Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Csepreghy Nándor: Pozitív mérleggel zárjuk az uniós ciklust
Tárgyszavak: 2007-2013, 2014-2020, Csepreghy Nándor, európai uniós források kifizetése, fejlesztéspolitika, forráslehívás, gazdaságpolitika, Magyarország, Miniszterelnökség
Modernizálja az adóhatóságot a kormány
Tárgyszavak: adóigazgatás átszervezése, adóügyek, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Tállai András, ügyfélközpontúság
A Kormány 1885/2015. (XII. 3.) Korm. határozata a Modern Városok Program végrehajtása érdekében szükséges forrás biztosításáról
Tárgyszavak: Magyarország, megyei jogú városok, Modern Városok Program, urbanisztika, városfejlesztés

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Csepreghy Nándor: Pozitív mérleggel zárjuk az uniós ciklust

„Csúcsot döntött a magyar fejlesztéspolitika, az unió tagállamai közül egyedüliként pozitívan zárja az uniós ciklust, a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló teljes forráskeretet kimerítettük, máig 8900 milliárd forint jutott el a pályázókhoz. Bár a mérleg nyelve pozitív irányba billen, célzottabb és hatékonyabb felhasználással jóval kedvezőbb pozícióból folytathatnánk a megkezdett munkát – nyilatkozta a lapunknak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes szerint a következő időszakban mindent meg kell tenni azért, hogy a gazdasági növekedés, az uniós fejlesztési pénzekről leszakadva, önállóan is fenntartható legyen. Brüsszel tartogathat még meglepetéseket, ám a fejlesztési források esetleges megkurtítása a migránshelyzet miatt ellentmond minden, az EU működését szabályozó jogi alapnak.

– Az idén záruló uniós ciklus eredményeiről és az elmúlt évek fejlesztéspolitikai tapasztalatairól készül vitanapot tartani az Országgyűlés. Kijelenthetjük, hogy sikerül forrásvesztés nélkül lezárni a 2007–2013-as európai uniós fejlesztési ciklust. Hogyan értékelhető az elmúlt hét év teljesítménye?
– Ami a számokat illeti, csúcsteljesítményről beszélhetünk. Túl vagyunk a 8900 milliárd forintos kifizetésen, amit, őszintén bevallva, senki sem mert remélni még az év elején, amikor 6600 milliárd forintnál járt az uniós pénzek felhasználása. Úgy néz ki, hogy valóban meglesz a száz százalék, bár az Európai Bizottság még tartogathat egy-két meglepetést. A programok zárása kapcsán nagyon sok vita van még a bizottság és a tagállamok között, ahogy hazánk esetében is vannak még elvarratlan szálak.

– Több ügyben is vitában áll az ország Brüsszellel. Hol tartanak a tárgyalások?
– A közutas és az aszfaltkeverős ügy még nincs lezárva, ahogy a Társadalmi megújulás operatív program és a Társadalmi infrastruktúra program pályázatai kapcsán is vannak még nyitott kérdések a bizottság és a magyar kormány között. A viták lezárásához még néhány tárgyalásra biztosan szükség lesz.

– Már említettük, hogy a számok alapján rekordot ért el az ország, arról azonban még nem beszéltünk, hogy mi van a statisztika mögött. A korábban kitűzött célok, a gazdaságfejlesztés tekintetében eredményesnek nevezhető-e az idén záruló támogatási időszak?
– Az értékítélet nyilván kettős. Ha csak a számlálót figyeljük, és nem nézünk a számok mögé, akkor hatalmas sikert tudhatunk magunknak: a 27 európai uniós tagállamból Magyarország érte el a legjobb eredményt. De ezt a meccset a hajrában nyertük meg. 2010-ben még sokan leköröztek, ahogy az utóbbi egy-két évben is voltak olyan tagállamok, amelyek nálunk jobban álltak a források felhasználásában. Ugyanakkor, ha a számok mögé nézünk, akkor már nem ennyire pozitív a kép. Azt látjuk, hogy ha koncepcionálisan jobban végiggondolt program indult volna el 2007-ben, akkor százszor kedvezőbb eredménnyel zárhatnánk a programot.

– Melyek voltak a ciklus legnagyobb hibái?
– A legnagyobb gondot az okozta, hogy hiányoztak a prioritások a programból. Ráadásul 2007-ben, az előző ciklus indulásakor a hazai és az uniós gazdasági klíma is olyan volt, amelyben a vállalkozások nagyon olcsó hitelekhez juthattak. Így a fejlesztési források igénybevétele csak egy volt a sok közül, amelynek segítségével a beruházásaikat megvalósíthatták. Bár az uniós pénz volt a legköltséghatékonyabb módszer, mégis sokan az alacsony, 1-2 százalékos kamattal elérhető kölcsönből fejlesztettek. A 2008-as válság begyűrűzésével azonban ennek egy csapásra vége szakadt, a banki hitelkamatok pedig olyan emelkedésnek indultak, amit a gazdaság egyetlen szereplője sem tudott követni. Ettől kezdve mindenki az uniós források felé fordult, de ezek a pénzeket mentőövként, és nem a valós beruházási igényéhez mérten használta a vállalkozói kör. Ennek eredményeként létrejött egy olyan pályázati rendszer, amelyben a cégek nem azt nézték, hogy saját működésük racionalizálásához milyen beruházásra van szükségük, hanem azt keresték, hogy milyen célra tudnak pályázati pénzt lehívni. Ebből egy időre sikerült megoldani a likviditási gondjukat. Aki időt nyer, életet nyer alapon élték túl a válság időszakát a cégek ezeknek a pénzeknek köszönhetően.

– Sokszor elhangzott kritika, hogy az előző időszakban elaprózták az uniós pénzeket.
– Ez valóban így van. Rossz kompromisszumot kötöttünk, és az unió is csak későn eszmélt rá, hogy nem ez a megfelelő válasz a válság által felvetett kihívásokra. A válságkezelés ugyanis az egész közösségben arra irányult, hogy – szemben a racionálisan végiggondolt fejlesztések támogatásával – olcsó és könnyen elérhető hitelekkel igyekeztek megállítani a zsugorodást és beindítani a bővülést. Ugyanakkor a hitel hajtotta növekedés mögött nincs valódi teljesítmény.

– Az utóbbi évek hazai gazdasági sikerei mögött részben mégiscsak az uniós pénzek felhasználása áll. A mérleg ezek szerint nem lehet teljesen negatív.
– Nem titok, hogy a háromszázalékos gazdasági növekedés az elmúlt években kifizetett sok ezer milliárd forintnyi uniós támogatásnak is köszönhető. A források hatása ugyanis duplikált a gazdaságban: nemcsak a nyertes pályázóknál jelentkezik, hanem érezhető azoknál a vállalkozásoknál is, ahol az adott gépet, eszközt vagy berendezést megvásárolják. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a támogatások közvetett haszonélvezői épp azok a tagállamok, amelyek finanszírozzák a felzárkóztatásra szánt keretet. Az uniós pénzből vásárolt berendezések zömét például Németországból rendelik meg a nyertes pályázók. Másrészt, amikor ezek a fejlesztések termelni kezdenek, a gazdaságban is elkezdenek pörögni a felhasznált uniós pénzek. A mérleg tehát bizonyosan pozitív, a kérdés csak az, hogy mennyivel jobb teljesítményt tudtunk volna elérni, ha célzottabban, átgondoltabban használhatjuk fel a támogatásokat.

– Sikerült-e levonni az elmúlt időszak tanulságait? Melyek azok a tapasztalatok, amelyek mentén a 2014–2020 közötti rendelkezésre álló uniós forrás elosztását a kormány megtervezte?
– Nyilván nem vagyunk elégedettek az előző ciklussal, hiszen ha így lenne, akkor nem lett volna szükség az intézményrendszer átalakítására, felesleges lett volna egy új fejlesztéspolitikai célrendszer kijelölése. De ez nem így történt, aminek okait ma már senki nem kérdőjelezi meg. Egy teljesen új intézményrendszert építettünk fel, amely mára bebizonyította, hogy egy időben képes sikerrel zárni az előző ciklust és fókuszált logikával felépíteni és elindítani az új támogatási időszakot. Másrészt jelentős változáson ment át a szemléletrendszer is. A korábbi szabályt felülírva az uniós pénzekhez csak azokat a vállalkozásokat engedjük közel, amelyek mögött valóban munkaalapú teljesítmény áll.

– Sokszor említett cél, hogy az új fejlesztéspolitika a valós eredményt hozó beruházásokat támogassa. Milyen változások történtek ennek érdekében a pályázati rendszeren belül?
– Sokkal világosabb és racionálisabb szabályrendszer keretében kaphatnak pénzt a cégek. Egyrészt már a fejlesztési támogatói döntések meghozatalakor látni szeretnénk, hogy mi lesz az adott beruházás eredménye. Ugyanakkor az irreális elvárásokat kivettük a rendszerből. Ennek köszönhetően egy technológiai fejlesztés esetén nem várjuk el például az adott cégtől, hogy bővítse az alkalmazotti létszámot, hiszen a beruházás lényege éppen az, hogy egy modernebb géppel hatékonyan ki tudja váltani – az egyébként a legmagasabb termelési költségű – élőmunkaerőt. Ezekben az esetekben viszont jogos elvárás, hogy a kiindulási évhez képest emelkedjen az árbevétel. Azokban az ágazatokban pedig, ahol a munkahelyteremtést akarjuk támogatni, az a cél, hogy a fejlesztések révén olyan körülményeket teremtsenek a vállalkozások, amelyek új emberek felvételét teszik lehetővé. Ez egy nagyon fontos szemléletbeli különbség az előző ciklushoz képest.

– Ahhoz, hogy a gazdasági növekedés üteme ne törjön meg, becslések szerint jövőre legalább 2000 milliárd forintnyi uniós forrást kell kihelyezni a gazdaságba. Tartható ez a célkitűzés?
– Az a vállalás akkor realizálható, ha vannak pályázatok és nyertes projektek. A vállalkozók részéről nagy az igény a fejlesztési források iránt. Ugyanakkor nagyon szigorúan kell fenntartanunk egyfajta egyensúlyt a kifizetések összege és a hatékony felhasználás közt. A kifizetési célok teljesülése érdekében nem engedhetjük fellazulni azokat a szabályokat, amelyeket mi magunk döntöttünk el annak érdekében, hogy a a munkahelyteremtési, gazdaságfejlesztési ambíciókat az évtized végére el tudjuk érni.

– Az elmúlt évek gazdasági sikerei szorosan összekapcsolódnak az uniós pénzek felhasználásával, ugyanakkor 2020 után bizonyosan megváltozik a támogatói környezet, fejlesztési forrásokra a mai formában nem számíthatunk. Hogyan tudjuk elérni, hogy a gazdasági növekedés EU-s támogatások nélkül is fenntarthatóvá váljon?
– Csak úgy tartható fenn a gazdasági növekedés, ha valóban jó projektek valósulnak meg a következő években. Bár a piac ki van éhezve ezekre a forrásokra, nem nyithatunk meg olyan kiskapukat, amelyek ugyan a kifizetést növelnék, de a támogatott fejlesztések hosszú távon nem lesznek önfenntartóvá és haszontermővé. Ha rövid távú célok miatt elengednénk ezt a fontos szempontot, akkor 2020 után esélyünk sem lenne arra, hogy önfenntartó modell működjön Magyarországon. Az új fejlesztéspolitika ezért egy három pilléren nyugvó rendszerre épít, ezen belül a szaktárcáknak nagyon nagy felelősségük van abban, hogy a pályázati kiírásokat abban a szempontrendszerben fogalmazzák meg, amelyek végén elvárhatjuk, hogy 2020 után fenntartható pályára álljon a magyar gazdaság. A pályázókra is számítunk. Tudomásul kell venniük, hogy az uniós források nem egyfajta mentőövként szolgálnak. A támogatás ugyanis egy megelőlegezett bizalom, amit nekik munkával és saját erővel kell kiegészíteniük. Így a beruházás termőre fordulhat, amely aztán növekvő volumen mellett több adóbevételt termel, és megteremti azokat a pénzügyi alapokat, amelyeket uniós források nélkül is gazdaságfejlesztésre tudunk fordítani. A rendszer harmadik eleme pedig maga a Miniszterelnökség, amely ezeket a stratégiai szempontokat érvényesíti mindkét oldalon a teljes pályázati életciklusban.

– Kijelenthetjük, hogy ez a 2014–2020 közötti támogatások felhasználásával kell felkészülnünk a 2020 utáni időszakra?
– Az elkövetkező évek alatt minden olyan „házi feladatot” el kell végeznünk, amely szükséges ahhoz, hogy 2020 után a magyar gazdaság egyáltalán a pályán tudjon maradni a versenytársak mellett. Ha ez nem történik meg, akkor Magyarország elveszítheti gazdasági szuverenitását.

– A gazdasági válság lassú lecsengése után új kihívásokkal kell szembenéznie Európának. A migránsválság kapcsán pedig nehezen alakul ki az egység a tagállamok közt. Felmerült, hogy a hazánk kvótaellenes fellépését a fejlesztési források megkurtításával „honorálná” az unió. Elképzelhetőnek tartja, hogy a bevándorlási kérdésekkel kapcsolatos nézeteltérés miatt ténylegesen csökkenjen a hazánknak járó uniós keret?
– Valóban felmerült az Európai Tanácsban, hogy a tagállamok számára dedikált forrásokat a migrációs válság enyhítésére lehessen felhasználni. Az Európai Bizottság olykor összeköt össze nem illő dolgokat. A fejlesztési források ilyen irányú felhasználása ellentmond minden olyan jogi alapnak, ami az Európai Unió működését szabályozza. Ebben mi határozott álláspontot képviselünk, nem tudjuk elfogadni Brüsszel nézetét. A migránsválság kapcsán kialakult helyzet olyan kihívás, amire mindenképpen választ kell adni. De ez a válasz nem lehet azonos azzal, hogy az unió tagállamainak különböző jogfosztásán keresztül érjünk el valamilyen eredményt.”

Forrás:
Pozitív mérleggel zárjuk az uniós ciklust; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2015. december 2.

Modernizálja az adóhatóságot a kormány

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) irányításának és szervezetének átalakításától a szaktárca az irányítás és a jogértelmezés egyértelművé válását, a kettősségek felszámolását várja, amit a szakmai munkában lehet hasznosítani; XXI. századi modern, ügyfélbarát, szolgáltató jellegű adóhatóságot szeretnének – mondta Tállai András a parlamenti döntést követően tartott sajtótájékoztatóján.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, az adóhatóság átalakításáért felelő kormánybiztos ismertette: a változások lényege, hogy az adóhatóság kormányhivatal helyett központi hivatal lesz, vezetése integrálódik az NGM-be, a regionális főigazgatóságok megszűnnek, megyei szinten pedig egységes vám- és adóigazgatóságok jönnek létre, élükön egy igazgatóval.

Az új irányítási rendszerben az adóhatóság élén államtitkár áll, a szakmai munkát négy helyettes államtitkár, a nem közvetlenül szakmai munkát (pénzügyi, gazdasági, számviteli, informatikai, oktatási stb. terület) pedig egy főigazgató irányítja.

A parlament által kedden megszavazott javaslatcsomag harminc törvényt módosít – mondta az államtitkár. A javaslatot azért kellett sürgősséggel és kivételes eljárásban tárgyalni, hogy minél előbb kihirdethessék, és a kapcsolódó jogszabályok – a NAV szervezetéről szóló kormányrendelet, az NGM és a NAV szervezeti-működési szabályzatának módosítása – is megjelenhessenek. Csak így indulhat meg az átszervezés első üteme 2016. január 1-jén.

Az államtitkár kiemelte, hogy a törvényjavaslat elkészítése előtt széles körű felmérést végeztek, többek között megkérdezték a NAV dolgozóit arról, hogy min változtatnának, az iparkamara pedig 400 vállalkozás véleményét kérte ki az adóhatóság tevékenységéről. A végleges javaslatot több tárca, valamint a Miniszterelnökség véleményét is figyelembe véve alakították ki.

A felmérések tanulsága egybehangzóan az volt, hogy az adóhatóság átvilágítása, átalakítása szükséges. A NAV dolgozói is kérték, legyenek változások – mondta Tállai András. A NAV szervezete nagyon széttagolt, párhuzamosságok vannak. Előfordul, hogy országosan nem azonos a jogértelmezés, az ellenőrzések nem egyértelmű jogértelmezés alapján történnek, az információáramlás a hivatalon belül nagyon lassú, sokszor nem kellő időben jutnak el a döntéshozókhoz – fejtette ki az államtitkár.

Ezeket figyelembe véve készült el a nemzetgazdasági miniszter által a parlamentnek benyújtott törvény, amely arról rendelkezik, hogy az adóhatóság kormányhivatalból központi hivatallá változik, felügyelete és irányítása a nemzetgazdasági miniszterhez fog tartozni.

Kitért arra is, hogy a magyar közigazgatásban nagy horderejű változásról van szó, ez a megoldás azonban egyáltalán nem ritka, az uniós országok felében a pénzügyminisztérium vagy más, az adóbehajtásért felelős minisztérium szervezetén belül van az adóhatóság. Több országban államtitkár és helyettes államtitkár irányítja az adóhivatal munkáját, például Ausztriában, Észtországban, Hollandiában és Lengyelországban.

Az államtitkár szerint az új vezetési modellben nagyobb a nemzetgazdasági miniszter, az adott államtitkár és helyettes államtitkárok felelőssége, ugyanakkor a kormányzati akarat, szándék megjelenítése egyszerűbbé válik.

Az a cél, hogy egy olyan adóhivatal jöjjön létre, amelynek két arca van: egy szolgáltató, adózó- és ügyfélbarát arc, amely sok információval segíti az embereket abban, hogy teljesítsék adózói kötelességüket, és egy másik, amely üldözi azokat, akik a jogszabályok megszegésével, másképp értelmezésével próbálják elkerülni az adófizetést. Megjegyezte: most a negatív arc dominál, holott az adóhivatalnál jelentős energiákat emészt fel az ügyfelek tájékoztatása.

Tállai András magyarázata szerint a regionális főigazgatóságok most másodfokú hatósági és koordinációs munkát végeznek, ellenőrzéseket nem folytatnak, megszűnésükkel a jelenlegi háromszintű rendszer helyett kétszintű jön létre, amely a központi irányításból és végrehajtó szintből (megyei igazgatóságok) áll.

A megyei igazgatóságokon is jelentős változások lesznek. Az adó- és vámigazgatóság jelenleg külön szervezetben van, most pedig szakmai téren is megvalósul az integráció azzal, hogy adó- és vámigazgatóságok jönnek létre.

Az államtitkár kérdésre elmondta hogy a vagyonosodási vizsgálatok nem szűnnek meg, hanem a becslési eljárás alkalmazási lehetősége szűkül. Hozzátette, a jövőben egyre több olyan szabály lesz, amely az átlag adózókat védi az adóhatóság túlkapásaival szemben. Valószínűleg kevesebb vagyonosodási vizsgálat lesz, és azokat fogja „utolérni”, akiknél gyanú vagy bizonyíték van arra, hogy költségvetési, állami pénzeket próbálnak elcsalni – jelezte.

A NAV létszámleépítéséről még nincs döntés. A törvény kihirdetése után fogja a NAV megbízott elnöke kiadni az átszervezési körlevelet, amely tartalmazza, hogy első körben lesz-e létszámleépítés. Az adóhatóságnál most létszámstop van, ha természetes csökkenéssel jelentősen mérséklődni tud a létszám, mesterségesen nem fogják elrendelni. Ez a következő napokban derül ki – mondta Tállai András.”

Forrás:
Modernizálja az adóhatóságot a kormány; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. december 1.

A Kormány 1885/2015. (XII. 3.) Korm. határozata a Modern Városok Program végrehajtása érdekében szükséges forrás biztosításáról

„A Kormány
1. a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 19. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva elrendeli a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben a 25. Modern Városok Program támogatása cím létrehozását;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter belügyminiszter
Határidő: azonnal
…
3. egyetért azzal, hogy az 1. pont szerinti jogcímből a Modern Városok Program megvalósítására
a) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat 2000,0 millió forint,
b) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat 2000,0 millió forint,
c) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat 500,0 millió forint,
d) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 4000,0 millió forint,
e) Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat 2000,0 millió forint,
f) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzat 4000,0 millió forint,
g) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat 500,0 millió forint,
h) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat 500,0 millió forint,
i) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat 500,0 millió forint,
j) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat 500,0 millió forint,
k) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat 500,0 millió forint,
l) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat 3000,0 millió forint,
m) Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat 4000,0 millió forint,
n) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat 500,0 millió forint,
o) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzat 500,0 millió forint
támogatásban részesüljön;
4. egyetért azzal, hogy a belügyminiszter az 1. pont szerinti jogcímre az Áht. 109. § (5) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján rendeletben állapítsa meg a 3. pont szerinti támogatásra jogosult önkormányzatok számára a támogatás felhasználási célját, összegét és rendelkezésre bocsátásának módját;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1885/2015. (XII. 3.) Korm. határozata a Modern Városok Program végrehajtása érdekében szükséges forrás biztosításáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 188. szám; 2015. december 3.; 23462. oldal (pdf)

Közigazgatás, politika

Cél, hogy adóügyeket is lehessen a kormányablakoknál intézni

„A területi közigazgatás további fejlesztésénél arra kell törekedni, hogy minél több ügy intézését el lehessen kezdeni otthonról, továbbá lehetőség legyen az adóügyeket is a kormányablakoknál intézni – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, a békési kormányablak átadóján.

Lázár János kifejtette: a kormány célja, hogy az állampolgárok minél gyorsabban, egyszerűbben és olcsóbban intézhessék ügyeiket, ezért 2010 óta száztíz törvényt módosítottak, a jövő év elejétől pedig 10 milliárd forinttal csökkennek az eljárási díjak. Jövőre a Miniszterelnökség 40 milliárd forinttal támogatja a kormányablakok informatikai rendszerének fejlesztését – mondta. Tállai Andrásnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóhatóság felügyeletéért is felelős parlamenti államtitkárának pedig azt javasolta, hogy adóügyeket is lehessen a kormányhivatalokban intézni – tette hozzá. Úgy fogalmazott, 1873 óta ez a legnagyobb változás a területi közigazgatásban.
…
Beszéde végén a miniszter közölte, a járási és kormányhivatalok összevonása áldozatokkal is járt, 2500-an veszítették el vezetői munkájukat. Emlékeztetett: a kormány július elsején elindította a közszolgálati életpályamodellt, amely béremelést jelentett a területen dolgozók számára.

Gajda Róbert, Békés megyei kormánymegbízott elmondta: az elmúlt másfél évben 900 millió forintot fordítottak a megyében a kormányablakok kialakítására, „a Békés megyei közigazgatásba ennyi pénz ilyen rövid idő alatt még nem érkezett”. Hozzátette, hogy mostanáig kilenc kormányablakot adtak át, a békési a tizedik, és egyben az utolsó, amelyre európai uniós forrást tudtak lehívni. Idén még átadják az utolsó kormányablakot Szarvason, ám azt már teljes egészében magyar támogatásból valósították meg – mondta. Közölte: az eddig átadott kormányablakokban 249 ezer ügyfél 290 ezer ügyet intézett mostanáig…”

Forrás:
Cél, hogy adóügyeket is lehessen a kormányablakoknál rendezni; Miniszterelnökség; 2015. december 1.

Seszták Miklós a direkt brüsszeli források kihasználását ajánlja

„A nemzeti fejlesztési miniszter a direkt brüsszeli források jobb kihasználását ajánlotta a vállalkozóknak csütörtökön Nyíregyházán, ahol gazdasági fórumon mutatták be a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei TOP száz kiadványt, amely a legjobb nyírségi cégek eredményeit adta közre.
Seszták Miklós elmondta, hogy a korábbi európai uniós pénzügyi ciklusban a Brüsszelhez benyújtott sikeres pályázatokra mindössze 20 milliárd forint összegű támogatás érkezett Magyarországra. A gazdasági szereplők rendelkezésére álló, speciális forrásokból ugyanakkor évente akár 150-200 milliárd forint fejlesztési összeget is elkérhetnének a jövőben a magyar vállalkozások.

A miniszter kifejtette, hogy a direkt brüsszeli források pályázatának segítésére a tárca létrehozta a Magyar Fejlesztési Központot, amely a honlapján bemutatja a lehetőségeket, sőt az eddigi sikeres pályázatokat is közreadja szemléltetésként.

Hozzáfűzte, hogy a forrásoknál 70 százalékos arányú támogatást lehet elérni, szemben más kiírások 50-60 százalékával, sőt egy nonprofit szervezet bevonásával, akár 100 százalék mértékű is lehet az elnyert összeg.

A szabolcsi TOP száz – melyet a Kelet-Magyarország napilap, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) regionális főigazgatósága és a megyei kereskedelmi és iparkamara jelentetett meg – kiadványban szereplő legnagyobb nyírségi cégek 2014-ben 15 százalékos növekedéssel 998 milliárd forint nettó árbevételt értek el. A nyírségi társas vállalkozások nettó összárbevétele 1 775,2 milliárd forint volt, 10 százalékkal magasabb az előző évinél.

A legjobb száz cég közül 78 vállalkozás exportálta termékeit, a megyei kivitel 86,4 százalékát érték el. Az exportértékesítésből 535,9 milliárd forint bevételük volt, 16,7 százalékkal több a tavalyelőttinél.

A kiemelt adónemek 153,6 milliárd forint összegű nettó megyei bevételéhez a „százak” 26,7 milliárd forinttal járultak hozzá, 2,2 milliárddal többel, mint 2013-ban. A térségben 114 332 adószámmal rendelkező működött, 865-tel több az egy évvel korábbinál.

A 100 legjobb szabolcsi cég a megye 3 192 fős 2014-es foglalkoztatás-bővítéséből 57,3 százalék arányban részesült, s a teljes alkalmazotti térségi létszám csaknem egyharmadának adtak munkát.

A listán az első helyre a francia Michelin nyíregyházi gumiabroncsgyára került, megelőzve a kisvárdai Master Good Termelő és Kereskedelmi Kft.-t, Michelin Közép-Európa Kereskedelmi Zrt.-t, és a dán nyíregyházi Lego Manifacturing Kft-t.

A Top 100 Gazdasági Díjat a Szuro-Trade Kft. kapta, amely mezőgazdasági termeléssel és termeltetéssel, szállítmányozással, valamint bio brikett-, és baktérium műtrágyagyártó üzemmel rendelkezik, illetve tervez egy bioetanol gyár építését is.”

Forrás:
Seszták Miklós a direkt brüsszeli források kihasználását ajánlja; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. november 27.

Negyedére csökkent a magyar forrásvesztés veszélye

„Az év elején még 1 milliárd euró magyar felzárkóztatási forrás forgott veszélyben. Mostanra 250 millió euróra sikerült csökkenteni a nettó forrásvesztés kockázatát, és a Bizottság az év hátralevő részében még lehetőséget lát a mérleg további javítására.

Egy milliárd euróról 2015 végére nagyjából 250 millió euróra sikerült lefaragni Magyarországon azt az uniós támogatási keretet, amit a 2007 és 2013 közötti időszakban a nettó forrásvesztés veszélye fenyegetett. Többek között erre az információra derül fény abból a jelentésből, amiben az Európai Bizottság a kohéziós alapok gyorsított ütemű felhasználásának elősegítésére egy évvel ezelőtt létrehozott munkacsoport tevékenységét értékelte.

A BruxInfo értesülése szerint a Bizottságnál év elején még komolyan tartottak attól, hogy a 2007 és 2013 között hazánk rendelkezésére álló mintegy 25 milliárd euró felzárkóztatási támogatásból az időszak végén akár egymilliárd euró is bennragadhat. Ez az aggodalom elsősorban a kohéziós alapból finanszírozott közlekedési infrastruktúra-fejlesztési projektek lassú ütemű végrehajtására vonatkozott, ami előrevetette, hogy hazánknak nem sikerül majd az adott időhatárokon belül lehívnia az uniós büdzséből papíron rendelkezésére álló pénzeket.

A regionális politikai főigazgatóság információink szerint most úgy látja, hogy a megkétszerezett erőfeszítéseknek köszönhetően mostanra negyedére, azaz 250 millió euróra sikerült csökkenteni a nettó forrásvesztés kockázatát 2015 végére, ami az utolsó határidő a projekteken dolgozó vállalkozások számára a számlák benyújtására.

Brüsszelben úgy látják, hogy három, a közlekedési operatív programból finanszírozott, összesen 370 millió euró értékű új projekt beemelésének volt oroszlánrésze a nettó forrásvesztés kockázatainak redukálásában. A regionális politikai főigazgatóság szerint „a közösen összehangolt erőfeszítések, a szisztematikus nemzeti nyomon követési és lejelentési intézkedések” hatására változott kedvező irányba a magyarországi helyzet.

A Bizottság szerint mindez nem következett volna be, ha egy évvel ezelőtt nem hozzák létre azt a munkacsoportot, amely nyolc, a források lehívásával késlekedő uniós tagállamban, köztük Magyarországon segédkezett az abszorpciós képesség javításában.

„Magyarország és Olaszország különösen szemléletes példái annak, hogy drasztikusan sikerült csökkenteni a forrásvesztés kockázatát” – jegyezte meg csütörtöki sajtóértekezletén Corina Cretu, a regionális politikáért felelős uniós biztos. „A munkacsoport tevékenysége igazi sikernek bizonyult” – tette hozzá.

Az európai regionális fejlesztési alap és a kohéziós alap által finanszírozott 13 magyar operatív program közül három (a közlekedési, a környezetvédelmi és az energia és szociális infrastruktúra-fejlesztési) volt külön akcióterv tárgya, és a Bizottság szerint tíz hónapos munka árán körülbelül 700 millió euróval sikerült csökkenteni a nettó forrásvesztés kockázatait.

A regionális politikai főigazgatóságnál úgy látják, hogy a hátralevő időben még tovább csökkenthető az az összeg (jelenleg körülbelül 250 millió euró), amit nettó forrásvesztés fenyeget.

Az utolsó állás szerint hazánk mostanra a 2007 és 2013 között elérhető uniós felzárkóztatási források 87,5 százalékát lehívta, vagyis a rendelkezésre álló pénznek ekkora hányadát folyósította már a Bizottság. Magyarország ezzel utolérte az uniós átlagot. Mivel a keretből 5 százalékot visszatartanak és csak a 2017 márciusi zárás után fizetnek ki, a teljes keret 7,5 százalékát kell már csak lehívni. A kedvezményezettek 2015 végéig nyújthatják még be számláikat a magyar hatóságoknál, ez az utolsó dátum a számlák benyújtására. A Bizottság ugyanakkor elvileg még 2017 márciusáig fizethet a 2007 és 2013 közötti alapok terhére.

A BruxInfo azt kérdezte a regionális politikáért felelős biztostól, hogy a számos országban, például Magyarországon is tapasztalt túlszámlázások és közbeszerzési rendellenességek nem hozhatók-e összefüggésbe az abszorpciós képesség mindenáron történő javításának szándékával. Corina Cretu válaszában elismerte, hogy egyes országokban sietséget és kapkodást lehetett észlelni a hatóságok részéről a lehetőleg minél eredményesebb forrásfelhasználás érdekében.

A biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon hozzáértő auditorok dolgoznak a Bizottságban, akik mindent elkövetnek a szabálytalanságok kiszűrése érdekében. Arra is emlékeztetett, hogy a kohéziós források felhasználásánál az Európai Számvevőszék 6,1-es hibaszázalékot állapított meg, és a teljes keret 0,5 százalékának elköltése hozható közvetlen kapcsolatba csalással. Azt is elismerte, hogy a közbeszerzési területen különösen sűrűn fordulnak elő szabálytalanságok, a Bizottság éppen ezért a napokban külön iránymutatásokat fogadott el a kockázatok csökkentésére.

Más forrásaink ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a Bizottság megítélése szerint hazánk is egyike annak a nyolc uniós tagállamnak, amely a közbeszerzés terén még nem teljesít minden előzetes (ex ante) feltételt, amelyek nélkül nem kezdődhet meg a kohéziós források kifizetése a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakban…”

Forrás:
Negyedére csökkent a magyar forrásvesztés veszélye; Gyévai Zoltán; BruxInfo; 2015. december 3.

Regionális politika – Befejeződött a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó programok elfogadása: mostantól a végrehajtás kerül előtérbe

„A Bizottság elfogadta az olaszországi Campania régióra vonatkozó új regionális politikai programot, melynek 4 milliárd eurót meghaladó költségvetéséhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) több mint 3 milliárd euróval járul hozzá. A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó valamennyi programhoz hasonlóan a Campania régióra irányuló program keretében megvalósuló beruházások stratégiai fókuszában is négy növekedésösztönző terület, a kutatás és fejlesztés, a digitális technológiák, a kisvállalkozások támogatása és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság támogatása áll.

A Campaniára vonatkozó program az utolsó a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások támogatására irányuló ERFA-programok sorában, így elfogadása az új programozási időszak végrehajtási fázisának hivatalos kezdetét jelenti.

Corina Crețu regionális politikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Örömömre szolgál, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra irányuló valamennyi operatív programot elfogadták, így a régiókat és a városokat szilárd, teljesítményorientált beruházási csomagok segítik a növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló uniós célkitűzések elérésében. Mostantól a régiók és a városok feladata, hogy a programokat idejében végrehajtsák, minőségi projekteket válasszanak ki, valamint biztosítsák az alapok hatékony és stratégiai célokra történő felhasználását.”

A 2014 és 2020 közötti időszakra irányuló programok várható eredményeiről, valamint a növekedés és munkahelyteremtés uniós célkitűzéseihez, a beruházási tervhez és a Bizottság prioritásainak megvalósulásához történő évtizedes hozzájárulásukról a december 14-én közzétételre kerülő „Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” címűközlemény tájékoztat majd részletesen. A dokumentum valamennyi tagállam tekintetében ismerteti majd a partnerségi megállapodásokról és programokról velük folytatott tárgyalások eredményeit és az egyes országokra váró legfontosabb kihívásokat.

Mivel a hatékony végrehajtás elengedhetetlen ahhoz, hogy a programok elérjék kitűzött eredményeiket, le kell vonni az elmúlt időszak tanulságait. Többek között ez a feladata a végrehajtás javításával foglalkozó munkacsoportnak, amely a megalakulását követő egy év során bizonyította módszereinek sikerességét. A nemzeti hatóságokkal folytatott szoros együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése révén a munkacsoport elősegítette, hogy az érintett tagállamok az uniós alapokból a 2007 és 2013 közötti időszakra juttatott hozzájárulásokat a lehető leghatékonyabban használják fel, ugyanakkor gondoskodott arról, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban történő végrehajtás zökkenőmentesen történhessen.

Háttér-információk
A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló megreformált kohéziós politika kiforrott uniós beruházási politika. Az új rendelet világos és mérhető eredményeket ír elő. A tagállamoknak és a régióknak programjaikban meg kellett határozniuk az elérni kívánt célkitűzéseket, melyek megvalósítását a végrehajtási fázis során rendszeresen nyomon kell követni.

A 2014 és 2020 közötti időszakra szánt, majd 200 milliárd eurót kitevő költségvetéssel az Európai Regionális Fejlesztési Alap arra törekszik, hogy az Unióban megerősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, miközben aktívan hozzájárul a Bizottság prioritásainak megvalósulásához; a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások támogatására irányuló valamennyi ERFA-program elfogadásra került, miközben jól halad az utolsó európai területi együttműködésre irányuló (ún. Interreg) programok kidolgozása: elfogadásukra várhatóan az év végéig sor kerül.
A végrehajtás javításával foglalkozó munkacsoport a Corina Creţu biztos által indított tágabb kezdeményezés részét képezi, melynek célja, hogy a tagállamok és a régiók a kohéziós politikai alapokból származó összegeket hatékonyabban ruházzák be és kezeljék.

Az említett kezdeményezés támogatja továbbá a tagállamok és régiók adminisztratív kapacitásának kiépítését és a területek közötti eltérések csökkentését, hozzájárul a lassabban fejlődő régiók felzárkózásához, valamint értékeli a bevezetett egyszerűsítési intézkedéseket, és további lehetőségeket azonosít a szabályok egyszerűsítésére.

További információk:
Az Európai Bizottság által a 2014 és 2020 közötti időszakra elfogadott operatív programok összefoglalói
Az InfoRegio honlapja: „A beruházási támogatások felhasználásának és igazgatásának javítása” (angol nyelven)”

Forrás:
Regionális politika – Befejeződött a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó programok elfogadása: mostantól a végrehajtás kerül előtérbe; Európai Bizottság; IP/15/6237; 2015. december 3.

Számvevőszéki ellenőrzések az uniós források felhasználásáról

„A 2010 óta lezajlott számvevőszéki ellenőrzések rámutattak, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javult, ugyanakkor szembetűnő volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása. A pénzek nehezen és lassan jutottak el a kedvezményezettekhez, ez pedig negatívan befolyásolta az eredményességet.

Az ÁSZ az elmúlt években több alkalommal felhívta a Kormány és a közvélemény figyelmét, hogy a pályázati lehetőségeket 2006-ban nem úgy dolgozták ki, hogy a fejlesztési terv legfontosabb céljait, vagyis a munkahelyteremtést és a gazdaság felpörgetését el lehessen érni. Így a pályázók lényegében arra nyújtottak be igényt, amilyen kiírás rendelkezésre állt, vagyis elsődleges szemponttá a források „elnyerése” vált, nem érvényesült a projektmenedzsment szemlélet, és az uniós forrásokat nem befektetésként kezelték.

Az ÁSZ ellenőrzései arra is rávilágítottak, hogy a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése eladósodást generált, főként az önkormányzati szektorban.

Az európai uniós források felhasználását érintő ellenőrzések
A 2007 és 2010 között uniós finanszírozással megvalósuló, kormányzati döntésen alapuló beruházási projektek ellenőrzése során az ÁSZ 2012 májusában a hazai igényeket és erőforrásokat összehangoló középtávú fejlesztési terv hiányára hívta fel a figyelmet. Az ÁSZ jelentéséből kiderült, hogy a támogatási rendszerben nem rögzítették előre a nagy beruházásokra fordítható arányt, emellett a közszféra intézményei nem voltak felkészülve a rendelkezésre álló források felhasználására. Az ÁSZ megállapította, hogy egyes projektekre 3-4 év alatt sem sikerült támogatási szerződést kötni.

2012 júliusában a részben uniós forrásból megvalósult munkahelyteremtési programok ellenőrzésekor kiderült, hogy 2004 és 2010 között a támogatási rendszer széttagolt és nehezen átlátható volt, a támogatási programok céljait, forrásait és intézményrendszerét pedig nem hangolták össze. Az ÁSZ jelentésével arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehetett megállapítani, mennyire voltak eredményesek a munkahelyteremtést támogató, részben uniós pénzekből megvalósult, munkahelyteremtést célzó programok 2004 és 2010 között.

Az ÁSZ 2012 augusztusában a vidékfejlesztési források 2007 és 2011 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzése kapcsán arra figyelmeztetett, hogy 2009-ben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pénzügyi kereteit átalakították, a mikro-vállalkozások létrehozását és fejlesztését támogató források mintegy 56 százalékát átcsoportosították a vidéki települések vonzerejének, képének javítását, a szolgáltatások színvonalának emelését célzó intézkedésekre. Ennek következtében nem javultak a demográfiai mutatók, a foglalkoztatottság és nem nőtt az egy főre jutó GDP a vidéki Magyarországon.

2013 augusztusában a Regionális Fejlesztési Tanácsok ellenőrzése kapcsán az ÁSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepcióban 2005-ben meghatározott alapelvek ellenére, 2007 és 2011 között a hazai és uniós fejlesztési források esetében nem érvényesült a szubszidiaritás elve, vagyis, hogy a helyi kérdésekre helyben szülessenek meg a válaszok, a helyi problémákat helyi szinten kezeljék.

Mindemellett a központi költségvetés végrehajtásának (zárszámadás) ellenőrzése során az ÁSZ minden évben (2011-2014) felhívta a figyelmet az európai uniós források felhasználásában jelentkező kockázatokra, a rendelkezésre álló pénzek lekötésének elmaradására, és hangsúlyosan figyelmeztetett a forrásvesztés veszélyére.
…
Tanulmány Magyarország európai uniós tagságáról
Az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett, ellenőrzési tapasztalatai alapján, vagy azokból fakadóan elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ezekben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá és célja, hogy felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutassa az eredményeket.

Az ÁSZ 2015. szeptember elején közzétett tanulmányában átfogóan bemutatta a Magyarország részére különböző jogcímeken és céllal juttatott uniós források és az uniós tagsággal járó befizetések pénzügyi egyenlegét és gazdasági hatását. Az elemzés rávilágított, hogy Magyarország számára az európai uniós tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen előnyösen alakult, és ez a tagság első évei után tovább erősödött.

Kiderült ugyanakkor az is, hogy a fejlesztési források felhasználása 2003 és 2013 között jelentős intézményi költségeket igényelt. Az ÁSZ elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatását, a regionális különbségek csökkentését a fejlesztési források – a kiemelkedő kifizetési, felhasználási arányok ellenére – csak részben tudták teljesíteni.

A 2007 és 2013 közötti időszakban a hazai foglalkoztatási és a beruházási indikátorok időarányosan kedvező teljesülése és a tagállamok között az egyik legnagyobb GDP-arányos – mintegy 16 százalékos – támogatás-felhasználás mellett a magyar gazdaság növekedési teljesítménye 2013-ig nem volt kiemelkedő a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamokhoz képest.

Az Állami Számvevőszék elemzése rávilágított, hogy az európai uniós támogatások nagysága 2013-ig nem bizonyult elégségesnek a növekedési pálya felgyorsításához.

Mindezek a felvetések, következtetések alátámasztják a hazai támogatási intézményrendszer átalakításának indokoltságát, valamint azt, hogy a rendelkezésre álló források felhasználása során kiemelten kell kezelni a fenntartható növekedést támogató gazdaságfejlesztést.

Az ÁSZ ellenőrzési és elemzési tapasztalatai alapján az elmúlt években többször hangsúlyozta, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra olyan összehangolt stratégiára van szükség, ami javítja a magyar társadalom életszínvonalát, munkahelyeket és hozzáadott értéket teremt, segíti a fenntartható fejlődést, élénkíti a beruházásokat és katalizátorként támogatja a gazdasági növekedést.”

Forrás:
Számvevőszéki ellenőrzések az uniós források felhasználásáról; Pénzügyi Szemle Online; 2015. november 25.

Orosháza: Költségmegtakarítás majd’ százmilliós beruházással

„Modern és energiatakarékos környezetben fogadják az ügyfeleket az Orosházi Járási Hivatal felújított épületében. A pénteki avató ünnepségen Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese úgy fogalmazott, az állampolgárok adóforintjaiból a fenntartó állam törekszik a takarékos gazdálkodásra.
– A járási hivatal, a kormányablak találkozási pont az állam és polgárai között. Fontos, hogy méltó helyszínül szolgáljon ennek a találkozásnak — kezdte avató beszédét a város polgármestere.

Dávid Zoltán hangsúlyozta, belső tereiben, külső megjelenésében az épület méltón képviseli a járási hivatal államigazgatásban betöltött szerepét, s illeszkedik a városközponthoz.
— A felújítással a 21. századi szolgáltatások mellett mostantól 21. századi körülmények várják a város és a járás lakosait. Legyen ez az épület is a közbizalmon alapuló, szolgáltató közigazgatás elismert helyszíne — mondta a városvezető.

A központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai elnevezésű projekt átadásán Lustyikné dr. Papp Anikó hivatalvezető az 1972-ben épült, 2 ezer négyzetméteres ingatlan sok évtizedes, változó funkcióit sorolta, majd a már nagyon aktuálissá vált hőszigetelési, nyílászárók cseréjét érintő beruházás részleteiről beszélt.
Kiemelte, olyan napelemrendszert építettek ki, amelynek energiáját házon belül hasznosítják, így is fokozva a költségtakarékosságot és a komfortérzetet.

Gajda Róbert kormánymegbízott emlékeztetett, ez a harmadik olyan projektrendezvény, ahol a magasabb szintű közigazgatás kapcsán avathatnak. Itt és Tótkomlóson kormányablakot, most az energetikai korszerűsítés végeredményét adják át.
— Ingatlanfejlesztési politikánkat a tudatosság jellemzi, hiszen 140 ingatlant kezelünk. Békés megyében mi voltunk a legnagyobb beruházók, hiszen 17 projekt zárul le hamarosan. Olcsó és hatékony közigazgatást szeretnénk elérni.

Csepreghy Nándor miniszterhelyettes kiemelte, az ország versenyképessége azon is múlik, milyen gyors párbeszéd zajlik az állampolgáraival.
— Az a célunk, szolgáltató államot hozzunk létre, hiszen mi vagyunk az állampolgárokért.”

Forrás:
Költségmegtakarítás majd’ százmilliós beruházással; Csete Ilona; beol.hu; 2015. december 4.

Döntött a Fővárosi Közgyűlés: központi közbeszerző szervezet, klímavédelem, ügyfélcentrumok, Pest megye különválása

„Központi közbeszerző szervezet megalapításáról döntött a Fővárosi Közgyűlés. A Tarlós István főpolgármester, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok által jegyzett előterjesztés elfogadásával a testület január elsejével alapítja meg – a fővárosi közbeszerzések koordinációja, egységes lebonyolítása és minőségbiztosítása elősegítése érdekében – az új egyszemélyes gazdasági társaságot Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító és Minőségbiztosító Kft. néven. A társaság törzstőkéjét hárommillió forintban határozták meg. A cég ügyvezetőjének Kádár Attila lett, a társaság az ügyvezetővel együtt 23 dolgozóval – átmenetileg a Főpolgármesteri Hivatal épületében – kezdheti majd meg működését. A cég létrehozásához 245 millió forintos működési forrást biztosítanának. Az első, átmeneti időszakban a kft. az önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal közbeszerzési feladatait látja el. A társaságnak és a fővárosi intézményeknek ebben az időszakban feladatuk lesz a fővárosi egységes közbeszerzési rendszer kidolgozása is.

Az önkormányzat, valamint a Főpolgármesteri Hivatal a társasággal közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződést köt majd a közbeszerzési feladatok ellátására. Ezt követően, a cég látja majd el az önkormányzat, a Főpolgármesteri Hivatal, valamint az összes érintett és bevonható intézmény közbeszerzési feladatait. A Fővárosi Önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal esetében a 100 millió forintos értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzéseket a cég bonyolítja majd le. A fővároshoz tartozó cégek esetében az értékhatár 300 millió forint lesz. A szervezet végzi majd a nem általa lebonyolított beszerzések, szerződések és szerződésmódosítások indokoltságának vizsgálatát, minőségbiztosítását, szabályosságának ellenőrzését és tanúsítását is.

Tarlós István főpolgármestert elmondta, hogy szigorúbbak akartak lenni az átláthatóság érdekében, ezért szállították le 300 millióról 100 millióra az értékhatárt. A cég létrehozásával az a céljuk, hogy szigorítsák a feltételeket és egyértelművé tegyék a felelősséget – hangsúlyozta.
…
Klímavédelmi szövetséghez csatlakozik Budapest
Budapest csatlakozni akar az „Under 2 MOU” nemzetközi klímavédelmi kezdeményezéshez a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag meghozott döntése értelmében. A klímavédelmi szövetséget – mint az elfogadott előterjesztésben olvasható – Kalifornia és Baden-Württemberg ötlete alapján idén májusban a világ tizenkét régiójának vezetői hozták létre. Az együttműködő felek azt vállalták, hogy 2050-re legalább 80 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázkibocsátásukat az 1990-es értékekhez képest, mivel – mint írták – a tudósok véleménye szerint ilyen mértékű éghajlatvédelmi vállalás szükséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés mértéke 2 Celsius-fok alatt maradjon, megelőzve ezzel a klímaváltozás egyre súlyosabb következményeit. Az együttműködés május óta 52 tagúvá bővült, öt kontinensről csatlakoztak hozzá városok, régiók, sőt már országok is. A támogató városok között van például Manchester, New York, San Francisco, Mexikóváros, a régiók között Lombardia, Katalónia, Wales, az országok között Hollandia, Olaszország és az Egyesült Királyság. A szövetség így összesen 520 millió ember lakóhelyét öleli fel. Budapest a kelet-közép-európai térségben elsőként léphet szövetségre a világ klímapolitikai élvonalához tartozó térségekkel, és az együttműködés a későbbiekben jelentősen hozzájárulhat a célok eléréséhez – olvasható az elfogadott előterjesztésben.

Újabb ügyfélcentrumok épülnek az e-jegyrendszer bevezetése miatt
Teljes körű ügyfélközpont-hálózatot építenek ki az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez kapcsolódva – döntött a Fővárosi Közgyűlés. Eddig a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren, valamint a 4-es metró végállomásain, majd a Deák Ferenc téren, a Móricz Zsigmond körtéren, a Ferenciek terén és Kőbánya-Kispesten nyíltak meg az ügyfélcentrumok. A hálózat teljes kiépítése azért sürgető, mert az elektronikus jegyrendszerre való átállás – az éves és havi bérletek megszemélyesítése – 2016 májusában veszi kezdetét, a várhatóan ugrásszerűen megemelkedő ügyfélszám pedig elsősorban az ügyfélcentrumokra terhelődik. A jelenlegi ütemezés szerint 9 további helyszínen épülhet ügyfélközpont 2016 nyaráig: a Népligetnél, a csepeli Szent Imre téren, a Batthyány téren, a Szentlélek téren, a Határ útnál, a Puskás Ferenc Stadionnál, a Nyugati téren, valamint bővítenék a Móricz Zsigmond körtéri egységet és egy mobil ügyfélpontot is kialakítanának. 2016 végére készülhet el Újpest-Központnál és az Örs vezér terén egy-egy újabb centrum. Mindezek teljes költsége 1,1 milliárd forint.

Budapest támogatja a Közép-Magyarország régió szétválasztását
Támogatta a közgyűlés, hogy Budapestre és Pest megyére válasszák ketté a közép-magyarországi régiót. A testület azt is támogatta, hogy Budapest Fővárosi Önkormányzata és Pest megye Önkormányzata között korábban létrejött tervezési-együttműködési megállapodás alapján, a létrejövő két régió regionális és területfejlesztési tervezésénél továbbra is legyen együttműködés, biztosítva ezzel Budapest és térsége együttes és összehangolt tervezését és programozását.

Az előterjesztés szerint a közép-magyarországi a fejlett uniós régiók közé sorolható, ahol az egy főre jutó GDP az EU átlagának 90 százalékát meghaladja. Budapest és Pest megye önálló régióvá válása után 2020-tól Pest megye a támogatható tevékenységek tekintetében – a kevésbé fejlett régiókéhoz hasonlóan – a jelenlegihez képest bővebb mozgásteret kapna, és várhatóan több európai uniós pénzügyi forrás lehívására lesz jogosult – áll az előterjesztésben.”

Forrás:
Fővárosi Közgyűlés: központi közbeszerző szervezetet hoznak létre; Budapest Főváros Önkormányzata; 2015. december 2.

Még az idén csaknem 600 milliárd forintos TOP támogatási keret nyílik meg

„Még az idén közel 600 milliárd forintnyi támogatási keretet nyitnak meg az önkormányzatok számára a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból – erről Oláh Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára beszélt a Magyar Államkincstár (MÁK) uniós támogatásokról szóló információs napján szerdán Miskolcon.

A MÁK a megyei igazgatóságainak közreműködésével országszerte szervez TOP információs napokat annak érdekében, hogy a közeljövőben megjelenő pályázati felhívásokat minél szélesebb körben ismertesse. A miskolci fórumról a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tájékoztatta az MTI-t.

A tájékoztató szerint a TOP keretösszegéből 93 milliárd forint jut majd Borsod-Abaúj-Zemplén megyére és 35 milliárd forint Miskolc városának.

A miskolci eseményen Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: a 2014-2020-as időszakban az önkormányzatoknak és az egyházi fejlesztések megvalósítására szánt 93 milliárd forint forrás 60 százalékát gazdasági-, 40 százalékát pedig infrastruktúra fejlesztésre fordítják.

A decemberben meghirdetésre kerülő pályázatok esetében, várhatóan a 2016 második negyedévében megkötik a támogatási szerződéseket – fejtette ki a területi programot.

Oláh Gábor helyettes államtitkár kiemelte: az önkormányzatok számára jó hír, hogy a nem jövedelemtermelő projektek esetében nem kell önrészt fizetni, 100 százalékos lesz a támogatás, illetve a pályázatok elkészítéséhez segítséget kérhetnek a megyei önkormányzattól.

A MÁK korábban azt közölte, hogy a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban összesen 1230 milliárd forint áll rendelkezésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban.”

Forrás:
Még az idén csaknem 600 milliárd forintos TOP támogatási keret nyílik meg; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. december 2.

Több mint 1100 milliárd forint közlekedésfejlesztési forrást tett elérhetővé a fejlesztési tárca

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében négy pályázati felhívást tett közzé összesen 1105 milliárd forint értékben.
A jelenlegi uniós ciklusban ennél nagyobb összegű közlekedésfejlesztési forrás egyidejű megnyitása már nem várható. Az IKOP támogatásai a szakpolitikai célokon túl alapvetően a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatottság bővítésére épülő gazdasági növekedést szolgálják.

A közel 315 milliárd forintos keretösszegű, Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása című felhívás célja az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúra magyarországi szűk keresztmetszeteinek megszüntetése, az országhatárok elérése. A pályázatban a TEN-T közúti törzs- és átfogó hálózatba tartozó új utak építése és a meglévő kapacitások bővítése támogatható.

A Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása című felhívás keretösszege a legnagyobb, meghaladja a 459 milliárd forintot. A támogatások a magyarországi TEN-T vasúti törzs- és átfogó hálózat fejlesztésében, a szűk keresztmetszetek felszámolásában, a vasútvonalak interoperabilitásának és közlekedésbiztonságának javításában, a szolgáltatási színvonal növelésében, a dunai hajózás biztonságát javító beavatkozásokban hasznosulhatnak.

A további két felhívásban a Közép-magyarországi régióban 211 milliárd forint, a kevésbé fejlett régiókban 119 milliárd forint fordítható a fenntartható városi közlekedés fejlesztésére és az elővárosi vasúti elérhetőség javítására. E pályázatokban egyebek mellett az elsősorban kötött pályás városi-elővárosi közösségi közlekedés előmozdítása, színvonalának emelése, a környezetbarát közúti személyszállítás fejlesztése, a közlekedési láncok összekapcsolását segítő beruházások, közlekedésbiztonsági beavatkozások támogathatóak.

A forrásokat a kormányhatározatban nevesített szervezetek: az állami beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a közútkezelő, a vasúttársaságok és a projektgazda önkormányzatok hívhatják le. A már megjelent felhívások a 2020-ig elérhető mintegy 1200 milliárd forintnyi IKOP támogatások 92 százalékát tartalmazzák.

Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: A kormány a nemzeti költségvetésből hozzávetőleg 1000 milliárd forintot szán kiemelten fontos, de uniós forrással nem támogatható közúti és vasúti fejlesztésekre. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) nemzeti borítékjában közel 400 milliárd forint megpályázható támogatás áll Magyarország rendelkezésére 2016 végéig. A más Operatív Programokba betervezett támogatásokat is ideértve Magyarország a következő években tehát összesen 2600-2800 milliárd forintot fordíthat közlekedésfejlesztési célokra.”

Forrás:
Több mint 1100 milliárd forint közlekedésfejlesztési forrást tett elérhetővé a fejlesztési tárca; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. december 4.

Közigazgatási, politikai informatika

Minden, amit az e-személyiről tudni kell

„Egy hónap múlva már kiválhatjuk az új elektronikus személyi igazolványt. Utánajártunk annak, mi a teendő az új kártyával, ha adataink megváltoznak.

Jövő januártól már lehet igényelni az új elektronikus személyi igazolványt. Az e-kártya a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a társadalombiztosítási kártyát és például a schengeni övezeten belüli utazásnál az útlevelet egy okmányba fogja össze, és később kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételére, vagy akár diákigazolványként is használható lesz.

Az okmány tartalmazza a tulajdonos nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nemét, anyja nevét, fényképét, aláírását – ha 12. életévét betöltötte –, okmányazonosítóját, az érvényesség időpontját, a kiállítás keltét, helyét és a kiállító hatóság nevét, valamint egy, az igazolvány azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort. A kártya alkalmas lesz az elektronikus aláírás, a TAJ-szám és az adóazonosító jel tárolására is. Emellett tartalmazhatja az ujjlenyomatot is, ám ennek rögzítését vissza lehet utasítani.

Megkerestük a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEK KH), mi a teendő akkor, ha valakinek már e-személyi birtokában változnak meg az adatai. Közlésük szerint ha olyan adatban következik be változás, amely vizuálisan is szerepel az okmányon (ilyen például a névváltozás), úgy abban az esetben, a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően, továbbra is szükséges lesz magának az okmánynak a cseréje is. A lakcímre vonatkozó adatok 2016. január 1-jét követően még nem fognak szerepelni a tároló elemen, ennek jogszabályi feltételeit a jövő év során alakítják ki – tették hozzá.

Felmerülhet a kérdés, ha a kártya ennyi adatot tárol, akkor elég lesz mindössze egy helyen bejelenteni az adatváltozásokat? A hivatal válasza szerint az elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosító okmány bevezetése nem jelenti – adatvédelmi okokból nem is jelentheti – az egyes szakrendszeri nyilvántartások összekapcsolását, amely által megvalósítható lenne az adatváltozások egyszeri bejelentése. Amennyiben a személyes adatokban változás történik és ennek okán új személyazonosító igazolványt igényelünk, úgy a megváltozott adatok a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban átvezetésre kerülnek. Az egyes nyilvántartásokban történő adatváltozás átvezetésének megteremtése az e-személyi bevezetésétől függetlenül, egyéb projektek keretein belül történik meg – fejtették ki.

Az új okmányt felmenő rendszerben vezetik be, vagyis csak annak kell igényelnie, akinek január 1-je után jár le az eddigi személyije, és nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvánnyal, például érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú jogosítvánnyal.

Az e-személyit az okmányirodákban és a kormányablakokban lehet majd igényelni. A kártyáért 5 ezer forintot kell majd fizetni, vagyis ennyibe kerül, ha elveszett, tönkrement okmányt kell pótolni. Lesznek, akik kevesebbért is hozzájuthatnak: 1500 forint lesz majd azoknak, akiknek nincs érvényes személyijük, és 2016. január 1-je után nem kaptak személyit, és azoknak is, akiknek a meglévő okmányuk érvényességéből legfeljebb 60 nap van hátra. Teljesen ingyen kapják az e-kártyát azok, akik 18 évnél fiatalabbak vagy 65 évnél idősebbek, ha nincs útlevelük vagy jogosítványuk, valamint azok, akik külföldre utazás tilalma hatálya alatt állnak, és ezt jelző igazolványt kapnak.

A kártya érvényessége hat év lesz azoknál, akik elmúltak 18 évesek. A fiatalabbak három évre kapják meg az okmányt. A 65 évnél idősebbek kérhetnek határidő nélküli érvényességi idejű okmányt is.

Ha az e-személyit hagyjuk el, vagy az megrongálódik, akkor köteles vagyunk azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított három munkanapon belül bármely járási hivatalnál (okmányirodai és kormányablak ügyfélszolgálatokon), a KEK KH Személyes Ügyfélszolgálatán vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni.”

Forrás:
Minden, amit az e-személyiről tudni kell; Változásbejelentő blog; 2015. december 1.

Handó Tünde: nagy a lemaradás a bírósági távmeghallgatásban

„Elrettentő a lemaradás más európai uniós országokhoz képest – mondta az Országos Bírósági Hivatal elnöke, példaként Ausztriát és Hollandiát említve.

Elrettentőnek nevezte a bírósági távmeghallgatások alacsony magyarországi számát az európai uniós adatokhoz hasonlítva az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Távmeghallgatás, valamint tárgyalótermi kép- és hangrögzítés a bíróságokon című hétfői budapesti konferencián.

Az OBH által szervezett tanácskozáson Handó Tünde felidézte: hivatala informatikai fejlesztéseinek eredményeként bevezették az elektronikus panasz 24 órás beadásának lehetőségét, elérhető az ügyfelek számára a pertartam-kalkulátor, új szolgáltatásként megjelent az eljárásokkal kapcsolatos sms- és e-mail-értesítés, lehetővé vált az elektronikus fizetés az eljárásokban, és elektronikusan is benyújtható a kereset.

A bírósági informatikai fejlesztések következő célkitűzésének nevezte a távmeghallgatás elterjesztését, amelynek előnyei közé sorolta, hogy költséghatékony, csökkenti a munkaterhet, gyors és hatékony, a tanúknak nem szükséges utazniuk, akár más országból is meghallgathatók. Elmondta: 2012-ben 17, 2013-ban 62, tavaly pedig 77 alkalommal volt a bíróságokon informatikai hálózaton keresztül történő meghallgatás.

Elrettentő a lemaradás más európai uniós országokhoz képest – mondta Handó Tünde, példaként Ausztriát és Hollandiát említve. Előbbiben 2013-ban 10 500, utóbbiban 2014-ben 50 ezer ilyen meghallgatás történt.

Az OBH elnöke beszámolt arról is: a Széchenyi 2020 európai fejlesztési tervekben lehetőség adódott számukra és a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervek számára, hogy fejlesztési forrást kapjanak. Közölte, ez hozzásegítheti a bíróságokat a 2012-ben kitűzött azon stratégiai célok eléréséhez, hogy az ítélkezés legyen hatékonyabb és időszerűbb.

Pintér Sándor belügyminiszter a konferencia megnyitóján kiemelte: az informatikai fejlesztésé a jövő, enélkül ma a világban senkinek nincs jövője, nem lehet előre haladni. Hangsúlyozta: az ország informatikai fejlesztési lehetőségek előtt áll, a felelősség abban van, hogy ezek jogi szempontból garanciálisan bevezethetők legyenek.

Felidézte: már 1985-ben, Pest megyei főkapitány-helyettesként részt vett különböző informatikai megoldások rendőrségi bevezetésében, 1994-ben pedig, amikor már országos rendőrfőkapitány volt, az ORFK-n dolgozták ki a távmeghallgatást lehetővé tévő technikát. Hozzátette: a kezdeményezés azonban kudarcot vallott, az akkori jogi és bírói vezetők azzal utasították el az alkalmazását, hogy ez a lehetőség nem szerepel a büntetőeljárási törvényben. Ha akkor bevezetik a távmeghallgatás intézményét, ebben a világ élvonalában lehetett volna Magyarország – mondta Pintér Sándor.

A miniszter közölte: amíg más országokban jelenleg tízezres nagyságrendben alkalmazzák a távmeghallgatást, Magyarországon huszonegy év elteltével csak arról van szó, hogy miként lehet bevezetni. Kiemelte: tárcája, a rendőrség és az informatikusok dolgoztak ezen, be is került a büntetőeljárási törvénybe a lehetőség, mégis csak kevés esetben alkalmazzák. Hozzátette, novembertől az új szabályok kiszélesítik a zárt távközlési hálózaton történő tárgyalás lehetőségeit, és reményét fejezte ki, hogy ez felgyorsítja ezen informatikai lehetőségek egyre tágabb körű alkalmazását.

Kitért arra is, hogy 2014 augusztusától a kormányzati informatikai fejlesztések a Belügyminisztériumhoz kerültek. Ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy az államigazgatás területén jelentős fejlesztések lesznek, a technikai fejlesztésekért pedig a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. felel majd.

A távmeghallgatásokról, távtárgyalásokról szólva megjegyezte: az országra nehezedő migrációs nyomással kapcsolatban ezeket már alkalmazták, ami mintaként szolgálhat a későbbiekben arra, hogy miként küzdhetők le a földrajzi akadályok az informatika segítségével.

További fejlesztéseket sorolva Pintér Sándor megemlítette: a főváros kísérleti jelleggel decembertől bevezeti az elektronikus utazási jegyet, a Belügyminisztérium pedig januártól szeretné bevezetni az elektronikus személyi igazolványt, amelyhez a későbbiekben hozzákapcsolnák az elektronikus aláírás lehetőségét.”

Forrás:
Handó: nagy a lemaradás a bírósági távmeghallgatásban; Híradó.hu/MTI; 2015. november 30.

OBH konferencia: Távmeghallgatás, kép – és hangrögzítés a tárgyalóteremben

„Távmeghallgatás, valamint tárgyalótermi kép- és hangrögzítés a bíróságokon címmel nemzetközi konferencia kezdődött hétfőn a Magyar Igazságügyi Akadémián. A konferenciát dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és dr. Pintér Sándor belügyminiszter nyitotta meg. Az Országos Bírósági Hivatal az országos szintű tárgyalótermi kép- és hangrögzítés valamint távmeghallgatás hosszú távú megalapozása és továbbfejlesztése érdekében szervezte meg a kétnapos tanácskozást, melyen több ország szakemberei számolnak be az általuk már alkalmazott technikai megoldások bírósági tapasztalatairól.

Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke (képünkön) megnyitó beszédében az OBH elektronikus fejlesztései közül kiemelte az Elektronikus Panasz, a Pertartamkalkulátor, ez elektronikus fizetés lehetőségét, a „Hírvivő” szolgáltatásokat, és az elektronikus polgári perek eredményeit. Következő célként kiemelte a távmeghallgatás és videókonferencia rendszer bevezetését, amely tértől és időtől függetlenül lehetőséget teremt a személyes találkozásra, egymástól távoli helyszínen lévő emberek között.

Dr. Pintér Sándor (képünkön, lent) belügyminiszter beszédében, az informatikai fejlesztések elkötelezett híveként kiemelte, hogy a közeljövőben jelentős fejlesztések várhatóak országosan.

Az Országos Bírósági Hivatal Elnökének stratégia célja, a bíróságok hozzáférhetősége, a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, utóbbi kiszámíthatósága és ellenőrzöttségének növelése, továbbá a tárgyi feltételek biztosítása, azok optimális elosztása és hasznosítása. Ezt a stratégiai célt támogatja a tárgyalótermi kép-és hangrögzítés, valamint a távmeghallgatás országos szintű bevezetése, melyek az elektronikus ügyintézés részeként segítik a bírák magas színvonalú és időszerű ítélkezését és egyszerűsítik a bíróságokhoz való hozzáférést.

A tárgyalások kép- és hangfelvétel útján történő rögzítése kiválthatja a klasszikus jegyzőkönyv-vezetési munkát, ami nagymértékben meggyorsítja a határozatok megszületését és egyben garantálja a tárgyalások pontos, szükség esetén bármikor rendelkezésre álló dokumentálását, esetenként a nyilvánosság biztosítását.

A bírósági tárgyalótermek távmeghallgatásra alkalmas összekötése a nemzetközi szervekkel, belföldi társintézményekkel és más bíróságokkal alkalmas a perben részt vevők biztonságának garantálására, illetve a bíróság előtti megjelenéssel járó idő és költség megtakarítására, ezzel is erősítve a bíróságok szolgáltató jellegét.

A tervek szerint a közeljövőben a teljes bírósági szervezetrendszerben bevezetésre kerülne a távmeghallgatás rendszere, továbbá megteremtésre kerülnének a tárgyalótermi kép- és hangrögzítést lehetővé tevő alapfeltételek. Az OBH-ban projektszervezet kialakítására került sor, amely az igények felmérésén és a rendszer kialakításnak megtervezésén dolgozik.

A távmeghallgatás iránti igény évről-évre nő a magyar bírósági szervezetrendszerben. 2012-ben összesen 17 tárgyalási napon volt távmeghallgatás az ország 5 bíróságán. 2013-ban már 62 alkalommal került rá sor hat helyszínen, s a legtöbb igény (48) a Pesti Központi Kerületi Bíróságról érkezett jogsegély kérelem ügyében. A megkereső feleket tekintve az ügyek döntő többségében Hollandiával, Romániával és Olaszországgal létesült kapcsolat. 2014-ben 77 távmeghallgatás volt, melyből 11 alkalommal belső informatikai hálózaton bíróságok vagy tárgyalótermek között alakítottak ki kapcsolatot. A további 66 alkalommal nemzetközi távmeghallgatásra használták a rendszert. A legtöbb esetben Hollandiával, Ausztriával és Romániával létesült kapcsolat. Az elmúlt évben már a magyar bíróságok között is felmerült az igény a távmeghallgatás alkalmazására. 2015. I. félévében a 34 távmeghallgatásból 27 budapesti, 7 pedig vidéki helyszínen volt.

A kétnapos konferencián a résztvevők a hazai szabályozás kérdései mellett előadásokat hallhatnak az európai országokban már működő rendszerek tapasztalatairól. A jó gyakorlatok bemutatására Ausztriából, Belgiumból, Észtországból, Lengyelországból, Spanyolországból és Szlovéniából érkeznek előadók.
További képek a rendezvényről.”

Forrás:
OBH konferencia: Távmeghallgatás, kép – és hangrögzítés a tárgyalóteremben; Országos Bírósági Hivatal; 2015. november 30.

Digitális kormányzat: együttműködési megállapodást kötött az OBH a Belügyminisztériummal

„ „Távmeghallgatás, valamint tárgyalótermi kép- és hangrögzítés a bíróságokon” címmel rendezett nemzetközi konferencia keretében Handó Tünde OBH elnök és Pintér Sándor belügyminiszter írta alá azt az együttműködési megállapodást, ami a polgári perrendtartás során irányadó elektronikus kapcsolattartás ügyviteli és technológiai kérdéseit rendezi.

Az erről rendelkező törvény alapján 2016. január 1-jétől a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselővel eljáró felek, valamint a közigazgatási szervek és egyéb hatóságok a bírósággal – törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot.

A felek megállapodtak az elektronikus eljárás informatikai és működési feltételeiről, a tájékoztatási és ügyfélkezelési feladatokról, továbbá a közös oktatásról és kapcsolattartásról.

Az OBH többek között vállalta, hogy az általános nyomtatványkitöltő keretprogramban nyomtatványokat hoz létre, illetve a tájékoztató és információs dokumentumokat a bírósági honlapon közzéteszi. A Belügyminisztérium – a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. keretében – biztosítja az általános nyomtatványkitöltőben tárolt nyomtatványok elektronikus hitelességét és ellenőrizhetőségét, továbbá az ehhez kapcsolódó informatikai rendszer zavarmentes működését.”

Forrás:
Együttműködési megállapodást kötött az OBH a Belügyminisztériummal; Országos Bírósági Hivatal; 2015. nov. 30.

A bíróságok felkészültek az elektronikus kapcsolattartás 2016. január 1-jei kiterjesztésére

„Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) „Az Ügyfélkapcsolatok elektronizálása egyes bírósági eljárásokban” megnevezésű projekt (ÜKE projekt) keretében kialakította az informatikai feltételeket a Polgári perrendtartás elektronikus kommunikációjára vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazásához.

2013. január 1. napjától kezdődően a törvényszéki elsőfokon újonnan induló polgári perekben az ügyfelek számára – függetlenül attól, hogy képviselővel vagy képviselő nélkül járnak el – választható az elektronikus kommunikáció lehetősége.

Az ÜKE projekt keretében 2015. július 1. napjától valamennyi bírósági szinten és ügyszakban bevezetésre került az elektronikus kapcsolattartási rendszer használata.

Az Országgyűlés részére 2015. október 28. napján benyújtásra került a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6980. számú törvényjavaslat, mely 2016. január 1. napjától a polgári perekben kiterjeszti és kötelezővé teszi az elektronikus kapcsolattartást a polgári peres eljárásokban.

A bíróságok ezidáig több száz elektronikus polgári peres eljárást intéztek, melyek számában – az elektronikus kapcsolattartás kiterjesztését követően – dinamikus növekedés prognosztizálható.

Az elektronikus kapcsolattartás kiterjesztésével kapcsolatos, – folyamatosan frissítésre kerülő – tájékoztató anyagok itt tekinthetőek meg.”

Forrás:
A bíróságok felkészültek az elektronikus kapcsolattartás 2016. január 1-jei kiterjesztésére; Országos Bírósági Hivatal; 2015. november 4.

Elektronikus eljárás keretében hatékonyabban ellenőrizhetik jövőre az őstermelőket

„A kormányoldalon megjelent rendelettervezet célja az egyszerűsített adminisztráció mellett a gazdaság fehérítése. A hatóságok ellenőrzési jogkörének bővítésével eredményesebben fel lehet lépni az álőstermelőkkel szemben, a visszaélések csökkentése pedig a tisztességes gazdálkodók piaci lehetőségeit is javíthatják.

Kártyaalapú, elektronikus eljárás keretében igényelhető őstermelői igazolvány bevezetését tervezi a szaktárca. Az új eljárásrend feltételeit megteremtő jogszabálytervezetet már elkészítette a Földművelésügyi Minisztérium. Az elektronikus rendszer és a kártyaalapú őstermelői igazolvány gondolata ugyanakkor nem ma született meg. A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló kormányrendelet 2012-es felülvizsgálatakor már megfogalmazta a kormány ezt a célt, azonban mindmáig nem sikerült megvalósítania. Az új forma bevezetését indokolja az is, hogy az idei év végén a 380 ezer őstermelőből mintegy 250 ezer főnek lejár az igazolványa, ezért nekik mindenképpen új igazolványt kell kiadni 2016. január elsejétől.

A jogszabálytervezet hatásvizsgálata szerint a kártyaalapú rendszer legnagyobb előnye, hogy az őstermelők az eddigiekhez képest gyorsabban intézhetik az ügyeiket. Mivel minden adatot elektronikus felületen kezelnek majd, az így rögzített adatok a későbbiek során újra felhasználhatók lesznek. A felügyeletért felelős Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ezekből egy önálló adatbázist készít, az őstermelői információs rendszer pedig a tervek szerint a jövő év nyarától mindenki számára elérhetővé válik.

Az őstermelői igazolványokat 2014 januárja óta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK) tartozó falugazdász-hálózat kezeli. Ha a kormány elfogadja a jogszabályt, akkor a jövő év elejétől a NAK már az új őstermelői kártyát adhatja ki. Az új rendszer pénzügyi fedezete a rendelettervezet szerint adott, a költségeket a NAK 2015-ös és 2016-os költségvetéséből fedezik majd. A kamara és a szaktárca között kötött támogatási szerződésben elkülönítették a szükséges összeget.

Az 1996-ban készült kormányrendelet helyébe lépő tervezet célja az átlátható, egységes szabályozás mellett a gazdaság fehérítése. Ennek érdekében az őstermelői termékek értékesítésére, a tevékenység ellenőrzésére vonatkozó szabályokat is pontosították. Eszerint a megyei kormányhivatalok abban az esetben is visszavonhatják az igazolványt, ha olyan terméket értékesít az őstermelő, amelyet előzetesen nem jelentett be. E drasztikus lépéshez folyamodhat a hatóság akkor is, ha az ellenőrzéskor kiderül, a mezőgazdasági termelő adatai eltérnek az őstermelői nyilvántartásban szereplőktől, vagy ha a nyilvántartásban szereplő, vagy a gazdaság adataiból reálisan adódó mennyiségnél 10 százalékkal több árut ad el a kártya tulajdonosa. Ezek alapján a jogkövető őstermelők a tisztább versenyhelyzet eredményeként előnyösebb helyzetbe kerülnek, a nem valós őstermelői tevékenységet folytatók pedig kikerülnek a rendszerből.

Az őstermelői rendszert szigorító tervezet várhatóan a fogyasztói bizalmat is növeli majd. A korábbi években ugyanis több esetben is kiderült, hogy álőstermelők visszaéltek az igazolvánnyal, saját megtermelt áru helyett vásárolt, esetenként külföldi terméket értékesítettek. A Nébih idén április végén indított ellenőrzés-sorozatán összesen 17 őstermelőről derült ki, hogy érvénytelen igazolvánnyal árult a piacon, 18 alkalommal hiánypótlásra kellett felszólítani az érintetteket, míg három esetben az igazolványt is visszavonta a hatóság.”

Forrás:
Hatékonyabban ellenőrizhetik jövőre az őstermelőket; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2015. december 4.
A Kormány …/2015. (…) Korm. rendelete; Földművelésügyi Minisztérium; 2015. december 1.

Pontosabb információkat adhat az egészségügyi állapotokról az új Pulzus adattár

„A korábbi, inkább intuitív döntéshozatal bizonyíték alapúvá való átalakítását teszi lehetővé a hamarosan elérhető Pulzus egészségügyi adattár. Az új egészségügyi adatbázis a különböző intézmények által vezetett adatokat egységes rendszerbe szervezi, így a rendelkezésre álló információk a kapacitások jobb kihasználását, hosszú távon pedig az egészségügyi rendszer javulását eredményezhetik. A részletekről Magyar Gábort és Surján Györgyöt, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ munkatársait kérdeztük a Rádió Orienten.

Elkészült és várhatóan a jövő év első negyedévében áll majd rendelkezésre az adattár. Mint azt Magyar Gábor szakmai vezető elmondta, hazánkban nagy hagyományai vannak az egészségügyi adatgyűjtésnek, ennek köszönhetően rengeteg elektronikus adat áll rendelkezésre, ám elkülönült kezelésük miatt nehéz közöttük összefüggéseket találni. A projekt célja ennek kiküszöbölése, s ezzel az egészségügyi szakmai döntéshozók információkkal történő ellátása. „Célunk, hogy a korábbi intuitív alapú döntéshozatal bizonyíték alapú legyen” – emelte ki a szakmai vezető. Mint azt Surján György szakmai főtanácsadó hozzátette: a különböző szervezeteknél széttagoltan kezelt adatok összevetése olyan hatalmas értéktöbbletet jelent, amelyre külön-külön nem lennének képesek.

A különböző intézmények más-más jellegű információkat tárolnak. A KSH elsősorban az ország általános állapotára mutat rá, tehát gazdasági és szociológiai, ezen belül népesedési és népességi adatokra ad választ. Ezzel szemben az Országos Tisztiorvosi Hivatal az engedélyezési adatokat kezeli, s ily módon az egészségügy kapacitásainak feltérképezésére ad lehetőségek. „Márpedig ha a finanszírozást összekötjük a kapacitásokkal, fel tudjuk tárni a hiányosságokat, s így javítani lehet az egészségügy szolgáltatásain” – hívta fel a figyelmet Magyar Gábor.

Mint azt elmondták, a Pulzus nem tárol az egyes betegekről azonosítható adatokat, csupán az egyes betegségekkel kapcsolatos információkat. Az adatok tárolása elektronikus formában zajlik, átadásáról pedig kétoldali szerződések keretében állapodtak meg az érintett intézményekkel, amelyek rendszeres időközönként szolgáltatnak adatot a Pulzus számára.

Mivel az adatok különböző formában érkeznek be, ezeket egységesíteni kell, majd pedig kódrendszerek segítségével adattisztítás történik, s csak ezt követően kerülnek be az adattárházba, innen pedig a memória alapú adatbázisba, ahol már lekérdezésre vannak optimalizálva – mondta el Magyar Gábor. Kiemelte: „Ezzel új dimenziót nyitunk az elemzők számára, hiszen a korábbi lekérdezési rendszerek gyorsaságát megsokszoroztuk.”

Mint azt elmondták, jelenleg a projekt keretében már üzembe állították a gépeket, s feltöltöttek mintegy 2,5 milliárd adatot, amelyek helyességének elemzését jelenleg is végzik, s készítik elő azokat lekérdezésre. A folyamatosan – mélységében és szélességében egyaránt – bővülő adatbázis várhatóan a jövő év első negyedévének végén áll az érdeklődő szakemberek és laikusok rendelkezésére egyaránt. ”

Forrás:
Pontosabb információkat adhat az egészségügyi állapotokról a Pulzus adattár; OrientPress; 2015. december 3.

Informatika, távközlés, technika

Megjelent a kormány válasza az InternetKon konzultációs sorozat javaslataira

„2015 őszén az InternetKon sikeresen lezárult. A polgárok és az érintett szervezetek a digitális fejlesztések legfontosabb kérdéseiben kifejtették véleményüket. Az emberek akaratnyilvánítása a magyar internet jövőjét illetően világos és egyértelmű volt: a világháló legyen mindenki számára hozzáférhető és megfizethető, segítse az oktatást és a fiatalokat, és ne fenyegesse gyermekeink biztonságát.

A nemzeti konzultáció kérdéssorára, az InternetKon20 kérdéseire 32 ezer polgár válaszolt. Az InternetKon folyamatában számos szakmai konferenciára és egyeztetésre került sor, amelyeken a digitális ökoszisztéma szereplőitől, soktucatnyi szervezettől és vállalkozástól érkezett javaslat. A konzultáció eredményeképpen kidolgozandó kormány-előterjesztés előkészítését széleskörű párbeszéd jellemezte.

Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultációról, az InternetKon-ról szóló jelentés, valamint az InternetKon eredményeit megvalósító kormány-előterjesztés elkészült. A kormányhatározat-tervezetben megfogalmazott legfontosabb javaslatok:

Az internetezés áfája csökkenjen 18%-ra.

Az internetezés árának további csökkentése érdekében a kormány készítsen elő megállapodást a piaci szereplőkkel a távközlési különadó csökkentéséről.

A kormány tegye lehetővé a kedvezményes internet-alapcsomag bevezetését.

Épüljön minden településen ingyenes wifi-szolgáltatás.

Készüljön törvényjavaslat a netsemlegességről.

Készüljön átfogó digitális oktatási stratégia.

Induljon program az oktatási intézmények belső wifi-hálózatának fejlesztésére.

Készüljön digitális gyermekvédelmi stratégia a gyermekek védelmének erősítése érdekében; valamint készüljön el a gyermekek védelmével összefüggő jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is.

Az internetes zaklatás a jövőben minősüljön önálló bűncselekménynek.

A magyar startup cégek befektetői részesüljenek adókedvezményben.

Az internetes kereskedelem és az online fizetés biztonsága érdekében hozzák nyilvánosságra a jogszabálysértő vállalkozások listáját.

Újuljon meg és váljon az elektronikus közigazgatási szolgáltatások központi portáljává a magyarorszag.hu honlap.

Jöjjön létre egy folyamatosan (7/24) elérhető ügyfélszolgálat, amelynek segítségével minden polgár szakértő segítséget kaphat az online ügyintézéshez.

Készüljön kormányrendelet a nyílt szabványokra és nyílt forráskódra épülő szoftverek állami intézményekben történő használatának bővítéséről.

A kormány kezdeményezzen közös európai fellépést és jogszabály-módosításokat valamint saját hatáskörben tegyen meg mindent annak érdekében, hogy megszüntesse a globális internetes vállalkozások adóelkerülő gyakorlatait.

Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos kezdeményezte a jelentésnek és a kormány-előterjesztésnek a kormányülés napirendjére történő felvételét.”

Forrás:
Elkészült az InternetKon eredményeit megvalósító kormány-előterjesztés; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2015. december 1.

Mit jelent a digitalizált szervezet?

„Mint az IDC Hungary idei ITS-felméréséből kiderül, a hazai nagyvállalatok 60 százaléka konszolidálta és virtualizálta szerverkörnyezetét, amelyet előszeretettel, bár nagyrészt alaptalanul neveznek (magán)felhőnek, mert például csupán 20-30 százalékuk katalogizálta és árazta be IT-szolgáltatásait. A tényleges magánfelhőt kiépítő nagyvállalatok zöme IaaS és PaaS szolgáltatásokat használ ebben a modellben fejlesztésre és tesztelésre – éles üzleti alkalmazásokat csak elvétve migrálnak.

Tarolnak ezzel szemben a SaaS szolgáltatások a nyilvános felhőben. Legnépszerűbbek a kollaborációs, kommunikációs és ügyfélkapcsolat-kezelő megoldások, amelyek a kisvállalatok esetében gyakran lefedik az üzlet igényeit. Elsősorban az analitikai képességek mind nagyobb keresettségével magyarázható, hogy a PaaS szolgáltatások felhasználói köre is bővül a nyilvános felhőben. A start-upok közül nem egy rájuk építi tevékenységét, és számukra természetes, hogy az IT-környezet minden rétegét a nyilvános felhőben érik el.

Gyors reagálású vállalat
A felhasználói gyakorlat igen sokszínű, de világosan tükrözi, hogy a földcsuszamlásszerű változás, amelyet a számítási felhő – a mobil-, közösségi és újgenerációs analitikai megoldásokkal együtt – magával hozott, a hazai vállalatok működését, üzleti tevékenységét is átformálja. A témával foglalkozó legutóbbi konferenciáján az IDC Hungary azt vizsgálta, hogy a felhő milyen szerephez jut a szervezetek további digitális transzformációjában.

– Minthogy a felhőben az informatikai szolgáltatások átívelnek az országhatárokon, és a nemzetközi szolgáltatók, például az Airbnb vagy az Uber tevékenységével a magyar hoteleknek és taxitársaságoknak is számolniuk kell, mi sem szorítkoztunk a hazai gyakorlat elemzésére, hanem mérlegeltük a külföldi tapasztalatokat is – mondta Balicza Gábor, az IDC Hungary vezető elemzője. – Sokan sokféleképp határozzák meg a digitális vállalatot. Szerintünk digitalizált a szervezet, ha egy felmerülő kérdésre vagy kérésre 5 másodpercen belül intelligens választ tud adni.
Nagyon rövid időnek tűnik ez első hallásra, de gondoljunk bele, hogy az online szolgáltatásoktól a felhasználók ezt már megszokták, akár pénzügyeiket intézik, akár vásárolnak, repülőjegyet, szállást foglalnak vagy hivatalos ügyeket intéznek, egymást gyorsan követő lépésekben, percek alatt célba érnek.
– Ugyanezt a gyors reagálást, valós idejű, testre szabott és releváns interakciót fogják elvárni az ügyfelek minden vállalattól, de ennek az elvárásnak nem lehet pusztán ügyféloldali fejlesztésekkel megfelelni, hanem a háttérrendszereket is fel kell készíteni, méretezés és rendelkezésre állás tekintetében éppúgy, mint integráció, információmenedzsment, folyamatok, automatizáció, biztonság és változáskezelés terén – mondta Balicza Gábor. – A digitalizáció persze üzleti oldalon a vállalatvezetésre is feladatokat ró, mivel a menedzsmentnek kell eldöntenie, hogy mely forrásokból, milyen adatokat fog gyűjteni, és elemzésükkel milyen információkat kíván kinyerni, a kapott betekintés alapján milyen termékeket, szolgáltatásokat és folyamatokat fog létrehozni a megfelelő ügyfélélmény elérése érdekében.

Változó felhők
Vállalatonként változó, hogy a harmadik vállalati platformot alkotó felhő-, mobil, közösségi és big data analitikai technológiák milyen szerephez jutnak az átalakulásban, de valamilyen összetételben mindegyikük megjelenik a digitalizált szervezeteknél. Az induló, feltörekvő cégek számára kézenfekvő, hogy digitális szolgáltatásokat kínálnak, digitális csatornákon tartanak kapcsolatot ügyfeleikkel és partnereikkel, és maguk is digitális szolgáltatásokat használnak a működés támogatására.
– Más a helyzet a hagyományos vállalatok esetében – mondta a piacelemző. – Európai szintű felméréseink is azt mutatják, hogy ezek a cégek jellemzően nincsenek felkészülve a digitális átalakulásra. Informatikai oldalon örökölt rendszerek húzzák vissza a szervezeteket, amelyek üzemeltetése és modernizációja felemészti szinte a teljes IT-költségvetést. Megfelelő keret és stratégiai szemlélet hiányában az üzleti oldal csupán ötletszerű kirándulásokat tehet a digitalizáció világába, azonban az öncélú innováció leginkább zsákutcába vezet. A vállalat digitalizálása hosszabb folyamat, egy út, amelyen a szervezet lépésekben fog végighaladni. Célravezető, ha ezek a lépésenként megvalósuló fejlesztések tényleges üzleti problémára adnak megoldást, de nem egymástól elszigetelten, hanem egy stratégia jegyében, amelynek a technológiai platform is része. A felhő ilyen platformként kapcsolja össze a digitalizáció útját járó vállalat fejlesztéseit.
Az IDC idei, bécsi CIO-csúcstalálkozóján készült felmérés szerint az IT-vezetők 38 százaléka a transzformációs projektek megvalósítását és a változások kezelését három legfontosabb feladata közé sorolja…A digitalizált folyamatok összekapcsolása mellett, ami a közel valós idejű válaszadás előfeltétele, a felhő, amelyben a szolgáltatások szabványos alkotóelemekből épülnek fel, így dinamikusan átalakíthatók, a gyors és rugalmas alkalmazkodás képességével is felruházza a digitális vállalatot.”

Forrás:
Öt másodperces céges reakcióidő az elvárás; Kis Endre; Computerworld; 2015. december 4.

Megérkezett a FUTÁR 2.0

„Megújult az okostelefonra és tabletre fejlesztett BKK FUTÁR alkalmazás és a futar.bkk.hu címen elérhető FUTÁR utazástervező. A járatok valós helyzetének térképes nyomon követésére is alkalmas szolgáltatást a BKK ügyfeleinek visszajelzése alapján módosították a fejlesztők. Az újratervezett felület mellett több praktikus változtatás is történt, így a továbbfejlesztett szolgáltatással az eddigiekhez képest hatékonyabban, a felhasználók által legfontosabbnak tartott szempontok szerint tervezhető meg az utazás.

A Budapesti Közlekedési Központ ügyfelei hamar megkedvelték a 2014 őszén bemutatott BKK FUTÁR alkalmazást, amely megkönnyíti az utazás tervezését a fővárosban. Az eltelt időszakban a felhasználók nagyon sok pozitív visszajelzést és értékes észrevételt fogalmaztak meg a BKK FUTÁR alkalmazással kapcsolatban, s juttatták el azokat a BKK-hoz, hozzájárulva ezzel az applikáció fejlesztéséhez, tökéletesítéséhez. A fejlesztés során megújult az alkalmazás kezelőfelülete, emellett átláthatóbb és könnyebb elérni a különböző funkciókat is. A FUTÁR 2.0 az alábbi új opciókkal bővült:

Kedvenc helyek és megállók
A kedvencek közé megállóhelyet és címet is fel lehet venni, így gyorsabban lehet útvonalat tervezni a kedvenc címekre.

MOL Bubi gyűjtőállomások és kerékpáros utazástervezés
A térképen megjelennek a MOL Bubi gyűjtőállomások, emellett folyamatosan frissül az elérhető biciklik száma. Az utazástervezésnél van lehetőség MOL Bubival történő tervezésre, ilyenkor a BKK járműveit és a MOL Bubi bicikliket kombinálva tud a rendszer útiterveket ajánlani.

Nem új, de fontos funkció: a korábbi verzióhoz képest a Futár 2.0 továbbra is tartalmazza a „kerékpár” tervezési beállítást. Ezt bekapcsolva hagyományos kerékpárral történő utazásainkat tervezhetjük meg. A 3-5 km hosszú városi utazásokhoz nagyon gyakran a kerékpározás az ideális közlekedési mód. A Futár az utazástervezéskor figyelembe veszi a legújabb kerékpárosbarát fejlesztéseket, és azokat a járatokat, amiken a kerékpárszállítás megengedett.

Járművek a környéken
A térképen az alkalmazás megnyitásakor azonnal megjelennek a környékbeli járművek is. A megjelenő rétegek ki-be kapcsolhatók.

Közeli indulások
A környéken lévő megállókból induló járatok egy összesített képernyőn is láthatók, így a közelben induló járatok gyorsan áttekinthetők.

Előzmények
A legutóbb meglátogatott képernyőket összegyűjti a rendszer egy nézetbe, így a nemrég megtekintett útitervek, járatok, megállók gyorsan előkereshetők.

Újratervezett súgó és hibabejelentés
A súgó és hibabejelentés immár rázással is elérhető minden erre alkalmas eszköz esetén.”

Forrás:
Megérkezett a FUTÁR 2.0; BKK Budapesti Közlekedési Központ; 2015. december 2.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Játéktervező képzés indul BME-n: a videojáték iránt komoly munkaerőpiaci igény van

„Sem állami támogatása, sem hagyományos értelemben vett felsőoktatási háttere nincs a hazai videojáték-iparnak, mégis látható egy halvány reménysugár: játékkészítő felnőttképzés indult 2015 őszétől a BME-n.

Ahogy azt korábban megírtuk, a videojáték-készítés az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág világszerte, amihez tulajdonképpen néhány kreatív elmén és egy irodán (meg persze szaktudáson) kívül semmire nincs szükség, ráadásul egy-egy termékkel és egy kis szerencsével dollármilliók tehetők zsebre. [Ennek a mondatnak nem sok köze van a valósághoz! Szerk.] A világ számos országában a kormányzat egy ideje már támogatja a játékfejlesztést, mert felismerte, hogy egy kis segítségnyújtással hosszabb távon az államkassza is komoly pénzekhez juthat, a profit néhány éven belül realizálódik.

Kanada és Finnország rendelkezik a legeredményesebb támogatói rendszerrel – mondta el érdeklődésünkre Józsa Szabolcs, a Nemesys Games ügyvezető igazgatója. Előbbi országgal kapcsolatban kifejtette, a kormányzat a személyes kiadások után befolyó összegek körülbelül egyharmadát adókedvezményként visszaadja a stúdióknak, ezzel motiválva őket arra, hogy minél több embert foglalkoztassanak. Finnországban állami pénzből, a helyi innovációs hivatal égisze alatt működik kifejezetten a játékfejlesztő stúdiókat támogató program. Az anyagi segítségnyújtás mellett pedig létezik egy közös platform, ahol a kezdő vállalkozások kikérhetik a vezető stúdiók szenior tagjainak véleményét egy-egy készülő játékkal kapcsolatban.

Itthon nincs ilyen közös platform, de még csak játékfejlesztő-képzés sincs – hangoztatta Józsa, és hozzátette, minden komolyabb külföldi egyetemen megtalálható ilyen irányú oktatás, ahol többek között programozókat, dizájnereket, de még játékmonetizációs szakembereket is képeznek.

Diploma után
Hagyományos, osztott rendszerű játékkészítő szak valóban egyetlen hazai felsőoktatási intézményben sincs, ugyanakkor idén ősszel elindult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán egy egyéves felnőtt szakirányú képzés, mely ezzel foglalkozik.

A játékipar a tartalomszolgáltató kreatív iparágak zászlóshajójává vált, és egy társadalomtudományi tanszék nem teheti meg, hogy erre ne reagáljon – indokolta a képzés létjogosultságát az MNO-nak dr. Hamp Gábor egyetemi docens, a szociológia és kommunikáció tanszék vezetője. A játék iránt intellektuális és munkaerőpiaci igény tapasztalható; van nyitottság arra, hogy egy a játék mechanizmusának működését alaposan ismerő ember egy nem kifejezetten játékfejlesztési helyzetben megjelenjen – állítja a tanszékvezető.

A játéktervezés multidiszciplináris iparág, ez pedig a hallgatók összetételén is meglátszik. A képzésben nemcsak informatikai területről érkező szakemberek, hanem viselkedéselemzők, fizikusok, bölcsészek, közgazdászok, jogászok és grafikusok is részt vesznek. Dr. Seres Szilvia egyetemi adjunktus, a kurzus vezetője ugyanakkor kevesli a művészet szakos hallgatókat, hiszen – ahogy fogalmaz – dizájnerekre is van kereslet. Egy évfolyamba nem húsz programozó kell, designerre, elemzőre, produkciós munkatársra is szükség van a pályán, hiszen belőlük is hiány van Magyarországon – közölte Seres Szilvia az MNO-val.

Valódi ismereteken nyugvó tudás
A képzés apropóján a BME-n belül együttműködés jött létre az ergonómia és pszichológia tanszékkel, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Karral, az órák egy részét ezek oktatói tartják. Az akadémiai szektorral szoros kapcsolatban és a piaci igényeket szem előtt tartva a kurzust iparági partnerek is segítik, hogy a hallgatók szert tehessenek a legfrissebb piaci tudásra – mondta el Seres Szilvia. Közölte továbbá, a hallgatók a két félév tervezési stúdiumai alatt létrehoznak egy konkrét mobilapplikációt, melyet egy többhetes szakmai gyakorlat keretében fejeznek be, majd a terméket piacra is viszik. Véleménye szerint ezáltal a hallgatók alapdiplomájukat valódi ismereteken nyugvó tudással egészítik ki és rálátást kapnak a játékfejlesztés teljes folyamatára.

A képzés mikéntjéről elmondta, nagyon gyakorlatorientált, de sok további energiát igényel. Nem az órán fog megtanulni valaki programozni, hanem attól, amit otthon is ezzel foglalkozik – fogalmazott.

A képzés jövőjét firtató kérdésre Hamp Gábor azt felelte, bármi lehetséges, de nem biztos, hogy alapszaknak megfelelne a játékkészítés. „A mesterszak a specializációk terepe, ezt inkább ott tudom elképzelni” – fogalmazott. Seres Szilvia is lelkesedésének adott hangot egy esetleges államilag támogatott mesterszak kapcsán, és elmondta, véleménye szerint hazánkban ez az „egyik legtúljelentkezettebb képzés lenne, ha elindulna”…”

Forrás:
A videojáték iránt komoly munkaerőpiaci igény van; Molnár Dániel; mno.hu; 2015. december 5.

Kutatók gerillaforradalma zajlik a szabadon hozzáférhető tudásért

„Egy New York-i bíróság a múlt héten úgy döntött, hogy két világszerte nagyon népszerű honlapnak, a Library Genesisnek (LibGen) és a Sci-Hub-nak be kell fejeznie tevékenységét, domainneveiket pedig fel kell függesztenie a szolgáltatóknak. Mindkét oldal amolyan közkönyvtárként funkcionál: tudományos publikációk, szakcikkek, könyvek letölthetőek innen. Ingyen, bárki számára.

Ezt elégelte meg a világ egyik legnagyobb tudományos kiadója, az Elsevier, amikor az év elején bíróságon támadták meg a két honlapot. Az Elsevier keresete szerint azzal, hogy a LibGen és a Sci-Hub rendszeresen tesz közzé ingyen letölthető tudományos publikációkat az interneten, hatalmas kárt okoz nekik, ezért kártérítést kértek, valamint hogy a bíróság tiltsa el az oldalakat a további jogsértéstől. Ezt pedig a bíróság meg is tette. Jogi szempontból az egész ügy borzasztóan egyértelműnek tűnhet: a két honlapra engedély nélkül kerültek fel szerzői jogok alatt álló munkák, melyeket máshol pénzért kínáltak. Mi ez, ha nem lopás?

De mégis sok jel utal arra, hogy erre a kérdésre közel sem ennyire egyértelmű a válasz. Ezt jelzi az is, hogy a per és a bírósági ítélet ellen épp azok tiltakoznak a leghangosabban, akik látszólag érdekeltek kéne legyenek a jelenlegi kiadási rendszer fenntartásában: kutatók világszerte.

Az elmúlt hónapokban sorra jöttek ki a tiltakozó nyílt levelek, zajlottak intézményesült tiltakozások, az egyik legfrissebb tiltakozó kiáltványt pedig egy magyar kutató, az amszterdami egyetem kalózkutatója, Bodó Balázs is aláírta. Őt kérdeztük arról, hogy mi is a tétje ennek az egész történetnek.
…
Ahhoz, hogy megérthessük a per tárgyát, muszáj röviden átfutni a nyugati országok tudományos rendszerének működését. Ezekben az elmúlt évtizedekben óriásira nőtt a kutatókra nehezedő publikációs kényszer. Ez a fokmérője mindennek, a szakmai előremenetelnek nincs nagyon más módja, csak az évente megjelentetett 2-3 tanulmány. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy ezek hol jelennek meg, az egésznek a kulcsa az impaktfaktor: minél rangosabb folyóirat közli a kutatásod, annál magasabb az impaktfaktorod, ami aztán egyenes utat jelenthet az akadémiai ranglétrán.
A legmagasabb impaktfaktort biztosító folyóiratok többsége viszont kereskedelmi vállalkozások tulajdonában van. Ezen a piacon, hasonlóan a médiapiac egyéb területeihez, az elmúlt években óriási mértékű koncentráció ment végbe: három-négy vállalat birtokolja a jelentősebb tudományos folyóiratok döntő többségét.
Az egyik legnagyobb szereplő az Elsevier, becslések szerint hozzájuk tartozik a világon megjelenő kölcsönösen ellenőrzött, azaz peer-review minőségellenőrzésen [Nem egyszerűen kölcsönös ellenőrzés, hanem egyenrangú tudományos státuszú szakmabeliek által, rendesen anonim módon ellenőrizve. Szerk. ] átesett publikációk piacának mintegy negyede. Milliárd dolláros üzletről van szó, olyan magasan jegyzett folyóiratokat adnak ki, mint a Lancet vagy a Cell.

A kiadóvállalatok bevétele abból származik, hogy pénzért cserébe egyetemeknek és kutatóintézeteknek hozzáférést biztosítanak több millió cikket tartalmazó adatbázisaikhoz. Az utóbbi években viszont annyira elszálltak az áraik, hogy már a Harvard könyvtára is jelezte, az egyetem nem tudja megengedni magának egyes folyóiratok előfizetéseit.

A kiadók úgy dolgozhatnak 37 százalékos profitrátával, hogy közben a tartalom-előállítás jellemzően egy fillérjükbe sem kerül. A publikáló szerzők nem kapnak pénzt a megjelent tanulmányok után, ők csak a közvetett haszonban, azaz tudományos karrierjük előremenetelében részesülhetnek, és ugyanígy jellemzően ingyen dolgoznak a leadott tanulmányokat ellenőrző bizottságok tagjai is.
Ráadásul a kutatásokat magukat sem a folyóiratokat kiadó vállalatok finanszírozzák: ezek jellemzően közpénzből, azaz egyetemi forrásokból vagy állami-regionális alapokból készülnek.

Gerillalázadások
Azaz a legjelentősebb tudományos folyóiratok piacán olyan helyzet alakult ki mára, ahol egyrészt vannak a megjelenési kényszernek kiszolgáltatott kutatók, másik oldalon pedig a kiadás jogával rendelkező, befektetni nem kényszerülő, de gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő vállalatok.
Ez a helyzet az utóbbi évtizedben sokféle válaszreakciót szült. Egyrészt elkezdtek létrejönni az open access-jellegű folyóiratok, melyek publikációihoz bárki szabadon hozzáférhet. Ezeknél a lapoknál a szerzőktől kérnek pénzt, cserébe azért, hogy megjelenhessen a tanulmányuk. Ez a modell sem hibátlan: egyrészt itt is eléggé el tudnak szabadulni az árak, a szép lassan mérhető impaktfaktorra szert tevő lapoknál több ezer dollárt is elkérhetnek a megjelenésért. Másrészt pedig a pénzért cserébe megjelenést biztosító folyóiratok piacán nagyobb a csábítás a visszaélésre is, ahogy arra az elmúlt években többször fény is derült.

Léteznek még az intézményi válaszok Bodó elmondása szerint, mint amilyen mondjuk a Harvard fellépése volt. És ott vannak persze a gerillák, akik egyszerűen kilopják a tartalmat a paywall mögül és ingyen elérhetővé teszik mindenki számára. Ennek a küzdelemnek legismertebb képviselője Aaron Swartz volt, aki Guerilla Open Access Manifesto című kiáltványában egyenesen minél több dokumentum ellopására és publikálására szólított fel.

Ennek az elvnek tettek eleget a Sci-Hub és a LibGen alapítói is. Közülük a perhez a Sci-Hubot életrehívó kazah kutató, Alexandra Elbakyan szólt hozzá, aki nyílt levelet küldött a bíróságnak, melyben amellett érvelt, hogy amennyiben ítéletükkel a web sötét sarkába száműzik az oldalukat, azzal csak azt bizonyítják, hogy a közösségnek nincs joga hozzáférni a tudáshoz.
Ezzel párhuzamosan egyre több kutató kezd bojkottba. Nemrég a magasan jegyzett Lingua folyóirat teljes szerkesztőségi stábja mondott fel, mert kiadójuk, az Elsevier nem engedélyezte, hogy cikkeiket szabadon hozzáférhetővé tegyék a neten.
…
Mára az a helyzet alakult ki, hogy miközben a kiadókat leszámítva senki nem érdekelt a jelenlegi rendszer fenntartásában, addig mindenki alá van vetve az impaktfaktorok rendszerének. Azok a folyóiratok pedig, melyek magas impaktfaktorral bírnak, mind magántulajdonban és monopolhelyzetben vannak.

Magyarországon is probléma
És persze lehet hasonló gerillakezdeményezéseket azzal támadni, hogy az internetről jogszerűtlenül letöltött tartalmak összes esete lopás, függetlenül attól, hogy az új Trónok harca részről van-e szó, vagy egy mikrobiológia szakkönyvről, de Bodó szerint az utóbbi eset védelmében jóval erősebb morális érvek hozhatóak fel.

Itt ugyanis nem szórakoztató termékekről, hanem az emberiség közös örökségéről van szó, aminek döntő részét ráadásul közpénzekből állították elő.
Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi rendszer csak újratermeli a globális egyenlőtlenségeket. Hiszen a nyugati egyetemeknek nem nagyon van más választásuk, mint hogy előfizetnek a nagy kiadók folyóirat-adatbázisaira. Így méregdrágán ugyan, de az ott tanuló diákok számára elérhetőek a legfrissebb kutatási eredmények. De ezt egy afrikai vagy kelet-európai egyetem már nagyon sok esetben nem tudja megtenni.

Bodó saját kutatásában egy szakkönyvek ingyenes letöltésére specializálódott oldal forgalmát vizsgálta, ott is azt tapasztalta, hogy a fő forgalom Kelet-Közép-Európából volt. Ezeknek az országoknak a diákjai csórók ugyan, de közben részei egy közös európai munkaerőpiacnak. Ahol hozzáférések korlátozottsága miatt automatikusan hátránnyal indulnak.
…
És persze az internet már sokszor bizonyította, hogy az illegális letöltőhelyeket nem lehet megszüntetni bírósági határozatokkal, ilyenkor új formában, más helyen, de úgyis újraindulnak majd.
De a jelenlegi esetben mégis sokat tud ártani egy ilyen betiltás: ezeken a helyeken könyvtár épülne, mindenki számára elérhető módon, több millió dokumentumot tartalmazó adatbázissal. A lényeg éppen az lenne, hogy mindez intézményesüljön, ha újra tudná termelni magát, ha gyarapodhatna. Ezt verheti most szét a bíróság döntése. ”

Forrás:
Kutatók gerillaforradalma zajlik a szabadon hozzáférhető tudásért; Horváth Bence; 444.hu; 2015. december 3.

Okos város a kisebb települések szemszögéből

„A smart city modell jó eszköz lehet abban, hogy a különböző feladatok megvonása után a települések kitalálják újra magukat – hangzott el a Világgazdaság „Okos városok, okos önkormányzatok” című konferenciájának panelbeszélgetésén, amelyben két kisebb város polgármestere számolt be az okos városok tapasztalatairól.

Mórahalom polgármestere, Nógrádi Zoltán kiemelte: a legtöbb városvezető a jelenlegi helyzetben nem találja a helyét, hiszen minden feladatot elvitt az állam. „Kénytelenek leszünk önmagunkat kitalálni, újra kell intézményesíteni a településeket. Az a kistelepülés, amely nem lesz elég merész e téren, az elveszíti a népességet az urbanizáció és az elvándorlás miatt” – mondta.

Hozzátette: olyan új feladatok kellenek, amellyel megnyerhetik a népesség megtartásáért való küzdelmet. „Ha a kistelepülések tudnak olyat produkálni, amely versenyképes a nagyvárosi léttel, akkor marad meg a magyar vidék. A fejlesztés terén nemcsak a beton, aszfalt, a tégla, hanem a virtuális rendszerek is megoldást jelenthetnek.”
A kifelé történő kommunikáció fontosságáról elmondta: „Hírt kell adnunk magunkról a nagyvilág felé, mert kívülről nemcsak befektetők, hanem odatelepülő polgárok, turisták is érkezhetnek. Az okos megoldások ezekben is jó eszközök lehetnek”.

Babák Mihály , Szarvas polgármestere is azt emelte ki, hogy szeretnék megtartani a településen az embereket, a smart city megoldások révén pedig jól lehet alkalmazkodni a mai világhoz. Hozzátette: van érdeklődés helyben a közszolgáltatások iránt, azonban a beruházásokhoz szükséges pénzügyi források előteremtése jelentős problémát jelent. Az egész folyamatot pedig igazi szakértők bevonása nélkül nem lehet megvalósítani, akiket viszont meg kell fizetni.”

Forrás:
„A smart city segíthet abban, hogy a városok kitalálják újra magukat”; Világgazdaság Online; 2015. december 1.
Lásd még: Okos városok, okos önkormányzatok; 2015. december 1. (az említett konferencia webhelye)

Indulnak a kizárólag online bankok Dél-Koreában

„Dél-Koreában a gazdaság élénkítése céljából nem pénzügyi vállalkozások is alapíthatnak bankokat – a két újnak már nem lesznek hagyományos fiókjai.

A dél-koreai pénzügyi felügyelet előzetesen jóváhagyta két konzorcium kérelmét, melyek szerint az üzleti csoportok olyan bankokat alapítanának, melyek kizárólag online működnének. A kezdeményezéseket egyrészt a mobilos platformot és szolgáltatásokat kínáló, helyi bázisú Kakao Corp., illetve a kínai Alibaba dél-koreai leányvállalata, az Alipay vezeti a KT Corp. távközlési céggel együtt – az első konzorciumban 11, a másodikban 21 vállalat található.

A Kakao vezette konzorcium körülbelül 260 millió dolláros befektetéssel indítja a bankot, melybe 2018-ig még nagyjából 390 millió dollárt invesztálnak, és ha a végleges jóváhagyást is megkapják, akkor az online bankot a jövő év elején el is indítják. A másik konzorcium is ekkora összegű befektetéssel indítja a maga vállalkozását.”

Forrás:
Indulnak a kizárólag online bankok; Dajkó Pál; IT café/Reuters; 2015. november 30.
South Korea gives initial approval for first online-only banks; Reuters; 2015. november 30.

Ne is álmodjunk okos városokról, amíg háromszor aszfaltoznak le egy utat?

„A klímaváltozás nyomán 200 és 1 milliárd fő közötti népesség indulhat el – mondta Lados Mihály, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont osztályvezetője a Világgazdaság Okos városok, okos önkormányzatok című konferenciáján. A szakértők szerint ezért is fontos, hogy okos városokat építsünk fel. „A mostani klímacsúcson tudnak olyan megállapodást kötni, amely megállítja a 2 Celsius foknál nagyobb emelkedést” – vélekedett Lados Mihály.

Kiemelte, hogy Magyarországon van olyan város, amely rendelkezik okos város stratégiával, ilyen például Veszprém. Győrben pedig minden fejlesztésnél megnézik, hogy milyen okos elemeket lehet beépíteni egy-egy fejlesztésbe – mutatott rá az MTA osztályvezetője. „Budapestnek nincs átfogó okos város stratégiája, de erős a civilek szerepe. Ez az, amiben elüt a többi városétól.”

A szakértő úgy véli, hogy a kormányoknak is van szerepe az okos városok elindításában. „Ebbe az irányba Magyarország is elindult” – mondta. Kovács Kálmán, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója arra mutatott rá, hogy fontos a tervezés. Ha szennyvíztelepeket építünk mindenhova, de nem vesszük észre, hogy a nagy ipari üzemek átállnak kisebb energiafelhasznlásra, akkor a megépített szennyvíztelepek veszteséget hoznak létre” – mondta.

A problémák ugyanazok, mint tíz évvel ezelőtt. Élhető és egyben biztonságot garantáló környezet szeretnénk elérni. Az EU lakosságának 75 százaléka városokban él, az energiafogyazstás és a szennyezőanyag-kibocsátás 70 százaléka itt történik – mondta Kovács Kálmán. „A városlakók együttműködése nélkül nincs okos város megoldás” – hangsúlyozta.

Magyarországon az önkormányzatok milliárdokat költenek el intézmények fejlesztésére, építésére, de sokszor semmi okos megoldás nincs ezekben a fejlesztésekben. Kovács Kálmán példaként említette, hogy sokszor leaszfaltoznak egy utat, majd felbontják a csatornázás miatt, később pedig újra felbontják. Szerinte stratégiai tervezés kellene ahhoz, hogy eljussunk az okos városokhoz.”

Forrás:
Ne is álmodjunk okos városokról, amíg háromszor aszfaltoznak le egy utat?; Világgazdaság Online; 2015. december 1.

Szakirodalom

Romlott a magyar digitális gazdaság fejlettségi szintje nemzetközi összevetésben a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) jelentése szerint

„Ma jelent meg a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) aktuális éves jelentése a globális infokommunikációs (IKT) ágazat legfrissebb mutatóiról, amely szerint jelenleg a világ népessége 43,3 százalékának, 3,2 milliárd embernek van már világhálós kapcsolata. A mobil technológiában még ennél is jobbak a számok, jelenleg 7,1 milliárd előfizetést tartanak nyilván a szolgáltatók, amelyek egyébként a globális népesség 95 százalékát lefedték már a szükséges vezeték nélküli technológiával.

Lassul a net terjedése
Az idén 165 éves ITU nagy presztízsű jelentése egy rangsort is tartalmaz, amely azt mutatja, hogy az egyes országok gazdasága 2010-hez képest ma hogyan áll az infokommunikációs technológiák befogadásában, hasznosításában. Az úgynevezett ICT Development Index (IDI) számos szempontot vesz figyelembe a rangsor meghatározásához. Méri az infokom technológiákhoz való hozzáférés, a tényleges használat, illetve az adott ország polgárai infokom tudásának szintjét, a mobil- és internet-előfizetések számának a változását, a háztartások számítógéppel, vezetékes, illetve mobil szélessávval való ellátottságát.

Az idei év végéig várhatóan már a háztartások 46 százaléka rendelkezik majd interneteléréssel, szemben a tavalyi 44, illetve az öt évvel ezelőtti 30 százalékkal – emeli ki a jelentés világhálóra vonatkozó fejezete. A fejlett világban a háztartások 81,3 százalékának van már internet hozzáférése, a fejlődő világban ugyanez a mutató 34,1 százalék, míg a 48 legfejlettlenebb országban alig 6,7 százalék.

A felmérések szerint az internetelérés növekedése idén lelassult, a tavalyi 7,4 százalék után 6,9 százalék volt a bővülés. A netezők száma ugyanakkor a fejlődő világban az elmúlt öt évben közel megduplázódott, és ma már elmondható az is, hogy a jelenleg világhálós kapcsolattal rendelkezők kétharmada a feltörekvő országokban él.

Ami az egyes internetelérési technológiákat illeti, a leggyorsabban a mobil szélessáv növekedett: 2010-ben még csak 800 millió előfizetőt tartottak nyilván, ez a mutató mára elérte a 3,5 milliárdot. A vezetékes szélessáv csak kullog a mobil technológia után, előbbiben 2015-re lehetett annyi ügyfelet kimutatni, mint a mobilban volt öt éve.

A mobil technológia hálózati lefedettségben is nagyon dinamikusan növekszik, a világ 7 milliárdot meghaladó népességéből ma már „csak” mintegy 350 millióan élnek olyan területen, melyet nem fed le mobil hálózat. Számuk egy éve 100 millióval volt több.

Az évtized végén már a háztartásoknak legalább az 56 százaléka rendelkezik majd internethozzáféréssel a világon, de a népességszámra vetítve csak 53 százaléknak lesz online kapcsolata.

A jelentés megjegyzi, hogy a mobiltarifák világszerte folyamatosan csökkennek, tavaly óta a legnagyobb mértékű díjesést a mobil szélessávú előfizetésekben lehet kimutatni. A szolgáltatás a múlt évihez képest átlagosan 20-30 százalékkal megfizethetőbbé vált – írták az elemzők. Az ITU tagországok kétharmada egyébként olyan tervet tűzött ki maga elé, hogy a szélessávú szolgáltatások költsége országán belül záros határidőn belül ne haladja meg a havi átlagjövedelem 5 százalékát.

Érdekes megállapítása a riportnak, hogy miközben egyre többek számára elérhető a mobil, több éves folyamatos visszaesés után két éve drágulni kezdtek a vezetékes szélessávú elérés tarifái. Különösen igaz ez a legkevésbé fejlett országokra, ahol ez a szolgáltatás csak nagyon kevesek számára megfizethető.

IDI rangsor – Magyarország a régiós sereghajtók között
A jelentés talán legizgalmasabb része a világ országainak IKT fejlettségét tükröző rangsor, amelyet 2015-ben Dél-Korea vezet, az ázsiai országot szorosan követi Dánia és Izland. Az első harmincba a legfejlettebb európai országok, továbbá Hongkong, Japán, Ausztrália, az Egyesült Államok és Szingapúr mellett egyetlen közép-kelet-európai állam, a régió „bezzeg országának” számító Észtországnak sikerült bekerülnie. Ráadásul a balti állam az egyetlen a térségünkön belül, amelyik javítani tudott öt évvel ezelőtti pozícióján, akkor még a 25. legfejlettebb ICT-ország volt.

Magyarország 2010-ben még a 41. helyen állt, most visszacsúszott a 48. helyre, a térségbeli uniós államok közül csak az 50.helyen álló Bulgária és az 59.helyen álló Románia múlja alul: előbbi 3, utóbbi 4 hellyel került hátrébb. Régiós összevetésben az élenjárók között van Szlovénia (33.), Csehország (34.)Lettország (37.) és Litvánia (40.), de még Horvátország (42.), illetve az előző felméréshez képest 12 hellyel visszacsúszó Lengyelország (44.) és Szlovákia (47.) is megelőzi Magyarországot.

Európában egyébként, Albániát kivéve az átlagos IDI érték meghaladja a globális átlagot (5,03), ami a térség gazdasági fejlettségének a magas szintjét mutatja. Európa összesített IDI értéke 2010 és 2015 között 6,48-ról 7,35 pontra javult. A legmagasabb értékeket az észak- és nyugat-európai államok mutatják fel, a legnagyobb előrelépést pedig az Egyesült Királyságnak sikerült elérnie, amely a korábbi 10. helyről ugrott fel a negyedik helyre.”

Forrás:
Romlott a magyar gazdaság IKT-fejlettségi szintje; Sági Gyöngyi; Bitport; 2015. november 30.
Lásd még: ITU releases annual global ICT data and ICT Development Index country rankings; ITU (sajtóanyag); 2015. november 30.
Measuring the Information Society Report (pdf) (a csaknem teljes kiadvány az 5. függelék nélkül, amely 191 ország részletes statisztikai adatai alapján közli a távközlési költségeket, hozzáférési módok szerint)
Executive summary
Measuring the Information Society Report a teljes kiadvány, ára: 59 svájci frank
The ICT Development Index (IDI): conceptual framework and methodology
(módszertani háttér)

Útmutató okos városoknak

„A Securing Smart Cities nevű non-profit globális kezdeményezés, amely az okos városok kiberbiztonsággal kapcsolatos kihívásaival foglalkozik, a Cloud Security Alliance-szal együtt irányelveket dolgozott ki az okos városokhoz kapcsolódó technológiák bevezetéséhez.

A Securing Smart Cities nevű non-profit globális kezdeményezés, amely az okos városok kiberbiztonsággal kapcsolatos kihívásaival foglalkozik, a Cloud Security Alliance-szal együtt irányelveket dolgozott ki az okos városokhoz kapcsolódó technológiák bevezetéséhez.

„Az emberiség úgy döntött, hogy létrehoz egy utópiát, amelyet okos városnak hívunk. Ez az utópia fogja lehetővé tenni a növekedésünket és a teljesítményünk fokozását korábban elképzelhetetlen szintekre az informatikai rendszerek és technológiák segítségével. Ennek a létrehozása óriási elkötelezettséget és kihívást ró mindenkire, aki részt vesz benne, az állampolgároktól kezdve a szervezetekig. A leghatékonyabb módon kell kifejlesztenünk, működtetnünk és megvédenünk erőforrásainkat, a leghatékonyabb és legbiztonságosabb technológiák felhasználásával. Erről szólnak az irányelveink,” – mondta Mohamad Amin Hasbini, a Kaspersky Lab biztonsági szakértője és a Securing Smart Cities projektben résztvevő munkatársa.

„A városok új képességekre tesznek szert, amelyek révén erősítik a polgárok biztonságát, korszerűsítik az ügyfélszolgálatokat és csökkentik az általános kiadásokat. Ezek az új okos városok élen járnak az IoT technológiák alkalmazásában, amelyek összekapcsolják a mindenhol megtalálható szenzorokat a felhővel, hogy lényeges összefüggéseket derítsenek fel és automatizálják a döntéshozatali folyamatokat. Az okos városok nagy ígéretet hordoznak magukban, azonban kockázatok is társulnak a működésükhöz. A CSA IoT Working Group büszke arra, hogy együttműködik a Securing Smart Cities kezdeményezéssel ennek a fontos útmutatónak az elkészítésében, amelynek célja, hogy támogassa a városvezetőket a biztonságos megoldások megtalálásában.” – mondta Brian Russel, a CSA IoT Working Group társelnöke és a Lidos Cyber Security Solutions főmérnöke.”

Forrás:
Útmutató okos városoknak; Computerworld; 2015. november 27.
Lásd még: Cyber Security Guidelines for Smart City Technology Adoption ; Cesar Cerrudo, Amin Hasbini, Brian Russell; Securing Smart Cities, Cloud Security Alliance; 2015 (pdf)

Törvények, rendeletek

Készülő rendeletek a közigazgatási rezsicsökkentésről

„A közigazgatási bürokratikus terhek csökkentése, a hatósági ügyek egyszerűsítése érdekében az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatban elfogadott módosításoknak az alacsonyabb jogforrási szinten való átvezetése érdekében a tervezet az érintett belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosítására tesz javaslatot (vízgazdálkodási, katasztrófavédelmi és anyakönyvezési szakterületeken).

A véleményezés végső határideje: 2015. december 3.[Belügyminisztérium]

—–

A tervezet 2015. december 3-ig véleményezhető a csaba.havasi@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségen.
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.[Nemzetgazdasági Minisztérium]”

Forrás:
A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló BM rendelet tervezete; Belügyminisztérium; 2015. december 1. (zip)
Tervezet a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. december 1. (zip)

Előterjesztés a Kincstári Jogügyi Igazgatóságról

„A tervezet véleményezési határideje: 2015. december 17.
A véleményeket a norbert.kis@im.gov.hu e-mail címre várjuk.”

Forrás:
Előterjesztés a Kincstári Jogügyi Igazgatóságról; Igazságügyi Minisztérium; 2015. december 4. (Zip)

A parlament előtt a szolgáltató adóhivatalról szóló törvény

„A gazdasági tárca ma benyújtotta az új, ügyfélbarát adóhivatal kialakításáról szóló törvénytervezetet. A cél egy hatékony, kevésbé bürokratikus szervezet felállítása, amely segíti adóügyeik intézésében a vállalkozásokat és az állampolgárokat.

2016-tól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a háromszintű kormányhivatalból kétszintű központi hivatallá alakul – áll a törvényjavaslatban. A felső szinten helyezkedik el az ún. Központi Irányítás, amely – mint ahogy elnevezése is mutatja – az irányító szint, az alsó szinten pedig az állampolgárokkal, vállalkozásokkal közvetlen kapcsolatban álló megyei igazgatóságok állnak.

A kormány adminisztráció-csökkentő intézkedései a NAV szervezeti átalakításában is tetten érhetőek. Megszűnik a hivatal hét régiós igazgatósága – ezeknek az egységeknek a munkatársai elsősorban a megyék, illetve a NAV Központi Irányítás munkáját segítik majd. A megyei vám- és adóigazgatóságok összevonásával egyszerűbb lesz az eljárás igazgatósági szinten is. Az új szervezeti struktúra garantálja a gyorsabb ügyintézést és az egységes jogértelmezést.

Azért, hogy az adózói jogok maradéktalanul érvényre juthassanak, szükséges kiemelten – annak rangja szerint – kezelni a jogorvoslatokat. 2016-tól a lakosság és a vállalkozások kérelmeit a Fellebbviteli Igazgatóság szakemberei bírálják el.

A NAV vezetését a gazdasági tárca államtitkára és négy helyettes államtitkára látja el. A minisztériumba helyezett adóhivatali struktúrát számos OECD- és uniós tagállam alkalmazza. Szakértői vizsgálatok szerint az ilyen típusú felépítés a kormány által fejleszteni kívánt két területen, az adózó ügyfélként való kezelésében és a végrehajtási mutató javulásában is komoly sikereket hozhat. A NAV-vezetésnek a Nemzetgazdasági Minisztériumba történő integrálásával az eddigi gyakorlattal szemben előtérbe kerül az adóhivatal szolgáltató arca. 2016-tól az adófizetők jelentős többsége csak ezzel találkozik majd.

A törvénytervezet az alábbi linken érhető el: http://www.parlament.hu/irom40/07918/07918.pdf (pdf)”

Forrás:
A parlament előtt a szolgáltató adóhivatalról szóló törvény; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. november 30.

A Kormány 1862/2015. (XII. 2.) Korm. határozata az állami tulajdonú közutak melletti optikai hírközlő hálózatok hasznosításának előkészítéséről

„A Kormány a Digitális Nemzet Fejlesztési Program fejlesztési céljainak elérése, a már meglévő hírközlési infrastruktúra hatékonyabb hasznosítása érdekében, valamint a kormányzati hálózatkonszolidációs célkitűzésekkel összefüggésben felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az általuk irányított vagy felügyelt, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelő, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és az egyetemes útdíjszolgáltató bevonásával, az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján gondoskodjanak – a koncessziós társaságok kezelésében álló közutak kivételével – az állami tulajdonú közutak (így különösen gyorsforgalmi utak) melletti optikai hírközlő hálózatok hasznosítási és konszolidációs célú felméréséről, az érintett hálózati elemek nyilvántartásba rendezéséről, a vagyonkezelői feladatok ellátásáról, valamint ennek alapján a belügyminiszter közreműködésével a szálgazdálkodási terv elkészítéséről.
Felelős:
nemzeti fejlesztési miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter belügyminiszter
Határidő:
2016. április 30…”

Forrás:
A Kormány 1862/2015. (XII. 2.) Korm. határozata az állami tulajdonú közutak melletti optikai hírközlő hálózatok hasznosításának előkészítéséről; Magyar Közlöny; 2015. évi 187. szám; 2015. december 2.; 23186. oldal (pdf)

49. szám, 2015. december 7.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek