Tartalomjegyzék

„Ma ünnepli alapításának tizedik évfordulóját a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., amely leányvállalataival a hazai infokommunikációs iparág központi szereplőjeként az elmúlt években a digitalizáció motorjává, az e-közigazgatási szolgáltatások kulcsfejlesztőjévé és üzemeltetőjévé vált. A Belügyminisztérium stratégiai irányítása, és koordinációja mellett a társaság az alapvető hang- és adatszolgáltatásoktól kezdve, a komplex virtuális magánhálózatok kialakításán át a felhőalapú megoldások és alkalmazások fejlesztéséig, a legújabb technológiákat ötvözi szakemberei tudásával és üzemelteti a magyar állam legbiztonságosabb, kritikus fontosságú informatikai infrastruktúráit. A központi kormányzati stratégia mentén a NISZ tevékenységének köszönhetően az elmúlt évtizedben megújult a közigazgatási intézmények infokommunikációs eszközparkja, korszerűbb lett az okmányirodák és kormányablakok hálózati rendszere, új e-kormányzati megoldásokat vezettek be, valamint jelentősen fejlődtek az állampolgárok részére nyújtott e-ügyintézési szolgáltatások is.

A kezdetek…

10 éve ezen a napon, 2011. október 13-án hallhatta először Magyarország a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. nevét, ugyanakkor a társaság – jogelődei – révén több mint fél évszázados múltra tekint vissza. Elődvállalatai, az 1964-ben alapított Konjunktúra- és Piackutató Intézet és az 1968-ban létrehozott Datorg Külkereskedelmi Adatfeldolgozó és Szervező Rt., majd a későbbiekben e cégek összevonásával, 1987-ben létrejött KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet. A cég feladatai, működése és szervezeti felépítése az évek során többször átalakult, majd az eredeti piackutató és adatfeldolgozó feladatkör folyamatosan informatikai, illetve infokommunikációs tevékenységekre cserélődött.

Stabil állami távközlési infrastruktúra

2010 decemberében Magyarország Kormánya arról döntött, hogy a korábban széttöredezett, szigetszerűen működő kormányzati hírközlési és informatikai szolgáltatásokat egy központi infokommunikációs szolgáltató tevékenységi körébe helyezi. Ehhez kapcsolódóan egy évvel később, 2011. október 13-án a KOPINT-DATORG neve NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-re változott és a társaság azóta az e-közigazgatás, a kormányzati informatika, valamint a hálózati infrastruktúra mentén fejleszt, üzemeltet és nyújt szolgáltatásokat az Egységes Infrastruktúra ellátotti körének, valamint az állampolgárok és a vállalkozások részére.

Az államigazgatás korszerű elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal történő kiszolgálásához azonban megbízható hálózatra volt szükség. Éppen ezért 2011-ben megkezdődött a kormányzati célú hálózatok konszolidációja, majd a NISZ közreműködésével, különböző állami tulajdonban levő hálózati infrastruktúrákra épülve, egységes menedzsment és üzemeltetés alatt, 2012 januárjától elindult a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG), amely azóta is alapjául szolgál az állami, önkormányzati és közigazgatási intézmények gyors, biztonságos és költséghatékony működésének.

A növekedés…

A NISZ az elmúlt tíz év alatt vált klasszikus piackutatással és informatikával foglalkozó cégprofilból komplex üzleti infokommunikációs szolgáltatásokat is nyújtó nagyvállalattá. A cég által kiszolgált intézményi kör mára több mint négyszeresére nőtt és az évek során a vállalat munkavállalóinak, valamint telephelyeinek száma is jelentősen bővült.

A NISZ a hazai államigazgatási szektor vezető infokommunikációs szolgáltatójaként ma már több mint 1600 munkatársával, valamint 3 leányvállalatával (IdomSoft Zrt., KOPINT-DATORG Kft., Pro-M Zrt.) országszerte közel 300 intézménynek nyújt professzionális informatikai és telekommunikációs szolgáltatásokat.

10 éve építik a Digitális Államot

Alapításának 10. évfordulóját idén ünneplő NISZ szakmai tapasztalatának és szerteágazó tevékenységének is köszönhetően, az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésnek indult a hazai közigazgatási szektor és egyre több, ügyintézéshez kapcsolódó elektronikus szolgáltatás vált elérhetővé. A nemzeti infokommunikációs szolgáltató legnagyobb ügyfelei államigazgatási szervek és országos hatáskörű intézmények, de közvetve, az üzemeltetett elektronikus közigazgatási rendszereken keresztül gazdálkodó szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek is igénybe veszik szolgáltatásait.

Azt azonban kevesen tudják, hogy a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat és a Kormányzati Felhő kiépítése mellett, több stratégiai jelentőségű projekt – mint például az e-útdíj, az önkormányzati ASP rendszer kiépítése, a Jármű Szolgáltatási Platform és a készenléti szervek kommunikációját segítő EDR hálózat fejlesztése – is a cég, illetve leányvállalatai nevéhez fűződik. Sőt, a NISZ áll számos kormányzati portál fejlesztése, az adóadóügyek intézése és a személyi okmányok készítésének hátterében is. Tevékenységéhez köthető továbbá a magyarorszag.hu központi elektronikus ügyintézési portál, az Ügyfélkapu fejlesztése és üzemeltetése, valamint az első Kormányzati Adatközpont létrehozása, illetve a 1818 Közigazgatási Ügyfélvonal működtetése.

A NISZ a kormányzati infokommunikációs szolgáltatások színvonalának folyamatos emelése mellett számottevő szerepet tölt be az Európai Unió és a magyar kormány által finanszírozott országos, illetve nemzetközi IT és e-közigazgatási fejlesztési projektek megvalósításában. Ebbe a körbe tartozik például a Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer (KKIR) fejlesztése és bővítése, valamint a nemzetközi vasútforgalom interoperabilitását és a vasúti közlekedés biztonságát, hatékonyságának növelését célzó GSM-R Projekt I. fázisa is.

Ha elektronikus ügyintézés, akkor NISZ

Az elmúlt évtizedben a NISZ nem intézményi ügyfelei esetében is felerősödött a központi, online szolgáltatások iránti igény és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy évről-évre markánsan nő az elektronikus ügyintézéshez szükséges Ügyfélkapu regisztrációk száma, amely 2021 augusztusának végére már megközelítette az 5 milliót.

Mindemellett a Cégkapura és a Hivatali Kapura is egyre többen regisztrálnak. 2021. augusztus végére előbbi 639 711, utóbbi pedig már 14 731 felhasználóval büszkélkedhet.

A magyarországi elektronikus szolgáltatások terjedésének igazán nagy lendületet az adott, hogy a Belügyminisztérium és a NISZ 2018-ban elindította a magyarorszag.hu portál megújítását célzó projektjét. A hazai elektronikus ügyintézés történetében mérföldkőnek számító fejlesztés során a NISZ a Belügyminisztérium támogatásával olyan e-közigazgatási, e-ügyintézési platformot hozott létre, amely követi a kor trendjeit, letisztult arculattal, komoly informatikai tudás nélkül is használható módon, közérthető tartalommal jelenik meg és a modern piaci szolgáltatóknál megszokott felhasználói élményt nyújtja a közigazgatási ügyeket intézők számára.

A 2020 februárjában megújult magyarorszag.hu portálhoz, annak indulása óta 152 szervezet csatlakozott és köztük számos hivatal mellett 12 közüzemi szolgáltató ügyei is elérhetők a honlapon. A ma már átlagosan havi 5 millió látogatót számláló központi e-ügyintézési felületen jelenleg 2651 különböző ügy várja a felhasználókat, melyek közül 2255-öt elektronikusan is elintézhetnek. Ez utóbbi ügyek közül 343-hoz tartozik közvetlenül kitölthető, ún. iFORM űrlap, 14-hez pedig olyan kisalkalmazás, amely szintén lehetővé teszi a felületről történő azonnali ügyindítást.

Az e-ügyintézés iránti egyre nagyobb érdeklődést a NISZ által üzemeltetett magyarorszag.hu folyamatosan növekvő népszerűsége jól mutatja: míg 2020-ban éves szinten mintegy 51 millió látogató kereste fel a honlapot – amely éppen ötszöröse a 2019-ben mért látogatószámnak – addig 2021 szeptemberének végéig már közel 55 millió látogató tette ugyanezt. A növekvő látogatószámmal párhuzamosan a felületen elérhető szolgáltatásokat is egyre többen veszik igénybe. 2020-ban összesen 13 millió ügyindítás történt az oldalon, 2021-ben pedig már október hónapra elérték ezt a számot.

Az elmúlt évtizedben a növekvő ügyintézési lehetőségeknek köszönhetően értelemszerűen jelentősen megnőtt a lakosság e-közigazgatási szolgáltatásokkal kapcsolatos azonnali, precíz és pontos tájékoztatás iránti igénye. A 2017-től a NISZ irányítása alatt működő 1818 Közigazgatási Ügyfélvonalnál például napjainkig mintegy 13,6 millió megkeresést kezeltek, mely telefonbeszélgetésekre fordított összes idő mára meghaladta a 29,7 millió percet. Érdekesség, hogy ha ezt a hatalmas mennyiségű hívást egyetlen személyre bíznánk, akkor az ügyintézőnek körülbelül 56,5 évig megállás nélkül telefonálnia kellene.

A jól működő, költséghatékony és mindenekelőtt ügyfélbarát e-közigazgatás kialakítása ma már világszerte elvárás és a COVID-19 járvány kitörése óta ez az igény csak tovább erősödött. A pandémia a NISZ-nél és leányvállalatainál is felgyorsította a folyamatban lévő fejlesztések ütemét és olyan új innovatív megoldások bevezetését tette széles körben lehetővé, mint például a személyes megjelenést igénylő ügyek csökkentésére szolgáló, videotechnológián keresztül történő arcképes azonosítás, a szakrendszerek távoli elérésének lehetősége (EI VPN), a mesterséges intelligenciát alkalmazó központi szolgáltatások, mint például a 1818 Közigazgatási Ügyfélvonalnál „munkába állított” MIA chatrobot, valamint a Házi Karantén Rendszer.”

Forrás:
10 éve építik a Digitális Államot – születésnapját ünnepli a nemzeti infokommunikációs szolgáltató; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2021. október 13.

Közigazgatás, politika

Energiaárak: az Európai Bizottság eszköztárat terjeszt elő a rendkívüli helyzetek és hatásaik kezelésére

„A Bizottság ma közleményt fogadott el az energiaárakról, amelyben intézkedéseket vázol fel a globális energiaárak várhatóan az egész télen át tartó, rendkívüli emelkedésének kezelése, valamint az európai polgárok és vállalkozások támogatása érdekében. A közlemény ismerteti azt az eszköztárat, amelyet az EU és tagállamai alkalmazhatnak a jelenlegi áremelkedések azonnali hatásainak kezelése és energiarendszerünk jövőbeli ársokkokkal szembeni további védelme érdekében. A rövid távú nemzeti intézkedések közé tartozik a háztartásoknak nyújtott sürgősségi jövedelemtámogatás, a vállalatok által igénybe vehető állami támogatás és a célzott adócsökkentés. A Bizottság támogatni fogja továbbá a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos beruházásokat, megvizsgálja az energiatárolásra és a gázkészletek beszerzésére vonatkozó intézkedések lehetőségét, valamint értékelni fogja a villamosenergia-piac jelenlegi szerkezetét.

Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa az eszköztárat bemutatva a következőket mondta: „A globális energiaárak emelkedése az Unió számára komoly aggodalmat okoz. Miközben kilábalunk a világjárványból, és megkezdődik a gazdasági fellendülés Európában, a kiszolgáltatott fogyasztók védelméről és az európai vállalkozások támogatásáról sem feledkezhetünk meg. A Bizottság segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy azonnali intézkedéseket hozzanak a háztartásokra és a vállalkozásokra gyakorolt hatások mérséklése érdekében. Ugyanakkor más középtávú intézkedéseket is meghatározunk annak biztosítása érdekében, hogy energiarendszerünk ellenállóbb és rugalmasabb legyen, és hogy a zöld átállás során ellenálljon minden jövőbeli áringadozásnak. A jelenlegi helyzet kivételes, hiszen a belső energiapiac az elmúlt 20 évben jól teljesítette feladatát. Mindamellett biztosítanunk kell, hogy a jövőben is jól működjön, megvalósítva az európai zöld megállapodást, fokozva energiafüggetlenségünket és elősegítve éghajlat-politikai céljaink elérését.”

Rövid és középtávú intézkedések eszköztára

A jelenlegi árrobbanás gyors és összehangolt választ igényel. A meglévő jogi keret lehetővé teszi az EU és tagállamai számára, hogy intézkedéseket hozzanak a fogyasztókra és a vállalkozásokra gyakorolt közvetlen hatások kezelése érdekében.

Előnyben kell részesíteni azokat a célzott intézkedéseket, amelyek gyorsan enyhíthetik az áremelkedéseknek a kiszolgáltatott csoportokra és kisvállalkozásokra gyakorolt hatását. Ezeknek az intézkedéseknek könnyen módosíthatóknak kell lenniük tavasszal, amikor a helyzet várhatóan stabilizálódni fog. Ügyelni kell arra is, hogy az intézkedések ne zavarják meg a hosszú távú átállást és a tisztább energiaforrásokba való beruházásokat.

Azonnali intézkedések a fogyasztók és a vállalkozások védelme érdekében:

sürgősségi jövedelemtámogatás az energiaszegénységben élő fogyasztók számára, például utalványok vagy a számlaösszeg egy részének elengedése révén, amelyek az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből származó bevételekkel támogathatók,

átmeneti számlabefizetési haladék engedélyezése,

védintézkedések a hálózatról való lekapcsolás elkerülése érdekében,

a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások adókulcsainak átmeneti és célzott csökkentése;

a vállalkozások vagy iparágak támogatása az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban,

a nemzetközi energiaügyi kapcsolatok erősítése a nemzetközi energiapiacok átláthatóságának, likviditásának és rugalmasságának biztosítása érdekében,

az energiapiacokon tanúsított esetleges versenyellenes magatartás kivizsgálása, és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) felkérése arra, hogy fokozza a szén-dioxid-piac fejleményeinek nyomon követését;

a megújuló energiára vonatkozó beszerzési megállapodásokhoz való szélesebb körű hozzáférés elősegítése és e megállapodások támogatása kísérő intézkedések révén.

Fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást, amely a legjobb biztosíték a jövőbeli ársokkokkal szemben. Az EU folytatni fogja egy olyan hatékony energiarendszer kialakítását, amelyben magas a megújuló energia aránya. Jóllehet az olcsóbb megújuló energiaforrások egyre nagyobb szerepet játszanak a villamosenergia-hálózat ellátásában és az árak meghatározásában, a kereslet megnövekedése idején még mindig szükség van más energiaforrásokra, többek között a gázra. A jelenlegi piaci struktúrában továbbra is a gáz ára határozza meg a teljes végleges villamosenergia-árat, mivel minden termelő ugyanazt az árat kapja ugyanazon termékért – a villamos energiáért –, amikor az belép a hálózatba. Általános az egyetértés a tekintetben, hogy a jelenlegi árképzési modell továbbra is a leghatékonyabb, ugyanakkor szükség van további elemzésekre. A válság emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a gáztárolás fontos szerepet játszik az uniós gázpiac működésében. Az EU jelenleg éves gázfelhasználásának több mint 20 %-át kitevő tárolókapacitással rendelkezik, de nem minden tagállamban vannak tárolók, és tagállamonként eltérők az ezek használatára vagy a tárolási kötelezettségekre vonatkozó szabályok.

A dekarbonizált és reziliens energiarendszerre irányuló középtávú intézkedések:

a megújuló energiaforrásokra, az épületkorszerűsítésekre és az energiahatékonyságra irányuló beruházások fokozása, valamint a megújuló energiaforrások aukcióinak és engedélyezési eljárásainak felgyorsítása;

a villamosenergia-tárolási kapacitás fejlesztése, ideértve az akkumulátorokat és a hidrogént is, az egyre növekvő részarányt képviselő megújuló energiaforrások integrálásának támogatása érdekében,

az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) arra irányuló megbízása, hogy tanulmányozza a villamosenergia-piac jelenlegi szerkezetének előnyeit és hátrányait, és adott esetben fogalmazzon meg ajánlásokat a Bizottság számára,

az ellátásbiztonságról szóló rendelet felülvizsgálatának mérlegelése az európai gáztárolási rendszer hatékonyabb használatának és működésének biztosítása érdekében,

gázkészletek tagállamok általi önkéntes közös beszerzésében rejlő lehetséges előnyök vizsgálata,

új, határokon átnyúló, regionális gázkockázati csoportok létrehozása, amelyek elemzik a kockázatokat és tanácsot adnak a tagállamoknak nemzeti megelőzési és veszélyhelyzeti cselekvési terveik kidolgozásához,

a fogyasztók energiapiacon betöltött szerepének megerősítése a szolgáltatóválasztás és -váltás, a saját villamosenergia-termelés és az energiaközösségekhez való csatlakozás lehetőségének biztosításával.

Az eszköztárban meghatározott intézkedések elő fogják segíteni, hogy idejében válaszoljunk a kivételes globális helyzet okozta jelenlegi energiaár-emelkedésre. Hozzá fognak járulni továbbá a megfizethető, méltányos és fenntartható energetikai átálláshoz, valamint Európa energiafüggetlenségének növeléséhez. A megújuló energiába és az energiahatékonyságba történő beruházások nemcsak csökkentik az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, hanem megfizethetőbb és a globális ellátási korlátokra kevésbé érzékeny nagykereskedelmi energiaárakat biztosítanak. A tiszta energiára való átállás – amelyet az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében is fel kell gyorsítani – a legjobb biztosíték a jövőbeli ársokkokkal szemben.

Háttér-információk

Az EU-ban – a világ számos más régiójához hasonlóan – az energiaárak jelenleg kiugróan magasak. Ennek fő oka az energia és különösen a földgáz iránti növekvő globális kereslet, mivel a Covid19-világjárvány lecsengését követően gyorsul a gazdasági fellendülés. Az európai szén-dioxid-ár is meredeken emelkedett 2021-ben, de kisebb mértékben, mint a földgáz ára. A gázár emelkedése kilencszer akkora hatást gyakorol a villamosenergia-árakra, mint a szén-dioxid-ár emelkedése.

A Bizottság széles körű konzultációt folytatott a jelenlegi helyzetre adandó megfelelő válaszlépésekről. Részt vett az Európai Parlament képviselőivel és az Európai Unió Tanácsának minisztereivel e kérdésről folytatott vitákban, és felvette a kapcsolatot az ipar és a nemzetközi energiaszolgáltatók reprezentánsaival. Több tagállam már bejelentett nemzeti intézkedéseket az áremelkedések enyhítésére, mások iránymutatást kértek a Bizottságtól arra vonatkozóan, hogy milyen lépéseket tehetnek. Néhány nemzetközi partner máris jelezte, hogy tervezi az Európába irányuló energiaszállítások növelését.

A ma bemutatott eszköztár összehangolt reagálást tesz lehetővé a legveszélyeztetettebbek védelme érdekében. Kialakítása során a Bizottság különös figyelmet fordított arra, hogy a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeinek csökkentését célzó rövid távú lépések ne veszélyeztessék az EU belső energiapiacát vagy középtávon a zöld átállást.

A következő lépések

Simson biztos október 14-én, csütörtökön ismerteti az európai parlamenti képviselőkkel a közleményt és az eszköztárat, október 26-án pedig az európai energiaügyi minisztereknek mutatja be azt. Az európai vezetők ezt követően az Európai Tanács soron következő, október 21–22-i ülésén vitatják majd meg az energiaárak témáját. Ez a közlemény a Bizottság hozzájárulása az uniós politikai döntéshozók közötti, folyamatban lévő vitához. A Bizottság folytatni fogja a párbeszédet a nemzeti közigazgatási szervekkel, az iparral, a fogyasztói csoportokkal és a nemzetközi partnerekkel ebben a fontos témában, és készen áll arra, hogy válaszoljon a tagállamoktól érkező esetleges további megkeresésekre.

További információk

Közlemény az energiaárakról

Kérdések és válaszok az energiaárakról szóló közleménnyel kapcsolatban

Tájékoztató az uniós energiapiacról és energiaárakról

Tájékoztató az eszköztárról

Az EU energiaárakkal foglalkozó weboldala”

Forrás:
Energiaárak: a Bizottság eszköztárat terjeszt elő a rendkívüli helyzetek és hatásaik kezelésére; Európai Bizottság; 2021. október 13.

Aki nem érti a digitalizációt, elveszítheti az önrendelkezését

„Ha egy közösség szeretne szuverén maradni a XXI. században, akkor értenie kell a digitalizációt, és jó válaszokat kell adnia azokra a kihívásokra, amelyek hátterében az új technológiák állnak – emelte ki dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője a Vajdasági Magyar Digitális Napok elnevezésű, kétnapos konferencia megnyitóján a szerbiai Palicson.

A szakmai vezető rövid köszöntőjében jelezte, napjainkban a digitalizáció egy globálisan vezérelt modernizációs folyamat, amely hátterében elsősorban távol-keleti és észak-amerikai nagyvállalatok állnak. Ezen a téren a magyar digitális „ökoszisztéma” is csak a lépést próbálja tartani, s a digitalizációt főként versenyképességi kérdésként kezelik. Pedig mostanra az is világos lett, hogy ez a fajta fejlődés már nemcsak versenyképességi, hanem szuverenitási kérdéseket is felvet.

„Ma már a magánéletünkbe is beszivárgott a digitalizáció, és ez hatással van a véleményünkre, sőt az értékítéletünkre is. Ha egy közösség, egy vállalat, egy nemzet szeretne szuverén maradni a XXI. században, akkor értenie kell a digitalizációt, és jó válaszokat kell adnia azokra a kihívásokra, amelyek hátterében az új technológiák állnak” – foglalta össze a szakmai vezető. Úgy folytatta, a DJP célja éppen az, hogy a határon túli közösségek is nyertesei, és ne, elszenvedői legyenek a digitalizációnak, ezért a mostani rendezvényt – a tervek szerint – elvinnék Erdélybe, Felvidékre és más magyarlakta területekre.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke felvezető előadásában rámutatott, a jólét fogalma napjainkban kibővült, s ma már a digitális jólét is központi kérdés lett, és ezzel folyamatosan foglalkozni kell. A hagyományteremtő rendezvényrangját jelzi, hogy két napon keresztül, két helyszínen (Palicson, valamint Szabadkán), 40 előadóval, illetve 150 résztvevővel tartják. Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg Szerbiában mintegy 3000 cég foglalkozik szoftverfejlesztéssel, és ezeknek az éves árbevétele mintegy 3 milliárd euró, amelynek mintegy felét exportra állítják elő. „Azt gondolom, hogy azért fontos ez a konferencia, hogy azt a kezdeményezőkészséget, ami erre a vidékre jellemző, megerősítsük, és még szerteágazóbbá tegyük a kapcsolatokat és a lehetőségeket” – fogalmazott Pásztor István.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, az Országgyűlés alelnöke kiemelte, Magyarországon már elfogadták a digitális agrár- és az élelmiszergazdasági stratégiát, létrejött a drónkoalíció, alkalmazzák a precíziós mezőgazdasági technológiákat és elindult a szükséges szakembergárda képzése is. Mivel a világ folyamatosan változik, újabb és újabb problémák kerülnek a felszínre, amelyek más és más erőcsoportokat termelnek ki, Magyarországnak mindent meg kell tennie, hogy ezt a változást a javára fordítsa. Nagyon fontosnak nevezte, hogy a rendelkezésre álló adatbázisok mindenki számára elérhetőek legyenek, hiszen csak ezek segítségével lehet pontos és hatékony stratégiákat kialakítani. „Soha ne feledjük, hogy mi nemcsak az anyaországban gondolkodunk, nem csak ott alkotunk stratégiákat, hanem összhangban a kormány gazdaságfejlesztési programjával, az egész Kárpát-medencével foglalkozunk. Az a tudás, ami a Digitális Jólét Program keretében rendelkezésünkre áll, nemcsak az országhatáron belül kell, hogy hasznosuljon, hanem az egész Kárpát-medencében” – hangsúlyozta Jakab István.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára előadásában felhívta a figyelmet, az elmúlt évtizedekben radikálisan átalakult az agrárium: felértékelődött az adatok szerepe például a döntéshozatalban, egyre fontosabb a környezeti terhelés kérdése, miközben folyamatosan nő a verseny is az egyes szereplők között. „Ahhoz, hogy mi hatékonyak és eredményesek legyünk az agráriumban, modern technológiára, képzett szakembergárdára van szükség” – emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a digitális agrárstratégiával és a digitális agrárakadémiával éppen ezt a célt szeretnék elérni. Szólt arról is, nagyon sok a bizonytalansági tényező az agráriumban, így szinte naponta kell döntéseket hozni vagy módosítani, illetve a termelést a körülményekhez igazítani. „Ezért fontos az számunkra, hogy az egész Kárpát-medencében segítséget nyújtsunk a technológiák beszerzéséhez, alkalmazásához, így ésszerűsítve a termelési folyamatokat” – tette hozzá azzal együtt, a digitalizáció nem holnap lesz, hanem most van.”

Forrás:
Aki nem érti a digitalizációt, elveszítheti az önrendelkezését; Digitális Jólét Program; 2021. október 15.

Megjelent a kis falvak vállalkozásainak újraindulását segítő program harmadik felhívása

„A kormány célja a magyar vidék fejlesztésének és fejlődésének elősegítése, ezért a vállalkozások ismét pályázhatnak vissza nem térítendő támogatásra a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Programban. A november 9-én megnyíló harmadik pályázati körben összesen 20 milliárd forintra lehet majd benyújtani a kérelmeket.

A Magyar Falu Programmal a kistelepüléseken élő lakosság egyre szélesebb körét tudjuk támogatni, ami hozzájárul ahhoz, hogy a falusi emberek életminősége javuljon. A program eddig kizárólag hazai forrásból gazdálkodó 600 milliárd forintos költségvetése európai uniós forrásokkal is kiegészül – emlékeztetett Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

– A magyar vállalkozások megerősödését segíti a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Program is, amelyben a legkisebb hazai településeken működő, legkisebb vállalkozások pályázhatnak 2-10 millió forint közötti támogatásra. A program két korábbi felhívásában már eddig is 2600-nál több pályázót támogattunk 27,4 milliárd forint értékben, most pedig projektmérettől függően újabb 1500-4000 vállalkozás támogatását tervezzük – hangsúlyozta György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

A programban 2-10 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az 5000 fő alatti településeken vagy szabad vállalkozási zónákban működő mikrovállalkozások. A támogatás formája vissza nem térítendő, intenzitása maximum 70 százalék, vagyis minden 100 forint beruházásnál 70 forintot átvállal az állam. A lehívható előleg mértéke 50 százalék.

A támogatás új eszközök, gépek beszerzésére, valamint ingatlanberuházás megvalósítására, például üzletek vagy műhelyek építésére, bővítésére, korszerűsítésére és átalakítására fordítható. Részlegesen támogatható a munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtésére, valamint gyártási licenc és know-how, illetve immateriális javak beszerzése és az információs technológia-fejlesztése is. Emellett a pályázatban részlegesen elszámolható bérköltség, sőt a projekt-előkészítés és projektmenedzsment is. A pályázó vállalkozásoknak minimum 1 lezárt üzleti évvel kell rendelkezniük és állományi létszámuk minimum 1 fő lehet.

A támogatási kérelmek beadására 2021. november 9-től 2021. december 9-ig van lehetőség. A további részleteket a felhívás tartalmazza, amely a https://www.palyazat.gov.hu oldalon érhető el.”

Forrás:
Megjelent a kis falvak vállalkozásainak újraindulását segítő program harmadik felhívása; kormany.hu; 2021. október 13.

121 településen nyílik új kisbolt a Magyar Falu Program révén

„A Magyar Falu Programnak köszönhetően kisbolt nyílik 121 olyan településen, ahol az elmúlt években, évtizedekben nem volt – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Gyopáros Alpár a Magyar Falu Programban meghirdetett, falusi kisboltokat érintő támogatás első eredményeit ismertetve elmondta, mintegy 5,6 milliárd forint támogatást fizetnek ki a következő hetekben, hónapokban az alapvető élelmiszereket és vegyiárukat árusító új boltok nyitására.

A nyertes pályázók listáját pénteken teszik közzé a kormany.hu oldalon.

Gyopáros Alpár példaként említette a Győr-Moson-Sopron megyei Maglócát, ahol 18 évvel ezelőtt zárt be a kisbolt, és a helyieknek reményük sem volt arra, hogy új bolt nyisson.

A programnak köszönhetően most lesz kisbolt a településen – mondta.

A kormánybiztos közölte, egy pályázó négy különböző tevékenységre pályázhatott. Pályázni lehetett ingatlanvásárlásra maximum 5 millió forintig, ingatlanfelújításra maximum 50 millió forintig, eszközbeszerzésre, valamint munkabértámogatást is lehetett igényelni.

A nyertes pályázók öt évig jogosultak munkabértámogatás igénylésére – jegyezte meg.

Gyopáros Alpár elmondta, kifejezetten támogatták azt is, hogy az adott kisbolt „kvázi közösségi térként” is funkcionáljon.

Vény nélkül kapható gyógyszereket is lehet majd bennük vásárolni – tette hozzá a kormánybiztos.

Közölte, az üzletek több mint 90 százaléka ezeket a többletfunkciókat „bevállalta”.

Gyopáros Alpár emlékeztetett arra, hogy a 2019-ben indított Magyar Falu Programban a rendelkezésre álló forrás az első évben 150 milliárd, 2020-ban 200 milliárd forint volt. Ez 2021-ben már meghaladta a 270 milliárd, jövőre pedig várhatóan a 300 milliárd forintot is – közölte Gyopáros Alpár.

A program keretében idén a meglévő kisbolt fejlesztésére és új kisboltok nyitására írtak ki pályázatot. A már meglévő kisboltok fejlesztését célzó pályázatok eredményét várhatóan néhány héten belül teszik közzé – közölte.”

Forrás:
121 településen nyílik új kisbolt a Magyar Falu Program révén; kormany.hu; 2021. október 14.

Új kormányablakbusz áll forgalomba Pest megyében

„Új kormányablakbusz áll forgalomba Pest megyében – közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára Őrbottyánban szerdán.

György István elmondta, hogy 2011-ben 29, ma több mint 2500 ügytípus intézhető a kormányablakoknál, és ezt a munkát segítik a folyamatosan üzembe helyezett kormányablak-buszok is, amelyekből 24 van.

A buszok lehetőséget biztosítanak az ügyek helyben intézésére a kistelepüléseken – tette hozzá.

A területi közigazgatás új struktúrájának köszönhető, hogy május 2-áig ötmillió állampolgárt sikerült beoltani Magyarországon a koronavírus ellen. A kormányhivatalok szervező munkája nélkül ez nem valósulhatott volna meg – fűzte hozzá az államtitkár.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője, a közigazgatás bő tíz évvel ezelőtti átalakítását dicsérve kiemelte az állam és a polgárok közötti partnerséget.

Domokos Péter, a kormányablakok működéséért felelős miniszteri biztos azt mondta, hogy 3,3 millió magyar lakik olyan helyen, ahol nem működik kormányablak.

Közülük 120 ezer fölött jár azoknak a száma, akik 2018 óta igénybe vették a kormányablakuszok szolgáltatásait – fűzte hozzá.”

Forrás:
Új kormányablakbusz áll forgalomba Pest megyében; kormany.hu; 2021. október 13.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2021. október 18.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

HPC cluster bővítése
Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
Közbeszerzési Értesítő: 2021/198, 2021.10.13.
Microsoft termékek teljeskörű terméktámogatásának és üzemeltetésének biztosítása az OBH és bíróságok részére 24 hónapra
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2021/198, 2021.10.13.
BSO315_Tudásbázis rendszer kialakítása
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2021/200, 2021.10.15.
A KAK inf.bizt. irányítási rendsz. testreszabása
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2021/200, 2021.10.15.
IT rendszerek karbantartása, üzemeltetése
Ajánlatkérő: Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke: 53.545.200,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/200, 2021.10.15.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Eredmény – (OH) KÖFOP-1.0.0 SQL licensz (1453)
Ajánlatkérő: Oktatási Hivatal
Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 55.139.200,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/196, 2021.10.11.
NEPTUN-KRÉTA Műhelyiskola modul bevezetése
Ajánlatkérő: IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.
Nyertes: EKRÉTA Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 270.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/196, 2021.10.11.
E-JEGY – ESZKÖZ ÉS SZOFTVER BESZERZÉS
Ajánlatkérő: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.337.500.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/196, 2021.10.11.
Városfejl. komplex program előkészítése, tervezés („Keszthely Balatonpart városfejlesztési komplex program tervezése”)
Ajánlatkérő: Keszthely Város Önkormányzata
Nyertes: Forma Tervező és Fővállalkozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság; Arker Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 202.386.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/198, 2021.10.13.
Tájékoztató az EKM01MSLIC21 KM szerinti KM2-ről (Microsoft licenctermékek, Tisztaszoftver)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: Softline Services Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 278.600.516,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/198, 2021.10.13.
Negyedéves táj.hird_BKK_FUTÁR KM alapján (2021. III. negyedév)
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 439.550.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/198, 2021.10.13.
BSO534_Járványügyi emailek szétválogatása, mesterséges intelligencián alapuló megoldás
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: Stratis Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 32.775.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/199, 2021.10.14.
EFER intézményeknek VPOS szolgáltatás nyújtása
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: OTP Mobil Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 300.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/199, 2021.10.14.
2021. III. negyedévről tájékoztató, keretmegállapodás szakértői erőforrás beszerzésére
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: MultiContact Consulting Kft.;EN-CO Software Zrt.;T-Systems Magyarország Zrt.;TIGRA Kft.;ULYSSYS Kft.;Easyway Systems Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 276.843.500,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/199, 2021.10.14.
IKSZR Szitakötő rendszer üzemeltetése
Ajánlatkérő: Budapesti Rendőr-főkapitányság
Nyertes: GVSX Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 225.600.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/199, 2021.10.14.
JIRA licence
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.
Nyertes: Lupus Consulting Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.500.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/200, 2021.10.15.

A Miniszterelnökség közzétette a Településtervezési Szabályzatot, amely részletes előírásokat tartalmaz a településtervek elkészítéséhez

„A Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársága közzétette a Településtervezési Szabályzatot, amely részletes előírásokat tartalmaz a településtervek elkészítéséhez, többek között az alkalmazandó műszaki követelményekre, valamint a tervezői és hatósági adatszolgáltatásokra vonatkozóan.

A településtervezés korszerűsítését, egyszerűsítését és digitalizálását célzó intézkedések eredményeként a Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársága közzétette a Településtervezési Szabályzatot, amely a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) kormányrendelet alapján készült el. A dokumentum a kormányrendeletben rögzített követelmények alkalmazását segíti elő, így részletes előírásokat tartalmaz többek között a településtervek elkészítéséhez, az alkalmazandó műszaki követelményekhez, valamint a tervezői és hatósági adatszolgáltatásokhoz.

2021 júliusában elindult a településtervezés megújítása, a települési tervek száma csökken, illetve a helység méretétől függően differenciálódik. A városoknak, falvaknak az új rendszerben csak egy településtervet – ami egy fejlesztési és egy rendezési tervből áll – kell elkészíteniük. A településfejlesztési koncepciót és a településfejlesztési stratégiát a településfejlesztési terv, míg a településszerkezeti tervet és helyi építési szabályzatot a településrendezési terv váltja fel. A községi és a kisvárosi önkormányzatok számára lehetővé válik, hogy egyszerűsített terveket készítsenek, amelyhez a településtervek minimális tartalmi elemeit is meghatározza a szabályzat.

Elektronikus keretek közé kerülnek az eddig papír alapú tervezési és egyeztetési folyamatok is, 2022. január 1-től az egyeztetés, az adatszolgáltatás, a véleményezés és a közzététel az Elektronikus Térségi Tervezési Támogató Rendszer (E-TÉR) digitális felületén történik. A megyei területrendezési tervek egyeztetése 2019. óta már az E-TÉR rendszerben folytatható le.

Az E-TÉR jelenlegi felületén interaktív térképen mutatja be az Országos Területrendezési Terv térképi állományait, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervét. A közeljövőben a megyei területrendezési tervek is elérhetővé válnak a felületen a hatályos tervdokumentumok keresési lehetőségével együtt. Az interaktív térképek a települések kereshetőségével, valamint többféle alaptérképpel, a rétegek átlátszóvá tételével és együttes megjelenítési lehetőségével is egyszerűbbé teszik a térségi tervezéssel foglalkozó szakemberek mindennapjait.

Az idei évtől a települések számára ezen a rendszeren keresztül állnak rendelkezésre a saját közigazgatási területükre vonatkozó téradatok annak érdekében, hogy korszerű alapokra támaszkodva kezdhessenek hozzá saját terveik felülvizsgálatához és megújításához. Az adatcsomagokhoz a Tájékoztató modulon keresztül az önkormányzatok díjmentesen tudnak hozzáférni.

2022 januárjától pedig a települési tervek egyeztetése mellett, a területi és települési tervezéssel kapcsolatos további tájékoztató funkcióval bővül a rendszer. A Tájékoztató és Egyeztető modul fejlesztésén kívül a későbbiekben egy webes tervezővel rendelkező Tervezői modul is várható.

Az E-TÉR rendszerében található téradatok a Szabályzat mellékletében megfogalmazott követelmények, az úgynevezett településrendezési egységes adatszolgáltatási séma és formátum szerint szolgáltatandók, amely harmonizálja a térképi tartalmak elkészítésének módját. Ez a megoldás a szintén a Lechner Tudásközpont által fejlesztett e-közmű rendszernél már nagyon jól bevált, többek között ez teszi lehetővé, hogy a rendszert az adatszolgáltatók és az egyéb érdekeltek sikerrel használják.

Az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készül.

A 2021. szeptember 22-én közzétett Településtervezési Szabályzat a Miniszterelnökség honlapján és az e-építés portálon egyaránt elérhető.”

Forrás:
Közzétették a Településtervezési Szabályzatot; Lechner Tudásközpont; 2021. október 13.

A településterv lehet a fenntartható városfejlesztés új eszköze?

„2021. július 1-től életbe lépett a 2021. évi XXXIX. törvény a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról. Részletesebben a 419/2021. (VII. 15.) kormányrendelet rendelkezik a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről. Cikkünkben a Fazekas Gergely és Remete Zsuzsa, a HÉTFA szakértői ismertetik a törvény településtervezéssel összefüggő változásait, illetve eddigi tevékenységeiket figyelembe véve bemutatják, hogyan segíthetik az érdeklődő önkormányzatok és településvezetők munkáját.

Milyen új feladatokkal kell szembenézniük a polgármestereknek a településfejlesztés- és rendezés területén?

A településeknek a jelenleg még hatályban lévő 314/2012-es kormányrendelet alapján négyévente felül kell vizsgálniuk az Integrált Településfejlesztési Stratégiájukat (ITS). Az ITS-sel rendelkező települések jellemzően elérkeztek a dokumentumok aktualizálásának határidejéhez. A felülvizsgálat további aktualitását adja az új, 2021-2027-es uniós tervezési időszak is, így mindenképpen célszerű áttekinteni, hogy a tervekben szereplő célok egybe esnek-e a település jelenlegi fejlődési irányával. Az év végéig a települések dönthetnek úgy, hogy az ITS-t változatlan tartalommal alkalmazzák, módosítják vagy hogy újat készítenek.

A törvényi változások értelmében 2022. január 1-je után már csak az új, 419/2021-es kormányrendelet alapján lehetséges integrált területfejlesztési stratégiák megújításához hozzákezdeni. A kormányrendelet szerint az ITS-t felváltja az úgynevezett „településfejlesztési terv”, ami az előzőtől eltérő módszertan alapján készül. A döntéshozók feladata tehát eldönteni, hogy a régi, 314/2012-es kormányrendelet, vagy az új szabályozás szerint kívánják a dokumentumaikat frissíteni.

Mi volt eddig a status quo a településtervezésben? Miért van szükség a változtatásokra?

A magyar tervezési környezet alapvetően két lábon áll; a fejlesztésen és a rendezésen. A fejlesztésben meghatározott irányokat kell a rendezésnek kiszolgálnia, mely logika országos, területi (Magyarországon megyei), és települési szinten is érvényesül. Az eddigi szabályozás szerint a településtervezésnél külön el kellett készíteni a településfejlesztési eszközöket (településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia), valamint a településrendezési eszközöket (pl. a helyi építési szabályzatok, településszerkezeti és -rendezési tervek).

A korábbi szabályozás szerint a településfejlesztési koncepcióban a készítők felmérték az adott település adottságait, a korábbi évek legjelentősebb változásait, trendjeit, majd ebből alkottak egy jövőképet az adott településnek. Ez a programozás szintjén azt jelentette, hogy a helyzetelemzésben feltárt irányokat megpróbálják beültetni a gyakorlatba, az alapos helyzetfelmérés után megnevezve azokat a területeket, ahol beavatkozásokra van szükség. A tervezés során megfogalmazott célok megvalósításának egyik eszköze a településrendezés, amely a település területének felhasználási módját, szabályait rögzíti.

Az új szabályozás fő célja a településtervezés egyszerűsítése, a fejlesztés és a rendezés területén a közös gondolkodás, az együttműködés erősítése.

Milyen jelentősebb változások, követelmények figyelhetők meg a településtervezésben az új jogszabályok alapján?

Alapvetően a dokumentumokat érintő egyszerűsítés jellemzi az új időszakot. Ezt mutatja, hogy a tervdokumentumok száma csökken: a fent említett négy dokumentumot a jövőben két terv váltja majd fel, a településfejlesztési terv, illetve a településrendezési terv.

Ezek közös neve településterv lesz. Az új meghatározások nyomán megszűnik a településrendezési eszköz, mint gyűjtőfogalom is.

A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről a 419/2021. (VII. 15.) kormányrendelet rendelkezik, amely a változásokon túl sok újdonsággal is szolgál a tervezésben. Nagyobb hangsúlyt kapnak a megértést és vizualizálást segítő térinformatikai megoldások, illetve az innovatív adatfelvételi és adatelemzési technikák alkalmazása is elvárható lesz az új dokumentumok kapcsán.

A 2021-2027-es tervezési időszakra új területfejlesztési eszköze a fenntartható városfejlesztés. Ez azt jelenti, hogy a városfejlesztés egyik fókuszává válik a fenntarthatóság – társadalmi, gazdasági és környezeti értelemben egyaránt. A megyék javaslata alapján Magyarországon is kiválasztásra kerültek az úgynevezett fenntartható városfejlesztési körbe tartozó települések, területek. Az új uniós költségvetési időszak várospolitikájában kiemelt figyelmet és elkülönített forrásokat kapnak azok a városi területek és várostérségek, ahol a források hasznosulásának alapjait a városok településtervei, illetve a különböző városi stratégiák, programtervek jelentik. A kiválasztott települési önkormányzatokkal szemben elvárás, hogy a fentieken túl Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát (FVS) is kell készíteniük.

Mi ennek a módja, és milyen finanszírozásból történik?

Az új települési tervek finanszírozásának módjai, esetleges pályázati források egyelőre még nem ismertek, így itt konkrétumokkal még nem lehet számolni. A fenntartható városok körébe eső települések tervezési feladatait segítő, ahhoz kapcsolódó pályázati lehetőségek várhatóan a TOP Plusz (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz) keretében hozzáférhetőek lesznek…”

Forrás:
A településterv lehet a fenntartható városfejlesztés új eszköze?; HÉTFA Kutatóintézet és Elemzőközpont; 2021. október 8.

Országjárás indul a zöld ügyekről szóló párbeszédről

„Győrben indul útjára a legújabb felméréshez kapcsolódó, felsőoktatási intézmények bevonásával zajló országjárás 2021. október 12-én. Az egyetemi látogatásokkal egybekötött előadássorozat két hónapon át tart majd a legnagyobb hazai városokat érintve.

A kormány 13. alkalommal fordul a mindennapjaikat meghatározó kérdések mentén a magyar emberekhez, akik ezúttal klíma- és természetvédelmi kérdésekben mondhatják el gondolataikat. A kérdőív kitöltése segít abban, hogy a kormány minél hatékonyabban térképezze fel és a lakosság klímaváltozáshoz, környezetvédelemhez, erőforrásaink tudatos felhasználáshoz való viszonyulását.

Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy a klímaváltozás egyre intenzívebben van jelen az életünkben, aminek negatív hatásai hangzatos szólamok helyett konkrét intézkedéseket igényelnek, ezért is fontos kitölteni ezt a kérdőívet. Magyarország zöld úton jár, ez a következő két hónapban szó szerint is értendő – tette hozzá.

Ne feledjük, hogy a 21. század egyik fő kihívása a környezetünk megóvása, az ezzel kapcsolatos felelősségünk vállalása, ami a fenntartható jövő kulcsa. Bízom benne, hogy Magyarország egyre magasabb szinten fog hozzájárulni a környezeti és éghajlatpolitikai célok megvalósulásához. Az irányok meghatározásában számítunk a kérdőív eredményeire is – emelte ki Nagy István agrárminiszter.

A Zöld Követ Egyesület szakmai partnerként szintén hozzájárult a kérdőív létrejöttéhez, és az országjáráshoz is csatlakozik. Célunk, hogy minél többen részt vegyenek ebben a társadalmi párbeszédben, hogy azokat a válaszokat a jövőben beépíthessük a munkánkba. Az országjárás során az egyetemek auláiban várjuk az érdeklődő fiatalokat az Egyesület standjainál – mondta el Király Nóra, a szervezet elnöke.

A jövő keddtől induló, egyetemeken zajló országjárás minden nagyobb hazai várost és felsőoktatási intézményt érint, az első héten Győrt, Veszprémet és Miskolcot,, a következő állomások között pedig Eger, Kaposvár, Pécs, Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Debrecen és Szeged is szerepel majd, számos budapesti egyetem mellett. A kampányban Nagy István agrárminiszter és Steiner Attila államtitkár mellett az Agrárminisztérium több államtitkára is részt vesz.. Emellett a figyelemfelhíváshoz az agrártárca Országfásítási Programja is hozzájárul a következő hetekben.

Az online kérdőívet november végéig lehet kitölteni az alábbi linken: https://zold.kormany.hu/”

Forrás:
Országjárás indul a zöld ügyekről szóló párbeszédről; kormany.hu; 2021. október 11.

Új jogszabályok kellhetnek a testkamerák alkalmazásához – igény volna rá

„ Egy hónapja teszteli a testkamerákat a mentőszolgálat, de azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az összes dolgozó mikor kapja meg ezeket az eszközöket, és pontosan mire használják majd azokat. Testkamerát már a MÁV és a BKK is adott a kalauzainak, mert rendszeresen megtámadják őket. Az adatvédelmi hatóság elnöke szerint ezeknek a berendezéseknek a használatához valószínűleg új jogszabályok is kellenek.

A debreceni mentők tesztelik a testkamerákat, amelyek nemcsak a dolgozók védelmét, hanem a betegellátás biztonságát is szolgálják majd – jelentette be az Országos Mentőszolgálat szeptember közepén a Facebook-oldalán. Érdeklődtünk az OMSZ szóvivőjénék, hogy megtudjuk, sikerült-e a próbaüzem és mikor kapja meg az összes mentő, illetve pontosan mire használja majd a testkamerát, de Győrfi Pál azt válaszolta, hogy majd jelentkezik, ha aktuális lesz az ügy. Ugyanezt mondta Thoma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének Elnöke.

A MÁV már 2019 óta használt testkamerákat. A vasúttársaságnál a jegyellenőrök kapták meg a nyolcórányi felvétel készítésére alkalmas eszközöket, amiket ők maguk kapcsolhatnak be. Azért volt rájuk szükség, mert a kalauzokat átlagosan háromnaponta támadás éri mondta még tavalyelőtt az Echo TV-ben Bieber Anett, a MÁV szóvivője. A jegyvizsgálók közfeladatot látnak el, és minden olyan tettlegesség, erőszakos cselekmény, ami őket érinti, az bűncselekménynek számít, és akár több évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető – nyilatkozta akkor.

Már a BKK is testkamerát adott az ellenőreinek, mert sokan megtámadják őket – mondta az Indexnek idén tavasszal Borsi Dávid, a közlekedési társaság szóvivője. Kifejtette, az a cél, hogy a testkamerákkal megvédjék az ellenőröket a munkavégzésük alatt és lehetőség szerint akár nullára csökkentsék az őket ért támadásokat.

A BKK-nál alkalmazott, csak képfelvételt készítő, hangot tehát nem rögzítő testkamerák használatának jogi hátteréről Tóth Sándor, a közlekedési társaság utazási jogosultság-ellenőrzés vezetője elmondta: a jelen jogszabályi háttérben az is számít, hogy az ellenőrök bekapcsolják és kikapcsolják, abban nem tudnak se törölni, se rávenni. Amikor bejönnek a szolgálati helyre, akkor egy dokkolóra ráteszik a kamerát, ami letölti a műszakjukban felvett releváns információkat. Ezeket pedig a törvényben meghatározott időtartam után törli a BKK.

Megkerestük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét is. Péterfalvi Attila ígéretet tett arra, hogy tájékozódik a testkamerákra vonatkozó rendelkezésekről, de abban már most biztos, hogy ezeknek a kép- és hangfelvételt rögzítő eszközöknek a széles körű használatához nagyon részletes jogi szabályozás szükséges. ”

Forrás:
Új jogszabályok kellhetnek a testkamerák alkalmazásához – igény volna rá; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2021. október 13.

Informatika, távközlés, technika

Az Európai Parlament újabb lépést tett az olcsóbb, jobb minőségű barangolás (roaming) megteremtéséért

„Az európai parlament (EP) ipar, kutatás- és energiaügyi szakbizottsága (ITRE) csütörtökön szavazott az unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló rendelet átdolgozásáról…

A 2017-ben hatályba lépő roaming-rendelet beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A szabályozásnak köszönhetően az uniós roaming díjak megszűntek, és az elmúlt négy év során Európa-szerte mintegy 170 millió polgár élt már a többletköltségek nélküli roaming és az országhatárok átlépése során tapasztalható zökkenőmentes összeköttetés kínálta előnyökkel.

A jelenlegi jogszabályi keret 2022. június 30-án hatályát veszti, ezért fontos annak megerősítése és kiegészítése.

Az ITRE-szakbizottság által elfogadott álláspont számos pozitív elemet tartalmaz. A dokumentum fő célja, hogy az emberek és a vállalkozások utazásaik során ugyanolyan minőségű mobilinternet- és telefonszolgáltatásokban részesüljenek, mint otthonukban. A szöveg felszólítja az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a roaming díjak eltörlése érdekében az EU-val szomszédos országok esetében is.Végül teljesülhet az az elvárás, hogy a polgárok külföldön is zökkenőmentesen és ingyenesen hozzáférhessenek a segélyhívó szolgáltatásokhoz.

Az új szabályozás tovább csökkentheti a szolgáltatás díját és fontos eszközt jelenthet a váratlanul magas költségek és számlák elkerüléséhez. Előbbit az EP a nagykereskedelmi ár-sapkák jelentős csökkentésével érné el, ami a szolgáltatók közötti verseny erősítését, ezáltal jobb árakat eredményezne az emberek és vállalkozások számára. Utóbbi esetben pedig az új szabályozás a szolgáltatókat elegendő tájékoztatás nyújtására kötelezné arról, hogy a roaming során milyen megnövekedett költségekkel járhat bizonyos értéknövelt szolgáltatások igénybevétele…”

Forrás:
Újabb lépés az olcsóbb, jobb minőségű roaming-szolgáltatás felé; Magyar Hírlap; 2021. október 15.
Lásd még: Mobile phone roaming: MEPs back extension of free roaming in the EU; Európai Parlament; 221. október 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az adatigazgatók (CDO) a digitális átállás (DX) megkerülhetetlenül fontos tényezői – Gartner

„Meggyőzés hat lépésben.

Közel háromnegyedük fontos szerephez jut vállalatánál a digitális átalakulás irányításában, az adatigazgatók mégis szenvednek, amikor az analitikai beruházások megtérülését kell bemutatniuk, derült ki a Gartner idei CDO felméréséből. A tanácsadó cég hat taktikai lépést mutat nekik az üzleti döntéshozók gyorsabb meggyőzéséhez.

A digitális fejlesztéseken dolgozó adat- és analitikai vezetők 72 százaléka a vállalat digitális átalakulását célzó kezdeményezésekben is nagy részt vállal, ezen belül 24 százalékuk történetesen irányítja szervezeténél a transzformációs törekvéseket, állapította meg a Gartner éves adatigazgatói felmérésében (2021 Chief Data Officer Survey), amelyben immár hatodik alkalommal vizsgálta a CDO-k helyzetét. A kutatás eredményei szerint a digitális igazgatók (chief digital officer) és az adatigazgatók szerepköre összemosódik, mivel a digitalizáció előrehaladtával a vállalatok az adatigazgatóktól is egyre inkább üzleti stratégiai megközelítést várnak, és mind több transzformációs kezdeményezés vezetését bízzák rájuk.

– Egyre több szervezet ismeri fel az adatvezérelt üzlet építése és a digitális átalakulás vezetése közötti szinergiát – mondta Debra Logan, a Gartner alelnöke az elkészült tanulmány bejelentésekor. – Az adat- és analitikai stratégia egyben üzleti stratégia, amelyet áthat az adatokkal és analitikával összefüggő gondolkodásmód, vezető szerepet játszik a digitális üzleti stratégia formálásában, és mindenre kihat, amit a vállalat tesz.

CDO az influenszer szerepében

Bár a világszintű felmérésben részt vevő, csaknem félezer kis-, közép- és nagyvállalati adatigazgató az adatminőség, a beruházásmegtérülés és az adatmegosztás javítását sorolta legfontosabb céljai közé – a válaszok 51, 44 és 43 százalékával -, a Gartner szerint szerepüket a vállalat csak akkor fogja értékesnek ítélni, ha kezdeményezéseikben az érdekelt felek fő teljesítménymutatóira (KPI) összpontosítanak.

– Önmagában ugyanis kevés az adatok kezelése és elemzése, mindennek mérhető üzleti eredménnyel kell szolgálnia – mondta Debra Logan. – Adatmegosztással például javítható az adatminőség, és minél megbízhatóbbak az adatok, robusztusabb az analitika, annál jobb válaszokat adhat a vállalat az üzleti kihívásokra. Az adatmegosztás ezért fontos teljesítménymutató, nélkülözhetetlen az üzlet számára, mert felgyorsítja digitális átalakulását.

A Gartner szerint az adatmegosztást támogató szervezetek 2023-ra az üzleti érték minden mérőszámát tekintve jobban teljesítenek majd versenytársaiknál. Az üzleti teljesítménymutatókra és az üzleti területeken partnereikre figyelő adatigazgatók 1,7-szer sikeresebbek az adat- és analitikai beruházások megtérülésének bemutatásában, így az egyértelmű üzleti érték szállításában is, állapította meg az elemző. A CDO-k e csoportja 2,3-szor hatékonyabbnak bizonyult a piacra lépéshez szükséges idő csökkentésében, és 3,5-ször hatékonyabb az adatok monetizálásában, bevételszerzésre hasznosításában is.

Kevésbé sikeresek viszont szerepükben az adatigazgatók, akik nem tudnak összefüggést mutatni az adat- és analitikai beruházások, valamint az üzleti érték alakulása között, és az emberek helyett inkább a technológiára összpontosítanak. A megkérdezettek 93 százaléka egyetértett abban, hogy jó kommunikációs készség nélkül a CDO aligha boldogulhat feladatkörében. Mindent egybevetve a hatékony megszólítás és befolyásolás, a tervezett kommunikáció képessége a jó adatigazgató kelléktárában a legfontosabb kompetenciák közé tartozik – ezek pedig nem felügyeleti, hanem vezetői készségek, mutatott rá az elemző.

– Ha az adatmegosztás előmozdításával, az érdekelt felek megszólításával és bevonásával, a munkaerő adatműveltségének fejlesztésével a CDO nem tudja kiterjeszteni befolyását a szervezeten belül, akkor valószínűleg nem fog jól teljesíteni szerepkörében – mondta Debra Logan.

Meggyőzés hat lépésben

Az érdekelt felek meggyőzéséhez a CDO-nak tehát be kell mutatnia, hogy az adat- és analitikai beruházások, amelyek mellett érvel, milyen üzleti eredmények eléréséhez fogják hozzásegíteni a vállalatot, és hogyan hatnak majd a munkavégzésre – ezt azonban mondani könnyebb, mint sikerrel megtenni. A Gartner felmérésében a megkérdezett adatigazgatók 27 százaléka mondta például, hogy munkáját a bevételnövelés, illetve ahhoz való hozzájárulásának mértéke alapján értékeli a vállalat, de az elvárásoknak csupán 17 százalékuk felel meg.

– Küzd a feladattal az adatigazgatók többsége, amikor az adat- és analitikai beruházások üzleti értékét kell kifejeznie és kommunikálnia, az üzleti vezetők pedig ezt gyakran kétkedéssel fogadják – mondta Alan D. Duncan, a Gartner alelnöke.

Jövőképét és stratégiáját a CDO akkor tudja eladni az üzletnek, ha meggyőzően bemutatja, az kinek és miért lesz jó. Az elemző ehhez hat lépésből felépülő taktikai megközelítést ajánl az adatigazgatóknak:

Határozott jövőkép bemutatása, amely megragadja az érdekelteket – Prezentáljon egy rugalmas, mégis határozott, jövőbe mutató stratégiát, amely illeszkedik az érdekelt felek törekvéseihez, észérvek mellett érzelmileg is hasson közönségére. Hangsúlyozza a várható hatás mutatószámait, a mérhető üzleti eredményeket és értéket a megoldásszállítás mérőszámait, például a feladatvégzés átfutási idejét és a technológiai kimenet helyét. Lépjen ki a számok bűvköréből, és az idő felét szentelje az értékteremtésnek, bontsa ki a történetet, inspirálja az ez irányú gondolkodást. Kövesse a SMART (specific, measurable, achievable, relevant, time-bound) megközelítést, amelyben az üzleti előnyök konkrétak, mérhetők, elérhetők, relevánsak és időhöz kötöttek.

Mutasson rá a gátló tényezőkre – Kifejezetten hívja fel a figyelmet az akadályokra, kihívásokra, problémákra vagy kockázatokra (például a szervezeten belül meglévő pozícióféltésre, kötélhúzásra vagy a kellően képzett szakemberek hiányára), amelyek megnehezíthetik a stratégia megvalósítását. Mutassa be a gátló tényezők várható hatását, és javasoljon intézkedéseket, amelyekkel a nem kívánatos következmények elkerülhetők lesznek. Ha a vállalat üzleti felhasználóinak adatműveltsége kívánni valót hagy maga után, akkor javasoljon programot az adatkultúra fejlesztésére, és valós üzleti adatok felhasználásával készítsen például analitikai prototípusokat a megfelelő üzleti gondolkodás serkentésére, az új ötletek elfogadtatására.

Vezesse vissza az üzleti kimenetelt az alapul szolgáló adatokra – Adat- és analitikai megoldások, például adatmenedzsment infrastruktúra platformok, adattavak vagy adattárház-modellek tervezésekor tegye láthatóvá az üzleti kimenet és a támogatásához szükséges, mögöttes adatok közötti kapcsolatot. Kapcsolja össze az adatokat, amelyeket az üzletnek el kell érnie egy-egy kérdés megválaszolásához. A CRM-alkalmazásban kezelt ügyféladatok és az ERP-rendszerben kezelt pénzügyi tranzakciós adatok összekapcsolásával a marketing területe például pontosabb képet kap az ügyfelek aktivitásáról, így kampányaival jobban meg tudja célozni a legnagyobb nyereséget ígérő szegmenseket.

Ütemtervét ismertesse az üzlet nyelvén – Adat- és analitikai fejlesztéseihez készítsen olyan ütemtervet, amelyben mérföldkövek jelölik, hogy a bevezetett megoldások mikor fognak eredményeket szállítani az üzletnek. Mutassa be, hogy az üzlet mikor, milyen képességekre fog szert tenni, azokkal milyen eredményeket érhet el, és mindennek milyen hatása lesz az üzlet egészére, valamint személy szerint az érdekelt felekre, a felhasználók csoportjaira.

Támassza alá költség-haszon elemzéssel a teljes kezdeményezést – Az adat- és analitikai fejlesztések üzleti tervében nemcsak az induló beruházásnak, hanem az üzemeltetés és a támogatás költségének, a birtoklás összköltségének (TCO-nak) is indokoltnak kell lennie a kívánt megtérülés (ROI) eléréséhez. Az üzleti indoklásban ezért előrelátó módon kell gondolkodni, és a várható tiszta pénzügyi megtérülést a kezdeményezés teljes időtartamára vetítve bemutatni. Minden szervezetnél ez a pozitív pénzügyi kimenetel szükséges ugyanis a további innováció támogatásához és a távlati stratégiai célok eléréséhez.

Indítsa el adat- és analitikai kezdeményezését – Hatodik taktikai lépésként a Gartner a közvetlen feladatok, felelősségek és határidők kijelölését tanácsolja az adatigazgatóknak. Kiindulásképp hozzanak létre például egy műhelyt, és bízzák meg a projektvezetőt, hogy az üzleti és az informatikai oldal résztvevőivel közösen lásson hozzá a rendelkezésre álló adatok felfedezéséhez.”

Forrás:
Gartner – Indokol az adatigazgató; Kis Endre; Computerworld; 2021. október 16.
(A cikk a Computerworld magazin 2021. október 6-ai lapszámában jelent meg.)
Lásd még: Gartner Survey Finds 72% of Data & Analytics Leaders Are Leading or Heavily Involved in Digital Transformation Initiatives; Gartner; 2021. május 5.

Jön az azonnali fizetési rendszer új változata

„ A tavaly márciusban elindult azonnali fizetési rendszer további fejlesztésén dolgozik az MNB – derült ki a Portfolio Banking Technology 2021 konferenciáján.

A konferencián Bartha Lajos, az MNB igazgatója úgy értékelte a tavalyi évet, hogy nagyon különleges volt, a pandémia miatti visszaesést az azonnali fizetés tavaly márciusi megjelenésének is köszönhetően gyorsan sikerült ledolgozni, és növekszik a piac – tudósít a Portfolio.

Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója elmondta: a szabályozó folyamatosan gondolkodik azon, mikor és hogyan emelik meg a 10 millió forintos értékhatárt az azonnali fizetési rendszerben, bankok közötti bilaterális egyezség esetén magasabb összeg átutalására most is van lehetőség a rendszerben. Fontos cél a fizetési kérelem elterjesztése, amit egyelőre még számos kevésbé ügyfélbarát megoldás késleltet.

Bartha Lajos azt mondta: sok pénzforgalmi fejlesztésen gondolkodnak gondolkodnak a jegybanknál, készül az azonnali fizetés 2.0 rendszer is.

Részleteket nem árult el egyelőre. 33 évig tartott a kártyafizetésnek Magyarországon, hogy elérje az évi egymilliárd tranzakciót, az azonnali fizetési rendszerben ehhez várhatóan sokkal kevesebb időre lesz szükség. Nem szabad elvárni azonban, hogy ugyanolyan sebességgel történjen minden az ökoszisztémák felépülésében, mintha nem lett volna Covid. Rövid távon a QR-kódos fizetés és a fizetési kérelem fejlődhet gyorsan.”

Forrás:
Jön az azonnali fizetési rendszer új változata; Infostart; 2021. október 13.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Európai ügynökségek akciószövetsége a kiber reziliencia erősítésére
Két európai „hivatal”, a (valójában nem az EU intézményének számító) Európai Űrkutatási Ügynökség (az ESA), valamint az Európai Védelmi Ügynökség (az EDA) az elmúlt héten megállapodást kötött arról, hogy tovább mélyítik már eddig is meglevő együttműködésüket. A cél a kiber reziliencia erősítése. A két intézmény, speciális küldetésüket szem előtt tartva az Unióban központi politikának számító kiber reziliencia-erősítésen belül alapvetően a világűrbe telepített rendszerek és információtechnológiai hálózatok védelmét szolgáló képességek fejlesztését szeretné előmozdítani a most szorosabbra font kooperációval.
A kezdeményezés jelentőségét az adja, hogy az ún. kritikus polgári és katonai infrastruktúrák (energia hálózatok, vízművek, pénzintézetek, egészségügyi ellátó rendszerek), illetve az ellátási láncok szempontjából kulcsfontosságú termelő- és szolgáltató vállalatok ellen érzékelhetően megszaporodtak a kibertámadások. Ugyanakkor ma már szinte valamennyi ilyen kritikus infrastruktúra elemről elmondható, hogy működésük kisebb, vagy nagyobb mértékben, de mindenképpen függ a műholdas rendszerektől, illetve általában az űreszközöket is használó szolgáltatásoktól. Ahogy a két intézmény vezetői most fogalmaztak: a világűr és kiberbiztonság immár elválaszthatatlanul összefonódtak.
A terminológiával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a két szóban forgó európai ügynökségnél az Európai Unió intézményei által is használt fogalomnak megfelelően, valójában egy nagyon széles védekezési „ökoszisztémát” értenek reziliencia alatt. (Ezzel ellentétben a kiber reziliencia szűkebb szakmai értelemben az informatikai hálózatok és rendszerek túlélőképességét elősegítő, alkalmazkodóképesség-növelő, redundancia biztosító elemek és eljárások összességét fedi. Mindazok a technológiák és folyamatok tartoznak tehát ide, amelyek egy esetleges informatikai támadás esetén biztosítani képesek a működés folyamatosságát, illetve egy kibertámadást követően a működés teljes helyreállítását.)
Az ESA egy az Uniótól független kormányközi szervezet, amelyet 1975-ben hoztak létre a világűr felfedezésével és kiaknázásával kapcsolatos tevékenységek támogatására. Az eredeti 10 alapító mellé azóta szép számmal csatlakoztak mások is: ezek egy része az Európai Uniónak is tagja. A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet ugyanakkor meghatározó szerepet játszik az európai államok űrkutatási erőfeszítéseinek összehangolásában és előmozdításában. Az Európai Űrkutatási Ügynökség egyik fontos feladata a tagállamok (illetve az ESA közös tulajdonú) űreszközeinek védelme, beleértve a kibertámadásokkal szembeni védekezést is. Ezen a téren mérföldkőnek számít a közelmúlt egyik intézkedése, amikor működésbe állították az ESA Kiber Kiválósági Központját (ESA Cyber Centre of Excellence), illetve a Kiberbiztonsági Műveleti Központot (Cyber Security Operations Centre). A belgiumi székhelyű Kiválósági Központ, amely az első ilyen intézmény a világűrbe telepített űreszközök kiberbiztonsági védelmével kapcsolatosan, egy átfogó kiberbiztonsági portfólió összeállításával igyekszik hozzájárulni a szervezethez tartozó tagállamok űreszköz parkjának védelméhez. A „tervezésbe épített biztonság” koncepciójának a jegyében a rendszerek tervezésétől kezdve igyekeznek érvényesíteni a kiberbiztonság sajátos szempontrendszerét. A Kiválósági Központ alapvetően az információcsere, a kiberbiztonsági oktatás és képzések széles palettája, illetve a kritikus rendszerekre vonatkozó kockázatelemzések folyamatos végzése révén igyekszik előmozdítani az űrbeli hálózatok és rendszerek biztonságát. A Központban működő mintegy két tucat speciálisan képzett szakember egy fajta gyorsreagálású erőként képes beavatkozni az űrbeli rendszereket érintő kiberfenyegetések esetében.
A Védelmi Ügynökséggel most kötött együttműködési megállapodás az ESA Kiber Kiválósági Központjában felhalmozódott tapasztalatokra kíván építeni. A kiber reziliencia erősítését szolgáló közös lépéseik az alábbiakat ölelik majd fel:
– folyamatos információcsere
– különleges kiber reziliencia képzések kidolgozása és végrehajtása
– kapcsolatépítés más fontos európai kiberbiztonsági szereplőkkel (EU Bizottság, Európai Külügyi Szolgálat, EU Műholdas Központ, ENISA, Európai Biztonsági és Védelmi Kollégium, Európai Kiberbiztonsági Kompetencia Központ és Hálózat)
European agencies team up for cyber resilience; European Space Agency; 2021. október 14.

Filmes stáb az orosz Szojuz űrhajón: az űrkutatás második nagy korszakának szimbolikus küldetése
Az elmúlt hét egyik legfontosabb űreseménye kétségtelenül az orosz űrhajó, a Szojuz MSz-19 visszatérő egységének sikeres földet érése volt, fedélzetén a világ első – bolygónk felszínét időlegesen elhagyó – filmes stábjával. Első pillantásra talán a fejét csóválhatná a fenti értékelés hallatán az ember: ugyan miért is lenne akkora jelentősége egy olyan eseménynek, amely végső soron a modern világ szórakoztató iparának ki tudja hányadik (és ki tudja milyen esztétikai, művészi minőséget képviselő) termékének előállításához kapcsolódik csupán? Az igazság azonban az, hogy ez a „második űrkorszak”, ami csaknem egy emberöltőnyi szünet (de legalábbis takaréklángon égő lelkesedés) után ismét mozgósítani kezdi az emberiség kíváncsiságát, alkotó erejét, felfedező kedvét és persze innovatív energiáit – alapvetően más, mint az a hősi korszak, ami az első Szputnyik sikeres égi útjával vette kezdetét 1957 őszén, és ami lényegében végigkísérte a hidegháború hosszú és feszült évtizedeit. Hasonlóság, rokonság valószínűleg csak abban van, hogy a világűr felfedezésének és kiaknázásának mindkét korszaka szorosan összefügg a kor geopolitikai realitásaival. Nem véletlen az sem: amíg az első űrkorszakban egyértelműen a korabeli globális hatalmi rivalizálás két óriása, a Szovjetunió és az Egyesült Államok játszotta a főszerepet, addig a mostani második űrkorszakot egészen más szereposztással láthatjuk kibontakozni. A mostani fellendülés egyik markáns sajátossága éppen a résztvevők sokasága. A főszerepet még továbbra is az USA, és részben Oroszország játssza, de ott van már a színen a Kínai Népköztársaság. És az elmúlt évek szívós építkezése, majd az idei év egymást követő küldetései láttán nem nagyon lehet kétséges a felől, hogy a kínaiak szilárdan megvetik a lábukat a világűr kiaknázóinak szűk élbolyában (vagy egyes vélekedések szerint az élén ). Véletlenről megint csak nem beszélhetünk, hiszen éppen ezekben az években adja át a helyét az amerikaiak által monopolizált unipoláris világrend egy sokszereplős, sok (és folyamatosan átalakuló) hatalmi központ körül szerveződő és mozgó, multipoláris globális hatalmi konstrukciónak.
Az űrkutatás, űrkiaknázás most meginduló új szakaszában nem csupán a hatalmi porondon felemelkedő új nemzetek kapnak fontos szerepet; középhatalmak egész sora kapcsolódik be a rakéta- és műhold technológia fejlesztéseibe, sőt relatíve kis nemzetek is komoly szerepet játszhatnak az űrtechnológiák egyes részelemeinek fejlesztésében és előállításában. Van azonban a nemzeti sokszínűség mellett ennek az új űrkorszaknak még egy sajátossága, markáns jellegzetessége, ami egyértelmű újdonságot jelent az űrkutatás múlt századi nagy korszakához képest. A hidegháború tetőpontján kibontakozó, majd egyre nagyobb lendületet kapó rakétafejlesztés, űrtechnológia építés olyan hatalmi és nemzeti presztízs projektnek számított, amit csupán a két szuperhatalom engedhetett meg magának. Sőt, sokak szerint még talán ők sem. A korabeli világ olyan kiemelkedő teljesítő képességű gazdaságai, mint a brit, a japán, vagy a francia – lényegesen szerényebb célkitűzésekkel – bekapcsolódott ugyan a korabeli űrversenybe, de szerepük egyértelműen másodlagos maradt, akárcsak az akkor még harmadik világnak számító térség olyan államai, mint India, vagy akár Kína részesedése. A korszak egyértelmű jellemzője volt az, hogy az űrkutatással, űrtechnológiával kapcsolatos kutatási és gyártási tevékenységekbe – a szinte felfoghatatlan nagyságrendű költségek okán – lényegében csak állami szereplők kapcsolódhattak be. Az Egyesült Államokban a fejlesztési-gyártási ökoszisztémán belül ugyan fontos szerepet kaptak a magán szektor (többnyire óriás méretű, hadiipari) vállalatai, ám ezek kizárólag az állami űrkutatási hivatal, a NASA beszállítóiként, állami finanszírozással lehettek részesei e programoknak. Az űrkutatás most kibontakozó második nagy korszaka viszont a magánvállalkozások korábban elképzelhetetlen előretörését hozta. Nem csupán egyes kiegészítő berendezések (eszközök, műszerek, felszerelések, űrruházat) kifejlesztésében, de az alapvető rakétatechnológia megújításában is magán vállalkozások látszanak az élre törni. Ez fontos, alapvető újdonság, ami döntően formálhatja ennek az új űrkorszaknak a fejlesztési irányait is. A magánberuházások életképességének egyik fontos feltétele az űrkutatás, egyáltalán a világűr témájának népszerűsége, népszerűsítése. Az idén megindult „űrturizmus”, noha ma még csak milliárdosok lehetnek az ilyen utak élvezői, egyértelműen az új űrkorszak popularizálását szolgáló fontos lépés. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a mai tömegkultúra döntően a vizualitásra épülő eszközökkel és műfajokkal azonos, akkor jobban érzékelhetjük már a most lezárult orosz űrküldetés valódi jelentőségét.

A Szojuz űrhajóval a Nemzetközi Űrállomás (az ISS) fedélzetére szállított, és ott csaknem két héten át dolgozó filmes „stáb” ugyanis azzal büszkélkedhet: ők az elsők, akik valóságos űrbeli körülmények között forgattak egy tudományos-fantasztikus filmet (pontosabban annak jó néhány jelenetét). Ez nyilván különlegessé teszi majd az elkészült filmet, amely így jelentős nézettségre számíthat. A stáb szót azért érdemes egyébként idézőjelbe tenni, mivel egyetlen színésznő, a 3000 jelentkező közül kiválasztott Júlia Pereszild, valamint Klim Sipenko rendező alkotta a teljes forgatócsoportot. Sipenko tulajdonképpen maga végezte egy egész sor szakember szokásos munkáját: a rendezés mellett ő volt a felvételeket készítő operatőr, valamint a világosító és a hangmérnök is. A filmes szakember most úgy nyilatkozott: az általa az űrállomás fedélzetén leforgatott mintegy 30 terabájtnyi anyag egyedülálló. A valóságos súlytalanság állapotában forgatott jeleneteket szerinte lehetetlen lett volna ilyen élethűséggel felvenni akár a legkorszerűbb földi műteremben. A történet egyébként egy orvosnőről szól, akit sürgősséggel az űrállomásra juttatnak fel, hogy segítsen egy életveszélyes állapotba került, szállíthatatlan űrhajós megmentésében. A film, amelynek teljes idejéből 30-40 percet tesz majd ki az űrben forgatott anyag, a vállalkozást finanszírozó orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz reményei szerint jelentősen növelheti majd az űrfelfedezés új korszaka iránti közérdeklődést.
Back to Earth: Soyuz capsule with Russian crew behind first space movie sucessfully lands in Kazakhstan; RT; 2021. október 17.

A 4iG tulajdonába kerülhet az izraeli Space-Communication

„Globális piacra tart a magyar vállalat

A 4iG Nyrt. (75%) és az Antenna Hungária Zrt. (25%) közös leányvállalata, a Hungaro DigiTel Kft. (HDT) végleges szerződést kötött a Space-Communication Ltd.-vel (SpaceCom), a társaság 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzésére. A tel-avivi tőzsdén jegyzett SpaceCom négy geoszinkron műholdjával globális lefedettséggel rendelkező műhold-üzemeltető és -szolgáltató vállalat, amely Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban AMOS 3 műholdján keresztül biztosítja szolgáltatásait. Az ügylet sikeres lezárásának feltétele, hogy a SpaceCom közgyűlése, valamint az izraeli Kommunikációs Minisztérium is jóváhagyja a tulajdonszerzést.

A társaság átvilágítását követően végleges szerződést kötött a 4iG Nyrt. és az Antenna Hungária Zrt. közös leányvállalata, a Hungaro DigiTel Kft. a Space-Communication Ltd.-vel annak érdekében, hogy zártkörű tőkeemeléssel 51 százalékos tulajdont szerezzen az izraeli tőkepiacon jegyzett társaságban. Az ügylet részleteit a felek a budapesti, valamint a tel-avivi értéktőzsdén is bejelentették. A SpaceCom menedzsmentje a bejelentést követően összehívja a társaság részvényeseit, illetve kötvénytulajdonosait, hogy a vállalat várhatóan november végén rendezett közgyűlésén döntsenek a tőkeemeléséről, és így a 4iG közvetett tulajdonszerzéséről a vállalatban. A részvényesek és kötvénytulajdonosok döntése, valamint a szokásos versenyjogi eljárások mellett az izraeli Kommunikációs Minisztériumnak is engedélyeznie kell a tranzakciót.

„Örömmel várjuk az együttműködést a SpaceCom menedzsmentjével, amely mindkét társaság számára új üzleti lehetőségeket nyit majd a telekommunikációs és űriparban” – mondta a szerződés aláírását követően Jászai Gellért, a társaság elnök-vezérigazgatója. „Bízom benne, hogy a SpaceCom részvényesei is bizalommal fogadnak bennünket a társaság rendkívüli közgyűlésén. Hosszú távú szakmai befektetőként szeretnénk jelen lenni a vállalatban, határozott növekedési stratégiával rendelkezünk a telekommunikáció, illetve az űrtávközlés területén. Leányvállalatunk, a CarpathiaSat által indított első magyar kereskedelmi műhold fejlesztésében és üzemeltetésében is fontos szerepet szánunk a SpaceComnak, amelyben számítunk a vállalat évtizedes tapasztalataira, valamint az itt dolgozó munkatársak szakértelmére” – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.

A szerződés értelmében a 4iG közvetett módon, zártkörű tőkeemeléssel 51 százalékos abszolút irányító többséget szerezne az izraeli társaságban. Az akvizíció lezárását követően a SpaceCom a 4iG űripari ágazatát erősítheti a holdingvállalatban, az informatikai, illetve a távközlési ágazatokkal jelentős szinergiát kialakítva. ”

Forrás:
A 4iG tulajdonába kerülhet az izraeli Space-Communication; 4iG Nyrt.; 2021. október 12.

A visegrádi országok hadseregei még szorosabban együttműködnek a kibervédelemben

„Európa biztonságának és stabilitásának megerősítését célzó közös nyilatkozatot írtak alá a visegrádi országok csütörtökön Balatonakarattyán.

Az október 12. és 14. között tartott találkozón Ruszin-Szendi Romulusz, a magyar honvédség parancsnoka, Daniel Zmeko szlovák, Ales Opata cseh és Rajmund T. Andrzejczak lengyel vezérkari főnök vett részt. A V4-ek megbeszéléséhez szerdán csatlakozott Valerij Zaluhnyi ukrán vezérkari főnök.

A V4-ek közös nyilatkozatának aláírása utáni sajtótájékoztatón Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka kiemelte: a visegrádi országok közösen dolgoznak Európa stabilitásának és biztonságának megerősítésén.

Azt mondta, megállapodtak abban: szinkronizálni kell tevékenységüket, hogy jobban alkalmazkodhassanak a hibrid és a hagyományostól eltérő hadviselés okozta veszélyekhez, és még szorosabban együttműködnek a kibervédelemben.

A találkozón azonosították a nemzetközi biztonsági környezetből fakadó kihívásokat és megvitatták az ezekre adható válaszokat. Konzultáltak továbbá a nemzeti fegyveres erők közös ügyeiről is, és szó esett a magyar V4 elnökség fő céljairól- tette hozzá.

Ruszin-Szendi Romulusz a V4 közös harccsoportot a védelmi együttműködés legfontosabb eredményének nevezte, hozzátéve, elkötelezettek a NATO vállalásként létrehozandó V4-es egyesített logisztikai támogató csoportparancsnokság megalakítása mellett.

Rajmund T. Andrzejczak lengyel vezérkari főnök a sajtótájékoztatón elismerően szólt a magyar fegyveres erők modernizációjára tett kötelezettségvállalásról, valamint a magyar hozzáállásról az illegális migrációhoz és az afganisztáni helyzethez.

A találkozón a globális kérdések mellet regionális feladatok is napirenden voltak – ismertette. Hangsúlyozta: a visegrádi országok célja a biztonságos környezet erősítése.”

Forrás:
Közös nyilatkozatot írtak alá a visegrádi országok vezérkari főnökei; Magyar Hírlap/MTI; 2021. október 14.

Kína megnyerte a versenyt a mesterséges intelligencia terén az Egyesült Államokkal szemben, mondta az amerikai légierő lemondott, szoftverfejlesztésért felelős vezetője

„Kína megnyerte a versenyt a mesterséges intelligencia terén az Egyesült Államokkal szemben. Technológiai fejlesztései nyomán gyorsan halad a globális dominancia felé – közölte az amerikai légierő volt szoftverügyi főtisztviselője.

Nicolas Chaillan a Financial Times (FT) című brit lapnak adott interjúban arról számolt be, hogy a megfelelő válaszlépések elmaradása komoly veszélynek teszi ki az Egyesült Államokat.

Nemrég mondott le a pozíciójáról, amelyet elsőként töltött be a védelmi minisztériumon belül, tiltakozásképpen az amerikai hadsereg technológiai átalakulásának lassúsága ellen. Mint mondta, a kibervédelem egyes washingtoni kormányzati intézményeknél „óvodás szinten van”.

„Nem lesz esélyünk Kína ellen tizenöt-húsz év múlva. Szerintem ez a kérdés mára eldőlt” – mondta. Hozzátette, félő, hogy Peking fogja uralni a világ jövőjét, befolyása alatt tartva mindent a médianarratíváktól a geopolitikáig.

Ezért egyebek mellett a lassú innovációt és az új technológiákkal kapcsolatos etikai vitákat hibáztatta, illetve az olyan amerikai vállalatokat, mint a Google, amiért vonakodnak együtt dolgozni az állammal például a mesterséges intelligenciát illetően.

Chaillan kiemelte, hogy ezzel szemben a kínai cégeknek kötelező együttműködniük a kormánnyal, és hatalmas összegeket fordítanak fejlesztésre, tekintet nélkül az esetleges etikai kérdésekre.

Nyugati titkosszolgálati értékelések szerint a világ második legnagyobb gazdaságának számító Kína már egy évtizeden belül domináns szereplővé válhat a legfejlettebb technológiák számos területén, így a mesterséges intelligenciában, a szintetikus biológiában vagy a genetikában.

A légierő tájékoztatása szerint a haderőnem vezetője a lemondást követően megbeszélést folytatott Chaillannal a szoftverfejlesztésekre vonatkozó javaslatairól.”

Forrás:
Kína dominanciára tör a mesterséges intelligencia terén ; Szabad Európa; 2021. október 11.
Lásd még: US has already lost AI fight to China, says ex-Pentagon software chief; Katrina Manson; Financial Times; 2021. október 10.
Vannak szkeptikus hangok is:
Maybe losing the AI race to China isn’t such a bad idea; Adam Clark; 2021. október 13.

Szemle

Digitális Kína – szemle, 2021. október 18.
A „közös jólét” megteremtéséről
A „közös jólét”(common prosperity) kifejezés foglalja össze a kínai vezetés által megfogalmazott elképzelést arról, hogy a fejlettség egy bizonyos szintjét elérő Kína, hogyan és milyen módon fejlődjön tovább. Egyrészt folytatják a Teng Hsziao-ping által jelképezett reformfolyamatot, amennyiben továbbra is a piacgazdaságról beszélnek, ennek keretei változatlanok, és továbbra is kitartanak a decentralizáció mellett, azaz a tartományi kormányzatok (egy tartomány Kínában könnyen lehet 100 milliós lakosságú is) relatíve nagy önállósága nem változik. Ami változik az a szabályozás. A szabályozatlan vadkapitalizmust felváltja például a digitális óriásvállalatok tevékenységének szabályozása: adatvédelmi rendszabályok születtek és születnek, a versenyt korlátozó monopolista gyakorlatok felszámolásár törekednek. A korábbi törekvéseket az a képszerű megfogalmazás tükrözte, hogy a legfontosabb a torta növelése. Most, hogy a torta már elég nagy, az kerül előtérbe, hogy hogyan osztják el, hogyan lehet mindenki szolid jólétét növelni. Ez szervesen összefügg a minőségi fejlődés célkitűzésével, mert a megnövekvő belső fogyasztás lehet az egyik motor, amire támaszkodni lehet.
2021.június 17-én tartotta ülését a Központi Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, amely a kínai Államtanács (kormány) és Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának közös szervezeteként a szakpolitikai koordináció egyik csúcsszerve. Ez volt a testület 100. ülése, és a „közös jóléttel” és pénzügyi stabilitással foglalkozott. A China Neican nevű kiváló intézmény anyagai nagy segítséget jelentenek a történtek értelmezésében.
Hszi Csin-ping beszéde – angol fordításban, kritikai bevezetéssel:
Towards „common prosperity”. “We have more cake now, let’s talk about redistribution”; Adam Ni; China Neican; 2021. augusztus 19.
A beszéd nyomán 2021. október 15-én jelent meg Hszi Csin-ping cikke egy elméleti kiadványban. Ezt nevezhetjük az elgondolás „kanonikus” kifejtésének:
To Firmly Drive Common Prosperity, By Xi Jinping; Adam Ni fordítása; China Neican; 2021. október 18.

A kibertér civilizálása, az online civilizáció kialakításával
2021. szeptember 14-én jelent meg a kínai vezetés iránymutatása a kibertér szabályozásáról. A kibertérben elvárt civilizációs, kulturális és politikai normákról van szó, és persze a nem kívánatosakról is. Ismét a China Neicam segítségével lehet az angol fordítást, és értékelő bevezetést olvasni.
Civilizing Cyberspace. Building the „Online Civilization„; Adam Mi, Henry Gao; China Neican; 2021. október 3.

Az új „big thing”: új szintézis a kínai gazdaságpolitikában
A Corvinus Egyetemen az MNB támogatásával működő intézet blogjában megjelent cikk korrekt összefoglalását adja a kínai politika fordulatának, a kínai gazdaságpolitika (és társadalompolitika)radikális és hosszú távú átalakításának.„ a jólét, a társadalom által felhalmozott vagyon egyenletesebb elosztására törekszik… kampány hosszú távú makrogazdasági jelentősége a tőkejövedelmekre, örökségekre és ingatlanokra kivetett adózás bevezetésében nyilvánulhat meg, mely források segíthetnek az állam által nyújtott szolgáltatások és a nyugdíjrendszer fejlesztésében is. A kampány világgazdasági jelentősége abban rejlik, hogy annak sikere esetén a jövedelmek terítése hozzájárulhat a belső kereslet növeléséhez, és indirekt módon a gazdasági növekedés hazai elemének erősítése csökkentheti a nyugati tőkére és technológiára való ráutaltságot.”
Economania blog; Moldicz Csaba; 2021. szeptember 28.

Blokklánc Kínában
Egyrészt a kriptovalutákat betiltották. „Kína fokozta a kriptovaluták elleni fellépést, általános tilalmat rendelt el minden kriptotranzakció és bányászat ellen, amely jelentős hatást gyakorolt a virtuális valuták piacára, valamint a kripto- és blokklánc-alapú részvényekre. Az „illegális” kriptopénz-tevékenységek felszámolása érdekében, a szabályozók egyesítették erőiket. A szigorítás értelmében az országban nem kerülhetnek forgalomba kriptovaluták, és a tengerentúli tőzsdék sem nyújthatnak szolgáltatásokat a Kínában élő befektetőknek. ”
A kínai kormány nem kér a kriptovalutákból; Közjavak.hu, az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja; 2021. október 7.

Másrészt a blokkláncon alapuló fejlesztések területén nagyon komoly terveik vannak: Beijing wants to build the next big-name blockchain companies; Zeyi Jang; Protocol; 2021. szeptember 27.

Kiberbiztonsági és adatvédelmi fejlemények Kínában, 2021. szeptember

November 1-én életbe fog lépni a személyes adatok védelméről szóló rendelet (kínai GDPR)
mMgjelent a kritikus informatikai infrastruktúra szabályozása
Életbe lép egy szabályozás az autonóm gépjárművek által gyűjtött adatokkal kapcsolatban
Véleményezésre bocsátották a az internetes szolgáltatások ajánlásait vezérlő algoritmusok szabályozását
Létrehozták a Kiberbiztonsági Szabványok Projektet
Véleményezésre elérhető a gépi tanulási algoritmusok biztonsági problémáival kapcsolatos szabvány

China Cybersecurity and Data Protection: Monthly Update – September 2021 Issue; Lexology; 2021. szeptember 27.

„Digitális Selyemút” Kína és Afrika között
A koronavírus-járvány elmélyítette a az együttműködést. A cikk ennek keretében a digitális gazdaság szereplőiről szól.
Between China and Africa, a ‘Digital Silk Road’; Ge Tianren; Sixth Tone; 2021. október 6.

A kínai kormány terve a kiberbiztonsági ipar fejlesztésére
A nyilvános véleményezésre megjelentetett változat fordítása
Open Solicitation of Opinions on the Three-Year Action Plan for the High-Quality Development of the Cybersecurity Industry (2021-2023) (Draft for Solicitation of Opinions); Center for Security and Emerging Technology; 2021. július

Növekvő a kínai befolyás a globális tengeralatti távközlési kábelek üzemeltetői között
Legalábbis Ázsiában, biztosan.
Beijing’s Growing Influence on the Global Undersea Cable Network; Justin Sherman; China Brief; Volume: 21 Issue: 18; 2021. szeptember 23.

Szakirodalom

A kibertér bűncselekményeiről és a kiberbűnözés hazai gyakorlatáról

„A digitális forradalom, azaz a digitális technológia elterjedése és az adatfeldolgozó eszközök gyors ütemű fejlődése kétségkívül végérvényesen megváltoztatta életmódunkat. Azok, akik az 1980-as évek végén vagy később születtek, életük kezdetétől fogva a digitális korban élnek. E generációnak bizonyosan, és a korábbiak nagyobb részének is megszokott a virtuális térben dolgozni, szociális életet élni, ügyeket intézni vagy szórakozni. Természetes igény az egyének, szervezetek, vállalatok, intézmények és más entitások részéről, hogy a fizikai tér mellett a virtuális térben is biztonságos környezetben tevékenykedhessenek. Ahogy nő és egyre inkább diverzzé válik az online végezhető tevékenységek köre, úgy lesz egyre nagyobb jelentősége az ilyen cselekmények védelmére hivatott biztonsági intézkedéseknek. ”

Forrás:
A kibertér bűncselekményeiről és a kiberbűnözés hazai gyakorlatáról; Grund Borbála; MTA Law Working Papers; 2021/21 (PDF)

Hiánypótló űrtávközlési szakirodalom az NMHH szakembereitől: Ég és Föld közötti kapcsolatok. Az űrtávközlés története, elmélete és gyakorlata

„A hetvenes évek óta nem jelent meg átfogó igénnyel készült magyar űrtávközlési szakirodalom, tehát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tizenhat szakértőjének írásaiból összeállított kötet, amely ma jelent meg a hatóság szakkönyvsorozatának legújabb részeként, több évtizedes hiányt pótol. A könyv címe: Ég és Föld közötti kapcsolatok – Az űrtávközlés története, elmélete és gyakorlata.

Jelenleg egy műholdas paradigmaváltás közepén vagyunk: egy ideje szinte már napi hír, ahogy újabb és újabb műholdak százai kerülnek az űrbe, a fejlődés pedig a jövőben is csak gyorsulni fog, a jelenleg bevezetés alatt álló technikák ugyanis már a műholdak összefüggő rendszereivel számolnak az eddigi egyedi megoldások helyett. Az erre való felkészülést segíti az az átfogó kötet, amely ma jelent meg. A könyv az űrtávközlés történetébe és jelenlegi trendjeibe is beavat, különös tekintettel a műholdas rendszerekkel megvalósuló rádiótávközlés működésére és ezzel összefüggésben a frekvenciagazdálkodás alapjaira. A könyvből megismerhetjük a rádiórendszerek együttélésének biztosítását szolgáló nemzetközi frekvenciakoordináció szabályait és a hazai mérőszolgálati tevékenységet. Betekintve az űrtávközlés nemzetközi jogi összefüggéseibe, az űrhadviselésről és a fejlődés várható irányairól is naprakész ismereteket szerezhetünk. A műholdas kommunikációval foglalkozó szakemberek számára nélkülözhetetlen kötetet azok is szívesen kezükbe veszik majd, akik a rendszerek működésén túl a szabályozás területén is szeretnének eligazodni. Ma, amikor ebben a pillanatban is mintegy 2600 aktív műhold kering a Föld körül analóg és digitális jeleket továbbítva, a téma nem is lehetne aktuálisabb.

A tizenhat szerző mindegyike a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság munkatársa: Bálint Irén, Balogh János, Dr. Bartolits István, Berecz Péter, Czuprák Ernő, Csudai András, Dr. Daczi Diána, Dr. Derka István PhD, Drilla Attila, Farkas Zoltán, Jánosik András, Kárándi Zsolt, Dr. Orbán József, PhD, Dr. Pados László, PhD, Dr. Vári Péter, PhD, Verik János. A kötet szerkesztői feladatait is ellátó Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese a könyv keletkezéséről elmondta: „régóta dédelgetett álmunk volt, hogy az NMHH Médiatudományi Intézete által gondozott szakkönyvsorozatban – ahol a médiajog területén már megannyi nívós könyv látott napvilágot a szólásszabadság kérdésétől sajtótörténeti tanulmányokig – végre megjelentessünk egy hírközlési tematikájú kötetet. Az űrtávközlés témája szinte magától értetődő volt, hiszen a hatóság kiváló és nemzetközileg elismert szakértőkkel rendelkezik ezen a területen. Az ő tudásukat, tapasztalatukat szeretnénk most megosztani az érdeklődőkkel. Az összegyűlt újabb ötletek és a szerzők lelkesedése már most egy következő kötet után kiált. Bízom benne, hogy minden űrtávközlés iránt érdeklődő olvasó pont olyan izgalommal veszi majd kezébe a könyvet, mint amilyen elhivatottan azt a szerzők írták.”

Az NMHH szakkönyvsorozatának legújabb darabja új színfolt az eddig elsősorban médiajogi kérdésekkel foglalkozó könyvek sorában. „A média- és a hírközlési szektor a fejlődés következtében egyre közelebb kerül egymáshoz, ezt a konvergenciát az NMHH létrejötte már egy évtizeddel ezelőtt lekövette, és ezt tükrözi a sorozat új kötete is” – mondta a sorozatszerkesztő Nyakas Levente, az NMHH Médiatudományi Intézetének vezetője. Az űrtávközlés történetét, elméletét és gyakorlatát áttekintő, hiánypótló könyv megvásárolható a Wolters Kluwer kiadó honlapjáról.”

Forrás:
Hiánypótló űrtávközlési szakirodalom az NMHH szakembereitől; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2020. december 15.
Ég és Föld közötti kapcsolatok. Az űrtávközlés története, elmélete és gyakorlata; Vári Péter (szerk.); Wolters Kluwer; 2020

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2021. II. negyedév

„A mobilhálózat adatforgalma továbbra is folyamatosan nő, 2021 II. negyedévében 39%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Folytatódott az optikai hálózaton szolgáltatott internet-előfizetések térnyerése, 2021 II. negyedévében már a helyhez kötött előfizetések több mint harmadát tette ki. A mobil- és a vezetékes hálózatból indított hívások átlagos időtartama 2021 II. negyedévében elmaradt az előző negyedévben, a járvány tetőzésekor mért kimagasló értékektől.

A jelentés HTML-ben
A jelentés PDF-ben
Korábbi jelentések”

Forrás:
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2021. II. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal, Statisztikai Tükör; 2021. október 6.

Digitalizáció és büntetőjog

„A Wolters Kluver kiadónál jelent meg Ambrus István új kötete. A Büntetőjogi Tanszék egyetemi docensének kötete a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja.

A szerző a büntetőjog általános része körében olyan alapvető dogmatikai intézmények újragondolását végezte el, mint a bűncselekmény fogalma, az elkövetési tárgy, a (kvázi) nyitott törvényi tényállás, az előkészület, az alkalmatlan kísérlet, a kötelező szankciók, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele. A különös rész körében a szerző kimunkálja az ún. szoros és tágabb értelmű digitális bűncselekmények kategóriáit. Előbbi alatt például a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel vagy az adatokkal kapcsolatos deliktumok érthetőek, utóbbi körben pedig olyan bűncselekmények szerepelnek, mint például a gyermekpornográfia, a pénzmosás, vagy a zaklatás.

Ezt követi a digitalizáció legújabb eredményeinek büntetőjogi megítélését bemutató fejezet. Elsőként a mesterséges intelligencia és az önvezető járművek kérdésköre igényelt áttekintést. Majd az új típusú közlekedési eszközök (például elektronikus roller, segway), illetve a szexuális önrendelkezés elleni támadások mikénti értékelését vizsgálja a szerző. A kötet két exkurzussal zárul: az elsőt az utóbbi évet alapjaiban meghatározó COVID-19 koronavírus-járványnak, a másodikat egy a digitalizáció miatt is jelentős változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörének szenteli.”

Forrás:
Digitalizáció és büntetőjog; ELTE Állam- és Jogtudományi Kar; 2021. augusztus 24.
A kötetről bővebben a kiadó webhelyén lehet olvasni: Wolters Kluwer

Az MI szabványosítása és az Európai Bizottság javaslata a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályról – elemzések és problémák

„Martin Ebers könyvfejezete egy várhatóan 2022-ben megjelenő, az MI jogi és etikai kérdéseinek szentelt kötet egyik fejezete. Szerzője a Tartui Egyetem és a Humboldt Egyetem munkatársa, a Robotics and Artificial Intelligence Law Society (RAILS) vezetője. Tanulmánya csatlakozik azoknak a kritikus hangoknak a sorához, amelyek a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály kulcsfontosságú javaslatát (a továbbiakban: javaslat) kritizálják. Nevezetesen azt, hogy a szabályozás kritikus fontosságú célkitűzéseit az európai szabványügyi testületek (European Standardisation Organisation, ESO) magánjogi aktusként megvalósított szabványalkotó tevékenysége fogja számon kérhető, gyakorlati követelményekként megfogalmazni. (A könyvfejezet megjelenés alatt áll a The Cambridge Handbook of Artificial Intelligence: Global Perspectives on Law and Ethics című kötetben).

2021. április 21-én hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság javaslatát a mesterséges intelligencia szabályozására. A jelen könyvfejezet kritikus elemzését nyújtja e javaslatnak, különös tekintettel arra, hogy a tervezett társszabályozási, szabványosítási és tanúsítási rendszer hogyan járulhat hozzá a mesterséges intelligencia európai irányításához, és hogyan kezelheti a (nagy kockázatú) mesterséges intelligencia sokrétű etikai és jogi aggályait.

A javaslat kockázatorientált megközelítésen alapul. Eszerint míg az „elfogadhatatlan kockázatot” jelentő mesterséges intelligencia-rendszereket betiltják, a „nagy kockázatú” MI-rendszerek szigorú kötelezettségek teljesítése mellett forgalomba hozhatók. A jogszabály legtöbb rendelkezése a nagy kockázatú rendszerekkel foglalkozik; kötelezettségeket telepít a szolgáltatókra, a felhasználókra és az MI-értéklánc többi résztvevőjére. Különös figyelmet fordít a megfelelőségértékelési eljárásokra, amelyeket követni kell a magas kockázatú MI-rendszerek minden típusa esetében.

A javaslat középpontjában az új jogalkotási keret (New Legal Framework) szerinti szabványosításon nyugvó társszabályozás ötlete áll. A jogszabálytervezet preambulumának 61. bekezdésében olvashatóak szerint „a szabványosításnak kulcsszerepet kell játszania abban, hogy az e rendeletnek való megfelelés biztosítására megfelelő műszaki megoldások álljanak a szolgáltatók rendelkezésére. A szolgáltatók az 1025/2012/EU Európai Parlamenti és Tanácsi rendeletben meghatározott harmonizált szabványoknak való megfelelés révén bizonyíthatják az e rendelet követelményeinek való megfelelést.”

A tanulmány röviden felvázolja az MI-rendszerek által felvetett etikai és jogi problémákat, a meglévő jogi szabályozást és a mesterséges intelligencia szabályozására kibontakozó kezdeményezéseket. Ezt követően áttekinti a nemzetközi szabványügyi szervezetek tevékenységét az MI területén, különös tekintettel a már megfogalmazódott elvekre. A továbbiakban elemzi magát a jogszabályt, hangsúlyosan a kockázatok szempontjából, ezen belül is a nagy kockázatú MI-rendszerekkel kapcsolatban megfogalmazott tételeket. A következő szakaszban a Jogszabály szabványosításra vonatkozó rendelkezéseinek (erősen) kritikus értékelése olvasható. Ennek keretében értékeli a hatáskör-átruházással (ami a szabványosítás vázolt szerepéhez szükséges) kapcsolatos jogi problémákat – a szabványok bevezetésével kvázi a szabályozás hatáskörét korlátozza, de magát a hatáskört nem ruházza át. A tanulmány végkövetkeztetése az, hogy az Európai Bizottságnak felül kell vizsgálnia azt az elképzelését, hogy a magas kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerek szabályozását főként szabványosítás útján kívánja biztosítani. Specifikusan azért, mert ezeknél a rendszereknél az Európai Bizottság elsősorban egy előzetes megfelelőség-értékelésre kíván támaszkodni, amelyet nem külső harmadik felek végeznek, hanem maguk a vállalatok – kombinálva egy megfelelőségi vélelemmel, amennyiben a szolgáltató az európai szabványügyi testületek által az új jogalkotási keretnek megfelelően kidolgozott, harmonizált szabványokat követ. Azonban az MI rendszerek szabványosítása nem pusztán technikai döntések kérdése. Olyan etikai és jogi döntések sorát kell meghozni, amelyeket nem lehet kiszervezni magán szabványosítási szervezetekbe, mert a társadalom egészét érintő politikai vitát igényelnek.

A technikai szabványok minél inkább túllépnek a puszta technikai jellemzők meghatározásán, és olyan közpolitikai területeket érintenek, mint például az egészségügy, a biztonság, az alapvető jogok és a fogyasztóvédelem, annál égetőbbé válik a kérdés, hogy vajon az új jogalkotási keret mennyiben valósítja meg az EU szabályalkotási jogkörének jogellenes átruházását magánszervezetekre. Mindez „ingatag jogi alapokra” helyezi a jogszabálytervezetet.

E megfontolások fényében az Európai Bizottságnak felül kell vizsgálnia megközelítését. Minden bizonnyal igaz, hogy a technikai szakértelem nem a jogalkotóé, hanem a gyártóké és az iparágaké. Ezért a szabványok társszabályozással történő kidolgozása valóban nélkülözhetetlen építőköve a jövőbeli szabályozásnak. Az alapvető etikai és jogi döntéseket azonban nem szabad átruházni magán szabványosítási szervezetekre, hanem rendes jogalkotási eljárás és politikai vita tárgyát kell képezniük, amelyet az ipar, a civil szervezetek, a fogyasztói szövetségek és más szereplők alakíthatnak. Ennek megfelelően a jogszabálytervezetnek jogilag előírt kötelezettségeket kell megállapítania a magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó alapvető követelmények tekintetében. Például, hogy milyen típusú elfogultságok tiltottak; hogyan kell enyhíteni az algoritmikus torzításokat; milyen típusú és fokú átláthatósággal kell rendelkezniük az MI-rendszereknek, hogy csak néhányat említsünk.

Ezeket a jogilag előírt kötelezettségeket ezután a szabványosítási szervezetek egyedi alkalmazásokra vonatkozó harmonizált szabványai tovább pontosíthatják. Mivel az ilyen harmonizált szabványoknak messzemenő társadalmi és jogi következményei lehetnek, az európai döntéshozóknak megalkotásukkal egyidejűleg meg kell tenniük a szükséges lépéseket a szabványosítási folyamat javítása érdekében. Jelenleg az érdekelt szervezetek tényleges bevonása a szabványalkotási folyamatba az egyes szabványosítási szervezetek belső mechanizmusaitól függ. Tekintettel a fenti kritikára, nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy az általános szabványosítási folyamat módosítására van szükség az inkluzív szabványosítási rendszer elősegítése érdekében. Elengedhetetlen, hogy az európai szabványosítási folyamat tükrözze az európai értékeket és alapvető jogokat, beleértve a fogyasztóvédelmet is azáltal, hogy az érdekelt szervezeteknek tényleges részvételi jogokat biztosít. Ebből a célból néhány civil szervezet már ajánlásokat tett egy átláthatóbb és befogadóbb szabványosítási rendszerre vonatkozóan, amely többek között magában foglalja azt, hogy külön partnerségi kategóriát hoznak létre az érdekelt társadalmi szervezetek számára, amelyek a szabványosítási szervezetek mellett működnek, egy sor különleges joggal (és kötelezettséggel). Az ilyen módosítások elfogadása valóban hozzájárulhat az érintett felek érdekeinek jobb képviseletéhez, és legalább részben ellensúlyozhatja a magánszabályozás negatív hatásait, miközben fenntartja a legmagasabb szintű műszaki szakértelmet.

Standardizing AI – The Case of the European Commission’s Proposal for an Artificial Intelligence Act (Megjelenés alatt a The Cambridge Handbook of Artificial Intelligence: Global Perspectives on Law and Ethics című kötetben)”

Forrás:
Az MI szabványosítása és az Európai Bizottság javaslata a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályról – elemzések és problémák; Ludovika.hu, ITKI blog; 2021. október 12.

42. szám, 2021. október 18.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szemle

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szemle

Szakirodalom