Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A digitalizáció az egyik legfontosabb „személyes közügy” – Infotér 2017
Tárgyszavak: 2014-2020, Deutsch Tamás, digitális egységes piac, Digitális Jólét Program, digitális kormányzati szolgáltatások, digitalizáció, Európai Unió, fejlesztéspolitika, Infotér 2017, Magyarország, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, Szabó Zoltán Attila, uniós társfinanszírozású projektek, Zsigmondné Vitályos Eszter
Nagy változás jön januárban, vizsgázik az állam – Infotér 2017
Tárgyszavak: Cégkapu, digitális kormányzati szolgáltatások, e-közigazgatás, elektronikus közigazgatás, Hajzer Károly, Magyarország, Ügyfélkapu
EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer – Infotér 2017
Tárgyszavak: Budapest, Cserháti Péter, digitális egészségügy, e-egészségügy, egészségügyi informatika, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), Infotér 2017, kórházberuházások, Magyar Kórházszövetség, Magyarország, Ónodi-Szűcs Zoltán, Velkey György

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 24.
Tárgyszavak: adattudomány, Ausztrália, digitális diplomácia, digitális kormányzati szolgáltatások, Egyesült Államok, Katalónia, kiberdiplomácia, Kína, közösségi média, Olaszország, Spanyolország

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A digitalizáció az egyik legfontosabb „személyes közügy” – Infotér 2017

„A digitalizációt a következő évtized legnagyobb gazdaságfejlesztési programjának és az egyik legfontosabb „személyes közügynek” nevezte szerdán Deutsch Tamás, a Digitális jólét program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos.
A politikus a balatonfüredi 8. Infotér konferencián hangsúlyozta: épp a digitalizációs átalakulásnak köszönhetően inkább a bizalom és a remény jellemzi majd az elkövetkező időszakot, mint a félelem.

Kifejtette: az európai gazdasági régió digitális felzárkóztatásához „gondolati bátorság”, a bevált nemzetközi gyakorlat követése, egységes uniós digitalizációs politika, a V4 országok és Németország valamint az Egyesült Királyság alkotta egységes digitalizációs piac szükséges, valamint az, hogy Európa megtalálja a lehetséges kitörési pontokat.

Deutsch Tamás közös európai érdeknek nevezte, hogy a 2020-ban kezdődő uniós időszakban a kohéziós politika, valamint az agrár- és vidékfejlesztés mellé harmadik közös politikaként csatlakozzon a digitalizációs politika is.

A 2020-as évek a digitalizáció szempontjából döntő időszakot jelentenek majd, Magyarországnak pedig minden esélye megvan, hogy sikerre vigye a digitális átalakulást – hangsúlyozta. Magyarországon a digitális gazdaság aránya európai összevetésben is jelentős, a kormánynak pedig határozott célja a mikrovállalkozások segítése a digitalizációs átalakulásban. Nem lesz olyan ágazat és szereplő a gazdaságban, aki ne kapna ebben segítséget – húzta alá.

A politikus szólt az idén nyáron kibővült Digitális jólét programról is, amely szavai szerint sajátos modellje a magyarországi digitális stratégiának. A program megvalósulása a kormányzat és a szakmai szervezetek közötti, kölcsönös bizalomra épülő együttműködés nélkül nem lett volna lehetséges – húzta alá Deutsch Tamás.

Szabó Zoltán Attila, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) vezérigazgatója arról beszélt, hogy a kormány komoly erőfeszítéseket tesz a digitális ökoszisztéma összeállítása érdekében, amelynek része az e-közigazgatás is. Ennek fejlesztésekor a megváltozott felhasználói szokásokat és technológiát, valamint a mobilitást tartották szem előtt, és olyan személyre szabott ügyfélfelületet fejlesztett ki a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.(NISZ), amelyen mindenki egyszerűen intézheti hivatalos ügyeit – fejtette ki.

Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az uniós források felhasználásának magyarországi hatásairól szólva hangsúlyozta, hogy általuk az ország „külső stabilitási többletet nyert”, jelentős deviza beáramlás érzékelhető, ütemesen fejlődik az infrastruktúra, valamint javul a humántőke. Kiemelte: az ágazatok közül a közösségi szolgáltatások a legfőbb nyertesei az uniós támogatásoknak.

Az államtitkár elmondta, hogy 2007 és 2015 között az uniós források helyettesítették a korábbi IMF-EU hitelt és segítettek forintra váltani a devizahitel-állományt.

Közölte, hogy a jelenlegi uniós ciklusban rendelkezésre álló uniós források 80 százalékát már odaítélték. Az egyes megyéknek szánt források megítélése egyebek mellett függ a vállalkozások területi megoszlásától, a potenciális támogatott kör aktivitásától. A kormány szándéka, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítsa, amely a jelenlegi adatok szerint a ciklus végéig teljesíthető lesz – fűzte hozzá.”

Forrás:
A digitalizáció az egyik legfontosabb „személyes közügy”; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. október 18.

Nagy változás jön januárban, vizsgázik az állam – Infotér 2017

„Január 1-től hivatalosan elindul Magyarországon az e-közigazgatási rendszer. A kormány szerint jók az alapok, eredménynek tekintik azt is, hogy 3 ezer nyugdíjasnak van ügyfélkapuja, amelyet rendszeresen használnak.

Komoly feladat előtt áll a magyar kormány, mert 2018 év elejére vállalta, hogy elindítja az elektronikus közigazgatási rendszert. Ennek lényege, hogy az államigazgatási szervek, helyi önkormányzat, bíróságok, az ügyészség, a közjegyzők és a közüzemi szolgáltatók január 1-jétől kötelesek lesznek biztosítani az elektronikus ügyintézést.

Fontos változás, hogy elindul a Cégkapu, egy olyan felület, ahol a vállalkozásokat az állam közvetlenül elérheti, ráadásul jogilag ugyanakkora hatása lesz egy itt érkező megkeresésnek, mintha postán vagy személyesen kapnának hivatalos levelet. Cserébe a társaságok is kényelmesen, gyorsan kommunikálhatnak az állami szervekkel az új oldalon.

Barkácsolás, tákolás
A Cégkapu előfutárával már találkozhattak a felhasználók: a természetes személyek számára készített Ügyfélkapuba integráltak már korábban néhány vállalkozást. Ebből lépnek tovább – mondta el Hajzer Károly, Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára a 8. Infotér konferencián csütörtökön.

A balatonfüredi rendezvényen arról is beszélt, hogy bár 2014 előtt is voltak az államigazgatásban digitalizációs törekvések, a rendszer „több sebből vérzett”. A három éve már használatban lévő rendszerek 55 százaléka teljesen integrálhatatlan volt egy központi rendszerbe. Elszórt kis szigetek léteztek egymás mellett, mindenféle kapcsolat nélkül. Ezekből Hajzer szerint kevés szolgáltatás volt menthető.

Az egyik kivétel az Ügyfélkapu, melyről azt állítja, hogy ez az előző érából megtartott rendszerek mintegy negyedét teszi ki egymaga. Ez nem jelenti szerinte azt, hogy a 2014 előtti projektek pénzkidobásnak számítanak. A korábbi kiírásoknak azok is teljesen megfeleltek, csak még egy más szemlélet jegyében készültek, ahol nem volt cél az összevonás.

Most már van valamennyi alap
A legutóbbi három év fejlesztései viszont segítik azt, hogy nemsokára elindulhasson az e-közigazgatás: létrehoztak már négyezer hivatali kaput, valamint jól vizsgáztak a két éve bevezetett e-személyi igazolványok is. Részsikernek tekinthető, hogy Hajzer szerint felhasználóbarátok, egyszerűen kezelhetők a már létező e-ügyintézési felületek.

Példaként elmondta, hogy a 83 éves édesanyja is magától ki tudta tölteni a konvektorcseréről szóló állami pályázatot az interneten keresztül. A személyes példán túl elmondta, a kormány már azt is komoly eredménynek tartja, hogy nagyjából 3 ezer 65 év feletti nyugdíjas rendelkezik ügyfélkapuval és rendszeresen használja azt dolgai intézésére.”

Forrás:
Nagy változás jön januárban, vizsgázik az állam; Szabó Dániel; Napi.hu; 2017. október 19.

EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer – Infotér 2017

„A csatlakozásra kötelezett csaknem tízezer ellátó intézmény közül már 8712-en vannak jelen az EESZT rendszerben.

A magyar e-egészségügy fejlesztésével a biztonság, a hatékonyság és a kényelem területén kell előrelépést elérni – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára kedden Balatonfüreden, az eHealth e-egészségügyi konferencián.
Ónodi-Szűcs Zoltán kiemelte: évtizedes lemaradást pótol az e-egészségügyi rendszer, az egészségügyi elektronikus szolgáltatási tér (EESZT) fejlesztése által a betegek adatai és azok kezelése is nagyobb biztonságba kerül.

Az EESZT az első olyan rendszer lesz Magyarországon, amely 5-ös biztonsági szintű – mondta, hozzátéve: minden hozzáférést naplóz a rendszer, és a beteg látja, ki fért hozzá az adataihoz.

Az államtitkár szerint az e-egészségügyi rendszer az életmentést is szolgálhatja, például ha egy az állapota miatt kommunikációra képtelen beteg kórelőzményeit láthatja a kezelőorvos. Az új rendszer a betegeknek is könnyebbséget jelent, hiszen a leleteikért nem kell visszamenniük a járóbeteg-szakrendelésre, laboratóriumba, mert a háziorvos vagy a kezelőorvos eléri ezeket a dokumentumokat EESZT rendszerében.

Az államtitkár prezentációjában rámutatott: a november elsejéig csatlakozásra kötelezett csaknem tízezer ellátó intézmény közül már 8712-en vannak jelen az EESZT rendszerben az október 12-i állapot szerint, ez 91,2 százalékos részvételt jelent. A legjobban az intézmények állnak, közülük 348 (94 százalék) csatlakozott, mellettük 2981 gyógyszertár (93,3 százalék) és 5383 háziorvos (86,2 százalék) tagja már az EESZT rendszerének. Ónodi-Szűcs Zoltán azt is elmondta, eddig közel 70 ezer e-receptet váltottak már ki Magyarországon.

Az EESZT-hez idén november elsejéig minden adatszolgáltatásra kötelezett közfinanszírozott egészségügyi ellátó és a gyógyszertárak számára kötelező a csatlakozás, a következő egy éven belül pedig minden a magánszférában működő egészségügyi szolgáltató és az Országos Mentőszolgálat is a rendszer része lesz.

Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztosa előadásában alapvető célnak nevezte, hogy a sürgősségi ellátás terén világos struktúra alakuljon ki a fővárosban. A tervezett három térség élén egy-egy a legsúlyosabb esetek ellátására képes centrum áll, ehhez csatlakoznak a társkórházak, valamint a speciális szaktudással vagy rehabilitációs kapacitással rendelkező intézmények.

A miniszteri biztos arról is beszélt: a rendelkezésre álló mintegy 21 milliárd forintos orvostechnológiai források csaknem egyhatodát információtechnológiai fejlesztésekre fordítják majd.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese szerint nagy kihívás lépést tartani az infokommunikációs fejlesztésekkel. A kórházszövetség olyan kezdeményezések élére kíván állni, amelyek elősegítik a hiteles orvos-beteg kommunikációt – emelte ki.

Máté Attila, az eHealth munkacsoport vezetője kiemelte: az e-egészségügy iparág átszövi az élet minden területét, ezért szakmai párbeszédre van szükség az ágazatban. Úgy fogalmazott: az informatika összeköti a gyógyulni vágyó beteget a gyógyulásért felelős szakemberrel.

A balatonfüredi Infotér konferencia nulladik napján rendezett eHealth konferencián az e-egészségügy jövőjét meghatározó ügyekről és a már megindult projektek bemutatásáról esett szó. Délután szekcióüléseken tekintik át az Állami Egészségügyi Ellátó Központ irányítása alatt megvalósuló ágazati eHealth fejlesztéseket, valamint a kórházi informatika új kihívásaival is foglalkoznak.”

Forrás:
EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer; Magyar Orvosi Kamara; 2017. október 17.

Közigazgatás, politika

80 milliárd forintra pályázhatnak a kevésbé fejlett Pest megyei települések

„Idén 25 milliárd forint, jövőre 50 milliárd forint értékben hirdet meg forrásokat a kormány a kevésbé fejlett Pest megyei települések számára, ami a tavaly lekötött 5 milliárd forinttal együtt 80 milliárd forint állami támogatást jelent – mondta Rákossy Balázs, az európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.

Rákossy Balázs arra is kitért, hogy csütörtöktől az óvodák és bölcsődék ellátottságának, állagának fejlesztésére több mint 6 milliárd forintra pályázhatnak a Pest megyei önkormányzatok a 80 milliárd forintos program keretében. Ezen felül a kormány egy komplex program keretében 100 milliárd forintot fordít országos szinten az óvodai és bölcsődei férőhelyek számának növelésére – tette hozzá.

A csütörtökön megnyíló pályázatból bölcsődék és óvodák felújítására és a férőhelyek bővítésére 30-150 millió forintra lehet pályázni, miközben új intézmények létesítésére a Pest megyei önkormányzatok rendelkezésére 200-400 millió forint áll.

Rákossy Balázs arra is kitért, hogy a kormány tavaly két olyan döntést is hozott, amelyek célja segíteni az európai uniós forrásokról lemaradó, kevésbé fejlett Pest megyei térségeket. Egyrészt 2021-től szétválasztották Budapestet és Pest megyét, hogy ez utóbbi önálló régióként pályázhasson az európai uniós forrásokra. Másrészt annak érdekében, hogy valamilyen kompenzációban addig is részesülhessenek a települések, elkülönítettek a Pest megyei pályázók részére 80 milliárd forint állami forrást.

Szabó István, a Pest megyei közgyűlés elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: jelentős mennyiségű forrástól esett el a közép-magyarországi régió azért, mert Budapest miatt az uniós átlagot meghaladó GDP-vel rendelkezik, ami már önállóan Pest megyéről nem mondható el. A régiós beosztás megváltoztatásával a kormány tizenöt éve fennálló problémát orvosolt – tette hozzá.

A tavaly decemberben kiírt, ötmilliárd forint értékűt pályázatokra ipartelep fejlesztésre és közúti építésre több mint háromszoros volt a túljelentkezés – közölte a közgyűlés elnöke, aki arra is kitért, hogy a nagy érdeklődés miatt másfél milliárddal megemelték a keretet.

Az egészségügyi alapellátásban Szabó István szerint jelentős elmaradások voltak egyes Pest megyei településeken – ezért is írtak ki idén többek között ezen a területen pályázatokat, amelyek értékelése jelenleg zajlik.

Idén továbbá vállalkozói parkok kialakítására, kis- és közepes vállalatok eszközbeszerzésére és belterületi utak kiépítésére hirdetnek még meg forrásokat.

Szűcs Lajos országgyűlési képviselő, Pest megyei fejlesztési biztos azt hangsúlyozta, hogy Pest megye fejlesztése nemzetgazdasági kérdés, hiszen itt él az ország lakosságának egyharmada, itt működik a vállalkozások közel 35 százaléka, és a GDP majdnem 40 százalékát itt termelik meg.

Nem elijeszteni kell innen a cégeket, hanem biztosítani kell számukra a feltételeket ahhoz, hogy további jó eredményeket érjenek el – jegyezte meg Szűcs Lajos.”

Forrás:
80 milliárd forintra pályázhatnak a Pest megyei települések; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. október 19.

Miniszterelnöki megbízott irányítja az új szuperkórház felépítését

„Várhatóan a Szent Imre Kórház jelenlegi főigazgatóját, Bedros J. Róbertet bízza meg Orbán Viktor miniszterelnök a Dél-Budán létesítendő szuperkórházra vonatkozó projekt irányításával – értesült a Magyar Idők.

Ismert: a fővárosi és Pest megyei egészségügyi rendszer rekonstrukcióját célzó Egészséges Budapest program (EBP) keretében a következő tíz évben több mint 700 milliárd forint jut fejlesztésre ebben a régióban. A jelenlegi elképzelések szerint amellett, hogy az összes fekvőbeteg-intézményt felújítják, három centrumkórház is létesül a fővárosban, ezek mindegyikében minden feltétel adott lesz a teljes körű, folyamatos és legmagasabb szintű 24 órás ellátásra, így ezekből nem lehet majd a jövőben beteget elküldeni.

A dél-pesti szuperkórház az Országos Kardiológai Intézet–Szent István–Szent László Kórház területén, az észak-pesti a Honvédkórház bázisán jön létre, a dél-budai régió lakosai a XI. kerületben, a Dobogó városrészen építendő új szuperkórházhoz tartoznának. A tervek alapján itt egy 1058 ágyas modern tömbkórházat hoznak létre mintegy százezer négyzetméteren. Olyan, mindennel felszerelt úgynevezett sokszakmás sürgősségi központot alakítanak ki, ahol a súlyos sérülteket is gyorsan és szakszerűen el tudják látni.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a dobogói beruházás ráfordításait 120-150 milliárd forintban körvonalazta.”

Forrás:
Miniszterelnöki megbízott irányítja az új szuperkórháza; Haiman Éva; Magyar Idők; 2017. október 21.

Áder visszadobta a kéményseprési törvényt

„Az Országgyűlés kedden megszüntette a családi házak kötelező kéményseprő-ipari ellenőrzését, amelyet ezentúl a tulajdonosok megrendelésére, de továbbra is ingyenesen végezhet el a katasztrófavédelem, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltató.

Áder János köztársasági elnök aggályosnak tartja az elfogadott törvénymódosítást, ezért újragondolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
A Kéményseprők Országos Szakszervezete üdvözli a köztársasági elnök döntését, közleményükben azt írták, ezzel a döntéssel tanúbizonyságot tett arról, hogy vitathatatlanul fontosnak tartja a magyar állampolgárok élet- és vagyonvédelmének biztosítását, továbbá a környezet megóvását.”

Forrás:
Áder visszadobta a kéményseprési törvényt; Világgazdaság/MTI; 2017. október 20.

Jelentés a kormányzati folyamatokról – Jó Állam Jelentés 2017, gazdasági és versenyképességi hatásterület

„Csökkent a kutatás-fejlesztést is végző, innovatív cégek aránya.

Bemutatták szerdán a magyar kormányzati folyamatokat értékelő legfrissebb Jó állam jelentést. A 150 mutatószám alapján készült jelentés 57 esetben mutat javulást, 65 esetben stagnálást, míg 28 indikátornál mértek romlást.

Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen készített Jó állam jelentés gazdasági és versenyképességi hatásterület kutatásvezetője a Magyar Idők kérdésére ismertette: öt területre összpontosít az elemzés, amely hosszabb távon vizsgálja az adatok változását.

A 2017. évi elemzésből az derül ki, hogy 2016-hoz képest több területen javulás következett be. Az első terület a pénzügyi stabilitás, amelyet a kutatók különböző makromutatókkal mérnek. Ezen a területen továbbra is nagyon jók az eredményeink. Csath Magdolna kiemelte, hogy valamennyi adósságmutatónk értéke javult, és 2016-hoz képest csökkentek az államadósság GDP-arányos kamatterhei is. Szintén javulás tapasztalható a gazdaság diverzifikáltságát mérő különböző mutatók értékében is, ami arra mutat rá, hogy nőtt a nagyobb tudástartalmú ágazatok aránya a gazdasági szerkezetben, illetve nőtt ezen ágazatok részesedése a foglalkoztatásból. Jól teljesített az informatikai, az elektronikai terület és a gyógyszeripar.

A harmadik vizsgált terület a beruházások, valamint a humán vagyon helyzete. Itt is javulás tapasztalható, mivel tovább nőtt a beruházások értéke. Ugyanakkor inkább az infrastrukturális beruházások értéke nőtt, szemben a gépi és technológiai beruházásokkal, amelyek viszont a termelékenység növelése szempontjából lennének fontosak. A humán területen a felnőttképzés, továbbképzés területén nemzetközi összehasonlításban nagy a lemaradásunk, ráadásul nagyok a regionális különbségek is. Nálunk a munkaképes korosztály részvétele alig haladja meg a hat százalékot, míg a fejlettebb nyugat-európai államok egy részében 20-30 százalékuk vesz részt ilyen képzésekben.

Nem javultak pozícióink a negyedik, innovációs területen. Csath Magdolna arra figyelmeztetett, hogy csökkent az összes vállalkozásokon belül a kutatás-fejlesztést is végző, innováló cégek aránya. Ez nem azt jelenti, hogy számuk is csökkent, csak arra utal, hogy az utóbbi időben ismét több összeszerelő tevékenységet végeztető cég települt be hozzánk, ami miatt felborultak az arányok.

Viszont jelentősen nőtt a műszaki és természettudományi végzettséget szerzettek száma, ami fontos feltétele annak, hogy ha több lesz az innovatív tevékenységet folytató cég, akkor a szükséges nagy tudású munkaerő is rendelkezésre álljon. Romló eredményt az ötödik, a termelékenység és a hatékonyság hatásterületen mértek. Ezen a területen mérik például az értékláncok hosszát, azt vizsgálják, hogy egy teljes termelési vagy szolgáltatási munkafolyamat mely elemei vannak jelen az országban. Minél több elem van jelen, annál könnyebb a termelékenységet és a hatékonyságot javítani.”

Forrás:
Jelentés a kormányzati folyamatokról – Jó Állam Jelentés 2017 gazdasági és versenyképességi hatásterülete; Nagy Kristóf; Magyar Idők; 2017. október 19.
Jó Állam Jelentés 2017; Kaiser Tamás (szerk.); Nordex Nonprofit Kft. – Dialóg Campus Kiadó; 2017. október (letölthető pdf-ben)

Csökkent Magyarország teljesítménye a nyílt adatok területén – Jó Állam Jelentés 2017, Hatékony közigazgatás hatásterület

„Nyílt adatoknak vagy nyílt hozzáférésű adatoknak (open data) nevezzük azokat az információkat, amelyeket bárki szabadon megismerhet, felhasználhat vagy újrahasznosíthat. Ez a definíció szűkíthető a kizárólag a közigazgatást érintő információkra, de érthető olyan, a kormányzást érintő adatokra is, amelyeket a közigazgatás gyűjt vagy publikál. A nyílt adatok hozzájárulnak egy ország politikai, szociális és gazdasági fenntarthatóságának biztosításához is. Az utóbbi években publikált számos tanulmány hangsúlyozta a nyílt adatok fontosságát a gazdasági növekedés, az innováció, a termékek és szolgáltatások fejlesztése szempontjából. Ezek az előnyök nem korlátozódnak csupán a magánszektorra, maga a közigazgatás működése is haté-konyabbá válik a már meglévő adatok jobb felhasználásával. Ehhez az adatoknak hozzáférhetőnek és újrafelhasználhatónak kell lenniük.

Az Európai Bizottság 2015-től vizsgálja az EU 28 országát és Norvégiát, Svájcot, Liechtensteint a nyílt adatok szerinti érettség, felkészültség alapján, aminek eredményét az Európai Adatportálon teszi közzé. A mérés országonként két mutatóra épül: 1) a nyílt hozzáférésű adatok elérhetősége és 2) a közadatkereső portál fejlettsége. Az előbbi mutató azt méri, hogy az országok milyen szintű nyílt adatkezelési politikával és előírásokkal rendelkeznek, illetve a közszféra információinak további felhasználásáról szóló PSI-irányelv átültetésében hogyan teljesítenek; emellett értékelik a nyílt adatok felhasználását és a nyílt adatok politikai, társadalmi és gazdasági hatását. Az utóbbi mutató funkcionalitás alapján méri a portál használhatóságát, az adatok újrafelhasználhatóságát, elérhetőségét, valamint terjesztését. Az egyes mutatókhoz rendelt alindikátorokat 41+13 elemű kérdéslista alapján pontozzák, mely pontok maximálisan elérhető értékéhez viszonyított százalékos arány adja a mutatók értékét.

A jelentés eddig kétszer jelent meg, a legfrissebb adatok a 2016. szeptemberi állapotot mutatják. Eszerint Magyarország teljesítménye a nyílt adatok szerinti érettségben a nemzetközi trendekkel ellentétesen alakult: a 2015-ös 50%-os értékhez képest 2016-ra a megszerezhető pontok 43%-át érte el, ami elmarad a vizsgált országok 57%-os átlagától.

Magyarország esetében eredményként értékelik, hogy megtörtént a PSI-irányelv módosításának átültetése, valamint elkészült a nemzeti adatpolitikáról szóló „fehér könyv”, ugyanakkor a gyakorlati megvalósítás mind a nyílt adatok védelme, mind az újrahasznosítás elősegítése terén elmarad a kívánatostól. Az Európai Bizottság a vizsgált országokat az eredményeik alapján négy kategóriába sorolta: kezdők, követők, gyors felzárkózók és vezetők. 2016-ban Magyarország a követő csoportba került, eszerint sikeresen kidolgozott közadat-politika és fejlettebb portálszolgáltatások jellemzik, ugyanakkor az adatok szabad felhasználása korlátozott, ami az adatkészletek nyilvános használatát és az újrafelhasználás lehetőségét akadályozza.”

Forrás:
Jó Állam Jelentés 2017; Kaiser Tamás (szerk.); Nordex Nonprofit Kft. – Dialóg Campus Kiadó; H.3.3. Nyílt hozzáférésű adatok szerinti érettség; 2017. október; 159. oldal (letölthető pdf-ben)

A londoni önkormányzati közlekedési vállalat adatainak szabadon felhasználható, nyílt adattá tétele évente kb. 130 millió fonttal teszi gazdagabbá Londont

„A GovLab a londoni közösségi közlekedés működtetéséért felelős önkormányzati szervezet, a „Transport for London” (TfL) nyitott adatgazdálkodását elemző Deloitte-kutatás eredményét a TfL honlapján ismertető beszámolót szemlézi. A kutatási jelentés szerint az ingyenes, pontos és valósidejű nyílt adatok évente 130 millió font többletbevételt és megtakarítást generálnak. Az elérhetővé tett, 80-nál is több adatforrás mintegy 13 ezer fejlesztő számára vált közkinccsé. A TfL a nyílt adatokra épülő fejlesztéseken keresztül javítja az utazási minőséget, időt takarít meg az embereknek, támogatja az innovációt és munkahelyeket teremt.

Az adatbázisok első nagy csoportját – menetrendek, üzemállapot és üzemzavar információk – lassan 10 éve tette szabadon elérhetővé a TfL, nyitott formátumban, szabadon hozzáférhetőként mindenki számára, ami lehetővé tette a fejlesztőknek és üzleti partnereknek új termékek és szolgáltatások piacra dobását. Amatőr és professzionális fejlesztők, start-up cégek és globális innovátorok egyaránt beszállt az új termékek fejlesztésébe, aminek köszönhetően több, mint 600 alkalmazás áll immár rendelkezésre. A TfL adataiból táplálkozó alkalmazásokat a londoniak 42%-a használja.

A jelentés szerint a TfL adataira épülő szolgáltatások a következő előnyöket biztosítják:

Időmegtakarítás az utasoknak, az utazások jobb megtervezésével.

Jobb információk biztosítása az utazások tervezéséhez és a könnyebb utazáshoz, ami több utazást generál a TfL járművein, évente 20 millió font többletbevételt teremtve.

Üzleti lehetőségek teremtése harmadik félnek, a TfL nyílt adatainak kereskedelmi célú hasznosítására, ami – mivel többnyire londoni székhelyű cégek veszik igénybe – a város bruttó hozzáadott értékét évente 12-15 millió fonttal bővíti.

A nagy adathasznosító platformok, amelyek a közlekedési közadatokat szabadon hasznosítják, tevékenységük során új adatok tömegét hozzák létre, amelyek a londoni közigazgatás számára új információkat és pénzben kifejezhető értéket hoznak .

Jeni Tennison, az Open Data Institute vezérigazgatója szerint a nyílt adatgazdálkodás az Európai Unió útjain 629 millió óra megtakarítást jelentene évente a felesleges várakozási idők kiküszöbölésével, az energiafelhasználást pedig 16%-kal csökkentené. A TfL gyakorlatát értékelő kutatás annak részletes bemutatását jelenti, hogy miképpen lehet a valós idejű nyílt adatokkal egyidejűleg utasidőt megtakarítani, innovációt támogatni és javítani a szolgáltatások színvonalát.”

Forrás:
TfL’s free open data boosts London’s economy; Transport for London; 2017. október 11.
Assessing the value of TfL’s open data and digital partnerships; Deloitte; 2017. október 11. (pdf) (a hivatkozott tanulmány)
Open data policy; Transport for London
Open data users; Transport for London – a londoni közlekedési szervezet átfogó információi a saját nyílt, közlekedési adatairól
TfL Digital blog; Transport for London – a londoni közlekedési szervezet blogja. amelyet a nyílt adatokra épülő hasznosításnak szentelnek

Közigazgatási, politikai informatika

Debrecenben vezetik be először az e-jegyrendszert a tömegközlekedésben

„Debrecenben az új típusú, elektronikus személyigazolvánnyal rendelkező utasok, és a diákok novembertől már bérletként tudják használni okmányukat a DKV Zrt. valamennyi járatán. A helyi közösségi közlekedésben, a Nemzeti Egységes Kártyarendszer kialakításának részeként, Debrecenben vezetik be elsőként a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszert. A MÁV pusztaszabolcsi vonalán, már működik a rendszer, a helyi közlekedésben pedig Debrecennek jutott úttörő szerep.

Az új típusú személyigazolványok kibocsátását 2016-ban kezdte meg a Belügyminisztérium. Ezek az okmányok már chippel vannak ellátva, és utazási azonosítót is tartalmaznak. Ez teszi lehetővé azt, hogy az utasok a vásárláskor mindössze egy nyugtát kapnak, papír alapú bérletet nem. A nyugta tartalmazza az utazási jogosultság időtartamát, valamint az utazáshoz használható okmány számát is, amit átvételkor érdemes ellenőrizni.

Ezzel egy időben a jegyellenőrzés is elektronikussá válik. Az utas elektronikus személyigazolványát egy erre a célra kialakított, az ellenőröknél található speciális okos telefonhoz érintve tudja igazolni utazásának érvényességét. Diákok esetében a diákigazolvány lesz az elektronikus bérlet alapja. Itt az azonosítást a vonalkód alapján végzik.

A rendszer nem csak bérlet vásárlására nyújt lehetőséget. Ezen az elven vehetik meg, akár a városba érkező turisták is a napi-, háromnapos illetve hétnapos jegyet a DKV Zrt. járataira.

Az első „virtuális” bérletet 2017. október 28-tól vásárolhatják meg a debreceniek a DKV Zrt. Doberdó utcai, Segner téri, Petőfi téri bérletpénztáraiban, valamint az Ügyfélszolgálaton.

Ma a cívisvárosban több mint 50 000 embernek, vagyis a lakosság negyedének van már elektronikus személyigazolványa, tanítási időszakban pedig átlagosan 19 000 diák vásárol tanulóbérletet.
Ez azt jelenti, hogy számukra könnyebbé, gyorsabbá válik a bérletvásárlás és kényelmesebbé az utazás.

Az elektronikus jegyrendszer működéséhez szükséges központi rendszert és az ahhoz tartozó informatikai csatornákat, valamint az ellenőrzésre szolgáló 30 db speciális ZEBRA típusú okos telefont, az igazolványok olvasásához tartozó 45 db dekódoló egységet az IdomSoft Zrt. adta.

Az országos jelentőségű projekt a Belügyminisztérium, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a DKV Debreceni Közlekedési Zrt., valamint az állami tulajdonú IdomSoft Zrt. együttműködésének eredményeként valósult meg.

A DKV Zrt. még ebben az évben szeretné tovább könnyíteni az utasok számára a bérletvásárlási lehetőséget. Várhatóan év végéig bevezetik az internetes felületen keresztül történő vásárlás lehetőségét.”

Forrás:
Elektronikus jegyrendszer – egyetlen személyivel utazhatunk Debrecenben; INTO; 2017. október 19.

„Modern Vállalkozások Programja, Építőipar 4.0 – Digitalizáció az építőiparban” – Infotér 2017

„Az Informatika a Társadalomért Egyesület 2017. október 17-19. között Balatonfüreden rendezte meg a nyolcadik Infotér Konferenciát. Az eseményen ebben az évben kiemelt szerepet kapott az építésügy, a „Modern Vállalkozások Programja, Építőipar 4.0 – Digitalizáció az építőiparban” szakmai fórumon az építőipari digitalizáció fejlesztése és felhasználási lehetőségei kerültek fókuszba.

A háromnapos Infótér konferencia „nulladik” napján, október 17-én a modern vállalkozások és az építőipar digitalizációjának kapcsolatát vizsgálták a szakmabeliek. Az Építőipar 4.0 – Digitalizáció az építőiparban rendezvényen a Lechner Tudásközpont képviseletében Gódor Csaba vezérigazgató és Zagorácz Márk igazgatói tanácsadó vett részt.

Gódor Csaba előadásában többek között a Lechner Tudásközpont e-epites.hu portál bárki számára elérhető alkalmazásait mutatta be, melyek többsége ingyenes, ügyfélkapus bejelentkezést követően. A vállalkozások számára biztosított közigazgatási informatikai háttér fontos elemei az elmúlt időszakban az ügyféligényeknek megfelelően folyamatosan megújuló OÉNY (Országos Építésügyi Nyilvántartás), az e-építési napló, ÉTDR, vagy az e-közmű rendszerei.

„Kifejezett célunk a közadatok közkinccsé tétele” – hangsúlyozta még felszólalásában Gódor Csaba, ennek jó példájaként említette a szintén a Lechnerben üzemeltetett, idén 20 éves TeIR, a mai közadat-hasznosítási törekvések előképe. A Tudásközpontban folyó két építésügyi projekt keretében fejlesztés alatt áll az építésügyi hatósági eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer, vagyis az ÉHTR, az Építésügyi vezetői információs rendszer (ÉVIR) – mely a döntés-előkészítés támogatására vállalkozik.

Az Építőipar és digitalizáció kerekasztal-beszélgetésen Zagorácz Márk, a Lechner Tudásközpont igazgatói tanácsadója beszélt az ÉTDR továbbfejlesztésével kapcsolatos tervekről, a 3D szkennelés jelentőségéről és a BIM modellezésről.

Gódor Csabához hasonló módon Zagorácz Márk is kiemelte a Lechner Tudásközpont szerepét az építőipari digitalizáció fejlesztésében és a felhasználási lehetőségek minél szélesebb körű népszerűsítésében. „Ezt a szerepet igyekszünk hatékonyan betölteni, a célokat nem jogszabályokkal ráerőltetni a szakmára, hanem átfogó képzések keretében megismertetni az érintettekkel az új technológiák nyújtotta előnyöket. Ezt a képzési csomagot E-szemléletformálásnak nevezzük, és a felsőoktatásban résztvevő hallgatóktól kezdve a szakmagyakorlókon át a hatóságokig személyre szabottan mutatjuk be, kinek hogyan alakul át a feladata, milyen módszertanok és eljárások elsajátítása lesz szükséges a jövőben a nagyobb hatékonyság és a minőségi eredmények elérése érdekében” – mondta el a szépszámú hallgatóságnak. Példaként a Lechner Kiválósági Programot említette, melynek keretében 2017 januárjától frissen végzett építész hallgatókat készítettek fel a korszerű módszertanok alkalmazására, akik a Tudásközpontban elsajátított ismereteket az építészképző egyetemeken oktatják tovább.

Október 18-án az Informatikai fejlesztések megvalósítása digitális értékteremtéssel kerekasztal-beszélgetésen Both András, a Lechner Tudásközpont infokommunikációs igazgatója többek között a lean inception és az aglilis módszertan jelentőségéről beszélt, ezt a szemléletet szeretné meghonosítani a Lechner szoftverfejlesztéseiben is. A nemzetközi porondon sikeres lean a veszteség elkerülésének művészete. „Míg például a gyártásnál a selejt jelenti a veszteséget, a szoftverfejlesztésnél az, hogy minden munkafázisról hosszú, részletes dokumentáció készült, ami egyáltalán nem segíti a kívánt végeredményt, vagyis a jó szoftver létrehozását. Ugyanígy feleslegesek a sokszereplős, napirend nélküli, döntések és akciópontok nélkül befejezett több órás értekezletek is” – fejtette ki a szakember. Az a cél, hogy a csapat tagjai között minél hatékonyabb legyen a kommunikáció, az együttműködés képessége. Az informatika értékteremtő tevékenységéhez a hagyományos működés fenntartása nem elég, új módszerekre, innovációra van szükség.

Rab Judit a Lechner Tudásközpont települési szolgáltatások osztályvezetője az Okos városok… miért ragadunk le a tervek és pilotok szintjén? kerekasztal-beszélgetésen kiemelte, hogy stratégiai gondolkodás nélkül nem lehet komplex projekteket bevezetni, anélkül maradnak a szigetszerű pilotok. A stratégiai gondolkodásnak pedig része, hogy a település készít stratégiát, nem csak arról, miket fog fejleszteni, de arról is, hogyan fogja ezeket a fejlesztéseket fenntartani.”

Forrás:
Építőipar 4.0 – Digitalizáció az építőiparban; Lechner Tudásközpont; 2017. október 19.

A multikról kellene példát vennie az államnak a digitális átalakítása során – Infotér 2017

„Az államnál pont úgy megy végbe a digitalizáció, mint egy multinacionális cégnél, csak a folyamat sokkal lassabb. A bürokrácia a legnagyobb akadály abban, hogy az emberek élete egyszerűbb legyen.

Az elmúlt években a magyar kormány egyik jelszava volt a bürokráciacsökkentés, mely egyelőre kevés, az átlagemberek számára is megtapasztalható eredményt tud felmutatni. Leginkább eddig az látható belőle, hogy több tucat állami intézmény szűnt meg. Még Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára is elismerte októberben, hogy a folyamat akadozik, egyelőre nem egy sikersztori.

Ha észrevétlenül is, de más folyamatok mentén is történt előrelépés, elég csak a 2017-es adóbevallásra gondolni: az ügyfélkapuval rendelkezők számára maga az adóhatóság készítette el a dokumentumot, melyet csak jóvá kellett hagyni egy internetes felületen.

A VÉDA egy folyamatkezelési siker
Kevésbé látványos, de apró folyamatkezelési siker az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedési ellenőrző rendszere, a VÉDA. Az emberek ugyan ebből annyit észlelnek csak, hogy kamerák jelentek meg a forgalmasabb utak felett, míg a rendőrség hatékonyabban tudja szűrni a közlekedési szabálysértéseket és az egyéb közúti bűncselekményeket. Augusztusi adatok szerint több mint 190 ezer darab bírságot szórtak szét a szupertraffipaxok felvételei alapján az év első felében.

Nem véletlen, hogy a 2017-es Infotér konferencián az állami digitalizációs sikerekről szóló panelbeszélgetésen szinte minden résztvevő ezt emelte ki. Óberling József az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésrendészeti főosztályvezetője a projekt kapcsán elmondta: a bő másfél éve üzembe helyezett rendszernél egyrészről nagy szó, hogy időben elkészültek vele, másrészt digitalizációs siker, hogy nagyon sok rendszerelemet és adatbázist kapcsoltak benne össze. Ugyanakkor jól példája annak, hogy az emberek miért nem élik meg sikerként a hasonló állami projekteket: „az az elvárás, hogy működjön”.

A rendszer kiépülése emellett arra is jó példa, hogy az egész digitalizációs folyamat nem sokban különbözik attól, ahogy egy piaci alapon működő cég nekilátna egy hasonló projektnek: létrehoztak egy irányítótestületet, célokat fogalmaztak meg és forrásokat teremtettek rá. De az Molnár László, az ORFK Informatikai Üzemeltetési Főosztályának vezetőjének beszámolójából kitűnt, alapvető különbség, hogy az államnál nemcsak egy megrendelő és egy kivitelező együttműködése szükséges. Nemcsak a rendőrségen belüli kommunikációt kellett összehangolni, hanem egy sor állami szervezetét, kezdve a fizikai hálózatot kiépítő MVM Net Zrt.-től, az informatikai feladatokat ellátó Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-n (NISZ) át, egészen az önkormányzatokig.

A bürokratikus ólomsúly
Pont ezen a területen érződik, hogy a bürokrácia miért gátja a kormányzati digitalizációs szándéknak. Ahhoz, hogy a kamerák kikerüljenek több szervezet döntéshozatali mechanizmusát kell kivárni, valamint egy sor engedélyt kell megszerezni, mire elkezdődhet a kivitelezés. Szemléletes példaként, Ujhegyi András, MVM Net Zrt értékesítési igazgatója elmondta, hogy egy kábel közterületi lefektetésének munkarésze maximum 30 nap, ha egy kilométerről van szó, de az önkormányzatok jóváhagyására és az egyéb engedélyekre akár 100 napot is kell várni.

Ráadásul sokszor nem is jók az előzetes tervek: hiába látszott az a térképeken, állították a közműszolgáltatók, hogy ott nincsenek elektromos-, víz- vagy gázvezetékek, ha a munkálatok kezdetén az első kapavágásnál kiderül, hogy ott egy kábel.

Vannak még láthatatlanabb sikerek
Könnyebb helyzetben vannak a rendszerek átépítésével. Az adatbankok és kezelőfelületek kialakítása gyorsan és hatékony megy.

Itt szintén tapasztalható, hogy az ügyfél-elégedettséget a leginkább az mutatja meg, hogy kevés panasz érkezik a rendszerekre. Évente átlagosan 1 millió 400 ezer bírósági ügy van Magyarországon, közülük 150 ezer jut el a peres eljárásig. Siker, hogy ezek felében már elektronikusan indul a perfolyamat, és mindössze 1-2 ezrelék, amikor panasz érkezik a kezelőfelületre – ismertette az Országos Bírósági Hivatal hatékonysági mutatóit Kékedi Szabolcs, a szervezet elektronikus eljárások főosztályának vezetője.

A bíróságokon pedig komolyan szükséges a folyamatok gyorsítása, melyben a digitalizáció lehet a motor. Kékedi példaként az előzetes letartóztatások elrendelésének folyamatát említette, ahol 72 óra áll a törvényszékek rendelkezésére. A szűk határidő alatt viszont sok felet kell elérni (többek között a gyanúsított jogi képviselőjét, az ügyészt, a rendőrséget vagy épp a bűnjelek kezelőjét). Rendes informatikai hálózatoknál az sem jelenthet problémát, hogy a legtöbb előzetes letartóztatást az utolsó 8 órában kezdeményezik.”

Forrás:
A multikról kellene példát vennie az államnak; Szabó Dániel; Napi.hu; 2017. október 19.

EESZT: lesznek bajok?

„A 24.hu szerint egyre biztosabbnak tűnik, hogy nem fog zökkenőmentesen működni novembertől az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér.

Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke a 24.hu-nak azt mondta, nem lát esélyt arra, hogy november elsejével üzemszerűen és országosan működni kezdjen az EESZT. Dr. Selmeczi Kamill úgy látja, nem az egészségügyi dolgozók részéről van gond, a késedelem központi eredetű.

Az orvos elmondta, 70 ezer szolgáltató jelentkezett már be és indította el a csatlakozási kérelmét az EESZT rendszeréhez az eKapu honlapon, de sokuknak még várniuk kell az engedélyeztetésre. Ráadásul a csatlakozási procedúra elég bonyolult, sok orvosnak segítségre van szüksége hozzá. A csatlakozásnak két feltétele van: az e-személyi kiváltása (ami ingyenes és az egészségügyi dolgozóknak – állítólag – soron kívüli ügyintézést biztosítanak az okmányirodák), illetve egy, az EESZT rendszer működésének alapos ismeretéről szóló vizsga. Utóbbival még az elnök is adós, de úgy hallotta, az online tudáspróba fél óránál nem vesz többet el az elfoglalt orvosok életéből.

Sokan azt gondolnák, hogy a rendelők jelentős részének nincs megfelelő informatikai felszereltsége ahhoz, hogy egy ekkora rendszerrel elboldoguljon. Márpedig Selmeczi Kamill szerint a háziorvosok jelenleg is olyan szoftverrel dolgoznak, amivel rá tudnak csatlakozni a most működő rendszerre, akár még régebbi típusú számítógéppel is. Eleve folyamatos adatszolgáltatói kötelességük van a biztosító felé. Szerinte a gondot a szélessávú internet esetleges hiánya jelentheti, főképp a kisebb településen. Ezt a problémát eléggé nagyvonalúan kezeli az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és a minisztérium is – tette hozzá.

Az azonban megnyugtató az elnök szerint, hogy 2019-ig még marad a papír alapú receptkiadás, mert bármilyen probléma is adódik november 1-je után, ez biztosítja a folyamatos ellátást.

Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének egyik alapítója azt mondta, az átlagos informatikai tudással rendelkező kollégáinak is nagy nehézséget fog okozni a rendszerhez való csatlakozás, ezért ésszerűnek tartanák a csatlakozási határidő kitolását.

Egy másik, névtelenséget kérő orvos arról panaszkodott a 24.hu-nak, hogy csak hosszas küzdelmek után sikerült csatlakoznia az EESZT-hez, pedig hetekig intenzíven foglalkozott vele. Hússzor kellett nekifutni a tanúsítvány letöltésének, mire végre sikerült. Az EESZT-hez való csatlakozásról harminc oldalas kezelési útmutatót kaptak, de a dokumentum nem jelentett túl nagy segítséget. Csak a lényeg nincs beleírva, azonosítók, mi mit jelent, mit kell használni. Az sincs benne, hogyan kell felvenni a helyettes orvosokat.”

Forrás:
EESZT: lesznek bajok?; MedicalOnline; 2017. október 20.

Informatika, távközlés, technika

Informatikusok képzéséhez indít programot az NGM – Informatikai Fejlesztői Karrier Start Program

„Négy év alatt legalább 4 ezer informatikai fejlesztő állhat munkába a most induló Informatikai fejlesztői karrier start programnak köszönhetően – jelentette be Varga Mihály az MTI-nek adott nyilatkozatában. A nemzetgazdasági miniszter szerint a projekt során kiképzett szakemberek munkába állítása már rövid távon csökkentheti az IT területen fennálló munkaerőhiányt, és középtávon is megoldást nyújthat az iparág munkaerő-keresletének kielégítésére.
A tárcavezető elmondta: az országban jelentős számú átképezhető diplomás, az oktatási rendszerből kieső álláskereső vagy a képességeinek nem megfelelő munkát végző munkavállaló található, akik megfelelő képzés mellett termelőképes informatikai fejlesztővé válhatnak.

A programban való részvételhez elég a középfokú végzettség, informatikai végzettségre, előképzettségre nincs szükség, tehát az informatikai területen nem járatos potenciális munkavállalók is lehetőséget kapnak arra, hogy ebben a dinamikusan fejlődő iparágban álljanak munkába. A kiválasztás készség alapon, több körön keresztül történik, ami biztosítja a megfelelő alanyok kiválasztását. A képzés tartalmát a felvevőpiaci szereplők aktuális igényei fogják meghatározni, tehát egy rugalmas, az igényekhez alkalmazkodó képzést fognak kapni a résztvevők – mondta a miniszter.

A program két részből áll, a programalapító és az azt követő önfenntartó részből. Az első ciklus során legalább 1400, a második alatt legalább további 2600 ember képzése és munkába állása valósulhat meg önfenntartó módon, a piac felvevő képességének függvényében. A bekerülő hallgatók először egy 3-4 hónapos alapképzést kapnak, amelynek során személyre szabottan elsajátítják az általános fejlesztői ismereteket, ezt követően a program gondoskodik a munkába állításukról. A megfelelő mélységű, gyakorlati szakmai tudást a felvevőpiaci partnerek által megkövetelt speciális szakmai képzések segítségével érhetik el – ismertette a miniszter. Ezeket a képzéseket, munka mellett, már az ipari szereplők finanszírozzák, a fejlődéshez szükséges gyakorlat lehetőségének biztosítása mellett.

A program hazai forrású, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot terhelő költsége 2,5 milliárd forint, amelyhez az ipari partnerek az önfenntartó működés megalapozásaként további legalább 1,45 milliárd forinttal járulnak hozzá.

A nemzetgazdasági miniszter közölte, a toborzás már elindult, sőt néhány képzés is folyamatban van, ezzel párhuzamosan zajlik a felvevőpiaci vállalkozások igényeinek becsatornázása és a szükséges infrastruktúra hozzáigazítása. A programba a https://karrier.training360.com/ oldalon előregisztrálhatnak a cégek, illetve a képzés után érdeklődők.

A központi munkaerőpiaci program keretében meghirdetett program megvalósítását a Training360 Kft. vezette konzorcium látja el, amely arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az elmúlt években az iskolarendszerű képzések mellett mind inkább a felnőttoktatási piacon tevékenykedő vállalkozások biztosították az informatikai szakembereket a munkaerőpiac számára.

A Training360 Kft.-nál rövid távú professzionális szakirányú informatikai tanfolyamokkal, illetve egyéb üzleti, készségfejlesztő és menedzsment tréningekkel foglalkoznak, a vállalkozás 150 főt meghaladó, szenior oktatókból és mentorokból álló csapata évente több mint 12 000 ember képzését végzi. A piaci változásokra reagálva tavaly indították el Yellowroad programjukat, amelynek keretében gyorsan munkába állítható, gyakorlati tudással rendelkező junior fejlesztőket és informatikus szakembereket képeznek, akik az eddigi tapasztalatok alapján hamar el is helyezkedtek a hazai IT-szektorban.

Kovács Zoltán, az Informatikai fejlesztői karrier start program projekt igazgatója ismertette: a programot végrehajtó, a megbízást közbeszerzésen elnyerő konzorciumvezető vállalkozás, a Traning360 Kft. már megkezdte a piaci igények felmérését, és azok alapján a képzési programok beindítását, hogy a 3-4 hónapos tanfolyamokat elsők közt elvégző új szakemberek már az év végén munkába állhassanak.”

Forrás:
Informatikusok képzéséhez indít programot az NGM; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. október 21.

Megkezdődött Sepsiszentgyörgyön az 5. Székelyföldi Informatikai és Innovációs Konferencia

„Megkezdődött szerdán Sepsiszentgyörgyön Erdély legjelentősebb informatikai fóruma, az 5. Székelyföldi Informatikai és Innovációs Konferenciára olyan közismert előadókat hívtak meg, akik elősegíthetik a térség társadalmi és gazdasági fellendítését.

A Digitális Székelyföldet építő, közel negyven informatikai vállalkozást tömörítő IT Plus Klaszter azért szervezi évről évre a konferenciát, hogy feltárja és aktívabban kiaknázza a digitális technológia lehetőségeit, ezt a tudást pedig Székelyföld fejlesztésére fordíthassák. A konferencián bemutatják a legújabb ágazati trendeket, sikeresen működő innovatív modelleket és a régió legjobb startup ötleteit. Ugyanakkor lehetőség adódik arra is, hogy a szakmai beszélgetések és plenáris előadások során kapcsolati háló épüljön ki a nemzetközi piacokon működő IT&C vállalkozások, szakemberek, oktatók és önkormányzatok között.

A szerda délutáni megnyitón a köszöntőbeszédek után bemutatták a Design Bank projektet. Bihari Béla, az IT Plus Klaszter elnöke rámutatott, már lebonyolítottak egy programozóversenyt, amelyen tíz csapat vett részt.

Van lelkesedés az iparág iránt, a fiatalok szeretik az iskolában megtanult elméletet a gyakorlatban kipróbálni, ki kell alakítani számukra egy kreatív teret, ez lesz a Design Bank a Nemzeti Bank egykori épületében – mutatott rá a klaszter elnöke. Hozzátette, a Design Bank több lesz mint iskola, olyan kreációs teret terveznek, ahol fiatalok és a vállalkozók találkozhatnak, kezdő vállalkozások indulhatnak, és többszintű együttműködés valósul meg.

Bihari Béla bízik benne, hogy a következő konferenciát már a Design Bankban szervezhetik meg. Elmondta, a projekt már a tervezés során rengeteg változáson esett át, a fiatal tervezők sokat javítottak rajta, ám tovább várják a konstruktív kritikákat, még mindig lehet módosítani az elképzelésen.

Török Áron tervező emlékeztetett, az épület már az önkormányzat tulajdonában van, innovatív és inspiráló irodaházat terveznek, amely kreatív környezetet teremt a startup vállalkozóknak. Informális munkateret alakítanak ki, az irodaház úgy néz ki, mint egy lakás vagy egy nappali, például a Google irodái hasonlók, lesznek terek, ahová el lehet vonulni, és olyanok, ahol csoportosan is lehet dolgozni. Török Áron elmondta, ez viszonylag új, még kísérletezés alatt lévő ága az építészetnek, a tervezés számukra is tanulási folyamat volt.”

Forrás:
Elkezdődött az IT-konferencia, bemutatták a Design Bank projektet; Bíró Blanka; Székelyhon; 2017. október 18.
Lásd még: 5. Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia
IT PLUS Klaszter

Az e-mobilitás olyan, mint a kecsaposüveg: tudjuk, mi fog kijönni belőle, csak azt nem, hogy mikor és mennyi

„…„A Tesla nagyon erős, övön aluli ütést vitt be a többieknek, és kikényszerítette a nagy gyártók reakcióit azzal, hogy korán piacra dobott egy önvezetőnek sugallt vezetőtámogató rendszert, ahol valójában még minden történésért a járművezető a felelős” – mondta az egyik ilyen kihívásról a Magyar Nemzetnek Szalay Zsolt egyetemi docens, a Budapesti Műszaki Egyetem gépjármű-technológiai tanszékének vezetője. A Teslák a reklámokkal ellentétben még nem teljesen vezetik önmagukat, csak részlegesen automatizált modellek. Ez a technológia viszont nem új, a BME-n már 2008 és 2011 közt folytak ilyen kutatások a VW-konszernnel együttműködve, legfeljebb eddig az igény nem volt meg rá, hogy beépítsék az autókba.

Egy kecsaposüvegben élünk?
A legnagyobb kérdés, hogy mikor éri el az elektrifikáció azt a szintet, ahonnan már nincs visszaút. Különböző becslések vannak erre, de az iparában inkább mindenki Dieter Zetsche, a Daimler AG elnökének mondását idézi, amely szerint az e-mobilitás olyan, mint a kecsaposüveg: tudjuk, mi fog kijönni belőle, csak azt nem, hogy mikor és mennyi. Vagyis az irány ismert, előbb-utóbb átállunk az elektromos – és autonóm, vagyis többé-kevésbé önvezető, illetve hálózatba kapcsolt – gépkocsikra, de azt még senki nem tudja megmondani, milyen tempóban haladunk.

„Azok a jóslatok, hogy tíz éven belül mindenki elektromos autóval jár, nem reálisak. Ennek az infrastruktúra hiánya és az emberi hozzáállás is oka” – jelentette ki Bokor József akadémikus, a győri Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának igazgatója. Szerinte hosszabb átmenetre kell készülni. Erre utalnak a Schaeffler előrejelzései is, amelyek nagy különbségeket mutatnak a Föld egyes részei közt: a dinamikusan növekvő dél-amerikai és indiai piacon jóval tovább marad a belső égésű motor, mint Európában vagy akár Kínában.

Az sem egyértelmű, hogy egyetlen nagy ugrás lesz, és egyből az elektromos hajtásra tér át az ipar, vagy – Szalay Zsolt szerint ez is elképzelhető – átmeneti lépésként előbb a hibrid technológia terjed el, és csak aztán veszi át a helyét a teljesen elektromos hajtás. Bokor József reálisnak tartja a hatótávnövelő rendszerek (range extender) elterjedését is: ez általában egy kisebb belső égésű motort jelent, amely nem közvetlenül hajtja az autót, hanem egy generátort működtet, és így tölti az akkumulátorokat.

Bár a technológiát nagy ütemben fejlesztik, szabadalmak százai születnek, a legnagyobb kérdés még mindig az energiatárolás, vagyis az akkumulátorok kapacitása, ami erősen korlátozza az elektromos kocsik hatótávolságát. Az akkuk energiasűrűsége – az egységnyi tömegre vagy térfogatra vetített energiamennyiség – még mindig elmarad a fosszilis üzemanyagokétól, és nagy kérdés az élettartamuk is, mondta Szalay Zsolt. Bár vannak reményteljes fejlesztések, egyelőre nem biztos, hogy nagyban, autós körülmények közt is működni fognak.

A gépkocsik elektrifikációja ugyanakkor összefügg az egész energiaipar jövőjével, hiszen a lehet, hogy a jármű maga nem bocsát ki káros anyagot, az áramot mégiscsak megtermelik valahol. Az autózásból származó szén-dioxid és más, szennyező anyagok tényleges mennyisége csak akkor lesz közel nulla, ha atomerőműből vagy megújuló forrásból származik a villamos energia. Ha a jelenlegi európai energiamixet nézzük, valamivel kevesebb szén-dioxidot termel egy kilométernyi elektromos autózás, mint ha dízelmotorral tennénk meg ugyanezt, de ha csak szénerőműben termelnénk az áramot, akkor még rosszabb is lenne a helyzet.

Magyarország is készül
Mivel az elektromos autókhoz jelentősen, akár 60 százalékkal kevesebb alkatrész szükséges, a technológiaváltás komoly kihívás elé állítja a gyártókat és beszállítókat, egyes elemzések már százezres nagyságrendben megszűnő munkahelyekről szólnak. A Magyar Nemzet által megkérdezett szakemberek szerint azonban egyelőre nem kell aggódni. Egyrészt a folyamat elhúzódik, még sokáig párhuzamosan létezik majd több technológia, így az iparnak lesz ideje átállni, másrészt Magyarországon komoly erőfeszítések vannak arra, hogy az ország részt vehessen a forradalomban.

„Magyarország elsősorban a kutatás-fejlesztés terén tud eredményes lenni, nem annyira a gépészetben” – mondta Bokor József. Elsősorban az autonóm járművek terén, ahol egyrészt a szenzorokat kell fejleszteni, amelyekkel az önvezető kocsi érzékeli a környezetét, másrészt a szoftvereket, amelyek irányítják a járművet. Szalay Zsolt tudomása szerint már több nagy világcéggel folynak tárgyalások akár ötszáz-ezer embernek munkát adó fejlesztési részlegek Magyarországra telepítéséről. Erre készülve indult el a BME-n az angol nyelvű autonómjármű-mérnök mesterszak, az ELTE-n pedig ennek a programozói párja.

Az ipar felől érkező igényekre a kormány is reagál, hiszen például már van rendelet, amely szabályozza, hogy milyen feltételekkel lehet közúton autonóm járműveket tesztelni. És ez már egyáltalán nem a sci-fi kategóriája, hiszen szeptemberben az M1-es autópályán teszteltek három kamiont, amelyek az úgynevezett platooning technológia segítségével haladtak: csak az első járművet vezette ember, a másik kettő vezeték nélküli kapcsolat segítségével követte a konvoj első tagját.

A legfontosabb fejlesztés azonban a jövő tavaszra elkészülő, összesen 40 milliárd forintba kerülő zalaegerszegi tesztpálya, ahol az önvezető gépkocsik technológiáját tesztelhetik a valóshoz hasonló körülmények közt az ebben érdekelt autóipari és informatikai cégek. Ez óriási kitörési lehetőség, hiszen ilyen nincs még egy a régióban – jelentette ki Bokor József. Hasonlóan fogalmazott Szalay Zsolt, szerinte egy ilyen tesztpálya annyira drága, hogy piaci befektetésként, közvetlenül nem térülne meg. A kormány viszont katalizátorként lépett be ebbe, és állami beruházásként, társadalmi szinten megtérül a tesztpálya, ráadásul esélyt ad egy sor nagyon komoly cég idecsábítására.”

Forrás:
És akkor a porszívógyár is átáll elektromos autóra?; Kovács Áron; Magyar Nemzet; 2017. október 16.

Együttműködés a Nemzeti Közművek és az IBM között

„Az NKM Nemzeti Közművek Zrt. és az IBM Magyarországi Kft. együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá annak érdekében, hogy a közműtársaság a szolgáltatásait a legmagasabb színvonalú technológiai háttérrel biztosíthassa 4,2 millió fogyasztója számára.

A Nemzeti Közművek célja egy digitális megoldásokra épülő, felhasználóbarát, alacsony költségű közműrendszer kialakítása. Ennek elérése érdekében alapvető igény a legmagasabb színvonalú és minőségű technológiai vívmányokhoz történő hozzáférés. Az IBM-mel kötött együttműködési megállapodás a biztos technológiai háttér kiépítését támogatja. Ezzel egy időben megkezdődik a társaságok közös gondolkodása és innovációs fejlesztési együttműködése is új típusú megoldások kutatására és kialakítására.” – mondta Alkér Zoltán, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. infrastruktúra vezérigazgató-helyettese.

A Nemzeti Közművek legfőbb prioritása az, hogy fogyasztói számára minőségi szolgáltatást nyújtson mind a földgáz-, mind pedig az áramszolgáltatás terén, amelyhez elengedhetetlen, a biztos technológiai és műszaki háttér.

Az IBM és a Nemzeti Közművek közötti együttműködés célja technológiai jellegű, amelynek keretében a Nemzeti Közművek vállalatai az IBM termékeit alkalmazzák okos hálózati fejlesztéseik és beruházásaik során. Másrészt innovációs fejlesztési együttműködésről van szó, amelynek célja olyan közös új megoldások felkutatása, amelyek kielégítik az Nemzeti Közművek fogyasztóinak igényeit és figyelembe veszik a tagvállalatok sajátosságait, valamint belső szinergiáit.

A Nemzeti Közművek közel 4,2 millió lakossági földgáz-és áramfogyasztó ellátásbiztonságát és színvonalas kiszolgálását biztosítja. A Nemzeti Közművek egy modern, digitális megoldásokat alkalmazó integrált közműszolgáltatóvá kíván válni.”

Forrás:
A Nemzeti Közművek szándéknyilatkozatot írt alá az IBM-mel; Nemzeti Közművek; 2017. október 20.

Szupergyors internetet és teljes wifi lefedettséget kapnak az iskolák

„Megkezdődik a digitális oktatásfejlesztés: a kormány döntésének köszönhetően 2019 végig 4000 állami általános és középiskola, valamint szakképző intézmény kap szupergyors internetet és teljes wifi lefedettséget. A beruházás 31 milliárd forintból valósul meg.
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a programról szóló sajtótájékoztatón elmondta: „A digitális átalakulásra való felkészülés az iskolákban kezdődik, a fejlesztés közvetlenül 1,2 millió diákot és 126 ezer oktatót érint. A kormány célja, hogy olyan tudású diákok kerüljenek ki az iskolákból, akik révén biztosítható Magyarország versenyképessége egy újfajta, digitalizált iparral, mezőgazdasággal, kereskedelemmel működő világban.”

Az 500 fő alatti iskolákban legalább 100 Mbit, az 500 fő feletti iskolákban legalább 1 Gigabites sávszélesség lesz elérhető. Ezen túlmenően a program keretében az állami iskolák valamennyi tantermében és iskolai közösségi tereiben wifi hálózat épül ki. A megújult, korszerű rendszer fenntartására, valamint a kiberbiztonságra éves szinten a korábbi összeg nyolcszorosát, mintegy 10,5 milliárd forintot fordít majd a kormány.

Az egyházi fenntartású iskolák esetében két ütemben történik a fejlesztés, amelynek első ütemében 2019 végéig Budapesten és Pest megyében 148 iskola kap wifi hozzáférést.

Solymár Károly Balázs, a tárca infokommunikációért felelős helyettes államtitkára kiemelte: „A beruházás az NFM irányítása mellett, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium együttműködésével, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség végrehajtásával valósul meg. A fejlesztések tartalmazni fogják a legkorszerűbb központi wifi menedzsment eszközöket, így a hálózat védett lesz az informatikai támadásokkal és a káros tartalmakkal szemben.””

Forrás:
Szupergyors internetet és teljes wifi lefedettséget kapnak az iskolák; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. október 16.

Az NFM kiterjeszti az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogramot

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) 480 települést von be a program folytatásába, így novembertől országszerte ötezer 65 év feletti, többségében egyedül élő szépkorú sajátíthatja el az infokommunikációs eszközök használatát.
Az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram sikerét követően a kormány idén februárban döntött annak kiterjesztéséről. Az NFM a „Segítő Kezek” Nonprofit Kft-vel közösen ötezer idős ember életminőségét javítja azzal, hogy digitális eszközökhöz juttatja őket. A program 2018. augusztus végéig 1,2 milliárd forint hazai forrásból valósul meg.

Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta: „Minden magyar ember nyertese lesz a digitalizációnak, ezért a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenkire gondolnunk kell. A kormány döntése értelmében 480 hátrányos helyzetű településre terjesztjük ki a programot, melyben idén novembertől 5000 számítógépet, internet-szolgáltatást és az alapfokú digitális kompetenciák elsajátításához szükséges oktatást biztosítunk ingyenesen a résztvevő, otthonukat elhagyni képtelen idősek számára.”

Jeneiné Rubovszky Csilla, a programért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta: „A három településen megvalósított modellprogramban résztvevő 45 idős ember tapasztalatai egyértelműen kedvezőek. A XXI. századi eszközök az életminőség javítása mellett két esetben is életet tudtak menteni. Az egészségromlás akadályozása, a biztonságérzet növelése és a magány enyhítése mellett hasznosan járulnak hozzá a gondozó családtagok munkahelymegőrzéséhez és a családon belüli kommunikáció erősítéséhez is.”

A kormány 2017. szeptember 26-án elfogadta a Digitalizáció az Aktív Idősekért Programot, amely 2018 végéig további 100 ezer, az otthonát elhagyni képes, aktív idős ember számára biztosít ingyenes oktatást az infokommunikációs eszközök használatára.”

Forrás:
Az NFM kiterjeszti az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogramot; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. október 20.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Konferencia: Székelyföld digitalizálásában át kell ugrani 30 évet

„Elkezdődött már a Digitális Székelyföld építése, de még sok a munka, hangzott el a Sepsiszentgyörgyön szervezett 5. Székelyföldi IT és Innovációs konferencián. A háromnapos rendezvényen több előadó is követendő elvként fogalmazta meg azt, amit a tavalyi konferencián Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád bejelentett, miszerint arra van szükség, hogy „ugorjunk át 30 évet”, mert ha csak lemásolunk máshol létező dolgokat, folyamatosan le leszünk maradva és csak felhasználóknak, piacnak leszünk jók.

A szervező, mintegy 40 székelyföldi informatikai vállalkozást tömörítő IT Plus Klaszter elnöke, Bihari Béla rámutatott, hogy öröm számukra, hogy még mindig találnak olyan Székelyföldről elszármazott szakembereket, akik igyekeznek megosztani tudásukat és kapcsolataikat a térség fejlesztése érdekében, közös célnak tekintik a Digitális Székelyföld megvalósulását. Másik oldalon viszont elégedetlenségre ad okot, hogy vannak önkormányzatok, vállalkozók és munkavállalók, akik nem használják a digitális eszközöket. Bihari Béla szerint a hivatalokban vannak ugyan a számítógépek és van törvényes lehetőség, de előfordul, hogy az ügyfélszolgálati irodákban papíron dolgoznak, ahelyett, hogy csökkentenék a bürokráciát. Sok vállalkozó pedig még mindig a könyvelőjét kérdezi meg, hogy hogyan áll cégük pénzügyi helyzetet, holott rendelkezésükre állnak informatikai eszközök és applikációk.

Az iskolákat is fel kell szerelni korszerű informatikai eszközökkel, és a pedagógusokat nyitottá kell tenni azok használatára, mivel sokan még idegenkednek ezekről. A problémák megoldásának kulcsa az oktatásban rejlik, népszerűsíteni kell a digitális alfabetizációt. A gyerekek ugyanis használják a digitális eszközöket, nekik abban kell segíteni, hogy később helyes döntéseket hozzanak. Mindezekre vannak koncepciók, ezeket ismertette az idei IT és Innovációs Konferencia, amelynek egyik fő témája az oktatás volt, de többek között szó esett a smart city projektekről, a digitális polgármesterek koncepcióról, az agrárinformatikáról, sikertörténetekről és jó példákról is.

Somodi Zoltán, a bukaresti Matrix Business Consulting CEO-ja Koreával példálózva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a smart city bizonyítottan is intelligensebb életvitelhez vezet. Egy biztonságos város pedig az emberek közérzetét nagymértékben javítja és mindennapjaikat megkönnyíti. Dr. Paller Gábor, a magyarországi Széchenyi István Egyetem tudományos főmunkatársa konkrét példák segítségével érzékeltette, hogyan lehetne „okos várossá” alakítani Sepsiszentgyörgyöt, azáltal, hogy hálózatra köthető eszközöket vezet be több területen.

Bemutatkozott a budapesti Green Fox Academy, amely „nem programozókból” képez junior programozókat. A karrierváltásra készülő felnőtteket a kurzus elvégzése után segítik az elhelyezkedésben is, mindezt úgy, hogy ebbe bevonják az IT-cégeket. Fazekas Borbála CEO kilátásba helyezte, hogy igény szerint Sepsiszentgyörgyön is megtelepítik az oktatási programjukat. A #szakmaigyakorlat #sikeresprojektek sorozatban fiatalok meséltek az általuk kifejlesztett applikációk történetéről, a kezdetekről és a motivációról – szó esett a FestivApp-ról, a Székelyföldi Legendárium okos eszközökre való adaptációjáról, valamint a Szék(h)elyek fejlesztéséről is.

A fejlődéshez bátorság is kell!
„A változás sosem volt olyan gyors, mint napjainkban, de sosem lesz már olyan lassú, mint ma” – fejtette ki a sepsiszentgyörgyi informatikai konferencián Deutsch Tamás. Az Európa Parlamenti képviselő, a magyarországi Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos szerint a digitalizáció nem egyszerű gazdasági és üzleti változás, hanem összetettebb társadalmi folyamat, amelynek középpontjában az ember áll: az emberek a legfontosabb szereplői a digitális ökoszisztémának, így a polgárok szempontjai is a legfontosabbak. A Digitális Jólét Program irányáról 2015-ben döntöttek, amelyet 2016 elején sikerült is megvalósítani. Ez a polgárok kiszolgálásához szükséges megfelelő információkat, az oktatás átalakulását is feltételezi, mondta Deutch Tamás.

Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Porcsalmi Bálint szerint több időt, energiát és erőforrást kell arra fordítani, hogy hosszú távú és életképes digitális jövőképet alkossunk. „Nem szabad kishitűnek lennünk. Ha fejlődni, haladni akarunk, akkor bátraknak kell lennünk: nem lépésről lépésre kell behozni a technológiai lemaradást, hanem néhány szakaszt át kell ugorni”, nyomatékosított Porcsalmi Bálint. Hozzátette: az IT-nak stratégiai fontosságú iparággá kell válnia Székelyföldön, hiszen ez nem csupán gazdasági húzóágazat, hanem a magyar közösség megmaradásának, fejlődésének és sikerének is a kulcsa.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a modern technológia bevezetése a közigazgatásban csakis előnyökkel járna, nemcsak az alkalmazottak munkáját könnyíti meg, hanem az ügyintézést is felgyorsítja. Olyan szakok indítását tartaná fontosnak, amelyek a fiatalok versenyképességéhez, az informatikai alap elsajátításához járulnak hozzá, itthon tartaná őket. A innovációt komolyan gondolják, az IT-cégeknek pedig azt tanácsolják, vegyenek részt a közbeszerzésben – tette hozzá. A Digitális Székelyföld megvalósításában fontos szerep juthat az EU-s forrásoknak, amelyeket minél hatékonyabban kell a magyar közösség szolgálatába befogni – állította Winkler Gyula RMDSZ-es EP képviselő.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere azon meggyőződésének adott hangot, miszerint a jövő alakítása csakis a ma emberén múlik, azon, hogy teszünk-e eleget azért, hogy olyanná váljon, mint amilyennek látni szeretnénk. Mint mondta, Székelyföld erejét újra és újra meg kell találni, ebben az erőben pedig kétség kívül helyt kell kapjon a digitalizáció is. Besenyei Sarolta európai bizottsági szakértő, a Romániai Smart City és Mobilitási Egyesület alelnöke elengedhetetlen feladatnak tartja rávenni az önkormányzati vezetőket a digitalizációra és az innovációra. Már most fel kell zárkózni, hiszen később a mai többszörösébe kerül majd a változtatás, a digitalizációra való átállás.

A #digipolgik beszélgetésen Antal Árpád, Ráduly Róbert és Gálfi Árpád, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Székelyudvarhely polgármestere vett részt. Elhangzott, hogy a tudást, amely Székelyföldhöz kötődik, de immár a nagyvilágban elszórtan található, haza kell hozni, itthon kell értékesíteni. Fontos, hogy megfelelő tudású szakemberek dolgozzanak az önkormányzatokban, hogy az önkormányzatok is rátaláljanak azokra, akik a városok fejlesztéséhez is értenek, akik szeretnek pályázni, s megvalósítani terveiket. Mint fogalmaztak: a smart city projektet egyáltalán nem tartják elérhetetlen megvalósításnak, a gond, hogy jelenleg még senki sem tulajdonít megfelelő súlyt a témának. Egy város attól lesz okos város, ha a benne élő polgárok közérzete és jövőképe is pozitív irányba mozdul el – mutattak rá a polgármesterek.

A három napos sepsiszentgyörgyi konferencia végén Bihari Béla, az IT Plus Klaszter elnöke bejelentette, jövőre Székelyudvarhely ad majd otthont a 6. Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferenciának, október 18-19-én.”

Forrás:
Konferencia: Székelyföld digitalizálásában át kell ugrani 30 évet; Kovács Zsolt; Maszol; 2017. október 22.

Csíkszereda teheti majd fel Hargitát az „okos” megyék térképére

„Elkészült az intelligens megyék térképe, amelyből kiderül, hogy Hargita megyében egyetlen „okos” város sem található. De mit is fed pontosan a smart city kifejezés, és mi kell ahhoz, hogy egy város intelligenssé váljon? Arról is érdeklődtünk, milyen „okos” tervei vannak a csíkszeredai önkormányzatnak.

Kiindulásként: a smart cityben, azaz intelligens városban átgondoltan és innovatívan alkalmazzák a környezetkímélő és költséghatékony technológiákat annak érdekében, hogy kihasználva a település adottságait, csökkentsék a kiadásokat, élénkítsék a helyi gazdaságot, javítsák a lakók életminőségét. Romániában másfél éve jött létre az Országos Smart City és Mobilitás Egyesület, amelynek az egyik fő célja tanácsokkal, képzésekkel, munkamegbeszélésekkel segíteni azokat a településeket, amelyek úgymond intelligenssé akarnak válni.

Az intelligens város többek között azt jelenti, hogy interaktív térképek vannak a köztereken, amelyek percrekész adatokkal szolgálnak a parkolással és a buszok menetrendjével kapcsolatban, a térképen rá lehet keresni egy-egy utcára, továbbá a program azt is megmutatja, hol vannak útlezárások. Az okos városban nemcsak az adókat és illetékeket lehet az internet segítségével befizetni, hanem az óvodai szolgáltatások ellenértékét is. Vannak ingyenes wifi- és hotspotlehetőségek, mobil és e-mailes riasztások (légszennyezettség, UV, vihar), és szerveznek ingyenes számítógép-kezelői tanfolyamokat, hogy mindenki hozzáférhessen az információáradathoz.

Romániában jelenleg a „legokosabb” város Gyulafehérvár, messze lemaradva következik Nagyszeben nyolc, Kolozsvár hét, Brassó négy projekttel. Hargita megyében egyetlen „okos” város sem található, ám ez a következő években megváltozhat. Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere megkeresésünkre elmondta, az önkormányzat céljai között az is szerepel, hogy a megyeszékhely intelligens várossá váljon. Ennek érdekében Csíkszereda integrált városfejlesztési stratégiájába és közlekedési akciótervében több olyan elképzelést, tervet foglaltak bele, amely által a város megkaphatja a smart city minősítést. Az alpolgármester hozzátette, ezeket a projekteket uniós források bevonásával valósítanák meg.

Csíkszereda városfejlesztési stratégiáját és közlekedési akciótervét 2016-ban készítette el a helyi Planificatio Kft. a csíkszeredai önkormányzat megbízásából, a dokumentumokat pedig idén januárban fogadta el az önkormányzat képviselő-testülete. Ezekben több olyan környezetkímélő és költséghatékony technológiát alkalmazó elképzelés szerepel, amelyek megvalósítása által Csíkszereda valóban megkaphatná az intelligens város minősítést.
Például

elektromos, alacsony padlós buszokat vásárolnának

a tömegközlekedést összekapcsolnák a kölcsönkerékpár-rendszerrel úgy, hogy a buszmegállók közelében bicikliparkolókat alakítanának ki, a kölcsönözhető kétkerekűeket akár a tömegközlekedési jegyekkel egy csomagban is ki lehetne bérelni

a terv része egy intelligens parkolási rendszer kiépítése, amely szerint a főbb útvonalakra kihelyezett kivetítőkön vagy okostelefonos alkalmazásokon keresztül, valós időben nyújtanának tájékoztatást, hogy hol vannak szabad parkolóhelyek a városközpontban

fotovoltaikus (napelemes) parkot létesítenének a városban, amelynek lényege, hogy a parkban termelt villamos energiát az utcai világítás biztosítására, illetve intézmények árammal való ellátására használják

a közvilágítás megújuló energiát használó korszerűsítése és a tömbházak energiahatékonyságának biztosítása is szerepel a tervek között

A stratégiában egyébként több mint 30 olyan terv szerepel, amely megfelel a smart city elvárásoknak.
Forrás:
Csíkszereda teheti majd fel Hargitát az „okos” megyék térképére; Iszlai Katalin , Simon Virág; Székelyhon; 2017. október 19.

Modern és okos város lesz Kaposvár – Infotér 2017

„Minden egyes fejlesztés célja, hogy a városlakók egyre jobban és komfortosabban éljenek. Arról nem is beszélve, hogy több beruházással spórol is a megyeszékhely.

„Az okosításnak nem lehet más célja, mint hogy a lakosság komfortosabban érezze magát, szeressenek a városban lakni, szeressenek Kaposváron élni” – emelte ki Szita Károly polgármester Balatonfüreden, a 8. INFOTÉR Konferencián. „Kaposvár olyan okos megoldásokat alkalmaz a jövőben, amelyek segítségével okos várossá tud válni. Ennek egyik legfőbb célkitűzése az, hogy 2050-re a város teljesen energiafüggetlen, vagyis energetikailag önellátó településsé váljon.”

„Lecseréltük a teljes buszflottánkat, Kaposváron 40 darab CNG hajtású busz van, amelyek közvetetten a Kaposvári Cukorgyár által termelt biogázzal működnek. Fejlesztettük a közvilágítást, a kandelábereink több, mint fele már LED-es égővel működik, méghozzá úgy, hogy szabályozhatóvá tettük a fényerejüket. Ezzel eddig több, mint 30 százalékos megtakarítást érhettünk el, a célunk az, hogy a Németh István Program keretein belül az összes lámpánkat ilyen technológiával működjön majd. Az energiapazarló épületeinket utólag épületfelügyeleti rendszerrel látjuk el – amely lényegében egy számítógép, ami felügyeli a fogyasztókat és az energia felhasználását – , ezzel szintén jelentős összegeket tudunk megtakarítani. Öt nagyvárossal együtt dolgozunk az energiatárolás egy olyan megvalósításán, amelynél mi magunk szabályozhatjuk és irányíthatjuk a tárolást és felhasználást egyaránt. Bővítjük a távhőhálózatunkat, a szolgáltatást energiellátását pedig megújuló energiából fogjuk biztosítani, így nem csupán az energiahatékonyságunkat növeljük, de az üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkentjük. Nem csak arra törekszünk, hogy mi óvjuk a környezetünket és használjuk a modern, környezetbarát technológiákat, hanem ezek térnyerését a lakosság körében is támogatjuk. És az egyik legfontosabb, hogy már óvodás korban elkezdjük a környezettudatos életmódra való nevelést, amelynek fontosságára például klímanapokkal is felhívjuk a kaposvári gyermekek figyelmét.” – mondta el Szita Károly a Modern város – okos épületek elnevezésű kerekasztal beszélgetésen.”

Forrás:
Modern és okos város lesz Kaposvár; KaposPont; 2017. október 20.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 24.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
A személyre szabott diplomácia
A digitális diplomácia korai időszakában a külügyi szakemberek, gyakorló diplomaták egyszerű „lineáris kommunikációs” eszközként karolták fel a közösségi médiumokat: úgy vélték, általuk üzeneteket gyárthatnak és továbbíthatnak az online közönséghez éppen úgy, mint más, korábbi tájékoztatási csatornákon, a rádión vagy a televízión át.
Mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a közösségi médiumok, egyetlen közeg („közvélemény”) helyett valójában zárt „visszhang kamrák” ezreit takarják. Ahhoz, hogy a diplomácia üzenetei eljussanak a felhasználókhoz, valahogyan át kell törni ezeknek a zárt mikroközösségeknek a burkát. Az IT fejleményei azonban lehetőségeket is kínálnak ehhez: ma már a közösségi csatornák, például a Twitter vagy a Facebook rendkívül fejlett algoritmusokat használnak arra, hogy az információáramlást a lehető legpontosabban az egyes egyéni felhasználók igényeihez, érdeklődéséhez, szokásaihoz, demográfiai-, pénzügyi adottságaihoz szabják. Ennek folytán a diplomáciai információk is nagymértékben személyre szabottan jeleníthetők meg.
Kérdés azonban az: a megfogalmazott üzenetek ilyen személyekre szabott továbbítása mellett ki kontrolálja a digitális diplomácia folyamatát? A kibocsátó külügyi apparátus – vagy az algoritmusokat fejlesztő és működtető Twitter, vagy Facebook?
The Personalization of Digital Diplomacy; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy blog; 2017. október 21.

KATALÁN VÁLSÁG – NAPRÓL NAPRA
A 2017. évi Nagy Katalóniai Kiberháború
A katalán válság tovább forr. A múlt héten rövid áttekintésben mutattuk be a tartomány függetlenség párti erőinek digitális diplomáciai törekvéseit. A külvilág tájékoztatása továbbra is az erőfeszítések fókuszában áll – mindkét oldalon. Most az önállósodási mozgalomhoz kapcsolódó IT-tevékenységek külföldi visszhangját villantjuk fel. Sokatmondó a The Washington Post témába vágó cikkének címe is, amely egyenesen „kiberháborút” vizionál. A függetlenséget szorgalmazó erők jól áttekinthető internetes jelenlétet építettek ki, és figyelemre méltó nemzetközi tájékoztatási kampányba fogtak a Facebookon, Instagramon, de mindenekelőtt a Twitteren. Az elszakadás pártiak közvetlenül a népszavazáshoz kapcsolódóan is építettek a digitalizáció lehetőségeire: pl. könnyen használható alkalmazást fejlesztettek a szavazókörzetek azonosítására. A folyamatok eszkalálódásával a spanyol központi kormány is beszállt ebbe a „kiberháborúságba”. Bíróságok a népszavazáshoz bármi módon kapcsolódó webhelyek működésének beszüntetésére adtak utasítást, majd a spanyol rendőrség lecsapott a .cat doménnév üzemeltetőjére is. A központi kormányzat fellépése mellett a nem hivatalos szereplők is akciókba kezdtek a függetlenség párti digitális infrastruktúra megbénítására: egyrészt túlterheléses (DDoS) támadásokat indítottak egyes függetlenségpárti webhelyek ellen, illetve levélszemét támadásokkal igyekeztek megzavarni a katalóniai polgármesteri hivatalok e-mail szervereit. A függetlenség pártiak digitális diplomáciai erőfeszítése most arra irányul, hogy – a népszavazáshoz kapcsolódó rendőri brutalitás bemutatása mellett – felhívják a külföld figyelmét erre a háttérben zajló, de szinte már nyílt háborúra emlékeztető kiberkonfrontációra is.
The Great Catalonian Cyberwar of 2017; Christian Caryl; The Washington Post; 2017. október 18.

Ausztrália új Külkapcsolati Stratégiája: átfogó és összehangolt információ-politika
Ausztráliában felgyorsulni látszik a külügy digitalizációja. Nincs még egy éve sem, hogy az ausztrál Külgazdasági és Külügyminisztérium elfogadta első digitális média stratégiáját, most pedig egy szinttel feljebb lépett a szigetország kiberdiplomáciája. A hónap elején lépett életbe Ausztrália új Nemzetközi Információ-politikai Stratégiája. Ebben kitűzték a kereteit és főbb összetevőit egy átfogó és összehangolt cselekvési programnak, amellyel egy nyílt, szabad és biztonságos nemzetközi információs tér kialakításáért kívánnak együttműködni partnereikkel. A programdokumentum a következő fő fókuszterületeket jelöli ki:

a gazdasági növekedés és jólét lehetőségeinek maximális kiaknázása a digitális kereskedelem előmozdítása révén;

a kiberbűnözéshez kapcsolódó kockázati tényezők csökkentése;

a nemzetközi információs tér békéjének és stabilitásának előmozdítása.

Az erőfeszítések prioritási területeként a dokumentum az Indiai-óceán vidékét, valamint a Csendes-óceáni térséget jelöli meg; elsősorban itt kíván regionális vezető szerepet biztosítani az ausztrál diplomáciának a kibertér jövőbeli működési szablyainak alakításában. Az ambíciózus tervek támogatására jelentősen megnövelt forrásokkal ellátott, nemzetközi Informatikai Együttműködési Programot rendelnek a stratégiához, amely elsősorban a vállalati szektor bevonását tűzte ki célul.
A program végrehajtásáért a Külügyminisztériumon belül speciális nemzetközi információ-politikai nagykövet felel.
Australia’s International Engagement Strategy: Comprehensive and Coordinated Cyber Affairs; Tobias Feakin; DFAT blog; 2017. október 4.

Trend-elemzés. Kereskedelmi- és környezetvédelmi adat-történetek feltárása
A digitalizáció a nemzetközi kapcsolatokban, vagy akár a szűken vett diplomáciai munkában, korántsem korlátozódik ma már a külföldi célközönségekre irányuló elektronikus tájékoztatásra.
Az elmúlt időkben késhegyig menő vitákat váltott ki néhány óriási horderejű nemzetközi kereskedelmi megállapodás előkészítése és tárgyalása. Akár a Csendes-óceáni Partnerségről (TPP) legyen szó, vagy a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodásról (CETA), mind inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a kereskedelem és a környezetvédelem közötti összefüggések egyre átláthatatlanabbak, egyre ellentmondásosabbak. Következésképpen ma már a szakértők is egyre nehezebben képesek átlátni az egyes kereskedelmi megállapodások környezetvédelmi rendelkezéseit, illetve ezek fejlődését és módosulásait térben és időben (valamint eltérő tématerületenként).
A nemzetközi megállapodások végrehajtásának támogatására az adattudománnyal, és ezen belül is az adat vizualizációval foglalkozó szakértők bevonása minőségi előrelépést hozhat. Ezt célozta meg a Német Fejlesztési Intézet és a Kanadai Kutatási Alap közös projektje: első lépésben több ezer oldalnyi jogi szöveg kódolásával átfogó adatbázist hoztak létre, amely 688 különböző nemzetközi kereskedelmi megállapodás több száz környezetvédelmi záradékának adatait öleli fel. Az adatbázisban levő adatkészlet kiaknázására és megjelenítésére felhasználóbarát online adatvizualizációs eszközt fejlesztettek. A programgazdák azt remélik: a könnyen használható eszköz hasznára válhat újságíróknak, nemzetközi szervezetekben dolgozó szakértőknek, szakdiplomatáknak egyaránt¸ és így az egyre növekvő számú (és egymást sokszor átfedő) kereskedelmi egyezményekben levő környezetvédelmi rendelkezések nyomon követhetőkké, értelmezhetőkké, számon kérhetőkké válnak majd.
Trend analytics. Exploring data stories on trade and the environment; Clara Brandi; Data Driven Journalism; 2017. október 12.

A Kínai Nagy Szakadék. Kína közösségi média ökoszisztémája és a külvilág
A digitális diplomácia legfontosabb, és mindenképpen legáltalánosabb terepe napjainkban a külföldi célközönségekkel folytatott (instant, és mind inkább testreszabott) párbeszéd. Preferált eszközei a közösségi média közkedvelt alkalmazásai és csatornái. Ugyanakkor nincs külügyi szakértő, aki kétségbe vonná: Kína ma az egyik legérdekesebb és legfontosabb szereplője és egyben alanya a digitalizációval megtáltosított közdiplomáciának. Azaz: csak lenne! A nyugati világban népszerű, sőt generációk számára egyenesen nélkülözhetetlen közösségi média és egyéb alkalmazások – Facebook, Twitter, Google Maps, Gmail, Instagram, Snapchat, Youtube, Dropbox, Pinterest, hogy csak a legfontosabbakat említsük – Kínába érve egyszerűen nem működnek! Természetesen a kínai netezők saját közösségi platformok sokaságát használják: ott van a WeChat, a Weibo és a QQ, és általánosságban elmondható, hogy minden célra legalább három alternatívából választhatnak. Tehát: nem a hiány okoz gondot.
Gyakorlatilag két különálló közösségi média ökoszisztéma létezik egymás mellett: a kínai, meg az azon kívüli világé. A probléma nyilvánvaló. A digitalizált, mobil alapú, mind inkább a közösségi médiumokban „élő” világban a közösségi platformok fontos információforrást jelentenek: naprakészen tájékoztathatják más országok külpolitikai szakembereit, külügyi döntéshozóit egy-egy társadalom állapotáról. Másrészt a digitalizált diplomácia maga is aktív párbeszédet, befolyásolást, tájékoztatást folyatathat a leghatékonyabb elérést biztosító közösségi csatornákon. Itt azonban jelenleg digitális szakadék tátong. Márpedig Kínát nem lehet figyelmen kívül hagyni; a szakértőknek sürgősen dolgozniuk kell áthidaló megoldásokon.
The Gap. China’s social media versus the Rest of the World; Belgrade Initiative 4 Digital Public Diplomacy; 2017. október 17.

SZAKMAI MŰHELYEK – A washingtoni Olasz nagykövetség digitális projektjei
Miközben fejletlennek aligha nevezhető, mégsem tartjuk számon Olaszországot az IT-világ igazi nagyhatalmai között. Rosszul tesszük! Legalábbis a külkapcsolatok terén. Az Olasz Köztársaság ugyanis évek óta már a digitális diplomácia legfontosabb úttörői közé tartozik. Fejlesztésekben gazdag, újszerű, ugyanakkor divatos sallangoktól többnyire mentes, tehát valóban használható elektronikus közdiplomáciai eszköztára jelenleg alapvetően az Egyesült Államok közönségére koncentrálódik. A követség közösségi média felületeit egy könnyen áttekinthető webes csomópontban („centráléban”) összpontosították: a képviselet Twitter-fiókja, Facbook oldala és Youtube csatornája mellett innét érhető el az amerikai konzuli hálózat, de az otthoni Külügyminisztérium néhány fontosabb képviselőjének közösségi média csatornája is.
A követség digitális részlege – a fentebb említett, ma már a diplomáciai életben is szokványosnak számító közösségi média jelenlét mellett – néhány figyelemre méltó projektet is elindított az utóbbi években. Élőben közvetített interaktív panelbeszélgetésekkel az elsők között jelentkeztek, még 2012-ben. Az olasz kultúra vonzerejére alapozva, és persze az Amerikában élő nagyszámú olasz leszármazott kulturális gyökereit is szem előtt tartva, Italy in US.org néven önálló kulturális portált hoztak létre, kettős fókusszal: egyrészt az USÁ-ban élő olasz (vagy olasz kötődésű) diaszpóra kulturális gyökereinek ápolására, bemutatására törekszenek; másrészt Olaszország gazdag kultúráját igyekeznek közvetíteni nem csupán az olasz-amerikaiak számára. Italy4kids néven pedig külön webes felület célozza meg az iskolás korosztályokat; ez – a korcsoportok adottságaihoz igazodva- részben gamifikált eszközökkel igyekszik körükben népszerűsíteni az olasz nyelvet és kultúrát.
Digital Diplomacy at the Italian Embassy in Washington DC

Szakirodalom

Digitális átállás a pénzforgalomban – a sikeres banki alkalmazkodás öt pontja

„Az elmúlt időszakban a digitalizáció, a technológia fejlődése jelentős változást eredményezett a gazdaság számos területén. A változások a pénzügyi innovációk megjelenése és elterjedése révén nem hagyták érintetlenül a pénzforgalmat és a pénzügyi infrastruktúrákat sem, jelentős hatást gyakorolva a bankszektorra és annak versenyképességére. Magyarországon a globális tendenciákhoz hasonló folyamatok zajlanak le.

Elemzésünk első részben azt mutatjuk be, hogy a digitalizáció hatásainak közelmúltbeli megjelenéséig mi jellemezte a pénzforgalmi szolgáltatások piacát. Ezt követően részletezzük a változás forrásait, egyrészt a technológia fejlődését és az ügyféligények változását, másrészt azokat a szabályozási és szabványosítási fejleményeket, amelyek nagymértékben elősegítik a pénzforgalmi szolgáltatások piacának átalakulását. Az elemzés végén összefoglaljuk, hogy melyek azok a főbb stratégiai lépések és fejlesztések, amelyeket a bankszektornak rövid távon végre kell hajtania annak érdekében, hogy versenyképességét hosszabb távon is meg tudja őrizni.”

Forrás:
Digitális átállás a pénzforgalomban – a sikeres banki alkalmazkodás öt pontja; Divéki Éva, Kajdi László; Magyar Nemzeti Bank; 2017. október 12. (pdf)

A Pécsi Tudományegyetem informatikai fejlesztésének története

„A számítástechnika alkalmazása a pécsi felsőoktatásban 1971-ben kezdődött a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, egy évvel később a Jogtudományi Karon, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A Pécsi Tanárképző Főiskolán az 1980-as évek elején jelentek meg az első számítógépek. Mivel korábban az egyetemi karok többsége önálló intézmény volt, az informatika fejlődésének története mindegyik karnál máskor, másképp indult és más pályát követett. A kötet célja, hogy betekintést adjunk egyetemünk informatikai fejlődésébe, amely a mai napig hatással van az oktatásra és a kutatásra egyaránt.

Eredeti elképzelésünk az volt, hogy teljes és pontos képet adunk a Pécsi Tudományegyetem informatikai beruházásairól és fejlesztéseiről. Azonban annak ellenére, hogy a közelmúltról van szó, az írásos források meglehetősen hiányosak. A karokon és az érintett tanszékeken keletkezett anyag nagy része – tapasztalatunk szerint – áldozatul esett a többszöri átszervezésnek és költözésnek. Az Egyetemi Levéltárban, amely 2004. január 1-én jött létre, sikerült több (de nem elegendő) dokumentumot megtalálni. Az anyag feltárása során egyre világosabbá vált, hogy csak azoktól tudunk részletes információt szerezni, akik részesei voltak az eseményeknek.
Örömünkre szolgált, hogy az általunk felkeresett hajdani és jelenlegi kollégák többsége készségesen bekapcsolódott a munkába. Sajnos néhányuk elzárkózott, de bízunk abban, hogy
e dolgozat megjelenésével kedvet kapnak és ők is csatlakoznak a népes szerzőgárdához. Lehetőséget kívántunk adni az – akár érzelmektől sem mentes – személyes visszaemlékezéseknek is. Így a kötet végén e publikációk is megtalálhatók.

Ezt a művet egy kutatás kezdetének szánjuk, amelynek célja a Pécsi Tudományegyetem informatika történetének feldolgozása. Úgy gondoljuk, hogy segítségével elindulhat egy részletesebb feltáró munka akár a levéltárban, akár a kari, tanszéki nyilvántartásokban. Mivel e könyv elsősorban a szerzők visszaemlékezése alapján született, az emlékezet pedig megcsalhatja az embert, előfordulhatnak benne kisebb-nagyobb hibák, tévedések. Ezek feltárása is célja lehet a jövőbeni kutatásoknak….”

Forrás:
A Pécsi Tudományegyetem informatikai fejlesztésének története Pécsi Tudományegyetem informatikai fejlesztésének története ; Gimesi László (szerk.); Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Matematika és Informatika Intézet, Informatikatörténeti Kutatócsoport; 2017 (pdf)

Endogén fejlesztési stratégia és módszere (a településfejlesztésben)

„Az évek óta fennálló kedvezőtlen társadalmi-gazdasági folyamatok hatására a települések többségében az önkormányzatok és a társadalom tagjai közvetlenül szembesülnek a tartósan alacsony szintű foglalkoztatásból és jövedelmekből adódó nehézségekkel. A legtöbb településen azonban nem élnek a helyi erőforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázásával. Számos tudományos elemzés, újszerű elméleti megközelítés mutat a fejlődést jelentő megoldás irányába, de a társadalmi-gazdasági erőforrások helyi érdekek szerinti integrálására épülő módszerek alkalmazására kevés példa található. Évtizedek óta figyelmen kívül maradt a településeken a helyi problémák megoldását is elősegítő területi tőke hasznosítása. Az előzetes ismeretek arra utalnak, hogy – kevés kivételtől eltekintve – nem folyik a helyi önkormányzat, a polgárok, a vállalkozók és intézmények részvételével, a település kiegyensúlyozott fejlődését szolgáló tervszerű, érdemi településfejlesztési tevékenység. Készültek ugyan, főképp a nagyobb településeken, településfejlesztési és területfejlesztési tervek, de ezek többsége az önkormányzatok kötelező feladatainak megoldására irányult és nem tárta fel a helyi közösségi érdekekre alapozott gazdaságfejlesztési igényeket, a foglalkoztatás és a jövedelmek, az életminőség növelésének lehetőségeit.

Célszerű megvizsgálni e feltételezések helytállóságát, tartalmi összefüggéseit, a helyi erőforrások feltárásának és aktivizálásának feltételeit. E kutatások tapasztalatai alapján egy elsősorban helyi erőforrásokra alapozott fejlesztési stratégia és az annak megvalósítását elősegítő módszer kidolgozása lehetőséget teremt arra, hogy a települések segítséget kapjanak helyi erőforrásaik közösségi érdekeknek megfelelő, tervszerű hasznosításához. A településfejlesztésben a felülről vezérelt fejlesztés gyakorlatával szemben a helyi társadalom aktív résztvevő, kedvezményezett, de egyben a célok megvalósítója és résztvevő a döntéshozásban is. Ez biztosítja a helyi társadalmi érdekek érvényesülését, ami ösztönzi a társadalom tagjait a célok közös megvalósítására.
…
A problémakör az eddigiektől eltérő megközelítést igényel. A korábbi, csak top-down megközelítés helyett egy felülről szabályozott, de településekre alapozott endogén fejlesztési stratégia kialakítása ígéretesebbnek látszik, amely a települések közötti célszerű együttműködések révén hálózatok kialakulásához is vezethet…”

Forrás:
Endogén fejlesztési stratégia és módszere; Pászti-Tóth Erzsébet; Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola; A védés időpontja: 2017. november 2., helye: PTE KTK Pécs, Rákóczi u. 80. 323/2. (pdf)

A fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások és újszerű megoldási lehetőségek az önkormányzati szférában

„Értekezésemben újszerű megoldásokat kerestem a fenntartható fejlődési célok, a stratégiai tervek és a társadalmi kezdeményezések harmonizálására Európai Uniós és tagállami, transznacionális, illetve helyi közigazgatási szinteken.

Feltételeztem, hogy a közigazgatás szerkezeti ésszerűsítése jobb lehetőséget teremt a különböző szintek fenntarthatósági törekvései közötti harmonizációra, hogy az együttműködés új struktúrái hozhatók létre, és hogy helyi szinten lehetőség van a vállalati-társadalmi-kormányzati fenntarthatósági célok harmonizációjára.

Vizsgálataimat a fenntartható fejlődés aktuális kihívásai, értelmezési kérdései, a törekvések nemzetközi beágyazódása, és az éghajlatvédelem és fenntarthatóság viszonyrendszerének áttekintésével kezdem. Folytatásként a kormányzatok fenntarthatósági szerepét vizsgálom, a feladatellátás elmélete, újszerű megoldási lehetőségek oldaláról. Ezt követően a föderalizálódó Európa közigazgatási rendszereinek megújulását ismertetem, a struktúrák, reformtrendek, törekvések és kudarcok alapján. Az Európai Unió és az alacsonyabb szintek szereplői közötti egyeztetés új módszerét ismertetem a következő fejezetben, amelyben azt vizsgálom, hogy a nyílt koordinációs módszer milyen körülmények és korlátok között alkalmazható a fenntarthatósági törekvések harmonizációjában. Végül, a helyi/kistérségi szint támogatására egy új településgazdálkodási modellt vezetek be, mely a vállalati, lakossági és önkormányzati szféra együttműködésével segíti elő a közös fenntarthatósági célok megvalósulását.

Disszertációm eredményei a következők. (1) Feltártam a térségi, körzeti és helyi szint töredezettségét, amely a feladatteher ismeretében hátráltatja a fenntarthatósági törekvéseket, és bemutattam egy prominens szerkezeti reformstratégia főbb jegyeit. (2) Megvizsgáltam a nyílt koordinációs módszer, mint fenntarthatósági harmonizációs eszköz alkalmazhatóságát, és leírtam a korlátait. (3) Felvázoltam egy új településgazdálkodási modell elméleti működésének körülményeit, és empirikus módszerrel feltártam a modell magyarországi alkalmazásának gyakorlati korlátait.. ”

Forrás:
A fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások és újszerű megoldási lehetőségeket az önkormányzati szférában; Horváth György Ádám; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola; a védés időpontja: 2017. november 10., helye: BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Q ép. fsz. 17., Kari Tanácsterem (1117 Budapest, Magyar Tudósok körútja 2.) (pdf)
Lásd még: Nyitott koordinációs módszer és European cooperation: the Open Method of Coordination

Törvények, rendeletek

A Kormány 1743/2017. (X. 17.) Korm. határozata a Szerencsejáték Felügyelet önálló informatikai működéséhez szükséges intézkedésekről

„A Kormány a Szerencsejáték Felügyelet központi hivatal jogállású központi költségvetési szerv önálló informatikai működésének biztosítása érdekében
1. egyetért azzal, hogy a Szerencsejáték Felügyelet a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás és közvetlen finanszírozás útján a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-től vegye igénybe;
…
3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Szerencsejáték Felügyelet önálló informatikai működésének biztosítása érdekében gondoskodjon 2018. évben egyszeri jelleggel 82 916 630 forint üzemeltetési célú és 27 826 731 forint fejlesztési célú, valamint 2019. évben beépülő jelleggel 65 579 772 forint üzemeltetési célú forrás rendelkezésre állásáról a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 17. Szerencsejáték Felügyelet cím javára;
…
4. a Szerencsejáték Felügyelet központi költségvetési szerv létrehozásával összefüggő költségvetési intézkedésekről szóló 1455/2017. (VII. 18.) Korm. határozat 5. pontjában foglaltaktól eltérően felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a szerencsejáték-szervezés állami felügyelete körébe tartozó feladatok zavartalan működésének támogatása, az önálló informatikai működés előkészítése és kidolgozása céljából gondoskodjon a működéssel összefüggő egyszeri dologi, valamint informatikai jellegű többletköltségek, továbbá üzemeltetési költségek fedezetére 2017. évben 204 720 851 forint, 2018. évben 95 279 149 forint, összesen 300 000 000 forint forrás biztosításáról a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 17. Szerencsejáték Felügyelet cím javára elszámolási és a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel;
…
6. egyetért azzal, hogy a Szerencsejáték Felügyelet működéséhez szükséges munkakörnyezetet – ide nem értve az informatikai és telekommunikációs eszközöket –, illetve az intézményi működéshez szükséges kiszolgáló tevékenységek megszervezését egyedi szolgáltatási megállapodás és közvetlen finanszírozás útján a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság biztosítsa;
…
8. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a 6. pont szerinti ellátási szolgáltatások Szerencsejáték Felügyelet részére történő biztosítása érdekében gondoskodjon 2017. évben egyszeri jelleggel 60 250 912 forint, 2018. évben beépülő jelleggel 206 828 816 forint üzemeltetési célú forrás rendelkezésre állásáról a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 17. Szerencsejáték Felügyelet cím javára…”

Forrás:
A Kormány 1743/2017. (X. 17.) Korm. határozata a Szerencsejáték Felügyelet önálló informatikai működéséhez szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny 2017. évi 168. szám 2017. október 17. 28344-28345. oldalak (pdf)
Nemzeti Jogszabálytár

A Kormány 1747/2017. (X. 18.) Korm. határozata a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 elfogadásáról

„A Kormány megtárgyalta és elfogadta a részére bemutatott Nemzeti Turizmusfejlesztései Stratégia 2030 című dokumentumot (a továbbiakban: Stratégia), és annak megvalósítása érdekében a következő feladatokat határozza meg:
1. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Ügynökség) útján gondoskodjon a Stratégiában megfogalmazott célok megvalósításáról;
…
2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy – az Ügynökség közreműködésével és a Nemzeti Turisztikai Tanácsadó Testület bevonásával – alakítson Monitoring Bizottságot a Stratégia megvalósulásának nyomon követése érdekében;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2018. július 31.

3. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy – az Ügynökség, valamint a Monitoring Bizottság közreműködésével – készítsen évente jelentést a Stratégia megvalósulásáról;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: első alkalommal 2018. december 31., azt követően minden év december 31.

4. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az Ügynökség útján vizsgálja felül a Stratégiát.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2018. december 31.”

Forrás:
A Kormány 1747/2017. (X. 18.) Korm. határozata a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 elfogadásáról; Magyar Közlöny 2017. évi 169. szám 2017. október 18. 28391. oldal (pdf)
Nemzeti Jogszabálytár
Lásd még: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 ; Magyar Turisztikai Ügynökség; 2017. szept. 14. (a kormánynak benyújtott változat – pdf)

43. szám, 2017. október 24.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek