Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Orbán Viktor: a Modern Városok Program után jön a „középvárosok” és a falvak fejlesztése, nem terveznek változtatást az önkormányzati rendszerben

„…Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar vidék fejlesztése a nagyvárosok fejlesztése nélkül nem lehetséges.

A vidéket csak virágzó megyei jogú városokkal lehet felemelni, ha ugyanis a városok gyengék, a falvak is azok – fogalmazott.

A kormányfő jelezte, hogy a Modern városok program után nagyjából kidolgozták a “középvárosok” fejlesztési programját is, majd a “fejlesztési vonatra” rá kell kapcsolni a “falvak szerelvényét” is. A Modern városok programot jellemezve azt mondta, hogy “a mi életünkben ilyen fejlesztés még nem volt”.

A megyei jogi városok mindenkori polgármestereit méltatva megjegyezte: közülük gond nélkül összeállítható lenne akár egy kormány is. Azt kérte ugyanakkor az önkormányzati vezetőktől, csak olyan fejlesztést kérjenek, amelynek a fenntartásáról tudnak gondoskodni, hogy ne adósodjanak el. Az önkormányzati adósságkonszolidációról szólva a pénzügyi stabilitás megőrzését sürgette, mert “nem lesz többet Budán kutyavásár”.

Orbán Viktor egyúttal álhírnek, marhaságnak minősítette azokat az információkat, amelyek szerint a mai kormány változást tervezne az önkormányzati világban. Kijelentette: a rendszer alkotmányos fundamentumai szilárdak, nem látja okát, hogy ezekhez hozzányúljanak.

Sehol sem fognak önkormányzatot felszámolni, minden településnek lehet helyhatósága, még annak is, ahol csak négyen élnek – nyomatékosította…”

Forrás:
Nekünk Magyarország az első; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2018. február 8.

Közigazgatás, politika

Tájékoztató a Szolgáltató Kormányhivatal Modell kiemelt projekt mérési eredményeiről, tapasztalatairól Fejér megyében

„A Szolgáltató Kormányhivatal Modell (a továbbiakban: Modell) a Szolgáltató Állam megteremtésének jegyében – illeszkedve a 2014-2020. évekre vonatkozó Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiához – 2015. évben került kidolgozásra egy előzményprojekt keretében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalban.
A KÖFOP 1.0.0 – VEKOP-15-2016-00041 „A szolgáltató kormányhivatali és közigazgatási modell” kiemelt projekt keretében valósul meg a Modell országos bevezetése.

A Fejér Megyei Kormányhivatalban, 2017 februárjában a 12 fős stratégiai munkacsoport létrehozásával megindult a Modell megvalósításának szakasza.

Első lépésben megtörténtek a kormányhivatali munkára vonatkozó elvárás- és elégedettség mérések az alábbi körben:

  • a székesfehérvári, a móri és az enyingi járások tekintetében a hatósági eljárásban résztvevő 593 ügyfél (kormányablakhoz kapcsolódó, társadalombiztosítási, földhivatali és foglalkoztatási tárgykörökben) és az ezekhez a járásokhoz tartozó önkormányzatok polgármesterei (47 fő);
  • Fejér megye teljes területére kiterjedően 75 kis- és középvállalkozás, valamint 30 civil szervezet;
  • a kormányhivatalon belül megvalósult szervezeti kultúra vizsgálatba 464 munkatárs, a szolgáltatói attitűd vizsgálatokba 244 munkatárs került bevonásra.

Az anonim módon kitöltött kérdőívek kiértékelésének eredményeként elkészültek az elemzések, megfogalmazásra került a fejlesztési területeket, célokat tartalmazó szolgáltató stratégia, és meghatározásra került a 2018. novemberig három ütemben megvalósítandó Cselekvési Terv.

A kormányhivatal lakossági és vállalati ügyfelei, partner intézményei, valamint munkatársai véleménye alapján megállapítható, hogy minden érintett kiemelten fontosnak tartja a szolgáltatói kultúra meglétét, alapvetően jónak ítélik meg a hivatal teljesítményét, ugyanakkor számos fejlesztési lehetőségre hívták fel a figyelmet.

A fejlesztési célok közül az alábbi cselekvési programok kerülnek megvalósításra 2018-ban:

  • közérthetőbb ügyféltájékoztatási rendszer kerül kidolgozásra a hatósági eljárásban,
  • egyszerűsödnek a hatósági eljárás formanyomtatványai,
  • kialakításra kerülnek a vállalkozói szférával és a civil szervezetekkel történő kapcsolattartás formái,
  • kidolgozásra kerül a vállalkozásoknak és a civil szervezeteknek szóló tájékoztatási rendszer,
  • létrehozásra kerül az ügysegédi Tudástár,
  • egyszerűsödnek az ügysegédi nyomtatványok,
  • megkezdődik a munkáltatói brand építése.

Bízunk abban, hogy a megkezdett fejlesztések érezhető pozitív változást eredményeznek a hozzánk forduló ügyfelek és partnerek ügyintézésében, munkatársaink mindennapjaiban, és hozzájárulnak a kormányhivatal szolgáltató jellegének megerősítéséhez.

Köszönjük a vizsgálatokba bevont lakossági és vállalati ügyfelek, önkormányzatok, vállalati és civil szervezeti partnereink, valamint kormányhivatali munkatársaink együttműködését, amellyel nagyban hozzájárultak a kormányhivatal által nyújtott közszolgáltatások ügyfélközpontúságának további fejlesztéséhez.”

Forrás:
Tájékoztató a Szolgáltató Kormányhivatal Modell kiemelt projekt mérési eredményeiről, tapasztalatairól; Fejér Megyei Kormányhivatal; 2018. február 9.

Ismét pályázhatnak az önkormányzatok adatszolgáltatási fejlesztésre

„Ismét pályázhatnak az önkormányzatok államháztartási adatszolgáltatásuk minőségi fejlesztésére – mondta el a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az MTI-nek.
Berczik Ábel közölte: a korábbi évekhez hasonlóan 2018-ban is 50 millió forinttal támogatja a kormányzat azon településeket, amelyek maradéktalanul és magas színvonalon tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

Ismertette, hogy a kormány 2015-ben hívta életre a pályázati konstrukciót, amelynek célja a települési önkormányzatok ösztönzése, hogy kifogástalanul végezhessék el adatszolgáltatási feladataikat. Mindez nemcsak az egyes települések kiegyensúlyozott gazdálkodását segíti elő, hanem érdemben járul hozzá a központi költségvetés tervezéséhez és hatékony végrehajtásához – mondta.

Berczik Ábel szerint a kezdeményezés évről évre nagy népszerűségnek örvend: tavaly a rendelkezésre álló 50 millió forintos keretösszeget szinte teljes mértékben felhasználták, ebből 99 önkormányzat egyenként 306 ezer és 1,5 millió forint közötti támogatásban részesült.

A 2018-as pályázatra csak azok a települések jelentkezhetnek, amelyek határidőben és megfelelő minőséggel teljesítik a 2017-es adatszolgáltatásaikat. Az 50 millió forintos keretösszeget az érvényes pályázatot benyújtó és a kapcsolódó szakmai tesztet helyesen kitöltő önkormányzatok között objektív szempontrendszer alapján, arányosan osztja majd szét a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az elnyert támogatások vissza nem térítendők, azokat az önkormányzatok december 31-éig használhatják fel – mondta a helyettes államtitkár.”

Forrás:
Ismét pályázhatnak az önkormányzatok adatszolgáltatási fejlesztésre; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. február 8.
Pályázati kiírás (PDF)

Lázár János az egészségügy választások utáni fejlesztéséről: járulékcsökkentés a szűrésért, milliós fizetés az orvosoknak

„Lázár János elárulta, mire készül a Fidesz az egészségügyben április után.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban elindított internetes oldalára feltöltött videóban beszélt a kormány középtávú egészségügyi programjáról.

Ha a Fidesz és a KDNP megnyeri a választást:
* akár 3 milliós fizetést is kaphatnak az orvosok
* félmilliósat az ápolók
* a betegek modern kétágyas, fürdőszobás kórtermekben gyógyulhatnának
* valamint járulékkedvezményben részesítenék azokat, akik rendszeresen eljárnak a szűrővizsgálatokra.

Lázár János egy hódmezővásárhelyi rendelőben rögzített felvételen (Szerintem rovat) mondja el, hogy mire készül a kormány az ágazatban. A miniszter szerint elsősorban a betegekről kell szólnia az egészségügynek. Velük a legközvetlenebb kapcsolatban a háziorvosok állnak, ezért a választás után az ő szerepüket jelentősen növelni kell az ellátórendszeren belül. Annak érdekében, hogy a betegségeket még időben fel lehessen ismerni, illetve meg lehessen előzni. Ezért Lázár még több támogatást ígér a háziorvosoknak.

Az egészségügy egyik legfontosabb problémájának tartja, hogy az emberek nem járnak el az ingyenes szűrővizsgálatokra. Az egyik megoldás a szűrőprogramok számának a növelése, kiterjesztése a szív- és érrendszeri, valamit a daganatos megbetegedések esetében. Továbbá ösztönzőket kell alkalmazni a munkaadók és a munkavállalók esetében a járulékoknál, hogy az emberek elmenjenek a szűrésekre.

Külön szólt az egészségügyi bérekről, amelyek rendezése nélkül elképzelhetetlen a javulás. Lázár szerint egy átlagorvos fizetését a következő években 1,5-2 millió forintra kell emelni, az igazán nagy tapasztalattal rendelkező professzorok bruttó bérének pedig el kell érnie a 3 millió forintot.

A miniszter megfogalmazása szerint ha ezt nem történik meg, akkor nem várható el minőségi munka, nem szankcionálhatják a hálapénzt. „Olyan terheket hagyunk az orvosok vállán, ami kizárja, hogy a munkájukra tudjanak koncentrálni” – közölte.

Ugyanez vonatkozik a szakdolgozók, ápolók fizetésére, amit a következő években szintén folyamatosan emelni kell Lázár szerint. A legjobb ápolóknak bruttó 500-600 ezer forintot ígér a miniszter a kormány nevében. Hozzátette, hogy pár év alatt el kell ide jutni, különben nem lesz egészségügyi szakdolgozó, ápoló, aki elvégezné a munkát.

Végül a kórházi körülményeket hozta szóba. Hiába költött a kormány 500 milliárd forintot a kórházakra, a beteg elsősorban a kórtermi állapotok alapján ítéli meg a szolgáltatás minőségét. Itt pedig sokszor azt tapasztalja, hogy az otthoni körülmények jobbak, mint a kórházban. Ezért fontos Lázár szerint a kórházi fekvőbeteg ellátás színvonalának javítása, az úgynevezett hotelszolgáltatás újjászervezése, hogy e betegek kétágyas, fürdőhelyiséggel ellátott szobákban tudjanak gyógyulni.

A miniszter szerint arra is fel kell készülni, hogy a javuló életkörülmények miatt az emberek aktív életszakasza kitolódik 70-80 éves korig. Az egészségipar már eddig is óriási technológiai fejlődésen ment keresztül, egyre jobb minőségű, de egyre drágább gyógyszerek készülnek. Ezzel a tempóval azonban nem tudnak lépést tartani a járulékot szedő államok. Ezért el kell kezdeni a társadalombiztosítási rendszerek felkészítését. Jelezte, hogy ebben teljesen egyetértenek Orbán Viktor kormányfővel.”

Forrás:
Itt a Fidesz terve: járulékcsökkentés a szűrésért, milliós fizetés az orvosoknak; Baka F. Zoltán; mfor.hu; 2018. február 7.
Lásd még: Az egészségügy középpontjában a betegnek kell lennie; Lázár János; 2018. február 1. (videó)
Lázár János: másfél- és hárommillió között keressenek az orvosok; Kunstár Csaba; Vásárhely24; 2017. december 23.

Jövő csütörtöktől megint sztrájkba lépnek az önkormányzati hivatalokban

„…A januári után újra munkabeszüntetéssel tiltakoznak a bérhelyzetük javítása érdekében az önkormányzati dolgozók. Azonban most egy nappal hosszabb lesz a sztrájk időszaka: február 15-től február 19-ig tart a demonstráció.

Vagyis jövő csütörtöktől a kezdeményezéshez csatlakozó hivatalokban csak a legsürgősebb ügyeket intézik majd. Ugyanez lesz a helyzet pénteken, illetve a rákövetkező hét első napján is.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) előkészítésével zajló demonstráció az ötödik lesz a sorban. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy az önkormányzati szférában dolgozók béremelésével is törődjön a kormány.

Állításuk szerint ebben a körben mintegy 200 ezer ember bére nem emelkedett tíz éve, ezért egy három éves bérfelzárkózatási program keretében 50 százalékos növelést akarják elérni. Vagy legalább az illetményalap 60 ezer forintra emelését a jelenlegi 38 650 forintról.

Az egy hónappal ezelőtti, egy nappal rövidebb demonstrációban az önkormányzati dolgozók több mint negyven százaléka vett részt. Mivel akkor nem sikerült megállapodásra kényszeríteni a kormány, most újra beszüntetik a munkát. Ígéretük szerint ez így lesz minden hónapban, amíg nem születik megállapodás…”

Forrás:
Jövő csütörtöktől megint sztrájkba lépnek a hivatalokban; mfor.hu; Baka F. Zoltán; 2018. február 11.
Lásd még: Önkormányzati sztrájk 2.0 február; Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ); 2018. január-február (szakszervezeti háttéranyagok)
Határozat képtelen volt a rendkívüli országgyűlés (Összefoglaló); Press77; 2018. február 6.

Közigazgatási, politikai informatika

Egységes adatbázis az állami középületeknek

„Szakmai tanácskozást szervezett a Lechner Tudásközpont január 29-én a fejlesztés alatt álló új szakrendszerről, az Állami Középület Kataszterről. A workshop elsődleges célja a tervezett alkalmazás bemutatása és a jövőbeli felhasználók bevonása volt.

Szakmai egyeztetésre gyűltek össze a Lechner Tudásközpontban a központi kormányzati épületek üzemeltetésében érintett szereplők és a tudásközpont kollégái, hogy megvitathassák a fejlesztés alatt álló Állami Középület Kataszter (röviden ÁKÉK) részleteit. A projekt vezetője, Deák Márton mutatta be a készülő építésügyi szakrendszert.

A kataszterrel olyan adatbázis jön létre, melyben az állami tulajdonú, irodai célra használt épületek tervei és modelljei egységes formátumban, egy felületen, újrafelhasználható módon szerepelnek. A rendszer használatával nem csupán a kapcsolódó nyilvántartások egyszerűsödnek majd, de költséghatékonyabb lesz az épületek üzemeltetése is. A webes alkalmazásnak köszönhetően a legfontosabb információk – akár egy festést megelőzően a falfelületek pontos mérete, és a szükséges festék mennyisége – könnyedén lekérdezhetőek lesznek. Legfontosabb elemeként a 3D épületmodell-tár kereshető módon tartalmazza majd az adatbázisban szereplő 3D-s épületmodelleket, és azok részletes paramétereit, amely adatbázist a Lechner Tudásközpont saját adatgyűjtés mellett kötelező adatszolgáltatással fog kiegészíteni és fenntartani. Másik fontos elem a helyiséggazdálkodás rendszer, amely a felhasználó igényeihez igazodva az egyes épületekhez tartozó eszközmennyiségi, energetikai, helyiséggazdálkodási, felújítási, valamint egyéb építészeti adatokat fogja tárolni.

Deák Márton hangsúlyozta, hogy a rendszer célja az állami épületek nyilvántartásának fejlesztése, a költségvetés és helygazdálkodás racionalizálása, valamint az egyes épületfelmérési módszertanok egységes használata. A webes, 3D adatokat alkalmazó szakrendszer várhatóan 2019 első félévében készül el. A tervek szerint mobiltelefonról is elérhető alkalmazás a 3D-s BIM modellek mellett az adatokat táblázatos formában is meg fogja jeleníteni, így a korábban különböző programokban tárolt információk is felvezethetőek lesznek a kataszterbe. A projekt vezetője kiemelte a felhasználók bevonásának jelentőségét a fejlesztés időszakában is, fontos ugyanis, hogy az állami épületek üzemeltetői kipróbálhassák és véleményezhessék a rendszert, így azt az ő igényeikre lehet szabni.

A szakmai egyeztetésen a jogszabályi háttér mellett szóba került a kötelezettségek és szankciók kérdésköre is, valamint a biztonságpolitikai szempont is – ebben a tekintetben a résztvevők egyetértettek abban, hogy a rendszerben egyedül az épületek címlistája lesz nyilvános, az épületfelmérések adatai kizárólag hatósági és tulajdonjogi hozzáféréssel lesznek elérhetők.

Az Állami Középület Kataszter az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készül.”

Forrás:
Egységes adatbázis az állami középületeknek; Lechner Tudásközpont; 2018. január 30.

Kiadvány Magyarország bűnstatisztikájáról: Bűnmegelőzés térinformatikai eszközökkel

„Online hozzáférhetővé vált a 2010 és 2015 között regisztrált hazai bűnesetek alapján készült kiadvány, a Bűnmegelőzés térinformatikai eszközökkel, mely térképeken és diagramokon jeleníti meg a kiemelten kezelt bűncselekmények adatait. A bűnözési és a társadalmi-gazdasági statisztikai adatok együttes elemzését tartalmazó, csaknem 300 oldalas kötet – több mint 180 térbeli statisztikai elemzés alapjául szolgáló ábrával – rávilágít a ritkábban vagy eddig még egyáltalán nem vizsgált összefüggésekre.

Kiemelten kezelt bűncselekmények adatait jeleníti meg térképeken és diagramokon az a kiadvány, amely most vált online hozzáférhetővé. A Bűnmegelőzés térinformatikai eszközökkel címet viselő műből, amely 2010-2015 közötti regisztrált bűnesetek alapján készült, érdekes információkat tudhatunk meg. Például azt, hogy 2010-ről 2015-re országosan 62,3%-kal csökkent az összes regisztrált bűncselekmény száma, illetve 2015-ben a bűncselekmények harmadát a fővárosban követték el, míg ugyanebben az évben Tolna volt a legbiztonságosabb megyénk. Az előzőeken túl bűnügyi adatok ezrei olvashatók le a kiemelten kezelt bűncselekmények statisztikai adatait bemutató térképekről és diagramokról, az ország teljes területére vonatkozóan.

A kiemelten kezelt bűncselekmények közé tartozik az emberölés, testi sértés, kiskorú veszélyeztetése, embercsempészés, garázdaság, önbíráskodás, kábítószerrel kapcsolatos egyes bűncselekmények, lopás, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság vagy a jármű önkényes elvétele.

A Belügyminisztérium, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács és a Lechner Tudásközpont együttműködéseként létrejött munkához több forrásból is érkezett térinformatikai eszközökkel jól vizualizálható adat. Az egyik oldalon a rendőri szervek által rögzített adatokat tároló és feldolgozó RobotZsaru rendszer, illetve az ENyÜBS, vagyis az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika adatbázisa szolgáltatott bűncselekményekkel kapcsolatos adatokat. Ezek az adatok a 2010. és 2015. közötti időszakra évente álltak rendelkezésre. Az adatok másik csoportját a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett TeIR-ben, vagyis az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben elérhető statisztikai adatok képezték.

A települési szintű statisztikai adatokból a szakértők fajlagos mutatók képzésével, majd térképi és diagramos megjelenítés alkalmazásával vizsgálták az adatok térbeli különbségeit különböző területi szinteken. A térbeli elemzéseket egyrészt országos kiterjesztéssel, megyei, járási, települési és rendőrkapitánysághoz tartozó illetékességi terület szinten végezték, másrészt sor került előre meghatározott mintaterületek vizsgálatára is. Ilyen mintaterület volt Jász-Nagykun-Szolnok megye, valamint Ercsi, Budaörs és Szeged települések.

A magyarországi bűncselekmények alapos térbeli bemutatása mellett szakértőink körbejárták a bűnmegelőzést célzó informatikai, illetve térinformatikai megoldások külföldi és hazai jó gyakorlatait is. Párhuzamosan látható például a legalacsonyabb bűnfertőzöttségi értékkel bíró lakókörnyezet megtalálásában segítséget nyújtó Egyesült Államokbeli Neighborhood Scout rendszer a hazai Otthon Térképpel, amely ugyan nem bűnüldözési céllal jött létre, ám segítségével sokat megtudhatunk lakáskeresés közben a kiszemelt városrésszel kapcsolatban.

A Lechner Tudásközpont szakértői által készített Bűnmegelőzés térinformatikai eszközökkel című kiadvány az azonos nevű, Bűnmegelőzés térinformatikai eszközökkel projekt részeként valósult meg, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával A projekt alapjául a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2016–2017. évre szóló intézkedési tervéről szóló 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat 2. mellékletének 1.1. pontja szolgált.

A fentiek mellett a településen belüli, utcaszintű Robotzsaru adatok is vizsgálat alá kerültek Budapest VIII. kerületére vonatkozóan. Az adatok között szerepelnek utcaszintű, geokódolt bűncselekmény adatok, térfigyelő kamerákra vonatkozó adatok, illetve a bűncselekmények elkövetésének valószínűségét befolyásolni képes építészeti elemek adatai is.

A kerület vizsgálatában a szakértők segítségére voltak a BME Smart City Budapest kurzusának külföldi hallgatói is, akik hat józsefvárosi köztér bűnügyi fertőzöttségét mérték fel és jelenítették meg térinformatikai eszközökkel.

Külön fejezetet alkot a projekt másik eredményét képező webes térinformatikai alkalmazás, a Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) bemutatása. Az alkalmazás a bűnözési, a társadalmi, a gazdasági és az egyéb releváns statisztikai és pontszerű adatokhoz olyan, mindenki által könnyen kezelhető felületet biztosít, melyen néhány kattintással hozhatók létre elemzésre alkalmas tematikus térképek és diagramok. Az alkalmazásról, annak élesítése után szintén várható bővebb tájékoztatás a Lechner Tudásközpont honlapján.”

Forrás:
Kiadvány Magyarország bűnstatisztikájáról; Tóth Ágnes, Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2018. január 26.
Bűnmegelőzés térinformatikai eszközökkel; Lechner Tudásközpont; 2016. december (PDF)
1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2016–2017. évre szóló intézkedési tervéről; Nemzeti Jogszabálytár

2018. január 1-től ingyenes az alaptérképi adatok beszerzése a települések számára

„A kormány által benyújtott, majd a parlamentben elfogadott törvénymódosítás értelmében 2018. január 1-től minden önkormányzat számára térítésmentesen biztosítottak a településrendezési tervek és településügyi dokumentumok elkészítéséhez szükséges digitális térképek és földhivatali adatok.
A települések ezzel a döntéssel méretük függvényében, felhasználási alkalmanként 300 000- 3 000 000 forint, a nagyvárosok 10-30 millió forint kiadástól mentesülnek. Budapest esetében a teljes közigazgatási területre vonatkozóan 90 millió forint, a megyei önkormányzatoknál pedig további 10-15 millió forint a megtakarítás.

Az ingyenes hozzáféréssel az alaptérképek minőségbeli javulása várható, hiszen a jövőben elkerülhető lesz a régi, elavult térképek felhasználása, illetve a csupán az érintett részterület megvásárlásából fakadó pontatlanságok is kiküszöbölhetőek lesznek.

A döntés a helyi vállalkozások elindításához szükséges településrendezési-és településszerkezeti terv és építési szabályzat készítése és módosítása során felmerülő önkormányzati költségeket is jelentősen mérsékli, ami az ipari és mezőgazdasági beruházások adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentését is segíti egyben.”

Forrás:
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál: 2018. január 1-től ingyenes az alaptérképi adatok beszerzése a települések számára; Miniszterelnökség; 2018. február 8.

További adócsökkentések mellett 2021-re papírmentessé kell tenni a NAV-ot

„Az adózás terén eddig elért eredményeinket igazolja az EU egyik vezető és független gazdasági kutató intézetének a tanulmánya is, amely szerint az unió tagállamai közül Magyarországon csökkent 2010 és 2017 között a legnagyobb mértékben a tényleges adóterhelés mértéke – jelentette be Varga Mihály Egerben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetői értekezletén.
A tényleges adóterhelés hazánkban 9 százalékponttal csökkent a hét év alatt – tette hozzá a tárcavezető.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal lehet az Európai Unió legversenyképesebb adóhivatala – jelentette ki Varga Mihály. A tárcavezető elmondta, hogy két éve a „Svéd modell” elérését tűzte ki célul, amelyben az adóhivatal a közigazgatási szervek népszerűségi listájának az élén áll. 2018-ban pedig a NAV számos EU-ban is egyedülálló és példaértékű szolgáltatást kínál a vállalkozásoknak. Ezek közül Varga Mihály kiemelte, hogy idén a tavalyi négymillió mellett további egymillió magánszemélyt mentesít az szja-bevallás kitöltésének kötelezettsége alól. Idén a hivatal a vállalkozásoknak jövedéki adóbevallási tervezetet is küld. A mentorálással pedig évente mintegy 100 ezer kezdő vállalkozásnak nyújt speciális, ha szükséges egyedi szakmai segítségét fél éven keresztül az adóhivatal.

A jelenlegi tesztfázis után 2018. nyarától indul élesben a gazdaságfehérítés újabb eszköze az online számlázás, amely nemcsak az illegális piaci szereplők szűri ki, hanem megteremti a lehetőségét az áfa-bevallási tervezetek adóhivatali elkészítésének is – mondta Varga Mihály. Kiemelte, hogy 2021-től a mellett, hogy a legtöbb bevallást elektronikusan az adóhivatal készítheti el, akár teljesen papírmentessé válhat a NAV.

A NAV 2018-tól az EU tagállamai közül egyedüliként biztosítja a papírmentes ellenőrzést ezzel időt és jelentős költséget spórolva az adózóknak. A közigazgatás elektronizálásával és egyszerűsítésével mintegy 700 milliárd forintot spórolhatnak összességében a vállalkozások – húzta alá a tárcavezető.

A NAV 2018-as kihívásai közül Varga Mihály az online számla bevezetése, a mentorálás és a közigazgatási ügyek végrehajtása mellett az államkassza bevételeinek biztosítását emelte még ki. Az adóhivatalnak ugyanis úgy kell a tavalyi bevételénél 580 milliárd forinttal többet hoznia, mint tavaly, hogy mindeközben idén az adócsökkentések révén 280 milliárd marad a családoknál, a lakosságnál, és a vállalkozóknál. A költségvetés 2018-ban majd 14 ezer milliárd forintot vár a NAV-tól.”

Forrás:
További adócsökkentések mellett 2021-re papírmentessé kell tenni a NAV-ot; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. február 8.

A kormány az EESZT-vel lefektette a digitális egészségügy alapjait

„Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) elindításával a kormány lefektette a digitális egészségügy alapjait – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára pénteken az MTI-nek.
Ónodi-Szűcs Zoltán felidézte, az EESZT november elsejei elindulása óta száz nap telt el, ezalatt több mint háromezer patika, hatezer háziorvos, száz kórház és háromszáz önálló járóbeteg-intézmény csatlakozott a rendszerhez, a “felhőben” 125 millió tranzakció történt és majdnem 60 millió receptet rögzítettek.

Utóbbi azért fontos, mert december közepe óta csak olyan recept kaphat támogatást, amelyet a “felhőn” keresztül váltottak ki. Mostanra a receptek mintegy 60 százalékát orvosok viszik be a rendszerbe, és csak 40 százalékát a patikák – tette hozzá az államtitkár.

Kiemelte, az eltelt idő alatt a rendszer bizonyította, hogy működőképes és kényelmesebbé teszi az egészségügyben dolgozók, valamint a betegek életét is. A szolgáltatás elindításával ugyanis már nincsenek elveszett zárójelentések, beutalók, receptek, és többször is életmentő volt, hogy az orvos látta a beteg minden adatát a “felhőben”.

Az új rendszernek köszönhetően már nem kell a különböző intézményekben elvégzett vizsgálatokat megismételni, és a betegek terhei is csökkennek, mivel nem kell például a laboreredményekkel visszamenni a háziorvoshoz – tette hozzá az államtitkár.

Azt szeretnék, ha a felhő nem csak az ellátórendszer igényeit szolgálná, hanem a betegek is egyre gyakrabban használnák azt. A tervek szerint például fel lehet majd vinni a “felhőbe” a vész esetén értesíthető (ICE – In Case of Emergeny) hozzátartozó számát is – közölte az államtitkár.

Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, 2003-ban az akkori kormány csak ígérgette az elektronikus recept bevezetését, a jelenlegi kormány volt az, amelyik meg is tette azt.”

Forrás:
A kormány az EESZT-vel lefektette a digitális egészségügy alapjait; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. február 9.

Hasznos segédeszköz a sikeres közbeszerzéshez a Napi Közbeszerzés elnevezésű okostelefonos alkalmazás

„Egyfajta svájci bicskaként szolgálhat a Napi Közbeszerzés elnevezésű, Androidra és iPhone-ra letölthető ingyenes alkalmazás.

Eddig több mint 4500 felhasználó töltötte le a Közbeszerzési Hatóság 2017 májusában elindított Napi Közbeszerzés okostelefonos appját.

Az alkalmazás többet nyújt a felhasználóknak, mint elsőre gondolnánk: áttekinthető rendszerben és közérthető formában tárja az érdeklődők elé a közbeszerzéssel kapcsolatos naprakész szabályokat, alapvető tudnivalókat. Egyúttal gyakorlati segítséget nyújt az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárások eredményes lebonyolításához, az ajánlattevőknek a sikeres ajánlattételhez.

Mindezen információkról napi rendszerességgel „push” üzenet érkezik az adott menüpontra feliratkozóknak.

Az applikáció segítségével az érdeklődők naponta értesülhetnek a közzétett hirdetményekről. Ezen kívül elérhető a felhasználóknak a Napi jogorvoslat (a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatainak rövidített, közérthető tára); a Napi jó gyakorlat (aktualitások a hazai és a nemzetközi közbeszerzési jog világából); a Napi ellenőrzés (az ellenőrzési tapasztalatok megosztása); a Napi statisztika (a közbeszerzések területét érintő legfontosabb mutatószámokról); a Napi tipp (hasznos tanácsok jogalkalmazóknak); valamint a Hírcsatorna (szakmai rendezvények, a Hatóság által vezetett adatbázisokkal kapcsolatos friss hírek) menüpont.
Az applikáció célja a tájékoztatáson kívül segítségnyújtás a sikeres közbeszerzési eljárások lebonyolításához.

Ennek érdekében a Hatóság lehetőséget biztosít más érdekelt szervezetek számára is, hogy közzétegyék a szakterületet érintő tartalmaikat – így például január óta a Gazdasági Versenyhivatal heti rendszerességgel jelentkezik tippjeivel.

A folyamatos fejlesztés alatt álló alkalmazás még az év első felében kiegészül kereső funkcióval, menedzser értesítővel is – ez utóbbi azonnali értesítést küld a feliratkozó ajánlattevőknek a számukra releváns eljárások megindulásáról. A jövőben az ajánlatkérők szintén értesítést kapnak feladott hirdetményük megjelenéséről.

A személyre szabható alkalmazás letölthető Android és iOS készülékekre.”

Forrás:
Hasznos segédeszköz a sikeres közbeszerzéshez – okostelefonon; Híradó.hu; 2018. február 7.

Már mobilon is adózhatnak a spanyolok

„Spanyolországban az idén már mobiltelefonos applikáción keresztül is be lehet nyújtani a személyi jövedelemadó-bevallást; az alkalmazást szerdán mutatta be az adóhatóság Madridban.
Rufino de la Rosa igazgató az eseményen elmondta: a technológiai újítás célja, hogy minél könnyebb és gyorsabb legyen a bevallás benyújtása a felhasználók számára. A iOS és Android operációs rendszerrel egyaránt használható alkalmazást március 15-től lehet elérni, és arra számítanak, hogy az adózók mintegy 25 százaléka, több mint 4,85 millióan ezt a módot választják majd.

Az adóhatósági vezető felidézte: hat évvel ezelőtt indították el a digitális adóbevallást ösztönző projektjüket.

Ennek eredményeként a múlt évben az adózók 88 százaléka, 17,3 millióan éltek vele, míg 2011-ben még mindössze az szja-bevallások 49 százaléka érkezett be az interneten keresztül.
Spanyolországban 19,7 millió adóbevallást vár idén a hatóság az április 3-a és július 2-a közötti időszakban.”

Forrás:
Már mobilon is adózhatnak a spanyolok; Világgazdaság/MTI; 2018. február 7.

Informatika, távközlés, technika

Országszerte 1500 Digitális Jólét Program Pont fejlesztése valósul meg

„Korszerű eszközökkel és megújult tudástárral várnak mindenkit az országszerte ingyenesen elérhető 1500 megújult közösségi internet hozzáférési ponton. Az 5 milliárd forint hazai és uniós forrásból 2018 végére megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően színvonalas környezetben, szakértők segítségével bővíthetőek a digitális ismeretek.
A pályázat első ütemében beérkezett kérelmek alapján 845 nyertes DJP Pont helyszíni infrastrukturális fejlesztése kezdődik meg február közepétől. Várpalotán, az országban elsőként átadott Ponton már elérhető korszerű eszközökkel (tabletek, laptopok, okostelefonok stb.) a rendelkezésre álló megfelelő sávszélességű interneten keresztül bárki számára elsajátíthatóvá és fejleszthetővé válnak a digitális ismeretek.

„A mintegy 21 ezer helyi és közel kétszer annyi járási lakost érintő, több mint 2 millió forint értékű várpalotai beruházás az első lépés a közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztésében. A mintegy 1500 megújuló pontra az év végéig folyamatosan szállítják ki az eszközöket, így legkésőbb 2018 végére a digitális ismeretek elsajátítása és hasznosítása minden magyar ember számára országszerte ingyenesen elérhetővé válik” – mondta Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár.

A heti húsz órában nyitva tartó DJP Pontokon az ingyenes eszközhasználat mellett jól képzett mentor segítsége is igénybe vehető. Így a lehetőség azok számára is adott, akik eddig még egyáltalán nem használtak digitális eszközöket.

Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos kiemelte: „Az unióban is példaértékű a megvalósuló program, amely az élet számos területét, egyebek mellett az oktatást és az üzleti modelleket is jelentős mértékben meghatározza és átalakítja.”

A közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése pályázati szakaszának második üteme 2018. január 15-én nyílt meg újra, a támogatási kérelmeket 2018. február 28-áig lehet beadni.”

Forrás:
Országszerte 1500 Digitális Jólét Program Pont fejlesztése valósul meg; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2018. február 5.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Egyszerűbb lesz online vásárolni, megszűnik a területi alapú korlátozás, a geo-blokkolás az Európai Unióban

„Jó hír az online vásárlóknak: 2018 végéig eltörli az EU a területi alapú korlátozást, a geo-blokkolást, így könnyebb lesz beszerezni valamit egy másik országban lévő cégtől az interneten.

Mára sokak számára az online vásárlás a mindennapi élet része lett. Legyen szó akár ruhákról, elektronikai készülékekről, háztartási gépekről, vagy bútorokról, 2017-ben az európaiak 57%-a vásárolt valamit az interneten. Ez az internetet használók egyik kedvenc tevékenysége: tavaly 68%-uk vásárolt online.

Az online vásárlás nem áll meg a határoknál: 2017-ben az interneten vásárlók harmada egy másik uniós országban működő kereskedőtől szerezte be az adott terméket. Ők azonban még mindig számos akadályba ütközhetnek, ami miatt végső soron nem valósul meg a tranzakció.

A Parlament február 6-án, kedden megszavazta a szabályozást, amely megszünteti a területi alapú tartalomkorlátozást, és kötelezi a kereskedőket, hogy a másik uniós országból származó vevőket az árak és vásárlási feltételek kapcsán a pontosan ugyanúgy kezeljék, mint a belföldi vásárlókat.

Mi az a területi alapú korlátozás, vagyis a geo-blokkolás?
Az a gyakorlat, amikor a cégek földrajzi helyhez kötik termékeik online történő megvásárlását. Ennek a formája lehet az, ha külföldi IP-címre, irányítószámra, vagy a bankkártyát kibocsátó országra alapozva elérhetetlenné tesznek bizonyos termékeket és szolgáltatásokat a felhasználók számára.

A geo-blokkolás tipikus formája, amikor egy cég indoklás nélkül meggátolja az árucikkei interneten keresztüli vásárlását egy másik országból érkező igény esetén és visszairányítja a felhasználót egy helyi áruházhoz, ahol azonban más áron kaphatók a termékek.

Az Európai Bizottság több ezer weboldalt megvizsgált az EU-ban, és megállapította, hogy csupán az esetek 37%-ában tudtak a külföldről vásárlók valóban megvenni egy terméket. Az esetek fennmaradó részében a felhasználók területi alapú tartalomkorlátozásba ütköztek (geo-blokkolás).

Miért kéri az Európai Parlament a területi alapú korlátozás eltörlését?
Az EP-képviselők azért dolgoznak, hogy megszűnjön ez a fajta diszkrimináció és a vásárlók online és offline egyaránt élvezhessék az EU egységes piacának előnyeit.
Roza Thun (néppárti, lengyel) jelentéstevő a mostani rendelet kapcsán úgy fogalmazott: „Tulajdonképpen azt értük el, hogy az online vásárlás és a vásárlás a való életben még közelebb kerüljön egymáshoz, és így senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés az interneten.”

A szabályok 2018 végéig életbe lépnek és a termékek és szolgáltatások széles körére kiterjednek, mint például:
* olyan árukra, például háztartási eszközökre, bútorokra, vagy elektronikai cikkekre, amelyet a cég olyan uniós tagállamba is szállít, ahová az ügyfél hajlandó elmenni érte,
* felhő alapú szolgáltatásokra és adattárolásra,
* szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásokra, mint például a koncertjegyek, vagy belépő sporteseményekre.

Mi történik a többi termékkel, amelyekre nem terjed ki a mostani rendelet?
Az Európai Parlamentnek köszönhetően a megállapodásba bekerült egy záradék, amelynek értelmében a Bizottságnak két éven belül meg kell vizsgálnia, hogy szükséges-e a törvényt kiterjeszteni további termékekre, például az e-könyvekre, letölthető zenére, és az online játékokra.

További információ
Összeállítás: A digitális egységes piac
Jogalkotási menetrend
Háttéranyag: A geo-blokkolás Európában (angolul)
Az Európai Bizottság honlapja a geo-blokkolás megszüntetéséről (angolul)
Az EP jogalkotási állásfoglalás-tervezete a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső piacon belüli lakóhelye vagy székhelye alapján történő egyéb megkülönböztetés elleni fellépésről

Forrás:
Egyszerűbb lesz online vásárolni, megszűnik a területi alapú korlátozás, a geo-blokkolás; Európai Parlament; 2018. február 2.

Komoly kihívás elé állítja az adóhatóságokat a Bitcoin

„Míg a bitcoin sokak üzleti fantáziáját mozgatja világszerte, addig az adóhatóságok is egyre komolyabban fókusz alá vonják a bitcoinnal végzett műveleteket. Mindeközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kriptovaluták képesek lehetnek a bezáruló adóparadicsomok helyét átvenni – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
A nyugati államok egyre komolyabb lépéseket tesznek a nemzetközi adóelkerülés által okozott károk mérséklésére 2008 óta, minden ilyen törekvés kerékbe törhet azonban a Bitcoin és a hozzá hasonló fizetőeszközök tömeges elterjedésével Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint.

A Bitcoin alapját képező blockchain technológia lényegéből adódóan ezen ügyleteknél nincs egy központi elszámolóház a felek között (mint a banki átutalás esetén a pénzügyi intézet), hanem a publikus nyilvántartás miatt a közösség egésze felügyeli azokat. Csakhogy, a hétköznapi ügyletekkel szemben, a blockchain rendszerében az egyes ügyletek szereplőit védi a kódolás és az anonimitás. A központi felügyelet hiánya és a titkosítás pedig ahhoz vezethet, hogy egész vagyonok mozoghatnak a gazdaság egyes szereplői között anélkül, hogy a hatóságok erről tudomást szereznének.

Jelenleg a fekete gazdaság egyik alapja a készpénz, mivel az egyrészt egy nemzetközileg elfogadott fizetőeszköz, másrészt pedig annak mozgása lényegében ellenőrizhetetlen. Mivel a kriptovaluták tökéletesen alkalmasak egyes ügyeleteket az állam elől elrejteni, ezért alkalmasak adóelkerülésre és nagyobb vagyonok felhalmozására is. Az adóparadicsomokat tehát akár éveken belül kriptovaluták helyettesíthetik – prognosztizálja az ügyvédi iroda.

A Bitcoin megosztja az államokat
A transzparens Bitcoin-ügyletek adózása egyre komolyabb téma lenne, megosztja azonban a hatóságokat, hogy miként is tekintsenek a kriptovalutára. Ez egy egy fizetési eszköz – legalábbis erre a következtetésre jutott az Európai Unió Bírósága, amikor a Bitcoin természetét áfa szempontjából vizsgálta és úgy döntött, hogy a valutával végzett műveletek áfamentesek. A bíróság ítélete azért is nagy horderejű, mert ez volt az első nyilvános állásfoglalás a Bitcoin adózási természetét illetően.

Mindeközben a tagállamok vetekednek annak kimondásában, hogy a Bitcoin fizetőeszközzé minősítése csak áfaszempontból határozza meg az adózási következményeket, és az nem hat ki más adónemekre. Jövedelemadók terén az egyes tagállamok a Bitcoint általában fizetési ígérvényként, követelésként kezelik, és a bányászatából, értékesítéséből vagy fizetőeszközként való felhasználásból eredő következményeket is ekként állapítják meg.

Hasonlóan áll a kérdéshez a magyar adóhivatal is:
a hatóság gyakorlatában a Bitcoinból eredő nyereség a társasági adó rendszerében pénzügyi műveletből származó jövedelemnek minősül és ekként adózik.
Több dilemmát vet fel a Bitcoinból származó jövedelmek kezelése a személyi jövedelemadó szempontjából. Mivel azonban az ilyen jövedelem sem árfolyamnyereségnek (hiszen a Bitcoin nem értékpapír), sem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó bevételnek nem tekinthető, így az egyéb jövedelemként adózik – és azon az szja-n túlmenően 19,5 százalék egészségügyi hozzájárulás is fizetendő.

Idő kérdése a szabályozás
Számítani lehet rá, hogy hamarosan a világ minden táján szigorú szabályozás alá fognak esni a kriptovaluták, amely feltehetően számolni fog az adózási kérdésekkel is, megpróbálja felszámolni az anonimitást és megakadályozni a digitális adóelkerülés ezen módját. A labda jelenleg a hazai és az európai döntéshozók oldalán pattog. Más vélemény szerint azonban bármely korlátozás vagy tiltás ugyanolyan hatástalan lesz, mint az alkoholtilalom a 20-as évek Amerikájában. Ez azt eredményezné, hogy a kriptovaluta-kereskedelem nem szűnne meg, csupán „a föld alá települne”, és továbbra is alapot adna az adóelkerülésre – vélik az ügyvédi iroda szakértői.”

Forrás:
Komoly kihívás elé állítja az adóhatóságokat a Bitcoin; Világgazdaság; 2018. február 7.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. február 12.

A Phenjani Olimpia – avagy hogyan csente el Észak-Korea a téli olimpiai játékok sikerét
Nem, nem! Szó sincsen nyelvbotlásról! Ahogy az idei téli olimpiai játékok utolsó előkészületeit, majd a nagyszabású sportesemény megnyitóját figyelte a világ, a meghökkent nemzetközi sajtó egyre gyakrabban titulálta – ki tréfálkozva, ki hitetlenkedve, ki keserűen – a rendezvényt „phenjani” olimpiának. Utalva ezzel arra, hogy a roppant összegeket felemésztő, hatalmas szervezési feladatokat jelentő olimpia „kommunikációs hozadékát” nem az annak ténylegesen otthont adó dél-koreai város Phjongcsang aratja le, és nem is a dél-koreai kormány. Hanem a világsajtóban előszeretettel kifigurázott „páriaállam”, a Kim Dzsongun diktátor vezette Észak-Korea az igazi nyertes.
Kezdődött néhány kulturális delegáció dél-koreai útjával. A felettébb csinos, bár kissé különös észak-koreai popénekesnő, Hjon Szong Vol szöuli körutazásával, amelynek során hivatalosan a későbbi kulturális rendezvények színhelyeit mérte fel. A nyugati sajtó már ekkor „hatásos észak-koreai propaganda akcióról” beszélt, és tagadhatatlan: az É-pop (azaz észak-koreai könnyűzene) csillaga, bájosságával, spártai ízlésével egy szemvillanás alatt „leiskolázta” a rajongók körében a K-pop (azaz a dél-koreai popzene) legendásan infantilis, az extravagáns külsőségeket viszont nagyon is kedvelő sztárjait.
Aztán egyik esemény követte a másikat: megérkezett Phjongcsangba a 140 tagú zenekar, amely nem csupán az olimpia megnyitóján lép majd fel, de a rendezvénysorozat számos kísérő kulturális eseményén is főszerepet kap majd. Később pedig megérkeztek Északról a „szurkolólányok” (közkeletű elnevezéssel „cheerleaderek”), és a 230 válogatott széplány attól a pillanattól kezdve folyamatosan biztosítja a hivatalos sajtóorgánumok, és a közösségi média szakadatlan figyelmét – a kiszorítani, elszigetelni szándékozott Észak-Korea számára.
Azt mondhatjuk: szinte már csak másodlagosnak számított az igazi diplomáciai huszárvágás, ami a játékokra Dél-Koreába utazó Kim Jodzsong (az észak-koreai vezető húga) kapcsolatépítéseihez, kapcsolatfelvételeihez kötődött: mint ismeretes, személyesen adta át bátyja, Kim Dzsongun meghívólevelét a dél-koreai elnöknek, amit az nyomban elfogadott. S hogy nem csupán valamiféle formalitásról, udvariaskodásról volt itt szó, azt jól bizonyítja, hogy Mun Dzsein elnök több órán át tárgyalt az északi politikai vezetés négy tagjával, akikhez hasonló magas rangú küldöttség még sohasem érkezett „odaátról” Dél-Koreába.
Az olimpia már régen nem az emberi küzdőszellem, a lovagiasság, a kemény munkával megszerzett teljesítmény valamiféle ünnepe. Hanem látványosság, népszórakozás, és persze üzlet. S hogy el ne feledjük: na meg politika, méghozzá a javából. Országok, formálisan persze városok, nem azért versengenek az olimpiák rendezési jogáért, mert annyira sportszeretők, vagy mert a rendezvény olyan remek, jól megtérülő infrastrukturális beruházást jelentene (a nagy üzlet nem nekik, hanem a sportszergyártóknak, szponzoroknak, hirdetőknek áll). Az olimpia ma már az országimázs építés, a „nemzeti brandek” megteremtésének, valamint a városmarketingnek fontos, talán legnagyobb horderejű eszköze. És – tekintetbe véve a tömeglátványosság közvetítésének képernyő központúságát – mintaszerű digitális diplomáciai fegyver. Egy háborúban pedig nagyon rossz választás az ellenfél lebecsülése. Ez biztosan levonható tanulságként abból, hogyan kovácsolt az észak-koreai rezsim saját propagandasikert az „ellenfél” óriásrendezvényéből, ráadásul, sportnyelven szólva, idegenben.
Pyongyang Olimpics: How North Korea Stole the Winter Games; David Josef Volodzko; South China Morning Post; 2018. január 27.

A big data és a diplomácia új kapcsolata. Kutatási jelentés
Az elmúlt hét végén hozta nyilvánosságra legújabb kutatási jelentését a digitális diplomácia egyik legfontosabb kutatóműhelyének számító DiploFoundation., „Data Diplomacy. Updating dipomacy to th ebig data era.” címmel. A jelentés készítői a tanulmánykötetnek is beillő munkában arra vállalkoztak, hogy feltérképezzék azokat a jövőbeni lehetőségeket, amelyeket a nagytömegű adatok, azaz a big data alkalmazása jelenthet a diplomácia különböző részterületein.
Ma már közhely, hogy társadalmainkban az adat jelenti a kritikus erőforrást. Méghozzá: a nagytömegű adat. A digitális eszközök, minden tevékenységünk nélkülözhetetlen segítői, hatalmas mennyiségű adatot „termelnek” ugyanis nap mint nap. Óhatatlanul adódik a kérdés: ebből a szédítő tempóban termelődő erőforrásból hogyan profitálhat (profitálhat-e egyáltalán) a diplomácia sok szempontból speciálisnak gondolt, konzervatívnak tartott folyamata?
A tanulmány első fejezete az alapfogalmakat járja körbe, tisztázva a big data koncepcióját.
A második fejezetben vállalkoznak arra a szerzők, hogy megvizsgálják: hogyan, milyen területeken használható a big data a nemzetközi kapcsolatok tevékenységi rendszerében. A diplomáciai funkciók tisztázását követően külön alfejezetekben vizsgálják a szerzők a gazdaságdiplomácia lehetséges big data hasznosítását; szemügyre veszik a fejlesztési programokhoz kapcsolódva generálódó adattömeget; megint csak külön témacsoportként elemzik a krízishelyzetek kezeléséhez kapcsolódó big data készleteket; de a nemzetközi jog érvényesítésében is lehetségesnek látják a nagy adattömegek újszerű alkalmazását.
Külön fejezetben térnek ki a big data alkalmazásának szervezeti feltételeire. Az innovációk sorsa ugyanis sokszor az azokat befogadni kész (vagy képtelen) szervezetek állapotán, átalakításán (vagy annak hiányán) múlik.
A lehetséges diplomáciai alkalmazási területeket áttekintve (és minden részterületnél bőségesen idézve érdekes esettanulmányokat is) a szerzők végül részletesen feltérképezik a nagytömegű adatok használatához kapcsolódó kulcsterületeket is: adatokhoz való hozzáférés, adatminőség, adatértelmezés, adatvédelem, adatbiztonság.
A sok szempontból úttörőnek számító tanulmánykötet nyilvános bemutatóját nagy szakmai érdeklődés kísérte. A kutatást megrendelő Finn Külügyminisztérium képviselője egyenesen úgy fogalmazott: „Az algoritmusok, a mesterséges intelligencia átfonja mindennapjainkat. Itt az ideje, hogy háziasítsuk végre a nagytömegű adatokat.”
A lehetőség másfelől kihívás is egyben. Ahogy a szerzők hangsúlyozták: a big data alkalmazásának ma még sokszor gátat szab, hogy a külügyi szervezetek nem rendelkeznek még az elemzéshez szükséges szervezeti kapacitásokkal. A kutatás vezetője pedig arra figyelmeztetett: e munkával most megnyílt a további vizsgálódások egy széles ösvénye, de ne engedjük, hogy egyfajta divatláz hatalmasodjon el rajtunk.
A tanulmány teljes szövege díjmentesen letölthető az alábbi webhelyekről:
DiploFoundation publishes nem report on big data and diplomacy; DiploFoundation; 2018. február 8.
Data Diplomacy. Updating diplomacy to the big data era; Barbara Rosen Jacobson, Katharina E Höne, Jovan Kurbalija; DiploFoundation; 2018. február (PDF)
Lásd még: Data Diplomacy: Updating diplomacy for the data-driven era

Visszakozik az USA Külügy: mégis csak lesz külön felelőse a kiberügyeknek és a digitális gazdaságnak
Az amerikai külügyminiszter javaslatot terjesztett be a Kongresszus Külügyi Bizottságának a minisztériumi szervezet bizonyos átalakításaira. Rex Tillerson terve az, hogy (két szervezeti egység összevonásával) egy új, önálló részleget állítson fel a minisztériumon belül a kibertérhez, illetve a digitális gazdasághoz köthető ügyek kezelésére.
A döntésre egy hónappal az után került sor, hogy a Kongresszus elfogadta az ún. Kiberdiplomáciai Törvény tervezetét.
Az átalakítási terv bizonyos értelemben visszakozást is jelent, hiszen a külügyminiszter a csaknem egy évtizede működő kiberdiplomáciai iroda megszüntetéséről döntött korábban. Ezzel a mostani megoldással a kiberiroda, a korábbi nemzetközi kommunikációs és információ politikai irodával egyetemben átkerül a gazdaságdiplomáciai szervezeti egységhez.
A lépés egyes kritikusai ugyanakkor felhívták a figyelmet arra: a kibertérhez kapcsolódó kérdések korántsem sorolhatók be teljességgel a gazdasági témák körébe. A kibertér problematikájának jelentős nemzetközi jogi, illetve biztonságpolitikai vetületei is vannak, ezért nem biztos, hogy egy gazdaságdiplomáciai iroda a legalkalmasabb szervezeti keret e témák hatékony menedzselésére.
State Dept. Reverses Course, Plans to Launch Cyber and Digital Economy Bureau; Joseph Marks; Nextgov; 2018. február 6.

Március végétől Kína blokkolhatja az engedély nélkül üzemeltetett virtuális magánhálózatokat.
A Kínai Népköztársaság Ipari- és Információtechnológiai Minisztériuma bejelentette, hogy 2018. március 31-től kezdődően, minden engedély nélkül üzemelő virtuális magánhálózatot (VPN-t) blokkolni fognak Kína területén.
A minisztérium éppen egy évvel ezelőtt jelentette be tervét arra, hogy hadat üzen az illegálisan működő „speciális kommunikációs hálózatoknak”, beleértve a VPN-eket is. Ezt követően, a tavalyi év során az Apple összesen 674 VPN alkalmazást vett le a Kínai Népköztársaságból elérhető app áruházából. Ugyanakkor egyes illegális VPN szoftvert árusító magánszemélyek letartóztatásáról is napvilágot láttak hírek.
A kínai kormányzat törekvése az, hogy kizárólag hatósági engedéllyel rendelkező VPN-operátorok működhessenek az országban: nevezetesen az állami tulajdonban levő telekommunikációs óriáscégek, a China Mobile, a China Unicom és a China Telecom.
A helyzet tehát az, hogy miközben a kínai kormány továbbra is engedélyezni kívánja – megfelelő hatósági engedélyek birtokában – VPN-szolgáltatók működését az országban, az erre feljogosító engedélyt csakis olyan cégeknek adják ki, amelyek maradéktalanul eleget tesznek a kínai hatóságok előírásainak. Nevezetesen azoknak, amelyek megtiltják olyan tartalmak szolgáltatását, amelyeket a Nagy Tűzfal tilalmaz, kihúzva ezzel a talajt a tengerentúli VPN-szolgáltatók alól.
Ezen a ponton már jól látható, hogy az új szabályozás hogyan érintheti a digitális diplomácia nagy perspektívát kínáló területét. Ezek a korlátozó intézkedések ugyanis alapvetően torpedózhatják meg a kiberdiplomácia nagy ígéretét: a külföldi közvéleményekkel – a digitália, mindenekelőtt a közösségi médiumok felületein át – szabadon folytatott, kétoldalú elérés, párbeszéd lehetőségét.
A hatóságok már kötelezték a China Mobilt, China Unicomot és China Telecomot, mint engedélyezett szolgáltatót, hogy biztosítsák azt, hogy összesen mintegy 1,3 milliárd előfizetőjük ne tudjon hozzáférni tiltott tartalmakat szolgáltató magán VPN-ekhez.
Szakértők szerint ugyanakkor korántsem világos minden részlet, nevezetesen ami a magán felhasználók VPN használati tilalmát (vagy lehetőségét) illeti, mivel az eddigi tilalmazások alapvetően a vállalati VPN-ek korlátozására irányultak.
China to block all non-approved VPNs from end of March; Leanne Wong; Time Out Beijing; 2018. február 6.

Álhírek, avagy a híres „fake news” – maga a probléma, vagy csak annak a tünete?
Többször tudósítottunk már az álhírek mindent elborító, megfoghatatlanul szerteágazó, feltűnően definiálatlan – ám ma már szinte mindenre magyarázatként használható (és használandó) fogalmáról. Nagyjából az amerikai elnökválasztás drámai meglepetéseket hozó utolsó szakasza óta nincsen olyan politikus, hivatásos újságíró, média- vagy más ügyi szakértő, legalábbis a nyugati világban, aki ne szőné bele mondandójába – a konkrét témától szinte függetlenül – az álhírek, a „fake news” riasztó mumusát. Ami mögött persze mindig felsejlik az igazi mozgatóerő: Oroszország baljós árnya.
Van azonban ezzel a koncepcióval, hogy ne mondjuk narratívával egy bökkenő. Nevezetesen az, hogy egyszerű világmagyarázati célja ellenére, valójában több kérdést vet fel a szemlélőben, mint amennyire választ ad. A jövőben is visszatérünk a témára, nem is tehetnénk másként, hiszen láthatóan a közélet, elsősorban is a nemzetközi kapcsolatok központi „történetmesélési elemeként” kell számolnunk vele. Már pedig a „tartalom hitelessége”, ahogy a „tartalmakat közreadó hitelessége” is a digitális diplomáciának is sorsdöntő kérdése. De, addig is szívesen osztunk meg egy tanulmányt, amely egészen szokatlanul üde színfoltot jelent az álhír témakör mára komolyra duzzadt szakirodalmában. Ugyanis, valami egészen szokatlan dolgot cselekszik meg: felteszi azokat az elemi, nyilvánvaló kérdéseket, amik az olvasóban megfogalmazódnak a szokásos fake news történetek nyomán. Magyarázattal is szolgál, de a legfontosabb, csaknem forradalmi tette már a puszta kérdésfeltevés is.
A szerző, Greg Simons, az Uppsalai Egyetem kutatója nem ismeretlen a kommunikációval, nemzetközi médiával, kommunikációs tartalomelemzéssel foglalkozó szakemberek előtt. Sajátos véleménye, meglátásai már csak azért is érdemelnek figyelmet, mert a szerző aligha tekinthető elfogultnak a „Kreml” naratívája iránt.
Simons tanulmánya már a címében megfogalmazza a legnyilvánvalóbb kérdést: amikor az álhíreknek nevezett jelenséggel (valójában persze: jelenségekkel) találkozunk, akkor ténylegesen egy problémát látunk, elemzünk, járunk körbe? Vagy ez csupán egy látszat, egyfajta tünet, ami mögött sokkal mélyebb problémák húzódnak? Már ez is egyfajta skandalum, hiszen az „X.Y. beleavatkozik hazugságaival a mi szép világunkba” típusú világmagyarázattal szemben ez a kérdés megengedi annak a feltételezését, hogy esetleg a saját társadalmainkban (politikai rendszereinkben, médiaszisztémáinkban, mi több értékrendünkben) van valami komoly baj.
A szerző gyorsan körbejárja azt az aspektust, ami rövid szemlélődés után mindenkiben óhatatlanul felmerül: de hiszen, amit álhírként látunk (láttatnak velünk), azt láttuk már tegnap is, tavaly is, húsz éve is, száz éve is! A sajtótörténet, vagy még általánosabban maga a történelem egyik leghétköznapibb jelensége az álhír, a manipuláció. Felhasználási területei is sokfélék: katonai, politikai, diplomáciai, üzleti, magánéleti – éppen úgy, mint napjainkban.
Akkor talán az álhír szerkezetében, esetleg alkalmazási módszertanában hozott valami gyökeresen újat az elmúlt egy-két év? Vagy – ahogy az olyan kézenfekvőnek tűnhet – egyszerűen csak a technológiai fejlődés, az IT-forradalom teremtett táptalajt, megfelelő környezetet ahhoz, hogy az álhír-jelenség egészen új dimenziót öltsön? Simons kételkedik ebben, és néhány elegáns gondolatmenettel igyekszik megcáfolni ezeket a feltételezéseket is.
Konklúziójában a szerző azt a magyarázatot hozza fel: az álhírek látszólag hirtelen mindent elborító világa mögött valójában egy hatalmi-kulturális átrendeződés tapintható ki. Tömören megfogalmazva: a nyugati világ viszonylag rövid idő alatt elveszítette legfontosabb koronagyémántját: a valóságértelmezési monopóliumát. Ha ez az „új hidegháború” sokunknak meglepő módon izzóbbnak látszik, mint az előző, az az atomfenyegetésekkel terhelt „békebeli hidegháború” volt, annak ez lehet az oka.
Fake News: as the Problem, or a Symptom of a Deeper Problem?; Greg Simons; Academia.edu; 2018. február 7.

Digitális diplomácia: a hét végén elindult a France Diplomatie webhely és Twitter-fiók orosz nyelvű változata.
A Francia Európa-ügyi és Külügyminisztérium a múlt hét végén elindította digitális diplomáciai eszköztára két központi elemének, a France Diplomatie webhelynek, illetve Twitter-fióknak az orosz nyelvű változatát. A minisztérium ezzel a fejlesztéssel a világban élő mintegy 300 millió oroszul beszélőnek kíván folyamatos, naprakész információkat szolgáltatni Franciaországról, a francia kultúráról, és természetesen a világ eseményeinek „francia olvasatáról”.
A francia digitális diplomácia ezzel a legtöbb nyelven beszélő e-külkapcsolati szervezetté avanzsált: a francián kívül ugyanis legfontosabb digitális platformja (központi webhelye) 2012-től angolul és spanyolul is, majd 2013-tól arabul és német nyelven is elérhetők. A közreadott információkról összegző változat érhető el továbbá kínai és japán nyelven is. A közösségi média kommunikációs potenciálja sem kerülte el a francia külpolitikai döntéshozók figyelmét: 2007-től szolgáltatnak napi információkat Twitteren franciául, 2010-től angolul is, 2012-óta spanyolul, majd 2014-től kezdve arabul, illetve tavaly óta németül is.
A digitális diplomácia, és különösen a közösségi médiakommunikáció fejlesztése a francia külügyminisztérium kiemelt prioritási területei közé tartozik jó ideje. Emlékezzünk arra is: a francia minisztérium az elsők között nevezett ki, tavaly év végén, külön digitális ügyekkel foglalkozó nagykövetet.
Digital Diplomacy. Launch of the Russian-language Version of the Francie Diplomatie website and Twitter Account; France Diplomatie; 2018. február 9.
Az orosz nyelvű webhely, illetve a Twitter-fiók az alábbi internetes címekről érhető el: https://www.diplomatie.gouv.fr/ru és https://twitter.com/francediplo_RU

SZAKMAI MŰHELYEK – Hágai Digitális Diplomácia Műhely
Másfél héttel ezelőtt tartották a digitális diplomaták egyik legszélesebb szakmai közönségét megmozgató, és mindenképpen egyik legérdekesebb rendezvényét, a Hágai Digitális Diplomácia Műhelyt.
A kétnapos rendezvény, amelynek szervező motorja a Holland Külügyminisztérium volt, az immár hagyományos „unkonference” formát öltötte, azaz nem korlátozta a sokfelől összesereglett résztvevői gárdát abban, hogy a megvitatandó témákat rugalmasan, a kétnapos konferencia reggeli munkakezdéseikor, közösen alakítsák ki a jelenlévő érdeklődők.
A beszélgetések, szakmai eszmecserék, viták egyik alapvető jellegzetessége volt, hogy a külkapcsolati munka, a diplomáciai gyakorlat digitális átalakulásának nagyon sokrétű elemzésére vállalkoztak a résztvevők. Ugyanakkor szembeötlő jellegzetesség volt a gyakorlati (alkalmazási) területek előtérbe kerülése: immár kevesebb volt a teoretizálás, az elméletgyártás, és sokkal erősebben fókuszáltak a résztvevők a gyakorlati problémákra.
A konferencia másik jellegzetessége ugyanis éppen az volt: szemben egyfajta hurrá optimista megközelítéssel, a résztvevők zöme egyszerre látta, és láttatta a digitalizációs „érem” mindkét oldalát. A szinte lenyűgöző lehetőségeket, amelyekkel gyökeresen megújíthatják a nemzetközi kapcsolatok világát, és ugyanakkor a ma már nap mint nap egyre jobban látható kihívásokat, veszélyeket, komor fenyegetéseket is, amivel a digitális forradalom, a képernyőalapú élet, a közösségi médiumok búravilága fenyegeti a társadalmainkat.
Téma, fontos is, érdekes is, akadt bőven:
* Digitális közdiplomácia: a taktika felől elmozdulás a stratégiai irányokba.
* Álhírek: hogyan küzd ellenük a Holland Külügyminisztérium?
* Az Embassy Lab projekt: nagykövetségi funkciók a digitalizáció, globalizáció, EUizáció világában.
* Digitalizáció, összekapcsolhatóság – feleslegessé válhatnak a diplomaták?
* A Globális Befolyásolás Digitális Indexe (Digital Index of Global Influence).
* A hackatonok járható fejlesztési módszert jelentenek a diplomatáknak?
* A kiterjesztett valóság (AR) és a diplomácia.
* Fentről lefelé, vagy lentről felfelé – hogyan irányítsuk a külügyminisztériumi hálózatokat?
És még vagy tucatnyi izgalmas előadás, projekt beszámoló. Néhány összegző következtetésről pedig, remélhetőleg, a jövő héten még számot adunk mi is.
The Hague Digital Diplomacy Camp

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. február 5.-február 11.

Tájékoztató az eljárás eredményéről – “Elektromos töltőhálózat kialakítása céljából elvégzendő tervezői, kivitelezői feladatok ellátása az e-Mobi Kft. részére”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/29
Ajánlatkérő: e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.; E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.; E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.; ELMŰ Nyrt.;ELMŰ Nyrt.; NKM Áramhálózati Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 240.697.522,- Ft
Lásd bővebben

Egységes HR rendszer bevezetése 28 ÁEEK fenntartású intézményben, a bevezetett rendszer és az intézményekben használt KIRA rendszer közötti kapcsolat felépítése és iniciális adatfeltöltése, valamint 36 hónap support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/28
Ajánlatkérő: Csolnoky Ferenc Kórház
Nyertes ajánlattevő: NEXON Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 94.692.000,- Ft
Lásd bővebben

YUCCA – Tájékoztató az eljárás eredményéről (Yucca Internet portál üzemeltetés és fejlesztés a Fővárosi Vízművek Zrt. számára)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/28
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Wildom Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke: 40.000.000,- Ft
Lásd bővebben

A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00053 azonosító számú kiemelt projekt keretében Tudástár rendszer beszerzése – TÁJÉKOZTATÓ
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/29
Ajánlatkérő: Zala Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: Symmetria Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság; T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A szerződés/rész végleges összértéke: 1.032.450.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről az „Informatikai eszközök beszerzése négy részben (1. rész: munkaállomások (PC); 2. rész: SSD diszkek; 3. rész: notebookok dokkolóval; 4. rész: monitorok)” tárgyú közbeszerzési eljárásban
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/28
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Etiam Kft.; Exicom Rendszerház Kft.; Exicom Informatika Kereskedőház Kft.; Etiam Kft.; Infopolis Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 19.299.610,- Ft
Lásd bővebben

Mobiltelefonok beszerzése – Tájékoztatás az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/26
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: Bravophone Kft.; Bravogroup Rendszerház Kft.; Nádor Rendszerház Kft. és Csőkesor Kft. közös ajánlattevők; Invitech Megoldások Zrt.; T-Systems Magyarország Zrt. és Magyar Telekom Nyrt. közös ajánlattevők
A beszerzés végleges összértéke: 1.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Egységes Infrastruktúra elektronikus archív tárolórendszerének kapacitásfejlesztése (KKIR 3)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/26
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Areus Infokommunikációs Zrt.
A beszerzés végleges összértéke: 150.982.480,- Ft
Lásd bővebben

Kamerarendszer bővítése (Tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/25
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Multi Alarm Biztonságtechnikai Fejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.
A beszerzés végleges összértéke: 34.977.000,- Ft
Lásd bővebben

Vállalkozási szerződés keretében élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi felügyeleti rendszer üzemeltetése és az ehhez kapcsolódó elektronikus információs rendszer biztosítása – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/25
Ajánlatkérő: Étkeztetési Szolgáltató Gazdasági Szervezet
Nyertes ajánlattevő: InDeRe Élelmezéskutató és Innovációs Intézet Nonprofit Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 53.530.000,- Ft
Lásd bővebben

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyes informatikai rendszereihez kapcsolódó üzemeltetési feladatok ellátása havi átalánydíj ellenében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/25
Ajánlatkérő: Emberi Erőforrások Minisztériuma
Nyertes ajánlattevő: IC Kentaur Számítástechnikai Kft.
A szerződés/rész végleges összértéke: 23.520.000
Lásd bővebben

Elektronikus jegyrendszer előkészítése és kivitelezése elnevezésű projekt PR ügynökségi feladatainak ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/25
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Z9 Konzultációs és Reklám Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 17.500.000,- Ft
Lásd bővebben

A LiveGuide Klímavédelmi információs rendszer üzemeltetése és támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/25
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: In mid Air Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 79.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről- Adásvételi szerződés gyártói garanciák meghosszabbítására, virtualizációs licenszek és közvetlenül hozzájuk kapcsolódó tároló és szerver eszközök bővítése céljából új eszközök beszerzésére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/25
Ajánlatkérő: ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke: 74.069.704,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről:Informatikai hálózati eszközök tekintetében garanciahosszabbítás és kapcsolódó rendszerfelügyeleti és rendszertámogatási szolgáltatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/25
Ajánlatkérő: ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke: 96.692.904,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések
„Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/25
Ajánlatkérő: Fejér Megyei Kormányhivatal
Ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 75.§ (1) bekezdés a) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította, ugyanis az ajánlattételre felkért gazdasági szereplő nem nyújtott be ajánlatot.
Lásd bővebben

A MÁV-START Zrt. egyes üzleti folyamatainak feltérképezéséhez és elemzéséhez adatbázis alapú folyamat-modellező (ARIS szimulációs) modul beszerzése és szakértői támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/27
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
A Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján az eljárás eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Lásd bővebben

A héten olvastuk: szoftverrobotok, robotic process automaton (RPA) – 2018. február 12.

Az United Utilities angol víziközmű-szolgáltató szoftverrobotok segítségével teszi digitálissá működését
Az Észak-Nyugat Angliában működő cég 250 ezer fontnyi beruházással újítja meg a működését.
United Utilities uses robots to ‘revolutionise’ service; Utility Week

Hogyan lehet robotokkal automatizálni a leginkább élőmunka-igényes pénzügyi folyamatokat?
Az idáig nehezen automatizálható folyamatok esetében a robotok azzal tudnak segíteni, hogy kitöltik az automatizált folyamatok közötti réseket. Minden vállalkozás folyamataiban vannak olyan részletek, amelyekkel az üzleti folyamatokat hagyományos módon automatizáló szoftverek nem boldogulnak.
Olyan kézzel végzett folyamatok automatizálásáról van szó, melyek nem eléggé tömegesek ahhoz, hogy megérje informatikai megoldással kiváltani őket.
How Robots Can Automate Your Most Labor-Intensive Financial Processes; Kofax Advisor

Miért kell a bankoknak az RPA-ra támaszkodniuk?
A Tata Consultancy jelentésének témája, hogy hogyan lehet virtuális munkaerőt (RPA) alkalmazni a pénzügyi szolgáltatási ipar feladataira. Különösen a banki folyamatokra, ezen belül is a fizetési kártyákra összpontosítanak.
Why Banks Must Bank on RPA (PDF)

A robotic process automation (RPA) nagyobb sebességre kapcsol 2018-ban
A pénzintézetek 2016-ben kezdték kísérleteiket ezen a területen. Az elmúlt év folyamán végbement fejlesztések elég pozitív példát szolgáltatnak a továbblépéshez. A blokklánctól eltérően ez nem egy kísérleti technológia, amit csak a szakértők látnak át igazán.
Robotic process automation to gain steam in 2018; Bankless Times

Elsőbbsége van a pénzügyi és könyviteli folyamatok automatizálásában az RPA-nak
Az RPA az ismétlődő, kézzel végzett pénzügyi és könyviteli folyamatok automatizálására alkalmazható hatékonyan. A nem rutinszerű, az adott iparágra, vállalatra jellemző speciális szükségleteket pedig a mesterséges intelligencia alkalmazásával lehet megoldani.
Finance and Accounting Robotic Process Automation a Priority As Over Half Plan to Improve Digital Controllership in 2018; Deloitte

Minden, amit tudni szükséges a business process automation-ról
A cím nyilvánvalóan túlzás. Viszont jól és közérthetően összefoglalja tudnivalókat
Heard the buzz on RPA? Here’s everything you need to know

India kiemelt szerepet játszhat az RPA globális elterjesztésében
1200 fő részvételével tartottak konferenciát.
“India is in a prime position to drive the global power of RPA”, Daniel Dines, CEO and Co-founder of UiPath

Szakirodalom

A smart city gondolat adaptációja székelyföldi városok számára

„A smart city gondolat adaptációja a székelyföldi városok számára címmel esettanulmányt jelentetett meg múlt év végén a székelyudvarhelyi REGA régiókutató egyesület. A kiadvány tulajdonképpen kivonata egy kutatásnak, amely Székelyföld öt településére terjedt ki. Az önkormányzatoknak kiküldött kérdőívek, illetve a helyszíneken készített szakmai interjúk alapján összeállított helyzetjelentést elsősorban településfejlesztő szakemberek figyelmébe ajánlotta az egyesület.

Mint az előszóban elhangzik, a smart city (okosváros) koncepciója Nyugaton már mindennapos gyakorlat, míg Kelet-Európában egyelőre csak egy fejlődő trend. Megvizsgálva Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós digitalizációs fokát, a kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a smart city gondolat csak csírájában létezik mifelénk, a technika vívmányai még mindig sokéves késéssel érnek el ide, ugyanakkor az önkormányzatoknak inkább csak elképzeléseik vannak e téren, a fejlesztések többnyire kimerülnek a lakossággal való internetes kapcsolattartásban, legyen az adófizető, hibabejelentő vagy turisztikai alkalmazás.

Azt tapasztaltuk, hogy mindannyian ismerik a fogalmat, foglalkoztatja őket, de a napi rutin, az éppen adódó operatív feladatok annyira lekötik az intézményeket, hogy nincs idejük hosszú távú tervezésre ezen a téren. A három nagyobb település városfejlesztési koncepciójában megjelennek ugyan smart elemek, de nem rendszerbe foglaltan, nem egymásra építve. További észrevételünk, hogy nincs erre kijelölt részleg vagy projektfelelős – ez általában valamelyik osztály munkatársának részfeladata – vonta le a következtetést Geréb László közgazdász, a REGA egyesület elnöke.

Az urbanizáció gyors ütemű növekedése világszerte folyamatosan új kihívások elé állítja a városokat, ezekre válasz a smart city gondolat. De mitől számít egy város okosnak? A sokféle megközelítés közül a tanulmány azt a definíciót emeli ki, miszerint az a hely, ahol a befektetések és az infrastrukturális beruházások révén egyszerre valósul meg a fenntartható gazdaság növekedése, a természeti erőforrások hatékony felhasználása és az életminőség javulása. Mindezt a digitalizáció igénybevételével, a közösség szolgálatába állításával, hiszen az okos megoldások versenyelőnyt kínálnak, hiányuk pedig elriasztja a befektetőket, másrészt a szolgáltatások könnyebb elérése révén felhasználható a jólét növelésére. Az okos városokat hat fő szempont alapján azonosítják be:

  • tudatos állampolgárok (jól képzettek, szociálisan érzékenyek, nyitottak)
  • gazdaság (sikeres vállalkozások új, innovatív ötletekkel kombinálva)
  • környezet (energia-hatékony, fogyasztóközpontú)
  • városvezetés (információmegosztáson, párbeszéden, közös döntéshozatalon alapul)
  • közlekedés (környezettudatos, megbízható városi logisztika)
  • életkörülmények (komfortos, egészséges, biztonságos).

Romániai megfogalmazásban az okos város mindenkinek egyenlő esélyeket teremt, hiszen nem luxus, hanem egyszerűsített létezést, olcsóbb megélhetést jelent, ugyanakkor arra ösztönzi a polgárokat, hogy aktív részesei legyenek a közösségnek, mert így vonzóbb hely lesz – derül ki a második fejezetből, melyet Besenyei Sarolta, az Európai Bizottság szakértője, a Román Smart City és Mobilitás Egyesület alelnöke jegyez. Szerinte a városok „intelligenciája” a következő általános jellemzőkkel lesz mérhető, amelyeknek egyben a városfejlesztési stratégia részét is képezniük kell: innováció, integráció, részvétel és szisztematikus megközelítés.

A smart technológiák beépítése a háromszegmensű közigazgatásba és a településfejlesztésbe az utóbbi két év legnagyobb kihívásának számít Romániában. Az országban a legintelligensebb város Gyulafehérvár, ahol már több mint ötven ide illő projektet valósítottak meg. Az erdélyi városok közül Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár számít még úttörőnek. A székelyföldi városok is átalakulás előtt állnak, ezért hatalmas nyomás nehezedik az önkormányzatokra.

Sepsiszentgyörgyön 2014 óta képezi megbeszélések tárgyát a kérdés, de nincs kidolgozott stratégia, sem ezzel foglalkozó osztály vagy munkatárs. Meglévő fejlesztés az online adófizetés, de elég csekély felhasználóval (tavalyi adat: a 35 ezer adóköteles személyből csupán 759 fő), a múlt évben útjára indított Visit Covasna County háromnyelvű turisztikai mobilapplikáció, a 2015-ben bevezetett sms-parkolás, valamint az iskolai okos táblák és egy önkormányzati infóportál. Digitális fejlesztéseket terveznek továbbá az okos kormányzás terén egy interaktív honlappal, illetve a közlekedésben (e-buszok, e-jegy, megállóbeli digitális kijelzők, biciklikölcsönzés), valamint egy mesterembereket bemutató weblapot is kitaláltak.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere trendinek és nem kiemelt napirendi pontnak tartja a smart city gondolatát. A digitális világgal szembeni bizalmatlanság is erős, vélik az illetékesek, mert bár 2016 óta a megyeszékhelyen is van mód az adó virtuális kiegyenlítésére, az érintetteknek csupán három százaléka él a lehetőséggel. Smart city jellegű törekvéseknek számítanak továbbá a központi autóbuszmegállókba kihelyezett menetrendkijelzők, a helyi tömegközlekedési vállalat alig használt mobilapplikációja, az online mozijegyvásárlás, a közigazgatásban használt földrajzi információs rendszer, egy virtuális turisztikai katalógus. A városvezetés ötéves tervében szerepel a digitális dokumentummenedzsmentre való áttérés környezetvédelmi megfontolásból, csakhogy ennek egy jogszabály szab gátat, Romániában ugyanis máig kötelező a papíralapú archiválás. Megvalósításra vár még egy Székelyföldre kiterjedő online jegyvásárlási platform, további digitális menetrendkijelzők és e-buszok vásárlása.

Kézdivásárhelyen tavaly ősszel került napirendre a témakör. Eddigi megvalósításaik közé tartoznak a város három parkjában létesített ingyenes Wi-Fi-hozzáférési pontok, a hivatalban bevezetett egyablakos ügyfélfogadás, az iskolai okostáblák, a 2015-ben nyílt turisztikai iroda weboldala. Az adózás itt is lehetséges otthonról, a kilencezer adófizetőnek azonban csupán egy százaléka szokott ehhez a sajátos megoldáshoz folyamodni.

A gyergyószentmiklósi városvezetés elismerte, hogy náluk csak most indult be a digitalizáció, nincs a városban IT-szektor, házon belül oldják meg a fejlesztéseket. Az okos gondolkodás inkább önkormányzati és turisztikai mobilalkalmazásokban nyilvánul meg, illetve Hargita megyében 2015-ben ők csatlakoztak először az országos online adófizető rendszerhez. Az más kérdés, hogy a 11 ezer adóköteles lakosnak mindössze egy százaléka veszi igénybe a szolgáltatást. Van még lehetőség a hivatali akta elektronikus követésére, mobilos hibabejelentésre és -elhárításra, a helyi távhőszolgáltató online felhasználói felületéhez csatlakozni, internetes színházjegyvásárlásra. A következő öt-tíz évre várhatóan megoldják a közvilágítás automatizálását, az e-kormányzást kolozsvári mintára, és ingyenes Wi-Fi-pontokat hoznak létre a közparkban.

Székelyudvarhely városvezetése számára ismert a fogalom, de csak tavaly nyár óta foglalkoznak tudatosan a smart cityvé válás kérdésével. Náluk is létezik online adófizetés, 2014 óta azonban, még ha növekvő is a tendencia, csupán négyszáz felhasználót jegyeztek. A személyes ügyintézést segítik a polgármesteri hivatalban tavalyelőtt felállított sorszámautomaták, a földrajzi GIS-rendszer, a közbeszerzések elektronizálása, az online igényelhető igazolások. Smart fejlesztésnek minősül továbbá a tavaly tavasszal megkezdett közvilágítási rendszer modernizálása, a föld alatti elektromos kábelekre való áttérés. Telefonos parkolásra, online színházi jegyvásárlásra szintén van lehetőség. A tavaly jóváhagyott Szerethető Udvarhely városfejlesztési koncepcióban helyet kapott huszonkét smart jellegű megoldás is.

Eszerint 2020-ig megvalósításra vár egyebek közt az egyablakos ügyfélfogadás, e-kormányzás kiterjesztése, poliklinikai online előjegyzés, interaktív térkép a közutak állapotáról, intelligens parkolórendszer, digitális utastájékoztató, telefonos/internetes buszjegyvásárlás, UdvarhelyMa online hibabejelentő és -követő mobilapplikáció, fényerő-szabályozással megoldott közvilágítás, IT startup vállalkozások támogatása, inkubátorház, köztéri designelemek. A koncepció kitér arra is, hogy mik az okos várossá válás feltételei: a digitális infrastruktúra, a szolgáltatások elérésére alkalmas felületek, illetve a lakossági és vállalkozói digitalizáció megléte. Azaz legyen internet-hozzáférés és számítógéppark, elérhető szoftverek, illetve digitális tudás. Utóbbinak az a legfőbb kerékkötője, hogy még mindig fontosabb a személyes kontaktus, az online adófizetés esetében például a tulajdonjoggal rendelkező egyének többsége az ötven év feletti generációhoz tartozik, amelytől idegen az internetes ügyintézés.

Székelyudvarhellyel azért foglalkoztunk részletesebben, mert egyrészt itt egy picivel több fejlesztést találtunk, másfelől ugyanez a csapat állította össze a városfejlesztési koncepciót, így volt némi rálátásunk. Amikor Udvarhely jövőképét próbáltuk összerakni, felmerült a smart city irányvonal, és össze is gyűjtöttünk egy gondolatsort az ezirányú elképzelésekről. Csakhogy még ez is a klasszikus fejlesztési koncepciót követi, vagyis nincs külön ezzel a kérdéssel foglalkozó fejezet, hanem az ágazatok terén vannak smart elemek, ennek pedig az a hátránya, hogy nem épülnek be egy rendszerbe, nem egymásra épülnek – ismertette az udvarhelyi helyzetet Geréb László.”

Forrás:
Székelyföldön még csak csírájában létezik a smart city gondolat; Kosztolányi Kata; Székelyhon; 2018. február 8.
A smart city gondolat adaptációja székelyföldi városok számára; REGA Régiókutató Egyesület; 2017. december (PDF)

Vakság és rövidlátás

„A fejlett nyugati világ liberális demokráciáinak intézményei egyre nehezebben tudják kezelni a gyors technológiai fejlődéssel, a gazdaság elengedhetetlen szerkezeti átalakulásával, a demográfiai és migrációs folyamatok felgyorsulásával mindinkább súlyosbodó társadalmi problémákat. A tanulmány J. D. Vance: Hillbilly elégia: Egy család és egy kultúra válságának emlékirata című könyvének bemutatása kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a jól működő intézmények feltételezik, hogy az állampolgárok nem csupán a korszerű technika és szervezetek működtetésére képes kognitív készségekkel rendelkeznek. A témával foglalkozó közgazdasági elemzések szerint egyre fontosabbak és egyre nagyobb hozammal bírnak a nem kognitív készségek a fejlett országok munkapiacán. Sok esetben éppen a nem kognitív készségek hiánya az oka a helyi társadalmak működésképtelenségének, az intézmények egyre súlyosbodó zavarainak s végül a helyi társadalom teljes szétesésének. Ugyanakkor ezek a készségek fejleszthetők és legnagyobb hozama a kora gyerekkorban és az iskoláskorban történő beavatkozásoknak van. Bár a liberális és a konzervatív gondolkodók világképében jelentős különbségek vannak az egyén felelősségének és kötelezettségeinek felfogásában, a nem kognitív készségek fejlesztésének prioritásában és az ebből fakadó teendők meghatározásában lehetőség van a konszenzusra a két tábor között.

A tanulmány rövidített változata megjelent az Élet és Irodalom 2018. január 12-i számában.
Az írás az MTA KRTK KTI „Érték, kultúra és morál a modern gazdasági növekedés narratíváiban c. kutatási program keretében készült.”

Forrás:
Vakság és rövidlátás; Fazekas Károly, főigazgató; MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont; Műhelytanulmányok, MT-DP – 2018/2; 2018. január (PDF)
Lásd még: Hillbilly Elegy: A Memoir of a Family and Culture in Crisis Hardcover – June 28, 2016 by J. D. Vance; Amazon
J. D. Vance; Wikipédia

Tematikus összeállítás : A munka jövője, a tudomány és a tanulás a 21. század világában

„Tematikus összeállítás: A munka jövője, a tudomány és a tanulás a 21. század világában
Vendégszerkesztő: Simai Mihály

Az egyes tanulmányok megvilágítják, hogy a folyamatban lévő és várható globális demográfiai, gazdasági, tudományos és technikai átalakulás következményei történelmileg példa nélküli változásokhoz vezetnek a munka jellegében, feltételeiben és szervezetében. A főbb általánosabb problémák: munkahelyteremtés nélküli gazdasági fejlődés, munkanélküliség, egyenlőtlenségek, mélyülő szakadékok az oktatási-képzési rendszer által adott tudás és a fejlődés szükségletei között. Ezek intenzitása és konkrét következményei, főként eltérő gazdasági fejlettségi szintjük és szerkezetük miatt, különböznek az egyes térségekben. A konfliktusok kezelése és az alkalmazkodás hosszú távú, átfogó stratégiát követel, amelynek egyik központi területe a felsőoktatás. A feladatok között döntő az egész életen át tartó tanulás és az önképzés fejlesztése. Mindezek a feladatok történelmi kihívást jelentenek a magyar fejlődés és különösen a tudomány és az oktatási rendszer számára.

Forrás:
Tematikus összeállítás : A munka jövője, a tudomány és a tanulás a 21. század világában; Magyar Tudomány; 2018. január

A francia területfejlesztés változó paradigmái

„A disszertáció célja, hogy igazolja azt a tézist, amely szerint az eredetileg egydimenziós centrum-periféria viszony keretében zéró összegű játszmaként koncepcionált, hagyományosan antipárizsi és antiurbánus szemléletű tradicionális francia területfejlesztési politika beavatkozásai közvetve és közvetlen módon nem a Párizs kontra francia sivatag „megoldhatatlan probléma” megszüntetéséhez, hanem többszintű centrum-periféria pozíciókat generáló, korlátozott számú befolyásos nagyváros hálózatos kapcsolatai mentén definiált szigetvilág (Veltz 2005) vagy oázis-gazdaságok (Benko 1998a) megjelenését/konszolidációját támogatják. A politique d’aménagement du territoire, a 20. század közepétől alkalmazott területfejlesztési akciók és praxisok sokaságát integráló gyűjtőfogalom lefordíthatatlan, sok tekintetben különbözik az angolszász irodalomból ismert spatial development fogalmától. Cél-, eszköz- és intézményrendszerét a kezdetektől fogva áthatja az ország népesség-és településszerkezetéttorzító, a hagyományos jakobinus központosító hatalmi szerkezetből fakadó aránytalanságok csökkentésének imperatívusza…”

Forrás:
A francia területfejlesztés változó paradigmái; Egyed, Ildikó; Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola; 2017 (PDF)

A közoktatás indikátorrendszere 2017

„A közoktatás indikátorrendszere 2017” című kiadvány az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében kidolgozott, a magyar közoktatási rendszer jellemzőit leíró indikátor-rendszer második kiadása, mely 2016-ig tartalmazza az indikátorok frissített értékeit. 2015-ben az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében kidolgoztunk egy közoktatási indikátorrendszert, azzal a céllal, hogy létrejöjjön Magyarországon egy rendszeres kiadvány, amely egyaránt alkalmas arra, hogy a szakpolitikai döntéshozók könnyen és pontosan tájékozódjanak a közoktatás aktuális állapotáról, illetve trendjeiről, és hogy az érdeklődő szakértő és nem szakértő közönség megismerje a magyar közoktatást jellemző legfontosabb mutatókat. Olyan indikátorokat alakítottunk ki, melyek amellett, hogy számszerűen leírják a jelenlegi helyzetet, lehetőséget adnak a mutatók ismételt megfigyelésére, mivel rendszeres adatgyűjtéseken alapulnak, melyek lehetővé teszik, hogy a kiadvány időközönként frissíthető, megjelentethető legyen. A mostani kiadás követi a 2015-ben kidolgozott indikátorrendszer felépítését, de a korábbihoz képest továbbfejlesztettük, néhány indikátort elhagytunk, másokat összevontunk, és újakat is bevezettünk. Az újak között szerepel néhány nemzetközi összehasonlító indikátor is, mely megkönnyíti, hogy a magyar közoktatás eredményeit nemzetközi kontextusba helyezzük. Valamennyi indikátor adatai online elérhetők, letölthetők a kiadványból, az adattáblákban az indikátorok értékeit olyan bontásokban is közöljük, melyek máshol nem hozzáférhetőek. A kötetet kiegészíti a „Technikai útmutató A közoktatás indikátorrendszere című kiadványhoz”, mely minden egyes indikátornak ismerteti számítási módját és az egyes indikátorokhoz felhasznált adatok pontos forrását.”

Forrás:
A közoktatás indikátorrendszere 2017; Varga Júlia, szerkesztő; MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont; ISBN 978-615-5754-35-7; 2018. február 1.
Technikai útmutató „A közoktatás indikátorrendszere 2017” című kiadványhoz; Varga Júlia, szerkesztő; MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont; ISBN 978-615-5754-36-4; 2018. február 1.

Szemléletváltásra van szükség az amerikai közigazgatás-fejlesztésben

„Az IBM Center for The Business of Government saját oldalán ismerteti az Egyesült Államokban 1967-ben alapított Nemzeti Közigazgatási Akadémia (National Academy of Public Administration) új tanulmányát, amely a „Kormányzati intézmények szervezeti egészségének és teljesítményének javítása” (Strengthening Organizational Health and Performance in Government) címmel jelent meg. A címben szereplő „szervezeti egészség” és az „egészséges szervezet” fogalmát elsősorban a vállalatok működésének elemzésére vezették be korábban, a közigazgatásban ez Amerikában sem volt jellemző. A McKinsey megfogalmazása szerint a szervezeti egészség nem mást jelent, mint hogy egy vállalat hosszú távon is kiváló pénzügyi és működési teljesítményre legyen képes. Egy másik meghatározás szerint a szervezet egészsége az arra való képességeken nyugszik, hogy világos vízióhoz, stratégiához és kultúrához igazodjon, a kiválóság vezérelje, és hogy képes legyen megújítani a szervezeti célokat a piaci vagy más környezeti trendek változása esetén.

A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a szövetségi kormány hogyan tudja javítani ügynökségei szervezeti egészségét és teljesítményét, illetve hogy az adat-áradat és a fejlett elemzési lehetőségek hullámait meglovagoló új stratégiák képesek-e javuló eredményekre vezetni. A kutatók a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Government Accountability Office – az ottani „Állami Számvevőszék”) jelentéseinek feldolgozása alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a közigazgatási teljesítmény és eredmények javítására az elmúlt két évtizedben megfelelő jogszabályi kereteket sikerült kialakítani, de ezek túlságosan is felülről vezéreltek („top-down” megközelítésűek), és éppen a kormányzati ügyfelekkel és a polgárokkal közvetlen kapcsolatban lévő szervezeti egységek (front line units) bevonása és elköteleződése maradt hiányos. Összességében a tanulmány megkérdőjelezi a kormányzati fejlesztési törekvések sikerességét, mivel a tapasztalat alapján elég vegyes kép rajzolódik ki. Az új adatkezelési és adatelemzési eszközök jó lehetőséget teremtenek új ötletek születésére és a közigazgatás teljesítőképességének erősítésére, ugyanakkor a reformot kezdeményezők és irányítók nem fordítottak elegendő figyelmet a teljesítmény azon építőkockáira, amit az egészséges szervezet és az elkötelezett dolgozók biztosítanak. Mint megállapítják, a szövetségi ügynökségek a korábbinál sokkal részletesebb adatokból dolgozhatnak, ugyanakkor ennek felhajtóerejét nem használják fel a frontvonalban a vezetői döntésekben. A kutatók arra következtetésre jutottak, hogy az ügynökségeknek a frontvonali szervezeti egységek teljesítményének javításához kell építőelemeket biztosítania, hangsúlyt téve ezen egységek egészséges működésének és kapacitásainak javítására.

Ehhez az elemzők új, alulról kiinduló („bottom up”) megközelítést javasolnak – nem a már létező teljesítmény-menedzsment keretrendszer helyett, hanem annak kiterjesztéseként – a szervezeti egészség és teljesítmény fejlesztésére, az adott szervezeti egységek igényeire szabva. Ennek három fő stratégiai eleme:

  • Az egészséges működés és a teljesítmény javítása a szervezeti egységek szintjén. Ehhez ki lehet indulni a meglévő adatokból, mint amilyen az alkalmazottak elkötelezettségét mérő index a jelenleg 28 ezer szervezeti egységre vonatkozóan.
  • Tanulás-alapú megközelítés kialakítása az eredmények javítására. Az adatközpontú értékelésekre és diagnózisokra alapozva a kormányzatnak bátorítania kellene a tanulás-alapú megközelítést. Ennek eszköze lehet annak elérése, hogy a frontvonalbeli szervezeti egységek saját teljesítményjavítási tervvel rendelkezzenek, és emellett el is kötelezzék magukat. Ezeknek a terveknek a speciális elemeit az adott szervezet küldetése határozza meg. A tervek és a stratégiák akár a programok vagy az ügynökségek határait is átléphetik.
  • Az adatelemzés erejének alkalmazása az irányításban. Ahhoz, hogy a tanulásalapú megközelítés fenntartható legyen, a vezetésnek szüksége van a működéshez szükséges adatok áramlásának hatékony felhasználására. Ehhez megfelelő eszközöket kell adni a kezükbe az adatok eléréséhez, elemzéséhez és a megfelelő alkalmazásokhoz, ahogy az ehhez szükséges készségek kialakítását is erősíteni kell az új, adatgazdag környezetben. A kutatók arra bátorítanak, hogy a vezetők hozzanak létre gyakorlatias szakmai közösségeket, amelyekben egymás tapasztalataiból tanulhatnak – többet, mint amennyit formális képzések során elsajátítanának.

Forrás:
Next Steps in Improving Government Performance; John M. Kamensky; IBM Center for The Business of Government; 2018. január 29.
Strengthening Organizational Health and Performance in Government; National Academy of Public Administration; 2018. január 29. Letölthető a teljes tanulmány, és a kísérő munkaanyagok:

  • Additional Details on Private and Public Sector Approaches to Improving Organizational Health and Performance
    Prepared by John M. Kamensky with contributions from Doris Hausser, Bob Lavigna, Michael Maccoby, Donald Moynihan, Demetra Nightingale, Andrew Podger and Steve Redburn
  • Understaning the Federal Employee Viewpoint Survey
    Prepared by Doris Hausser
  • Understanding Learning Agendas and Performance Management
    Prepared by Demetra Nightingale
  • Case Study of IBM’s Use of Cognitive People Analytics
    Prepared by Anshul Sheopuri, IBM People Analytics and Cognitive Solutions Manager, and colleagues
  • Case Studies of Other Countries’ Use of Agency Capability Reviews
    Prepared by Andrew Podger, Prajapati Trivedi, and John Kamensky
  • Case Studies of U.S. Federal Approaches to Improve Employee Engagement and Organizational Health
    Prepared by Greg Parham, Major Kristen Saling, Terry Gerton, and Bill Methany

Ki nézhet munka után első körben az automatizálás miatt?

„Új tanulmányunk a három egymást átfedő automatizálási hullám – az algoritmikus, a kiterjesztési és az autonómia hullám – 2030-as évekig terjedő hatásait vizsgálja. A kutatás során 29 országból több mint 200 000 munkahelyhez kapcsolódó feladatot és készséget elemeztük annak érdekében, hogy értékeljük az automatizálás munkavállalókra gyakorolt lehetséges hatásait a különböző iparágakban, a munkavállalók neme, kora és képzettsége szerint.

A kutatásban részt vevő 29 országban az automatizálás a munkahelyek átlagosan mindössze 3%-át veszélyezteti a 2020-as évek elejére, az évtized végére azonban ez az arány csaknem 20%-ra nő, a 2030-as évek közepére pedig 30% körüli lehet.

Tanulmányunk szerint az automatizálás növekedése eleinte főleg a nőket érintheti, míg a férfiak ennek hatásait inkább a harmadik hullámban, a 2030-as évek közepén érzékelhetik (lásd az alábbi táblázatot). Ennek oka egyes tevékenységtípusok magasabb fokú automatizálhatóságában, valamint a nemek iparágak szerinti eloszlásában keresendő.

Az algoritmikus hullám már javában tart, és a strukturált adatelemzés és az egyszerűbb digitális feladatok (pl. hitelképesség-elbírálás) automatizálását jelenti. Ez az innovációs hullám a 2020-as évek elejére érhet be.

A kiterjesztési hullám is már elkezdődött, de teljesen csak a 2020-as években bontakozhat ki. Ez a hullám az ismétlődő feladatok és az információcsere automatizálására összpontosít, valamint ide tartozik a drónok, a raktározó robotok és a feltételes automatizáltságú önvezető járművek (bizonyos esetekben humán beavatkozást igénylő) további elterjedése.

A harmadik az autonómia hullám, amely a 2030-as évek közepére teljesedhet ki, és amelyben a mesterséges intelligencia egyre inkább képes lesz a számos forrásokból származó adatok elemzésére, a döntéshozatalra, valamint a fizikai műveletek minimális emberi beavatkozással vagy anélkül történő elvégzésére. A teljes automatizáltságú vezető nélküli járművek például ebben a fázisban már a gazdaság valamennyi szegmensében megjelenhetnek.

„Becsléseink elsősorban az automatizálás technikai megvalósíthatóságát veszik alapul, ezért a gyakorlatban az automatizálás tényleges mértéke kisebb lehet. Ennek oka számos gazdasági, jogi, szabályozási és szervezeti korlátozásban keresendő. Pusztán az, hogy valami elméletben automatizálható, nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban gazdaságilag vagy politikailag ez életképes.”

„Egy másik elemzésünk szerint a munkahelyek automatizálás miatti elvesztését hosszú távon ellensúlyozzák azok az új munkahelyek, amelyek az új technológiák által lehetővé tett gazdasági növekedés és gyarapodás következtében jönnek létre. Egyes előrejelzésekkel ellentétben nem gondoljuk, hogy az automatizálás a 2030-as évekre tömeges technológiai munkanélküliséghez vezetne – ennek esélye nem nagyobb, mint amit a digitális forradalom kezdete óta eltelt évtizedekben tapasztalhattunk” – mondta Kerekes Antal, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadás üzletágának cégtársa.

Lehetséges hatások országok szerint
Azoknak a munkahelyeknek az aránya, amelyek a 2030-as évekre az automatizálással jó eséllyel kiválthatók, országonként eltér.

A becslések szerint ez az arány egyes kelet-ázsiai és észak-európai gazdaságokban, ahol magasabb a képzettségi szint, mindössze 20-25% körül lehet, míg Kelet-Európában, ahol a nagymértékben automatizálható ipari termelés részesedése az összfoglalkoztatottságból viszonylag magas, meghaladhatja a 40%-ot.

Azok az országok, amelyek ugyan szolgáltatás-központú gazdaságok, de ahol viszonylag számottevő az alacsonyabban képzett munkavállalók aránya, közepes automatizálási potenciállal rendelkeznek – ilyen például az Egyesült Királyság vagy az USA.

Lehetséges hatások iparágak szerint
Az egyes iparágakban változó azon munkahelyek aránya, amelyeket a 2030-as évek közepére nagymértékben érinthet az automatizálás: a közlekedésben és a raktározásban például átlagosan 52%, míg az oktatásban csak 8%.

A közlekedési szektorban a vezető nélküli járművek elterjedése miatt különösen magas hosszú távon az automatizálási potenciál, ez azonban a harmadik automatizálási hullámban lesz különösen szembetűnő. Rövidebb távon a pénzügyi szolgáltatások és a hasonló ágazatok jobban ki lesznek téve az automatizálásnak, mivel az algoritmusok az adatelemzéssel járó feladatokban egyre szélesebb körben felülmúlják az embert.

Lehetséges hatások nem, kor és képzettség szerint
Elemzésünk azt is kiemeli, hogy a különböző típusú munkavállalók között jelentős eltérések vannak, amelyek a három automatizálási hullámban is különböznek (lásd a lenti ábrát). A legmarkánsabb különbség a képzettségi szint szerint jelentkezik: a magasan képzett (diplomával vagy magasabb végzettséggel rendelkező) munkavállalók kitettsége sokkal kisebb, mint a középfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezőké.

Hosszú távon az alacsony képzettségűek különösen ki lesznek téve az automatizálásnak, ezért fontos növelni az élethosszig tartó tanulásba és az átképzésbe történő beruházásokat.

A magasabban képzett munkavállalók jellemzően jobban tudnak alkalmazkodni a technológiai változásokhoz, például vezető pozíciók esetén továbbra is szükség lesz emberi értékítéletek meghozatalára, vagy a mesterséges intelligencia alapú rendszerek tervezésére és felügyeletére. E munkavállalók javadalmazása vélhetően emelkedni fog, az új technológiák ugyanis a termelékenység javulását eredményezik.

A különbségek korosztályonként már nem ennyire markánsak, bár az idősebb munkavállalók számára fiatalabb társaikhoz képest nehezebb lehet az alkalmazkodás és az átképzés. Ez különösen az alacsonyabb képzettségű férfiakra érvényes, amint elérjük az automatizálás harmadik, autonómia hullámát, például a vezető nélküli járművek területén vagy más olyan manuális munkakörben, ahol jelenleg viszonylag magas a férfi munkavállalók aránya. Mégis a női munkavállalók lehetnek azok, akiket a korai automatizálási hullámok súlyosabban érinthetnek, ilyenek például az adminisztratív munkakörben dolgozók.

Társadalompolitikai vonatkozások
Az automatizálás mértéke országonként is eltér, mivel a munkavégzés módja is más. Hosszú távon leginkább azon országok munkavállalói élvezhetnek nagyobb védelmet az automatizálással szemben, amelyek szigorú oktatási követelményeket támasztanak – ilyen például Szingapúr vagy Dél-Korea. Ez azokra az országokra is érvényes (különösen Európában), ahol az oktatásra fordított kiadások a GDP százalékában kifejezve magasak.

Elemzésünk kiemeli, hogy növelni kellene az oktatásra és a készségek fejlesztésére irányuló köz- és magánberuházásokat annak érdekében, hogy a munkavállalók pályafutásul során könnyebben alkalmazkodjanak a technológiai változásokhoz. Míg a digitális és az ún. STEM-készségek (természettudományos, technológiai, műszaki és matematikai készségek) fejlesztésére irányuló képzés fokozása rendkívül fontos, átképzésre is szükség lesz. Ennek révén az állásukat vesztők a szolgáltatási szektorban tudnának elhelyezkedni, ahol magas a kereslet, de az automatizálás a szociális készségek és az emberi tényező fontossága miatt nehezebb.

A kormányzatoknak, a vállalati szférának, a szakszervezeteknek és más szervezeteknek egyaránt hozzá kell járulniuk az új technológiákhoz való alkalmazkodás elősegítéséhez. Ráadásul az is fontos, hogy az összkereslet szintjét magasan tartsák, lehetővé téve ezáltal a munkahelyteremtést. Ennek egyik nyilvánvaló módja az állami és magán infrastrukturális beruházások növelése például a közlekedés és a lakhatás területén.

A meglévő munkahelyek esetleges elvesztése okán nem szabad, hogy az egyes országok lemondjanak az új technológiák kifejlesztésének lehetőségéről. Ezek a technológiák idővel minden országot elérnek, ezért jobb a változásoknak elébe menni és a globális verseny élvonalába tartozni. Ez alól legfeljebb azok az országok képeznek kivételt, amelyek elzárkóznak a globális kereskedelemtől és beruházásoktól, ami hosszú távon súlyos gazdasági károkat okozna.

„Kutatásunk azt mutatja, hogy az automatizálás és a mesterséges intelligencia hatása hullámokban érvényesül: először a rutinszerű, adatvezérelt feladatokat érinti – például a pénzügyi szolgáltatási szektorban -, míg a fizikai tevékenységgel járó munkahelyek – például a közlekedési ágazatban – hosszabb távon kiszolgáltatottabbak lesznek. A vállalkozások és a munkavállalók most még nem érzik ezeket a hatásokat, de ez nem mentség arra, hogy ne tervezzünk előre.

A mesterséges intelligencia napról napra kifinomultabbá válik, ezért a vállalkozásoknak tisztában kell lenniük a hullámokkal, hogy a munkavállalóikat hol és mikor érintik majd a jövőben, figyelembe véve az iparágat, munkahelytípusokat és demográfiai jellemzőket. Azok a vállalkozások, amelyek felmérték a kockázatokat és lehetőségeket, fontos, hogy megkezdjék munkavállalóik továbbképzését, és ne csak reagáljanak, amikor esetleg már túl késő” – tette hozzá Riba Gábor, a Technológiai tanácsadás üzletág szakértője.”

Forrás:
Ki nézhet munka után első körben az automatizálás miatt?; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2018. február 8.
Will robots really steal our jobs? An international analysis of the potential long term impact of automation; PwC (PricewaterhouseCoopers) (PDF)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1029/2018. (II. 6.) Korm. határozata a 2017. évre meghatározott fejlesztéspolitikai célok megvalósulásáról

„A Kormány
1. tudomásul veszi a 2017. évi fejlesztéspolitikai célokról szóló 1221/2017. (IV. 25.) Korm. határozat (a továbbiakban: Határozat) 2. és 3. pontjában, továbbá az 1. mellékletében foglalt táblázat E:2–E:10 és E:13 mezőjében meghatározott célok teljesítését;

2. teljesítettnek fogadja el a Miniszterelnökség európai uniós források felhasználása területén koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egységei, az igazoló hatóság, az audit hatóság, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós költségvetési kapcsolatokért felelős szervezeti egysége tekintetében a Határozat 2. és 3. pontjában, továbbá az 1. mellékletében foglalt táblázat E:14 mezőjében meghatározott célkitűzéseket;

3. az 1. és 2. pontban foglaltakra tekintettel felhívja az érintett minisztereket a céljuttatásnak a Határozat 6. pont a) alpontja és – a 8. pont b) és c) alpontjában meghatározottakra figyelemmel – 8. pont a) alpontja szerinti kifizetésére;

Felelős: emberi erőforrások minisztere, Miniszterelnökséget vezető miniszter, nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: azonnal

4. az 1. és 2. pontban foglaltakra tekintettel felhívja az érintett minisztereket, hogy vizsgálják meg a Határozat 10. pont a)–d) alpontja szerinti feltételek teljesülését, és tegyék meg a Határozat szerinti szükséges intézkedéseket.
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: azonnal”

Forrás:
1029/2018. (II. 6.) Korm. határozat a 2017. évre meghatározott fejlesztéspolitikai célok megvalósulásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1029/2018. (II. 6.) Korm. határozata a 2017. évre meghatározott fejlesztéspolitikai célok megvalósulásáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 14. szám; 2018. február 6.; 605-606. oldalak (PDF)