtartamának végéig folyamatosan, minden naptári napon, 0-24 órában, magyar vagy angol nyelven (7×24 rendelkezésre állás)),
Távoli hozzáférés szolgáltatás (rendszerfelügyelet, rendelkezésre állás minden naptári napon 0-24 órában (7×24 rendelkezésre állás)).
A levélfeldolgozó rendszer maximális kapacitása 3.046.764 db (levélküldemény) /nap, a levélfeldolgozáshoz éves szinten átlagosan mintegy 6.864 üzemóra rendelkezésre állás szükséges.
Lásd bővebben

MTVA Vizrt rendszerének 2 éves supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/204
Közzététel dátuma: 2018.10.19.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.05.
Az MTVA meglévő Vizrt központi grafikai rendszeréhez, Vizrt térkép, MAM, Sport elemző termékeihez, valamint a szerződés időtartama alatt az esetleges bővítésekkel kiegészített, teljes grafikai rendszeréhez gyártói támogatás biztosítása a műszaki leírásban meghatározottak szerint., összesen 322 db termékre vonatkozóan.
Lásd bővebben

Nyomtatók és multifunkciós eszközök üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/204
Közzététel dátuma: 2018.10.19.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.20.
K1919 – Nyomtatók és multifunkciós eszközök és teljeskörű üzemeltetési szolgáltatásának biztosítása
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Új villámlokalizáló szenzorok és új központi egységek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/200
Közzététel dátuma: 2018.10.15.
Ajánlatkérő: Országos Meteorológiai Szolgálat
Nyertes ajánlattevő: nowcast GmbH
Az Országos Meteorológiai Szolgálat új villámlokalizáló szenzorok és új központi egységek telepítésével meg kívánja újítani jelenlegi, technikailag elavult, ezért korszerűtlen, és jelen állapotában hiányos villámlokalizációs hálózatát.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 310.500,- EUR
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – MNV-E-signo
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/200
Közzététel dátuma: 2018.10.15.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Microsec Számítástechnikai Fejlesztő zrt.
Az MNV központi elektronikus aláírás szolgáltatás kialakításához szükséges szoftver és hardver komponens kialakítása, és a működtetésükhöz szükséges tanúsítványkibocsájtás és időbélyegzés szolgáltatás nyújtása, valamint a leszállított termékekhez kapcsolódó terméktámogatási (support) szolgáltatások ellátása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.758.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/200
Közzététel dátuma: 2018.10.15.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes ajánlattevő: EN-CO Software Korlátolt Felelősségű Társaság
Egységes szakrendszeri iratkezelő program kifejlesztése, az érintett ügyviteli és dokumentumkezelő rendszerek integrációja a Közbeszerzési Dokumentációban foglalt részletes műszaki követelményeknek megfelelően.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.055.118,- Ft
Lásd bővebben

Ertáj EDR KM 2018. III.név
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/201
Közzététel dátuma: 2018.10.16.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DunaSafeCom Kft.
Airbus vagy azzal egyenértékű Tetra kézi és mobil rádiók és azok üzemeltetéséhez szükséges kiegészítők, szoftverek és tartozékok beszerzése – 4. sz. megrendelés
Mennyisége:
1. Airbus TH9 Tetra kézi rádió teljes billentyűzettel 89 készlet
2. Airbus TH1n Tetra kézi rádió teljes billentyűzettel 98 készlet
3. Airbus TMR880i Tetra mobil rádió 7 készlet
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 33.587.800,- Ft
Lásd bővebben

„Informatikai eszközök beszerzése EFOP pályázatokhoz kapcsolódóan”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/202
Közzététel dátuma: 2018.10.17.
Ajánlatkérő: Pécsi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft.
A Pécsi Tankerület intézményei részére informatikai hardver és szoftver eszközök beszerzése a közbeszerzési dokumentumok mellékletét képező specifikációs táblázatban rögzítettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 87.344.943 ,- Ft
Lásd bővebben

Negyedéves tájékoztató (2018, III.)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/204
Közzététel dátuma: 2018.10.19.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: MultiContact Consulting Kft.; EN-CO Software Korlátolt Felelősségű Társaság; T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Egyéni Vállalkozói Tájékoztató (a továbbiakban: EVT) adatfrissítése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.740.000,- Ft
Lásd bővebben

MTVA Broadcast SAN bővítés és TSM licencbővítés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/204
Közzététel dátuma: 2018.10.19.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Inter-Computer-Informatika Számítástechnikai és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az MTVA műsorinformatikai SAN tároló rendszerének bővítése 163,5 TiB hasznos kapacitással és kapcsolódó TSM licencek beszerzése tárgyában.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 29.927.900,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/204
Közzététel dátuma: 2018.10.19.
Ajánlatkérő: Balatonfüredi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Szinva Net Informatikai Zártkörűen működő Részvénytársaság
– 148 darab tablet
– 5 darab 40 felhasználós tantermi menedzsment szoftver
– 5 darab tablet töltő- és tárolókocsi
– 7 darab laptop
– 7 darab laptophoz tartozó szoftver
– 3 darab interaktív kijelző
– 3 darab interkatív kijelzőhöz tartozó szoftver
– 7 darab interaktív tábla
– 7 darab projektor
– 7 darab projektor fali állítható konzol
– 5 darab router
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.477.618,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Visszavonás-EFOP421 Széchenyi Egyetem
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/201

Közzététel dátuma: 2018.10.16.
Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
„Informatikai fejlesztés a Széchenyi István Egyetem EFOP-4.2.1-16-2017-00024 projektjében adásvételi szerződés keretében (3 részterület)”
1. részterület: Szerverfejlesztés
2. részterület: Hallgatói informatikai eszközbeszerzés
3. részterület: Projektorok beszerzése
Ajánlatkérő az ajánlati felhívást a Kbt. 53. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően visszavonja. Az érdeklődő gazdasági szereplőket tájékoztatja egyidejűleg a visszavonásról.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Innováció és szervezeti tanulás a közigazgatásban

„Az innovatív, tanuló közigazgatásról tartottak nemzetközi konferenciát az NKE-n. Makó Csaba, az Államtudományi és Közigazgatási Kar oktatója és egyben a témáról kutatásokat folytató Ludovika Kiemelt Kutatóműhely vezetője köszöntőjében a közigazgatás folyamatos fejlesztésének fontosságára hívta fel a figyelmet.

Ari-Veikko Anttiroiko, a Tamperei Egyetem munkatársa az innováció menedzsmentet mutatta be a finn helyi önkormányzatokon keresztül. A fejlesztéseknek több akadálya is volt a múltban: a gyenge humánerőforrás-menedzsment, az erőforrások hiánya és egyéb korlátok. Az 1980-as évektől kezdve új stratégiát dolgoztak ki, melynek lényege, hogy nem a kontrollra fókuszálnak, hanem sokkal inkább a szolgáltatásokra és az eredményekre. Az innováció hat területre csoportosítható: kulturális, környezeti, technológiai, szervezeti, helyi és globális szintre. A fejlesztés-menedzsment támogatja a kreativitást a szervezeteken belül és az innovációs tevékenységeket. Az előadó elmondta, hogy egyre lényegesebbé váltak a vevőktől érkező visszajelzések, ezek alapján folytatták a fejlesztéseket, így sokkal specifikusabb eredmények születtek. Ari- Veikko Anttiroiko kiemelte, hogy még sok terület fejlesztésre szorul, de az irány megfelelő, néhány év alatt pedig a világ egyik vezető közigazgatása jöhet létre Finnországban.

A szervezeti tanulás akadályozói a görög közigazgatásban címmel prezentált Theodore Tsekos, az athéni The Peloponnese Institute of Technological Education professzora. Előadását a releváns fogalmak tisztázásával kezdte. A tanulás egy olyan folyamat, melyben a tudás a tapasztalat transzformációján keresztül alakul ki. Ezzel szemben a szervezeti tanulás a kollektív intelligencia formája, melyben a szervezetek kódolják, tárolják és a későbbiekben újra felhasználják a múlt tapasztalatait. Így tehát beszélhetünk történelemfüggő (tapasztalaton alapuló), rutin alapú és célorientált tanulásról. Mindhárom esetben elengedhetetlen a visszajelzések vizsgálata és értékelése, amelyek felhasználhatók politikaformálásban és végrehajtásban. A professzor kitért a mikro- és a makrotanulás eltéréseire is, majd kifejtette, hogy mindkettő kollektív tanulási módszer, melyek kiegészítik egymást. A tanulásban több fókuszponthoz különböző eszközöket használnak, így a közigazgatás-fejlesztés gyorsabb, előbb hoz eredményeket.

Daniel Klimosvki, a pozsonyi Comenius Egyetem oktatója a szlovák közigazgatás-fejlesztést ismertette az 1989-es kommunista rezsim bukásától napjainkig. A 90-es években erős személyi és intézményi örökség jellemezte a közszektort. A politikai és gazdasági modernizálását nem követte azonnal a közigazgatás fejlesztése, hatékonysága ezért nem volt számottevő. Az innováció Csehszlovákia felbomlása után 1993-ben kezdődött el, amelynek alapja a megújított területi önkormányzati rendszer volt. A közvetlenül választott polgármesteri pozíció megerősödött, napjainkban több mint 2900 polgármester képviseli községét. Összehasonlítva a szinte azonos lakosságú és területű Dániával, ahol 98 polgármester irányítja a településeket, Daniel Klimosvki megjegyezte: „Szlovákiában mindenki politikai pályára akar lépni.” Az ország közigazgatása még mindig nagy fejlesztések alatt áll, de a pozitív hatás már tapasztalható.

A konferencia második felében a magyar közigazgatás-fejlesztés volt a középpontban, a felnőttképzés hiányosságairól, az új közmenedzsment reform-hullámokról és a kreatív munkavégzés összehasonlításáról a privát- és közszférában hallhattak előadásokat a résztvevők.

A témáról bővebben a Bonum Publicum novemberi számában olvashatnak majd.”

Forrás:
Innovatív, tanuló közigazgatás; Juhász Katalin; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. október 18.

Kiadvány 152 ország és régió adókulcsairól és adózási szabályairól

„A kiadvány 152 ország és régió adókulcsairól és adózási szabályairól ad áttekintést
A PwC idén is összeállította Worldwide Tax Summaries – Corporate Taxes 2018/19 című útmutatóját, amely a világszerte alkalmazott társaságiadó-kulcsokról és adójogszabályokról ad áttekintést.

Az útmutatóból a döntéshozók, a szabályozók és az adózási szakemberek is megismerhetik a világ számos országában alkalmazott aktuális adókulcsokat és az adózási rendszerek legfontosabb jellemzőit.

A több mint 2 800 oldal terjedelmű útmutató 152 ország adatait tartalmazza, szerzői a helyi PwC tagvállalatok szakértői. Három változatban érhető el, köztük digitális és mobileszközökre optimalizált változatban is. A tavalyi útmutató online kiadása több mint 5 millió oldalmegtekintést ért el, ami az előző évhez képest 40%-os növekedést jelent.
…
A PwC Worldwide Tax Summaries online változata a következő linken érhető el: www.pwc.com/taxsummaries. A Worldwide Tax Summaries (WWTS) három formában érhető el: letölthető elektronikus könyvként, PDF fájlként, valamint megtekinthető online a www.pwc.com/taxsummaries címen. A WWTS weboldal teljes mértékben kompatibilis a mobileszközökkel, így bármilyen eszközön gyors és könnyű hozzáférést biztosít a rendszeresen frissített tartalomhoz. A felhasználók 20 kategóriában kereshetnek a társasági és egyéni adózással kapcsolatos információkat, a jelentősebb adóváltozásokról átlagosan 30 napon belül kerül fel frissítés, feltüntetve a legutolsó módosítás dátumát. A kiadvány az egyes PwC tagvállalatok adószakértőinek felsorolását is tartalmazza, akik az adott területen tanácsadással tudnak segíteni. A Worldwide Tax Summaries tartalma a Tax Analysts által működtetett www.taxnotes.com weboldalon is elérhető.”

Forrás:
Megjelent a PwC Worldwide Tax Summaries – Corporate Taxes 2018/19 című útmutatója; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2018. október 10.

Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletének alkalmazása az egészségügyi adatok kezelésére

„A személyes adatok védelméhez fűző jog a XX. század utolsó két évtizedében alakult ki. Az első nemzeti adatvédelmi törvények, elsőként a francia és a német adatvédelmi törvények a 70-es évek végén jöttek létre. Az elektronikus adatfeldolgozási technológia fejlődése következtében a törvények gyors ütemben változtak. Mayer-Schönberger széles körben ismert dolgozatában 1998-ban már négy egymás utáni generációját különböztette meg az jogi szabályozásnak. Az első generációs jogi szabályozás azt a szabályozási paradigmát jelenti, amikor az állam minden egyes nyilvántartó rendszer működését törvényben szabályozza. Az ilyen adatokat eltérő célokra nem lehet felhasználni, továbbá a törvényekben leírtakon túli adatgyűjtés tilos. A negyedik generációs szabályozás már radikálisan eltérő gondolkodásmódon alapul. Eszerint az állampolgárok jogainak védelmét olyan módon biztosítják, hogy a személyes adatok védelmét alapvető joggá teszik, és ennek védelme érdekében az érintett személyek a kétezer éves polgári jog hagyományait alapul véve védhetik magukat, tiltakozhatnak és perelhetnek a személyes adataik tisztességes kezelése érdekében. Továbbá igénybe vehetik egy, az államtól független adatvédelmi hatóság segítségét is.
…
Az Európai Unió 2009-ben indította el a 95/46/EK irányelv megújításának folyamatát, amelynek fő oka egyrészt a technológia elképzelhetetlen fejlődése volt, amelynek következ- tében lehetővé vált az Internet teljes forgalmának megfigyelése, lehallgatása, az adatok összegyűjtése és rendszerezése. Az adatfeldolgozási eszközök kapacitása és gyorsasága egy egyszerű hétköznapi állampolgár számára felfoghatatlan. Nemkülönben az adatokon végzett számítások bonyolultsága, az előrejelzések, a profilalkotás és tanuló algoritmusok működése. Az irányelv megalkotásának másik oka az volt, hogy a tagállamok igencsak szabadon értelmezték az irányelv rendelkezéseit, és csak hézagosan valósították meg azt a nemzeti jogrendszerükben. Az új Általános Adatvédelmi Rendeletet, közismert nevén a GDPR-t (General Data Protection Regulation) 2016 áprilisában fogadta el az Európai Parlament nagy többséggel. A tagállamok két évet kaptak a nemzeti jogrendszerük átalakítására annak érdekében, hogy a rendelet érvényesülését semmilyen akadály ne gátolja. A határidő 2018. május 25-e volt, ettől a naptól kezdve elméletileg minden tagállamban kötelező az Általános Adatvédelmi Rendelet teljes körű alkalmazása. A rendelet egy szigorúbb szabályozási forma, ezt már betű szerint be kell tartania minden tagállamnak.”

Forrás:
Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletének alkalmazása az egészségügyi adatok kezelésére; Alexin Zoltán; Orvosi Könyvtárak, A Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségének hivatalos lapja; Vol. XV.; No.3; 2018. augusztus; 32-41.oldalak (PDF)

Problémamegoldás és közérdekű technológiák az amerikai közigazgatásban – gyakorlati tapasztalatok

„A New America szakportálon átfogó kutatási jelentés jelent meg „Getting the Work Done: What Government Innovation Really Looks Like” címmel az amerikai kormányzati intézményekben alkalmazott problémamegoldó szerveződésekről és az infokommunikációs technológiák közérdekű alkalmazásáról (public interest technology – a továbbiakban: közérdekű technológiák). A 2017-ben és 2018-ban lefolytatott interjúsorozat a közigazgatás szövetségi, tagállami és helyi szintjén dolgozó „probléma-megoldókat” szólaltatott meg, akik többféle minőségben voltak jelen az adott intézményekben. Innovációs munkacsoportok, digitális szolgáltató munkacsoportok, technológiai szakemberek, kutatók, szakpolitika-formálók, jogászok, finanszírozók, szolgáltatás-tervezők egyaránt azon dolgozva, hogy átgondolják a közigazgatás működését, újraformálják a problémamegoldás módját és segítsenek helyreállítani a polgárok bizalmát a kormányzati intézményekben. A kutatók az interjúk során terepen dolgozó munkatársakat kérdeztek meg, olyanokra fókuszálva, akik infokommunikációs technológiák alkalmazásával és ügyfélközpontú megközelítéssel törekednek a közigazgatási szolgáltatások fejlesztésére – innovációs igazgatókat, városmenedzsereket, szolgáltatástervezőket, termékmenedzsereket és mérnököket.

A közérdekű technológiák alatt olyan megoldásokat értünk, amelyek során közigazgatáson belüli vagy oda bedolgozó munkatársak infokommunikációs technológiák, ezekhez kapcsolódó gyakorlatok és technológiai szakemberek bevonásával valósítanak meg közigazgatási szolgáltatásokat és közszolgáltatásokat (beleértve a big data alkalmazásokat, hackathonokat és más hasonló eszközöket is). Mint azonban az interjúk során is kiderült: a közérdekű technológiák egyáltalán nem csak magáról a technológiáról szólnak. Sőt, mint az egyik megkérdezett megfogalmazta: ha a közigazgatás csak a technológiára koncentrál, és nem az emberi interakciókra, az csak tovább mélyíti a digitális szakadékot. Ezért még a digitális és infokommunikációs szolgáltatásokkal foglalkozó munkacsoportok is inkább a folyamatfejlesztésre és szolgáltatás-orientált modell bevezetésére teszik a hangsúlyt, és kevésbé a technológiára, mintegy építőkövekként alakítva át azt, ahogy a közigazgatás viszonyul a problémák megoldásához – beépítve a gyakorlatba a felhasználói tapasztalatok elemzését, az emberközpontú tervezést, az agilis munkafolyamatokat, a nyílt adatgazdálkodást, a prototípusok tesztelését, az iteratív tervezési folyamatot és a mérhetőséget. A jó példákat megvalósító gyakorlatokban a szakértő csapatok saját maguk is törekedtek arra, hogy technológiai megoldásokat kínáló szolgáltatóból olyan probléma-megoldóvá formálják át magukat, amelyek nem eleve elkötelezettek egyik vagy másik technológiai megoldás felé. (Vagyis magyarosan fogalmazva: nem a gombhoz varrják a kabátot.) Ugyanakkor problémát okozhat az is, hogy még ha nem is a technológiai újítás jelenti a legnagyobb megoldandó problémát, a műszaki kihívások lebecsülése, technológiailag képzetlen emberek kinevezése egész fejlesztési projektek kudarcát is okozhatja. Valamint az is igaz, hogy bár nem önmagában a technológia jelenti a megoldást a problémákra, de gyakran éppen ez jelentheti a belépési pontot. Könnyebb ugyanis a közigazgatási vezetőket meggyőzni arról (vagyis „eladni” a fejlesztést), hogy szükség van a közigazgatás modernizálására, mint azzal nyitni, hogy az egész irányítási rendszer szörnyű állapotban van. A technológia középpontba helyezése nyithatja meg az ajtót ahhoz, hogy stratégiai szintű kérdések is terítékre kerülhessenek. A sikerhez ugyanakkor az kell, hogy a folyamat alapvetően szolgáltatás-tervezés legyen, amihez a technológia csak az eszközt jelenti.

A sikeres fejlesztéseknek közös ismérve a széleskörű bevonás is, meghaladva azt a személetet, amikor a fejlesztők és a terepen dolgozó munkatársak viszonyát „mi és ők” módon írják le, mintha csak ellenséges frontvonalak mögé dobnák be a fejlesztőket a feladat elvégzésére. Fontos bevonni a fejlesztésbe a terepen dolgozók tapasztalatait (különösen fontos e tekintetben a középvezetői szint), aminek megvalósításhoz az interjúkból konkrét megvalósítási módokat ismerhetünk meg. A tapasztalatok szerint jót tesz a közös fejlesztésnek az is, ha a projektcsapat összetételénél minél nagyobb diverzitást sikerül megvalósítani. Gyakran jelenthet feszültséget az is, hogy míg a közigazgatási munkát végzők hosszú időre elkötelezetten dolgoznak egy adott helyen, akár évtizedek óta, a problémamegoldók gyakran „ejtőernyősként” jelennek meg friss kinevezettként, a közigazgatástól korábban távol eső digitális szolgáltatóként vagy ideiglenes szerződéses partnerként. Ennek a súrlódásnak a feloldása is a sikeres fejlesztés feltétele.

A silószerű működés szintén rontja a fejlesztések hatékonyságát, amit tovább nehezít az, hogy a probléma-megoldásban dolgozóknak kevés közös platformjuk van a tapasztalatok megosztására. Így gyakran ugyanazokon a problémák megoldásán dolgoznak különböző településeken és a közigazgatás különböző szintjein anélkül, hogy tudnának egymásról és megismerhetnék egymás tapasztalatait. A tudásmegosztás és az ezt lehetővé tevő fórumok ezért különösen fontos szerepet tölthetnek be a fejlesztésekben.

A kutatási összefoglalóban több konkrét példát is olvashatunk arra, hogy hogyan jöttek létre sikeres probléma-megoldó munkacsoportok, szervezetek. Volt, ahol az IT-csoport alakult át innovációs csoporttá, máshol egy speciális ügy – vagy több, egymással összefonódó téma – köré szerveződött munkacsoport az intézményi határok átlépésével. Máshol a probléma-megoldó csapat szervesen beágyazódott a kormányzati intézménybe, vagy éppen város szintre kiterjesztett tréningekkel és segítő szolgáltatásokkal sikerült szereplők széles körét bevonni. A kutatók ugyanakkor hozzáteszik: bármilyen struktúrában is valósítják meg a probléma-megoldó feltételeket, az erőteljes felsővezetői támogatás és az erős vezetés mindenképpen feltétele a sikeres változás-menedzselésnek.”

Forrás:
Getting the Work Done: What Government Innovation Really Looks Like; Hana Schank, Sara Hudson; New America; 2018. október 16.

Törvények, rendeletek

Változnak az adótörvények

„A kormány pénteken benyújtotta a parlamenthez az őszi adócsomagot. A csomag számos új kedvezményt, de néhány szigorítást is tartalmaz. A legjelentősebb újdonságok között említhető a cafeteria rendszer változása, a kedvezményes lakásáfa átmeneti szabálya, az áfa alanyi mentesség értékhatárának emelkedése, illetve a csoportos adóalanyiság bevezetése a társasági adó rendszerében.

Fontos kiemelni azonban, hogy az alább felsoroltak jelenleg csak a kormány javaslatának tekintendők, a tényleges adótörvény-módosítást az Országgyűlés várhatóan november közepén, végén fogja elfogadni.

Társasági adót érintő főbb változások
A csoportos társasági adóalanyiság rendszere 2019. január 1-jétől lesz választható. Ezzel a lehetőséggel olyan hazai kapcsolt vállalkozások élhetnek majd, amelyek között legalább 75%-os mértékű többségi befolyás áll fenn. A csoportos adóalanyiság elsődleges célja a magyar társasági adóalanyok versenyképességének növelése, illetve az őket érintő adminisztrációs teher csökkentése. A választással élő társaságok a jövőben kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek azzal, hogy egymás között felhasználhatóvá válnak a kapcsolt vállalkozások veszteségei, vagy hogy a csoporttag vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek majd a transzferár-dokumentációs kötelezettség alól. A 2019-es alkalmazáshoz legkésőbb 2019. január 15-ig kell majd az erre vonatkozó nyilatkozatot megtenni az Adóhatóság felé.

A vonatkozó Európai Uniós irányelvnek való megfelelés érdekében a jövőben új szabályok vonatkoznak majd a magyar társasági adóalanyok által az adóalapban érvényesíthető kamatráfordítás mértékére (alultőkésítési szabály). A hatályos kamatlevonhatósági szabályokat – amelyek a kötelezettségek saját tőkéhez viszonyított aránya alapján (jelenleg 3:1-es arány) határozzák meg az adóalapban érvényesíthető kamat mértékét – olyan szabály váltja fel, amely az adóévben kifizetett kamat érvényesíthetőségét alapvetően az adózás előtti eredmény korrigált értékéhez köti.

Némileg szigorodnak az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok, ennek értelmében a javaslat szerint nem lesz mentesíthető az ellenőrzött külföldi társasági minősítés alól egy külföldi személy kizárólag amiatt, hogy valamely kapcsolt vállalkozása elismert tőzsdén jegyzett. Ezen felül a javaslat a korábbinál tágabb kört határoz meg az ellenőrzött külföldi társaságnak minősíthető személyekre vonatkozóan, a vonatkozó korlátozások a jövőben bizonyos befektetői tevékenységeket végző személyeket is érinthetnek.

Bér mellett adott juttatások
A cafeteria rendszerre vonatkozó szabályok a nyári csomagban elfogadottakhoz képest nem változnak – sok munkáltató bánatára. Azaz 2019-ben szinte kizárólag a SZÉP Kártya adható majd kedvező adózás mellett. A többi bejáratott cafeteria juttatás – a lakáscélú hitel törlesztése, a helyi bérlet, az önkéntes pénztári hozzájárulás – bérként válik majd adókötelessé. A változás következményeként az várható, hogy 2019-től a cégek vagy megszüntetik, a bérbe beépítik a cafeteria juttatásokat, vagy kizárólag SZÉP Kártya juttatást fognak adni a munkavállalóiknak. Ez a Kormány várakozásai szerint jelentős lökést adhat a magyar idegenforgalomnak.

Némileg változnak a célzott szolgáltatásokra – azaz a munkáltató által a munkavállalók nagyobb csoportjára vonatkozóan önkéntes pénztáraktól rendelt szolgáltatásokra – vonatkozó szabályok. A változás szerint, ha az ilyen juttatást a munkáltató egy önsegélyező pénztártól rendeli meg, akkor azután nem a munkáltató, hanem majd a magánszemély adózik akkor, amikor ténylegesen megkapja a pénztár szolgáltatásait.

Kisebb, de a cégek számára nagy könnyebbséget jelentő adminisztrációs változás az, hogy a csoportos életbiztosítások díját fejenként egyenlő összegben is szétoszthatják a munkavállalóik bérjövedelme között. A nyári adócsomag szabályai alapján ugyanis elképzelhető volt, hogy a munkáltatóknak más körülményeket – jövedelemnagyságot, életkort – is figyelembe véve kellett volna az ilyen kollektív juttatásokat felbontania a munkavállalói között, ami megoldhatatlan feladat lehetett volna.

Szociális hozzájárulási adó
Az őszi adócsomag szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke – melyet a munkáltatók fizetnek a foglalkoztatottak után – 19,5% marad, tehát 2019. január 1-jétől nem csökken 17,5%-ra. Így csökkenés legkorábban 2019. július 1-jével léphet hatályba.

Ugyanakkor a csomag két jelentős új kedvezmény bevezetéséről rendelkezik.

Egyrészt a vállalkozási formában működő kutatóhelyek a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók után csak a szociális hozzájárulási adó felét fogják megfizetni 2019-től. Így a tervezett változás következtében a magyarországi kutatóhelyek bérköltsége jelentősen, közel 10 százalékkal csökken majd.

Másrészt egy jelentős kedvezmény segíti a várhatóan a közeljövőben elbocsátani kívánt, idősebb állami alkalmazottak elhelyezkedését. Amennyiben ugyanis e személyek 60 év fölött vannak, akkor a tervezet szerint az új munkáltatójuk a minimálbér négyszereséig nem köteles utánuk szociális hozzájárulási adót fizetni. Azaz az érintettek foglalkoztatása akár 110-120 ezer forinttal is olcsóbb lehet, mint más munkavállalóké.

Nyugdíjasok foglalkoztatása
Változatlan az a nyáron elfogadott szabály, hogy a nyugdíjasok nem fizetnek majd járulékokat, ha munkaviszonyban dolgoznak tovább. A szabály annyiban pontosul, hogy a nyugdíj folyósításának szüneteltetése – azaz állami tisztség betöltése – ideje alatt sem kell a nyugdíjasoknak a járulékokkal számolnia. E rendelkezés lehetővé teszi, hogy változatlan munkáltatói költség mellett a nyugdíjasok a jelenleginél akár 45%-kal több nettó jövedelmet szerezhessenek.

A kisadózó vállalkozások tételes adója
A KATA szabályai annyiban változnak, hogy a diákoknak akkor is csak havi 25 ezer forint adót kell fizetniük – a normál 50 ezres adótétel helyett – ha 25 éves korukig a tanulmányaikat szüneteltetik. Ugyanakkor a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtó KATA adóalanyok számára elsősorban nem ez a változás, hanem az alanyi áfamentesség értékhatárának növekedése érinti pozitívan.

Általános forgalmi adó
Jelentős adminisztrációs egyszerűsítésként jelenik meg, hogy a személygépjárművek üzemeltetési költségein felszámított áfa levonhatóságára vonatkozó korábbi szabályozáshoz hasonlóan a személygépjárművek bérbevételével kapcsolatos bejövő számlákon felszámított áfa 50%-a – az általános levonási feltételek fennállása esetén – automatikusan levonhatóvá válik a magáncélú és üzleti használat arányát alátámasztó útnyilvántartás vezetése nélkül is. Az adózók továbbra is választhatják ugyanakkor az útnyilvántartás alapú áfalevonás gyakorlását, ha az magasabb arányú áfalevonást támaszt alá. Fontos tehát, hogy az érintett társaságok az év hátralevő hónapjaiban felülvizsgálják, hogy – az adminisztrációs terheket is figyelembe véve – melyik levonási opció előnyösebb számukra.

Sokaknak megnyugtató változásként a törvényjavaslat a kedvezményes lakásáfa tervezett kivezetésével kapcsolatos átmeneti szabályokat határoz meg, amelyek részletezik, hogy 2019. december 31-ét követően milyen feltételekkel lesz továbbra is alkalmazható a kedvezményes, 5 %-os áfakulcs az új lakóingatlanok esetén. Ezek alapján továbbra is a kedvezményes adómérték lesz alkalmazható azon lakások értékesítésére, amelyek esetében 2019 utolsó napjáig a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez a szükséges okiratokat benyújtják, a lakás legalább szerkezetkész állapotúnak minősül, és erről az értékesítő az adóhatóság felé egy meghatározott formanyomtatványon nyilatkozik 2019 végéig.

Az adócsomag továbbá a nyári adócsomaghoz képest kiegészíti az utalványok 2019-től hatályos áfakezelésére vonatkozó szabályokat, amikor egyértelműsíti, hogy az egycélú utalványok ingyenes átruházása is ellenértékes, adóztatandó ügyletnek minősülhet.

A munkaerőkölcsönzés területén alkalmazott fordított adózás köre jelentősen szűkül 2021-től, az új szabályok értelmében ugyanis csak bizonyos építkezési, szerelési munkálatokkal kapcsolatos munkaerőkölcsönzés esetén lesz alkalmazandó a fordított adózás, egyébként a belföldi munkaerőkölcsönzéssel kapcsolatos áfát a szolgáltató lesz köteles felszámítani.

A kisvállalkozások áfamentességének határa jelentősen magasabb lesz, ugyanis az áfa alanyi adómentesség határa 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik. Így tehát a várakozások szerint összhangba kerül az áfa alanyi adómentesség és a KATA választási értékhatára.

Biztosíték a vámeljárásban
A vállalkozásoknak jelenleg három évig kell bankgaranciával rendelkezniük azután is, hogy a vámeljárásokkal kapcsolatos tevékenységüket véglegesen befejezték. Ezt a túlzott ideig elvárt kötelezettséget az őszi adócsomag egyéves időtartamra csökkenti le.”

Forrás:
Változnak az adótörvények; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2018. október 20.
Lásd még:
T/2931 Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról; Országgyűlés; 2018. október 19.

A közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről

„…3. Akadálymentesítési követelmények
3. §
(1) A közszférabeli szervezet honlapját és mobilalkalmazását úgy köteles kialakítani és folyamatosan működtetni, hogy a felhasználók számára akadálymentesen érzékelhető, kezelhető, érthető és informatikai szempontból stabil legyen.

(2) Azon honlapok és mobilalkalmazások tartalmáról, amelyek megfelelnek a közzétett harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az (1) bekezdés szerinti azon akadálymentesítési követelményeknek, amelyekre e szabványok vagy azok részei vonatkoznak.

(3) Közzétett harmonizált szabványok hiányában az olyan honlapok tartalmáról, amelyek megfelelnek az MSZ EN 301 549:2015 Az Európai közbeszerzési ICT-termékek és -szolgáltatások
hozzáférhetőségi követelményei című nemzeti szabvány vonatkozó követelményeinek vagy azok egy részének, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az (1) bekezdés szerinti akadálymentesítési követelményeknek, vagy azok vonatkozó részeinek.

(4) Közzétett harmonizált szabvány hiányában az olyan mobilalkalmazások tartalmáról, amelyek megfelelnek a Bizottság által közzétett műszaki előírásoknak vagy azok egy részének, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az (1) bekezdés szerinti akadálymentesítési követelményeknek, vagy azok vonatkozó részeinek.

(5) Közzétett harmonizált szabványok, valamint a (4) bekezdés szerinti műszaki előírások hiányában az olyan mobilalkalmazások tartalmáról, amelyek megfelelnek az MSZ EN 301
549:2015 Az Európai közbeszerzési ICT-termékek és -szolgáltatások hozzáférhetőségi követelményei című nemzeti szabvány vonatkozó követelményeinek vagy azok egy részének,
vélelmezni kell, hogy megfelelnek az (1) bekezdés szerinti akadálymentesítési követelményeknek, vagy azok vonatkozó részeinek…”

Forrás:
T/2937 A közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről; Országgyűlés; 2018. október 19.
Lásd még:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (EGT-vonatkozású szöveg ); EUR-lex; 2016. február 16. (HTML és PDF)
A Tanács (EU) 13/2016 első olvasatban kialakított álláspontja a közjogi szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából 2016. július 18-án a Tanács által elfogadva (EGT-vonatkozású szöveg); EUR-lex; 2016. szeptember 26. (HTML és PDF)
MSZ EN 301 549:2015 Európai közbeszerzési ICT-termékek és -szolgáltatások hozzáférhetőségi követelményei; Magyar Szabványügyi Testület; 2015. október (az ETSI szabványát tartalmazza)
EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) Accessibility requirements suitable for public procurement of ICT products and services in Europe; European Telecommunications Standards Institute (ETSI); 2015 (PDF)
A Word Wide Web Consortium (W3C) magyar irodája (W3C Magyar Iroda, MTA SZTAKI) által honosított, magyar nyelven hozzáférhető ajánlások:
Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0 (WCAG 2.0)
Akadálymentes Dinamikus Webes Alkalmazások (WAI-ARIA) 1.0
Illetve az akadálymentesítéssel kapcsolatos dokumentumok fordításai (számos dokumentum):
Honosított dokumentumok

T/2930. számú törvényjavaslat egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról

„

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása

Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

A belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény módosítása

A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény módosítása

”

Forrás:
T/2930. számú törvényjavaslat egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról; Országgyűlés; 2018. október 19.

509/2018. (X. 17.) Korm. határozat a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról

„1. A Kormány, Budapest főpolgármesterének (a továbbiakban: főpolgármester) kezdeményezésére és javaslatát elfogadva, Budapest Főváros Önkormányzatával (a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) együttműködve, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján létrehozza a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát (a továbbiakban: Tanács), valamint felkéri a főpolgármestert a Tanács tevékenységében – az e határozatban meghatározottak szerint – történő közreműködésre.

2. A Tanács a budapesti fejlesztéspolitika, valamint a kiemelt budapesti közösségi fejlesztések tervezésének és megvalósításának összehangolásával, a budapesti fejlesztéspolitika területén hozandó kormányzati és fővárosi önkormányzati döntések megalapozott előkészítésével, a kormányzati és a fővárosi önkormányzati hatáskörben megvalósuló jelentős fővárosi fejlesztések és beruházások tekintetében a Kormány és a Fővárosi Önkormányzat közötti koordinációs tevékenységgel kapcsolatban javaslattevő, kezdeményező, döntés-előkészítő, koordináló feladatokat lát el; továbbá figyelemmel kíséri és nyomon követi ezen fejlesztések megvalósítását.

3. A Tanács

a) tíz tagból áll, akik közül öt tag a Kormányt, öt tag a Fővárosi Önkormányzatot képviseli,

b) döntéseit egyhangúlag hozza, a döntéshozatal során a kormányoldalnak és a fővárosi önkormányzati oldalnak egy-egy szavazata van, azzal, hogy szavazati jogot a Kormány nevében a miniszterelnök vagy az őt helyettesítő miniszter, a Fővárosi Önkormányzat nevében a főpolgármester gyakorolja…”

Forrás:
509/2018. (X. 17.) Korm. határozat a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1509/2018. (X. 17.) Korm. határozata a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 162. szám; 2018. október 17.; 30747-30749. oldalak (PDF)

43. szám, 2018. október 24.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek