Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• 2021-re a felére csökken az adóadminisztráció, néhány éven belül – elsőként – teljesen papírmentes hivatallá válik a NAV
  Tárgyszavak: adóbürokrácia csökkentése, digitális adóbevallások, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, papírmentes közigazgatás, Sors László, ügyfélközpontúság, Varga Mihály
• Elsősorban az átszervezések miatt változik nagyot a jövő évi költségvetés, a kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra így is 25 milliárd forinttal több jut
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, kormánystruktúra, kormányzati infokommunikáció, költségvetés, Magyarország
• Egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia jön létre
  Tárgyszavak: Innovációs és Technológiai Minisztérium, közigazgatási centralizáció, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Palkovics László, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Közigazgatás, politika

• Létrejönnek a Tankerületi Tanácsok
  Tárgyszavak: Emberi Erőforrások Minisztériuma, közoktatás irányítása, Magyarország, Tankerületi Tanácsok
• Kormányablak nyílt a Keleti pályaudvaron
  Tárgyszavak: állomásfejlesztési és integrált ügyfélszolgálat fejlesztési program, Budapest, integrált ügyfélszolgálat, Magyarország, második generációs kormányablak, MÁV, statisztika, vasútügy
• Kormányablak busz járja Bács-Kiskun megyét
  Tárgyszavak: Bács-Kiskun megye, Magyarország, második generációs kormányablak, mobilizált kormányablak, területi államigazgatás
• A Modern városok program keretében a 23 megyei jogú város már több mint 850 milliárd forint fejlesztési forrást hívott le
  Tárgyszavak: Gyopáros Alpár, Magyarország, megyei jogú városok, Modern Falvak Program, Modern Városok Program, Veszprém, Veszprém megye

Közigazgatási, politikai informatika

• Már elérhető a Nemzeti Közművek földgáz-és áram applikációja
  Tárgyszavak: e-számla, közműszolgáltatók, Magyarország, mobilalkalmazások, mobilfejlesztés, NKM Nemzeti Közművek Zrt.
• Így válthatja ki családtagja gyógyszerét az e-recept bevezetése után
  Tárgyszavak: digitális egészségügy, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális recept, e-egészségügy, e-recept, e-vény, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), felírási igazolás, Hankó Zoltán, Magyar Gyógyszerészi Kamara, Magyarország
• Az utolsó percekben is módosulni fog a július elsején induló online számlarendszer
  Tárgyszavak: adóügyi informatika, digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, online számlázás

Informatika, távközlés, technika

• A magyar piacon elsőként: eszközbe épített SIM-kártya (eSIM) használható a Magyar Telekom hálózatában
  Tárgyszavak: digitális gazdaság, Dolgok Internete, eSIM-kártya, IoT, Magyar Telekom, Magyarország, mobil távközlés, mobileszközök, mobilhálózatok
• Szélessávú hozzáférés az Európai Unió tagállamaiban: az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul
  Tárgyszavak: Európa 2020, Európai Számvevőszék, Európai Unió, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, szélessávú infrastruktúra, Szupergyors Internet Program (SZIP)
• Jól vizsgázott a Szupergyors Internet Program
  Tárgyszavak: Európa 2020, Európai Számvevőszék, Írország, Magyarország, Olaszország, szélessávú infrastruktúra, Szupergyors Internet Program (SZIP)
• 3,5 milliárd forinttal emelkedett a felhőszolgáltató központok létrehozását támogató GINOP-pályázat keretösszege
  Tárgyszavak: 2014-2020, digitális gazdaság, fejlesztéspolitika, felhőszolgáltatás, GINOP-3.2.4, IKT-ipar, infrastruktúra szolgáltatásként (IaaS), kis- és középvállalkozások, KKV, Magyarország, platform szolgáltatásként (PaaS), szoftver szolgáltatásként (SaaS), uniós társfinanszírozású projektek
• Csökkent az IT-szektorban működő kkv-k számára kiírt pályázat keretösszege
  Tárgyszavak: 2014-2020, digitális gazdaság, fejlesztéspolitika, GINOP-3.1.2, IKT-ipar, kis- és középvállalkozások, KKV, Magyarország, uniós társfinanszírozású projektek

Társadalom, gazdaság, művelődés

• Az Okos Város mint működési modell
  Tárgyszavak: fenntartható okos város, konferencia, közigazgatási innováció, Magyarország, okos város, önkormányzatok, smart city, urbanisztika, városfejlesztés
• 1,3 millió euróval támogatja a Google a magyar digitális újságírást
  Tárgyszavak: digitális gazdaság, digitális hírszolgáltatás, digitális újságírás, Google, kreatív gazdaság, médiaipar
• Reuters Institute: A digitális hírfogyasztás állapota 2018
  Tárgyszavak: csetprogramok, felmérés, hírfogyasztás, közösségi média, Magyarország, médiafogyasztás, médiahasználat, sajtó, statisztika, üzenetküldő alkalmazások

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. június 18.
  Tárgyszavak: algoritmus alapú diplomácia, digitális diplomácia, e-diplomácia, Egyesült Államok, Észak-Korea, gasztrodiplomácia, Izrael, közdiplomácia, Oroszország, sportdiplomácia
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. június 11-június 15.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

• Városi infrastruktúrák újrahasznosítása
  Tárgyszavak: Magyarország, okos város, smart city, urbanisztika, városfejlesztés, városi infrastruktúra újrahasznosítása, várostervezés
• Digitális egyenlőtlenségek a debreceni fiatalok körében
  Tárgyszavak: Debrecen, digitális egyenlőtlenségek, digitális társadalom, Hajdú-Bihar megye, ifjúságszociológia, közoktatás, Magyarország, statisztika
• Önkormányzatok kiberbiztonsági és online képességének vizsgálata, figyelemmel az emberi tényező fejlesztésének kérdéseire
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, hálózat- és információbiztonság, Infotv., kiberbiztonság, Magyarország, önkormányzati informatika, önkormányzatok
• Az e-sport nem (csak) játék, a terület éves globális bevétele 2020-ra várhatóan eléri az 1,5 milliárd dollárt
  Tárgyszavak: digitális gazdaság, Digitális Jólét Program, e-sport, hirdetési piac, Magyarország, szabályozás
• Adatgondnokság: az adatgazdálkodási vezetés új eszközei a 21. század kihívásainak megválaszolására
  Tárgyszavak: adatgazdálkodási együttműködés, adatgondnokság, adatközpontú világ, adatpolitika, data collaborative, data stewardship, Egyesült Államok, köz-magán társulás, szervezés- és vezetéstudomány, vállalatvezetés

Törvények, rendeletek

• Elmarasztalhatják Magyarországot a mobilfizetési rendszer miatt
  Tárgyszavak: állami monopólium, általános gazdasági érdekű szolgáltatás (ÁGÉSZ), Bot Yves, digitális egységes piac, Európai Bíróság, Európai Unió, fizetési módok, kötelezettségszegési eljárás, Magyarország, Nemzeti Mobilfizetési Rendszer, szabályozás, szolgáltatási irányelv, versenyjog
• Az Európai Parlament jóváhagyta a drónok biztonságos alkalmazását célzó szabályokat
  Tárgyszavak: drónok, Európai Parlament, Európai Unió, pilóta nélküli repülőeszközök, szabályozás
• 3/2018. (VI. 11.) ME utasítás a Miniszterelnöki Kormányiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról
  Tárgyszavak: kormánystruktúra, központi közigazgatás, Magyarország, Miniszterelnöki Kormányiroda, szervezeti és működési szabályzat
• A Kormány 1273/2018. (VI. 15.) Korm. határozata az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervről
  Tárgyszavak: adatpolitika, Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Terv (EKFICsT), iparpolitika, iparstatisztika, K+F statisztika, közadatok, Magyarország, statisztika, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

2021-re a felére csökken az adóadminisztráció, néhány éven belül – elsőként – teljesen papírmentes hivatallá válik a NAV

„A vállalkozók versenyképességének növelésében jelentős szerepet játszhat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – jelentette ki Varga Mihály a NAV vezetői értekezleten, amelyen bemutatta Sors Lászlót, az adóhivatal új vezetőjét.
A pénzügyminiszter leszögezte, a NAV amellett, hogy 2021-re papírmentes hivatallá válik, a hozzá beérkező adatok felhasználásával a vállalkozásoknak a lehető legtöbb bevallását kiajánlja, ezzel felére csökken az adóadminisztráció.

A jövő adóhivatala egyre több szolgáltatást nyújt majd – jelentette ki a tárcavezető. A NAV tavaly óta mentesíti a magánszemélyeket az szja-bevallás kitöltésének kötelezettsége alól. Idén már az egyik legnagyobb adófajtáról, a jövedéki adóról szóló bevallás tervezetét is a NAV készíti, 2021-re pedig a vállalkozásoknak csak ellenőrizniük kell az adóhivatal által kiajánlott bevallásokat.

Egyre elterjedtebbek a hatóság elektronikus szolgáltatásai, vagyis az adózók partnerek abban, hogy néhány éven belül – elsőként a magyar közigazgatás történetében – teljesen papírmentes hivatallá váljék a NAV.

Varga Mihály kiemelte, hogy továbbra is az az alapelv az adózásban, hogy senki nem húzhatja ki magát a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól. Az ellenőrzés során azonban differenciálni kell – tette hozzá. Az adórés (az eltitkolt adó) fele ugyanis nem szándékos adóeltitkolásból ered. Ezért míg a hibázó, tévesztő adózókat segíteni, támogatni kell, addig az adócsalókkal szemben szigorúan kell fellépni.

A Pénzügyminiszter a vezetői értekezleten beszélt arról is, hogy az elkövetkező több mint két hétben az adóhivatal az online számlázásban, és az étel-italautomaták NAV-hoz történő bekötésében minden segítséget meg fog adni az érintett, mintegy negyedmillió vállalkozásnak annak érdekében, hogy július 1-jén zökkenőmentes legyen az átállás.

Annak ellenére, hogy a költségvetési bevételek 94 százaléka a NAV-on keresztül érkezik az államkasszába, az elmúlt években az adóhivatal szemlélete megváltozott: az ügyfélcentrikus, szolgáltató hozzáállás vált dominánssá – emlékeztetett a tárcavezető. A NAV olyan területekbe építette be az adózók segítésének és kiszolgálásának elvét, amelyeknél ez korábban elképzelhetetlennek tűnt: az ellenőrzési, valamint a végrehajtási területen, sőt még a vámügyintézés során is érezhető az ügyfélbarát szemlélet.”

Forrás:
2021-re a felére csökken az adóadminisztráció; Pénzügyminisztérium; 2018. június 15.

Elsősorban az átszervezések miatt változik nagyot a jövő évi költségvetés, a kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra így is 25 milliárd forinttal több jut

„A Nemzetgazdasági Minisztérium 277 milliárdja helyett a Pénzügyminisztérium már 735 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre. A minisztériumi feladatkörök változása mellett a tartalékok felhalmozása is a pénzügyi tárcához került.
A Pénzügyminisztérium (PM) jövőre 735 milliárd forint költségvetési forrást kap, ami nagymértékű emelkedés a korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 277 milliárd forintos finanszírozásához képest – derült ki a 2019-es költségvetési javaslatból. A tetemes forrásbővülés alapvetően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal PM alá rendelése és a központi kezelésű előirányzatok számottevő, mintegy 381 milliárd forintos kiadásoldali növekedéséből adódik.

Ez utóbbi alá tartozik többek között a rendkívüli kormányzati intézkedések 165 milliárdos, az Országvédelmi Alap 60 milliárdos és egyes bérkompenzációs tételek összesen 95 milliárd forintos kiadása.
Ugyan összegszerűleg kisebb változás, azonban százalékosan a legnagyobb forrásemelkedés a Miniszterelnöki Kabinetirodánál látható, az idei 27 milliárdos előirányzatuk jövőre 122 milliárd forintra nő. Ez alapvetően két tétel nyomán alakul így: egyrészt a minisztérium alá sorolták a turisztikai ágazat kezelését, ami 84 milliárd forintos pluszforrás a tárcának, másrészt a nemzeti konzultációra tízmilliárd forinttal több juthat 2019-ben, mint az idén.

Több jut jövőre honvédelemre is: a szaktárca költségvetési forrása 82 milliárd forinttal, azaz 21 százalékkal lesz nagyobb. Itt nem találunk egy-egy kiemelkedő programot, de szinte minden terület több pénzből gazdálkodhat a korábbinál. Érdekesség, hogy a tömeges bevándorlással kapcsolatban az idei 25 milliárd forinttal szemben csupán 14 milliárd forintot költhetnek. Megemlítendő az újonnan felálló Miniszterelnöki Kormányiroda, amely jövőre 122 milliárdos forráshoz jut.

Nem minden minisztérium kap több pénzt, a legnagyobb a Miniszterelnökségnél a csökkenés. Mintegy 80 milliárd forinttal kevesebb központi forráshoz jut a tárca, azonban ezzel együtt feladatokat is átad más szerveknek. Csupán egymilliárd forintos tétel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kikerülése a tárca alól, viszont 14 milliárd forintos mínusz az Információs Hivatal Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz kerülése. Ez utóbbi költségvetése értelemszerűen ennyivel bővül, továbbá a határon túli fejlesztésekre az idei hétmilliárd helyett már 46 milliárd forint juthat, így a tárca központi forrásból 280 milliárd forintot, 67 milliárd forinttal többet kaphat jövőre.

A Belügyminisztérium költségvetési forrása is enyhén, 19 milliárddal 746 milliárd forintra csökkenhet. Ez elsősorban a minisztériumi és a büntetés-végrehajtási működési költségekben érhető tetten, illetve az idei előirányzattal szemben jövőre nem várhatók beruházások ezeken a területeken. A tömeges bevándorlás kezelésére is kevesebbet költenek, az idei 50 milliárd forintról 15 milliárd forintra csökken jövőre ez a tétel. A megtakarításoknak van viszont egy nyertese tárcán belül, a kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra ugyanis 25 milliárd forinttal több jut, a terület jövőre 61 milliárd forintból gazdálkodhat.

A minisztériumhoz nem rendelt tételek többlete 9677 milliárdról 10 244 milliárd forintra nő, ami számos adónemből befolyó összeg emelkedésének köszönhető. A legnagyobb tétel az általános forgalmi adó (áfa), amelynek a 3839 milliárdos idei bevételi terve jövőre 447 milliárd forinttal, 4286 milliárd forintra ugrik, ez csaknem 12 százalékos emelkedés. A személyi jövedelemadó (szja) bevételeinél is hasonló mértékű bővüléssel kalkuláltak, 236 milliárd forinttal, 2361 milliárd forintra nő az adónemből befolyó összeg. A 2019-es előirányzat szerint a tranzakciós illeték is két számjegyű bevételnövekedést könyvelhet el.”

Forrás:
Elsősorban az átszervezések miatt változik nagyot a jövő évi költségvetés; Ráski Péter; Világgazdaság; 2018. június 15.

Egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia jön létre

„A technológiaváltás, az automatizáció korunk legnagyobb kihívása, melyre egyedül a versenyképesség erősítése, és annak alapfeltételeként az innováció képes választ adni. A globális trendekhez Magyarországnak is alkalmazkodnia kell, az innovációs tevékenységek koordinálására ezért alakult önálló minisztérium.
A hazai kormányzati struktúrában így kiemelt területté vált kutatás-fejlesztésre és innovációra hazánk a kitűzött cél szerint 2020-ra a GDP legalább 1,8 százalékát tervezi fordítani. Az egységes innovációs és tudománypolitika érdekében meg kell szüntetni a költségvetési forrásgazdálkodásban fennállt széttagoltságot.

A kutatás-fejlesztési és innovációs kiadásokra a hazai költségvetésben és a következő európai uniós költségvetési ciklusban is jelentős forrásmennyiség áll majd rendelkezésre. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) feladatai közé tartozik annak felügyelete, hogy egyrészt a hazai forrásokat az intézmények a lehető leghatékonyabban használják fel, másrészt hogy az érintettek az elérhető uniós források teljes körű lehívása érdekében a lehető legjobb konstrukciókra igényeljenek támogatást.

Ezért született döntés arról, hogy az állami intézményeknél lévő, kutatásra fordítható, összesen közel 70 milliárd forintnyi forrás allokálását a jövőben az innovációs tárca koordinálja. Így a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható jelenlegi 29,1 milliárd forintos támogatása, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram 12,7 milliárd forintos teljes költségvetése és a Magyar Tudományos Akadémia kutatásban hasznosuló 28,1 milliárd forintos költségvetési támogatása az ITM egységes koordinációjába kerül.

Az intézmények a jövőben is a korábbiakkal megegyező módon igényelhetnek támogatást különböző projektjeikre, de a kutatási területek prioritásait a források minél hatékonyabb felhasználása érdekében, az egyetemek, az Akadémia és a vállalatok érdekeit szem előtt tartva és összehangoltan kell kijelölni, ezt szolgálja az egy fejezetben történő tervezés is.”

Forrás:
Egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia jön létre; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. június 14.
Lásd még a további fejleményeket: Az Akadémia ragaszkodik a függetlenségéhez és a kutatás szabadságához; Magyar Tudományos Akadémia; 2018. június 15.
Palkovics László: Senki nem akarja az MTA-t államosítani; Infostart/MTI; 2018. június 16.

Közigazgatás, politika

Létrejönnek a Tankerületi Tanácsok

„Megjelent a miniszteri felhívás, mely a tankerületek mellett működő Tankerületi Tanácsok tagjainak delegálására kéri fel a 134/2016. (VI. 10.) számú Kormányrendeletben nevesített szervezeteket.
Az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályozza a tankerületi tanácsok létrehozását a tankerületi központokban. A tankerületi tanács a tankerületi központ mellett működő javaslattevő, véleményező, tanácsadó testület, amelynek célja

a) a helyi, területi, térségi társadalmi-gazdasági környezeti érdekek, célok összehangolása a tankerületi központ fenntartói tevékenységével kapcsolatos oktatásirányítási célokkal;
b) a hosszú távú, átfogó, köznevelés-igazgatási célok összehangolása a tankerületi központ illetékességi területén;
c) a fenntartói stratégiai döntések megalapozása.

A tankerületi tanács állandó tagjai az illetékes tankerületi központ vezetője, a Klebelsberg Központ által javasolt – azzal foglalkoztatotti jogviszonyban nem álló – egy fő, a Nemzeti Pedagógus Kar által jelölt egy fő, valamint az oktatásért felelős miniszter által a Korm. rendelet 2/B. § (4) bekezdés szerinti szervezetek által jelöltek közül felkért összesen három-öt fő.

A tankerületi tanács állandó tagjai közé egy-egy képviselőt jelölhetnek az országos önkormányzati szövetségek, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a tankerületi központ által fenntartott intézményekben működő diákönkormányzatok.

A felhívás célja a tankerületi központok tankerületi tanácsai tagjának személyére történő javaslattétel kezdeményezése.””

Forrás:
Létrejönnek a Tankerületi Tanácsok; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. június 14.
Kapcsolódó anyagok: Miniszteri felhívás (PDF)

Kormányablak nyílt a Keleti pályaudvaron

„…Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt: az állomásfejlesztési és integrált ügyfélszolgálat-fejlesztési program keretében nyolc vidéki állomáson, Cegléden, Füzesabonyban, Kaposváron, Keszthelyen, Nyíregyházán, Miskolcon, Pécsett és Vácon, illetve a fővárosban, a Nyugati és a Keleti pályaudvaron nyílt kormányablak. A tervek szerint, a közeljövőben további három állomáson, Békéscsabán, Győrben és Székesfehérváron létesülnek kormányablakok – fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy a MÁV fontos célja az utasok minél szélesebb körű kiszolgálása, ezért a kezdettől, vagyis 2012-től támogatták a vasútállomásokon a kormányablakok hálózatának kialakítását – mondta az elnök-vérigazgató.

Domokos Péter, a fővárosi kormányhivatal főigazgatója közölte: Budapesten – a most megnyitottal együtt – már 30 kormányablak szolgálja az állampolgárokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vasútállomások – különösen a Keleti pályaudvar – ideálisak az állami szolgáltatásoknak. A kormányablakok hálózatának bővülése pedig az ügyintézés idejének rövidülését, így hatékonyságának növekedését is jelenti egyben – mondta. Hozzáfűzte, hogy az elmúlt évben több mint 2,5 millió ügyfél fordult meg a fővárosi kormányablakokban, az idén pedig, május végéig már közel 1,1 millió, ami időarányosan tíz százalékos bővülést jelent. Az ügyintézés átlagos ideje, a várakozást is beleszámítva 33 perc volt 2017-ben – mondta Domokos Péter.

Sára Botond (Fidesz-KDNP), a VIII. kerület alpolgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a most megnyílt kormányablakkal a józsefvárosiaknak már két helyszín is rendelkezésre áll annak érdekében, hogy ügyeiket gyorsan és hatékonyan tudják intézni.

A kormányablakot a pályaudvar egyik, egykori harmadosztályú várótermének, illetve málhafeladó helyiségének felújításával, illetve átépítésével alakították ki, csaknem 400 millió forint felhasználásával.

A Keleti pályaudvar Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja, csak a személypályaudvart naponta átlagosan több mint 20 000 ember veszi igénybe, ami az itt közlekedő M2, az M4-es metró, valamint számos forgalmas buszjárat utasaival egészül ki. Számukra és a VII., VIII., és XIV. kerület környező részein élő állampolgárok számára nyújt új, könnyen elérhető ügyintézési lehetőséget a pályaudvar műemlék épületében kialakított új kormányzati ügyfélszolgálat.

A kormányablakokban az év eleje óta – néhány kivételtől eltekintve – minden, az állammal kapcsolatos ügy kérelme benyújtható. Ennek köszönhetően az állampolgárok az okmányügyek mellett többek között az egészségbiztosítással és a családtámogatással kapcsolatos ügyeiket is egy helyen, gyorsan és egyszerűen elintézhetik.

A budapesti kormányablakok ügyfélforgalma 2018. január 1. és május 31. között már meghaladta a 1.085.000-et, ami közel 10 százalékkal meghaladja az előző év hasonló időszakában mért adatokat. A harmincadik budapesti kormányablak megnyitásával Budapest Főváros Kormányhivatala azt várja, hogy az ügyfélforgalom növekedése mellett továbbra is gyorsan, elfogadható várakozási időkkel, egyszerűen és hatékonyan kiszolgálhatják az ügyfeleket.

Az épület felújítását a MÁV Zrt. Állomásfejlesztési és Integrált Ügyfélszolgálat-fejlesztési Program (kormányablakok) elnevezésű IKOP-2.1.0-15-2016-00015 számú projekt keretében végezte, míg a berendezések és az informatikai eszközök beszerzéséről Budapest Főváros Kormányhivatala gondoskodott a Miniszterelnökség támogatásával.

A Keleti pályaudvar főépületében a kormányablaknak helyet adó épületrész eredetileg III. osztályú váróterem és málhafeladó helyiség volt. Az épületet a II. világháborúban bombatalálat érte, súlyosan megsérült. Az 1950-es években alakították ki a nemzetközi pénztárt, az indulási előcsarnok déli részét pedig átépítették. A Lotz-teremtől az egykori postapavilonig terjedő folyosó térszerkezete nem sokat változott az idők során. A kormányablak és a csarnoki folyosó felújításával az érintett épületrészek teljes külső és belső műemléki rekonstrukciója is megtörtént. Megújult a tető, illetve a tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági és tűzvédelmi rendszerek is. Az építészeti és belsőépítészeti tervezés és kivitelezés szigorú örökségvédelmi szempontok szerint történt. A meglévő-megmaradó műemléki épületrészek aprólékos restaurátor munkával kerültek korhű helyreállításra. Az épület belső terében elhelyezett új elemek egyrészt a kormányablakok egységes arculati előírásait követik, másrészt egyszerű, letisztult elemekből állnak, így a különleges, műemléki környezetben működő kormányablak is megfelel az országosan egységes arculatnak.

Az intézmény, a Thököly út felől, a Lotz-termen keresztül közelíthető meg.

A kormányablak virtuálisan is bejárható a kormányablak honlapján.”

Forrás:
Kormányablak nyílt a Keleti pályaudvaron; Budapest Főváros Kormányhivatala; 2018. június 13.

Kormányablak busz járja Bács-Kiskun megyét

„A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal mobil kormányablaka a Bajai Járási Hivatal településeire viszi el a helyszíni ügyintézés lehetőségét 2018. június 04. napjától 2018. június 14. napjáig, naponta 9 és 12 óra, valamint 13 és 16 óra között. Az első hét tapasztalatai azt mutatják, mindenütt örömmel fogadják az okos járművet, sokan bíznak abban, hogy hamarosan ismét ellátogat településükre a mozgó ügyfélszolgálat.
2018. június 04-én Nagybaracskán és Bátmonostoron, kedden Dunafalván és Szeremlén, szerdán Sükösdön és Érsekcsanádon, csütörtökön Felsőszentivánon és Csávolyon várta a helyi lakosokat a kettő munkaállomással felszerelt gépjármű. 2018. június 11-én Garán és Vaskúton, kedden Csátalján és Dávodon találkozhattak az ügyfelek a Kormányablak busszal. 2018. június 13-án Érsekhalmára és Nemesnádudvarra, csütörtökön Hercegszántóra és Bácsszentgyörgyre látogat a mozgó ügyfélszolgálat.

Az elmúlt héten munkatársaink több mint 200 ügy intézésében voltak segítségére a lakosoknak, és számos alkalommal nyújtottak tájékoztatást ügyfeleinknek – így segített megtakarítani a busz a járásközponti kormányablakba történő utazás költségét és az utazásra fordított időt. A busz műszaki szempontból is jól teljesített, a munkaállomások folyamatosan működtek, az ügyintézők fennakadás nélkül végezték munkájukat az ügyfelek nagy megelégedésére.

2018. október végéig a Kormányablak busz várhatóan az alábbi menetrend szerint közlekedik a megye járásaiban:
Bajai Járási Hivatal, 2018.06.04. – 2018.06.14.
Kalocsai Járási Hivatal, 2018.06.15. – 2018.06.29.
Kiskunhalasi Járási Hivatal, 2018.07.02. – 2018.07.13.
Bácsalmási Járási Hivatal, 2018.07.16. – 2018.07.20.
Kiskunmajsai Járási Hivatal, 2018.07.23. – 2018.07.29.
Kiskunfélegyházi járási Hivatal, 2018.08.27. – 2018.09.09.
Jánoshalmi Járási Hivatal, 2018.09.10. – 2018.09.15.
Kiskőrösi Járási Hivatal, 2018.09.17. – 2018.09.28.
Kecskeméti Járási Hivatal, 2018.10.01. – 2018.10.12., 2018.10.26.
Kunszentmiklósi Járási Hivatal, 2018.10.15. – 2018.10.21.
Tiszakécskei Járási Hivatal, 2018.10.24. – 2018.10.30.

Bízunk benne, hogy a megye lakosai kezdeményezésünket örömmel fogadják, és a Kormányablak busz használatával a közigazgatás korszerű, ügyfélbarát, „egyablakos” modellje még inkább megvalósul – a szolgáltatások közelebb kerülnek az emberekhez, olyan helyeken is biztosított lesz a kormányablak ügyintézés, ahol eddig nem voltak adottak a technikai feltételek.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a kisbuszban az illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak kiegyenlítése készpénzben nem lehetséges, ugyanakkor a bankkártyás, és a postákon – belföldi postautalványon (csekken) – történő fizetési lehetőség biztosított.”

Forrás:
Kormányablak busz járja Bács-Kiskun megyét; Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal; 2018. június 12.

A Modern városok program keretében a 23 megyei jogú város már több mint 850 milliárd forint fejlesztési forrást hívott le

„A Modern városok program keretében a 23 megyei jogú város már több mint 850 milliárd forint fejlesztési forrást hívott le – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerdán Veszprémben, a helyi fejlesztésekről szóló sajtótájékoztatón.
Gyopáros Alpár elmondta: Veszprém városa már több mint 12 milliárd forint értékben hívott le fejlesztési forrásokat, ennek köszönhetően előrehaladott állapotban vannak a program helyi projektjei.

A kormánybiztos emlékeztetett: a megyei jogú városokat érintő program után a kormány meghirdette a Modern falvak és kisvárosok programot is, amelynek első stratégiája várhatóan az év végére kerül a kormány elé.

Gyopáros Alpár ezért együttműködésre kérte fel az érintetteket – a települési polgármestereket, az önkormányzati érdekképviseleti szervezeteket és az egyéni országgyűlési képviselőket -, hogy olyan program valósulhasson meg, amely a lehető legjobban igazodik a helyiek igényeihez.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere kiemelte: a Modern városok programból elsőként megvalósult állatkerti tevekifutót a múlt héten adták át Veszprémben, a közeljövőben pedig elkezdődik a Petőfi Színház mintegy tízmilliárd forintos rekonstrukciója.

Hozzátette: a színház épületét az eredeti Medgyaszay-féle terveknek megfelelően állítják helyre. A munkálatok várhatóan az év végén vagy 2019 elején kezdődnek meg, a színház a felújítás alatt a korábbi városi művelődési központ épületében működik majd ideiglenesen.

A polgármester beszélt a veszprémi uszodaberuházásról is, amelynek kivitelezőjét a nyáron választják ki, és azt is elmondta: az aranyosvölgyi új völgyhíd tervezési munkálataihoz szükséges forrás is rendelkezésre áll.

Része a projektnek az elsősorban atlétikai célokra használt városi stadion rekonstrukciója is, ott a tornászok gyakorlótermének építését várhatóan már idén el tudják kezdeni – közölte.

Ovádi Péter, a térség áprilisban megválasztott országgyűlési képviselője elmondta, választási programjának egyik fő pillére volt a Modern városok program fejlesztéseinek elősegítése, ezért örömét fejezte ki, hogy jó ütemben haladnak a munkák.”

Forrás:
Már több mint 850 milliárd forintot hívtak le a fejlesztésekre; Miniszterelnökség; 2018. június 13.

Közigazgatási, politikai informatika

Már elérhető a Nemzeti Közművek földgáz-és áram applikációja

„A Nemzeti Közművek elindította földgáz applikációját, a korábban már működő áram applikációjának megújítása mellett. Az NKM Földgázapp és NKM Áramapp néven futó mobil alkalmazások használatával az ügyfelek kényelmesen, gyorsan, biztonságos és modern felületen keresztül, környezetbarát módon tudják intézni földgáz-és áramügyeiket okostelefonjaikon.

Az applikáció Android és IOS telefonokra is elérhető az alkalmazás áruházakon keresztül. A letöltéssel az ügyfelek bárhonnan, bármikor diktálhatnak, valamint megtekinthetik és letölthetik számláikat, a befizetésre váró számlákat pedig bankkártyával azonnal ki is fizethetik. Az alkalmazás emlékeztetőt küld a diktálás esedékességéről, valamint új számla érkezéséről is. Az applikációt – regisztrációt követően – a Nemzeti Közművek lakossági ügyfelei, illetve az egyetemes szolgáltatásban ellátott kis- és középvállalkozások használhatják.

Az ügyfelek az applikációkon keresztül egyúttal igényelhetik a Nemzeti Közművek környezetbarát saját e-számláját, amely lényegesen leegyszerűsíti a számlákkal kapcsolatos ügyintézést. A Nemzeti Közművek saját e-számla szolgáltatásának célja, hogy egyszerűsítse és meggyorsítsa a fogyasztók számla-ügyintézéseit. Internetes elérhetőség mellett bárhol, bármikor igényelni tudják ezt a környezetbarát megoldást, illetve tételesen nyomon tudják követni számláikat, visszamenőlegesen is, ráadásul ezáltal jelentősen egyszerűsödik a tárolás és a rendszerezés is.

Mind az NKM Földgázapp-ból, mind az NKM Áramappból csak egy gombnyomás a másik applikációra váltás. Az ügyfelek alkalmazásonként egy-egy regisztrációval több felhasználási helyre vonatkozóan is intézhetik ügyeiket, valamint első kézből értesülhetnek a szolgáltatók legfrissebb híreiről, ajánlatairól.

A Nemzeti Közművek folyamatosan fejleszti alkalmazásait, így a későbbiekben további ügyintézési lehetőségeket is fog biztosítani letöltői számára.

Az Android okostelefonnal rendelkező ügyfelek az alábbi linkeken érhetik el az applikációkat:
földgáz
áram

Az IOS okostelefonnal rendelkező ügyfelek pedig az alábbi linkeken találnak több információt az applikációkról:
földgáz: https://apple.co/2M4MZ5u
áram: https://apple.co/2kWTxH4”

Forrás:
Már elérhető a Nemzeti Közművek földgáz-és áram applikációja; Nemzeti Közművek; 2018. június 11.

Így válthatja ki családtagja gyógyszerét az e-recept bevezetése után

„Nem jár el jogszerűen az a patika, amelyik nem ad ki papír alapú vényre vagy a felírási igazolásra egy gyógyszert a beteg hozzátartozójának – hangsúlyozta a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Hankó Zoltán elmondta, hogy az orvosnak minden e-recept mellé kötelessége papíralapú felírási igazolást is adni, amelyet minden gyógyszertárban beválthat bárki, akit a beteg erre megkér.

A papír alapú vény írásának lehetősége, és annak alapján a gyógyszertári kiszolgálás kötelezettsége nem tűnt el az e-recept bevezetésével – hangsúlyozta a kamara elnöke. Az e-vényre felírt gyógyszert kizárólag az a személy válthatja ki, akinek a nevére szól a recept. Felírási igazolás birtokában azonban más is megveheti a vényköteles készítményt – néhány fokozottan ellenőrzött gyógyszer kivételével –, ez a dokumentum azonban nem minősül vénynek – tette hozzá Hankó Zoltán.

A jogi szabályozás értelmében, amennyiben az orvos e-vényt kér a betegének, köteles papír alapú felírási igazolást is adni mellé.
„Ha érvényes papír alapú vény kiadását a gyógyszertárban megtagadják, akkor a gyógyszertár nem jogszabálykövető módon jár el” – emelte ki az elnök. Mivel azonban nagyon hasonlít a felírási igazolás és a vény, előfordulhat, hogy előbbit receptnek nézi a beteg, és kiderülhet, hogy az e-vényt már kiváltották egy másik gyógyszertárban.”

Forrás:
Így válthatja ki családtagja gyógyszerét az e-recept bevezetése után; Déri Ágota; Infostart/InfoRádió; 2018. június 17.

Az utolsó percekben is módosulni fog a július elsején induló online számlarendszer

„A valós idejű számlaadat-szolgáltatás éles bevezetéséig már csak néhány nap van hátra, a NAV a napokban kiadott tájékoztatások alapján szinte az utolsó percekben is tervez módosításokat. Az alábbiakra lehet számítani a következő napokban…

Június 14. – Elindult az online számla 0.15 verziója
Egyszerűbb regisztráció, csoportos adóalanyiság regisztrációjának rendezése, több elsődleges felhasználó beállításának lehetősége, megismételt (javított) adatszolgáltatás elsődleges felhasználó általi jóváhagyása – mindezek bekerültek az új NAV online számlaverzióba.

Június 18. – Elindul a regisztráció az „éles” online számlaadat-szolgáltatásra
Az eddigi teszt NAV regisztrációt követően immár az éles felületen minden jelentésre kötelezett adóalanynak meg kell csinálnia a NAV regisztrációt június 30-ig. A teszt-rendszer és az „éles” rendszer párhuzamosan fut egymás mellett. Az éles regisztráció során megkapott technikai azonosító és adatkulcsok segítségével tokent már lehet igényelni (ezzel tesztelni lehet az adatkapcsolatot), de a számla xml-ket csak július 1-től fogadja be a rendszer.

Június 25. – Elindul a NAV ingyenes online számlázórendszere
Ezen a számlázófelületen olyan vállalkozások tudnak számlát kibocsátani, akik nem rendelkeznek adatszolgáltatásra alkalmas számlázószoftverrel és külső adatszolgáltatási modult (pl. www.connectax.hu) sem szereztek be.

Június 29. – Elindul az online számlarendszer 0.16 verziója

Az új verzió lehetővé teszi az előrenyomtatott nyomtatvány (számlatömbök) használatával kibocsátott számlák manuális rögzítését. A jogszabály szerint az adózó kötelezettsége:

• 100 000 és 499 999 forint áthárított áfa esetén a számlakibocsátástól számítottan 5 naptári napon belül, illetve
• 500 000 forintot elérő vagy meghaladó áthárított áfa esetén a számlakibocsátástól számítottan 1 naptári napon belül adatot szolgáltatni.

Július 1. 0 óra – Elindul az éles adatszolgáltatás…
A NAV álláspontja szerint nem tervezi sem a szabályozás élesítésének elhalasztását, sem az általános „bírságmentes” időszak bevezetését. Fontos, hogy az adatszolgáltatás magyar idő szerint július 1-jén 0 órakor indul. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a számla kiállítása külföldön történik, akkor – időzónától függően – az adatszolgáltatást akár már helyi idő szerint június 30-án kell elindítani.

Itt tájékozódhat, ha még nincs tisztában az online számlabekötési kötelezettség részleteivel.”

Forrás:
NAV számlabekötési lépések július 1-ig ; Sztankó Dániel; RSM Hungary; 2018. június 15.

Informatika, távközlés, technika

A magyar piacon elsőként: eszközbe épített SIM-kártya (eSIM) használható a Magyar Telekom hálózatában

„Történelmi mérföldkőhöz érkezett a hazai telekommunikációs ágazat: a Magyar Telekom kínálatában 2018. június 13-tól Magyarországon elérhetővé válik az első eSIM-képes eszköz, egy Huawei okosóra. Az új technológia a belépő a „dolgok internetébe” (IoT), hiszen megnyitja az utat a hálózatba kötött eszközök előtt, amelyek idővel akár helyettesíthetik is a piacon ma még meghatározó szerepet játszó okostelefonokat.

2020-ra a Cisco kutatása szerint 50 milliárd eszköz csatlakozik majd mobilhálózatra, 2025-re pedig ez a szám többszörösére nőhet. Ma még nehéz elképzelni, de 5-10 éven belül így már nem az okostelefonok lehetnek a mobilhálózatok elsődleges használói, hanem más hordozható eszközök: fitneszkarkötők, okosórák, mobil vérnyomásmérők, továbbá autók és különféle szenzorok. Az összekapcsolt eszközök futurisztikus, de már az ajtónkon kopogtató csodálatos világába a rohamos tempóban fejlődő eSIM technológia jelenti a vízumot.

A hagyományos SIM kártyákat felváltó beépített SIM (embedded SIM, eSIM) mindössze 6×5 milliméteres, így kisméretű eszközökben is könnyen elfér. És ami talán ennél is fontosabb, a szolgáltatás igénybevételéhez a továbbiakban nem szükséges a szolgáltatótól fizikai SIM kártyát átvenni és azt a készülékbe helyezni, hanem elegendő a szerződés megkötését követően az interneten keresztül letölteni a felhasználói SIM-profilt. A hagyományos SIM kártyák cseréjével (pl. kisebb kártyát használó készülék vásárlásakor) járó munkafolyamat is egyszerűbbé válik, és ez a mobilszolgáltatók oldalán a hatékonyság növekedésével jár. Az újításnak várhatóan az iparág jövőjére is komoly hatása lesz.

Az új technológia, amely megfelel a GSMA (Global System for Mobile Communications – a világ legnagyobb, mobil szolgáltatókat tömörítő és azok érdekképviseletét ellátó egyesülete) közelmúltban elfogadott, magas biztonsági követelményeknek megfelelő nemzetközi szabványának, immár Magyarországon is kipróbálható: a Telekom elsőként a Huawei Watch 2 okosórát forgalmazza az eSIM-képes eszközök közül. Ezt idővel további eSIM-képes eszközök is követik majd a Telekom kínálatában, ahogy növekszik az igény a helytől és a mobiltelefontól független használhatóság iránt.

„A Magyarország régiós versenyképességében kulcsszerepet játszó digitális transzformációban nagy horderejű előrelépést jelent az eSIM technológia bevezetése” – mondta Pereszlényi Zoltán marketing és értékesítés menedzsment igazgató a Magyar Telekom első virtuális sajtótájékoztatóján. Hozzátette: „számításaik szerint öt éven belül minden felhasználónak átlagosan tíz hálózatba kötött eszköze lesz, ezért idővel egyre több eSIM-képes készüléket és rájuk épülő szolgáltatást fogunk bevezetni. Az új technológia elterjedése az ügyfelek számára nagyobb ügyfélélményt hoz majd, hiszen kényelmesen, online rendelhetik meg és aktiválhatják mobil előfizetésüket.”

Az eSIM megoldás bevezetése a magyar piacra egy többlépcsős fejlesztés első lépéseként, egyelőre tesztprogram keretében indult el. Az eSIM-et tartalmazó eszközt használni kívánó ügyfelek a hagyományos SIM kártya helyett egy aktiváló kódot kapnak majd QR kód formájában. A wifin keresztül az internetre csatlakoztatott készülék ezt beolvasva tölti le a beépített SIM chipre (eSIM) a szolgáltatói profilt, ezt követően aktiválódik a SIM, és kezdhető meg a szolgáltatás igénybevétele. Az eSIM meglévő vagy új havidíjas előfizetéssel, illetve azokhoz igénybe vehető DuoNet opcióval lesz elérhető lakossági, és Tandem opcióval üzleti ügyfelek részére”

Forrás:
A Telekom a hazai piacon elsőként teszi lehetővé az eszközbe épített SIM-kártya használatát hálózatán; Magyar Telekom; 2018. június 13.
eSIM – Telekom lakossági szolgáltatások; Magyar Telekom
Lásd még: Embedded-SIM/embedded universal integrated circuit card (eUICC); Wikipédia

Szélessávú hozzáférés az Európai Unió tagállamaiban: az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul

„A szélessávú, azaz gyorsabb és jobb minőségű internetcsatlakozás, egyre fontosabb szerepet játszik, nem csak a vállalkozások versenyképessége, hanem a társadalmi befogadás területén is. Az Unió az Európa 2020 stratégia keretében több célt is meghatározott a szélessávra vonatkozóan: ezek egyike, hogy 2020-ra minden európai polgár hozzáférjen gyors szélessávú hálózathoz. A célok elérését az Európai Unió mintegy 15 milliárd euróval támogatta: ekkora összeget bocsátott a tagállamok rendelkezésére a 2014–2020-as időszakra. Megállapítottuk, hogy a szélessávú lefedettség összességében javult az Unió egész területén, azonban nem fog az Európa 2020 stratégia összes célja teljesülni. A vidéki területeken a magánszektor kevésbé hajlandó befektetni a szélessávú szolgáltatásokba, így azok még mindig kevésbé férnek hozzá az internethez, mint a városok, és az ultragyors szélessávú szolgáltatásokra való előfizetések száma is jelentősen elmarad a kitűzött céltól.”

Forrás:
12/2018. sz. Különjelentés: Szélessávú hozzáférés az Európai Unió tagállamaiban: az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul; Európai Számvevőszék; 2018. június 5. (HTML)
A dokumentum PDF-ben.
Lásd még: Jól vizsgázott a Szupergyors Internet Program; eGov Hírlevél

Jól vizsgázott a Szupergyors Internet Program

„Az Európai Számvevőszék öt tagállamban (Írország, Olaszország, Németország, Lengyelország, Magyarország) vizsgálta a szélessávúinternet-fejlesztéseket, köztük a Szupergyors Internet Programot (SZIP). Az összefoglaló jelentés szerint az Európa 2020 stratégiai céljai nem teljesülnek maradéktalanul, azonban a SZIP tervezését és megvalósítását többször is pozitív példaként említi. A vizsgált tagállamok közül a jelentés szerint mindössze kettő, amelyből az egyik Magyarország, érheti el a 30 Mbit/s-os lefedettségi célt. A jelentés szerint Írországban, Olaszországban és Magyarországon a szélessávú hálózat kiépítését megfelelő szintű koordináció támogatja, és az említett tagállamok a méretgazdaságosságot is biztosították. A SZIP-pel kapcsolatban külön kiemelték, a megfelelő jogi és versenykörnyezetet.”

Forrás:
Jól vizsgázott a Szupergyors Internet Program; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2018. június 15.
Lásd még: Szélessávú hozzáférés az Európai Unió tagállamaiban: az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul; eGov Hírlevél

3,5 milliárd forinttal emelkedett a felhőszolgáltató központok létrehozását támogató GINOP-pályázat keretösszege

„A Széchenyi 2020 keretében megjelent „Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások fejlesztésének és piaci bevezetésének támogatása” című (GINOP-3.2.4-8.2.4-16) felhívás keretösszege 4,5 milliárd forintról 8 milliárd forintra módosult – tájékoztatott a kormány a hivatalos pályázati portálon.
A vissza nem térítendő támogatás keretösszege 2 milliárd forintról 4 milliárd forintra, a kölcsön keretösszege 2,5 milliárd forintról 4 milliárd forintra változott.

A 2016 végén megjelent felhívás tavaly október óta a jelentős túligénylés miatt „átmenetileg szünetel”. Új támogatási kérelmek benyújtására a keretösszeg módosításával sem lesz lehetőség.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) részeként megjelent felhívás célja olyan felhőszolgáltató központok létrehozásának támogatása, amelyek professzionális informatikai
* infrastruktúrát (Infrastucture as a Service, IaaS) és/vagy
* platformokat (Platform as a Service, PaaS) és/vagy
* alkalmazásokat (Software as a Service, SaaS)
mint szolgáltatást nyújtanak mikro-, kis- és középvállalkozások számára.

A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

A felhívás keretében legalább 25 százalékos saját forrással, standard eljárással, egyablakos rendszerben igényelhető vissza nem térítendő támogatás, valamint kölcsön. A vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön egyidejű igénybevétele kötelező.”

Forrás:
3,5 milliárd forinttal emelkedett a felhőszolgáltató központok létrehozását támogató GINOP-pályázat keretösszege; Kamara Online; 2018. június 13.
Lásd még: GINOP-3.2.4- 8.2.4-16 Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások fejlesztésének és piaci bevezetésének támogatása; Széchenyi 2020

Csökkent az IT-szektorban működő kkv-k számára kiírt pályázat keretösszege

„A Széchenyi 2020 keretében megjelent „Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása” című (GINOP-3.1.2-8.2.4-16) több ponton is módosult – hívta fel a kormány a pályázók figyelmét.
A legfontosabb változások a keretösszegeket érintik: a program teljes keretösszege

10,1 milliárd forintról 5,9 milliárd forintra csökkent, ezen belül
a vissza nem térítendő támogatás keretösszege 4,5 milliárd forintról 1,8 milliárd forintra,
a kölcsön keretösszege 5,6 milliárd forintról 4,1 milliárd forintra
csökkent. Egy pályázó 2–40 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást, valamint 2,5–50 millió forint közötti kölcsönt kaphat; a támogatott támogatási kérelmek várható száma 115.

A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

„Jelenleg kevés magyar fejlesztésű, világszínvonalú IKT termék és szolgáltatás van jelen a világpiacon. A szoftverfejlesztési és IT szolgáltatási szektorokban olyan, jórészt hazai tulajdonú vállalkozások működnek, amelyek magas kvalitású munkaerő alkalmazásával nagy hozzáadott értékű, nemzetközileg is piacképes termékeket és szolgáltatásokat tudnak előállítani. Ezért ez a szektor az egyik olyan ágazat, amely kitörési pont lehet világszinten is Magyarország számára” – olvasható a Felhívásban.

A felhívást 2016 novemberében bocsátotta a kormány társadalmi egyeztetésre, hivatalosan ugyanezen év decemberében jelent meg.
…
A felhívás még nyitott:
a támogatási kérelmeket 2019. március 8. 12:00 óráig nyújthatják be a feltételeknek megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozások.”

Forrás:
Csökkent az IT-szektorban működő kkv-k számára kiírt pályázat keretösszege; Kamara Online; 2018. június 14.
Lásd még: Módosult Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása című (GINOP-3.1.2-8.2.4-16 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2018. június 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az Okos Város mint működési modell

„A júniusi Smart City konferencián az önkormányzati, tanácsadói és finanszírozói oldalt képviselő szakemberek ültek össze, hogy megvitassák a települések fejlesztési kérdéseit az igények felmérésétől kezdve egészen a rendszerek üzemeltetéséig és társadalmasításáig.

Második alkalommal rendezte meg a Portfolio a Smart City tematikájú konferenciáját. A városokat átformáló önkormányzati beruházások gyakran ütköznek anyagi korlátokba, így a konferencia első szekciója a pénzügyi forrásokról, és azok felhasználásáról szólt. Simon Katalin az MFB vezérigazgató-helyettese a finanszírozási lehetőségekbe vezette be az érdeklődőket, nagy hangsúlyt helyezve a kockázati tőke jelentőségére, mely az okos városoknál egyre nagyobb szerepet kap. A pénzügyi témát kiveséző kerekasztal beszélgetésen a tanácsadói, a finanszírozói és az önkormányzati oldal is képviselte magát. Az okossá válás minden város számára mást és mást jelent, mivel a települések eltérő célokat tűznek ki maguknak, közös nevező azonban a fenntarthatóság, illetve a lakók mindennapjainak megkönnyítése. Szemerey Samu, a Lechner Tudásközpont vezető településügyi szakértője szerint hiányzik a rugalmas és összehangolt gondolkodás az üzleti és az önkormányzati projektek között. Kiemelte a kompetenciahiányt is, melyben a vállalati szektor is érintett. Megoldást kínálhatnak azonban a pilot programok, melyek segítik a folyamatok elsajátítását, valamint tanácsadók közbenjárásával szinte minden akadály legyőzhető, hiszen ők azok, akik össze tudják hangolni a finanszírozói oldal mentalitását az önkormányzatok gondolkodásával.

A smart folyamatokban a nagyvárosok élenjárók, azonban a kisebb települések körében is egyre elterjedtebbek a mindennapokat megkönnyítő rendszerek. A kevésbé megtérülő projektek finanszírozásának problémájával azonban mérettől függetlenül minden településnek szembe kell néznie. Ebben az esetben nem kizárólag gazdasági haszonra kell gondolni, hiába van ugyanis egy jól működő okos rendszer, ha annak működését nem ismerik a település lakói. További problémát jelent az önkormányzatoknak, hogy a rendszerek üzemeltetésére gyakran már nincs elegendő keretük.

A konferencia második szekciója a jövő városközpontjaira és a városi közlekedésre fókuszált. A városfejlesztés legfontosabb alapja a lakók igényeinek megismerése és figyelembe vétele. Ágházi Gyula a Gránit Pólus Csoporttól kiemelte a munkavállalók számára megfelelő munkakörnyezet kialakítását, említette többek között a rugalmas munkavégzést és a kikapcsolódást segítő tereket is, melyekhez az épületeknek a lehető legjobban kell igazodniuk. A mindennapokat befolyásoló technológiai fejlődésről szóló kerekasztal beszélgetés a jövő városközpontjait érintve elsősorban a közlekedésre fókuszált, többek között az egyre elterjedtebb megosztáson alapuló megoldásokra, mint például a MOL Bubi. A napról napra változó igények miatt az ingatlanok megtervezésekor fontos figyelembe venni azt, hogy a későbbiekben az épület funkciója megváltoztatható legyen, ha a társadalom azt kívánja meg. Egy okos városnak képesnek kell lennie felismerni a változásokat, és ehhez a jogszabályoknak is igazodnia kell. A smart city nem csupán digitális fejlesztéseket foglal magában, hanem a legegyszerűbb, mindennapokat megkönnyítő megoldásokról is szól, ilyen lehet például egy új buszsáv bevezetése. Ezt azonban megnehezíti az közigazgatás és a piac eltérő tempója, ugyanis az önkormányzatokat gyakran korlátozza egy felsőbb szintű jóváhagyásra vagy megerősítésre várás.

A városokra fókuszáló harmadik szekciót Tordai Péter az E2 Hungary pénzügyi igazgatójának előadása indította, aki hangsúlyozta, hogy a legtöbb esetben több a társadalmi megtérülés, mint a gazdasági. Erre ellenpéldaként az okos világítást hozta fel, amely többek között az elhaladó forgalmat is méri, így sötétedés után nem ég feleslegesen a lámpa teljes intenzitással. „Az okos város nem egyszeri akciókból, beruházásokból, szigetszerű megoldásokból áll össze, hanem egy olyan működési modell, amely a folyamatos fejlesztésre épít, a fejlesztések középpontjában pedig a települések legfontosabb szoftverei, a lakosság és a helyi cégek állnak” – mondta előadásában Rab Judit, a Lechner Tudásközpont Települési Szolgáltatások Osztályának vezetője. A fejlődési folyamatoknál fontos tudni, hogy a városok pontosan honnan hová tartanak, illetve ezeket az adatokat szükséges elemezni is, ezért dolgoznak a Lechner Tudásközpont szakértői a „Település értékelés és monitoring rendszer”-en, amely várhatóan nyáron lesz elérhető az érintett szakmai szereplők számára.

A legnagyobb magyar városok okosodását körüljáró panelbeszélgetésen kiderült, hogy hatalmas felelősség hárul a településekre, azon belül is leginkább az önkormányzatokra, ugyanis folyamatosan biztosítaniuk kell a javuló minőségű közszolgáltatásokat, így egy-egy új projekt esetében nem változhatnak kísérleti laborokká. Ezzel magyarázható az, hogy szívesebben választanak országos szinten már bevált mintákat.”

Forrás:
Az Okos Város, mint működési modell; Lechner Tudásközpont; Fenyővári Bernadett; 2018. június 11.
Szerkesztői megjegyzés: „…az önkormányzatoknak folyamatosan biztosítaniuk kell a javuló minőségű közszolgáltatásokat, így egy-egy új projekt esetében nem változhatnak kísérleti laborokká. Ezzel magyarázható az, hogy szívesebben választanak országos szinten már bevált mintákat.”Jól értjük, amit olvasunk? Komolyan gondolta ezt valaki, 2018-ban? „…szívesebben választanak országos szinten már bevált mintákat”, azaz országos szinten lehet kísérletezni, városi szinten nem?

Lásd még: Ez volt a konferencia: Smart City 2018 Fókuszban a magyar városok; 2018. június 7.

1,3 millió euróval támogatja a Google a magyar digitális újságírást

„Tizenhárom magyar projekt kapott összesen 1,3 millió euró támogatást a Google Digital News Initiative – DNI elnevezésű, a digitális újságírást támogató pályázatából – közölte a Google.

Az eddigi négy kiírásban összesen 4800 pályázat érkezett, ebből 29 ország 461 sikeres projektje kapott támogatást 94 millió euró összegben – derül ki a frissen közzétett jelentésből. A Google Innovációs Alapját az európai hírközlési ökoszisztémát megújító médiavállalkozások számára hozták létre. A Google 11 európai médiaszervezettel együttműködésben 2015 áprilisában indította el a DNI-t, hogy a technológia és az innováció segítségével hozzájáruljon a minőségi újságírás fejlődéséhez. A kezdeményezéshez több mint ezer szervezet csatlakozott.

A 150 millió eurós (közel 46,4 milliárd forint) alapot olyan európai médiavállalkozások számára hozták létre, amelyek kísérletezési teret és kötöttségek nélküli támogatást keresnek innovatív ötleteik megvalósítására. A kis startupoktól, nagyszabású szerkesztőségeken át, a helyi és országos hírcsatornákig a DNI által finanszírozott projektek olyan megoldásokat kínálnak, amelyek a technológia segítségével képesek a digitális újságírást előmozdítani, újragondolva a tényellenőrzést, az előfizetői rendszert, a személyre szabott tartalmakat és az olvasók hatékonyabb bevonását – közölte a Google.[SG.hu]”

—

„Eddig 13 magyar projekt összesen 1,3 millió euró támogatásban részesült a „Google Digital News Initiative” elnevezésű kezdeményezésének köszönhetően. Az eddigi négy kiírásban összesen 4 800 pályázat érkezett, melyből 29 ország 461 sikeres projektje kapott támogatást összesen 94 millió euró összegben, derül ki a frissen közzétett jelentésből.

A Google Innovációs Alapját az európai hírközlési ökoszisztémát megújító médiavállalkozások számára hozták létre tizenegy európai médiaszervezettel együttműködésben 2015 áprilisában. A cél az, hogy a technológia és az innováció segítségével hozzájáruljon a minőségi újságírás fejlődéséhez. Indulása óta több mint 1 000 szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez.

A 150 millió eurós (46,4 milliárd forintos) alap elegendő rugalmassággal és támogatással innovatív hírközlési megoldások létrehozását lehetővé teszi, amelyek megfelelnek a jelenkor kihívásainak.

A Google DNI 2018-as jelentése olyan projekteket mutat be, amelyek komoly eredményeket értek el az alábbi négy kulcsfontosságú, iparágat érintő kihívás tekintetében:

• Online dezinformáció visszaszorítása: olyan projektek, amelyek a minőségi újságírás megóvását és védelmét szolgálják a tényellenőrzés és más, a félrevezető információk leküzdésére szolgáló technológiák segítségével.
• Helyi történetek: olyan projektek, amelyek megfelelő láthatóságot biztosítanak a régiós és kisebb kiadók számára a digitális térben.
• A digitális bevételek növelése: olyan projektek, amelyek megújíthatják és változatossá tehetik a digitális tartalomgyártás üzleti modelljét.
• Új technológiák feltárása: olyan projektek, amelyek digitális technológiát alkalmaznak a munkafolyamatok vagy a tartalom automatizálására az eredeti újságírás támogatása vagy az olvasói élmény javítása érdekében.

Ezek a kihívások ma a teljes európai híripart foglalkoztatják. A projektek között szerepel: a Full Fact, független jótékonysági szervezet, amely automatizált tényellenőrzést használ fel heti 25 000 médiatétel ellenőrzésére; a La Voz de Galicia, amelynek ‘Hyperlocal Listener és Community Manager’ szoftvermegoldása segít az újságíróknak a helyi felhasználók igényeinek kielégítésében; a Steady, amely lehetővé teszi a digitális kiadók számára, hogy pénzt szerezzenek az egyes tartalomelemekből előfizetési bevétel révén; és a Frames, amely kihasználja az adatújságírás erejét, egyszerűsíti és népszerűsíti annak használatát – írja közleményében a cég.[Napi.hu]”

Forrás:
1,3 millió eurós Google-támogatás a magyar digitális újságírásnak; SG.hu; 2018. június 12.
Milliárdokat osztott szét a Google; Szabó Dániel; Napi.hu; 2018. június 12.
Google News Initiative; Google

Reuters Institute: A digitális hírfogyasztás állapota 2018

„A Reuters Institute nemrég tette közzé a digitális hírfogyasztásról szóló 2018-as elemzését, amelyet a YouGov 37 ország 74 ezer online hírolvasójának bevonásával készített felmérésére alapozott. Az anyag az új online üzleti modellek, az algoritmikus változások hatásai vagy az új alkalmazások felemelkedése mellett a bizalom és a félretájékoztatás kérdésére fókuszált. A főbb megállapítások között szerepel, hogy a kulcspiacok egyikén-másikán már tetőzött, sőt csökken a közösségi média felhasználása. Maga a Facebook ráadásul úgy tudott felhasználókat veszteni az Egyesült Államokban, hogy eközben az alternatív platformok még erősödni is tudtak.
…
A felmérés résztvevőinek több mint fele tartja súlyos problémának világszerte, hogy a neten nehéz megkülönböztetni a valódi és a hamis információt. Ez is erősíti azt a globális trendet, hogy a hagyományos (vagyis a digitális gazdaság előtt is működő) hírügynökségekkel szemben még mindig nagyobb a bizalom, mint az eleve online formában alakult médiával vagy a politikai oldalakhoz kapcsolódó márkákkal.

Nem bízunk a hírekben, és fizetni sem akarunk értük
A dokumentum az összes vizsgált országhoz hasonlóan külön cikket szentel Magyarországnak is, ahol egy több mint kétezer fős magyarországi mintára építve, 81 százalékos online penetrációval számolva vonták le a következtetéseket. Bár tízből kilenc netező már az internetet nevezi meg a legfontosabb hírforrásként, még mindig 70 százalék tévézik, és 20 százalék újságot is olvas – ez annál inkább igaz, minél kisebb közösségekről van szó. 43 százalék szokott megosztani híreket közösségi oldalakon vagy levélben, minden ötödik hírolvasó pedig kommenteket is fűz az így kapott vagy híroldalakon talált anyagokhoz.

A közösségi médiát a magyarok kétharmada használja hírforrásként, ami a most vizsgált 37 ország közül az egyik legmagasabb arány. Ugyanígy a tájékoztatás hitelességében általánosságban csak tízből három ember (29 százalék) hisz, ami a felmérésen belül a legalacsonyabb bizalmi mutatók egyike. A magyarok a kutatás alapján inkább egyes márkákban bíznak (52 százalék), ami jól mutatja a média, nevezzük így, polarizációját. Ugyanígy jelzésértékű, hogy a közmédia a felmérés értelmében csak egy a sok márka közül, ráadásul a közbizalom tekintetében messze nem a legmagasabban jegyzett.

A magyar fogyasztók 8 százaléka fizet vagy fizetett már valamilyen formában az online hírekért, ami ugyancsak a nemzetközi lista aljához közelítő eredmény. Adblocker megoldásokat viszont háromból egy hazai olvasó használ, amivel a közvetlen élmezőnyben vagyunk. Ez a két körülmény, a fent említett „polarizációval” együtt, nem fest túl biztató képet a mutatók jövőbeni alakulásról sem.

A legszélesebb körben leginkább megbízhatónak tartott márka egyébként a HVG, a legolvasottabb pedig az Index lett. Nem meglepetés azonban az sem, hogy a többség inkább a Facebookra jár híreket olvasni – ezzel a közösségi média az egyetlen olyan hírcsatorna, amely az elmúlt két évben erősödni tudott idehaza…[Bitport.hu]”

—-

„Nem maradnak következmények nélkül a Facebook körüli botrányok, a Reuters Institute kutatása szerint ugyanis a közösségi oldalt egyre kevesebben használják a hírek megvitatására.

Ugyan a hírcsatornák között sokáig dinamikusan nőtt az oldal jelentősége, idén ez a tendencia megfordult, és a felhasználók már inkább olyan csevegőalkalmazásokban osztják és beszélik meg a számukra érdekes cikkeket, mint például a WhatsApp (ami egyébként szintén a Facebooké).

Ez a fiatalabb felhasználókra különösen igaz, akik körében 20 százalékkal csökkent tavaly óta a Facebookról való hírfogyasztás. Az Egyesült Államokban 2017 óta összességében 9 százalékkal csökkent az oldal jelentősége a hírfogyasztásban.

A megkérdezett szakértők szerint a jelenség hátterében az áll, hogy az internetezők elkezdtek személyesebb és védettebb terepet keresni az őket érdeklő hírek megvitatásához, ahol nem kell sok emberrel konfrontálódniuk.

A hírek felfedezésében, tehát az új információ begyűjtésében továbbra is a Facebook és a Twitter a legmeghatározóbb felület, viszont a hírportálok számára rendkívül fontos megosztások és hozzászólások egyre inkább a csevegőalkalmazásokba helyeződnek át.

Az új jelenség a közösségi oldalak és a csetprogramok üzemeltetőinek és a tartalomgyártóknak is bőven tartogat kihívásokat. A hirdetési kiadások és bevételek optimalizálásakor, illetve a kattintások beárazásakor ugyanis egyre nagyobb súllyal kell figyelembe venniük azokat a tartalomhoz kötődő interakciókat, amiket a felhasználók a közösségi oldalakon kívül tesznek meg.

Különösen izgalmas, hogy miképp fog alkalmazkodni a kattintásokból és a közösségi oldalakon mért interakciókból élő média egy olyan trendhez, ami épp arról szól, hogy a felhasználók rejtve akarják tartani, miképp reagáltak egy adott hírre.

A Reuters Institute felmérésében egyébként 74 ezren vettek részt 37 országból.[G7.hu]”

Forrás:
Magyarországon a közösségi média lett az első számú hírforrás; Bitport.hu; 2018. június 15.
Visszaszorult a Facebook szerepe a hírfogyasztásban; Hajdu Miklós; G7.hu; 2018. június 15.
Reuters Institute Digital News Report

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. június 18.

(Ne) mulass úgy, ahogy csak egy orosz tud!
A mögöttünk maradó hét két geopolitikai szempontból „világot rengető” eseménnyel kelthette fel a külkapcsolatok, és ezen belül az e-diplomácia szakértőinek figyelmét. Hogy az egyik a két esemény közül – hát, persze, a futball Világbajnokság – „csupán” egy nemzetközi sportesemény lenne? Erről ma már szó sincsen! Geopolitika az a javából! Az ilyen versengések mindig is az egyes államok büszke nemzetközi bemutatkozásának voltak kedvelt apropói – nem véletlen hát, hogy az olimpiák és más világversenyek rendezési joga óriási megtiszteltetésnek számított, amelyért bizony komoly lobbizások, késhegyig menő vetélkedések folytak és folynak ma is. Ebben az értelemben egy nagy sportverseny megrendezése mindig is geopolitikai jelentéssel bírt. Mára azonban a világ nagyhatalmai közötti geopolitikai vetélkedés igazi háborús szembenállássá fajult: sokan sokfelé és sokféle fronton vívják és a sportvilág ennek egy kiemelt terepe lett.
Nem véletlenül. A nagyhatalmak közötti harc talán legfontosabb – vértelen, de gyilkos elszántságú – válfaja az információs hadviselés, amelyben a nemzeti- és nemzetközi közvélemény befolyásolásáért, megnyeréséért (félrevezetéséért) folyik a küzdelem. Ez a közvélemény pedig ma elsősorban szórakozni akar. Imázsépítésre, ahogy persze imázsrombolásra is, aligha akad kívánatosabb terep a szórakoztatóiparnál, márpedig a modern versenysport ennek az iparágnak édes gyermekévé vált napjainkra.
A globális sportszórakoztatás vállain magasra kapaszkodni akaró imázsépítés természetszerűen kapott központi helyet az orosz állam erőfeszítéseiben. Az óriási nemzetközi publicitásban rejlő lehetőséget garantáltan nem akarták elszalasztani az orosz imázsformáló, publicitásgeneráló, közkapcsolat-építő szervezetek. A világszerte mindenfelé közvetített (és világszerte figyelemmel kísért) megnyitó ünnepségre olyan nemzetközi sztárokat szerződtettek fellépőnek, akik biztos nézettséget garantáltak a rendezvénysorozat nyitó eseményének. A meccsek hangulatát nagyban erősítő szurkolói táboroknak kedveskedő szervezők már a játékok előtti napon felavatták a Szurkolói Ünneplő Zónát, az orosz főváros Vorobjovi Gori negyedében, szemben a legfontosabb mérkőzéseknek helyt adó Luzsnyiki stadionnal. A szurkolóközpont felavatására nem kisebb személyiséget sikerült megnyerniük a rendezőknek, mint a korábbi világkupa nyertes francia futballcsillagot, Marcel Desailly-t. A világszerte nagy népszerűségnek örvendő sportoló, a szervezők munkáját elismerendő,így fogalmazott: „Most már mindannyian láthatjuk, hogy Oroszország egy futball nagyhatalom.” Ami a nagyhatalmi státuszát minden téren visszaszerezni igyekvő Oroszország számára ugyancsak hízelgő megfogalmazás volt.
Talán még ennél is eredményesebb lépésnek bizonyult a könnyűzenei élet legendás sztárjának, Robbie Williamsnek a felkérése a ünnepélyes megnyitó gálán való részvételre. A popcsillag Instagram fiókján osztotta meg hívei és követői millióival: gyerekkori álma teljesül be azzal, hogy a Luzsnyiki stadionban összesereglett 80 000 szurkoló előtt léphet fel, nem is beszélve az eseményeket televízión át követő milliókról. A brit énekes fellépését azonban nem mindenki fogadta osztatlan lelkesedéssel. Különösen miután leszögezte: a megnyitó ünnepségen nem készül előadni 2016-ban született slágerét, a „Mulass, ahogy csak egy orosz tud!” című szerzeményt. A dal ugyanis az oroszországi újgazdagok köznapi ésszel szinte felérhetetlenül fényűző életvitelét fricskázta. Ez amolyan Monty Python-féle humor – nyilatkozta Williams – és én nem szeretnék senkit megbántani. Az orosz ellenességben legendásan élenjáró brit sajtó ellentámadásba lendült: Robbie Williamset egyenesen hazaárulónak bélyegezték, amiért elvállalta ezt a fellépést a „putyini diktatúra népszerűsítésére”. Az orosz imázsépítést megtorpedózni hivatott brit ellenkampány azonban – a közösségi médiában tapasztalható gyér közönség-érdeklődés nyomán – hamarosan elhalt. Szakértők véleménye az: a Világbajnoksághoz kapcsolódó geopolitikai információs háború első menetét Oroszország nyerte – kiütéssel.
Party like a Russian. Robbie Williams and Ronaldo to star in World Cup opening ceremony in Moscow; RT.com; 2018. június 11.
Don’t party like a Russian; Meduza; 2018. június 13.

Az angolszász kémelhárító szervezetek az orosz hackerektől védenék a Világkupa játékosait
A lélektani hadviselés terén zajló adok-kapok küzdelemben nem maradtak egyedül a brit sajtó orgánumai: az Oroszországgal lényegében magát hadiállapotban levőnek tekintő brit állam szervezetei is mozgásba lendültek. Az elektronikus hírszerzésért és –kémelhárításért felelős testület, a híres GCHQ emberei részletes eligazítást szerveztek az angol válogatott Oroszországba kiutazó tagjai számára. A sportolók mobiltelefonjaira, illetve más elektromos kommunikációs eszközeire titkos szofvert telepítettek az eszközök védelme érdekében – amiket hazaérkezésük után majd el kell távolítani a mobilokról. Részletesen felkészítették ugyanakkor a focistákat arra is, hogy – a technikai védelem ide vagy oda -, hogyan védekezzenek a „mindenütt ott lévő orosz hackerektől”. Az információs hadviselésben legendásan élen járó – és így nyilván a manipulációs lehetőségektől is jól tájékozott – brit kiberkémelhárítók szerint nem csupán az ország fociválogatottjának tagjait fenyegeti az elektronikus behálózás veszélye. A Brit Külügyminisztériummal karöltve figyelmeztetést adtak ki valamennyi Oroszországba látogató sportbarátnak is, akiket óva intettek attól, hogy nyilvános (vagy szállodai) wi-fi hotspotokat használjanak a Világkupa eseményei idején. Hogy a háborús hangulatot valamennyi brit állampolgárban felkeltse, a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ vezetője, Ciaran Martin hangsúlyozta: „A kibertérben Oroszország a legfelkészültebb ellenségünk”.
A nagypolitika szintjén megmutatkozó feszültségek, sőt törések az USA és Nagy-Britannia között, a jelek szerint nem érintik a titkosszolgálatok együttműködését. Az orosz elektronikus kémektől óvó kampány ugyanis nem maradt a brit kormány magányos kezdeményezése. Az Egyesült Államok kémelhárító szervei is megkongatták a vészharangot az Oroszországba látogató sportrajongók biztonságát illetően. William Evanina, az USA Országos Kémelhárító és Biztonsági Központjának igazgatója drámai felhívásban figyelmeztetett: minden amerikainak tudnia kell, hogy valamennyi mobil telefon, laptop, pda, vagy más elektronikus eszköz áldozatul eshet annak, hogy a rajtuk lévő adatokhoz hozzáférnek „az orosz állam emberei, vagy bűnözői körök”. Nincsenek jelentéktelen emberek és jelentéktelen információk, szögezte le az amerikai kémelhárító. Épp ezért a Világbajnokság rendezvényeire utazó amerikai állampolgárok akkor járnának el a leghelyesebben, ha semmiféle telefont, vagy más elektronikus eszközt nem vinnének magukkal. A jótanács, a 21. század társadalmaiban, nem tűnik különösebben életszerűnek, ám az óvatosság, valamint a háborús felszültség felkeltésére bizonyára alkalmas volt.
Spy bosses modify phones of England team to combat scary Russia during World Cup; RT.com; 2018. június 14.
Exclusive: US counterspy warns World Cup travellers’ devices could be hacked; Reuters; 2018. június 13.

Az amerikai Külügy keblére öleli a világot
A digitális külügyek, e-külpolitika sokszínű témakörei iránt érdeklődők nem csupán az írott (hagyományos, és elektronikus betűkkel vetett) szakirodalomban találnak fontos információkat, érdekes újdonságokat. A – tématerülethez mintegy szimbolikusan is igazodva – elektronikusan rögzített hanganyagok, magyarul podcastok is ígéretes információ forrást jelenthetnek. Most egy általunk is gyakran idézett szakmai műhely, az USC Center on Public Diplomacy nevű szakmai szervezet podcast-sorozatára hívjuk fel a figyelmet. A The Public Diplocast egyes epizódjai, az úgy nevezett nagyinterjú műfaját követve alaposan körüljárják – jellemzően 30 perc körüli adásidőben – az amerikai közdiplomácia alapproblémáit, vagy egyes aktuális történéseit. A megszólaltatott szakemberek, az észak-amerikai közdiplomáciai kutatóműhelyek vezető alakjai, illetve gyakorlati szakemberek többnyire olyan részletekről lebbentik fel a fátylat, amelyeket ritkán érintenek a közdiplomáciával foglalkozó szakirodalom kiadványai.
A sorozat most elérhetővé tett 5. epizódjának címe: „Az amerikai Külügy keblére öleli a Világot”. Ebben a készítők az USA Közdiplomáciai Tanácsadó Bizottsága (US Advisory Commission on Public Diplomacy) igazgatóját, Shawn Powerst interjúvolták meg a külkapcsolatépítés e speciális szakterületének amerikai gyakorlatáról.
Powers részletesen bemutatja, hogy az USA Külügyminisztériuma hogyan szervezi meg, és hogyan végzi a közdiplomáciai tevékenységeit. Kitér olyan – máshol kevéssé, vagy csak nagyon szűkszavúan bemutatott – témákra is, mint például az amerikai közdiplomáciai programok finanszírozásának kérdése, illetve az ilyen programokra szánt források alakulása az elmúlt években.
Részletesen ecseteli azt is – és ez minket, a digitális diplomácia szakértőit különösen lázba hoz – , hogy várhatóan hogyan alakítja át a technológiai fejlődés az amerikai közdiplomácia elméletét és gyakorlati projektjeit az elkövetkező években.
Külön kitér egyes nagykövetségek példaként említhető közdiplomáciai programjaira, és bemutatja a Minisztérium közdiplomáciára vonatkozó jövőbeni elképzeléseit, illetőleg a szakterület várható trendjeit is.
Foggy Bottom engaging the World; USC Center on Public Diplomacy; 2018. június 6.
A podcastok meghallgathatók, illetve letölthetők: https://soundcloud.com/user-840750394

Kim-chi és El Trumpo tacos. A szingapúri USA-Észak-Korea csúcstalálkozó új lendületet adott a gasztrodiplomáciának is
Nem maradhat ki szemlénkből az elmúlt hét másik korszakos világeseménye az amerikai elnök és az észak-koreai vezető csodaszámba menő találkozója. Most azonban nem a már sokszor (a mi szemle összefoglalóinkban is) megírt aspektusokra hívnánk fel a figyelmet, hanem egy elhanyagolt, de annál izgalmasabb és érdekesebb részletet emelnénk ki. Egy olyan témáról lesz most itt szó, ami az utóbbi évtizedben a közdiplomáciának – és természetesen annak digitalizált formáinak – egyik nagy újdonságaként robbant be a köztudatba – pedig valószínűleg időtlenül ősi jelenségről van szó!
A gasztrodiplomáciáról kell ma beszélnünk. Bizony, bizony: az étel, az étkezés a rohamosan szélesedő tartalmú közdiplomáciának egy új területe, és egyben nagyon hatásos eszköze is lett. Tulajdonképpen persze nincs is min csodálkoznunk, hiszen a táplálékunk a kultúránknak egyik legfontosabb szelete. A közdiplomáciával foglalkozó szakemberek az elmúlt évtized során felismerték: az étel, és az étkezés különösen nagy erejű hordozója, közvetítője, népszerűsítője lehet egy-egy nemzet kultúrájának. Az áttörést egyébként ezen a téren két tendencia hozta el: egyfelől szédületes iramban kezdett növekedni a nyugati társadalmakban az ételkultúra, az (egészséges) táplálkozás ázsiója. Sikk lett ételekről beszélni, olvasni, sikk lett finomakat, változatosakat enni. A másik trend, ami lényegében forradalommá léptette elő a gasztrodiplomácia koncepcióját – az az IT-technológia rohamos fejlődése volt. A mindenkinél mindig kéznél levő, és kiváló fényképeket készítő mobiltelefon. De, különösen a közösségi média platformok, ahová ezeket a felvételeket azonnal fel lehet tölteni, ahol meg lehet őket osztani másokkal, ahol irigykedni lehet, vagy legalább gondolatban élvezni távoli tájak ízeit.
A két politikus meglehetősen különösen, de szélsebesen szerveződő találkozója, amit egy világ várt feszült izgalommal, szinte magától értetődő természetességgel hozta felszínre a gasztrodiplomácia témáját is. Elsőnek persze azért, mert a helyszín, Szingapúr, és úgy általában az ázsiai óriásrégió a különös, de különösen jóízű ételeiről vált híressé. Másrészt azért, mert mindkét főszereplő, Donald Trump is, Kim Dzsongun is ugyancsak szereti a jó konyhát (ami persze meg is látszik az alakjukon). A házigazdák ugyanakkor mintegy ösztönösen ráéreztek, hogy az étel olyan diplomáciai eszköz lehet, ami sokat enyhíthet ennek a rendkívüli, és rendkívüli módon létrejött találkozó feszültségén.
Ebben a vezető szerep a magánszektoré volt: szingapúri helyi vállalkozóknak jutott eszébe az, hogy a világban szokásos giccses, vagy éppen ízléstelen ajándéktárgyak helyett (amiket a puritán elvű városállamban törvény tilt) a helyi ételkultúra gyöngyszemei lehetnének a világesemény „védjegyei”. A gondolatot tett követte, és a Harmony Nasi Lemak nevű étteremlánc a helyi konyha kitűnő ételeit alakította át, speciálisan a két főszereplőre emlékeztető alapanyagokkal. Nem maradhatott ki a Trumpnak kedves marhahús, és az észak-koreai konyha csillaga, a kimchi nevű erjesztett káposzta, itt most persze stílszerűen Kim-chi néven (az észak-koreai vezető nevére utalva játékosan).
Kim-chi and El Trumpo tacos: Singapore feeds pre-summit anticipation; Hannah Ellis-Petersen; The Guardian; 2018. június 9.

Az Izraeli Hadsereg háborút visel a közösségi médiában is – és úgy néz ki, vesztésre áll
„Az izraeli hadsereg digitális platformjai hadműveleti eszközök. A közösségi média jelenlétünk pedig harccselekmény.” – nyilatkozta néhány héttel korábban az Izraeli Hadsereg szóvivője, és a jelek szerint cseppet sem túlzott. A szervezet, amely úttörő szerepet játszott a korszerű informatikai eszközök, a mobiltelefónia, és különösen a közösségi média lehetőségeinek kiaknázásában megállíthatatlanul csúszik az utóbbi évek legsúlyosabb válságába. Lehet, hogy csupán arról van szó, hogy „egy kalapács mindenben szöget lát”, de az biztos: az izraeli hadsereg alaposan elvetette a sulykot – a halálos sebeket okozó lőfegyvereivel éppen úgy, mint az imázsépítésre hivatott digitális fegyvertárával.
Az Izraeli Hadsereg korábban imponáló professzionalizmust mutató közösségi média részlege már jóval ezelőtt megingott. A gázai határon kirobbant véres zavargások kapcsán lett volna igazán szükség arra, hogy a feszültséget az éterben és a kibertérben csökkentse. Azóta a térség arab lakosságával párbeszédet folytató, kapcsolatépítő, jószolgálati szerepkört vállaló „fegyvernem” mind jobban elveszíti lába alól a talajt. Sőt, mind inkább szerepet téveszt. A Ronen Manelis tábornok által tett kijelentés, amit a bevezetőben idéztünk, már jól mutatta a végzetes váltást: a béketeremtésre létrehozott közösségi médiarészleg maga is háborúcsinálóvá vált.
A közösségi médiarészleg, és persze úgy általában az Izraeli Hadsereg imázsválsága néhány nappal ezelőtt csapott át hamisítatlan pr-krízisbe. Az izraeli katonák által a határon agyonlőtt fegyvertelen palesztin ápolónő esete volt az igazi fordulópont. Az Izraeli Hadsereg kezdettől fogva habozott az ügy kezelését illetően; egymásnak ellentmondó, sokszor hamisan csengő nyilatkozatok követték egymást, rohamosan felkorbácsolva ezzel a nemzetközi közvélemény haragját.
Ha valami elromlik – akkor azon még lehet tovább is rontani. Valami ilyesmi juthatna eszünkbe a legfrissebb fejleményeken. A hadsereg arab nyelvű közösségi média részlege ugyanis néhány napja rövid videofilmet készített és osztott meg a térség arab lakosságának szóló Facebook csatornán és Twitter fiókon. „Razan al Najjar nem a könyörületesség angyala volt”, így szól az alig 20 másodperces propagandaanyag címe. A video, amely grafikákat és azonosíthatatlan filmrészleteket tartalmaz, azt sugallja: a határon agyonlőtt ápolónő nem fegyvertelen jótevő, hanem az izraeli katonákat dobáló „terrorista” volt. A felháborodás elemi erejű lett. A hadsereg szóvivője, korábban említett nyilatkozatában, ahol a közösségi média részleget harci egységnek nevezte, nem hagyott kétséget a feladatai felől sem: „Az a dolguk, hogy elrettentsenek, hogy befeketítsék az ellenséget”. Hogy valójában mi történt a határon, azt nem dolgunk eldönteni, de azt bizonyosan állíthatjuk, hogy a szakmaiság példájának számító Izraeli Hadsereg illetékes vezetője tökéletesen félreérti a PR, a közönségkapcsolatok, a közösségi média szerepét. És, az ilyen tévedéseken vesznek el a csaták.
How the IDF is Tarnishing the Name of the Medici it Killed in Gaza; Yael Marom; Lobe Log; 2018. június 11.
The Israeli Army’s war on consciousness; Michael Schaeffer Omer-Man; +972 magazine; 2018. április 18.

SZAKMAI MŰHELY – Az algoritmus alapú diplomácia. WebVita.
A digitális diplomácia szakterület kiemelkedő kutató műhelye (egyben oktatási bázisa), a Diplo Foundation ebben a hónapban is megtartotta szokásos online fórumbeszélgetését. A júniusi webvita az utóbbi időszak egyik csillagként kiemelkedő témáját, az algoritmus alapú diplomácia kérdését igyekezett körüljárni. Az esemény résztvevői három részterületet vizsgálva vették számba a lehetséges problémákat:

• az algoritmus alapú diplomácia a geopolitikai elemzések kontextusában;
• az algoritmusok hatása az emberi jogokra;
• az algoritmusok által teremtett kommunikációs visszhangkamrák és véleménybuborékok.

A beszélgetés két meghívott vendége: Saun Riordan, a holland Clingendael Intézet kutatója, valamint Lee Hibbard, az Európa Tanács Bioetikai Részlegének titkára volt.
A beszélgetés kezdetén a részvevők használható munkadefiníciót alakítottak ki az „algoritmus” fogalomra. Megegyeztek abban, hogy a vita céljainak megfelelő egy egyszerűsítő fogalom, miszerint az algoritmus elvégzendő teendők (lépések) egymásutániságát tartalmazó leírásként definiálható.
A résztvevők egyetértettek abban is, hogy az algoritmusok alkalmazhatósága a diplomácia területén ma még rengeteg kérdést vet fel. Ma még a diplomaták nincsenek tisztában az algoritmusok szerepével, jelentőségével, lehetőségeivel. Ugyanakkor a programokat tervező szoftveres szakértők a diplomáciai folyamatokban járatlanok. Nyilvánvalóan a két szakterület szakembereinek szoros együttműködése révén lehet olyan, a külszolgálatban valóban használható algoritmusokat kifejleszteni, amelyek a követségi és konzulátusi munkafolyamatokat segíthetik.
Az algoritmusok szerepének rohamos terjedésével rögtön napirendre kerülnek az emberi jogi (személyiségi jogi) kérdések is. A beszélgető partnerek egyetértettek abban, hogy az „emberi jogok” szélesen vett területébe beleértendő az ún. béketeremtő diplomáciai tevékenységek egész köre. Az algoritmusok szerepével kapcsolatosan ezen a téren inkább potenciális fenyegetéseket véltek megjelenni a hozzászólók.
Mindkét vitapartner meglehetősen szkeptikusan értékelte az algoritmusok szerepét (vagy lehetséges szerepét) a geopolitikai elemzőmunka területén. Úgy vélték, hogy a tömeges adatok elemzésének elterjedése olyannyira háttérbe szoríthatja az emberi elemzőket, hogy ezzel gyakorlatilag kicsúszik a kézből a külpolitikai elemzések, a külpolitikai tervezések folyamata. Megoldásként azt javasolták, hogy az algoritmusok által vezérel, big data alapú elemző munkát a külpolitikai politikateremtésben mindig egészítse ki emberi elemző tevékenység. Így garantálható, hogy a folyamatokban ne alakuljanak ki ellenőrizhetetlen „fekete dobozok”.
A legnagyobb fejtörést a kommunikációban, elsősorban az online tereken zajló beszélgetésekben megjelenő algoritmus-problémák okozták. A közösségi média csatornákat lényegében belterjes véleménybuborékok egymástól elszigetelt halmazává változtató algoritmusok beláthatatlan fenyegetést jelentenek az információ egészséges megosztására – vélik egyöntetűen a szakértők.
Algorithmic diplomacy: Better Geopolitical Analysis? WebDebate; Andrijana Gavrilovic; Diplo Foundation; 2018. június 12.
A teljes beszélgetés megtekinthető, illetve letölthető: https://www.youtube.com/watch?v=ZaNAApsgfas

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. június 11-június 15.

Ajánlati/Részvételi felhívás

5/OVSZ/2018. eTraceLine – AF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/112
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.06.13.
Ajánlatkérő: Országos Vérellátó Szolgálat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.07.12.
Rövid meghatározás:
Vállalkozási szerződés az ajánlatkérő országos szintű integrált transzfuziológiai rendszerének részét képező, a MAK-SYSTEM International Group (székhelye: 35 square de Meeus, 1000 Brüsszel, Belgium) által kifejlesztett egyedi eTrace Line alkalmazás (a továbbiakban: szoftver) és interfészeinek (a továbbiakban: interfészek) szoftvertámogatása tárgyában. A támogatási szolgáltatás keretében nyertes ajánlattevő köteles a szoftver és az interfészek használatával és működésével kapcsolatban felmerülő dokumentált hibák javítását elvégezni (hibajavítás), a felmerülő eseti igények (eseti megrendelés) alapján szoftverfejlesztést, valamint szoftverfrissítést végezni.
Lásd bővebben

Hálózati LAN eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/112
Beszerzés tárgya: Árubeszerzés
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.06.13.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.07.17.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

TEE – Informatikai eszközök beszerzése a Pázmány Péter Katolikus Egyetem részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/110
Közzététel dátuma: 2018.06.11.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kft.; Etiam Kft.
Rövid meghatározás:
Informatikai eszközök beszerzése a Pázmány Péter Katolikus Egyetem részére
1. rész: Notebook, tablet, monitor és informatikai kiegészítők beszerzése
2. rész: Notebook, PC, tablet és kapcsolódó kiegészítők beszerzése
3. rész: Hálózati adattárolók és kiegészítők beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 20.597.370,- Ft
Lásd bővebben

Filmes utómunka és filmarchiválási szolgáltatások beszerzése keretszerződés alapján
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/110
Közzététel dátuma: 2018.06.11.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt
Nyertes ajánlattevő: Focusfox Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Ajánlatkérő digitális filmes utómunkák elvégzéséhez szükséges szolgáltatásokat kíván igénybe venni kapacitásainak bővítése érdekében az alábbiak szerint:
Ajánlatkérő filmes utómunka szolgáltatás kapacitásainak kiegészítésére keretszerződést kíván kötni egészestés mozifilmek teljeskörű utómunkáinak elvégzésére. A keretszerződés keretösszege 24 hónap alatt összesen nettó 85.000.000 Ft.
Ajánlatkérő a nemzeti vagyonba tartozó filmek teljeskörű digitalizálási és restaurálási munkák elvégzésére kíván keretszerződést kötni. A keretszerződés keretösszege 24 hónap alatt összesen nettó 65.000.000,- Ft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 150.000.000,- Ft
Lásd bővebben

TE – „Az Univerzál Beszerző Kft. részére informatikai eszközök és hálózatfüggetlen mobiltelefonok szállítása”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/111
Közzététel dátuma: 2018.06.12.
Ajánlatkérő: Univerzál Beszerző Kft.
Nyertes ajánlattevő: M&M Computer Kft.; Freedom-Tech Informatikai Kft.
Rövid meghatározás:
Az Univerzál Beszerző Kft. részére számítógép, laptop, projektor, monitor, hálózatfüggetlen mobiltelefon szállítása és adásvétele, valamint országos – megyénként legalább egy szervizt tartalmazó – szervízhálózat biztosítása keretmegállapodás keretében.
A számítógépek az egyes közlekedési központok és a víziközmű társaságok között kerülnek kiosztásra, igényeiknek megfelelően.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 295.348.000,- Ft
Lásd bővebben

„Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/111
Közzététel dátuma: 2018.06.12.
Ajánlatkérő: Vas Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.634.272,- Ft
Lásd bővebben

„FAX-, NYOMTATÓ-, ÉS MULTIFUNKCIÓS ESZKÖZ KELLÉKANYAG BESZERZÉSE A VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL RÉSZÉRE”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/111
Közzététel dátuma: 2018.06.12.
Ajánlatkérő: Vas Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: Zékori Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.160.446,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – McAfee IDS/IPS eszközrendszer hardver és szoftver gyártói támogatás biztosítása 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/112
Közzététel dátuma: 2018.06.13.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
Rövid meghatározás:
A megrendelő tulajdonában levő MFE Network Sec M-8000 Appl és McAfee Network Security Manager Appliance részét képező, a műszaki mellékletben szereplő 37 darab hardver elemhez kapcsolódó 1 db szolgáltatási csomag: hardver és szoftver gyártói támogatás szolgáltatás beszerzése 2018.07.01-től 2019. 06.30-ig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 38.726.408,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/112
Közzététel dátuma: 2018.06.13.
Ajánlatkérő: Veszprém Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: Duna Autó Zrt.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
„Gépjárművek beszerzése a Veszprém Megyei Kormányhivatal részére”
1. rész: Mobilizált ügyfélszolgálat biztosításához szükséges gépjármű beszerzése
2. rész: Terepjáró haszongépjárművek beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.350.000,- Ft
Lásd bővebben

Eljárás eredményéről szóló tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/113
Közzététel dátuma: 2018.06.14.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Geometria Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
A HŐTÉRX műszaki és berendezés nyilvántartás projekt elsődleges célja, hogy egységes, térképi alapú, műszaki-sémarajzi megközelítésű műszaki információ hozzáférés valósuljon meg a FŐTÁV Zrt. (FŐTÁV) számára. A 2014-es első ütemben a keretrendszer és az adatbázis alapjai készültek el, a 2016-2017-es második ütem folyamán került megtervezésre és fejlesztésre a távvezetéki modul.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 57.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről- Informatikai rendszerek zártságát tanúsító audit szolgáltatás 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/113
Közzététel dátuma: 2018.06.14.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: HUNGUARD Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Megbízási szerződés keretében az MFB Zrt. pénzügyi szolgáltatási tevékenysége, valamint az azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer zártsági megfelelőségére vonatkozó tanúsítási eljárás lefolytatása a 42/2015. (III.12.) Korm. rendelet alapján.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.862.500,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a Laptopok és asztali számítógépek beszerzése az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére” tárgyú közbeszerzési eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/114
Közzététel dátuma: 2018.06.15.
Ajánlatkérő: OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: CTS-Informatika Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 75.562.726,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Digitális diktafonok szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/114
Közzététel dátuma: 2018.06.15.
Ajánlatkérő: Fővárosi Törvényszék
Nyertes ajánlattevő: Woss Kereskedelmi Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
365 db Sony ICD-SX2000 típusú digitális diktafon, vagy azzal egyenértékű termék szállítása a Fővárosi Törvényszék részére.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.994.300,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény- Portfólió és alrendszerei (köztük a KÉR – EUKIR) továbbfejlesztése, valamint a KÉR – EUKIR rendszer támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/113
Közzététel dátuma: 2018.06.14.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: NORG Számítástechnikai Rendszerház Kft.
Rövid meghatározás:
Vállalkozási keretszerződés keretében az MFB Zrt. Portfolió és alrendszerei (köztük a KÉR-EUKIR) továbbfejlesztéséhez 1256 nap egyedi igény szerint lehívható szakértői embernap keret biztosítása a dokumentáció részét képező követelményspecifikációban részletezettek szerint, valamint a KÉR -EUKIR alrendszer informatikai támogatása 2019. 01.01. – 2020.12.31-ig terjedő időszakra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 149.280.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések
Mobil kézb eszK tárolására alk rackszekrény besz [eredetiben is így van! Szerk.] Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/111
Közzététel dátuma: 2018.06.12.
Ajánlatkérő: Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Ajánlatkérő részére a KÖFOP-1.0.0 -VEKOP-15. számú „Hivatalos küldeménykövető” megnevezésű kiemelt projekt megvalósítása keretében 233 db (+ 42 db opció) Mobil kézbesítő eszköz (PDA és mobil hőnyomtató) tárolására alkalmas rack szekrényt kíván beszerezni a „Hivatalos küldeménykövető” kiemelt projekt igényeinek kiszolgálására.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
x A szerződés megkötését megtagadták
Lásd bővebben

Vállalkozási szerződés online szolgáltatások futtatáshoz szükséges szerverkialakítás és hosting szolgáltatás az EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 Komplex ifjúsági fejlesztések – Új Nemzedék Újratöltve
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/113
Közzététel dátuma: 2018.06.14.
Ajánlatkérő: Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés ismertetése:
Vállalkozási szerződés online szolgáltatások futtatáshoz szükséges szerver kialakítás és hosting szolgáltatás az EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 Komplex ifjúsági fejlesztések – Új Nemzedék Újratöltve című projekt keretében.
A projekt keretében működtetett különböző elektronikus szolgáltatások működtetésére alkalmas önálló szerver infrastruktúra kialakítása a szerződéskötést követő 30 napon belül, valamint szerverteremben történő elhelyezése.
Önálló szerverkörnyezet kialakítása:
* 84 db fizikai CPU Core
* 384 GB memória
* 13 TB Storage kapacitás
* Virtuális környezet
* magas rendelkezésre állású szeparált szerverhosting környezet
* Minimum 1 Gbps belföldi internet kapcsolat
* A kialakított rendszer IT biztonsági védelmének megvalósítása
* Skálázható bővíthetőség
* A teljes rendszernek 5 év garanciával kell rendelkeznie
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Lásd bővebben

Szakirodalom

Városi infrastruktúrák újrahasznosítása

„…Az értekezés a városi infrastruktúrák újrahasznosításának mint új városfejlesztési stratégiának a jelentőségét vizsgálja; ennek tervezői módszertani eszköztárát tárja fel és mutatja be hazai és külföldi példákon, valamint a szerző saját projektjein keresztül.

Az értekezés két részből és egy függelékből áll. Az elméleti kutatást tartalmazó első rész bevezetőből, nyolc esettanulmányból és egy összegző fejezetből épül fel. A bevezető ismerteti a kutatás kontextusát, majd egységes szempontrendszert állít fel a nyolc vizsgálandó példa elemzéséhez és összehasonlításához. Minden esettanulmány külön fejezetet alkot. Az egyes fejezetek elején az adott projektnek az egységes szempontrendszer szerinti rövid jellemzése áll. Az összegző fejezet az elemzésekből fakadó következtetéseket és tanulságokat foglalja össze; kifejti az értekezés elején szereplő téziseket; megfogalmazza a városi infrastruktúrák tervezési módszertanát.
A második rész mestermunka-dokumentáció, amely az előzetesen leírt módszertan alkalmazását ismerteti a szerző három projektjének bemutatásával. Mindhárom projekt más-más fázisát képviseli az elméleti részben vizsgált tervezői stratégiának. A dokumentáció a szerzőnek a projektekhez fűződő alkotói tevékenységén keresztül áttekinti mindazokat a konkrét eszközöket és módszereket, amelyek a városi infrastruktúra újrahasznosítást egy bárki által alkalmazható, tudatos tervezői tevékenységgé tehetik. A mestermunka-dokumentáció nemcsak a projektekhez fűződő tervezői lépéseket ismerteti, hanem az eredményeket, tanulságokat és továbblépési lehetőségeket is rögzíti.
Az értekezés végén található a függelék, amelynek élén egy összefoglaló táblázat segíti az elméleti kutatásban elemzett projektek összehasonlítását és egységesen vizsgálatát. A függelék a táblázat mellett szószedetet is tartalmaz…”

Forrás:
Városi infrastruktúrák újrahasznosítása; Zétényi Zsófia; Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Doktori Iskola; doktori értekezés; 2018 (PDF)

Digitális egyenlőtlenségek a debreceni fiatalok körében

„Doktori értekezésünkben az elsődleges és másodlagos digitális egyenlőtlenségeket vizsgáljuk az 1995 után született, Z generációs fiatalokon. A célcsoport sajátossága, hogy beleszületett a digitális világba, ezért elvileg készségszinten használja az internetet és az IKT-eszközöket.

A kutatásunk fő kérdései, hogy jelen vannak-e a Z generációs fiatalok között az elsődleges (hozzáférési) digitális egyenlőtlenségek, és ha igen, akkor mely tényezők vannak rá hatással. Ezt követően arra is kíváncsiak vagyunk, hogy milyen különbségek vannak a fiatalok internethasználatában, illetve, hogy a másodlagos (használatbeli) digitális egyenlőtlenségek mely dimenziói mentén találunk megosztottságot.

A kutatási célok eléréséhez kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt használunk. A statisztikai elemzésekhez a Magyar Ifjúság 2012 Z generációs (1995 után születettek) leválogatott mintáját, a Magyar Ifjúság 2016 előzetes eredményeit, az EUROSTAT és az NMHH adatait elemezzük. A Magyarországra vonatkozó elemzések után egy debreceni mintán vizsgáljuk a digitális egyenlőtlenségek megjelenését. A debreceni mintába minden iskolatípusból véletlenszerűen választottunk ki egy iskolát, ahol önkéntesen lehetett jelentkezni a kutatásban való részvételbe. Így került a mintába egy egyházi általános iskola, egy szakiskola, egy gimnázium, az egyetem több szakja, valamint a vizsgálatokba bevontuk egy Tanoda-program diákjait és egy lakásotthon lakói is, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévők is képviseltethessék magukat. A minta 107 fős. A kutatás fókuszcsoport vizsgálatra épül, amelyet az interjúk előtt és után felvett kérdőívekből nyert eredményekkel egészítettünk ki. A minta elemszáma és a kvalitatív módszertan túlsúlya miatt a kutatás nem alkalmas az egész Z generációs populációra vonatkoztatható következmények levonására.

A dolgozat elméleti hátterét az ifjúsági korszakváltásra, az új generáció kialakulására és jellegzetességeire, valamint a digitális egyenlőtlenségek legfontosabb teóriáira építettük. Hipotéziseink vizsgálatához leíró statisztikákat, kereszttáblás elemzéseket, valamint a fókuszcsoportok elemzését végeztük el. Utóbbi adja a kutatás gerincét.

Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a digitális egyenlőtlenségek a vizsgált populációban fellelhetőek, azonban egyes dimenziói eltérő mértékben jelennek meg. Az elsődleges (hozzáférési) egyenlőtlenségek az okostelefonok kapcsán megszűntek. A másodlagos digitális egyenlőtlenségek kialakulására leginkább az iskola típusa van hatással. Kutatásaink alapján tehát az digitális egyenlőtlenségek nagy valószínűséggel továbbörökítik azokat az egyenlőtlenségeket, amelyek a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadnak.”

Forrás:
Digitális egyenlőtlenségek a debreceni fiatalok körében; Galán Anita; Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2018-VI-26 11:00, helye: Debreceni Egyetem (Egyetem tér 1.) Főépület, Fszt. 58. (PDF)

Önkormányzatok kiberbiztonsági és online képességének vizsgálata, figyelemmel az emberi tényező fejlesztésének kérdéseire

„A dolgozatom, a kutatás fókuszpontjában a helyi önkormányzatok online megjelenési és kiberbiztonsági képességének a vizsgálata áll az emberi tényező jelenőségének fokozott figyelembevételével.
Képesek-e eleget tenni a nyilvánossággal kapcsolatos állampolgári elvárásoknak? Eleget tesznek-e az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) előírásainak? Milyen fenyegetettséggel nézhetnek szembe? Tudatában vannak-e a fenyegetettség hatásainak? Rendelkeznek-e a szükséges eszközökkel, felkészült emberi erőforrással? Eleget tesznek-e az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló a 2013. évi L. törvény (Ibtv.) által elvárt előírásoknak? Rendelkeznek-e az információbiztonságot támogató szabályozással?
Tanulmányaim, elméleti kutatásaim és a gyakorlati tapasztalataim mind azt támasztják alá, hogy az emberi tényező szerepe meghatározó erőforrás a szervezetek életében, és ez különösen igaz az információs társadalomban, az információbiztonsági kérdésekben. Az ember–technika–környezet komplex rendszert alkot az információs társadalomban. Véleményem és tapasztalataim szerint a technológiai, szabályozási kérdések alapos figyelmet kapnak, ám az emberi tényező változási helyzetre való reagálásának figyelembe vétele, fejlesztése, kezelése nem kap kellő hangsúlyt, nincs megfelelően a rendszerbe illesztve. Szervezetfejlesztői munkám során rendszeresen igazolódott, hogy az emberi tényező fejlesztése csak komplexen, a rendszer elvárásaihoz illesztve valósítható meg. Nem elfeledkezve arról, hogy ez egy olyan folyamat, amelyben eddig soha nem tapasztalt szoros kapcsolat van az élethosszig tartó tanulás koncepciójának a való élethez. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy kialakítható-e olyan tudatosítási, képzési és együttműködési rendszer, ami hozzásegíti az önkormányzatokat a velük szemben támasztott állampolgári és kiberbiztonsági elvárások teljesítéséhez. ”

Forrás:
Önkormányzatok kiberbiztonsági és online képességének vizsgálata, figyelemmel az emberi tényező fejlesztésének kérdéseire; Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2018-VII-11 10:00, helye: Óbudai Egyetem – Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar – 1081 Budapest, Népszínház u. 8. fszt. 45. (PDF)

Az e-sport nem (csak) játék, a terület éves globális bevétele 2020-ra várhatóan eléri az 1,5 milliárd dollárt

„Az e-sportból származó éves globális bevétel 2020-ra várhatóan eléri az 1,5 milliárd dollárt
A negyvenezres stadionban teltház van, a nézők kedvenc játékosuk nevét viselik a pólójukon, arcukon harci festés, kezükben csapatuk zászlaja. Egy ilyen jelenetet néhány éve meg csak egy sci-fiben tudtunk volna elképzelni, de ma már mindennapos esemény. Digitalizálódó kultúránkban egyre több dolgot definiálunk újra, így a sportot is. Az elektronikus sport növekedése gyorsabb ütemet diktál, mint bármely más hagyományos sportág vagy a szórakoztatóipar más ágai. Ezt a trendet, illetve az e-sport gazdasági és üzleti lehetőségeit térképezi fel Az e-sport nem játék – Üzleti elemzés Magyarország és a V4-ek e-sport-piacáról című PwC-tanulmány.

Hogyan lett milliárdokat érő üzlet a videójátékozásból?
„Az e-sportot professzionális játékosok szervezetten, tudásukat versenyszerűen összemérve űzik. Mára jelentős tényezővé vált a sportvilágban, térnyerése megállíthatatlanul folytatódik a jövőben is. A piac folyamatosan növekszik, az e-sportot egyre több állam ismeri el hivatalos sportágként, így várhatóan egyre szélesebb rétegeket fog elérni, és egyre vonzóbbá válik majd a nagy szponzorok és befektetők számára is. Emellett a játékosok száma is jelentősen emelkedni fog, annak köszönhetően, hogy egyre több fiatal kapcsolódik be, akik jó eséllyel hosszú távon is hűek maradnak az e-sporthoz” – mondta Zaránd Miklós, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának igazgatója.

A színtér motorját az e-sportolók, a belőlük szerveződő csapatok, a csapatok megmérettetését biztosító versenyek és a közönség adják. A játékokat a kiadók fejlesztik, a versenyszervezés jogát ők értékesítik, ezért szerepük az egész ökoszisztéma számára meghatározó. A tartalmak közvetítésén keresztül (versenyek, streamek, elemzések stb.) az e-sport-közönség elérését olyan platformok biztosítják mint a Twitch.tv vagy a YouTube. A további szereplők úgy mint a szponzorok, az influenszerek és a fogadóirodák az e-sport piac növekedését segítik elő, amely végső soron minden szereplőnek az előnyére válik.

Rajongók, szponzorok, növekvő piac
A Newzoo becslése szerint a márkabefektetések alapján 2017-re az e-sport globálisan 655 millió dolláros (180 milliárd forint) iparággá nőtt, 2018-ban ez további 38,2% százalékkal fog növekedni ($906M, 248 milliárd forint), 2020-ra pedig várhatóan eléri a 1,5 milliárd dollárt (411 milliárd forint). Emellett, a Statista előrejelzése szerint a globális e-sport szerencsejáték piac a 2015-ös 24 millió dollárról 1,8 milliárd dollárra nőhet 2020-ra. A gyors nemzetközi terjeszkedésnek köszönhetően a 21 és 35 év közötti amerikai férfiak körében az e-sport ugyanolyan népszerű, mint a jégkorong vagy a baseball (22%-uk nézi). A globális nézőszám idén már elérheti a 380 millió főt.

A nem-endemikus hirdetők (azaz olyan cégek, amelyek tevékenysége független a videójátékoktól) száma és aránya is növekvő tendenciát mutat, amely annak tudható be, hogy az e-sport által remekül megcélozható az egyébként nehezen elérhető Z és fiatal Y generációs korosztály. Tökéletes példa Közép-Európából, hogy a Procter&Gamble partneri megállapodást kötött az Electronic Sports League-gel a Gillette márkára vonatkozóan a 2017-es katowicei Intel® Extreme Masters World Championship szponzorációjára.

„Az e-sport-piac rendkívül sokrétűen fejlődik, ami Magyarországon és a közép- és kelet-európai régióban is egyre nagyobb érdeklődést vált ki – egyelőre elsősorban a hirdetők körében. A kérdés tehát már nem is az, hogy az üzleti szereplők beszállnak-e az e-sport-piacra, hanem az, hogy mikor és milyen módon” – tette hozzá Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezető cégtársa.

A hagyományos kutatásokat kiegészítendő a PwC Magyarország elvégezte az e-sport téma vizsgálatát social listening módszertannal is. Az eredmények segítségével egy új, eltérő nézőpontból tudjuk bemutatni az e-sportokkal szembeni felhasználói attitűdöket, az érdeklődést kiváltó impulzusokat, eseményeket, anomáliákat. Kutatásunk kiterjedt az elmúlt fél évben a négy visegrádi országban megjelenő, e-sportok körül kialakult online diskurzus vizsgálatára, továbbá a felhasználók által generált tartalmak átfogó érzelmi töltöttségének elemzésére is.

Szaporodó e-sport-csapatok és szakosztályok
Az elektronikus sportokban az állóképesség, a stratégiai megértés vagy a reakcióidő ugyanúgy fontosak, mint a hagyományos sportágakban. Ahogyan a sakk, a darts és a póker is sport, úgy az e-sport is szellemi sportnak tekinthető – állapítja meg az elemzés.

Azoknak a hagyományos sportokat űző csapatoknak a száma, amelyek érdekeltek az e-sportban, már meghaladja a 200-at, és számuk rendkívül gyorsan növekszik. Idén februárban az FC Barcelona bejelentette, hogy részt vesz az első alkalommal megrendezett Pro Evolution Soccer 2018 nevű játék bajnokságán.

A nemzetközi nagyokat követve itthon is megvetette lábát a trend, hogy hagyományos sportegyesületek e-sport szakosztályt hoznak létre – a hazai úttörők az MTK, a DVTK és a Honvéd, de a DVSC is komoly FIFA szakosztállyal rendelkezik, legutóbb pedig az FTC és az UTE is elindította szervezetét.

Az eNet kutatása szerint az e-sportolók körében nagyobb a hagyományos sportokban való részvétel aránya, mint a lakosság egészében. Emellett a hagyományos sportágak jelentős potenciált látnak abban, hogy a fiatal generáció érdeklődését ez e-sport segítségével keltsék fel a tradicionális sportok iránt. Ezek alapján a közeljövőben a hagyományos és az elektronikus sport összefonódása és együttélése várható.

Keretek között az e-sport?
A gazdasági lehetőség nyomása várhatóan a szabályozókat is gyors reagálásra bírja majd. A hazai kormányzat kifejezett célja, hogy a Digitális Jólét Program keretében felkarolja az e-sportra vonatkozó kezdeményezéseket, bátorítva a felmerülő szabályozói kérdések megoldását.

A jövőt tekintve várható, hogy az e-sport-láz, a gazdasági fejlődésnek köszönhetően, átterjed Mexikóra, a Fülöp-szigetekre, illetve a BRICS-országokra is, amelyek hatalmas népességükkel jelentős, jelenleg kiaknázatlan potenciált rejtenek. A technológia fejlődésével újabb eszközök állnak majd rendelkezésre a megújuláshoz, például a virtuális valóság vagy a kiterjesztett valóság alkalmas lesz arra, hogy közelebb hozza az élményt az e-sport-rajongókhoz és új távlatokat nyisson meg a játékgyártók számára. A mobilplatformokra optimalizált játékok előretörése és az internet (elsősorban az 5G) fejlődése tovább segíti az e-sport még szélesebb körben való elterjedését.

„Arról, hogy az e-sportot milyen mértékben szükséges a hagyományos sportokkal azonos keretek közé terelni, megoszlanak a vélemények. Abban viszont a legtöbb szakember egyetért, hogy az iparág fenntartható növekedésének érdekében szükséges az e-sporttal kapcsolatban felmerülő olyan szabályozási kérdéseket, mint például az adózás, a szerencsejáték, a játékszervezés és a gyermekvédelem, mihamarabb megoldani, az e-sportot valamilyen formában intézményi keretek közé terelni.” – tette hozzá Zaránd Miklós.”

Forrás:
Az e-sport nem (csak) játék; PwC Magyarország; 2018. június 14.
Az e-sport nem játék – Üzleti elemzés Magyarország és a V4-ek e-sport-piacáról; PwC Magyarország; 2018. június (PDF)

Adatgondnokság: az adatgazdálkodási vezetés új eszközei a 21. század kihívásainak megválaszolására

„A GovLab állandó szerzője, Stefaan G. Verhulst az adatgazdálkodás területére különösen igaznak tartja azt az általános megállapítást, hogy napjainkban olyan kihívásokkal nézünk szembe, amelyek megválaszolására a meglévő eszköztárunk elavult, korszerűtlen. Becslések szerint a világméretű adattömeg 90%-a az elmúlt két évben keletkezett – ezekből pedig olyan, egészen új következtetéseket lehetne levonni, amelyek alkalmasak lehetnek napjaink legtöbb gondot okozó problémáinak megválaszolására is. Ehhez azonban nem csak új megoldásokra van szükségünk, hanem olyan új módszertanokra is, amelyek segítenek megtalálni ezeket az új megoldásokat. Ezek eredménye jól hasznosítható a döntéshozatalban, szakpolitikai kérdések megoldásában, új tudományos ismeretek születésében, jobban célzott beavatkozásokban és a közszolgáltatások színvonalának javításában. Ugyanakkor a nagy tömegű adatkészletek maguk is problémákat generálnak a magánszféra védelme, a biztonság vagy az amúgy is sérülékeny csoportokra gyakorolt mellékhatások miatt. A legnagyobb feladatunk az, hogy kitaláljuk az adatfelhasználás olyan hasznosítható módjait, amelyek megfelelő intézkedési lehetőségeket biztosít a kedvező társadalmi és gazdasági hatások elérésére.

A szakma az elmúlt két évben a jó megoldások érdekében az adatgazdálkodási együttműködésre (data collaboratives) koncentrált, mint a közszféra és az üzleti élet partnerségének (public-private partnership) egyik speciális, feljövőben lévő formájára. Ennek során a leggyakrabban vállalatok adtak át információkat a közszférának, civil szervezeteknek, kutatóintézeteknek és nemzetközi szervezeteknek. (A tanulmány ugyan e helyen nem tér ki rá, de legalább ilyen nagy a jelentősége a nyilvánossá tett közadatokkal gazdálkodó vállalkozások térnyerésének is.) Az ilyen adatgazdálkodási együttműködések kiterjedhetnek a mezőgazdaságra, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, a migrációra, a gazdasági fejlesztésekre, a szegénység csökkentésére és más területekre is.

Minden ígéretes lehetősége ellenéra az adat-együttműködés ad hoc jellegű és korlátozott hatású maradt. Ez részben visszavezethető arra, hogy a vállalatokon belül nincs jól definiált, professzionális koncepció az adatgondnokságra (data stewardship), amelynek megfelelő felhatalmazása lenne a jól felhasználható lehetőségek kiaknázására. Az adatgondnokság vállalati funkcióként való létrehozása, annak vállalaton belüli elismerése értékes és felelősségteljes munkaként, a felelősségteljes adatmegosztás eszközeinek és módszertanának létrehozása az adat-együttműködést szabályozottá, előrejelezhetővé és kockázatmentessé teheti.

A Hewlett Foundation segítségével a GovLab egy Datastewards.net nevű projektet indított az adatgondnokság koncepciójának megalkotására és szakszerűvé tételére, jól meghatározott adatfelelősségi megközelítéssel. A projektindító eseményen a meglévő gyakorlatok és beavatkozási területek összegyűjtésére olyan cégek és szervezetek vettek részt – többek között – , mint a Linkedin, a Facebook, az Uber, a Mastercard, a DigitalGlobe, a Cognizant, a Streetlight Data, a Nethope vagy a Világgazdasági Fórum. A résztvevők végeredményben négy fő tanulságot vontak le, a további munkák előrehaladásának érdekében, a lehetőségek és a kihívások közötti kapcsolatok feltárására, az adat-együttműködésben rejlő potenciálok és korlátok jobb megértésére.

1. Érettség. Az adat-együttműködés területe kezdetleges, még mindig nincs megfelelően definiálva, ami kihívást jelent a további terjedése szempontjából. Gyakran okoz zavart, hogy a szereplők nem értik, hogyan tudnák a közvéleményt meggyőzni profitorientált üzleti modelljük társadalmi hasznáról. A műszaki és humánkapacitások növelése egyaránt kritikus jelentőségű az adat-együttműködés kiterjesztéséhez, a kutatások bővítésével és a működés jobb megértésével együtt.
2. Tranzakciós költségek. Az adatgazdálkodás terén különböző tranzakciós költségek merülnek fel (nem csak pénzben kifejezhetők) az adatok előállításában, a potenciális partnerek azonosításában és átvilágításában, az adatok kockázatmentesítésében, a jogi és kereskedelmi feltételek kialakításában. A technikai interoperábilitás, az adatok elérhetősége és használhatósága szintén komoly kérdést jelent e tekintetben is. Mindezek különösen a kis- és középvállalkozásokra hárítanak nagy terhet, ahogy más alulfinanszírozott szervezetekre is. A tranzakciós költségek csökkentése ezért kiemelten fontos a játéktér szélesítéséhez, az adat-együttműködés mainál szélesebb körben történő elterjedéséhez.
3. Méretezés. Gyakran okoz problémát az együttműködés méretezése és más körülmények között történő megismétlése. Ami kicsiben jól működik, gyakran eredménytelen lesz nagyobb léptékben. Ezeknek a kihívásoknak a megválaszolásában nagy segítséget jelentene egy közvetítő platform létrehozása, olyan mechanizmusokkal, amelyek segítenek a szereplőknek az új lehetőségek megtalálásában, a lehetséges partnerek azonosításában. Egyértelmű igény van a jó gyakorlatok megosztására, a szabványosított útvonalak kialakítására ahhoz, hogy a kicsiben kipróbált modellek nagyban is eredményesek, sikeresek lehessenek. A sikerhez szükség van felsővezetők bevonására is, akik meg tudják hozni a megfelelő döntéseket és ki tudják jelölni az irányokat.
4. Szakmai közösségek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség van jól működő szakmai közösségek létrehozására, ahol a jelenlegi és leendő adatgondnokok kicserélhetik tapasztalataikat. Ezek a fórumok, amelyek működhetnek formális vagy informális közösségenként is, biztonságos környezetet teremthetnek a történetek, eszközök és tanulságok cseréjéhez. Igény mutatkozik olyan adattárház létrehozására is, amely összegyűjti a terület egyetértési nyilatkozatait, szerződési mintáit és jogi kereteit, ahogy az úttörő gyakorlatokat is.

A projekt kezdeményezői a továbblépés érdekében olyan gyakorlati lépéseket tesznek, mint a maga nemében első adatgondnoki hálózat (Data Stewards Network) elindítása, sok minden más részprojekt megvalósítása mellett. A végcél az, hogy a fenntartható, rendszeres és felelősségteljes adat- együttműködéssel a közösség javára teremtsenek értéket, javítva a mindennapi életminőséget.”

Forrás:
Data Stewards: Data Leadership to Address 21st Century Challenges; Stefaan G. Verhulst; The GovLab/Medium; 2018. június 12.
Néhány példa az adatgazdálkodási együttműködésre: Data Collaboratives; GovLab
California Data Collaborative
Health Data Collaborative – Data for health and sustainable development
UW Transportation Data Collaborative; University of Washington
Chicago Data Collaborative. Criminal Justice Pilot Project
Connecticut Data Collaborative
Michigan Data Collaborative; University of Michigan

Törvények, rendeletek

Elmarasztalhatják Magyarországot a mobilfizetési rendszer miatt

„A mobilfizetési rendszer állami monopóliummá való átalakításával Magyarország megsértette a szolgáltatási irányelvet – derült ki az Európai Bíróság főtanácsnokának, Yves Botnak az indítványából.
Magyarországon 2014. július 2-ától a parkolási közszolgáltatások díjai, a közutak használatáért fizetendő díjak, az állami vállalatok által nyújtott személyszállítási szolgáltatások díjai, valamint az állami szervezetek által nyújtott egyéb közszolgáltatások díjai mobilfizetési rendszer használatán keresztül csak az állami tulajdonú Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által üzemeltetett rendszer útján fizethetők meg. A mobilfizetési rendszerek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy egy áru vagy szolgáltatás ellenértékét valamely, telekommunikációs vagy információs technológia alkalmazásán alapuló hálózaton keresztül fizessék meg – olvasható a bíróság összefoglalójában.

Az Európai Bizottság szerint Magyarország azáltal, hogy az említett szolgáltatások tekintetében a mobilfizetési rendszer üzemeltetését egy állami monopólium (a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.) számára tartja fenn úgy, hogy e piacról kizárja az ott korábban jelen volt üzleti vállalkozásokat, megsértette a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvét, valamint a szolgáltatási irányelvet. Az uniós szerv ezen állítólagos jogsértés miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bíróságon.

Magyarország azt állítja, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer közérdekű feladat megvalósítására irányuló, ún. általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak (ÁGÉSZ) minősül, amelynek vonatkozásában a szolgáltatási irányelv rendelkezései csak korlátozásokkal alkalmazandók.

A csütörtökön megtett indítványában Yves Bot főtanácsnok megállapítja, hogy a rendes piaci körülmények között működő vállalkozások által nyújtott, vagy azok által kielégítően nyújtható szolgáltatások nem minősülnek ÁGÉSZ-nek. Ezzel összefüggésben a főtanácsnok úgy véli, hogy Magyarország nem bizonyította az ÁGÉSZ-nek való minősítéshez szükséges feltételek teljesülésének fennállását, mivel a létrehozott monopóliummal biztosított eredményt a piac versenystruktúrájának megőrzése mellett, az e monopóliumnak fenntartott kizárólagos jog létesítése nélkül is elérhette volna.

A főtanácsnok szerint azzal, hogy Magyarország a mobilfizetési szolgáltatások piacán nemzeti monopóliumot hozott létre, a szolgáltatási irányelv szerinti olyan korlátozást vezetett be, amely csak abban az esetben lenne megengedhető, amennyiben az alkalmazása szükséges és arányos, valamint nem diszkriminatív.
Márpedig a főtanácsnok szerint a Magyarország által az említett korlátozás igazolásaként felhozott, a fogyasztóvédelmet, a kereskedelmi ügyletek méltányosságát, a csalás és a feketegazdaság elleni küzdelmet érintő indokok nem felelnek meg az arányosság követelményének. Léteznek ugyanis az e célok elérését biztosító kevésbé korlátozó intézkedések, mint például egy nemzeti mobilfizetési rendszer platformjának működtetésére irányuló koncessziós rendszer kialakítása – olvasható a közleményben. Következésképpen a főtanácsnok annak kimondását javasolja az Európai Bíróságnak, hogy Magyarország megsértette szolgáltatási irányelv szerinti kötelességeit.
A közlemény végül kiemeli, hogy a főtanácsnok véleménye nem köti az Európai Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást, ítélet később várható.”

Forrás:
Elmarasztalhatják Magyarországot a mobilfizetések miatt; Világgazdaság; 2018. június 14.
C‑171/17. sz. ügy. Európai Bizottság kontra Magyarország; Yves Bot; Európai Unió Bírósága; 2018. június 14.

Az Európai Parlament jóváhagyta a drónok biztonságos alkalmazását célzó szabályokat

„A képviselők támogatták a drónok biztonságos használatát garantáló új szabályokat és a repülésbiztonsági szabályok korszerűsítését.

A képviselők támogatták a Tanáccsal már tavaly novemberben leegyeztetett, drónokra és a drónt vezető személyekre vonatkozó szabálytervezetet. Az új jogszabály célja, hogy egységes biztonsági előírásokat fektessen le az Unióban, a gyártók számára pedig megteremtse a termék- és szolgáltatásfejlesztéshez elengedhetetlen jogbiztonságot. Jelenleg a drónok nagy részére nemzeti szabályok vonatkoznak, amely megnehezíti a fejlesztők dolgát.

Az új szabályok értelmében csak olyan drónok építhetők, amelyek működés közben nem sodornak mást veszélybe. A drónoknak kockázati besorolásuk alapján különböző biztonsági funkciókkal kell rendelkezniük: a gép tömegétől vagy üzemelési területétől függően kötelező lesz például az ütközéselhárító rendszer, vagy az automatikus landolási funkció arra az esetre, ha a pilóta elveszti a kapcsolatot a géppel.

A drónpilótáknak ismerniük kell a rájuk vonatkozó szabályzást és ügyelniük kell arra, hogy gépük repülés közben ne sodorjon veszélybe mást vagy a légteret használó egyéb járművet. Egyes drónpilótáknak képzésen kell részt venniük, mielőtt vezetni kezdhetik a drónt.
A drónpilótákat és gépeiket ezen kívül országonként regisztrálni kell majd azért, hogy baleset esetén azonosítható legyen a gép üzemeltetője. Ez a szabály a legkisebb drónokra nem vonatkozik.
Az Európai Bizottság feladata lesz, hogy az alapelvek alapján kidolgozza a részletes uniós szabályzást például a drónok maximális sebességére vagy egymástól kötelezően megtartandó távolságra vonatkozóan. Azt is a Bizottság dolgozza majd ki, hogy mely drónpilótáknak és drónoknak kell átesniük kockázati tanúsításon, kinek lesz kötelező a képzés, kit kell regisztrálni, és mely drónok esetében lesznek kötelezőek a további biztonsági funkciók.

A repülésbiztonsági szabályok korszerűsítése
A drónokra vonatkozó uniós szabályzás része az uniós repülésbiztonsági szabályok modernizálásának. A szabályfrissítés célja az volt, hogy az Unió repülésbiztonsága továbbra is magas szintű maradjon, ugyanakkor a szabályok praktikusabbak és a kockázati tényezőkkel arányosabbak legyenek a következő évtizedekben várható forgalomnövekedés kezelésére.
A szabályok frissítésének eredménye emellett az is, hogy szorosabbra fűzik a válságzónák feletti átrepülés engedélyezésével foglalkozó uniós és nemzeti hatóságok közötti együttműködést. A Bizottság olyan szabványok kidolgozására is felhatalmazást kap, amelyek segítségével a bajba jutott repülők fekete dobozából a segítségnyújtás meggyorsítása érdekében valós időben letölthető lesznek az adatok.
A képviselők 558 szavazattal, 71 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot.

A következő lépések
Az új szabályokat még az Unió szakminisztereinek is jóvá kell hagyniuk.

Háttér
Jelenleg a 150 kg-nál könnyebb drónok a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartoznak, ezért a gyártóknak és üzemeltetőknek országonként eltérő tervezési és biztonsági előírásoknak kell megfelelniük.
A civil dróntechnológia a következő tíz éven belül az uniós repülési piac mintegy tíz százalékára (azaz évi kb. 15 millárd euróra) nőhet. A Bizottság szerint az iparág 2050-ig 150 ezer munkahelyet hozhat létre.”

Forrás:
A Parlament jóváhagyta a drónok biztonságos reptetését célzó szabályokat; Európai Parlament; 2018. június 12.

3/2018. (VI. 11.) ME utasítás a Miniszterelnöki Kormányiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról

„A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 33/F. §-ában meghatározott hatáskörömben eljárva – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – a következő utasítást adom ki:

1. § A Miniszterelnöki Kormányiroda Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg…”

Forrás:
3/2018. (VI. 11.) ME utasítás a Miniszterelnöki Kormányiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Nemzeti Jogszabálytár
A miniszterelnök 3/2018. (VI. 11.) ME utasítása a Miniszterelnöki Kormányiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 28. szám; 2018. június 11.; 2036-2096. oldalak (PDF)

A Kormány 1273/2018. (VI. 15.) Korm. határozata az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervről

„1. A Kormány, figyelemmel a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozatban foglaltakra, továbbá arra, hogy hazánk energetikai iparának növekedéséhez, valamint a hazai és nemzetközi forrásokat nagyobb mértékben felhasználni képes magyarországi energetikai kutatás-fejlesztési és innovációs (a továbbiakban: KFI) tevékenységek fokozásához szükség van egy olyan szakpolitikai intézkedéscsomagra, amely segítségül szolgál a támogató szakpolitika kialakításához az alábbi horizontális célok mindegyikéhez:
a) az alacsony és versenyképes energiaárak,
b) a munkahelyteremtés,
c) a környezet- és klímavédelem,
d) az energiaimport-függőség csökkentése,
e) az ellátásbiztonság folyamatos, magas szintű fenntartása,
jóváhagyja az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervet (a továbbiakban: EKFICsT) és az abban szereplő intézkedéseket.

2. A Kormány felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjon az EKFICsT – a Kormány honlapján történő – közzétételéről.
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: azonnal
…
4. A Kormány annak érdekében, hogy közvetítő szerepét kihasználva segíthesse a hazai piaci szereplők (beleértve az innovatív kis- és középvállalkozásokat is) hazai és nemzetközi szintű KFI tevékenységekben betölthető szerepének növekedését, az energiaipari és az energetikai KFI tevékenységek terén zajló hazai és nemzetközi folyamatok nyomon követése és értékelése céljából

a) felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal bevonásával gondoskodjon egy olyan, az állami és a privát szektorok energetikai KFI tevékenységét leíró rendszer kialakításáról és fenntartásáról, amely segíteni tudja a kormányzati szervek tájékozódását az energetikai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységről, illetve az ezekre irányuló források elérhetőségéről;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Miniszterelnökséget vezető miniszter
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének felkérésével
Határidő: a nyilvántartás kialakításának és – elsődleges – feltöltésének határideje 2019. május 31., majd ezt követően folyamatos aktualizálás szükséges

b) felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, a külgazdasági és külügyminisztert, valamint a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjanak a szakpolitikai célkitűzések és az ágazat hazai szereplőinek – az 5. pont a) és b) alpontjai keretében azonosítható – nemzetközi érdekképviseletéről, valamint a nemzetközi, elsősorban az európai uniós és a Nemzetközi Energiaügynökség által megvalósításra kerülő projektekkel és együttműködési lehetőségekkel kapcsolatos információk hazai érdekeltek felé való terjesztéséről, továbbá a mindehhez szükséges munkafolyamatok és intézményi háttér hosszú távú biztosításáról.
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter külgazdasági és külügyminiszter
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos…”

Forrás:
A Kormány 1273/2018. (VI. 15.) Korm. határozata az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervről; Magyar Közlöny; 2018. évi 87. szám; 2018. június 15.; 4338-4340. oldalak (PDF)