Skip to main content

1. szám, 2018. január 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Új időszámítás az e-ügyintézésben

„Korunk embere számára természetes, hogy a bankokkal, távközlési és más piaci szolgáltatókkal elektronikus formában, közérthető, egyszerű, modern felületeken kommunikáljon. Az ügyfelek joggal várják el, hogy az állam is biztosítsa számukra a gyors és kényelmes online ügyintézés lehetőségét, illetve a más online platformokon már megszokott ergonómiát. Erre az igényre ad megfelelő választ 2018. január 2-tól a hazai e-ügyintézés új kiindulópontjának szánt személyre szabható ügyintézési felület.

2018. január 2-tól új ügyintézési felületet használhatnak az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek. A hazai elektronikus ügyintézés történetében mérföldkőnek számító fejlesztés során olyan e-közigazgatási, e-ügyintézési platformot kívántunk létrehozni, amely követi a kor trendjeit, letisztult arculattal, komoly informatikai tudás nélkül is használható módon, közérthető tartalommal jelenik meg és a modern piaci szolgáltatóknál megszokott felhasználói élményt nyújtja a közigazgatási ügyeket intézők számára. Az asztali számítógépeken és mobil eszközökön egyaránt elérhető felület januártól a hazai elektronikus ügyintézés központi belépési pontjaként működik. Az ügyintézési felületre elsőként csak ügyfélkapus azonosítással, a jövőben azonban többféle azonosítási mód közül választva lehet majd belépni (eSzemélyi, telefonos azonosítási kód).

A SZÜF nem pusztán egy könnyen áttekinthető, vonzó ügyintézési felület lesz, hanem az e-közigazgatási portálokat és szolgáltatásokat összefogó komplex keretrendszer, amelyre az e-ügyintézési szolgáltatók tudják kihelyezni saját szolgáltatásaikat. A SZÜF indulásának napja 2018. január 2., mivel azonban a platform kialakítása egyfajta evolúciós folyamatnak tekinthető, a platform funkcióit, megjelenését, hatékonyságát a felhasználók visszajelzései, szokásai és igényei alapján fejlesztjük tovább. A SZÜF év eleji indulását követően az ügyintézés már megszokott felületei változatlanul elérhetőek és használhatóak lesznek. A párhuzamosságot addig tartjuk fent, míg az új e-ügyintézési platform elérhetősége, szolgáltatásai és funkciói a felhasználók szélesebb körében ismertté nem válnak.

Digitális evolúció: sorban érkeznek az új e-szolgáltatások
Mint minden új és bonyolult informatikai rendszer esetében, a megújuló ügyintézési felületnél is szükség van egy rövid pilot-időszakra, ezért az indulást követő hetekben az első tapasztalatok, a tesztek és a felhasználói visszajelzések alapján elvégezzük a rendszer finomhangolását. Ez alatt az időszak alatt az e-ügyintézés régi és új platformjai párhuzamosan fognak működni. A folyamat eredményeként az új felületen 2018. január 2-tól kezdve folyamatosan jelennek majd meg az újabb és újabb elektronikus szolgáltatások, az evolúciós folyamatnak köszönhetően több száz ügyet lehet majd teljesen elektronikus formában intézni.

E-ügyintézés biztonságosan
Az új platform fejlesztése során kiemelt hangsúlyt kapott az informatikai biztonság, amelyet a jogszabályoknak megfelelően és jövőbe mutató technológiák alkalmazásával alakítottak ki. Ennek köszönhetően a felhasználók biztonságosan kényelmesebben és gyorsabban intézhetik majd ügyeiket.

ePapír – a sokoldalú ügyintézési megoldás
A SZÜF kialakításakor azokra is gondoltunk, akiknek kevesebb rutinjuk van az informatikai eszközök és alkalmazások használatában: nekik szól az ingyenes, hitelesített üzenetküldő szolgáltatás, az ePapír. Segítségével a felhasználók elektronikus úton léphetnek kapcsolatba azokkal az e-ügyintézést biztosító hazai szervezetekkel vagy hivatalokkal, amelyek csatlakoztak az ePapír rendszerhez.

Az ePapír egy ingyenes, hitelesített üzenetküldő alkalmazás, amely elektronikus úton összeköti az Ügyfélkapuval rendelkező ügyfeleket a szolgáltatáshoz csatlakozott hivatalokkal, intézményekkel. Az alkalmazás egyszerűsíti az ügyintézést, gyakorlatilag egy biztonságos e-mail szolgáltatásra hasonlít, amely segítségével az állampolgárok biztosak lehetnek abban, hogy a beadványuk célt ért, ugyanakkor az ügy elintézéséhez szükséges iratokat hitelesítve is csatolhatják a levelükhöz. Az üzenetek sikeres elküldéséről a rendszer feladási igazolást küld a személyes Ügyfélkapuhoz tartozó postafiókba, úgy mintha a hagyományos, papír alapú ügyintézés során tértivevénnyel adnánk postára a dokumentumokat.

Cégkapu – a céges „Ügyfélkapu”
Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások elérhetősége 2018 elejétől nem csak a természetes személyek részére lesz biztosított, mivel az Ügyfélkapu analógiájára kialakított, azonban kétirányú kommunikációt is lehetővé tevő Cégkapu szolgáltatást a jogszabályban nevesített szervezetek kötelezően vehetik majd igénybe. A SZÜF a gazdálkodó szervetek képviselői számára ugyancsak megoldást jelent majd az online ügyintézés során. A januártól kötelező Cégkapu szolgáltatásra 2017. december 31-ig szankciók nélkül regisztrálhatnak azok a gazdálkodó szervezetek, akik eddig még nem tették meg.”

Forrás:
Új időszámítás az e-ügyintézésben; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2017. december 20.

Krénusz Kornél: az MVM NET 2018-ban

„Egyszerre több fronton is „támad” jövőre az MVM NET. Nemcsak a kormányzati hálózat építése folytatódik a vállalatnál, de hangsúlyosan megjelennek a versenypiacon és elkészül a modern gödi adatközpont is – ígéri Krénusz Kornél, a társaság vezérigazgatója.

– Eseménydús év áll az MVM NET mögött, de melyik az az eredmény, amelynek hosszabb távon a legnagyobb hatása lesz?
– Valóban sokféle fontos fejlesztés zajlik egy időben a vállalatnál, de amit mindenképpen érdemes lenne megemlíteni, az a kiemelt hálózatfejlesztési projekt, illetve projektek, mert több, egymással összefüggő feladatról van szó. Már rendelkezünk egy jelentős, országos lefedettségű optikai gerinchálózattal. Ezekben a projektben ezt a hálózatot építjük tovább, illetve bővítjük a „last mile” irányába, szaknyelven szólva felhordó és elérési hálózatokat építünk ki a gerinchálózat mellé. Első körben az állami infrastruktúrát használó partnereink számára tesszük elérhetővé a hálózatot, de biztos vagyok benne, hogy hosszabb távon ez az infrastruktúra óriási hatással lesz az egész ország digitális transzformációjára és digitális versenyképességének fokozására.

– Van olyan terület, amellyel kapcsolatban maradt némi hiányérzet Önben?
– Az én elvárásaim általában kicsit magasabbak, mint amennyit a kollégák reálisnak tartanak, vagyis ami nálam hiányérzet, az másnál nem feltétlenül az. Az biztos, hogy szerettem volna, ha sokkal gyorsabban tudtunk volna megvalósítani néhány projektet. Ebben persze közrejátszik az is, hogy a közbeszerzések átfutási ideje nem kizárólag rajtunk múlik. Mindenesetre vannak olyan feladatok, amelyeket erre az évre terveztünk be, de mégis átcsúsznak 2018 elejére.

– Mennyiben befolyásolja az MVM NET IoT-val kapcsolatos terveit, stratégiáját, hogy idén egy állami és egy privát szolgáltató is kiépített saját IoT-hálózatot?
– Felül fogjuk vizsgálni az LTE450-nel kapcsolatos stratégiánkat, de nem csak a vetélytársak megjelenése miatt. Azt látni kell, hogy a másik két szolgáltató egészen más technológiával lépett piacra (Narrow Band IoT, illetve a szabad frekvencián működő LORA). A mi megoldásunk dedikált hálózaton fut és számos különféle célra alkalmas, a kis adatmennyiséget igénylő alkalmazásoktól a videó továbbításig bármit ki tud szolgálni, miközben az országos területi lefedettség 99,5 százalékos. Nagy előnyünk, hogy országos megoldásokat tudunk biztosítani, nem csak egy-egy területre koncentrálunk, és ezt a jövőben mindenképpen ki szeretnénk használni.

– Korábbi interjúiban fontosnak nevezte, hogy az MVM NET a versenypiacon is erőteljesen megvesse a lábát. Ezzel kapcsolatban milyen lépések várhatók jövőre?
– Az automatizáltság és az ügyfélközpontúság frontján erősítünk elsősorban. Belső szervezeti struktúránkat is átalakítjuk annak érdekében, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon az egykapus ügyfélkiszolgálás. Nem pusztán kielégíteni akarjuk a jelentkező ügyféligényeket, hanem proaktív módon elébe is akarunk menni az új elvárásoknak, akár még mielőtt azok megfogalmazódnának. Ezután pedig a szolgáltatás teljes életciklusát lefedjük, a fejlesztéstől kezdve a megvalósításon át a későbbi ügyféltámogatásig.

– Egy év múlva milyen eredményekkel lenne elégedett?
– Akkor leszek maradéktalanul elégedett, ha addigra sikeresen átadjuk a gödi adatközpontot, illetve a több mint 4 ezer kormányzati végponton végrehajtjuk a 2018-ra betervezett hálózatfejlesztéseket, legyen szó akár új létesítésről, akár kapacitásbővítésről. Ha ezeket teljesíteni tudjuk, akkor jövő év végén nyugodtan dőlhetünk hátra.”

Forrás:
Krénusz Kornél, MVM NET: Nagy léptékben gondolkodva; IT Business; 2017. december 20.

Az OECD értékelése a magyar Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiáról (2014-2020), I. rész

„Az OECD 2017 decemberében tette közzé értékelését a magyar kormány 2015 februárjában elfogadott közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési stratégiáját. A „Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020” (továbbiakban: a Stratégia) című dokumentumot a Miniszterelnökség készítette és terjesztette elő. Az OECD értékelésére a magyar kormány kérésére került sor, azzal a céllal, hogy más OECD-tagországok tapasztalataira építve a szervezet tanácsokat fogalmazhasson meg a fenntarthatóság és az átfogó jelleg érvényesülése érdekében. A most megjelent értékelés a végterméke annak az OECD–Magyarország partnerségi programnak, amelynek során a Stratégia mellett más közigazgatás-fejlesztési dokumentumokat is megvizsgáltak.

A jelentés megállapítja, hogy a Stratégia ambiciózus célokat fogalmaz meg. Célja, hogy olyan közigazgatást formáljon, amely segíti Magyarország versenyképességének erősítését, erősíti a közintézményekbe vetett bizalmat azáltal, hogy ügyfélközpontú szolgáltatásokat biztosít az állampolgároknak és vállalkozásoknak, mindeközben hatékonyabbá teszi a kormányzati működést. A jelentés ugyanakkor rámutat kritikus hiányosságokra is. Ilyen a korábbi sikerek és kudarcok részletes elemzése, valamint a fő célokhoz rendelt teljesítménymutatók hiánya.

Az ajánlásokat is megfogalmazó OECD-dokumentum három fő területre fókuszál elemzési szempontként: az emberi erőforrás menedzsmentre, a digitális kormányzásra és a költségvetési gyakorlatra. Az OECD értékelése szerint a Stratégia két fontos fókuszterülettel kellő mértékben foglalkozik: az emberi erőforrás menedzsmenttel és a „digitális állam” fejlesztésével. Mindkettő kulcsfontosságú a közszolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása szempontjából. A költségvetési gyakorlat felülvizsgálatát és reformját ugyanakkor hiányolja a jelentés.

A Stratégia hiányosságaként említi a jelentés azt is, hogy bár a 2010 és 2013 között megvalósított Magyary reformprogramok mélyreható változásokat eredményeztek, magas szinten központosított közigazgatási rendszert hozva létre az ország minden területén elérhető magas színvonalú szolgáltatások és költségvetési megtakarítások érdekében, nem olvashatunk mélyelemzést arról, hogy miért nem érzékelhetőek eleddig számottevő nyereségei a reformoknak, annak ellenére, hogy jelentős áramvonalasítás és egyszerűsítés ellenére sem.

Az OECD dokumentuma kitér arra, hogy 114 intézkedés történt a vállalkozások adminisztratív terheinek mérséklése érdekében, ami 500 milliárd forintos megtakarítást jelent az üzleti szféra számára. A cégregisztráció egyszerűsítésében és az e-közigazgatás jogi kereteinek megalkotásában ugyanakkor további előrelépésre van még lehetőség. Az emberi erőforrás menedzsment területén szintén kulcsfontosságú eredmények születtek új értékelési rendszerek bevezetésével. Érdekességképpen említve, hogy miközben a közszolgálati dolgozók körében jelentős az elégedetlenség a jövedelmekkel kapcsolatban, az általános elkötelezettség és elégedettség mégis 58%-ról 63%-ra nőtt 2011 és 2013 között.

A digitális kormányzás terén a jelentés eredményként említi az új elektronikus azonosítókártya bevezetését, hozzátéve ugyanakkor, hogy erőteljesebb figyelemfelhívásra és népszerűsítésre lenne szükség a szélesebb körű használatához. További lépéseket szükséges tenni a valóban egyablakos ügyintézés megvalósítása érdekében is.

A legnagyobb hiányosságot a jelentés – mint már utaltunk rá korábban – a költségvetési területen mutatja ki, felhívva rá a figyelmet, hogy a tervezési gyakorlat továbbra is input-alapú, ami az egyik magyarázata lehet annak is, hogy a sok tekintetben komoly előrelépést jelentő reformok sem eredményeztek számottevő költségvetési megtakarítást. A költségvetéstervezési folyamat megújítása tehát kulcsfontosságú lehet a további eredmények szempontjából, ahogy a fő beavatkozási területekhez rendelt, részletes teljesítménymutatók bevezetése is.”

Forrás:
Hungary: Public Administration and Public Service Development Strategy, 2014-2020; OECD Public Governance Reviews; 2017. december 13. – a kiadvány fejezetenként, csak olvasható (nem letölthető és másolható) formában mindenki számára elérhető, az OECD kiadványaira előfizető intézmények (pl. a magyar EISZ-hálózat tagjai) le is tölthetik

Közigazgatás, politika

Fazekas: a földműveseknek is nagy segítség a kormányablak

„A hatékony, erős és szolgáltató közigazgatás stabil alapot, egyensúlyt ad az országnak – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Karcagon, ahol mintegy 30 millió forintból – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatának kialakításával – bővítették a két évvel ezelőtt átadott Kormányablakot.
A kormány 2010 óta több lépésben valósítja meg az ügyfélközpontú, ügyfélbarát, hatékony államigazgatás megteremtését, a szolgáltató állam kialakítását.

A közigazgatás átalakítása során az ügyintézés kultúrájának javítását tűztük ki célul, amit a leghatékonyabban a Kormányablakok valósítanak meg, hiszen ezek az állam és a polgárok közvetlen találkozásának és a korszerű ügyintézésnek a színterei – fogalmazott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a térség országgyűlési képviselője Karcagon. Mint mondta, a Kormányablak-hálózat kiépítése befejeződött, ma már szerte az országban 270, a megyében 13 Kormányablak várja az ügyfeleket. Mind a 9 járási székhelyen, valamint Szolnokon két helyen, továbbá Jászfényszarun, Jászárokszálláson és Kisújszálláson érhető el a korszerű ügyintézés.

Az idő igazolta, hogy az egyablakos ügyintézés – azaz a több ügyet egy helyen elve – sikeresen működik, ezt az ügyfelek elégedettsége is mutatja – mondta Fazekas Sándor. Karcagon két évvel ezelőtt adták át a Kormányablakot, azóta folyamatosan nő az ügyfelek száma. Tavaly a karcagi kormányablakot harmincezren vették igénybe.

Ez nemcsak a magánszemélyeknek jelent nagy segítséget, hanem a vállalkozásoknak, földműveseknek is megkönnyíti a munkáját, így pedig sikeresebbek lehetnek, ha ügyeiket gördülékenyen, hosszabb várakozás nélkül intézhetik – jelentette ki a miniszter.

A karcagi Kormányablakban két munkaállomáson, hetente három napon – hétfőn, szerdán és csütörtökön – az adó-és vámhivatal munkatársai intézik az oda betérő ügyfelek adóügyeit. Az ügyfélteret 77 négyzetméterrel bővítették annak érdekében, hogy az adóhatóság munkatársai korszerű és a 21. század kívánalmainak megfelelő körülmények között fogadhassák az ügyfeleket.”

Forrás:
Bővítések a karcagi Kormányablak ügyfélszolgálatán; Földművelésügyi Minisztérium; 2017. december 21.

A tömeges visszaélések miatt visszavonta a Vidékfejlesztési Program diverzifikációs pályázatát a Miniszterelnökség

„A jelentős számú visszaélések miatt a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett „Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” című pályázati felhívás visszavonásáról döntött az EMVA Irányító Hatóság.
A 2016. augusztus 25-én megjelent, mintegy 13,85 milliárd forint keretösszegű felhívás a vidéki térség mezőgazdasági vállalkozásainak jövedelemstabilizálását, valamint a mezőgazdaságon kívüli vállalkozások elindítását hivatott ösztönözni. A forráskimerülés miatt felfüggesztett pályázatra alig egy hónap alatt több mint 11 ezer kérelem érkezett közel 140 milliárd forint forrásigénnyel.

Mint ahogyan azt az Irányító Hatóság korábban is jelezte, a beérkezett nagyszámú igényre való tekintettel előzetes vizsgálat elindítására került sor, amely során több esetben visszaélés, úgynevezett mesterséges körülmény megteremtésének gyanúja merült fel. A megyei kormányhivataloktól kapott információk alapján nagy számban voltak olyan kirívó esetek, miszerint bizonyos személyek egyes társadalmi csoportok kiszolgáltatottságát kihasználva, tömegével igényeltek a pályázathoz szükséges regisztrációs számot és nyújtottak be szinte azonos tartalmú kérelmeket. A jelenlegi feldolgozottság alapján a beérkezett kérelmek több mint fele jogosulatlan a 40 ezer eurónak megfelelő forintösszeg igénybevételére.

Az ügyben feljelentés történt, melynek eredményeképpen a rendőrségi nyomozás jelenleg is folyik. Mivel a pályázati felhívásban megfogalmazott célok – a tömeges visszaélések miatt – nem teljesülhetnek, ezért az Irányító Hatóság a pályázat visszavonásáról döntött.

Fontos kiemelni, hogy a Miniszterelnökség vizsgálja annak lehetőségét, hogy azok a vidéki mikrovállalkozások, akik tisztességes úton szerettek volna támogatáshoz jutni, megfelelő mértékű forráshoz jussanak valódi fejlesztési igényeik megvalósításához.”

Forrás:
A tömeges visszaélések miatt visszavonta diverzifikációs pályázatát a Miniszterelnökség; Miniszterelnökség; 2017. december 29.
VP6-6.2.1-16 Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása; Széchenyi 2020

Kovács Zoltán: újabb nagy lépés jön az e-közigazgatás területén

„2018. január elsejétől számos ügy elindítását elektronikus úton kell majd kezdeményezni – emelte ki a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. Kovács Zoltán a Rádió Orienten tartott évértékelő beszélgetésben elmondta, hogy 2018-ra 91 kormányablakban kapnak helyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kirendeltségei.

Noha az elmúlt évek során a négy bürokráciacsökkentő törvénycsomaggal együtt már több mint 300 törvényt érintő módosítást hajtottak végre azért, hogy egyszerűbbé, olcsóbbá és rövidebbé váljanak a közigazgatási eljárások, az állampolgárok még mindig nem érzik kellőképpen ezeket az eredményeket – fogalmazott a területi közigazgatásért felelős államtitkár. Kovács Zoltán emlékeztetett, hogy 40 eljárás esetében az engedélyezés helyett már csak bejelentési kötelezettsége van az ügyfeleknek, melyek közül az építésügyi eljárást külön is kiemelte. Hozzátette, mára a területi szintű közigazgatásban a 8 napon belül elintézett ügyek aránya több mint 75 százalék. Ez utóbbi mindenképpen érzékelhető változás – jegyezte meg.

Jó megoldásnak bizonyult a járási hivatalok megerősítése is – fogalmazott a szakpolitikus. Mint emlékeztetett, 2017. január 1-től a fővárosi és megyei kormányhivatalok 1109 hatósági eljárásának több mint 80 százaléka, a központi hivatalok 535 hatósági eljárásának pedig mintegy 10 százaléka került a járási hivatalokhoz.

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot december 12-én fogadta el az országgyűlés. Ennek tartalmát ismertetve az államtitkár elmondta, hogy a 20 év alatti fiatalok 2018. július 1-jétől 25 ezer forintos támogatást kaphatnak a B kategóriás jogosítvány megszerzéséhez, valamint az ehhez kapcsolódó hatósági eljárás is illetékmentes lesz. A kedvezmény várhatóan évente 50 ezer fiatal jogosítványhoz jutását könnyíti meg. Ugyanennyi fiatalt érint, hogy illetékmentessé válik az első sikeres nyelvvizsga is.

A törvény értelmében illeték- és díjmentessé válik a lakáscélú állami támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárás és tulajdonilap-másolat lekérdezése is – mutatott rá. A CSOK igénybevételével vásárolt új építésű ingatlanok esetén pedig a vagyonszerzési illetékkedvezményt terjesztik ki. Ez sok család számára eredményez majd újabb 600 ezer forintnyi megtakarítást – tette hozzá az államtitkár. A törvény hatására egyszerűsödik a cégeljárás és a végelszámolási eljárás is, továbbá egyes nyilvántartások is összevonásra kerülnek, amely tovább egyszerűsíti majd az eljárásokat – közölte.

A területi közigazgatásban dolgozó szakemberekre jelentős teher hárul – ismerte el az ágazat vezetője, de mint fogalmazott: sokan ezt a munkát hivatásnak tekintik. Az államtitkárság pedig azon dolgozik, hogy folyamatosan javuljanak e hivatás feltételei. Fejlesztik az internetszolgáltatást és a számítógépparkot, egységesítik az ügyiratkezelő rendszereket, illetve folyamatos képzésekkel igyekeznek segíteni a bővülő feladatkörök ellátását. Mindez egységes gyakorlatot fog eredményezni, ami az ügyfelek szempontjából is fontos. Az állami tisztviselői rendszer 2016-os bevezetése pedig elismeri és megbecsüli a kollégák munkáját, és növeli annak hatékonyságát is – fűzte hozzá. Jelentős lépésnek nevezte, hogy az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az E-ügyintézési törvényben meghatározottak szerint biztosítani. Az államtitkár beszélt arról is, hogy összességében több mint 500 a kormányhivatalok székhelyéül szolgáló középület – köztük több műemléképület – újul meg ebben a ciklusban. Az ingatlanok energetikai korszerűsítése nemcsak takarékosabb működést eredményez – a beruházások 10-12 éven belül térülnek meg –, de a megújuló energiák bevonásával csökkentik a fosszilis energiahordozók felhasználását is. Emellett a beruházások településképi szempontból is fontosak. A megszépült, korszerűsített épületek pedig a munkavégzésre is jó hatással vannak. Kitért arra is, hogy igény jelentkezett Pakson a Szigetszentmiklósihoz hasonló igazgatási központ létrehozására. A következő hetekben további 91 kormányablakban kapnak helyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kirendeltségei ahol 89 ügytípusban szolgálják ki az ügyfeleket. Ezek ott létesülnek, ahol nincsenek a közelben NAV elérhetősége, tovább bővítve az állam szolgáltatásait – tette hozzá.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy januártól 25 százalékkal emelkedik a hadigondozási juttatások mértéke. Ez több mint 65 ezer személyt érint.
A kormányhivatali dolgozók jelentős munkát végeztek annak érdekében, hogy december 16-án már az egymilliomodik új magyar állampolgár tehette le az esküt – zárta szavait Kovács Zoltán, aki jelentős eredménynek nevezte, hogy 2017. október elsejétől már a konzuli szolgálatoknál is elvégezhető az anyakönyvvezetés. Így nem kell a külföldön dolgozó családoknak gyermekszületés esetén hazautazni az ügyintézés miatt.”

Forrás:
Kovács Zoltán: újabb nagy lépés jön az E-közigazgatás területén; OrientPress; 2017. december 22.

Közigazgatási, politikai informatika

A katasztrófavédelem fejleszti a döntéstámogatáshoz szükséges digitális infrastruktúráját

„Budapest, 2017. december 29., péntek (OS) – A katasztrófavédelem egy döntéstámogató rendszer elnevezésű projekt keretén belül fejleszti informatikai infrastruktúráját.

A 2019 végéig tartó fejlesztés célja a katasztrófák megelőzése, azok bekövetkezése esetén a következmények mérséklése, valamint a reagálóképesség javítása. Ennek érdekében a projekt több területet céloz meg, a fejlesztés különböző részekből áll: korszerű eszközök beszerzése, a szervezet informatikai rendszerének fejlesztése, továbbá szakmai képzések. Az informatikai objektumok biztonsági fejlesztése révén a beruházás végére országos és területi szinten egységesebb biztonsági szint jön létre.

A döntések megfelelő háttértámogatásához elengedhetetlen a gyors és hatékony kommunikáció. A jelenleg webes környezetben működő, térinformatikával támogatott alkalmazások a projektnek köszönhetően mobileszközökön is megjelennek majd. Ennek a fejlesztésnek az eredményeként a szükséges információk a terepen dolgozó állományhoz egyaránt könnyebben eljutnak.

Az európai uniós támogatással megvalósuló projekt révén elért eredmények a teljes katasztrófavédelmi szervezet tevékenységére pozitívan hatnak, az irányításban és a végrehajtásban tevékenykedők mindennapi munkáját támogatják. A beruházásnak köszönhetően korszerű katasztrófavédelmi informatikai rendszer jön létre, amely javítja a veszélyhelyzetekre való reagálóképességet és segíti a döntések meghozatalát.

A KEHOP-1.6.0-15-2016-00023 azonosítószámú projekt támogatási összege 850 millió forint.”

Forrás:
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye; BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság/MTI Országos Sajtószolgálat; 2017. december 29.
Lásd még: KEHOP-1.6.0 – Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése; Széchenyi 2020

Amszterdam, az open data hazája. BIM, GIS és geodesign holland módra

„Amszterdamban találkoztak a BIM és a geodesign technológia szakemberei a nemzetközi GEO|Design+BIM konferencián. A három földrész kutatói és szakértői részvételével zajló kétnapos esemény előadói egyetértettek abban, hogy a jövő útja az adatok nyilvánossága, a közös tudás és a komplex rendszerben gondolkodás.

A geodesign és a BIM szakértői találkoztak Amszterdamban, a GEO|Design+BIM nemzetközi konferencián 2017. november 23-24-én. A rendezvényen résztvevők megismerkedhettek a geodesign és a BIM területének legfrissebb nemzetközi témáival, tapasztalataival és a két terület összekapcsolásának lehetőségeivel is.

A neves, főként amerikai, brit, holland, indiai, észak-európai és német szakértők összesen 62 plenáris, illetve több szekcióra osztott előadáson mutatták be a geodesign és a BIM új módszereit, oktatási helyzetét, és összekapcsolásának lehetőségeit. A 3 kontinens 23 országából összegyűlt jelenlévő az előadásokon kívül workshopon vehetett részt és szekciózáró kerekasztal-beszélgetéseken is feltehette kérdéseit.

Az előadások egységesen közvetítették az adatbázisok építésének újgenerációs szemléletét, vagyis hogy nem egy nagy adatkomplexum kiépítése a fontos, hanem az egyes adatgazdák szervereinek összekapcsolása és az információk metaadatainak megosztása.

BIM: Building information modeling – épületinformációs modellezés, amely lehetővé teszi az építőipari projektek támogatását és összehangolását 3D digitális modellek segítségével azok teljes életciklusán keresztül, a tervezés előtti szakasztól a tervezésig, kivitelezésig és az épület-üzemeltetésig.
GIS: Geographic information system, azaz olyan földrajzi információs rendszer, amelyet földrajzi helyhez kapcsolódó adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a levezetett információk megjelenítésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki.
Geodesign: integrált – egy térségi tervezés koncepcióját, elemzést, érdekelt felek (helyi érintettek, különböző szakágak és tervezők) részvételét és együttműködését, tervezést, szimulációt és értékelést magában foglaló –, a rendelkezésre álló összes téradatot felhasználó térképes megjelenítéssel támogatott közösségi tervezési módszer.

A rendezvényen a Lechner Tudásközpontot Devecseri Anikó vezető térségi tervező és Szekeres Orsolya térinformatikai szakértő képviselte. A szakemberek a konferenciát megelőzően workshopon vettek részt, ahol egy tervezett út két alternatívája közötti döntést előkészítő, területi tervezés támogatására alkalmas holland Phoenix alkalmazást a gyakorlatban próbálhatták ki. A Phoenixhez szükséges adatok a Hollandiában teljesen természetes open data elv miatt szabadon hozzáférhetők. A nyíltan és ingyenesen elérhető adatokkal lehetőség van a Phoenixhez hasonló, integrált, széleskörű információra épülő alkalmazást fejleszteni, illetve további adatok előállítására fordítani a tudást és energiát, emellett a széleskörű adatok összevetésével további információkhoz jutni.

A konferencia előadói az open data elven kívül az integrált tudás szükségességét is egyöntetűen hangsúlyozták. A közös tudásra épülő tervezés ugyanis jobb döntéseket hívhat életre és „future-proof”, azaz smart megoldásokhoz vezethet. A közös tudás megvalósítható a térségi tervezés és a BIM összekapcsolásával, a geodesign alkalmazásakor az érintettek legszélesebb körének bevonásával (pl. https://maptionnaire.com/), vagy az adatok megosztásával elérhető és strukturálható információval is. Számos előadó hangsúlyozta azt is, hogy az érintettek széles körének bevonása és tájékoztatása megkívánja a közérthető vizualizációt (3D, AR, VR), amelyre érdekes példa volt Helsinki pontfelhőkből és azzal egy időben készített fényképekből elkészített 3D-s modellje.

A konferencia egyik fontos megállapítása volt, főként a BIM-mel kapcsolatban, hogy komplex rendszerben kell gondolkodni, így a tervezésen kívül a megvalósítást, üzemeltetést, kutatást is szükséges támogatni. A Smart City vizsgálatok szempontjából is fontos, szenzorokkal szerzett valós idejű adatok alapján tehát újra kell kalibrálni és a valósághoz jobban közelítő számításokkal javítani a tervezést (pl. Building Energy Model = BEM). Az integrált tudás másik formája GIS és a BIM összekapcsolása. A két terület közös halmazában létrejövő City Information Model (CIM) nagyon fontos információkat adhat a településtervezésnek és a városüzemeltetésnek. Szintén az integrált tudás témaköréhez tartozik a szemmel nem látható információk feltérképezése és megosztása, hiszen a teljes képhez a földalatti – mind talaj (pl. https://www.dinoloket.nl/en/subsurface-models), mind közmű – információk is szükségesek.

Több nyugat-európai ország tart egyetemi kurzusokat, vagy támogatott oktatást a geodesign és a BIM témakörében. Éppen ezért a konferencia szervezői a szemléletformálás témakörét, az új generáció bevonását is kiemelten is fontos témaként tartották számon. Ehhez kapcsolódott a rendezvény legváratlanabb bemutatója, amely egy holland gyerekek számára rendezett számítógépes versenyről szólt. A versengés keretében, a kiskamaszok egész Hollandia 3D-s modelljét tartalmazó Minecraft játékban mérték össze tudásunkat, saját településüket vagy utcájukat alakítva ki a játék során.”

Forrás:
Amszterdam, az open data hazája; Devecseri Anikó, Szekeres Orsolya; Lechner Tudásközpont; 2017. december 19.
Lásd még: Geodesign (Wikipédia)

Üzemzavar miatt állt az építéshatósági eljárásokat befogadó és bonyolító internetes felület

„Az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) 2017. december 27-én (szerda) 07.00 órától 2017. december 30-án (szombat) 15.00 óráig a rendszerkarbantartás során bekövetkező technikai problémák miatt nem tette lehetővé a folyamatos használatot és ügyintézést, ezért ezen időszak üzemzavarnak minősül. A honlapra kitett hirdetmény nem csak az üzemzavarról, hanem az ügyintézéshez kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekről is tájékoztatott, melynek értelmében az üzemzavar nem okozhat joghátrányt. Ebből adódóan fel sem merülhet, hogy a határidő elmulasztás az ügyfél számára hátrányt, esetlegesen bírságolást jelentene. A folyamatban lévő eljárásokban a határidők négy nappal későbbre tolódnak, ezért a leállás miatt bekövetkező, négy napon belüli csúszások nem minősülnek határidő túllépésnek.

A jelenleg észlelhető hibák elhárításán folyamatosan dolgozunk annak érdekében, hogy a rendszer 2017. december 31-től problémák nélkül működjön.

A fennakadásért elnézésüket kérjük.

Frissítés: 2017. december 31-én 6:00-tól ismét teljes funkcionalitással működik a rendszer

Frissítés 2: 2017. december 31-én 12:30-ig az összes üzemzavarral kapcsolatos bejelentésre válaszoltak a rendeszertámogató munkatársaink.
Amennyiben további kérdések merülnek fel az üzemzavarral kapcsolatban kérjük jelezzék az helpdesk@e-epites.hu email címen.”

Forrás:
ÉTDR üzemzavar elhárítás; E-építés portál; 2017. december 31.

Cégkapu, Ügyfélkapu, kötelező, nem kötelező? Mi az igazság?

„Átmeneti időszakot biztosít a NAV: mégsem lesz kötelező a Cégkaput használni januártól, hiába volt úgy, hogy az új évben már minden ügyintézést azon keresztül kell lebonyolítani.
A gazdálkodó szervezetek jelentős többsége elektronikusan tartja a kapcsolatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal. Az egyéni vállalkozók esetében az adóügyek intézésében nem lesz változás, hiszen számukra továbbra is az ügyfélkapun keresztül történik a kommunikáció. Mindehhez csak ügyfélkapus regisztrációra vagy tárhely szolgáltatást is magában foglaló e-személyi igazolványra van szükség.

Nem tudni, meddig tart
A cégkapura történő zökkenőmentes átállás érdekében a NAV „kellő felkészülési időt” biztosít a cégeknek és átmeneti időszakot vezetnek be a vállalkozások kérésére – írta az adóhatóság közleményében, azt azonban nem közölte, meddig tart ez az időszak.

Ennek értelmében a cégek – épp úgy, ahogy jelenleg – jövőre is a képviselőik ügyfélkapus tárhelyén keresztül kommunikálhatnak a NAV-val. A képviseleti jogosultságok is változatlanok, azokat nem kell újra bejelenteni.

Ügyfélkapu vagy cégkapu: az átmeneti időszakban a cég választ. A NAV kizárólag az adózótól cégkapun keresztül érkezett ügyekben küldi a válaszüzenetet a cégkapun keresztül, minden más esetben az ügyfélkaput használja.[InfoRádió]”

…

„Az év végéig maradt idejük a cégvezetőknek, hogy regisztrálják a vállalatukat a Cégkapura. 2018-tól aztán majdnem minden ügyintézés ott fog futni – de azért nem minden. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A totális káoszt láthatta, aki az elmúlt napokban próbálta követni a Cégkapuval kapcsolatos híreket. Aki ezekből szeretné megtudni, mi a dolga az elvileg 2018. január 1-jén induló szolgáltatással, nincs könnyű helyzetben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal például december 21-én közleményben adta hírül: hiába lett volna az új év első napja a határidő a cégeknek a regisztrációra, „januártól még nem kötelező a Cégkapu használata a NAV-nál”. A NAV-közleményt átvette nagyjából a teljes magyar média, köztük mi is –, hogy aztán egyetlen nappal később mindenki meglepetésére a Belügyminisztérium is küldjön egy sajtóközleményt arról, hogy „a gazdálkodó szervezeteknek január 1-től a Cégkaput kell használniuk”. Valójában nekik van igazuk, de a helyzet azért ennyire nem egyszerű.

De mi is az a Cégkapu?
A Cégkapu egy online kommunikációs platform, amelyen a cégek és a legtöbb állami szerv tarthatják egymással a hivatalos kapcsolatot. A tervek szerint majdnem ugyanolyan lesz a vállalkozások számára, mint a magánszemélyeknek az Ügyfélkapu: ezen keresztül lehet szinte minden elképzelhető hivatalos ügyet intézni. A nagy különbség az, hogy a magánszemélyek választhatnak, szeretnék-e az Ügyfélkaput használni, a vállalkozásoknak viszont kötelező lesz a Cégkapura regisztrálni.

Összesen 26 különböző fajta szervezetet köteleznek arra, hogy a Cégkaput használják. A gyakorlatban ebbe minden olyan gazdálkodó szervezet beletartozik, amely jogi személy, tehát a gazdasági társaságok, az egyesületek, de a szövetkezetek és az alapítványok is Cégkapu-felhasználók lesznek. Az egyetlen kivételt az egyéni vállalkozók jelentik, ők továbbra is minden hivatalos ügyüket az Ügyfélkapun keresztül tudják elintézni.

Az állam részéről is szinte minden fontos ügyben a Cégkaput kell majd használni. Nemcsak a NAV-val való kapcsolattartás folyik majd itt, a vállalkozások bírósági ügyei, az ingatlannyilvántartások, a céges hagyatéki ügyek, de a földhivatali intéznivalók is a Cégkapura kerülnek át. Sőt, ha például egy céges autót megbüntetnek gyorshajtásért, papír helyett a Cégkapura érkezik majd egy értesítés erről.

Mindez uniós pénzből valósul meg: az EU 8,4 milliárd forintot adott arra, hogy megújítsák a magyarorszag.hu-t és hozzá kapcsolódóan az állami ügyintézést. Nyilvánvaló, hogy ha egy ilyen rendszer jól működik, akkor az nagyon sok papírmunkát spórol meg a cégeknek – de az is egyértelmű, hogy ehhez egy jól előkészített bevezetésre van szükség, türelmi időkkel, különben még nagyobb lehet a káosz.

Csak a határidők ne lennének
A nyáron már elindult az előzetes regisztráció, a cégeknek ekkor két határidőt kellett megtanulniuk: augusztus 31-ig regisztrálni kellett a rendszerbe, 2018 első napjától pedig kötelezően ott futott volna minden ügyintézés. Már a nyári indulás sem hozott teljes sikert: egy nappal a határidő előtt még gyakorlatilag semmi nem volt az oldalon, és szankció sem járt azért, ha egy cég nem regisztrált augusztus végéig.

December közepére aztán kiderült, hogy a cégek szinte semmilyen információt nem kaptak arról, mi volna a tennivalójuk. A NAV és a Belügyminisztérium kommunikációja pedig még tovább bonyolította a helyzetet. A valóság pedig az: csupán az adóügyekben következik egy év átmeneti időszak, minden másban már 2018 januárjától indul az éles üzem. Vagyis a gyakorlatban ez azt jelenti:

  • minden cégnek regisztrálnia kell még ebben az évben, [2017-ben. Szerk.]
  • amelyik vállalatnak csak adóügyekben van dolga 2018-ban az állammal, választhat, hogy a Cégkapun vagy az eddigi módon intézi ezt el,
  • minden más hivatalos ügyet a Cégkapun lehet csak intézni az új évtől, 2019-től pedig az adóügyeket is.
[HVG.hu]”

Forrás:
Fontos haladékot adott az adóhatóság; InfoRádió; 2017. december 21.
Élesben kísérleteznek a magyar vállalkozásokkal a Cégkapuban; HVG.hu; 2017. december 29.

Informatika, távközlés, technika

Csetrekészek néven indulnak a Magyar Telekom csetrobotjai

„Népszerű stand-up komikussal, közismert életmódtanácsadóval és Junior Prima díjas színésszel startolnak a Telekom chatbotjai. A Csetrekészekkel új szintre lép a mentorálás a digitális térben, hiszen a tanácsokhoz bárki hozzáférhet, aki változtatni akar az életén.

Év végén sokan készülnek arra, hogy túllépnek a korlátaikon az új esztendőben és valami újba kezdenek. Ahhoz, hogy a fogadalomból meg is valósuljon valami, jól jön egy kis segítség, támogatás, biztatás. A hiányzó lendületet mostantól a Telekom chatbotjaitól is megkaphatjuk: a teendő mindössze a céljainknak megfelelő példakép kiválasztása a www.csetrekeszek.hu oldalon, aki egy hónapon keresztül beszélgetőpartnerünk lesz és ellát tanácsaival.

Kiss Ádám stand-up komikus például a munka és a magánélet közötti egyensúly megtalálásában segít. „Találd meg, ami boldoggá tesz az életben, akár azon az áron is, hogy tudsz és mersz nemet mondani, ha kell” – oszt meg egy jótanácsot a közkedvelt humorista, aki a kézifékben, pontosabban annak időben történő behúzásában látja a hosszú élet titkát.

Súlyos félreértést oszlat el az egészséges életmód és a mozgás témakörében chatbotoskodó Katus Attila korábbi világ- és Európa-bajnok sportoló, személyi edző: szerinte az egészséges életmódnak nem kell feltétlenül lemondásokkal járnia. „A testmozgást valóban nehéz elkezdeni, de ennek egyik oka a mentális fáradtságunk. Ezen a holtponton túljutva, edzésről edzésre nagyobb élményt fog nyújtani számunkra” – véli az életmódtanácsadó.

A tudatos kommunikáció, a folyamatos jelenlét és a változtatásra való képesség elsajátításához Vecsei H. Miklóstól, a Vígszínház színészétől számíthatunk támogatásra, aki a fiatalabb generációkra leselkedő legnagyobb veszélynek az általánosan jellemző, „nem történik semmi” alaphangulatot tartja. „Azt érezzük, hogy lebegünk, bolyongunk, sodor minket az ár. Ahhoz, hogy néha megállítsuk az időt és a kezünkbe vegyük a dolgok irányítását, szükségesek a csendjeink” – fogalmaz a színművész.

„Év vége felé sokan döntenek úgy, hogy változást visznek az életükbe, kipróbálnak valamit, amit korábban nem, illetve megfogadják, hogy elkezdenek vagy éppen befejeznek valamit. A Telekom által kínált korlátlan mobilnet segítségével bárhol, bármikor kapcsolatba léphetnek a Csetrekészek virtuális mentoraival, így semmi sem akadályozza meg őket abban, hogy megállíthatatlanná váljanak és megvalósítsák terveiket” – nyilatkozta a december 27-től január végéig tartó aktivitás kapcsán Szabó Béla, a Magyar Telekom Csoport kommunikációs igazgatója.

További információ: http://csetrekeszek.hu/”

Forrás:
Virtuális mentorok segítik az újévi fogadalmak betartását; Computerworld; 2017 december 28.

A Kapsch CarrierCom sikeresen telepítette a GSM-R hálózat első szakaszát Magyarországon

„A Magyar Államvasutak Zrt. és a GYSEV Zrt. számára telepített GSM-R hálózat első szakaszának stabilitás-vizsgálata sikeresen lezárult. A legmodernebb GSM-R technológia javítja az Európában egyik legfontosabb szerepet játszó magyar vasúti folyosó átjárhatóságát. Dr. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Vidra András, a MÁV infokommunikációs és technológiai rendszerek főigazgatója és dr. Kari Kapsch, a Kapsch CarrierCom vezérigazgatója a 2017. december 18-án a Magyar Államvasutak hálózatfelügyeleti központjában (NOC) tartott sajtótájékoztatón mutatta be a GSM-R projekt üzemeltetésre átadott V. ütemének részleteit.

A Kapsch CarrierCom és az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt., a villamos távvezeték magyarországi szakértője a MÁV és a GYSEV mintegy 900 pályakilométerén globális vasúti mobilkommunikációs rendszert (Global System for Mobile Communications – Railway, GSM-R) telepít. A mintegy 46 millió euró összértékű projekt megvalósítása a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) megrendelésére 2013-ban kezdődött. A Kapsch szállítja a GSM-R hálózat számára a 3. generációs mobilszabványokért felelős, ún. 3GPP 4. verziójának megfelelő központi technológiát (Release 4 Core), valamint a legújabb generációs bázisállomásokat. – A projekt eddigi szakaszában elkészült mintegy 300 pályakilométert lefedő GSM-R technológia sikeres telepítése nem csak az V. ütem lezárását, de ennek az összetett projektnek egy fontos mérföldkövét is jelenti, – mondta Kari Kapsch.

Magyarország: Fontos európai vasúti folyosó
A GSM-R technológia magyarországi megvalósítása jelentős lépés, mivel a három legfontosabb páneurópai vasúti folyosó az országon halad át. A biztonsági rendszerek átjárhatósága ezért kiemelten fontos a nemzetközi vasúti közlekedés zökkenőmentes működése szempontjából. – Nagyon örülünk, hogy sikeresen lezárult a projekt e fontos szakasza, amely nagy előrelépés úgy a magyar vasúti hálózat, mint a transzeurópai vasúti közlekedés számára – mondta Felkai László.

A legújabb EU szabványok megvalósítása
A projekt az Európai Unió Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszere (European Rail Traffic Management Systems, ERTMS) által lefektetett szabványoknak megfelelően készül el. Az ERTMS egyik központi célkitűzése elmozdulni az egyedi nemzeti megoldásoktól az egész Európát átfogó egységes vasúti rádiós rendszer irányába a költségek csökkentése és a biztonság fokozása érdekében. A rendszer két fő eleme az Európai Vonatbefolyásoló Rendszer elnevezésű egységes jelzésátviteli rendszer (European Train Control System Level2, ETCSL2) és a GSM-R rádiós technológia. A 2016-ban kiadott, a vonali biztosító- és jelzésátviteli berendezések (CCS) átjárhatósági műszaki előírásait (TSI) tartalmazó, az ERTMS reformját jelentő megoldásokat is megvalósítanak a rendszerben.

– Az EU szabályozásában bekövetkezett változások a Kapsch részéről számos lényeges módosítást kívántak meg a projekt megvalósítása közben is. A módosításokkal biztosítjuk, hogy a lehető legújabb megoldásokat szállítsuk a megrendelőnek. Ezzel Magyarországon az elsők között vezetik be az ERTMS 2016. évi változatát – mondta Kari Kapsch.”

Forrás:
A Kapsch CarrierCom sikeresen telepítette a GSM-R hálózat első szakaszát Magyarországon; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2017. december 18.

Felhívás a Szupergyors Internet Programhoz kapcsolódóan tervezett önerős fejlesztések megvalósításáról, partnerségi egyeztetésre, elektronikus hírközlési szolgáltatók részére

„A kormány a „Digitális Jólét Program” keretében elindította a Szupergyors Internet Programot (SZIP), Magyarország eddigi legnagyobb léptékű szélessávú infrastruktúra fejlesztési programját. Ennek célja, hogy 2018 végéig biztosítsa minden háztartás számára, amely azt igényli legalább 30 Mbps sebességű internetkapcsolathoz való hozzáférés lehetőségét a még ellátatlan területeken a piaci szereplők bevonásával. Ezáltal elősegítve minden állampolgár számára a nagysebességű internet szolgáltatáshoz való hozzáférést, amely alapvető feltétele az elektronikus szolgáltatások elterjedésének, az internet használat növekedésének.

A fejlesztések megalapozását szolgáló mapping kutatás keretében 2014. december és 2015. április között felmérték a még ellátatlan igényhelyek, és a szolgáltatók önerős beruházási terveit. Az önerős beruházásait az érintett szolgáltatók többsége 2015 őszén együttműködési megállapodásban rögzítette a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM).

Tekintettel arra, hogy maradtak olyan igényhelyek, amelyekre vonatkozóan nem írtak alá megállapodást, valamint amelyekre ugyan vonatkozik aláírt megállapodás, de ellátásuktól a szerződött szolgáltatók visszaléptek, ezért a 100%-os lefedés teljesítése csak újabb pályázati ütem kiírásával érhető el. A 2017. évben lefolytatott nyilvános konzultációk és önerős státusz jelentések alapján az NFM rendelkezésére álló információk szerint a továbbra is ellátatlan igényhelyek listáját, járási bontásban, a kapcsolódó anyagként elérhető „Komplex önerős konzultáció járások” című dokumentum tartalmazza.

Amennyiben a listában szereplő járások között van olyan, amelyet a Szolgáltató már lefedett, vagy ahol az elkövetkezendő 3 éven belül önerős fejlesztést tervez megvalósítani, úgy azt az adott járásra vonatkozóan közzétett lista alapján jelezheti a piacikonzultacio@nfm.gov.hu címen. Azokat az igényhelyek, amelyekre vonatkozóan a csatolt mellékletekben foglalt szabályok betartásával jelzés érkezik, törlik a GINOP 3.4.1 Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése c. felhívás következő ütemében kiírandó célterületeinek listájából.

Felhívjuk a Szolgáltatók figyelmét, hogy az önerős vállalás kizárólag teljes járásra vonatkozhat, azaz minden listában szereplő igényhely lefedését vállalni kell az adott járás esetében, és arról az NFM-el együttműködési megállapodást kell kötni.

Továbbá a teljesítés biztosítására pénzügyi biztosíték vállalása szükséges, amelyet legkésőbb az együttműködési megállapodás aláírásáig igazolni kell a biztosíték rendelkezésre állásáról szóló igazoló dokumentummal (aláírt szerződés/okirat másolata, jelzálogjog esetében a bejegyző határozat másolata). Pénzügyi biztosíték lehet:

  • Jelzálogjog (jogerős ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) és/vagy
  • Felhatalmazó levél bankszámla követelés teljesítéséhez és/vagy
  • Bankgarancia.

A pénzügyi biztosíték mértéke a GINOP 3.4.1 pályázatok során kiépülő hálózati végpontok átlagos bekerülési értékének 10%-a, azaz 16 500 Ft/igényhely).

Az egyeztetés során azokat az önerős vállalások veszik figyelembe, amelyek esetében a vállalást tevő a vállalásra vonatkozó nyilatkozatot (csatolt minta alapján) elektronikusan megküldi a piacikonzultacio@nfm.gov.hu címre legkésőbb 2018. január 20-ig és a vállalásra vonatkozó aláírt nyilatkozatot postai úton eljuttatja a következő címre: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság 1440 Budapest, Pf. 1. (A papíralapú dokumentumok beérkezésének határideje: 2018. január 31.)

A 2018. január 20-át követően beérkező jelzéseket nem veszik figyelembe és továbbra is lefedetlen területként kiírják a hivatkozott felhívás következő ütemében a szélessáv fejlesztésre vonatkozó európai uniós ajánlások alapján. Hiánypótlásra, javításra a későbbiekben nincs lehetőség.

Együttműködésüket köszönjük!”

Forrás:
Felhívás; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. december 21.
Kapcsolódó anyagok:

Lásd még:
GINOP-3.4.1-2015 – Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése; Széchenyi 2020

Társadalom, gazdaság, művelődés

Smart City expo Barcelonában. Fókuszban az okos városlakók és a mobilitás

„Az okos városlakók és a mobilitás mellett a közszolgáltatások is fókuszba kerültek az idén november 14. és 16. között megrendezett Barcelona World Expo and Congress szakkiállításon. A világ egyik legszínvonalasabb, okos várossal foglalkozó nemzetközi rendezvényén a Települési Szolgáltatások osztályának szakértői a legújabb kezdeményezéseket és jó gyakorlatokat is megismerhették, amik már az Okos Város Példatárban is elérhetőek.

675 kiállító és 420 előadó vett részt az idei Barcelona World Expo and Congress eseményen, aminek témája az okos városlakók és a mobilitás volt. A november 14. és 16. között zajló, több mint 18 ezer látogatót vonzó nemzetközi szakkiállításon a projektek finanszírozási oldala is előtérbe került. Több nemzetközi pénzügyi szervezet (European Investment Bank, International Finance Corporation) és nemzetközi tech vállalat beszélt a különböző, okos város fejlesztések finanszírozásához felhasználható eszközeiről, valamint általában a települési szolgáltatások fejlesztéseinek kihívásairól.

Fontos szerepet kapott a városoknak, nemzeteknek legtöbb kihívást jelentő adatpolitika, adatbiztonság kérdése is. A házigazda Barcelona több különböző fórumon is beszélt a DECODE program tapasztalatairól, és pozitívan nyilatkoztak arról, megfelelő szemléletformálással az állampolgárok személyes adataik védelmének biztosítása mellett proaktívan együttműködnek mind a várossal, mind a vállalatokkal, hogy a szokásaikat, mozgásukat, elégedettségüket leíró adatok felhasználásával jobb és élhetőbb városi környezet és szolgáltatások jöhessenek létre.

A DECODE kísérleti projektben azt vizsgálják, hogyan lehet kialakítani olyan adatokra épülő gazdaságot, ahol a polgárok, az Internet of Things (IoT) és a szenzorok által összegyűjtött adatok nyíltan felhasználhatóak, a magánélet védelmének biztosítása mellett.

Új fókusztémaként jelent meg a közszolgáltatások „okosítása”, valamint a szükséges szervezeti és szemléletbeli változások megvalósításának kihívásai. Torino és Tel-Aviv sok tanulsággal szolgáló előadást tartott arról, hogyan próbálják a lakossággal együtt újratervezni a városi közszolgáltatásokat, bevonva és ösztönözve a szolgáltatást nyújtókat, a hivatalnokokat is.

A városi adatok hozzáférhetőségének és átláthatóságának javítása érdekében Tel-Aviv önkormányzata megosztja a nem bizalmas jellegű, közösségi ügyekkel, kultúrával, közegészségüggyel, költségvetéssel, statisztikai adatokkal és biztonsággal kapcsolatos adatbázisait a nyilvánossággal. Az ennek érdekében létrehozott open data honlapon az adatokat bárki olvashatja, letöltheti és elemezheti.
A december 20-án 32 új projekttel gyarapodó Okos Város Példatárban a DECODE és a tel-avivi kezdeményezés mellett a közszolgáltatások okosításának hazai példája, a Lechner Tudásközpont által fejlesztett Helyi Művi Értékek Katasztere alkalmazás is megtalálható. Így a Példatár már több mint 500 jó gyakorlattal segíti az érdeklődőket és a fejlesztéssel foglalkozó szakembereket.

A 2017-es évi, városokkal való együttműködések tapasztalatai alapján frissített Okos Város Módszertan letölthető formában hamarosan elérhető lesz a Lechner Tudásközpont honlapján.

A Barcelona World Expo and Congress előadásai itt érhetőek el.”

Forrás:
Smart City expo Barcelonában; Jancsó Ágnes; Lechner Tudásközpont; 2017. december 20.

Várostalálkozó – egy magyar városhálózat esélyei. URBACT találkozó a Lechnerben

„Lehet-e, érdemes-e hazai tematikus várospartnerségeket létrehozni az URBACT, az Urban Agenda partnerségek vagy a jól működő olasz, lengyel városhálózati példák mintájára? A Miniszterelnökség kezdeményezésére a Lechner Tudásközpontban 2017. december 13-án megtartott URBACT Várostalálkozó fókuszában ez a kérdés állt. A külföldi modellek megismerése után a résztvevők közzétették ötleteiket, javaslataikat, ami alapján körvonalazódni látszik egy hazai partnerségi modell.

A találkozó témájának felvezetéseként Dr. Dömötör Tamás, a Miniszterelnökség Területrendezési és Településügyi Főosztály munkatársa az Európai Unió városfejlesztési trendjeiről beszélt. Az ENSZ településekért felelős szakosított szerve, a HABITAT 2016-ban készítette el jelentését (New Urban Agenda), ami a 20 évvel korábbi HABITAT II. óta eltelt időszak lakóhelyekkel kapcsolatos folyamatait tekinti át. Az elmúlt két évtized bebizonyította, hogy az urbanizáció egy megállíthatatlan folyamat, és sok esetben a városodás komoly környezeti-társadalmi-gazdasági átalakulásokkal jár együtt. A jelentés tehát felhívja a figyelmet arra, hogy a világ helyzetének megértésekor, a javaslatok kidolgozásánál egyre inkább a városok felé kell fordulnunk.

Ez a megközelítés az Európai Unió várospolitikájában is érvényesül. Az EU Urban Agendája partnerségi együttműködésének köszönhetően az EU döntéshozatali mechanizmusába ma sokkal közvetlenebbül bevonják a városokat, mint korábban, és ennek köszönhetően a városok a 2020 utáni támogatáspolitikai rendszer kialakításában is sokkal közvetlenebbül részt tudnak venni. Ebben a modellben ráadásul mind a különböző kormányzási szintek, mind Európa városai, várostérségei között jóval szelesebb körű információáramlás és tapasztalatátadás valósul meg.

A 2020 után megváltozó támogatáspolitikában a jelek szerint az egyes európai városok önmagukban egyre kevésbé tudnak a globális versenyben sikeresek maradni, ezért megnő az együttműködések szerepe. A globális és az európai szintű kapcsolatok mellett fontos az egyes országokon belüli kapcsolatok és partnerségek előnyeinek kihasználása is. A legszembeötlőbb jó példa az olasz városhálózat, amely már most számos sikertörténetet tud felmutatni, és az olasz városok az URBACT programban is kiemelkedő aktivitást tanúsítanak.

A jövő az innovatív városoké
A rendezvény első előadását Tosics Iván URBACT szakértő tartotta. Prezentációja betekintést adott az EU városfejlesztési tevékenységeinek mélységeibe. Az EU Urban Agendája és az Urban Innovative Action program céljait, működésmódját elemezve erősen ajánlotta a résztvevők megfontolására azt a kérdést, hogy miként tudjuk a várostervezést és a városfejlesztést innovatívvá tenni?

Az innovativitás kérdését vizsgálva az a tapasztalat, hogy az európai városok anyagi lehetőségeinek csökkenése számos újszerű megoldást hozott. Ilyenek például az üresen álló ingatlanok vagy a nagyobb épületkomplexumok újrahasznosítására tett kísérletek (Refill, 2nd Chance), vagy a sub>urban partnerség megközelítése a külvárosok funkcióinak felülvizsgálatára. E programok közös üzenete, hogy a döntéshozatal és a városüzemeltetés során ki kell mozdulnunk az íróasztal mögül, és meg kell találnunk, be kell vonnunk a problémamegoldásba az érintett városi szereplőket, partnereket, majd közösen kell feltárnunk a megoldási lehetőségeket. Az európai városok az ilyen együttműködésekből származó inspiráló, innovatív megoldásokkal tudnak vonzóak maradni mind saját lakosságuk, mind a befektetők számára.

Város helyett várostérség
A városok szerepének felértékelődését mutatja a 2020 utáni kohéziós politika egyik várható üzenete, mely szerint fejlesztési szempontból a vidéket be kell vonni a városi dimenzió alá. Mindez a funkcionális nagyvárosi térségek (vagy a metropoliszoktól távol a kisebb városok együttműködő hálózataiban kikristályosodó várostérségek) szerepét erősíti. A városokat tehát nem önmagukban, hanem környékükkel együtt kell értelmeznünk, ami nélkülözhetetlenné teszi a partnerségi együttműködési kultúra erősödését. Ebben a megközelítésben például az 1,7 milliós Budapest helyett globális szinten sokkal versenyképesebb egységnek tekinthetjük azt a mintegy 3,5 millió lakosú gazdasági térséget, amelyet a főváros az ún. „csapágyvárosokkal” (a mintegy 60 kilométeres gyűrűn belül található városokkal) együtt alkot. A nagyobb vidéki városoknak is van vonzáskörzete, ráadásul a napi ingázás övezetei egyre tágulnak. Erre az EU-s fejlesztési eszközök tervezésekor és elosztásakor is érdemes figyelemmel lenni, és ebben az értelemben elgondolkodtató, hogy hosszabb távon fenntartható stratégia-e a megyei jogú városok kiszakítása környezetükből (a lengyel, cseh, román gyakorlatban sem teszik ezt).

Működő nemzeti városhálózatok
A Nemzeti URBACT Pont vezetője, Majorné Vén Mariann az olasz és a lengyel városhálózatokról mutatott be információkat. Az URBACT programban mindkét nemzeti városhálózat jól ismert, hiszen ezek aktivitása nagyban meghatározza e két ország erős jelenlétét a programban is.

Az olasz városok és önkormányzatok szövetségében szinte mind a 8000 olasz önkormányzat tag, viszont különböző tematikus munkacsoportok (ifjúság és nők bevonása, közép- és kisvárosok, nemzetközi együttműködés, mobilitás, migráció stb.) adják az együttműködések alapját. A városhálózat fontosságát mutatja, hogy az éves közgyűlésen a minisztériumok mellett a köztársasági elnök is részt vesz, az éves tematikus rendezvények pedig nagyszámú résztvevő érdeklődésére tartanak számot. A bemutatóból megismerhető több tematikus hálózat munkájának eredménye.

Lengyelországban a tervek szerint két szakaszban zajlik a városok hálózatainak kiépítése. A lengyel szaktárca kezdeményezésére a jelenlegi pilot szakaszban 2018-ig 4-5 városhálózat jön létre. A második, 2019-től 2022-ig tartó szakaszban több pályázat lesz elérhető, a városhálózatok irányítását pedig fokozatosan átveszik az ún. vezetővárosok, amelyek felelősek lesznek a projektek és a pénzgazdálkodás végrehajtásáért és a koordinációért. A pilot szakaszban működő tematikus városhálózatok korábban azonosított tematikus blokkok szerint szerveződnek, és bevált gyakorlatok, innovatív megoldások elemzésén dolgoznak másfél-két évig. Pillanatnyilag a „mobilitás”, a „városmegújítás” és a „levegőminőség” témákra alakultak hálózatok több, mint 30 város részvételével.

A két külföldi gyakorlatot Kézy Béla URBACT szakértő megtoldotta egy harmadikkal, a Michelin Városok Nemzetközi Hálózatával, amelyben azok a városok folytatnak kreatív együttműködést, amelyekben a Michelin cég termelő vagy kutató tevékenységet folytat. A hálózat tanulságai között említette, hogy az eredményes munkát egy kezdeményező „titkárságnak” kell megtámogatnia, a városokban pedig létre kell hozni a vezetői elköteleződést ahhoz, hogy az eredmények valóban hasznosuljanak.

Kézy Béla egy hazai példát is bemutatott. Egy alkalmi ötlet megvalósulásaként három kisebb város polgármestere vett részt egy jól előkészített cserelátogatás-sorozatban. „A polgármester útja” címmel kisfilmen is megörökített eseménysorozat étvágygerjesztő lehet a hazai városok tapasztalatcseréjéhez.

Az előadások és a bemutatók közötti műhelymunkákon a hazai városok jelenlévő képviselői a magyar városhálózattal kapcsolatban felmerülő elvárásokról, lehetőségekről, szükségletekről gondolkodtak. A két szakértő által moderált műhelymunka eredményként számos szempont, feladat, már létező hazai gyakorlat, és konkrét hálózati témák is felmerültek.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy egy erős és operatív titkárság nélkül nem létezik sikeres hálózati együttműködés. Fontos, hogy ez a titkárság rendelkezzen megfelelő szakértői kapacitással, hiszen már az első ötletbörze számos ellátandó feladatot, funkciót felszínre hozott. Fontos feladat, hogy a titkárság egyfajta „információs központként” működjön; nemzetközi kitekintésben is gyűjtse és dolgozza fel a jó gyakorlatokat, végezzen előzetes városértékelést a TeIR segítségével, és gondoskodjon a felhalmozódó tudás és tapasztalatok folyamatos megosztásáról.

A titkárság feladata, hogy platformot biztosítson a kialakuló városhálózatok számára: segítsen a közös kihívások, érdeklődésre számot tartó témák beazonosításában, segítse a városok egymásra találását, majd a szinergikus, a forrásokat jól használó hálózatok kialakulását. Fontosak a tapasztalatcsere során a személyes találkozások; ezek keretének felállításában is lehet szerepe a titkárságnak.

A kialakuló partnerségeknek az eredményes tanulási folyamathoz kétféle szakértői segítségre is szüksége lehet. Egyfelől az adott partnerség központi témájának – vagy annak kapcsán felmerülő egyéb ügyeknek – megfelelő tematikus szakértő segítheti a munkát, másfelől nagyban növeli az együttműködés hatékonyságát a folyamat menedzselését, az érintettek bevonását, a konkrét események munkáját támogató moderátori, facilitátori készségek megléte, ami részben képzéssel, részben ilyen tapasztalatokkal rendelkező szakértők közreműködésével biztosítható.

Mivel ma Magyarországon a városok gyakran önálló, vagy rosszabb esetben egymással rivalizáló erődítményként látják magukat, valamennyiünk fontos feladata a hálózati együttműködés iránti politikai elköteleződés megteremtése, hiszen enélkül a program kevés hatást tud elérni.

A műhelymunka során a résztvevők megosztották tapasztalataikat a már működő hazai városhálózatokról, együttműködést generáló kezdeményezésekről. Ilyen például a Pannon Városok Szövetsége, a veszprémi Pannon Egyetem által érintett városok együttműködése. A várostérségi működésre felmerült példa Óbuda turisztikai együttműködése a Dunakanyar településeivel, vagy Veszprém azon törekvése, hogy a térségében található településeket bevonva pályázzon az Európa Kulturális Fővárosa címre.

A találkozón résztvevők javaslatai alapján néhány konkrét hazai együttműködési lehetőség vagy téma is felmerült, s ezek kapcsán a jelenlévő városok felajánlásokat is tettek:

  • Miskolc az egyetlen hazai város, amely Urban Agenda munkacsoportban (Jobs&Skills) vesz részt. Mind a konkrét témával, mind az UA működésével kapcsolatos tapasztalatait szívesen megosztja.
  • Miskolc város fontos elköteleződése az okos város stratégiai tervezés, illetve az okos város fejlesztési modell adaptálása. A smart city téma valószínűleg számos hazai város érdeklődését felkelti.
  • Veszprém fontosnak tartja a városkörnyéki együttműködést, továbbá az EU-s pénzektől, konkrét kiírásoktól független tervezést és gondolkodást.
  • Budapest III. kerülete, Óbuda évek óta folytat közösségi tervezési gyakorlatot, elsősorban a közterületek megújításával kapcsolatban, de a tervek között szerepel a közösségi költségvetés bevezetése, illetve a következő integrált településfejlesztési stratégia alulról, a városrészek közösségi tervezésén alapuló megalkotása. Ilyen irányú tapasztalataival szintén szívesen vesznek részt városhálózati együttműködésekben.
  • Óbuda a lakótelepi környezet fejlesztési lehetőségei iránt is érdeklődik, és keresi az ilyen irányú hazai jó gyakorlatokat (mint például Kazincbarcika ColorCity kezdeményezése).
  • A miniszterelnökség kezdeményezte továbbá a klímaadaptáció téma felvételét is. Erre jó alap lehet a már működő klímabarát városok szövetsége.

Az, hogy a találkozó kis műhelymunkája során ilyen konkrét és gyakorlatias szempontok és igények merültek fel, illetve hogy a jelenlévő városok konkrét felajánlásokat is tettek és számos egyéb érdeklődési területet is megneveztek, talán mutatja, hogy valóban van igény a hazai városok közös gondolkodására, tapasztalatcseréjére, hálózatos együttműködések – vagy akár projektek – megvalósítására. Az URBACT hazai tájékoztatási pontja feltétlenül támogatandónak látja ezt a folyamatot.

Az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontja a Lechner Tudásközpont.”

Forrás:
Várostalálkozó – egy magyar városhálózat esélyei ; URBACT III. Program Nemzeti Tájékoztatási Pont; 2017. december 18.

Oroszországban 2018 nyarától országos biometrikus adatbázist építenek ki a pénzügyi szolgáltatások számára

„A törvény, mely hat hónap múlva lép életbe, lehetővé fogja tenni, hogy anélkül nyisson valaki számlát, hogy fizikailag be kellene mennie egy bankfiókba, a központi bank közleménye szerint. Az adott egyének adatait csak az illetők jóváhagyásával fogják tárolni. A rendszer működtetésére a Rossztelekom állami céget választották ki. A következő biometrikus azonosító jegyeket fogják gyűjteni: arcképek. hangminták, szivárványhártya mintázatokat (írisz) és ujjlenyomatokat. Az arcfelismerés kereskedelmi alkalmazása rohamosan terjed, amint azt az Apple legújabb iPhone-ja is mutatja. Oroszországban a hatóságok és a köztulajdonú vállalatok járnak az élen a biometrikus technológia alkalmazásában. Moszkvában van a világ legnagyobb megfigyelési hálózata kiépítve, amely arcfelismerési technológiát alkalmazva segíti a rendőrség munkáját. A Szberbank nevű állami bank, amely az orosz bankbetétek felét kezeli, most vásárolt 25%-os részesedést a VisionLabs cégben. Ezt első lépésnek tekintik a személyazonosításra szolgáló biometrikus platform kiépítésében, amely arc-, hang- és íriszfelismerő technológián fog alapulni.
A központi bank szerint a rendszer kiterjeszthető a mikrohitelezés és a közigazgatási szolgáltatások területére is.”

Forrás:
Russia Plans National Biometric Database Starting Next Year; Jake Rudnitsky; Bloomberg; 2017. december 26.

Elindult a Budapest Időgép

„Az időgép nem egyszerűen történeti adatok lekérdezését teszi lehetővé, hanem a térben és időben történő barangolást kínálja interaktív térképeken keresztül, gyors és egyszerű átlépéssel a különböző időmetszetek között. Tanulmányozhatjuk a város átalakulását, kereshetjük a korabeli helyszíneket és eljuthatunk az egyes telkek, házak történetére és lakóira vonatkozó levéltári forrásokhoz is. Az Időgép mögött a Hungaricana hatalmas adatbázisa áll, amely több millió oldalnyi digitalizált forrásanyagot tartalmaz, a város lakóira és épületeire nézve pontosan helyhez és időhöz köthető adatok tömegét nyújtva. Célunk, hogy fokozatos fejlesztéssel mindez a történeti térképeken barangolva, könnyen, gyorsan, szórakoztató formában is elérhető legyen. Jelenleg, első lépésként, az alábbi forrásokat találhatjuk meg az Időgép segítségével is:
– 2015 őszén egy Kossuth Lajos téri lakás fala mögül szenzációs módon előkerült 1944. évi lakás adatszolgáltatási íveket
– A 19. század végén és a 20. század elején vezetett telekkönyvi betéteket (a tulajdoni lapok elődeit), melyek a tulajdonos változások regisztrálásán túl család-, társadalom- és gazdaságtörténeti adatok tömegét nyújtják Budapest nagyvárossá válásának időszakából
– Épület terveket ugyanebből a korból, fényképeket és képeslapokat.

Az időgép elmélyült kutatómunkára éppúgy alkalmas, pihentető kikapcsolódásra.

A Budapest időgép / Térkép alkalmazásban négy különböző időmetszetben (1837, 1873, 1908, 1937) az elérhető korabeli legrészletesebb nagy felbontású térképek felhasználásával készült vektoros térkép segítségével tanulmányozható a város szerkezetének átalakulása, és a különböző korú térképeken egyszerre kereshető a térképeken előforduló valamennyi egykorú név (utcák, terek, városrészek, épületek stb). A találatokat a térképen piros kijelölés jelzi, a listára kattintva a térkép nézete a megfelelő objektumra ugrik.

A Budapest Időgép / Iratok alkalmazásban juthatunk el az egyes ingatlanokhoz kapcsolódó forrásokhoz. A térképen helyrajzi számmal kivilágított telkeken a helyrajzi számra kattintva nyílik meg a telek történeti topográfiai leírása (amennyiben szerepel a Topográfia adatbázisban) megjelennek a környékhez kapcsolódó fotók, valamint itt találhatók a levéltári forrásokhoz vezető linkek. A Történelmi térképek felirat alatt kínált beállítási lehetőségek használatával könnyedén változtathatjuk, hogy alaptérképként a mai utcatérkép (OpenStreetMap), vagy valamelyik georeferált történeti térkép szolgáljon, de választhatjuk ezeknek a Budapest Időgép / Térkép részből ismert vektoros változatát is. Egy „csúszka” állításával „átlátszóvá” tehetjük a régi térképet, és így vethetjük össze a mai állapottal.

Az időgép oldaláról is elérhetők a Budapestről 1944-ben készült légi felvételek. A Magyar Királyi Légierő 1944 áprilisában, az első nagyobb angolszász bombázások után pár nappal, kis magasságból végigfényképezte Budapest találatokat kapott kerületeit. A nagyjából 550 légi felvétel negatívjai a közelmúltig a Hadtörténeti Levéltárban voltak kutathatók. Ezek az anyagok váltak elérhetővé az Arcanum és a Fortepan erőfeszítéseinek köszönhetően precíziós összeillesztéssel, a feleslegek kivágásával, a torzítások csökkentésével és georeferálással.

Egyelőre önálló alkalmazásban használható az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak térinformatikai adatbázisa, mely az 1956. október 23-tól 1957 tavaszáig erőszakos halállal, nagy valószínűséggel a forradalmi eseményekkel összefüggésben elhunyt személyek adatait jeleníti meg térképen kereshető formában.
A Budapest Időgép Budapest Főváros Levéltára és az Arcanum Adatbázis Kft együttműködésében a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.”

Forrás:
Budapest Időgép; Hungaricana; 2017
Budapest időgép (az adatbázis)

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. január 2.

BEST PRACTICES – JÓ GYAKORLATOK AZ E-DIPLOMÁCIÁBAN
Így aknázzuk ki a digitális közdiplomáciában rejlő előnyöket
A digitális diplomácia régebben – nyilván nem véletlenül nevezték eleinte „Twitter diplomáciának”, vagy „Facebook diplomáciának” – olyan egyértelmű és egyszerű ügynek tetszett. Adva volt egy sor pompás új eszköz, amivel korábban soha nem látott, széles közönséghez juttathatták el a külpolitika intézményes szereplői az üzeneteiket, és ráadásul még költséghatékony módokon is. Az elektronikus platformokon, mindenekelőtt a közösségi média új eszközein a diplomaták jó hatásfokkal közvetíthették hazájuk külpolitikai mondandóját a külföldi közvélemény jelentős köreihez, illetve akár kétoldalú párbeszédbe is elegyedhettek, országuk álláspontjainak védelmében. Az utóbbi hónapokban azonban rohamosan változik ez a viszonylag egyszerűnek látszó képlet.

A közösségi médiumokkal kapcsolatban ugyanis mind nyilvánvalóbbá vált az azokat vezérlő, irányító algoritmusok különös hatalma. Ezek a kódsorok ugyanis lényegében az egyedi felhasználók specifikus beállítottságaihoz (érdeklődéséhez, preferenciáihoz, adott esetben politikai elköteleződéséhez) igazítják az adott felhasználó teljes online világát. Magyarán: az algoritmusok gondoskodnak róla, hogy például egy Facebook-felhasználó egyre inkább az őt érdeklő, sőt, az ő szájíze szerinti tartalmakkal találkozzon – és csakis azokkal. A szakemberek riadtan konstatálták, a tavalyi amerikai elnökválasztási kampány fejleményeihez kapcsolódva, hogy zárt, egymástól szinte hermetikusan elszigetelt „véleménybuborékok” alakulnak ki a népszerű közösségi platformokon. Ezek a zárt „digitális gettók” pedig különösen megkönnyítik az így szegmentált, és a társadalmi kontrol-, illetve korrekciós mechanizmusoktól elzárt felhasználói csoportok manipulálását, radikalizálását.

A tavaly év végi, Tel Avivban rendezett digitális diplomácia konferencia erre a mind súlyosabb, és természetesen a korábban olyan hatékonynak látszó elektronikus diplomáciai munkát lassan ellehetetlenítő problémára igyekezett megoldásokat találni. A szakma ismerői számára cseppet sem meglepő, hogy az Izraeli Külügyminisztérium – amely korábban is az e-diplomácia úttörőjének számított – ebben az új helyzetben is a hatékony válaszlépések kidolgozóinak élvonalában van. Az izraeli külügyi szakma egyenesen egy új kifejezést használ ma már: beköszöntött az „algoritmus alapú diplomácia” kora. A koncepció azon a felismerésen alapul, hogy ha a közösségi média üzemeltetők – elvben az ún. „felhasználói élmény” fokozása céljából, de persze nem kevésbé saját profitjuk maximalizálása érdekében – speciális algoritmusokkal „szabják egyedire” az egyes felhasználókat körülvevő közösségi média univerzumot, akkor a digitális ökoszisztémában boldogulni kívánó diplomáciának is az algoritmusok erejét kell a saját céljai szolgálatába állítania.
Ennek keretében, az Izraeli Külügyminisztérium szakemberei a közösségi média cégekéhez hasonló algoritmusokkal (szoftverekkel) igyekeznek feltérképezni a közösségi média hálózatokat; azonosítani az egyes hálózatok („buborékok”) véleményvezéreit. Elsősorban ezekre a kulcsszereplőkre (az ún. influencerekre) fókuszáló kommunikációval igyekeznek előmozdítani a számukra fontos üzenetek, álláspontok terjesztését, illetve gátolni a nem kívánatos (pl. antiszemita) propaganda terjedését. Márpedig ezen a területen, az érintettek beszámolója szerint, az elmúlt két évben az izraeli külügyi szakemberek komoly sikereket könyvelhettek el, hála az új megközelítésnek és alkalmazott eszközrendszernek.
Reaping the benefits of digital public diplomacy; Corneliu Bjola, Ilan Manor; The Jerusalem Post; 2017. december 19.

A szaudi propaganda csúcsra jár: Irán lerohanását bemutató animációs filmet adtak közre
Az elmúlt napokban a világ figyelmének középpontjába Irán került. A nagyvárosok utcáit elborító – és már több halálos áldozatot is követelő – tüntetéshullám mögött egyes elemzők az ország gazdasági megszorításait sejtik, mások az autoriter politikai klímát okolják az elégedetlenségi mozgalom mögött. És persze akad immár olyan elemző is, aki egyfajta „színes forradalom”-ra jellemző elemeket vél felfedezni az eseményekben, különös tekintettel azok gyors (és sok más országéhoz hasonló elemeket felsorakoztató) eszkalációja miatt.
Ebben az összefüggésben különösen érdekes lehet egy hír, amely néhány nappal Karácsony előtt, tehát közvetlenül a tüntetéshullám kirobbanását megelőzően járta be a világsajtót. Az Iránnal különösen kiélezett, ellenséges viszonyban lévő Szaud Arábia hivatalos sajtójában jelent meg először egy 3D animációs kisfilm, amely Irán lerohanását, megszállását, és az ott élő (többségében síita) muzulmán népesség szaudiak általi „felszabadítását” mutatta be, a lövöldözős video játékokból jól ismert formában. Az egyébként professzionálisan elkészített film pillanatokon belül kikerült a digitális világba: a közel-keleti térségben is népszerű YouTube közösségi médiumon alig pár nap alatt csaknem 1,2 millióan látták. Az anyag egyébként az arab mellett angol feliratozást is tartalmaz, ami egyértelműen utal az akció nemzetközi célközönségére. Az egyelőre természetesen még becslésként sem állapítható meg, hogy van-e (és ha igen, akkor milyen) kapcsolat a december közepén megélénkült, és szokatlan eszközöket is bevető, éles hangú szaudi propaganda és az Iránban kibontakozó elégedetlenségi hullám között. A populáris videoműfajt választó akció azonban mindenképpen érdekes példája a felhasználók tömegeit közvetlenül megszólító digitális diplomáciai törekvéseknek.
Saudi Propaganda Goes Wild, Releases Film Showing Invasion of Iran; Southfront; 2017. december 18.
Hivatkozott film a YouTube-on

A Mossad a Facebookon toborozza új ügynökeit
Világszenzáció! A földkerekség legeredményesebbnek tartott, de mindenképpen legtitokzatosabb hírszerző szervezete, a legendás izraeli Mosszad a széles nyilvánosság előtt kezdte toborozni legújabb ügynökeit – méghozzá az ügynökség múlt héten elindított új Facebook oldalán. És nem is akárhogy: egy dinamikus, amolyan akció-kémfilmek világát idéző, a hírszerző szervezet munkájának különösen látványos, izgalmas részleteit mozaikba foglaló videoklippel igyekeznek kedvet csinálni az ügynökséghez való csatlakozáshoz. Természetesen részletes munkaköri leírást hiába keresne itt az érdeklődő; korszerű szemlélet ide vagy oda, az online világra hatékonyan építő toborzóeszközök ellenére is őrzi azért a Mosszad alapvető titokzatosságát.
Az igazsághoz ráadásul hozzá tartozik az is, hogy a technológiát mindig is előszeretettel, úttörőként használó izraeli kémszervezet azért már eddig is jelen volt az online világban: internetes webhelyén, más információk mellett, toborzó felhívásait is közzétette, ráadásul több nyelven is. A Facebook elindítása és toborzóeszközként való alkalmazása mindazonáltal nagyságrenddel javíthatja az ügynökség elérési képességét. Nem csupán arról van itt szó, hogy a közösségi média révén jóval szélesebb közönséghez jut el a szervezet híre. Lényeges az is, hogy éppen a fiatalabb generációk körében jóval népszerűbbek ezek a közösségi platformok a „régi” internetes webhelyeknél. Márpedig a Mosszad, a kémregényekben sugalltakkal ellentétben, elsősorban nem akcióhősöket keres. hanem olyan, magasan képzett fiatalokat, akik az online világban, a digitális technológiákban, a programozásban mozognak otthonosan.
A lépés mindenesetre jól jelzi azt is, hová fejlődik a világ, benne elsősorban a közösségi médiumok mindent átszövő hálója. És velük együtt a digitális diplomácia egyik speciális „szereplője”, a hírszerző szolgálat.
Mossad looking for new recruits on Facebook; Times of Israel; 2017. december 21.
Facebook

A Facebook mint kormányzati ügynök? Kadírov eltiltása az (USA) Első Alkotmánymódosítását sértheti
Az elmúlt hetekben szinte folyamatosan adtunk hírt olyan eseményekről, amelyek arra engedtek következtetni, hogy az online világ legnagyobb vállalatóriásai egyre inkább belegabalyodnak a nagyhatalmak (elsősorban az USA és Oroszország, de hasonló módon az USA és Kína) közötti konfliktusrendszerbe. Miközben a Google, vagy a Facebook formálisan magánvállalat, és ennek megfelelően lépéseit, működését a – mindenkire egyaránt érvényes – piaci szabályok kell, hogy irányítsák, addig az elmúlt hónapokban ezek a vállalatok többször hoztak olyan, egy adott országot, vagy annak egyes állampolgárait, vagy intézményeit korlátozó intézkedéseket, amelyek mögött az érintettek egyértelmű politikai motiváltságot sejtenek. Ennek megfelelően a diszkriminatívnak tekintett intézkedések ellen tiltakozó Oroszország, illetve Kína súlyos ellenlépéseket helyezett kilátásba, amelyek (legalábbis egyelőre) többnyire visszakozásra késztették az amerikai online cégeket. Az év végén egy újabb epizóddal sokasodott a politikai szerepvállalással gyanúsítható digitális médiavállalati lépések sora.
Az év utolsó napjaiban ugyanis a Facebook cég bejelentette, hogy zárolta Ramzan Kadírov csecsen politikus Facebook-, illetve Instagram fiókjait. A közösségi média üzemeltető óriáscég „törvényi kötelezettségére” hivatkozott. Az előző héten ugyanis az amerikai hatóságok – a 2012-ben elfogadott ún. Magnyitszkíj törvény alapján – tiltólistára tették (négy másik orosz állampolgárral egyetemben) Kadírovot, az Orosz Föderációhoz tartozó Csecsen Köztársaság vezetőjét. Az érintett, valamint az ügyben szintén megszólaló Orosz Külügyminisztérium nonszensznek nevezte a lépést. Amerikai médiajogi szakértők is megkérdőjelezik a lépés jogosságát. A Facebook, mint magáncég, nem érintett az amerikai kormányzat tiltó intézkedéseinek végrehajtásában. Ezzel szemben – hívják fel a figyelmet a szakértők – most úgy viselkedik, mintha egyfajta kormányhivatal lenne, amely kormányzati szankciók végrehajtását látja el. Lépésük egyenesen az amerikai alkotmány legfontosabbnak tekintett – a szólásszabadságot garantáló – Első Alkotmánymódosítását sértheti.
A közösségi média közkommunikációs szerepének változását jól mutatja, hogy a közösségi platformokat előszeretettel és nagy gyakorisággal használó Kadírov komoly népszerűségnek örvend: követőinek száma a Facebookon illetve Instagramon jóval meghaladja a 3 milliót.
Esetleges válaszlépésekről egyelőre nem érkezett hír; az elmúlt hetek, hónapok hasonló eseteinek forgatókönyve alapján azonban egyáltalán nem zárható ki az sem, hogy az orosz kormány határozottan kiáll a Föderáció elitje mellett, ellenszankciók kilátásba helyezésével kényszerítve jobb belátásra a politikai szerepet vállaló amerikai céget.
Facebook a government agent? Kadyrov’s ban could amount to First Amendment violation; RT USA; 2017. december 28.

A YouTube időlegesen letiltotta Navalníj választási bojkottfelhívását
Hogy mennyire „bonyolult” a nagy közösségi média üzemeltető vállalatok helyzete, azt jól mutatja egy ugyanazon a napon keletkezett hír, amely ezúttal a másik közösségi média hatalmasság, a YouTube korlátozó lépéséről tudósított – csak éppen ellenkező „politikai töltettel”. A fiatalabb generációk körében különösen népszerű videomegosztó – legalábbis egy időre – letiltotta az orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalníj videoüzenetét, amelyben az idén esedékes elnökválasztás bojkottálására szólította fel honfitársait. A lépés hátterében az állhat, hogy az Orosz Választási Bizottság – egy bírósági határozatra hivatkozva – eltiltotta az ellenzéki politikust a választáson való indulástól. Navalníj élénken tiltakozott a YouTube cég lépése ellen. Mint elmondta a cég (amely a Google önálló leányvállalataként működik) „jogsértő hastag-ek használatára” hivatkozva tiltotta le a videóját. Ezt azonban mondvacsinált indoknak nevezte: úgy vélte, valójában az orosz vezetést szolgáló bérkommentelők (illetve kommentelő robotok) tiltakozásainak tömege késztette meghátrálásra az amerikai céget.
Aztán három nappal később ismét fordult a kocka: a YouTube ugyanis hirtelen ismét engedélyezte a az inkriminált video közzétételét. Sem az amerikai cég, sem pedig az Orosz Média Hatóság egyelőre nem kommentálta az incidenst.
Az eset (és különösen annak lefolyása, a kezdeti tiltás, majd az orosz ellenzéki videójának ismételt hozzáférhetővé tétele) egyértelműen jelzi, hogy a digitális tömegkultúrában, tömegtájékoztatásban, propagandában, és természetesen a digitális közdiplomáciában lassan meghatározóvá váló hatalmas magánvállalatok a még náluk is hatalmasabb, egymással kiélezett konfrontációban álló államhatalmak erőterében állnak. Kettő (vagy néha még több) nagyhatalom érdekérvényesítő erejét kénytelenek figyelembe venni úgy, hogy közben még a saját profitérdekeiket is megpróbálják felszínre juttatni. Ez egyben arra is figyelmeztet: a nagy játékosokon kívüli szereplők, amelyek szintén használni akarják a digitalizáció nyújtotta eszközrendszert közdiplomáciai munkájuk támogatására, nem egy „semleges”, csupán üzleti alapon szabályozott térben működnek. A digitális platformok közdiplomáciai bevonásánál továbbra sem hagyhatják figyelmen kívül a meghatározó szereplők szempontjait.
YouTube briefly blocks Navalny’s calls for Russian election boycott; Russia Today; 2017. december 28.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

Szakirodalom

Elektronikus iratok és levéltár

„Mintegy négy évtizedes (1975-2012) levéltári karrierem alatt szemtanúja és résztvevője lehettem annak a folyamatnak, amely során az informatika átalakította az iratokat, a levéltártant és természetesen magukat a levéltárakat is – teljesen logikusan, hiszen maga a modern társadalom is átalakult az információs-kommunikációs forradalom alatt. 25 évig foglalkoztam levéltári informatikai kérdésekkel, a gondolataimat kéttucatnyi publikációban osztottam meg az érdeklődő kollégákkal. Nyugdíjba vonulásom után úgy éreztem, hogy az elektronikus iratokkal kapcsolatos tapasztalataimat és tudásomat érdemes egy összefoglaló műben összegezni. Ösztönzött erre az is, hogy nem voltam teljesen elégedett a 2009-ben megjelent Levéltári kézikönyv vonatkozó fejezetével, és nemcsak az óhatatlanul bekövetkező gyors elavulás miatt. (A kiadványnak én voltam a főszerkesztője, és a kérdéses fejezet nagy részét is én írtam.) Ezért elhatároztam, hogy „újraírom” ezt a részt, más szemszögből, más megközelítéssel, de felhasználva a korábbi munkáimat. Az írás alatt három fő célkitűzés vezérelt: 1) összefoglaló képet adni az e-iratok problematikájáról; 2) megvilágítani a legmélyebb archivisztikai összefüggéseket; 3) az egész kérdést történeti és társadalmi keretbe helyezni.

Az e-iratokkal foglalkozó szakirodalom hatalmas, már meglehetősen előrehaladt a szakosodás, ezért kevesen képesek átlátni az egész kérdéskört a maga bonyolult összefüggéseivel. Emiatt sok levéltáros „csinálja, bár nem érti”, és joggal feltételezhetjük, hogyha majd értik (az egészet), akkor jobban fogják csinálni (a maguk részét). De nem elég megérteni a makroösszefüggéseket, ismerni kell a mikrovilágot is, mert bármilyen furcsának tűnik is, az utóbbi sok tekintetben meghatározza az előbbit. (Hasonlóképpen, mint a fizikában: az atomi és a szubatomi szinten érvényes törvények határozták/határozzák meg a csillagok, a bolygórendszerek és a galaxisok, sőt az egész Világegyetem születését, működését és halálát.) Erre tettem kísérletet különösen a 3. fejezetben, ahol igyekeztem az e-irat elemi összetevőit definiálni és a működésüket röviden leírni.

Talán a harmadik célkitűzés megvalósítása, a történeti és társadalmi keret fölvázolása jelentette számomra a legnagyobb kihívást. Ezzel nem nagyon foglalkoznak a teoretikusok, pedig alapvetően fontos szakmafilozófiai kérdés, hogy a levéltári elektronikus korszakot (benne az e-iratokat) különálló újként kezeljük-e vagy pedig kontinuumként. Én feltétlenül a második opció mellett teszem le a voksot, és remélem, hogy ebben a műben sikerült ezt bebizonyítanom. Ezért hívom fel mindig a figyelmet az analóg és az e-világ közötti azonosságra vagy hasonlóságra, persze nem hallgatva el a különbözőségeket sem. A társadalmi vonatkozások azért fontosak, mert a levéltárak a társadalom részei, az ott fölmerülő kérdésekre kell reflektálniuk, annál is inkább, mert a társadalom határozza meg a levéltárak működését.

Az informatika hihetetlen gyorsasággal fejlődik, ezért minden vele kapcsolatos mű gyorsan avul. Remélem, hogy ez a megállapítás az írásomra csak részben lesz érvényes, egyrészt, mert a levéltártani részek sokkal időtállóbbak, másrészt az informatikában is az állandóra vagy a lassan változó lényegre helyeztem a hangsúlyt. A kézirat a 2015. évi állapotot írja le…”

Forrás:
Elektronikus iratok és levéltár; Körmendy Lajos; Magyar Elektronikus Könyvtár; ISBN 978 615 00 0831 8; 2017 (PDF)

Innováció és Stabilitás: az MNB nyilvános konzultációt indít a hazai FinTech innovációk szabályozói ösztönzésének lehetőségeiről

„A technológiai innovációk elősegíthetik a pénzügyi rendszer versenyképességének, hatékonyságának növelését, valamint olcsóbb és kényelmesebb szolgáltatások útján értéket teremthetnek az ügyfeleknek is. Ugyanakkor a szabályozó hatóságok számára új kihívásokat jelent az új, innovatív megoldásokhoz kapcsolódó kockázatok kezelése. Az MNB 2017 második felében átfogó felmérést végzett a FinTech innovációkkal kapcsolatos vélemények megismerése céljából mind a piaci szereplők, mind a fogyasztók körében. A felmérés eredményei, a nemzetközi legjobb gyakorlatok, valamint a pénzügyi stabilitási szempontok figyelembe vétele alapján a jegybank kidolgozott egy, a hazai FinTech innovációk ösztönzését célzó lehetséges szabályozói koncepciót, amelyet a mai napon megjelent „Innováció és Stabilitás” című konzultációs dokumentum formájában nyilvános konzultációra bocsát. A konzultáció keretében 2018. január 20-ig nyílik lehetőség a felvázolt keretrendszerrel kapcsolatos észrevételek megtételére.

Az elmúlt években a FinTech megoldások alkalmazása világszerte erőteljes növekedést mutatott. Az innovatív, digitális megoldások elterjedése jelentősen javíthatja a pénzügyi rendszer versenyképességét és hatékonyságát. Az ügyfelek oldalán az innovatív megoldások a pénzügyi szolgáltatások egyszerűbb és olcsóbb eléréséhez, kényelmesebb és időtakarékosabb ügyintézéshez vezethet. A FinTech innovációk, valamint az új típusú üzleti modellek rohamos térnyerése kapcsán ugyanakkor figyelemmel kell lenni a lehetséges kockázatokra és a pénzügyi stabilitási szempontokra is. A szabályozó hatóságok azzal a dilemmával szembesülnek, hogy egy túlzottan szigorú megközelítéssel biztosítsák-e a kockázatok minimalizálását, feláldozva az innovációból fakadó versenyképességi előnyöket, vagy az új megoldásoknak teljes szabadságot engedve kockáztassák jövőbeli lehetséges veszélyek felépülését. A kérdés hatékony kezeléséhez a két véglet közötti optimum megtalálása szükséges.

Ezen optimum megtalálására számos, az innovációkban rejlő előnyök hasznosítását, valamint az esetleges kockázatok minimalizálását célzó szabályozói kezdeményezés körvonalazódik nemzetközi szinten. A FinTech innovációk terjedése Magyarországon is egyre inkább érzékelhető, ezért az MNB is szorosabban nyomon követi az új típusú kockázatokat, de emellett az innovációkat kellően támogató szabályozói megközelítésre törekszik.

Az MNB 2017 második felében átfogó kutatást végzett a FinTech innovációkkal kapcsolatos piaci folyamatok és a szabályozói környezettel kapcsolatos piaci álláspontok felmérése céljából. Ennek keretében feltérképezte a hazai fogyasztói attitűdöket, a hagyományos pénzügyi szereplők és a FinTech cégek igényeit, tapasztalatait, valamint utóbbiak finanszírozási forrásokhoz jutási lehetőségeit. A jegybank áttekintette továbbá a nemzetközi szabályozói fejleményeket és a legjobb gyakorlatokat.

Mindezek alapján a jegybank kidolgozott egy, a hazai FinTech innovációk ösztönzését célzó lehetséges szabályozói koncepciót, amelyet a mai napon megjelent „Innováció és Stabilitás” című konzultációs dokumentum formájában nyilvános konzultációra bocsát. Az innovációk biztonságos keretek között való ösztönzésére vonatkozó koncepció részeként felvázolt hazai innovációs hálózat („Innovation Hub”) létrehozása egy közvetlen, kölcsönösen előnyös kapcsolatot tenne lehetővé a szabályozó hatóság, valamint a hazai innovatív pénzügyi szereplők között. Egy ún. szabályozói „tesztpálya” („Regulatory Sandbox”) bevezetése pedig a kockázatok kordában tartása mellett hazánkban is ösztönözhetné a FinTech innovációk alkalmazását és terjedését. Az Innováció és Stabilitás című konzultációs dokumentumban az MNB ismerteti ezen platformok tervezett működési sarokpontjait és várja az észrevételeket a javasolt keretrendszer kapcsán.

Az Innováció és Stabilitás című konzultációs dokumentumban bemutatott javaslatokkal kapcsolatos kérdéseket, észrevételeket 2018. január 20-ig küldhetik meg az érintettek az innovationhub@mnb.hu e-mail címre.”

Forrás:
Innováció és Stabilitás: az MNB nyilvános konzultációt indít a hazai FinTech innovációk szabályozói ösztönzésének lehetőségeiről; Magyar Nemzeti Bank; 2017. december 22.
Innováció és stabilitás. FinTech körkép Magyarországon – konzultációs dokumentum; Magyar Nemzeti Bank; 2017. december (PDF)
Innovation Hub; Magyar Nemzeti Bank

Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások helyzete Magyarországon, 2016

„A felhasználók egy kiadványon belül kapnak tájékoztatást az információs és kommunikációs technológiák, valamint a szolgáltatások helyzetéről a szolgáltatók adatai, valamint az infokommunikációs eszközök használatáról a felhasználók válaszai alapján, így egyszerre van rálátás a keresleti, illetve a kínálati oldalra. A távközlési és internet-, valamint a televíziós szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások összesített adataival mutatjuk be a távközlési, a televízió-, a kábeltelevízió- és az internetszolgáltatások kínálati oldalát az előfizetői szám, a technológiai típusok összetételén, valamint a kapcsolódó árbevételi mutatók alakulásán keresztül. A második részben a keresleti oldalt mutatjuk be, a vállalkozások és a lakosság mint a legjelentősebb felhasználói csoportok infokommunikációs eszközhasználatát, ezen belül is a számítógép- és az internethasználatra kiterjedő statisztikai felméréseink adatait ismertetjük.”

Forrás:
Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások helyzete Magyarországon, 2016; Központi Statisztikai Hivatal; 2017. december 22. (PDF)
Kapcsolódó adatok

Lásd még:
Archívum, a kiadvány korábbi kiadásai

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2017. III. negyedév

„2017 III. negyedévében a mobiltelefon-előfizetések száma meghaladta a 11,8 milliót, ezen belül a havidíjas előfizetések aránya tovább növekedett. A telefonbeszélgetésre fordított idő több mint négyötödét mobiltelefonról kezdeményezték. A mobilhálózat adatforgalma 85%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2017. III. negyedév végére közel 9,4 millióra nőtt az internet-előfizetések száma, aminek 69%-a mobilinternet-előfizetés volt. A televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma meghaladta a 3,9 milliót, ennek közel háromnegyede digitális előfizetői csomagokból tevődött össze.”

Forrás:
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2017. III. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; Statisztikai Tükör; 2017. december 5. (PDF)
Kapcsolódó adatok

Lásd még:
Archívum, korábbi kiadványok

Törvények, rendeletek

2040/2017. (XII. 27.) Korm. határozat Monor település „okos város” funkcionalitással összefüggő fejlesztéseinek támogatásáról

„ A Kormány az „okos város” technológia magyarországi elterjesztése érdekében

1. egyetért azzal, hogy
a) a kapcsolódó fejlesztéseket központi infrastruktúra létrehozásával kell támogatni,
b) a települési szintű megvalósítást először szűk körben, pilot projekt létrehozásával kell tesztelni,
c) a pilot projekt tesztalanyául – a város mérete, településszerkezetének reprezentativitása és földrajzi elhelyezkedése alapján – Monor Várost jelöli ki;

2. felhívja a belügyminisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy az 1. pont szerinti pilot projekt megvalósításához szükséges központi, valamint városi fejlesztések forrásigényének biztosításáról készítsen előterjesztést a Kormány részére.

Felelős: belügyminiszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2018. február 28.”

Forrás:
2040/2017. (XII. 27.) Korm. határozat Monor település „okos város” funkcionalitással összefüggő fejlesztéseinek támogatásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 2040/2017. (XII. 27.) Korm. határozata Monor település „okos város” funkcionalitással összefüggő fejlesztéseinek támogatásáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 225. szám; 2017. december 27.; 3642. oldal.. (PDF)

40/2017. (XII. 27.) MvM rendelet az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról

„…Az EKR üzemeltetése

1. § (1) A Miniszterelnökség az elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR) üzemeltetésének feladatát jogszabályban kijelölt szervezet (a továbbiakban: az EKR üzemeltetője) útján látja el.

(2) Az EKR üzemeltetője az EKR honlapján nyilvánosan közzéteszi az EKR használatával, a használt elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt, az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásának feltételeire vonatkozó információkat.

(3) Az EKR üzemeltetője biztosítja a rendszerben foglalt adatok rendelkezésre állását a Kbt. 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. A Kbt. 46. § (2) bekezdésében foglalt határidő elteltével a rendszerben foglalt adatok archiválásra kerülnek.

(4) Az EKR rendelkezésre állását folyamatosan szükséges biztosítani.

Üzemszünet, üzemzavar

2. § (1) Az EKR üzemeltetője minden, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti üzemszünetet munkanapokon este tizenkilenc óra és hajnali kettő óra közötti időszakra, vagy munkanapokon kívüli időszakra ütemezi.

(2) Az EKR üzemeltetője minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről köteles az EKR honlapján és saját honlapján tájékoztatót közzétenni legalább 1 munkanappal a tevékenység megkezdése előtt, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését vagy korlátozott működőképességét eredményezi.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásban fel kell tüntetni:

a) a technikai tevékenység tervezett kezdő és záró időpontját (nap, óra, perc pontossággal),

b) a technikai tevékenységgel érintett szolgáltatások meghatározását, funkcionalitásukban bekövetkező változásokat,

c) – ha a tervezett technikai tevékenység az elektronikus szolgáltatás módosulásával jár – a módosítás pontos leírását, valamint a felhasználásban bekövetkező változások leírását.

3. § (1) Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti üzemzavar esetén az EKR üzemeltetője az üzemzavar észlelését és beazonosítását követően haladéktalanul köteles az EKR honlapján – vagy annak működésképtelensége esetén a saját honlapján – tájékoztatást közzétenni, valamint a tájékoztatásnak a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételét is kezdeményezni. A tájékoztatásban fel kell tüntetni:

a) az üzemzavarral érintett szolgáltatások körét és

b) az EKR üzemeltetőjének az üzemzavar ideje alatt folyamatosan működő ügyfélszolgálati elérhetőségét.

(2) Az EKR üzemeltetője köteles az üzemzavar észlelésére vonatkozó bejelentések fogadását folyamatosan, az általa közzétett elérhetőségeken (legalább elektronikus úton, munkanapokon nyolc és tizennyolc óra között telefonon is) biztosítani, és azokat kivizsgálni.

4. § Az EKR üzemeltetője a 2. § (2) bekezdés szerinti tevékenységekről, illetve a 3. § szerinti üzemzavarokról köteles az EKR felületén és saját honlapján is elérhető nyilvántartást hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a technikai tevékenységek, illetve az üzemzavarok pontos időpontját és időtartamát, illetve az EKR üzemeltetője által kiadott tájékoztatást…”

Forrás:
40/2017. (XII. 27.) MvM rendelet az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról; Nemzeti Jogszabálytár
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 40/2017. (XII. 27.) MvM rendelete az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról; Magyar Közlöny 2017. évi 226. szám 2017. december 27. 36089-36090. oldalak (PDF)

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma E-ügyintézési Információátadási Szabályzata

Forrás:
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma E-ügyintézési Információátadási Szabályzata; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. december 29. (PDF – 1,45 MB)

2055/2017. (XII. 27.) Korm. határozat az önkormányzati ASP rendszer működtetésének támogatása érdekében szükséges forrás biztosításáról

„A Kormány

1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva elrendeli a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet címrendjének az 52. Az önkormányzati ASP rendszer működtetésének támogatása címmel történő kiegészítését;

Felelős: nemzetgazdasági miniszter belügyminiszter
Határidő: azonnal

2. – az Áht. 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – az önkormányzati ASP rendszer bevezetésében aktívan közreműködő önkormányzati köztisztviselők munkájának elismerése érdekében 581 509 600 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 52. Az önkormányzati ASP rendszer működtetésének támogatása cím javára az 1. melléklet szerint;

Felelős: nemzetgazdasági miniszter belügyminiszter
Határidő: azonnal

3. egyetért azzal, hogy a belügyminiszter a 2. pont szerint átcsoportosított előirányzat terhére, az abban meghatározott támogatási célra, pályázat és támogatási kérelem benyújtása nélkül, támogatási előlegként, a támogatás felhasználásának és elszámolásának részletes feltételeit meghatározó támogatói okirat alapján a 2. melléklet szerinti települési önkormányzatok részére, az ott meghatározott összegben költségvetési támogatást nyújtson;

4. egyetért azzal, hogy a belügyminiszter a 3. pont szerinti költségvetési támogatást a támogatói okirat kiadását követően folyósítsa az érintett települési önkormányzatok számára…”

Forrás:
2055/2017. (XII. 27.) Korm. határozat az önkormányzati ASP rendszer működtetésének támogatása érdekében szükséges forrás biztosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 2055/2017. (XII. 27.) Korm. határozata . az önkormányzati ASP rendszer működtetésének támogatása érdekében szükséges forrás biztosításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 226. szám; 2017. december 27.; 36235-36262. oldalak (PDF)

A Kormány 2093/2017. (XII. 28.) Korm. határozata a Kormányzati Adatközpont működésével kapcsolatos költségek viseléséről

„A Kormány egyetért azzal, hogy a Kormányzati Adatközpont (a továbbiakban: KAK) működtetése kapcsán felmerülő költségek megosztása az alábbi elvek alapján történjen:
1. meglévő, saját infrastruktúrán működő rendszerek KAK-ba történő telepítésével összefüggő migrációs költségeket a rendszerek működtetéséért felelős szervezet viseli;

2. a KAK működésével kapcsolatos költségeket
a) a KAK-ba betelepítésre kerülő, korábban önálló, saját infrastruktúrán működő rendszerek, és
b) az uniós források terhére újonnan létrehozott, eleve a KAK-ban létesülő rendszerek esetén egyaránt a rendszerek működtetéséért felelős szervezet viseli, a KAK szolgáltatásainak a betelepített rendszerek általi igénybevételével arányosan;

3. a 2. pont szerinti költségvetési forrást az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett tárca részére át kell adni.”

Forrás:
A Kormány 2093/2017. (XII. 28.) Korm. határozata a Kormányzati Adatközpont működésével kapcsolatos költségek viseléséről; Magyar Közlöny; 2017. évi 230. szám; 2017. december 28.; 38732. oldal (PDF)

A Kormány 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelete a Kormányzati Adatközpont működéséről

„…2. Központi szolgáltató
3. § A közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a  továbbiakban: központi szolgáltató) útján működteti a  Kormányzati Adatközpontot, amelynek keretében az  1.  mellékletben meghatározott KAK Felhő szolgáltatást, KAK Hoszting szolgáltatást és adatmegőrzési szolgáltatást (a továbbiakban együtt: adatközponti szolgáltatások) nyújt a felhasználók részére.

3. Az adatközponti szolgáltatások igénybevételi formái
4. § (1) Az  adatközponti szolgáltatások igénybevétele a  különböző működési esetekhez tartozó kötelező vagy önkéntes igénybevételi formában történhet.

(2) A  2.  mellékletben meghatározott KÖFOP projektek keretében fejlesztett szakrendszerek esetében a szakrendszert adatgazdaként működtető szervezet számára kötelező a Kormányzati Adatközpont igénybevétele.

5. § (1) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a  kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 4.  § (1)  bekezdése alapján a  nemzeti távközlési gerinchálózat igénybevételére jogosult, e  rendelet alapján kötelezett felhasználónak nem minősülő szerv önként csatlakozó felhasználóként a  következő célokból veheti igénybe az adatközponti szolgáltatásokat, ha az általa fenntartott rendszer működése adatközponti szolgáltatások igénybevételével biztosítható:
a) új infrastruktúra fejlesztése,
b) meglévő infrastruktúra amortizációs cseréje,
c) meglévő infrastruktúra kapacitásbővítése,
d) az  állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvénynek (a továbbiakban: Ibtv.) való megfelelés, vagy
e) meglévő kapacitáson felüli szabad kapacitás igénybevétele.

(2) Az  önként csatlakozó felhasználó az  adatközponti szolgáltatások igénybevételére irányuló szándékát az e célra működtetett elektronikus megoldás igénybevételével – az adatközponti szolgáltatások igénybevételéhez szükséges regisztrációs dokumentumokkal együtt – benyújtott kérelemben jelenti be a miniszternek.

(3) A miniszter a (2) bekezdés alapján benyújtott kérelem és egyéb regisztrációs dokumentumok alapján – a központi szolgáltató javaslatát is mérlegelve – dönt a csatlakozás engedélyezéséről és annak legkorábbi időpontjáról.

6. § (1) A  2.  mellékletben meghatározott KÖFOP projektek keretében fejlesztett szakrendszereken túl a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 61/A. §-a szerinti informatikai fejlesztést végrehajtó, az állami szervek informatikai fejlesztéseinek koordinációjáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó szervezetek, továbbá a  központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2.  mellékletében szereplő szervezetek kötelesek az adatközponti szolgáltatások igénybevételi lehetőségét a központi szolgáltatóval közösen megvizsgálni, ha a szervezet
a) meglévő saját külső infrastruktúra fejlesztését amortizációs célú csere, kapacitásbővítés, továbbá az Ibtv.-ben foglalt biztonsági szintnek való megfelelés indokával kívánja végrehajtani,
b) újólag fejlesztett vagy meglévő saját rendszereinek üzemeltetését nem képes az  Ibtv. szerinti besorolási szinthez tartozó követelményeknek megfelelő szinten biztosítani,
c) olyan új rendszert fejleszt, amely infrastruktúrabővítéssel jár, vagy
d) a 7. § (1) bekezdésében meghatározott sürgősségi esetekben veszi igénybe a szolgáltatást…”

Forrás:
A Kormány 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelete a Kormányzati Adatközpont működéséről; Magyar Közlöny; 2017. évi 230. szám; 2017. december 28.; 38630-38642. oldalak (PDF)

A Kormány 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelete az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatok biztonságát szolgáló Kormányzati Adattrezorról

„v…3. Az őrzésért felelős szerv
3. § (1) A  Kormány az  adattrezor-archiválások Kormányzati Adattrezorban történő őrzéséért és az  adattrezor-archiválási rendszer üzemeltetéséért felelős szervként (a továbbiakban együtt: őrzésért felelős szerv) a NISZ Zrt.-t jelöli ki.

(2) Az  őrzésért felelős szerv feladata adatfeldolgozóként az  adattrezor-archiválás átvétele, biztonságos és szakszerű tárolása és visszaszolgáltatása, valamint az adattrezor-archiválási rendszer üzemeltetése.

4. Az adattrezor-archiválás tartalma, átadása, megőrzése
4. § (1) Az  adattrezor-archiválási kötelezettség célja az  adatkezelőnek az  e-ügyintézési kötelezettség teljesítésével összefüggő adatai sérüléséből eredő működési zavara esetén a működési képesség helyreállítása és az adatvesztés minimalizálása.

(2) Az adattrezor-archiválást olyan formátumban kell elvégezni, hogy abból értelmezhető adatot csak az adatkezelő, és csak az archiválás visszaállítását követően tudjon előállítani.

(3) Ha az  archiválási kötelezettséggel érintett nyilvántartások esetén az  adatok visszaállítása aránytalanul költséges vagy időigényes, az adattrezor-archiválás az adatokkal együtt a teljes futtatási környezet archiválását is tartalmazza.

(4) Az  adattrezor-archiválás a  legutolsó állapot helyreállításához szükséges adatállományokat tartalmazza. Az  adatkezelő és az  őrzésért felelős szerv megállapodhat abban, hogy az  adattrezor-archiválás időállapotokat is tartalmaz.

(5) Első alkalommal valamennyi elektronikus információs rendszer vagy nyilvántartás esetében a teljes adatállományt archiválni kell. A  változások archiválása ehhez az  állományhoz képest történik úgy, hogy a  legutolsó állomány legfeljebb két állományból helyreállítható legyen. A  teljes adatállomány archiválása esetén az  archiválandó adatmennyiség őrzésért felelős szerv részére történő átadása az  adatkezelő által biztosított fizikai adathordozó használatával történik. Az  adatkezelő és az  őrzésért felelős szerv megállapodhat abban, hogy a  technikai és biztonsági feltételek fennállása esetén a teljes adatállomány átadása hálózati kapcsolat útján történjen.

(6) Az  elektronikus információbiztonságra vonatkozó szabályokból következő biztonsági mentési kötelezettség nem váltható ki az adattrezor-archiválási kötelezettséggel.

5. § (1) Az  adattrezor-archiváláshoz szükséges, az  adatkezelő archiválási rendszere és az  adattrezor központi megoldása közötti egységes formátumot biztosító virtuális eszközrendszert az  őrzésért felelős szerv bocsátja az  adatkezelő rendelkezésére. Az  adatkezelő az  archiváláshoz – a  nemzetbiztonsági szolgálatok elektronikus információs rendszerei adattrezor-archiválását kivéve – ezt az  eszközrendszert köteles használni. A  virtuális eszközrendszer rosszindulatú szoftverkódoktól való mentességéért az őrzésért felelős szerv a felelős.

(2) A virtuális eszközrendszert futtató infrastruktúrát az adatkezelő biztosítja. A 13. § (3) bekezdésében meghatározott adatmennyiséget meghaladó kapacitásigény esetén az egységes formátumot biztosító eszközrendszert az őrzésért felelős szerv fizikai úton biztosítja.

(3) Az  adattrezor-archiválást titkosító kulcs alkalmazásával az  adatkezelőnek úgy kell elvégeznie, hogy abból az adatkezelőnél működtetett elektronikus információs rendszerek külön-külön is visszaállíthatóak legyenek. Az  adatkezelőnek jól beazonosítható módon meg kell jelölnie, hogy az  átadott adatállomány mely adatkezelő elektronikus információs rendszere archiválását tartalmazza. Az  adattrezor-archiválásnak tartalmaznia kell a visszaállításhoz szükséges dokumentációt.

(4) Az őrzésért felelős szervnek átadásra kerülő adatállománynak a technika archiváláskori állása szerint rosszindulatú szoftverkódtól való mentessége az adatkezelő szerv felelőssége.

6. § (1) Az  adattrezor-archiváláshoz szükséges titkosító kulcsot az  Információs Hivatal állítja elő két példányban, és egy példányt eljuttat az  adatkezelőhöz. Valamennyi adatkezelő szervet saját, egyéni kulccsal kell ellátni. A  kulcs nem hozható harmadik szerv vagy személy tudomására, csak az  adatkezelőnek vagy jogutódjának, vagy törvényben kijelölt szervnek adható ki. Az  Információs Hivatal által átadott kulcsról az  adatkezelő másolatot készít és azt biztonságos helyen tárolja.

(2) Az  Információs Hivatal elkülönítetten tárolja a  titkosító kulcs egy példányát, és azt az  adatkezelő vagy jogutódja rendelkezésére bocsátja, ha az adatkezelőnél lévő titkosító kulcs és annak másolata megsemmisül, vagy mindkettő megsérül…”

Forrás:
A Kormány 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelete az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatok biztonságát szolgáló Kormányzati Adattrezorról; Magyar Közlöny; 2017. évi 230. szám; 2017. december 28.; 38624-38629. oldalak (PDF)

443/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet az elektromobilitás hazai elterjesztésével kapcsolatos egyes állami feladatokról

„…1. Általános rendelkezések

1. § Az elektromobilitás hazai elterjesztésével kapcsolatos – 2. §-ban meghatározott – egyes közfeladatokat az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság) látja el.

2. A Társaság feladatai

2. § A Társaság az elektromobilitás hazai elterjedését elősegítő közfeladatai körében felelős

a) az országos átjárhatóságot biztosító, elektromos járművek feltöltésére szolgáló töltőinfrastruktúra kiépítéséért, amelynek keretében
aa) közreműködik a töltőtelepítési fejlesztések koordinálásában,
ab) megvalósítja a töltőinfrastruktúra kiépítését szolgáló egyes, központi költségvetési forrásból vagy európai uniós forrásból létrehozandó kormányzati fejlesztéseket,

b) az általa kiépített töltőinfrastruktúra rendeltetésszerű fenntartásáért és üzemeltetéséért, a közfeladat körébe bele nem értve az elektromobilitás felhasználó részére történő elektromobilitás szolgáltatási tevékenységet,

c) tisztán elektromos gépjármű-részarány növelésének elősegítéséért az elektromos gépjárművek központi beszerzése útján azon költségvetési szervek részére, amelyek nem tartoznak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által kötelezően ellátott körbe, és nem élnek az e körhöz való csatlakozási jogukkal,

d) az elektromobilitási piac szereplői közötti átjárhatóság biztosításának, valamint az elektromobilitási piac egységes működéséhez szükséges, kölcsönös elszámolást biztosító elektronikus fizetési platform kialakításával kapcsolatos feladatok ellátásáért.

3. § E rendelet alkalmazásában

a) országos átjárhatóság: azon lehetőség megteremtése, amely által kizárólag a nyilvános elektromos töltőpontok igénybevételével Magyarország bármely pontja elérhetővé válik az elektromos meghajtású gépjárművek számára,

b) elektromobilitás felhasználó: az elektromos gépjárműtöltési szolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 170/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. § 1. pontja szerinti fogalom,

c) elektromobilitás szolgáltatás: az elektromos gépjárműtöltési szolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 170/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. § 2. pontja szerinti fogalom…”

Forrás:
443/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet az elektromobilitás hazai elterjesztésével kapcsolatos egyes állami feladatokról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 443/2017. (XII. 27.) Korm. rendelete az elektromobilitás hazai elterjesztésével kapcsolatos egyes állami feladatokról; Magyar Közlöny; 2017. évi 225. szám; 2017. december 27.; 35833. oldal (PDF)