Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Orbán Viktor és Tarlós István megállapodást írt alá
Tárgyszavak: Budapest, Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, Magyarország, Orbán Viktor, Tarlós István, urbanisztika, városfejlesztés

Közigazgatás, politika

Palkovics László: a digitalizáció a fenntartható növekedés hajtóereje
Tárgyszavak: digitális átalakulás, digitális ipar, digitalizáció, Ipar 4.0, Magyarország, Modern gyárak éjszakája, Palkovics László
Budapestinfó: megtartotta alakuló ülését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa
Tárgyszavak: 2021-2027, Budapest, Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, Fővárosi Önkormányzat, Gulyás Gergely, hulladékgazdálkodás, közlekedési fejlesztések, Magyarország, önkormányzati gazdálkodás, önkormányzati gazdasági társaságok, Tarlós István, urbanisztika, városfejlesztés, városüzemeltetés
Az oktatási stratégia higgadt kialakítása mellett érvelt az államtitkár
Tárgyszavak: Bódis József, Emberi Erőforrások Minisztériuma, innovációs stratégia, Lovász László, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, oktatási stratégia, oktatáspolitika, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Orbán Viktor és Tarlós István megállapodást írt alá

„Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester aláírta a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodást, amelynek része a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozása. A megállapodás szövege a cikkben olvasható.

Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták a „tekintélyes horderejű és széleskörű” megállapodást, amelynek eredményeképpen „a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak”.

A Magyarország miniszterelnökének és Budapest főpolgármesterének szignójával ellátott megállapodás itt érhető el.

Budapest ma óriási fejlődés kapujában áll
A megállapodás aláírását követő ünnepségen Orbán Viktor beszédében elmondta: a következő évtizedben a város történetének legsikeresebb korszakát élheti meg.

2030-ra Budapest lehet az egyik legélhetőbb nagyváros Európában, a kontinens magas életminőségű és legbiztonságosabb fővárosa – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve: ehhez a városvezetés és a kormány részéről is jól szervezett, kemény, közösen végzett munkára lesz szükség, ezért hozták létre Tarlós István főpolgármesterrel egyetértésben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát.

2010 óta „hétmérföldes csizmával haladunk előre” – fogalmazott a miniszterelnök, aki az elért budapesti eredmények között említette a 4-es metró befejezését, a fonódó villamoshálózatot, az Országház, a Kossuth tér, a Zeneakadémia, a Budai Vigadó, az Erkel Színház, a Szépművészeti Múzeum, a Ludovika megújítását, valamint több sportberuházást, például a Duna Arénát és az új stadionokat.

Folyamatban van továbbá a Városliget rekonstrukciója, az Operaház, az Iparművészeti Múzeum és a 3-as metró felújítása is. Emellett a közfejlesztési tanácsnak hamarosan döntenie kell az új nemzeti öttusaközpontról, sorra nyerik vissza régi fényüket a budai várnegyed történelmi épületei, és rövidesen megkezdődik az új dél-budai súlyponti kórház építése is – sorolta a miniszterelnök.

„Óriási feladat az, amire vállalkozunk, ezermilliárdos nagyságrendben és évtizedes távlatban gondolkodunk” – mondta Orbán Viktor, a 2030-ig szóló tervezéssel kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a korabeli Steindl- és Hauszmann-tervek is hozzávetőlegesen 15 év alatt valósultak meg.

A kormányfő kiemelte: a mai nap Budapest születésnapja, Budapest a magyaroknak az örök város, „a város, amely minden magyaré”, bármely pontján is éljen a világnak. Budapest nemzeti alkotás, nemzeti teljesítmény, nemzeti siker, „igazi nemzeti kincs” – hangoztatta, a főváros felépítését pedig az újkori történelmünk talán legnagyobb magyar közösségi teljesítményének nevezte.

Azt is mondta, hogy Budapest a magyar nemzet szíve, a nemzet fővárosa és egyben a budapestiek otthona. A budapestiek otthonaként a fővárosnak jól működőnek, rendezettnek, tisztának és szépnek kell lennie, ami a főpolgármester és a városvezetés feladata – közölte. Hozzáfűzte: a nemzet fővárosaként pedig Budapestnek méltóságot, büszkeséget, nagyszerűséget kell sugároznia, ami a kormány és Budapest vezetésének közös feladata.

Szerinte ha Budapest e két minőségében egyre jobban teljesít, akkor a Kárpát-medence természetes központjaként is működik nyilvánvaló földrajzi, méretbeli, gazdasági, szellemi és kulturális okokból.

„A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozásával újrakötjük azt a szövetséget a kormány és a budapestiek között, amely egyszer már bevált” – mondta Orbán Viktor, szavait azzal zárva, hogy az erős Magyarországnak szüksége van emelkedő és gyarapodó Budapestre, a régi nagyságát visszanyerni akaró Budapestnek pedig szüksége van egész Magyarország erejére és támogatására.”

Forrás:
Orbán Viktor és Tarlós István megállapodást írt alá; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2018. november 17.
Lásd még:
Budapestinfó: megtartotta alakuló ülését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa
A főváros és a kormány együttműködéséről szóló megállapodás

Közigazgatás, politika

Palkovics László: a digitalizáció a fenntartható növekedés hajtóereje

„A digitalizáció a fenntartható növekedés egyik legfontosabb hajtóereje, jelentős versenyképességi tényező – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken a Modern gyárak éjszakája programsorozat megnyitóján Budapesten, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. gyárában.

Kifejtette: a digitalizáció növeli a termelékenységet, a hatékonyságot, a hozzáadott értéket.

Hozzátette, a digitalizáció a gazdaságban egyértelműen pozitív hatást gyakorol a vállalkozások eredményességére, és utalt arra, hogy a gazdaságfejlesztési operatív programok információs rendszerének adatai alapján az IT-fejlesztésekbe fektetett minden forint háromszoros üzleti eredménynövekedést hoz az adott vállalkozásnál két éven belül.

A miniszter elmondta, a kormány kiemelten kezeli a hazai kis- és középvállalkozások digitalizációját, a cégek törekvéseit több mint 100 milliárd forint támogatással segíti.

Palkovics László elmondása szerint a hazai és a nemzetközi nagyvállalatok többsége már beépítette stratégiájába és alkalmazza az ipar 4.0 modern termelési megoldásokat, azonban a velük üzleti kapcsolatban álló kis- és középvállalkozásoknál szemléletmód változtatásra van még szükség.

A Modern gyárak éjszakája program is felhívja a figyelmet a legkorszerűbb megoldásokra, a digitalizációra, a robotizációra és az automatizációra, és egyben bemutatja a korszerű munkahelyeket nemcsak a vállalkozásoknak, hanem a pályaválasztás előtt álló fiataloknak is – mondta.

Palkovics László szólt arról, hogy a Magyarországon a működő vállalkozások 97 százaléka hazai tulajdonú, a munkavállalók háromnegyedét ezek foglalkoztatják. Gazdasági súlyuk megközelítően akkora, mint a 3 százalékot képviselő külföldi tulajdonú cégeké, ezért is fontos a hazai kis- és középvállalkozások figyelmét ráirányítani az ipar 4.0 megoldásokra.

Kijelentette, ahhoz, hogy megerősödjenek a hazai vállalkozások, tovább emelkedhessenek a magyar bérek és a termelékenység, a hozzáadott érték növelésére van szükség, ezt támogatják a modern megoldások.

A Modern gyárak éjszakája programban november 16-án, 16 és 22 óra között országszerte 36 gyárban nézhetik meg a regisztrált érdeklődők a korszerű technológiával dolgozó munkahelyeket.”

Forrás:
Palkovics László: a digitalizáció a fenntartható növekedés hajtóereje; Magyar Idők; 2018. november 16.

Budapestinfó: megtartotta alakuló ülését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa

„Körülbelül ezermilliárd forintot jelent Budapestnek az Orbán Viktor miniszterelnökkel szombaton aláírt megállapodás, amelynek része a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) létrehozása is – mondta Tarlós István főpolgármester a Budapestinfón. A sajtótájékoztatón résztvevő Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: az FKT erősíti a főpolgármester és a Fővárosi Önkormányzat szerepét a budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekben.

Erősíti a főpolgármester és a Fővárosi Önkormányzat szerepét a budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekben a szombaton megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) – mondta a Budapestinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető úgy fogalmazott: a főváros 145. születésnapján fontos megállapodás köttetett, a kormány és a főváros közös érdeke, hogy Budapest fejlődése folytatódjon, ehhez pedig az kell, hogy a felek közötti együttműködés hatékony és zökkenőmentes legyen. Rámutatott, hogy a megállapodás kulcsfontosságú a következő évek szempontjából, és konkrét fejlesztéseket is tartalmaz.

Gulyás Gergely beszámolt róla, hogy az FKT megtartotta alakuló ülését a miniszterelnök elnökletével, a főpolgármester társelnökletével, a testület havonta fog ülésezni. A kormány vállalta, ha bármilyen, Budapestet érintő fejlesztés történik, azt a tanácsnak meg kell vitatnia és döntenie kell, a döntések pedig a kormány- és a fővárosi oldal között egyhangúlag születnek. Kormányzati fejlesztéseknél is a főpolgármesterrel, a fővárossal konszenzusra kell jutni – emelte ki.

A megállapodás értelmében ha a kormány budapesti ügyeket tárgyal, a főpolgármester jelen van a kabinet ülésén. Az állam kötelezettséget vállalt arra, hogy egyes budapesti fejlesztésekre forrásokat biztosít, ez a 3-as metrónál azt jelenti, hogy kormányzati forrásból további 80 milliárdot fordítanak a beruházásra.

A megállapodás révén gyakorlatilag sikerült napok alatt mintegy 110 milliárd forintot szerezni a városnak – jelentette ki a Budapestinfón Tarlós István főpolgármester. Emlékeztetett rá, hogy nyáron még kétséges volt, hogy újraindul-e a főpolgármesteri tisztségért 2019-ben, „azt hittem, az általam megfogalmazott kikötések fele sem teljesül”, de azokat a miniszterelnök lényegében mind teljesítette, ezért vállalta el az újraindulást.

Az Orbán Viktorral aláírt megállapodás révén gyakorlatilag sikerült napok alatt mintegy 110 milliárd forintot szerezni a városnak – mondta Tarlós István.
Kitért rá, hogy a kormány soron kívül döntött a 3-as metró plusz 80 milliárd forintos támogatásáról, az összeg felhasználására 2020-21-ben lesz szükség. Tarlós István hozzátette: a kormány arra is kötelezettséget vállalt, hogy a metrófelújításról szóló 2016-os támogatási szerződést az új paraméterek alapján újraköti, módosítja. Ennek az az oka, hogy szerződés két és fél évvel ezelőtti megkötése óta az akkori árbecslések nem tarthatók az építőiparban lezajlott változások miatt; az eredeti támogatási összegként 137,5 milliárd szerepelt, holott az Európai Unió Bizottsága is 172 milliárd forintban jelölte meg az elszámolható költségeket; valamint a beruházásba további felújítási elemek is belekerültek, mint az akadálymentesítés vagy a metróállomáshoz kapcsolódó aluljárók felújítása.

Tarlós István kitért rá, hogy a 3-as metrón közlekedő szerelvényeken műszaki okokból nem lesz légkondicionáló (különben a kocsik nem férnének be az alagútba), a BKV viszont valamilyen légkondicionálásról gondoskodni fog.

A főpolgármester találónak nevezte azokat a sajtóhíreket, miszerint a megállapodás révén „Orbán és Tarlós kézfogása ezermilliárdot jelent a fővárosnak”. Hangsúlyozta: ezentúl nem lesz lényeges, hogy Budapesten mi az állami, és mi a fővárosi fejlesztés, azok közös eredményként és teljesítményként fognak megjelenni, „mint Andrássy vagy Podmaniczky idejében”. Úgy fogalmazott: a fejlesztési tanácsot „elődeink korábban is megcsinálhatták volna, de nem csinálták meg, most nem kell haragudniuk ránk, hogy megcsináltuk”. Kiemelte, hogy a fővárosi projektek finanszírozási feltételei sokkal biztosabbak lesznek ezentúl.

Kitért rá, hogy a megállapodás szerint a kormány és a Főváros közösen dolgozza ki Budapest 2030-ig szóló stratégiai fejlesztési tervét, ennek elfogadásában a főpolgármesternek vétójoga van, alapja pedig a főváros hosszú távú fejlesztési terve lesz. A Budapest 2030 városfejlesztési terv előkészítése során a kormány és a Főváros közösen kezdeményeznek egy civil és szakmai szervezetek bevonásával megvalósítandó, a közösségi tervezés előnyeire építő párbeszédfolyamatot. Tarlós István azt mondta: ebbe mintegy 25-30 személyiséget fognak bevonni.

Elhangzott, hogy a kormányüléseken ezentúl rendszeres résztvevő lesz a főpolgármester tanácskozási joggal, „ha Budapest szóba kerül”. A megállapodás rögzíti azt is, hogy a miniszterelnök és a főpolgármester közötti üzenetváltásra a jövőben állandó, hiteles és működő információs csatornákat biztosítanak.

A megállapodás garantálja a főpolgármester és a Főváros önállóságát; a fővárosi közszolgáltató cégek a fővárosnál maradnak, és közvetlen főpolgármester-választás lesz. „A demokráciáért aggódó félelmek nem bizonyosodtak be” – jegyezte meg Tarlós István.

A megállapodás alapján át fogják tekinteni Budapest árvízvédelmi létesítményeinek helyzetét, felújítási lehetőségeit, a kormány meg fogja keresni erre a forrásokat. Felül fogják vizsgálni a „Budapest önállóan védekező város” szerepet is, tekintettel a különösen hosszú, több mint 80 folyókilométernyi védendő fővárosi Duna-szakaszra. Tarlós István ezzel kapcsolatban megjegyezte: Budapesten e téren száz éve nem volt jelentős fejlesztés, az Aranyhegyi-árok árvízvédelmének kiépítése lesz a legnagyobb beruházás, amelynek kivitelezése még az idén elindulhat. Hozzátette, hogy sok fővárosi árvízvédelmi létesítmény nem felel meg a 2013-as rekordárvíz után meghatározott mértékadó árvízszinti előírásoknak.

Budapesten továbbra is az FKF végzi a hulladék begyűjtését és szállítását.
A megállapodás kitér rá, hogy Budapesten továbbra is az FKF végzi a hulladék begyűjtését és szállítását. Az ezért járó, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. részére számlázára átadott követelést az NHKV – az FKF általi, korábbi hatékonyság arányában, a központosított beszedés keretei között – havi ütemezésben visszautalja a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. részére. „Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az FKF ugyanazt a díjat meg fogja kapni időben, mint eddig. A fővárosi szemétszállítás pedig semmiféle elmaradásba nem fog tudni kerülni” – nyomatékosította a főpolgármester.

A megállapodás révén a kormány támogatja a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) kisebbségi részvényeinek kizárólagos fővárosi tulajdonba vételét. Tarlós István ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá: ezeket 1997-ben úgy adták el – az Állami Számvevőszék tiltakozása mellett –, hogy átadták az eszközöket, a 25%-os részvénycsomaggal a teljes menedzsmentjogot, osztalékfizetési elsőbbséggel. A részvények visszavételére elsősorban a cég árvízvédelmi kötelezettségeinek teljesítése miatt van szükség, ennek reális határideje 2021 lehet.

Tarlós István közölte: 28 milliárdos forráshoz jut a Főváros a vízművek azbesztcement vízcsöveinek cseréjéhez.

A megállapodás alapján felülvizsgálják a fővárosi költségvetés bevételi szerkezetének és forrásmegosztás jelenlegi szabályait. Szintén felülvizsgálja a Főváros a cégei leányvállalatainak helyzetét. Ezek egy részét megszüntetik; a Közbeszerzési Kft-t biztosan, a vizsgálat eredményétől függően a BKK-t is, amelyből vagy nagyságrendileg kisebb cég jön létre, vagy 50-60 emberét a Városháza városüzemeltetési főosztálya átveszi.

A felek abban is megállapodtak, hogy a miniszterelnök és a főpolgármester legalább negyedévenként, de rendszeresen soron kívül áttekinti a budapesti ügyeket.

„Melyik ellenzéki lenne képest mindezt elérni és megtartatni a kormánnyal?” – tette fel a kérdést Tarlós István.

Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár elmondta: az FKT alakuló ülésének legfontosabb témája a 3-as metróra fordítandó további 80 milliárd, a HÉV-vonalak felújítása, valamint a Galvani híd tervezése volt. Elmondta, hogy a kormány 11 milliárd forintot bocsátott rendelkezésre a HÉV-vonalak teljes rekonstrukciójának előkészítésére és kiviteli tervek megtervezésére. Elindult a vonalak felújítása, ami teljes járműparkcserét fog eredményezni, először a szentendrei vonalon. A tervezés több éves munka, úgy fog megvalósulni, hogy a fővárosi fejlesztési tervekhez illeszkedjen (pl. a 2-es metrót összeköthessék majd a gödöllői HÉV-vel, a déli HÉV-eket pedig úgy tervezik, hogy egyesüljenek a Soroksári út alatt, és mélyvezetésben elérjenek a Kálvin térig). A HÉV-ek felújítása a 2021-27-es uniós ciklusban kiemelt projekt lehet – tette hozzá az államtitkár.

Kérdésre válaszolva a főpolgármester elmondta: az FKT-nek ellenzéki tagja is van, Tóth József XIII. kerületi polgármester, akit ő kért fel. A tanács tagja a főváros részéről a főpolgármesteren kívül két helyettese, Szalay-Bobrovniczky Alexandra és Bagdy Gábor, valamint Riz Levente XVII. kerületi polgármester, fővárosi tanácsnok. A tanács ma az ügyrendjét is elfogadta, amely szintén megfogalmaz garanciákat. „Egyszer és mindenkorra tisztáztuk: nem vagyok hajlandó vendég lenni a saját esküvőmön” – jegyezte meg, hozzátéve: a személyi feltételek most megfelelőek ahhoz, hogy valódi szövetségesek legyenek a kormánnyal.

Szintén kérdésre válaszolva tudatta: a 3-as metró északi szakaszának felújítása 2-3 hónapot csúszni fog, azt várhatóan márciusban adhatják azt át. A munka rögtön ezután a déli szakasszal fog folytatódni, a középsőre vonatkozó tendert még nem bonyolították le. A teljes beruházást 2022 végéig be kell fejezni.”

Forrás:
Budapestinfó: megtartotta alakuló ülését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa; Budapest portál; 2018. november 17.
Lásd még:
Orbán Viktor és Tarlós István megállapodást írt alá

A főváros és a kormány együttműködéséről szóló megállapodás

Az oktatási stratégia higgadt kialakítása mellett érvelt az államtitkár

„Gyorsan változó világban élünk, a tudomány, az oktatás, az innováció napi politikai kérdéssé vált, ezért fontos, hogy higgadtan alakítsuk ki az oktatási stratégiát – erről beszélt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára a magyar tudomány ünnepe alkalmából tartott konferencián kedden Budapesten.
Bódis József a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épületében, a Tudomány és parlament című rendezvényen előadásában hangsúlyozta: a kor egyik nagy kihívása, hogy még nem létező területekre kell programokat alkotni, új szakmák, jelenségek tűnnek fel, amelyekhez egyre újabb készségekre van szükség. Törekedni kell – folytatta – a különbségek kiegyenlítésére, szükség van paradigmaváltásra, új módszerekre.

Nagy kihívás az oktatásban a lemorzsolódás is, amelynek aránya Magyarországon 2 százalékkal rosszabb az uniós átlagnál. Ez nem csupán statisztikai adat, hanem egyéni zsákutcák, személyes tragédiák vannak mögötte – hívta fel a figyelmet. Nyilvánvaló, hogy a magasabb képzettségűek körében alacsonyabb a munkanélküliség – jegyezte meg.

Fontos a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a színvonalas oktatás kulcsa pedig a pedagógus – mondta az államtitkár, aki szerint a hatékonyság érdekében bürokráciacsökkentésre is szükség van. Úgy fogalmazott: az oktatás erőforrásai korlátozottak, „de ha jól érvelünk, jobb arányokat érünk el”.

Az oktatási államtitkár kitért a demográfiai helyzetre is. Rámutatott: ma Európában egyetlen ország sem képes biztosítani a reprodukcióját, még az e téren élenjáró Írország vagy Franciaország sem, így elöregednek Európa társadalmai.

Bódis József elmondta: jövő tavaszra elkészül Magyarország innovációs stratégiája és ehhez kapcsolódva az oktatási stratégia, amelyet a tudomány eredményeire kell alapozni.

Lovász László akadémikus, az MTA elnöke a rendezvény megnyitóján kiemelte: az Akadémia számára az oktatás kiemelt fontosságú kérdés. Gyorsan változik a világ, egyre több a tudás, meg kell tanulni szelektálni, és az oktatás eszköztára is gyorsan bővül.

Az MTA kötelessége, hogy ezekről a kérdésekről nyilvánosan véleményt mondjon, ezért fogadták el azt az állásfoglalást, amely szerint a magyar oktatás költségvetésének el kell érnie az EU átlagát – tette hozzá. Az MTA elnöke arra figyelmeztetett: az oktatás módszertana nem közpolitikai, hanem szakpolitikai, sőt tudományos kérdés, amelyet a gyakorlatban, az iskolákban kell tesztelni.

A magyar tudomány ünnepén már többször megtartott, Tudomány és parlament című rendezvény célja, hogy közvetlen kapcsolat jöjjön létre a tudomány képviselői és a döntéshozók között, és így ne csak a sajtón keresztül, torzítva jussanak el a tudomány eredményei a döntéshozókhoz – jegyezte meg Lovász László.

A keddi konferencia programjában szerepel a többi között az MTA tantárgy-pedagógiai kutatási programjának és az MTA közoktatási elnöki bizottságának bemutatása.”

Forrás:
Higgadtan alakítsuk ki az oktatási stratégiát!; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. november 13.

Közigazgatási, politikai informatika

A NAV elképesztő méretű adatvagyont kezel

„Adatvagyon, adatfelhasználás és kockázatkezelés a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” címmel tartotta meg előadását Sors László az adóhivatalt vezető államtitkár a Magyar Pénzügyi – Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) éves konferenciáján.

Kiemelte: a NAV elképesztő méretű adatvagyont kezel, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az adatok biztonságára. A NAV vezetője hangsúlyozta: cél a jogkövető adófizetői magatartás elősegítése és ehhez hozzájáruló digitális technológiák széleskörű alkalmazása.

Az adóigazgatás és az adóbeszedés területén figyelemreméltó eredmények jöttek létre az elmúlt években – nyitotta előadását Sors László. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető államtitkár hozzátette: Tovább kell haladni a megkezdett úton és ehhez ki kell aknázni a digitalizációban rejlő lehetőségeket. Mint mondta: jelenleg is zajló negyedik ipari forradalom az életünk minden területére hatással van, így a közszolgáltatások területén is a következő évtizedeket meghatározó változások zajlanak. Kulcskérdés a hatékonyság – húzta alá Sors László. Az ügyfeleknek gyors, kényelmes és egyszerűbb szolgáltatásokat kell nyújtani, az államnak olcsóbb és hatékonyabb rendszereket kell működtetni.

Előadásában részletesen bemutatta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal milyen területeken alkalmazza az infokommunikációs technológiákat. Mint mondta: a NAV adatvagyona alapvetően három forrásból, az adózóktól, a hatósági tevékenységből és külső társhatóságoktól származik. Kiemelte: a nyáron indult online számlázási rendszerben július 1-je óta több mint 12 millió tranzakció történt. Hozzátette: az online pénztárgép rendszer pillanatnyi mérete több mint 150 terra byte és több mint 27 milliárd rekordot (számlát, nyugtát) tartalmaz. Mindez jól szemlélteti, hogy az adóhivatal elképesztő méretű digitális adatállományt kezel, ezért kulcskérdés az ellenőrzési módszerek hatékonysága.

Az adatokra vigyázni kell, az adatok biztonságát pedig maximálisan garantálni kell, hangsúlyozta Sors László. Előadásában részletesen bemutatta az ezzel kapcsolatos kockázatokat és fenyegetéseket, valamint az ezek megelőzése érdekében tett intézkedéseket. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető államtitkár rávilágított, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos európai uniós elvárások, az úgynevezett GDPR milyen kihívások elé állították az adóhivatalt. Sors László előadásában szól még arról is, hogy a NAV az adatvagyonát, miként használja a kockázatelemzés során, és ennek a tevékenységnek milyen kimenetei vannak az adóellenőrzésben. Összefoglalva úgy fogalmazott: a hatékony közszolgáltatásokhoz ügyfélbarát és proaktív hivatalokra, hatóságokra van szükség, ehhez pedig a digitális technológiák alkalmazása jelentősen hozzájárulhat

A Magyar Pénzügyi – Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) a magyar ellenőrzési szakmát tömörítő szervezet. Tagjai nagy többsége az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal munkatársai közül kerül ki. A MPGE hírportálján hagyományos módon tudósítunk a szakmai konferenciáról.”

Forrás:
A NAV elképesztő méretű adatvagyont kezel; Pénzügyminisztérium; 2018. november 14.

Még az idén megjelenik az új nemzeti kibervédelmi stratégia

„Még az idén megjelenik az új nemzeti kibervédelmi stratégia – hangzott el az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar híradó tanszéke által szervezett nemzetközi tudományos konferencián, a Stefánia Palotában. A 19. alkalommal megtartott szakmai rendezvényen az infokommunikációs hálózatokkal kapcsolatos legújabb trendeket ismerhették meg az érdeklődők.

Hazánkban 2013-ban jelent meg az első nemzeti kibervédelmi stratégia, amely rögzítette, hogy Magyarország a kibertér védelmével összefüggő feladatok ellátását felelősséggel vállalja. Elsődleges célként azt fogalmazták meg benne, hogy az információbiztonság alapjainak megteremtésével és továbbfejlesztésével biztosítani kell a szabad, biztonságos és innovatív kibertér kialakítását. Megalakultak a kiberbiztonsággal foglalkozó állami szervezetek is, mint például a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, amely azóta is a Belügyminisztérium felügyelete alatt működik. Az elmúlt években azonban jelentős változás történt az infokommunikáció és a biztonsági környezet területén, ezért indokolttá vált a stratégia felülvizsgálata Rajnai Zoltán szerint. Magyarország kiberkoordinátora elmondta, hogy az utóbbi időben a korábbinál sokkal nyomatékosabbá váltak a terrortámadások és egyre nagyobb méreteket öltött a kiberbűnözés. Az adatlopásokon túl elterjedt az elektronikus szolgáltatások károkozási célú megbénítása is. A szakember szerint az egyik probléma az, hogy Magyarországon a vállalkozások jelentő része – szemben az uniós példákkal- egyáltalán nem rendelkezik információbiztonsági szabályzattal. Rajnai Zoltán elmondta, hogy az új stratégia egyik fontos célja a biztonságos elektronikus közigazgatási rendszer megteremtése és a kiberbiztonság, a tudatosság növelése, a felkészültség szintjének emelése a társadalom minden területén. A még idén megjelenő stratégia fontos részét képezi a védelempolitika is, amely alapvetően az elhárító- és reagáló képesség fejlesztését célozza.

A NATO Összevont Műveleti Hálózat (FMN) koncepcióját mutatta be a résztvevőknek Szabó Attila. A szakember elmondta, hogy három szintje van a hálózathoz való csatlakozásnak, Magyarország jelenleg a „hosted user” pozícióban van. A plenáris előadásokon szó volt még a meteorológiai radarsáv tisztításáról, a Talos kutatócsapat tevékenységéről és a Magyar Honvédség állandóhelyű gerinchálózatainak és tábori kommunikációs rendszereinek fejlesztési irányairól. Ezt követően a rendezvény több szekcióban folytatódott, ezekben előadás hangzott el a többi között a harcászati műholdas távközlésről, az informatikai üzemeltetés szerepéről a kibervédelem területén, valamint a dolgok internete szabályozási hátteréről.

A konferencián a különböző honvédelmi és rendvédelmi szervek mellett képviseltették magukat a civil szektor infokommunikációban élenjáró szervezetei, cégei, vállalatai is, mint például a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a CISCO Systems Magyarország Kft, vagy a Hungaro DigiTel Kft.

A rendezvényen elhangzott előadások hamarosan elektronikus formában is elérhetőek lesznek majd a konferencia hivatalos weboldalán, a www.comconf.hu címen.”

Forrás:
Kommunikáció 2018; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. november 16.

„Hatékony tudáshasznosítás a közigazgatás szolgálatában”- konferencia a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen

„A BME IK megalapításának 20. évfordulója alkalmából tartott szakmai fórumon együttműködési megállapodás jött létre a Belügyminisztérium és a Műegyetem között.

„Az egyre bővülő műegyetemi tudásbázis többek közt a közigazgatást segítve fejtheti ki a társadalom minden tagja számára legkézzelfoghatóbban megtapasztalható előnyöket” – hangsúlyozta köszöntőjében Józsa János rektor a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Közigazgatási Informatikai Központja (BME IK) megalapításának 20. évfordulója alkalmából rendezett tudományos szimpózium megnyitóján a Központi épület dísztermében. Az akadémikus méltatta a szervezet tevékenységét, azon belül a hazai elektronikus közigazgatás megteremtésének elősegítésében példamutató szerepvállalását, majd a múltat felidézve kiemelte, a BME IK 1998-ban történt megalapítása elsősorban nem a kedvezőbben alakuló jogi környezetnek volt köszönhető, hanem az addigra nemzetközi színvonalúvá vált oktatásnak és fejlesztésnek, amelyet több évtizedes tapasztalattal rendelkező műegyetemi oktatók-kutatók építettek.

A rendezvényen ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodás aláírására is sor került, amelyet a Műegyetem nevében Kotán Attila kancellár és Józsa János rektor, a Belügyminisztérium képviseletében pedig Pintér Sándor, a tárca vezetője írtak alá. „Az intézmény szakmai tevékenységét oly módon kívánjuk fejleszteni, hogy az hozzájáruljon a társadalom és a gazdaság által felvetett problémák sikeres megoldásához. Ha szoros kapcsolat alakul ki az igényt megfogalmazók és a fejlesztők között, akkor az egymást motiváló, hatékonyabb tudáshasznosításhoz vezet” – utalt a BME vezetője a közös munka nyújtotta előnyökre, amelyek egyben a műegyetemi informatikai kutatások jövőbeli irányainak nagy részét is meghatározzák.

A tudományos szimpóziumon aláírt együttműködési megállapodás hátterében a hatékony működésű állam, a valódi elektronikus közigazgatás megteremtése, valamint a rend és a közbiztonság fenntartása áll. Ezen stratégiai célokhoz tartozó fejlesztések megvalósulása elősegíti az állampolgárok biztonságát, az életminőségük javítását, az államigazgatás működésének hatékonyságát, a rentábilis közigazgatás létrejöttét. A központi és önkormányzati közigazgatás-fejlesztés, a bűnmegelőzés és -feltárás sikere, a katasztrófa-helyzetek megelőzése, szükség esetén elhárítása elképzelhetetlen további, jelentős informatikai fejlesztések nélkül, amelyek biztosítják a közös munkát a kormányzati, közigazgatási és önkormányzati alrendszerek (szakrendszerek) között a kialakítandó új, modern elektronikus közigazgatás teljes életciklusa alatt.

A Belügyminisztérium a saját és a hatáskörében lévő szervezetek (ORFK, OKFI, NISZ, Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., IdomSoft Zrt.) meglévő informatikai rendszereinek továbbfejlesztésében, valamint az újak létrehozásában szállító-független szakmai kompetenciákra kíván támaszkodni, ezért épít a BME szerteágazó és tudományosan megalapozott szakmai tevékenységére.

Az összefogás által az intézmények közötti munka hosszú távon tervezhetővé, szisztematikussá válik és eredményei a kölcsönös előnyök alapján célzottan szolgálják a BM, valamint a BME elsődleges feladatainak minél sikeresebb teljesítését az erőforrások hatékony és optimális hasznosításával.

A tudományos szimpózium fővédnöke Pintér Sándor belügyminiszter volt, védnökei Hajzer Károly, a BM helyettes államtitkára és a Műegyetem képviseletében Kotán Attila kancellár, Józsa János rektor, valamint Jakab László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánja.

„1991 óta valamennyi beosztásomban és területen támaszkodtam a műegyetemi tudásra, az itt oklevelet szerzett szakemberekre” – hangsúlyozta nyitóelőadásában Pintér Sándor belügyminiszter. A tárca és a BME a régmúltra visszavezethető, eredményes együttműködését felidézve megemlítette, hogy országos rendőrfőkapitányként például a havaria-helyzetek kezelésében – égő gázkút, a vörösiszap katasztrófa, vagy az árvíz – kérte az intézmény munkatársainak segítségét. A politikus ezután áttekintette a közigazgatás-fejlesztés előtt álló legsürgetőbb feladatokat, a kibervédelmet, az egészségügy fejlesztését, a katasztrófák megelőzését, majd megjegyezte: a jövő építésében a hatékony szolgáltatásokat nyújtó, az igényekhez folyamatosan alkalmazkodó, rugalmasabb állam megvalósítása érdekében továbbra is számít a műegyetemi munkatársak szakértelmére.

„A BME IK megalapításának műegyetemi gondolata azzal a kormányzati törekvéssel találkozott, amelyik célul tűzte ki az elektronikus közigazgatás, az ún. szolgáltató közigazgatás megteremtését” – emlékezett a kezdetekre előadásában Risztics Péter, a BME IK elnöke, aki felidézte az intézmény elmúlt 20 évének legmarkánsabb szakmai eredményeit: ilyen például a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA), az IBM e-business akadémia, vagy a Robotzsaru integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszer kifejlesztése. Az IK-nak – csaknem 90 nemzetközi kutatóhellyel közös – nemzetközi kutatási projektje volt, továbbá részt vett a CERN Nagy Hadron ütköztetőjében a nagyenergiájú részecskék ütközésének elemzéséből évente 10-15 petaB adatmennyiség tárolását, feldolgozását és hozzáférhetőségét biztosító rendszer létrehozásában. Néhány éve indult az elektronikus közigazgatási keretrendszer koncepciójának kidolgozása, majd a kormányzati felhőalapú rendszerek minőségbiztosítási kérdéseiben hárult fontos feladat a Központra. 2016-tól pedig a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) vezetésével a Kormányzati Adatközpont (KAK) szoftverrendszerének megalkotásában vettek részt. A Központ elnöke a jövő feladatai közé sorolta a nemzeti adatvagyon mentését és archiválását biztosító Kormányzati Adattrezor megvalósítását, a közigazgatási rendszerek valódi elektronikus együttműködéséhez nélkülözhetetlen szemantikai interoperabilitás megteremtését, illetve jelezte, hogy a Műegyetem és azon belül az IK felkészült ezen problémák megoldásának szakmai támogatására.

A szakmai fórum vendége volt még Hajzer Károly a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, aki a közigazgatás-fejlesztés legújabb eredményeiről számolt be, míg a rendezvény további előadói: Jankovits István, a BME IK igazgatója, Szeberényi Imre, a BME IK igazgatóhelyettese, Szabó Zoltán Attila, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója és Karlócai Balázs, az IdomSoft vezérigazgatója a területük egy-egy kiemelkedő innovációját mutatták be.”

Forrás:
„Hatékony tudáshasznosítás a közigazgatás szolgálatában”; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2018. november 15.
BME Közigazgatási Informatikai Központ (BME IK)

Követhető lesz az ajánlott és a tértivevényes levelek életútja

„A feladástól a kézbesítésig követhető lesz a könyvelt levélküldemények életútja a posta ügyfelei számára. A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország költségvetése társfinanszírozásával valósul meg, közel 2,4 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásból. A Magyar Posta saját forrásból további 3,3 milliárd Ft-ot fordít a teljes program megvalósításra. A fejlesztés célja – a kor elvárásainak megfelelően – a klasszikus levélpostai szolgáltatások modernizálása.

A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00026 azonosítószámú, Hivatalos küldeménykövető megnevezésű kiemelt projekt keretében megvalósuló fejlesztés lényege, hogy az ajánlott levelek (belföldi és bejövő nemzetközi ajánlott, tértivevényes levelek és hivatalos iratok) a feladástól az átvételig követhetőek legyenek minden ügyfél számára. A szolgáltatás használata egyszerű: a küldeményazonosítók megadásával az ügyfelek a posta honlapján vagy mobilapplikáción keresztül elérhetik az ajánlott levelek életútjáról összeállított információkat, így követhető lesz számukra a teljes postai folyamat.

A fejlesztés keretében több mint 8000 kézbesítő kap ipari mobiltelefont, úgynevezett PDA-t, amelyen rögzítik a küldeményátvételt. A címzettek ezen a készüléken, elektronikusan igazolják aláírásukkal az átvételt, azaz megszűnik a papíralapú adminisztráció. A mobileszközökön az új típusú személyi igazolvány (e-személyi) azonosító funkciója is használható lesz: a kézbesítéskor a levél átvevője csak odaérinti a kártyáját a PDA-hoz, amely azonosítja, így nem kell külön megadnia személyes adatait, lerövidül az átvétel ideje. A nagyobb forgalmú településeken a PDA-k mellett nyomtatókat is kapnak a levélkézbesítők, amellyel a küldeményértesítőket nyomtatják ki. Erre abban az esetben van szükség, ha címzett, vagy átvételre jogosult személy nincs a címhelyen. A fejlesztés részeként 2019 folyamán kivezetjük a papír alapú tértivevényt, így az átvétel igazolását elektronikus formában kaphatja vissza a feladó, akár már a tértivevényes levél kézbesítésének napján.

A fejlesztés mostani lépése, hogy a kialakított informatikai rendszert tesztelje a vállalat, ezért november második felétől, 7 kézbesítő posta bevonásával – Budapest (Csepel), Ercsi, Gyöngyös, Miskolc, Monor, Sopron, Nagykáta településeken – megkezdi az ajánlott levelek és egy bevezetés előtt álló új szolgáltatás, az azonosított levél teljes feladási, feldolgozási, és kézbesítési folyamatainak próbaüzemét az új elektronikus kézbesítési rendszer használatával.

A projekt országos kiterjesztése 2019 első felében várható. ”

Forrás:
Követhető lesz az ajánlott és a tértivevényes levelek életútja; Magyar Posta Zrt.; 2018. november 16.

Ügyintéző nélküli közigazgatás? Lehetséges?

„Hazánk az elmúlt 10 év alatt nagy lépéseket tett meg az elektronikus közigazgatás irányába, s bár kétségtelenül ez a jövő, a mérlegelést igénylő ügyeknél nem lehet mellőzni a személyes ügyintézést – vélik a Rádió Orientnek nyilatkozó szakemberek.

Bár az állampolgárok jelentős része ki tudja használni az elektronikus közigazgatás és ügyintézés nyújtotta előnyöket, de a lakosság fele – függetlenül attól, hogy kistelepülésen vagy városban él – még mindig digitális analfabéta – mutatott rá Gyergyák Ferenc. Hozzátette: „amit lehet próbáljunk meg a számítógép mellett elintézni, de ehhez az is kell, hogy az elektronikusan intézhető ügyek akadálymentesítve legyenek. Ebben nagy előrelépést tettünk az elmúlt 10 évben.”

Ügyintézés 3 perc alatt
Szmetana György példaként említette a tulajdoni lap kikérését, amelyet 1978-ban még egy hét alatt, 1988-ban már csak három nap alatt, 2018-ban már mindössze 3 perc alatt lehet elintézni kényelmesen, otthonról vagy a munkahelyről a számítógép segítségével. „Gyakorlati oldalról nézve ez kell, hogy legyen a jövő, de ehhez olyan számítógép is kell, ami kompatibilis a rendszerrel” – mutatott rá.

Nem lehet mindent a gépekre bízni
„Bár vannak mérlegelésen alapuló számítógépes fejlesztések is, ami abba az irányba halad, hogy ne csak az automatikusan intézhető ügyeket lehessen elektronikus elintézni, de az ügyintéző mint személy hozzáállása, humanitása, empátiája és kreativitása akkor sem helyettesíthető géppel” – hívta fel a figyelmet Józsa Fábián.

Az új szabályozás szerint a hatóság ügyintézéskor nem kérhet be olyan adatot az állampolgártól, amelyet maga a hivatal is nyilvántart. Ezzel azonban a szakértők szerint több probléma is van. Egyrészt az ügyintézőnek tisztában kellene lennie azzal, hogy hol keresse a szükséges adatot, másrészt legyen rá ideje. Éppen emiatt, amikor hatalmas sorok kígyóznak a hivatalban, az ügyfélnek is kényelmesebb és gyorsabb, ha bemutatja a kért dokumentumot. Mint arra Józsa Fábián rámutatott, azok az adatok, amelyeket kérnek az ügyfelektől, sok esetben őket védik, a megbízható azonosítás céljából. „Itt is igaz tehát, hogy bár nagy adottság a robotika, az ügyeket emberi agyaknak kell elbírálniuk” – zárta szavait.”

Forrás:
Ügyintéző nélküli közigazgatás? Lehetséges?; OrientPress; 2018. november 11.
Szerkesztői megjegyzés:
„Egyrészt az ügyintézőnek tisztában kellene lennie azzal, hogy hol keresse a szükséges adatot, másrészt legyen rá ideje.” Az adatok az adott ügy elintézéséhez a (megfelelően) digitalizált közigazgatásban automatikusan állnak rendelkezésre.
Természetesen továbbra is lesznek olyan ügyek, amelyek elintézése nem (vagy csak részlegesen) automatizálható, csak ezeknek a száma kell, hogy sokkal kevesebb legyen. Éppen ezért nem kígyóznak hatalmas sorok a hivatalban.

Észtország nyíltadat-portálja

„Ismert, hogy az utóbbi két évtized fejlesztéseinek eredményeképpen Észtország a világ egyik legfejlettebb digitális társadalma lett.

Ezeknek a fejlesztéseknek természetes része a közszféra adatainak szabad újrahasznosítását támogató nyíltadat-portál. Észtország nyíltadat-portálját, újraszervezés után, 2018. november elsején megnyitották meg ismét.
A portál lehetővé teszi bárki számára, hogy hozzáférjen a közszektor adataihoz. A nyílt adatok ügyének támogatására blogokat jelentet meg, például ilyen a „Nyílt adatok és az újságírók” című sorozatuk. Jelenleg a portál csak észtül érhető el, de a portál működtetői dolgoznak egy angol nyelvű változaton, amely a tervek szerint rövidesen elérhető lesz.”

Forrás:
Open Data Portal of Estonia; Európai Adatportál; 2018. november 15.
Eesti Avaandmete Portaal

Informatika, távközlés, technika

A Mester és MI! – Neumanntól a blokkláncig és tovább – A 12. DE! Konferencia programja (2018. nov. 27.)

„Az esemény időpontja: 2018. nov. 27. 10.00
Helyszín: Danubius Hotel Gellért, Szent Gellért tér 1.

10.00-10.25 Neumann János, a jövő mérnöke
Wisinger István, főiskolai tanár, újságíró, média szociológus
„A mesterséges intelligenciával az a legnagyobb probléma, hogy az emberek túlságosan korán jutnak arra a következtetésre, hogy értik, miről szól.” Eliezer Yudkowsky, AI kutató
A tervezett előadás a Neumann Jánosról írt könyvem előkészítése során megismert tények alapján megpróbálja feltárni, hogy Neumann János – „a fejlődés ellen nincs gyógymód” – korabeli tevékenysége közben milyen elképzelései lehettek az általa kutatott problémák jövőbeli sorsáról?

10.25-10.50 Mikorra várható a 4. információs forradalom?
Papp László, Gartner
Mit jelent a negyedik információs forradalom? Digitalizáció, szingularitás, gépek társadalma. Hogyan készülhetünk fel a hangzatos újságcikkek olvasásán kívül? Miért jelentős az NJSZT és más hasonló szervezetek szerepe ebben a felkészülésben?

10.50-11.15 Társadalommérnökség, tudáskormányzás, nyomvonalvágás (Szilánkok az OI (Szerves intelligencia) kihíváslistájáról)
Z. Karvalics László habilitált egyetemi docens, CSc, SZTE BTK
Az előadásban megfogalmazom az alábbi tézist: „Minél több AI, annál több OI”. Értsd: a mesterséges intelligenciának az algoritmizálható agymunka gépesítésében elért eredményeit nemcsak a kiváltott élőmunka felől, hanem egyre inkább az ezen eredmények nyomán szükségessé váló természetes intelligencia-mennyiség (intenzív és extenzív) növelése irányából is célszerű megközelíteni. Simonyi Károly „gömbje”, amelyet az új ismeretek képződésének illusztrálásához vezetett be, tágul: minden, a megismerésben elért eredmény mögött a meghódítandó tudások még átfogóbb tartományai sejlenek fel. Az előadásban három olyan területet mutatok be, ahol kizárólag a természetes intelligenciától várható előrelépés.

11.15-11.30 Kávészünet

11.30-11.55 Ki a leggyengébb blokkláncszem, avagy a biztonságos technológiák találkozása az emberrel
Krasznay Csaba, adjunktus, NKE
A blokklánc, hasonlóan sok más technológiához, azzal az igénnyel jött létre, hogy a lehető legbiztonságosabb architektúrát nyújtsa a tranzakciók integritásának biztosítására. Egyetlen dologgal nem számoltak Satoshi Nakamotoék, az emberrel. Az előadás bemutatja, milyen gyengeségek vannak a blokklánc technológiában és hogy ezek a gyengeségek valójában miért nem lepik meg a kiberbiztonsági szakmát.

11.55-12.20 Negyedik ipari- vagy harmadik informatikai forradalom?
Bojár Gábor, Graphisoft SE alapító, az Igazgatótanács elnöke
Az informatikai forradalom jelentőségének érzékeltetésére széles körben elterjedt a „negyedik ipari forradalom” elnevezés. Szerintünk ez a megnevezés félreérti és alábecsüli a napjainkban zajló technológiai forradalom szerepét és jelentőségét életünkben. Amikor felbecsülni próbáljuk az IT-forradalom hatását életünkre, munkánkra, sőt az emberi faj egészének jövőjére, akkor ezt nem az ipari forradalmakkal, hanem az emberiség sorsát ezeknél sokkal alapvetőbben befolyásoló két korábbi „informatikai forradalommal”, a beszéd (információcsere) majd az írás (az információ tárolása) megalkotásával célszerűbb párhuzamba állítani.

12.20-13.10 NJSZT 2018. évi díjainak, valamint a Kovács Attila díj -„Az év informatikai újságírója” – átadása

13.10-14.15 Ebéd

14.15-14.40 Tényeken Túli Társadalom – avagy már az álhírekben sem bízhatunk?
Székely Iván, kutatóprofesszor, Közép-európai Egyetem; docens, BME
Az információs társadalom kialakulásában, a tudástársadalom ígéretében sokan a felvilágosodás kiteljesedését látták: eltűnnek a hiedelmek, a félinformációk, az elavult nézetek; minden adat helytől és időtől függetlenül elérhetővé, az információk valóságtartalma pedig azonnal ellenőrizhetővé válik. Beköszönt az internetes írástudás korszaka, a tények uralma a vélekedések felett. A valóság azonban mást mutat: a prediktív adatelemzés, a pszichológiai befolyásolás és a valósidejű üzenetküldés együttese – a mesterséges intelligencia egyre bővülő fegyvertárával párosulva – megkérdőjelezi hagyományos fogalmainkat, amelyeket a valóság, a személyes szabadság, a véleményalkotás, vagy akár a politika lényegéről alkottunk. Ebben a cseppfolyós társadalmi közegben vajon milyen alapelvekre, értékekre támaszkodhatunk?

14.40-15.05 A blockchain és a kriptoeszközök
Sík Zoltán, NHIT alelnök
Mi az a blockchain (magyarul blokklánc) és milyen probléma megoldására jött létre? Mi az a Bitcoin rendszer, miért kell a blockchain magyarázatához és milyen egyéb innovációkat tartalmaz? Mik azok a kriptopénzek, a tokenek és ezek miért kriptoeszközök? Mi az a proof-of-work, mi a kripto-bányászat? Mi a különbség a publikus és a privát (permissioned) blockchain között? Mi másra használhatók még a blockchain megoldások?

15.05-15.30 Blokklánc technológia: Bitcoin-tól az elosztott mesterséges intelligenciáig
Trinh Anh Tuan, egyetemi docens, BCE
Az előadás áttekinti a blokklánc technológia alap funkcionális elemeit és alkalmazásait: a Bitcoin-tól, ellátásilánc-menedzsmenten keresztül az elosztott mesterséges intelligenciáig. Betekintést ad a technológia üzleti, jogi és társadalmi aspektusaiba. Végül, de nem utolsó sorban néhány kérdést tesz fel a technológia jövőbeli kitekintésével kapcsolatban: Mi lesz 50 év múlva?

15.30-15.55 Hitelesség tanúsító nélkül – mérlegen a blockchain technológia
Vágujhelyi Ferenc, NHIT elnök
Miért örül a világ a tekintély nélküli hitelességnek? Mi az előnye és mennyi az ára? Minősített elektronikus aláírás vs. blockchain: belátáson vagy tekintélyen alapul az „e-bizalom”? Az előző kérdésekre adott válaszok alapján milyen szerepet kaphatnak az okos szerződések a társadalom működésében, irányításában?
A blockchain és az állam – mit tegyen a társadalom iránt felelősséggel tartozó „Tekintély” az őt nélkülöző világban?

15.55-16.30 Technológia és antropológia
Csepeli György, professzor emeritus, ELTE, Senior Researcher, iASK
Az előadásban a technológiai szingularitás antropológiai kihívásaival foglalkozom. A technológiai szingularitás kiszorítja az ember a megismerési intelligencia teréből. Az egységes technológiai univerzum gazdasági- és társadalmi hatásai radikálisan megváltoztatják az emberré válás óta ismert világot, melyben az antropológiai állandók (az élet, a halál, az öröm, a szenvedés, a meglevő és a lehető konfliktusa) nem változtak. Az előadásban azt a kérdést vetem fel, hogy a közelítő szingularitás evolúciós ugrást hoz-e magával, kikényszerítve az emberi létre vonatkozó tudásunk felülvizsgálatát.

A Konferencia szakmai támogatója a Nemzeti Hírközlési és Informatika Tanács, valamint az Információs Társadalom folyóirat”

Forrás:
A Mester és MI! – Neumanntól a blokkláncig és tovább; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság; 2018. november
Korábbi DE! konferenciák

Elektronikus hadviselési rendszert vásárolt a honvédség

„A hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos közbeszerzés eredményét az ajánlatkérő Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben (TED).

A becsült ellenérték nettó 3 milliárd 628 millió forint volt, így a honvédség félmilliárddal olcsóbbért jutott az elektronikus hadviselési rendszerhez, amelyet a Rohde & Schwarz Hungária Szolgáltató Kft. szállíthat.”

Forrás:
Elektronikus hadviselési rendszert vásárolt a honvédség; Németh Géza; Napi.hu; 2018. november 16.
Magyarország-Budapest: Elektronikus hadviselési rendszerek és ellentevékenységek 2018/S 220-504726; TED Tenders Electronic Daily; 2018. november 15.

A Zalai Önvezető Jármű Klaszter a jövő mobilitási megoldásainak és infrastruktúráinak meghatározó európai szakmai bázisa kíván lenni

„A vezető hazai infó-kommunikációs, energetikai, járműipari és légi közlekedési cégek együttműködésével létrehozott Zalai Önvezető Jármű Klaszter elfogadta középtávú stratégiáját, ahol küldetésként határozta meg, hogy a Klaszter a jövő mobilitási megoldásainak és infrastruktúráinak meghatározó európai szakmai bázisa kíván lenni.

A középtávú stratégia elfogadásának célja, hogy a Zalai Önvezető Jármű Klaszter a jövő mobilitási megoldásainak és infrastruktúráinak (önvezető földi- és légi járművek, e-mobilitás illetve hozzá kapcsolt – a hagyományos és megújuló elemek kombinációjaként létrejövő – fenntartható energetika) és a modern infokommunikációs technológiák konvergenciájában kialakuló „smart mobilitás” területének egyik meghatározó európai szakmai bázisa tudjon lenni, mind a jövő szabályozásának alakításában, mind az erre épülő új üzleti modellek kialakításában.

A középtávú stratégia négy fő pillére:

Szabályozási és módszertani támogatás: A pillér célja, hogy létrejöjjön a közlekedés, a kapcsolt fenntartható energetika és infó-kommunikáció konvergens területeinek Kárpát-medencei (a releváns európai uniós ajánlásokat, irányelveket figyelembe vevő) szakmai tanácsadói, szabványosító szervezete. Ennek érdekében a klaszter segítséget kíván nyújtani a hazai szabályozási környezet fejlesztéséhez többek között az új innovációs környezetben szabványosító, szabályozandó feladatok számbavételével, helyzetértékeléssel, a jelenlegi szabályozási környezet elemzésével, innovációs szakmai és szabályozási ajánlások megfogalmazásával.

Zalai intelligens szakosodás és innovációs ökoszisztéma megalapozása: A közös cél, hogy a zalai térség EU szinten is jelentős mobilitási ipari/szolgáltatói technológiai és innovációs térséggé váljon. A megvalósítás érdekében a klaszter partnerséget kínál a Zalai Régiónak, hogy segítsen a zalai innovációs ökoszisztéma fejlesztésének előkészítésében, az infrastruktúrafejlesztési és üzleti/finanszírozási koncepció elkészítésében, illetve a regionális fejlesztési koncepció alapján konkrét projektek megvalósításában.

Demonstrációs és mintaprojektek megvalósítása: a Klaszter fontos feladatnak tartja, hogy Magyarország is részt vegyen a jövő mobilitásának alakításában, ezért támogatja olyan működő és gazdaságilag önfenntartó innovációs demonstrációs és mintaprojektek hazai megvalósítását, amelyek jelentős külső támogatás nélkül piaci alapon is működőképesek, és más városokban, térségekben is adaptálhatók, megismételhetők.

Oktatás/képzés/szemléletformálás: Az első három pillér sikeres megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő humán erőforrás hazai biztosítása. Ezért a Klaszter támogatja olyan kompetencia alapú felnőttképzések indítását, amelyek segítik a felkészülést a megnövekedett, illetve új képzési igények (5G, infokommunikációs, e-mobilitás, önvezető gépjárművek konvergens területe) kielégítésére. Ennek érdekében a klaszter egy olyan iskolarendszeren kívüli felnőttoktatási programot tervez létrehozni, amely ráépül és/vagy kiegészíti a hagyományos oktatási rendszert és olyan kompetencia alapú oktatást tud nyújtani, amivel a képzésben résztvevők sokkal magasabb szintű és specifikus tudást kaphatnak.

Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója, a Klaszter megválasztott elnöke, a stratégia elfogadásával kapcsolatban elmondta: „A Klaszter célkitűzéseinek aktualitását és fontosságát bizonyítja az a példaértékű összefogás, amit a hazai infokommunikációs, energetikai, járműipari és légi közlekedési szektor piacvezető cégei a stratégia elfogadásával és végrehajtásával valósítanak meg. Szabályozási, innovációs és oktatási tevékenységüket, valamint tervezett projektjeiket ezen a téren összehangolva a Klaszter tagjai partnerként hatékonyan képesek támogatni a régió innovációs ökoszisztémájának kialakítását és fejlesztését. Az 5G, az erre épülő infokommunikációs megoldások, az e-mobilitás és az önvezető gépjárművek terén hatalmas fejlődés várható a következő időszakban, aminek felismerésével és aktív irányításával a régió és a gazdasági szereplők közösen a digitális átalakulás nyerteseivé válhatnak.”

A Zalai Önvezető Jármű Klaszter jelenlegi tagjai: AVL Autókut Mérnöki Kft., BASF Hungária Kft., Cisco Systems Magyarország Kft., Ericsson Magyarország Kft., HungaroControl Zrt. innogy Hungária Kft. amelyet az ELMŰ Nyrt. képvisel, KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft., T-Systems Magyarország Zrt., ZONE Klaszter Nonprofit Kft. ”

Forrás:
Elfogadta középtávú stratégiáját a Zalai Önvezető Jármű Klaszter; Növekedés.hu; 2018. november 15.

2020 közepére készülhet el az M76-os „okos út” első két szakasza Zalában

„A Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő, kétszer kétsávos gyorsforgalmi út „extrákkal” épül.
A tervek szerint 2020 közepére elkészül az M76-os gyorsforgalmi út Zalaegerszeg határában és Balatonszentgyörgy térségében már épülő első két szakasza – közölte az útépítésért felelős miniszteri biztos Zalaegerszegen. Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz) a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő, kétszer kétsávos gyorsforgalmi út „okosútként” épül, ugyanis csatlakozik a zalai megyeszékhelyen épülő, önvezető autók vizsgálatára is alkalmas tesztpályához.
A Zalaegerszeg határában épülő 1,5 kilométeres útszakasz költsége 3,7 milliárd forint, és várhatóan 2020 közepére készül el.

A zalai megyeszékhely határában a jelenlegi 76-os úttal azonos nyomvonalon készül a Modern városok program fejlesztéseként a gyorsforgalmi út, amelynek teljes, mintegy 40 kilométeres vonalán nem lesznek szintbeli kereszteződések. A sajtótájékoztató helyszínén is éppen a leendő sztráda alatti földút-vadátjáró, illetve a közelben készülő gyalogos aluljáró építését mutatta be a kivitelező Colas Zrt. a sajtó képviselőinek.

5G is lesz egy szakaszon
Az M76-os építése az év elején indult. A zalaegerszegi csatlakozás mellett párhuzamosan, 38,8 milliárd forintos költségből zajlik az építkezés az M7-es autópálya és Balatonszentgyörgy közötti 8,5 kilométeres szakaszon, a két építkezés közötti 24 kilométeres új nyomvonal tervezése pedig még tart – idézte fel Kiss Boglárka, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) szóvivője.

Beszámolt arról is, hogy a tesztpályához kapcsolódó létesítményként a NIF több szakaszon 5G-s kommunikációs hálózatot épít ki a leendő gyorsforgalmi úton.
Az M7-es csatlakozás térségében, valamint a tervezés alatt lévő nyomvonal 10 kilométeres szakaszán működik majd a szinte késedelem nélküli kommunikációt biztosító 5G rendszer.

A szóvivő az MTI kérdésére elmondta: a zalaegerszegihez hasonlóan a balatonszentgyörgyi szakasz is elkészül 2020 közepére, mindkettőt várhatóan birtokba is vehetik a közlekedők. Az M76-os teljes elkészültét pedig 2022 végére tervezik – tette hozzá.”

Forrás:
2020 közepére készülhet el az M76-os első két szakasza; Infostart/MTI; 2018. november 16.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az internetes kulturális örökség megőrzését szolgáló fejlesztés indul a Széchényi Könyvtárban

„A kormány támogatja az Országos Széchényi Könyvtár mint a nemzet könyvtárának informatikai fejlesztését, amelynek célja, hogy a 21. században egyre gyarapodó online kulturális örökséget is megőrizzük.
A projekt célja többek között az, hogy megteremtse a magyar internetoldalakon közzétett kulturális örökség részét képező tartalmak minél teljesebb, széleskörű megőrzésének lehetőségét. Ennek érdekében az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogszabály-tervezetet készít – jelentette be Dr. Latorcai Csaba, a humántárca közigazgatási államtitkára az Országos Széchényi Könyvtár által rendezett „404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet?” című szakmai napon.

A rendezvény áttekintést adott a kormány által támogatott, év végén záruló Országos Könyvtári Rendszer programon belül zajló webarchiválási pilot projekt tapasztalatairól, eredményeiről.

Az eseményen az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára elmondta: az elmúlt években elvégzett munka eredményeként mára a különböző szakmai területek, különösen a könyvtárak szakemberei között konszenzus van a tekintetben, hogy a nyomtatott dokumentumokhoz hasonlóan szükség van az interneten keletkező tartalmak összegyűjtésére, tárolására és visszakereshetőségére.

Ahhoz, hogy ez a cél maradéktalanul megvalósuljon, a Kormány az Országos Széchényi Könyvtár informatikai rendszerének stabilizálása, fejlesztése érdekében 7,5 milliárd forintot, a fejlesztés eredményeként létrejövő informatikai rendszer működtetésére, valamint fenntartására a 2017. évi költségvetés terhére pedig 1,1 milliárd forintot, továbbá az idei évtől beépülő jelleggel 1,37 milliárd forint forrást biztosít – emelte ki a szakmai napot megnyitó beszédében a humántárca közigazgatási államtitkára.”

Forrás:
Az internetes kulturális örökség megőrzését szolgáló fejlesztés indul a Széchényi Könyvtárban; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. november 15.
Lásd még: 404 Not Found – Ki őrzi meg az Internetet?

Az oktatásban is megkezdődött a digitalizáció

„„Legalább 30 éve nem volt olyan fejlesztés az oktatásban, mint amely az elmúlt években európai uniós és hazai költségvetési forrásokból elkezdődött” – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a XX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián Hajdúszoboszlón. Az államtitkár arról is beszélt, hogy elkezdődött a digitalizáció alkalmazása a köznevelésben is.

Bódis József oktatásért felelős államtitkár Hajdúszoboszlón, a Köznevelés, szakképzés, pedagógusképzés – innováció című országos közoktatási szakértői konferencián az ágazat kihívásai között említette a hatékonyság növelése mellett az oktatás színvonalának emelését, az iskolai lemorzsolódás csökkentését és az innovációt.

Az oktatás színvonalának emeléséről azt mondta: ebben a kormánynak az a szerepe, hogy a feltételrendszert biztosítsa, de kulcsszerepük az elhivatott, gyerekeket szerető pedagógusoknak van.

Bódis József ugyanakkor a fejlett világban az egyik legnagyobb kihívásnak a kedvezőtlen demográfiai jelenségeket nevezte, amelyeket „az Európai Unió nem fogalmaz meg a programjaiban”. Szerinte ezért is imponáló, hogy a magyar kormány a gyerekeket, a családokat támogatja.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára előadásában beszélt az elmúlt években tankönyv- és taneszközfejlesztéseiről, és megjegyezte, hogy a Modern városok program keretében is jelentős, köznevelést érintő fejlesztések történtek, illetve történnek.

Bódis József kiemelte, hogy az operatív programok keretében 136 milliárd forint forrás áll rendelkezésre oktatási, köznevelési célú fejlesztésekre, hozzátéve, hogy a pályázati pénzek hasznosulását ellenőrizni fogják.

A jövőről szólva Bódis József azt mondta, felértékelődik a kritikus gondolkodás és a kreativitás, új szakmák jönnek létre, amelyek új készségeket igényelnek. A mesterséges intelligencia pedig már itt van, „addig szeressük és fogadjuk el, amíg minket szolgál” – figyelmeztetett az oktatási államtitkár.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt mondta, legalább 30 éve nem volt olyan fejlesztés az oktatásban, mint amely az elmúlt években európai uniós és hazai költségvetési forrásokból elkezdődött.

Megemlítette, hogy „a rossz példa már adott volt”, hiszen az előző, 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus elején, „amit csak lehetett, a szocialista kormányok elhibáztak”. Nem volt stratégiai tervezés, elhúzódott a források felhasználása, fejetlenség és a kapkodás jellemezte az akkori fejlesztéspolitikát – sorolta, hozzátéve: amikor 2010-ben a Fidesz-KDNP átvette a kormányzást, a forrásoknak mindössze 10 százaléka volt lekötve.

A kormány fejlesztéspolitikai céljait teljesítve a jelenlegi, 2014-20-ig tartó költségvetési ciklusban tavaly március 31-ig az összes forrásra – tehát 9 ezer milliárd forintra – meghirdették a felhívásokat. Mostanra le is szerződtek a teljes összegre a projektek megvalósítóival, a kötelezettségvállalások, a kifizetések és az elszámolás folyamata pedig tervszerűen halad – mondta.

A jelenlegi kormányzat idén októberig a keret 101 százalékát (9 056 milliárd forint) ítélte oda a projektek nyerteseinek. Az előző ciklus hasonló időszakában (2011. február) ez mindössze 55 százalék volt (4 535 milliárd).

Schanda Tamás arról is beszélt, hogy elkezdődött a digitalizáció alkalmazása a köznevelésben is. Egyre nagyobb körben válik elérhetővé a szélessávú internet és az intézményeken belüli wifi használata. Több tízezer laptop és tablet kerül az iskolákba, emellett projektorokat és okostáblákat szereznek. Folyamatos a tananyagok digitálissá tétele, és lehetőség nyílik az IT-eszközökhöz illeszkedő új tananyagok, tanulást segítő eszközök kidolgozására is.

A kormány határozott célja, hogy Magyarország 2030-ra azon öt európai országhoz tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni, illetve hogy versenyképességben is az első 5 között legyen az ország – jelezte Schanda Tamás.

A huszadik alkalommal megrendezett hajdúszoboszlói országos közoktatási szakértői konferencia résztvevői háromnapos tanácskozásukon áttekintik egyebek mellett az új Nemzeti alaptanterv bevezetésével, az oktatási rendszer digitális átalakításával, a szakképzési rendszer megújításával és az európai uniós fejlesztési projektekkel összefüggő kérdéseket.”

Forrás:
Az oktatásban is megkezdődött a digitalizáció; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. november 12.

Bővül a Vodafone Magyarország Alapítvány Digitális iskola programja

„A Tanoda program, a Nemzeti Köznevelési Portál és a Lego Education program bevonásával bővül a Vodafone Magyarország Alapítvány Digitális iskola programja.
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy vannak olyan társadalmi ügyek, amelyek nemcsak a kormány vagy a versenyszféra magánügyei, hanem közös ügyek, ilyen például a digitalizáció.

A kormány 2016-ban fogadta el a digitális oktatási stratégiát, amellyel elismerték, hogy a 21. századi siker egyik kulcsa a digitális készség és tudás elsajátítása – emlékeztetett az államtitkár.

A tanoda hálózatról elmondta: a nehéz szociális helyzetben lévő, hátrányos helyzetű, sok esetben cigány gyerekeket délutáni foglalkoztatás keretében magára a tanulásra tanítják, és igyekeznek minél több segítséget adni nekik az önálló boldoguláshoz.

Jelenleg 280 tanodában nyolcezer gyereket érnek el országszerte, jövőre pedig első alkalommal költségvetési támogatásban is részesülnek a tanodák, 2,5 milliárd forint állami forrás jut majd rájuk – közölte Fülöp Attila.

Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta, a Vodafone Magyarország Alapítvány három éve indította el a Digitális iskola programot, az idei tanévben pedig szeretnék bővíteni a részt vevők körét, valamint mélyíteni a diákok és tanárok tudását.

Ennek érdekében három partnert vontak be a munkába. A – több mint 1500 iskola által használt, mintegy 40 ezer feladatgyűjteményt tartalmazó – Nemzeti Köznevelési Portállal együttműködve céljuk, hogy a digitális kompetenciafejlesztés a mindennapi oktatás részévé váljon.

A tanoda program célja hasonló a digitális iskola programhoz, mivel mindkettőnek a felzárkóztatás a célja, az összefogás részeként elsősorban hátrányos helyzetű térségekben működő tanodáknak osztanak ki 2019-ben 100 tabletet és internetkapcsolatot is biztosítanak hozzájuk.

A Lego Education programmal együttműködve pedig azt szeretnék megmutatni, hogy a programozás és a kódolás szinte játék, egyszerre fejleszthető vele a kompetencia és a kreativitás, amelyeknek nagy hasznát veszik majd a gyerekek a munkaerőpiacon. Az együttműködés keretében öt iskola kap Lego robot készletet – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.

A kiosztott háttéranyag szerint a Digitális iskola programba 2015 óta 25 iskolából 6500 diákot és 700 pedagógust vontak be, táblagépeket osztottak ki, ingyenes alkalmazásokat tartalmazó applikációs tárat hoztak létre, ismert videóbloggerek részvételével Vloggersulit indítottak, a ReBot program keretében pedig háztartási hulladékokból építettek robotokat a diákok. A programhoz önkéntes munka keretében csatlakoztak a Vodafone munkatársai is, a legaktívabb iskolák pedig külön jutalomban részesültek.”

Forrás:
Bővül a Digitális iskola program; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. november 16.

Közjegyzői kollokvium: gyökeresen átalakíthatja a jogot a technológia

„Robotközjegyzőkkel és virtuális ügyvédekkel azonban egyelőre nem fogunk találkozni, ám a következő évtizedekben gyökeresen átalakíthatja a jog minden területét a technológia. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása és a blokklánc-rendszerek terjedése ellenére a humán tényező továbbra is nélkülözhetetlen eleme marad a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak egyaránt – hangzott el a Jog jövője címmel megrendezett 30. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon, Szegeden.

Noha a Big Data segítségével ma már bírák és ügyvédek profiljait is képesek elkészíteni, és akár egy per várható kimenetelét, vagy bűncselekmények előfordulási helyét valószínűsíteni, az algoritmusok és szoftverek egyelőre képtelenek megbirkózni az ember által alkotott rendszerek – így többek közt a jog – paradoxonjaival.

Miközben a rutinszerű feladatokat kiválthatja a technológia és átalakulhatnak jogászi munkakörök, a kibertér és a fizikai valóság közötti kapcsolat megteremtése, vagy a jogviszonyok ellentmondásainak kezelése egyelőre biztosan az ügyvédek, a közjegyzők és a bírák kezében marad.

Lesznek-e egy évszázad vagy csak ötven év múlva is közjegyzők, bírák, ügyvédek? – tette fel a kérdést az idén 30. alkalommal a Jog jövője címmel megrendezett Közép-európai Közjegyzői Kollokvium nyitóbeszédében dr. Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint egyértelmű, hogyha lesznek, az a hivatásgyakorlás nagyon más lesz, mint a mai.

Ma azt látszik, hogy a gép a sokszorosan ismétlődő tevékenységben jobb, mint az ember, de a kreatív, egyedi, és az új dolgok megalkotásában gyengébb. Az ugrásszerű változások mindig sokkolták a társadalmat, de az ember mindig alkalmazkodott a változásokhoz. A jogi hivatások is csak alkalmazkodással és a lényegüket megőrző feladatvállalással tudnak megfelelni majd az új kor kihívásainak” – tette hozzá.

A szoftverek előre megjósolják az ítéletet
A legújabb technológiákat a jog nem most kezdi el használni, a mesterséges intelligenciát, vagy a Big Data-t már jelenleg is a jog számos területén alkalmazzák: a Big Data segítségével a közösségi hálózatokon például elemezhető egyes jogszabályok társadalmi fogadtatása, de a nagy adathalmazok elemzése kiváló társnak bizonyul a prediktív bűnmegelőzésben is.

Az algoritmusok ugyan nem tudnak pontosan előre jelezni egyedi bűncselekményeket, vagy egy terrortámadást, de különböző változók alapján (bűncselekmények száma, italboltok és bárok sűrűsége, közlekedési csomópontok) hozzájárulnak a rendőri erőforrások pontosabb, ésszerűbb elosztásához.

A Big Data másik nagy felhasználási területét a nagy mennyiségű jogi szövegek statisztikai elemzése jelenti. Elemzőszoftverek segítségével bírói, és ügyvédi profilokat alakítanak ki – mintázatokat, ismétlődéseket, szabályszerűségeket és összefüggéseket keresnek –, amelyek előrejelzik, hogy például egy adott ügyre kijelölt bírónál várhatóan meddig tart majd az eljárás, és milyen – kedvező, vagy kedvezőtlen – ítélet születhet.

A technológia ugyanakkor a jog számos területén komoly korlátokba ütközik, ezért a technológiák forradalma ellenére a szakmák, így a jogi hivatások végéről nagyon korai még beszélni – hangsúlyozta Ződi Zsolt.

A Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar Infokommunikációs Tanszékének docense szerint semmilyen szoftver nem képes ugyanis célokat kitűzni, az adatok értelmezésének kereteit meghatározni, váratlan, innovatív döntést hozni, szépen, megnyugtatóan indokolni és főként nem tud értékek közt mérlegelni, vagy értékkonfliktusokat feloldani.

A jogalkotónak például mindig vannak szabályozási céljai, értékei és normákat határoz meg, amit egy gép nem fog megtenni az ember helyett, egy szoftver nem fog értékválasztásokat tenni. Ezért nyilvánvalóan szükség lesz jogászokra, de nem feltétlenül ugyanazokban a munkakörökben, mint jelenleg. Mindez nem negatív irányú folyamat, mert új munkakörök is létrejöhetnek, másrészt a technológia kreatív lehetőségeket ad a jogászok kezébe – tette hozzá Ződi Zsolt.

Jogászok jelenthetik a kapcsolatot a valósággal
A blokklánc rendszerekből ismert okosszerződések sem kiváltják, hanem átalakíthatják a jogászok szerepét a szerződéses viszonyok életciklusában – mondta előadásában Horváth Róbert. A MakerDAO fejlesztője szerint lehet, hogy lesznek olyan résztevékenységek, amelyeket az okosszerződések átvesznek a közjegyzőktől, vagy az ügyvédektől – például a letéti őrzés –, ugyanakkor más tekintetben felértékelődik a közjegyző szerepe.

Mivel az okosszerződés önmagától nem tudja megállapítani, hogy a szerződés bizonyos feltételei ténylegesen teljesültek-e, a szerződésnek feltétlenül szüksége lesz arra, hogy ezt valaki – egy valós személy – tanúsítsa és rögzítse a rendszerben. Ezt pedig tipikusan egy, a szerződésben nem érintett, mindenki számára hiteles harmadik fél, azaz a közjegyző tudja tanúsítani.

A gépek nem szeretik a paradoxont
Parti Tamás, a Budapesti Közjegyző Kamara (BKK) elnöke szerint a technológia elsősorban a rutint képes kezelni, azonban a jogalkalmazásban semmi sem idegenebb a rutinszerűségnél. Ugyanis ha egy összetettebb jogviszonyt így intéznek, az sokkal nagyobb eséllyel hoz problémát, mint hasznot. Az ellentmondást viszont nem tudják a gépek kezelni, márpedig az emberi rendszerek – a jog is ilyen – ellentmondásokkal terhesek.

Ha ezekre ráeresztünk egy algoritmust, akkor az rögtön kifacsarja a rendszert, mert matematikai következetességgel azokat a normákat viszi végbe, amelyeket beleprogramoztak. Éppen ezért a humán tényező egészen addig biztosan nem lesz kiküszöbölhető, amíg humán szintű mesterséges intelligencia nem lesz – az viszont már nagyon nem lesz emberi – tette hozzá Parti Tamás.

A BKK elnöke szerint a kibertérben kötött szerződések terjedése ellenére ebből folyamatból sem lesz kihagyható a humán tényező. Egy pénzintézet például a jövőben a szerződéseket, iratokat elektronikusan az ügyfél rendelkezésére bocsáthatja, a kommunikáció akár videokonferencia segítségével biztosítható, és a szerződések a távollévő felek között elektronikus formában, elektronikus aláírások igénybevételével megköthetők és továbbíthatók úgy hogy papíron semmi sem jelenik meg és a feleknek sem kell egymást felkeresniük.

De vajon mennyire sérülékeny ez a rendszer, ha érvényesíteni kell a szerződésből fakadó jogokat és az adós arra törekszik, hogy a szerződéskötés minden elemét kétségbe vonja és kibújjon a kötelezettség alól? Ezért továbbra is szükség van olyan jogi megoldásokra, amelyek az ilyen kockázatok kezelésére megfelelő segítséget nyújthatnak, és a kiberteret összekötik a fizikai valósággal – hangsúlyozta Parti Tamás.

A közjegyzői eljárások képesek támogatni az elektronikus szerződéskötést a szerződők fizikai azonosítása és a jogérvényesítés vonatkozásában is. Az elektronikus szerződéshez kapcsolt közjegyzői okirat alapján azonnal közvetlen bírósági végrehajtás indítható bárhol az Európai Unió területén – hangsúlyozta Parti Tamás.”

Forrás:
Közjegyzői kollokvium: gyökeresen átalakíthatja a jogot a technológia; Origo.hu; 2018. november 16.
30. Közép-Európai Közjegyzői Kollokvium; Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK)

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. november 19.

Szívósan terjed a világban a „digitális önkényuralom” – kondítja meg a vészharangot a Freedom House
A kormányok egyre szívesebben és egyre gyakrabban lépnek fel a világhálón terjedő, számukra politikailag kellemetlen nézetek terjedése ellen, illetve általában az online a hatalom monopolizálásáért – fogalmazza meg lesújtó és egyben riasztó globális helyzetképét a Freedom House nevű közismert civil szervezet. A nemzetközi jogvédő NGO frissiben megjelent éves jelentése, a 2018. évi Freedom on the Net tanulmány szerint a kínai államhatalom példája látszik ragadósnak, és egyenesen a „digitális önkényuralom” népszerűsödését és rohamos terjedését prognosztizálják kutatóik.

Az online propaganda, az egyre kifinomultabb és kiterjedtebb internetes dezinformáció lassan megmérgezi a digitális tereket, miközben a személyes adatok mohó és szemérmetlen gyűjtése veszélybe sodorja a személyes szabadságunkat, és végső soron magát a demokratikus berendezkedést is – mondja a szakanyag.

A jelentés 17 olyan országot talált, amelyekben az államhatalom előterjesztett, vagy éppen már jóvá is hagyott olyan jogszabályokat, amelyek az internet szabadságát igyekeznek korlátozni (persze, az álhírek elleni küzdelem szükségleteire hivatkozva), miközben 18 kormányzat tovább erősítette az interneten zajló kommunikáció megfigyelését, illetve szűkítette az állampolgárokat védő titkosítások alkalmazásának lehetőségét.

Összességében, állapították meg a kutatók, a világ 26 országában csökkent az internet szabadsága az elmúlt egy esztendő leforgása alatt; 19 országban ugyanakkor bizonyos javuló tendenciák is mutatkoztak ezen a téren, ám ezek többnyire csak jelentéktelen előrelépést eredményeztek.

A Freedom House jelentéstevői egyértelműen Kínát jelölték meg a riasztó globális fejlemények egyfajta kiindulási pontjaként, amelyek mind inkább egy nyomasztó technikai anti-utópia képét rajzolnák fel a digitális forradalom hajdan rózsásnak látszó egére. A jelentés a kirívó példák között említi azokat a kínai kiberbiztonsági törekvéseket, amelyek rákényszerítik a helyi és a külföldi vállalkozásokat is arra, hogy haladéktalanul felhagyjanak minden tilalom alá eső digitális tartalom továbbításával, illetve amelyek arra kényszerítik a technovállalatokat, hogy valamennyi kínai felhasználóra vonatkozó adatot csakis az országon belüli szervereken tároljanak.

További megszorító, szabadságot korlátozó intézkedésként említik a kutatók azt a „több százra” rugó kisebb-nagyobb rendeletet, amelyek részletekbe menően előírják ma már, hogy Kínában az emberek mit tehetnek online, illetve mitől kötelesek tartózkodni a kibertérben.

A Freedom House nem mulasztja el kiemelni azt sem, hogy a kínai kormányzat totális kontrollra irányuló törekvései engedelmes támogatókra lelnek a kínai tulajdonú technológiai nagyvállalatokban. Ezek a cégek – és itt természetesen hangsúlyosan említik a kínai multit, a Huaweit – egyre aktívabban kapcsolódnak bele a digitális infrastruktúrák kiépítésébe a világ számos pontján – elsősorban Afrikában és Latin-Amerikában -, ami lehetővé teszi, hogy „technológiai kiskapuk”, avagy „titkos „háttérbejáratok” elhelyezésével Kína tömegesen tudja kihasználni más országok, vagy egész térségek információs „vagyonát”.

Az internet szabadságát fenyegető nemzetközi „rossz gyakorlatok” között a Freedom House kiemelt helyen említi a szolgáltatások időleges kikapcsolását. Ezen a téren, mondják az amerikai kutatók, egyértelműen India vezet, csaknem 100, az internetes szolgáltatások folyamatosságát érintő incidenssel az idei évben. A hamis információk szervezetszerű közreadása szintén egyre közkedveltebb a világ számos kormányzata körében. Mind gyakoribbak az államilag felállított „troll hadseregek”, amelyek mind professzionálisabb módszerekkel manipulálják a közösségi hálózatokon folyó információs folyamatokat. Itt az amerikai civil kutatók – a szokásostól eltérően – nem az orosz kormányzatot emelik ki, hanem Szaud Arábia hatalmi elitjének ilyen gyakorlatát említik első helyen.

Az idei jelentés készítői ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is: az internet szabadsága nem csupán máshol a világban romlott az elmúlt évben; maga az Egyesült Államok is „visszafelé masírozott”, mindenekelőtt a netsemlegesség eszméjének érezhető visszaszorulása következtében.
Chinese-style „digital authoritarianism” rising around world – study; South China Morning Post; 2018. november 1.
Freedom on the Net. The Rise of Digital Authoritarianism; Freedom House

A Google mint „Jó cenzor”: az óriásvállalati Nagy Testvér veszélyes ölelése
Ha már az online szabadság veszélyeztetői között az amerikai jogvédő szervezet idei jelentése kiemelt helyen említette a kínai óriáscégeket, akkor érdemes azért egy pillantást vetni Amerika „háza tájára is”. Az amerikai Külügyminisztériumban negyed évszázadot eltöltő Peter Van Buren most a The American Conservatíve hasábjain szellőztette meg a technológiai világ egyik legnagyobb – és leginkább meghatározó szerepkörű – óriásának, a Google cégnek egy több mint különös belső „tanulmányát”. A mi fülünknek meglehetősen hátborzongatóan csengő „A jó cenzor” címmel cirkuláltatott tanulmány (amit eredetileg a Breitbart nevű szélsőjobboldali hírszolgáltató adott közre) az utóbbi években felerősödő, kormányzati kérésekre (nyomásra) felerősödő online cenzúra tevékenységeket vette górcső alá. A jelenség háttereként a szerzők megállapítják, hogy az amerikai közéleti és politikai kultúrában erős hagyományokkal rendelkező szólásszabadság – számos sajnálatos körülmény nyomán – ma már nem alkalmazható abban a formájában, mint korábban.
A cenzúra felkérések zöme, a közzétett adatok szerint, a Google cég leányvállalatát alkotó YouTube-on megjelenő tartalmakat érinti. A (belső jelentésben egyébként nem nevesített) kormányzati körökből érkező cenzúrakérelmek mintegy 50%-a irányul a videomegosztó tartalmaira (miközben a cenzúraigényeknek csupán kevesebb mint 20%-a kapcsolódik a fontosabbnak tartott Google Search keresőmotorhoz).

A munkaanyag készítői egyértelműen leszögezik: a Google cégnek folytatnia kell „elmozdulását” a cenzúra gyakorlatok felé, amennyiben meg akarja tartani piaci pozícióit. A cenzúra gyakorlatok „kikényszerítői” között a Google szakértői az alábbiakat említették:
* maguk a felhasználók, akiket egyre jobban zavar a kibertér „rendetlensége”, kaotikus jellege;
* a kormányok, amelyeket aggasztott a vállalati szektor „önjáró jellege”;
* a hirdetői körök, amelyek úgy érezték, hogy a netsemlegesség biztosítása nélkül veszélybe kerülnek a reklám elhelyezési lehetőségeik.

A Google-féle munkaanyag néhány figyelemre méltó példát is felsorol a fenti „társadalmi nyomások” hatására végzett cenzúra működések sorából. A közelmúlt időszakának faji feszültségeihez, elsősorban a Charlottesville-i zavargásokhoz és megmozdulásokhoz kapcsolódott az az akciójuk, amelyben – közösen a Google, a GoDaddy és a Cloudflare – eredményesen blokkolták a feszültségek szításában felelősnek tartott szélsőjobboldali The Daily Stormer internetes jelenlétét. Mások azonban az ilyen „jó cenzori” beavatkozások kiszámíthatatlanságára, veszélyes precedens jellegére hívják fel a figyelmet.
Google Wants to be Your Media Mummy; Peter Van Buren; The American Conservative; 2018. október 23.
The Good Censor – Google Growth Strategy: „Shift Towards Censorship” to Appease Authoritarian Governments; Breitbart; 2018. október 9.
The Good Censor (dokumentum)

Így csinálják a britek: digitális diplomácia Egyiptomban
A brit Külügyminisztérium, viszonylag csendesen, többnyire a háttérben meghúzódva, de valójában nagyon is aktívan és kitartóan alkalmazza a digitális kommunikáció eszköztárát a szigetország szerteágazó diplomáciájának támogatására. Az elmúlt hónapokban több írásunkban is igyekeztünk ráirányítani a figyelmet a brit külügyi apparátus ezen a téren végzett – és szerintünk példamutató – aktivitására.
A britek amúgy a korai úttörők közé tartoznak ezen a terepen (is). E-diplomáciai tevékenységüket az alábbi fontos jellemzők írják körül:
* stratégiai megközelítés: átfogó koncepciót dolgoztak ki, fektettek le és alkalmaznak, amely koherens módon írja körül azt, ami talán a leggyakrabban hiányzik másoknál, noha a legfontosabb volna: mi a digitális eszközök és eljárások csatasorba állításának a célja? Hogyan segítheti a digitalizáció a brit külpolitika céljainak megvalósítását?
* digitális ökoszisztéma: a stratégiai célkitűzések megvalósítására, azok különböző területeinek, prioritásainak szolgálatára különböző ICT-eszközöket és megoldásokat dolgoztak ki és állítottak munkába. Ezek azonban rendszerként állnak össze, és így hatásosan (és hatékonyan) szolgálják a külpolitikai kívánalmakat.
* világos eljárásrendek: egyszerű, használható, áttekinthető, betartható és követhető technológiai eljárásrendeket dolgoztak ki. A külügyi apparátus valamennyi érintett tagját megismertetik ezekkel a működési, működtetési elvekkel.
* a hókusz-pókusz hiánya: talán jelentéktelennek látszhat, de az olajozott működés, a szervezeti kultúra szempontjából nagyon is kulcsszerepet játszhat az IKT-eszközök alkalmazásához kapcsolódó csendes visszafogottság. A brit külügy működési koncepciójának lényegi eleme az informatika világára különösen jellemző felhajtások, bombasztikusságok tudatos kerülése.
A brit diplomácia digitális „hitvallását”, egyben napi működési gyakorlatát remekül bemutató kis információs anyag került most elénk – mondhatnánk, stílszerűen – a YouTube-on. A brit Külügyminisztérium, a nevezetes FCO dedikált közösségi média csatornáján tette most közzé az ország Egyiptomban akkreditált nagykövete, John Casson afféle szakmai visszatekintő videóját. A diplomata négy éves külszolgálati munkáját mutatja be, kiemelve a helyi közösségekkel való kapcsolattartásban ma már a Közel-Keleten is nélkülözhetetlen közösségi média, elsősorban a Twitter jelentőségét. Négy év külszolgálat alatt Casson mintegy 2800 posztot írt helyi követőinek. Közönségben pedig nem volt hiánya: információit, meglátásait mintegy negyedmillió egyiptomi internetező követte folyamatosan. A felhasználók nem csupán a helyi arab elitekből kerültek ki; olvasóinak mintegy 85 %-a a fiatal korosztályokból került ki. A közreadott, „megbeszélt” témák korántsem szorítkoztak a nagypolitika veretes ügyeire. Arról kell twittelni, ami a helyi embereket érdekli – mondja Casson, tehát az ételekről, a futballról. Aztán ha már van közönsége az embernek, akkor lehet elmondani közben olyasmiket is, amiket egy diplomata hagyományosan közvetíteni szeretne. Pofon egyszerűnek látszik – de még sokfelé érdemes volna megfontolni.
John Casson: Digital Diplomacy; FCO; YouTube; 2018. november 1.

Izraeli gyakornoki program: „digitális nagykövetek” kerestetnek.
Az Israel 21c nevű, amerikai civil szervezet különleges gyakornoki programot hirdetett. A nonprofit szervezet, amely egy angol nyelvű online hírportált működtet, magát a 21. századi Izraelre vonatkozó képi- és nyomtatott információs anyagok legnagyobb archívumaként jellemzi. Érdeklődési körében különösen hangsúlyos a modern technológia, az izraeli tudomány jelenléte.
Az NGO most különleges gyakornoki programot hirdetett meg. Olyan amerikai egyetemistákat vár időleges munkatársként, akik „digitális nagykövetként”, a közösségi médián keresztül számolnának be mindarról, amit érdekesnek találnak a közel-keleti országban. Ehhez persze, modern korunkban, nem kell kimozdulniuk egyetemi campusukról, hiszen a munkájuk – az adatgyűjtés éppen úgy, mint a közlések – a virtuális térben zajlik.
A gyakornokok – akik egy éves megbízatásukat fizetett munkatársként végzik majd – elsődleges feladatként a hírportál gazdag információs bázisának hasznosításáért felelnek majd: a cél az, hogy az izraeli tudományról és kultúráról felhalmozódott információs alapanyagot érdekes, olvasmányos történetek formájában terjesszék a közösségi platformokon. A fiatalok természetesen e közben intenzív képzésben is részesülnek a digitális újságírás, a közösségi média menedzselés, illetve az online marketing területén.
A legalább egy szemeszterre szóló megbízatás során jelentős súlyt kap a kapcsolattartás, a hálózatépítés. Ez persze – tekintettel az óriási távolságokra – többnyire online netwörkölést, virtuális konferenciákat jelent majd. Ugyanakkor az így kialakuló „nagyköveti testület” tagjai legalább egy alkalommal valóságos csapatépítő tréningen erősítik majd kapcsolódásukat.
Apply to Be a Digital Ambassador for Israel!; Israel21c; 2018. november 16.

SZAKMAI FÓRUM: Adatdiplomácia az ENSZ World Data Forum 2018 konferencián
A múlt hónap végén, az Egyesült Arab Emírségekben rendezték meg az ENSZ World Data Forum 2018 elnevezésű konferenciáját. A geopolitikai tér és a kiberszféra mind jelentősebb összekapcsolódásának köszönhetően, a három napos rendezvényen külön szekciót szenteltek az „Adatok és a diplomácia” témakörének.
A speciális panelben elsőként felszólaló Katharina Höhne, a DiploFoundation kutatója az adattudomány néhány legérdekesebb, leginkább ígéretes új területét járta körül. Fókuszában olyan tématerületek szerepeltek, mint például a térbeli adatok, vagy a közösségi médiában generálódó big data lehetséges diplomáciai alkalmazása. Ugyanakkor különösen hangsúlyosan említett egy olyan aspektust, amely valahogy mindig a háttérben marad: az adatokkal való munkához elengedhetetlen tudás, kapacitás kérdését. Határozott véleménye, hogy a diplomaták, külpolitikai döntéshozók adattudományi kapacitásának fejlesztése az elkövetkező időszak egyik prioritása kell, hogy legyen.

Maria Fasli, az UNESCO elemzési és adattudományi igazgatója az adatelemzés – diplomáciai munkában használható – különböző szintjeit mutatta be. Külön szólt a témához kapcsolható big data elemzés, illetve a területhez kötődő gépi tanulás problémáiról. Fontos figyelmeztetése volt az e feltörekvő tudományterületek kapcsán a döntéshozókban gyakorta megjelenő, megalapozatlan várakozások „korrigálásának” fontossága.

A panel harmadik felszólalója különösen sok újdonságot hozott. Graham Nelson, a brit Külügyminisztérium Nyílt forrású Információs Részlegének vezetője ugyanis némi bepillantást engedett a brit digitális diplomácia egyik legfontosabb szekciója, a csendben a háttérben dolgozó Open Source Unit kevesek által ismert munkájába. A két éve működő részleg, amely villám gyorsan 20 főre duzzadt, multidiszciplináris megközelítésben igyekszik tényalapú hátteret biztosítani a külpolitikai döntéshozóknak. A csoport adattudósok, nyílt forrású hírszerzési specialisták és a viselkedéstudománnyal foglalkozó szakértők egymástól eltérő nézőpontját és munkamódszereit gyúrja egybe. A részleg konkrét digitális eszközök egész sorát fejlesztette ki a nyílt adatokra támaszkodva. A brit szakember példaként bemutatta a Brexit-hez kapcsolódó közösségi média „beszélgetések” feltérképezését (tartalom, témák, érzelmi álláspontok szerint) interaktívan bemutatni képes alkalmazást. Másik példaként említette azt az eljárást, ahogy a csoport a nyílt adatokra támaszkodva igyekszik megérteni az online szélsőségességeket. Végül érdekes példaként említette azt az eszközüket, amelyben híroldalak tartalmának gépi „gereblyézése” révén gyűjtenek válsághelyzetekkel kapcsolatos, kritikus információkat, hogy az így azonosított kulcstémákat egy mobil kisalkalmazáson keresztül jelenítsék meg.
Data and diplomats: capacity development for diplomats and policy-makers in the digital age; Katharina E. Höne; DigitalWatch; 2018. október 30.
UN World Data Forum 2018

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. november 12-november 16.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Tájékoztató az eljárás eredményéről

2018. III. negyedévi verseny újranyitás eredménye – Keretmegállapodás megkötése a GINOP-3.4.2VEKOP-15-2016-00001 számú projekt keretében optikai hálózatok bővítéséhez szükséges kivitelezési munkák megrendelésére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/217
Közzététel dátuma: 2018.11.12.
Ajánlatkérő: MVM NET Zrt.
Nyertes ajánlattevő: TELVILL Kft.
GINOP-3.4.2-VEKOP-15-2016-00001 támogatás terhére, intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése érdekében optikai hálózatok kivitelezési munkáinak ellátása keretmegállapodás alapján, Észak Magyarországi Régió (ÉMO) 1. teljesítési csoportjában. A megkötésre kerülő keretmegállapodás teljesítése során az egyedi vállalkozási szerződés(ek) teljesítésére vonatkozó konkrét feltételek a keretmegállapodásos eljárás jelen 2. részében, a verseny újranyitása keretében kerülnek meghatározásra.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.132.998,- Ft
Lásd bővebben

TE – OVS licensz frissítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/218
Közzététel dátuma: 2018.11.13.
Ajánlatkérő: Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Nyertes ajánlattevő: AUTOEXE Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Szoftverlicenc használati jog beszerzése 1 éves időtartamra az alábbi vagy azokkal egyenértékű licencek tekintetében.
CoreCAL ALNG LicSAPk OLV D 1Y Pltfrm UsrCAL:345db
OfficeProPlus ALNG LicSAPk OLV D 1Y Pltfrm:200db
WinEntforSA ALNG UpgrdSAPk OLV D 1Y Pltfrm:200db
O365ProPlusOpen ShrdSvr ALNG SubsVL OLV D 1Mth AP:5db
WinSvrSTDCore ALNG LicSAPk OLV 2Lic D 1Y AP CoreLic:32db
WinSvrDCCore ALNG LicSAPk OLV 2Lic D 1Y AP CoreLic:36db
ExchOnlnProtectionOpen ShrdSvr ALNG SubsVL OLV D 1Mth AP:350db
SQLSvrStdCore ALNG LicSAPk OLV 2Lic D 1Y AP CoreLic:2db
ExchgSvrStd ALNG LicSAPk OLV D 1Y AP:1db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.580.050,- Ft
Lásd bővebben

Új rádiómonitoring telephely kialakítása Ménfőcsanakon
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/218
Közzététel dátuma: 2018.11.13.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: NOVOFER Távközlési Innovációs Zrt.
Nyertes ajánlattevő (AT) feladata egy korábbi közbeszerzési eljárás keretében beszerzett mérőeszközök és antennák telepítése a Magyar Telekom Nyrt. tulajdonában lévő antennatoronyra (9012 Győr, Tenkes utca, hrsz: 26735).
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.562.964,- Ft
Lásd bővebben

TEE – Informatikai eszközök beszerzése a Pázmány Péter Katolikus Egyetem részére – 2.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/220
Közzététel dátuma: 2018.11.15.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: The Blue Chip Kft; Kventa Kft.
Informatikai eszközök beszerzése a Pázmány Péter Katolikus Egyetem részére – 2.
1. rész: PC-k és informatikai kiegészítők beszerzése PPKE BTK részére
2. rész: Homogén notebookok, PC-k, monitorok és projektor beszerzése PPKE BTK részére
3. rész: Hálózati eszközök, PC-k, szerverek és egyéb informatikai kiegészítők beszerzése PPKE ITK részére
4. rész: Homogén notebookok, PC-k, monitorok beszerzése PPKE ITK részére
5. rész: Homogén notebookok, PC-k, monitorok és egyéb informatikai kiegészítők beszerzése PPKE JÁK részére
6. rész: Homogén notebookok, PC-k, monitorok és egyéb informatikai kiegészítők beszerzése PPKE RH részére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 59.940.991,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – KBF/304/2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/220
Közzététel dátuma: 2018.11.15.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Dimension Data Magyarország kft
„PRIVILEGIZÁLT FELHASZNÁLÓ-KEZELŐ RENDSZER (CYBERARK) BŐVÍTÉSE ÉS A TÁMOGATÁS MEGÚJÍTÁSA KBF/304/2018”
Privilegizált felhasználó-kezelő rendszer (CyberArk) használatához szükséges termékkövetés, a Rendszer további, opcionális bővítése, gyártói és szállítói támogatási szolgáltatás biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 62.155.446,- Ft
Lásd bővebben

ORACLE SPARC T7-2 szerver hardver beszerzés – ered
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/220
Közzététel dátuma: 2018.11.15.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Invigor Informatika Korlátolt Felelősségű Társaság
1 db ORACLE SPARC T7-2 szerver hardver szállítása és üzembe állítása, tesztelési jegyzőkönyv elkészítése és átadása, 3 év kibővített gyártói garancia biztosítása helyszíni kiszállással
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 26.236.429,- Ft
Lásd bővebben

Taj.elj.ered.-Köznevelési monitoring rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/220
Közzététel dátuma: 2018.11.15.
Ajánlatkérő: Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Colosseum Budapest Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
Nyertes ajánlattevő feladatai és az elkészítendő eredménytermékek a következők:
1. feladat: Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának (továbbiakban: DOS) megvalósítását nyomon követő Monitoring Rendszer kidolgozása és implementálása
– Monitoring Rendszert megalapozó szakértői tanulmány (min. 4 ív terjedelem)
– Szakmai szakértői műhelybeszámoló (2 db.)
– Adatvizualizációs sablonokat tartalmazó kézikönyv (min. 20 db különböző sablon)
– DOS releváns infografikai elemek (min. 50 db grafikai elem)
– Monitoring rendszer rendszerterv (1 db.)
– Monitoring rendszer feltöltött adatbázis és kezelőfelület (1db.)
– Tesztelési jegyzőkönyv (1db.)
– Felhasználói kézikönyv és módszertani útmutató (1 db.)
– Monitoring rendszer terméktámogatás (50 szakértői óra)
– Monitoring Rendszer aktualizálása, adatbázis frissítése, intranetes kezelőfelület továbbfejlesztése, felhasználói kézikönyv és módszertani útmutató aktualizálása.
2. feladat: DOS monitoring éves jelentések szakértői változatának elkészítése
– szakmai szakértői műhelybeszámoló (3db.)
– szakértői elemzésen és értékelésen alapuló éves monitoring jelentés szakértői változat (3 db.)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 37.620.000,- Ft
Lásd bővebben

Eljárás eredményéről szóló tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/220
Közzététel dátuma: 2018.11.15.
Ajánlatkérő: Pápai Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Szinva Net Informatikai Zártkörűen működő Részvénytársaság
EFOP projekthez kapcsolódó eszközbeszerzés – PTK
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.556.222,- Ft
Lásd bővebben

MedSolution/e-MedSolution informatikai rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/220
Közzététel dátuma: 2018.11.15.
Ajánlatkérő: SZENT PANTALEON KÓRHÁZ – RENDELŐINTÉZET DUNAÚJVÁROS
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
MedSolution/e-MedSolution egészségügyi informatikai rendszer karbantartása, jogszabálykövetése és emelt szintű támogatása 2018
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.177.120,- FT
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Tájékoztató hirdetmény az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/220
Közzététel dátuma: 2018.11.15.
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Elnevezés: Informatikai alkatrészek beszerzése – 2018
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárásban kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Lásd bővebben

Szakirodalom

WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?

„Az életünket a technológia alakítja, és a gépek irányította, ellenséges világ már egyáltalán nem is tűnik távolinak. Az Amazon, a Google vagy éppen az Uber működését figyelve érzékelhetjük, miképpen kezdtek el uralkodni felettünk az algoritmusok.
„Technológiai kutató és vállalkozó vagyok, aki megtanulta, hogy észrevegye az eltérést aközött, ahogyan a dolgok vannak, és ahogyan lehetnének. Így olyan kérdéseket tehetek fel, amelyekre a válaszok egy jobb jövő felé mutatnak.”
Tim O’Reilly 40 éve, a techipar pionírjaként figyeli és alakítja a Szilícium-völgy aktuális trendjeit, melyek évről évre végigsöpörnek a világon, gyökeresen megváltoztatva a mindennapjainkat. A szerző új könyvében a mesterséges intelligencia által gerjesztett kihívásokra és aggodalmakra kínál gyakorlati megoldásokat.

Mindazoknak, akik szeretnének felkészülni a jövőre, és szeretnék tudni, a technológia hogyan alakíthatja és segítheti majd a társadalmunkat, a WTF? nélkülözhetetlen kalauz.
Reid Hoffman – A LinkedIn társalapítója

Tim a Szilícium-völgyi sikerekre és a túlzásokra egyaránt odafigyel. Ebben a provokatív könyvben pedig megosztja velünk a technológia erejével kapcsolatban leszűrt tanulságokat.
Hal Varian – A Google vezető közgazdásza”

Forrás:
WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?; Tim O’Reilly; Typotex; ISBN: 978-963-2799-96-4; 2018
Részlet a könyvből (PDF)
About O’Reilly; O’Reilly Media, Inc (hivatalos életrajz)

Post-mortem elemzés a digitális személyazonosítási eszközök sérülékenységéről – (Infineon eszközeit használó eID csipkártyák, 2017-ben)

„2017-10-16. A cseh Masaryk University néhány kutatója, 10 hónap türelmi idő után nyilvánosságra hozta tanulmányát egy 2017. januárjában feltárt sérülékenységről, amely az RSA algoritmus Infineon Technologies AG chipeknél alkalmazott megvalósítását érintette. Ez a megvalósítás, amire RSALib névvel hivatkoztak a tanulmányban, megtalálható különböző eszközökben, jellemzően – hagyományos PKI, illetve banki – chipkártyákban, amelyek egyébként átestek pl. Common Criteria EAL 5 – vagyis forráskódot is érintő – terméktanúsításon. Ezen eszközök biztonsági szintje olyan, ami alkalmassá teszi őket banki vagy e-közigazgatási felhasználásra is. És bizony, használták is ilyen körökben… A feltárt sérülékenység érintette többek között az észt és szlovák eID kártyákat, lengyel bankot, chipkártyákat (pl. Gemalto IDPrime .NET) és tokeneket (a Yubico YubiKey 4 termékében levő RSA modult), code signing kulcsokat, PGP kulcsokat, laptop gyártókat a Trusted Platform Modul, TPM chip révén (a hivatalos oldal szerint többek közt HP, Lenovo, Fujitsu, Toshiba, Panasonic termékek lehetnek sérülékenyek).

Ebben az esetben mivel is járhat az érintettség? Miután az egyes termékek használói értelmezték a problémát, a legtöbb helyen azonnali és drasztikus intézkedéseket foganatosítottak: az eID kártyák tanúsítványai visszavonási listára kerültek, ami az elektronizált észtek esetében azt jelenthette volna, hogy megszűnik az e-közigazgatás és minden más is, amihez a kártyájukat tudják használni. A helyzet hasonlatos lehetett volna a korábbi, 2007. májusában két hétig tartó DDoS támadáshoz, amely orosz-észt kiberháború néven vált ismertté: akkor is az e-közigazgatási és e-banki rendszerek omlottak össze. Most azonban ezek nem váltak elérhetetlenné a felhasználók számára, mert a kapott haladék elegendőnek bizonyult. A tanúsítványok azonnali visszavonása más, felkészületlenebb országokban nagyobb problémát is okozhat: ezt lehetett látni 2011-ben a hollandoknál, amikor a DigiNotar CA-t ért támadás után kellett hasonló védelmi lépéseket tenni, aminek az eredménye az lett, hogy a holland e-közigazgatás megszűnt létezni, egy ideig ismét csak papíron mehettek a folyamatok. Az észtek esettanulmányából azonban látszik, hogy a 2017. januárjában feltárt sérülékenységről a nem nyilvános, de hivatalos csatornákon (CERT, Computer Emergency Response Team) keresztül 2017. augusztus 30-án már tudomást szereztek és meg tudták kezdeni a felkészülést. Az, hogy a szerencsének vagy a tudatos, előrelátó tervezésnek köszönhető, nem tudom, de az észt kártya a sérülékeny RSALib modult használó RSA mellett ECC kulcsokat is támogatott, így a megoldást az elliptikus görbékre való áttérés jelentette. Az észteknél végül 740.000 tanúsítvány került beazonosításra érintettként, ezeket kellett visszavonni, illetve a felhasználók segítségével – amit lehetett -, akár távolról frissíteni az eID kártyákon (https://www.ria.ee/sites/default/files/content-editors/kuberturve/roca-vulnerability-and-eid-lessons-learned.pdf). Mindeközben a spanyolok 17 millió (!) kártyát vontak be a forgalomban levő 60 millióból, a szlovákoknál pedig 60.000 állampolgár tanúsítványa került tiltólistára.

Tényleg nem volt más megoldás az e-közigazgatásban? Az észteknél a kulcstároló chipkártya lehetőséget adott a viszonylag könnyű váltásra: RSA kulcsok lecserélése ECC kulcsokra. Ugyanez viszont nem adatott meg a szlovákoknak: a kártya csak RSA kulcsokat tudott kezelni, ennél kellett maradni, ha nem akarták az egész chipkártyát kidobni, ugyanis a chipkártyán kívül létrehozni a kulcsokat (és utólag feltölteni a kulcstárolóba) elvileg nem engedélyezett minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközök esetén. A kutatók tanulmánya alapján a 2048 bites, és az erősebb 4096 bites kulcsok is érintettek voltak, de érdekes módon a 3072 bitesek jobban ellenálltak a támadásnak („[…] we consider 512, 1024 and 2048-bit keys to be insecure. […] it appears that 3072-bit keys are seemingly less affected by our method than 4096-bit RSA”). Az új kulcsok típusa tehát maradhatott RSA, és méretre jónak tűnt a 3072 bit, bár, ez is csak ideiglenes megoldásként felelt meg (a hírek szerint a végcél ott is az ECC kulcsokra való áttérés), viszont a sérülékeny kulcsok, tanúsítványok visszavonása kapcsán is felmerült néhány kérdés… Akár a sérülékeny tanúsítványokat kiadó CA tanúsítványát is vissza lehetett volna vonni, hogy aztán egy újonnan létrehozott CA adja ki a jó tanúsítványokat, azonban egy új CA bekerülése a különböző tanúsítványtárakba (Microsoft, Java, Mozilla, Adobe, Android, macOS/iOS) nem annyira egyszerű, az auditok átfutási ideje nagy tud lenni. Inkább visszavonták az érintett tanúsítványokat, amitől viszont a szlovák e-közigazgatási CRL hirtelen – 2017-10-31-én – 8 MB (!) méretűre hízott. Vagyis… Ha valaki a legegyszerűbb e-aláírási műveletet szeretné elvégezni az eID chipkártyájával, egy kis űrlapon vagy dokumentumon, akkor sem ússza meg 8 MB alatt a teljes csomagot (feltéve, hogy CRL kerül bele OCSP válasz helyett), hiszen a visszavonási adatok beágyazásra kerülnek az aláírásstruktúrába annak érdekében, hogy az önleíró lehessen.

És mi történt a banki szektorban? A netbanki rendszerek közül inkább a vállalati (corporate) megoldásoknál, mint a lakossági (retail) területen merült fel kérdésként, hogy azok érintettek-e, hiszen a vállalatinál van több chipkártyás példa is, míg a lakosságiak inkább mobilos egyszeri jelszavas (TOTP) megoldásokat használnak. Közel egy hónapig ment a találgatás, maradt a bizonytalanság, míg végül 2017-11-14-én egyértelművé vált, hogy pl. a Gemalto IDPrime .NET chipkártya érintett, amit használnak is több helyen. Az egyik ilyen érintett lengyel banknál felmerült annak a lehetősége is, hogy azonnali hatállyal – az új kulcsok kiadásáig – leállítják a netbanki megoldást, ami komoly fennakadásokat tudott volna okozni. Szerencsére azonban csak a tranzakciókat aláíró kulcs volt sérülékeny, míg előtte a védett munkamenet létrehozásához használt – SSL/TLS client authentication – kulcs nem, így a visszaélés kockázata jelentősen lecsökkent. Ettől függetlenül a kulcscserék gyorsan lezajlottak, hiszen a netbanki rendszereknél nincsenek olyan szigorú követelmények, mint az e-közigazgatási eID kártyáknál: lehet a chipkártyán kívül, biztonságosnak vélt más modullal is létrehozni a kulcsokat, majd azokat feltölteni a kulcstárolóra.

2017-11-14:
For national eID cards, one customer only is using the Infineon crypto library. A solution to prevent any potential issues has been set up and implemented, this consists in a remote update of the eID cards. For ePassport programs, none. For our Enterprise portfolio, IDPrime.NET products are impacted, depending on customer configuration.
/ forrás: https://www.gemalto.com/csirt/security-updates /

De mi is volt a sérülékenység lényege, ami ekkora felfordulást okozott? Korábban is voltak már problémák kriptográfiai kulcsok létrehozásánál: az OpenSSL modulban a véletlenszám entrópiája jelentősen csökkent egy kódolási hiba miatt (2006-2008), hasonlóan az Android JCA (Java Cryptography Architecture) modulhoz (2013), de a Microsoft sem úszta meg a Dual_EC_DRBG, mint CSPRNG hibáját (2013), igaz, ott az adatszivárogtatás (kleptográfia) szándékos volt. A jelen esetben, a CVE-2017-15361 azonosítójú Return of Coppersmith’s Attack (ROCA) sérülékenységnél az RSA kulcsokhoz nem megfelelően létrehozott prímek okozták a gondot. Ehhez leginkább a sérülékeny Taiwan eID chipkártya esete (2013) hasonlítható. Vannak szabványok által is megfogalmazott peremfeltételek a megfelelő prímekre vonatkozóan, de ez úgy tűnik, hogy még mindig túl nagy mozgásteret enged a matematikusoknak, tervezőknek. És ezáltal hibázni is könnyebb…”

Forrás:
RSA: Happy birthday, ROCA!; kormanyablak.org; 2018. október 16.
Lásd még:
ROCA Vulnerability and eID: Lessons Learned; Republic of Estonia, Information Systems Authority; 2018. május 7. (PDF)
Szerkesztői megjegyzések:
1. A blog, ahonnét a cikket átvettük egy „nem hivatalos e-kormányzati témájú oldal”.
2. Az elemzés technikai, kriptográfiai részét az általunk nem átvett része tartalmazza az eredeti cikknek, számos illusztrációval együtt!

Innovációs politika a digitalizáció korában – ahogy az OECD látja

„Az OECD Tudományos, Technológiai és Innovációs (STI) igazgatósága tanulmányt jelentetett meg a digitalizáció innovációra gyakorolt hatásáról és a digitalizáció korában sikerre vezető innovációs szakpolitikákról. Mint rámutatnak: napjainkban az innováció eleve digitális formában jelenik meg, vagy éppen adatokban, szoftverekben ölt testet. A digitális innováció egyaránt lehet a digitális technológiák eredménye és azok összetevője is, ami lehetővé teszi adatok gyűjtését, feldolgozását, kezelését, tárolását és terjesztését gépi úton. Az elektronika fejlődése (Moore-törvény) és az adattudományok előretörése megteremtette az alapját és egyben folyamatosan bővülő távlatokat nyitott a digitalizációnak, a digitális adatfeldolgozásnak. A mesterséges intelligencia újabb fontos mérföldkövet jelentett, tovább gyorsítva és ösztönözve a digitalizációt. Ezek a változások a tudomány és az innováció eredményeiként jelentek meg, de egyben hajtóerejévé is váltak azoknak. Napjainkban szinte az összes innovációs folyamat legalább részben digitalizált. Először értelemszerűen magában a digitális szektorban jelent meg, majd szétterjedt olyan, fizikai javak előállítását végző iparágakban is, mint a járműgyártás vagy az élelmiszeripar. Ezzel együtt a tárgyak internete olyan világot teremtett, amelyben maguk az eszközök szerveződtek hálózatba, beleértve a nem-infokommunikációs eszközöket is, ilyen módon pedig a fizikai javakat előállító berendezések is a digitális világ részei lettek.

Ilyen széles és mély átalakulásnál fontos megvizsgálni, hogy milyen innováció-támogató politikát érdemes követni, és az milyen irányba mutasson. Az OECD tanulmánya a digitális átalakulás gazdasági hatásait értékelve dolgozott ki keretrendszert a digitális transzformáció, az innovációs folyamatok és eredmények hatásvizsgálatára, megvizsgálva ezen hatások tovagyűrűzését az üzleti dinamikára, a piaci szerkezetre és a jövedelemeloszlásra.
A digitális technológiák drasztikusan csökkentik az adatok gyűjtésének, feldolgozásának, megosztásának és elemzésének költségeit, egyben az információ és a tudás áramlását is megkönnyítik. A digitalizált tudást és adatokat pillanatok alatt meg lehet osztani másokkal, tekintet nélkül országhatárokra és egyéb korlátokra. Mindezek a változások komoly hatást gyakorolnak az innovációs folyamatokra és azok kimenetére, a következők szerint:

Az adatkezelés új lehetőségei alapvető forrásai lettek az innovációnak a gazdaság minden szektorában, a fogyasztói magatartás elemzésétől teljesen új szolgáltatások megjelenéséig.

Az innováció sokkal inkább épít az együttműködésre, mert egyrészt csökkenti az együttműködés költségeit, másrészt mert eleve feltételezi az interdiszciplináris szemléletet.

Az internet és a releváns platformok használata lehetővé teszi új termékek bevezetésénél a testreszabottságot, az innovációs köröket pedig lerövidíti. Egy megvásárolt terméknél is lehetőség van a folyamatos innovációra, a hozzá kapcsolódó szoftver folyamatos frissítésével.

A digitális innováció új lehetőségeket teremt az innovációra a szolgáltatásokban is, arra ösztönözve a gyártókat, hogy termékeiket kapcsolódó szolgáltatásokkal ötvözzék (servitisation).

Az általános célú technológiák (general purpose technologies, GPT) új lehetőségeket nyitnak az innovációban, ami különösen igaz a mesterséges intelligenciára. Mindez azonban új és összetett társadalmi és etikai kérdéseket is felvet.

A digitalizációval összefüggő innováció jelentős hatást gyakorol az üzleti szektor dinamikájára és a piaci szerkezetre, mivel az adatok elérésének csökkenő költsége a belépési küszöböt is alacsonyabbra helyezi, így könnyebben tudnak új szereplők megjelenni a piacon, beleértve a kisvállalkozásokat is. A teremtve romboló (diszruptív) üzleti modellek közvetlenül is hozzájárulhatnak a fogyasztói jóléthez, díjmentesen elérhető szolgáltatásaikkal. Az internetes platformszolgáltatások megszüntetik az információhoz jutásnak azt az aszimmetriáját, ami a hagyományos iparágakban hátrányos volt a kisebb vállalkozások számára. Ezzel együtt több olyan tényező is van, ami ezen a téren a koncentrációt ösztönzi. Egyrészt a mérethatékonyság: egy nagy platform jóval hatékonyabban tud működni, mint sok kisebb együttvéve. A több birtokolt adat több szolgáltatásra ad lehetőséget, a fogyasztó számára pedig a jobb testreszabottság révén ad többletelőnyt. Másrészt a mérethatékonyságot „tömegnövelés” nélkül lehet elérni, mivel a nagyobb méret nem fizikai eszközökben és javakban mérhető, hanem immateriális jellemzőkben, így az újabb egységek pótlólagos költsége minimális vagy éppen nulla. Harmadrészt a sikeres működésben kritikus feltételt jelent a megfelelő készségek birtoklása, amit több munkatárs együttes felvételével lehet megoldani, lehetővé téve a vállalaton belüli tudásáramlást.

Az erős piaci koncentráció két, egymással ellentétes hatást gyakorol a piaci dinamikára. Önmagában a koncentráció – a hagyományos megközelítésnek megfelelően – fékezőleg hat a versenyre, míg a szektorra és annak nagy szereplőire jellemző erőteljes vállalkozói dinamika élénkíti azt. Mivel az innováció kulcseleme a versenynek, az együttes hatás az innovációra is ösztönzően hat.

A digitális innováció hatékony fejlődése érdekében a kormányzatoknak olyan szakpolitikai mixet érdemes követniük, amelyek a következő prioritásokkal jellemezhetők:

erős állami kutatói rendszer (tudománypolitika);

nagy és versenyképes cégek, vibráló vállalkozói dinamikával (vállalkozás- és versenypolitika);

kielégítő mértékű innovációs ösztönzők és támogatások (innovációs és szabadalmi politika);

képzett munkaerő (oktatási és képzési politika);

az adatokhoz és a tudáshoz való hozzáférés legszélesebb körű biztosítása, tekintettel ugyanakkor az adatbiztonsággal, a bizalommal (magánszféra védelme, etikai megfontolások), a gazdasági és politikai megfontolásokkal kapcsolatos korlátokra (adathozzáférési politika).

Az OECD „Going Digital Project” kezdeményezése mindehhez integrált szakpolitikai keretrendszert biztosít annak érdekében, hogy a digitális átalakulás a gazdaság és a jólét növekedéséhez vezessen. Az átalakulásban rejlő potenciál teljes kiaknázására és a kihívások megválaszolására az OECD ajánlása szerint ugyanakkor szükséges a szakpolitikai siló-szemlélet meghaladása, valamint a koherens és egységes összkormányzati szemlélet kialakítása is.

Forrás:
Innovation policies in the digital age; Dominique Guelleci, Caroline Paunovi; OECD, OECD Science, Technology and Industry Policy Papers No. 59; https://doi.org/10.1787/eadd1094-en; 2018. november 13.
Lásd még:
Going Digital – Organisation for Economic Co-operation and Development

Törvények, rendeletek

Haditechnikai innovációs és kutatási központ jön létre MH MI néven

„Bár alapvetően a Magyar Honvédség Parancsnoksága (MHP) létrehozása kapcsán került kiadásra a Magyar Honvédség új stratégiai és műveleti szintű vezetés-irányítási rendszere kialakításával összefüggő egyes feladatokról szóló 40/2018. (XI. 15.) HM utasítás, azonban egy haditechnikai innovációs és kutatási központ is létrejön az átalakítások nyomán.

Mint arról korábban már írtam, Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerint olyan minisztériumot kell létrehozni, amely képes a Magyar Honvédség politikai irányítására, de nem feladata annak katonai vezetése. Mindazonáltal képes a feltételek megteremtésére, a javak szakszerű és törvényes felhasználására, illetve annak ellenőrzésére.

Emellett van tehát szükség egy erős Magyar Honvédség Parancsnoksága létrehozására, de nem a jelenlegi párhuzamosságokkal, hanem korszerű vezetési struktúrában. Az átalakítások érintik majd a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot (KNBSZ) és az MH Logisztikai Központot (MH LK) is, ugyanis a hazai haditechnikai K+F egy új költségvetési szervben összpontosul majd.

Az utasítás szerint “az MH védelmi innovációs képességének fejlesztése, a haditechnikai kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatok centralizálása, továbbá a védelmi ipari fejlesztéssel összefüggő hadfelszerelés-fejlesztési feladatok ellátása hatékonyságának növelése érdekében” – a KNBSZ és az MH LK egyes szervezeti elemeinek tervezhető kiválásával – jön majd létre az MH Modernizációs Intézet (MH MI).

Az MH MI tehát az MHP parancsnokának közvetlen szolgálati alárendeltségében, új költségvetési szervként fog majd működni. A KNBSZ feladatrendszeréből és szervezetéből az MH MI létrehozhatósága érdekében a KNBSZ védelmi technológiai kutatási feladatrendszere – a tervek szerint – törlésre kerül, de oly módon, hogy az átadásra tervezett feladatok és az azok ellátását végző személyi állomány beosztásai az MH MI szervezetében és feladatrendszerében jogutódlással elláthatóak lesznek…”

Forrás:
Haditechnikai innovációs és kutatási központ jön létre MH MI néven; Gyömbér Béla; Jogalappal blog; 2018. november 15.
A honvédelmi miniszter 40/2018. (XI. 15.) HM utasítása a Magyar Honvédség új stratégiai és műveleti szintű vezetés-irányítási rendszere kialakításával összefüggő egyes feladatokról; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 62. szám; 2018. november 15.; oldalak (Nemzeti Jogszabálytár illetve PDF)
„…7. §…(6) Az MH védelmi innovációs képességének fejlesztése, a haditechnikai kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatok centralizálása, továbbá a védelmi ipari fejlesztéssel összefüggő hadfelszerelés-fejlesztési feladatok ellátása hatékonyságának növelése érdekében – a KNBSZ és az MH Logisztikai Központ (a továbbiakban: MH LK) egyes szervezeti elemeinek tervezhető kiválásával – az MH tervezendő új hadrendjében az MHP parancsnokának közvetlen szolgálati alárendeltségében MH Modernizációs Intézet (a továbbiakban: MH MI) megnevezéssel új költségvetési szerv létrehozása kerül tervezésre. Az MH MI vezetés-irányítási rendszere oly módon kerül tervezésre, hogy a nemzeti hadfelszerelési igazgató feladataival összefüggő egyes szakmai feladatainak irányítása az MHP parancsnoka útján megvalósíthatóvá váljon.”

Információbiztonsággal és kibervédelemmel kapcsolatos rendelettervezetek jelentek meg

„Tartalmi összefoglaló
Tárgy: egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó Korm. rendeletek módosításáról szóló normaszöveghez kapcsolódó tájékoztató

A tervezet célja az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi … törvényhez kapcsolódó Korm. rendeletek módosítása. E törvény több olyan módosító rendelkezést tartalmaz, amelyeknek végrehajtásához feltétlenül szükséges azon Korm. rendeletek szabályainak a módosítása is, amelyek a módosított törvények felhatalmazásai alapján a részletes szabályok érdekében kerültek megalkotásra.

Mindközül kiemelendő a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltató információbiztonsággal kapcsolatos feladatköréről szóló 186/2015. (VII. 13.) Korm. rendelet módosítása, amely módosítás indoka, hogy a kormányzati IT rendszerek üzemeltetői esetenként elégtelenül, vagy csak részlegesen rendelkeznek eszközrendszerrel (és kellő kompetenciával) az Internetről irányuló támadások észleléséhez, azonosításához és elemzéséhez. A biztonsági események – akár az észlelés hiánya, akár a bejelentés elmaradása miatt – nem, vagy késedelmesen válnak ismertté a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: NBSZ) számára. Emiatt az NBSZ nem képes támogatni az incidensek kivizsgálását és elhárítását, valamint figyelmeztetni az esetleges további érintetteket.

A kockázatok csökkentése érdekében szükséges egy korai figyelmeztető rendszer (EWS), amelynek kiépítése folyamatban van. Az EWS működtetésével kapcsolatosan önálló kormányrendelet készül az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) felhatalmazása alapján. E felhatalmazó rendelkezést az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tervezi beemelni az Ibtv.-be. A törvényjavaslat szerint továbbá megszűnik Kormányzati Eseménykezelő Központ (GovCERT).

A tervezetben szereplő szabályozás további céljai között szerepel két új rendelet megalkotása.
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások elektronikus információbiztonságának felügyeletéről szóló Kormányrendelet megalkotása az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 15/B. §-ában a közvetítő szolgáltatók számára előírt együttműködési kötelezettség részletszabályainak a biztonsági eseménykezelési gyakorlat hatékonyabbá tétele érdekében, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságát fenyegető kockázatok kezelése céljából a digitális szolgáltatók által figyelembe veendő elemek és a biztonsági események hatása jelentőségének megállapítására szolgáló paraméterek pontosabb meghatározása tekintetében az (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 2018. január 30-i 2018/151/EU bizottsági végrehajtási rendelet hatálybalépésére tekintettel az abban foglalt szempontokkal való összhang megteremtése miatt szükséges.

Az eseménykezelő központok feladat- és hatásköréről, valamint a biztonsági események kezelésének és műszaki vizsgálatának, továbbá a sérülékenységvizsgálat lefolytatásának szabályairól szóló Kormányrendelet megalkotása megteremti az uniós normákból eredő feladatok teljesítése és a biztonság növelése érdekében a már meglévő kiberbiztonsági intézményi struktúra racionalizálását.”

Forrás:
Az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó Korm. rendeletek módosításáról szóló normaszöveg; Belügyminisztérium; 2018. november 15. (ZIP)
„A véleményezés végső határideje 2018. november 21.
Az észrevételeket a következő e-mail címre várjuk: jekfo@bm.gov.hu”

A főváros és a kormány együttműködéséről szóló megállapodás

„Orbán Viktor egyeztetéseket folytatott Tarlós Istvánnal a 2019. évi önkormányzati választásról. Orbán Viktor szerint Tarlós István sikeres főpolgármestere Budapestnek, ezért a Főpolgármester és az őt jelölő politikai szövetség együttműködése Budapest jövőbeni fejlődésének záloga. Ezért Orbán Viktor a FIDESZ budapesti kerületi polgármestereinek támogatásával, felkéri Tarlós Istvánt a jelöltség vállalására és a 2019 őszi főpolgármester választáson való indulásra. Tarlós István a felkérést elfogadja.
Akceptálva Tarlós István kikötését, miszerint vállalása úgy érvényes, ha megválasztása esetén az általa kezdeményezett kritériumok teljesítésére garanciát lap, Orbán Viktor és Tarlós István a következő megállapodást kötik:

1. Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa…
2. Budapest 2030 tíz éves stratégiai városfejlesztési terve…
3. Budapest Párbeszéd folyamat — szakmai- és civil szervezetek bevonása a terv elkészítésébe…
4. M 3-as metróberuházás állami támogatása és befejezése…
5. A Főpolgármestert kötelező meghívni a kormányülések budapesti napirendjeihez…
6. A miniszterelnök és a főpolgármester közti esetleges üzenetváltásra a jövőben állandó, hiteles és müködő információs csatornákat biztosítanak…
7. A Főváros önállóságának garantálása…
8. Budapesten továbbra is az FKF végzi a hulladék begyűjtését és szállítását…
9. Megvédjük Budapestet! — együttműködés a fővárosi árvízvédelem érdekében…
10. A fővárosi közszolgáltatás önállósága és a Fővárosi Csatornázási Művek kizárólagos fővárosi tulajdonba vétele…
11. A vízcsőcserékre megítélt KEHOP forrás fővárosi felhasználása…
12. A Fővárosi Önkormányzat költségvetése bevételi szerkezetének és a forrásmegosztás szabályainak áttekintése…
13. A fővárosi társasági portfolió egyszerűsítése…
14. Rendszeres egyeztetés…
15. A megállapodás végrehajtatása…”

Forrás:
Megállapodás; Budapest portál; 2018. november 17. (PDF)
Szerkesztői megjegyzés: Mivel a PDF-et képként tették elérhetővé, ezért csak a legfontosabb címszavakat tudjuk kiemelni.
Lásd még:
Orbán Viktor és Tarlós István megállapodást írt alá
Budapestinfó: megtartotta alakuló ülését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa

47. szám, 2018. november 19.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek