Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Nyelvújítás készül a bíróságokon

„…– A jogászszakmához fordult azzal, hogy az idén milyen elméleti kérdések megoldása érdekében lenne indokolt elemzőcsoportok felállítása. Mi a végeredmény?
– Két olyan elemzőcsoportot állítottam fel, melyek a jog egészét vizsgálják. Az egyik épp az uniós jog alkalmazását tekinti a bíróságokon. Emellett megvizsgáljuk, hogy indokolt-e az a határozati forma és iratszerkesztési gyakorlat, amit alkalmazunk. Nem lehetne-e egyszerűsíteni, modernizálni ezt. Az első, másodfokú és felülvizsgálati ítélet szövege ma a bírósági adatbázisban egymás mellett olvasható. Fölösleges ugyanazokat a szövegrészeket ismételni a fellebbviteli ítéletekben, ami az első fokú ítéletben is megtalálható. Ez csak a jéghegy csúcsa, mert szeretnénk modernizálni a határozatírási módszereinket is. Közérthetőbbé, egyszerűbbé, és ezzel hatékonyabbá, gyorsabbá tenni a munkánkat.

– Akkor ez a nyelvezetről is szól. Bírósági nyelvújítás szándékáról harminc-negyven éve is hallottunk.
– Egy nyelvész professzort és egy színházi dramaturgot is felkértem, segítsen minket ebben a munkában. A bonyolult mondatstruktúrát, az érthetőség rovására menő bikkfanyelvet jó lenne lecserélni, elfeledni. Ha ebben sikert tudunk elérni, az komoly áttörés lesz az egész bírósági rendszer számára. A francia felsőbíróságok például arról híresek, hogy a világon ők írják a legrövidebb ítéleteket. Egy elvi határozat egyetlen mondatból áll, amelybe néhány lényeges elem belekerül és a döntés maga. Művészi tökélyre fejlesztették a tömörséget.

– Mintha szonettek helyett haikukat írnának.
– Jó a párhuzam…”

Forrás:
Nyelvújítás készül a bíróságokon; Ács György; Világgazdaság; 2013. február 26.

Kormányhivatal a legnagyobb adósok között

„A kórházak rendelőintézetek tartoznak a legtöbbel szállítóiknak, a közintézmények közműtartozása már hét milliárd forintra rúg – derül ki a kincstár adataiból. A legnagyobb adósok között van kormányhivatal is, de bajban vannak az egyetemek is.

Januárban tovább csökkent a költségvetési intézmények lejárt tartozása, a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint 62,2 milliárd forintra mérséklődött a történelmi csúcsnak mondható 74,1 milliárd forintról, ahol 2012 novemberében állt az állomány. Ugyanakkor egy év alatt bő 12 milliárd forinttal nőtt a számlaállomány, hisz 2012 januárjában még 49,8 milliárdos kifizetetlen és lejárt tartozásról adott számot a Magyar Államkincstár. A gyarapodás mögött egyszerre húzódik meg a költségvetési szervek számának növekedése – az önkormányzatoktól az elmúlt hónapokban számos, adóssággal küzdő intézet kerül a központi költségvetési körbe -, valamint a romló finanszírozási helyzet.

A MÁK adatai szerint 2012 decemberéhez mérve 4,4 milliárd forinttal csökkent az adósságállomány. Az összes adósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás (pl: központosított bevétel, központi költségvetést, irányító szervet megillető bevétel, állammal szembeni adótartozás) 9,3 milliárd forint, amelynek legnagyobb hányada -, 6,8 milliárd forint – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál jelentkezik.

A szállítói tartozásállomány 52,8 milliárd forint: a MÁK most első ízben közölte ezen adatok bontását. Ezen belül az államháztartáson belülre fennálló tartozás 4,7 milliárd, amelyből 2,4 milliárd önkormányzati költségvetési szervvel, 1,9 milliárd központi költségvetési szervvel szemben keletkezett tartozás. Az államháztartáson kívüli tartozás 48,1 milliárdos összegéből meghatározó hányadot képvisel az áruszállítás kifizetetlen ellenértéke (35,2 milliárd forint), valamint a közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozás (7,2 milliárd). A 7,2 milliárd forintos közüzemi tartozás tizede a mintegy 70 milliárd forintos kifizetetlen közületi számláknak. A tartozás a 60 napon túli tartományban 21,7 milliárd forint A minősített adós intézetek száma a tárgyidőszak végén 66, ami csökkenést jelent az előző hónaphoz (83) képest.

Egyetemek, kórházak, kormányhivatalok
A tartozásállomány meghatározó része – 80,2 százaléka – az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetnél halmozódott fel 49,9 milliárd összegben. Ennek túlnyomó része (45 milliárd forint) államháztartáson kívüli szerv felé fennálló tartozás. A fejezet teljes tartozásállományából a gyógyító-megelőző ellátást végző szakintézeteké 30,5 milliárd, az egyetemek, főiskolák tartozása 15,2 milliárd ez utóbbin belül a betegellátást is végző négy egyetem adóssága 7 milliárd forint. Ezek közül is még kiemelkedik a Pécsi Tudományegyetem – amelynek kálváriája immár egy évtizede húzódik. A hatalmas adósság itt is a klinika miatt alakult ki.

A második helyen viszont a Pest Megyei Kormányhivatal található: a kormányhivatalok közül minden második ma már kisebb-nagyobb (jellemzően néhány száz millió forintos) adóssággal küzd. A Pest Megyei Önkormányzat tavaly gyakorlatilag csődbe jutott, így nem meglepő, hogy a nemfizető intézmények listáján a megyei intézmények is szerepelnek egyre nagyobb adóssággal: most új szereplő a kincstár listáján a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, amely 679 millió forintnyi lejárt számlát nem fizetett ki a beszállítóinak.

A milliárdos adósságot felhalmozó intézmények közé ugyan nem kerültek fel, de több egyetem és főiskola komoly adósságot görget maga előtt: a budapesti Corvinus Egyetem 773 milliós lejárt adóssággal, a Dunaújvárosi Főiskola pedig 853 millióval, de nyíregyházi főiskola és a Kaposvári Egyetem is tartósan alulfinanszírozott hisz hónapról hónapra szerepel az adósok listáján. A listáról viszont teljesen eltűntek a rendőrségek – köszönhetően azok konszolidálásának.”

Forrás:
Kormányhivatal a legnagyobb adósok között – itt a friss lista; Papp Zsolt; Világgazdaság; 2013 február 25.

Nemzetközi tapasztalatcsere az egyablakos ügyintézésért

„Azt várjuk a mai konferenciától, hogy minden olyan hasznos tudást és tapasztalatot begyűjtsünk vendégeinktől, amely még jobbá, még célszerűbbé, még hatékonyabbá tudja tenni az ügyfélbarát ügyintézést Magyarországon – mondta Szabó Erika, a KIM területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) képviselői által tartott, az egyablakos ügyintézés legjobb gyakorlatairól, nemzetközi tapasztalatairól szóló két napos konferencia megnyitóján.

Szabó Erika hozzátette: a magyar közigazgatás-fejlesztés Európában is egyedülálló, mert szervezeti integrációval valósította meg a közigazgatás átalakítását. A kormány a kormányhivatalok létrehozásától egészen a járási hivatalok felállításáig nagy rendszereket alakított át, de ez semmilyen módon nem nehezíti sem a városban, sem a kistelepülésen élők életét. Az ügyintézés közelebb került az emberekhez, s ez a nagy munka 2013 végére lezárul, amikor több mint 300 helyen megnyílnak a kormányablakok.

A konferenciára olyan országok kaptak meghívást, ahol már létezik az egyablakos ügyintézés, így hasznos tapasztalatokkal tudnak hozzájárulni a magyar közigazgatási reform keretében megvalósuló kormányablakok kialakításához. Az eseményen Ausztria, Németország, Portugália, valamint Magyarország szakemberei tartanak előadást. A tanácskozáson megvitatják majd az egyablakos ügyintézés kialakításának tervezésével és megvalósításával kapcsolatos jó gyakorlatokat, felvázolva az esetleges nehézségeket.

Ennek részeként szó lesz arról is, hogy milyen szempontok alapján érdemes a kormányablakokban intézhető ügytípusokat kiválasztani, hogyan vehetők figyelembe az állampolgárok és vállalkozások igényei, milyen esetleges akadályokkal kell majd megküzdeni.

Fontos téma lesz az is, hogy az egyablakos ügyintézéssel összefüggő, az emberi erőforrások és az ügyfélszolgálati tevékenység szervezésével kapcsolatban melyek a főbb tapasztalatok, illetve az is, hogy hogyan lehet ilyen nagy léptékű szervezeti átalakítást, integrációt a lehető leghatékonyabban menedzselni.

A kormányablakok kialakításának az egyik legfontosabb feladata, s egyben az egyik legnagyobb kihívása, a különféle ügyfélszolgálati rendszerek informatikai egységesítése, valamint az, hogy a lehető legjobb informatikai megoldások kerüljenek be a kormányablakokba, amelyek valóban könnyebbséget jelentenek az ügyintézésben.

A kétnapos szeminárium az „Ügyfélszolgálati élethelyzetek, eljárások kidolgozása” ÁROP 1.2.9 kiemelt projekt keretében kerül megrendezésre. A kiemelt projekt fő célkitűzése, hogy a kormányablakok ne csupán egy adott ágazat ügyköreit intézzék, hanem valamennyi államigazgatási hatósági ügykör egy helyen legyen intézhető.

A cél a kormányablakokat kiszolgáló, országosan egységes tudásbázis megalkotása és az annak működtetéséhez szükséges folyamatok egységes kialakítása. A kormány megalakulása után nekilátott a kusza, széttagolt területi közigazgatás átalakításához, amelynek a középpontjába az ügyfél került.

A Jó Állam program megvalósítása a végéhez közeledik, hiszen 2013 végére az ország több száz pontján megnyílnak az integrált ügyfélszolgálatok, ahol magas színvonalon, ügyfélbarát kiszolgálással és nyitva tartással közel 2500 hatósági ügyben várják majd az állampolgárokat.”

Forrás:
Nemzetközi tapasztalatcsere az egyablakos ügyintézésért; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. február 26.

Kormányablak a szombathelyi vasútállomáson

„Jóváhagyta a kormány, hogy támogatást kapjon a MÁV-START és a GYSEV a villamos motorvonatok beszerzéséhez, a beruházást kiemelt projektként kezelik. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a MÁV-START az elővárosi vasúti személyszállításra 42 villamos motorvonatot, a GYSEV pedig 6 regionális villamos motorvonatot vásárolhat. A beszerzések 100 százalékos támogatást kapnak, ez több mint 86 milliárd forintot jelent. A szállítás végső határideje 2015. szeptember vége. A GYSEV ezen felül 220 millió forintot fordíthat a soproni és a szombathelyi vasútállomásokon a kormányablakok kialakítására.”

Forrás:
Kormányablak a szombathelyi vasútállomáson; nyugat.hu; 2013. február 24.

A közigazgatás átalakításának hozadékairól

Nyereségről és veszteségről, a vállalt feladatok eddigi megvalósulásáról – interjú Bakó István polgármesterrel [Derecske]
– Közös örömünk, hogy járási székhely lettünk, mert nagyon megküzdöttünk az idevezető úton. A központi szerep presztízst ad a városnak, és munkahelyet teremt az itt élőknek. Jó stratégiával, nyertesen kerültünk ki a folyamatból, és ez sok-sok szakember munkájának köszönhető. Az egyik legnagyobb járás lettünk a megyében. Teremtődött 20-30 biztos álláshely a hivatalokban, és bízom benne, még legalább ennyi fog közvetett módon létrejönni, köszönhetően a városba érkezőknek, az itt fogyasztóknak, vásárlóknak.

– Kell-e aggódnia amiatt, hogy az önkormányzatiság, a helyi önrendelkezés veszít súlyából?
– Évek óta tisztán látszik: az az állami akarat, hogy az állam a saját feladatait saját maga akarja ellátni. Lehet, meglepő, amit mondok, de azt gondolom, a szűkebben értelmezett önkormányzat, így a város is jól fog járni. Nyilvánvaló: pályázatoknál egy járási székhely előnyt élvezhet, polgármestere a megyei közgyűlés tagja lesz. Határozottan előnynek élem meg, hogy mindazok a feladatok, melyeknek nem volt “helyi íze” – ez alól talán a közoktatás kivétel valamennyire – átkerültek az államhoz. Jelentős szabad kapacitás szabadult fel az önkormányzatnál, a hivatalban. Azzal foglalkozhatunk, amivel a választók megbíztak bennünket: működtetjük és fejlesztjük a várost.

– Nem csorbul az önkormányzatiság, sőt…
– A kívülállók szemében is sikeres Derecske. Sok pályázatot nyertünk, melyeket a hivatal és a város intézményei valósítottak meg. Nyilvánvalóan ez tervszerűség eredménye, és annak köszönhető, hogy a képviselő-testület eddig mindig mögöttem állt és segítette a munkámat. Ezen az úton fogunk továbbra is járni. Látjuk a hiányosságokat, a piac problémájától a sáros utcákon át a Sárostó területéig, megvannak a fejlesztési területek. Feladatunk marad minden, ami a helyiek komfortérzetét javítja.

– Egyes közszolgáltatások, így a közoktatás, ivóvíz-szolgáltatás terén is lépett az állam.
– A legfontosabb változás, hogy visszavette az általános iskola és a középiskola fenntartói jogát: a tankerületeken keresztül ellenőrzi a szakmai munkát, fizeti a pedagógusokat. Ugyanakkor a működtetés továbbra is az önkormányzatnál marad. Ez várhatóan évente nyolcvanmillió forintba fog kerülni, kizárólag saját forrásból. Egyelőre nem tisztázott, melyik költség kit illet, ki szab határt a telefonhasználatnak, fénymásolásnak például. Eddig is szerény, de megbízható és jó gazdái voltunk az iskoláinknak, ez így lesz a jövőben is. Az iskolák természetesen a város életének szerves részei maradnak, nemcsak gyermekeink és az ott dolgozók miatt, hanem a kulturális, sport és minden más helyi ügy részeseiként is. Két okból is nagyon sajnálom, hogy az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás kötelezően elkerült a városgazdálkodástól. A kft-nk jó minőségben szolgáltatott, árbevételének jelentős részét, 30-40 százalékát adta az ivóvízellátás, mely a csatornázás után tovább növekedett volna. A képviselő-testület döntése alapján az új üzemeltető a megyei vízmű zrt. Az új működtető kiválasztásakor nagy szerepet játszott, hogy városunk központi bázis lesz, innen irányítva látnak el több települést.

– Akkor ne temessük az önkormányzati befolyást?
– Sőt…Nagy lehetőséghez jutottunk, sokkal kevesebb állami kötöttséggel, sokkal inkább a saját kreativitásunkra támaszkodva végezhetjük a feladatainkat. Minél inkább függetlenedünk az államtól, annál inkább csökken a település kiszolgáltatottsága. Ezért igyekeztünk a pályázati forrásokat megszerezni, és ezt a törekvést szolgálta a városgazdálkodási kft. megerősítése is. Míg eddig egy testületi ülés huszonöt napirendi pontja közül több mint fele kötelező állami feladattal foglalkozott, most ez a kötöttség lekerült a vállunkról. Van energiánk arra, hogy fokozatosan az összes önkormányzati termőföldet saját használatba vegyük, és azon gazdálkodjunk. Ezt a feladatot a városgazdálkodás többek között a közmunkaprogram segítségével irányítja egy agrármérnök foglalkoztatása mellett.

– Mennyiben igazodik a megváltozott körülményekhez a polgármesteri hivatal?
– Az új hivatalt már az új célok szellemében állítottuk fel. Fiatalosabb, közvetlenebb, emberibb lett, mert már végképp nem az állami akarat mechanikus végrehajtására van szükség. Egy olyan, a városlakók igényeire rugalmasan reagáló, magasan képzett, sőt kreatív csapatra, akik itt élnek, maguk is részesei a város mindennapi életének. A városfejlesztés minden területét – közlekedés, építészet, környezetvédelem, kultúra és oktatás, gazdálkodás – lefedő diplomás, sőt nagy számban többdiplomás, magasan képzett szakemberek kerültek kulcspozícióba. A szemléletváltozás garanciájaként elég csak megemlítenem a tudatos fiatalítást, a huszonéves helyi diplomás, nem ritkán két nyelvvizsgával, szakmai nyelvvizsgákkal is rendelkező korosztály bevonását. Történelmi lehetőség volt ez a polgármesteri hivatal életében.

– Márciustól újabb átszervezés következik: létrejön Derecske-Konyár-Tépe közös hivatala.
– Azon túl, hogy a derecskei jegyzőnek az építéshatóság területén az egész járásra kiterjedő hatásköre van, valóban jelentősen bővülnek a feladatai is a közös hivatal létrejöttével. Tépének kötelező volt közös hivatalhoz tartozni, ám a tárgyalások rövidesen háromoldalúvá váltak. Az elmúlt évek jó tapasztalataira hivatkozva a konyári képviselő-testület is jelezte csatlakozási szándékát. A tárgyalások során egyértelműen kiderült, sok területen hárman együtt erősebbek, hatékonyabbak leszünk. A lakosnak az a fontos hogy helyben el tudja intézni az ügyét, nem pedig az, hogy az iktatás vagy a könyvelés hol zajlik. Pénzt mindenképpen spórolunk, de természetesen az összefogás erejét a közös projektek, pályázatok megvalósításában is látjuk.

– Fontos, a közös hivatal nem közös önkormányzat.
– Csak a hivatal lesz közös, a polgármesterek és képviselő-testületek önkormányzati feladataikat csorbítatlanul fogják ellátni: Derecske nem szól bele, Tépén milyen járda épül, Konyár nem mondja meg, hogy Derecskén milyen legyen a közvilágítás. A költségvetéseink is elkülönülnek. Kizárólag a hivatal működtetésével és fenntartásával kapcsolatban lesznek közös döntések. Bejáratott úton haladunk, hiszen a közoktatási társulások működtetése miatt a hivatalban ez a fajta együttműködés a szervezeti kultúra részévé vált.

– A legfontosabb polgármesteri teendő?
– A fejlesztéseink és a forrásmegszerzéseink ne lassuljanak. Ennek az ütemnek a fenntartása mellett nagyon fontos az új rendszer stabilitásának fenntartása és továbbfejlesztése, állandó tökéletesítése. A múlt év második fele gyakorlatilag rohammunkában zajlott, mert a jogszabályok rövid határidőt szabtak az átalakításra. A hivatal szinte teljesen megújult, a fiatalok mellett a tapasztalt kollégák közül is többen új feladatokat is kaptak. Ez lendületet ad, ugyanakkor fokozott odafigyelést is igényel mindnyájunk részéről. Öröm és kihívás a csapatépítés.

– A költségvetés készítésének időszakában van a város. Derecskét érintette az adósságrendezés?
– A város mindenkor úgy gazdálkodott, hogy nem volt szüksége működési hitelre. Ez 2012-re is igaz. Az uniós pályázatok önerejéhez viszont szükségünk volt külső forrásra, többek között ezért bocsátottunk ki négyszázmillió forint értékű kötvényt. A december 31-i állapot szerint 297 millió forint ilyen fejlesztési típusú hitelünk volt, ennek hatvan százalékát, körülbelül száznyolcvan millió forintot átvállal az állam. Ugyanakkor most úgy kell terveznünk, hogy hiány nem keletkezhet: a pénzügyesekkel most ezen dolgozom…”

Forrás:
A közigazgatás átalakításának hozadékairól; Benéné Kaszás Erika; derecske.hu; 2013. február 25.

Viták tüzében alakul az új uniós adatvédelmi szabályozás

„Nagyon úgy tűnik, hogy a közeljövőben az Európai Unió és az Egyesült Államok adatvédelmi szabályozása közötti szakadék eltűnik – de sokan vitatják a lépés helyességét.

Jelenleg zajlik az Európai Unió (EU) új adatvédelmi szabályozásának, irányelveinek megalkotási procedúrája, és a szokottnál is nagyobb hullámokat kavarnak a történések – legalábbis a hagyományos, szigorú európai adatvédelmi megfontolásokat pártolók, főként civil szervezetek, illetve a szabályozásokat megalkotók között.

Ha röviden akarunk fogalmazni: az Európai Parlament (EP) ipari bizottsága a beterjesztett törvényjavaslatokat illetően a közelmúltban több mint 900 módosító javaslatot fogadott el. Ezzel önmagában még semmi baj nem lenne, ám a javaslatok többsége az eredeti tervezet felpuhítását célozza – mondják az ellenzők. Ők azt feltételezik, hogy a személyes adatok és a privát szféra védelmét illetően jogfeladás történik, és ennek hátterében két nagy aktor vélelmezhető: egyrészt az adatvédelem szempontjából az európai elvekhez képest megengedőbb Egyesült Államok nyomása, másrészt pedig a nagy internetes cégek lobbitevékenysége.

A módosítások bemutatására aktivisták létrehoztak egy weboldalt is, ahol megtekinthető, hogy milyen pontokon fogadtak el változtatásokat. A fogyasztó- és jogvédelmi csoportok kifogásai összefoglalóan úgy fogalmazhatóak meg, hogy az új szabályozás túl nagy teret enged majd a vállalatoknak, illetve a kereskedelmi folyamatokba harmadik félként belépőknek a személyes adatok felhasználást illetően, mégpedig úgy, hogy a felhasználókat erről nem is kell értesíteniük, így a korábbi felfogáshoz képest fordított elvet alkalmaznak. Hogy ez mit is jelent? Az európai adatvédelmi elvek szerint eddig a személyes adatok kiemelt védettséget élveztek, ám ezt a korlátozást oldják a javaslatok, és a jövőben az adatkezelőknek nagyobb szabadsága lenne, tényleges tiltások csak akkor lépnének életbe, ha egyéb alkotmányos jogok sérülnének az adatok felhasználása miatt. Vagyis az eddigi „az adataimmal a beleegyezésem nélkül semmit” helyett az lépne hatályba, hogy „beleegyezésem nélkül is felhasználhatod, kivéve…”.

A civil szervezetek szerint a képviselők vagy nem értik, vagy nem akarják érteni a fenti két elv közötti különbséget. Ennek egyik jele, hogy az új szabályozás gyakorlatilag kizárja az anonim adatokat a védelemből, holott – mondják a jogvédők – a digitális világban az „anonim” adatok roppant gyorsan átalakíthatóak személyes adatokká. A másik, a civileket felhergelő momentum az, hogy az említett honlap összehasonlító adatai szerint a módosítások jó része nagyvállalatok (Amazon, eBay stb.) felfogását tükrözi, épp ezért gyanakodnak befolyásolásra.

A folyamat következő fázisában e hét csütörtökjén a fogyasztóvédelemmel is foglalkozó foglalkoztatási bizottsága szavaz a tervezetről, majd további bizottságok is állást foglalnak, mielőtt az EP áprilisban szavaz majd a törvénytervezetről.”

Forrás:
Zuckerberg megérkezik Európába is?; Dajkó Pál; IT café; 2013. február 25.
EU Data Protection Reform – átfogó, részletes, aktuális információk az Európai adatvédelmi biztos webhelyén

A Kormányablak harmincötezredik ügyfelét köszöntötte a kormánymegbízott

„A szolnoki Kormányablak harmincötezredik ügyfelét köszöntötte a megyei kormánymegbízott ma délelőtt. Dr. Kállai Máira Magyarország Alaptörvényének díszkiadását és egy emléklapot adott át Gyebnár Viviennek. A Széchenyi István Gimnázium végzős diákja két hete a rendhagyó osztályfőnöki óra keretében már járt a Kormányablakban. Akkor Ügyfélkaput nyitott, most pedig azért kereste fel az integrált ügyfélszolgálatot, hogy felsőoktatási jelentkezéséhez segítséget kérjen. A szolnoki Kormányablak harmincötezredik ügyfelének köszöntésen megjelent Márk Annamária a ”Kormányablak arca” is.

A Kormányablakban az állampolgárok jelenleg 62 ügykörben intézhetik ügyeiket. Az elmúlt időszak adatai alapján elmondható, hogy a forgalom folyamatosan emelkedik. Az elmúlt év december 13-án az integrált ügyfélszolgálat harmincezredik ügyfelet köszöntöttük. Két hónap után ötezerrel nőtt a Kormányablak ügyfeleinek száma. Ez a növekedés azt mutatja, hogy az állampolgárok egyre inkább élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a Kormányablakok nyújtanak. Ez év végére az országban 300, a megyében 16 településen 18 kormányablak létesül, ahol több, mint 2000 ügykörben intézhetik ügyeiket az állampolgárok.”

Forrás:
A Kormányablak harmincötezredik ügyfelét köszöntötte a kormánymegbízott; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal; 2013. február 28.

Elkezdődött a kormányablak ügyintézők képzése

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szervezésében a megyeszékhelyeken és a fővárosban megkezdődött a leendő kormányablak ügyintézők képzése, melynek keretében öt modulban széleskörű tudásra tesznek szert.

A sikeres végzéshez a tanulóknak záróvizsgát kell teljesíteniük, majd egy 40 órás munkába illesztő képzésen is részt kell venniük. A cél az, hogy az ügyintézéshez megfelelő elméleti és gyakorlati ismereteket szerezve, a kormányablakok informatikai és technikai eszközeit, valamint az alkalmazandó eljárásokat is készségszinten ismerjék az ügyintézők, így az év végén megnyíló integrált ügyfélszolgálatokban ügyfélbarát, felkészült, az ügyeket jól ismerő, gyorsan és hatékonyan dolgozó munkatársak várják majd az állampolgárokat.

A tanulók ún. vegyes képzési formában sajátítják el a tudást, azaz a jelenléti napokon túlmenően elektronikus tananyagok segítségével is készülnek a vizsgára. A jelenléti képzési napok a fővárosban és a megyeszékhelyeken lesznek, míg az elektronikus tananyagokat a tanulók az egyetem e-learning rendszerében érhetik el. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők szakirányú továbbképzés, a középfokúak pedig közszolgálati továbbképzés keretében vesznek részt a programban. Nekik azt is vállalni kell, hogy 6 éven belül elkezdik igazgatás szervezői felsőfokú tanulmányaikat az NKE-n.

Az ügyfélszolgálati munkatársak több mint 20 különböző ágazathoz tartozó feladatot és hatáskört látnak majd el, így kiemelten fontos az, hogy ezt a széleskörű szaktudást a leendő ügyintézők elsajátítsák.

A képzésre jelentkezők már rendelkeznek bizonyos mértékű közigazgatási ismerettel, jelentős részük ma is ügyfélszolgálati munkakörben dolgozik, de szakmai tudásuk nem egységes, így ezt a közigazgatási „alapműveltséget” rendszerezni, frissíteni, kiegészíteni szükséges. A modulárisan felépülő oktatási program a közigazgatási szervezetrendszer felépítésétől kezdődően az egyes államigazgatási feladatok konkrét ügyintézéséig lebontva ad át ismereteket, felhívja a figyelmet a releváns jogszabályi változásokra, általános szempontoknak megfelelően szélesíti a korábban egyes szakterületre specializálódott tudást.

Fontos célkitűzés, hogy az ügyfélszolgálati munkatárs a képzés során megszerzett ismereteket adaptálva könnyedén eligazodjon az ügyintézés folyamatában, így gyorsan és eredményesen megoldja a hozzáfordulók gondjait, elintézze ügyeit . A résztvevők a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel összhangban megismerik az elektronikus ügyindítást, az egyes iratok, dokumentumok, nyomtatványok kezelésének módját és eszközeit, az ügyfélkapun elérhető elektronikus szolgáltatásokat (az adatkeresési lehetőségeket és sajátosságokat), valamint az interneten elérhető tájékoztató információkat, nyomtatványokat.

A képzés egyik legfontosabb része az ügyfélszolgálati készségfejlesztés. Ennek során szimulációs gyakorlatokkal olyan kompetencia-fejlesztés történik, amelynek eredményeképpen a konkrét ügyek ismeretén túl magas szintű probléma-megoldási, stressz kezelési technikákat is elsajátítanak a munkatársak. Cél a korábban is meglévő kommunikációs készség megerősítése, az új, ügyfélbarát, szolgáló és szolgáltató közigazgatási kultúra közös nyelvének kialakítása, a későbbiekben együtt dolgozó munkatársak közötti együttműködés és kapcsolatok fejlesztése.

A kormányablak munkatársak képzése az ÁROP 2.2.20. projekt keretében 2013. február és 2013. december között zajlik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében. A szakirányú továbbképzések 2013. február 28-án, a közszolgálati továbbképzések pedig 2013. március 18-án kezdődnek meg, melynek során reményeink szerint közel hatezren szereznek kormányablak ügyintézői képesítést. A képzések részletes ütemterve a http://www.kab.uni-nke.hu holnapon olvasható.”

Forrás:
Elkezdődött a kormányablak ügyintézők képzése; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. február 28.

Állomás-rekonstrukció és kormányablakok kialakítása a MÁV-nál

„Felhatalmazást kapott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a MÁV Zrt., az állomásfejlesztési és ügyfélszolgálati projekthez támogatási szerződésének aláírására. A projekt összértéke 9,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás, amely a Közlekedés Operatív Program (továbbiakban KÖZOP) keretében valósul meg.

A MÁV Zrt. KÖZOP-2.5.0-09-11-2013-0003 azonosító számon és „MÁV Zrt. állomásfejlesztési és integrált ügyfélszolgálat fejlesztési program 26 helyszínen” megnevezéssel 2013. január 11. napján pályázatot nyújtott be a Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet Zrt-hez (KIKSZ Zrt.), amelynek támogatásáról a Kormány a 1651/2012. (XII.19.) számú határozatával döntött. A döntés alapján a MÁV Zrt. 9,9 Mrd Ft vissza nem térítendő Közlekedés Operatív Program (továbbiakban KÖZOP) támogatásban részesülhet a Támogatási Szerződés megkötése esetén.

Az összeget az elmúlt évtized vonali infrastruktúrafejlesztésekből kimaradt, összesen 26 állomás épületeinek fejlesztésére és utasforgalmi tereinek korszerűsítéseire fordítaná a MÁV. A projekt tartalmazza az állomási helyszínek fő utasforgalmi (felvételi) épületeinek és létesítményeinek megújítását, átépítését, a kormányablakok hálózatának kialakítását, melyek azonos szakmai standardok és arculati elemek mentén működnek. A projekt az állomás-rekonstrukciós program és az integrált ügyfélszolgálat program részeként a közösségi közlekedés résztvevői számára tenné lehetővé az egyablakos közigazgatási ügyintézés elterjedését.

A KÖZOP projekt a 2007-13 támogatási ciklusban valósul meg, ezért a tervezést valamint közbeszerzési eljárások lefolytatását követően a kivitelezési szerződések döntő részét 2013. december 31-ig meg kell kötnie a MÁV Zrt-nek. Az idő rövidsége, valamint a program mielőbbi sikeres megvalósulása érdekében az MNV Zrt. döntött a MÁV Zrt. Igazgatóságának hatáskörébe tartozó közbeszerzési eljárások megindításának, esetleges közbenső, valamint az eljárást lezáró döntések meghozatalának elnök-vezérigazgatói jogkörbe történő delegálásáról.

A kivitelezés két fő mérföldkőhöz köthető, a kormányablakokkal érintett állomások esetében 2014. március 30-ig, míg az egyéb helyszíneken 2015. július 30-ig be kell fejezni a beruházásokat. A projekt pénzügyi zárásának határideje 2015. szeptember 30.”

Forrás:
Tízmilliárdos állomás-rekonstrukció a MÁV Zrt.-nél; Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.; 2013. február 27.

Egységes arculattal, kedvező nyitva tartással működnek majd a kormányablakok

„Egységes arculattal, kedvező nyitva tartással működnek majd az év végéig megnyíló kormányablakok szerte az országban, több mint 300 helyszínen – közölte a területi közigazgatásért felelős államtitkár csütörtökön, amikor látogatást tett a XII. kerületi, Krisztina körúti, nemrég átadott okmányirodában, amelyet az év végéig ugyancsak kormányablakká alakítanak.

Szabó Erika a látogatását követő sajtótájékoztatóján felidézte, 2010 óta tart a területi közigazgatás átalakítása, melynek végső célja, hogy 2013 év végére egyablakos ügyintézés működjön Magyarországon.

A változtatás érzékeltetésére elmondta, a XII. kerületi okmányirodában jelenleg egy tucat hatósági ügyet intéznek, ám a kormányablakká történő alakítása után már több mint 2000, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet lehet majd itt intézni, ahogy a többi 300 kormányablakban is. Nem kell majd külön a földhivatalhoz, a munkaügyi kirendeltséghez menni, mert minden hatósági ügyet egy helyen intézhetnek a polgárok – fűzte hozzá.

Kitért arra is, jelenleg már négy kormányablak működik Budapesten, ám szavai szerint ezek még csak “csírái” az egyablakos ügyintézésnek, amely az év végéig országszerte elérhetővé válik.

Arról beszélt, a kormányablakok egységes arculatával, a kedvező – hétköznap reggel 8-tól este 8-ig tartó – nyitva tartással, jól képzett munkatársakkal olyan színvonalat akarnak kialakítani, amely segíthet az állam és az állampolgárok közötti bizalom helyreállításában.

Elmondta, a kormányablakokban dolgozó több ezer munkatárs képzése, a hivatalok “fizikai” kialakítása, valamint az informatikai rendszer fejlesztése jelenleg is zajlik a háttérben.

Pesti Imre, a fővárosi kormányhivatal vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, a XII. kerületben korábban a Királyhágó úton volt az okmányiroda, és az intézmény Krisztina körúti (Széll Kálmán térhez közeli) áthelyezése után jelentősen megnőtt a forgalma. Hozzátette: az előzetesen tervezett fejlesztéseken túl ezért további fejlesztéseket is terveznek.

Pokorni Zoltán a XII. kerület polgármestere erre utalva elmondta, azt szeretnék, ha a nemrég átadott Krisztina körúti irodán kívül még két másik kormányablak is működne a kerületben. Jelezte, a Széll Kálmán térhez közeli iroda annyira központi helyen van, hogy oda a szomszédos kerületekből, sőt az agglomerációból is nagyon sokan érkeznek ügyeiket intézni.

Kérdésre elmondta, elképzeléseik szerint az egyik új kormányablakot a Déli pályaudvaron, míg a másikat valahol a kerület belsejében alakítanák ki, ám erről még nem született döntés.

A kerület fideszes polgármestere azt hangoztatta, a járási rendszer kialakítása és a járási hivatalok felállítása példás fegyelmezettséggel történt meg. Jelezte ugyanakkor, korábban aggódtak, amikor az okmányiroda átkerült a járáshoz, ám most úgy látják, a színvonalat meg tudták őrizni a jóval nagyobb forgalom mellett is.

A járási hivatalok január 1-jével kezdték meg működésüket, Budapesten kerületi hivatalként. A változtatással a korábbi jegyzői hatáskörök egy része átkerült az államhoz, így az államigazgatási feladatokat – az okmányirodákban – már az állam szervezeti rendszerében végzik el.”

Forrás:
Egységes arculattal, kedvező nyitva tartással működnek majd a kormányablakok; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. február 28.

Elindult a közös polgármesteri hivatalok kialakítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében

„Járási hivatalok kialakítása, az infrastruktúra átvétele és ellenőrzése, a kormányablakok ügyintézőinek kiválasztása, a közös polgármesteri hivatalok kialakítása, törvényességi felügyelet – a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal eredményes évet zárt 2012-ben és komoly feladatok elé néz 2013-ban. Urbán Ildikó igazgatóval beszélgettünk, aki hangsúlyozta, hogy a jövő kulcsa az e-közigazgatás.

Széleskörű előkészítő munka előzte meg a járási hivatalok kiépítését. Hetvennyolc települési önkormányzattal kellett megállapodást kötniük a hivatalok felállításához, hogy a feladatok megoldásához szükséges kollégák, az ingó és ingatlan vagyon is átadásra kerüljön, nyilatkozta Urbán Ildikó. A feladat-átvételhez az infrastruktúrát is át kellett venniük: a polgármesterek együttműködő partnerek voltak, és az összes megállapodás megszületett a kitűzött októberi határidő előtt. Négyszáztizenhárom fő került a járási hivatalokba.

2013 elejének szinte embert próbáló munkája volt az ingó és ingatlan vagyon leltár szerinti felmérése. Az infrastrukturális háttér felállt: kilenc járási iroda és tizenöt kirendeltség működik, emellett pedig ötvennégy településen lát el feladatokat állandó, vagy ideiglenes ügysegéd. Harmincnégy önkormányzatnál állandó, míg húsz településen ideiglenes ügysegédek segítik az állampolgárokat az ügyintézésben. Így mindenhol az ügyfélforgalomnak, a helyi igényeknek megfelelően egészítik ki a járási hivatalok munkáját.

Bár a törvényességi felügyelet eszközei megváltoztak, jelenleg még nem éltek a bírságolással, fejtette ki a Kormányhivatal igazgatója. Nincs konfliktus a kormányhivatal és a polgármesterek között: a kollégák érdeme, hogy minden olyan problémánál, amit helyben nem tudnak megoldani, a területért felelős kolléga kimegy, és a helyszínen segít a probléma megoldásában.

Bár a szervezeti változás folyamatban van, nem működhet az ügyfelek együttműködése és elégedettsége nélkül, mutatott rá az igazgató. Az e-közigazgatás a jövő kulcsa, azonban az állampolgároknak is fel kell ismerniük, mennyivel praktikusabb, olcsóbb és kényelmesebb rendszer. A fejlesztések célja, hogy az a típusú ügyintézés, amihez személyes jelenlét nem szükséges, elektronikus úton történhessen. A közeljövőben pályázatok útján fejlesztenek majd, például az ÉTDR-rendszert, ami az építési terület elektronikus támogatottságát teszi lehetővé.

A közigazgatás átalakításának egyik utolsó eleme lesz a kormányablak-hálózat kialakítása, ami az okmányirodák már kiépített rendszerét alapul véve épül majd fel: Szolnokon jelenleg tizenhat okmányiroda és egy kormányablak működik. A megyei jogú városokban várhatóan a nagyobb forgalmú pályaudvarokon is lesznek kormányablakok. Szolnok városban három, az egész megyében pedig tizennyolc működik majd. Fő funkciója lesz, hogy egy alkalommal tudjanak ügyeket intézni az állampolgárok: ne kelljen egy ügymenet miatt többször visszatérniük, vagy hivatalból hivatalba ingázniuk. Az országos illetékességnek köszönhetően az ügyeket bárhol fogadni tudják majd, és a nyitva tartás is kényelmes, reggel nyolctól esete nyolcig tartó lesz, hogy alkalmazkodjon a dolgozó ügyfelek munkaidejéhez. A szolnoki okmányirodák már átvették a kormányablakok kényelmes, bővített nyitvatartási idejét, számolt be az igazgató.

A kormányablakokban való munkához komoly szűrőn kell átesniük a munkatársaknak: a tervek szerint országosan hatezer-hatezerötszáz kolléga készül fel az azonnali és egy helyszínen történő ügyintézéshez. A Közszolgálati Egyetem és a kormányhivatalok által közösen előkészített sokrétű képzés széles tudás elsajátítását és alkalmazását teszi lehetővé. A felsőfokú képzettséggel bíróknak két éves lesz a kormányablak-képzés, a középfokú képzettségűeknek pedig a jelentkezéstől számítva hat éven belül kell felsőfokú igazgatásszervezői végzettséget szerezniük.

A közigazgatás egyszerűsítéséhez tartozik a közös hivatalok kialakítása is. Azok a települések, ahol a lakosság a kétezer főt nem haladja meg, kötelező a közös önkormányzati hivatal kialakítása: a határidő március másodika. Minden önkormányzatnak saját érdeke, hogy maga válassza ki a partnerét, akivel együtt tud és szeretne működni, ezért Szolnok megyében jól haladnak a feladat megoldásával, mutatott rá az igazgató. Így valószínűleg nem lesz szükség a kormányhivatal közbelépésére.”

Forrás:
Elindult a közös polgármesteri hivatalok kialakítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében; OrientPress; 2013. február 27.

Tiszta lappal indulhatnak az önkormányzatok a kormány adósságkonszolidációs programja után

„Új életet kezdhetnek, tiszta lappal indulhatnak az önkormányzatok a kormány adósságkonszolidációs programja után – közölte Giró-Szász András kormányszóvivő a Pintér Sándor belügyminiszterrel közösen tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A kormányszóvivő elmondta, a kormány tavaly év végéig rendezte az 5 ezernél kevesebb lakosú települések adósságát, a héten pedig az ennél nagyobbak adósságának 40-70 százalékos átvállalásáról döntött, így most új alapról kezdhetik meg a jövő építését.

Az önkormányzatoknak 2010 végére 1247 milliárd forintnyi adósságuk gyűlt össze, továbbá 136 milliárd forint volt a lejárt szállítói tartozásuk – ismertette Pintér Sándor.

Azt mondta, hogy a jelentős adósság részben azért halmozódott fel, mert az önkormányzatokról szóló 1990. évi törvény egy idő után már nem tudta követni a társadalmi változásokat, részben pedig azért, mert sok település nem vette figyelembe saját anyagi lehetőségeit, és “tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért”.

Kitért arra is, hogy bár a kormány 2011-ben 189 milliárd forintnyi támogatást, valamint további jelentős forrásokat adott az önkormányzatoknak, mégsem csökkent jelentősen az adósságállományuk, ezért döntöttek végül a települések adósságának rendezéséről.

Az állam az 5 ezer lakosúnál kisebb 1710 településnek összességében 74 milliárd forintnyi adósságát vállalta át – mondta a belügyminiszter, jelezve, ez 50 milliárd forint, 94 millió svájci frank és 2,9 millió euró tartozást jelentett. Hozzátette: 278 ötezer lakosúnál nagyobb település önkormányzatát vonták be a konszolidációba, és ez összesen 1033 milliárd forintnyi adósság átvállalását jelentette.

A nemzetgazdasági miniszter és a belügyminiszter 610 milliárd forintra tett javaslatot, ám végül a kormány 685 milliárdos adósságot vett át a nagyobb települések önkormányzataitól. Pintér Sándor közölte, hogy az állam a főváros adósságának 60 százalékát veszi át. Hozzátette ugyanakkor: “nem biztos, hogy ez száz százalékig így következik be”, mert a kormányfő és a főpolgármester még tárgyalni fog a város gazdasági helyzetéről.

A belügyminiszter jelezte azt is, hogy az 5 ezernél kevesebb lakosú települések önkormányzatai közül 14-gyel még tárgyalnak, mert ezeken a településeken olyan befektetésekre költöttek, amelyekből később ki tudják gazdálkodni az adósságot.

Jelezte azt is: négy önkormányzat adósságrendezési eljárás alatt áll, és amíg az nem ért véget, nem tárgyalnak velük az adósságátvállalásról. 57 önkormányzatot pedig azért nem konszolidáltak, mert a tőketartozásuk már “nulla”. Pintér Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy 1160 olyan önkormányzatot találtak, amelyek “a jó gazda gondosságával kezelték a közös pénzt”, ezek szavai szerint a későbbiekben számíthatnak a kormány elismerésére, és várhatóan “előnyhöz” juttatják őket.”

Forrás:
Giró-Szász András: új életet kezdhetnek a települések az adósságkonszolidáció után (+ videó); Miniszterelnökség; 2013. február 28.

A nem eladósodott önkormányzatok is támogatást várnak

„A Balatoni Szövetség (BSZ) javaslatot fogalmaz meg a kormánynak, hogy azok a települések is kapjanak valamilyen támogatást, amelyek nem adósodtak el – döntött a helyi önkormányzatokat tömörítő szövetség pénteki közgyűlésén, Örvényesen.

Huszár Zoltán, a szervezet pénteken megválasztott, kistelepülések érdekeit képviselő alelnöke, a legkisebb balatoni település, Örvényes polgármestere (független) emlékeztetett: már elhangzottak ígéretek a kormány részéről, hogy az el nem adósodott önkormányzatokat – amelyek nem részesültek a kormány adósságrendező támogatásából – pályázati lehetőségekhez kívánják juttatni.

Az érintett kistelepüléseknek azonban általában olyan egyedi gondjaik vannak, amit a tenderkiírások nem orvosolnak, ezért más támogatási lehetőségekre lenne szükség – hívta fel a figyelmet Huszár Zoltán. Példaként említette, hogy nincs előbbre a faluja azzal, hogy a régióban központilag elnyert támogatásokból akár négy animátort is felfogadhat nyárra a strandjára, miközben az önkormányzatnak nincs pénze a strandlejárók rendbetételére, vagy a fűnyírója üzemeltetésére.

A 72 önkormányzatot tömörítő szövetség közgyűlésén több kritika is érte a szervezetet amiatt, hogy nem képviseli kellő eréllyel a tagság érdekeit.

Ruzsics Ferenc (Fidesz), Keszthely polgármestere, a BSZ elnöke arról számolt be, hogy a Balatont körülölelő három megye közgyűlése, amelyek szintén tagjai a BSZ-nek, jó ideje nem fizetik a tagdíjat, és vezetőik megkeresése sem vezetett eredményre eddig…”

Forrás:
A nem eladósodott önkormányzatok is támogatást várnak; HVG.hU/MTI; 2013. március 1.

Közigazgatási, politikai informatika

Megkezdődhet az Egységes Segélyhívó Rendszer kiépítése

„Megkezdődhet Magyarországon az Egységes Segélyhívó Rendszer infokommunikációs alrendszerének kiépítése, miután a projektet irányító konzorcium kihirdette a pályázat győztesét. A 2011-ben indult ESR-112 projekt keretében a nyertes M&S cég feladata lesz, hogy olyan európai színvonalú, komplex infokommunikációs rendszert valósítson meg, amelynek eredményeképpen – más európai országokhoz hasonlóan – a segítségnyújtás folyamata egyszerűbbé válik és gyorsabb lesz, mint azt a jelenleg működő rendszerek lehetővé teszik.

A Közbeszerzési Döntőbizottság február 25-i határozata szerint – miután a közbeszerzési jogorvoslattal élő Enterprise Group visszavonta jogorvoslati kérelmét – elhárult az akadály az Egységes Segélyhívó Rendszer Hívásfogadó Központjainak kialakítása elől, így a konzorcium hamarosan megköti a pályázat nyertesével a szerződést. Az M&S cég az Egységes Segélyhívó Rendszer részét képező Hívásfogadó Központok infokommunikációs rendszerét építi ki. Az új rendszer egész országra kiterjedő bevezetése komplex, bonyolult feladat, így a kulcsmegoldások szállítóját egy összetett közbeszerzési eljárás során választották ki.

A 112-es segélyhívószám már 1999 óta működik Magyarországon, ingyenesen hívható vezetékes vagy mobiltelefonról. Itthon a 112-es hívószám bevezetése óta „csak” egy háttér-infrastruktúra nélküli, telefonos szolgáltatás. A tervezett, európai színvonalú segélyhívó rendszer valós idejű adat és hangkapcsolatot (telefon, eCall, SMS, MMS, internet stb.) fog biztosítani a lakosság, a készenléti szervek érintett szereplői: irányítók és végrehajtók között.

Az Egységes Segélyhívó Rendszer megvalósításáért felelős konzorcium a vállalkozóval együttműködve, mind a nemzeti segélyhívószámok (104, 105, 107), mind pedig az Európai Unióban kötelezően használt, 112-es hívószám fogadására képes Hívásfogadó Központok informatikai, valamint a rendőrség és a katasztrófavédelem kapcsolódó kommunikációs technológiájának korszerűsítését hajtja végre. A rendszer kiépítése nem befolyásolja hazánkban a készenléti szervek szakszerű munkáját és a segítségnyújtás folyamatát, hiszen a 112-es szám mellett a 104, 105, 107 is folyamatosan hívhatóak lesznek az Egységes Segélyhívó Rendszer elkészültéig és azt követően is. A rendszer bevezetésének legfontosabb előnye, hogy a készenléti szervek munkája összehangoltabbá és összességében gyorsabbá válik, valamint a lakosságnak hosszú távon elég lesz egyetlen számot – a 112-t – megjegyeznie. A Miskolcon és Szombathelyen kialakított Hívásfogadó Központokban képzett operátorok segítik majd a segítségnyújtás hatékonyságát.

A közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt a Kormány 1686/2012. (XII. 29.) Korm. határozatban 2013. március 31-ről, 2013. december 31-re módosította az Egységes Segélyhívó Rendszer kiépítésének határidejét. A 112-es hívószámmal és az Egységes Segélyhívó Rendszer kiépítésével kapcsolatban a konzorcium és a nyertes vállalkozó 2013. március közepén egy sajtóesemény keretében ad részletes tájékoztatást.”

Forrás:
Megkezdődhet az Egységes Segélyhívó Rendszer kiépítése; Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2013. február 26.

Állami tulajdonba került az IdomSoft Zrt.

„Az infokommunikációs konszolidációt célzó kormányzati törekvéseknek megfelelően az államot képviselő NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. megvásárolta az IdomSoft Zrt.-t. A felvásárlás révén az állami tulajdonban lévő NISZ szakmai felügyeletébe kerül azoknak a nemzetbiztonságilag is fontos, állami feladatokat ellátó informatikai rendszereknek az üzemeltetése és továbbfejlesztése, amelyek megszerzésével biztosítható a nemzeti adatvagyonra vonatkozó törvényi előírások teljesítése.

A kormány 2012. november 6-án hozott határozatot arról, hogy megvizsgálják az IdomSoft Zrt. közvetett állami tulajdonba vételének lehetőségét annak érdekében, hogy egyes, az állam működése szempontjából kiemelt fontosságú informatikai rendszerek működtetése, illetve folyamatos fejlesztése a jelenleginél költséghatékonyabb, ugyanakkor magasabb biztonsági szintű legyen. A cél az volt, hogy a vállalat feletti tulajdonosi jogokat a NISZ Zrt. gyakorolja, és a nemzeti fejlesztési miniszter szakmapolitikai felügyelete mellett működjön.

A cégvásárlást szabályozó részvény-adásvételi szerződés 2012. december 21-i aláírását követően a NISZ Zrt. az IdomSoft Zrt. átvételéhez szükséges tárgyalásokat lefolytatta. Az állami tulajdonba kerülés egyik utolsó feltételeként a Gazdasági Versenyhivatal is megvizsgálta az állami vásárlást versenyjogi szempontból és ez alapján a 2013. január 13-i határozatával jóváhagyta a tranzakciót. Ezt követően az adásvételi szerződés feltételeinek teljesülése alapján 2013. február 28-án megtörtént a pénzügyi zárás, melynek eredményeképpen 2013. március 1-től az IdomSoft Zrt. felett a tulajdonosi jogokat a NISZ Zrt. gyakorolja. Az IdomSoft Zrt. 100%-os részvénycsomagjáért a NISZ Zrt. 1 321 600 000 forintot fizetett.

Az IdomSoft fő üzleti tevékenysége az informatikai szolgáltatások nyújtása. Tevékenysége döntő részét a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) számára nyújtott informatikai szolgáltatások jelentik. Az IdomSoft az elmúlt közel másfél évtizedben több mint ötven – a közigazgatás alapműködését meghatározó, az állampolgároknak is szolgáltatásokat nyújtó – informatikai rendszert fejlesztett. A különböző hivatalokban történő adatfelvételezések, nyilvántartások kezelése, működtetése, okmányok megszemélyesítése, kiadása, hatósági ellenőrzések ezekre a fontos informatikai rendszerekre épülnek (mint például: személyi igazolvány, lakcímkártya, biometrikus útlevél, jogosítvány, egyéni vállalkozói igazolvány, parkolási igazolvány, magyar igazolvány, hatósági erkölcsi bizonyítvány, külföldiek tartózkodási engedélye, forgalmi engedély, törzskönyv, anyakönyvi okmányok, bűnügyi nyilvántartás, választási rendszer, honosítási rendszer, stb.).

„Jelentős számunkra a mai nap, mivel sikerült eleget tennünk a kormányzati akaratnak azzal, hogy mától a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat az IdomSoft Zrt. felett. Az IdomSoft megvásárlása nem csak nemzetbiztonságilag, hanem nemzetgazdaságilag is fontos lépés volt, mert a társaság a közszolgáltatási feladatok fejlesztése és üzemeltetése mellett, mind az informatika, mind a közigazgatás terén olyan komoly kompetenciával és tapasztalattal rendelkezik, mely már rövidtávon érdemi költségcsökkentést eredményezhet a magyar állam számára” – nyilatkozta Szabó Zoltán Attila, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója.””

Forrás:
Állami tulajdonba került az IdomSoft Zrt.; Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2013. március 1.

Újdonság: jön az SMS-azonosító a közigazgatásban is

„A jelenleginél nagyobb biztonságú ügyfél-azonosítás bevezetését tervezik.

A harmadik negyedévben már lesznek eredményei, a jövő év elejére pedig a tervek szerint le is zárulhat a teljes körű ügyfél-azonosítási projekt a közigazgatásban – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke.

Az ügyfél-azonosítás jelenleg közigazgatási szervezetenként és folyamatonként másként történik, az ügyfélkapun keresztül elérhető szolgáltatások köre pedig egyelőre szűk, ráadásul az itt alkalmazott azonosítás biztonsága sem magas szintű – magyarázta Vetési Iván.

A cél az, hogy a jelenleginél biztonságosabb azonosítási formákat vezessenek be, és megteremtsék annak lehetőségét, hogy minél több ügyet lehessen elektronikusan és telefonon elintézni. Vetési Iván az új módszerek között említette az internetes bankolásból ismert SMS-azonosító alkalmazását.”

Forrás:
Újdonság: jön az SMS-azonosító a közigazgatásban is; Híradó.hu; 2013. március 2.

Korrupció-megelőzési projektet és honlapot indított a KIM és az NKE

„A korrupció elleni kormányzati szándékhoz kapcsolódóan kiemelt projekt indul a közigazgatás korrupció megelőzési törekvéseinek támogatására. A projekt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésében valósul meg.

A kormány megalakulása óta a rendszerváltás utáni időszak legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozatát indította el, kifejezve elkötelezettségét abban, hogy növelje az emberek állam általi bizalmát, erősítse és garantálja a nemzeti vagyonnal, a közpénzekkel történő felelős gazdálkodást. Először van Magyarországnak antikorrupciós programja, amely a jog, a gazdaság és a közigazgatás terén törekszik a korrupció elleni intézkedések végrehajtására.

A korrupció elleni küzdelem újabb állomásaként indított antikorrupciós projekt elsődleges célja az érzékelt hivatali korrupció szintjének társadalom által is érzékelhető csökkentése. A projekt külső monitoringját az OECD-vel kötött keretmegállapodás, társadalmi elfogadottságát pedig a célcsoportokra szabott tájékoztatási kampányok segítik.

A kormány a projekt szakmai tartalmát alapvetően a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről, valamint a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról szóló 1104/2012. (IV.6.) kormányhatározat határozza meg. E program – szakítva a korábbi büntetőjogi megközelítéssel – a megelőzésre, a személyi és szervezeti ellenállóképesség (integritás) megerősítésére helyezi a fő hangsúlyt.

Az intézkedések középpontjában a közigazgatás integritásirányítási rendszerének kiépítése áll, amely a szervezet korrupcióval és más szabálytalanságokkal szemben védekező rendszerének alapja. A szervezet számos elemére (belső ellenőrzés, emberi erőforrások, informatika, belső eljárások) ható rendszer megújítása elsősorban a kockázatelemzés, a képzések és a szervezetfejlesztés eszközeivel képzelhető el. A rendszert olyan, a kormányzati szervezetrendszeren túlmutató intézkedések támogatják, amelyek elősegítik a visszaélések feltárását (közérdekű bejelentőrendszer kialakítása), és az értékközpontú szervezeti működés szélesebb körben való elterjedését (javaslatok a közszolgálati etikai kódexhez).

A fenti elképzelések megvalósítását olyan célcsoportok szerint differenciált képzések is elősegítik, amelyek egyrészt a szervezetfejlesztési célok elérését, másrészt az integritás alapú szervezeti működés szemléletének további terjesztését célozzák. Mivel a képzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bonyolítja le, a kidolgozott tananyagok beépülnek a felsőoktatási és közigazgatási továbbképzési rendszerbe, biztosítva a korrupció megelőzését célzó intézkedések fenntarthatóságát.

A főbb projektelemek előkészítése már a korrupció ellenes akcióterv tavalyi elfogadását követően megkezdődött. A KIM Közigazgatás-fejlesztési és Stratégiai Tervezési Főosztálya az e célra létrehozott szakértői munkacsoportok keretében lefolytatta a projekt előkészítéséhez szükséges egyeztetéseket a végrehajtásban érintett közigazgatási szervekkel, valamint társadalmi partnerekkel. A KIM a projekt előkészítése során felmérte a rendelkezésre álló szakértők körét, elkészítette a feladatok végrehajtásának részletes ütemezését, valamint konzorciumi partnerként bevonta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, amely a projekt keretében megvalósuló képzések oktatásszervezési, tananyagfejlesztési és képzési feladatait látja el, az eredmények pedig be fognak épülni az egyetem képzési-kutatási portfoliójába.

A projekt kiemelt fontosságát jelzi, hogy a Kormány a projekt eredetileg tervezett 480 millió forintos keretét 680 millió forintra emelte.
A projekt további előrehaladásáról és a Kormány korrupció-megelőzési intézkedéseiről a 2013. március 1-én induló korrupció-megelőzési honlap (http://korrupciomegelozes.kormany.hu) nyújt részletes tájékoztatást. A projekt honlapja egy helyen gyűjti össze és teszi mindenki számára elérhetővé a közigazgatás korrupció-megelőzési programjával, a projekt intézkedéseivel, és a projekt végrehajtásának állásával kapcsolatos információkat és dokumentumokat, valamint az ehhez kapcsolódó híreket és eseményeket.”

Forrás:
Korrupció-megelőzési projektet és honlapot indított a KIM és az NKE; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. március 1.

Óriási beruházásba fog a Magyar Posta

„Nettó 2,3 milliárd forintot meghaladó beruházásba kezd a Magyar Posta Zrt., a fejlesztéssel kapcsolatban a társaság mentességet kért a közbeszerzési törvény alól, amit az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága meg is szavazott − derül ki a Napi Gazdaság szerint az ülés jegyzőkönyvéből.

A posta egy úgynevezett hibrid kézbesítési és konverziós rendszer projekt kapcsán adta be igényét − közölte a Napi Gazdasággal a társaság. A vállalat olyan szolgáltatásokat valósítana meg, amelyek a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei, illetve ügyfelei számára állítják elő a szükséges hiteles és az eredetivel azonos joghatású okiratokat.

Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy az elektronikusan feladott dokumentumokat hiteles papír alapú okiratként, levélben kapja meg a címzett, de fordított megoldásra is képes a rendszer, az elektronikusan feladott és kézbesített küldeményről pedig a feladó és a címzett is hitelesen igazoló elektronikus értesítést kap. A szolgáltatásokhoz a csatlakozó szervek informatikai és iratkezelő rendszereihez kell kapcsolódnia a vállalatnak.”

Forrás:
Óriási beruházásba fog a Magyar Posta; HVG.hu; 2013. február 27.

Adatrobbanás a NAV-nál

„Vágújhelyi Ferenc, a NAV informatikai szakfőigazgatója szerint az adatrobbanás mértékét jól érzékelteti, hogy az adóhatóságnál 1988 és 2000 között összesen gyűlt össze annyi adat, mint a legutóbbi négy hónapban. A feldolgozás már jórészt online folyamat, az évi 80 millió ügyből csak másfél milliót intéznek papíralapon.

A szakértő megerősítette az IBM kutatója, Robyn Schwartz trendjelzését a szingularizáció ügyében. Ma már a NAV sem csak aggregált adatokkal dolgozik, hanem a tételes ÁFA esetében például atomizált, nagyszámú eseményekkel is. (A beérkező adatmennyiség a pénztárgépek bekötése miatt hamarosan nagyságrendekkel megugrik majd.) A beszerzett petabájtos tároló mellett ehhez pedig egyre bonyolultabb matematikai modellekre, elemzőképességekre van szükség.

Összeköttetések
A tavalyi év nagy hazai Big Data történetét Kerékgyártó Sándor, az Educatio ügyvezető igazgatója mutatta be. A magyar népszámlálás 11,4 millió kitöltött kérdőívét ugyanis az Educatio dolgozta fel a KSH számára. A továbblépés lehetősége az adatbázisok összekötésében rejlik. Például a felsőoktatásban végzettek elhelyezkedését figyelő, az Educatio által kezelt diplomás pályakövető rendszer még csak a NAV és az OEP adatbázisaival van összekötve, de ha a foglalkoztatási hivatal adatbázisával is összekapcsolódna, akkor a rendszer nem csak regisztrálni tudná, de munkalehetőséget is ajánlana.

Bóday Tamás, a Vodafone szakértője az IBM és a mobilszolgáltató közös pilot-projektjéről beszélt. Egy sikeres isztambuli Big Data együttműködés nyomán a két cég most Győrben is elkezdte feldolgozni a mobilhasználók anonimizált cellainformációit. A geolokáció segít pontosan rekonstruálni honnan hová, mikor és hogyan mozognak az emberek a városban, és így abban is, milyen minták alapján kerülhet sor a közlekedési rendszer optimalizációjára. Eredmények egy éven belül várhatók.”

Forrás:
Adatrobbanás a NAV-nál; HVG.hu; 2013. március 3.

Informatika, távközlés, technika

Elindult a békési optikai hálózat építése

„A nyitórendezvénnyel indították útjára kedden a „Határtalan világ — Ártánd-Bélmegyer optikai hálózat kiépítése” című projektet a békési városházán.

Az eseményen Izsó Gábor, Békés polgármestere, a Békési Kistérségi Társulás elnöke, a fejlesztés egyik kezdeményezője hangsúlyozta, a beruházással a határon túli kapcsolatokat is erősíteni szeretnék kulturális és egyéb területeken egyaránt.

Erdős Norbert, Békés megyei kormánymegbízott, országgyűlési képviselő a program adatait ismertette, kiemelve, hogy a közösség és a gazdasági élet szereplői számára is komoly jelentőséggel bírhat a projekt.

Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte, a partiumi településekkel folytatott hatékony együttműködésüknek köszönhetően valósulhat meg a hálózat kiépítése. A magyar-román monitoring bizottság legutóbbi döntése alapján — amelynek a megyéből Farkas Zoltán a tagja — 22 millió 791 ezer euró érkezik Békésbe.

A kedden elindult projekt keretében 90 kilométer hosszú szakaszon, 11 települést ellátó optikai háló épül ki 2014. december 31-ig Békés, Hajdú-Bihar és a partiumi Bihar megyében 999 ezer 369 euró támogatás és öt százalékos önerő mellett. A fejlesztés kapcsolódik ahhoz a szélessávú informatikai hálózathoz, ami 2008-ra jött létre a Békési Kistérségben.”

Forrás:
Elindult a békési szuperhálózat építése; beol.hu; 2013. február 26.

Programtanács a nemzeti információs infrastruktúra fejlesztéséhez

„A kormány egy nyilvánosságra került rendelettervezete szerint programtanácsot hoznának létre a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program segítésére.
A kormány kiemelten, külön rendeletben szabályozná a 2011-ben létrehozott Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző szervét Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program Tanácsot. A program biztosítja a felső- és közoktatási intézmények, kutató-fejlesztő helyek, közgyűjtemények és más oktatási, tudományos és kulturális szervezetek információs infrastruktúrájának és országos számítógépes hálózati szolgáltatásainak összehangolt fejlesztését. Ez a rendszer hivatott biztosítani az országos és nemzetközi hálózati kapcsolatok és információs szolgáltatások elérését is.

Az elektronikus hírközlésért felelős miniszter (jelen esetben Németh Lászlóné fejlesztési miniszter) felel a fejlesztési program működtetéséért, mégpedig a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) útján.

A Programtanács feladata, hogy előkészítése a miniszter döntéseit. Az új szervezetbe az összes tárca delegál egy-egy személyt, valamint helyet kap a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, és a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke által delegált szakember is. Emellett állandó tagként vesz részt a programtanács programhoz csatlakozó intézmények érdekképviseletét ellátó Hungarnet Egyesület elnöke.

A szakmai kérdésekben a Műszaki Tanács segíti a Programtanács munkáját.”

Forrás:
Programtanács a nemzeti információs infrastruktúra fejlesztéséhez; Bitport.hu/MTI; 2013. február 25.
A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programról szóló 5/2011. (II. 3.) kormányrendelet módosításáról szóló előterjesztés; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. február 21. (pdf)

A tartalom ad majd értelmet az LTE-nek

„Az LTE, vagy ahogy a marketing hívni szereti 4G ma már egyre általánosabb fogalmaknak számítanak a mobiltechnológiában, ahogy egyre több okostelefon támogatja a technológiát, mely ma már Európában szinte minden országban elérhető. Lassan formálódik a felhasználói igény is a szolgáltatásra.

Egyre általánosabbnak számít manapság, ha egy mobilszolgáltató hálózatán képes LTE-technológiával is mobiladat-szolgáltatást nyújtani, emellett egyre kevésbé számít különlegesnek az olyan okostelefon, mely kompatibilis a HSxPA-rendszerekhez képest lényegesen gyorsabb sávszélességet biztosító rendszer kiaknázására. A szolgáltatást hazánkban először bevezető Magyar Telekom (T-Mobile) felsővezetői Barcelonában beszéltek az idei tervekről, nem csak az LTE kapcsán.

LTE-t minden okostelefonba!
Az új generációs mobilinternet – mely immár túl van a kereskedelmi szolgáltatás első születésnapján – itthon egyelőre még csak egy szűkebb, a technológiai változásokra amúgy is fogékonyabb (nem utolsósorban tehetősebb) réteg használja, ez azonban már idén jelentősen megváltozhat – vetítette előre a trendeket egy keddi sajtóbeszélgetésen Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója. “Az LTE kezd alapértelmezett funkcionalitás lenni a készülékeknél, az átlagos árszint pedig hamar csökken” – fűzte hozzá a cégvezető.

A Telekom LTE technológiát használó ügyfélbázisának mérete ma még egyébként nem jelentős a több mint egymillió mobilnetet használó T-Mobile előfizetői bázishoz viszonyítva: mindössze néhány ezerre tehető a hálózatban rejlő lehetőségeket ténylegesen és rendszeresen kihasználó ügyfelek száma. Jellemző, hogy a legnagyobb számban köztük azok az iPhone-felhasználók találhatók, akik a legújabb kiadású Apple-telefonnal, az iPhone 5-tel rendelkeznek – ők többnyire már frissítették is a készülékszoftvert arra a nemrég kiadott változatra, mely megnyitotta a magyar T-Mobile ügyfelek számára is a telefon teljes adatforgalmi kapacitását.

A szolgáltató tavaly év elején mindössze egy mobilinternetes modemmel és egy hozzá tartozó prémium díjcsomaggal indította útjára az LTE-portfóliót elsőként az országban, ehhez meglévő, 1800 MHz-es frekvenciakészletét felhasználva. A vállalat később egy tablettel és egy LTE-képes routerrel egészítette ki a kínálatot, de arra egészen tavaly decemberig kellett várni, hogy az új technológiának megfelelő első okostelefonok fogadására készen álljon a rendszer. Ekkor jelentek meg azok a díjcsomagok a kínálatban, melyek hang- és szöveges üzenetek mellett LTE-alapú mobiladat-szolgáltatást is kínáltak.

Az új díjcsomagok mellé új készülékek is megjelentek az operátor kínálatában, a Samsung és a Nokia LTE-s okostelefonjai azonban ma még jellemzően a felső árszegmensben helyezkednek el. Mattheisen ugyanakkor hozzátette, az LTE-vel kompatibilis készülékek mellett más, internetre kapcsolt fogyasztói eszközök (például fényképezőgépek), vagy automatizált megoldások is hozzájárulhatnak az új rendszer sikertényezőjéhez.

Tartalom, tárca
Keszég Attila, a Magyar Telekom lakossági szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese a sajtóbeszélgetésen a gyorsabb mobilnet iránt mutatkozó felhasználói igény kapcsán kiemelte, hogy az új technológia elterjedéséhez az idén várhatóan szintén jelentősen bővülő, a szolgáltató által közvetített exkluzív tartalomkínálat is hozzájárul majd. A vezérigazgató-helyettes utalt a T-Home interaktív tévészolgáltatásaihoz tavaly kapcsolt Moziaréna nevű over the top rendszer kibővítésére, melyet rövidesen újabb (mobil)eszközökről, megújult funkciókínálattal lehet majd igénybe venni.

A lakossági szolgáltatásokért felelős vezér hozzátette: a megújult videoszolgáltatások mellett új zeneszolgáltatás is megjelenik rövidesen a Telekom repertoárjában. Bár Keszég ennél több részletet nem árult el, a vállalat anyacége, a Deutsche Telekom Barcelonában két új, zenei streaming partnert jelentett be, az egyik a Telenorral már jó ideje kapcsolatban álló Deezer, a másik pedig a skandináv gyökerű Spotify – mindkettő hasonló összetételű zenekatalógusból kínál hasonló jellegű zenestreaming, illetve offline is hallgatható szolgáltatást.

Szintén az anyacég hétfői sajtótájékoztatóján hangzott el, hogy idén a mobiltárcával kapcsolatos fejlesztések is felgyorsulnak a DT-országokban. Igazán örömteli hír – bár nem kizárólag a Telekom érdeme – hogy idén a cégcsoport országai közül a Magyar Telekom benne lesz az első öt olyan országban, ahol a mobilfizetési rendszer legalább lakossági pilot projekt szinten elindul. Pataki Róbert, a cég üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese a beszélgetésen kiemelte, a mobiltárca megoldások nem kizárólag a fizetésről szólnak, ugyanakkor a rendszer indulását kétségtelenül késleltetheti, hogy nagyon bonyolult és kritikus biztonsági szintű rendszereket kell egymással összekapcsolni.

A Telekom szerint ezzel együtt a gyártók részéről még nem látszik a teljes elköteleződés az NFC mellett, a mobiltárca széles körű elterjedéséhez ugyanis minden készülékben ott kell lennie az azt támogató adó-vevő rendszernek, egyelőre azonban távolról sem ilyen rózsás a helyzet…”

Forrás:
Telekom: a tartalom ad majd értelmet az LTE-nek; Koi Tamás; HWSW.hu; 2013. február 27.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A szombathelyi laktanyából kultúrgyár lesz

„Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár” épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz–KDNP), Szombathely polgármestere.

A több mint 6,4 milliárd forintos, nagyszabású beruházás – amely a tervek szerint uniós források felhasználásával, állami beruházásként 2014 végéig valósulhat meg – digitális oktatási és innovációs központot, nemzeti történelmi és ökológiai élményparkot, nemzeti huszár emlékközpontot, nemzeti közlekedéstörténeti élményparkot és látogatóközpontot, valamint egy nyugat-magyarországi kulturális logisztikai és digitalizációs központot is magában foglal. Az elképzelést a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) rövidesen a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé terjeszti és kezdeményezi, hogy az kiemelt kreatív kulturális programként valósulhasson meg – mondta a városvezető csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Puskás Tivadar tájékoztatása szerint a szombathelyi közgyűlés február 28-i ülésén megtárgyalta a volt huszárlaktanya kérdését, és a felvázolt kulturális hasznosításhoz elvi támogatását adta. – Erre azért volt szükség, hogy mire a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé kerül a programtervezet, egyértelmű legyen, hogy a város támogatja az elképzelést – mondta.

Lazáry Viktor, Szombathely kultúráért felelős alpolgármestere a program részleteit ismertetve hangsúlyozta: a beruházással két ütemben olyan európai és világszínvonalú komplexum létesülhet a volt laktanya területén, amely növeli a város turisztikai vonzerejét, és több száz, nagyfokú kreativitást igénylő műszaki, tudományos és fejlesztő munkahely jön létre.

A 19. század második felében épült huszárlaktanya hasznosításával csaknem két évtizede sikertelenül próbálkozik az önkormányzat. A 22 hektáros területen kilenc épület áll, ezek közül egyet, a volt parancsnoki épületet újította fel és használja az Apáczai Csere János Alapítvány. Az 1990-es évek elején egyetemi központot szerettek volna itt létrehozni, később más hasznosításra is felmerültek elképzelések, de megfelelő források hiányában egyik terv sem vált valóra.”

Forrás:
A szombathelyi laktanyából kultúrgyár lesz; Magyar Nemzet; 2013. február 28.

Mobil eszközökre térnének át a fizetőkártya szolgáltató pénzintézetek

„A mobiltelefonos fizetési szolgáltatások felé nyitnak a hagyományos fizetőkártya szolgáltató pénzintézetek – írja a Wall Street Journal online kiadása.

A Visa és a MasterCard fizetőkártya szolgáltató vállalatok technológiai együttműködésre léptek a hagyományos plasztikkártyát helyettesítő olyan mobil eszközös fizetési megoldások kifejlesztésére, amelyek lehetővé teszik a vásárlások ellenértékének kiegyenlítését mind az interneten, mind pedig az üzletek pénztárainál.

A MasterCard új MasterPass technológiai platformja lehetővé teszi fizetőkártya tulajdonosoknak kártyaadataik tárolását egy alkalmazáson belül, amellyel fizetéseket lehet lebonyolítani a rendszerbe belépett üzleteknél. Az alkalmazás használói nemcsak a MasterCard, hanem más, konkurens kártyatársaságok, Visa, az Amercian Express és Discover Financial Services kártyaadatait is felvihetik az okostelefonokon, táblagépeken és más eszközökön futó alkalmazásba.

A MasterPass technológiát a New York-i Purchase vállalat mutatta be az idei barcelonai Mobile World Congress mobiltechnológiai seregszemlén. A Visa ugyanitt jelentette be a Samsung Electorincs mobiltelefon gyártóval, valamint a Roam pénztárgép gyártóval létesített együttműködését mobil fizetési technológiák fejlesztésére.

A kártyaforgalmazó pénzintézetek és az internetes értékesítési portálok közös célja a pénzforgalom átterelése készpénzről valamilyen elektronikus formába, lehetőleg saját rendszereiken belül.

A MasterCard MasterPass rendszere egyike azoknak a “digitális pénztárcának” elnevezett új megoldásoknak, amelyek több profil és bankszámlaszám tárolását is lehetővé teszik ügyfeleiknek egy-egy alkalmazáson belül. A Visa novemberben bemutatott hasonló V.me alkalmazásához már több mint ötven bankot nyert meg partnernek. Hasonló utakon indultak el az internetes értékesítési portálok és fizetési szolgáltatásaik, a Google, az eBay és a PayPal is.

Ha szolgáltatók részéről meg is van a készség az átállásra, a felhasználók részéről már kevésbé. A megoldás egyelőre lassú ütemben terjed, részben az értékesítési pontokat üzemeltető ügyfelek csekély adoptálási hajlandósága, részben a szükséges technológiával ellátott okostelefon modellek alacsony száma miatt.”

Forrás:
Mobil eszközökre térnének át a fizetőkártya szolgáltató pénzintézetek; HVG.hu/MTI; 2013. március 3.
Mastercard’s MasterPass Turns Your Phone Into Your Own Personal Checkout Lane; Eric Limer; Gizmodo; 2013. február 25.

Gates, Zuckerberg, Newell: tanulj programozni!

„Egyre nagyobb a hiány programozókból az Egyesült Államokban. A munkaerőpiac és az oktatási rendszer kínálata annyira nem felel meg a keresletnek, hogy 2020-ra akár egymillió programozói állás is betöltetlen lehet majd az egy hónapja indult Code.org nonprofit szervezet szerint.

A szervezetet Hadi és Ali Partovi alapította. Az iráni emigráns ikerpár első nagy dobása a LinkExchange volt, amit 1998-ban 250 millió dollárért vett meg a Microsoft. A pénzből újabb cégeket alapítottak (TellMe Networks, iLike), majd néhány évvel később jó érzékkel olyan cégekbe fektettek be, mint a Facebook, Dropbox, Zappos és Airbnb. A testvérek mostani kezdeményezésükkel az IT szektorban kialakult (és egyre növekvő) programozói hiányra szeretnék felhívni a figyelmet, és ehhez a szektor számos ismert alakját is sikerült megnyerniük. Emellett a Code.org folyamatosan bővülő adatbázisában próbálják összegyűjteni az elérhető programozási kurzusait, legyenek azok online vagy hagyományos iskolai oktatás keretén belül, esetleg szakmai táborokban.

A ma közzétett videóban többek között Bill Gates (Microsoft), Mark Zuckerberg (Facebook), Jack Dorsey (Twitter, Square), Drew Houston (Dropbox) beszélnek arról, hogyan indult cégalapításhoz vezető útjuk a programozás segítségével. Mivel a film célja az, hogy minél több fiatalban keltse fel az érdeklődést a számítástechnika és a programozás iránt, az IT cégvezetők és mérnökök mellett a Miami Heat NBA csapat játékosa, Chris Bosh, valamint a Black Eyes Peas frontembere és zenei producer Will.i.am is mesél arról, hogyan kerültek kapcsolatba a programozással. A Lesley Chilcott (a Kellemetlen Igazság producere) által készített filmecske kétségtelenül a szokásosnál emberibb arcot kölcsönöz egy sokak számára érdektelen és száraz témának, és megpróbálja eloszlatni a közismert előítéleteket, miszerint a programozást nagyon nehéz elsajátítani, és az ezzel foglalkozók egész nap egy sötét lyukban csépelik a billentyűzetet.

A filmben megszólalók szerint a programozás minden új és ismeretlen dologhoz hasonlóan csak elsőre félelmetes, de valójában nem sokban különbözik attól, hogy valaki megtanul egy új idegen nyelvet, vagy valamilyen hangszeren játszani.

„2013-at írunk, kommunikációnk és pénzügyeink a technológiától függenek, de senki nem tudja, hogyan kell kódot írni vagy olvasni. Fontos, hogy a mai gyerekek akár már nyolcéves kortól programozni tanuljanak. A jó programozók napjaink rocksztárjai” – mondja a filmben Will.i.am.

A Code.org szerint az USA-ban jelenleg tízből csak egy középiskolában tanítanak programozást, és a felsőoktatásban tanulók mindössze 2%-a szerez számítástechnikai vonatkozású diplomát, miközben ezen a területen a legmagasabb az átlagfizetés az országban –a programozóké az országos átlag kétszerese. A helyzet miatt a startupok egyre nehezebben szedik össze a kiugráshoz szükséges szakemberekből a kritikus mennyiséget, és kénytelenek a nagyok által kínált kiemelkedően magas fizetésekkel és minden igényt kielégítő irodákkal versenyezni. A Forbes adatai szerint Washingtonban 12 000, New Yorkban 8800, San Joséban 7800, San Franciscóban 7000, Bostonban 5500, Seattle-ben és Chicagóban 4900, Atlantában 3800, Los Angelesben 3600, Dallasban pedig 3300 üres IT állás vár betöltésre. Mark Zuckerberg elmondása szerint a Facebook szó szerint annyi képzett és tehetséges mérnököt vesz fel, amennyit csak talál. Az egyetlen gond az, hogy nincs elég belőlük.

A Code.org kezdeményezését a videóban szereplőkön kívül számos befolyásos ember támogatja, és nem csak az IT szektorból – többek között Bill Clinton, Al Gore és Richard Branson is a programozás népszerűsítése mellé állt.”

Forrás:
Gates, Zuckerberg, Newell: tanulj programozni!; Voith Hunor; IT café; 2013. február 27.

Szakirodalom

Európa a közbeszerzések központosításával megmenthetné magát

„Az EU tagállamaiban a közkiadások mértéke nőtt, miközben a GDP csökkent. Emiatt a GDP-ben számolva keletkezett egy 247 milliárd eurós rés. A központosított beszerzés kiterjesztése viszont segíthetne az európai egyensúly megteremtésében.

2006 és 2008 között a 27 tagú Európai Unióban a kiadások mértéke 4%-kal, a GDP viszont csak 3%‑kal nőtt. A pénzügyi válság 2008-tól 2011-ig tartó időszaka alatt az államháztartás kiadási oldala 1,8%-kal, a GDP viszont minimális mértékben, csupán 0,5%-kal emelkedett. Az államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított mértéke Európában 9 százalékponttal magasabb, mint a világ nagyobb régiói közül a sorban őt követő Egyesült Államoké, és több mint kétszer olyan magas, mint a legalacsonyabb hányadossal rendelkező Kínáé.- írja az A.T. Kearney nemrégiben készült elemzése.

A tanulmány szerint ha a huszonhét tagállam mindegyike központosítaná közbeszerzési tevékenységét, az 85–152 milliárd eurós megtakarítást eredményezhetne. Tekintettel arra, hogy 2011-ben a tagállamok államháztartási kiadásainak összértéke elérte a 6,2 billió eurót, a tanácsadó cég szerint a politikusoknak meg kell teremteniük a szociális támogatás európai szemléletének megőrzése és versenyképes gazdasági környezet megteremtése közötti egyensúlyt.

Az A. T. Kearney szerint a fenntartható európai közszféra megteremtése nem halogatható tovább. Ezért azt javasolja a tagállamok kormányainak, hogy aknázzák ki az optimalizált közbeszerzés előnyeit, karcsúsított és rugalmas állami szférát alakítsanak ki, valamint használják ki a megosztott szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket.

„A legfőbb kérdés az, hogy az európai politikusok jelenlegi generációja képes lesz-e átlépni a saját árnyékát és a megfelelő stratégiák révén javítani a kiadások és a GDP egyensúlyát. Ezen intézkedéseknek a biztatóbb jövő érdekében történő megvalósításához a különféle szintű érintettek – kormányok, szakszervezetek, vállalatok és a társadalmi csoportok – összehangolt együttműködésére van szükség” – mondta Branko Zibret, az A.T. Kearney európai, közel-keleti és afrikai régióinak kormányzati üzletágáért felelős vezető partnere.”

Forrás:
Európa a közbeszerzések központosításával megmenthetné magát; HVG.hu; 2013. február 28.
The EU’s Public Sector Spending Problem; A.T. Kearney; 2013. január 17.

A közigazgatási szervezés és technológia fejlődése Magyarországon

„…Kutatási területem középpontjába tehát a közigazgatás hatékonysága került; mind elméleti, mind gyakorlati munkáim során ezt igyekeztem, igyekszem a fókuszban tartani.
A közigazgatási hatékonyságra vonatkozó vizsgálataim középpontjába fokozatosan egy probléma került: a közigazgatás vizsgálatakor, illetve a közigazgatás korszerűsítésénél, fejlesztésénél mi az alapvetés, amire támaszkodni lehet? Melyik az a tudományterület, amelyiket alapul vehetjük, létezik-e egyetlen ilyen terület, és ha igen melyik az?

Az egyik, és Magyarországon széles körben elterjedt megközelítés szerint a közigazgatás fejlesztésének egyetlen terület, az államigazgatási jogi terület a letéteményese. Erre az álláspontra helyezkedett több – méltán elismert – tudományos iskola, melyet nagyszerű tudósok, szakemberek fémjeleztek.

Ezt az államigazgatási jogi megközelítést képviselte az egykori Államigazgatási Főiskolán Lőrincz Lajos professzor tanszéke, Beér János munkássága, vagy éppen Szamel Lajos kutatásai. Ezek szerint tehát a közigazgatás mindenkori vizsgálatának, fejlesztésének középpontjában az államigazgatási jog, mint primus inter pares áll.

Ezzel szemben már a hatvanas években megfogalmazódott egy másik koncepció, amely szerint létezik egy speciális ágazati szervezéstudomány, amely kifejezetten az államigazgatási szervezetek működéséhez kapcsolható, és amellyel hatékonyan lehet a közigazgatási szervezeteket vizsgálni és átalakítani.

Ha Magyary Zoltán munkásságát megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy az ő vizsgálati módszerei interdiszciplinárisak voltak. Ő volt az első a közigazgatásért fáradozó jogász, aki bár fontos szerepet szánt az államigazgatási jognak, mégis először beszélt a szervezéstudomány jelentőségéről, a személyzeti politika és a közigazgatási feladat fontosságáról. Úttörő volt a többoldalú megközelítés mellett a folyamatközpontú közigazgatási gondolkodás és a tényvizsgálati módszerek elterjesztésében. Ám Magyary még nem beszélt ágazati szervezéstanról, ezt először Magyarországon Erdei Ferenc vetette fel vitaindító referátumában az MTA Szervezéstudományi Bizottság ülésén 1966-ban. Szerinte a közigazgatás működése, feladatrendszere teljesen eltér a nagyüzemektől, gyáraktól, vagy gazdálkodó szervezetektől, ezért nem lehet az általános szervezés elmélet módszereit eredményesen alkalmazni a közigazgatás fejlesztésére.

Magyarországon tehát az államigazgatási jogi gondolkodás dominanciája, túltengése mellé egyenrangú partnerként a folyamatszemléletű igazgatásszervezési, ágazati szervezéstani koncepciót kell felsorakoztatni, ha teljes körűen és multidiszciplinárisan kívánjuk megközelíteni a közigazgatás hatékonyságának és eredményességének kérdését. Ebből az alapvetésből indul ki munkám.

Dolgozatomban azt a koncepciót igyekszem bebizonyítani, hogy a közigazgatás fejlesztése, racionalizálása elengedhetetlen egy önálló ágazat specifikus szervezési tudás, tudomány nélkül. Ennek a koncepciónak igazolásaként bemutatom a hazai közigazgatási korszerűsítési törekvéseket, végigveszem a különböző korok közigazgatási szervezési iskoláit, majd az ágazat specifikus szervezéstan tételeit veszem górcső alá. Vizsgálatom fókuszában továbbá azok az eljárások, módszerek állnak, amelyek a közigazgatás fejlesztése szempontjából elengedhetetlenek és megfelelő referenciával rendelkeznek…”

Forrás:
A közigazgatási szervezés és technológia fejlődése Magyarországon; Almásy Gyula; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2012, a védés időpontja: 2013. március 6. (pdf)

Önkormányzati pályázati aktivitás : Információs kulcsszereplők az önkormányzati fejlesztéspolitikában és pályázataiban Magyarországon

„…A kutatás célja az önkormányzatok eltérő pályázati aktivitásának magyarázata. Ennek megfelelően a kutatás annak a kérdésnek a megválaszolására összpontosít, hogy miért eltérő a pályázati aktivitás az önkormányzatok esetében? Valamilyen szempont mentén determinált-e az önkormányzatok viselkedése a hazai pályázati struktúrában? Mi az, ami leginkább meghatározza a települések ilyen jellegű részvételét a pályázati forrásokból?

Az önkormányzatok pályázati aktivitása és – ennek következtében – pályázati intenzitása, meghatározza a területfejlesztés ütemét, ezáltal a területfejlesztési stratégia elemeinek időre teljesítő vagy időben elhúzódó megvalósulását. Az önkormányzati pályázati aktivitás szervezetszociológiai feltárásával a szakirodalom csak részlegesen foglalkozik. Ezért az újszerű megközelítés mellet jelen vizsgálat időszerűsége abban rejlik, hogy az önkormányzati pályázati aktivitás mögöttes hajtóerőit megismerve és megértve, javaslatokat tehetünk a finanszírozási források hatékonyabb önkormányzati felhasználására.

A kutatás interdiszciplináris megközelítést alkalmaz és az önkormányzatok pályázati aktivitásának magyarázatát négy pillére építi.

Az első pillér a finanszírozási rendszer sajátosságainak tárgyalását tartalmazza, először nemzetközi,…majd hazai…vonatkozásban…A második pillér azokat az objektív tényezőket veszi figyelembe, amelyek az önkormányzatok pályázati aktivitása során játszathatnak szerepet, azokra a szakirodalmi megközelítésekre támaszkodva, amelyek a magyarországi önkormányzati pályázatok elemzését tűzték ki célul…A harmadik pillér az önkormányzati aktivitást befolyásoló szubjektív tényezőket veszi figyelembe…És végül, a negyedik és egyben a leghangsúlyosabb pillér, a kapcsolathálózati megközelítés azt vizsgálja, hogy az egyének és szervezetek közötti kapcsolathálózatok hogyan és milyen módon befolyásolhatják az önkormányzatok pályázati aktivitását. A kutatási megközelítés az önkormányzatok forrásszerzési mechanizmusát arra az elméleti alapra építi, amely a társadalmi, szakmai és cserekapcsolatokba beágyazott szervezeteket helyezi előtérbe…, szemben a klasszikus közgazdaságtan által atomisztikus szereplőként kezelt szervezeti egységekkel. Tehát, az önkormányzatok, mint szervezeti egységek, jelen esetben a társadalmi beágyazottságuknak…köszönhetően, feltehetően a társadalmi tőke …és a társadalmi kapcsolatok segítségével jutnak olyan információs előnyhöz (vagy hátrányhoz), amely elősegíti (vagy gátolja) forrásszerzésüket (pályázati dinamikájukat vagy megfogalmazott pályázati céljaikat)…”

Forrás:
Önkormányzati pályázati aktivitás. Információs kulcsszereplők az önkormányzati fejlesztéspolitikában és pályázataiban Magyarországon; Bodor-Eranus Eliza Hajnalka; Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola; 2012, a védés időpontja: 2013. március 5. (pdf)

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) keretében teendő vállalások akciótervének jóváhagyásáról

„1. A Kormány egyetért azzal, hogy Magyarország az 1. melléklet szerinti akciótervben foglalt intézkedések teljesítését vállalja a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) elnevezésű nemzetközi kezdeményezés keretében.

1. melléklet az 1080/2013. (II. 25.) Korm. határozathoz
Akcióterv
Magyarországnak a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) elnevezésű nemzetközi kezdeményezés keretében teendő vállalásairól

I. A nyílt kormányzás fontossága Magyarország számára

II. Magyarország eredményei a nyílt kormányzásban

III. Magyarország vállalásai a nyílt kormányzás továbbfejlesztésében
Magyarország nyílt kormányzással kapcsolatos vállalásai – összhangban a Nyílt Kormányzati Együttműködés Elvi Nyilatkozatával – elsősorban a közigazgatási szervek integritásának növeléséhez kapcsolódnak, de részben érintik a közszolgáltatások javításának és a közösségi erőforrások hatékonyabb felhasználásának területét is.

Magyarország vállalásainak sajátossága, hogy nem különálló intézkedésként jelennek meg, hanem szerves egészet alkotnak korrupció megelőzési kormányhatározattal. E megoldás előnye, hogy a nyílt kormányzattal összefüggő vállalások egy kidolgozott programkeretbe beágyazottan, megfelelő anyagi és személyi feltételek biztosítása mellett hajthatóak végre.

1) Költségvetési adatok nyilvánosságának javítása
Magyarország vállalja, hogy az állampolgárok közpénzügyekről való jobb tájékoztatása érdekében számszerű és grafikus módon is bemutatja a központi költségvetés és módosításai tervezetének, valamint a végrehajtott költségvetésnek az adatait, az Egyesült Nemzetek Szervezete által kidolgozott COFOG (Classification of the Functions of Government) rendszer 2. szintjének megfelelő bontásban.
Határidő: 2013. június 30.

2) Közbeszerzési adatok kereshetőségének javítása
Magyarország vállalja, hogy a közbeszerzési adatok nyilvánosságának biztosítása érdekében gondoskodik arról, hogy a közbeszerzési hirdetmények és más közbeszerzési közlemények (közbeszerzésekkel kapcsolatos, jogszabályi előírás alapján hivatalos közbeszerzési lapban, vagy közbeszerzési központi állami honlapon kötelezően közzéteendő adatok) úgy kerüljenek közzétételre, hogy minden beszerző szervhez egyedi, – a jogutódlás esetét kivéve – állandó azonosítószám, valamint minden konkrét közbeszerzési eljáráshoz is, az adott eljárás során állandó egyedi azonosítószám kerül hozzárendelésre. Ennek eredményeképpen valamennyi közzétett közbeszerzési dokumentum könnyen kereshetővé és lekérdezhetővé válik az érintett szerv és az adott konkrét eljárás egyedi azonosítószáma alapján.
Határidő: 2013. szeptember 30.

3) A köztulajdon hasznosítására és a közpénzek felhasználásával kötött szerződések nyilvánosságának erősítése
Magyarország vállalja, hogy a közvagyon hasznosítására és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyilvánosságának biztosítása érdekében – szükség esetén jogszabály-módosítással – biztosítja, hogy:
a) a szabályszerűségi ellenőrzésekre jogosult kormánytól független és kormányzati állami szervek ellenőrzései mindig kiterjednek a közzétételi kötelezettségek teljesítésére is;
Határidő: 2013. június 30.
b) a korrupciós kockázatok szempontjából áttekinti a közbeszerzési törvény, valamint a nemzeti és közösségi költségvetési pénzügyi támogatások szabályrendszere alkalmazásának tapasztalatait, különös tekintettel az elektronikus információszabadsággal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések betartására, különös figyelmet fordítva a nyilvánosság lehetséges további növelésének formájára és tartalmára;
Határidő: 2013. június 30.
c) önkormányzati vagyonhasznosítási és beszerzési ügyben nyílt ülést kell tartani, kivéve a pályázati eljárások értékelésének megállapítására összehívott üléseket, ha a pályázati ajánlattevő vagy a pályázó kizárta ajánlata egy részének nyilvánosságra hozatalát, mivel az olyan üzleti titkot képez, amely saját tevékenységével összefügg, és nem vonatkozik a megkötendő szerződés lényeges elemeire, vagy ha az az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság üzleti titkát sértené;
d) az önkormányzati testületi nyilvános előterjesztéseket a meghívó kiküldését követően, a meghívóval együtt kötelező közzétenni az önkormányzat honlapján.
Határidő: 2013. június 30.

4) Integritásirányítási rendszer a közszférában
a) Magyarország vállalja, hogy biztosítja a közszféra szervezeteinek és az állami tulajdonban álló gazdasági társaságoknak a részvételét az Állami Számvevőszék Integritás Felmérésében.
Határidő: 2013. május 31.
b) Magyarország vállalja, hogy integritásirányítási rendszert vezet be a központi közigazgatásban.
Határidő: 2013. december 31.
c) Magyarország vállalja, hogy megteremti a bejelentők védelmének intézményrendszerét.
Határidő: 2013. június 30.
d) Magyarország vállalja, hogy meghatározza az állami szervek érdekérvényesítőkkel való kapcsolattartására vonatkozó szabályokat.
Határidő: 2013. június 30.
e) Magyarország vállalja, hogy biztosítja a Kormány által megtárgyalandó előterjesztések, valamint a miniszteri rendeletek tervezetei korrupciós kockázatainak – az előzetes hatásvizsgálat keretében történő – döntést megelőző elemzését.
Határidő: folyamatos
f) Magyarország vállalja, hogy a kormányzattól független hivatásrendi köztestületek által elfogadott Hivatásetikai Kódexeket készít a kormánytisztviselői és a rendvédelmi állomány számára.
Határidő: 2013. július 31.

5) A korrupció megelőzéssel és integritással kapcsolatos ismeretek elterjesztése
a) Magyarország vállalja, hogy integritás, korrupciómegelőzés és etika témájú képzéseket biztosít az állami szervek tisztviselői számára.
Határidő: folyamatos
b) Magyarország vállalja, hogy az állami szervek képzési rendszerein belül a közérdekű adatok önálló, proaktív közzétételében is egyértelmű támpontot nyújtó, információszabadsággal kapcsolatos képzési elemeket biztosít az államigazgatási, az önkormányzati és az igazságszolgáltatási munkatársak számára.
Határidő: 2013. december 31., majd folyamatos
c) Magyarország vállalja, hogy hiteles, átlátható, költséghatékony, állampolgárok és a civil szervezetek bevonására építő, célcsoportonként differenciált tájékoztató kampányt indít a társadalom tagjai korrupciós jelenségekkel, és az azokkal szemben alkalmazható magatartásformákkal és ellenlépésekkel kapcsolatos ismereteinek és tudatosságának növelése érdekében.
Határidő: 2013. február 22., majd folyamatos
d) Magyarország vállalja, hogy gondoskodik a korrupciós jelenségekkel, és az azokkal szemben alkalmazható magatartásformákkal és ellenlépésekkel kapcsolatos értékeknek és ismereteinek az iskolai oktatásban és nevelésben való megjelenítéséről, ideértve az e tárgyú iskolai tankönyvek tartalmának felülvizsgálatát és antikorrupciós ismeretekkel való kiegészítését.
Határidő: 2013. szeptember 1., majd folyamatos

Függelék Magyarországnak a nyílt kormányzásban 2010. május 29., a jelenlegi Kormány hivatalba lépése óta elért eredményei
– Egységes kormányzati honlap kialakítása
A 2010-ben megválasztott Kormány hivatalba lépését követően haladéktalanul megkezdte az egységes, új kormányzati honlap indításának előkészítését. A www.kormany.hu valamennyi minisztérium közérdekű adatait tartalmazza, lehetőséget nyújt az előkészítés alatt álló jogszabály-tervezetek megismerésére és véleményezésére, továbbá tájékoztatást nyújt a legfontosabb kormányzati intézkedésekről.

– A Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programja és a hozzá kapcsolódó kormányzati intézkedések kidolgozása
A Kormány – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) előterjesztésében és a civil szervezetekkel való egyeztetést követően – az 1104/2012. (IV. 6.) kormányhatározattal (a továbbiakban: korrupció megelőzési kormányhatározat) az elmúlt időszak legátfogóbb korrupciómegelőzési programját fogadta el 2012 márciusában. A Program elemzi a magyarországi korrupciós helyzetet, majd ehhez kapcsolódóan mintegy 20 területen intézkedéseket ír elő az illetékes miniszterek számára. A program lényeges újdonsága, hogy – a büntetőjogi intézkedések fontosságának hangsúlyozása mellett – a fő hangsúlyt a korrupció megelőzésére, a szervezetek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére helyezi.

– Integritás Projekt (Állami Számvevőszék)
A magyar Állami Számvevőszék által európai uniós források felhasználásával indított Integritás Projektjének (http://integritas.asz.hu) fő célja, hogy feltérképezze a közszféra korrupciós kockázatait és hozzájáruljon az integritás alapú közigazgatási kultúra erősítéséhez. A projekt fő eleme a kockázati térkép, amelynek alapja a költségvetési szervek önkéntes, kérdőíven alapuló adatszolgáltatása. Ebből az ÁSZ által kidolgozott kockázati módszertan alapján 3 kockázati érték kerül kiszámításra. A költségvetési szervekre vonatkozó adatokat az interneten bárki számára hozzáférhető Korrupciós Kockázati Térkép jeleníti meg, de a projekt honlapján szervezetekre és kérdésekre lebontott, feldolgozott adatsorok is elérhetőek. Az integritás szemlélet közigazgatáson belüli terjesztése érdekében a projekthez kapcsolódóan 2011-ben összesen 221 fő kiscsoportos tréning keretében történő képzésére került sor. Az Integritás Projekt európai jó példaként hatékonyan egyesíti magában az innovatív, az állampolgári részvételt erősítő informatikai alkalmazások, valamint az átláthatóan, felelősségteljesen működő közigazgatás jellemzőit. Az így létrehozott kockázati térkép objektíven képes mérni a költségvetési szervek korrupciós kockázatait, közérthetőbbé teszi a költségvetési szervek működését, hozzájárul az ellenőrzési módszertanok fejlesztéséhez, valamint az állampolgárok és tisztviselők korrupcióval kapcsolatos szemléletének megváltoztatásához.

– Korrupciómegelőzési témájú kiemelt projekt indítása
A kormányhatározatban foglalt feladatok, valamint az OGP Akcióterv végrehajtása anyagi hátterének biztosítása érdekében a Kormány elfogadta az 1136/2012. (V. 2.) kormányhatározatot, amelynek mellékletében az 1.1.21. pont alatt – 480 millió forintos meghirdethető kerettel – kiemelt projektként nevesítette a korrupció megelőzésének témáját. A projektet előkészítő KIM javaslatára a projekt céljaira a Kormány az 1346/2012. (IX. 7.) kormányhatározatban a keret jelentős, 680 millió forintra történő emeléséről döntött. [Az 1136/2012. (V. 2.) kormányhatározat ezt követően, mint már felesleges, hatályon kívül helyezésre került.] A KIM júliusban megkezdte az ÁROP-1.1.21. „Korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése” c. kiemelt projektre vonatkozó javaslat előkészítését, amelybe konzorciumi partnerként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is bevonásra került. A projektjavaslatot a KIM mint projektgazda 2012. szeptember 28-án benyújtotta, majd a hiánypótlást teljes körűen megválaszolta. A közreműködő szervezet 2012. december 1-jén megküldte a támogatási szerződés tervezetét a KIM részére, amelynek aláírása december 14-én megtörtént. Az Európában az egyik legnagyobb korrupciómegelőzési témájú kiemelt projekt elindításával és támogatásával a Kormány biztosította azokat az anyagi forrásokat és szervezeti kereteket, amelyek – a költségvetés helyzetére való tekintet nélkül is – lehetővé teszik a kormányhatározatban foglalt célok megvalósítását.

– Együttműködés a civil szervezetekkel
A korrupcióval kapcsolatos kormányzati szakpolitika alakításában a KIM folyamatosan konzultál a civil szervezetek képviselőivel. Ez a folyamat a Korrupció-megelőzési Program előkészítése során vette kezdetét és új lendületet kapott az OGP Akcióterv előkészítésével. Összhangban a Nyílt Kormányzati Együttműködés követelményeivel, a KIM közigazgatási államtitkárának vezetésével, civil szervezetek részvételével magas szintű egyeztetések kezdődtek 2012. december 15-én, majd 2013. január 18-án és február 15-én újabb találkozókra került sor, amelyeket havi rendszerességgel fognak követni a továbbiak.

– Oktatási együttműködés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel
Az ÁROP-1.1.21-es projekt végrehajtásába a KIM konzorciumi partnerként bevonta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. Ennek eredményeként új, modern tananyagok fejlesztésével és képzések indításával lehetővé válik az egyetem képzési struktúrájának megújítása. 2013 szeptemberétől a korrupciómegelőzéssel és az integritással kapcsolatos ismeretek beépülnek a közszolgálati graduális képzés tantárgyai közé. A KIM-mel folytatott előkészítő munka eredményeként 2013 februárjától új, integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés indul mintegy 50 fő részvételével, amelyet 2013 szeptemberében újabb 50 fő képzése követ. A Magyarországon újszerű szakirányú továbbképzésen résztvevőkkel lényegesen nőhet az integritással és korrupciómegelőzéssel foglalkozó szakemberek száma. Ezzel lehetővé válik, hogy e szakemberek a minisztériumokban, kormányhivatalokban tevékenykedve tovább erősítsék az antikorrupciós intézkedések hatékonyságát.

– Zöld könyv az etikai kódexekben célszerűen szabályozandó területekről
A KIM – a rendelkezésre álló szakmai anyagok és nemzetközi ajánlások alapján – előkészítette az etikai kódexekről szóló zöld könyv tervezetét. Ezzel az állami szervek munkatársaiból álló szakértői munkacsoportok tagjai egyetértettek. Az anyag a Magyar Kormánytisztviselői Kar Előkészítő Bizottsága Titkárságával is egyeztetésre került. A zöld könyv jóváhagyását követően alapul szolgálhat a hivatásrendi köztestületek etikai kódexeinek elkészítéséhez. A közszolgálati tisztviselőkkel szemben támasztott etikai követelmények ezáltal közel két évtized után ténylegesen is alkalmazható kódexekben öltenek testet.

– A közadatok újrahasznosítása
A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvényt a jelenleg nyilvántartott közadatok rendszerének átláthatóvá és a piac számára is hozzáférhetővé tétele érdekében fogadta el az Országgyűlés. A törvény célja az, hogy az állampolgárok szélesebb köre hozzáférjen ezekhez az adatnyilvántartásokhoz, továbbá megteremtsék annak lehetőségét, hogy a piaci felhasználás számára értékesíthetőek legyenek ezek a nyilvántartások. Ahhoz, hogy a jogi környezet, valamint a jogszabályok alapján vezetett állami nyilvántartások alkalmasak legyenek az ott tárolt adatok másodlagos célú felhasználására, szükség van a jelenleg használt állami nyilvántartások feltérképezésére és javaslat kialakítására az adatvagyon későbbi hasznosíthatóságának módjára. Ennek érdekében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az Államreform Operatív Program keretében 80 millió forintnyi költségvetéssel elindította az ÁROP-1.2.17-2012-2012-0001 számú, az „Adatok, információk szolgáltatásával kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata” című projektet, amely 2013. augusztus 31-ig fog megvalósulni.

– A szakpolitika tervezés rendszerének megújítása
Magyarország a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) kormányrendelettel új kormányzati stratégiai irányítási rendszert vezetett be, amely a stratégiák és programok kidolgozásán túl nagy hangsúlyt fektet az elfogadott tervdokumentumokban foglaltak összehangolására, végrehajtására, nyomon követésére, valamint a tervdokumentumok nyilvánosságára.”

Forrás:
A Kormány 1080/2013. (II. 25.) Korm. határozata Magyarországnak a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) elnevezésű nemzetközi kezdeményezés keretében teendő vállalásairól szóló akcióterv jóváhagyásáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 30. szám, 2013. február 25.; 2367-2374. oldalak (pdf)

Kormányrendelet az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről

„…3.§ (1) Az államigazgatási szerveknél évente december 31-éig fel kell mérni az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos integritási és korrupciós kockázatokat, és a felmérés alapján egyéves korrupciómegelőzési intézkedési tervet kell megfogalmazni a kockázatok kezelésére. A korrupciómegelőzési intézkedési terv a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) kormányrendelet 15. alcíme szerinti intézményi munkaterv melléklete.

(2) Az éves korrupciómegelőzési intézkedési terv végrehajtását és annak eredményeit a hivatali szervezetvezetőjének a tárgyév december 31-éig nyilvános integritásjelentésben kell összefoglalnia. Az integritásjelentést meg kell küldeni a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter számára.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti feladatok teljesítésének biztosítása – a feladat átruházására való tekintet nélkül– a hivatali szervezet vezetőjének átruházhatatlan személyes felelőssége.

10.§ 1) Az államigazgatási szerv munkatársa jogszabályban rögzített eljárásban ügyfélnek panaszosnak vagy az eljárásban résztvevő más személynek nem minősülő államszervezeten kívüli személlyel (a továbbiakban: érdekérvényesítő) feladatellátása során vagy feladatellátásához kapcsolódóan csak felettese előzetes tájékoztatását követően találkozhat.

(2) A tájékoztatásnak ki kell terjedni az érdekérvényesítő és – ha van ilyen – az általa képviselt szervezet nevére, a találkozó céljára, időpontjára és helyére. Amennyiben a tisztviselő a találkozóval kapcsolatban a szervezet integritását veszélyeztető kockázatokra vonatkozó információval rendelkezik, ezt köteles írásban felettese tudomására hozni.

(3) A felettes jogosult a tisztviselő érdekérvényesítővel való találkozását megtiltani, vagy harmadik személy jelenlétéhez kötni. A hivatali szervezet vezetője a közigazgatási szerv tisztviselői számára az érdekérvényesítőkkel való találkozást normatív utasításban is megtilthatja, korlátozhatja vagy harmadik személy jelenlétéhez kötheti…”

Forrás:
A Kormány 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelete az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszerérõl és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről; Magyar Közlöny; 2013. évi 30. szám, 2013. február 25.; 2350-2352. oldalak (pdf)

Az NFM rendelete a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről

„…2.§ A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-ában szabályozott módon a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat a következő költségvetési szervek és 100%-os állami tulajdonban levő gazdasági társaságok kötelesek egyedi szolgáltatási megállapodás és közvetlen finanszírozás útján igénybe venni:

a) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség;
b) Nemzeti Eszközkezelő Zrt.;
c) Nemzeti Államigazgatási Központ;
d) Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal;
e) Közpolitikai Kutatások Intézete;
f) Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség;
g) Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság;
h) Emberi Erőforrás Támogatáskezelő;
i) Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.

3.§ Az 1. melléklet sorolja fel azokat az informatikai rendszereket, amelyek üzemeltetéséről vagy fejlesztéséről az R. 1. §-a szerinti központi szolgáltató (a továbbiakban: központi szolgáltató) gondoskodik, vagy amelyek fejlesztésében közreműködik.

4.§ (1) Az 1. mellékletben felsorolt informatikai rendszerek vonatkozásában a központi szolgáltató által nyújtott üzemeltetési, fejlesztési vagy a fejlesztésben való közreműködésre irányuló szolgáltatások finanszírozásáról az informatikai rendszer működtetéséért felelős szervezet felett felügyeleti, irányítási vagy tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozás nem tartozik az R.4.§-a, valamint az R.6.§-a és az R.7.§-a szerinti szolgáltatási megállapodások hatálya alá.

1. melléklet a 7/2013. (II. 26.) NFM rendelethez

1. A központi szolgáltató a következő informatikai rendszerek üzemeltetéséről gondoskodik:
1.1. a külön jogszabályban meghatározott szakrendszerek kivételével – a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával kötött egyedi megállapodás szerint – az okmányirodák és kormányablakok működéséhez szükséges informatikai rendszerek, beleértve a szükséges végfelhasználói hardver és szoftver infrastruktúra biztonságos és menedzselt üzemeltetését és karbantartását, ezen belül:
1.1.1. a munkaállomások, nyomtatók és kiegészítő perifériák üzemeltetését és karbantartását;
1.1.2. az IP telefonszolgáltatás üzemeltetését és karbantartását;
1.1.3. a támogató rendszerek üzemeltetését és karbantartását;
1.1.4. a LAN/WAN üzemeltetést és biztosítást, végpontépítést;
1.1.5. az új okmányirodában vagy kormányablakban LAN kialakítását, a költöztetések infokommunikációs eszközöket érintő támogatását.

1.2. az ÁROP 1.1.17. „Kormányzati informatikai szolgáltatási és e-közigazgatási sztenderdek” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Konszolidációs Adatvagyon Hasznosítás rendszer;

1.3. az EKOP 1.1.4. „Központosított kormányzati informatikai rendszer kiterjesztése (KKIR2)” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Kormányzati SOA rendszer;

1.4. az EKOP 1.1.4. „Központosított kormányzati informatikai rendszer kiterjesztése (KKIR2)” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Elektronikus dokumentumtár rendszer;

1.5. az EKOP 1.1.4. „Központosított kormányzati informatikai rendszer kiterjesztése (KKIR2)” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló „ÜK – Mobil hozzáférés és alkalmazások” rendszer;

1.6. az EKOP 1.2.8. „Elektronikus levéltár” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Központi Archívum rendszer;

1.7. az EKOP 1.2.8. „Elektronikus levéltár” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Központi Levéltári Nyilvántartó rendszer;

1.8. az EKOP 1.2.11. „Országos támogatás-ellenőrzési rendszer” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Országos támogatás-ellenőrzési rendszer;

1.9. az EKOP 1.2.12. „A fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása Magyarországon” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR);

1.10. az EKOP 1.2.12. „A fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása Magyarországon” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Nemzeti Pályázatkezelő Rendszer (NPR);

1.11. az EKOP 2.2.1. „Kormányzati adatközpont és IT értéknövelt szolgáltatások nyújtása (Kormányzati felhő)” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló „Kormányzati Felhő” infrastruktúra rendszer, beleértve az infrastruktúra szolgáltatás (IAAS – számítási kapacitás, tárolókapacitás) biztosítását is;

1.12. az EKOP 2.2.2. „Kormányzati hálózatbiztonsági korai figyelmeztető rendszer és szolgáltatás kialakítása” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Kormányzati hálózatbiztonsági korai figyelmeztető rendszer;

1.13. az EKOP 2.3.7. „Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése, egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló egészségbiztosítási ügyfélkapcsolati, szerződéskezelő, ártámogatási, finanszírozási, adatkezelési és intézmények közötti betegazonosítási rendszerek tekintetében a „biztonsági szint növelése” komponens másodlagos szerverközpontjának teljes körű üzemeltetése, és közreműködés a további komponensek IT szempontjából kritikus elemeinek tervezésében;

1.14. az EKOP 2.3.8. „Teljeskörű ügyfélazonosítás” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Emelt Szintű Azonosítás rendszer;

1.15. az EKOP 3.1.2.10. „Központosított Kormányzati Informatikai rendszer kialakítása (KKIR)” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Szoftvergazdálkodási rendszer;

1.16. az EKOP 3.1.2.10. „Központosított Kormányzati Informatikai rendszer kialakítása (KKIR)” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Feladatkezelő rendszer;

1.17. az EKOP 3.1.6. „Önkormányzati ASP központ felállítása” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló önkormányzati ASP központot kiszolgáló informatikai rendszer;

1.18. a TÁMOP 6.1.4. „Koragyermekkori kiemelt program” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló információs rendszer központi infrastruktúrája;

1.19. a TÁMOP 6.2.1. „Egészségügyi humánerőforrás monitoring” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Egészségügyi humánerőforrás monitoring rendszer infrastruktúrája;

1.20. a TÁMOP 6.2.3. „Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis- és alkalmazásfejlesztés” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Egészségügyi kapacitástérkép és monitoring rendszer;

1.21. a TÁMOP 6.2.5. (B–C komponens) „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátó rendszerben – Területi együttműködés támogatása, az egészségszervezés szervezeti kereteinek és feltételrendszerének kialakítása, egységes külső felülvizsgálati rendszer bevezetésére való felkészülés támogatása” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló, Egészségügyi ellátórendszer hatékonyságát növelő irányító rendszeren belül a megvalósuló irányítási és koordinációs rendszerek központi informatikai támogató komponenseinek (pl. az irányítás, az intézményfelügyelet, az egészségügyi kontrolling, az oktatás-tájékoztatás), továbbá a projekt egyéb, akár térségenként központosított komponenseinek támogatására szolgáló informatikai
rendszerek teljes körű üzemeltetése;

1.22. a TÁMOP 6.2.5. (A komponens) „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátó rendszerben – Területi együttműködés támogatása, az egészségszervezés szervezeti kereteinek és feltételrendszerének kialakítása, egységes külső felülvizsgálati rendszer bevezetésére való felkészülés támogatása” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Akkreditációs és gyógyszerészi beteggondozó rendszer;

1.23. a TIOP 2.3.1. „Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer – Központi, intézményközi adatáramlást biztosító informatikai rendszerek fejlesztése, országos egységes központi megoldások bevezetése” projekt keretei között megvalósuló országos intézményközi adatáramlást támogató rendszer, alkalmazásszolgáltató központ, beleértve a rendszer akár térségenként központosított informatikai komponenseinek teljes körű üzemeltetését is;

1.24. a TIOP 2.3.2. „Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer – Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztése” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Közhiteles adatokat biztosító és validátor funkcionalitású rendszer;

1.25. a TIOP 2.3.3. „Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer – Térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítéséhez szükséges helyi infrastruktúra fejlesztések” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Intézmények közötti integrációt támogató infrastruktúra rendszer, beleértve a rendszer akár térségenként központosított informatikai komponenseinek teljes körű üzemeltetését is;

1.26. a TIOP 2.3.4. „Mentésirányítási rendszer fejlesztése” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Mentés irányítási rendszer, beleértve a rendszer akár térségenként központosított informatikai komponenseinek teljes körű üzemeltetését is;

1.27. a Svájci–Magyar egészségprogram „8. prioritás: alapellátás fejlesztése” elnevezésű projekt keretei között megvalósuló Praxis közösség tevékenységét támogató rendszer.

A központi szolgáltató a következő informatikai rendszerek fejlesztéséről gondoskodik:
2.1. Az 1.17. pont szerinti önkormányzati ASP központot kiszolgáló informatikai rendszer.

A központi szolgáltató a következő informatikai rendszerek fejlesztésében működik közre:
3.1. Az 1.2. pont szerinti Konszolidációs Adatvagyon Hasznosítás rendszer;

3.2. Az 1.8. pont szerinti Országos támogatás-ellenőrzési rendszer;

3.3. Az 1.9. pont szerinti Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR);

3.4. Az 1.13. pont szerinti egészségbiztosítási ügyfélkapcsolati, szerződéskezelő, ártámogatási, finanszírozási, adatkezelési és intézmények közötti betegazonosítási rendszerek (háttértámogatás, másodlagos adatközpont);

3.5. Az 1.20. pont szerinti Egészségügyi kapacitástérkép és monitoring rendszer;

3.6. Az 1.21. pont szerinti Egészségügyi ellátórendszer hatékonyságát növelő irányító rendszer;

3.7. Az 1.23. pont szerinti országos intézményközi adatáramlást támogató rendszer, alkalmazásszolgáltató központ;

3.8. Az 1.24. pont szerinti Közhiteles adatokat biztosító és validátor funkcionalitású rendszer;

3.9. Az 1.25. pont szerinti Intézmények közötti integrációt támogató infrastruktúra rendszer;

3.10. Az 1.26. pont szerinti Mentés irányítási rendszer…”

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 7/2013. (II. 26.) NFM rendelete a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről; Magyar Közlöny; 2013. évi 32. szám; 2013. február 26.

Csak mesterszakos meteorológus készíthet előrejelzést

„Csak megfelelő képzettséggel és infrastruktúrával lehet meteorológiai tevékenységet végezni, tartalmazza a meteorológiai tevékenységről szóló törvény tervezete, amelyet közigazgatási egyeztetésre bocsátott a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

A kormány honlapján csütörtöktől olvasható jogszabálytervezetben rögzítenék azt is, hogy meteorológiai előrejelzést kizárólag meteorológus mesterszakon szerzett (MSc) diplomával rendelkező ember készíthet. A tervezet hatásvizsgálati dokumentuma szerint a meteorológiai törvény a magánkézben lévő meteorológiai szolgáltatók – mintegy negyven ember – számára előnyös.

A tervezethez mellékelt magyarázatban azt írják: az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tevékenysége “stratégiai fontosságú”, ezért elengedhetetlen, hogy a szervezet működését és a szakterületet önálló törvény szabályozza. Az előterjesztés többek között megszabja, hogy milyen feltételek mellett végezhető meteorológiai tevékenység, meghatározza az előrejelzésekkel, veszélyjelzésekkel és riasztásokkal kapcsolatos kötelezettségeket.

A törvénytervezet megszabja, hogy melyek azok a meteorológiai tevékenységek, amelyeket kizárólag állami szervezetek végeznek. Több tarifa bevezetéséről is rendelkezik, amelyekre – mint írták – “az állampolgárok védelme és anyagi biztonságuk garantálása érdekében van szükség”.

A törvény elfogadásával a repülőtér, illetve a vízi kikötő üzemeltetőjét repülőtéri vagy vízi kikötői meteorológiai szolgáltatási díj terhelné (ez a repülőtéri vagy a kikötői illeték egy százaléka lenne). Erre a VM szerint a biztonságos működés garantálása érdekében van szükség.

A tervezet szerint a médiaszolgáltatóknak is nyújt meteorológiai szolgáltatást az OMSZ. A javaslat rögzíti azt is: a médiaszolgáltatók meteorológiai szolgáltatási díjat fizetnek, ennek mértéke a médiaszolgáltató éves reklámbevételének 0,5 százaléka.

Az új törvénnyel létrehoznák a Nemzeti Meteorológiai Adatbázist, amely hiteles meteorológiai adatokat tartalmazó, ellenőrzött adattár lesz. Ezen információkhoz ingyenesen a veszélyhelyzet elhárításában közreműködő szervezeteket férhetnek majd hozzá az élet- és vagyonbiztonságot érintő esetekben.

“A közvélemény pontos és hiteles tájékoztatása elengedhetetlen, hiszen az emberek mindennapi élete, munkája, vagyoni biztonsága, sőt akár az élete is szorosan függ az időjárástól” – fogalmaz a VM. Az államnak kötelessége, hogy felvállalja az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető időjárási folyamatokkal kapcsolatos tevékenységet – szögezte le a minisztérium. A közigazgatási egyeztetés március 7-ig tart. Ha elfogadják, a jogszabály július 1-jén lép hatályba.”

Forrás:
Csak mesterszakos meteorológus készíthet előrejelzést; Index.hu/MTI; 2013. március 1.
2013. évi … törvény a meteorológiai tevékenységről; 20123. február 28 (zip)