Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Teljes lesz nálunk is a digitális átállás, a kormányzat elsősorban Észtország és Szlovénia példáját vizsgálta
Tárgyszavak: adminisztratív terhek csökkentése, adóügyek, digitális adóbevallások, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, e-kormányzat, e-közigazgatás, e-ügyintézés, Észtország, közigazgatási digitalizáció, közigazgatási interoperabilitás, közigazgatási nyilvántartás, Magyarország, Nemzeti Versenyképességi Tanács, Szlovénia, ügyfélközpontúság, Varga Mihály, webtervezés
Páratlan egészségügyi fejlesztést enged a gazdasági teljesítmény – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
Tárgyszavak: Budapest, Egészséges Budapest Program, egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, gazdasági helyzet, kórházfejlesztések, Közép-Magyarország Régió, Láng Zsolt, Magyarország, Varga Mihály

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Stratégiai együttműködést kötött a Hiventures és az MVM
Tárgyszavak: Hiventures, kockázati tőkealap, Magyarország, MVM Magyar Villamos Művek Zrt., startup, vállalkozásalapítás

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Teljes lesz nálunk is a digitális átállás, a kormányzat elsősorban Észtország és Szlovénia példáját vizsgálta

„Négy év leforgása alatt teljesen digitalizálná az állam a céges adóügyek kezelését, csakúgy mint a lakossági ügyintézést – jelentette be tegnap Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint a pozitív nemzetközi példák alapján ezzel az éves össztermék két százalékának megfelelő összeget lehet megspórolni. Az átállás jelentős könnyítést is jelentene, elsősorban az adminisztratív terheket nehezebben viselő kis cégeknek.

Lehetővé kell tenni, hogy az állami szolgáltatások ügyintézését minél szélesebb körben elektronikus csatornákon lehessen végezni. Ennek sikerességét több nemzetközi példa igazolja, alkalmazásával jelentős kiadásokat lehet megspórolni – mondta tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a versenyképességi tanács ülését követően. A tárca vezetőjének elmondása szerint a tárgyaláson a fő téma a digitalizáció, illetve ahhoz kapcsolódóan az adóbevallások elektronikus benyújtása volt.

A kormányzat elsősorban Észtország és Szlovénia példáját vizsgálta: mindkét állam jelenetős erőfeszítéseket tett a digitalizáció terén, aminek eredményeként az észtek már nem is használnak papírt az államigazgatásban. Varga Mihály hozzátette, ehhez nélkülözhetetlen a meglévő állami adatbázisok harmonizációja, mivel most még jellemző probléma, hogy az ügyfeleknek olyan adatokat kell megadniuk, amelyeket más szervek már ismerhetnek.

Ebből felesleges bonyodalmak adódhatnak, amelyeket amúgy ki lehetne küszöbölni. – Emellett arra is törekedni kell, hogy az állammal való elektronikus ügyintézés felhasználóbarát felületeken történhessen, enélkül ugyanis nem érhető el a kívánt siker – hangsúlyozta a miniszter.

Ugyancsak kapcsolódó cél, hogy további adózási területeken lehessen elektronikusan kezelni a bevallásokat. A magánszemélyeknek már most is az adóhatóság készíti a bevallást, az év eleje óta a jövedéki adóbevallásokat is elektronikusan kezelik, a jövőben ezt a kört bővítené ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). –

Ez kiterjedne a cégek nyereségadójára, illetve az általános forgalmi adóra is – emelte ki a tárcavezető, hozzáfűzve, hogy a vállalati elektronikus adóbevallás elsősorban nem is a nagy, hanem a kisebb vállalatok számára lenne kedvező váltás. Az NGM egyébként már korábban is érzékelte, hogy a mindenkori adóügyek kezelése ez utóbbi vállalkozásoknak jelenti méretükhöz és kapacitásaikhoz mérten a legnagyobb terhet.

Varga Mihály jelezte: a nemzetközi példák alapján a papír kiiktatásával mintegy 700 milliárd forintot, az össztermék 2 százalékának megfelelő összeget lehet megspórolni. A tervek szerint az átállás 2021-re fejeződhet be.”

Forrás:
Teljes lesz a digitális átállás; Magyar Idők; 2017. december 8.

Páratlan egészségügyi fejlesztést enged a gazdasági teljesítmény – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter

„A kedvező gazdasági lehetőségek a magyar egészségügy történetében páratlan fejlesztési program végrehajtását teszik lehetővé a kormánynak – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken a Budapesti Szent Ferenc Kórház új épületszárnyának alapkőletételén.

A miniszter, a II. és a III. kerület fideszes országgyűlési képviselője közölte, az eddigi vidéki kórházfejlesztések után most a fővárosra és környékére helyeződik a hangsúly, a kabinet Egészséges Budapest Programjának keretében ugyanis az ország központi régiójának 26 intézménye újulhat meg. A kormány a következő három évben 70 milliárd forint forrást biztosít a fővárosban és agglomerációjában található kórházak fejlesztésére – mondta, hozzátéve, hogy a II. kerületi Budapesti Szent Ferenc Kórház ebben a programban több mint 3 milliárd forintos támogatással bővülhet 150 ágyas intézménnyé.

A támogatás legnagyobb részét, 2,7 milliárd forintot a kormány adja az intézménynek, míg további 500 millió forinttal az Európai Unió, 80 millió forinttal pedig a II. kerület önkormányzata egészíti ki a kórház 130 millió forintos saját forrását. A fejlesztésnek köszönhetően a kórház a jövőben az orvosi egyetem oktató intézményeként már kardiovaszkuláris rehabilitációt is folytathat. Varga Mihály megerősítette a kabinet azon korábbi ígéretét, amely szerint a beruházás jövő év végére tervezett befejezését követően a régi épületrészek felújítása következik.

Kitért arra is, a kabinet jól tudja, hogy rengeteg, a korábbi évtizedekben keletkezett gonddal kell szembenézni az egészségügyben. Szerinte azonban az elmúlt években sok olyan átalakítás történt, amelyek javították a betegellátás körülményeit, továbbá az egészségügyben dolgozók élet- és munkakörülményeit. A kormány fontos feladatnak tartja az egyházi kórházak fejlesztését – mondta a miniszter, aki emellett emlékeztetett a Szent János Kórházban, az ORFI-ban, az Irgalmasrendi Kórházban elindított beruházásokra, illetve az új II. kerületi szakrendelő megépítésére is. Példaként említette, hogy a Szent János kórházban 1,4 milliárd forintos orvostechnológiai fejlesztés történik, amelynek eredményeként az intézménynek lesz MR-berendezése is.

Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere szintén úgy vélekedett, hogy bár a korábbi évtizedekben sokan beszéltek az egészségügyről, ám nagyon keveset tettek az elmúlt évekig, amikor is elindult az első nagy kormányzati beruházássorozat. Emlékeztetett, a kormánytól 6,8 milliárd forintot kaptak a kerületi egészségközpont megújítására, a Szent János Kórház fejlesztése pedig végre kiemelt szerepet kapott az Egészséges Budapestért Programban. A II. kerület vezetője szólt arról is, hogy a Szent Ferenc Kórházzal közös munkájuk eredményeként adtak át a közelmúltban egy az intézményhez közeli játszóteret és túraösvényt, továbbá a kórház nagyon sokat segít a helyi szűrőprogramok lebonyolításában is.

Láng Zsolt szólt arról is, hogy a kórház új szárnyába – a meglévő kettő mellé – további két háziorvosi praxis költözik. Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója beszédében a kormánynak és a II. kerületnek is köszönetet mondott. Hangsúlyozta, három év múlva olyan komplex ellátási egységként működhetnek, amely nemcsak az infarktuson átesett betegek korai rehabilitációját végzi, hanem például végstádiumi szívelégtelenségben szenvedőket, valamint például szív- és tüdőtranszplantáción átesetteket is gondozhatnak.”

Forrás:
Páratlan egészségügyi fejlesztést enged a gazdasági teljesítmény; Híradó.hu/MTI; 2017. december 8.
Új épületszárnnyal bővül a Budapesti Szent Ferenc Kórház; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. december 8.

Közigazgatás, politika

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár aktualitásokról: megfelelő ösztönzők mellett nem a teljesítményt, hanem a gyógyítás eredményességét finanszíroznák a jövőben

„Bár a tavalyinál mintegy kétezer orvossal több dolgozik a közfinanszírozott ellátásban, ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen többen vannak a gyógyítók.

Bár a nagyszámú közönség évértékelő előadásra számított, Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár – ahogy fogalmazott – aktualitásokkal érkezett az IME egészségügyi szaklap évzáró konferenciájára.

Változtatni fognak az intézményi gazdálkodás szabályain, és megfelelő ösztönzők mellett nem a teljesítményt, hanem a gyógyítás eredményességét finanszíroznák a jövőben – festette fel egyetlen mondatban az államtitkárság jövőbeni terveit Ónodi-Szűcs, azonban részletesebben inkább a bérbeépítésről szólt.

Egyelőre nehéz tisztán látni az intézményi jelentések között, márpedig ezek alapozzák meg a béremelés beépítését a finanszírozásba. Most ugyanis sokkal több alkalmazottról szólnak az elszámolások, mint korábban, egyidejűleg a béremelésre nem jogosultak köre csökkent – vágott bele a szakpolitikus a menedzsmentek megszokott ostorozásába, kicsit enyhítendő a mondanivalót, szokás szerint hozzátéve, hogy tapasztalattal bíró kórházigazgatóként valószínűleg ő is hasonlóképpen cselekedne.

Ma mintegy 2000 fővel többen dolgoznak állásban az intézményekben, ezek nagy része orvos – derült ki a jelentésekből. Az államtitkár szerint a korábban vállalkozóként foglalkoztatott orvosok ismét státuszba kerültek a kórházakban – akadt intézmény, ahol 42 százalékkal nőtt az orvoslétszám egy év alatt –, „néhány adminisztrátorból pedig asszisztens lett”. Ónodi elismerte, hogy a szakdolgozók idei, 12 százalékos béremelésének egy részét „megette” a minimálbér és a bérminimum emelése –, ez azonban szerinte csupán egy százalékot tesz ki, így megállapította, hogy „11 százalékos béremelés így is volt”.

Míg a döntéshozók 75 százalékos bérigény-emelkedéssel számoltak, az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) küldött adatok között meglehetősen nagy a szórás. Volt kórház, amelytől létszámcsökkenés mellett is 160 százalékkal magasabb bérigény futott be – jelezte az államtitkár. A számokkal való taktikázás az egész ágazatra nézve problémás lehet, mert nehéz lesz az intézmények közötti szórást megmagyarázni, egyidejűleg az ágazat bérigényét alátámasztani a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseinek. Ónodi-Szűcs jelezte azt is, hogy a bérbeépítésnek lesznek nyertesei és vesztesei is.

Míg 2014-ben az intézmények eladósodása havonta 4,5 milliárd forinttal növekedett, 2015 közepe óta 2,5 milliárd forint a havi többlet – ismételte a korábban már bemutatott adatokat a szakpolitikus, majd az ez évi 54,6 milliárd forintos konszolidációról beszélt, amelyből 45 milliárd forintot kórházak gazdálkodásának javítására szánnak.

Azt, hogy az intézményekkel együttműködve, a szakmai szervezetek véleményét meghallgatva tervezik a jövőt, Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár mondta, akit többek között a HBCS korrekcióról is faggattak a közönség soraiból. Komoly szerepet kellene vállalnia ebben az Egészségügyi Szakmai Kollégium tanácsinak, és bár szakmai igény lenne a korrekcióra, „ebbe a fába nem időszerű a ciklus végén belevágni” – vélte Mészáros.

Nem szeretnénk, ha állami források magáncégekhez kerülnének – így felelt a szakpolitikus arra a kérdésre, hogy a kórházak gazdálkodásának javítására szánt konszolidációs keretből lehet-e az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT) kapcsolatos szoftverfejlesztésekre költeni, mert ez a szakemberek szerint elengedhetetlen. A helyettes államtitkár szerint azok a fejlesztések „férnek bele” a keretbe, amelyek magasabb minőséget hoznak az ellátásban. Megemlítette azt is, hogy amennyiben az egyes intézményekben felmerül olyan fejlesztéseknek a szükségessége, amelyeknek ágazati jelentőségük van, akkor azt jelezzék a fenntartónak, hogy ne szigetszerűek legyenek ezek az újítások. Jelezte: amennyiben jogszabályi változtatásokra van szükség az EESZT-vel kapcsolatos kényelmi igények befogadására, azt az államtitkárság megadja.

Szintén kérdésre válaszolva mondta el azt is, hogy idén nem éri el a négymilliárd forintot a kasszasöprés, ám pontos összeget csak a decemberi kiutalások után tudnak majd mondani.”

Forrás:
Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2017. december 7.

Ónodi-Szűcs Zoltán: a motort berúgtuk

„Az egészségügyi államtitkár szerint az alapellátásnak feladatokat kell átvennie a szakellátástól. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a betegnek például egy vérvételért nem feltétlenül kellene bemennie a rendelőintézetbe, mert azt a háziorvosnál is elvégezhetnék. Ónodi-Szűcs Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a háziorvosi kar elöregedéséről és a budapesti szuperkórházakról is.
A háziorvosok ma legalább hatvan százalékkal többet keresnek, mint 2014-ben – mondta az államtitkár.

„Az elmúlt években évente 130 ezer forinttal nőtt az alapellátás havi finanszírozása, és február 1-jétől újra fog emelkedni a díjazásuk. Ez azt is jelenti, hogy egy alapellátó praxis közel 60-70 százalékkal keres ma többet, mint ezelőtt négy évvel. Azért az nem mindegy.”

Az viszont probléma, hogy a legtöbb háziorvos idős ember – tette hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán.

„Ez nem magyar sajátosság. Ha bárki azzal állna elő, hogy ezt a Fidesz-kormány nem tudta megoldani, lehet, hogy igazat mond, de nem mondja el a valóságot, mert a német korfa még a mienknél is rosszabb. Megint arról kell beszélni, hogy az alapellátás tekintélye mitől függ. Nyilván kell az, hogy valaki kapjon inspirációt, hogy mennyit keres, de nemcsak erről szól, hanem arról is, hogy milyen magányos egy alapellátó orvos, mennyire becsülik meg a betegek, mit csinálhat. Nagyon fontos lenne az alapellátás újraértelmezése, hogy kerüljenek át kompetenciák a szakellátásból, hogy ne kelljen a betegnek bemennie a szakellátóba, például vérvételre.

Ezt tudjuk is finanszírozni, ezek a folyamatok elindultak, tesztjelleggel működnek is. Le kell vonni a tanulságokat, ha működik, ki kell terjeszteni a teljes alapellátásra.”

Az államtitkár szerint olyan finanszírozási modellt kell kitalálni, amely azt eredményezi, hogy a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad.

„A szakellátástól úgy kell tudnunk elvenni kompetenciákat, hogy merjék odaadni, az alapellátás pedig ne roskadjon össze alatta. Ezért átmenetet kell képezni, általános vándorlásnak kellene megtörténnie a rendszeren belül, hogy a betegek érzete meg tudjon változni.”

Az utóbbi években sokmilliárdos felújításokat végeztek el az alapellátásban, jövő nyáron pedig megkezdi működését az egységes, elektronikus kartonrendszer, amelynek köszönhetően pénztől nem befolyásolt adatokból épülhet adatbázis – fogalmazott az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára.

Gigantikus beruházások
A kormány nem csupán két-három szuperkórházat akar, hanem Budapest és a régió teljes egészségügyi ellátását újratervezi – mondta az államtitkár.

„Másfél éves hosszú megbeszélésfolyam, több ezer találkozó és interjú után most ott tartunk, hogy van egy egységes koncepciója a központi régiónak, amelyet majdnem szakma, majdnem teljesen támogat. Ennek következtében szinte az összes intézmény meg fog újulni, a következő nyolc-tíz évben le fogja nyelni az egészségügy összes fejlesztési forrását a központi régió, hiszen ha akkori árakon több mint ötszáz milliárdot el kellett tölteni, a következő tíz év sem lesz kevesebb hét-nyolcszáz milliárdnál.” [Szerkesztői megjegyzés: Az eredeti cikkben vannak az értelmetlen szöveghelyek!]
Az első negyvenmilliárd forint már az intézményeknél van, és megkezdődött a szükséges műszerek beszerzése – tette hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán.

„A motort berúgtuk. Az a kérdés, hogy milyen sebességgel fogunk menni és hová. Az államtitkárság szeme előtt most egy közel hét-nyolcszáz milliárdos célszám lebeg, de mivel a szakma állandóan változik, nem valószínű, hogy ne kellene két-három évente újratervezni mindent.”

Az államtitkár elmondta, hogy Budapest egészségügyi ellátása három nagy sürgősségi központ köré szerveződik majd.

„Ezt hívták korábban szuperkórháznak. Ez azt jelenti, hogy sürgősséget kell tudni nyújtani a nap minden órájában a szakma minden egyes szintjén. E köré kell szerveződnie minden más ellátásnak, hogy az a jelenlegi áldatlan helyzet, hogy a mentőszolgálatnak egy ötvenoldalas silabuszból kell megmondania, hogy merre kell mennie a beteggel, megszűnjön. Ettől nem lesz olcsóbb az ellátás, sőt drágább lesz, de ez betegbiztonsági kérdés.”

Ónodi-Szűcs Zoltán abban bízik, hogy az első ilyen sürgősségi központ alapkövét már jövőre lerakhatják.

Ezek gigantikus beruházások, egyenként több mint százmilliárd forintba kerülnek – fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára.”

Forrás:
Ónodi-Szűcs Zoltán: a motort berúgtuk; Hlavay Richárd, Herczeg Zsolt; InfoRádió; 2017. december 8.

A rendelkezésére álló adatok elemzése alapján a NAV személyes adótanácsot ad, több mint 70 ezer cégnek lenne érdemes kivára váltania

„Jövőre több mint 70 ezer vállalkozás spórolhat meg jelentős közterhet a kisvállalati adóra (kiva) váltással az adóhatóság számításai szerint, erről az érintetteket tájékoztatják is – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) segít a vállalkozásoknak a megfelelő adózási mód kiválasztásában: azok a vállalkozások, amelyek a kiva választásával a becsült számítások szerint legalább 10 százalékkal kevesebb adót fizetnének, a jövő héten az ügyfélkapun keresztül kapják meg az erről szóló személyes tájékoztatást – fűzte hozzá Tállai András.

A NAV vezetője hangsúlyozta, hogy az adóhivatal szolgáltató jellege már nemcsak abban nyilvánul meg, hogy az idén mintegy 4 millió magánszemély szja-bevallását készítették el, és támogató jellegű ellenőrzéssel több mint 160 ezer adózót mentesítettek a szigorú szankciók alól, de abban is, hogy az adófajták közti választásban is segítik az ügyfeleket.

Tállai András kiemelte: a rendelkezésére álló adatok elemzése alapján a NAV személyes adótanácsot ad. A választásra jogosult cégek 2016. évi számviteli, bevallási és foglalkoztatási adataiból kiindulva kalkuláltak az adóhivatal elemzői, mintha a cég számviteli és egyéb adatai pontosan úgy alakulnának 2018-ban is, mint 2016-ban.

Ahol a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé tették, az adóhivatal számszerűsítette, hogy mennyit takaríthat meg a cég a kivával. A számítások szerint az érintett cégeknek átlagosan 560 ezer forinttal kellene kevesebb adót fizetni, ha 2018-tól a kisvállalati adó szerint adóznának – tette hozzá a NAV vezetője.

Megjegyezte: a kivára év közben is áttérhetnek a cégek, de január 1-jétől a legegyszerűbb az átállás, éppen ezért minden cégnek érdemes még decemberben az NGM honlapján elérhető kiva-kalkulátorrall kiszámolni, hogy mennyi közterhet takaríthatnak meg a kivával, vagy más speciális adózási móddal.

Azoknak a cégeknek is érdemes használniuk a kalkulátort, amelyek nem kapnak tájékoztatást, mert a NAV nem minden cégnél rendelkezik a becsléshez szükséges adatokkal, illetve változhattak a körülmények. Így például, ha valamelyik cég 2016-hoz képest több munkavállalót alkalmaz jövőre, akkor még több közterhet spórolhat meg. A kiva ugyanis a társasági adó mellett kiváltja a munkabért terhelő a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást is – mondta az államtitkár.”

Forrás:
Több mint 70 ezer cégnek lenne érdemes kivára váltania; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. december 3.

A vidékfejlesztési projektek sikeres megvalósítását segítő tájékoztatót jelentetett meg a Miniszterelnökség

„A gazdák vidékfejlesztési beruházásainak eredményes megvalósítása érdekében 2017. december 7-én tájékoztatót jelentetett meg az EMVA Irányító Hatóság. Az iránymutatásból kiderül, hogy a nyertes pályázók a fejlesztéseik során felmerülő kérdésekben hogyan járhatnak el a gyakorlatban.
A tájékoztató tartalmazza többek között a mérföldkövek, műszaki, illetve projekttartalom módosításának szabályait, a változás bejelentésre, projektmegvalósításra, létszámtartásra vonatkozó előírásokat. Emellett hasznos információk találhatók benne a Vidékfejlesztési Program keretében támogatott projektek közbeszerzésére, támogatási előleg igénylésére vonatkozóan, valamint a kötelezettségátadás folyamatára és az örökléssel kapcsolatos gyakorlati kérdésekre is.

Fontos kiemelni, hogy a tájékoztatóban megjelenő iránymutatást több vidékfejlesztési pályázat módosítása, egységesítése is követ majd annak érdekében, hogy a gazdálkodók sikerrel valósíthassák meg beruházásaikat.

A Vidékfejlesztési Program keretében társfinanszírozott projektek megvalósításával kapcsolatban felmerült gyakorlati kérdésekről megjelent tájékoztató a www.szechenyi2020.hu oldalon, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján, a www.nak.hu oldalon mindenki számára elérhető.”

—-

A tájékoztató tartalmazza többek között a mérföldkövek, műszaki, illetve projekttartalom módosításának szabályait, a változás bejelentésre, projektmegvalósításra, létszámtartásra vonatkozó előírásokat. Emellett hasznos információk találhatók benne a Vidékfejlesztési Program keretében támogatott projektek közbeszerzésére, támogatási előleg igénylésére vonatkozóan, valamint a kötelezettségátadás folyamatára és az örökléssel kapcsolatos gyakorlati kérdésekre is. A tájékoztatóban megjelenő iránymutatást több vidékfejlesztési pályázat módosítása, egységesítése is követ majd annak érdekében, hogy a gazdálkodók sikerrel valósíthassák meg beruházásaikat.

A segítő kiadvány itt érhető el. Az egyes VP-s pályázatok állásai és a további segédanyagok itt érhetők el.[NAK]

Forrás:
A vidékfejlesztési projektek sikeres megvalósítását segítő tájékoztatót jelentetett meg a Miniszterelnökség; Miniszterelnökség; 2017. december 7.
Segítség a VP-s projektek megvalósításához és elszámolásához; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara; 2017. december 7.

A magyar gazdaságban a járműgyártás jelentősége nőni fog

„A magyar gazdaságban a járműgyártás jelentősége megmarad, sőt nőni fog – hangsúlyozta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára kedden a HG Media csoport Fókuszban rendezvénysorozatának autóiparral foglalkozó konferenciáján, Budapesten.
Az innovációs kihívások az autóipar hazai szereplői előtt címmel tartott előadásában az államtitkár rámutatott arra, hogy a járműgyártás kutatás-fejlesztési igénye az utóbbi időben dinamikusan növekedett, így várható, hogy néhány éven belül ebből az ágazatból származik majd a legnagyobb részesedés a k+f költésben.

Az NGM államtitkára rámutatott arra, hogy Magyarországon erőteljes az egyetemek és nagyvállalatok közötti kapcsolat, a járműgyártás és az egyetem egymás mellé települt, például Győrben, Kecskeméten, Szegeden a tudományos parkban egyre több járműgyártással kapcsolatos terület jelenik meg.

Lepsényi István hangsúlyozta, hogy az autonóm és elektromos járművek tesztelésére alkalmas zalaegerszegi próbapálya egyedüli lehetőséget ad majd arra, hogy vonzza a nemzetközi kutatás-fejlesztést, és ehhez Magyarország szolgáltatást nyújtson.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a magyar járműgyártás az elmúlt években dinamikusan fejlődött, hozzájárulása a nemzetgazdasághoz kiemelkedő értéket képvisel, fontos szerepet tölt be a magyar exportban, továbbá a foglalkoztatásban.

A járműgyártás volumene világviszonylatban is növekedni fog, emellett átalakulnak a járművek, a beszállítói láncok, a digitális átalakulás nemcsak a járművekben, hanem a gyártásban is megjelenik, és ezekre a gyors változásokra a magyar beszállítóknak is fel kell készülniük – hívta fel a figyelmet Lepsényi István.

Fontos feladatnak nevezte az alternatív üzemanyag infrastruktúrájának kiépítését. Példaként említette, hogy Magyarországon 2015-ben 300 tisztán elektromos jármű volt, jelenleg pedig már 1200-1300 ilyen autó fut.

Az autókereskedőknek is szembe kell nézniük az értékesítés változásával, egyre nagyobb igény mutatkozik az online autóvásárlás iránt is, növekszik a közösségi média jelenléte. Az autókereskedelem változásával megszűnhetnek a hagyományos bemutató termek, előtérbe kerül a virtuális vezetés – emelte ki Lepsényi István.”

Forrás:
A magyar gazdaságban a járműgyártás jelentősége nőni fog; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. december 5.

GINOP: közel 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 430 mikro-, kis- és középvállalkozás

„Közel 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 430 mikro-, kis- és középvállalkozás versenyképességének javítására és termelésének erősítésére, amellyel 78 milliárd forintot meghaladó összköltségű beruházások valósulhatnak meg – jelentette be Rákossy Balázs.
Hozzátette: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében klaszterszervezetek, társadalmi célú vállalkozások és társadalmi szervezetek is elnyertek összesen közel 3 milliárd forintot fejlesztéseik támogatására, különböző foglalkoztatási programok megvalósítására.

Magyarország Kormánya elkötelezett amellett, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat segítse és támogassa, szem előtt tartva, hogy Magyarország munkavállalóinak háromnegyede számára a KKV vállalati forma biztosít megélhetést – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: A kormány ezért kiemelten kezeli a vállalkozások helyzetét, hiszen a beruházásokkal, technológiai fejlesztésekkel, uniós és belföldi támogatásokkal ezek a cégek tovább erősödhetnek, amivel a versenyképességük, ezáltal az ország versenyképessége is tovább javulhat.

36,5 milliárd forintot nyert el termelési kapacitásainak bővítésére 210 vállalkozás. E forrásoknak köszönhetően lehetőségük nyílik modern eszköz- és gépparkok beszerzésére, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására. A nyertes vállalkozások nagy hozzáadott érték-növekedési vagy exportnövekedési lehetőségekkel bírnak, a fejlesztések összértéke 74,45 milliárd forint.

Kapacitásbővítő beruházásainak megvalósítására 19 mikro-, kis- és középvállalkozás nyert el több mint 655 millió forint támogatást és 1,3 milliárd forint kölcsönt a „kombinált hiteltermék keretében” című felhívás révén. A beruházások keretében új eszközök beszerzésére, új épület építésére, illetve meglévő épületek átalakítására, bővítésére, korszerűsítésére is lehetőség nyílik. A fejlesztések összköltsége meghaladja a 2,5 milliárd forintot.

Több mint 67 millió forint vissza nem térítendő támogatásról és közel 85 millió forint visszatérítendő kedvezményes kamatozású kölcsönről született döntés a „Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása” című felhívás keretében. A 6 támogatott vállalkozásnál összesen 39 db – helyben telepített saját szoftver és/vagy felhőalapú szolgáltatások bevezetése – infokommunikációs (IKT) alkalmazás újonnan történő fejlesztése valósul meg.

3 vállalkozás jutott közel 440 millió forint fejlesztési forráshoz a „Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása” című pályázati felhívás keretében. A beruházások összköltsége megközelíti a 880 millió forintot. A felhívás célja a kkv-kat kiszolgáló beszállítói és áruelosztási hálózatok szolgáltatási minőségének fejlesztése, elsősorban a nyújtott szolgáltatások körének bővítése és minőségének javítása.

1,3 milliárd forintot meghaladó vissza nem térítendő fejlesztési forrást nyert 191 mikro-, kis- és középvállalkozás a pályakezdők támogatását célzó gyakornoki programjának keretében. A gyakornoki program bér- és járuléktámogatást nyújt a vállalkozások számára a gyakornok foglalkoztatásához kapcsolódóan kilenc hónapon keresztül, és lehetőséget teremt segítő vállalati gyakornoki kapcsolattartó tevékenység ellátására és szükség esetén az új munkahely tárgyi és infrastrukturális feltételeinek kialakítására is.

A Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című pályázaton 57 nyertes született, részükre több mint 2,5 milliárd forint támogatás lett megítélve. A konstrukció keretében (a GINOP korábbi kiemelt projektjének keretében) már felkészített, ellenőrzött üzleti tervvel rendelkező társadalmi vállalkozások hajthatják végre a foglalkoztatási céljuk megvalósításához szükséges fejlesztéseiket.

10 nyertes született a „Professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatás-nyújtásának támogatása” című felhíváson. A több mint 370 millió forint támogatásból nemzetközi piacra jutáshoz kapcsolódó klaszter menedzsment szolgáltatások, információs technológia-fejlesztés, képzés, tanácsadás igénybevételére is lehetőség nyílik. A fejlesztések összköltsége meghaladja az 545 millió forintot.

76 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert 1 társadalmi szervezet a Tranzitfoglalkoztatási programok végrehajtása keretében. A felhívás elsődleges célja, hogy a gazdaság bizonyos területein tapasztalható munkaerőhiány kielégítése érdekében speciális módszereken alapuló képzési programokat támogasson. Az alapítványok, egyesületek és nonprofit kft-k által végrehajtott foglalkoztatási programokban 65 fő munkanélküli, illetve inaktív személy bevonása valósul meg – mondta el Rákossy Balázs.”

Forrás:
430 kkv nyert 40 milliárd forint támogatást a Ginopban; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. december 8.

Közigazgatási, politikai informatika

Varga Mihály szerint 2021-re a legtöbb bevallást az adóhivatal készítheti el, hozzátette: több mint 700 milliárd forint spórolható meg az elektronikus kormányzati szolgáltatások teljes körű elterjesztésével

„Néhány éven belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nemcsak az szja-bevallást tölti ki a magánszemélyek helyett, hanem a vállalkozások majd minden bevallási-tervezetét elkészítheti – jelentette ki Varga Mihály a Versenyképességi Tanács hatodik ülését követően. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette: több mint 700 milliárd forint spórolható meg az elektronikus kormányzati szolgáltatások teljes körű elterjesztésével.

Varga Mihály kiemelte: a kormány elkötelezett abban, hogy a lakosság és a vállalkozások számára is olyan elektronikus szolgáltatásokat nyújtson, amely a kényelmi szempontok mellett jelentős időt és pénzt takarít meg. Magyarországon jelenleg 277 órát kell adóadminisztrációval töltenie egy vállalkozásnak egy évben, amely még mindig magasabb, mint az uniós átlag. A gazdasági növekedésében és a versenyképesség javításában az adórendszernek kiemelkedő szerepe van, ezért a lehető legrövidebb időn belül a felére csökkentjük az adóadminisztrációt – tette hozzá.

Az adóbevallásokról szólva a tárcavezető kijelentette: minden bevallást megvizsgálunk, leegyszerűsítünk, és ahol csak lehet, a bevalláskészítés terhét is átvállalja az adóhivatal. Továbbra is az a célkitűzés, hogy az emberek, sőt a vállalkozások helyett is az adóhivatal dolgozzék, ezen az úton haladva jövőre a NAV jövedéki adóbevallás-tervezetet is küld az érintetteknek – mondta el Varga Mihály hozzátéve, hogy 2018 emellett a könnyebbség éve lesz a mezőgazdasági őstermelőknek és az áfás magánszemélyeknek is: már nem lesz szükségük külső segítség igénybevételére a bevallásuk elkészítéséhez, mert azt helyettük is megcsinálja az adóhivatal. A nemzetgazdasági miniszter szólt arról, hogy idén még 30 ezer cég készítette el 660 ezer dolgozójának a személyi jövedelemadó-bevallását, de 2018-tól a munkáltatók válláról is leveszi a bevalláskészítés terhét az adóhivatal.

A tárcavezető hangsúlyozta: azon dolgozunk, hogy a lehető legrövidebb időn belül mintegy félmillió vállalkozásnak készíthessen áfabevallási-tervezet az adóhivatal. Az online számlázás ugyanis nemcsak a gazdaságfehérítésben segíthet, hanem a valós idejű, automatikus és elektronikus információáramlást kihasználva a vállalkozásoknak is. Az adminisztráció-csökkentés következő állomása a járulékbevallások kiváltása lehet – húzta alá Varga Mihály.”

Forrás:
2021-re a legtöbb bevallást az adóhivatal készítheti; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. december 7.

Naponta 700 ezer e-recept kerül felhőbe

„Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) a tervezett 10 ezer intézményből már 3400 patika, 6200 háziorvosi praxis és 400 járó-és fekvőbeteg ellátó intézmény csatlakozott, naponta rendszeresen 6500-an használják az eeszt – mondta Vartus Gergely az E-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos a Nézőpont Konferenciáján. Háromezer intézmény pedig még a csatlakozási stádiumban van.

A miniszteri biztos azt mondta, naponta 700 ezer e-recept kerül feltöltésre az EESZT-be.
Az EESZT novemberi indulásához képest, amikor a receptek 5-10 százaléka került csak fel a felhőbe, jelenleg a receptek 45 százaléka már e-receptként jelenik meg. A cél az, hogy a következő év végére a receptek 90-95 százaléka felkerüljön a rendszerbe és az orvosoknak az eeszt a mindennapi munkájuk része legyen. Vartus Gergely hozzátette, 2018-ban a az Országos Mentőszolgálat, a magánegészségügyi szolgáltatók és az alapellátásban lévő fogorvosoknak is kötelező lesz csatlakozniuk az eeszt-hez.”

Forrás:
Naponta 700 ezer e-recept kerül felhőbe; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2017. december 8.

Az egyre hatékonyabb állam felé

„Elektronikus belső munkafolyamatok, hatékonyabb munkavégzés, szolgáltatói szemlélet az ügyfelekkel fenntartott kapcsolatokban – az egyes államigazgatási szereplők stratégiai fejlesztései hasonló irányokat követnek.

A 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban külön operatív program szolgálja a közigazgatás, valamint a helyi közszolgáltatások fejlesztéseinek végrehajtását. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program a hatékonyabb állam megteremtése révén kíván hozzájárulni az uniós programok legfőbb céljához, a gazdaságélénkítéshez. Ha ugyanis csökken az állam, illetve, ha a vállalkozások közigazgatási kiadása, akkor a megtakarítás más területekre fordítható; illetve ha a korszerűsítéseknek köszönhetően a lakosságnak és a vállalkozásoknak kevesebb időt kell ügyintézésre fordítaniuk, akkor több idejük és erőforrásuk marad termelőmunkát végezni – vázolta fel a KÖFOP áttételes hatásait Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.

Jól költjük a pénzt
Év végéig a rendelkezésre álló EU-s támogatási keret mintegy 85 százalékára megszületik a támogatói döntés, ez pedig időarányosan jóval nagyobb arány, mint a régió többi országában – mondta Vitályos Eszter. A kifizetési tervek is ambiciózusok, de azokban sincs elmaradás: október elejéig 3100 milliárd forintnyi forrás jutott el a kedvezményezettekhez.

Ami az infokommunikációs fejlesztések forrásait illeti, a legtöbbet a GINOP kínálja. Az operatív program 3., 6. és 8. prioritása összességében mintegy 260 milliárd forintot biztosít infrastruktúra-fejlesztésre, a digitális gazdaság és a versenyképes ICT-szektor kiépítésére, valamint a digitális írástudás javítására. Ezen felül a többi operatív programban is számos olyan konstrukció található, amely kisebb vagy nagyobb mértékben informatikai fejlesztéseket tartalmaz.

Adattárház a költségvetéshez
Az egyes szervezeteknél megvalósuló fejlesztések igyekeznek is eleget tenni ezeknek az elvárásoknak. A magyar központi költségvetés végrehajtásáért felelős – és ennek részeként 16 ezer milliárd forintnyi állami kiadás kontrollját végző – Magyar Államkincstárnál két nagy projekt is zajlik, mondta Tavaszi Zsolt, a Kincstár államháztartási ügyekért felelős elnökhelyettese. A közpénzek átláthatóbb felhasználását szolgálja az államháztartási adattárház kiépítése, melynek során megújítják a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendszereket. A mintegy 700 központi intézmény a Kincstáron keresztül teljesíti kifizetéseit, illetve bevételeit is azon keresztül kapja meg. Ezt az ügyviteli folyamatot igyekszik minél egységesebbé, automatizáltabbá és lehetőség szerint papírmentessé tenni minden érintett számára az Államkincstár.

A tranzakciós szoftverek megújítása mellett kiépítenek egy adattárházat és a hozzá kapcsolódó üzletiintelligencia-rendszert is a keletkező óriási adatmennyiség minél hatékonyabb felhasználására. Ezeknek köszönhetően többé majd nem kell Excelt használni a lekérdezések és jelentések elkészítéséhez: online eszközök segítségével akár a napi szintű tranzakciókról is lehet információkat szerezni, illetve azokon elemzéseket végezni. „Mindez hatalmas előrelépés lenne az adatvezérelt kormányzati döntéshozatal felé” – érzékeltette a fejlesztés jelentőségét Tavaszi Zsolt.

Tovább folyik az önkormányzati ASP rendszer kiépítése, illetve kiterjesztése. Jelenleg több mint 1700 önkormányzat (az önként csatlakozottakon kívül az 5 ezer főnél kisebb településeké) használja már a központilag szolgáltatott, komplett informatikai alkalmazáscsomagot, amely egyebek mellett segíti az iratkezelést, a gazdálkodást és az adóbeszedést, illetve lehetőséget ad az elektronikus ügyintézés zökkenőmentes megvalósítására és működtetésére. Jövőre újabb 1248 önkormányzat tér át az ASP használatára. A gazdálkodási rendszerben szeptemberben 2 millió tranzakciót hajtottak végre, az adórendszerben pedig közel 140 ezer dokumentum keletkezett – érzékeltette a nagyságrendeket Tavaszi Zsolt.

Büntetés helyett segítség
Nemcsak a DJP-ből, hanem a NAV-ból is van (lesz) 2.0-s verzió. Az adóhatóság szakemberei másfél évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni azzal, hogyan lehet a 21. század követelményeihez igazítani a hivatal munkáját és kapcsolatát ügyfeleivel. Ebből a munkából született meg a NAV 2.0 stratégiai program – derült ki Kalocsai Kornél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal miniszteri biztosának előadásából.

A cél nem kisebb, mint hogy 2021-re az EU egyik legmodernebb e-adózási szolgáltatását valósítsák meg, adminisztrációs többletterhek nélkül. A hatékonyságnöveléshez hozzátartozik, hogy csökkentsék az adózással eltöltött időt – Magyarországon ma egy vállalkozás évente 277 órát fordít az adóügyek intézésére, ami nemcsak az EU átlagát, hanem a térség többi országának értékét is jócskán meghaladja. Szintén fontos feladatnak nevezte Kalocsai Kornél a NAV igazgatási költségeinek csökkentését – ez jelenleg az adóbevételek 1,15 százalékára rúg. Korántsem utolsósorban pedig a szürkegazdaság közel 22 százalékos arányát is vissza akarják szorítani a fejlesztésekkel.

A fent vázolt célok elérésében a kulcsszó a digitalizáció, úgy a belső működésben, mint a külső kapcsolatokban. Az egyik kulcsfontosságú lépés a meglévő adatvagyon jobb kihasználása. Gépi tanulással például már korai fázisban felismerhetők a tipikus adócsalási módszerekre utaló jelek, és még azelőtt be lehet avatkozni, hogy a cselekmény megtörténne. A másik oldalon azt is fel lehet ismerni, ha egy jó adózó egyszerűen csak elfelejtette befizetni az esedékes adót – ilyenkor nem büntetnek, hanem csak figyelmeztetnek.

Ez a fajta támogatói ügyfélkezelés és szolgáltatói szemlélet amúgy is meghatározó lesz az adóhatóság jövőjében, erősítette meg Kalocsai Kornél. Az e-SZJA rendszer is ebbe az irányba mutató lépés, hiszen az adózónak csak ellenőriznie kell az automatikusan kitöltött adatokat, és egyetlen gombnyomással beadhatja adóbevallását.

A NAV megbízható, észrevétlen partnere kíván lenni a lakosságnak és a vállalkozásoknak, amely nem akar azonnal büntetni, ha hibát vesz észre, hanem feltételezi, hogy csak valamilyen tévedésről van szó. A remények szerint ennek határozottan pozitív hatása lesz az adómorálra is.

Folyik a digitális adóhatóság megteremtése is. Manapság a célzott adóellenőrzések esetében papírdokumentumokat vizsgálnak a NAV szakértői – a cél az, hogy az ellenőrzés is digitálisan történjen, hiszen többnyire már amúgy is elektronikusan születnek meg a dokumentumok.

Megnyílt a közbeszerzés
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon keresztülfolyó forgalom 80 százaléka az infokommunikációhoz kapcsolódik – árulta el Demény Ádám, a KEF főigazgatója. A KEF rendszerében szereplő 1235 eladónak és szolgáltatónak szintén mintegy négyötöde jön az ICT-szektorból.

A tavalyi abszolút mélypont után – amikor is összesen 11 milliárd forint értékben írt ki központosított közbeszerzési eljárást a KEF – idén októberig már 447,2 milliárd forint a kiírt eljárások értéke, és ebből 362,5 milliárd forint jut az információtechnológiára. Demény Ádám kiemelte, hogy az új keretmegállapodások között megjelentek az eddig fájón hiányzó általános informatikai és kimondottan a szoftverfejlesztéshez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások. Idén még négy új eljárást terveznek indítani, további 78 milliárd forint értékben.

Alkalmazásfejlesztés új mederben
A fenti példák – mint ahogy a közigazgatásban zajló további rendszerfejlesztések is – egyedi projektek alapján valósulnak meg, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy az államigazgatásban használt megoldások egységes irányelvek alapján szülessenek meg. A szállítói függőség csökkentésének érdekében egy idei kormányhatározat egységes mederbe kívánja terelni az állami alkalmazásfejlesztést. Az új irányok a tervezéstől kezdve az üzemeltetésig kijelölik az útvonalat, hogy a használatba vett szoftvernek ne csak a fejlesztése, hanem a későbbi működtetése, továbbfejlesztése is gazdaságosan történhessen.

A cél elérésének az eszköze az Állami Alkalmazásfejlesztési Környezet (ÁAFK) lesz, melynek létrehozása és fenntartása az IdomSoft feladata lesz. A jövő év közepétől egy addig meghozandó jogszabályban megszabott intézményi körnek az új fejlesztéseket már kötelezően ebben a környezetben kell megkezdeniük. A fejlesztéshez az IdomSoft technológiai szakértői támogatást nyújt, míg a szakmapolitikai szempontok érvényesüléséért úgynevezett ágazati integrátorok lesznek felelősek. Viszont szó sincs arról, hogy az állam egyetlen fejlesztői technológiai platform mellett tette volna le a voksát – igyekezett eloszlatni egy tévhitet Papp Gergely Zoltán, az IdomSoft terméktámogatási csoportfelelőse. Nem egyetlen platformról van szó, hanem egy modern, folyamatosan frissített eszköz- és szempontkészletről, amelybe beépítik az iparági legjobb gyakorlatokat.

Az ÁAFK-hoz funkcionálisan szorosan kapcsolódik majd az állami alkalmazáskatalógus. Ez egy naprakész, aktív, online elérhető adatbázis lesz az államigazgatásban használt szoftverekről. Szerepe kettős: egyrészt a kormányzat szereplői adatokat tudnak kinyerni belőle stratégiai döntések meghozatalához, másrészt az intézmények láthatják, hogy a számukra szükséges funkcionalitásra nincs-e már kész alkalmazás a közigazgatásban.”

Forrás:
Az egyre hatékonyabb állam felé; IT Business; 2017. december 8.

Informatika, távközlés, technika

Készpénzmentes fizetés Szegeden: nemcsak a tömegközlekedés, de a víz- és távhődíj, és a parkolóautomaták is elektronikus fizetésre váltanak

„Nemcsak a tömegközlekedés, de a víz- és távhődíj, és a parkolóautomaták is elektronikus fizetésre váltanak.

A tél végétől valamennyi szegedi közösségi közlekedési járművön jegyet válthatnak majd egyérintéses bankkártyával az utasok – tájékoztatta a SZKT Kft. az MTI-t.

A közlemény szerint a Tisza-parti városban az úgynevezett Cashless („készpénzkímélő”) Szeged koncepció keretében az év elejétől több szolgáltatási területen is elektronikus fizetési megoldásokat vezettek be.

Elindult az online ebéd- és távhődíj-befizetés, elektronikusan is fizethető a vízdíj, valamint az önkormányzati tulajdonú lakások vagy üzlethelyiségek bérleti díja. Egyérintéses bankkártyával már válthatók menetjegyek vagy bérletek az automatákból, és júniustól 136 automatánál így egyenlíthető ki a parkolás díja is.

December elején megkezdődött a tömegközlekedési járműveken a fedélzeti jegykiadó automaták rendszerének kialakítása. A PESA típusú villamosokon már most is lehet egyszerűen, bankkártyával jegyet venni. Ezután pedig fokozatosan valamennyi villamoson, trolibuszon, valamint a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. szegedi autóbuszain is megjelennek az automaták, amelyeknél 24 és 72 órás jegyek is vásárolhatók.[Mandiner]”

—-

„A bankkártyás jegyvásárlás gyors, egyszerű és hatékony – ismertették az illetékesek az SZKT egyik villamosán, amelyen már üzemel az első érintéses bankkártyával működő fedélzeti jegykiadó automata.

A PayPass-os fizetés piaci trend, idei adatok szerint már a használatban lévő bankkártyák túlnyomó része ilyen típusú. A szegedi tömegközlekedési eszközökön vásárolt jegyek aránya pedig évről évre növekszik az elővételben megvásároltak kárára. Nagy Sándor alpolgármester szerint az alábbi tényeket figyelembe véve, továbbá azt, hogy az utasok a járművön vételezett jeggyel a forgalmat és a járművezetőt is némileg feltartják, nyilvánvalóvá vált, hogy technikai megoldást kellett találniuk a jegyvásárlás egyszerűsítéséhez. A helyi önkormányzat egyébként a „Cashless Szeged” koncepció keretében már több szolgáltatásnál tette elérhetővé az elektronikus fizetés lehetőségét, most erre a tömegközlekedés területén is sor kerül. A bankkártyás-rendszer megvalósításában a MasterCard Europe SA volt segítségükre.

Majó-Petri Zoltán, a Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezető igazgatója a gyakorlatban is megmutatta a jegyvásárlás menetét. A felszerelt érintőképernyős jegykiadón csupán ki kell választani a megvásárolni kívánt jegy típusát (menetjegy, 24 órás jegy, vagy 72 órás jegy), megadni a darabszámot, majd az arra alkalmas bankkártya odaérintését követően a kezünkbe is vehetjük a jegyünket.

Megtudtuk, az így megváltott jegy már feljogosít az utazásra, mivel tartalmazza a kiadás időpontját, azaz külön nem kell érvényesíttetni azt. Az új automata tervezésénél a gyengébben látó utasokra is gondoltak egy kontrasztosabb képernyő-megjelenítéssel, a külföldi vendégek angol és német feliratozás mellett is megválthatják menetjegyüket.

„Elkezdődhet az a hatvannapos próbaüzem, amelynek ideje alatt folyamatosan szerelik fel a kollégák az új jegykiadó gépeket a mintegy kétszáz Szeged belvárosában futó tömegközlekedési eszközre, ideértve a trolikat és az autóbuszokat is” – tette hozzá, kiemelve, a próbaüzem ideje alatt az utasok észrevételeit, panaszait figyelemmel kísérik.

A kéthónapos időszakot követően a városi közgyűlés dönt az új automaták végleges bevezetésének időpontjáról.[szegedma]”

Forrás:
Tél végétől egy érintéssel vehetnek jegyet a szegediek; Mandiner/MTI; 2017. december 9.
Tesztüzemben: immáron érintéssel is válthatunk menetjegyet; Betkó Tamás Dávid; szegedma.hu; 2017. december 4.
Lásd még: Cashless Szeged

Összeköti az OTP Mobil a SimplePay fizetési szolgáltatást és a számos szolgáltatás megrendelésére használható Simple alkalmazást

„Összeköti az OTP Mobil a SimplePay fizetési szolgáltatást és a számos szolgáltatás megrendelésére használható Simple alkalmazást. Ezzel a módosítással az app használói több ezer webshopban fizethetnek a telefonuk segítségével.

A bővítéssel egy új regisztrációs út is megnyílik. Azok, akik SimplePay-t szeretnének használni, de még nincs fiókuk, fizetés közben regisztrálhatnak egy új azonosítót, amivel a mobilappjuk is működni fog. Akik pedig már rendelkeznek az appal és hozzá társított bankkártyával, egy gyors bejelentkezés után rögtön fizethetnek ezzel az interneten. A korábban elmentett kártyaadatokat nem kell újra megadni az interneten.

“A két termékünk közötti átjárás biztosításával az volt az elsődleges célunk, hogy gyorsabbá tegyük a Simple felhasználók számára a fizetést azokon a felületeken, ahol a SimplePay fizetési rendszere is megtalálható. Ez jelen pillanatban több mint 3000 webáruházat jelent, a partnerek száma azonban folyamatosan növekszik, hiszen egyre több kis-, közepes- és nagyvállalat ismeri fel a SimplePay megoldásaiban rejlő lehetőségeket” – mondta dr. Al-Absi Gáber Seif, az OTP Mobil ügyvezető helyettese.

A kereskedőknek semmilyen fejlesztést nem kell végrehajtaniuk a rendszerükben, hogy megtörténjen a váltás. Az OTP közleménye kitér arra, hogy plusz költségekkel és adminisztrációval sem jár a változás.

Az OTP Mobil nagy fejlesztéseket végzett idén, éltek a PSD2 bevezetése előtti utolsó “békeévvel”. Előbb csak a mobilfizetést mutatták be az OTP ügyfelei számára, majd lehetővé tették bármely bank ügyfeleinek, hogy egy virtuális prepaid kártyát feltöltve ők is használják az NFC-s fizetést. Most pedig az alkalmazás felhasználási területét bővítették ki. A jelenleg is 400 ezer felhasználóval rendelkező app ezzel várhatóan még sikeresebb fizetési megoldássá válik.”

Forrás:
Még egy meglepetéssel rukkolt elő év vége előtt az OTP Mobil; FinTechRadar; 2017. december 8.

Biztonságosak az érintésmentes bankkártyák

„A rendőrség és a Magyar Bankszövetség közös sajtótájékoztatón tisztázta az érintéses bankkártyák kapcsán a közösségi médiában keringő álhírek valótlanságát.

A XXI. században egyre többen és egyre többször fizetünk bankkártya segítségével, az érintéses fizetésre alkalmas bankkártyák alkalmazása is rohamosan terjed. A közelmúltban az interneten terjedő álhíreket tapasztalva a rendőrség és a Magyar Bankszövetség 2017. december 5-én közös sajtótájékoztatót tartott.

Németh Ágnes rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője elmondta, hogy megvizsgálták a hír valóságtartalmát, ilyen bűncselekményről szóló bejelentés azonban nem érkezett, ilyen ügyben nyomozást a rendőrség nem folytatott. Az elektronikus zsebtolvajokról szóló álhírek (ugyanazokkal a fotókkal) már évekkel ezelőtt számos országban felbukkantak. Az osztályvezető tájékoztatója során külön kiemelte, hogy a közösségi médiában megosztott tartalmak valóságtartalmát minden esetben ajánlott ellenőrizni, mielőtt megosztanánk.

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetője a sajtótájékoztatón ismertette, hogy Magyarország az EKB és egyéb nemzetközi statisztikák szerint is az egyik legbiztonságosabb bankkártya használó ország.

Az érintéses fizetést hazánkban már több éve széleskörűen, gyakran használjuk. A Magyar Nemzeti Bank (2017 második negyedévére vonatkozó) adatai szerint a kártyás vásárlások számának kétharmada történik jelenleg az érintéses technológia használatával. A hazai kibocsátású fizetési kártyák közel 9 milliós darabszámából az érintőkártyák aránya – az első félév végén – mintegy 68 százalék (több mint 6 millió darab). Az érintéses terminálok száma 92 ezer darab, a teljes állomány mintegy 80 százaléka. Az érintéses fizetés 6 évvel ezelőtti magyarországi megjelenése óta a bankkártyás visszaélések számában nincs ehhez kapcsolódó növekedés.

Ugyanakkor időről időre felröppenek hírek, melyek az érintéses fizetés biztonságát kérdőjelezik meg. Az érintéses fizetés felgyorsítja a bankkártyás fizetés folyamatát, de fenntartja a kártyás fizetés sok összetevős biztonságos környezetét.

Sokszori kísérletezéssel ugyan elképzelhető, található olyan helyezet, amikor a nálunk lévő bankkártya képes lehetne kapcsolatba lépni egy elfogadó terminállal tranzakció megvalósítására, azonban, hogy észrevétlenül fizetés valósuljon meg, az több szempontból sem életszerű:

Egyrészt a leolvasó eszközzel 2-3 centiméterre kellene észrevétlenül megközelíteni a kártyát, ami meglehetősen nehéz kihívás, hiszen a bankkártyánk általában a tárcában, esetleg több más kártyával együtt különféle helyeken lehet nálunk.

Másrészt a tranzakciót megelőzően a terminált adatbevitellel fel kell készíteni a fizetésre– ahogy ezt az üzletekben is látjuk a pénztárosoktól. Ezt a műveletet minden tranzakció előtt feltűnésmentesen kellene elvégeznie a csalónak.

Az érintéses típusú tranzakció maximális értékhatára jelenleg 5000 forint.

Ez a csalástípus tehát a csalóknak nagy kockázatot, helyszíni jelenlétet ugyanakkor kisebb összegű bevételt eredményezne.

Ami azonban a legfontosabb: A bankkártyás fizetések mögött egy fizetési rendszer van, vagyis a vásárlás megtörténtét követően az elszámolást bankok és kártyatársaságok felügyelik. A csalónak olyan elfogadó terminállal kellene rendelkeznie, amely bankhoz, elfogadó partnerhez kapcsolódik, aki jóváírja számára az összeget. Ha egy terminállal kapcsolatban a bankok, kártyatársaságok kifejezetten sok csalással érintett tranzakciót tapasztalnak, azonnali vizsgálatba kezdenek, letiltják a terminált. és annak üzemeltetőjéről eljuttathatják az adatokat a felé. Ilyen típusú visszaélés az elfogadó számára 1-2 napon belül ismertté válik. A kereskedő adatai az elfogadó banknál ismertek, rögzítettek, hatósági vizsgálathoz elérhetőek.

Természetesen maga a kártyabirtokos is sokat tehet a biztonságos kártyahasználatért, ha SMS kontroll szolgáltatás segítségével figyelemmel kíséri saját kártyás költéseit. Ha a kártyabirtokos olyan kártyahasználatról kap értesítést, amelyet nem ő kezdeményezett, tehát jogosulatlan tranzakcióról van szó, fontos, hogy haladéktalanul értesítse bankját.

A statisztikák szerint a bankkártyás visszaélések legnagyobb arányban továbbra is az online, internetes vásárlásokhoz kapcsolódnak – az esetek 72 százaléka köthető ehhez a forgalomhoz.

Dr. Szabó Henrik címzetes rendőr alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának munkatársa a biztonságos online vásárlással kapcsolatos rendőrségi ajánlásokat osztott meg a résztvevőkkel.

A kapcsolódó videóban az Europol által készített, az online vásárlásokról szóló kisfilmet láthatják.”

Forrás:
Érintőkártya biztonság – Sajtótájékoztató; Magyar Bankszövetség; 2017. december 5.

Ausztria: másutt sem egyszerű az online vásárlás kialakítása a közlekedésben

„Nyugati szomszédunk, Ausztria az egyik utolsó európai országként úgy döntött, végre lehetővé teszi az autópálya matrica online vásárlását. Ez az egyik legnagyobb fejlesztés az útdíj 1997-es bevezetése óta. Csakhogy a mód, amit választottak, szinte garantálja, hogy az autósoknak ez semmilyen könnyebbséget ne jelentsen.

November 10-e óta lehet megvásárolni az osztrák autópálya matricákat az üzemeltető ASFINAG honlapján. A holnap magyarul is elérhető, ami annyira nem is meglepő, ha számításba vesszük, hogy 84 ezer magyar állampolgár (az összes osztrák alkalmazott 2,3 százaléka) dolgozik Ausztriában.

Van viszont vele egy nagy probléma: online csak úgy lehet megvenni a matricát, ha legalább 18 nappal később kezdődik az érvényességi idő.

Tehát ha már ma tudjuk, hogy melyik nap mennénk síelni februárban, akkor segíthet valamit, de ha valaki ki akar ugrani Parndorfba a karácsonyi vásárlást elintézni, akkor már bőven késő.

A teljesen érthetetlen szabályozás miatt Ausztriában érdekes módon semmilyen visszhang nem volt. Ez magyar szemmel is furcsa, elég arra gondolni, hogy a budapesti online bérlet amatőr bevezetéséből mekkora botrány lett. Pedig igen hasznos lenne, ha az autóból is ki lehetne fizetni azokat a szakaszokat, amelyekért a matricán kívül még külön útdíjat is fizetni kell (ilyen például a Brenner-hágó).

Megpróbáltunk utánajárni, hogy mi az oka az érthetetlen szabályozásnak. Kérdésünkre azzal válaszolt az ASFINAG, hogy azért van szükség a 18 nappal korábbi vásárlásra, mert az Európai Unió fogyasztóvédelmi irányelve szerint a vásárlók a vásárlást követően 14 napig elállhatnak az ügyletről. Ez a szabályozás az online vásárolt termékekre és szolgáltatásokra is vonatkozik. Tehát ha valaki egy 10 napos matricát venne, akkor később jogosan kérhetné vissza az árat a 11. napon.

Az EU irányelve valóban a következőképpen fogalmaz:
„Szolgáltatási szerződések esetében az elállási időszaknak a szerződés megkötésének napjától számított 14 nap elteltével kell lejárnia. Adásvételi szerződések esetében az elállási időszaknak az attól a naptól számított 14 nap elteltével kell lejárnia, amelyen a fogyasztó vagy egy, a szállítótól eltérő, a fogyasztó által megnevezett harmadik fél birtokba veszi az árut”

Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy akkor hogyan működhet az Európai Unió többi tagállamában – például Magyarországon, Szlovákiában vagy éppen Romániában. Magyarországon pont az osztrák e-matricák indulásakor lesz tízéves az e-matrica rendszer.

A megoldás valójában egyszerű: ha valaki visszalép a vásárlástól, akkor már nem lenne jogosult a sztrádát használni, és küldhetik is neki a borsos büntetést. De megkérdeztük a magyar autópályadíjakat szedő Nemzeti Útdíjfizető Zrt.-t is, ők hogyan tesznek eleget az uniós irányelvnek, vissza tudjuk-e adni megvásárlás után az e-matricát, ha mégse tudunk hétvégén a Balatonra menni – egyelőre tőlük nem kaptunk választ.

Az osztrákok jelezték, hogy az Európai Unióhoz fordulnak, hogy az kivitelesen engedélyezze az irányelv alóli mentességet. Nem állnak meg azonban itt a kerék négyszögesítésében: automatákat is fejlesztenek, amelyeken már nem online, hanem hagyományos vásárlásnak minősül a digitális matrica megvásárlása. Az ASFINAG tájékoztatása szerint 2018 második felétől már az osztrák dohányboltokban is lehet majd digitális matricát venni.

Mivel Ausztriában nem létezik átláthatósági törvény, az állami vállalatoknak semmit nem kell elárulniuk beszerzéseikről, gazdálkodásukról. Ezért kérdésünkre azt nem árulta el az ASFINAG, hogy ki és mekkora összegért fejlesztette a rendszert, és erről a honlapjukon sem lelhető fel információ. A cég tavalyi tenderén a T-Systems nyert el egy 84 millió eurós (26 milliárd forint) szerződést az útdíj rendszer üzemeltetésére.

Az is érdekes az új rendszerben, hogy nem költöttek semmit az ellenőrzés hatékonyságának javítására, és az ellenőrzés továbbra sem lett automatizálva, csupán 10 olyan kamera van, ami a rendszámot ellenőrzi, és összesen 100 ellenőrt alkalmaznak. Megmaradnak viszont továbbra is a hagyományos matricák, amikhez nem kell megadni a rendszámot, egyelőre nem tervezik ennek kivonását…”

Forrás:
Úgy vezették be az online autópálya matricát Ausztriában, hogy szinte senki ne tudja használni; Bucsky Péter; G7; 2017. december 10.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Stratégiai együttműködést kötött a Hiventures és az MVM

„A Hiventures kockázati tőketársaság és az MVM-csoport inkubációs cége, a Smart Future Lab (SFL) Zrt. stratégiai együttműködést kötött, a megállapodás értelmében a két cég a továbbiakban együtt dolgozik innovatív elképzeléseinek megvalósításán.
A partnerségi szerződés rögzíti, hogy az MVM-csoport inkubációs cége szakmai tudásával, tapasztalatával, kapcsolatrendszere felhasználásával segíti azokat a közösen kiválasztott vállalkozásokat, melyeket a Hiventures tőkeinjekcióban részesít. Az együttműködés lehetőséget kínál mindkét fél számára, hogy kölcsönösen mutassanak be egymásnak inkubációs fázisú, befektetésre potenciálisan alkalmas startup projekteket, vállalkozásokat.

Az SFL jelentkezik azoknak a Hiventuresnél már regisztrált projekteknek a mentorálására, melyekkel a kooperációt előnyös kimenetelűnek ítéli meg, egyúttal az alapkezelőnél támogatásra ajánlhat olyan, a tőkeprogramra még nem nevezett startupokat, amelyek részére pozitív befektetési döntés esetén inkubálási szolgáltatást biztosít.

Kiemelték: a Hiventures európai uniós és saját forrásból 57 milliárd forintnyi tőkével segíti a hazai innovatív vállalkozásokat és startupokat inkubációs, magvető és növekedési befektetési életszakaszokban. Az MVM Csoport a társasággal vállalt együttműködés során hozzá kíván járulni a hazai vállalkozásalapítás ösztönzéséhez, a fiatal tehetségek kibontakozásához, valamint Magyarország versenyképességének növeléséhez.”

Forrás:
Stratégiai együttműködést kötött a Hiventures és az MVM; KamaraOnline; 2017. december 8.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. december 11.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Ideje sutba vágni a „fake news” kifejezést
A 2016-os év slágerkifejezése, az amerikai elnökválasztási küzdelemben szárnyalni kezdő „fake news” idén aztán tényleg szédületes karriert futott be. Egyes szakértők szerint túlságosan is fényeset. Eredetileg olyan, lényegében „fabrikált” híreket, információkat jelöltek ezzel a – persze nem teljesen új keletű – szóösszetétellel, amellyel a kiélezett politikai harc szereplői igyekeztek lejáratni ellenfeleiket. És amelyek mögött aztán általában az orosz államhatalmat vélték felfedezni. A fake news-jelenség jellegzetes terepe az „alternatív média” lett: néhány jobboldali hagyományos tájékoztatási csatorna mellett elsősorban a digitális világ új eszközei, mindenekelőtt a közösségi médiumok információáramlását tekintették „hamisnak” (manipulatívnak, manipulálhatónak). A kifejezést eleinte a demokratákkal rokonszenvező médiaemberek használták előszeretettel, majd a Trumppal szembenálló republikánus politikai erők is. Mára aztán gyakorlatilag az egész nyugati elit közkeletű nyelvi fegyverévé vált a terminus. Ez a nagy népszerűség azonban egy ponton már visszaütött – vélik az Európa Tanács számára összegző jelentést készítő médiakutatók. Nem közömbös ebben a kérdésben az sem, hogy Donald Trump, előbb elnökjelöltként, majd immár az Egyesült Államik elnökeként maga is előszeretettel kezdte használni a kifejezést. A 2017-es évben lényegében megfordult a kocka: a legújabb felmérések szerint a közemberek ma az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában egyaránt éppen a hagyományos „mainstream” sajtót tekintik a fake news elsődleges forrásának.
A tendencián megütköző médiaszakemberek éppen ezért úgy vélik: az ilyen formán „devalválódott” fake news kifejezés helyett más terminusokat kellene inkább alkalmazni. Az ET megbízásából készített kutatás például a „félretájékoztatás”, a „dezinformálás” és az „alulinformálás” kategóriáinak használatát veti fel, mint lehetséges terminológiai pontosítást. Mindenesetre a fake news-jelenség körüli szakmai-, illetve társadalmi viták nem hagyják érintetlenül a digitális diplomácia művelőit sem. Abban ugyanis mindenki egyetérteni látszik, hogy az „információs gátszakadást” az e-diplomácia közkedvelt eszközei, a közösségi médiumok robbanásszerű fejlődése tette lehetővé.
Ban the term „fake news”. Hossein Derakhshan, Claire Wardle; CNN.com; 2017. november 27.

Új Facebook-eszköz az orosz propaganda ellen
Múlt heti összefoglalónkban már említettük: a vezető technológiai cégek közül többen is belesodródni látszanak az USA és Oroszország közötti nagyhatalmi csatározásokba. Most a Facebook adta hírül, hogy külön eszközzel kívánja segíteni az „orosz propaganda” elleni küzdelmet. A közösségi média cég egy olyan portált indít – a tervek szerint még ebben az évben – ahol a felhasználók ellenőrizhetik, hogy az elmúlt két év során lájkoltak-e, vagy követtek-e olyan Facebook-, illetve Instagram fiókokat, amelyek mögött az Internet Research Agency nevű céget sejtik. E vállalatról ugyanis azt tartják, hogy „kapcsolatban áll a Kremllel”.
A Facebook cég szerint a majdani listájukon szereplő fiókok a politikai megosztottságot kívánták előmozdítani, illetve kétkedést, bizonytalanságot igyekeztek kelteni az amerikai választókban. Az újonnan felállítandó portállal tehát a tisztességtelen tájékoztatás elleni határozott fellépést kívánja erősíteni a vállalat. A szolgáltatás egyébként a Facebook Help Centerén keresztül lesz elérhető.
Ugyanakkor azért szembeötlő, hogy az amerikai technológiai óriáscég közleményében az „állítólag” az egyik leggyakrabban használt kitétel. Amiből arra lehet következtetni, hogy tárgyszerű értesülések, netán bizonyítékok aligha állhatnak a Facebook rendelkezésére, amivel ténylegesen alátámaszthatná ezt a diszkriminatívnak is tekinthető lépését. Arról egyelőre nem érkezett hír, hogy az orosz médiahatóság tervez-e valamilyen retorziót, amilyet például a Google „leminősítő algoritmusának” bejelentésére helyezett kilátásba.
A new Facebook tool will let users see if they fell for Russian propaganda. Adi Robertson; The Verge; 2017. november 22.

Az arab világ habzsolja a török tévésorozatokat
Nem csak nálunk hihetetlenül népszerűek a történelmi témájú török tévésorozatok. A török kulturális és idegenforgalmi miniszter által közzétett legfrissebb adatok a török film- és televízió ipar töretlen expanziójáról tanúskodnak. Ebben a figyelemre méltó bővülésben a kosztümös szappanoperák viszik a prímet, bár a mai környezetben játszódó sorozatok népszerűsége sem elhanyagolható. A forgalmi adatokból egyértelműen kitetszik, hogy a tévé sorozatok tulajdonképpen kiemelkedő exportcikkek: forgalmazásukban csak az Egyesült Államok előzi meg Törökországot. E különleges kiviteli cikknek – nyilván nem véletlenül – az elsődleges piaca persze nem Európa, hanem az arab világ. A török sorozatokat mintegy 250 millió néző követi szerte a világban; népszerűségük az arab országokban is töretlen, ahol akár 85 millió nézője is akad egy-egy különösen népszerű sorozat epizódjainak.
Szakértők szerint a tévé sorozatok egyértelműen a török kulturális diplomácia legsikeresebb termékei, és tulajdonképpen az e-diplomácia eszközei. Maga a televízió is – bár ezt már néha elfelejtjük – digitális technológia, a fiatalabb generációk pedig a tévé sorozatok követésére is mind inkább a számítógépet, vagy még inkább a mobil eszközöket használják, az arab világban is.
A tévésorozatok kedvező fogadtatásában bizonyára szerepet játszik a kulturális rokonság. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a török szappanoperák népszerűsége a „Dicsőséges évszázad” című, az Ottomán Birodalom fénykorát idéző tévédrámával érte el csúcspontját az arab nézőközönség körében. Ami egyértelműen arra enged következtetni, hogy az Ottomán korszak „újrafelfedezése”, az Ottomán Birodalom iránti feltámadó érdeklődés nem csupán Törökországban érzékelhető, hanem a szélesebb térségben is kitapintható tendencia immár.
Arab world remains biggest market for Turkish TV series. Menese Tokyay; Arab News; 2017. november 21.

Az állami hírügynökség rapvideóban mutatja be a külföldiek mindennapjait Kínában
A kínai Xinhua Hírügynökség angol nyelvű rapvideóban mutatja be a „Kínában élő külföldiek mindennapjait”. A hírügynökség saját hivatalos YouTube csatornáján, a New China TV-n adta közre a tipikusan soft power diplomáciai eszköznek számító klipet.
A kezdeményezés máris ellentmondásos hatásokat váltott ki: a Reddit nevű amerikai közösségi hírportálon „minden idők legszánalmasabb állami zenés videoklipjének” nevezték az alkotást. A Weibón azonban máris jó néhány kedvelője akadt a zeneszámnak. Kétségtelen, hogy a műben a szöveg a domináns, és bár a szereplők elszántan táncolnak a refrénre, az egész valahogy mégsem kap igazi lendületet – fogalmaz a szintén külföldi kritikus. Ugyanakkor azonban nem ellenszenves, kifejezetten szórakoztató nézni.
A videoklipet eredetileg az Ychina nevű, Pekingi székhelyű blogcsatorna készíttette, amely alapvetően a Kínában élő külföldieket igyekszik megcélozni. A felvétel elsőként a kínai közösségi médiumon, a Weibón jelent meg, december elején, és az első néhány napban mintegy 20000 lájkot gyűjtött be. A dalt egy Dylan Jaye nevű énekes szerezte, és ő is adja elő. A klipben megjelenő „barátai”, Kínában élő külföldiek, szintén Weibo-személyiségek, általában több tízezer követővel.
Az elmúlt években a kínai állami média több alkalommal készített és tett közzé rapvideókat, angol nyelven, a külföldi közvéleményt megcélozva. A témák a nyugati szemlélő számára kicsit szokatlannak tűnhetnek: tavaly például egy Karl Marxot népszerűsítő video lett a sláger. Nemrégiben jöttek ki egy rapvideóval, amely Kína modernizációs programját igyekezett bemutatni, de az év elején már előrukkoltak egy zenei klippel, amely az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezést népszerűsítette.
„Wo Ting Bu Dong” Rap Video Portrays Foreigners’ Life in China. Manya Koetse; What’s on Weibo; 2017. december 8.

Irwin Steven (Steve) Goldstein vette át az USA Külügyminisztériuma közdiplomáciai miniszterhelyettesi posztját
December 4-én letette a hivatali esküt az USA Külügyminisztériumának közdiplomáciáért és közkapcsolatokért felelős új miniszterhelyettese, Irwin Steven (Steve) Goldstein. A miniszterhelyettes külső szakemberként került a posztra, amelynek jellegzetessége, hogy – létrehozása, azaz 1998 óta – sohasem töltötte be ezt a megbízatást hivatásos diplomata.
Goldstein korábban számos nagyvállalatnál töltött be vezető pozíciót: többek között a BP Global Solutions-nál, illetve a TIAA-nél, valamint a Dow Jones -The Wall Street Journal-nál. Különböző kormányzati pozíciókat is viselt George H. W. Bush elnöksége idején.
Meghatározó személyisége lesz az elkövetkező időszakban az Egyesült Államok kifelé irányuló digitális diplomáciájának: a közdiplomáciáért és közkapcsolatokért felelős miniszterhelyettes irányítása alá tartozik ugyanis a legfontosabb e-diplomáciai szervezeti egység, a Nemzetközi Információs Programok Hivatala (Bureau of International Information Programs). Ez a hivatal szervezi és irányítja a külföldi közvéleménnyel való közvetlen kapcsolattartást, a kétirányú kommunikációt, és ennek érdekében maximálisan támaszkodik a korszerű infokommunikációs eszközök kínálta lehetőségekre.
Ugyanakkor a közdiplomáciáért felelős miniszterhelyettes irányítása alá tartozik egy különleges „digitális diplomáciai” szervezeti egység, a Global Engagement Center. Ennek küldetése is az, hogy közvetlen kapcsolatba lépjen, kétoldalú kommunikációt folytasson a külföldi közvélemény csoportjaival, célja azonban speciális, és szűkre szabott: a nemzetközi terrorizmus visszaszorításán munkálkodik, az e-diplomácia eszköztárát (is) mozgósítva.
Steve Goldstein Assumes Charge as Under Secretary of State for Public Diplomacy and Public Affairs. Diplopundit; 2017. december 5.
Irwin Steven (Steve) Goldstein. U.S. State Department; 2017. december 4.

SZAKMAI MŰHELY – „Diplomácia az algoritmusok korában” konferencia Jeruzsálemben
December 5. és 7. között rendezték meg Jeruzsálemben a 2. Nemzetközi Digitális Diplomáciai Konferenciát. A rendezvény ez alkalommal a „Diplomácia az algoritmusok korában” munkacímet kapta. Az Izraeli Külügyminisztérium által szervezett nemzetközi fórumon – amelyen a vendéglátó minisztérium e-diplomáciai szakemberein kívül az USA, Nagy-Britannia, Németország, illetőleg az Európai Unió szakterületi specialistái vettek részt – az alábbi témák kerültek napirendre:

közösségi hálózatok és parlamenti -(illetve elnök-) választások
a digitális diplomácia trendjei
a befolyásolás dinamikája az algoritmusok korában
kódbeszélők – az izraeli tapasztalatok
a fegyverként használt web – kihívások és válaszok
online gyűlöletbeszéd, radikalizáció, manipuláció és kezelésük eszközei
kormányok és az internetes platformok
tükör a falon – a digitális diplomácia rangja
a digitális diplomáciától a digitális korszak diplomáciájáig
kormányzati hangok a digitális ökoszisztémában
big data és a diplomácia
algoritmusok a célzott közönségeléréshez a világban

CPD Director participates in International Conference on Digital Diplomacy; USC Center on Public Diplomacy; 2017. december 5.

Összeállította: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: nyílt adatok, okos városok, alkalmazásprogramozási felületek – 2017. december 11.

Franciaország: a francia vasutak alkalmazásprogramozási felületéről (API)
Programozói szemmel vizsgálva, hogy hogyan működik, milyen lehetőségei vannak.
SNCF. What Can You Achieve with Open Data Transport API?

Franciaország: a Nemzeti Könyvtár megnyitja adatait alkalmazásprogramozási felületek (API) segítségével
Le lehet kérdezni a katalógusokat, a könyvtár fő katalógusán kívül a data.bnf.fr-t, amely szemantikus webtechnológiai eszközökkel biztosít hozzáférést a Nemzeti Könyvtár adataihoz, illetve a Gallica digitális könyvtárt (így rengeteg digitalizált kiadvány is elérhető ezen a módon). A bibliográfiai adatokon belül számos fajta adatkészlet áll rendelkezésre.
The National French Library provides API-access to its data

Egyesült Államok: megjelent New York városának éves ellenőrző jelentése a nyílt adatokkal kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról
2016 óta írja elő egy városi rendelet, hogy évente jelentést kell készíteni arról, hogy a városi közigazgatás szervezeteinek tevékenysége mennyire felel meg a város nyíltadat-politikájának. Minden évben három szervezet tevéknységét kell szorosabb vizsgálat tárgyává tenni. Idén a lakásügyi hivatal, a környezetvédelem és a tűzoltóság volt soron.
New York City’s open data audit is a promising model for accountability
NYC analytics report calls for greater executive support for open data
Testimony on Open Data Examination and Verification Report 2017
Open Data for All. 2017 Progress Report

Ausztrália: nemzeti keretrendszer létesült a városok fejlődésének sokoldalú bemutatására
A fontosabb városok adatait egy nyílt, online eredménytábla (dashboard) formájában tették elérhetővé. Az ezekből kirajzolódó képből levezethető feladatok szolgálnak alapul a közigazgatás (szövetségi, tagállami, helyi), civil szféra és a magángazdaság intézményesített összefogásának (City Deals).
Australian government unveils open data framework for cities
City Deals
National Cities Performance Framework

Finnország: négy kiadvány angolul az okos városok alkalmazásprogramozási felületeiről (API)
Hogyan egyesítsük a nyílt adatokat, okos városokat, üzleti lehetőségeket és alkalmazásprogramozási felületeket? A finn DataBusiness.fi ismertető füzeteket jelentetett meg a nyílt okosvárosi alkalmazásprogramozási felületekről. Ezek alkotják a jövő digitális szolgáltatásainak alapját.
Open Smart City APIs. The benefits of opening up technological structures
Fast-track to getting started with open Smart City APIs
Brochures: Harmonised Smart City API Cook Book, Open API recommendations for cities, Api Toolkit, Working Together Towards Open Data Business

A nyílt adatok gazdasági hatásai
Az Európai Bizottság számára a CapGemini tanácsadó cég által elvégzett értékelés forgatókönyvekben vizsgálja meg a nyílt adatok gazdasági hatását, pozitívumait nemzeti, európai és globális szinten. Különböző forgatókönyvek különböző értékeket eredményeznek, de abban mind megegyeznek, hogy a nyílt adatok gazdasági és társadalmi haszna kétségtelen.
The economic benefits of Open Data

Szakirodalom

A Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga az ingatlan-nyilvántartásról

„A Kormány T/18567 számon nyújtotta be az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló, 2018. január 1-jétől hatályos 2016. évi CL. törvény kapcsán szükségessé vált módosításokat részletezi. Ehhez kapcsolódva az Infojegyzet rövid áttekintést ad az ingatlan-nyilvántartásról. ”

Forrás:
Ingatlan-nyilvántartás; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2017/91.; 2017. november 24. (PDF)

A KÖZÉRTHETŐ JOGALKOTÁSRÓL – Az általános közigazgatási rendtartás nyelvezete

„1. A közérthetőség iránti igény technokrata elhajlása
„A törvénynek igazságosnak, tisztességesnek, mind a természet, mind a hazai szokások szerint lehetségesnek, helyhez és időhöz illőnek, szükségesnek és hasznosnak kell lennie, világosnak is, nehogy olyasmit foglaljon magában, a miből homályossága miatt csűrés-csavarás valami előre nem látott dolgot hozhat ki, vagyis nehogy azt valaki csavarosan magyarázhassa.”

A fenti gondolatot több mint ötszáz éve fogalmazta meg hazánk jogtörténetének első kiemelkedő jogtudósa, Werbőczy István a Hármaskönyvben (6. Cím 12. §). Az azóta eltelt öt évszázad során egészen a közelmúltig a fenti gondolatok hatották át akarva vagy akaratlanul a magyar jogalkotást. Félezer év alatt a latin nyelvű törvényhozásról magyar nyelvre tért át hazánk, a magyar nyelv is megváltozott ez idő alatt, és a joggal való kapcsolat is kiteljesedett minden honpolgár számára, mégis sikerült e felfogásnak érvényesülnie. A 19–20. században mesterségessé, professzionálissá vált a jogalkotás, mégis sikerült a jogtudományi fogalmakat oly módon megfogalmazni, amelyeket bárki megérthetett.

1957-ben, amikor elfogadta az Országgyűlés hazánk első közigazgatási eljárásjogi törvényét, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Et.), a hatáskör megállapítására vonatkozó szabályokat mindössze négy rövid bekezdésben foglalták össze. Ma a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) többszörös terjedelemben teszi ezt meg. Mi indokolja azt, hogy az Et.-ben hárombekezdésnyi terjedelemben megfogalmazott (belföldi) megkeresés szabályait a Ket. mára tíz bekezdésben tartalmazza belföldi jogsegély címén? Ez biztosítja a professzionalizmust? Holott a megkeresés intézményét így is össze lehet foglalni:

„(1) A hatóság – legalább ötnapos határidő tűzésével – más szervet vagy személyt kereshet meg, ha

a) az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt végezni, vagy
b) az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik.

(2) A megkeresett szerv a megkeresés teljesítését megtagadja, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes” [az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 25. §-a].

Az ezredfordulón, amikor az informatika munkában való alkalmazása a mindennapok része lett, a jogalkotást is megfertőzte a korszerű munkavégzés tagadhatatlan előnye: a nagy mennyiségű munka gyors elvégzésének lehetősége. Amíg a jogszabályok tervezetét írógépen, leírókkal készítették a minisztériumi kodifikátorok, praktikus okokból törekedtek a tömör, rövid megfogalmazásra. Az informatika világában azonban már nem volt, és ma sincs a kodifikátor és a döntéshozó között az időtényezőt lényegesen befolyásoló elem, felgyorsult a munkavégzés. A munkára rendelkezésre álló idő mellett az elvégezhető munka mennyisége is egyenes arányban növekedett, hiszen nem szövegalkotó, hanem szövegszerkesztő szoftvereken folyik a munka, ahol bármikor következmények nélkül félre lehet ütni egy-egy billentyűt és bármekkora terjedelmű szöveget beemelhetünk a készülő tervezet szövegébe egy pillanat alatt. E lehetőséget természetesen kihasználták a kodifikátorok is.

A közérthetőség természetesen az informatikai forradalom után is fontos alapelv maradt a jogalkotásban, hiszen a jogállamiság alkotmányos elvének egyik megjelenését jelenti. A 2000-es évek derekán elindult szabályozási reform is érvényesíteni kívánta ezt az elvet, azonban a sok száz éves értelmezési hagyományt elferdítve inkább technokrata felfogással kezelte ezt az elvet. Végeredményként egy kimódolt, logikus, hivatkozási láncolatokat kedvelő, de tökéletesen nyelvidegen rendszert sikerült létrehozni, amin az sem segít, hogy a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) kimondja, hogy a jogszabály tervezetét a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen kell megszövegezni (2. §). Ennek köszönhetően olyan törvények születtek, amelyek logikailag teljesen megfelelőek, azonban a pontokba rendezés, a hivatkozási láncok alkalmazása miatt a nem jogász végzettségű olvasók, jogalanyok számára érthetetlenek. A Ket. hatályának megismerése még a közigazgatásban dolgozók számára is néha nehézséget jelent, nem is beszélve az ügyfelekről. A szétaprózott szerkesztés és a gyakori módosítási igény találkozása pedig szükségszerűen hibalehetőséget hordoz magában, így került a Ket. hatályával kapcsolatos 13. § (2) bekezdésébe is két darab n) pont, más tartalommal.

A jelenlegi jogszabályalkotási gyakorlat technokrata elhajlását több törvény is igyekszik kiegyenesíteni. Ilyen volt az új Polgári Törvénykönyv, amely szerkezetét tekintve eltért az újonnan kialakult jogalkotási gyakorlattól (és magától a Jszr.-től is), de ilyen az Ákr. is, amelynek szövegezésével kapcsolatban a következők mondhatók el…[A szerző, aki az Igazságügyi Minisztérium szakmai főtanácsadója, a továbbiakban az Ákr. mgefogalmazása során követt elveket és gyakorlatot ismerteti.Szerk.]”

Forrás:
A KÖZÉRTHETŐ JOGALKOTÁSRÓL – Az általános közigazgatási rendtartás nyelvezete; Pátkai Nándor; Magyar Jogi Nyelv; 2017/1; 21-27. oldalak

OECD-jelentés az intézményi bizalom romlásáról, módszertan a méréséhez

„Az OECD Insights oldalán közzétett véleménycikkében Lara Fleischer, az OECD statisztikai igazgatóságának munkatársa az OECD „How’s Life? 2017” jelentése alapján azt vizsgálja, hogy mi lehet annak, a jelentésben egyértelműen kirajzolódó jelenségnek az oka, hogy az OECD országaiban (vagyis a világ legfejlettebnek tartott demokratikus piacgazdaságaiban) tartósan esik és immár kritikus értéket ért el a kormányzat és az állami intézmények iránti bizalom. A bizalmi index az OECD átlagában már 2006-ban is csak 42%-os volt, ami 2017-re 38%-ra csökkent tovább.

A bizalmi válság okaként gyakran említik a 2008-as gazdasági világválságot, amit a számok részben alá is támasztanak. A legsúlyosabban érintett országok közül Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban a bizalmi index zuhanása meghaladja a 15 százalékpontot. Miközben az olyan jól teljesítő országokban, mint Németország, Lengyelország vagy Szlovákia, még emelkedett is a mutató. Az okok ugyanakkor ennél mélyebbre mutatnak. Az Egyesült Államokban, ahol az ötvenes évek óta mérik a társadalmi és intézményi bizalmat, az index (miközben egymást követték gazdasági visszaesések és felívelések) trendszerűen csökken.

Az emberek és a kormányzat közötti kapcsolat gyengülésének egyik oka lehet az, amire az OECD említett jelentése is rámutat: a politikai osztály nem igazán azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek az embereket érdeklik. Ez összefügghet a reprezentáció aránytalanságával is: míg abban a 11 országban, ahol ezt mérik, a fizikai munkát végzők, a mezőgazdaságból élők és a szolgáltatásban dolgozók aránya 44%, addig a törvényhozásban átlagosan csak 13%-ban vannak jelen. Mivel a politikusok ezzel szemben jellemzően jelentős szakmai vagy vezetői karrierrel bírnak, nem csoda, hogy az emberek úgy érzik: a politikusok nem érzékelik az ő mindennapi világukat, és képtelenek megérteni alapvető küzdelmeiket a megélhetés költségeinek előteremtésére vagy igényüket a minőségi közszolgáltatásokra. Ehhez jön hozzá, az OECD-országok népességének több mint fele úgy látja: a korrupció széles körben elterjedt a kormányzatban.

A kormányzat iránti mély és krónikus bizalmatlanság hátráltatja az intézményrendszer gördülékeny és stabil működését. Ez rosszat tesz a gazdasági aktivitásnak, mivel az nagymértékben épít a befektetők és a fogyasztók bizalmára. De rossz hír ez a demokrácia szempontjából is. A „jó kormányzat” modellje aktív részvételt feltételez az állampolgárok részéről, miközben azt látjuk, hogy az emberek elfordulnak a politizálás hagyományos formáitól. A választási részvétel folyamatosan csökken, különösen azok között, akik amúgy is kevésbé reprezentáltak a közéletben. Legkisebb arányban a fiatalok és az alacsony jövedelműek vesznek részt a választásokon. A legalacsonyabb jövedelmi ötödben (vagyis a lakosság legszegényebb 20%-ában) a részvételi hajlandóság 14 százalékponttal alacsonyabb, mint a felső ötödben. A 18 és 24 év közöttiek között pedig 17 százalékponttal kevesebb, mint a 65 év felettiek körében. Ez ahhoz a problémához vezet, hogy elégedetlenségük felülreprezentálja a politikai képviseltben a jómódúakat és az idős embereket, ami még tovább mélyíti a választók széles tömege és a politikai rendszer közötti szakadékot. A szerző szerint – hivatkozva az OECD egy másik tanulmányára – az intézmények iránti bizalmatlanság együtt jár a fősodorhoz nem tartozó, populista pártok előre törésével. Ezzel együtt a politikai aktivitásnak új formái jelentek meg, mint Amerikában az „Occupy” vagy a „Black Live Matters” mozgalmak és hashtag-kampányok, az azonban kérdéses, hogy ezek mennyire tudnak szintet lépni abban, hogy a döntéshozatalt is befolyásolni tudják. A How’s Life? jelentése szerint az OECD-országok polgárainak alig egyharmada érzi úgy, hogy bármilyen befolyást tudna gyakorolni a kormányzatra. Ez az érzés még inkább jellemző az alacsonyabban képzettekre és jövedelműekre.

A szerző szerint a bizalmi válság meghaladásához az első fontos lépés a bizalmi mutatók rendszeres mérése, elemzése és ezek alapján annak azonosítása, hogy mi szükséges a bizalom helyreállításához. Néhány országot leszámítva ezek az adatfelvételek nem részei a hivatalos statisztikai tevékenységnek, aminek részben módszertani bizonytalanság is az oka. Az OECD ennek feloldására publikálta módszertani irányelveit a bizalom mérésére, tapasztalati úton kidolgozott kérdéssorokkal és azok értékelésével. Jelentőségét az adja, hogy a bizalmi válság figyelmen kívül hagyása, mértékének és jelentőségének tudomásul nem vétele tovább fokozhatja az elidegenedést az emberek és intézmények között.”

Forrás:
People, trust and government: Getting the measure; Lara Fleischer; OECD Insights; 2017. december 4.
How’s Life? 2017. Measuring Well-being; OECD; 2017. november 15.
OECD Guidelines on Measuring Trust; OECD; 2017. november 23.

Törvények, rendeletek

Tervezet az adóigazgatási eljárás részletes szabályairól

„A tervezet 2017. december 8-án 12.00 óráig véleményezhető az adoigazgatas@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségen.”

Forrás:
Tervezet az adóigazgatási eljárás részletes szabályairól; Nemzetgazdasági Minisztérium, 2017. december 7. (ZIP)

A Kormány 1932/2017. (XII. 8.) Korm. határozata a Modern Városok Program keretében Szeged Megyei Jogú Város tömegközlekedése elektromos alapra helyezésének lehetőségéről

„A Kormány a Magyarország Kormánya és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 1151/2017. (III. 20.) Korm. határozat 5. pontjának végrehajtása érdekében
1. egyetért a Modern Városok Program keretében Szeged Megyei Jogú Város elektromos közösségi közlekedése fejlesztésének támogatásával (a továbbiakban: fejlesztési program), és azzal, hogy összesen legfeljebb 9 459 000 000 forint kerüljön biztosításra Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) részére az alábbi ütemezéssel:
a) a 2018. évben szükséges 2 838 000 000 forint,
b) a 2019. évben szükséges 6 621 000 000 forint;

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert mint a fejlesztési program szakpolitikai felelősét, hogy a támogatás nyújtásának biztosítása érdekében a teljes fejlesztési programra nyújtson be előterjesztést a Modern Városok Program Bizottság részére;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1932/2017. (XII. 8.) Korm. határozata a Modern Városok Program keretében Szeged Megyei Jogú Város tömegközlekedése elektromos alapra helyezésének lehetőségéről; Magyar Közlöny 2017. évi 206. szám 2017. december 8.

Megjelent a Közbeszerzési Hatóság-Miniszterelnökség-EUTAF-Megyei Jogú Városok Szövetsége közös PÉLDATÁRA a Kbt. 19.§ (2)-(3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmával kapcsolatosan

„A Hatóság a részekre bontás tilalmára vonatkozó példatár módosításával kívánja segíteni a jogalkalmazók tevékenységét. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt példatár egyaránt tükrözi a Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség, az EUTAF és a Megyei Jogú Városok Szövetsége szakmai álláspontját.

A példatár elérhető itt.”

Forrás:
Megjelent az új példatár; Közbeszerzési Hatóság; 2017. december 5.

50. szám, 2017. december 11.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek