Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Orbán Viktor: „Hogy nagy minisztériumok vannak, élükön erős emberek, erős felhatalmazással, ez egy elv, amit érdemes tartani.”
Tárgyszavak: demográfia, kormánystruktúra, költségvetés, központi közigazgatás, Magyarország, Miniszterelnökség, népesedési helyzet, Orbán Viktor
A magyar gazdaság és a digitális átállás
Tárgyszavak: digitális gazdaság, Ipar 4.0, iparpolitika, kis- és középvállalkozások, KKV, Lepsényi István, Magyarország, negyedik ipari forradalom

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Orbán Viktor: „Hogy nagy minisztériumok vannak, élükön erős emberek, erős felhatalmazással, ez egy elv, amit érdemes tartani.”

„…Orbán Viktor átalakítaná a Miniszterelnökséget, Varga Mihály marad a költségvetés felelőse
A Miniszterelnökség átalakítását tervezi az új kormányban Orbán Viktor miniszterelnök, aki azt is bejelentette pénteken a Kossuth rádióban, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter marad a gazdasági kabinet vezetőjeként a költségvetés felelőse.

A kormányfő a Miniszterelnökségről úgy fogalmazott: szeretné átalakítani a kormány „agyközpontját”, másfajta vezetési szerkezetet kíván létrehozni. Ebben az ügyben már voltak és a hétvégén is lesznek komoly tárgyalásai – tette hozzá.

Orbán Viktor jelezte azt is, mielőbbi kormányalakításban érdekelt ő is és az ország is, a tárgyalások zajlanak, „gyorsan lesz új kormányunk”.

Attól viszont „óvnám magunkat” – mondta -, hogy új minisztériumok legyenek, mert ami bevált, azt nem kell megjavítani. Érdemes megtartani azt a rendszert, hogy nagy minisztériumok vannak élükön nagy felhatalmazású tárcavezetőkkel – közölte.

Célul tűzte továbbá, hogy a parlament – a korábbi évekhez hasonlóan – a nyári szünet előtt elfogadja a jövő évi büdzsét. A munkálatok állásáról már tárgyalt is Varga Mihállyal, akinek a jövőben is számít a munkájára, mert egy rendkívül tehetséges és tapasztalt miniszter – közölte.

A demográfia, családtámogatás kérdésében Orbán Viktor azt mondta: szeretne egy átfogó, 20-30 éves megállapodást kötni a magyar nőkkel a magyar jövőről, a nekik nyújtható, kiszámítható perspektívákról, mert a demográfia rajtuk áll vagy bukik, ez az ő döntésük. A gyermekvállalás a legszemélyesebb, de a közösségnek fontos ügy – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a kormánynak az a dolga, hogy ha a nők gyermeket szeretnének vállalni, és el akarják mondani erről az álláspontjukat, akkor azt meghallgassa, megértse.

A parlamenti választás eredményéről szólva úgy értékelt, a választók megerősítették az alapvető célokat, vagyis a gazdasági növekedést, a rendben lévő pénzügyeket, a teljes foglalkoztatottság elérését, a családok támogatását, a nyugdíjak értékének megőrzését, valamint a biztonság garantálását: „a bevándorláspolitikában ne engedjük Európában, Magyarország maradjon magyar ország”.

A miniszterelnök – jelezte – e „régi, változatlan célok” mellett új kormánystruktúrát tervez „nagy részben új emberekkel”.

„Nem a mostani kormány munkájának a folytatására szavaztak az emberek, hanem a célok szolgálatában akarnak változatlanságot” – erősítette meg álláspontját a kormányfő.”

Forrás:
Orbán Viktor: A következő évtized legfontosabb kérdése a bevándorlás lesz; Magyar Idők; 2018. április 20.

A magyar gazdaság és a digitális átállás

„Magyarország növekedési ütemének fenntartásához a kormány különböző programokkal, támogatásokkal és a szakképzés fejlesztésével kíván hozzájárulni – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára.

Lepsényi István a II. Jászsági gazdasági és fejlesztési konferencián beszélt arról, hogy a kormányzat kiemelt feladatának tekinti a digitális átállásra való felkészülés elősegítését, ezáltal az infrastruktúra fejlesztését és az oktatás támogatását.

Szerinte a magyar gazdaság nem áll rosszul a digitális átalakulásban, hiszen tavaly 4,2 százalékos volt a GDP növekedése, ami az európai uniós átlag duplája. Az idén 4,3 százalékos növekedéssel számolnak, és a következő évekre is 3-4 százalék közötti, ambiciózus mutatóval terveznek.

Az államtitkár a távirati iroda szerint a kormány és a vállalkozók közötti viszonyról szólva felidézte: a kabinet még 2010-ben megfogalmazta, hogy a gazdasági prosperitás egyik záloga a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességének, termelési hatékonyságának növelése.

Lepsényi István leszögezte, hogy a kormány terve minél több magyar kis- és középvállalkozás előtt megnyitni az ipar 4.0 technológia alkalmazása felé vezető utat. Ennek érdekében elindult a többi között a beszállítói cselekvési program, áprilistól több mintavállalatot alapítottak, amelyeknél a vállalkozások megtanulhatják, milyen alkalmazások jellemzik a korszerű cégeket. Ehhez társulva pedig a közeljövőben mintegy tízmilliárd forintos projekt indul azért, hogy a cégek ezeket az eljárásokat, tudást a magukévá tegyék, és megismerkedjenek a korszerű eszközökkel.

Lepsényi István hangsúlyozta: Magyarország nem áll felkészületlenül a negyedik ipari forradalom küszöbén, ugyanis az elmúlt évek politikájának köszönhetően a digitális gazdaság a teljes nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének ötödét adja, és a foglalkoztatottak csaknem 15 százalékának biztosít munkát.

Ezzel hazánk az Európai Unió élvonalába tartozik, és ez az előny a tudatos és hatékony intézkedésekkel fokozható.”

Forrás:
A magyar gazdaság felkészült az átállásra; Magyar Idők; 2018. április 22.

Közigazgatás, politika

Kormányablak nyílt Hajdúdorogon

„ Ünnepélyes keretek között adta át Rácz Róbert kormánymegbízott csütörtökön Hajdúdorogon a Tokaji út. 4. szám alatti kormányablakot, immár a 18.-at a megyében.

A városban korábban okmányiroda működött, felmerült a megszüntetése, ehelyett azonban kormányablakká alakult át, hogy helyben szolgálja tovább a település és környéke lakosságát – idézte fel a megnyitón dr. Ficsor László, a Hajdúböszörményi Járási Hivatal vezetője.

Hajdúdorogon a hatósági és szociális ügyeken túl okmányirodai, gyámügyi, igazságügyi és foglalkoztatási feladatokat is ellát a csütörtökön átadott kormányablak. Korábban okmányiroda működött a városban, mely 2017-ben több mint 11 ezer ügyfelet fogadott, és ez a szám várhatóan évről-évre növekedni fog – hangzott el a megnyitón. Dr. Ficsor László, a Hajdúböszörményi Járási Hivatal vezetője hangsúlyozta: az ügyfelek kulturált, gyors és törvényes ügyintézését teszi lehetővé az iroda; az itt intézhető ügyek száma és lehetősége miatt nem kell más városba vagy a megyeszékhelyre beutazni.”

Forrás:
Kormányablak nyílt Hajdúdorogon; HAON.hu; 2018. április 19.

Kormányablak busz járja Bács-Kiskun megye kis falvait, a nagyobb intézményeket, rendezvényeket

„A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal sajtótájékoztatón mutatta be azt a kormányablaki feladatok ellátására kialakított „kormányablak buszt”, amely előre meghirdetett menetrend szerint járja a megye kisebb falvait, a települések nagyobb rendezvényeit, de kórházakban, nagyobb cégeknél is megfordul, hogy a közigazgatási ügyek intézését ilyenformán is közelebb vigyék az emberekhez.

A sajtótájékoztatón Kovács Ernő kormánymegbízott, dr. Zombor Gábor és dr. Salacz László országgyűlési képviselők álltak a média munkatársai elé, hogy az újdonságnak számító mobil ügyintézési helyszínről beszéljenek.

Kovács Ernő kormánymegbízott elmondta: április hónaptól a mobil Kormányablak buszban is lehet minden olyan ügyet intézni, amit a hagyományosan kialakított kormányablakban is elvégeznek. A kormányablak ügyintézők a kormányablaki feladatok ellátására kialakított busszal járják a megyét, hogy a kis települések mellett egy-egy nagyobb rendezvényen, nagyobb létszámot foglalkoztató cégnél, kórházak, intézmények udvarán tegyék lehetővé a szolgáltatás igénybevételét.

A kormánymegbízott rámutatott: a kormányablak busszal még inkább megvalósul az a cél, hogy a közigazgatás nyújtotta szolgáltatásokat közelebb vigyék az emberekhez, olyan helyeken is biztosítsák a kormányablak ügyintézést, ahol ennek eddig nem voltak meg a technikai feltételei. A kormányablak busz újabb lépés azon az úton, hogy a rendszerszintű átalakuláson túl lévő közigazgatás korszerű, ügyfélbarát, „egy ablakos” modellje még inkább beváltsa a hozzá fűzött várakozásokat.”

Forrás:
Kormányablak busz járja a megye kis falvait, a nagyobb intézményeket, rendezvényeket; Zsiga Ferenc; KALOhírek; 2018. április 19.

Együttműködési megállapodást írtak alá a visegrádi országok (V4) statisztikai hivatalainak vezetői

„Az eredményesebb együttműködés, a tapasztalatcsere és a módszertani fejlesztések hatékonyabb megosztása érdekében 2018. április 19-én együttműködési megállapodást írtak alá a V4-országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – statisztikai hivatalainak vezetői. A megállapodást ünnepélyes keretek között írta alá Marek Rojíček, a Cseh Statisztikai Hivatal elnöke, Grażyna Marciniak, a Lengyel Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, és Alexander Ballek, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának elnöke.

A négy országot nemcsak a közös történelmi múlt, a földrajzi közelség és a jelenlegi gazdasági kapcsolataik kötik össze, hanem a statisztikai hivatalok együttműködése is, ami a múlt századra nyúlik vissza. Az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően, 1993 és 2004 között például közös negyedéves jelentésben publikálták főbb mutatóikat. A négy ország együttesen az Európai Unió lakosságának és népességének több mint egytizedét, a bruttó nemzeti terméken (GDP) alapuló gazdasági teljesítmény közel 6%-át, a gépjárműgyártás mintegy 8%-át és a gabonatermesztés majdnem egyötödét adja.

A statisztikai hivatalok közötti megállapodás lehetőséget teremt a hatékonyabb együttműködés kialakítására, az információmegosztás, a vélemény- és tapasztalatcsere lehetőségeinek bővítésére, valamint az egyes országok módszertani fejlesztéseinek adaptációjára is. Emellett a négy ország statisztikai hivatalai az idei évtől kezdődően minden évben közös kiadványban mutatják be a legfontosabb nemzeti mutatókat, melynek első kiadását az aláírással egyidőben publikálták. A kölcsönösen elfogadott memorandum értelmében a V4 országok statisztikai hivatalainak elnökei évente találkoznak, és rendszeresen megvitatják a hatékony együttműködés lehetőségeit. A szorosabb partnerség elsősorban a jó gyakorlatok és a módszertani újítások megosztására irányul, de a kölcsönös megállapodás lehetőséget biztosít bizonyos adatkörök cseréjére is.

Az együttműködési területek azon témák köré összpontosulnak, amelyek jelenleg kihívást jelentenek a statisztika tudományának művelői számára. Ilyen a soron következő népszámlálás és gazdaságszerkezeti összeírás megvalósítása adminisztratív adatforrások bevonásával vagy a területi statisztika kérdései. A jövedelem, fogyasztás és jólét, valamint a külkereskedelmi tükörstatisztikák, a migrációs és az időmérleg adatfelvételek módszertani kérdéseit is tárgyalják. Figyelmet kap az okoseszközök által elérhető big data adatok gyűjtése és hasznosítása a hivatalos statisztikában, és végül, de nem utolsósorban a résztvevők egyeztetnek a statisztikai tájékoztatás sarokpontjairól, a felhasználókról és az őket elérő platformok hasznosságáról is.

„A visegrádi országok együttműködése a 14. századra nyúlik vissza, a V4-ek jelenkori kapcsolatai azonban megkövetelik, hogy az egyes országok statisztikai hivatalai is aktívabb részt vállaljanak a közös munkában. Bár a négy ország között eddig is gyümölcsöző volt az együttműködés, ezeket a kapcsolatokat szeretnénk most még jobban elmélyíteni. Az pedig, hogy a mostani megállapodást ilyen nagy múltú intézmények írják alá, arra is garanciát jelent, hogy az együttműködés európai mércével is a hivatalos statisztika hasznára válik” – mondta Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a budapesti csúcstalálkozón.

Az éves egyeztetéseket a visegrádi négyek éppen regnáló elnöke vezeti majd – 2018. június 30-ig tehát a Központi Statisztikai Hivatal és annak elnöke, Vukovich Gabriella koordinálja a statisztikai hivatalok közös munkáját.”

Forrás:
Együttműködési megállapodást írtak alá a visegrádi országok (V4) statisztikai hivatalainak vezetői; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. április 19.

Közigazgatási, politikai informatika

Önkéntes munkavállalást segítő alkalmazás nyerte az 1APP fejlesztő versenyt

„A tavaly ősszel meghirdetett versenyre 2018. február 20-ig összesen 11 olyan nevezés érkezett, ami megfelelt a pályázati kritériumoknak. A beérkezett pályamunkákat a NISZ és a BME Mobil Innovációs Központjának szakértői értékelték. A zsűri a fejlesztések egyedisége mellett az alkalmazások által nyújtott felhasználói élményt, a dizájnt és a dokumentáció minőségét értékelte.

A verseny fődíját Zeisler Márton vehette át, aki a VolunTime nevet adta önkéntes munkavállalást közvetítő mobilalkalmazásának. Az applikáció lényege, hogy segíti az önkéntes munkavállalók és az önkénteseket kereső szervezetek egymásra találását. A fejlesztés jó példa arra, hogy az okos eszközök hogyan segíthetnek akár a társadalmi szerepvállalásban is. A zsűri számára az ötlet nagyszerűsége mellett fontos szempont volt a letisztult dizájn és az egyszerű használhatóság is.

A második díjat egy soproni középiskolás diák, Horváth Roland kapta, aki egy játékos közösségformáló alkalmazást fejlesztett. A Try Not To Smile applikáció segítségével pár perc alatt, önfeledten kikapcsolódhatunk. A játék lényege, hogy a játékos vicces videók nézése közben minél tovább maradjon komoly, miközben az alkalmazás figyeli az arcunkat.

A verseny harmadik díjazottja a Szilvás Anett-Tóth Bence páros lett, akik MoMAPP nevű alkalmazásukkal a vidéki nagyvárosok helyi közösségi közlekedésében nyújtanak segítséget. A fejlesztők ötlete jó kezdeményezés egy sokakat érintő probléma megoldására.

Az ünnepélyes díjátadón a verseny dobogósai az oklevelek mellett 500, 300, illetve 150 ezer forint összegű pénzíjat vehettek át.

További információk a versenyről: http://1app.mik.bme.hu”

Forrás:
Önkéntes munkavállalást segítő alkalmazás nyerte az 1APP fejlesztő versenyt; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2018. április 17.

Digitális ingatlanszakma – FM, Proptech és BIM

„Az ingatlanpiac résztvevői a Portfolio FM & Office 2018 konferenciáján vitatták meg munkájuk legégetőbb kérdéseit. Az április 19-ei eseményen a Lechner Tudásközpont két szakértője adott elő, Deák Márton a fejlesztés alatt álló Állami Középület Katasztert, Zagorácz Márk pedig a BIM kézikönyvet mutatta be.

Nyolcadik alkalommal rendezte meg a Portfolio az FM & Office konferenciát, mely az ingatlan-, létesítmény- és vagyonkezelők, üzemeltetők, finanszírozók, befektetők, tanácsadók és egyéb ingatlanos szakemberek szakmai fóruma. Ingatlanpiaci befektetőket és finanszírozókat egyaránt érintő témákat veséztek ki, mint például a hamarosan piacra érkező több százezer négyzetméternyi új iroda hatását, a minőségi munkaerő megtartását, valamint az épületek karbantartásához szükséges adatok elemzésének fontosságát. Az esemény visszatérő motívuma a munkaerőhiány volt, mely az ingatlanpiacot már az építkezésektől kezdve egészen az üzemeltetésig súlyosan érinti. A B+N Referencia Zrt. például a robotikához fordult segítségért, és gépek fejlesztésével igyekszik a takarítók hiányból adódó problémákat csökkenteni.

Deák Márton, a Lechner Tudásközpont projektvezetője a fejlesztés alatt álló Állami Középület Katasztert (ÁKÉK) mutatta be. A középületek átfogó adatbázisának kiépítése jelenleg is zajlik, a közeljövőben pedig megindul 100 000 m2 alapterületnyi központi kormányzati épület felmérése is. A tervek és épületmodellek egységes formátumban, egy felületen, újrafelhasználható módon fognak szerepelni az ÁKÉK-ben. A szakrendszer két fő részből áll, egyik a 3D épületmodell-tár, mely kereshető módon tartalmazza majd az adatbázisban szereplő 3D-s épületmodelleket, és azok részletes paramétereit. Másik fontos elem a helyiséggazdálkodás rendszer, amely a felhasználó igényeihez igazodva az egyes épületekhez tartozó eszközmennyiségi, energetikai, helyiséggazdálkodási, felújítási, valamint egyéb építészeti adatokat fogja tárolni.

A robotika elterjedése egyelőre távoli science fiction az ingatlanpiacon, ugyanis a legtöbb munkavállaló digitális tudása a legegyszerűbb szoftverek kezeléséhez sem elegendő. A konferencia résztvevői mobiltelefonos applikációval szállhattak be a kerekasztal beszélgetések témáiba, a moderátor kérdéseire valós időben, néhány gombnyomással lehetett válaszolni, így könnyen mérhető volt a résztvevők véleménye, például a közönségnek több mint a fele gondolta úgy, hogy a „Property Management” fejlődése az épületüzemeltetés területén szükséges leginkább, második helyre pedig a kivitelezés került 30%-kal.

A közeljövőben több mint 400 000 m2 területnyi iroda kerül a piacra, így a második szekció azt taglalta, hogy milyen hatással lehet ez a már meglévő irodaházakra, mik a bérlők igényei és milyen szolgáltatásokat nyújthat ezzel szemben egy idősebb épület. A lézerszkennelés, a BIM és a pontfelhő is közvetlenül érinti az ingatlanpiacot, így elsőnek Dr. Lovas Tamás a BME egyetemi docense beszélt a pontfelhőben rejlő lehetőségekről, melyet ma már akár fotóból vagy videóból is el lehet készíteni. Emellett érintette a BIM hasznosságát is, a témakört azonban Zagorácz Márk a Lechner Tudásközpont BIM szakértője fejtette ki bővebben. Előadásában bemutatta a BIM terjedését, gyakorlati jelentését, a hazai és nemzetközi átalakulásokat, illetve szóba került a tavasszal megjelenő BIM kézikönyv első kötete is, mely definíciókat, általános fogalmakat és modelltípusokat fog tartalmazni.”

Forrás:
FM, Proptech és BIM – ettől pezseg az ingatlanszakma; Lechner Tudásközpont; 2018. április 20.

A francia közigazgatás saját üzenetküldő alkalmazást fejleszt

„A francia kormány kifejleszti saját titkosított üzenetküldő szolgáltatását, hogy ezzel is csökkentse annak kockázatát, hogy bármilyen külföldi szerv a vezető politikusok beszélgetései után kémkedjen – jelentette be hétfőn a digitális ügyékért felelős minisztérium…Emmanuel Macron elnök köztudottan nagy Telegram-rajongó, amit nem Franciaországból üzemeltetnek.

Mint a Business Insider beszámolt, jelenleg 20 kormányzati tisztségviselő és közszolga teszteli az applikációt, amit egy állami alkalmazott fejlesztő készít, és aminek használatát még idén nyáron kötelezővé tehetik az az egész kormány számára. A tesztidőszak után pedig minden állampolgár számára elérhetővé tehetik a szolgáltatást.

Meg kell találnunk a módját, hogy egy olyan titkosított üzenetküldő szolgáltatásunk legyen, amit nem az Egyesült Államok vagy Oroszország titkosít – közölte a minisztérium szóvivője, aki ezzel a Facebook tulajdonában lévő WhatsAppra és az orosz Telegramra utalt. Szerinte a Facebook adatkezelési botránya után mérlegelni kell a lehetséges adatvédelmi kockázatokat, és jobb élen járni.

A Facebookot – ami 2014-ben vásárolta meg a Whatsappot – heves kritikák érik, mióta a vállalat elismerte, több millió felhasználó adataihoz férhetett hozzá a Cambridge Analytica politikai tanácsadócég anélkül, hogy abba a felhasználók beleegyeztek volna.

Emmanuel Macron elnök egyébként már az elnökválasztási kampánya során is sokat használta az egyébként a terroristák kedvenc csetprogramjának is tartott Telegramot, amihez később több kollégája is csatlakozott. Ám idén az adatvédelem biztonságát érintő megnövekedett kockázatok miatt a Thales biztonsági cég olyan biztonsági eszközöket telepített a kormányzati telefonokra Franciaországban, amelyek blokkolják a WhatsApp és a Telegram használatát.

A Telegramot egy orosz vállalkozó hozta létre, aki nemrég konfliktusba keveredett az orosz hatóságokkal. Az orosz állami telekommunikációs hivatal hétfőn bejelentette, hogy letiltotta a Telegramot, miután a vállalat elutasította az orosz állam utasítását, hogy nemzetbiztonsági hozzáférést biztosítson számára a felhasználók titkos üzeneteihez.

A WhatsApp és a Telegram is szuperbiztonságosnak hirdeti magát, mivel minden adatuk végponttól végpontig titkosított.”

Forrás:
Franciaország nem várja meg, hogy feltörjék Macron elnök beszélgetéseit, saját üzenetküldő appot fejleszt; Rigó Anita; G7.hu; 2018. április 17.
France is building its own encrypted messaging app so that the president will stop using Telegram; Mathieu Rosemain; Business Insider; 2018. április 16.

Előzetes piaci konzultáció a „Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kialakítása” tárgyú közbeszerzési eljárás előkészítéséhez

„A Belügyminisztérium 2018. május 3-án 09:00 órakor előzetes piaci konzultációt tart. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. A részleteket a letölthető anyagok tartalmazzák.
…
A Belügyminisztérium, mint ajánlatkérő a „KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16 azonosító jelű, „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” című kiemelt projekt (Projekt) keretében „Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kialakítása” tárgyban közbeszerzési eljárást készít elő.

A Projekt egyik átfogó célja a HR-stratégiai cselekvési képesség megteremtése, amelynek szerves eleme a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer (továbbiakban: KSZDR) kialakítása. A teljes fejlesztés eredményeként megvalósul a korszerű emberi erőforrás-menedzsment kialakítását és működését, a HR stratégiai cselekvési készséget erősítő, vezetés-irányítást támogató informatikai rendszer, a munkakör alapú humánerőforrás- gazdálkodás részeként elkészül a közszolgálati szervek munkaköri katasztere.

Az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés érdekében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 28. § (4) bekezdése alapján ajánlatkérő előzetes piaci konzultációt tart a közbeszerzési eljárás előkészítése, valamint a gazdasági szereplők – tervezett beszerzésre és annak követelményeire vonatkozó – tájékoztatása érdekében.

Az előzetes piaci konzultáció időpontja: 2018. május 3. csütörtök 09:00 óra
Helyszíne: Belügyminisztérim, 1051 Budapest, József A. u. 2-4. (tervezetten: 104. tárgyaló)

A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük, hogy a tkfo.kozbeszerzes@bm.gov.hu e-mail címen szíveskedjen jelezni 2018. május 2. szerda 10.00 óráig a résztvevő gazdasági szereplő cégnevének, valamint az általa delegált személy(ek) nevének megadásával.

Kérjük, hogy a beszerzési eljáráshoz kapcsolódó kérdéseiket – amelyekre az előzetes piaci konzultáción választ kívánnak kapni – szíveskedjenek előzetesen, 2018. május 2. szerda 10.00 óráig megküldeni a tkfo.kozbeszerzes@bm.gov.hu e-mail címre. Az ajánlatkérő a kapott kérdések figyelembevételével tartja meg a tájékoztatóját a megfelelő jogszabályi előírások keretei között”

Forrás:
Előzetes piaci konzultáció a „Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kialakítása” tárgyú közbeszerzési eljárás előkészítéséhez; Belügyminisztérium; 2018. április 21. (ZIP)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Ablonczy Balázs ( SAP Hungary Kft.): digitalizáció a közigazgatásban, digitalizáció a vállalkozásoknál, digitalizáció a gyáriparban

„A döntéshozatalra összpontosíthatnak a cégvezetők, az adatelemzés pedig egyre inkább a mesterséges intelligencia feladatává válik a most kialakuló trendek szerint – mondta a Magyar Időknek az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Ablonczy Balázs leszögezte, a német hátterű informatikai vállalat szívesen hoz Magyarországra a gazdaság versenyképességét, a közigazgatás egyszerűsítését, az adminisztráció csökkentését szolgáló fejlesztéseket. A cégvezető beszélt arról is, hogy milyen káros gazdasági hatásokkal jár a kisvállalatok digitalizációt elutasító viselkedése.

– A mögöttünk álló évet három, az állammal kötött keretszerződés megkötésével zárta az SAP. Milyen előnyökkel járnak ezek a feleknek?
– A három szerződés közül kettő a meglévők megújítása volt, de mindhárom segítségével erősíthetjük magyarországi pozíciónkat. Az egyik ilyen keretszerződésünk a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal köttetett meg, a másik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel. Utóbbi megállapodással az eljárásban részt vevő állami vállalatok a korábbinál olcsóbban, kifejezetten magas kedvezménnyel vásárolhatják meg a szoftvereinket, és a kapcsolódó gyártói szoftvertámogatási szolgáltatásokat is a piacon elérhető legalacsonyabb áron vehetik igénybe. Az állami vállalatoknak ez versenyképesség-növelő tényező, az SAP számára pedig kiváló együttműködési lehetőség, nem véletlen, hogy nő a közigazgatásból származó árbevételünk. A harmadik, a kormányzattal kötött stratégiai megállapodás pedig tükrözi azt, hogy Magyarországon az elmúlt pár évben megközelítőleg 7 milliárd forintot fektetett be a cég, több mint ezer embert foglalkoztat, akik jól fizetett, magas hozzáadott értékkel dolgozó kollégák, a legmodernebb, a digitalizációt szolgáló fejlesztéseket végzik.

A hosszú távú, stabil együttműködésre alapozva gondolta úgy a két fél, hogy magát a partnerséget is érdemes elismerni. Mindez mutatja azt is, hogy szívesen hozunk ide olyan programokat, amelyek a magyar gazdaság versenyképességét, a közigazgatás egyszerűsítését, az adminisztráció csökkentését szolgálják.

– Az állampolgárok mindebből mit érezhetnek?
– Az ő előnyeik abból származnak, ha a közigazgatás hátterében olyan informatikai megoldások, programok futnak, amelyek a mindennapi életet segítik. Így rövidül a sorban állás ideje, egyszerűbb és biztonságosabb az online ügyintézés, kevesebb űrlapot kell kitölteni.

– Hogyan néz ki az ehhez vezető út?
– Az előző hétéves uniós ciklusban számottevő forrás jutott azoknak az infrastruktúráknak a kiépítésére, amelyek szükségesek a működési modernizációhoz. A 2013–2020-as ciklusban pedig lehetőség lesz az infrastruktúrán elérhető szolgáltatások és tartalom bővítésére, jobb kihasználására, ennek következményeként egyszerűsödhet az ügyintézés. Például létre lehetne hozni olyan egyéni állampolgári adatlapot, amelyen nyomon követhető, hogy ki mennyit fizetett be és milyen jogcímen az államkasszába, milyen támogatásokat kapott. Mindannyian kíváncsiak vagyunk egy ilyesféle egyenlegre, mégis nehézkes a létrehozása a sok eltérő rendszer és a nem egy helyen tárolt adatok miatt. Az elengedhetetlen titkosítás, hozzáférési szabályok és biztonsági intézkedések mellett mindenképpen ez a jövő iránya. Ha például az egészségügyben minden beszerzés vagy beteghez köthető adat rögzítve van, az összeérő adathalmazokból akár a mesterséges intelligencia felhasználásával kihúzhatunk elemzésen alapuló információt, amely után már csak döntést kell hozni. Így a vezetők feladata nem az adatelemzéssel telik, hanem a döntéshozatallal. A vállalati szektor is ebbe az irányba tart.

– Azonban a kis- és középvállalatokat nehezen lehet meggyőzni az újdonságok alkalmazásáról. Létezik erre megoldás?
– Gyakori, hogy egy egyébként sikeres magyar családi vállalkozásnak nincs elég információja a folyamatai optimalizálásához, ami pedig szükséges lenne a kitöréséhez. Ők is ötletet meríthetnek az Ipar 4.0 mintagyárprojektből, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Budapesti Műszaki Egyetem kezdeményezése, és mi is részt veszünk benne. Egy olyan technológiai központról van szó, ahol a digitális világban szerepet játszó vállalatok bemutathatják a valós eseteket szimuláló megoldásaikat: robotikát, gyártósorok irányítását, hatékonyságnövelő fejlesztéseket. A mi projektünk méretét tekintve kicsi, legókockákból épült, de egy több ezer négyzetméteres gyártócsarnok komoly informatikai hátterét mutatja be: a szenzoroktól érkező adatok valós idejű feldolgozását és megjelenítését, összetett irányítási rendszert.

– Miért fontos az automatizálás?
– Mert egyre nehezebb új munkaerőt találni, kiváltképp a gyártó szegmensben. Az automatizálás növeli az egy termékre jutó bevételt, csökkenti az egy főre jutó kiadást. Ugyanannyi munkavállalóval nagyobb termelékenységgel vehet részt az adott vállalat a magyar gazdaságban.

– Mi lehet az oka annak, hogy a kkv-k mégsem nyitottak erre?
– Sokszor deficit látható a vállalatvezetők bizalmában, kevesen hiszik el, hogy a befektetés valóban nyereséget hoz. Jellemzően tartanak a beruházáshoz szükséges kiadástól, gyakran úgy vélik, hogy három évvel később mégis olcsóbban juthatnak majd élő munkaerőhöz, akkor pedig hiányozni fog a befektetett pénz. Szerintem egyfelől ez nem reális latolgatás. Másrészt pedig a hosszú távú gondolkodást, kiszámíthatóságot segíti egy sor állami kezdeményezés. Lehívhatunk olyan EU-s forrásokat, amelyek egyszerűbbé teszik a befektetést, akár vissza nem térítendő, visszatérítendő formában vagy hitelként. Ez komoly segítség a konstruktív tervezésben.

– A generációváltás segítheti a digitális átállást?
– Azok a fiatalok, akik a digitális technológia ismeretével abba a korba lépnek, hogy akár a családi vállalkozást vegyék át, nehezen tudják átvinni a cég többi tagján a digitalizációt. Aki felépítette a vállalkozást, jellemzően nem akar változtatni. Emiatt a fiatalok valami másba kezdenek, a kezdeményezőkészségük és az innovációra való nyitottságuk a digitális világba kerül startupok formájában. Ezek a hagyományos iparágak piacát célozzák és onnan vesznek el erőforrást. Gyakori, hogy ezek a fiatalok olyan inkubátorcéghez kerülnek, amelyeket nagyvállalatok hoztak létre. Előfordul viszont, hogy ezek a kisebb cégek csak azt szolgálják, hogy felkészülten érje a nagyvállalatot egy esetleges radikális változás a gazdasági környezetben. Mintha nem feltétlen feladat lenne végigvinni az innovatív ötleteket… Talán azért, mert a világ jelenlegi működése jövedelmezőbb, kényelmesebb, mint hogy azt újításokkal érdemes lenne megbolygatni. Ekkor az inkubátortevékenység mellett a status quo fenntartása is cél. Vannak persze nagyon jó példák a nagyvállalati szektorban, ezek valóban nyitottak az újításokra, lépést tartanak a rajtuk kívül álló tényezőkkel, az ügyféligények és a piac változásával. A tendencia az, hogy a nagyvállalati szektorban a gyártó cégek elmozdulnak a szolgáltatások felé, a digitalizációval kiküszöbölik majd azt a hosszú láncolatot, amely ma még jelen van köztük és a végfogyasztó között.

– Visszatérve az állami együttműködésekre: a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó projektjében érdekelt lehet az SAP?
– Az informatikai megoldásaink már működnek az erőműnél, az MVM-csoport is használ SAP-rendszert. Ha a Paks II beruházás eljut odáig, akkor érdeklődünk azzal a technológiával, amelyet itthon és más országokban is alkalmazunk. Az SAP ahhoz járulhat hozzá, hogy egy vállalat hatékonyabban működjön a digitalizáció segítségével, egyebek mellett akár a beszerzés, a humán erőforrás, a kontrolling, a logisztika vagy éppen a karbantartás-menedzsment területén.”

Forrás:
A kisebb cégeknek is érdemes áldozniuk a digitalizációra; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2018. április 21.

Az MNB szabályozóként és felügyelőként is kész módosítani a gyakorlatán, hogy elősegítse az innovatív pénzügyi vállalatok térnyerését

„A technológia miatt teljesen újra kell gondolni a pénzintézetek üzleti modelljét.

Már most tisztán látszik, hogy a technológiai fejlődés alapjaiban alakítja át pénzpiacokat, a bankoknak meg kell változtatniuk üzleti modelljüket, teljesen új alapokra kerül a verseny. A Magyar Nemzeti Bank vezetői szerint a hazai felügyelet irányító szerepet kíván betölteni, akár a fejlődés elősegítéséhez szükséges törvénymódosítások érdekében is kész közbenjárni.

Óriási versenyre van kilátás az innovatív vállalatok térnyerésével a banki ügyfelek kegyeiért, ehhez a hagyományos banki modellek teljes körű újragondolására van szükség – mondta tegnap egy témában tartott konferencián Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeletért felelős alelnöke.

Miután az innovatív pénzügyi szolgáltatók és fejlesztők, gyűjtőnevükön fintech cégek számára nem jelentenek korlátot az országhatárok, így könnyen szerezhetnek akár jelentős piacokat is a hagyományos bankok rovására.

Windisch elmondta, az MNB ebben a folyamatban vezető szerepet kíván betölteni, elősegíteni a bankokat ebben a versenyben és a szükséges fejlődésben. Megjegyezte, most még fölényben vannak a hagyományos pénzintézetek, ez azonban fordulni látszik, aki most nem kezd el fejleszteni, véglegesen lemaradhat. Erre akkor is áldozni kell, ha nehéz a feladat és költségesek a fejlesztések.

Az MNB szabályozóként és felügyelőként is kész módosítani a gyakorlatán, annak érdekében, hogy elháruljanak az innovatív fejlesztések előtt jelentkező korlátok. Sőt, a jegybank arra is kész, hogy képviselje az iparág érdekeit a jogalkotónál is, amennyiben törvényi szintű módosításokra lenne szükség.

Windisch elmondása szerint több nehézség is látszik, ebben az első, hogy a felsőoktatási rendszer nem tud elég informatikai szakembert képezni, ehhez több képzésre, ösztöndíjakra van szükség. Szintén probléma, hogy a bankok adatkezelése sok esetben töredezett, nem ritka, hogy kézi erővel rögzítenek adatokat. Ezek az állományok nem lesznek alkalmasak támogatni az innovatív platformokra való átállást.

Ebben lépniük kell a bankoknak, mivel végső soron az adatok feldolgozásával tudják a legjobb termékeket adni ügyfeleiknek. Megjegyezte, arra is számíthatnak a pénzintézetek, hogy az MNB is terelni fogja őket a jobb adatkezelési gyakorlatok átvétele felé.

Harmadik nagy kihívás a kiberbiztonság, a nagy mennyiségű adat ugyanis hatalmas üzleti érték, ezért egyre gyakoribb, hogy számítógépes támadásokat kifejezetten adatlopási célzattal indítanak.”

Forrás:
Az MNB-n nem múlik az innováció; Magyar Idők; Rácz Gergő; 2018. április 22.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. április 23.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
A diplomácia-fogalom lassú evolúciója
Az utóbbi években jó néhány tanulmány látott napvilágot, amely a nemzetközi kapcsolatok menedzselését, a diplomácia szédítő átalakulását, transzformációját igyekezett körüljárni. Mégis, jó szívvel ajánlok olvasásra egy újabb összegzést, mert ritka világossággal és összeszedettséggel mutatja be a 21. századi diplomácia lényegi és lényeges különbségeit.

A tartalmak evolúciója:
A diplomáciai apparátusok, hagyományosan, öt alapvető funkciót igyekeztek betölteni: mindenekelőtt információt gyűjtöttek, rendszereztek, summáztak, ágyaztak be tágabb összefüggésekbe, helyi és regionális kontextusokba. Fontos erre a klasszikus diplomáciai feladatkörre emlékeztetni, mivel a posztmodern külkapcsolati gyakorlatból mintha ez a fontos elem kezdene a legjobban kikopni. Aztán, a diplomáciai testület feladata volt – az imént említett információszerző munkára támaszkodva – az anyaországbeli főhatóság folyamatos politikai tanácsokkal való támogatása. Természetesen a feladatok között ott szerepelt az anyaország képviselete, a reprezentáció – néha túlságosan is szimbolizálva a testületek által végzett, valójában összetett munkát. A diplomata persze, ezt se feledjük, nemzetközi szinten tárgyalt, képviselve országa érdekeit, béke és háborús céljait a nemzetközi porondon, állandó interakcióban hasonló kulcsfeladattal megbízott partnereivel. Végül pedig a diplomáciai testületek, képviseletek meghatározó funkciójává vált szinte a történeti kezdetektől a konzuli tevékenység, a honfitársak érdekeinek képviselete, védelme és szolgálata a fogadó állam terepén.
A diplomáciai munka tartalmait, feladatrendszerét tekintve ténylegesen forradalmi átalakulásról beszélhetünk; új funkciók egész sora jelent meg (bizonyos értelemben persze háttérbe is szorítva egyes hagyományos diplomata feladatokat):

nemzetközi szabályozások kidolgozása, illetve azok végrehajtásának támogatása;
állami és államközi (transznacionális) entitások közötti kapcsolatok építésé és fenntartása;
regionális- és nemzetközi válságok menedzselése;
a különböző (hagyományos állami, és újdonsült „nem állami”) külkapcsolati aktorok tevékenységének összehangolása.

A diplomáciai aktorok körének bővülése:
Az újonnan kialakult diplomáciai funkciók egy része új közszereplők feladatkörébe csúszott át. Miközben az állami entitások tovább őrizék meghatározó szerepüket a diplomáciai tevékenységekben, újonnan kiemelkedő nem állami, transznacionális, vagy éppen szubnacionális szereplők is bekapcsolódtak a külkapcsolatok építésébe, kezelésébe.

A diplomáciai szereplők és testületek ügykezelésének átalakulása:
Korunk telekommunikációs-információtechnológiai fejlődése döntő módon alakította át a diplomáciai ökoszisztémák ügykezelését is. Míg a korábbi időszakokban a küldő ország képviselete, vagy érdekeinek kétoldalú tárgyalásokon történő érvényesítése számított a napi ügymenet alapjának, addig a modern ICT-forradalom nyomán a kommunikatív mozzanat vált a diplomata mindennapok meghatározójává. A múltba vész már az idő, amikor egy diplomata kétoldalú kapcsolatépítésben, országa hivatalos képviseletében, vagy éppen a küldő ország érdekeinek tárgyalásos érvényesítésében töltötte ki munkanapját. Közvetítői minőségükben ma már a diplomaták (hagyományosak és új típusúak egyaránt) nem a küldő ország felé irányuló információs folyam ápolásában, hanem az ellentétes irányú információ áramoltatásban játszanak fontos szerepet. A képviselet, és szükség esetén a tárgyalás továbbra is napi rutin maradt, ám a korszerű mobileszközök, valamint a mindenhová behatoló kibertér világában a diplomata a fogadó ország társadalmának (vagy éppen mikrotársadalmainak) elérésében, a tájékoztatásban, méghozzá a tömegesen testreszabott tájékoztatásban látja legfőbb feladatát. Nem kis mértékben az „országimázs”, a nemzeti, vagy regionális „márkaépítés”, a „public relations” vált a modern, digitális diplomata szakmai működésének fogalmi terepévé.
The Evolution of the Concept of Diplomacy; Sajad Abedi; Modern Diplomacy; 2018. április 20.

Versenyfutás a mesterséges intelligencia (AI) nyomában
A gépi tanuláson alapuló mesterséges intelligencia (AI, vagy magyarul MI), szakértők szerint alkalmas arra, hogy alapjaiban befolyásolja egy-egy ország nemzetbiztonsági érdekeit. Nem is véletlen ennek a fényében, hogy előszeretettel hasonlítják a fejlesztési folyamatokat a hajdani űrverseny nagyhatalmi vetélkedéséhez. Az MI már ma is egy roppant potenciállal rendelkező technológia, amelynek kiemelkedése a hajdani ipari forradalomhoz hasonlóan forgathatja fel a létező világrendet. Nem csak a termelés és a kereskedelem forradalmasítását várják tőle a szakértők, de – megannyi lehetséges katonai alkalmazása következtében – a nemzetbiztonságot közvetlenül befolyásoló tényezőként számolhat vele minden globális (vagy akár csak regionális) aspirációval rendelkező hatalom.

Míg korábban az Egyesült Államok – az MI-technológiák szülőhazájaként – egyértelmű fölényt élvezhetett, mára a vele versengő más hatalmak, elsősorban Oroszország és Kína szívós küzdelmet folytat annak érdekében, hogy a „technológiai szakadékot” a mesterséges intelligencia alkalmazások területén lehetőleg rekord idő alatt betemesse. Minden jel arra mutat, hogy Oroszország, de különösen Kína jelentősen nagyobb ráfordításokat szentel ma már az MI-kutatásoknak, mint a korábban e téren úttörőnek számító USA, ami jól tükröződik a mesterséges intelligencia, a mély tanulás és a big data témákban születő tanulmányok számarányában.

A tudásmonopóliumát ezen a kritikus területen elveszteni látszó Amerika egy radikális stratégiai átalakításban igyekszik újrapozícionálni szerepét. Az USA Hadügyminisztériuma a közelmúltban két keret-koncepciót is kidolgoztatott az ipar és a tudományos intézményrendszer együttműködésének előmozdítására, öt kritikus területet azonosítva a jövőbeni fejlesztésekre:

autonóm mély tanuló rendszerek;
ember-gép együttműködés;
géppel támogatott emberi műveletek;
ember-gép harci páralkotás;
hálózatban működő félig-önálló fegyverrendszerek.

Akárcsak az USA, a nemzetközi játéktéren felemelkedni kívánó Oroszország is komolyan veszi az MI kihívásait – és persze lehetőségeit. A fegyveres erők fejlesztésében meghatározó politikai vezetők (elsősorban Putyin elnök, valamint a legendásan koncepciózus Geraszimov vezérkari főnök) már egy évtizede kiemelt fontossággal kezelik ezt a területet. A 2008. évi grúz-orosz háború nyomán beindított orosz haderőfejlesztés modernizációs célkitűzései között hangsúlyosan jelent már meg az automatizált fegyverrendszerek kialakításának igénye.

A téma meghatározó, ha nem éppen sorsdöntő jelentőségét felismerő Kína jelentős erőforrásokat, tudományos kapacitásokat és oktatási infrastruktúrát és ráfordításokat szentel a mesterséges intelligencia fejlesztésének. A Kínai Államtanács bő fél éve, 2017. nyarán jelentette meg „Új generációs mesterséges intelligencia-fejlesztési terv” címet viselő direktíváját. A részletesen bontott, országos szintű fejlesztési terv tételesen felvázolta a mesterséges intelligencia-fejlesztési menetrendet, egészen 2030-ig kitűzve az elérendő fejlesztési tervcélokat. A terv átfogó abban az értelemben is, hogy részletesen felöleli – az alapszintű MI-elméleti kutatásoktól a közoktatásig – a mesterséges intelligencia-fejlesztés „társadalmi beágyazásának” kívánalmait.

A világosan kirajzolódó nemzetközi (nagyhatalmi) versengésben az amerikai szakértők a kínaihoz hasonlóan ambíciózus oktatási-képzési vertikumok kialakításában látják a vezető szerepét megőrizni kívánó USA feladatát. Ugyanakkor hangsúlyozzák az ún. „kettős rendeltetésű” kutatási programok fontosságát. Néhány amerikai technológiai óriás, mint pl. a Google, vagy az IBM ugyanis roppant előnyre tett szert az algoritmusok és a gépi tanulás terén. Az itt felhalmozott tudást hatékonyan kellene átfordítani potenciális katonai alkalmazások kiépítésére – vélik az amerikai szakértők.
The Artificial Intelligence Race: US, China and Russia; Ecatarina Garcia; Modern Diplomacy; 2018. április 19.
What AI Could Mean for Your Agency in the Future; Nicole Blake Johnson; GovLoop; 2018. április 10.

A Casino Royale-tól a Spectre főhadiszállásáig. Avagy Hollywood a geopolitika szolgálatában
A tudomány (vagy néha éppen a politika) elefántcsont tornyába bezárkózó szakértői társadalom hajlamos túlbecsülni a „komoly sajtó”, vagy akár csak a politikai tájékoztatás terepén működő hagyományos és online médiumok világkép alakító képességét. Az elmúlt másfél évben szárba szökkenő „fake news hisztéria” is jórészt azokon a félelmeken alapul, hogy az (intézményi, illetve a világhálós magán) tájékoztatás manipulálása gyökeresen képes alakítani a közemberek vélekedését egyes konkrét politikai kérdésekről, vagy általában a világról.

A politológia, vagy éppen a nemzetközi kapcsolatok kutatóival ellentétben azonban, a média, és különösen az online technológiákon alapuló újmédia tanulmányozásával foglalkozó szakemberek, meg persze a szociológusok, sőt egyes esetekben a pszichológusok-pszichiáterek azonban csak legyintenek erre. Számukra ugyanis magától értetődő bizonyosság, hogy az elmúlt 1-2 generáció közemberének világlátását nem a politikai vezércikkek, vagy a külpolitikai háttértanulmányok, de még csak nem is a hírelemző tévéműsorok alakítják. Hanem a filmek, a zenék, a videojátékok. A szórakoztatóipar által kreált és táplált popkultúra hordozóelemei. Amit rögtön pontosítsunk: a globális szórakoztatóipar termékeire. Az elmúlt héten már használtuk a jól ismert fordulatot (akkor az ún. „fake news”, és a „fegyverként használt” diplomácia vonatkozásában), miszerint nincsen új a Nap alatt. Most ismét ezt a fordulatot kell elővennünk, mert jó, ha világosan látjuk: a tömegkultúra eszközeinek felhasználása a geopolitikai célokat szolgálatában szintén nem ma kezdődött.
Ma már jól (vagy csaknem jól) ismert az (előző) hidegháború kulturális frontvonala. Amelyben a szemben álló nagyhatalmak, egy felől a Szovjetúnió (és a maguk mércéjével annak szövetségesei), másfelől az Egyesült Államok és annak fegyvertársai szemrebbenés nélkül használták fel a közkultúra akkori tömeghordozóit – részben az irodalmat, a zenét, de különösen a mozifilmet, majd a rádiót és a televíziót – a közvélemény befolyásolására.

Nincs már Szovjetúnió, de a jelek szerint változatlanul megmaradtak a geostratégiai ellentétek, és az abból fakadó rivalizálás. Legalábbis, ha szemügyre vesszük napjaink popkulturájának meghatározó eszközeit, a mozifilmeket, a tévéprodukciókat, illetve ezek online megjelenési formáit, akkor elementáris erővel ismerhetünk rá a hajdani hidegháború korszerűsített kiadására. A filmben, a tévében ma éppen olyan szemérmetlenül zajlik a geopolitikai célokat szolgáló manipuláció, csak mintha a hevessége növekedett volna tovább. Két írás került a kezünkbe a héten, ami erre a nyugtalanító jelenségre fókuszál, mindkettőbe más és más okból érdemes belelapozni.
Az orosz RT hírszolgáltató az amerikai és nyugati sajtóban felerősödő oroszellenesség témáját járja körül. Jól érzékelhetően mutatja be e „narratíva” fejlődéstörténetét, és különösen fejlődési ívét: eleinte még „csak” az orosz elnök, Putyin volt a cél, ám mára világosan kitapintható „az oroszokkal” szembeni hangulat, sőt gyűlöletkeltés. Ebben kiemelt szerepet játszik az amerikai közkultúra legfőbb generálója, a filmeket szakmányban ontó Hollywood, és az elemző (amúgy igen jó nevű, Amerikában élő filmkritikus) egyenesen az amerikai filmipar és a politikai elitek közötti szoros munkakapcsolatról, intézményes együttműködésről beszél. A szerző jó néhány manipulatív filmalkotásra hívja fel a figyelmet a közelmúlt amerikai terméséből. Azt már mi tesszük hozzá: érdemes felfigyelni a kronológiai egybeesésekre, ami egyfelől az Oroszországgal szembeni új hidegháborús posztúra felállása, másfelől az amerikai tömegfilmipar által kibocsátott produktumok oroszellenes témaválasztása, ábrázolásmódja, nyelvezete között világosan megfigyelhető.

A témát lényegesen átfogóbb jelleggel, ugyanakkor tudományos igényességgel, és persze némileg más nézőpontból mutatja be a Journal of Popular Film and Televísion című tudományos folyóirat legutóbbi kiadása. A tematikus szám ugyanis a nyugati filmkultúra egyik meghatározó alkotását, a James Bond-sorozatot, vagy inkább film-folyamot mutatja be valóban komplex módon. Itt azonban még az esztétikumnak is politikai, sőt geopolitikai jelentése van. James Bond ugyanis nem csupán egy filmes akcióhős: egy (volt) világhatalom, Nagy-Britannia kiemelkedő titkos ügynöke, és cseppet sem csupán átvitt értelemben a „Szabad Világ” elszánt harcosa. Figyelemre méltó éppen ezért az, ahogy az éppen aktuális „ellenség” megjelenik ezekben a filmekben, illetve ahogyan a főhős, Bond megküzd velük. A különszámot tehát érdeklődéssel (és mi tagadás, élezettel) forgathatja a digitális diplomácia kutatója is. Bond körül ugyanis csaknem minden geopolitika, és az alkotásfolyam hű képét, lenyomatát adja a nagyközönség világlátásának is, vagy még inkább e geopolitikai világkép „formálásának”. Nem véletlen, hogy a kiadványt a geopolitika tudományának egyik kiemelkedő szereplője, Klaus Dodds professzor szerkesztette, és ő írta a gyűjtőkötet bevezető tanulmányát is.
From casino Royale to Spectre: Dainel Craig’s James Bond; Klaus Dodds; Journal of Popular Film and Television; 2018. április 18.
Hollywood’s malicious propaganda demonizes all Russians; Michael McCaffrey; RT.com; 2018. április 17.

Senki sem akar lemaradni: a Montenegrói Külügyminisztérium is elindította Twitter-fiókját
Érdemes felfigyelni egy – persze csak látszólagos – ellentmondásra: a mobil technológia, az online forradalom, és mindenekelőtt a közösségi platformok szédületes fejlődése nyilvánvalóan a világ kiemelkedő hatalmainak közdiplomáciáját igézte meg leginkább. Meg a legkisebbekét. Mert, hát ez a helyzet, ami egy ideje jól látható: egyfelől az igazi nagyok, a fejlesztésben itt is úttörő szerepet játszó USA, a feltörekvő Kína, Oroszország, India fejleszti, használja a legdinamikusabban digitális diplomáciai eszköztárát. Ugyanakkor a kicsik, a nemzetközi porondon csupán elhanyagolható súllyal rendelkező államok külügyi apparátusai is előszeretettel karolják fel, a korszerű ICT-alkalmazásokat.
Persze, a magyarázatot könnyű belátni, hiszen a digitalizáció más és más előnyt kínál nagynak és kicsinek is. A kis államok éppen az ICT-technológiák „erősokszorozó” potenciálját állíthatják a szűkösebb erőforrásaik által korlátozott törekvéseik szolgálatába, és erre már eddig is jó példával szolgálhattak a Nyugat-Balkán államalakulatai. Közismert: Koszovó szinte a kezdeti időktől, a digitális diplomácia hőskorától kezdve az egyik jelenlevő, sőt kísérletező diplomáciával büszkélkedhet.
Most újabb térségbeli állam, Montenegró csatlakozott ehhez az áramlathoz. Az ország Külügyminisztériuma az elmúlt héten indította el hivatalos Twitter-fiókját. Egyelőre, természetesen, csupán szerény információ mennyiséggel, de láthatóan nagy eltökéltséggel.
https://twitter.com/MFA_MNE

Ukrajna az információs térből szeretné kiszorítani az oroszokat. Beleértve saját polgárait is
Ukrajna újabb ellentmondásos, az állami keretei között élő nemzetiségeket korlátozó intézkedést vezetett be. Az elmúlt héten ugyanis működésbe helyeztek egy sor televíziós zavaróállomást, amelyekkel a hírek szerint mintegy 40, orosz nyelvű televíziós állomás sugárzását gátolják, illetve blokkolják.

A hidegháború kezdeti időszakának (kölcsönös) információs hadviselési műveleteire emlékeztető lépéssel a polgárháborús övezetnek számító Kelet-Ukrajna lakóit szeretnék elvágni az orosz nyelven készített és sugárzott információktól. Az elektronikai hadviselési eszközökkel most megbénított tévéállomásokat feltehetően a nemzetközileg el nem ismert Luganszki Népköztársaság, illetve a Donyecki Népköztársaság hatóságai üzemeltetik. Mint ismeretes, a szakadár területek népességének igen jelentős része (megközelítően 40%-a) orosz nemzetiségű, vagy ukrán nemzetiségű, ám orosz anyanyelvű, aki ezzel a lépéssel az ukrán hatóságok megfosztanak az anyanyelven való tájékozódás lehetőségétől, sértve ezzel az ENSZ Alapokmányának vonatkozó részeit is. A helyzet ellentmondásossága az, hogy a térség „de facto” kiszakadt Ukrajnából, így annak lakóit „ellenségnek” („terroristának”) tekintik az ukrán hatóságok. Ukrajna ugyanakkor természetesen nem mondott le e térségek feletti szuverenitásáról, azaz „de jure” az ott élők továbbra is állampolgárai, akiknek viszont így az állampolgárokat megillető valamennyi jogot biztosítaniuk kellene.

A lépést bejelentő Leonyid Jevdocsenkó ukrán tábornok ugyanakkor úgy fogalmazott: a lépéssel hatékonyan „megvédik” a térségben levő mintegy 150 település lakóit az orosz hibrid hadviseléstől. Ez utóbbinak ugyanis, mint elmondta, fontos eleme az ukránellenes orosz propaganda.
A témához hozzászóló Porosenko államfő még azt is megjegyezte: ezt követően megvizsgálják azt is, hogyan lehetne „az internet és a közösségi oldalak segítségével” is szembeszállni az orosz agresszióval. Természetesen úgy, hogy az ne sértse a szólásszabadságot.

Az távközlési szolgáltatók az elmúlt években fokozatosan leállították valamennyi orosz nyelvű tévéállomás sugárzását Ukrajnában. Abban az országban, ahol – egy tavalyi hivatalos felmérés szerint – a lakosság 24,5%-ka használja az orosz nyelvet mindennapjaiban. Az állampolgárok negyede.
Ukrajna lekapcsolt 40 orosz tévét az ország keleti felében; Szalai Bálint; Index.hu; 2018. április 19.
Felmérés: Ukrajnában a lakosság alig több mint fele használja az ukrán nyelvet a hétköznapokban; Kárpáthír; 2017. október 3.

Az UNESCO dedikált online platformmal erősítené a kultúrák közötti párbeszédet
Noha az Internet korábban nem látott módon segíti az állampolgárok kapcsolatépítését és kapcsolattartását, az információs források, platformok rohamos növekedése miatt ma már egyre nehézkesebb a világhálón való eligazodás.
Az UNESCO, érzékelve ezt a problémát, egy új online portált indított útjára, amely a kultúrák közötti párbeszédet kívánja hatékonyan segíteni. Az oldal funkcionalitása a legfontosabb témák köré épül:

elsősorban fontos tematikus „enciklopédiaként” funkcionál;
másfelől könnyen kezelhető, áttekinthető információs portálként szolgál, hozzáférést biztosítva a – tematikusan rendezett – hírekhez, multimédiás tartalmakhoz;
a kultúrák közötti párbeszéd témájához kapcsolódó erőforrás-központot tartalmaz;
– online kurzusokat tesz elérhetővé a kultúraközi párbeszéd témájában.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének most induló portálja, saját megfogalmazásában azt célozza, hogy egyfelől alapvető tudásokat, másfelől jógyakorlatokat tegyen széles körben elérhetővé a kultúrák közti párbeszéd előmozdítására.
A portál az alábbi webcímen érhető el:
https://en.unesco.org/interculturaldialogue/
UNESCO e-Platform on Intercultural Dialogue; USC Center on Public Diplomacy; 2018. április 19.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉSEK
Moita, Luís (2018): A internacionalizacao de Lisboa.Paradiplomacia de uma cidade. Lisszabon, Universidade Autónoma de Lisboa – Observare
Két hete már ajánlottam egy könyvet egy első pillanatra talán szokatlan, de nagyon is izgalmas témában. A megtévesztő nevű szakterület, a „paradiplomácia”nemzetközileg elismert kézikönyvét mutattam be, amelyet egy portugál származású, ám Brazíliában élő szakértő-üzletember tollából született.
A paradiplomácia az országoknál kisebb, ám speciális adottságaik folytán mégis önálló nemzetközi kapcsolatépítést ambícionáló entitások sajátja. Ezek többnyire hatalmas kiterjedésű, vagy roppant nagy gazdasági teljesítményű régiók: szövetségi államok, mint például a korábban ismertetett munka szerzőjének otthont adó Sao Paulo állam, Brazíliában. Vagy egy-egy jelentős város, mint például Lisszabon. Amelynek dinamikusan épülő önálló „városdiplomáciájáról” szól ez a most ismertetett munka. A lisszaboni Független Egyetem szerzői gárdája által most megjelentetett tanulmánykötet, a nemzetközi üzleti életben, a start-up kultúrában és persze az idegenforgalomban mind inkább divatossá váló Ibér-félszigeti metropolisz konkrét tapasztalatain keresztül mutatja be a paradiplomácia sajátos lehetőségeit:

A városok, mint önálló nemzetközi szereplők;
Lisszabon és a nemzetközivé válás csomópontjai;
Ha egy város divatba jön: a lisszaboni idegenforgalmi explózió;
Városkultúra, kultúraközi kapcsolódások;
Környezeti fenntarthatóság, mint városdiplomáciai érték;
Városi versenyképesség és innováció.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. április 16-április 21.

Ajánlati/Részvételi felhívás

Közös adatbefogadó rendszer (STEFI) üzemeltetési- és szoftverfejlesztési támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/72
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.16.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.17.
Rövid meghatározás:
Az MNB statisztikai és felügyeleti adatszolgáltatásainak befogadását biztosító rendszerének (STEFI) üzemeltetetési- és szoftverfejlesztési támogatás
Lásd bővebben

Mobil munkaeszköz beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/72
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.16.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.16.
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése különböző EFOP pályázatokhoz kapcsolódóan
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/72
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.16.
Ajánlatkérő: Pécsi Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.17.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – „Az EFOP-1.9.6 azonosítószámú, „Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések” megnevezésű kiemelt projekt keretein belül licencek és üzemeltetés-támogató eszközök beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/73
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.17.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.18.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás Számítástechnikai gépek, berendezések és szoftverek beszerzésére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/73
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.17.
Ajánlatkérő: NYÍRINFO Nyíregyházi Informatikai Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.18.
Lásd bővebben

EXCHANGE és SHAREPOINT licenszek beszerzése (ajánlati felhívás)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/73
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.17.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.18.
Lásd bővebben

AF_APZ_Pályairányítási rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/73
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.17.
Ajánlatkérő: Autóipari Próbapálya Zala Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.18.
Rövid meghatározás:
Adásvételi szerződés a zalaegerszegi járműipari tesztpálya speciális irányítási rendszereinek és IT infrastruktúrájának létrehozásához szükséges eszközök beszerzésére
Lásd bővebben

CE-routerek licencbővítésének beszerzése a „Területi államigazgatás egységes működését támogató rendszerfejlesztések” című, KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00045 azonosítószámú kiemelt projekt keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/73
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.17.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.02.
Lásd bővebben

Internet-előfizetés biztosítása az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram kiterjesztéséhez (WIFI szolgáltatás) – 3
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/74
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.18.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.18.
Lásd bővebben

AF – Informatikai eszközök beszerzése a Pázmány Péter Katolikus Egyetem részére – 2.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/75
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.19.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.25.
Lásd bővebben

Életpályatervezés gemifikálása az EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 Komplex ifjúsági fejlesztések – Új Nemzedék Újratöltve című projekt keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/75
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.19.
Ajánlatkérő: Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.25.
A közbeszerzés ismertetése:
Életpályatervezés gemifikálása az EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 Komplex ifjúsági fejlesztések – Új Nemzedék Újratöltve című projekt keretében
Mennyisége
1 db gemifikált életpálya-tervezési portál tervezése
Ajánlatkérő rögzíti, hogy a jelen eljárás tárgya 1 db gemifikált életpálya-tervezési portál fejlesztése, a gemifikációs tevékenység – ebben az összefüggésben – a fő feladat és így a közbeszerzés tárgya is online játék fejlesztésére irányul.
Lásd bővebben

Vállalkozási szerződés online szolgáltatások futtatáshoz szükséges szerver kialakítás és hosting szolgáltatás az EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 Komplex ifjúsági fejlesztések – Új Nemzedék Újratöltve című projekt keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/75
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.19.
Ajánlatkérő: Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.23.
Vállalkozási szerződés online szolgáltatások futtatáshoz szükséges szerver kialakítás és hosting szolgáltatás az EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 Komplex ifjúsági fejlesztések – Új Nemzedék Újratöltve című projekt keretében.
A projekt keretében működtetett különböző elektronikus szolgáltatások működtetésére alkalmas önálló szerver infrastruktúra kialakítása a szerződéskötést követő 30 napon belül, valamint szerverteremben történő elhelyezése.
Önálló szerverkörnyezet kialakítása:
• 84 db fizikai CPU Core
• 384 GB memória
• 13 TB Storage kapacitás
• Virtuális környezet
• magas rendelkezésre állású szeparált szerverhosting környezet
• Minimum 1 Gbps belföldi internet kapcsolat
• A kialakított rendszer IT biztonsági védelmének megvalósítása
• Skálázható bővíthetőség
• A teljes rendszernek 5 év garanciával kell rendelkeznie
Lásd bővebben

Könyvelőirodai szolg mezőgazd-i vállalkozókra vonó adatgyűjtési, feldolgozási felra, EU-konform tesztüzemi információs rendszer 2018-2019. évi input-adatainak biztra [Ez volt a hivatalos neve! Szerk.] Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/75
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.19.
Ajánlatkérő: Agrárgazdasági Kutató Intézet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.22.
Rövid meghatározás:
Könyvelőirodai szolgáltatások mezőgazdasági vállalkozókra vonatkozó adatgyűjtési, feldolgozási feladatokra, EU-konform tesztüzemi információs rendszer 2018-2019. évi input-adatainak biztosítására – Magyarország egész területére vonatkozóan 19 részteljesítésben
Lásd bővebben

AF_KTI_Szakértők
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/74
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.18.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.23.
Rövid meghatározás:
Vállalkozási szerződés „Az IKOP-3. 1.0. -15-2017-00014 azonosítószámú, ,,A személyszállítási közszolgáltatások hatékonyabb ellátását célzó integrált utas tájékoztatási jegyértékesítési és forgalomirányítási rendszerek fejlesztése” című kiemelt projekt és az IKOP-3.2.0-15-2017-00028 azonosítószámú „A személyszállítási köz szolgáltatások hatékonyabb ellátását célzó integrált utas tájékoztatási jegyértékesítési és forgalomirányítási rendszerek fejlesztése” című kiemelt projekt megvalósításához szükséges szakértői kompetenciák biztosítására vonatkozóan.
Lásd bővebben

RSOE – Hardver – Ajánlati Felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/74
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.18.
Ajánlatkérő: Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.23.
Rövid meghatározás:
A Hajózási Információs Rendszer korszerűsítéséhez kapcsolódó hardverbeszerzési feladatok ellátása.
Adásvételi szerződés a Hajózási Információs Rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó hardverbeszerzési feladatok (kliens oldali és szerver oldali eszközök szállítás, beállítás, üzembe helyezés) ellátására.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – Sümegi Kistérségi Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. részére orvosi eszközök, PACS-rendszer és informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/74
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.18.
Ajánlatkérő: Sümegi Kistérségi Egészségügyi Szolgálató Közhasznú Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.18.
Lásd bővebben

Keretmegállapodás a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség projekt kommunikációs feladatainak tervezése és teljes körű megvalósítása tárgyában
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/74
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.18.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.14.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 3.013.160.988,- Ft
Lásd bővebben

„COMPASS+ országos felhasználású, tudományos tartalmú elektronikus adatbázis és keresőfelület kialakítása vállalkozási szerződés keretében”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/74
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.18.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.23.
A közbeszerzés ismertetése:
A COMPASS országos szintű, PHP és MySQL alapú adatbázis,nyilvános,a közösségi könyvtárakban elektronikus formában elérhető,kurrens és archív tudományos adatbázisok listáját összegyűjti, rendszerezi és az egyéni felhasználók számára közszolgáltatás jelleggel, ingyenesen és korlátozás nélkül, szabadon hozzáférhetővé teszi, hogy a magyarországi és a határon túli felhasználók számára naprakész információt biztosítson az adott pillanatban Magyarországon hozzáférhető elektronikus tudományos tartalmak elérésének lehetőségeiről és módjáról.
…Cél egy könnyen kezelhető, nyílt forráskódon alapuló webes, országos felhasználású, tudományos tartalmú elektronikus adatbázis (backend) és keresőfelület (dashboard) létrehozása
Lásd bővebben

(PTS-194) SAP gazdasági rendszer követése, támogatása, továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/74
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.04.18.
Ajánlatkérő: Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.21.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás/2015

Integrált Szervezeti Együttműködés- és Pályázatmenedzsment Informatikai Rendszer bérlése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/72
Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás/2015 KÉ
Közzététel dátuma: 2018.04.16.
Ajánlatkérő: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.04.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
A GINOP-6.1.4-16-2017-00001 azonosító számú „Nyitok hálózat a munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztéséért” című kiemelt projekt keretében Regionális irodák, Nyitott Tanulási Központok és NYITOK eMűhelyek számára Integrált Szervezeti Együttműködés- és Pályázatmenedzsment Informatikai Rendszer bérlése.
Lásd bővebben

Előzetes tájékoztató

ET_KTI_HKIR
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/74
Hirdetmény típusa: Előzetes tájékoztató/2015
Közzététel dátuma: 2018.04.18.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Rövid meghatározás:
„az ikop-3.1.0.-15-2017-00014 azonosítószámú, „a személyszállítási közszolgáltatások hatékonyabb ellátását célzó integrált utas tájékoztatási jegyértékesítési és forgalomirányítási rendszerek fejlesztése” című kiemelt projekt, valamint az ikop3.2.0-15-2017-00028 azonosítószámú „a személyszállítási közszolgáltatások hatékonyabb ellátását célzó integrált utas tájékoztatási jegyértékesítési és forgalomirányítási rendszerek fejlesztése” című kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan a személyszállítási közszolgáltatások hatékonyabb ellátását célzó egységes közlekedési informatikai háttérrendszer, a helyközi közösségi közlekedési információs rendszer (hkir) megvalósítása vállalkozási szerződés keretében”
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) üzemeltetés műszaki támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/73
Közzététel dátuma: 2018.04.17.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.039.668.544,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről -„Alkalmazásfejlesztési tevékenységek – A bírósági igazgatás további elektronizálása (Digitális Bíróság) –100517”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/73
Közzététel dátuma: 2018.04.17.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EN-CO Software Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 678.690.000,- Ft
Lásd bővebben

KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023 azonosító jelű, „Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer (VIZEK)” elnevezésű projekt keretében VIZEK e-Vízikönyv rendszer kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/74
Közzététel dátuma: 2018.04.18.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: PRIV-DAT Dokumentum Archiváló és Tároló Kft.; Nemzeti Dokumentumkezelő Nonprofit Zrt.; EN-CO Software Kft.
Rövid meghatározás:
KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023 azonosító jelű, „Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer (VIZEK)” elnevezésű projekt keretében VIZEK e-Vízikönyv rendszer kialakítása.
49.500 db, A2-es méretű, kézzel írott, kötött-fűzött vk-i oldal digitalizálása
2.400.000 A4-es méretű oldal digitalizálása és OCR technikával történő adatfelvételezése
4.200.000 metaadat rögzítése
1 db egységes vk-i adatbázis létrehozása
1 db elektronikus vk-i nyilvántartó alkalmazás fejlesztése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 383.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – A Baranya Megyei Kormányhivatal részére mobil ügyfélszolgálat, kormányablak és okmányiroda funkciójú egyedi gépjármű beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/74
Közzététel dátuma: 2018.04.18.
Ajánlatkérő:Baranya Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: P’-AutóCity Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.795.000,- Ft
Lás bővebben

Informatikai alkatrészek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/74
Közzététel dátuma: 2018.04.18.
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Nyertes ajánlattevő: ProComp Kft.; Etiam Kft.; Freedom-Tech Informatika Kft.; InformaTéka Kft.; Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft…
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.425.196
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről-A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klímavédelmi Hatóság részére a meglévő LiveGuide Klímavédelmi információs rendszer kiegészítése ETS modullal
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/75
Közzététel dátuma: 2018.04.19.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: In Mid Air Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 25.800.000,- Ft
Lásd bővebben

EDR KM tájékoztató – 2018. I.név
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/76
Közzététel dátuma: 2018.04.20.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Sagemcom Magyarország Kft.
Rövid meghatározás:
Keretmegállapodás az EDR rendszerben használható rádióterminálok és azok üzemeltetéséhez szükséges kiegészítők, szoftverek és tartozékok beszerzésére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 44.194.740,- Ft
Lásd bővebben

OKI – Adásvételi szerződés alapján számítógéprendszer szállítása, telepítése és üzembe helyezése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/76
Közzététel dátuma: 2018.04.20.
Ajánlatkérő: Országos Közegészségügyi Intézet
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 285.492.875,- Ft
Lásd bővebben

„Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek, support szolg. biztosítása a műszaki leírásban részl. szerint a Gy-M-S. M. Kormányhivatal számára – 2018.” – Tájékoztató az elj. eredm.-ről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/76
Közzététel dátuma: 2018.04.20.
Ajánlatkérő: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája ügyviteli és szervezési tevékenységét támogató komplex informatikai szoftver fejlesztése az iCorso Felnőttképzési Információs Rendszer továbbfejlesztése keretében tárgyú eljáráshoz.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/76
Közzététel dátuma: 2018.04.20.
Ajánlatkérő: Igazságügyi Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: DEXTER Informatikai és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 36.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről- Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/76
Közzététel dátuma: 2018.04.20.
Ajánlatkérő: Csongrád Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.400.124,- Ft
Lásd bővebben

Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint, a Tolna Megyei Kormányhivatal számára – 2018. – TEE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/76
Közzététel dátuma: 2018.04.20.
Ajánlatkérő: Tolna Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Microsoft licencek beszerzése/2018.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/77
Közzététel dátuma: 2018.04.21.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: S&T Consulting Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 187.592.758,- Ft
Lásd bővebben

TE – „Az Elektronikus Értékesítési Rendszer (EÉR) szoftver továbbfejlesztése és alkalmazás-szintű üzemeltetése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/77
Közzététel dátuma: 2018.04.21.
Ajánlatkérő: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: Reignsoft Zrt.
A csak közhitelesen azonosított felszámolók által használható Elektronikus Értékesítési Rendszer (EÉR) működtetéséért felelős Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság a működési és felhasználói tapasztalatok összegezése alapján az EÉR számítógépes rendszer továbbfejlesztése vállalkozási szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 28.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az MTA LGK meglévő CT-EcoSTAT szoftver továbbfejlesztése és supportja tárgyában indított eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/77
Közzététel dátuma: 2018.04.21.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Létesítménygazdálkodási Központ
Nyertes ajánlattevő: CompuTREND Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 56.907.950,- Ft
Lásd bővebben

A MÁV-START Zrt. egyes üzleti folyamatainak feltérképezéséhez és elemzéséhez adatbázis alapú folyamat-modellező (ARIS szimulációs) modul beszerzése és szakértői támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/77
Közzététel dátuma: 2018.04.21.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: itelligence Hungary Informatika Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.405.000,- Ft
Lásd bővebben

Mobil távközlési és adatforgalmi szolgáltatás nyújtása a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/77
Közzététel dátuma: 2018.04.21.
Ajánlatkérő: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
Nyertes ajánlattevő: Vodafone Magyarország Zrt.;Vodafone Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 89.754.645,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény/2015

Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/72
Közzététel dátuma: 2018.04.16.
Ajánlatkérő: Baranya Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.893.664,- Ft
Lásd bővebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal részére az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása 2018. évben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/73
Közzététel dátuma: 2018.04.17.
Ajánlatkérő: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/75
Közzététel dátuma: 2018.04.19.
Ajánlatkérő: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.062.896,- Ft
Lásd bővebben

EDR rádió rendszer tervezése, kiépítése és üzemeltetése – önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/76
Közzététel dátuma: 2018.04.20.
Ajánlatkérő: ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft.
Nyertes ajánlattevő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.700.124,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

EXCHANGE és SHAREPOINT licenszek beszerzése (tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/74
Közzététel dátuma: 2018.04.18.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
A beérkezett ajánlatok száma: 0
Lásd bővebben

„KSH adatbázis beszerzés”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/74
Közzététel dátuma: 2018.04.18.
Ajánlatkérő: Országos Közegészségügyi Intézet
A közbeszerzés mennyisége: „Adatszolgáltatási szerződés KSH adatbázis beszerzésére” a műszaki leírásban és a szerződésben meg-határozottaknak megfelelően, az alábbi mennyiségekkel:
Adatbázis a lakóépületek korára vonatkozóan
Az ország településeire, településrészeire vonatkozóan egy adatbázis létrehozása a cél az ivóvízben lévő ólom tartalom kockázatának becslésére vonatkozóan, melyhez az épületek kora, valamint az ólomoldékonyságot befolyásoló vízminőségi paraméterek jellemző értékei kerülnek felhasználásra.
Általános leírás:
A lakóépületek korára vonatkozó információ Magyarország egész területén az 5000 fő feletti településekre vonatkozóan és Budapest főváros esetén kerületenkénti meghatározás.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: az eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy nem került ajánlat benyújtásra.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről a „GNSS referenciaállomás vevőkészülék beszerzése a hozzá illeszkedő GNSS referenciaállomás antennával és szoftverkövetéssel” tárgyú közbeszerzési eljárásban
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/76
Közzététel dátuma: 2018.04.20.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Lásd bővebben

Szakirodalom

A lakossági fórum nem elég – kézikönyv a közösségi tervezésről

„A települések fejlesztésében egyre gyakrabban alkalmazott közösségi tervezésről készített kézikönyvet a Lechner Tudásközpont. A gyakorlati példákat is tartalmazó kiadvány felvázolja a részvételi, más szóval közösségi tervezés fogalmát, módszereit és hasznait, emellett javaslatokat tesz a hazai települési tervezési gyakorlatban való alkalmazására. A kiadvány igyekszik a jogszabályok elvárásait megtölteni élettel, és olyan tervezési lehetőségeket mutatni, amelyek sikerélményt adnak minden érintett félnek.

Praktikusan összeállított, könnyen használható kézikönyvet szerkesztett Részvételi tervezés a településfejlesztésben és településrendezésben címmel a Lechner Tudásközpont. A kiadvány letölthető a Tudásközpont weboldaláról a Települési szolgáltatások almenüpontból.

Lakossági fórumok sokszor nyomasztó élménye, mikor a döntéshozók és a tervezéssel megbízott szakemberek szűk köre kész tervekkel érkezve, a helyi művelődési ház nagytermében találkozik először azokkal, akiknek az életére a tervekben vázolt változások hatással lesznek. A helyi érintettek, a lakók és használók csak ülnek és hallgatnak. Ők azért elégedetlenkednek, mert nem vették figyelembe olykor elemi szükségleteiket sem, a szakemberek, városvezetés képviselői pedig azért, mert az emberek, akikért dolgoztak, nem méltányolják a befektetett munkát. Ennek a szembenállásnak a közösségi tervezés még a kezdet kezdetén gátat vethet, hiszen a helyi érintettek a tervezési folyamat legelejétől részt vesznek a munkában.

A településfejlesztés célja, hogy a település a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját, és hogy a településen folyó egyes fejlesztési tevékenységek egymással térben és időben összehangoltan valósuljanak meg.
A településrendezés a település területének megfelelő felhasználását és az építés helyi rendjének szabályozását, ezek révén a település fejlődését, a kedvező településkép kialakítását szolgálja.

A közösségi tervezés nem új dolog, de mostanában kezd mindennapos gyakorlattá válni a településfejlesztés és -rendezés folyamatában. Ez a fajta együttműködés nem a már elkészült tervek utólagos véleményeztetését jelenti, hanem azt, hogy a tervek elkészültében a helyi érintettek a tervezési folyamat elejétől részt vesznek. Nem véleményüket mondják el, hanem szükségleteiket, vágyaikat és élethelyzetükből adódó speciális tapasztalataikat kommunikálják. Az ilyen típusú tervezési folyamat során az érintettek kapcsolatba kerülnek egymással, így van lehetőségük, hogy megismerjék egymás élethelyzetét, javaslatait és képesek legyenek mindenki számára előnyös, vagy legalábbis kompromisszumos megoldások felismerésére. Ettől a helyi közösség jobban a sajátjának érzi az adott területet, a másik oldalon állók pedig elégedettebbek lehetnek az elköltött fejlesztési források és a befektetett egyéb energiák jobb hasznosulásával.

A kézikönyv definiálja a részvételi – más szóval közösségi vagy participatív- tervezés fogalmát, módszereit és lehetőségeit, továbbá azt is elmondja milyen módon alkalmazhatók ezek a településtervezésben hazánkban. Pontról pontra választ ad a leggyakoribb kérdésekre, például arra, hogyan lehet sok szereplővel hatékonyan dolgozni és akár néhány óra alatt használható eredményeket elérni, illetve van-e alternatívája a ma ismert lakossági fórumnak. Azt is megtudhatjuk, mit jelent a „kérdezés művészete” a települési tervezésben és mi köze az okostelefonnak a participációhoz.

A hazai települési tervezési rendszer áttekintése mellett e segédlet – a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága törekvéseivel összhangban – konkrét iránymutatásokat tartalmaz a települési tervezés munkafázisaihoz kötődően, alapul véve a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírtakat. Bár a részvételi tervezés ideális körülményei nem minden esetben állnak fenn, nézetrendszerének megértése képessé teszi a tervezőket és döntéshozókat arra, hogy bármilyen helyzetben felismerjék azokat a részvételi lehetőségeket, amelyekkel jelentős hozzáadott értéket teremthetnek.

A kiadvány letöltésére szolgáló direkt link (mobiltelefonnal erre kattintva azonnal letöltődik a kiadvány): http://lechnerkozpont.hu/doc/okos-varos/reszveteli-tervezes-a-telepulesfejlesztesben-es-telepulestervezesben-20180412.pdf

A kiadvány letöltésére szolgáló közvetett link, mely a Lechner Tudásközpont/Térbeli Szolgáltatások/Települési szolgáltatások almenüpontra visz: http://lechnerkozpont.hu/oldal/telepulesi-szolgaltatasok – Itt, az oldal alján, listába szedve megtalálható minden korábbi letölthető kiadvány mellett a Részvételi tervezés a településfejlesztésben és településrendezésben című kézikönyv is.”

Forrás:
A lakossági fórum nem elég – kézikönyv a közösségi tervezésről; Lechner Tudásközpont; 2018. április 17.

V4 – A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

„A cseh, magyar, lengyel és szlovák statisztikai hivatal új alapokra helyezett együttműködésének első kézzelfogható eredményeként jelentetjük meg ezt a füzetet a visegrádi országok fő mutatóiról. Ez a közös kiadvány bemutatja a V4-országok legfontosabb társadalmi és gazdasági jellemzőit, segítségével megfigyelhetőek az országok hasonlóságai és különbségei, valamint a csoport EU-ban képviselt súlya. A füzet átfogó információkat tartalmaz táblázatokban és grafikonokban megjelenítve.”

Forrás:
V4 – A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. április 19. (PDF)

Megjelent az Információs Társadalom folyóirat új, 2018. XVIII. évf. 1. száma, témája a videojátékok és az e-sport

„Az Információs Társadalom 18. évfolyamának első száma – részben folytatva a tavalyi év tematikus számainak sorát – egyetlen téma köré rendezett tartalommal jelentkezik. Ezúttal a videojáték és e-sport áll a cikkeink fókuszában. Mondhatnánk egyébként akár „duplaszámot” is, hiszen a megszokott terjedelem közel kétszeresével találkozhat a kedves olvasó, számozását tekintve viszont a 2018/1-es lapszám mégis csak egy szám. A vaskos terjedelem ugyanakkor szándékos volt, törekedtünk egyfajta teljességre, egyrészt hogy megpróbáljuk lefedni a téma egészét a játékoktól és játékosoktól kezdve a történetiségen és játékosításon (gamification) át a függőségig, valamint a komoly játékokkal a mélyebb társadalmi összefüggésekig. Másrészt igyekeztünk megszólítani a téma legavatottabb hazai szakértőit, és bár sajnos különböző okokból nem sikerült mindenkit bevonni a szám elkészítésébe, szerzőink között számos nívós hazai egyetem oktatói és a témával foglalkozó műhelyek munkatársai megtalálhatók. Bízunk benne, hogy a lapszám remek tartalmán túl ez is hozzásegít minket ahhoz, hogy a következő években a téma után érdeklődők és a videojáték, valamint e-sport jelenségeit vizsgáló diákok százai fognak a folyóiratból eligazodni és tanulni. A lapszám reményeink szerint katalizálni fogja a magyar e-sport és videojáték kutatást és bízunk benne, hogy nagymértékben segíteni fog a jövő szakembereinek is az orientációban, valamint a pályán való elindulásban.
…
Teljes lapszám
Teljes lapszám megtekintése vagy letöltése (PDF)

Tartalomjegyzék
Tanulmányok
A játék hendikepes rendszere
A dolgozat Bernard Suits nyomán hendikepes rendszerként határozza meg a játékot. Olyan tevékenységként, ahol triviális feladatokat oldunk meg nem hatékony módokon, különös kötelmek szerint. Az utóbbi kötelmeket a játék operatív szabályai rögzítik, melyek más, konstitutív és implicit szabályokkal kiegészülve hozzák létre a játék komplex élményét. A cikk amellett érvel, hogy a fenti módon valamennyi játék leírható, miközben egy a játékhoz és a létrejöttéhez közeli nézőpontot szorgalmaz.
Kiss Gábor Zoltán (PDF)

Videojátékoktól a munka világáig – játékostipológiák és munkahelyi motiváció
A videojáték-kutatás egyik közkedvelt területe a különböző játékostipológiák feltérképezése. Az ehhez kapcsolódó kutatások célja rendszerint az, hogy bemutassák a játékok mögött meghúzódó motivációs erőket, valamint kategorizálva, jól értelmezhető modellekbe ágyazva prezentálják ezeket. Jelen tanulmány két, egymáshoz szorosan kapcsolódó elméleti konstruktumot ismertet. Az első a JátékosLét Kutatóközpont által végzett kutatás eredményeként megalkotott F-modell, mely a videojátékosok motivációs dimenziói mentén kialakított tipológiát mutatja be, a második pedig a Szervezeti Személyiség Profil, az F-modell munkahelyi környezetbe ágyazott verziója.
Fromann Richárd, Damsa Andrei (PDF)

Szendvics és rétes – avagy hogyan játékosítsunk a lényeg elfedése helyett a lényeg kiemelésével?
A gamifikáció ma, 2017-ben a legkevésbé sem nevezhető egységes módszernek. Megannyi művelője van, számos irányzata létezik. 2010-es berobbanása óta a játékosítás teoretikusai arra törekszenek, hogy működő gyakorlatok alapján olyan modelleket állítsanak fel, amelyek megbízható, több területen is alkalmazható eszközként megismételhető sikereket produkálnak. Ezek a modellek rendre a játékos motivációkból indulnak ki, és különféle jutalmazási mechanizmusok segítségével próbálnak a videojátékokéhoz hasonló hatékonyságot elérni nemjátékos környezetben. A tanulmány egy eddig kevéssé kutatott komponens, a játékos szerep megteremtése mellett érvel, amely az általa alkalmazott konzervatív játékosítási módszer egyik központi eleme. A tanulmány célja nem a gamifikáció titkos komponensének felfedése, csupán egy lehetséges megközelítés bemutatása, amely már több sikeres projektben bizonyított.
Fekete Zsombor (PDF)

Noogames: játékkultúra és civilizációs horizont
A tanulmány a játékkultúra kialakulóban lévő harmadik szakasza legfontosabb sajátosságának a játékok révén fokozódó kollektív megismerő erőt és a civilizációs kihívásokból levezetett célvezéreltséget tartja. Az egyre összetettebb játékvilágot így a nooszférába és a nootechnológiák közé sorolva kínál egy induló tipológiát, amelynek révén a játékok egy új főosztályának (noogames) alesetei is áttekinthetővé válnak. Ennek megfelelően határozza meg az egyes típusokat: az új tudományos tudást és az új információs értéket létrehozó játékokat, a tudományos és egyéb tudást sokszorozó játékokat, s a begyakorló, érettség-teremtő és tudatosság-fokozó játékokat, kijelölve eközben az oktató játékok helyét is ebben a rendszerben. A típusokat összefoglaló táblázat minden egyes celláját oda sorolható játékok illusztrálják.
Z. Karvalics László (PDF)

Korunk virágzó biznisze? Az e-sport iparág bemutatása
A digitális világ fejlődésének köszönhetően a videojátékok és a professzionalizmus együttes megjelenését figyelhetjük meg. Ezt a jelenséget nevezhetjük e-sportnak. Az ezzel foglalkozó szubkultúra gyökerei visszavezethetőek a ’70-es és ’80-as évekre, azonban maga az e-sport csak a közelmúltban alakult ki. Ennek ellenére hatalmas fejlődésen ment át, manapság már diverzifikált, így a megértéséhez megfelelő tipológia is szükséges. Bonyolult versenyrendszerekkel rendelkezik, nemzetközi szövetség segíti a fejlődését, és komoly kapcsolódási pontokat fedezhetünk fel a hagyományos sportok és az e-sportok tulajdonságai között. Fontos leszögezni azonban, hogy nem minden videojáték e-sport! Ahhoz, hogy mélyebben megértsük ezen iparág működését, meg kell értenünk, honnan fakad a médiaképessége, és azt is, milyen csatornákon éri el a többmilliós érdeklődő réteget. Magyarországon most kezdik felismerni az üzleti jelentőségét és a mögötte álló tömegbázisban rejlő lehetőségeket. Ennek köszönhetően hazánkban is lehetőség nyílhat a digitális sportok gyors ütemű fejlődésére.
Szabella Olivér (PDF)

A problémás videojáték-használat újabb elméleti és gyakorlati megközelítései
Napjainkban a videojátékokkal való időtöltés az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység a fiatalok körében. Ennek elterjedésével párhuzamosan nőtt a tudományos érdeklődés a játékok káros hatásai, illetve azok problémás használata iránt, mely jelenség a köznyelvben csak “játékfüggőségként” ismert. A kutatások rámutattak arra, hogy a játékosok kis része jelentős pszichológiai ártalmaktól szenved számos életterületen (például családi, társas, munkahelyi/tanulmányi). Tanulmányunk célja áttekintést nyújtani a problémás játékhasználat újabb elméleti megközelítéseiről, diagnosztikai kritériumairól és méréséről. A definíciót és a kritériumokat övező tudományos viták mellett bemutatjuk a kezelési eljárásokat és programokat, valamint felvázoljuk a jövőbeli kutatási irányzatok lehetőségeit is.
Bányai Fanni, Zsila Ágnes, Demetrovics Zsolt, Király Orsolya (PDF)

Kutatási Jelentés
A gamer bennük van – Az eNET Internetkutató, az Esportmilla és az Esport1 közös magyar videojátékos és e-sport kutatásának főbb eredményei
A tanulmány az eNET, Esportmilla és Esport1 videojáték és e-sport kutatásának főbb kutatási eredményeit mutatja be. A két kutatás számos témát felölelt, ezek közül a tanulmány először a videojáték kutatás eredményeit ismertetve kitér arra, hogy mennyien játszanak videojátékkal idehaza és ehhez mik a főbb motivációik. Foglalkozik annak vizsgálatával, hogy a nem játszók körében mennyire elterjedtek a videojátékosokkal kapcsolatos negatív sztereotípiák, illetve milyen a szülők viszonya a témához. Ezt követően bemutatja, hogy min és mit játszanak a játékosok, illetve mekkora az e-sport játékkal játszók hazai bázisa. A tanulmány ismerteti az e-sport kutatás eredményeit is, így, hogy mik a főbb játékplatformok, hány órát tesz ki a játékkal töltött idő és az általában vett „screen time”, mi mondható az egyéni fejlődésről és streamek követéséről, valamint, hogy hagyományos értelemben sportolnak-e egyáltalán a gamerek? A tanulmány kísérletet tesz a videojátékokhoz köthető piac magyarországi méretének becslésére is. Végül a befejezésben azt vizsgálja, hogy vajon széleskörű társadalmi elfogadottság előtt áll-e idehaza a videojáték és az e-sport?
Pintér Róbert (PDF)

Gamerek az iskolában
Az elektronikus játékok terjedése többek között a pszichológusok figyelmét is felkeltette, akik a játékfüggőség veszélyeire figyelmeztettek. A felállított hipotézis szerint a játékhasználatnak igen komoly haszna is lehet, segíti az együttműködést, a kommunikációt, új ismereteket is nyújt, de a csapatjátékon keresztül a stratégiai gondolkodást is támogatja. A kutatás arra kereste a választ, hogy a fiatalok milyennek látják a gamerek világát, hogyan ítélik meg a játékok hasznosságát, hogyan viszonyulnak a sporthoz, és mennyiben befolyásolja a játék a tanulmányi eredményeiket. A vizsgálat azt mutatja, hogy a fiúk és a lányok játékhasználata nem tér el jelentősen, a tanulmányi eredmények az intenzív játékhasználat mellett sem romlanak. Ugyanakkor a szabadidő kitöltésében az aktív sportolás is megjelenik, elsősorban a csapatjátékok. A gamerek világa más, mint a mai felnőtteké, és rendkívül sok pozitív, a mindennapi életben hasznosítható részt tartalmaz.
Szabó József (PDF)

Műhely
DEAC-Hackers: játszó hackerek, hackelő játékosok
Klasszikus értelmezésben a hacker a kifinomult problémákat kifinomultan kezelni képes szakértő. Tipikusan programozó, de ugyanúgy mutathat hacker attitűdöket, lehet hacker egy művész, egy feltaláló, egy tudós vagy egy sportoló is. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogyan lehet hacker egy e-sportoló játékos. A hacker természetéből fakadóan autodidakta, de a tanulási folyamat formális eszközökkel segíthető, katalizálható. A mi ilyen formális keretünk a Debreceni Egyetem Atlétikai Clubjának (DEAC) nemrégiben megalakított e-sport szakosztálya, a cikkben bemutatott DEAC-Hackers.
Bátfai Norbert, Besenczi Renátó, Szabó József, Jeszenszky Péter, Buda András, Jármi László, Lovas Rita Barbara, Pál Marcell Kristóf, Bogacsovics Gergő, Tóthné Kovács Enikő (PDF)

E-sportolók mérése
Jelen munkában készítjük elő azt a tanulmányt, mely hivatott lesz majd eldönteni, hogy az általunk bevezetendő mérési módszer (esport-talent-search/BrainB 5-ös sorozat) eredményes lehet-e a jövő kiemelkedő e-sportolóinak korai felismerésében, felkutatásában. A jelen előkészítésben bemutatjuk a mérés alapötletét, a mérést végző, általunk kifejlesztett nyílt forráskódú szoftvert és a mérést végző e-sport-szakértők aggregált tapasztalatait. Viszont a mért adatok statisztikai feldolgozásával, a mérési módszer és az eredmények vizsgálatával nem foglalkozunk, hanem csak néhány esetben mért, nyers adatokat villantunk fel.
Bátfai Norbert, Bogacsovics Gergő, Paszerbovics Roland, Antal Asztrik, Czevár István, Kelemen Viktor, Besenczi Renátó PDF

Olvasás Közben
Fél évszázad játék – egy új kultúra születése
Recenzió Beregi Tamás: Pixelhősök. A számítógépes játékok első ötven éve (Vince kiadó, 2010, 444 oldal, ISBN: 9789633030233) című könyvéről.
Rab Árpád Szörény (PDF)

Fromann Richárd: Játékoslét. A gamifikáció világa
Recenzió Fromann Richárd: Játékoslét – A gamifikáció világa (Typotex Kiadó, 2017, 223 oldal, ISBN: 9789632799544) című könyvéről.
Herendy Csilla (PDF)

Andrejkovics Zoltán: Láthatatlan játék – A győztesek gondolkodásmódja az e-sportban
Recenzió Andrejkovics Zoltán: Láthatatlan játék – A győztesek gondolkodásmódja az e-sportban (Magnólia, 2017, 192 oldal, ISBN: 9789634193593) című könyvéről.
Nagyághy Zsolt (PDF)”

Forrás:
2018. XVIII. évf. 1. szám; INFONIA Alapítvány, Gondolat Kiadó; 2018. április

Hamarosan megjelenik az épületinformációs modellezés ( BIM – Building Information Modeling) első, általános, magyar nyelvű kézikönyve

„Hamarosan érkezik az első általános, magyar nyelvű, bárki számára elérhető BIM kézikönyv. A négykötetes sorozat első része a legfontosabb definíciók és alapelvek mellett a BIM széleskörű felhasználásának lehetőségeit és az épületek teljes életciklusában betöltött szerepét ismerteti.

Idén tavasszal jelenik meg a mindegy 80 fogalmat és 25 felhasználási lehetőséget összegyűjtő, nyilvános, nemzetközi viszonylatban is hiánypótló BIM kézikönyv első kötete, ami ingyenesen elérhető lesz a Lechner Tudásközpont weboldaláról. A BIM (Building Information Modeling), vagyis az épületinformációs modellezés az építőipari folyamatok és módszertanok új megközelítése, amit ma már épületinformációs menedzsmentként is értelmezhetünk.

„Az építési beruházás teljes életciklusára vonatkoztatható technológia egyre elterjedtebb, nem csupán a hazai építőipar szereplői, hanem a nagyközönség számára is sok lehetőséget rejt. A BIM nem csupán a tervezés-kivitelezés folyamatát könnyíti meg, hanem segítségével magasabb minőségű műszaki dokumentáció készíthető. ”– mondta el Zagorácz Márk, a Lechner Tudásközpont által szerkesztett kötet szakértője és több nagyberuházás BIM menedzsere.

„A Lechner Tudásközpont kiemelt szerepet kapott az építőipari digitalizáció fejlesztésében és a felhasználási lehetőségek mind szélesebb körű népszerűsítésében. Ezt a szerepet igyekszünk érzékenyen kezelni, a célokat nem jogszabályokkal ráerőltetni a szakmára, hanem átfogó képzések keretében megismertetni a szakmagyakorlókkal az új technológiák nyújtotta előnyöket, a nagyobb hatékonyság és a minőségibb eredmények elérése érdekében. A négykötetes BIM kézikönyv-sorozat elkészítése is ezt a célt szolgálja.” – tette hozzá a kézikönyv gondozója.

A hatékonysághoz azonban nem elegendő a technológia léte, a BIM egyre szélesebb körű használata megköveteli a pontos megfogalmazások és definíciók egységes használatát. A tavasz végén megjelenő első, szemléletformáló BIM kötet olyan alapvető tudnivalókat, kifejezéseket, definíciókat és elveket tartalmaz, mint a BIM-modellhez rendelt dimenziók (3-4-5-6-7D) értelmezése, a modellek részletességét és információtartalmát definiáló LOD (Level Of Development) szintek meghatározása, a BIM munkarészek rögzítéséhez szükséges szerződéses dokumentumok megnevezése, vagy éppen az épületelem-klasszifikációs rendszerek rövid bemutatása.

A kötet elkészítéséhez 12 nemzet – többek között ausztrál, angol és amerikai – szabványát, a hozzájuk tartozó referenciákat, ISO szabványokat, BIM tanulmányokat, internetes publikációkat és szakkönyveket tanulmányoztak a Lechner Tudásközpont 3D Építésügyi Módszertani Osztályának szakértői. Ezek alapján született meg a BIM építőipari felhasználásának hazai környezetre átültetett céljait ismertető fejezet, ami 25 lehetséges felhasználási példát mutat be részletesen. A BIM a tervdokumentáció elkészítése mellett nagy segítséget nyújthat a mennyiségi és szerkezeti analízisben, a szakági tervek közötti háromdimenziós ütközésvizsgálatban, az üzemeltetési feladatok hatékony ellátásában, gyorsabbá és költséghatékonyabbá teszi a kivitelezést – természetesen a minőség megtartásával.

A négykötetes sorozat második része Épületinformációs Modellezés a gyakorlatban címmel a modell-előállítási és módszertani útmutatót, a BIM-es projektek során használandó sablont és újabb definíciókat tartalmaz majd. A Műszaki leírás a BIM-alapú alkalmazásfejlesztéshez című harmadik kötet az informatikai fejlesztéssel kapcsolatos tudnivalókat, a negyedik pedig a nemzetközi és honosított BIM szabványok összefoglalását fogja tartalmazni a magyar építésügyi folyamatokhoz kapcsolódó kiegészítésekkel.

Mi az a BIM? A kötetben szereplő definíció alapján a „BIM” betűszó eredetileg a „Building Information Modeling” kifejezés kezdőbetűiből keletkezett, vagyis többletinformációval rendelkező virtuális háromdimenziós modellek készítését jelentette. A betűszó „M” betűje napjainkban már inkább a „Management” szót jelöli. A Building Information Management fogalom egy olyan folyamatra utal, ahol a modellezésen és a modellelemek attribútumokkal való feltöltésén túl a rendszer használata az életciklus összes fázisán keresztül átível. Ennek alapja az Épületinformációs Modell (Building Information Model), más néven BIM-modell.
A kötet a Lechner Tudásközpont oldaláról lesz elérhető.”

Forrás:
2018 a BIM éve; Jancsó Ágnes; Lechner Tudásközpont; 2018. április 18.

Új-zélandi kormányzati projekt a közigazgatáson belüli szakpolitikai tanácsadás színvonalának átfogó javítására

„Új-zélandi kormányzati projekt a szakpolitikai belső tanácsadás színvonalának átfogó javítására.

Az ausztráliai The Mandarin közigazgatási szakportál azon új-zélandi kormányzati gyakorlatot vette górcső alá egy, a Taylor&Francis Online oldalán megjelent tanulmány alapján, amely a kormányzaton belüli szakpolitikai tanácsadás (policy advice) színvonalának egységesítésére és emelésére vezetett be átfogó keretrendszereket. (A „tanácsadás” kifejezés az új-zélandi gyakorlat alapján ez esetben nem külső tanácsadók munkáját takarja, hanem a kormányzaton belüli, döntéshozatalt támogató szakértői munkát; Magyarországon ez leginkább a szakmai főosztályok tevékenységének felel meg, így a leírt gyakorlat analóg módon rájuk vonatkoztatható.) A szakcikk szerint sok közszolga szeretné megreformálni az ügymenetet, javítani a kormányzati munkát támogató folyamatokat, de megfelelő keretrendszerek nélkül az erőfeszítéseik gyakran nem a várt eredményt hozzák, ehelyett rengeteg munka és idő ráfordításával is csak – képletesen szólva – a kerék újra felfedezéséhez vezetnek. Új-Zéland kormánya ezt a problémát felismerve átfogó keretrendszer-készletet állított össze, a szakpolitikai közösséggel együttműködve, a belső szakmai tanácsadó munka minőségének növelésére.

A 2014-ben elindított Szakpolitikai Projekt (Policy Project) a kormányzaton belüli, a szervezeti egységekben végzett szakpolitikai tanácsadás inkonzisztenciáját hivatott orvosolni. A projekt eredménye megfelelő eszköztárat biztosít az alapvetően decentralizált új-zélandi közigazgatásban dolgozó köztisztviselőknek ahhoz, hogy újragondolhassák és optimalizálhassák munkájukat, közös elvárásokat fogalmazva meg számukra. Közigazgatási menedzsment szakértők szerint az országnak hosszú távon jelentős haszna származik a projektből, bár – mint a tanulmány szerzői is rámutatnak – ennek tapasztalatokon nyugvó bizonyítására a bevezetés óta eltelt idő még nem ad módot. A kezdeményezés ezzel együtt is egyedülálló erőfeszítést jelent a szakpolitikai képességek szisztematikus fejlesztésére a közigazgatás egészében, megbízható modellt adva a szakpolitikai vezetők kezébe a rendszerszemléletű beavatkozásra, szinte versenyezve abban, hogy melyik intézmény tud jobb eredményt elérni a kormányzat és az állampolgárok javára.
A projekt indítása előtt a szakpolitikai tervezőknek a következő problémákkal kellett szembe nézniük:

A szakpolitikai munka minősége rendkívül eltérő volt az egyes intézményekben és azok szervezeti egységeiben, nélkülözve a közös nézőpontot arra nézve, hogy mit jelent a jó tanácsadói munka, a jó tanácsadó és a jó tanácsadó szervezet.

A szakpolitikai tanácsadás az esetek jelentős részében nélkülözte a tapasztalati alapokra építkezést, keveset tudott a célcsoportok igényeiről, és kevés információja volt arról, hogy a korábbi gyakorlatból mi működött jól és mi nem.

Kevés volt az igazán jól képzett, gyakorlott tanácsadó az apparátuson belül, az egyes intézmények között pedig éles harc folyt ezek megnyeréséért.

A tanácsadói munka elsősorban a miniszterek azonnali igényei alapján összehívott megbeszélésekre fókuszált, a szakpolitikai képességek fejlesztésére irányuló befektetések és a szakpolitikai gondnokság rovására.

A kormányzati intézményrendszeren belüli együttműködés, összehangolás és priorizálás a szakpolitikák kialakításának és megvalósításának szakaszában egyaránt gyenge volt.

A Szakpolitikai Projekt gazdája a miniszterelnöki hivatal (Department of Prime Minister and Cabinet) szakmai vezetése volt, ami magas szintű támogatottságot biztosított a munkának. Az irányításban ugyanakkor nem a parancsoló-ellenőrző szemléletnek volt döntő szerepe, hanem az érdekeltté tételnek és az elkötelezettség kialakításának. Az eszköztárat a szakpolitikai közösség bevonásával, a velük való együttműködés során alakították ki. A projektcsapat a fentebb felsorolt problémák megoldására kiterjedt eszközkészletet adott a köz szolgálatában dolgozók kezébe, három olyan szakpolitika-fejlesztési keretrendszerre támaszkodva, amelyeket a miniszterelnök 2016-ban vezetett be. Ez a három fejlesztési pillér a következő:

Szakpolitikai minőségi keretrendszer (Policy Quality Framework), amely leírja és összefoglalja a jó minőségű szakpolitikai tanácsadó munka fő ismérveit.

Szakpolitikai jártassági keretrendszer (Policy Skills Framework), amely leírja és összefoglalja, hogy milyen tudást, jártasságot és magatartást igényel a jó szakpolitikai tanácsadás.

Szakpolitikai képességek keretrendszere (Policy Capability Framework), amely leírja és összefoglalja, hogy milyen szervezeti képességekkel, eszközökkel, kapacitásokkal kell rendelkeznie az intézménynek a jó szakpolitikai munkához.

Az egyes keretrendszereket következő hírlevelünkben mutatjuk be részletesen.”

Forrás:
Reimagining how NZ public servants go about their work; David Donaldson; 2018. április 16.
Strengthening policy capability: New Zealand’s Policy Project; Sally Washington, Michael Mintrom; Policy Design and Practice; 30-46. oldalak; 2018. március 29.
The Policy Project; The Department of the Prime Minister and Cabinet

Törvények, rendeletek

74/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet az Integrált Közcélú Víziközmű Adatbázis üzemeltető szervezetének kijelöléséről és működésének részletes szabályairól

„…1. § E rendelet alkalmazásában

1. felhasználó: a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a vízgazdálkodásért felelős miniszter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), a víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, a vízügyi hatóság, valamint a vízügyi igazgatóság,

2. Integrált Közcélú Víziközmű Adatbázis: olyan egységes, elektronikus információs rendszer, amely internetes felületén a víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős által szolgáltatott adatokat megjelenítve biztosítja a díjelőkészítő tevékenységhez, a gördülő fejlesztési tervezéshez és a víziközmű-vagyonértékelések elkészítéséhez szükséges adatokhoz való hozzáférést a felhasználók számára, valamint támogatja a Hivatal és a vízügyi hatóság tevékenységét, valamint a víziközmű-szolgáltatási ágazat szakpolitikai, stratégiai és fejlesztéspolitikai megalapozását…
…
3. § Az Integrált Közcélú Víziközmű Adatbázis üzemeltetője (a továbbiakban: üzemeltető) az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság…”

Forrás:
74/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet az Integrált Közcélú Víziközmű Adatbázis üzemeltető szervezetének kijelöléséről és működésének részletes szabályairól; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 74/2018. (IV. 20.) Korm. rendelete az Integrált Közcélú Víziközmű Adatbázis üzemeltető szervezetének kijelöléséről és működésének részletes szabályairól; Magyar Közlöny; 2018. évi 55. szám; 2018. április 20.; 3065-3068. oldalak (PDF)

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara bekapcsolódik a Digitális Jólét Program végrehajtásába

„…1. § A Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(A DJP végrehajtásában részt vesz)
„c) a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara.”

2. § Az R. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a 2. § c) pontja alapján közfeladatai körében ellátja a Digitális Agrárakadémia működtetésével összefüggő feladatokat…””

Forrás:
A Kormány 86/2018. (IV. 21.) Korm. rendelete a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 56. szám; 2018. április 21.; 3172. oldal (PDF)

A belügyminiszter a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségének tanúsítására a Certop Kft.-t jelölte ki

„A belügyminiszter – a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésében megállapított hatáskörben eljárva – a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségének tanúsítására BM/2714-8/2018. számú határozatával
2018. június 21. napjától 2021. június 21. napjáig terjedő időszakra a Certop Informatikai Tanúsítási Szolgáltatások Kft.-t (1149 Budapest, Mogyoródi út 32.) kijelölte…”

Forrás:
A belügyminiszter közleménye a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése alapján; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 15. szám; 2018. április 16.; 1357. oldal (PDF)

75/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet a fizetésképtelenségi nyilvántartás létrehozásával kapcsolatos feladatokról

„1. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott fizetésképtelenségi nyilvántartások

1. § E rendelet alkalmazásában

a) fizetésképtelenségi nyilvántartás: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) hatálya alá eső gazdálkodó szervezetek ellen Magyarországon indított csődeljárással, felszámolási eljárással és a kapcsolódó polgári peres eljárásokkal összefüggésben a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2015/848 EU rendelet) 24. cikkében, valamint a Cstv. 6/N. §-ában felsorolt adatokra Magyarországon felállított állami nyilvántartás,

b) elektronikus adatfeldolgozás: a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 1. § 2. pontjában felsorolt tevékenységek.

2. § (1) A Kormány a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatot (a továbbiakban: fizetésképtelenségi nyilvántartó) jelöli ki

a) a fizetésképtelenségi nyilvántartás megvalósítására, működtetésére, valamint az elektronikus adatfeldolgozással kapcsolatos feladatok ellátására, továbbá

b) a 2015/848 EU rendelet 25. cikke szerinti, a tagállami fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolására szolgáló informatikai rendszerrel történő kapcsolattartás kiépítésével összefüggő informatikai fejlesztési feladatokra és a kapcsolattartás működtetésével összefüggő feladatok ellátására.

(2) A fizetésképtelenségi nyilvántartó a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság útján látja el

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatait,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti informatikai fejlesztési, technikai üzemeltetési és az adatbázis technikai biztonsági feladatait, valamint

c) a 2015/848 EU rendelet 25. cikke alapján 2019. június 26-áig felállításra kerülő, összekapcsolt tagállami fizetésképtelenségi nyilvántartásokra vonatkozóan azokat a feladatokat, amelyek az információcserével, a tagállami informatikai rendszerek elektronikus kommunikációjával, valamint ezekkel kapcsolatban a magyarországi műszaki feltételek biztosításával függenek össze.

(3) A 2015/848 EU rendelet 79. cikkében meghatározott adatkezelői feladatokat a fizetésképtelenségi nyilvántartó látja el.”

Forrás:
75/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet a fizetésképtelenségi nyilvántartás létrehozásával kapcsolatos feladatokról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 75/2018. (IV. 20.) Korm. rendelete a fizetésképtelenségi nyilvántartás létrehozásával kapcsolatos feladatokról; Magyar Közlöny; 2018. évi 55. szám; 2018. április 20.; 3069-3071. oldalak (PDF)

73/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet a helyi közszolgáltatás információs rendszerről (IKIR)

„…4. § (1) Az IKIR szolgáltatásait
a) a települési önkormányzatok,
b) a helyi önkormányzatok és a helyi közszolgáltatások központi szakmai tervezését, koordinációját, a feladatellátás szakmai irányítását és felügyeletét, szabályozását és finanszírozását végző központi államigazgatási szerv (a továbbiakban: központi szerv) regisztrált felhasználói vehetik igénybe.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölteken kívüli szervezet részére az IKIR szolgáltatásainak igénybevételére a miniszterrel kötött szerződés alapján van lehetőség.
…
5. Adatkezelés
6. § (1) A forrásrendszerekből átadott adatok tartalmáért a forrásrendszer adatkezelője felel.
(2) Az IKIR-t úgy kell kialakítani, hogy a feladatellátás-tervezési és -elemzési modulban és az elégedettségmérési modulban rögzített adatokhoz csak az adatgazda települési önkormányzat férhet hozzá, azokat más települési önkormányzat kizárólag az adatgazda települési önkormányzat engedélyével ismerheti meg.

(3) Az IKIR adattárházban lévő adat közérdekű adat megismerése iránti igény alapján történő megismerését forrásrendszerekből származó adat esetén a forrásrendszer adatkezelője, a feladatellátás-tervezési és -elemzési modulban és az elégedettségmérési modulban rögzített adat esetén az adatgazda települési önkormányzat biztosítja…”

Forrás:
73/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet a helyi közszolgáltatás információs rendszerről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 73/2018. (IV. 20.) Korm. rendelete a helyi közszolgáltatás információs rendszerről; Magyar Közlöny; 2018. évi 55. szám; 2018. április 20.; 3061-3065. oldalak (PDF)

145.080.306 forint csoportosítanak át egyes digitális kormányzati fejlesztésekre

„A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot támogató Pénzügyi rendszer bevezetésével, az erkölcsi bizonyítvány kormányablakokban történő igénylésével kapcsolatos informatikai fejlesztésekhez, továbbá a központi szolgáltató által nyújtott egyes alkalmazásüzemeltetési és fejlesztési feladatok ellátásához szükséges forrás biztosítása érdekében elrendeli
1. a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 66. Kormányablak program megvalósítása jogcímcsoport terhére egyszeri jelleggel 109 848 085 forint átcsoportosítását a Kvtv. 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Ágazati célfeladatok alcím, 56. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport javára, az 1. melléklet szerint,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter, belügyminiszter
Határidő: azonnal

2. a Kvtv. 1. melléklet XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 1. Nemzetgazdasági Minisztérium igazgatása cím terhére egyszeri jelleggel 35 232 221 forint átcsoportosítását a Kvtv. 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Ágazati célfeladatok alcím, 56. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport javára, a 2. melléklet szerint.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter belügyminiszter
Határidő: azonnal..”

Forrás:
A Kormány 1225/2018. (IV. 21.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot támogató Pénzügyi rendszer bevezetésével, az erkölcsi bizonyítvány kormányablakokban történő igénylésével kapcsolatos informatikai fejlesztésekhez, továbbá a központi szolgáltató által nyújtott egyes alkalmazásüzemeltetési és fejlesztési feladatok ellátásához szükséges forrás biztosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 56. szám; 2018. április 21.; oldal (PDF)

17. szám, 2018. április 23.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek