Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Nem védekezni kell, hanem felkészülni az új korra – mondta Szijjártó Péter a digitális innovációnak szentelt OECD-értekezleten

„Nem védekeznünk kell, hanem felkészülnünk az új korra – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) párizsi, digitális innovációval foglalkozó miniszteri értekezletén.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter felszólalásában kitért arra, hogy hatalmas globális változás zajlik a világban és az új technológiák alkalmazása minden nemzetgazdaságban a siker előfeltétele. Fokozottan érvényes ez az olyan kis országokra, amelyeknek nincsenek jelentős természeti kincsei, erőforrásai – folytatta.

A kormányok felelősségének hangsúlyozása közben elsődleges feladatként az oktatási rendszerek korszerűsítését említette mind a középiskolákra, mind a felsőoktatásra vonatkozón, hogy a diákok olyan képességek és tudás birtokában legyenek, amellyel versenyképesek lehetnek a munkaerőpiacon.

Szijjártó Péter megjegyezte, hogy a bonyolultabb tudás révén emelkednek a munkabérek, és ez a folyamat már zajlik Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy a kormányok feladata kordában tartani a munkaerőköltséget, vagyis a munkára rakodó adóterheket kell kordában tartani, mert különben gyengül az adott ország versenyképessége és kevésbé lesz vonzó a befektetőknek.

Kitért arra, hogy folyamatosan könnyíteni kell a magas hozzáadott értékű termékeket gyártó, fejlett technológiákat bevezető cégek adóterhét, aminek révén a vállalatok pénzt takaríthatnak meg, abból pedig fejlett, digitális technológiájú beruházásokat eszközölhetnek. Megjegyezte, hogy a közép-kelet-európai országok jó példával járnak elöl alacsony adóikkal.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy a kormányoknak immár nem annyira új munkahelyek teremtését kell ösztönözniük, hanem a meglévőket fejleszteni, mivel a digitalizáció, a robottechnika, az automatizálás óhatatlanul kevesebb munkaerőt igényel, viszont képzettebbet. Éppen ezért a magyar kormány támogatja a vállalatok belső munkaerő-továbbképzési tevékenységét, tanfolyamait, hogy olyan dolgozóik legyenek, akik képesek megbirkózni az új kor kihívásaival – mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter.”

Forrás:
Nem védekezni kell, hanem felkészülni az új korra; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2019. május 23.

Mesterséges intelligencia (MI): rendkívül fontos az adatvagyon hatékony, felelős hasznosítását támogató jogszabályi környezet kialakítása

„A mesterséges intelligencia okozta változások kezdeményező, előremutató kezelését szorgalmazza a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) minden tagállama által 2019. május 22-én, Párizsban elfogadott ajánlás. A miniszteri ülésen részt vevő Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár ennek kapcsán kiemelte, hogy az előremutató fejlesztések mellett rendkívül fontos a mesterséges intelligencia és az adatvagyon hatékony, felelős hasznosítását támogató jogszabályi környezet kialakítása.
Az ajánlás kiemeli, hogy a mesterséges intelligenciának a fenntartható fejlődés, az elszámoltathatóság és az emberközpontú értékek mentén megbízhatóan, biztonságosan és átláthatóan, mindenkor az emberek jólétét szolgálva kell működnie.

Az elfogadott szövegben megfogalmazott vezérelvek hangsúlyozzák a mesterséges intelligencia fókuszú kutatás-fejlesztésbe történő befektetéseknek, a digitális ökoszisztéma támogatásának, és a szakmai utánpótlás képzésének jelentőségét is. Az ajánlás elfogadásával a miniszterek felkérik az OECD Digitális Gazdaságpolitikai Bizottságát, hogy folytassa a mesterséges intelligencia népszerűsítésének és elterjedésének elősegítése érdekében végzett munkáját, és kísérje figyelemmel az ajánlás végrehajtását.

A miniszteri ülésen Solymár Károly Balázs kitért arra is, hogy az előremutató eredmények elérése érdekében elengedhetetlen a megfelelő nemzetközi együttműködés, amelyhez a most elfogadott ajánlások kiváló alapot adnak. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta: a már 178 tagot számláló magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció élenjáró módon biztosít fórumot a piaci, szakmai és állami szereplők hasznos kooperációjához.”

Forrás:
Mesterséges intelligenciáról fogadott el ajánlást az OECD Miniszteri Tanácsa; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. május 22.

A digitalizáció segíti a gazdasági növekedést is

„Magyarország amellett, hogy gazdasági növekedésével az Európai Unió élvonalába tartozik, digitális téren is példaértékű modellekkel szolgál – mondta Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) miniszteri értekezletét követően Párizsban.
Az OECD legújabb kutatásai szerint a munkakörök 80-90 százalékában van szükség digitális kompetenciákra. A jövőben az ipari vállalatok mintegy 85 százaléka fogja digitalizálni a folyamatait. A digitalizáció egyre gyorsabb ütemben jelenik meg a gazdaság szinte minden területén, a mikro-, kis- és középvállalatok, nagyvállalatok, illetve közintézmények egyre nagyobb arányban alkalmaznak modern informatikai és telekommunikációs megoldásokat, új technológiákat – mutatott rá Gion Gábor.

A lehetséges szabályozási és adatvédelmi kérdések már most adottak, ezekre szükséges tehát olyan egységes válaszokat adni, amelyek megfelelnek a nemzeti elvárásoknak is. Ezzel párhuzamosan a munkaerőpiaci folyamatokra szintén tekintettel kell lenni, hiszen az új technológiák ismerete és használata nélkülözhetetlenné válik a munkavállalók számára. Ennek érdekében indította el a magyar kormány a Digitális Jólét Programot, a Digitális Oktatási Stratégiát és a Digitális Munkaerő Programot – ismertette a pénzügyekért felelős államtitkár.

A digitális megoldások alkalmazásában élen jár a magyar kormány – emelte ki Gion Gábor. Az egyre több digitálisan is elérhető szolgáltatás mellett a feketegazdaság elleni küzdelmet is segítik az online megoldások. Az államkasszának évente több mint százmilliárd forint bevételt biztosítanak a kormány gazdaságfehérítő eszközei, így például az online számla, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (ekáer) és az online pénztárgép.

Lee Ho-Seunggal, a Koreai Köztársaság gazdasági és pénzügyminisztériumának miniszterhelyettesével történt kétoldalú megbeszélést követően Gion Gábor elmondta: a visegrádi országok és Dél-Korea együttműködése dinamikusan fejlődik.

A magyar kormány eddig két dél-koreai nagyvállalattal (Hankook Tire, Samsung Electronics) írt alá stratégiai együttműködési megállapodást, de ezen túlmenően számos további cég választja Magyarországot, ami hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a hazai gazdaság erősödéséhez. Az egyeztetésen szó esett a magyar-koreai tudáscsere programról is, melynek keretében az integrált pénzügyi irányítási információs rendszer hazai modelljét tanulmányozzák – tette hozzá az államtitkár.”

Forrás:
A digitalizáció segíti a gazdasági növekedést is; Pénzügyminisztérium; 2019. május 23.

Az OECD Mesterséges Intelligencia Alapelvei

Melyek az OECD Mesterséges Intelligencia Alapelvei?
Az OECD Mesterséges Intelligencia Alapelvei elősegítik az innovatív és megbízható mesterséges intelligenciát (MI), amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és a demokratikus értékeket. Az OECD-tagállamok 2019. május 22-én fogadták el, a mesterséges intelligenciáról szóló OECD-tanácsi ajánlást elfogadva. Ez az első ilyen tartalmú, kormányzati aláírással rendelkező nemzetközi dokumentum. Az OECD-tagországokon kívül más országok is, köztük Argentína, Brazília, Kolumbia, Costa Rica, Peru és Románia már jelezték, hogy betartják az OECD MI-elveit. A csatlakozás lehetősége nyitva áll további országok számára. Az OECD AI-alapelvei olyan iránymutatást fogalmaznak meg a Mesterséges Intelligencia (MI) fejlesztése és alkalmazása területén, melyek megfelelően gyakorlatiak és rugalmasak ahhoz, hogy kiállják az idő próbáját a mestersége intelligencia gyors fejlődése ellenére is. Az alapelvek kiegészítik az olyan területeken megfogalmazott meglévő OECD-szabványokat mint az adatvédelem, a digitális biztonsági kockázatkezelés és a felelős üzleti magatartás.

Az Alapelvek
Az ajánlás öt, egymást kiegészítő, értékalapú elvet határoz meg a megbízható MI felelősségteljes kezelésére: a MI-nek az inkluzív növekedés, a fenntartható fejlődés és a jólét elősegítésével az emberek és a bolygó javát kell szolgálnia. Az MI-rendszereket úgy kell megtervezni, hogy tiszteletben tartsák a jogállamiságot, az emberi jogokat, a demokratikus értékeket és a sokféleséget, és tartalmazniuk kell megfelelő garanciákat is – például szükség esetén az emberi beavatkozást -, hogy biztosítsák a tisztességes és igazságos társadalmat. Az MI-rendszereknek biztosítaniuk kell az átláthatóságot és felelősségteljes közzétételt annak érdekében, hogy az emberek megérthessék és megvitathassák az MI-alapú rendszerek következményeit. Az MI-rendszernek életciklusuk során szilárd, biztonságos és megbízható módon kell működniük, és a potenciális kockázatokat folyamatosan értékelni és kezelni kell. Az MI-rendszereket fejlesztő, telepítő vagy működtető szervezeteket és magánszemélyeket felelősségre kell vonni a fenti elveknek megfelelő megfelelő működésükért.

Mit tehetnek a kormányok?
Ezekkel az értékalapú elvekkel összhangban az OECD öt ajánlást is nyújt a kormányoknak: A kutatás és fejlesztés állami és magánberuházásainak elősegítése a megbízható AI innováció ösztönzésére. A hozzáférhető AI-ökoszisztémák támogatása digitális infrastruktúrával és technológiákkal, valamint az adatok és a tudás megosztására szolgáló mechanizmusokkal. Olyan szakpolitikai környezetet biztosítsanak, amely megnyitja az utat a megbízható MI-rendszerek kiépítéséhez és alkalmazásához. Vértezzék fel az embereket az MI-hez szükséges készségekkel, és támogassák a munkavállalókat a MI által uralt gazdaságra való méltányos átmenet érdekében. Támogassák a nemzetközi és a szektorok közötti együttműködést a megbízható MI felelősségteljes felügyeletének előrehaladása érdekében.

Mi az OECD-ajánlás?
Az OECD-ajánlások jogilag nem kötelező erejűek, de rendkívül befolyásosak, és sokszor képezték nemzetközi szabványok alapját, és segítettek a kormányoknak a nemzeti jogszabályok kialakításában. Például az OECD 1980-ban elfogadott adatvédelmi irányelvei, amelyek szerint korlátozni kell a személyes adatok gyűjtését, számos adatvédelmi törvény és keretrendszer alapjául szolgál az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában.

Kik fogalmazták meg az OECD MI Alapelveit?
Az Alapelveket körét egy több mint 50 tagú szakértői csoport határozta meg. A csoport 20 kormány képviselőiből, valamint az üzleti, munkaügyi, civil társadalom, tudományos és tudományos közösségek vezetőiből állt. A szakértői javaslatokat az OECD átvette, és az OECD MI Alapelvekké alakította.

Mi a következő lépés?
Az Ajánlások különös hangsúlyt fektet az MI kutatásának, fejlesztésének és kiépítésének mérésére szolgáló mutatók kidolgozására, valamint a végrehajtásának előrehaladását mérő tényanyag összegyűjtésére. bizonyítékok bázisának összegyűjtésére annak végrehajtásának előrehaladásának értékelésére. Az OECD jövőbeni MI Szakpolitikai Megfigyelőközpontja (AI Policy Observatory) ezt meg fogja könnyíteni azzal, hogy bizonyítékokat és útmutatást nyújt az MI-mutatók, szakpolitikák és gyakorlatok tekintetében az Alapelvek végrehajtásához, és olyan központot alkot, amely megkönnyíti a párbeszédet és megosztja a legjobb gyakorlatokat az AI-politikákkal kapcsolatban.”

Forrás:
OECD Principles on AI; OECD; 2019. május 22.
Recommendation of the Council on Artificial Intelligence; OECD; OECD/LEGAL/0449; 2019. május 22.

Közigazgatás, politika

Bekapcsolta Budapesten a Vodafone a főváros első állandó 5G bázisállomását

„Bekapcsolta Budapesten a Vodafone a főváros első állandó 5G bázisállomását, a szolgáltató IX. kerületi székházának a tetején csütörtökön.
Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország elnök-vezérigazgatója jelentős előrelépésnek nevezte az eseményt, hozzátéve, hogy a budapesti már a második 5G bázisállomása a vállalatnak Magyarországon, a zalaegerszegi után. Kijelentette: az új generációs mobil- és vezetékes hálózatok olyan lehetőségek előtt nyitják meg a kapukat, amelyek forradalmasíthatják az egész gazdaság működését.

Aranyosné Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgatója az eseményen bejelentette, hogy a jövő hónapban indul az 5G-re is alkalmas frekvenciák értékesítési eljárása, a dokumentáció nyilvános konzultációja a június közepére várható, és az eljárást az NMHH nyár végére-őszre eredményesen szeretné lezárni.

„Az szeretnénk, hogy az 5G technológiára alkalmas hálózatok akár már az idei év végére, de legkésőbb jövő év elejére rendelkezésre álljanak” – jelentette ki.

Az 5G-s frekvenciákat a mobilszolgáltatóknak szeretnék értékesíteni, hogy azok a szolgáltatásaikkal az előfizetőknek és a magyar gazdaság különböző ágazatainak biztosíthassák az 5G technológia nyújtotta előnyöket – mondta a főigazgató.

A felavató eseményen a Vodafone az országban elsőként csatlakoztatott két 5G képes okostelefont állandó 5G állomására és bemutatott egy távolról, 5G kapcsolaton keresztül vezérelt autót.

Amanda Nelson elnök-vezérigazgató kiemelte: optimisták a digitális társadalmat és innovációt előre mozdító technológiákat illetően, és céljuk, hogy az általuk nyújtott előnyökből az egész ország részesülhessen. Mindezek eléréséhez jelentős lépést tettek azzal, hogy bemutatták, mire képes a főváros első állandó, a Vodafone saját frekvenciáját használó 5G bázisállomása.

Kara Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára kiemelte: Magyarországon az embereknek és az itt működő vállalkozásoknak stabil, jó minőségű, gyors és megfizethető 5G hálózatra van szükségük. Ezekben a napokban új infokommunikációs és új digitális fejlesztési korszak kezdődött az országban – tette hozzá.

Az államtitkár kijelentette: a kormány készen áll az 5G bevezetéséhez a szükséges hátteret biztosítani a piaci szereplőknek. Az 5G hívószó lett Magyarországon és a világ számos pontján – mondta. Szavai szerint a kormány az eddigieknek megfelelően a jövőben is biztosítani fogja a szolgáltatóknak a stratégiát, hátteret, támogatást, amivel sikeresek tudnak lenni.

Budai J. Gergő, a Vodafone vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a Vodafone európai hálózatán több helyen elkezdődött az 5G tesztelése az elmúlt hónapokban. Európa élvonalába sorakozott fel a héten Magyarország is, hétfőn Zalaegerszegen indította el a Vodafone az első állandó 5G bázisállomását.

Hozzátette: Budapesten azért telepíthették a második állandó 5G állomást is, mert a jelenleg is aktív mobilszolgáltatók közül egyedüliként vásároltak az NMHH 2016-os aukcióján 5G-s frekvenciát a 3,5 GHz-es sávban. A Vodafone Magyarország még idén szeretné elindítani a kereskedelmi 5G szolgáltatást – mondta.

Szeneczey Balázs, főpolgármester-helyettes kijelentette: a digitális fejlesztéssel a főváros fel fogja venni a versenyt az európai nagyvárosokkal.”

Forrás:
A Vodafone bekapcsolta Budapest első 5G bázisállomását; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. május 23.

Létezik-e menedzsment kultúra a közigazgatásban?

„Célkitűzés és bizalom nélkül egy közigazgatási rendszer sem működhet hatékonyan. Mitől lesz eredményes és gazdaságos a közigazgatás? Erről beszélgettünk Vass László rector emeritussal a Rádió Orienten.

A közigazgatásnak alapvetően a piacgazdaságban, a létező társadalmi környezetben kell eleget tennie a kormányzat által megfogalmazott céloknak, elvárásoknak. Ebben a versengő anyagias világban, ahol a fenntarthatóságot is abban mérik, hogy a felhasznált erőforrások hosszú távú hatásai milyenek, nem könnyű kialakítani az egyensúlyt a hatékonyság, gazdaságosság és hatásosság, vagyis a 3E vonatkozásában – mutatott rá a szakértő.

Alapvető probléma, hogy más a szervezeti kultúra a közigazgatásban és a piacon.
Igaz, hogy az utóbbi években sok változás történt a közigazgatás rendszerében, de ott még ma sem hatják át a szervezet működését az alapvető menedzsment funkciók. „Az elvek ugyanazok, csak mások a feltételek, a munkavezetési és szervezeti célok” – mutatott rá.

A legfontosabb menedzsment szempont a gazdaságosság és a stabilitás, márpedig az utóbbi magával vonja az előbbit. Éppen ezért a kapkodás, a hosszú távú hatékonyságvizsgálatok készítése nélküli rendszer-változtatás nagyon kockázatos – hívta fel a figyelmet.

Bármilyen változtatásról is beszélünk, mindennek az alapja a bizalom. Bizalom az állampolgárok és a közigazgatás, valamint a közigazgatás és a politika között. Ha ez megvan, akkor az esetleges átszervezések miatti leépítéseket is lehet oly módon kezelni, hogy abban az ottmaradó munkatársak is hajlandóak legyenek részt venni. Azonban ha a számonkérés már nem ugyanazon szempontok alapján történik, mint amely alapján az elvárásokat megfogalmazták, az bizalmatlanságot, elégedetlenséget szül.

Márpedig ha egy szervezet rendelkezik jól felkészült menedzserekkel és megfelelő kultúrával, akkor nem fordulhat elő, hogy vízió és célrendszer nélkül működjön.
Ehhez fontos, hogy a napi feladatok a közép-és hosszú távú tervekhez illeszkedve legyenek meghatározva és elvégezve – mondta Vass László. Kiemelte: a célkitűzés, a célok megfogalmazásának képessége ezért elengedhetetlen része a stratégiai menedzsment kialakításának és megfelelő működésének. Ehhez pedig egyaránt szükség van stabilitásra és rugalmasságra.”

Forrás:
Létezik-e menedzsment kultúra a közigazgatásban?; OrientPress; 2019. május 25.

Kormányzati támogatással Innovációs és Tudásközpont létesül Zalaegerszegen

„A kormányzati támogatással megvalósuló, zalaegerszegi Innovációs és Tudásközpont Központ lehetőséget biztosít arra, hogy az egyetem a gazdasági szereplőkkel a jövőben hatékonyabban tudjon együttműködni – mondta az innovációs és technológiai miniszter a közel 1 milliárd forintból megvalósuló beruházás nyitó rendezvényén, pénteken a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) zalaegerszegi karán.
Palkovics László köszöntőjében az egyetemek változó, megnövekvő szerepéről beszélt. Az “egyetem nem önmagában, hanem egy környezetben létezik”, ezért az oktatás mellett feladata, hogy valamilyen formában szolgálja azt a közösséget, amely finanszírozza és amelynek részese – mondta a miniszter.

Kiemelte: az Innovációs és Tudásközpont kialakítása azt bizonyítja, hogy a BGE “komolyan számol Zalaegerszeggel”, és komolyan gondolta azt, hogy “Budapesten kívüli is” lehet jól működni.

Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára példaértékűnek nevezte a BGE elmúlt években elért oktatási eredményeit. Hozzátette, hogy a “tudományos innovációs erősítéssel” egy új korszak kezdődik az egyetem életében.

Az Innovációs és Tudásközpont megbízható partnere és közvetlen tudásbázisa lesz a zalaegerszegi járműipari tesztpályának, valamint a létesítményben megjelenő innovatív vállalatoknak és a fejlesztőmérnök csapatoknak – közölte Dietz Ferenc, a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja.

Az egyetem kulcsszerepet játszik majd a megújuló zalai innovációs ökoszisztémában is, hiszen – alkalmazott tudományok egyetemeként és duális képzési központként – széleskörűen alkalmaz digitális megoldásokat és nagy hangsúlyt helyez a gyakorlatorientált képzésekre – jelezte.

Gubán Miklós, a gazdasági kar dékánja kiemelte: a fejlesztés segíti az informatikus és közgazdász hallgatók gyakorlatorientált ismereteinek bővítését, a kompetenciák fejlődését. Az új, innovatív megoldások hozzájárulnak az egyetem kutatási hálózatának bővüléséhez, így tovább erősödhet az intézmény tudásközvetítésben, társadalmi innovációban betöltött értékteremtő szerepe, amellyel hozzájárul a zalai térség komplex fejlődéséhez.

Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta: a városnak rangot ad a felsőoktatás, az önkormányzat ezért minden erkölcsi és anyagi támogatást megadott ahhoz, hogy az egyetemi képzések folyamatosan tudjanak fejlődni.

A barnamezős beruházás megvalósításához a BGE csaknem 694 millió forint támogatást nyert el az EFOP pályázaton, melyhez a kormány 253 millió forint kiegészítő támogatást biztosított.”

Forrás:
Kormányzati támogatással Innovációs és Tudásközpont létesül Zalaegerszegen; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. május 25.

Közigazgatási, politikai informatika

Elindul az ePincekönyv projekt megvalósítása

„Elindul az ePincekönyv projekt megvalósítása, amelynek célja a magyarországi szőlő- és borágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítása, valamint az elektronikus pincekönyv bevezetése – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a pénteki budapesti nyitórendezvényen.
A szőlő- és borágazatban van az egyik legbonyolultabb adminisztráció egész Európában, ami terhet jelent a gazdálkodóknak és az uniós tagállamok hatóságainak is. Az ePincekönyv projekt a mezőgazdaság digitalizációs folyamatának fontos állomása, amely hozzájárul az összetett adminisztráció egyszerűsítéséhez – fejtette ki az államtitkár. A projekt uniós támogatásból, a Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési operatív program keretében valósul meg.

Feldman Zsolt ismertette azt is, hogy a megvalósításban együttműködő szervezetként vesz részt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A magyarországi szőlő- és borágazat több mint 65 ezer hektáron gazdálkodó, több tízezer termelőt és gazdasági társaságot érintő, a nemzeti össztermékhez jelentősen hozzájáruló szakterület – mutatott rá az államtitkár.

Az adminisztrációs rendszer egyszerűsítése, elektronikus útra terelése és az ellenőrzések hatékonyságának javítása mellett Feldman Zsolt kiemelte a jelenlegi, egymást átfedő adatszolgáltatási kötelezettségekből fakadó adatduplikációk megszüntetését és az egységes elektronikus felület biztosítását a közigazgatási eljárások támogatásához. Az ePincekönyv rendszer elindulása az eljárások átszervezése és elektronizálása révén éves szinten több száz millió forintos megtakarítást jelent majd a borászatoknak – hangsúlyozta Feldman Zsolt. Hozzátette, hogy a hatósági feladatoknál is komoly megtakarításokat várnak a projekttől, az ágazatirányítás szempontjából pedig különösen fontos a döntéshozatalhoz szükséges adatok gyors, naprakész rendelkezésre állása.

Nagy Zoltán, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára az MTI kérdésére elmondta: a fejlesztésre 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre. A projekt tervezett befejezése 2020 októbere. Az ePincekönyv projekt tervezését és megvalósítását az Agrárminisztérium által vezetett konzorcium hajtja vége, amelynek további tagja a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kiemelte a hazai közigazgatás és közszolgáltatások fejlesztésében az adminisztratív terhek csökkentését, mint mondta, ehhez illeszkedik az ePincekönyv projekt is. A fejlesztéshez a támogatási döntés megszületett, a megvalósítás elindulhat – közölte Nagy Zoltán[Agrárminisztérium]”

„Az Agrárminisztérium által vezetett konzorcium 1,202 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 „Adminisztratív terhek csökkentése” tárgyú felhívásának keretében. A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2018-00055 azonosító számú, A szőlő- és borágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítása és az elektronikus pincekönyv vezetési lehetőség biztosítása elnevezésű kiemelt projekt fejlesztéseinek köszönhetően hatékonyabbá válnak a szakmai ügyintézések és a hatósági eljárások is.

A magyarországi szőlő- és borágazatban mintegy 6000 borászati üzemben több mint 40 ezer dolgozó készíti el évről-évre a borkedvelők nagy örömére a kiváló minőségű, különleges borokat. A 65 000 hektáron folyó munkához kapcsolódó nyilvántartások, adatszolgáltatások azonban jelentős terhet rónak a termelőkre.

Az ePincekönyv projekt a jövedéki-szakmai nyilvántartások (pincekönyv vagy kisüzemi bortermelői regiszter) elektronizálása (az elektronikus vezetés alternatívaként való biztosítása) mellett a különböző informatikai rendszerek (pl. HEGYIR, NÉBIH BOR szakrendszer) összekapcsolására is kiterjed. Így a hatóságok feladatának ellátását is hatékonyabbá teszi, továbbá jó minőségű adatokkal szolgál az ágazatirányítási döntések meghozatalához. Ezen túlmenően az ePincekönyv projekt nyomán megvalósuló informatikai rendszer a fogyasztók széles rétegei számára elérhetővé teszi a borpiac vagy akár az egyes bortételek publikus adatait.

A hazai és európai uniós elvárásokkal összhangban az ágazat sikeres működése szempontjából kulcsfontosságú az ügyvitel egyszerűsítése és elektronikus útra terelése, aminek hatására kiküszöbölhetőek a hibás értelmezés és az információhiányból fakadó felesleges hatósági ellenőrzések, valamint a szakmai irányítás is eredményesebbé válik. Így az ePincekönyv rendszer bevezetésével csökkenthető az ágazatra háruló, jelenleg nagy ráfordítást igénylő adminisztrációs teher, úgy a hatósági és ellenőrzési, mind a termelői oldalon.

A projekt során megvalósuló modern és ügyfélközpontú közigazgatási eljárás alapját egy olyan hatékony közigazgatási szervezetrendszer jelenti, amely – az ágazat meglévő önkormányzatára és hagyományos szakigazgatási kereteire építve – az egyablakos ügyintézés elvét követve csökkenti a közigazgatással kapcsolatba kerülő szereplők adminisztratív terheit. Egyúttal a kapcsolattartás széles lehetőségével biztosítja a szolgáltatások kényelmes elérését és magas színvonalát, a rendelkezésre álló erőforrások költséghatékony felhasználása mellett. A fejlesztés ezen keresztül járul hozzá a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által 2016-ban elfogadott ágazati stratégia legfontosabb célkitűzéséhez, a fenntartható és piacképes magyar szőlő-bor ágazat kialakításához.[KIFÜ]”

Forrás:
Elindul az ePincekönyv projekt megvalósítása; Agrárminisztérium; 2019. május 24.
ePincekönyv, a szőlő- és bortermelők online; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2019. május 24.

Az arcfelismerő rendszerek szabályozásának problémáival küszködik az amerikai közigazgatás

„A washingtoni meghallgatáson sok minden kiderült a hatóságok által is alkalmazott technológiák zavarba ejtő hiányosságairól és az átláthatatlan, szabályozatlan felhasználásról.

Szerdán egy amerikai alsóházi bizottság előtt a mesterséges intelligenciát kutató szakemberek, jogászok és hatósági képviselők is az arcfelismerő MI-technológiák szabályozásának szükségességéről győzködték a képviselőket. A fotókat és videofelvételeket elemző MI szoftverek technikai kérdései vagy társadalmi hatásai ma már felkapott témának számítanak, sokszor olvasni azokról a pontatlanságokról, amelyeket az ilyen szoftverek működése során tapasztalnak a fejlesztések során vagy akár a gyakorlati felhasználásban. Legutóbb San Franciscóban tiltották el a helyi kormányzati szervezeteket az ilyen technológiák alkalmazásától, de a beszámolók szerint a nagyváros csak a legelső azoknak az amerikai településeknek a sorában, ahol hasonló intézkedésekre lehet számítani.

A javaslattal egyébként még januárban állt elő a San Franciscó-i városi tanács egyik tagja, beadványában pedig azt a mindenhol ugyanilyen releváns szempontot vetette fel, hogy a polgári- és szabadságjogokat érintő kockázatok lényegesen meghaladják az arcfelismerő technológiák használatából származó, ezidáig még csak nem is igazolt előnyöket. Ahogy arról egyre többet hallhatunk, az algoritmusok gyakran jutnak hamis vagy elfogult eredményekre, ami komoly társadalmi problémákat okozhat vagy mélyíthet tovább. A rossz attitűdök leképezésére és matematikai-statisztikai alapú újratermelésére jó példa a faji előítélet megjelenése, ami a szóban forgó bizottsági meghallgatáson is felmerült.

Az ülés több mint háromórás felvételét kivonatoló riportok az Algorithmic Justice League alapítóját, Joy Buolamwinit idézik, aki az arcfelismerő technológiák előnyeit és hátrányait vizsgáló aktivista csoport nevében a piacosított technológiákról beszélt. Vizsgálataik szerint igazolható, hogy a szóban forgó modellek különösen a sötétebb bőrű nők esetében hajlamosak a tévedésre: a IBM rendszere például 34,7 százalékban produkál ilyenkor hamis eredményeket, ami nyilvánvalóan messze az elfogadható szint fölött van. Buolamwini szerint a problémát legelsősorban a rendszerek tanítására használt adatkészletekben kell keresni, miután a mesterséges intelligencia értelemszerűen gyengébben teljesít az olyan felvételek elemzésekor, amilyenekkel még sohasem találkozott, így a jellemzően fehér férfiak fotóival tanított algoritmus zavarba jön, ha fekete nőket kell azonosítania.

Az adatok begyűjtése és felhasználása is problémás
A Georgetown University személyiségi jogi és technológiai központjának képviselőjének beszámolójából az is kiderült, bűnügyi nyilvántartásban szereplő képek esetében éppen fordítva működik a dolog, mivel ott a feketék aránya magasabb. Clare Garvie ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az ilyen torz adatkészlettel trenírozott MI-k ugyancsak hajlamosabbak a tévedésekre, ami aztán azt eredményezi, hogy a rendőrök rendszeresen másokat gyűjtenek be, mint akiket valójában kellett volna – ez pedig az alkotmányos jogok sérelmének számít. Különösen, hogy az Egyesült Államokban a hatóságok legalább negyede használ már valamilyen formában arcfelismerő rendszereket.

A rendőrségi beszállítók közül az Amazon egyik alelnöke, aki ugyancsak tanúként hallgattak meg, elmondta ugyan, hogy nem igazán kapnak bejelentéseket a tévedésekről, a beszámolók azonban azt is világossá teszik, hogy a rendőrség egyáltalán nem transzparens az arcfelismerő technológiák gyakorlati felhasználásával kapcsolatban. Az FBI-jal például 18 szövetségi állam osztott meg az útlevelekben vagy a vezetői engedélyekben szereplő fotókat az érintettek bármilyen hozzájárulása nélkül, és amikor a bizottsági meghallgatáson az illetékeseket arra szólították fel, hogy pontosan határozzák meg, milyen adatokat osztanak meg egymással a kormányügynökségek, egyikük sem volt képes válaszolni.

Az American Civil Liberties Union (ACLU) nevű non-profit jogvédő már korábban is kísérletileg igazolta, hogy az Amazon Rekognition arcfelismerő simán körözött bűnözőként azonosítja az amerikai törvényhozás bizonyos képviselőit. Ebből persze könnyű poénokat gyártani, de a szervezet most újra az arcfelismerő rendszerek használatának átmeneti felfüggesztését sürgette, a kongresszus későbbi engedélyéhez kötve, hogy mikor állíthatnak ismét alkalmazásba ilyen technológiákat. Azt feltételezve egyébként, hogy már az USA-ban is több mint 50 millió megfigyelő kamera működik, az állampolgárok nagyjából fele egész biztosan szerepel a rendszerek tanítására használt adatkészletekben, anélkül, hogy erről tudomása lenne, maga az MI alapú megfigyelés pedig a felszólalók szerint túlságosan erőteljes eszköz ahhoz, hogy ennyire szabályozatlan keretek között használják.

Végleges tiltás helyett felelős újratervezést akarnak
Bár az amerikai legfelsőbb bíróság már vizsgálja a kérdést, de nyilvánvaló, hogy nem fog egyhamar döntés születni, így csak a törvényalkotók képesek gyors lépéseket tenni a valós idejű fenyegetettségekkel szemben. Bár az arcfelismerő technológiákat nem akarja mindenki en bloc tiltólistára tenni, azt még a megengedőbb álláspontot képviselő szakemberek is elismerik, hogy a felelős felhasználáshoz legelőször is rendezni kell a rendszerek betanításának gyakorlatait – ez pedig a fentiek alapján olyan feladat, amit semmiképpen sem szabad teljes egészében átruházni a technológiát szállító vállalatokra.

Bár az amerikai szabványügyi szervezet (NIST) jelenleg is végez benchmark teszteket a kereskedelmi forgalomba hozott arcfelismerő rendszerekkel, a meghallgatás során felmerült, hogy már ezek a tesztek és a hozzájuk használt, elvileg zsinórmértéknek tekintett adatkészletek is jelentősen torzítanak. Így simán előfordul, hogy a kísérleti fázisban majdnem száz százalékos pontossággal működő modellek egyszerűen szétesnek, amikor az éles felhasználásban rájuk küldik mondjuk egy rendőrségi adatbázis alacsony felbontású, szemcsés és eleve másféle alanyokat ábrázoló felvételeit. Ahogy az a közelmúltban kiderült, néhol egyenesen kézzel rajzolt fantomképeket próbálnak feldolgoztatni az arcfelismerő rendszerekkel, máshol pedig színészek fotóival próbálják a kicsalni a pozitív találatokat az adott hírességekre valamelyest hasonlító gyanúsítottak esetében.

A jogvédők szerint azonban az arcok már tényleg a magánszféra legvégső határát jelentik, így tovább már nem halogatható az aktuális hatósági gyakorlatok megfelelő szabályozása, illetve megfelelő szabályozás hiányában az arcfelismerő rendszerek használatának azonnali felfüggesztése.”

Forrás:
Kongresszusi bizottság előtt savazták az arcfelismerő rendszereket; Bitport.hu; 2019. május 24.
Lásd még:
San Francisco nem kér az arcfelismerésből; Bitport.hu; 2019. április 16.
San Francisco Bans Facial Recognition Technology; Kate Conger, Richard Fausset, Serge F. Kovaleski; The New York Times; 2019. május 14.

Több mint 30 százalékkal nőtt az e-SZJA rendszert használók száma

„Több mint 30 százalékkal nőtt az e-SZJA rendszert használók száma, az idén 1,5 millióan, tavaly 1,1 millióan nyújtották be határidőre a rendszeren keresztül a személyi jövedelemadó (szja) bevallásukat – ismertette Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.
Az államtitkár elmondta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mintegy 5,5 millió magánszemélynek készítette el idén az adóbevallási tervezetét, amelyek jelentős többsége keddtől érvényes bevallássá vált.

Az e-SZJA rendszerén keresztül keddig 1 452 000 adóbevallás érkezett be, a tervezetet 950 ezren fogadták el módosítás nélkül, 483 ezren módosították, egészítették ki a bevallásukat, amelynek legjellemzőbb oka a családi adókedvezmény érvényesítése volt – tette hozzá.

Izer Norbert szerint az adatok azt mutatják, hogy a lakosság körében egyre népszerűbbek az egyszerű, online megoldások, idén már csak minden ötödik bevallást küldték be papíron.

Elmondta, hogy egyre jobban nő az adótudatosság is. Az adófizetők idén több mint 30 százalékkal több rendelkező nyilatkozatot adtak le elektronikus úton adójuk egy százalékáról, mint tavaly. Az online felületen keresztül tavaly 746 ezren nyilatkoztak adójuk 1 százalékáról, idén 977 ezren.

Az e-SZJA mintájára az a cél, hogy 2021-től már a vállalkozásokat is segítse a NAV a tervezetek elkészítésével. Idén egy nagy lépést tettek ebbe az irányba azzal, hogy a jövedékiadó-bevallást az adóhatóság készíti, a tervezetét megküldi az érintetteknek – húzta alá.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a papíralapú szja-bevallási rendszer 1989 óta működött. 2015-ben a tárca úgy döntött, hogy megpróbálja csökkenteni az adóbevallás kitöltésének terhét azzal, hogy az adóhatóság készítse el ezt a tervezetet a magánszemélyek helyett. Ez 2017-ben valósággá vált, amikor a hatóság közel 4 millió magánszemélynek készítette el az adóbevallás tervezetét, tavaly egymillióval tovább bővült a kör, amikor a munkáltatók, a mezőgazdasági őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek helyett is dolgozott a NAV.

Rámutatott, hogy a magyar szja-rendszer nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedik. A hasonló rendszert kínáló országok egyike sem olyan teljes körű, mint a magyar, mert általában csak a bérekre koncentrálnak, ezzel szemben a magyar adóbevallási tervezet a béreken kívül az összes olyan jövedelmet tartalmazza, amelyről az adóhatóságnak van információja.

Mindezek mellett a hazai rendszer egyedülálló a kedvezmények kezelésében is, például a családi adókedvezmény és az első házas kedvezmény is szerepel a tervezetben. Ha azt látja az adóhatóság, hogy önkéntes pénztárba történt befizetés, akkor annak a kedvezményét is automatikusan felajánlja a rendszer a magánszemélyeknek – közölte az államtitkár.”

Forrás:
Több mint 30 százalékkal nőtt az e-SZJA rendszert használók száma; Pénzügyminisztérium; 2019. május 22.

Egy hónapon belül elindulhat Budapesten az e-jegyrendszer kísérleti programja

„Egy hónapon belül elindulhat Budapesten a közösségi közlekedésben az e-jegyrendszer kísérleti programja, a főváros és a kormány megállapodása értelmében, ez a jegyrendszer az egész országot le fogja fedni – mondta Juhász Edit nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásokért felelős államtitkár kedden Budapesten a Mobilfizetési szimpóziumon.

A modern közösségi közlekedés egyik legfontosabb eleme a készpénzmentes jegy és bérletvásárlás, az elektronizált jegy, ezt fogja a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. támogatni – tette hozzá az államtitkár.

Az államtitkár felidézte: tavaly júniusban indította el a Nemzeti Mobilfizetési (NM) Zrt. a Budakeszi Vadasparkban a mobilfizetéssel vásárolható belépőjegy-szolgáltatást, ezzel a készpénzkímélő megoldással már a kecskeméti és a debreceni létesítményekben is sorban állás nélkül lehet belépőt váltani.

Kiemelte: sem az elektronizált közösségi közlekedési jegy, sem az állatkerti-vadasparki digitalizált belépőjegyek nem terhelik a lakosságot plusz költségekkel, azaz a hagyományos jegyáron vehetők igénybe.

„A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. az elmúlt években az egyszerű elektronikus fizetési megoldást kínáló állami társaságból olyan digitális pénzügyi közművet üzemeltető és fejlesztő vállalattá vált, ami a nemzeti vagyonkezelésért felelős miniszter támogatásával közös nemzetgazdasági céljainkat tudja támogatni” – fogalmazott az államtitkár.

Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója azt mondta: jó úton halad a közszolgáltatások digitalizálása Magyarországon, a hat éve alapított NM Zrt. meghatározó szereplője a mobilfizetéseknek. Az öt éves mobilfizetési rendszerben még az autópálya-matrica és a parkolás van túlsúlyban, azon dolgoznak, hogy még több szolgáltatást nyújtsanak a piacnak, az ügyfeleknek.

A rendszerben 137 millió tranzakciót bonyolítottak, 2,6 millió felhasználója van, akik 27 viszonteladó vállalkozás szolgáltatásait érhetik el – ismertette. Közöttük bankok, mobil operátorok, és kisebb magyar kkv-k is vannak. A vezérigazgató közölte: 95 szolgáltatót integráltak a rendszerbe, 81-et jogszabályi kijelölés alapján, és 14-en pedig üzleti alapon csatlakoztak.

Veres Mihály szerint digitalizálni kell az állami szolgáltatásokat. A digitális gazdaság átláthatóságot nyújt, hozzájárul a gazdaság fehéredéséhez. A digitális gazdaság az NM Zrt.-nek a készpénzmentes gazdaságot jelenti – mondta. A felhő alapú infrastruktúra biztosítja a szolgáltatók integrációját, a fogyasztóknak pedig szabad választást tesz lehetővé a komplex, nyílt viszonteladói platform – mondta.

Kiemelte: a felhasználóknak a rendszerben nincs plusz kényelmi díja, a viszonteladókkal jutalékmegosztást biztosít. Veres Mihály szerint a hagyományos készpénzes fizetési csatornáknál olcsóbbnak kell lennie az elektronikus termékeknek, ehhez a Zrt. jelentősen hozzá tud majd járulni.

Magyarországon emelkedik ugyan az elektronikus fizetések részaránya, de a pénzforgalom 80 százaléka még készpénzben zajlik – mondta, ezen szerinte változtatni kell. Jelentős ezen belül ugyanis az állami kedvezmények és szociális juttatások aránya. Példaként említette, hogy 2-3 éven belül akár az iskolakezdési támogatást is mobilfizetéssel lehetne igénybe venni. Elérhetné az elektronikus fizetések aránya az 50 százalékot a pénzforgalomban, ha a szociális transzfereket az állam az elektronikus tér irányába tereli – vélekedett.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 4. alkalommal rendezi meg a Mobilfizetési Szimpóziumot május 21-22.között.”

Forrás:
Egy hónapon belül elindulhat Budapesten az e-jegyrendszer kísérleti programja; Magyar Nemzet/MTI; 2019. május 21.

Részvételi költségvetés Reykjavíkban: demokrácia egyszerűen és közvetlenül

„Részvétel témájú sorozatunk következő bejegyzésében a részvételi költségvetés technikájáról és annak izlandi alkalmazásáról mesélünk. A bejegyzés Róbert Bjornason, a Citizens Foundation vezérigazgatója beszámolója alapján készült, ez az alapítvány több országban is alkalmazza a részvételi költségvetés általa kidolgozott eljárását. A technika nem a fejlett, nyugati országok kiváltsága! A környékünkön például Lengyelországban és Romániában (sőt, Székelyudvarhelyen!) is több tucat településen dönthetnek a lakosok arról egy demokratikus vitafolyamat során, hogyan költse adóforintjaikat az önkormányzat…

Amikor Izland fővárosa, Reykjavík bemutatta a RK eljárást a nagyközönségnek, új megközelítését kívánta adni a demokratikus helyi politikának, érezhető, gyakorolható hatalmat adva a lakosok kezébe az őket érintő kérdéseknél, megkönnyítve a részvételüket a döntéshozatalban. Miképpen ment ez végbe ez a folyamat? A 2008-as gazdasági válság Izlandot is súlyosan érintette. Ennek során a bizalom jelentősen csökkent a politika felé. Erre válaszul létrejött a fentiekben említett Citizens Foundation, mely egy olyan platformot teremtett, mely lehetővé tette a pártok számára az következendő választásokhoz a célok kitűzését és elérését. A „Legjobb Párt” mintegy szatirikus válasz jött létre a fennálló helyzetre, az izlandi krízisre. A választások alkalmával pedig képes volt elég szavazatot gyűjteni ahhoz, hogy a koalíciós kormányzásban részt vegyen. Ők folytatták azt a programot, ami szerint a közösségnek kell meghatároznia a megfelelő irányokat a politikában.

Először 2011-ben jelent meg a digitális RK eljárás a Győr nagyságú, mintegy 125 ezres Reykjavíkban. A város tanácsának befektetési költségvetésének durván 6%-a, 3,5 millió euró (több, mint 1,1 milliárd forint) fedezi az eljárást. Ez az összeg a város 10 kerülete között oszlik meg, illetve fedezi az eljárás offline aktivitásait is.

Az első szakasz: ötletgyűjtés. A résztvevők arról ötletelhetnek, hogy a 10 kerületre osztott város részei hogyan fejlődhetnek a platform alkalmazásával. Ez a szakasz pedig az ún. „Your Priorities”-en (Te Prioritásaid) keresztül ment végbe, szintén a Citizens Foundation támogatásával. Mind ehhez csupán regisztrációra van szükség. Ez történhet Facebook profil alapján, vagy e-mail segítségével, természetesen egy jelszó megadását követően. A regisztráció után következik egy rövid leírás, fotó, helyzetmegjelölés a térképen. A beküldött ötletekre kommentelhetnek, és szavazhatnak is róluk a résztvevők. Egy ilyen, vagy ehhez hasonló ötletbörze kb. egy hónapot vesz igénybe. A platform szabadon felhasználható bármely település vagy civil szervezet számára.

Második szakasz: egyeztetés. Az első szakasz lezártával a “tervező csapat” megállapít egy költségvetést a javaslatokhoz. Azon ötletek, melyek a költségvetési határt túllépik, el lesznek utasítva, erről pedig e-mailben formájában részletesen beszámolnak az ötletadónak. (Fontos látni, hogy a RK folyamata időben elválik a normál költségvetés-alkotástól, így a RK kerete és tételei a város éves költségvetésébe már be tudnak épülni).

Harmadik szakasz: az online szavazás. A szavazók megválasztják, hogy a 10 kerület közül melyikben teszik le voksukat, s döntenek arról, hogy melyik projekt valósuljon meg. Bárki szavazhat, aki betöltötte a 15. életévét. A pályázatok elbírálása során szükség van a rendelkezésre álló költségvetés projektenkénti elosztására. Azzal, hogy mindenki eloszthatja a költségvetést a számára kedves javaslatok között, az állampolgárok beleláthatnak az optimalizálás folyamatába, jobban megérthetik, mit csinál a helyi önkormányzat, amikor költségvetést alkot. Amennyiben az állampolgár egyetlen projektet választ ki, úgy duplán számít a szavazata. Az izlandi technika nem helyez különösen nagy hangsúlyt a projektekről való informálódásra, inkább a részvétel megkönnyítését helyezi előtérbe, így a részvétel a “voksoláson” kb. 4 percig tart. A szavazatok mindaddig megváltoztathatók, amíg tart a szavazás, így az állampolgárok közti pártbeszéd, véleménycsere is befolyásolhatja a végső sorrendet.

A kampány. A szavazásra az „Open Active Voting” rendszert alkalmazzák. Az egyes projektek változó sorrendben jelennek meg, ezzel is csökkentve a választók elfogultságát. Általában 100-120 projekt/ötlet valósul meg évente. Róbert szerint a magas javaslattételi szám hozzájárul ahhoz, hogy minél több ember érdeke érvényesüljön, hiszen így sokan vonódnak be javaslattevőként is közvetlenül vagy családjuk, barátaik révén. Reykjavík tudatosan fekteti be erőforrásait a részvétel szélesítésébe: professzionális marketing cégek és többcsatornás marketing kampányok segítségével igyekszik bevonni a polgárokat a folyamatba. Ismert humoristák is szerepet játszottak az eddig kampányban, mint az egyes programok arcai. Ezeken kívül a város személyes találkozókat is szervez, és az ott elhangzott ötleteket is átirányítják az online felületre. Igyekeznek eljuttatni a kampányt az iskolákba, idősek otthonába, bevásárlóközpontokba.

Biztonság. A biztonság nagyon fontos tényező, hiszen biztosítani kell, hogy kizárólag Reykjavík lakosai szavazhassanak és ők is csak egyetlen egyszer. Az egyszerűséget az e-mail cím vagy Facebook felhasználó és jelszó páros biztosítja, de magánál a szavazásnál erősebb biztonsági feltételekkel találkoznak a polgárok. Egy állami elektronikus aláírórendszer-fejlesztésnek köszönhetően a lakosok mobiljait használva azonosíthatják magukat és a továbbiakban ez igazolja a szavazókat, de szigorú rendje van az offline szavazásnak is. A titkosság jegyében ahhoz nincs senkinek sem hozzáférése, hogy ki milyen szavazatot adott le. A városi önkormányzat belső ellenőrző szerve felügyeli a válaszokat, illetve végez minden évben szavazás előtti és utáni ellenőrzést.

Az online részvételi költségvetési eljárásnak a „Better Reykjavik” oldal ad otthont, ami tehát a civil kezdeményezésre kifejlesztett „Your Priority” szoftvert alkalmazza. A helyi demokrácia azonban nem áll meg ott, hogy valaki javaslatot tett vagy leadta szavazatát, hiszen a a költségvetés nem csak a részvételi technikában elosztott részből áll! Az online fejlesztések további lehetőséget biztosítanak, hogy a polgárok hallathassák hangjukat. Része a „Better Reykjavik”-nak a „Hangom a tanácsban”, amely lehetővé teszi hogy a lakosok online javaslatokat tegyenek a város fejlesztésére. Ezekre érkeznek kommentek és szavazatok. Minden hónapban az 5 legjobb ötlet kerül tárgyalásra az önkormányzat ülésén. A helyhatóság válasza online lesznek publikálva. 2017-ben a város azzal is kísérletezett, hogy az oktatás javítására gyűjtöttek javaslatokat. Reykjavíkban az éves RK eljárás a város lakóinak 12,5 %-át bírta részvételre. Ez az eljárás alkalmas lehet arra, hogy új utakat nyisson a lakosok és a döntéshozók között. A cikk elkészülésekor a város épp befejezte a 8. éves ötletbörzéjét is. Nagyjából 39.000 ember látogatta meg az oldalt, közülük 5.800-an vettek részt a javaslattételben. Reykjavík lakossága Izland lakosságának a 35%-át adja, a program pedig lassan teret hódít az ország kisebb közösségeiben is…”

Forrás:
Részvételi költségvetés Reykjavíkban: demokrácia egyszerűen, szórakoztatóan; Merényi Miklós; K-Blog; 2019. május 20.

Épületeink védelmében: módszertan készült az éghajlatváltozási sérülékenység településszintű vizsgálatára

„Városaink-falvaink épületállománya ugyanúgy ki van téve az éghajlatváltozás hatásainak, mint mi, emberek. A sérülékenység, az épületek veszélyeztetettségi szintjének települési szintű becslésére a Lechner Tudásközpont olyan új módszertant dolgozott ki, amely külön modulként beépülve a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe (NATéR) segíteni fog az önkormányzatoknak felismerni saját épületeik sérülékenységét, ezáltal felkészülni a jövő kihívásaira.

A klímaváltozás épületeink állapotára is hatással van. Nem csak az időnként kiáradó folyók és patakok, a heves esőzések, villámárvizek, de a viharos szelek és a nagyfokú hőmérsékletesés is kárt tehetnek az épületek egyes szerkezeteiben és funkciószerű használatában. A Lechner Tudásközpont az elmúlt fél év során kidolgozott egy olyan módszertant, amely a magyarországi épületállomány éghajlatváltozással szembeni sérülékenység-vizsgálatát települési szinten teszi lehetővé.


Sérülékenység térkép

Az új módszertan a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer moduljaként érhető majd el. Segítségével becslés adható egy adott település éghajlatváltozási épületek sérülékenységére, pontozva az épülettípusokat a felajánlott kitettségi mutatók alapján. A munka célja volt egy sérülékenység-vizsgálat elvégzése is a 10 000 fő feletti lakossággal rendelkező városokra és járásszékhelyekre. A vizsgálatok eredményei bekerülnek a NATéR rendszerbe, ezáltal minden helyi és térségi önkormányzat és ágazati döntéshozó számára elérhetővé válnak. A települési önkormányzatok emellett saját, bemenő adataikat felhasználva különböző fejlesztési forgatókönyvekre fókuszálva újra elvégezhetik majd a sérülékenységi vizsgálatokat.

A tanulmány egy folyamat kezdő lépéseként az országos és regionális ágazati szervek, a települési és térségi önkormányzatok, valamint kutató és oktatási intézmények számára biztosít információkat a klímaváltozás és az épített környezet viszonyáról három településszintű kitettség-mutató előállításával. Az egyik mutatót a 30 mm-t meghaladó mennyiségű csapadékkal érintett napok éves átlagos számának változása adja meg, a másikat azon napok éves átlagos számának változása, amikor szélvész, heves szél, orkán, azaz a 85 km/órát meghaladó erejű széllökések jelentkeznek. További mutató még a három óra alatt legalább 10 C° fokos, úgynevezett hirtelen hőmérsékleteséssel érintett napok száma és e napok számának éves szintű változása.
A települési kitettségi mutatók 8 változatban készülnek el, így a 3 felsorolt éghajlati jellemzővel összesen 24 települési mutatót adnak ki. A lehetséges mutatók alapján megtörténhetett az épülettípusok érzékenységének pontozása, ami már lehetőséget ad a várható hatások vizsgálatára a település alkalmazkodó képességét illetően.

A kutatásban az épületsérülékenységgel kapcsolatos vizsgálatok mellett az épületérzékenységet csökkentő alkalmazkodási megoldások is helyet kaptak. Ezek egy része az épületekhez közvetlenül kapcsolódik, de feltárja az épület környezetének, zöldinfrastruktúrájának fejlesztési lehetőségeit is.

A módszertan kidolgozása során egy esetleges továbblépés keretei is kirajzolódtak: a kitettség mértékének becslése még pontosabb lehet a vizsgálat léptékének változtatásával: könnyebben jósolhatók a várható hatások, ha az épületérzékenység településrészenként, vagy akár tömbszinten válik vizsgálhatóvá.

A módszertan a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat megbízásából a KEHOP-1.1.0-15-2016-00007 azonosítószámú „NATÉR továbbfejlesztése” projekt keretében készült.”

Forrás:
Épületeink védelmében; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2019. május 21.

Informatika, távközlés, technika

A Vodafone 5G-s bázisállomása Budapesten – szakmai szemmel

„Budapestre is elhozta az 5G technológiát a Vodafone Magyarország, igaz, egyelőre távolról sem lehet a szolgáltatás kereskedelmi rajtjáról beszélni, tekintve, hogy az operátor mindössze egy bázisállomáson aktiválta az új generációs hálózatot. A cég voltaképpen a hétfői, zalaegerszegi demót ismételte meg a főváros IX. kerületében, a szolgáltató székházának tetejére szerelt 5G-s bázisállomással, mely az úgynevezett 5G non-standalone szabvány szerint működik, azaz lényegében ugyanazt a háttérhálózatot használja, amit a jelenlegi 4G-s állomások.

Kuriózum
A Vodafone hétfői, illetve szerdai demonstrációja abban a tekintetben ugyanakkor mindenképpen kuriózumnak számít, hogy a szolgáltató az állomást olyan frekvencián üzemeltette a 3,5 – 3,6 GHz-es sávban, melyre egyébként kereskedelmi használatra vonatkozó frekvenciahasználati licenccel és rádióengedéllyel egyaránt rendelkezik. A másik két szolgáltató saját 5G-s demóihoz – melyek szintén egy héten belül zajlottak – ideiglenes frekvenciahasználati engedélyt kapott az illetékes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH).

Az állomás bekapcsolását kísérő sajtótájékoztatón a hatóság részéről elhangzott, hogy a korábbi terveknek megfelelően az 5G-s hálózatok működéséhez elengedhetetlen spektrumok értékesítési folyamata a jövő hónapban kezdődik, első lépésként a pályázati dokumentáció nyilvános konzultációjával. A Vodafone-nál ugyanakkor arra számítanak, hogy a törvényben megszabott, véleményezésre rendelkezésre álló kötelező határidők miatt magára az aukcióra – ahol ténylegesen eldől, hogy melyik mobilcég mely blokkok használatára szerez licencet – legkorábban augusztusban kerülhet sor.

Az első hazai kereskedelmi szolgáltatások indulása csak az aukció ősz elejére tervezett lezárását követően kerülhet sor, így a Vodafone sem tervez ennél hamarabb kereskedelmi rajtot, hiába rendelkezik évek óta spektrummal az egyik úttörő 5G-sávban, melyet a mostani teszthálózathoz is igénybe vettek. Mint azt Dr. Budai J. Gergőtől, a Vodafone Magyarország Vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettesétől megtudtuk, ennek elsődleges oka, hogy az elsietett kereskedelmi indulás akár hátrányba is fordulhatna, tekintve, hogy a kiírási dokumentációban olyan műszaki paraméterek (pl. szinkronizáció) kerülhetnek meghatározásra, melyek jelenleg még nem ismertek, és alapjaiban befolyásolnák egy már részben megépített és éles hálózat működését.

A Vodafone számára nem mellékes szempont az sem, hogy a céget vastagon érinti az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborújának kimenetele, azaz elsősorban az, hogy a Huawei Technologies működését az USA kereskedelmi embargója hogyan befolyásolja majd. A Vodafone Magyarország az egyetlen hazai operátor, mely maghálózatát vegytisztán a Huawei megoldásaira építette, a szolgáltató pedig idén januárban csoportszinten leállította az újabb Huawei maghálózati elemek telepítését összes leányvállalatánál, a Trump-adminisztráció által életbe léptetett exporttilalmi intézkedéseket hónapokkal megelőzve.

Huawei központban
Budai a HWSW kérdésére elmondta, a cég e tekintetben teljes mértékben az anyavállalat iránymutatásait követi, és folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket. A vezérigazgató-helyettes hozzátette, az elmúlt napok felgyorsult eseményei a Vodafone-t is éppúgy meglepetésként érték, mint más piaci, iparági szereplőket. Kérdéses, hogy az ügy megnyugtatóan zárul-e addig, míg a Vodafone Magyarország kiírja újabb, immár az 5G-s hálózatok felépítésére vonatkozó beszállítói tenderét.

A Vodafone Magyarország a potenciális év végi, jövő év eleji kereskedelmi rajttal a sikeres tesztek ellenére nem tartozik a cégcsoporton belül az élbolyba: Nagy-Britanniában és Spanyolországban egyaránt július első napjaiban indulhat a Vodafone kereskedelmi 5G-szolgáltatása, Romániában a cég már csak a készülékek megjelenésére vár (az első 5G-s állomásokat május közepén kapcsolták be Bukarestben), Németországban pedig március közepe óta zajlik az az 5G-s aukció, melyen a Vodafone német leányvállalata is elindult.

Akárcsak Németországban, úgy Magyarországon is érdekelt lehet majd a soron következő 5G-s aukción folytatott sikeres szereplést illetően egy negyedik operátor (itthon ez a DIGI), melynek jelenléte a várakozások szerint jelentősen befolyásolja, befolyásolhatja a licitálás, azaz a szabad blokkokért folytatott verseny intenzitását.”

Forrás:
Budapestre is elhozta az 5G-t a Vodafone; Koi Tamás; HWSW.hu; 2019. május 23.

Ha minden centiméter számít: a GNSSnet.hu a precíziós pontosságú, valós idejű helymeghatározással segíti a digitális mezőgazdaságot

„Sokszor a centimétereknek is jelentősége van a mezőgazdaságban, ezért a gazdálkodóknak nem mindegy, milyen helymeghatározó rendszert használnak. Hazánkban a GNSSnet.hu segítségével érhető el precíziós pontosságú helymeghatározás, valós időben, az ország bármely pontján. A műholdas navigációs rendszerek 54 referenciaállomásból álló földi kiegészítő hálózatát, melynek segítségével a mezőgazdasági gépek szinte robotpilóta üzemmódban végzik munkájukat a földeken, a Lechner Tudásközpont Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma működteti.

Amikor nem elég a szokásos, néhány méternyi pontosságú helymeghatározás – mert a centimétereknek is jelentősége van – professzionális megoldásra van szükség. Ilyen megoldást nyújt a Lechner Tudásközpont Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma által működtetett GNSSnet.hu hálózat, amely a műholdas rendszert földi állomásokkal kiegészítve egészen pontos és valós idejű navigációt tesz lehetővé. A hálózat segítségével rengeteg idő, energia, emberi erőforrás és költség takarítható meg.

Megszokott kép utazás közben, hogy traktor vagy kombájn dolgozik az útmenti földeken. Elképzeljük a sofőr nehéz munkáját, aki a vezetőfülkében forgatja a kormányt és irányítja a hatalmas munkagépet. Kihasználva a technológiai innovációik nyújtotta lehetőségeket ez a munka mára roppant hatékony és kellemes egyaránt lehet. A műholdas navigáció ugyanis nem csak autósok életét teheti könnyebbé. A precíziós, azaz helyspecifikus mezőgazdasági műveléssel csökkenthető a vetési átfedés, melynek köszönhetően kevesebb üzemanyagra, műtrágyára, vetőmagra és növényvédőszerre van szükség a művelt területeken. Nem mellékesen pedig a munkavégzés is kényelmesebbé válik, hiszen az automata gépvezérlés minimális emberi beavatkozást igényel.

A precíziós helymeghatározás segítségével, a szántóföldekre mobilinternet segítségével eljuttatott GNSS korrekciókkal, biztosítható a robotpilótával vezérelt mezőgazdasági gépek centiméteres pontos haladása.
A sofőr ugyan ott van a fülkében, de beavatkozására, útvonal-korrekcióra csak a rutintól eltérő esemény esetén van szükség. Miféle eseményről lehet szó ilyenkor? Például jelvesztésről, mikor szakadozik a mobilinternet kapcsolat vagy a traktor fedett kitakarásos helyen – erdőszélen, fasor mellett – halad. Ha a vezető a monitoron észleli, vagy egyszerűen meglátja, hogy a helymeghatározásban probléma lépett fel, átvált manuális kormányzásra.

A műholdas helymeghatározásra ma már több műholdrendszer is alkalmazható. Ezek összefoglaló neve GNSS, ami magyarul globális helymeghatározó rendszereket jelent. Csak a műholdrendszerekre támaszkodva azonban mindössze néhány méteres pontosság érhető el. A centiméteres meghatározáshoz valamilyen kiegészítő rendszer korrekciójára van szükség, amit valós időben el lehet eljuttatni a GNSS vevőberendezéshez, innen pedig a mezőgazdasági gépbe épített jelfelvevő apparátusig.

Globális helymeghatározó rendszerek a világban:
* GPS / Global Positioning System – USA
* GLONASS / Global Navigation Satellite System – Oroszorság
* Galileo – Európa
* BeiDou – Kína

A kiegészítő rendszereknek két fő típusa ismert a műholdas és a földi. A földi kiegészítő rendszerek jellemzője, hogy folyamatosan üzemelő referenciaállomásokat telepítenek az igényeknek megfelelő állomássűrűségben, melyek észleléseiből meghatározhatók a méréseket terhelő hibák és előállíthatók a pontosságot biztosító korrekciók. Így a centiméteres pontosság eléréséhez szükséges mérési idő csupán 20–90 másodperc lesz, ami a kevésbé hatékony műholdas kiegészítő rendszerek esetén negyedóránál is hosszabb időt venne igénybe.

Magyarországon a Lechner Nonprofit Kft. Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma működtet egy 35 hazai és 19 külföldi referenciaállomásból álló földi kiegészítő hálózatot, a GNSSnet.hu-t, melynek segítségével az ország bármely pontján elérhető a centiméter pontos helymeghatározás az időtényező folyamatos, másodpercnyi gyakoriságú frissítése mellett. Az állomások közötti átlagos távolság 60-70 km.

A precíziós mezőgazdasági felhasználók, akiknek a munkagépe rendelkezik automatikus gépvezérléssel és GNSS vevőberendezéssel, mobilinternetes kapcsolaton keresztül érhetik el a központi szerver által előállított valós idejű korrekciókat.


A valós idejű precíziós helymeghatározás folyamatábrája.

A GNSSnet.hu szolgáltatásban 2013-ban jelentek meg az első precíziós mezőgazdasági felhasználók, számukra az agrárszektorban jellemző idénymunka-időszakokhoz alkalmazkodva átalánydíjas szolgáltatástípusokat alakított ki a GNSSnet.hu hálózatot működtető Obszervatórium. A 90 napra vonatkozó, 365 napon belül felhasználható korlátlan hozzáférés például az esetek jelentős százalékában kiszolgálja a tavaszi és az őszi munkavégzéseket. A tervek szerint a GNSSnet.hu korrekciós szolgáltatásai a jövőben ingyenessé is válhatnak, ösztönözve a gazdákat arra, hogy munkájukhoz igénybe vegyék a rendelkezésre álló korszerű technológiákat.”

Forrás:
Ha minden centiméter számít; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2019. május 20.
FarmRTK.hu
Lechner Tudásközpont Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma (KGO)
GNSSnet.hu

Messze van még a teljesen önvezető autók kora: az embernél sokkal rosszabban teljesít a Tesla rendszere

„Miközben a Tesla szereti járművei Autopilot technológiáját a közúti biztonságot növelő újításként aposztrofálni, a valóság mást látszik mutatni. Ezt most egy újabb teszt erősítette meg, amit egy fogyasztóvédelmi szervezet végzett el, és amiben arra a megállapításra jutott: az Autopilot még az átlagos sofőrnél is veszélyesebben viselkedik az autópályákon.

A Consumer Reports (CR) számos, Connecticut-környéki autópályán tesztelte több Tesla Model 3 segítségével az Autopilot-ot, aminek során meglehetősen negatív tapasztalatokat gyűjtöttek. Több sofőr ugyanis olyan esetekről számolt be, amikor az “önvezető” autó illegálisan, jobbról előzött meg más, lassabban haladó járműveket az úton, míg máskor veszélyesen vágott ki balról előzés közben a sávban hátulról gyorsan közeledő más autók elé.

Utóbbit a CR szerint az okozza, hogy míg a Tesla előrefelé kamerával és radarral is képes figyelni az utat, hátsó irányba nem rendelkezik ugyanilyen távolra látó érzékelőkkel. Emiatt nem veszi időben észre, hogy a sávban amibe ki akar térni az előzéshez, már közeledik egy másik autó, így gyakran veszélyes módon hajt ki, annak haladását akadályozva.A CR értesítette az eredményekről a Tesla-t is azok publikálása előtt, de a cég csak a szokásos üres frázissal reagált azokra, ami szerint mindig a sofőr felelőssége az, hogy irányítása alatt tartsa az autót, az Autopilot működése közben is. Persze ha ez így van, az teljesen értelmetlenné, sőt, kontraproduktívvá teszi a technológiát, hiszen azt jelenti, hogy a sofőrnek nem csak arra kell figyelnie, amire egyébként, teljesen kézi vezetés esetén is, de még a Tesla veszélyes “önvezető” megoldására is, illetve fel kell készülve lennie utóbbi tévedéseinek korrigálására is.A Consumer Reports tesztjének eredményei egyébként nem meglepők annak tükrében, hogy korábban egy statisztikai elemzés is kiderítette: a Tesla Autopilot technológiájának aktiválása nem csökkenti, hanem növeli a balesetek számát a valóságban. Egyben érdekes megvilágításba helyezik Elon Musk, a cég vezetőjének azon kijelentését, miszerint 2020-ban autóik már teljesen önállóan is képesek lesznek vezetni magukat.”

Forrás:
Kiderült: Elképesztően veszélyesen vezet a Tesla Autopilot-ja; PC Fórum; 2019. május 23.
Tesla’s Updated Navigate on Autopilot Requires Significant Driver Intervention; Keith Barry; Consumer Reports; 2019. május 22.
CR finds that the new automatic lane-changing feature is far less competent than a human driver.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A szlovák kormányfő a „digitális humanizmus”-ról

„A modern technológiák jelentik a jövőt, de ezeknek mindig az embereket kell szolgálniuk. Ezt Peter Pellegrini (Smer-SD) kormányfő jelentette ki szerdán a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) párizsi miniszteri találkozóján. Idén Szlovákia tölti be az OECD minisztertanácsának elnöki posztját. A szlovák elnökség fő témája: „A digitális transzformáció kiaknázása a fenntartható fejlődés terén – lehetőségek és kihívások”.

A miniszterelnök szerint Szlovákiának is fel kell készülnie a jövőre, ezzel együtt pedig a modern technológiákra. „Ipari ország vagyunk, de fel kell készülnünk rá, hogy a javakat egyre inkább a virtuális világban fogják előállítani” – hangsúlyozta Pellegrini, hozzátéve: az emberek nem válhatnak a „technológiák rabszolgáivá”. A technológiák, melyeket emberek találtak ki, értünk vannak, és elsősorban minket kell szolgálniuk. Meg kell könnyíteniük az életünket, és hozzásegíteni minket ahhoz, hogy jobban tájékozódhassunk és jobb szolgáltatásokhoz juthassunk” – húzta alá a szlovák kormányfő.

Hasonló véleményen van Ángel Gurría, az OECD főtitkára is. „Az igazi kihívás a technológiák kiaknázása az emberek életminőségének javítására” – állapította meg. Példaként olyan területeket említett, mint az oktatás, az egészségügy, illetve az adózás.

Az ülésen szóba került a mesterséges intelligencia témaköre is. Pellegrini rámutatott: a fejlesztések során mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az algoritmusok a jövőben se legyenek képesek valakit diszkriminálni vagy kiutasítani a digitális térből, megvonva tőle a különféle technológiákhoz való hozzáférést.

A szlovák kormányfő szerint be kell vezetni a „digitális humanizmus” fogalmát. Elmondása szerint ez olyan szabálykészletet jelentene, amely a digitális világban való magatartást szabályozná.

A találkozón elfogadtak egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos ajánlást is. Ennek keretében az OECD és a partnerországok megegyeztek, hogy be fogják tartani a nemzetközi szabványokat, melyek célja biztosítani, hogy minden mesterséges intelligenciára épülő rendszer biztonságos és megbízható legyen. További törekvés, hogy a kormányok, az egyes szervezetek és az egyének olyan mesterséges intelligencián alapuló rendszereket építsenek, amelyek elsősorban az emberek érdekeit szolgálják”

Forrás:
Pellegrini: Fel kell készülnünk az új technológiákra; Ma7.sk; 2019. május 22.

„A digitális jövő elkezdődött. Benne vagy?!” – Júniusban jön a II. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) keretében működő Digitális Jólét Program (DJP) részeként elfogadott Digitális Oktatási Stratégia (DOS) fő célkitűzése, hogy senki ne hagyja el a megfelelő digitális kompetenciák nélkül az oktatás és a képzés rendszerét.
A II. Digitális Oktatási Konferencián és Kiállításon (DOKK 2019) a digitális oktatáshoz kapcsolódó innovatív pedagógiai és technológiai megoldásokról, a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokról tájékozódhatnak az érdeklődők 2019. június 7-8-án, Budapesten.

Ma már minden 18 év alatti tanuló legalább három évvel fiatalabb, mint a Google. A jelen általános és középiskolásai egy olyan világban nőnek fel, amelyben az internet életük szerves részévé vált, és algoritmusok válogatják ki kérdéseikre a válaszokat.

Az oktatási rendszer digitális átalakítása a digitális világra és a 21. század munkaerő-piaci elvárásaira való sikeres felkészülés legfontosabb eleme. A köznevelés feladata, hogy minden tanulónak lehetőséget adjon a jövő technológiáinak elsajátítására, ideértve az informatika mellett a robotikát, a kiterjesztett valóságot vagy akár a 3D nyomtatást is.

A Digitális és Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK) június elején már második alkalommal szervezi meg a Digitális Oktatási Konferenciát és Kiállítást. 2017 őszén több mint ezer látogatóval, 45 kiállító és 15 előadó részvételével, 32 digitális bemutató tanórával zajlott le az első DOKK. Az idei esemény résztvevői – köztük számos diák – a gyakorlatban is kipróbálhatnak sokféle digitális oktatási segédeszközt, köztük oktatási szoftvereket, alkalmazásokat, robotokat és okos táblákat is. A szekciók, módszertani műhelyek, bemutató órák és teachmeet-ek keretében fejlesztők, gyakorló pedagógusok kapnak lehetőséget arra, hogy ismertethessék a már jól működő gyakorlataikat. A konferencián előadást tart György László, az ITM gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára, és ünnepélyes keretek között vehetik át díjaikat a Digitális Témahét pályázati nyertesei. Az előzetes regisztráció mellett ingyenesen látogatható II. Digitális Oktatási Kiállítás és Konferenciára a rendezvény honlapján, a https://dpmk.hu/dokk/ oldalon lehet jelentkezni.

Az eseményt az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása c. projekt keretében rendezik meg.”

Forrás:
„A digitális jövő elkezdődött. Benne vagy?!” – Júniusban jön a II. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. május 21.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. május 27.

A Huawei-bojkott máris fordulatot hozott a digitális diplomáciában. Íme, a gyökerek.
Az USA és Kína között kirobbant kereskedelmi háború – ha egyáltalán még megfelelő a „kereskedelmi” jelző odabiggyesztése – most minden hírszolgáltató és elemző központi témája, az ismert részletekbe mi tehát nem is merülünk itt bele. Érdemes azonban egy pillantást vetni az ügy diplomáciai vetületeire. Elsőként persze a gyökerekre.

Mert, ebben az ügyben valójában a kezdetektől a digitális diplomácia útvesztőiben csaptak össze az érdekek. Olvasóink tudják: a „digitális diplomácia”, a „digitális államigazgatás”, a digitális kormányzás nálunk bontakozó fogalomértelmezését alkalmazva, egyfelől jelenti a külügyi szervezetek és folyamatok infokommunikációs modernizációját. Másfelől azonban a digitalizációról folyó nemzetközi információcserét, egyeztetést, tárgyalást, tehát a „digitalizációl folyó diplomáciát” is. Tudjuk azt is: az amerikaiak legfőbb vádja a kínai telekommunikációs óriás, a Huawei ellen az volt, hogy az titkos „hátsó ajtó”, azaz back door megoldásokat épít az eszközeibe, és így folyamatos rálátást biztosít a cégnek, és rajta keresztül a kínai államnak a potenciális versenytársak, sőt geopolitikai vetélytársak teljes kiberműködésére.

Hogy ebben lehet akár igazság? Természetesen lehet. Nem volna egyébként sem szokatlan a – döntően a nyugati világhoz tartozó – technológiai óriásvállalatok gyakorlatában. Amelyek közül jó néhányan nagyon is szoros kapcsolatot ápolnak az amerikai nemzetbiztonsági szféra szervezeteivel. A mostani fejlemények láttán azonban rögtön eszébe jutnak az embernek azok az olvasatok is, amikre a holland külügyi intézet, a nagyhírű Clingendael egyik vezető szakembere, a digitális diplomácia jeles kutatója hívta fel a figyelmet idén januárban. Emlékeznek: a Huawei ekkor került igazán az USA célkeresztjébe azzal, hogy az amerikai legfőbb ügyész megvádolta és Kanadában lefogatta a kínai cég pénzügyi igazgatóját. Shaun Riordan akkor egy tömör, de nagyon élesen fogalmazó dolgozatban állította: a kínai telekommunikációs cég elleni koncentrált amerikai támadás oka az 5G rendszerű távközlési rendszerekre vonatkozó nemzetközi tárgyalásokban keresendő. Arról van tehát szó, hogy Kína, amely sokáig meglehetősen érdektelenül tekintett az infokommunikációs forradalomhoz kapcsolódó nemzetközi szabványosítási munkálatokra (nem véletlen, hiszen azt lényegében száz százalékig az amerikai, japán dél-koreai technológiai vállalatok dominálták) az utóbbi időkben aktív érdeklődést kezdett tanúsítani a szabványok kialakítását kísérő nemzetközi tárgyalási folyamatok iránt. Riordan rámutatott: véletlen egybeesésről itt aligha lehet szó. A kínai technológiai cégek fokozott tudomány- és technikadiplomáciai aktivitása egybe vág a Hszi Csin-Ping elnök által meghirdetett „Made in China 2025” elnevezésű, technológiai „világoffenzívát” előirányzó kampánnyal. Ennek megfelelően, miközben az 5G mobil kommunikációs technológiai szabványok kialakítása továbbra is a terepen messze elől járó amerikai és japán cégek egyedüli felségterülete maradt, a kínaiak a szakemberek szerint jóval fontosabb 2. fázis szabványrendszerének kialakítására fókuszáltak, sokak szerint meglehetősen eredményesen. Magyarán: előállhat az a helyzet, hogy az eszközök közötti kapcsolódás, a Dolgok Internete szabványrendszerének kialakítása csúszhat jó eséllyel a kínaiak kezébe. A holland kutató már januári cikkében leszögezte: miközben a Huawei elleni vádak akár megalapozottak is lehetnek, egyértelműen nem erről szól ez a konfliktus. Amiről itt szó van az az: az USA nem fogja hagyni, hogy az új digitális technológiák világszabványainak kialakítása az egyes számú rivális, Kína kezére kerülhessen. A most meghirdetett bojkott arra utal: Amerika ezt a játszmát véresen komolyan gondolja. Valami azonban azt súgja nekünk: Kína is.
5G: the real reason behind US attacks on Huawei; Shaun Riordan; Belgrade Initiative 4 Digital Public Diplomacy; 2019. május 23.

A kínai Külügyminisztérium csendes forradalma: a nagy sakkjátszma nyitó lépése a Weibó-n?
A szinte a nyílt háborúságig elmérgesedő kereskedelmi, gazdasági, vagy fogalmazzunk világosan: geopolitikai konfliktus nyitó fázisában vagyunk. Nehéz még pontosan látni, még kevésbé megítélni az – óhatatlanul következő – kínai ellenlépések sorát. Talán kicsit fellengzős, tálán nehezen konkretizálható, de történész körökben egyértelmű jelzésként azonosított a kínai elnök Hszi Csin-Ping múlt heti „baráti látogatása”. A kínai Népi Felszabadító Hadsereg híres „Hosszú menetelésének” kiinduló pontját kereste fel a művelt, olvasott, és a kínai történelemben különösen járatos politikai vezető. Az európai, vagy általánosabban a nyugati ember számára az idők távoli ködébe vesző „Hosszú menetelés” a távol-keleti országban nagyon is élő szimbólum. 1934-ben, a véres és elhúzódó polgárháború időszakában az ellenséges Kuomintang által megsemmisítéssel fenyegetett kínai Vörös Hadsereg, két éven át tartó, emberfeletti erőfeszítést követelő meneteléssel tört ki a bekerítésből. A mostani államfői vizit jelzése, az üzenet félreérthetetlen. Kína nem csak véresen komolyan gondolja maga is a küzdelmet, de ezért akár rendkívüli áldozatokra is kész.

Miközben az ország vezetője üzen, az otthoniaknak és a külföldnek egyaránt, addig a Kínai Külügyminisztérium is lendületbe hozta a maga gépezetét, méghozzá a digitális diplomácia arénájában. Végre valahára, fogalmaznak kissé érdesen a szakértők. A kínai külügyi apparátus szóvivője, egy meglehetősen szerény és visszafogott üzenetben tudatta, alig 10 másodperces video formájában, hogy a Külügyminisztérium megnyitotta hivatalos fiókját a Weibo közösségi hálózaton. A nem különösebben bombasztikus bejelentkezésnek is óriási sikere volt: alig néhány órán belül, még az indulás napján csaknem 8 millióan kattintottak a posztra, és a nap végéig mintegy 530 000 új követője akadt a minisztériumi közösségi média fióknak. A számok, európai ésszel, szinte felfoghatatlanok, de ezek a valós nagyságrendek. A Weibo (hivatalosan inkább Sina Weibo-t kellene persze írnunk, hiszen a weibo inkább egy média kategória) ugyanis Kína messze legnépszerűbb mikroblogja, amelynek aktív havi felhasználói (MAU) megközelítik a 410 milliót. A Twitterhez hasonló funkcionalitású platformot az elmúlt években dinamikus felívelés jellemezte: folyamatosan nőtt a felhasználóinak száma, gazdagodott az eszköz funkcionalitása is.
A Sina Weibo igazi vonzereje azonban, már ami a közdiplomáciai alkalmazhatóságát illeti, a sajátos felhasználói demográfiájában rejlik. A mikroblogot ugyanis döntően a fiatalabb korosztályok, tehát a politika által a hagyományos csatornákon nehezebben elérhető millenárisok használják: a tavalyi adatok szerint a júzerek több mint 80%-a kerül ki a 30 év alatti korosztályokból. A jelek szerint a kínai államapparátus, ezen belül a Külügyminisztérium szakemberei is szeretnék teljes körűen „renoválni” digitális elérési csatornáikat, egyértelműen a fiatalabb korcsoportok által használt platformok felé fordítva figyelmüket. A kritikus hangok is azt nehezményezték most, hogy éppen 10 évbe telt, mire a 2009-ben elindított, és szinte az első hónapok óta folyamatosan szárnyaló közösségi platformon végre hivatalosan is megjelent a külügyminisztérium. Az észrevétel, mondjuk így, nem nélkülöz minden alapot. A digitális közdiplomáciában ugyanis egyre markánsabb az a koncepcionális elem, miszerint az online párbeszédbe nem csak a külföldi közönséget, de a hazai közvéleményt is célszerű bevonni. Ennek a megközelítésnek egyébként éppen az ázsiai térség a motorja: a legkövetkezetesebb megjelenítője a „haza is beszélő” digitális diplomáciának a Dél-Koreai Külügyminisztérium.

Igazság szerint persze a Kínai Külügy már eddig is rajta volt a Weibón: azonban kizárólag a PR részleg használta a mikroblog platformot, és a tartalmak legfeljebb csak hivatalos kommünikék közzétételére szorítkoztak – meglehetősen gyér nézettséggel és olvasottsággal. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a minisztérium teljes egészében hanyagolta volna a közösségi csatornákban rejlő potenciált. Tavaly hivatalos fiókot nyitott a Kínában rendkívül népszerű WeChat platformon. Ez gyakorlatilag egy többcélú mobil alkalmazás, fókuszában az üzenetküldő funkcióval. 2011-ben alapította a Tencent nevű kínai szolgáltató, és mára több mint 1 milliárd (!) havi aktív felhasználóval (MAU) büszkélkedhet.
A Kínai Külügyminisztérium terve az, hogy a most elindított Weibo-fiókon keresztül lehetősége lesz arra, hogy bővebben elmagyarázza – és ráadásul elsősorban a fiataloknak – a kínai kormányzat álláspontját a meghatározó világpolitikai eseményekkel kapcsolatban. Esemény pedig, a jelek szerint, lesz bőven az elkövetkező időkben.
China’s foreign ministry finally starts using Weibo to promote its message to millennials; Sarah Zheng; South China Morning Post; 2019. májsu b21.
Is Weibo still popular in China in 2018?; Leung Muk Wun; Walkthechat; 2018. szeptember 16.

Világelsők: az izraeli hadsereg fegyverrel vágott vissza egy hekkertámadásra.
Az elmúlt napok a maga nemében világelsőnek számító eseménnyel „szaporították” a kibertérrel, digitalizációval kapcsolatos nemzetközi érintkezés esettanulmányainak képzelt és valós listáját.
Az Izraeli Védelmi Erők, hivatalos mikroblog fiókján át, egy meglehetősen szűkszavú tweetben számolt be arról, hogy sikeres légicsapással felszámolták a Hamasz szervezet egy központját, amit a felderítés a támadó célú kiberhadműveletek központjaként és kiindulási pontjaként azonosított. A Twitter-üzenethez mellékeltek egy felderítési fotót is, a támadásra kijelölt háztömbről.
Az újságírók és szakértők ezt az akciót tekintik a világtörténelem első olyan esetének, amikor egy a kibertérből érkező fenyegetésre, vagy konkrét informatikai támadásra egy (megtámadott) nemzetállam fizikai erőszakkal, azaz fegyverrel válaszolt. Az ügy kapcsán érdemes felidézni, hogy a téma a nemzetközi kapcsolatok, illetve specifikusabban a nemzetközi jog (beleértve a nemzetközi hadijogot is) egyik legnehezebb, legproblematikusabb ugyanakkor vélhetően az egyik legnagyobb horderejű problémája. 2007-ben, a hivatalos jelentések megfogalmazása szerint, összehangolt kibertámadás érte a NATO-tag Észtországot, egy időre lényegében megbénítva bankokat, minisztériumokat, újságokat, műsorszórókat. A támadás szervezettsége, tervezettsége és kivitelezése alapján egyöntetűen „állami szereplőt” gyanítottak a hadművelet mögött. A jórészt etnikai alapú, folyamatos feszültségek és konfliktusok miatt az észtek (és maga a NATO is) az orosz államot sejtette elkövetőként, támadóként.
Az akkor teljesen újszerűen ható támadás vetette fel az akkori (és tegyük hozzá: lényegében a mai) szabályozók, mindenekelőtt a nemzetközi jog elégtelenségét az ilyen helyzetekkel való megbirkózásra. Jelentős nemzetközi szakértői munka vette kezdetét, amelynek eredményeként, két évi munkával, kidolgozták és megjelentették az ún. Tallini Kézikönyv nevű dokumentumot, amely azonban csupán szakértői anyagnak minősül, s így semmiféle kötelezettséggel nem köti a nemzetközi élet szereplőit. A Tallini Kézikönyv, tudományos alapon igyekszik körüljárni, hogy a jelenleg érvényes nemzetközi jog, ezen belül elsősorban a jus ad bellum (magyarán, a háborúhoz való jog), valamint a nemzetközi humanitárius szabályok hogyan, milyen körülmények között, milyen módon alkalmazhatók a kibertérben kirobbanó konfliktusokra, azaz a kiberháborúra.
Israel Bombed Cyber Hackers (That Is Historic, for Many Reasons); Michael Peck; The National Interest; 2019. május 12.
Az Izraeli Védelmi Erők hivatalos Twitter-fiókja
Tallinn Manual 2.0; The NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence

McKonzulátusok: a közdiplomácia kreatív eszközei, vagy csupán színjáték?
Az elmúlt napok egyik legkülönösebb híre az amerikai közdiplomáciához kapcsolódott. Hogy egészen pontosak legyünk: nehéz eldönteni, hogy komolyan vehető hírként, vagy jó esetben valami PR-fogásként könyveljük el az esetet, bár az információt közzétevő New York Times – legalábbis ilyesmivel – nem szokott viccelni.
A lap értesülése szerint az amerikai székhelyű globális gyorsétkeztető láncolat, a McDonalds és a bécsi Amerikai Nagykövetség megállapodása értelmében az üzleti vállalkozás ausztriai éttermei afféle pop-up konzulátusként (is) működnek majd a jövőben. Olvasóink emlékezhetnek rá: tavaly nyáron, az oroszországi Futball Világ bajnokság rendezvényeihez kapcsolódva debütáltak az eseti alapon, időszakosan, és egyben a hivatalosan bevett konzulátusi területeken kívül működtetett „pop-up” konzulátusok, a döntők színhelyén, Szentpéterváron. Ott a brit külügyi szervezet gondolta úgy, hogy a különleges körülményekre (és a várhatóan megnövekvő állampolgári igényekhez igazodva) eseti konzulátusi helyeket állít fel, a bajba jutott brit útlevél tulajdonosok segítésére. A mobil konzuli helyekhez több kifejezetten az alkalomra kifejlesztett online (és alapvetően mobil platformokra optimalizált) kisalkalmazás társult, jelentősen megkönnyítve a segítségkérés és segítségnyújtás automatizálását.
Az USA Külügyminisztériumának most induló pilot programjának technikai részleteiről egyelőre nem tudni túlságosan sokat. Illetve mondhatjuk úgy: az eddigi információk szerint a szisztéma a digitalizálás meglehetősen elemi szintjét nyújtja majd. A józan ész viszont rögtön azt mondatja: egyáltalán nem biztos, hogy egy bajba került ember számára valamiféle csillogó, villogó digitális megoldás jelentheti a legjobb és leginkább kézenfekvő segítséget. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a turista úton levőkkel megeső „baj” egyik igen gyakori eleme az – hogy lába kél az illető mobil telefonjának (is)! És akkor az esetleg külön erre a célra kifejlesztett konzuli kisalkalmazások is az eltűnt készülékkel együtt hagyják cserben gazdájukat.
Első pillanatra tehát úgy tűnik, hogy az USA Külügyminisztériuma, visszatérve a diplomácia digitális forradalmát elindító fejlesztéseinek józan gyakorlatiasságához, példaszerű módon „innovált”. Először is felmérték, végiggondolták a problémát. Magyarul tehát, elemezték a konzuli segítségnyújtási statisztikákat, jegyzőkönyveket. Ennek alapján felvázolták, hogy hogyan néz ki az „átlag bajba jutott amerikai” Európában? És ennek orvoslására dolgoztak ki, állítottak fel, egy pofon egyszerű, könnyen megérthető (tehát a bajban levő, dezorientált ember számára is világos) rendszert, megoldást. És ahhoz rendeltek digitális technikát, méghozzá éppen annyit, amennyire tényleg szükség van.
A rendszer a következő: Ausztria összesen 194 McDonalds étkezdéjének mindegyike készen áll arra, hogy a bajba jutott (személyi okmányait, pénzét, és bizony bizony, a mobil telefonját elveszített) amerikai állampolgárok számára egyfajta „konzulátusi közvetítőként” álljon rendelkezésre. Alaphelyzetben ez azt jelenti, hogy minden üzlet rendelkezik megfelelő módon kiképzett (továbbképzett) alkalmazottal, aki pontosan tudja, hogy mit kell tennie vészhelyzetben. Az üzlet mobil telefonkapcsolatot (magyarul tehát eszközöket) biztosít az állampolgár bejelentkezéséhez, és természetesen megfelelő (és mondanunk sem kell, a nap 24 órájában üzemelő) elérhetőséget is a hozzá forduló állampolgároknak. Tehát: ha egy amerikainak elvész a pénze (tehát nem tud telefonkártyát venni), elvész a telefonja (nem tud konzulátust hívni, aminek egyébként is az elveszett készülékben volt a száma), és ráadásul még németül sem tud (hogy legalább valaki segítségét kérje) – az egyszerűen beballag a legközelebbi McDonaldsba. Ami jó eséllyel Ausztria minden kisebb-nagyobb településében elérhető. Tanulság: az igazi digitális eszköz az, ami működik, és ami tényleg segít.
Lost Your Passport? For Americans in Austria, Any McDonalds’ Can Help; Anna Schaverien; The New York Times; 2019. május 16.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. május 20-május 24.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Komplex közvéleménykutatási szolgáltatások 2019.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/95
Közzététel dátuma: 2019.05.20.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.31.
Magyarország Kormánya kormányzati tevékenységéhez kapcsolódó komplex közvéleménykutatási valamint tanulmánykészítési tevékenységek megrendelése vállalkozási szerződés keretében a II.2.4) pontban és közbeszerzési dokumentumokban (KD) foglaltak szerint
A II.2.4) pont I., II. és III. alpontjai szerinti, részben azonos időben lebonyolítandó kutatás alapját a gazdasági kilátásokat és realitásokat feltérképező I. kutatás adja, erre épül a társadalmi folyamatokat szociális szempontból vizsgáló II. kutatás, amely támaszkodva az I. kutatás eredményeire bemutatja a változásokat, amelyek meghatározhatják társadalmunk jövőjét/jövőképét. A szemléleti egységből következően vizsgálandó a jelenlegi határainkon kívül élő magyarok viszonya a magyarországi folyamatokhoz, azok őket is érintő következményeihez (erre irányul a III. kutatás)
Az elkészült kutatások és elemzések (szintetizáló közös tanulmány) a Kormány magas szintű állami közfeladat ellátásához és döntéshozatali tevékenységéhez kapcsolódnak
Lásd bővebben

Paks II. Zrt. szervezetfejlesztési szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/95
Közzététel dátuma: 2019.05.20.
Ajánlatkérő: Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.06.14.
A Paks II. Zrt. jelenlegi működésének átvilágítása és a szervezetfejlesztési lehetőségek kidolgozása.
Lásd bővebben

Ellenőri mobileszközök biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/96
Közzététel dátuma: 2019.05.21.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.06.21.
Bérletii szerződés alapján “Utazási jogosultság ellenőrzését ellátó munkavállalók mobileszközeinek biztosítása és azok háttértámogatása”
A beszerzés mennyiségének meghatározása:
Az alábbi mennyiségek leszállítása 3 (három) ütemben történik.
I. ütem: 200 darab mobileszköz (okmányolvasó eszköz)
II. ütem: 200 darab mobileszköz (okmányolvasó eszköz),
a) 250 darab akkumulátor;
d) 70 darab kártyakezelő modul biztosítása.
III. ütem: 200 darab mobileszköz (okmányolvasó eszköz)
a) 250 darab akkumulátor
Lásd bővebben

Munkaerőpiaci felmérés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/97
Közzététel dátuma: 2019.05.22.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.06.26.
A beszerzés célja: kutatási tevékenység megvalósítása a hazai gazdaságban megfigyelhető informatikai végzettséget, kompetenciákat érintő munkaerő-piaci igényekről, a szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés aktuális és várható kibocsátási kapacitásáról és struktúrájáról, valamint a hazai vállalati digitalizáció fejlődése és a humán erőforrás relációjáról. A kutatási, statisztikai elemzési tevékenységek eredményeit az Ajánlatkérő a kormányzati döntéshozók, a képző intézmények és a vállalatok számára egyaránt rendelkezésre bocsájtja és felhasználja a projekt végrehajtása során.
A beszerzés tárgya: Az alább felsorolt tevékenységekhez és tématerületekhez kapcsolódó kutatás lefolytatása (azaz kompetenciák vizsgálata), és a kutatási eredmények alapján tanulmányok és vezetői összefoglaló elkészítése (azaz kompetenciák vizsgálata) az alábbi témákban:
1 Informatikai végzettségre, kompetenciákra vonatkozó munkaerő-piaci igények
2 Informatikai ágazatban tipikus munkakörök kompetencia-elvárásainak azonosítása
3 IKT szakember-kínálati előrejelzés megvalósítása
4 IKT szakemberként dolgozó munkavállalók helyzete
5 GAP-elemzés: a munkaerő-piaci keresleti kutatás és a kínálati prognózis eredményeinek összehasonlítása
6 Adat monitorozás, trendelemzés
7 A felsőoktatásban informatika képzési területen tanuló diákok lemorzsolódásának alaposabb megértése
8 Az érettségiző diákok közül a potenciálisan MTMI irányban tovább tanulók külföldre áramlása
Lásd bővebben

ENYÜBS előállítását szolgáló BSR 24havi szupportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/98
Közzététel dátuma: 2019.05.23.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.06.25.
Az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (a továbbiakban ENyÜBS) előállítását szolgáló Bűnügyi Statisztikai Rendszer (továbbiakban: BSR) 24 hónap időtartamban történő informatikai szoftverüzemeltetési támogatási szolgáltatásainak (összefoglalóan: szupport) elvégzése.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Digitális interaktív eszközök beszerzése 1-2. rész
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/95
Közzététel dátuma: 2019.05.20.
Ajánlatkérő: Tamási Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft; Balázs-Diák Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.668.628,- Ft
Lásd bővebben

Inforex Treasury Rendszer továbbfejlesztése.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/96
Közzététel dátuma: 2019.05.21.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: FX Software Zrt.
Az Inforex Treasury Rendszer (továbbiakban: Inforex rendszer) továbbfejlesztése az azonnali fizetéshez kapcsolódó funkcionalitások kialakítása érdekében (továbbiakban: Nevesített fejlesztési feladat).
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 64.999.852,- Ft
Lásd bővebben

IBM Mainframe licence követése 2019-2021 időszakra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/96
Közzététel dátuma: 2019.05.21.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: IBM Magyarországi Korlátolt Felelősségű Társaság
IBM Mainframe licence követése 2019-2021 időszakra
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.050.005,- USD
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése, eredmény I. n.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/96
Közzététel dátuma: 2019.05.21.
Ajánlatkérő: MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; International Trading Company Kft
I. rész
Monitorok – maximum 3.000.000 Ft + ÁFA keretösszeg erejéig (tervezett mennyiség: 10 db)
II. rész
Számítógép-alkatrészek – maximum 8.000.000 Ft + ÁFA keretösszeg erejéig.
III. rész
Laptopok, asztali PC-k – maximum 15.000.000 Ft + ÁFA keretösszeg erejéig (tervezett mennyiség: 25 db)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.148.166,- Ft
Lásd bővebben

NetApp FAS2552 storage bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/96
Közzététel dátuma: 2019.05.21.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
Nyertes ajánlattevő: IT Manufaktúra Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő feladatát képezi a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ meglévő és működő, NetApp FAS2552 típusú tárolóegységének kapacitásbővítése adásvételi szerződés keretében.
A jelen eljárás keretében beszerzendő eszközöknek Ajánlatkérő meglévő rendszerével (tárolóegységével) kompatibilisnek kell lennie. A kapacitás bővítésének 190 TB nyers kapacitásnövekedést kell eredményeznie.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.012.500,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/97
Közzététel dátuma: 2019.05.22.
Ajánlatkérő: Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;ARIZONA MPS Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; Informatéka Kft
Informatikai és audiovizuális eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 82.984.812,- Ft
Lásd bővebben

Eredményről szóló tájékoztató (épület-automatika)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/97
Közzététel dátuma: 2019.05.22.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Levéltára
Nyertes ajánlattevő: DDC AUTOMATIKA Korlátolt Felelősségű Társaság
Budapest Főváros Levéltárában (BFL) működő Sauter NovaPro felügyeleti szoftver épületgépészeti automatika programja elavult, feladat a rendszer teljes körű cseréje.
A nyertes ajánlattevő feladata a teljes épületfelügyeleti rendszer cseréje. A kiépítés során a felügyeleti szoftver és szerver szoftver telepítésével, az alállomások cseréje során is a teljes kommunikáció(vezérléssel) kiépítését is az ajánlattevőnek kell kiépítenie.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.761.450,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/98
Közzététel dátuma: 2019.05.23.
Ajánlatkérő: Kiskunhalasi Szakképzési Centrum
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Almus Pater Taneszköz- és Intézményellátó Zrt.
Számítástechnikai eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 45.361.560,- Ft
Lásd bővebben

Elemző szoftverek/eszközök beszerzése 29 részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/99
Közzététel dátuma: 2019.05.24.
Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
Nyertes ajánlattevő: Lenár-Jagd Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; Communication Technologies Korlátolt Felelősségű Társaság ; ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;ATOS Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság; GDi Magyarország Kft
Elemző szoftverek és eszközök beszerzése adásvételi szerződések keretében
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 43.275.600,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/99
Közzététel dátuma: 2019.05.24.
Ajánlatkérő: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.; NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
Irodai programcsomagok, hordozható számítógépek és szerver szoftver beszerzése Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részére.
1. rész: Irodai programcsomag 250 db MS Office 2019 Home&Business Hun Dobozos T5D-03225.
2. rész: 50 db új, azonos gyártó, azonos típusú hordozható számítógép
3. rész: 1 db napló adatgyűjtő és feldolgozó szerver szoftver (Balabit Syslog-NG Virtual Appliance) SSB PER LSH VIRTUAL APPLIANCE LICENSE / 24×7 MAINT (Termékkód: BBB-BAL-PB-247) vagy azzal egyenértékű
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.782.750,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Neptun rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/96
Közzététel dátuma: 2019.05.21.
Ajánlatkérő: Óbudai Egyetem
Teljesítés helye: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattevő feladata Ajánlatkérőnek a jelenleg használt NEPTUN rendszerelemek support szolgáltatásainak biztosítása, valamint a jelenleg már létező, vagy a későbbiekben a NEPTUN rendszerhez kifejlesztésre kerülő modulok későbbi időpontban történő bevezetése és ezekhez kapcsolódó support szolgáltatás nyújtása a Dokumentációban meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 263.760.000,- Ft
Lásd bővebben

Neptun rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/97
Közzététel dátuma: 2019.05.22.
Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattevő feladata Ajánlatkérőnek a jelenleg használt NEPTUN rendszerelemek support szolgáltatásainak biztosítása, valamint a jelenleg már létező, vagy a későbbiekben a NEPTUN rendszerhez kifejlesztésre kerülő modulok későbbi időpontban történő bevezetése és ezekhez kapcsolódó support szolgáltatás nyújtása a Dokumentációban meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 45.392.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hird.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/99
Közzététel dátuma: 2019.05.24.
Ajánlatkérő: Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: MICHELIN TRAVEL PARTNER
„Magyarország gasztroturisztikai potenciáljának felmérése (Budapest kivételével).”
Független szakértői tanulmány Mo. vidéki (Bp-n kívül) gasztronómiai és gasztroturisztikai potenciáljáról a Szolgáltató kizárólagos tulajdonában lévő MICHELIN metodológia szerint, ami független áttekintést és kompromisszummentes képet ad a magyar gasztronómiáról ).
A cél átlátható és objektív képet mutatni Mo. gasztronómiai kultúrájában rejlő fejlődési potenciáljáról
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 200.000,- EUR
Lásd bővebben

XPOSE3 műszaki megújítása támogatása üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/99
Közzététel dátuma: 2019.05.24.
Ajánlatkérő: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: FORUM DIGITAL Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.801.872,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

ÉMI – ügyviteli szoftver beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/95
Közzététel dátuma: 2019.05.20.
Ajánlatkérő: ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.
Integrált Munkafolyamatkezelő (ÉMI Workflow System) és Szerződéskezelő eszköz, valamint általános Ügyvitelszervező eszköz beszerzése, amely a rendszerek által biztosított paraméterezési felületeken végzett beállítások segítségével, a programozási és kódolási feladatok nélkül, felhasználó barát funkciókészlet alkalmazása mellett lesz kialakítható, alkalmazható.
Felhasználószám: 180.
Betanítás: 120 főre
Szerződés/rész odaítélésre került nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Kbt. 75. § (2) b) pont (a – (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható – rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel;)
Lásd bővebben

DEK-603 Új generációs integrált könyvtári platform
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/99
Közzététel dátuma: 2019.05.24.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem Tiszántúli Református Egyházkerület;Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézet
A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára és a vele közös adatbázisban és könyvtári platformon dolgozó debreceni tudományos és felsőoktatási szakkönyvtárak olyan új generációs integrált könyvtári platformot kívánnak beszerezni, amely komplex informatikai szolgáltatási környezetet biztosít a 21. századi könyvtári menedzsment folyamatok végzésére mind a hagyományos, mind a digitális és elektronikus dokumentumok esetében, és korszerű discovery típusú felületen kommunikál felhasználóival.
A kínált megoldás a hagyományos, a digitális és elektronikus dokumentumok kezelését SaaS konstrukcióban, felhőalapú multitenant integrált könyvtári platformként biztosítja, amely az ajánlatkérő oldalán minimális, end-user desktop eszközökre és helyi telepítést nem igénylő módon a szokásos böngészőkben indítható alkalmazásokra támaszkodik, míg a teljes hardver- és adatbázis üzemeltetés a szolgáltató oldalán történik.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az eljárás eredménytelenségének indoka:
Az értékelési sorrendben legkedvezőbb – Monguz Kft. – ajánlattevő a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen ajánlatot nyújtott be, míg az azt követő, az Ex Libris (Deutschland) GmbH ajánlata és az értékelési sorrendben harmadik – Innovative Interfaces – ajánlat az azokban szereplő 258 947 144,- Ft, valamint 355 642 033,57 Ft nettó ajánlati ár következtében a Kbt. 75. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a rendelkezésre álló anyagi fedezet összegére tekintettel nem megfelelő, a nettó 231 527 622,- Ft anyagi fedezet az Ex Libris (Deutschland) GmbH ajánlata és az Innovative Interfaces ajánlata bírálatának elvégzéséhez nem elegendő.
Lásd bővebben

Szakirodalom

QR-alapú párhuzamos társadalom és digitális leninizmus (Kína digitális világa)

Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk a Logic magazin 7. számát, amely tanulmánykötetként mutatja be Kína digitális átalakulását, a kínai internet világát. A továbbiakban két további elemzést ismertetünk.

A „QR is King” c. írásában a hongkongi Chenxin Jiang rácsodálkozik arra a döbbenetes mértékű változásra, amit ahhoz képest tapasztalt, amikor 2016-ban (tehát mindössze három évvel korábban) Pekingben élt. Visszatérve a városba, szinte kirekesztett idegenként érezte magát amiatt, hogy készpénzzel próbált fizetni több helyen is, miközben a helyiek között ez már jószerivel teljeskörűen átadta helyét a mobilfizetésnek. (Még a hajléktalan koldus sem a kalapját teszi ki, hanem QR kódját adja meg a járókelőknek.) A WeChat Pay és az Alipay (a Tencent Holdings, illetve az Ant Financial mobilfizetés-szolgáltatói) mindenütt jelen vannak, ugyanakkor éppen amiatt, mert helyi, Kína-specifikus platformokhoz kapcsolódnak, szolgáltatásaik egy külföldi számára nem hozzáférhetők. Az Alipay az Alibaba, a WeChat Pay a WeChat közösségi hálóhoz kapcsolódva hatalmas növekedést értek el az elmúlt években (2015-ről 2016-ra például a mobilfizetések száma megnégyszereződött), és ma már a mobiltulajdonosok 80%-a használja fizetésre is készülékét.

Mivel a WeChat sokféle szolgáltatást integráló platformként működik, szerves részévé vált – a mobilfizetést is magába foglalva – a kínai emberek mindennapjainak. Az állam eközben következetesen kigolyózza a piacról a külföldi szolgáltatókat, így a két nagy hazai versenyzőnek nemigen kell versenytársakkal számolnia. Érdekes ugyanakkor, hogy ugyanők semmilyen jelentős erőfeszítést nem tesznek annak érdekében, hogy a Kínába érkező turisták is használni tudják szolgáltatásaikat. Elvileg elkezdték integrálni rendszerükbe a külföldi hitelkártyákat is, de a gyakorlatban ez alig működik. A hozzáféréshez kínai banknál vezetett számla, ehhez meg bizonyított kínai lakcím kell. Mindez zavarba ejtő ellentmondásnak tűnik ahhoz képest, hogy Kína sokat tesz annak érdekében, hogy turistákat vonzzon az országba. Miért nehezítik vajon akkor azt, hogy a pénzüket költsék?

A válasz nem a technológiai korlátokból vagy üzleti érdektelenségből adódik. A mobiltechnológiák kiválóan alkalmasak arra, hogy kifinomult megfigyelést tegyenek lehetővé az emberek felett mindennapos költéseik nyomon követésével. Mivel ez az igény a saját állampolgárokkal szemben áll fenn, és a külföldi fizetőeszközök beengedése a rendszerbe megnehezítené a megfigyelések működtetését, ez felülírja az üzleti szempontokat is. Nem volt még régen, amikor Kína sokat tett azért, hogy a világ szemében javítsa országképét, és nyisson a világ közvéleménye felé (ennek az időszaknak volt kiemelkedő eseménye a pekingi olimpia), az utóbbi években ugyanakkor a külföldi szereplők már láthatóan kevésbé fontosak a kínai hatóságoknak és vállalatoknak. Ehelyett a hazai fejlesztésű, hazai színtérre korlátozódó digitális innováció és mobiltechnológia lett a prioritás, mintegy párhuzamos új világot építve, lehetővé téve a társadalom mélyreható ellenőrzését.

Ezzel együtt a WeChat és az Alipay jelentős lépéseket tesz a bővülés egy másik irányába, a külföldre utazó kínai turisták költéseinek egyre nagyobb mértékű becsatornázásával. Fizetési platformjaik ma már elérhetők a nagy nemzetközi repülőtereken és egyre több külföldi bolthálózatban is, aminek köszönhetően egy kínai turista éppen olyan kényelmesen tud fizetni, mint otthon. Nem kell pénzváltással bíbelődniük, és legálisan kerülhetik meg a mennyiségi valutakorlátozást is. A hatóságoknak ezzel együtt lehetővé teszi, hogy külföldön is nyomon követhessék állampolgáraik költéseit. Miközben tehát láthatólag nem cél a külföldi ügyfelek bevonzása, jól látható cél, hogy a kínai polgárok költéseit az egész világon követni lehessen – az összkép így egyfajta párhuzamos világ kiépítésének szándékára utal.

A „Leninism 2.0” c. írásában Nick Frisch nem kevesebbet állít, mint hogy annak megértésére, mit jelent Kínában a politika és a technológia kapcsolata, maga Hszi Csin-ping adta meg a választ 2019-ben: a leninizmus. A meghökkentő állítás alátámasztása során a szerző emlékeztet rá, hogy a leninizmus ma is a Kínai Kommunista Párt (KKP) élő öröksége. Az a leninizmus, ami nem egyszerűen csak egy ideológia, hanem hatalomgyakorlási technika is, amiben már a szovjet-orosz polgárháború alatt is kulcsszerepe volt a kor vezető technológiáinak. A bolsevik vezetés a háborús erőfeszítések érdekében történő erőforrás-mobilizálásban, a központi gazdasági tervezés kivitelezésében kulcsszerepet tulajdonítottak az elektromos és kommunikációs hálózatoknak, amelyek irányítási pontjait egyben az egész politika „parancsnoki magaslatainak” (commanding heights) tekintették. Az, ahogy maga Lenin is viszonyult korának információs technológiáihoz és az elektronikát is felhasználó megfigyeléshez (electronic surveillance), a kínai „kortárs leninizmus” számára is irányadó.

A kínai kommunisták már a múlt század húszas éveiben is követték e téren a lenini útmutatást, aminek a megváltást ígérő új társadalom építése mellett a hadurak által szétszaggatott ország újraegyesítésében és a ragadozó külföldi hatalmak elleni harcban is kulcsszerepet szántak. Annyi különbséggel, hogy az ország – még Oroszországhoz képest is – elmaradottsága miatt Kínában nem annyira a telekommunikációs és vasúti vonalak elfoglalása, hanem azok kiépítése volt a cél. Az elektronikus megfigyelés is kezdettől fogva jelen volt: Mao titkosszolgálatának Moszkvában kiképzett ügynökei tömegesen alkalmazták a telefonos és közvetlen lehallgatásokat – a levelek felbontása és informátorok toborzása mellett – a lakosság szoros ellenőrzésére. Az információs és logisztikai hálózatok irányítása fontos szerepet játszott a tervgazdaságban és a társadalmi mérnökösködésben.
Mao 1976-os halála – pár év hatalmi harc után – utat nyitott Teng Hsziao-ping reformjainak, de az információs technológiák és a megfigyelés lenini megközelítése túlélte a változásokat. A szerző párhuzamba állítja a Teng-féle reformkorszakot az 1920-as évek szovjet-orosz Új Gazdasági Politikájával (NEP), amikor a pártállam időlegesen visszavonult az emberek hétköznapjaiból, utat engedve piaci mechanizmusoknak is. A KKP ugyanakkor – akárcsak korábban szovjet testvérpártja – soha nem mondott le a stratégiai hálózatok irányításáról, ahogy a tömeges megfigyelésről se, és soha nem tagadta meg lenini örökségét. A szerző szerint még napjainkban is, amikor Hszi Csin-ping elméleti munkássága immár negyedik elemként zárkózik fel a marxista-leninista-maoista ideológia mellé, a KKP államvezetési gyakorlatának továbbra is a leninizmus a meghatározó formája.

Az internet felemelkedésével tehát a párt leninista megközelítését korszerűsítették, de nem vetették el. A „digitális parancsnoki magaslatok” birtoklása kulcseleme az új korszak hatalomgyakorlásának, amit Sebastian Heilmann német politikatudós „digitális leninizmusnak” nevezett el. Hszi Csin-ping egy 2014-es országos gyűlésen úgy fogalmazott: az ideológiai munka irányítása erőskezű vezetést, ellenőrzést és propagandaerőt igényel, amihez – Lenin gondolatait visszhangozva – el kell foglalni a közvélemény formálásának parancsnoki magaslatait, folyamatosan gyakorolva és dominálva a beszédben rejlő erőt.

Az új technológiák új lendületet adtak a kínai pártállam hatalomgyakorlásának. Az információs technológiák feletti uralom (beleértve a hozzáférést az okostelefonok adataihoz és a technológiai magánvállalatok felett is érvényesülő hatalmat) eszközök hatalmas tárházát biztosítja a társadalom ellenőrzéséhez. A cset-keresések és előrejelző algoritmusok megjelölik a potenciálisan lázadáshoz vezető beszélgetéseket, időben lekapcsolva a tüntetésre készülőket. A közösségi média nagy lehetőségeket biztosít az állami propagandának is, beleértve a kínai internetes szuverenitást sértő külföldi beavatkozás elleni fellépést is. A szerző szerint Kínát hatalmas mérete, a magánszféra védelmének hiányosságai és az új technológiákba (mint az arcfelismerés) történő befektetések a világ legnagyobb mesterséges intelligenciát csiszolgató laboratóriumává tették.”

Forrás:
QR is King. A report from the frontier of a cashless future; Jiang Chenxin; Logic Magazine; Issue 7: China; 2019
Leninism 2.0. A genealogy of the Chinese Communist Party’s relationship to technology; Nick Frisch; Logic Magazine; Issue 7: China; 2019
Lásd korábbi cikkünket:
Vörös kód – A kínai Internet története; eGov Hírlevél
A „parancsnoki magaslatok” kifejezés eredetéhez: A szocialista gazdaság működési elméletéhez; David Laibman; Eszmélet; 1991. január 1. és Mozaikok az eredeti szocialista felhalmozás törvényéről; Mihalik István; Egyetemi Szemle; Vol. 8, No. 3; 31-52. oldalak (JSTOR)

Magyarázó megjegyzések a megbízható digitális archívumok által elnyerhető Nestor-minősítéshez 2.0

„A Nestor (Network of Expertise in Long-Term Storage of Digital Resources = Digitális Források Hosszú Távú Megőrzéséért Dolgozó Szakemberek Hálózata) által digitális
archívumok részére kifejlesztett és felkínált, DIN 31644 szabványon alapuló, kiterjesztett önértékelési folyamat lehetőséget biztosít annak egységes, gyakorlati szempontok alapján történő ellenőrzésére, vajon az adott intézmény megfelel-e a „Megbízható Digitális Archívumokkal Szemben Támasztott Kritériumoknak”. Amennyiben az értékelés pozitív eredménnyel zárul, az intézmény elnyeri a jogot, hogy nyilvánosan használja a Nestor Megbízható Digitális Archívum Minősítést.

Nemzetközi keretrendszer
A Nestor eljárás sokkal kidolgozottabb, illetve sokkal pontosabb eredményeket kínál, mint egy egyszerű intézményi önértékelés, ugyanakkor kevésbé kidolgozott és kevésbé pontos, mint egy külső szakemberek által végzett auditálási folyamat, mely egy formális minősítési eljárás keretében történik. Ezen a kontextuson belül a Nestor értékelési eljárás három értékelési és minősítési opció közül a középső helyet foglalja el egy kezdeményezés részeként, amely a 2010-es európai uniós Közös Nyilatkozatban került megfogalmazásra. A szóban forgó nyilatkozatban a Nestor a „Data Seal of Approval” és a „Repostiories Audit and Certification” szabványok alapján az értékelés és a minősítés három szintjét fogalmazta meg. Az „alapszintű minősítés” (basic certification) a „Data Seal Approval” értelmében egyszerű önértékelést, a „kiterjesztett minősítés” (extended certification) egy külső kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése alapján végzett önértékelést, míg a „formális minősítés” (formal certification) külső szakemberek által elvégzett auditálási folyamat alapján adott minősítést jelent. A kiterjesztett és a formális minősítés is az alapszintű minősítés kiterjesztett változatát jelenti, és mindkettő a DIN 31644 és az ISO 16363 szabványok alapján történik.

A Nestor minősítési eljárás alapvetően a DIN 31644 szabvány specifikációi, illetve az úgynevezett „kiterjesztett minősítés” elvei alapján történik, ám akkreditált minősítést nem foglal magában…”

Forrás:
Magyarázó megjegyzések a megbízható digitális archívumok által elnyerhető Nestor-minösítéshez 2.0; Lux Zoltán (szerk.); Nestor – Network of Expertise in Long-Term Storage of Digital Resources; nestor-materialien (17); 2019 (.pdf)
eredeti forrás (.pdf)
Lásd még:
nestor – network of expertise in long-term storage of digital resources in Germany

Megkezdődött a 10. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás a Debreceni Egyetemen (2019. május 23-május 24.)

„A rendezvényen Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára Nemzeti birtokrendezés címmel ismertette a földügy aktuális feladatait.
A helyettes államtitkár a Nemzeti Birtokrendezésről szóló törvényjavaslat azon elemeiről beszélt, amelyeknek számos térinformatikai, térképészeti, földmérési vonatkozása lesz, ezért a konferencia témája szempontjából releváns. Kiemelten foglalkozott előadásában az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása kapcsán tervezett jogalkotói lépésekkel és a várható térinformatikai feladatokkal.

A közel 200 résztvevő számára bemutatta még a részarány-földkiadás lezárása kapcsán az Agrárminisztérium által javasolt megoldásokat, valamint az állami földvagyon hasznosításának, az állami birtokpolitikának fő elveit.[Agrárminisztérium]”

„[Válogatás a programból. Az összes előadás anyaga letölthető a cikk végén megadott hivatkozás alapján]

Plenáris előadások

  1. Erdős István (Belügyminisztérium, informatikai helyettes államtitkárság)
    E-közigazgatási megoldások és fejlesztések
  2. Nagy János (földügyekért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium)
    A földügy AKTUÁLIS feladatai, birtokrendezés Magyarországon
  3. Sík András (Lechner Tudásközpont)
    Kibővült téradat-nyilvántartások a Lechner Tudásközpontban
  4. Barkóczi Zsolt (HUNAGI, elnök) – Szabó György (HUNAGI, főtitkár)
    A digitalizált valóságtól a térbeli intelligenciáig – A 25 éves HUNAGI a helyzeti intelligencia szolgálatában

  • Szekeres Ádám
    A MePAR felszínborítás adat és a 2018. évi ortofotó képelemzéses, illetve térinformatikai összehasonlító vizsgálatának eredményei és gyakorlati felhasználásuk a rendszer programszerű felújításának folyamatában
  • Braunmüller Péter
    A megújult geoshop szolgáltatásai
  • Csörgits Péter
    Tapasztalatok és lehetőségek korszerű adatgyűjtő eszközökkel – Pontfelhők integrációja
  • Nikl István
    Okos Város és Infrastruktúra management, az alaptérképtől a 3D felmérésig
  • Kovalcsik Tamás
    Társadalmi és politikai términtázatok aggregációs lehetőségei mikroléptéken, Budapest példáján
  • Mészáros Márk
    A közúti járműgyártás és a kapcsolódó iparágak súlypont változásainak vizsgálata Magyarországon
  • Varga Ágnes
    Borsod-Abaúj-Zemplén megye jövedelemszerzési célú belföldi ingázási mintázatainak feltárása térinformatikai eszközökkel
  • Varga Lola – Gede Mátyás
    Telekocsi szolgáltatás adatainak elemzése
  • Pődör Andrea – Bosföldi Dorina – Katonáné Gombás Katalin
    Zajérzet mérése Székesfehérváron és Szombathelyen
  • Kristóf Dániel
    Nyílt földmegfigyelési adatok, szoftverek és platformok hazai alkalmazásai
  • Lehoczki Róbert
    Ökoszisztéma alaptérkép készítése Magyarország területére (KEHOP 4.3.0.)
  • Gyertyánági András
    Merre tart az e-közmű?
  • Mihalik József
    A HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Légifényképtára
  • Kovács Gergő – Szabó Gergely
    A beépítettség kimutathatósága digitális felszínmodelleken, Debrecen példáján
  • Szabó György – Wirth Ervin
    Nyertesek és vesztesek – A mesterséges intelligencia hatása a térinformatikára
  • Utasi Zoltán – Lavaj Marcell – Nagy Ádám – Tóth László – Molják Sándor – Sütő László
    Turistautak geoinformatikai feldolgozása az Egri Borrégió területén
  • Prajczer Tamás
    Itt a térkép, hol a térkép?
  • Hegedűs László Dávid
    Az átszállásmentes közlekedés vizsgálata Debrecenben
  • Zékány Szabina
    Közösségi közlekedés tervezése nyílt adatbázisok alapján
  • Földi Ferenc Norbert
    Közlekedés-szervezést támogató térinformatikai fejlesztések az eKÖZIG Zrt-nél
  • Papp István
    A határ menti területek lehatárolása térinformatikai módszerekkel
  • Török Zsolt Győző
    A „Virtuális Turista”: téri tájékozódási stratégiák és térképhasználat szemmozgáskövetéses kísérletek alapján…

Forrás:
Megkezdődött a 10. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás a Debreceni Egyetemen; Agrárminisztérium; 2019. május 24.
10. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás
Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában X.; Molnár Vanda Éva (szerkesztő); Debrecen Egyetemi Kiadó; 2019 (.pdf)
(A kötet a 2019. május 23–24. között Debrecenben megrendezett Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás előadásait tartalmazza.)

Egy éves az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) – a Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga

„2018. május 25-én lépett hatályba az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation, rövidítve: GDPR), ezzel egységessé vált az adatvédelmi szabályozás az Európai Unión belül.”

Forrás:
Egy éves az általános adatvédelmi rendelet (GDPR); Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2019/10.; 2019. május 21. (.pdf)

Mesterséges intelligencia – a Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga

„Az utóbbi években tanúsított rohamos fejlődésének köszönhetően a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) mára az egyik legfelkapottabb kifejezéssé vált. A jövőre nézve a szakértők “a legalapvetőbb eddigi társadalmi struktúrákat felfordító” hatásokat várnak ettől a technológiától (Pokol, 2018, 7.). Amennyiben ez beigazolódik, az nem csak a jogalkotók, hanem az egész társadalom számára is komoly kihívást jelent majd.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2019/11.; 2019. május 21. (.pdf)

Jelentősen eltúlozzák az álhírek problémáját

„Vajon valóban sok a félrevezető információ a közösségi oldalakon vagy a szakemberek egy része eltúlozza a probléma nagyságát?

Az Oxfordi Egyetem Internet Intézetének (OII) munkatársai (Nahema Marchal, Kollányi Bence, Lisa-Maria Neudert, Philip N. Howard) az európai parlamenti választások miatt vizsgálták meg, hogy valóban nagyon aggasztó-e a helyzet az álhírekkel kapcsolatban és úgy vélték, hogy a problémát eltúlozzák. A nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján a kutatók április 5. és 20. között összesen 548 062 olyan tweetet tanulmányoztak, amelyek valamilyen módon kapcsolódtak a közelgő európai parlamenti választásokhoz.

Elsősorban azokat az üzeneteket vizsgálták meg, amelyekben szerepelt például az #europaparlament vagy más hasonló hashtag. 137 658 tweet tartalmazott olyan hivatkozásokat, amelyek valamilyen hírportálra mutattak. Emellett összehasonlították a Facebookon az öt legnépszerűbb brit, lengyel, német, olasz, spanyol és svéd álhírhonlapot az öt legnépszerűbb és legelfogadottabb hírplatformmal, s azt is, hogy milyen reakciókat váltottak ki egyetlen hónap alatt a közösségi oldalakon.

Az eredmény alapján Németországban tízszer több normális tweet volt, mint félrevezető. Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban még jobb volt a helyzet, a legrosszabb viszont Lengyelországban, ahol 1,6 álhírre vagy álhírportálra mutató üzenet jutott 1 normál hírre vagy honlapra mutató tweetre. Összességében a megvizsgált linkek kevesebb, mint három százaléka mutatott dezinformációs platformra. A hivatkozásoknak pedig kevesebb, mint egy százaléka vezetett olyan ismert orosz oldalakra, mint az RT és a Sputnik. A szakértők szerint a tipikus álhíreket az érzelmi töltet és a dühből készített szövegek jellemzik. A profi álhíreket és dezinformációs kampányokat viszont sokkal nehezebb felismerni, azok esetében egyáltalán nem elegendőek a hashtagek vagy a Facebookon való elterjedtség.

Lisa-Maria Neudert társszerző elmondta, hogy a közösségi portálokon zajló dezinformáció közel sem olyan mértékű, mint azt sokan hiszik. Legalább is úgy tűnik, hogy a közelgő európai parlamenti választások sem célpontként, sem a tartalmukat tekintve nem olyan vonzóak az ilyen kampányok kivitelezői számára. Az egyes történetek viszont, amelyek nagyon sok embert érhetnek el, kiválthatnak egy félrevezető hatást. De a valódi veszélyt inkább a dezinformációk hatalmáról szóló heves vita jelenti.”

Forrás:
Túlzott jelentőséget tulajdonítanak az álhíreknek?; SG.hu; 2019. május 22.
Junk News during the EU Parliamentary Elections; Oxford Internet Insitute, The Computational Propaganda Project; 2019. május 21.
Junk News During the EU Parliamentary Elections: Lessons from a Seven-Language Study of Twitter and Facebook.; Nahema Marchal, Bence Kollanyi, Lisa-Maria Neudert, Philip N. Howard; Oxford Internet Insitute, The Computational Propaganda Project; Data Memo 2019.3.; 2019. május 21. (.pdf)
Data supplement to Data Memo 2019.3; Nahema Marchal, Bence Kollanyi, Lisa-Maria Neudert, Philip N. Howard; Oxford Internet Insitute, The Computational Propaganda Project; 2019. május 21. (.pdf)