Skip to main content

32. szám, 2019. augusztus 5.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Teljes szemléletváltás a közigazgatásban

„Egy nagyjából ezeroldalas, átfogó jogszabálycsomag készült, amely a közigazgatási ügyek szinte teljes spektrumát érinti. A kormány hamarosan második olvasatban tárgyal majd a dokumentumról, így az egyszerűsítésekről az ősz folyamán döntés születhet – vetítette előre a további bürokráciacsökkentéseket lapunknak Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára. Szólt arról is, hogy sikeres a családvédelmi akcióterv, a közigazgatás pedig állja a sarat az ehhez kapcsolódó eljárásoknál.

– A bürokráciát tovább csökkentő jogszabálycsomagról beszélt egy minapi rendezvényen. Mit tartalmaz a javaslat, mikor lesz róla döntés?
– A bürokráciacsökkentés a kormány nem titkolt célja: kevesebb bürokráciát, kevesebb bürokratát akarunk. Több körben egyszerűsítettünk és gyorsítottunk már 2010 óta a különböző állampolgári és vállalkozási eljárásokon, ugyanakkor rendre felmerül a kérdés: tényleg szükség van-e ennyi procedúrára, vagy például bizonyos engedélyeztetések helyett elegendő lenne csupán bejelentést tennie az állampolgárnak az adott állami szerv felé. Egy nagyjából ezeroldalas, átfogó jogszabálycsomag készült, amely a közigazgatási ügyek szinte teljes spektrumát érinti. A kormány hamarosan második olvasatban tárgyal a dokumentumról, így az egyszerűsítésekről az ősz folyamán döntés születhet.

– Korábban említette, hogy több száz felesleges eljárást azonosítottak. Mondana példát?
– Az ingatlan-nyilvántartási rendszer átalakítása ugyan hosszabb folyamat, ám mindenkit érint. Azt szeretnénk elérni, hogy ha valaki mondjuk adásvételi szerződést köt, az ügyvédi irodából már úgy tudjon kisétálni, hogy a kezében tartja a frissített tulajdoni lapot. Ez így egyszerűen hangzik, ám a feltételek megteremtése jogdogmatikai és technikai szempontból sem lesz egyszerű. Ezen a téren is fel akarjuk tehát számolni a papíralapú ügyintézést, ami teljes szemléletváltást jelent. Ráadásul nemcsak az érintett állampolgárok életét könnyíti meg a változtatás, hanem az ország gazdasági versenyképességét is jelentősen javítja majd. Annak érzékeltetésére, hogy kodifikációs szempontból sem egyszerű a történet, jelezném: ötoldalas azon jogszabályok listája, amelyekhez hozzá kell nyúlni. És ez csak egy intézkedés a sok közül.

– Mely területeken lehet még hasonló, a digitalizációval összefüggő könnyítéseket elérni?
– Például az igazolványok esetében. Tervezzük, hogy az erkölcsi bizonyítványhoz hasonlóan új személyi igazolvány kiállítását otthonról, sőt akár okostelefonon keresztül is el lehessen intézni. Gőzerővel zajlanak az informatikai és jogalkotói előkészületek. Nyilván lényeges, hogy tovább fejlesszük a személyes ügyintézésre lehetőséget adó kormányablakok rendszerét, a legjobb mégis az, ha egyáltalán nem kell bemenni a hivatalba. Alapvető társadalmi cél, hogy a közigazgatás ne önmagáért legyen, hanem a magyar emberek szolgálatáért, a családok életének megkönnyítéséért. Vagyis a közigazgatás egyszerűsítése nem csupán állam-, hanem társadalomszervezési kérdés is. Sokat elértünk, de van még hová fejlődni.

– Átszervezések, elbocsátások, béremelés, életpályamodell, munkaerőhiány – ezekről hallhattunk az elmúlt időszakban a személyi állományt is érintő változások kapcsán. Rendeződtek a viszonyok?
– Általános megállapítás, hogy vannak jó és rossz problémák. Utóbbi körbe tartozik a baloldali kormányzások időszakára jellemző magas munkanélküliség. Ezzel szemben a foglalkoztatottság tekintetében ma Magyarország az élmezőnyben van, egyre többen dolgoznak. Az állam felelőssége, hogy az adófizetők pénzén annyi emberrel lássa el a feladatait, amennyire ehhez feltétlenül szüksége van. Se többel, se kevesebbel. Ehhez a rendszert időnként újra kell gondolni, át kell szervezni, tovább kell csökkenteni a bürokráciát. Az esetleges fennakadásokat részben az okozta, hogy a nyár elejére harminc százalékkal megugrott az okmányokkal kapcsolatos ügyintézések száma.

– Mi lehet ennek az oka?
– Nyári szezonális hatás, és tény, hogy ahogy nő a családok jövedelme, egyre többen utaznak, amihez több igazolványra is szükség van. Ugyanakkor ezt a kihívást kezeltük, akárcsak a megnövekedett gépjármű-ügyintézések kapcsán felmerülő többletterhelést. A többletfeladatok megoldására a közigazgatásban munkaerő-átcsoportosítással kellett reagálni, ezért jelenleg vidéki kollégák is dolgoznak a fővárosi kormányablakokban.

– Erre jöttek rá júliustól a családvédelmi akciótervvel kapcsolatos ügyek. Bírják?
– Alaposan felkészültünk, külön hívószámot is beiktattunk az ügyfélhívó rendszerbe, biztosítva a soron kívüli ügyintézés lehetőségét. Óriási az érdeklődés: ezt a gombot eddig több mint huszonnégyezerszer nyomták meg. Ebben a számban egyébként nincsenek is benne azok, akik a nagycsaládosok hétszemélyesgépkocsi-vásárlási támogatását közvetlenül az államkincstárnál igénylik. Vagyis sikeres a családvédelmi akcióterv, erősíti a családokat, márpedig erősödő magyar családok nélkül nem képzelhető el erős Magyarország sem. A közigazgatás pedig állja a sarat.

– Csakhogy a hírek szerint akkora a munkaerőhiány, hogy a fővárosi pályaudvarokban nyitott kormányablakokat be kellett zárni. Mi történt?
– Ezek egyszerű munkaszervezési kérdések. Az említett két kormányablaknál a MÁV-val együttműködve felújítási munkálatok zajlanak, elsősorban a légkondicionálással és a fűtéssel összefüggésben. Ezeket célszerű nyáron elvégezni, az ősz folyamán pedig, akár már szeptemberben újranyitnak a hivatalok. A többi álhír.

– Más téma: hol tart a Nemzeti Mintaterv Katalógus kialakítása?
– Az ilyen kezdeményezéseknek nagy hagyományuk van Magyarországon, már a 20. század elején is született hasonló, kész házépítési terveket tartalmazó összeállítás, nagy nevű építészek közreműködésével. Ezt a munkát szeretnénk folytatni. Így ha egy család építkezni szeretne, gyorsan adaptálható, jól kidolgozott, az adott tájegységnek is megfelelő tervek közül tud majd választani, megspórolva a tervezési és engedélyeztetési költségeket. Az ezzel kapcsolatos hatósági ügyintézést is szeretnénk a lehető legrövidebbre venni. Augusztus végéig meghosszabbítottuk a pályáztatást, szeretnénk, ha év végére teljesen összeállna, használható lenne az építészek által kidolgozott katalógus.

– Ugye nem az úgynevezett kockaházak fonalát veszik fel?
– Éppen ellenkezőleg. Sőt, az említett épületek újragondolására, átalakítására is lesznek majd tervek. Célunk egyúttal az ország tájegységi arculatának helyreállítása, a vidéki építészeti hagyományok felélesztése. Ez az elképzelés egyébként harmonizál a most induló falusi csokkal, azaz a családok otthonteremtési kedvezményének a felújításokat is támogató, kistelepülési kiterjesztésével. Az egyes intézkedések tehát egymásra épülnek…”

Forrás:
Teljes szemléletváltás a közigazgatásban; Kacsoh Dániel; Magyar Hírlap; 2019. július 30.

Az elektromobilitás gyorsabb terjedését szolgálja a Jedlik Ányos Terv 2.0

„Elsődleges nemzetgazdasági érdek, hogy Magyarország csatlakozzon az elektromos autózás által generált fejlesztésekhez, és élenjáró lehessen az innovatív technológiák bevezetésében és elterjesztésében. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ennek érdekében és a klímavédelmi célokkal összhangban végezte el a 2015-ben elfogadott Jedlik Ányos Terv felülvizsgálatát.
A Hazai Elektromobilitási Stratégia új célszámai alapján 2030-ra 450 ezer elektromos jármű közlekedhet a hazai utakon, amelyek kényelmes használatát országszerte 45 ezer elektromos töltő segítheti.

A stratégia korszerűsítését és az új szabályozás fő irányainak kijelölését az elektromobilitás gyors fejlődése és a környezetbarát közlekedési módok terjedése tette szükségessé. Az elektromos autózás az innovációk és a technológiai fejlesztések egyik hajtóereje lesz, ezért a felülvizsgálat során nagy hangsúlyt kapott az elektromobilitás elterjesztéséhez kapcsolódó fejlesztések és innovációs tevékenységek támogatása, az elektromos autók térnyerésének elősegítése ösztönző intézkedésekkel és kedvezményekkel.

A Hazai Elektromobilitás Stratégia felülvizsgálata kilenc pontban határozta meg a legfontosabb célkitűzéseket, ezek a piacmodell részletes kialakítása, a töltőinfrastruktúra fejlesztés, az elektromos járművek támogatása, a kormányzati és önkormányzati töltőállomás telepítés és autóflotta bővítés, a közösségi közlekedés dekarbonizációja, az önkormányzati energiatermelés és okoshálózati megoldás, a lokális okoshálózatok országos sztenderdjeinek fejlesztése, a töltési energia költségcsökkentési lehetőségeinek kihasználása és az elektromobilitás társadalmasítása.

Kiemelt jelentőségű törekvés a zöld rendszám szabályozás megújítása, a piac működési kereteit meghatározó elektromobilitási jogszabálycsomag előkészítése, elfogadása és végrehajtása. A Jedlik Ányos Terv 2.0 elkészítése során lényeges szempont volt a környezetbarát – köztük elektromos meghajtású – buszok elterjesztését előtérbe helyező, új Nemzeti Buszstratégiával való összhang megteremtése is.

A Hazai Elektromobilitás Stratégia célkitűzése szerint az elektromos járművek számának növelésével, a mögöttük álló töltőinfrastruktúra bővítésével 2030-ra mintegy 450 ezer elektromos jármű és 45 ezer elektromos töltő szolgálhatja a magyar családokat, közintézményeket és vállalkozásokat.

A stratégia elfogadásával Magyarországon is fellendülhet az elektromobilitási ipar, csökken az éves szén-dioxid-kibocsátás, folytatódik a korszerű és piacbarát szabályozási környezet kiépítése. Az intézkedések hatására tovább javul a magyar családok életminősége, általuk hazánk jelentős lépéseket tesz az élhetőbb és fenntarthatóbb jövő felé.”

Forrás:
Az elektromobilitás gyorsabb terjedését szolgálja a Jedlik Ányos Terv 2.0; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. július 31.
Hazai elektromobilitási stratégia Jedlik Ányos Terv 2.0 (PDF)

ÁSZ-elnök: a hatékonyságot az állami szférában is mérni kellene

„A hatékony államnak célszerűnek, eredményesnek és etikusnak kell lennie, a hatékonyságot pedig az állami szférában is mérni kellene – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke azon a konferencián, amelyet a hatékony államról és az e-közigazgatásról, mint az ország versenyképességet meghatározó tényezőkről szervezett a Magyar Közgazdasági Társaság szerdán Budapesten, a Budapesti Gazdasági Egyetemen.

Domokos László jelezte: az állami szférában célzott létszámgazdálkodást kellene megvalósítani, ennek pedig bértömeg-gazdálkodással kell párosulnia. Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, az állam hatékony működését azon lehet lemérni legjobban, mennyire segíti, támogatja a gazdaság bővülését.

Domokos László kiemelte: az állami szféra még mindig túl nagy Magyarországon, az állam túl sok embert alkalmaz még napjainkban is. Jelezte: a hatékony létszámgazdálkodásban az ÁSZ élen járt, a számvevőszék több mint 15 százalékkal csökkentette dolgozóinak létszámát, ezzel együtt a feladatok nem csökkentek. Hangsúlyozta: a digitalizációval a létszámgazdálkodást jelentősen javítani lehetne, azt azonban meg kell értenie az állami vezetőknek, hogy a digitalizáció a kezdeti lépéseknél jelentős, némely esetben milliárdos beruházásokat igényel.

Az ÁSZ elnöke a digitalizáció bevezetésének és a bürokrácia csökkentésének jó példájaként a NAV-ot említette. Domokos László kitért arra is: a hatékonyság javítása érdekében idejében dönteni kell arról, hogy a digitalizáció mellett a papíralapú közigazgatást egy-egy központi hatóságnál elhagyják-e vagy párhuzamosan működtetik. Úgy vélte: a párhuzamosság fenntartása rontja a hatékonyságot.

Az ÁSZ elnöke szerint az állami szféránál is meg kellene határozni azokat a kritériumokat, mérőszámokat, amelyek alapján értékelni lehet egy-egy közszolgáltatást végző intézmény, állami vállalat hatékony működését. Rámutatott: az alaptörvény világosan megfogalmazza, hogy a közpénzek hatékony és célszerű felhasználásáért az adott központi, költségvetési intézmény vezetője a felelős.

Banai Péter Benő jelezte: számos esetben elhangzik az a kritika, hogy az állam túl sok embert foglalkoztat. Kiemelte: igen összetett kérdés a hatékonyság az államigazgatáson belül, hiszen 2010 óta bővült a rendészeti szervek állománya és bérköltsége, de megemelkedett a feltárt bűnügyek száma, egyúttal csökkent a bűncselekmények száma, ami inkább a hatékonyság javulását mutatja.

Lázár János, volt kancelláriaminiszter kiemelte: a hatékony állam az állampolgároknak fontos, számukra akkor hatékony az állam, ha „békén hagyja őket”, de a háttérben gyorsan és jól működik a közigazgatás.”

Forrás:
ÁSZ-elnök: a hatékonyságot az állami szférában is mérni kellene; Ella Orsolya; ÁSZ Hírportál/MTI; 2019. augusztus 1.
A hatékony államról és az e-közigazgatásról – telt ház!; Magyar Közgazdasági Társaság

Közigazgatás, politika

A lean gondolkodás és az állami hatékonyság növelése

„A lean – szikár, visszafogott, lényegi – munkaszervezés filozófiáját az autóiparban a Toyota fejlesztette ki. Lényege, hogy úgy lehessen értéket növelni, hogy közben minden felesleges műveletet kiiktatunk a folyamatból. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a folyamatokat jól szervezzük meg, másrészt ösztönözzük a munkavállalókat is arra, hogy keressék a hatékonyságnövelés lehetőségeit. A cégek érdekeltek a profittermelésben, ezért, főleg erős versenyhelyzetben, keresik az olyan költségmegtakarítás lehetőségeit, amely nem jár a minőség és az értékteremtés csökkenésével. Ennek egyik módszere lett az üzleti világban a lean management.

Egyre többen vetik fel azt a kérdést, hogy miért is ne lehetne a kormányzás területén is alkalmazni a lean management filozófiáját, hiszen a kormányoknak is az a feladatuk, hogy a lehető legtakarékosabban teremtsenek értéket, azaz a lehető leghatékonyabban működjenek. Több országban is kísérletet tettek a lean módszerek állami szintű alkalmazására. Olvashatunk a brit, a dán és a svéd megoldásokról. Ezekben az országokban elsősorban az állami egészségügyi szolgáltatások területén vezettek be lean management módszereket költségcsökkentési céllal, de alapfeltétel volt, hogy az egészségügy elérhetőségének és minőségi színvonalának is javulnia kell.

A kormányzati munka hatékonysága azonban ennél átfogóbb, bonyolultabb fogalom.
Kiterjed arra, hogy milyen a kormányzati munka szervezeti rendszere, hány minisztérium, azokon belül hány vezetési szint, hány államtitkár és államtitkár-helyettes van, és a teljes apparátus fenntartása a GDP hány százalékát igényli évente. Hatékonysági kérdés az is, hogy a szervezeti rendszerrel összefüggő bürokrácia mennyire bonyolítja a cégekkel és a lakossággal való kapcsolattartást. További hatékonysági terület az állami beruházások megtérülése. A kormányzati munka hatékonyságát nemzetközi elemzők több mutató segítségével is vizsgálják.

Ismert a Világbank Worldwide Governance Indicator rendszere, amely hat fő szempont szerint méri a kormányok működési hatékonyságát. Ezek a kormányzati munka állampolgárok általi értékelhetősége és számonkérhetősége, a politikai stabilitás, a szabályozási rendszer és a jogalkotás minősége és kiszámíthatósága, a korrupció szintje és a kormányzati intézményrendszer, valamint az állami vállalatok működési hatékonysága.

A nemzetközi versenyképesség kutatója, az IMD a kormányzati hatékonyság mérésére 71 mutatót használ.
Ezek többsége a kormányok pénzügyi teljesítményét, adópolitikáját, az üzleti környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásait értékeli. (Az IMD 2019. évi tanulmánya szerint a vizsgált 63 ország között a V4-országok elég gyengén szerepelnek. Csehország a 34., Lengyelország a 44., Magyarország a 45., Szlovákia az 57. helyen van.)

A hatékonyságot javítani, történjék az a lean management vagy más módszer alkalmazásával, csak úgy lehet, ha ennek a témának felelőse van. Ha viszont megnézzük a 63 államtitkár és a 105 államtitkár-helyettes munkaköri leírását, egyikben sem találjuk meg a hatékonyságért való felelősséget.

A különböző hazai versenyképességi tanulmányok utalnak a téma fontosságára, de csak a hatékonyság egyes részterületeit említik meg.
A Magyar Nemzeti Bank 330 pontja például a digitalizáció fontosságára, a kisebb bürokráciára és a feketegazdaság további visszaszorítására helyezi a hangsúlyt. A Nemzeti Versenyképességi Tanács programja ennél több területet érint: javasolja a digitalizáció mellett az államigazgatási létszám csökkentését, a teljesítményhez kötött bérgazdálkodást és a munkafolyamatok áttervezését.

A kérdés azonban az, hogy az egymástól elkülönülten, silószemléletben működő minisztériumok mellett hogyan lehetséges egy általános, rendszerszemléletű, a kormányzás egészére kiterjedő hatékonyságjavító programot megvalósítani. Nyilvánvalóan úgy, ha a feladatnak olyan felelőse van, akinek hatásköre kiterjed a minisztériumok munkájának koordinálására és ellenőrzésére is.

Enélkül félremehetnek a legjobb hiszemű hatékonyságjavítási kezdeményezések is.
Tipikus példa erre az állami szektorbeli létszámcsökkentés ügye: inkább zavart, mint megoldást hoz, ha az egyes minisztériumoknak külön-külön kell létszámcsökkentési terveket kidolgozniuk és megvalósítaniuk.

Létszámcsökkentésről ugyanis nem lehet addig hozzáértően dönteni, amíg az egész intézményrendszert és annak folyamatait, éppen a leanfilozófia szellemében, nem vizsgáltuk át.

Hasonló a helyzet a szűkös erőforrások elosztásánál is.
Kiemelt beruházásoknak vagy kiválasztott cégeknek adott vissza nem térítendő támogatások esetében is először megtérülési számításokat kellene végezni, megvizsgálva azt, hogy melyik lehetséges változat teremt a társadalom egésze számára nagyobb hozzáadott értéket. Ez vonatkozik a digitalizációra is. Ha ugyanis a meglévő folyamatokra húzzuk rá a digitális megoldásokat, úgy járunk, mint ha romlott bort öntenénk át új palackba.

Összefoglalva azt kell látnunk, hogy az állami-kormányzati működés hatékonyságának javításában Magyarországon is még nagyon sok tartalék van.
Ráadásul a kormányzati hatékonyság javítása a versenyképesség növelésének egyik alapvető forrása lehet. Ehhez pedig segítséget adhatna a mérés bevezetése, a leanmódszerek alkalmazása, azaz a kiadásoknál a veszteségek csökkentésével párhuzamos állami értékteremtés-növelés. Ehhez pedig rendszerben gondolkodásra, folyamatszemléletre és felelősségkijelölésre is szükség lenne.”

Forrás:
A lean gondolkodás és az állami hatékonyság növelése; Csath Magdolna; Világgazdaság; 2019. augusztus 1.
(a szerző a Nemzeti­ Verseny­képességi Tanács tagja, egyetemi tanár)

„Tapasztalt egyének babonája, hogy a hivatalokban való császkálás ritkán vezet jóra.”

„„Tapasztalt egyének babonája, hogy a hivatalokban való császkálás ritkán vezet jóra.” Rejtő Jenő A megkerült cirkáló című művéből vett ezen idézettel kezdte köszöntőjét dr. Bíró Attila hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár ma, amikor átadták a Tolna Megyei Kormányhivatal Tormay Béla utcai ingatlanegyüttesének megújult irodaépületét. A Szekszárdi Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztályának Növény- és Talajvédelmi Osztálya kapott ott helyet.

Az idézetre utalva, dr. Bíró Attila kiemelte, azt szeretnék, ha az ügyfelek nem Fülig Jimmy tapasztalataival távoznának, hanem arra törekednek, hogy színvonalas, gördülékeny ügymenettel találkozzanak. Mint mondta, az emberekben gyakran még szorongás, aggodalom merül fel, ha közigazgatási ügyeket kell intézniük, mert attól tartanak, olyan lesz mint egy furcsa társasjáték: bármikor visszaküldhetik a startmezőre, vagy éppen „kimarad egy körből”, mert nem sikerül egyből a dolog végére érni. – Komoly feladat, hogy ez a vélekedés megváltozzon – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy 2010-ben ezért kezdte el a kormány a közigazgatás átalakítását. Létrehozták a kormány- és a járási hivatalokat, valamint a kormányablakokat. Arról is beszélt, hogy ha a munkavégzésben megkövetelik a magas színvonalat, akkor ahhoz megfelelő körülményeket is biztosítani kell a hivatalban dolgozók és az ügyfelek számára. Az irodaépület felújítására több mint 150 millió forintot fordítottak hazai forrásból.

Dr. Horváth Kálmán kormánymegbízott köszönetet mondott a kormánynak az anyagi fedezet biztosításáért, illetve a kollégáknak a türelmükért, és mindenkinek, aki szerepet vállalt a munkálatokban. Mint mondta, szükség van ilyen korszerű épületre, hiszen a Magyarországon termelt szántóföldi kultúrákat tekintve, Tolna megye több növény termesztésében is az első három hely valamelyikén szerepel. – A kormánynak mindent meg kell tennie, hogy hazánk világszínvonalú mezőgazdaságát XXI. századi módon tudják kiszolgálni. A Tormay Béla utcai irodaépület felújítása kicsi, de fontos lépés, mivel így lényegesen jobb körülményeket tudnak biztosítani a Növény- és Talajvédelmi Osztály dolgozóinak és ügyfeleiknek – tette hozzá”

Forrás:
Lényegesen jobb körülményeket biztosítanak; Hanol Erzsébet; TEOL.hu; 2019. július 31.

Új, vállalkozásfejlesztési célú GINOP-pályázatok társadalmi egyeztetése indult el

„Elindult két újabb pályázati felhívás társadalmi egyeztetése a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében. A konstrukciók több mint 14 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással járulnak majd hozzá vállalkozásfejlesztési célok eléréséhez.
A „Magyar multi program II.” a kiemelt növekedési potenciállal bíró kis- és középvállalkozások megerősítését, értékhozzáadó tevékenységét és piacbővítési lehetőségeinek fejlesztését szolgálja, a „Magyar multi program III.” pedig a kiemelt növekedési potenciállal bíró feldolgozóipari kis- és középvállalkozások komplex fejlesztéseit kívánja elősegíteni – közölte Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

Rákossy Balázs hangsúlyozta, hogy a pályázatokkal támogatott vállalkozások versenyképessége javulni fog, tudatosabb fejlődési pályára léphetnek, stratégiai szemlélettel tervezhetik jövőbeni beruházásaikat.

Lehetővé válik a vállalkozások értékhozzáadó tevékenységének növelése önálló hazai termékek és szolgáltatások kifejlesztésével, illetve márkaépítés révén. A versenyképességük javulása mellett, működésük elmozdítható a hatékonyság-orientált és innováció fókuszú működés felé, ami elősegíti a bérek növekedését és a munkahelyek stabilitását – tette hozzá.

A két konstrukció keretében megközelítőleg 100-130 vállalkozás juthat vissza nem térítendő támogatáshoz – emelte ki az államtitkár.

A programok kizárólag azon vállalkozásoknak nyújtanak majd közvetlen pénzügyi támogatást, amelyek a Ginop-1.1.4-16 „Magyar multi program I. – A kiemelt növekedési potenciállal bíró kis- és középvállalkozások azonosítása, felmérése, motiválása, fejlesztési igényeik meghatározása” című kiemelt felhívás keretében, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. által lefolytatott szakmai előminősítésen részt vettek és az ott kialakított fejlesztési tervvel rendelkeznek.

A nyertes vállalatoknak a támogatásból lehetőségük lesz többek között különféle tanácsadási szolgáltatások igénybevételére, illetve új technológiai fejlesztést eredményező eszközök beszerzésére is – ismertette Rákossy Balázs.”

Forrás:
Új Ginop pályázati felhívásokat egyeztetnek; Pénzügyminisztérium; 2019. augusztus 1.
Társadalmi egyeztetésen a „Magyar Multi Program II. – A kiemelt növekedési potenciállal bíró kis- és középvállalkozások megerősítése, értékhozzáadó tevékenysége és piacbővítési lehetőségeinek fejlesztése” című felhívás tervezete; Széchenyi 2020; 2019 augusztus 1. (GINOP-1.1.8)
Társadalmi egyeztetésen a „Magyar Multi Program III. – A kiemelt növekedési potenciállal bíró feldolgozóipari kis- és középvállalkozások komplex fejlesztéseinek támogatása” című felhívás tervezete; Széchenyi 2020; 2019 augusztus 1. (GINOP-1.2.7-19)

Megjelent társadalmi egyeztetésre a Magyar Multi Program tanácsadói szolgáltatók előminősítésének pályázati felhívása (GINOP-1.1.4-16)

„2019 július 31-től véleményezhető társadalmi egyeztetés keretében a GINOP-1.1.4-16 Magyar Multi Program tanácsadói szolgáltatók előminősítésének pályázati felhívása, valamint a kapcsolódó előminősítési és értékelési folyamatot bemutató pályázói kézikönyv.
A pályázati felhívást és a pályázói kézikönyvet a hgc.ifka.hu/dokumentumtar felületén nézhetik meg és tölthetik le az érdeklődők.A pályázathoz kapcsolódó észrevételeket 2019. augusztus 15-én 10 óráig az mmp@ifka.hu email címre lehet megküldeni.”

Forrás:

Megjelent társadalmi egyeztetésre a Magyar Multi Program tanácsadói szolgáltatók előminősítésének pályázati felhívása; IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.; 2019. július 31.
Lásd még:
Pályázati felhívás – A GINOP-1.1.4-16 Magyar Multi Program keretében tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó tanácsadók előminősítési rendszeréhez
Pályázói kézikönyv – A GINOP-1.1.4-16 Magyar Multi Program keretében tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó tanácsadók előminősítési rendszeréhez

Óriási érdeklődés mellett 11 nap alatt több, mint 180 milliárd forint támogatási igény érkezett a piacvezérelt KFI pályázatra

„Tájékoztatjuk a pályázókat, hogy az NKFI Alapból meghirdetett Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása (2019-1.1.1-PIACI KFI) című pályázati felhívásra beérkezett támogatási igények összesített értéke meghaladta a rendelkezésre álló forrás négyszeresét, ezért a támogatási igények további benyújtását az NKFI Hivatal 2019. július 31-én 14 órakor lezárja.
Az NKFI Hivatal 2019 februárjában kifejezetten azért szervezte meg az Országos Innovációs Fórumot, hogy az ökoszisztéma minden szereplője megismerje az innováció fontosságát, és javaslataival közvetlenül is hozzájárulhasson az innovációs környezet, valamint a pályázati rendszer megújításához. Így több mint 2800 érdekeltet sikerült bevonni a tervezési folyamatba, és a konzultáció tapasztalatait, valamint az azt követő nyilvános társadalmi egyeztetésen felmerült véleményeket az NKFI Hivatal már az idei legnagyobb pályázati konstrukciójába, a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket támogató felhívásba is beépítette.

Ezeket a törekvéseket a pályázat iránti intenzív érdeklődés visszaigazolta. Bár az eredeti beadási határidő csak 2019. augusztus 5-én járna le, a mai napig több mint 500 db pályázat érkezett összesen 180,5 Mrd Ft támogatási igénnyel. Mivel a benyújtott támogatási igények meghaladják a rendelkezésre álló keret négyszeresét, az értékelési ütemterv tarthatósága érdekében az NKFI Hivatal a benyújtást – a Pályázati felhívásban, valamint a 2019. június 12-én megjelent közleményében foglaltaknak megfelelően – a benyújtási határidő lejárta előtt lezárja.

A lezárást követően megkezdődik a benyújtott pályázatok értékelése. A megújított értékelési rendszerben a bírálatok minőségét az anonim szakértői állomány bővítésével, képzésével és minőségbiztosítási rendszer bevezetésével támogatja az NKFI Hivatal. Támogatási döntés az ütemterv szerint 2019. november elejére várható.”

Forrás:
Óriási érdeklődés mellett 11 nap alatt több, mint 180 milliárd forint támogatási igény érkezett a piacvezérelt KFI pályázatra; Széchenyi 2020; 2019. július 31.
Lásd még:
Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása 2019-1.1.1-PIACI_KFI; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2019. május 29., 2019. július 31. (Verzió: 2)
Országos Innovációs Fórum; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2018. február 5-március 6.
Több mint 2800 vállalkozó kapcsolódott be az Országos Innovációs Fórum rendezvényeibe; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2018. március 7.

Házhoz gurul az ingyenes pénzügyi segítségnyújtás a borsodi településeken – Magyar Nemzeti Bank

„Az MNB és Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal együttműködésében ingyenesen helyben kaphatnak segítséget pénzügyi problémáik megoldásához a borsodi településeken élők. Az MNB Ügyfélszolgálata, a Pénzügyi Békéltető Testület és a Pénzügyi Navigátor Irodahálózat munkatársai a kormányablak buszokon adnak át a pénzügyi döntésekhez szükséges ismereteket, ismertetik meg a kockázatokat, adnak tanácsot a fogyasztói panaszok és jogviták kezelésére.

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal. A megállapodás célja, hogy a két szervezet közösen segítse elő a megyében élők tudatosabb pénzügyi magatartását és személyes segítséget nyújtson a pénzügyi problémáik megoldásában.

Ennek köszönhetően idén augusztusban és szeptemberben – az országban elsőként elinduló mintaprogram keretében – a Mobilizált Kormányablak Ügyfélszolgálat kitelepülésein, a kormányablak buszon lehet igénybe venni a pénzügyi segítséget. Az MNB szakértői és a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat miskolci irodájának tanácsadói lesznek a segítségükre azoknak, akik pénzügyi döntés előtt állnak, a megfontolt választáshoz hiteles, pártatlan tanácsra van szükségük vagy fizetési nehézségükre keresnek megoldást vagy csak szeretnének kiigazodni a pénzügyi útvesztőkben.

A pénzügyi szakértők a két hónap alatt 20-25 településre látogatnak el a kormányablak buszokon. A kitelepülések időpontja és helyszíne e linken érhető el: http://kormanyablak.hu/hu/borsodabaujzemplen-megye-mobiliz%C3%A1lt-ugyfelszolgalat.

A program keretében a települési ügysegédeknél is kitölthető lesz az a kérdőív, amellyel kezdeményezni lehet a személyes kapcsolatfelvételt és a pénzügyi segítségnyújtás igénybevételét.

Az MNB Ügyfélszolgálatának munkatársai ezzel egyidejűleg is és bármikor megkereshetők személyesen: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu, postacím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777, telefonon: 06-80-203-776

A Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat független, hozzáértő, tanácsadó szolgáltatásként pénzügyi kérdések, panaszok esetén díjmentesen bárki rendelkezésére áll. Irodájuk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolcon a Szemere Bertalan utca 2. szám 1. em. 10. alatt érhető el (tel.:+36 30 487-3609, e-mail: Miskolc@penzugyifogyaszto.hu). A miskolci iroda az MNB támogatásával működik egy jegybanki pályázat eredményeképpen. A tanácsadók sok éves tapasztalattal, jogi, közgazdasági és egyéb szakirányú végzettséggel rendelkező, elhivatott szakemberek.

Az irodában lehetőség nyílik független szakembert megkérdezni egy-egy pénzügyi tárgyú szerződés megkötése előtt. Olyan kérdések is felmerülhetnek, amelyeket a fogyasztók az ügyintézéskor esetleg nem mernek, nem tudnak feltenni egy-egy banknál, biztosítónál . Az itteni tanácsadók az esetleges kockázatokra is felhívják a figyelmet, segíteni tudnak a problémák felismerésében és elkerülésében, szakszerű panaszlevelet, méltányossági kérelmet, fogyasztóvédelmi beadványt vagy a békéltetési eljárás megindításához szükséges kérelmet is elkészítik az ügyfelek részére.

A Pénzügyi Békéltető Testület (https://www.mnb.hu/bekeltetes) az MNB által működtetett, bíróságon kívüli alternatív vitarendezési fórum, amely a fogyasztók és a jegybank által felügyelt pénzügyi szolgáltatók közötti fogyasztói jogviták békés rendezésére ad módot. Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, befektetési szolgáltatók, pénztárak és pénzügyi közvetítők, illetve követeléskezelőkkel szembeni jogvitákban és méltányossági ügyekben illetékes.

A békéltetők elsődleges célja, hogy egyezséget hozzanak létre a felek között. Az eljárás előnye a gyors ügymenet (90 napon belül befejeződik az eljárás); az ingyenesség (a fogyasztónak a levelezés és a személyes megjelenéshez kapcsolódó utazás költséget kell csak viselnie); illetve az is, hogy a fogyasztó dönthet arról, hogy maga vagy meghatalmazottja útján vesz részt az eljárásban (meghatalmazott bárki lehet, nem kell ügyvédet fogadni).

A békéltető szakemberek pénzügyekben naprakész ismeretekkel, komoly tapasztalattal rendelkező jogászok és közgazdászok. Azok, akik elektronikusan kötötték meg vitássá vált pénzügyi szolgáltatási szerződésüket, on-line vitarendezést vehetnek igénybe, nincs szükségük személyes jelenlétre sem.

Az MNB célja a hazai pénzügyi kultúra fejlesztése. A tudatos pénzügyi magatartás támogatása érdekében a jegybank Pénzügyi ismeretterjesztési központja (https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem) széles körű tájékoztatással, segíti a fogyasztókat. A jegybank folyamatosan megújuló fogyasztóvédelmi honlapján, közösségi médiaoldalain, valamint kiadványaival, praktikus, informatív alkalmazásaival (kalkulátorokkal) támogatja a tudatos pénzügyi döntéshozatalt, segítséget nyújt a tisztességtelen vagy jogosulatlan szolgáltatói gyakorlatokkal szemben. Az MNB a kormány, illetve a civil- és a versenyszféra társadalmilag elkötelezett szereplőivel együttműködve segíti elő a pénzügyi tudatosság fejlődését.”

Forrás:
Házhoz gurul az ingyenes pénzügyi segítségnyújtás a borsodi településeken; Magyar Nemzeti Bank; 2019. augusztus 1.

Közigazgatási, politikai informatika

Már ötvenmillió online számlát küldtek be az adóhivatalhoz

„Már több mint 50 millió számla adatait küldték be a vállalkozók a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) 13 hónap alatt.
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára azt mondta, a piaci elemzők értékelése szerint is bevált az online számlarendszer, amely számításaik szerint egy év alatt 200-250 milliárd forint plusz bevételt termelt az államkasszának. Az áfabevételek növekedése egyértelmű, hiszen egyrészt a NAV valós időben történő adathozzáférése önmagában javítja az adómorált, másrészt a hivatal sokkal hamarabb fel tud lépni az áfacsalások ellen, és akár már jövőre 10 százalék alá csökkenhet az adóelkerülés mértéke Magyarországon.

Az online számlázás „új távlatokat” nyitott a NAV ellenőrzési munkájában, mert a kockázatelemzők a folyamatosan beáramló adatok segítségével szinte azonnal észlelik az adózóknál felmerülő kockázatokat, amelyekre a revizorok gyorsan reagálnak – emelte ki az államtitkár. Hozzátette, hogy a tisztességes adózók csak profitálhatnak a gazdaság fehéredéséből és a feketén működő vállalkozások számának csökkenéséből.

Izer Norbert számokban is összegezte az ellenőrzési eredményeket: 2018. július 1-je és 2019. július 1-je között 15 ezer jogkövetési vizsgálat indult, amelyből 650 adóellenőrzés volt, ezek összességében 7,5 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel.

Az államtitkár rámutatott az úgynevezett önkéntes jogkövetési hajlandóság növekedésére is, amely az ellenőrzési statisztikában nem szerepel. Az adóhivatal jelzésére – például arról, hogy az online számlaadatok nem egyeznek az áfabevallás adataival – már több százmillió forint adóbevétel folyt be az államkasszába, jellemzően önellenőrzés keretében – ismertette Izer Norbert.

Az államtitkár kijelentette, az adóeltitkolás visszaszorításában elért magyar eredmények világszerte példaértékűek, számos ország tanulmányozta már a kormány gazdaságfehérítő intézkedéseit, így az online számlázást, az online pénztárgépeket vagy éppen a közúti ellenőrzés online rendszerét, az ekáert.

A magyar eredményeket az Európai Bizottság becslései is alátámasztják: a legfrissebb elérhető elemzések alapján a 2012-2013-as 21-22 százalékról 2016-ra 13 százalékra csökkent a be nem szedett áfa aránya, ami csak kis mértékben haladja meg az EU-átlagot, és lényegesen alacsonyabb a régió más országaiban jellemző értéknél – mondta el Izer Norbert.”

Forrás:
Már ötvenmillió online számlát küldtek be az adóhivatalhoz; Pénzügyminisztérium; 2019. augusztus 4.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az állam szerepe az innovációvezérelt gazdaságban

„Napjaink politikai, szakpolitikai diskurzusában visszatérő vitatéma az állam szerepe az innovációvezérelt gazdaságban. Egyes szereplők jellemzően úgy mutatják be az államot ebben a vitában, mint az innováció és a hatékonyság gátját, amely az újító gondolkodásnak keretet szab. A valóság ezzel szemben az, hogy egyes nemzetközi példák szerint az állam sok esetben jóval hatékonyabban működhet, mint egyes piaci szereplők.

Miért ne lehetne az állam a kockázatvállalásban élen járó és piacalakító hatású, vállalkozó szellemű entitás? Miért ne lehetne elengedni azt a régi téveszmét, hogy az államnak nincs valós szerepe a technológiai innovációs ciklusok elindításában?
Elemzésemben ezekre a kérdésekre keresem a választ. A gyógyszer- és biotechnológiai ipar érdekes példája az innovációs munkamegosztásnak. Ahhoz, hogy az államilag finanszírozott kutatások hatásait megértsük, elengedhetetlenül fontos bemutatni, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya a gyógyszerészeti és biotechnológiai kutatások mely szakaszába kapcsolódott be.

A New-England Journal of Medicine volt szerkesztője, Marcia Angell (2004) erélyesen érvelt amellett, hogy míg a gyógyszerészeti vállalatok a gyógyszerek elképesztően magas árát azzal magyarázzák, hogy fedezniük kell a magas kutatás-fejlesztési költségeket, a valóságban az igazán nagy áttörést hozó új gyógyszerek az államilag támogatott laboratóriumokból kerülnek ki. A gyógyszeripar magánszektorbeli szereplői sokkal inkább a már meglévő gyógyszerek nem túl nagy különbséget mutató variánsaira, az iparág növelésére (ideértve a klinikai kísérleteket is), valamint a marketingre fókuszálnak. Mindez nagyon is ironikus, tudva, hogy a szektor állandóan a fojtogatóan szigorú szabályozás miatt kesereg.

A termelékenységet a közgazdászok a termelésbe tett összes erőforrás és a létrejövő termelési eredmény összehasonlításával mérik le. Ebben az értelemben az innovációkat tekintve a nagy gyógyszerészeti cégek termelékenysége megkérdőjelezhető az elmúlt években. Az FDA (Food and Drug Ad­mi­nis­t­ration) által 1993 és 2004 között elismert 1072 gyógyszer közül csak 375 minősült új molekulaszerkezetűnek, míg a többi csak már meglévő gyógyszerek variánsa volt.

A fontos, „elsőbbségi” gyógyszerek száma még ennél is nagyobb aggodalomra ad okot: ezen gyógyszerek közül mindössze 146 kapta meg az elsőbbségi besorolást, így mindössze 14 százalék tekinthető igazán fontos, új készítménynek.
Szükséges kiemelnünk, hogy az új molekulaszerkezetű gyógyszerek 75 százalékánál a kutatást nem magáncég, hanem az állami támogatású National Institutes of Health kezdeményezte. És amíg az államilag finanszírozott laboratóriumok a kutatások legkockázatosabb fázisába fektettek be, a nagy gyógyszerészeti cégek a már meglévő gyógyszerekkel kapcsolatos kutatásokat részesítették előnyben. Az USA biogyógyszerészeti ágazata a fejlődését nem a magánszférából eredő finanszírozásnak köszönheti, mint azt sokan állítják, hanem állami befektetések és ráfordítások indították el és támogatták. A jelentős állami részvétel és támogatás segítette az ágazat növekedését az elmúlt évtizedben. Tulajdonképpen az USA-ban az állam kulcsszerepet játszott a tudásbázis kialakításában, és ez vezetett a biotechnológiai ipar magabiztos sikeréhez és általános fejlődéséhez. Leszögezhető, hogy a magánszféra sokkal inkább meglovagolta a hullámokat, mintsem gerjesztette őket.

Miért tulajdonítják hát a kockázati-tőke-alapoknak a biotechnológiai forradalmat? A biotechnológiába történő köz- és magánbefektetések történetét Paul Berg kémiai Nobel-díjas tudós 1980-ban kiválóan összefoglalta. Berg jól látta, hogy merészség, előrelátás és tőke révén – melyek a magánszektorból hiányoztak – az állam mennyit tett az iparág jövőbeni fejlődéséért. Vagy pontosabban szólva: mennyit tett az új technológia finanszírozása révén a fejlődésért egészen addig a pontig, míg a riasztó bizonytalanság átalakult egyszerű kockázattá. A magánszektor sok tekintetben kevésbé vállalkozó szellemű, mint az állam: visszariad az igazán radikális új termékektől, eljárásoktól, és ráhagyja az államra az első, igazán rizikós befektetések vállalását.”

Forrás:
Az állam szerepe az innovációvezérelt gazdaságban; Kormány Béla; Világgazdaság; 2019. augusztus 2.
(a szerző a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója)

Nagy Webáruház Felmérés 2019 – a magyar online kereskedelem fejlődése

„Immár 12. alkalommal rendeztük meg a Nagy Webáruház Felmérést az e-kereskedelem helyzetéről a hazai webáruház tulajdonosok bevonásával.

A kutatás által évről évre törekszünk egy reális képet adni arról, hogy milyen irányba halad az e-kereskedelem fejlődése, illetve milyen változások történtek az előző évekhez képest, és ez idén sem volt másképp.

Magyarország legnagyobb e-kereskedelmi felmérésében 570 hazai webáruház vett részt, így az eredmények hűen tükrözik az iparág helyzetét, sokaknak nyújtva ezzel hasznos információkat.

A felmérésben többek között ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat:

  • Hogyan változott a webáruházak forgalma 2018-ban?
  • Mennyien rendelkeznek hagyományos (offline) üzlethelyiséggel a webáruház mellett?
  • Mekkora a webáruházak átlagos konverziós rátája?
  • Milyen szállítási és fizetési módokat preferálnak a webáruház tulajdonosok?
  • Milyen marketing eszközt tartanak a leghatékonyabbnak és melyiket használják?

A fenti kérdésekre adott válaszokból érdekes, értékes következtetéseket vonhatunk le a trendeket illetően. Nézzük sorban ezeket!

Hogyan változott a webáruházak forgalma 2018-ban?
A megkérdezett webáruházak 55%-a könyvelhetett el forgalomnövekedést az elmúlt évben, ezzel szemben mindössze 4%-uk számolt be csökkenésről, ami jól mutatja, hogy az iparág továbbra is lendületesen növekszik, így érdemes jelen lenni az online piactéren a kereskedőknek.

A megkérdezett webáruház tulajdonosok 47%-ának van offline üzlethelyisége. Ma már szinte köztudott, hogy a két csatorna szinergiában együttműködve támogatja egymást.

A bérelhető webáruház rendszerek népszerűsége növekszik többek között a költséghatékony működésük, a könnyű kezelhetőségük, folyamatos fejlődésük és magas funkcionalitásuk miatt, immár a webshopok 62%-át bérlős motor hajtja.

A webshopok 84%-a kizárólag itthon értékesít és csak 16% lépett terjeszkedett nemzetközi piacra is. Jól látszik, hogy a külföldi online értékesítés még egy kiaknázatlan terület, azonban egyre többen felismerik az ebben rejlő potenciált.

Az online kereskedelemben továbbra is a vásárlói élményen van nagy fókusz. Éppen ezért egyre több olyan megoldás születik, amely segíti a vásárlókat a választásban. Az ár továbbra is egy érzékeny tényező a vásárlás során, ezért az árösszehasonlító oldalaknak továbbra is fontos szerepük van a webáruházak életében. Az Árukereső.hu már majdnem teljes lefedettséget tud biztosítani, ezzel is segítve a vásárlókat a döntéshozatalban.

Mennyi az átlagos napi látogatottság, kosárérték?
Az átlagos napi látogatottság a megkérdezett webáruházak körében 1111 látogató.

Az egy vásárlásra jutó költés (kosárérték) azt mutatja meg, hogy átlagosan egy vásárlás alkalmával hány forintért vásárolnak a vevők. A tavalyi évben ez 21.273 Ft volt. Az átlagos kosárérték szerint az első 5 tevékenységi terület és a hozzájuk tartozó kosárérték a következő:

Épületgépészet: 68.333 Ft
Egészségügyi termékek: 51.930 Ft
Számítástechnika: 33.211 Ft
Építkezés, kert, barkács: 32.920 Ft
Bútor, lakberendezés: 31.864 Ft
…
Milyen szállítási és fizetési módokat preferálnak a webáruház tulajdonosok?
A vásárlókat online vásárlásukkor többnyire az motiválja, hogy a megrendelt termékhez milyen módon és milyen gyorsan jutnak hozzá. Ebből következik, hogy egy webáruház szolgáltatásainak értékelésekor döntő szerepe van a felkínált fizetési és szállítási módoknak.

A trendeket tekintve a 3 leggyakoribb elérhető fizetési mód: utánvétes fizetés, banki átutalás, online bankkártyás fizetés.

Az utánvétes fizetési mód továbbra is töretlenül az első helyen áll. A legnagyobb arányban az online bankkártyás fizetés lehetősége növekedett az előző évekhez képest.

A házhozszállítás és a személyes átvétel a két leggyakrabban használt szállítási mód. A csomagpontok és csomagautomaták népszerűsége is növekszik.

A házhozszállítás lehetősége szinte az összes megkérdezett webáruháznál elérhető szolgáltatás. Az előző évhez képest a GLS csomagpontot és a csomagautomatában történő átvételt biztosító webáruházak száma növekedett jelentősen.
…
Összegezve elmondhatjuk, hogy a webáruházak forgalmának növekedése, a növekvő kosárérték, az egyre bővülő szállítási és fizetési módok mind arról tanúskodnak, hogy az e-kereskedelem továbbra is rohamosan fejlődik.
…
A kutatásról:
A nem reprezentatív kutatást a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. végezte a ShopRenter megbízásából 570 webáruház tulajdonos megkérdezésével online kérdőívvel 2019. június 11. és június 20. között.”

Forrás:
Nagy Webáruház Felmérés 2019; Galaczi Nelli; ShopRenter Blog; 2019. augusztus 2.

A SzTE egy merőben újszerű, a drónos monitoringot fókuszba állító precíziós agrárgazdálkodási szakmérnöki szakot indít

„A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán egy merőben újszerű, a drónos monitoringot fókuszba állító képzést, a precíziós agrárgazdálkodási szakmérnöki szakot indítanak ez év szeptemberétől. A képzés anyaga – többek között – a digitális talajtérképezés, a műholdas és légi távérzékelés, a precíziós állattenyésztés, az állattartás, a takarmányozás, a növénytermesztés és a növényvédelem témaköreit fogja össze.

Napjainkban az agrár-digitalizáció megállíthatatlanul terjed, egyre több aktuális gazdálkodási problémáról derül ki, hogy megoldásuk a precíziós gazdálkodásban rejlik. Tíz éven belül a gazdaság kikényszeríti, hogy a piaci viszonyok között működő mezőgazdasági vállalkozások többségében adat-alapú, tudásvezérelt precíziós gazdálkodást folytassanak. A Szegedi Tudományegyetem azoknak kíván segíteni, akik kezdetektől tudatos alakítói akarnak lenni e folyamatnak.

A precíziós agrárgazdálkodási szakmérnök képzésben a fő hangsúlyt a drónos monitoringra helyezik, ami várhatóan a leggyorsabb fejlődés előtt álló terület a precíziós mezőgazdaságon belül. A szakirányú továbbképzést különösen azoknak a növényvédelemmel foglalkozó szakembereknek ajánlják, akik a jövőben monitoring szolgáltatással, illetve drónos permetezéssel kívánják kiegészíteni profiljukat. A tananyagban – többek között – digitális talajtérképezés, műholdas és légi távérzékelés, precíziós állattenyésztés, állattartás, takarmányozás, növénytermesztés és növényvédelem is szerepel.

A levelező rendszerű képzésre az agrártudományok, a műszaki tudományok és a természettudományok területén szerzett BSc, MSc, vagy régebbi egyetemi vagy főiskolai diplomával lehet jelentkezni 2019. augusztus 23-ig.

A továbbképzéssel kapcsolatban bővebb tájékoztatást az SZTE Mezőgazdasági Kar Továbbképzési Osztály és Szaktanácsadási Központja ad. További információ itt.”

Forrás:
Precíziós agrárgazdálkodási szakmérnök továbbképzés a Mezőgazdasági Karon; Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Kar; 2019. július 31.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. augusztus 5.

Amerika az Instagramon terjeszt be egyfajta „vádiratot” Irán ellen
Az elmúlt hetekben folyamatosan nőtt a feszültség az Egyesült Államok és réges-régi közel-keleti ellenfele, Irán között. Az eseményeket látva nehéz szabadulni az érzéstől: az esetleges háborús lépések diplomáciai előkészítése lett az amerikai Külügyminisztérium egyes számú „közdiplomáciai” projektje. Miközben az USA külpolitikai establishmentje a már jól ismert, és egyfajta védjeggyé vált Trump-i kommunikációs csatornákat – elsősorban a Twittert – a korábban megszokott vehemenciával és hangerővel mozgósította ebben a veszélyesen eszkalálódó helyzetben is, új színfolttal bővült a krízishelyzetben alkalmazott digitális diplomácia eszköztára. A téma jeles kutatója, gyakran idézett szakértőnk, Illan Manor figyelt fel rá, hogy az Iránnal szembeni információs kampányban az amerikai külügyi gépezet egy eddig kevéssé használt, bár talán a legtöbb fejlődési potenciált tartogató közösségi média platformot is bevetett: az Instagramot.

Az Oxfordban kutató izraeli tudós egyenesen úgy fogalmaz: míg az Irak elleni fellépést, hajdanán, az ENSZ BT elé terjesztett bizonyító anyaggal igyekezett nemzetközi jogilag alátámasztani az amerikai vezetés, addig a Trump-kormány sokkal inkább az Instagramon keresztül látszik egyfajta „vádiratot” beterjeszteni Iránnal szemben, a közösségi média globális közvéleménye elé. A State Department valójában már hosszú hónapok óta jelentős erőforrásokat fordít az Iránnal szembeni amerikai attitűd – és esetleges katonai fellépés információs „keretezésére”. A minisztérium alapvetően három téma köré építi fel ezt a narratívát, és a digitális diplomácia igénybe vett platformjainak megfelelően az amerikai kommunikáció nagyon koncentráltan épít a vizualitás erejére. Manor frissen publikált tanulmányában az alábbiak szerint rendszerezi az amerikai közdiplomáciai kommunikáció fentebb említett három tematizálási mezőjét:

  • Az iráni rezsim globális terjeszkedési ambíciói.
    Az amerikai Külügyminisztérium elsősorban az iráni rendszer regionális (sőt globális) terjeszkedési törekvéseit jelöli meg fő veszélyforrásként. Az ehhez a témakörhöz kapcsolható amerikai kommunikáció azt igyekszik alátámasztani, hogy az iráni rendszer nem elégszik meg saját polgárai elnyomásával; ideológiáját, hatalmi törekvéseit egyre agresszívebben igyekszik exportálni a Közel-Kelet térségében. Az ehhez a kommunikációs motívumhoz tartozó Instagram posztok erősen építenek a geovizualizációra, a térkép alapú infografikák alkalmazására (pl. az iráni állam regionális finanszírozási mozgásait bemutató ábrakkal). Ugyancsak látványos képi elemeket használó Instagram-bejegyzésben igyekezett bemutatni az USA az Irán és a jemeni hutik közötti kapcsolatokat. Az Asszad-kormánynak nyújtott iráni támogatás, természetesen, továbbra is slágertéma ebben a motívumkörben, és a rendületlenül dúló harccselekmények bőven szolgáltatnak nagy vizuális mozgósító erővel rendelkező képanyagot a posztok alátámasztására.
    Az elnyomó Irán, az emberi jogok bajnokaként fellépő USA ős-ellentéte.
  • A második „keretezési” fókuszterület az emberi jogok témája, ami az amerikai közdiplomáciai kommunikációnak általában véve is az egyik, ha nem a legfontosabb fókuszterülete az elmúlt két évtizedben. Az iráni rezsimet az amerikai politikai rendszer szöges ellentéteként, szinte jelképszerű antitéziseként mutatja itt az amerikai digitális diplomáciai narratíva: Irán, mint az elnyomás hazája, és vele szemben Amerika, az emberi jogok, a szólásszabadság és a demokrácia földje. A narratíva képi megjelenítésére előszeretettel használják a különbözőségek bemutatására a kétosztatú, tablószerű infografikákat (ahol az egyik oldalon a jó, a másikon a rossz szembesíthető egymással).
  • Az iráni vezetés gyengeségei.
    A harmadik keretezési terület az iráni vezetők személyes, illetve hivatali minőségét igyekszik pellengérre állítani. A fő motívum itt az országot vezető elit korruptságának hangsúlyozása, az Iráni Iszlám Köztársaság egyfajta kleptokráciaként való beállítása. Ez a motívum sem ismeretlen a korábbi időszakokból: a geopolitikai ellenfelek elleni információs hadviselésben az amerikai külpolitikai apparátus gyakran használja a korrupció témáját az alaphelyzet kereteinek felvázolására. A megcélzott társadalmak széles köreiben számíthat érdeklődésre, pozitív visszacsatolásra ez a szinte mindenkit érintő téma. Ami ugyanakkor igen jól, és látványosan megragadható és kommunikálható. Az Irán elleni amerikai információs kampányban például előszeretettel használnak olyan posztokat, ahol a vizuális elem (az üzenet központi elemét jelentő kép, vagy mém) a hajdani vadnyugati gengsztervilág „Wanted” feliratú körözési plakátjaira emlékeztet.

Az Irán elleni amerikai külügyi információs kampány ugyanakkor egyértelműen arra utal: az elmúlt egy-két év kommunikációs fejleményeivel összhangban, az Instagram egyre nagyobb hangsúlyt kap a digitális diplomáciai gyakorlatban is. Ez a döntően vizuális közösségi média platform, ahol állóképekhez, grafikákhoz, vagy videokhoz kapcsolódó tömör szöveges bejegyzések „mesélnek egy-egy „történetet”, sokak szerint a jövő elsőszámú közdiplomáciai szócsöve lehet.
How America Uses Instagram to Indict Iran; Ilan Manor; USC Center on Public Diplomacy; 2019. július 5.

Bonyolult eseménysor átláthatóan, közérthetően. Infografikák a geopolitikában
Az Irán elleni amerikai közdiplomáciai információs kampány kapcsán, előző cikkünkben, említettük az infografikák egyre gyakoribb alkalmazását. Nem is csoda, ha a geopolitikai elemzésektől a nagy- és középhatalmi vetélkedések kommunikációs kampányaiig egyre szélesebb körben folyamodnak a szakemberek a magyarázó ábrák használatához. Az infografika, ez a rendkívül változatos képi-grafikai elemeket felhasználó eszköz gyorsan, tömören és jól érthetően képes bemutatni olyan eseményeket, jelenségeket, vagy fogalmakat, amelyek túlságosan bonyolultak, esetleg az időben rendkívül elhúzódóak ahhoz, hogy az egyébként használatos szöveges leírásokkal lenne célszerű bemutatni őket. Szakemberek pedig egyébként is jó ideje felfigyeltek már rá: az online médiahasználóvá vált közönségek a hírfogyasztásban, illetve általában az információ fogyasztás változatos helyzeteiben egyre inkább a képi adatmegjelenítést preferálják. Jól látható ez azon is, ahogyan például a diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok világában leginkább használt Twitteren is mára szinte kiszorították a szöveges bejegyzéseket a képek, grafikonok, animációval megmozgatott fotók, illetve video részletek.
A fenti trendekhez igazodva mi is közzéteszünk majd, ahol a téma indokolja, ilyen képalapú anyagokat is. Elsősorban azért, mert magunk is azt gondoljuk, hogy az ábrák, grafikonok, annotált, sőt gyakorta már animált térképrészletek nem csak látványosabbá, de érthetőbbé tehetik az elmondani kívánt tartalmakat. A geopolitikai, diplomáciai, nemzetközi témák illusztrálására, közérthetőségének fokozására sokan készítenek – újságok, hírügynökségek – ábrákat, értelmező grafikákat. Az igazán hasznos, mert jelentős háttértudást magukba foglaló külpolitikai infografikák azonban néhány specializált elemző intézményhez, vagy geopolitikai szakfolyóirathoz kapcsolódnak.
Jó példa erre az ezen a héten megosztott térképalapú ábra, ami az USA és Irán közötti eszkaláció értelmezéséhez adhat könnyen áttekinthető, ám fontos háttérismeretet:


A Timeline of Tensions int he Persian Gulf; Geopolitical Futures; 2019. július 26.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A digitális diplomácia veszélyes is lehet. Az Örmény Külügyminisztérium megdorgálta egyes nagyköveteit
A hírek szerint az örmény külügyi szolgálat egyes tisztviselői, hivatalos diplomáciai kommunikációra használták fel (vélhetően magán-) közösségi média fiókjaikat. Az alkalmazottak online tevékenységét azonban – hangsúlyozta a külügyi szóvivő – szigorúan szabályozza a Diplomáciai Tevékenységről szóló Törvény. A minisztérium szóbeli megrovásban részesítette a szabályok ellen vétőket. Az év elején egyébként az amerikai State Department büntette meg, nem előírás szerinti közösségi média használatért, számos magas rangú tisztviselőjét.
Armenpress, 2019.július 11.

Mi az az „információgyűjtés”? Az amerikai hírszerző közösség most próbálja tisztázni ezt a nem mellékes fogalmat
Viccnek tűnhet, de nem az. Sőt, nagyon is komoly. Egy közelmúltban publikált jelentés mutatott rá, hogy az USA hírszerző szervezetei belső szabályzatai és ügyrendjei riasztóan eltérő módon definiálják az intézményrendszer működésének alapvető fogalmait is. Nem csak a mintegy 17 önálló szervezet, de az egyes intézményeken belüli különálló részlegek is sokszor más- más módon értelmeznek olyan alapvető fogalmakat, mint az „információgyűjtés”. A pontatlanság, szabályozatlanság ellenőrizhetetlen működéshez vezethet – és súlyos személyiségi jogi aggályokhoz.
What Does ‘Collection’ Mean? Discretion and Confusion in the Intelligence Community; Diana Lee, Paulina Perlin; Lawfare blog; 2019. július 17.

A kiber-elrettentés megfelelően képzett embereket igényel – nem pedig csodafegyvereket
A kiberhadviselés, vagy éppen kiberháború ma még képlékeny fogalma megborzongatja a szakembereket is. Hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy az 5. geopolitikai dimenzióban zajló „árnyékküzdelemhez” hatalmas számítástechnikai kapacitások, bonyolult és drága szoftverek szükségesek. És demonstratív fellépések, látványos akciók. A Foreign Policy szakértői azonban leszámolnak ezzel az ábránddal: a kibertérben a potenciális ellenfelek elrettentésére nem működnek a hagyományos fegyverzeteknél ismert módszerek, mint a hadgyakorlatok. És a kulcsot a jól képzett emberek jelentik: specialisták, szakemberek, de főleg a tájékozott és felkészült állampolgárok.
Cyberdeterrence Needs People, Not Weapons; Elisabeth Braw; Foreign Policy; 2019. július 19.

Tudomány- és technológia diplomáciai nyári egyetemet tartottak
A tudomány-, technológia- és innováció ügyi diplomácia ma már önálló szakterület. Különös metszéspontja a korszerű tudományos ismereteknek, és a digitális eszköztárat is egyre szívesebben használó külügyi gyakorlatnak. Az elmúlt hónapban a Barcelona Science and Technology Diplomacy Hub szervezett egy öt napos nyári kurzust, közösen a Barcelonai Nemzetközi Tanulmányok Intézetével. Az idei képzés a fenntartható fejlődésre, az óriásvárosok szerepére fókuszált, a slágertémát pedig a big data és az MI diplomáciára gyakorolt hatása képviselte.
Science and technology diplomacy summer school; DiploFoundation; 2019. július 10.07.10.

A politikai is felfedezte az „álhírvadászatban” rejlő lehetőségeket
A világban szélsebesen terjedő álhírfélelem hamar életre hívta a hírek utólagos ellenőrzésére és minősítésére szakosodott hírellenőrzőket, fact-checking szervezeteket. Jellemző módon újságok, hírügynökségek, civil szervezetek fogtak össze a tömegtájékoztatásban, elsősorban persze az online csatornákon terjedő információk verifikálására. A fő célpontot a politika által generált és terjesztett hírek, azaz hogy álhírek jelentették. A jelek szerint azonban a másik oldal is kapcsolt: Latin-Amerikától Kelet-Európáig sorra bukkannak fel a politikai szereplők által létrehozott fact-checking szervezetek. A felismerés adja magát: nem az a lényeg, hogy ki mondja el a hírt, hanem azt, hogy ki mondja meg, hogy az igaz-e.
Politicians co-opt fact-checking; Daniel Funke; Factually; 2019. augusztus 2.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. július 29-augusztus 2.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Kommunikációs beszerzés az OFA részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/145
Közzététel dátuma: 2019.07.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.29.
Stratégiai tervezés és tanácsadás, integrált reklámügynökségi és grafikai tervezési feladatok ellátása- arculattervezés és arculati kézikönyv elkészítése a műszaki leírásban részletesen meghatározott elvárások figyelembevételével.
Lásd még

AAK eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/145
Közzététel dátuma: 2019.07.30.
Ajánlatkérő: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.28.
EFOP 1.9.2.-VEKOP-16-2016-00001 kódszámú kiemelt projekt keretében augmentatív és alternatív kommunikációt (AAK) és speciális életvitelt segítő eszközök beszerzése
Lásd bővebben

Duális informatikai eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/146
Közzététel dátuma: 2019.07.31.
Ajánlatkérő: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.30.
Modern Városok Program – Duális képzés bevezetése és kiterjesztése Tatabányán c. projekt keretében informatikai eszközbeszerzés a Dózsakerti kollégiumban kialakítandó Szakképzési Centrum számára
Lásd még

Smart Grid kivitelezés GF/SZKF/1117/10/2017
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/146
Közzététel dátuma: 2019.07.31.
Ajánlatkérő: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.09.12.
A Modern Városok Program keretében a „SMART GRID rendszer kialakítása I. ütem” tárgyú projekthez kapcsolódó tervezési és kivitelezési feladatok ellátása.
A kivitelezés során megépítésre kerülnek az alábbi rendszerelemek:
1. Napelemes erőmű (1,3 MWp teljesítményű) létesítése a Városi Sportcentrum területén, amely 3 db különálló részből épül fel. Parkolófedéssel megoldott termelőegységek (egylábas és sorolt tartószerkezettel), valamint földre telepített acél tartószerkezetes rendszer.
2. Villamosenergia-tároló (2,4 MWh kapacitású, 1,2 MW teljesítményű) létesítése a Városi Sportcentrum területén
3. Helyi okoshálózati rendszer kialakítása
* Helyi okoshálózati végponti eszközök telepítése a Városi Sportcentrum területén található fogyasztókhoz
* Helyi okoshálózati és látogatóközpont telepítése
* Helyi okoshálózati integráció
4. Hálózati csatlakozási pont kialakítása
Lásd még

Státuszfigyelőrendszer karbantartása, támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/147
Közzététel dátuma: 2019.08.01.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.21.
Fenntartási és fejlesztési munkák elvégzése érdekében keretszerződés megkötése, a Rádiómonitoring állomások állapotát ellenőrző Státuszfigyelő rendszer támogatására.
Becsült érték: 15.000.000,- Ft (ÁFA nélkül)
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Aktív eszközök beszerzése P+R parkolókhoz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/144
Közzététel dátuma: 2019.07.29.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.05.
A Budapest Közút Zrt. új P+R parkolók létesítéséhez, valamint meglévő parkolók hálózati üzembiztonságának fejlesztését tervezi. A parkolók folyamatos üzemének biztosítása érdekében elengedhetetlen az informatikai hálózat megbízható üzeme.
A közbeszerzés célja tervezetten kb. 126 darab hálózati eszköz beszerzése.
Becsült érték ÁFA nélkül: 23.000.000,- Ft
Lásd még

Társasági hálózati eszközök fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/145
Közzététel dátuma: 2019.07.30.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.05.
A Budapest Közút Zrt. valamennyi telephelyén üzemel gyengeáramú helyi hálózat, melyek egymással összekötve nélkülözhetetlen módon biztosítják a napi munkavégzést és az üzletmenet folytonosságot. A hálózat sebességének és üzembiztonságának növelése érdekében aktív hálózati eszközök beszerzése, valamint a hálózat folyamatos fejlesztése szükséges.
A közbeszerzés célja, hogy a keretmegállapodás megkötésétől számított 24 hónapig – vagy a keretösszeg kimerüléséig – biztosított legyen az egységárgyűjteményből lehívható hálózati eszközök megrendelése és szállítása.
Ajánlatkérő 7.000.000,- Ft keretösszeggel köt keretmegállapodást.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

KBF/622/2018 – eredmény tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/144
Közzététel dátuma: 2019.07.29.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A Magyar Nemzeti Bank iratkezelő rendszerének (továbbiakban: Rendszer) kialakítása és 2021. január 1-jével történő éles üzembe állítása, az eredményes éles üzemi időszak kiemelt támogatása, valamint üzemeltetés-támogatási és szoftverfejlesztés-támogatási szolgáltatások nyújtása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 443.400.000,- Ft
Lásd még

Informatikai eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/144
Közzététel dátuma: 2019.07.29.
Ajánlatkérő: Hatvani Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 32.063.560,- Ft
Lásd bővebben

Különböző típusú biztonsági okmányok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/144
Közzététel dátuma: 2019.07.29.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő:Pénzjegynyomda Zártkörűen Működő Részvénytársaság;
1. rész fegyvertartási engedély (szervezetek részére engedélyezett lőfegyverekre): 7000 db
2. rész fegyverviselési engedély (gáz- és riasztófegyver viselésére): 8000 db
3. rész lőfegyvertartási engedély (flóbert lőfegyver tartásásra): 3500 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.018.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/144
Közzététel dátuma: 2019.07.29.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Vizuális eszközök beszerzése az EFOP-3.4.3-16-2016-00005 pályázathoz 2
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.577.640,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/145
Közzététel dátuma: 2019.07.30.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: FX Software Zrt.
Inforex rendszer támogatása és fejlesztése, ezen belül:
– Rendszer üzemeltetési támogatása (36 hónap)
– Opció 1.: Eseti szoftverfejlesztési támogatási szolgáltatás (normál prioritás)
– Opció 2.: Eseti embernap alapú támogatási szolgáltatás (sürgős prioritás)
Opció 1. + Opció 2.= 1500 embernap keretben
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 607.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Advanced SCSM termékek és működéstámogatás beszerz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/145
Közzététel dátuma: 2019.07.30.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: 4IT INFORMATIKAI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
A Magyar Államkincstár társadalombiztosítási és családtámogatási terület új HelpDesk rendszere a Microsoft cég System Center Service Manager 2016. (továbbiakban: SCSM) terméke. A rendszer a szociális ágazat és a TBCST terület munkatársai által használt rendszerbejelentések kezelését biztosítja. A rendszer alapfunkcionalitás bővítés és a működés támogatás biztosítása érdekében a beszerzés tárgya szerinti beszerzésre kerül sor.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.135.100,- Ft
Lásd bővebben

MTVA gyártóbázisán biztonsági külső kamerarendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/145
Közzététel dátuma: 2019.07.30.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: SECURITON Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 139.756.590,- Ft
Lásd bővebben

MTVA arculati előkészítő rendszerének szoftverei
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/147
Közzététel dátuma: 2019.08.01.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Leonardo SNS Kft.
MTVA meglévő arculati előkészítő rendszeréhez támogatás, szoftverkövetés, licenc bérlet meghosszabbítása, frissítések, új szoftverek beszerzése szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 22.497.600,- Ft
Lásd még

PPKE – Informatikai Keretszerződés – 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/147
Közzététel dátuma: 2019.08.01.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: KVENTA Elektronikai Fejlesztő, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségü Társaság; Materiál 04 Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Szerződés meghatározása:
Informatikai és oktatástechnikai eszközök beszerzése.
1. rész: Informatikai eszközök beszerzése: Notebookok, személyi számítógépek, monitorok és tabletek, valamint ezen kategóriába nem tartozó kiegészítők beszerzése
2. rész: Oktatástechnikai eszközök beszerzése: Projektorok és vásznak, valamint ezen kategóriába nem tartozó kiegészítők beszerzése
3. rész: Videokártyák beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 139.130.126,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/148
Közzététel dátuma: 2019.08.02.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Xcopy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Asztali számítógépek beszerzése – 2019
89 db SFF számítógép.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.362.500,- Ft
Lásd még

Központi redundáns flash tároló kapacitás bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/148
Közzététel dátuma: 2019.08.02.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Invigor Informatika Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi szerződés központi redundáns flash tároló kapacitás bővítésére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 65.300.000,- Ft
Lásd még

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hird.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/147
Közzététel dátuma: 2019.08.01.
Ajánlatkérő: Neumann János Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő feladata a Neptun egységes tanulmányi rendszer technológiai és jogszabályi követése, támogatása, valamint kapcsolódó szolgáltatások ellátása.
– Neptun rendszer support szolgáltatása (36 hónap szerződéses időtartamra)
– Neptun Gazdálkodási modul SAP platformon és Neptun Humánerőforrás modul SAP platformon modulok support szolgáltatása (36 hónap szerződéses időtartamra)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 7.799.225,- FT
Lásd még

Meghiúsult közbeszerzések

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/144
Közzététel dátuma: 2019.07.29.
Ajánlatkérő: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Tekintettel arra, hogy tárgyi közbeszerzési eljárás vonatkozásában nem érkezett be érvényes ajánlat, így a közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel eredménytelen.
Lásd bővebben

Szakirodalom

NESTA: melyek a legbiztatóbb kezdeményezések az Egyesült Királyság és a világ közigazgatásában?

„A NESTA brit innovációs alapítvány honlapján a NESTA vezérigazgatója, Geoff Mulgan készített összegzést arról, hogy az elmúlt évek és a jelen viszontagságos időszaka – amit a szerző szerint világviszonylatban az autoriter és populista politikai erők felemelkedése, otthon a Brexit-okozta bénultság jellemez – után melyek lehetnek azok a már elindult kezdeményezések, amelyek derűlátással tölthetnek el minket a közigazgatás és közszolgáltatások fejlődése szempontjából. (Raising our sights – What kind of government might emerge after austerity and after the paralysis of Brexit?) Mint kiemeli, a negatív trendek mellett számos olyan üdítő kivételt lehet említeni, amelyek bizakodással tölthetnek el minket.

Az észak-európai kormányzatok, amelyeket egykor drága jóléti államként és tolakodó bürokráciaként jellemeztek, napjainkban a gazdasági, társadalmi és környezeti célok teljesítése terén egyszerre vezetik a világranglistákat. Dél-Európában, amelyet úgy tekintettek még egy évtizede, hogy nyomorúságos évek elé néz, Portugália ragyogó példáját adja annak, hogy egy felelős, hozzáértő és kreatív kormányzat hogyan tudja megfordítani egy ország sorsát még a legkilátástalanabb helyzetből is. Távolabbra nézve is láthatjuk, hogy nincs hiány rendkívüli innovációkból. India Aadhaar projektje az elmúlt évtizedek legmerészebb és legsikeresebb közigazgatási innovációja, amely egymilliárdnál is több embert érint. (Az Aadhar egy 12 jegyű, biometrikus és demográfiai alapokon nyugvó azonosító szám, amelyet India lakói igényelhetnek önkéntes alapon, a világ legnagyobb biometrikus azonosító rendszerét alkotva – szerk.) Kína társadalmi kreditrendszere (amellyel korábbi hírleveleinkben többször is foglalkoztunk) borzongást vált ki többekből, de az kétségtelen, hogy Kínában a közigazgatás és a közszolgáltatások erőteljesen támaszkodnak a nagy adattömegekre és a mesterséges intelligenciára, maga mögé utasítva e téren olyan országokat is, mint az Egyesült Államok.

A méretskála másik végpontjáról Észtország következetesen ötletes megoldások sorát szállítja, a közszolgáltatások digitalizációjától az e-állampolgárság rendszeréig. Az Egyesült Arab Emirátusok gyorsító programot dolgozott ki a központi kormányzat számára, Lehetőségek Minisztériumának nevezve az ezt támogató szaktárcát. Tajvan jó példát mutat arra, hogy hogyan lehet a közösségi intelligenciát a demokrácia erősítésére használni. Finnország úttörő gyakorlatot követ a tiszta technológiák terén és új utat mutat a személyes adatok menedzselésében. Szöul jó példa arra, hogy egy energikus polgármester hogyan tudja felgyorsítani a műszaki és társadalmi innovációt.

A szerző szerint az Egyesült Királyság elmúlt évei aligha fognak aranykorként bevonulni a történelmi emlékezetbe. Ezzel együtt a Brexit okozta figyelemelvonás és a megszorításokra törekvés ellenére fontos példákat lehet találni a sikeres közszolgálati innovációra. Az előrelátó, megelőző jellegű szabályozás – például a bankolást, a jogalkotást vagy a drónokat illetően – izgalmas területet biztosít az újszerű ötleteknek. A kísérletezést alapelvvé tevő experimentalizmus, miszerint a szakpolitikákat következetesen tesztelni kell azok bevezetése előtt, ma már a törekvések fősodrát jellemzi. Ennek támogatására több jól működő alapítvány és szervezet is létrejött, többek közt a NESTA kebelén belül is. Szintén jó példát jelent a „Mi működik?” mozgalom, amelynek mentén több intézmény is elkötelezte magát munkájának bizonyíték-alapra helyezése mellett, beleértve a NESTA inkubációs „fészkét” elhagyó szerveződéseket is. Anglia, Wales és Skócia kormányzatai, önkormányzatai számos innovatív kezdeményezést indítottak el vagy karoltak fel, még ha ezek a jó példák ritkán is érték el az országos média ingerküszöbét. Problémát jelent ugyanakkor, hogy egyik párt vezetése sem tűnik érdekeltnek az államgépezet jobb működésében, nem beszélve az élenjáró technológiák alkalmazásáról, így több jó kezdeményezés akár az eredeti célok ellentétébe is fordulhat.

A NESTA a legnagyobb ugrás lehetőségét a közösségi intelligencia (collective intelligence) és az intelligens közigazgatási tervezés megközelítésében látja, amelyben a gépi és az emberi intelligencia egyaránt fontos szerepet játszik. (A NESTA körein belül létre is jött egy ezt támogató szervezet, Centre for Collective Intelligence Design néven.) Megközelítésük középpontjában a kormányzat és a közigazgatás áll, amely mobilizál a legjobb adatfelhasználás és meglátások érdekében, bátorítja a kísérletezést és a gyors tanulást, valamint helyet ad a rendszer egészének átalakításához szükséges rendszerszintű intelligenciának. Ez a megközelítés nem csak a közigazgatás működését formálja át, hanem magát a demokráciát is intelligensebbé teszi a polgárok tapasztalatai és meglátásai becsatornázása révén.

Mindennek a szervezeti keretét és hátterét a platformként működő közigazgatás adhatja, ami mellett a szerző mintegy két évtizede érvel. Ebben az állampolgárok maguk állíthatják össze a nekik megfelelő csomagot a képzések, ellátások és támogatások terén. Ezzel együtt a szervezetek befelé is platform-szerűen alakulnak át, részletesen alapozva a dolgozók készségeire és tapasztalataira, ilyen módon jóval könnyebbé téve határidőhöz kötött és szervezeti egységek határain túlmutató munkacsoportok megszervezését.

A közösségi intelligencia köré szerveződő közigazgatás a szerző szerint megfelelő választ ad arra a helyzetre, amit egyfelől a mindenütt jelenlévő digitális technológiák, másfelől a polgárok növekvő képzettsége és igényei jellemeznek. Ez szakítást jelentene azzal a gyakorlattal is, miszerint minden fontos kérdésben néhány okos ember dönt a fővárosban, de azzal a neoliberális ortodoxiával is, miszerint minden probléma megoldható megfelelő ösztönzőkkel és szerződésekkel. Szemléletváltást jelentene a tekintetben is, hogy a kormányzat és a közigazgatás nem egyszerűen a társadalomért és a gazdaságért, hanem velük együtt működik.”

Forrás:
Raising our sights: what kind of government might emerge after austerity and after the paralysis of Brexit?; Geoff Mulgan; Nesta; 2019. július 25.
Nesta (formerly NESTA, National Endowment for Science, Technology and the Arts); Wikipédia

A bűnügyi tudományok és az informatika – most jelent meg

„A modern technológiáknak – nyilvánvaló előnyeik mellett – megvannak a maguk veszélyei is, hiszen lehetőséget teremtenek a bűnözés eddig ismeretlen formái számára. Éppen ezért a kiberbűnözés jelenti napjaink egyik legnagyobb kihívását. A szervezett bűnözés, de a terrorizmus képviselői is előszeretettel használják az internetet, legyen szó illegális online kereskedelemről vagy propagandaterjesztésről. Ezek mellett ma már az elkövetés eszközeként jelentős szerep juthat egy drónnak vagy egy önvezető járműnek is. A büntetőeljárásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a digitális felderítés és az elektronikus bizonyíték, mivel az elkövetők már gyakran digitális nyomot hagynak maguk után. Ugyanakkor a nyomozást nehezítik a titkosítást és anonimitást biztosító technológiák, amelyek alkalmasak a személyazonosság elrejtésére. E kötet azonban nemcsak a veszélyekre szeretné felhívni az olvasók figyelmét, hanem egyben elgondolkodtatni a lehetséges megoldásokról is. A szerzők között egyetemi oktatók, kutatók és gyakorlati szakemberek egyaránt szerepelnek, ezáltal kiegyensúlyozott képet adva a jövő kihívásairól a bűnügyi tudományokban.

TARTALOMJEGYZÉK
Előszó
AMBRUS ISTVÁN: Az autonóm járművek és a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai
CSÁK ZSOLT: A drónok kapcsán felmerülő egyes büntető anyagi és eljárási jogi kérdések
DORNFELD LÁSZLÓ: Kiberterrorizmus – a jövő terrorizmusa?
FENYVESI CSABA: Kriminalisztikai világtendenciák – különös tekintettel a digitális felderítésre
GYARAKI RÉKA: A kiberbűncselekmények megjelenése és helyzete napjainkban
HERKE CSONGOR: A digitalizáció szerepe a büntetőeljárásban
MEZEI KITTI: A szervezett bűnözés az interneten
NAGY ZOLTÁN ANDRÁS: A csalás jellegű cselekmények az e-kereskedelem körében
SIMON BÉLA: A kriptovaluták és a kapcsolódó rendészeti kihívások
SZATHMÁRY ZOLTÁN: Az internet mint a bűncselekmények elkövetésének helye”

Forrás:
A bűnügyi tudományok és az informatika; Mezei Kitti (szerk); MTA TK Jogtudományi Intézete, Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar közös kiadványa; 2019
(az egyes tanulmányok önállóan is letölthetők)

Turizmus 3.0

„A turizmustörténetnek – a katonai szakirodalomból kölcsönzött – totális kifejezéssel illetett harmadik szakaszában olyan, már korábban megkezdődött változások érnek be és válnak a korszak motorjává, amelyek jelentősen kitágítják, továbbá számos ponton módosítják a turizmus értelmezését.
Válogatás a kötet tanulmányaiból:
Michalkó Gábor – Rátz Tamara: Turizmus 3.0 – Támpontok a turizmustörténet legújabb korának megértéséhez
Tőkés Tibor – Lenkey Gábor: A turizmus fejlődése korunk geopolitikai és geoökonómiai történéseinek függvényében
Molnár Csilla: „Egészségturizmus 3.0”
Zsarnóczky Martin – Dulházi Fanni: Az egészségügyi applikációk lehetőségei a turizmusban
Süli Dorottya – Martyin-Csamangó Zita: A közösségi média használata a fiatal fesztiválozók körében
Hámori Tibor – Füreder Balázs: Hagyomány és innováció a kávék világában, kávézási szokások régen és napjainkban”

Forrás:
Turizmus 3.0; Kátay Ákos, Michalkó Gábor, Rátz Tamara (szerkesztők); Kodolányi János Egyetem, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Magyar Földrajzi Társaság; ISBN 9786155075476; 2019 (PDF)

Megjegyzések a VÉDA rendszerről : (két évvel az üzembe helyezés után)

„2016. április 5-én kezdte meg működését Magyarországon a VÉDA elnevezésű Közúti Intelligens Kamerahálózat, amely – többek között – 160 változtatható helyű sebességellenőrző berendezést, továbbá 365 forgalmi sávot figyelő fix telepítésű kamerát tartalmaz..Egyelőre még nem világos, hogy a kamerarendszer működése gyakorolt-e értékelhető pozitív hatást a teljes hazai közúti biztonsági helyzetre. Az utóbbi évek baleseti statisztikai adatai azt mutatják, hogy a teljes hazai úthálózaton évek óta nő a balesetek száma. A VÉDA-val szemben támasztott ilyen elvárás talán túlzott volt. A 132 db helyszínre felszerelt fix és 160 db mobil kamerát tartalmazó sebesség ellenőrző rendszer természetesen nem képes csökkenteni, az ország teljes – több, mint 200 000 km hosszú – úthálózatán kialakuló forgalmi sebességeket, ezáltal mérsékelni a balesetek számát. Az ország általános közlekedésbiztonsági helyzetét nagyon sok tényező határozza meg. A jelenlegi kiépítésében csak ezek egy részének befolyásolására lehet alkalmas a VÉDA rendszer.
A leírtak nem vállalhatják a VÉDA rendszer átfogó értékelését. Erre a későbbiekben – legalább hároméves üzemeltetés után – több szakértői csoport közreműködésével – feltétlenül szükség lesz. A jelenleg rendelkezésre álló kétéves baleseti adatok birtokában kísérletet teszek az ún. egyszámjegyű és kétszámjegyű utakra telepített VÉDA kamerák baleseti helyzetre gyakorolt hatásának értékelésére. Hivatkozom néhány hasonló külföldi rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatokra, és az azok üzembe helyezését megelőző mérésekre, vizsgálatokra…”

Forrás:
Megjegyzések a VÉDA rendszerről : (két évvel az üzembe helyezés után); Jankó Domokos; Közlekedéstudományi Szemle; 69 (1)., 2019; 63-74. o. (PDF)

Az elektromobilitás és az autonóm járművekre épített mobilitási szolgáltatás tervezése és üzemeltetése

„A járműtechnológiai, az energetikai és az infokommunikációs fejlesztések következtében egyre inkább előtérbe kerülnek az elektromos meghajtású és az autonóm (önvezető) közúti járművek köré épített mobilitási szolgáltatások. Bár a technológiai fejlődés sok esetben választ ad a társadalmi és a fenntarthatósági kihívásokra, azonban gyakran újabb kihívásokat is előidéz. A közlekedési módok átalakulnak, a szokások megváltoznak, az épített környezet, a közlekedési, energetikai, telematikai infrastruktúra átalakul. A megjelenő változatos és kombinált szolgáltatási formák minden eddiginél összetettebb rendszertervezési és újszerű üzemeltetési módszereket igényelnek. A cikk rendszer- és folyamatszemléletben foglalja össze az elektormobilitás és az autonóm járművek köré épített mobilitási szolgáltatás tervezési és üzemeltetési alapelveit és megoldási módjait a várható legjelentősebb hatásokkal együtt. A tárgyalás során az üzemeltetői és az utazói szempontok is megjelennek. A cikk összeállítását az adott területeken elért kutatási eredmények tették lehetővé.”

Forrás:
Az elektromobilitás és az autonóm járművekre épített mobilitási szolgáltatás tervezése és üzemeltetése; Csonka Bálint, Földes Dávid; Közlekedéstudományi Szemle; 69 (1)., 2019; 24-33. o. (PDF)

Lehetséges új üzleti modellek alkalmazása a mobilitás-szolgáltatásban

„A mobilitás, mint szolgáltatás egy új megoldás, amely a közlekedést, helyváltoztatást szolgáltatásként definiálja, ezzel a meglévő egyéni járműhasználati és a közösségi közlekedési piac igénybevétele közé illeszkedik. Az infokommunikációs megoldások dinamikus fejlődése lehetővé teszi a piac erőteljes bővülését, valamint a szolgáltatás előnyeiből nyerhető társadalmi hasznok egyre növekvő realizálását. A mobilitási szolgáltatás nyújtása újszerű üzleti modellre épülő új üzemeltetési megoldásokat kíván.”

Forrás:
Lehetséges új üzleti modellek alkalmazása a mobilitás-szolgáltatásban; Mészáros Ferenc; Lehetséges új üzleti modellek alkalmazása a mobilitás-szolgáltatásban; Közlekedéstudományi Szemle; 69 (1)., 2019; 42-49. o. (PDF)

Svájc közösségi közlekedése

„A közlekedési szolgáltatások megrendelése három szintű, ú.m.: a Svájci Szövetségi Állam, a kantonok (tartományok) és az önkormányzatok (települések). Az állam felelős az országos és – utóbbi esetben a kantonokkal közösen – a regionális (helyközi, de nem országos érdekű) hálózati kínálatért. A helyi közlekedéshez a szövetségi államnak gyakorlatilag nincs köze, ezt a kantonok rendelik meg az érintett önkormányzatokkal közösen. Az üzemeltetési és finanszírozási feladatok is e hármas tagolódás mentén történnek. A részletes bemutatás alkalmas lehet a hazai gyakorlattal történő összevetésre, és esetleg egyes elemek átültetésére, illetve a jövőbeni intézkedéseknél a figyelembevételre.”

Forrás:
Svájc közösségi közlekedése; Szeri István, Hauenstein Mátyás; Közlekedéstudományi Szemle; 68 (6)., 2018; 6-14. o. (PDF)

Innovatív személyközlekedési rendszerek és mobilitási szolgáltatások

„A közlekedés, valamint a gazdaság, a társadalom és a környezet kölcsönösen hatnak egymásra, amit a technológiai fejlődés befolyásol. A legújabb jármű- és információtechnológiai megoldások, valamint a fenntarthatósági elvárások olyan jelentős átalakulásokat eredményeznek, amelyek az utazói viselkedést is alapjaiban megváltoztatják.
Az előadás összefoglalja a személyközlekedési rendszerrel, a helyváltoztatási módokkal és folyamatokkal kapcsolatos fogalmakat, szabályszerűségeket, technológiákat, alkalmazási területeket, fejlődési irányokat és fejlesztési lehetőségeket. Mivel a személyközlekedési rendszer egyre nagyobb mértékben automatizált speciális információs rendszerré alakul át, ezért az előadás vázolja a komplex információs rendszerek fejlesztését megalapozó modellezési módszereket, majd a modellek közlekedési alkalmazását. A mobilitási „paletta” legkorszerűbb megoldásainak bemutatása és összehasonlítása mellett lehetővé válik a reális jövőbeli lehetőségek megismerése is.”

Forrás:
Innovatív személyközlekedési rendszerek és mobilitási szolgáltatások; Csiszár Csaba; Közlekedéstudományi Szemle; 69 (1)., 2019 14-23. o. (PDF)

Törvények, rendeletek

1470/2019. (VIII. 1.) Korm. határozat a magyar agrárium digitalizációjának előmozdításáról és összehangolásáról, Magyarország Digitális Agrár Stratégiájáról

„…4. az Országos Meteorológiai Szolgálat mezőgazdasági termelés során hasznosítható meteorológiai adatainak és információinak a mezőgazdasági termelők számára történő térítésmentes hozzáférhetővé tétele érdekében, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat földfelszíni mérőhálózatának megújítása, fejlesztése céljából felhívja az érintett minisztereket az ehhez szükséges intézkedések megtételére;
Felelős: agrárminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2021. december 31.

5. a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer adatainak mezőgazdasági termelők számára történő térítésmentes hozzáférhetővé tétele érdekében felhívja az érintett minisztereket, hogy az ehhez szükséges intézkedéseket előkészítő projekt megvalósítása érdekében nyújtsanak be előterjesztést a Kormány számára;
Felelős: agrárminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2020. január 31.

6. a mezőgazdasági üzemi folyamatokat digitális eszközökkel térben és időben követő, adminisztratív terheket csökkentő, a digitális átállás versenyképességi hatásait vizsgáló rendszer („Okos Tesztüzemi Rendszer”) Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központban történő kialakítása érdekében felhívja az érintett minisztereket a megvalósításához szükséges intézkedések megtételére;
Felelős: agrárminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2021. december 31.

7. a nemzeti adatvagyonpolitika körében az agráriumban keletkezett adatállomány társadalmi hasznosulása, az ágazati adatintegráció kívánt mértékének elérése érdekében támogatja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek digitális nyomonkövethetőségét (a blockchain megoldások alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatával), a kapcsolódó adatok gyűjtését, feldolgozását, és tudásbázis működtetését biztosító Nemzeti Élelmiszerlánc Adatszolgáltatási Központ létrehozását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bázisán, amely keretében felhívja az érintett minisztereket az ehhez szükséges intézkedések megtételére;
Felelős: agrárminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2021. december 31.

8. támogatja a Digitális Élelmiszerlánc Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Központ létrehozását az Állatorvostudományi Egyetemen, amely élelmiszerlánc (állattartás, takarmány-előállítás, élelmiszeralapanyag-termesztés stb.) vizsgáló, adatelemző, oktató, kutató, fejlesztő és innovációs központként, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által működtetett élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszertől elkülönülten biztosítja az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőinek gyakorlati támogatását, digitalizációs lehetőségeinek fejlesztését és az élelmiszerlánc szemléletű, digitális technológián alapuló komplex állatorvosképzést, amely érdekében felhívja az érintett minisztereket az ehhez szükséges intézkedések előkészítésére;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, agrárminiszter, emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2020. március 31.

9. szükségesnek tartja a hazai mezőgazdasági termékek értékesítését támogató, valamint az agráriumban keletkezett hulladékok újrahasznosítását segítő, digitális alapú elosztó és értékesítési sharing economy módszerek fejlesztését, a kereskedelmi láncok rövidítését (a blockchain megoldások alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatával), és támogatja e célok elérését segítő ajánlások kidolgozását, amely érdekében felhívja az érintett minisztereket az ehhez szükséges intézkedések megtételére;
Felelős: agrárminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2020. december 31.

10. a mezőgazdasági termelők által használt precíziós technológiák alkalmazásának elősegítése érdekében egyetért a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által működtetett műholdas helymeghatározási szolgáltatás és referenciaállomás-hálózat korszerűsítésével (GNSS) és bővítésével, valamint a helymeghatározási szolgáltatás hozzáférhetőségének kiterjesztésével, támogatja annak ingyenessé tételét, amely keretében felhívja az érintett minisztereket, hogy az ehhez szükséges intézkedések megtétele érdekében nyújtsanak be előterjesztést a Kormány számára;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter, agrárminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2020. március 31.
…
13. felhívja az agrárminisztert, hogy – az innovációért és technológiáért felelős miniszterrel együttműködve – az élelmiszeripari érdekképviseletek bevonásával dolgozza ki és terjessze a Kormány elé a Stratégiához szervesen kapcsolódó Digitális Élelmiszeripari Stratégiát, amely tartalmazza a szükséges költségvetési forrásokat és a végrehajtását támogató intézkedésekre tett javaslatokat;
Felelős: agrárminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2020. március 31….”

Forrás:
1470/2019. (VIII. 1.) Korm. határozat a magyar agrárium digitalizációjának előmozdításáról és összehangolásáról, Magyarország Digitális Agrár Stratégiájáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1470/2019. (VIII. 1.) Korm. határozata a magyar agrárium digitalizációjának előmozdításáról és összehangolásáról, Magyarország Digitális Agrár Stratégiájáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 137. szám; 2019. augusztus 1.; 5707-5710 (PDF)