Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Következő számunk 2017. január 2-án fog megjelenni.

Kiemelt híreink

74. Kormányinfó: kórházi adósságrendezés, bérmelés a közfoglalkoztatásban és a szociális ágazat egészségügyi dolgozóinak, építésügyi egyszerűsítés, Modern Városok Program Szegeden
Tárgyszavak: Botka László, bürokrácia leépítése, Csongrád megye, egészségügyi bérek, építésügyi hatósági eljárás, gazdasági fejlődés, gazdaságpolitika, kórházi adósságrendezés, közfoglalkoztatottság, közoktatás, Lázár János, Magyarország, Modern Városok Program, OECD, Palkovics László, városfejlesztés
Hogyan formálta az infokommunikációs technológia a 2016-os évet?
Tárgyszavak: álhírek, digitális választási kampány, Egyesült Államok, Facebook, közösségi média, technika társadalmi hatásai, Trump Donald, választási informatika

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

74. Kormányinfó: kórházi adósságrendezés, bérmelés a közfoglalkoztatásban és a szociális ágazat egészségügyi dolgozóinak, építésügyi egyszerűsítés, Modern Városok Program Szegeden

„…Rendezi a kormány a kórházak 30 napon túli adósságát
A kormányülésen napirenden volt az idei év pénzügyi zárása, ennek során több mint 200 milliárd forint sorsáról döntött a kabinet – fejtette ki. Elmondta, hogy ebből 80 milliárd forintot folyósítanak a kórházaknak a számlák rendezésére és egy fejlesztési alap létrehozására.
Az adósságrendezéssel kapcsolatban ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy támogatási megállapodást kötnek a kórházakkal, és azokat, amelyeknek magas lesz az adósságuk, vizsgálni fogja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, minden számlájukat ellenőrzik majd.
…
[Bérmelések]
A miniszter a kabinet több más határozatát is ismertette. Bejelentette, hogy a kormány döntése alapján az egészségügyi bérszintre emelik fel azoknak a szociális ágazati dolgozóknak a fizetését, akiket egészségügyi munkakörben foglalkoztatnak. A közfoglalkoztatásban ugyancsak lesz béremelés, de erről még zajlanak az egyeztetések a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) között – tette hozzá, azt is tudatva, hogy az állami szektorban érintetteknek az NGM biztosítja a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséhez szükséges forrásokat.
…
[Építésügyi egyszerűsítés]
Beszámolt…arról is, hogy tovább egyszerűsödik az építési tevékenység, 300 négyzetméter alatt ugyanis nemcsak az építkezés, hanem a bővítés sem lesz engedély-, csak bejelentésköteles.
[Fejlesztések]
Ezen felül a kormány egy újabb kiemelt turisztikai térséget fog nevesíteni, amely magában foglalja Tokaj, a Felső-Tisza és a Nyírség vidékét.

A gazdasági kabinet döntött gyárépítések támogatásáról, egy kiemelt kerékpárútvonal-fejlesztési program jóváhagyásáról, valamint arról is, hogy Tokaj-Hegyaljának 1,3 milliárd forint állami támogatás jut a szőlő felvásárlásához – sorolta Lázár János.
[Oktatás és egészségügy]
Kifejtette: januárban a kormány a PISA-felmérés eredményei mellett az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) magyar egészségügyre vonatkozó adatait tekinti át. Meg kell vizsgálni a területi különbségeket, mert mind az oktatásban, mint az egészségügyben rosszabb az ágazati teljesítmény a hátrányos helyzetű térségekben – magyarázta.
…
A kormányfő várhatóan januárban megy Szegedre
Lázár János közölte azt is, hogy várhatóan január közepén látogat Szegedre Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a Modern városok programról egyeztessen Botka László MSZP-s polgármesterrel. A megyeszékhelyen a tervek szerint 200 hektáros új ipari park épül, amelynek kormánybiztosa Palkovics László oktatási államtitkár lesz. A kormány jóváhagyta egy új Tisza-híd építését és új sportuszoda létesítését is a városban – tette hozzá.
…[Jövő évi növekedési kilátások]
Szintén kérdésre közölte: erre az évre 2 százalék feletti hiánnyal számolnak. Egyúttal megjegyezte, hogy várhatóan módosítani fognak – felfelé – a jövő évi növekedési kilátáson, de ő óvatos, elsősorban a járműipar adatai miatt. Összegzése szerint a nekirugaszkodáshoz nem 2, hanem tartósan 4-5 százalékos bővülésre van szükség…”

Forrás:
Nagy a nyomás a bevándorlók kötelező szétosztása ügyében; Miniszterelnökség; 2016. december 14.

Hogyan formálta az infokommunikációs technológia a 2016-os évet?

„A Stratechery oldalán 2016. december 13-án megjelent évértékelő elemzésében Ben Thompson, a portál alapítója az elmúlt évek hasonló stratégiai szemléletű összegzésére tekint vissza. 2014-ben három korszakot különített el az infokommunikációs technológiák fogyasztási oldalának történelmében: a személyi számítógépekét (PC), a böngészőkét és a mobileszközökét. Valamint felvázolt egy negyediket, amit akkor az üzenetek szerepében talált meg, és amit 2015-ben a Facebook-ra, mint korszak-meghatározóra szűkített le.

Mindegyik korszak nagymértékben épített az előzőre. A böngészők a PC-ken futottak, a böngészők segítettek kialakítani azokat a felhőszolgáltatásokat, amelyeket a mobilhasználat szinte kikényszerített. A mobilhasználat mindenütt jelenlévősége emelte meg aztán a közösségi hálók, köztük a Facebook jelentőségét és hatásosságát, megdöbbentő mértékű figyelmet keltve fel és kötve le. De vajon mi az, aminek az útját a Facebook kövezte ki?
Donald Trump elnöksége, például. De nézzük sorban.

A Szilícium-völgy sokáig szinte egyet jelentett a start-up cégekkel. Még akkor is, amikor a PC-korszakban a Microsoft már bőven az establishment (az „uralkodó osztály”) része lett. Csakhogy ma már a technológiai cégek, mint a Microsofton kívül a Google, a Facebook, az Apple vagy az Amazon ma már olyan domináns helyzetű piaci szereplők, hogy ők maguk váltak az új uralkodó osztállyá. Miközben az informatika (IT) kora hatékonyabbá tette a meglévő cégek működését (az ágazaton kívül is), addig az Internet korszaka alapjaiban rázta meg a piacon lévő vállalatokat. A legjellemzőbb példa a médiáé: a Google és a Facebook nem jobb újságokat eredményezett, hanem – a média más formáihoz hasonlóan – erősen csökkentette azok jelenlétét. A hírek ezekben az univerzumokban semmivel sem jobban vagy rosszabbul eladhatók, mint a macskás vagy kisbabás fotók – szerves részei lettek a kínálatnak.

Napjainkban csúcsra járnak a viták a Facebook és a rajta keresztül terjesztett hamis (fake) híreknek, köszönhetően elsősorban Trump győzelmének. (Nem mintha korábban a médiamanipuláció ne játszott volna döntő szerepet nem csak választói, hanem kormányzati döntésekben is. Csakhogy, mint arra Thompson elemzése is rámutat majd, azok „legalább” kézbentarthatók voltak – szerk.) Míg korábban a médiával szemben az elfogultság jelentette a bűn elkövetésének (sins of comission) leggyakoribb vádját, úgy most a Facebook és a Google irányába a mulasztás bűne (sin of omission) a legsúlyosabb vád. A kritikusok szerint Trump nem győzhetett volna a Facebook-on terjedő álhírek nélkül.

A szerző szerint a valóság ezzel szemben az, hogy bár a Facebook valóban közrejátszott Trump győzelmében, de az ok nem az álhírek terjedése volt. Annál inkább az, hogy a hagyományos média kiesett a domináns közvéleményformáló szerepéből. Márpedig a politikai pártok ezen keresztül juttatták el üzeneteiket a választókhoz, miközben a média „kapuőrként” is szolgált a tájékoztatásban, az információk „megfelelő” szűrésével. A Facebook-on ezzel szemben nincsenek domináns szereplők, a hírforrások közel egyenlő esélyekkel indulhatnak. Áttörésre pedig annak az információnak van esélye, amely megfelel a felhasználók (vagyis a választók) igényeinek. A hangsúly a hírfogyasztásban tehát áttevődött a kínálati oldalról a keresletire.

Ez pedig a pártok számára is azt jelenti, hogy vége annak a korszaknak, hogy ők döntik el: miről szóljanak a hírek. A sikeres politikusok így ma már nem azt mondják, amit a pártjuk akar hallani, hanem azt, amit a választóik akarnak. Ez a valós oka a hamis hírek terjedésének is: a Facebook részéről ennek mindössze bevételmaximalizáló célja van, ami a szerző szerint még mindig jobb, mint ha közvetlen politikai cenzúra befolyásolná a híráramot. Ezzel olyan versenyterepet biztosítva, ahol egyik szereplőnek sincs „hangosabb megafonja” a többiekénél.

A jelenség párhuzamos az e-kereskedelem minden korábbinál jelentősebb áttörésével. A közösségi hálókra és a Youtube-ra alapozó Dollar Shave Club még olyan hagyományos termék esetében is meg tudta rengetni egy piaci óriás, a Procter & Gamble pozícióját, mint a Gilette borotvák. Az Amazon hasonló áttörést érhet el bármiféle piaci javak terén, mivel saját, igény szerinti videószolgáltatást (video on demand) biztosító felületén a hagyományos tévéreklámokhoz képest sokkal hatékonyabban tudja személyre szabott reklámokkal elérni a vásárlókat – egyszerre biztosítva ezzel végtelen (virtuális) polcfelületet a termékeknek és ezzel együtt kielégíteni a célzott (niche) igényeket. Az Amazon sikeres sok olyan szolgáltatás előtt megnyithatja az ajtót, amely a fogyasztói igények személyre szabott kielégítésére irányul.

Mindegyik említett példára jellemző, hogy jól azonosított részigények (niche) kielégítésére alkalmasak, és hogy emeltyűnek a közösségi médiát használják. Az is jellemző, hogy a vezető helyzetű hagyományos cégek és intézmények energiáik nagy részét ennek a folyamatnak a megállítására áldozzák (például a márkahűség erősítésén keresztül, amire hatalmas összegeket költenek), csakhogy ezeknek az eszközöknek az erejét az Internet erőteljesen meggyengítette. Ami érthetően okoz félelmet az eddigi piacvezetőkben, ugyanakkor példa nélküli lehetőséget is ad azoknak, akik élni tudnak az új lehetőségekkel, a kapuőrök nélküli új világban.”

Forrás:
The State of Technology at the End of 2016; Ben Thompson; Stratechery; 2016. december 13.

Közigazgatás, politika

Áder az Alkotmánybírósághoz fordult a közigazgatási perrendtartás miatt

„Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult Áder János köztársasági elnök, kérve, hogy a testület állapítsa meg a közigazgatási perrendtartásról szóló, december 6-án elfogadott törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét és egyben közjogi érvénytelenségét, írja az MTI.
Többnyire jogtechnikai okai vannak Áder kérésének, mivel a Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztésére tárgyalt törvény több pontja sarkalatos jogszabályok rendelkezéseit módosítja. Miközben a perrendtartásról szóló törvényt csak egyszerű többséggel (50 százalék plusz egy fő) fogadták el.

Viszont a jogtechnikai hibának is komoly hatása van, mert az új jogszabály vezetné be az új fórumot, a közigazgatási felsőbíróságot – többek között ez is kétharmados többségű módosítás. Áder szerint ezen az sem változtatna, hogy a hivatal szerepét a Fővárosi Törvényszék töltené be.

Nyár elején országosan nyolc testületet hoztak volna létre, itt vitték volna az összes nem társadalombiztosítási ellátással, munkanélküli ellátással és önkormányzati szociális ellátással kapcsolatos peres ügyet. Így például idekerültek volna az adóügyek, a közbeszerzés, a GVH döntései, a választási ügyek, a médiahatósági döntések stb. Végül ehelyett jött a felsőbírósági fórum ötlete.

Az új bíróságokról szóló eredeti javaslattól már az Országos Bírói Hivatal is óva intett, mondván, sérülhet a bíróságok függetlensége. Főként úgy, hogy az eredeti koncepció szerint államigazgatási tapasztalattal rendelkező személyekkel töltötték volna fel a nyolc testületet. Magyarán minisztériumok, állami hivatalok dolgozóit ültették volna be, ez pedig abból a szempontból aggályos, hogy nem kizárható a politikai elfogultság. Az ügyek centralizálása pedig azt is könnyebbé teszi, hogy befolyásolják ezeket a hivatalokat, írta korábban a 444.

Azt, hogy a javaslatot átdolgozták és egy bíróság lett a nyolcból, valamint az, hogy ezt egy meglévő testület alá szervezték, Áder szerint is azért történt így, hogy ne kelljen ellenzéki szavazatokat szerezni a kétharmados módosításhoz. Ezt a javaslat parlamenti vitája alapján írja az államfő.

Azt a paragrafust is kifogásolta, amely szerint a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság, azaz a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozna a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per. Ezzel kapcsolatban az a problémája, hogy az önálló szabályozó szervnek minősülő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság döntéseivel szembeni bírósági felülvizsgálat – sarkalatos törvényben, a médiatörvényben rögzítettek szerint – a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik. A múlt kedden egyszerű többséggel elfogadott törvény azonban elvonná ezt a hatáskörét a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól.

Az MTI szemléje szerint az elnök úgy látja, hogy ugyanilyen alkotmányossági problémát vet fel az, hogy az új fórumhoz kerülnének a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos perek. Ezt jelenleg a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla bírálja el.

Áder idézi is az Ab egyik korábbi állásfoglalását a kétharmados törvények közvetlen módosításáról. Eszerint a kétharmados törvények meghozása vagy módosítása nem kerülhető meg új törvény alkotásával vagy meglévő egyszerű többségű törvények átírásával.

A kormány szerint csak hatalommegosztásról van szó
A ki nem hirdetett törvény szerint közigazgatási felsőbíróságként a Fővárosi Törvényszék járna el. A bíróság elsőfokú hatáskörében olyan jogvitákat bírálna el, amelyek vagy alkotmányos szerepük vagy az eljáró közigazgatási szerv hatásköre miatt kiemelt jelentőségűek. Példaként a törvény indoklása a kormány irányítása alá nem tartozó államigazgatási szervek közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereit, továbbá a köztestületi pereket és a gyülekezési joggal kapcsolatos cselekményeket említi.

Trócsányi László a törvényjavaslat indoklásában azzal magyarázta az új perrendtartási kódex megalkotását, hogy a közigazgatási perek polgári perrendtartásbeli szabályozása a közigazgatási eszköztár bővülése miatt már nem képes azt a teljes körű bírói jogvédelmet biztosítani, amelyet a jogállamiság és a hatalommegosztás alkotmányos elvei, továbbá az európai jog megkövetel.”

Forrás:
Áder az Alkotmánybírósághoz fordult a perrendtartás miatt; Szabó Dániel; MNO.hu; 2016. december 16.
Lásd még: Törvény megküldése az Alkotmánybíróságnak; Köztársasági Elnöki Hivatal („Áder János köztársasági elnök az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt. A köztársasági elnök indítványa innen letölthető.”)

Rendőrségi feljelentést tett a Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program (VP) mikrovállalkozások számára kiírt pályázatához kapcsolódó gyanús jelenségek miatt

„Rendőrségi feljelentést tett a Lázár János vezette Miniszterelnökség az uniós támogatásokat közvetítő Vidékfejlesztési Program (VP) mikrovállalkozások számára kiírt pályázata miatt. A tárca gyanúja szerint „pályázatíró maffia” próbált meg jogosulatlanul hozzájutni az EU-s támogatásokhoz.

Költségvetési csalás gyanúja miatt rendőrségi feljelentést tett a napokban a Miniszterelnökség, mert a támogatások jogosulatlan megszerzésére irányuló kísérleteket tárt fel a VP mikrovállalkozási pályázatánál – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Kis Miklós Zsolt, a minisztérium államtitkára. A tárca „pályázatíró maffiára” gyanakszik, mert egyes személyekhez túlságosan sok, teljesen megegyező szövegezésű pályázat köthető.

A tárca szerint életszerűtlen, hogy bizonyos pályázatírókhoz akár százas nagyságrendben kapcsolhatók olyan pályázatok, amelyek nagyrészt csak a benyújtó magánszemélyek adataiban különböznek egymástól. A főként Kelet-Magyarországon előforduló, visszásnak tűnő esetekben a pályázatokat sokszor roma származású személyek nyújtották be. A kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egyes megyei kirendeltségeinek jelzései szerint látványosan növekedett az ügyfél-nyilvántartási regisztrációs kérelmek száma azt követően, hogy a mikrovállalkozási pályázat megjelent.

A rendőrségi nyomozás miatt valószínűsíthető, hogy a benyújtott pályázatok elbírálása hosszabb időt vesz majd igénye – mondta Kis Miklós Zsolt. A rendőrségi eljárással párhuzamosan azonban az MVH is elvégzi majd a pályázatok úgynevezett jogosultsági ellenőrzését. A hivatal is kizárhatja azokat a pályázatokat, amelyeknél „mesterséges körülmények megteremtésére”, vagyis visszaélésekre utaló kísérleteket állapít meg.

Mint ismert, a Miniszterelnökség a mikrovállalkozások indításáról, illetve a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálásáról szóló pályázatot 13,85 milliárd forint keretösszeggel hirdette meg. A kiírást azonban november végén fel kellett függesztenie túligénylés miatt. Kis Miklós Zsolt tájékoztatása szerint a felhívásra összességében 140 milliárd forintnyi igény érkezett be, vagyis tízszer annyi, mint a meghirdetett támogatási keret.

„Kamugyanús” élelmiszeripari pályázatok
Ki kívánja szűrni a Miniszterelnökség a „kamugyanús” pályázatokat a Vidékfejlesztési Program élelmiszeripari pályázatánál is – szögezte le Kis Miklós Zsolt a Magyar Közgazdasági Társaság mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakosztályának tegnapi ülésén. Az államtitkár szerint sok olyan pályázat van, amelyekkel „10-20 millió forintos kft.-k 2 milliárdos beruházásokat” akarnak megvalósítani. Feltételezhető, hogy e projektcégek csak a támogatások megszerzésére törekednek tényleges fejlesztések helyett. A 2007-2013 közötti Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) is előfordult, hogy egyes vállalkozások a megkapott forrásokat nem használták fel, hanem később a megnyert támogatással együtt próbálták eladni cégeiket, telepeiket. Kis Miklós Zsolt szerint a tárca meg akarja előzni, hogy a VP-s források kapcsán is olyan tartalmú hirdetések jelenjenek meg, „hogy egy 10 milliós kft. támogatással együtt eladó”. Ezért a minisztérium az ilyen jellegű pályázatokat túlságosan kockázatosnak minősíti majd, és várhatóan „nulla közeli” pontszámmal minősíti azokat. A tárca egyébként nemrég az élelmiszeripari pályázatot is felfüggesztette, mert a 141 milliárd forintos támogatási keretre több mint 274 milliárdnyi igény érkezett be.”

Forrás:
Pályázatíró maffia: rendőrségi feljelentést tett Lázár tárcája; agrárszektor.hu; 2016. december 15.
Lásd még: VP6-6.2.1-16 Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása; Széchenyi 2020

Az utolsó okmányirodából is kormányablak lett Budapesten

„Hivatalosan is átadták az idei utolsó, 264. kormányablakot Krisztinavárosban szerdán. Az I. kerületi, Attila út 12. szám alatti integrált ügyfélszolgálati irodával az összes budapesti okmányiroda kormányablakká alakult, így az állampolgárokat valamennyi kerületben várja kormányzati ügyfélszolgálat.

Baltay Tímea emlékeztetett, 2011-ben elkezdődött a kormányablak-hálózat kiépítése, akkor még 29 helyszínnel. Mint mondta, jelenleg 1474 ügykörrel várják a munkatársak az állampolgárokat, 2017 januárjától pedig ez a szám 1540-re növekszik. A kormányablakokért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, az elmúlt években a feladatkörök mellett a portfólió is bővült.

Segítséget nyújtottunk a Nemzeti Együttműködési Alap elektori választásában, tájékoztatást nyújtottunk az Erzsébet táboroztatás és egyéb pályázati lehetőségek kapcsán, de a Questor károsultak panaszainak beadási helyszíne is a kormányablak lett – emelte ki Baltay Tímea. A jövőbeli kihívásokat ismertetve elárulta, jelenleg azon dolgoznak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyes ügytípusait is a kormányablakban intézhessék a magyar lakosok.

A kormányablakokért felelős helyettes államtitkár hozzátette, december 15-től a megújult központi időpontfoglaló alkalmazás segíti a gyorsabb és egyszerűbb ügyintézés folyamatát.

Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere köszöntőjében rámutatott, az önkormányzat minden támogatást megadott, hogy az átalakulás zökkenőmentes legyen. Mint mondta, a helyszínt megszokták az állampolgárok, hiszen ebben a Krisztinaváros szívében található okmányirodában intézték előtte is ügyeiket. Az átalakítás időszaka alatt az állampolgárokat a szomszédos utcában kialakított helyszínen várták.

György István, Budapest kormánymegbízottja úgy fogalmazott, mérföldkőhöz érkezett a kormányablak fejlesztési projekt: az Attila úti iroda átadásával Budapesten befejeződtek az okmányiroda átalakítások, így minden kerületben van legalább egy kormányablak, de bizonyos kerületekben kettő integrált kormányzati ügyfélszolgálat is működik. Mint mondta, további fejlesztések várhatóak például a XXIII. és a XVII. kerületben, 2018 elejére pedig a Keleti- és a Nyugati pályaudvarokon is kormányablak nyílik majd.

Az I. kerületben, az Attila út 12. szám alatt található integrált ügyfélszolgálati iroda 9 front office és 3 back office állomással, 2 gyermeksarokkal várja az állampolgárokat.”

Forrás:
Az utolsó okmányirodából is kormányablak lett Budapesten; OrientPress; 2016. december 15.

Egészségügyi szállítók: a kórházak feltételekhez kötik a tartozások kiegyenlítését

„Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) szerint a kórházak feltételekhez kötik a konszolidáció által érintett számlák kifizetését, ami jogellenes, ezért a szervezet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) vezetőjéhez fordul.

Az egyesület az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében emlékeztetett arra, hogy a kórházi adósságkonszolidáció keretében a kormány által rendelkezésre bocsátott 60 milliárd forintból 45 milliárd forintot közvetlenül a (30 napon túli) beszállítói tartozások kiegyenlítésére kell az intézményeknek fordítaniuk.

Piaci visszajelzések alapján azonban úgy látszik, hogy az egyértelmű előírások ellenére ezen összegek kifizetését a kórházak további feltételekhez kötik, és az összesen mintegy 1,7 milliárd forintra rúgó kapcsolódó követelésről mondatnák le egyoldalú elvárásként a beszállítókat – tette hozzá a szervezet.

Az ETOSZ álláspontja szerint a kormányrendeletben foglaltak egyértelműen szabályozzák a kérdést, és semmilyen jogi előírásból nem következik, hogy egy jogos követelés érvényesítését az adós fél bármilyen további feltételtől teheti függővé, másrészt kifejezetten jogellenes valamely, egyébként jogos követelésről történő lemondást követelni a teljesítés fejében. Úgy vélik továbbá, hogy mindez felveti az erőfölénnyel való visszaélés kérdését is.

Az ETOSZ hozzátette: „rendkívül aggasztónak tartja a fenti jelenséget”, ezért levélben fordul a fenntartói jogokat gyakorló ÁEEK vezetőjéhez, egyben felhívja a kórházakat a jogellenes gyakorlat felszámolására, hiszen – tekintettel a január 31-i visszautalási határidőre – az intézmények a magatartásukkal, a kormány szándékával ellentétesen, akár magát a részkonszolidáció eredményességét is veszélyeztethetik.

A szervezet egyúttal felkéri az egészségügyért felelős államtitkárt, hogy a korábbi javaslataik mérlegelésével tegyen konkrét lépéseket a kórházak rendszeres eladósodásához vezető és a „beszállítók menetrendszerű megkárosítására irányuló” gyakorlat megszüntetésére – olvasható a közleményben.”

Forrás:
Egészségügyi szállítók: a kórházak feltételekhez kötik a tartozások kiegyenlítését; Orvostechnikai Szövetség; 2016. december 12.
Friss információ:

„Közben egyeztetést folytatott az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), ennek eredményeként megindult a beszállítók és a kórházak számára egyaránt megnyugtató adósságrendezési eljárás kialakítása – közölte az ETOSZ. Korábban az egyesület sérelmezte, hogy a kórházak – szerintük jogellenesen – feltételekhez kötik a konszolidáció által érintett számlák kifizetését, és ezért ÁEEK főigazgatójához fordultak. A szervezet közleményében azt írta, a fenntartó „gyorsan és konstruktívan reagált az ETOSZ felvetéseire, ami így lehetővé teszi úgy a kórházak, mint a beszállítók számára a kölcsönösen megnyugtató gyakorlat alkalmazását”.”

Fizetni fog a kórházaknak a kormány; HáziPatika.com; 2016. december 15.

Az Európai Unió 2017. évi jogalkotási prioritásai

„A mai napon Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, Robert Fico, a Tanács soros elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke aláírta az első alkalommal kiadott együttes nyilatkozatot, amely meghatározza az EU jogalkotási folyamatokra vonatkozó céljait és prioritásait 2017-ben.

Az Európai Tanács stratégiai iránymutatásaira és azon 10 prioritásra építve, amelyek megvalósításával az Európai Parlament megbízta a Jean-Claude Juncker vezette Bizottságot, a három európai intézmény megállapodott több javaslatról, amelyeket kiemelten fognak kezelni a jogalkotási folyamat során. Ez biztosítani fogja, hogy az EU konkrét, polgárait szolgáló eredményeket érjen el, és választ adjon az Európa előtt álló legsürgetőbb jelenlegi kihívásokra.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker így nyilatkozott: „A ma elfogadott együttes nyilatkozat mérföldkövet jelent abból a szempontból, hogy az EU mennyire képes jobban és gyorsabban válaszolni a közös kihívásokra. Ez az első alkalom az EU történetében, hogy a három európai intézmény korlátozott számban megállapodott olyan nagy politikai jelentőségű kezdeményezésekről, amelyeket kiemelten kell kezelni a jogalkotási folyamat során. Noha három különböző intézmény vagyunk, egyetlen európai projektért dolgozunk, valamennyi uniós polgár érdekeit képviselve. Az Európai Határ- és Parti Őrség esetében látottaknak kell az új normává válniuk a gyors és érdemi megoldások közös megvalósítása érdekében. Ahol a hajlandóság megvan, ott európai megoldás is lesz.”
A három intézmény elnökei együttes nyilatkozatban határoztak meg hat konkrét területet, amelyeken a jogalkotási javaslatokat fel kell gyorsítani, a már benyújtott jogalkotási javaslatokra vonatkozó uniós elkötelezettség mellett. A Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökei kötelezettséget vállaltak arra, hogy ezen kiemelt kezdeményezésekre összpontosítják intézményeik erőfeszítéseit a zökkenőmentes jogalkotás, és ahol lehetséges, a 2017 vége előtti elfogadás érdekében.

Új lendület biztosítása a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA 2.0), a modernizált piacvédelmi eszközök, a bankunió és a tőkepiaci unió, valamint a körkörös gazdaságban a hulladékgazdálkodás javítása révén.

Az Európai Unió szociális dimenziójának tematizálása az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, a szociális biztonság koordinációjának javítása, az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag, valamint az Európai Szolidaritási Testület létrehozása révén.

Állampolgáraink biztonságának hatékonyabb védelme a határregisztrációs rendszer, az intelligens határellenőrzés és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS), a tűzfegyverek ellenőrzése, a terrorizmus, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának bűncselekménnyé nyilvánítása, valamint az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) révén.

Migrációs politikánknak a felelősségvállalás és a szolidaritás szellemében történő megreformálása és továbbfejlesztése a közös európai menekültügyi rendszer, ezen belül a dublini mechanizmus reformja és a legális migrációra vonatkozó csomag révén, valamint a külső beruházási terv segítségével, amely a partnerországokban a beruházások és a munkahelyteremtés fokozásán keresztül a migráció kiváltó okainak orvoslásához hivatott hozzájárulni.

Az összekapcsolt digitális egységes piac megvalósítása iránti kötelezettségvállalás teljesítése az uniós távközlési szabályok és szerzői jog reformja, az Unión belül a 700 MHz-es frekvenciasáv, az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megelőzése, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és a közös adatvédelmi szabályok révén.

Az ambiciózus energiaunióra és az előretekintő éghajlat-politikára vonatkozó célkitűzéseink teljesítése a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret, a Párizsi Megállapodás és a „Tiszta energia minden európai polgár számára” elnevezésű csomag révén.

Emellett a három elnök rámutat négy alapvető fontosságú kérdésre, amelyekre különös figyelmet kell fordítani 2017-ben, és amelyek terén előrehaladást kell elérni: i. kiállás a közös európai értékek, a jogállamiság és az alapvető jogok mellett; ii. az adócsalás, az adóelkerülés és az adókikerülés kezelése; iii. a munkavállalók szabad mozgása elvének megőrzése; valamint iv. a stabilitás, a biztonság és a béke előmozdítása.

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság ezen közös erőfeszítése egy új közös kötelezettségvállalás része, amelyet a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 7. pontja kifejezetten előír, és amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy javaslatait tettekre váltsa és eredményeket érjen el ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

Következő lépések
A három intézmény az együttes nyilatkozat végrehajtása tekintetében megállapodott a haladás közös ellenőrzéséről és gondos nyomon követéséről, mind politikai, mind magas rangú tisztviselői szinten. Politikai szinten a három intézmény közösen és rendszeres időközönként (az elnökök 2017. novemberi, júliusi és októberi ülésén) nyomon követi e megállapodás végrehajtását. Technikai szinten az intézményközi koordinációs csoport keretében magas rangú tisztviselők fogják az együttes nyilatkozat végrehajtását rendszeresen figyelemmel kísérni (a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 50. pontjának megfelelően).

Az együttes nyilatkozattal kapcsolatos haladás ellenőrzésének és nyomon követésének elősegítése érdekében az együttes nyilatkozatot kísérő szolgálati munkadokumentum részletesen bemutatja azokat a kezdeményezéseket, amelyeket 2017-ben fel kell gyorsítani.

Háttér
2016. március 15-én a három európai intézmény új intézményközi megállapodást fogadott el az európai jogalkotás minőségének és eredményeinek javítására. A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás változásokat vezet be a teljes döntéshozatali ciklus tekintetében, a konzultációtól és hatásvizsgálattól kezdve az európai uniós jogszabályok elfogadásáig, végrehajtásáig és értékeléséig. Az új intézményközi megállapodás értelmében közös megállapodásokat kell elfogadni azon fő témák vonatkozásában, amelyeket a jogalkotóknak prioritásként kell kezelniük, ideértve a meglévő jogszabályok egyszerűsítését is.

A Tanács, a Parlament és a Bizottság minden évben megvitatja az Unió jogalkotási prioritásait és elfogadja a következő évre vonatkozó kiemelt prioritásokat. Ez lehetővé teszi a három intézmény szorosabb együttműködését annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak az előttünk álló kihívásokra.

A mai együttes nyilatkozat a konkrét eredmények elérésére összpontosító jogalkotási megközelítés egyik első lépése. A nyilatkozat a Bizottság 2017. évi munkaprogramjával is összhangban van.

További információk:
Együttes nyilatkozat az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól (angolul)
Szolgálati munkadokumentum az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatot követő lépések ellenőrzésnek és nyomon követésének megkönnyítéséről (angolul)”

Forrás:
Gyorsabban ér el jobb eredményeket az Unió: három intézmény aláírja az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatot; Európai Bizottság; IP/16/4360; 2016. december 13.

Problémák az egészségfejlesztési irodák rendszerével

„Az alapellátás és a népegészségügy összekapcsolása világtrend, azonban a magyar háziorvosok a fejkvótaalapú finanszírozás miatt nem motiváltak abban, hogy népegészségügyi szolgáltatásokat nyújtsanak, ahogyan abban sem, hogy együttműködjenek az elsősorban preventív feladatokkal megbízott egészségfejlesztési irodákkal. Igaz, a kollégák közül sokan azt sem tudják, hogy működik ilyen hálózat.

2012 és 2015 között uniós forrásból 61 egészségfejlesztési irodát (EFI) nyitottak az ország – elsősorban hátrányos helyzetű – kistérségeiben. A szakpolitika már több ízben is jelezte, hogy tovább növelnék az EFI-k számát, járásonként legalább egy irodát nyitnának, amely a tapasztalatok szerint 15 ezer lakos esetében tud érdemi prevenciós és egészségnevelési munkát végezni.

A hálózat – amelynek szakmai koordinációját az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) biztosítja –, az országos egészségfejlesztési kapacitásbővítés első fejlesztési ütemeként indult el még az előző ciklusban. Az EFI-k az egészségügyi ellátórendszerhez integráltan jöttek létre azért, hogy összehangolják az adott kistérség egészségfejlesztési programjait, és összekötő kapocsként működjenek az egészségügyi alapellátás, a járóbeteg-szakellátás és az egészségfejlesztési programokat megvalósító szervezetek (önkormányzatok, civil egyesületek) között, erősítve ezzel azt a szakpolitikai célkitűzést, hogy az alapellátás ne csak gyógyító, hanem hangsúlyosabb megelőző funkciókat is ellásson.

Az EFI pályázatok szakmai előkészítésében annak idején részt vevő Első Magyar Ellátásszervező Zrt. (EMESZ) vezérigazgatója, dr. Kuntár Ágnes korábban azt mondta, pályázati elvárás volt, hogy az irodák együttműködési szerződést kössenek a területükön dolgozó háziorvosok minimum 30 százalékával. Azonban ez a kötelezettség a kétéves pályázati időszak lezárultával megszűnt.

Nem használják őket
Már a pályázatban meghatározott 30 százalékos elvárásnak is nehezen tudott megfelelni az ercsi EFI. Bár vannak háziorvosok a járásban, akik lelkesedésből még mindig részt vesznek a munkában, korántsem annyian, mint a projektidőszakban, amikor az uniós keretből lehetőség volt arra, hogy időben dotálják a feladatellátást – magyarázza Fábiánné Susán Szilvia egészségfejlesztő, az iroda munkatársa. Hozzátette azt is, a kétéves pályázati időszakot követő ötéves ciklusra az állam vállalta az irodahálózat finanszírozását, csakhogy az adott hónapra fordítható pénz megérkezéséig olykor fél év is eltelik. A hat hónapos csúszást az esetek nagy részében a járóbeteg-szakellátók előlegezik meg, jellemzően ugyanis ezekhez csatoltan alakították ki az EFI-ket. Kisebb arányban akadnak önkormányzati fenntartók is. Az intézmények elsősorban az EFI-munkatársak fizetését igyekeznek kigazdálkodni, ezért más költségeket csak akkor tudnak kifizetni, ha megérkezik az állami pénz. Ezek közé tartozik a háziorvosoknak járó finanszírozás is.

– Azokkal az alapellátókkal tudunk együttműködni, akik nem bánják a féléves késlekedést – folytatja Susán Szilvia, aki szerint sok terhet tudnának levenni a háziorvosok válláról, azonban az EFI-hálózat felállítása után nem sikerült olyan indikátorrendszert kialakítani, ami arra ösztönözné a háziorvosokat, hogy az irodákba irányítsák a klienseket. – A szakrendelő orvosai irányítják hozzánk a legtöbb pácienst, 80 százalékuk a kardiológiáról, 15 százalékuk a belgyógyászatról érkezik. Csupán a kliensek öt százalékát küldik a háziorvosok – sorolja a tapasztalatokat a szakember, hozzátéve, jól jönne némi propaganda, hogy a háziorvosokat folyamatosan tájékoztassák a lehetőségekről és programokról, de a projektidőszak lezárása után erre már nincs anyagi keret.

Az EFI-k beutaló nélkül fogadhatják a hozzájuk betérő klienseket, így a háziorvos is kötelmek nélkül küldhet hozzájuk pácienseket, azonban a legtöbb iroda arra panaszkodik, hogy ezt mégsem teszik meg a kollégák. Így látja Szakács Ibolya egészségfejlesztő is, aki 2013. július 1-je óta vezeti a Parádfürdői Állami Kórház egészségfejlesztési irodáját. Az ellátási területükhöz tartozó 17 körzetből mindössze 3-4 háziorvos hajlandó a folyamatos együttműködésre, annak ellenére, hogy nem akarnak feladatot adni nekik, inkább azt szeretnék, ha az orvosok is kihasználnák az EFI-k nyújtotta lehetőségeket. Hozzáteszi azt is, Magyarországon húsz-harminc éve senki nem fordított figyelmet az egészségfejlesztésre. A szakemberek közötti megfelelő együttműködés nélkül az EFI-k sem tudnak eredményt produkálni, pedig a prevenció bázisai lehetnének.

Visszacsatolást is adtak
– Jónak mondható az együttműködés, ennek kulcsa, hogy már az iroda tervezési folyamataiba is bevontuk a környék háziorvosait, figyelembe vettük a kéréseiket, igényeiket – mondja Debreczeni Lajos, a Sarkadi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó ügyvezetője, az EFI-pályázat korábbi projektmenedzsere. – A háziorvosok egyben önérzetes vállalkozók is, nem szívesen veszik, ha újabb feladatokat akarunk rájuk hárítani, így mi azt kérdeztük tőlük, melyek azok a prevenciós, szűrési vagy tájékoztatási feladatok, amelyeket át tudnak adni nekünk. Levelezőlistánk segítségével állandó kapcsolatban voltunk és vagyunk az alapellátókkal, visszajelzést kaptak tőlünk azokról a kliensekről, akiket ők küldtek hozzánk. Van olyan háziorvosunk, akihez a hozzánk irányított 200 páciense közül egy sem ment vissza panasszal – meséli az ügyvezető, ugyanakkor az is kiderül, hogy a szakrendelő hosszú évekre visszamenőleg törekszik az élő, személyes kapcsolatok és partnerségi viszony fenntartására a környék háziorvosaival, erre alapozva egyszerűbb volt bevonni őket az EFI munkájába is.

– A klienseket arra kérjük, hogy a hatalkalmas dietetikai tanácsadást követően menjenek vissza a családorvosukhoz, és számoljanak be neki az eredményeikről – veszi át a szót a sarkadi EFI vezetője, Szabados Gyuláné. Sokszor azonban nem a háziorvosi együttműködés hiánya, hanem a páciensek anyagi helyzete nehezíti meg az ellátást. A halmozottan hátrányos helyzetű kistérségben ugyanis az utazási költségek is terhet jelentenek a klienseknek. Bár a projektidőszak lezárása, az állami finanszírozás bevezetése okozott némi bizonytalanságot az EFI-k működésében, pozitív hozománya, hogy azóta a 18 éven aluli korosztályt is célozhatja az EFI-k tevékenysége, ami új utat nyit az irodák számára a prevenciós munkában.

Nem is tudnak róla
Az egészségnevelés részeként jelentkező primer prevenció, valamint a háziorvos kapuőri szerepe meghatározó eleme az alapellátásban praktizáló kollégák mindennapi munkájának, amelyet az EFI-k támogathatnának – ez az álláspontja a nemrégiben alakult Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ).

– Nyitottak vagyunk minden olyan kezdeményezésre, amely a mindennapi munkánkat segíti, a minőségi betegellátást javítja, és a népegészségügyi mutatók javítását célozza – mondja dr. Békássy Szabolcs, a szervezet alapítója. – Azonban kollégáinknak csupán elenyésző kisebbsége hallott irodák létezéséről, és ők sem ismerik azok pontos tevékenységét, feladatkörét…”

Forrás:
A titokzatos hálózat, azaz mi is az az EFI?; Medical Online; Tarcza Orsolya; 2016. december 15.

Hetven milliárd forintot kapnak a kórházak

„Megkapták a kórházak a 45 milliárd forintos állami konszolidációs összeget – értesült az InfoRádió. A további pluszpénzekkel együtt összesen 70 milliárd forinthoz juthatnak az intézmények.
Kisebb zavart okozott az egészségügyi ágazatban, hogy míg az egészségügyi államtitkár novemberben egy 70 milliárd forintos állami támogatásról beszélt, addig a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán azt mondta: 80 milliárd forintot kapnak a kórházak a 30 napon túl lejárt tartozások rendezésére.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség titkára szerint a kórházi beszállítók örülnének a pluszpénznek, mert így az intézmények kifizethetnék a 30 napon belül lejárt adósságot is.
„A 30 napon túl lejárt adósságokra 45 milliárdot ad a kormány. Plusz 15 milliárdot ad hatékonyságnövelő intézkedésekre, plusz 10 milliárdot adnak még a gyógyítómegelőző kasszának. Ha ezt összeadjuk, 70 milliárd jön ki, ehhez képest a 80 milliárd plusz tízmilliárdos összeget jelent. Ha a 30 napon túli adósságokat nézzük, akkor nincs ekkora összegre, plusz tízmilliárdra szükség, viszont nagyon jó hír, ha tízmilliárdot ad a kormány az intézményeknek vagy egyáltalán a gyógyítómegelőző kasszának.”

Közben kiderült nem 80, hanem 70 milliárd forintra számíthatnak a kórházak, erről az egészségügyi államtitkár tájékoztatta a főigazgatókat a héten. Az intézmények nagy része már megkapta a konszolidációra szánt pénzt – közölte Sásdi Antal, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja.

„A 45 milliárdot már megkapták a kórházak. Nálunk is itt van, már el is indítottuk a számlák kifizetését. Van egy 15 milliárdos része a támogatásnak, ezt pályázat útján lehetett elnyerni. A nyertes pályázóknak a pénz utalása 21-ig megtörténik.”

Az InfoRádiónak több kórházvezető is elismerte, hogy a tartozás jövőre újratermelődhet az alacsony finanszírozás miatt, igaz, már nem olyan gyorsan, mint az elmúlt években.”

Forrás:
Hetven milliárd forintot kapnak a kórházak; Gál Ildikó; InfoRádió; 2016. december 15.

Minden kórház pályázott a 15 milliárd forintra

„Minden kórház pályázott arra a 15 milliárd forintra, amelyet az év végi kórházkonszolidáció részeként osztanak szét az intézmények között; 324 pályázatot tudnak támogatni – mondta el az egészségügyért felelős államtitkár szerdán az MTI-nek nyilatkozva.

Ónodi-Szűcs Zoltán közölte, a 15 milliárd forintra olyan pályázatokat vártak, amelyek az adott intézmény működését hatékonyabbá tudják tenni, így például struktúraváltásra, integrációra, területi működések összehangolására, energiahatékonyságra vagy a betegellátás racionalizálására vonatkoztak.

Egy-egy kórház több ötlettel is pályázhatott, így összesen 810 pályázat érkezett, amelyeknek 54 milliárd forint volt a támogatási igényük, ezek közül 324 pályázatot bíráltak el, kimerítve a rendelkezésre álló 15 milliárd forintos keretet – ismertette.

Az államtitkár elmondta, a pályázatok közel fele az intézmények közötti konzorciális együttműködésekre vonatkozik, ami pozitív, hiszen látszik, hogy ha ösztönzik a kórházakat, akkor hajlandóak egymással együttműködni.

Az elosztás arányát tekintve az egyetemek 2,5 milliárd, az egyházi intézmények 375 millió, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ alá tartozó gyógyító intézmények 11,7 milliárd, a Honvédkórház pedig 360 millió forintot nyert el – mondta.

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint a pályázatokból az is kitűnik, hogy mire költenének még a kórházak, hiszen érkezett pályázat például elektromos autó(k), gyógyszer-automaták beszerzésére, informatikai fejlesztésre vagy biciklitároló lefedésére. Azonban ezeket a kérelmeket most nem tudták támogatni – tette hozzá.

A kormány döntése értelmében 45 milliárd forintot kapnak a kórházak adósságrendezésre, ezt az összeget közvetlenül a 30 napon túli szállítói tartozások kiegyenlítésére kell fordítaniuk, további 15 milliárd forintra a működés hatékonyságát növelő programokra pályázhattak. Ezeken felül plusz 10 milliárd forinttal emelték az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző kasszáját.”

Forrás:
Minden kórház pályázott a 15 milliárd forintra; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. december 14.

A kórházak adóssága folyamatosan csökken

„A kórházak adóssága folyamatosan csökken – mondta az emberi erőforrások minisztere az ATV Szabad szemmel című műsorában péntek este.
Balog Zoltán kiemelte, hogy másfél éve nem volt olyan adósságkonszolidáció, mint most. Az intézmények 45 milliárd forintot kapnak tartozásaik rendezésére, ezen felül 35 milliárd jut kifejezetten azoknak a kórházaknak, amelyek strukturális átalakítást vezetnek be annak érdekében, hogy kevésbé termelődjenek újra az adósságok.

A tárcavezető szavai szerint be fogják vezetni a kancellári rendszert az egészségügyben, de csak fokozatosan teszik ezt meg. Úgy fogalmazott: ez a szektor érdeke. Még ha az intézményvezetők rövid távon másként is látják, hosszabb távon a kórházak jól járnának a szisztémával.

A miniszter közölte: január 1-jétől egységesített számviteli rendszert vezetnek be a kórházakban.

Hangsúlyozta, hogy sajtóhírekkel ellentétben nem szigorították a kórházakban a nyilatkozattételi szabályokat az utóbbi időben. Minden intézménynek van nyilatkozati rendje, aminek lényege, hogy ne állhasson bárki bármikor kamerák elé. Ez nem újdonság – szögezte le.

A tervezett szuperkórházról szólva Balog Zoltán elmondta: több mint tíz potenciális helyszínt vizsgáltak meg. A cél az, hogy az intézmény elhelyezkedése a lehető legjobb legyen – tette hozzá, megjegyezve: a kórház nemcsak a budapestiek, hanem az agglomerációban élők érdekeit is szolgálja majd…”

Forrás:
A kórházak adóssága folyamatosan csökken; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. december 16.

Csak a vidéki kórházakat sikerült megújítani az uniós kórházfejlesztési források felhasználásával

„…Jelentős megújulást hozott a vidéki városi és megyei kórházak, valamint a három vidéki orvostudományi egyetem klinikáinak infrastruktúrájában az a több mint 400 milliárd forint, amelyet a 2007-2015 közötti időszakban uniós forrásokból erre a célra fordíthattunk – mondja a MedicalOnline-nak Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász. Hozzáteszi azt is, a vidéken élő, mintegy 7 millió lakos ellátási körülményei az uniós fejlesztéseknek köszönhetően sokkal jobbak lettek. A renovált, vagy kibővített épületek mellett megújult a képalkotó diagnosztikai (RTG, CT, MRI, UH) géppark, korszerű onkológiai sugárterápiás központok váltak elérhetővé a lakosság számára olyan megyeszékhelyeken is, ahol korábban ilyen ellátást nem tudtak biztosítani, vagy már csak nagyon elavult eszközökkel.

A fővárosi kórházak megújítására azért nem jutott forrás, mert Budapest a Közép-Magyarországi Régióba tartozik, ahol magas az egy főre jutó GDP aránya, így itt – az EU-s szabályok szerint – eleve kisebb összeget használhattak fel; a régióra eső uniós fejlesztési források közel felét a 4-es metró megépítésére kívánták fordítani – magyarázza a közgazdász, aki szerint mindebből nem következik az a megállapítás, hogy a budapesti szolgáltatók kárára újultak meg a vidékiek. A 400 milliárd forintnyi EU-s és hazai forrás ebben az időszakban kizárólag a hat vidéki konvergencia régió és főként a kórházi, nagy értékű infrastruktúra megújítására volt csak felhasználható.

A fejlesztés egyik kiemelt kedvezményezettje a nyíregyházi Jósa András Megyei Kórház volt, ami teljes mértékben indokolható azzal, hogy közel hatszázezer lakosával Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a harmadik legnépesebb az országban, és sajnos az egyik legkedvezőtlenebb halálozási és megbetegedési mutatókkal rendelkezik – említi példaként Dózsa Csaba.

A források felhasználásának vizsgálatakor kiderült, hogy azok elosztásánál alapvetően nem a lakosság egészségi állapotát, vagy a demográfiai adatokat vették figyelembe, hanem főként a területi elvet, és az alap kórházi épület infrastruktúra állapotát, korszerűsítési igényét”

Forrás:
A vidék ellátását sikerült megújítani; MedicalOnline; 2016. december 16.
Lásd még: Elszívták a nagy magyar kórházak az uniós pénzeket; Albert Ákos; Abcug.hu; 2016. december 15.

Közigazgatási, politikai informatika

A kormány támogatja a nyílt forráskódú szoftverek közigazgatási elterjesztését

„A kormány a lehető leghatározottabban támogatja a nyílt forráskódú vagy arra épülő szoftverek elterjesztését a közigazgatásban, ami Magyarország informatikai szuverenitását is szolgálja – mondta Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos egy konferencián.

A miniszterelnöki biztos a Digitális Jólét Fórum konferencián kiemelte: a Digitális Jólét Program nemzeti konzultációra, a sikeres párbeszédre épül, erre végrehajtásakor is nagy hangsúlyt fektetnek. Idén több mint egy tucat alkalommal tartottak konferenciát, a Digitális Jólét Fórum rendszere jól működik – fogalmazott.

Kiemelte, hogy a kormány a lehető leghatározottabban támogatja a nyílt forráskódú vagy arra épülő szoftverek elterjesztését a közigazgatásban, és ezért konkrét lépéseket tesz. Az idén májusban elkészült kormányhatározat intézkedési terv kidolgozását írta elő. Egy novemberben elfogadott kormányhatározat pedig jóváhagyta ezt az intézkedési tervet, ami konkrét mérhető, és számon kérhető lépéseket tartalmaz – mondta.

Bakos Béla, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) ágazati igazgatója elmondta: a tervek szerint 2017 végéig a zárt forráskódú irodai szoftverek aránya 20 százalékkal, 2018 végéig 30 százalékkal, 2020 végéig közel 60 százalékkal csökken a 2016 végi állapothoz képest. Mindez a szövegszerkesztésben, táblázatkezelésben, levelezésben fog változást hozni – ismertette.

A kormányrendeletek pontosan meghatározzák az intézmények feladatait.

Bakos Béla elmondta: a NISZ felkészült a feladatra, első lépésben közel 10 ezer felhasználónak telepítették a LibreOffice irodai szoftvercsomagot, amit előzőleg teszteltek. A tervek szerint a kormányhatározat végrehajtásához szakértői csapatot hoznak létre, amely segíti az intézményeket a megoldások specifikus bevezetésében, kidolgozzák az egységes módszertani segédletet és eljárásrendet – sorolta.

Baltai Tímea, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára elmondta: 2010 óta a területi közigazgatás folyamatos informatikai fejlesztése valósult meg, eddig több mint 40 ezer felhasználó működik, 33 ezer postafiókkal, 23 ezer aktív munkaállomással. Hozzátette, hogy a fejlesztés nem ért véget.

A Digitális Jólét Fórum a Digitális Jólét Program megvalósításában kiemelkedő szereppel bíró társadalmi konzultációs platform, állandó meghívottai a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT), az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), az Infotér Egyesület, továbbá a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT). Az állandó részvevők mellett, témától függően meghívják a konzultációra az illetékes piaci-, államigazgatási és civil szervezetek képviselőit is.”

Forrás:
A kormány támogatja a nyílt forráskódú szoftverek közigazgatási elterjesztését; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Digitális Jólét Program; 2016. december 12.

16 milliárdos közbeszerzés: uniós projektekhez kapcsolódó közigazgatási informatikai rendszerekkel kapcsolatos tanácsadás

„A közigazgatási informatikai rendszerekkel kapcsolatos szakértői és minőségbiztosítási szolgáltatások beszerzésére írt ki 16 milliárd forintos keretösszegű tendert a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság.

A Közbeszerzési Értesítőben megjelent nyílt felhívás szerint a keretösszegből azok az intézmények igényelhetnek szolgáltatást, amelyek uniós finanszírozásból fejleszthetik az informatikai rendszerüket. A szakértői szolgáltatás két részből áll. A nagyobb – 13 milliárd forintos – részből (egyebek mellett) a folyamat- és szervezetfejlesztéshez, az igazgatásszervezéshez és szabályozáshoz, a pénzügyi tervezéshez, továbbá a teszteléshez és oktatáshoz igényelhetnek szakértői szolgáltatást azok, akik fejlesztik az informatikai rendszerüket.

A második részre csak 3 milliárd forint jut, ebből a közigazgatási informatikai rendszerek tervezéséhez, megvalósításához, bevezetéséhez kapcsolódó minőségbiztosítási szolgáltatásokat lehet finanszírozni.

Ajánlatot az tehet, akinek az elmúlt három lezárt üzleti évben, a felhívás körébe tartozó tevékenységből – az első részhez kapcsolódóan – legalább nettó 2 milliárd, míg a második részhez kötődően legalább 500 millió forint árbevétele volt.

Az ajánlatok beadási határideje január 20. Az értékelésnél az ajánlattevő szakembereinek tapasztalata 30, míg az ár 70 súlyszámmal esik latba.”

Forrás:
Közigazgatás: 16 milliárdot fizetnek informatikai tanácsadásra; Németh Géza; Napi.hu; 2016. december 12.
Lásd még: A 2014-2020. programozási időszak Európai Uniós finanszírozás keretében megvalósuló projektek megvalósításához kapcsolódó Közigazgatási Informatikai Rendszerekkel kapcsolatos szakértői vagy minőségbiztosítási szolgáltatások beszerzése; Közbeszerzési Értesítő; 2016/143; Iktatószám: 15044/2016; 2016. december 12. (ugyanez pdf-ben is)

Kiberhadsereget hoznak létre az ország biztonsága érdekében a csehek

„ Speciális „kiberhadsereget” hoz létre a cseh kormány az ország biztonságának megerősítése érdekében, a néhány száz fősre tervezett hivatal informatikus szakértőinek toborzása már elkezdődött – írta pénteken a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.

„A kibertérség kockázatai Csehország számára reálisak és jelentősek, biztosan valószínűbbek, mint egy klasszikus háború kitörése” – nyilatkozott Dusan Navrátil, a cseh Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője a lapnak.

A több száz munkatárssal beindítani tervezett „kiberhadsereg” magját a katonai hírszerzés jelenleg mintegy húsztagú hackercsoportja alkotja. Az új hivatal jövőre kezdi meg működését, és három éven belül kell teljes mértékben kiépíteni védelmi rendszereit. A hivatal legfőbb feladata az lesz, hogy minél erősebb tűzfalat építsen ki a cseh állam stratégiai fontossággal bíró rendszerei, intézményei és gazdasági egységei köré, amelyek sorába egyebek között a bankokat, az erőműveket is besorolták.

A védelmi tárcához tartozó „kiberhadsereg” a védekezés mellett szükség esetén támadásra is alkalmas lesz. Ugyanakkor a kormány a belügyminisztérium keretében szintén létrehoz egy speciális számítógépes egységet, amelynek feladata a Csehországot és a demokratikus rendet támadó propagandával szembeni küzdelem lesz.A Nemzetbiztonsági Hivatal elemzései szerint a veszélyt leginkább Oroszország és Kína jelenti. Azzal, hogy kibertámadás valamelyik NATO-tagállamból is érkezhet, a cseh kormányzat nem számol – jegyzi meg a Hospodárské Noviny.”

Forrás:
Kiberhadsereget hoznak létre az ország biztonsága érdekében a csehek; PC Fórum/MTI; 2016. december 17.

Informatika, távközlés, technika

Kormányzati program indul az oktatási intézmények és az informatikai vállalkozások közötti együttműködés fejlesztésére

„A Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program első ütemében több mint 2,8 milliárd forint európai uniós és hazai támogatásból indít programot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével (IVSZ) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel (KIFÜ) konzorciumban.
A GINOP 3.1.1 projekt célja az oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása annak érdekében, hogy jelentős mértékben emelkedjen az informatikai szakmai végzettséggel rendelkezők száma a munkaerőpiacon.

Kara Ákos, az NFM infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hangsúlyozta: „Az informatikusok, a digitális gazdasághoz kapcsolódó más szakemberek iránti nemzetközi és hazai munkaerő-piaci igény dinamikusan bővül. Az utolsó tizenöt év adatai alapján hazánkban mind az informatikai képzésekre jelentkezők, mind a felvettek, mind pedig a képzéseket megszerzők száma csökkenő tendenciát mutat. A fokozódó mennyiségi és minőségi munkaerő-hiány hatásai a gazdaságban már érzékelhetőek. E körülmény a következő években egyre nyilvánvalóbb korlátozó tényezőként jelentkezhet a digitális gazdaság fejlődése, a nemzetgazdasági és vállalati szintű versenyképesség szempontjából. Azonnali és célzott beavatkozásra van tehát szükség az informatikus utánpótlás területén, ennek egyik meghatározó eleme a most induló projekt.”

Dr. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) oktatásért felelős államtitkára elmondta: „A vállalkozások és az egyetemek együttműködése számos területen, így a kutatás-fejlesztésben, innovációban bizonyított már. Az informatikus utánpótlás kérdéseire is csak ilyen módon, a piac és az egyetemek együttműködésével adhatunk valós választ. A projekt az EMMI által indított programokkal együtt képes a célzott hatás kiváltására.”

A projekt naprakész és pontos képet ad a valós munkaerőpiaci igényekről, általa konkrét együttműködések jönnek létre egyetemek és informatikai vállalkozások között. A piacon keresett, komoly értékkel bíró képzési programok jelennek meg az egyetemeken, aktív, alkalmazásfejlesztőként dolgozó vendégoktatók bevonására nyílik lehetőség, ösztöndíjjal támogatott gyakornoki programok indulnak.

A program fokozott figyelmet fordít az informatikai szakmák társadalmi-gazdasági elismertségének és népszerűségének növelésére, az IKT pályaorientáció támogatására az IT pályára terelést segítő demonstrációs- és élményközpontok létrehozásával.

Az európai uniós forrásból megvalósuló GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú projektről további információ a KIFÜ weboldalán (www.kifu.gov.hu) található.”

Forrás:
Kormányzati program indul az oktatási intézmények és az informatikai vállalkozások közötti együttműködés fejlesztésére; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2016. december 13.
Lásd még: GINOP-3.1.1-VEKOP-15 Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása ; Széchenyi 2020

A Magyar Posta 18 Nissan elektromos kisáruszállító autóval bővítette gépjárműflottáját

„A fejlesztés összköltsége 127 millió forint plusz az ezt terhelő általános forgalmi adó (áfa) – jelentette be a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Illés Zoltán hozzátette: a 18 gépjárműből 10-et a mobilposta szolgáltatásban használnak, 8-at pedig a nagyvárosi csomagkézbesítő hálózatban. Az elektromos gépjárművek egy töltéssel 85-120 kilométert tudnak megtenni.

A Társaság az elektromos autók használati tapasztalatai alapján dönt majd az elektromos flotta további bővítéséről. A vezérigazgató beszámolt még a 2016-os beszerzésekről is, mint mondta: a Társaság a 3000 darabos gépjármű flottájából idén 569 gépjárművet cserélt le, valamint ezen felül vásárolt még 30 korszerű motorkerékpárt, illetve 170 segédmotort és 1074 kerékpárt.

A postai járművek egy év alatt mintegy 80 millió kilométert tesznek meg – ismertette Illés Zoltán. A Magyar Posta kiemelt stratégiai területnek tekinti a logisztikai szektorban rejlő lehetőségek kiaknázását, ezért helyez nagy hangsúlyt a gépjármű flotta folyamatos megújítására. Az idei beszerzések révén jelentősen kisebb lesz a gépjárművek károsanyag-kibocsátása, az általuk elfogyasztott üzemanyag mennyisége.

A tervezett fogyasztás az új járműveknél éves szinten mintegy 90 ezer liter benzinnel csökken majd – fejtette ki Illés Zoltán.

Az eseményről kiadott sajtóközlemény ide kattintva érhető el.”

Forrás:
Elektromos autókkal újít a Magyar Posta; Magyar Posta; 2016. december 14.

Módszertani útmutató a Zöld Infrastruktúra tervezéséhez

„A települések klímavédelmének biztosításában, vonzerejének növelésében jelentős szerepet játszanak a zöldfelületek, vízfelületek. Igazán pozitív hatásuk azonban csak az egyes elemek összefüggő hálózatának létrehozásával és fenntartható működtetésével érhető el.

A 2014-2020 időszakban számottevő európai uniós források állnak rendelkezésre zöld városok kialakítására, a barna mezős területek jobb hasznosítására, a jobb vízgazdálkodás megvalósítására. Megfelelően hatékony forrásfelhasználás viszont akkor érhető el, ha az akcióterületi fejlesztések összehangoltan, egy integrált, középtávú ún. Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv (ZIFFA) részeként, rendszerbe illesztve valósulnak meg.

E terveket most a Terület- és településfejlesztési Operatív Program (TOP) „Zöld Város kialakítása” pályázataiból finanszírozva készíthetők el. A terv fontos része a nyilvántartás, kataszter kialakítása, amely hosszú távon is biztosítja a városok számára zöld infrastruktúrájuk nyilvántartását és működtetését.

Az újfajta tervek megszületésének elősegítésére az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság módszertani útmutatót készített a ZIFFA kidolgozásához. A segédlet két részből áll. Egyrészt tájékoztatja az önkormányzatokat a tervek készíttetésének módjáról, segítséget ad a tervezői szerződések kialakításához. Másrészt a tervezőknek módszertani keretet ad a tervek kidolgozásához.

További információért forduljon kérdéseivel a Miniszterelnökséghez a telepulesugy@me.gov.hu címre írt levéllel!”

Forrás:
Módszertani útmutató a Zöld Infrastruktúra tervezéséhez; Miniszterelnökség; 2016. december 12.
Módszertani útmutató a Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv készítéséhez 1.0. változat. 2016. április TOP-2.1.2-15/6.3.2-15 zöld város kialakítása felhíváshoz (pdf)
Lásd még: TOP-2.1.2-15 Zöld város kialakítása; Széchenyi 2020

Születőben az új európai uniós hírközlési adatvédelmi szabályozás

„Bár az Európai Bizottság hivatalosan még nem tette közzé, a napokban kiszivárgott az unió úgynevezett ePrivacy Rendeletének tervezete, amely nagymértékben befolyásolhatja személyes adataink védelmét az interneten – már amennyiben elfogadják, ami hónapokat, vagy akár éveket is igénybe vehet. A kéretlen marketing megkeresésekre (spam) vonatkozó szigorú, hozzájárulásra épülő szabályozást például valamennyi technológiára kiterjesztenék (pl. email, SMS, MMS, Bluetooth, telefon). A Rendelettervezet a cookie szabályozásban is újdonságokat hozna, hatálya pedig olyan szolgáltatásokra is kiterjedne, mint a Skype, Gmail, WhatsApp, Facebook Messenger, Viber, Telegram, iMessage és a Facetime, amelyek eddig nem estek a vonatkozó szabályozás hatálya alá.
…
Az ePrivacy Rendelet tervezete számos jelentős újdonságot tartalmaz, a címzettek köre pedig jóval szélesebb mint a korábbi szabályozásé volt. Ennek oka, hogy az ePrivacy Irányelv utolsó, 2009-es módosítása óta az elektronikus hírközlési szektor jelentős fejlődésen ment keresztül, mind technológiai, mind gazdasági szempontból.

A fogyasztók és a vállalkozások is egyre inkább támaszkodnak az új internet alapú szolgáltatásokra, amelyek lehetővé teszik a személyek közötti kommunikációt a korábbi telefonos és egyéb tradicionális hírközlési szolgáltatások helyett. Amennyiben a jelenlegi formában elfogadják, az ePricacy Rendelet jelentős újdonsága lesz, hogy immár az internetes applikációkon keresztül működtetett, ún. VOIP (Voice over Internet Protocol) vagy over-the-top hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra is ki fog terjedni a hatálya. Ilyenek többek között a Skype, Gmail, WhatsApp, Facebook Messenger, Viber, Telegram, iMessage és a Facetime. Ezen alkalmazásokra jelenleg nem terjed ki az elektronikus hírközlési szabályozás, ideértve a jelenleg hatályos ePrivacy Irányelvet is.

A Rendelet ki fog terjedni továbbá a machine-to-machine (M2M) alkalmazásokra is, azaz az olyan adatáramlásokra, amelyek gépek között zajlanak (az ún. internet of things), így pl. a connected cars, más néven okos autók, vagy pl. az okos mérők által továbbított adatokra is. Ugyanígy, a Rendelettervezet szabályokat tartalmaz a nyilvánosan elérhető wifi internet hozzáférési pontokra (hotspotokra) is.

A Rendelettervezet részletes szabályokat tartalmaz a felhasználói végberendezéseken elhelyezett információk, valamint a végberendezések “feldolgozási, vagy számítási kapacitásainak” használata tekintetében is (tehát nem csak a végberendezésen elhelyezett, tárolt információk esnek majd az új szabályozás hatálya alá). Ez tehát az eddig is ismert, hétköznapi nevén “cookie” szabályozás. Ebben a tekintetben azt hangsúlyoznánk, hogy az itthoni sajtóban számos téves információ jelent meg a jelenlegi cookie szabályozásról. A magyar jogszabályok ugyanis kizárólag a hírközlési tevékenységet végző szolgáltatókra nézve írnak elő kötelezettségeket ezzel kapcsolatosan, ezért jelenleg kérdéses tehát, hogy kinek és hogyan kell megfelelni azon szabálynak, hogy a cookie-k alkalmazásához hozzájárulásra van szükség, illetve hogyan lehet ezen hozzájárulást beszerezni. A Rendelettervezet a cookie-k használatát az új és már elfogadott Általános Adatvédelmi Rendeletben szabályozott “hozzájáruláshoz” köti. Ezen szabály alól kivételeket is megállapít a tervezet, pl. ha nyelvi preferenciákat állítunk be egy weboldalon, vagy több oldalas kérdőívet töltünk ki, akkor az ezen preferenciák, adatok rövid időre történő “megjegyzésére” használt cookie-k mentesek a hozzájárulás követelménye alól. A harmadik féltől származó cookie-kat azonban a felhasználói végberendezésen alapértelmezetten ki kell zárni.

A jövőben valamennyi szolgáltatónak törölnie kell a metaadatokat, amint a kommunikáció lezajlott, bizonyos kivételekkel (pl. számlázási, kiberbiztonsági célból, vagy hozzájárulás alapján az adatok megőrizhetőek).
…
A Rendelettervezet véglegesítése 2017. januárjában várható, majd ezt követően az Európai Tanács és az Európai Parlament véleményezi azt. Ez hónapokat, vagy akár éveket is igénybe vehet. Ha a végleges szöveget elfogadják, 6 hónapos átmeneti időszak lesz arra, hogy az érintettek felkészüljenek a Rendelettervezet szabályainak történő megfelelésre.”

Forrás:
Születőben az új európai uniós hírközlési adatvédelmi szabályozás; Kozma Zoltán; Advocatus DLA Piper; 2016. december 15.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nyolc digitális pénzügyi rendszerfejlesztés támogatásáról döntött az MKB

„Nyolc digitális pénzügyi rendszerfejlesztés támogatásáról döntött az MKB Bank a FinTech (pénzügyi technológiák) programja keretében indított versenyen.
A pénzintézet vasárnapi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Magyarországon elsőként tartott az MKB Bank FinTech versenyt, amelyre 56 érvényes pályázat érkezett, ezek közül nyolc vehet részt az inkubációs szakaszban.

A jövő januárban induló inkubációs programban a kiválasztott megoldásokat 18 hónapon keresztül fejlesztik tovább az MKB finanszírozása mellett. Az inkubációs programban a projektekre fordított kockázati tőke összege egyedi – közölte a bank az MTI kérdésére. A győztes megoldásokkal egyértelműen az a cél, hogy az ügyfelek tudják őket alkalmazni, de az ötletgazdákat el akarják juttatni odáig, hogy innovációik piac- vagy exportképesek legyenek.

Hetényi Márk, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese a közlemény szerint azt mondta, az ötletek minősége túlmutat a várakozásaikon, ezért úgy döntöttek, hogy a kiválasztott nyertesek mellett a legjobb ötleteket is megvalósítják egy második ütemben.

A nyolc nyertes projekt között szerepel személyes pénzügyi menedzsment, robot befektetési tanácsadó, csalásdetektáló, áruhitelezést, tőkeági finanszírozást támogató, továbbá big data alapú ügyfélprofilozó megoldás is.

A Blueopes csapata például a bankkal együttműködve szeretne egy olyan platformot létrehozni, amely automatikus vagyonmenedzsmentet biztosít szinte bárkinek, a Family Finances pedig egy olyan megoldáson dolgozik, amely segít a szülőknek abban, hogy jobban nyomon követhessék a gyerekek pénzügyeit, amellett, hogy pénzügyi tudatosságra is nevelik őket. A Tőkeportál az MKB bank segítségével szeretne egy közösségi tőkeportált létrehozni, a nyugaton egyre jobban elterjedő újfajta közösségi finanszírozási modell, az úgynevezett equity crowdfunding alapján. Az Elevator Finance 7. pedig egy olyan hitelközvetítő céget szeretne létrehozni, amely az online vásárlásoknál könnyítheti és gyorsíthatja meg az azonnali hitelfelvételt. Ennek során a szükséges jövedelmi adatokat az ügyfél netbankjából olvasnák ki, a személyes okmányokat fotón kérnék, a szerződést pedig futár vinné ki.”

Forrás:
Nyolc digitális pénzügyi rendszerfejlesztés támogatásáról döntött az MKB; Webrádió; 2016. december 18.
Lásd még: MKB FinTech Program

Startupokat támogat Franciaország és Németország

„A két ország közösen akarja felgyorsítani a gazdaság digitális átalakítását. Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter és francia kollégája, Michel Sapin közösen szerveztek digitális konferenciát. A rendezvényen jelen volt Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia államfő, valamint számos startup, nemzetközi cég és közintézmény képviselője is. Sigmar Gabriel kiemelte, hogy a konferenciával a bevált és szoros német-francia partnerség digitális alapját erősítették meg, s elősegítik a két állam gazdaságának digitális átalakulását.

Számukra négy célkitűzés különösen fontos. Az első az ipar digitális átalakítása, amely arról gondoskodik, hogy Németország gyártási helyszínként versenyképes maradjon. A második az innovatív startupok támogatása – ezek a vállalkozások mind a két országban a növekedés és a foglalkoztatás egyik fő hajtóerejének számítanak. A startupok támogatására a két fél összesen 1 milliárd eurót fordít majd.

A harmadik az eddiginél jobb együttműködés kialakítása a biztonsági kérdésekben, különösen a kis- és közepes vállalatok szempontjából kiemelt fontosságúnak számító felhőszolgáltatások tekintetében. A negyedik pedig, hogy Németország és Franciaország az európai és a nemzetközi együttműködések keretében egyesítsék erőiket, s közösen gondoskodhatnak a szabad és biztonságos adat- és információáramlásról, emellett felléphetnek az európai normarendszer erősítésének érdekében.

A két fél közös nyilatkozatot adott ki, amelyben számos konkrét projektet biztosítottak a támogatásukról. A konferencián a holland Zeker Online, a francia Label Cloud és a német Initiative Trusted Cloud felhőkezdeményezések is elmélyítették a kooperációjukat. A rendezvény előtt a két állam kiberbiztonsági hivatalai írtak alá szándéknyilatkozatot a szorosabb együttműködésről.”

Forrás:
Startupokat támogat Franciaország és Németország; SG.hu; 2016. december 14.

Az MNB döntésével új korszakba lép a digitalizáció a hazai pénzügyi szektorban

„A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) jóváhagyta az azonnali fizetési szolgáltatás működési modelljét, ezzel megkezdődhet a magyar pénzügyi infrastruktúra egyik legjelentősebb középtávú fejlesztése. Az azonnali fizetési rendszer megvalósítása dimenzióváltást jelent a belföldi fizetések lebonyolításában, létrehozásával lehetővé válik a legmodernebb informatikai és kommunikációs megoldások alkalmazása a pénzforgalomban. Az új rendszerben az év minden napján, éjjel-nappal, akár a kedvezményezett mobilszámának megadásával is lehet majd 10 millió forintig fizetési megbízásokat indítani, amelyek néhány másodperc alatt meg is érkeznek a címzetthez.

A hazai pénzforgalmi szolgáltatások terén jelenleg rendkívül korlátozottan figyelhető meg a fejlett technológiák, például a mobilfizetési megoldások széleskörű alkalmazása. Az MNB célja az azonnali fizetési szolgáltatás létrehozásával a modern informatikai megoldások hasznosítása a hazai pénzforgalomban, ezáltal pedig a pénzforgalmi innováció támogatása és a fizetési piac szereplői közötti verseny ösztönzése. A rendszerre építve egymással átjárható fizetési megoldások jöhetnek létre, amelyek széles körben támogathatják az elektronikus fizetés lehetőségének megteremtését minden olyan fizetési helyzetben, ahol ma még leginkább a készpénzhasználat jellemző. Ez végső soron olcsóbb és nagyobb ügyfélélményt nyújtó szolgáltatásokat jelent majd a fogyasztók számára, valamint javítja a vállalkozások finanszírozási helyzetét, növeli a pénzügyi közvetítő szektor versenyképességét, csökkenti a fizetések lebonyolításának társadalmi költségét és ezáltal hozzájárul a gazdaság növekedéséhez és versenyképességének javulásához is.

Az azonnali fizetési rendszer segítségével a fogyasztók által kezdeményezett 10 millió forint alatti átutalások már a rendszer indulásakor másodpercek alatt lebonyolíthatók lesznek, szemben a jelenlegi néhány órás, illetve hétvége esetén néhány napos átfutási idővel. A szolgáltatás minden nap elérhető lesz, azaz éjszaka, hétvégén és ünnepnapokon is azonnal megtörténik a tranzakciók teljesítése. A küldött összegeknek legfeljebb öt másodpercen belül meg kell érkezniük a címzettekhez, ezt követően pedig azonnal tovább lehet utalni, vagy bankkártyával el lehet költeni, de akár készpénzben is fel lehet venni, függetlenül attól, hogy mindez éppen szombat este 10 órakor történik. A szolgáltatás széleskörű használhatósága érdekében a jövőben a számlaszámok mellett lehetséges lesz tranzakciókat indítani például abban az esetben is, ha a küldendő összeg címzettjének csak a telefonszámát, vagy az e-mail címét, esetleg az adószámát ismerjük, nem kell megjegyezni a 16 illetve 24 karakterből álló számlaszámokat. Az új környezet emellett lehetővé teszi kiegészítő szolgáltatások, például mobilfizetési megoldások létrehozását az azonnali fizetési rendszerre építve. Ennek köszönhetően új típusú szolgáltatók is beléphetnek a pénzforgalmi piacra és versenybe szállhatnak a hagyományos szereplőkkel, a jelenleginél jóval szélesebb körű, kényelmes, gyors és olcsó elektronikus fizetési szolgáltatásokat nyújtva az ügyfeleknek.

Tekintettel arra, hogy jelenleg Magyarországon sem a központi infrastruktúra, sem a pénzforgalmi szolgáltatók rendszerei nem képesek a fenti szabályrendszernek megfelelő módon feldolgozni a fizetési műveleteket, 2017-ben az MNB koordinálásával egy országos pénzügyi infrastruktúra modernizálási projekt indul. Ennek keretében kell minden érintett szereplőnek végrehajtania mindazokat a szükséges fejlesztéseket, amelyek biztosítják, hogy legkésőbb 2019 második felében elérhetővé váljon az azonnali fizetési szolgáltatás a hazai fogyasztók és vállalkozások számára. Az infrastruktúra működésével és fejlesztésével kapcsolatos részleteket 2017 elején teszi közzé a jegybank.

További információ a https://www.mnb.hu/penzforgalom/azonnalifizetes oldalon érhető el.”

Forrás:
Az MNB döntésével új korszakba lép a digitalizáció a hazai pénzügyi szektorban; Magyar Nemzeti Bank; 2016. december 14.

Szakirodalom

A közigazgatás változásairól Magyarországon és Európában a rendszerváltástól napjainkig

„A közigazgatásnak, mint az állam cselekvésének egyik legfőbb jellemzője a folyamatos változás és megújulás. Ezt indokolják az állami szerepkörök változásai és ebből adódóan a közigazgatási feladatok változásai egyaránt.

A folyamatosan változó feladatokhoz a közigazgatásnak meg kell találni azokat a szervezeti, eljárási, módszerbeli, technikai és humánerőforrás megoldásokat, melyek alkalmazásával jogszerűen, szakszerűen, hatékonyan, eredményesen és költségtakarékos módon tudja társadalmi rendeltetését betölteni.

A közigazgatás-tudomány különböző irányzatainak története és érvényesülése mutatja azt, hogy mekkora társadalmi erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy az egymással néha ellentétes követelmények érvényesülése összességében a legjobb megoldásokhoz vezessen.

Mindeközben ritkán találkozhatunk olyan megnyilvánulásokkal a közéletben és a szakirodalomban, melyek a közigazgatás aktuális működését egyértelműen pozitív színben tüntetnék fel.

Ennek a nem mindig objektív megítélésnek is számos oka van, de ez az egyik indoka annak, hogy a politika is állandó nyomás alatt tartja a közigazgatást, mely teljesítménye pedig visszahat a központi és a helyi kormányzatok működésének értékelésére egyaránt.

A folyamatos megújulási kényszer alatt álló közigazgatást az elmúlt két évtizedben a szokásosnál nagyobb változás érte a neoliberális államfelfogás által életre hívott Új közmenedzsment (NPM) irányvonal érvényesülésével a világon.

Ez az alapvetően a versenyszféra szervezési, igazgatási és vezetési módszereit a közigazgatásban alkalmazni szándékozó irányzat alapvetően megváltoztatta a hagyományos közigazgatás értékrendjét a hatékonyság, minőség, költségtakarékosság és társadalmi részvétel érdekében, miközben az áhított eredmények a gyakorlatban nem igazán mutatkoztak.

A rendszerváltó kelet-közép-európai országok számára, akik a mielőbbi Uniós csatlakozás reményével és kényszerével keresték új közigazgatásuk kiépítéséhez szükséges útmutatást az Európai Közigazgatási Tér felé, a helyzet még nehezebb volt.

Egyszerre kellett ugyanis megfelelniük a tradicionális polgári demokráciák közigazgatásának általános értékrendjét kifejező, Brüsszel által idealizált, de korábban nem hangoztatott Európai Közigazgatási Tér követelményeinek és az egészet támadó Új közmenedzsment irányzat radikális elképzeléseinek.

Ez az ellentmondásokkal terhelt folyamat ma sem zárult le, a világ közigazgatása és így országunké is, új utakat kényszerül keresni és találni a világot sújtó különböző válságok leküzdéséhez.

A könyvben szereplő egyes már korábban publikált, aktualizált és újabb születésű tanulmányok ezt az elmúlt két évtizedet dolgozzák fel hazai és európai kitekintéssel.

A munka célja ezzel az, hogy mind az oktatás, mind pedig a kutatások elősegítése érdekében, adjon betekintést az elmúlt évtizedek közigazgatásának átalakulásába, segítsen megérteni a változásokat és értékelni azok eredményeit.

Mindezeken keresztül pedig járuljon hozzá napjaink hazai és nemzetközi közigazgatás-fejlesztési elképzelései megértéséhez és megvalósításához egyaránt…”

Forrás:
A közigazgatás változásairól Magyarországon és Európában a rendszerváltástól napjainkig; Balázs István; Debreceni Egyetemi Kiadó/Debrecen University Press; ISBN 978-963-318-608-4; 2016 (pdf)
A szerzővel kapcsolatos korábbi cikkeink

Integritás felmérés: Közintézmények, 2016 – Kutatási jelentés

„Az Állami Számvevőszék idén immár hatodik alkalommal készítette el éves Integritás felmérését, melynek elsődleges célja, hogy pontos visszajelzést adjon a közszféra intézményeinek korrupciós veszélyeztetettségéről, valamint a korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló kontrollok meglétéről. A 2011 óta rendszeresen elvégzett felmérésben idén minden eddiginél több, összesen 3002 közintézmény vett részt, ezzel a közszféra alkalmazottainak 61,3 százalékát bevonva a korrupcióval szemben védettséget biztosító integritás-szemlélet elterjesztésének folyamatába. A 2016-os kutatás a kockázatok és kontrollok értékelése mellett, új eredményként számos korrupció elleni védekezést erősítő tényezőt is azonosított.
…
A 2016-os kutatás a résztvevő közintézmények és az intézménycsoportok különböző típusú korrupciós kockázatainak, valamint az ezek kezelésére irányuló kontrollok szintjének meghatározása mellett eddig nem vizsgált, új összefüggések feltárására is vállalkozott. A felmérés eredményei alapján az Állami Számvevőszék sikeresen azonosított több olyan tényezőt, melyek szignifikánsan hatással vannak az integritás erősítésére. Ezek az újonnan bemutatott tényezők mind rendszerszinten, mind az egyes közintézmények szintjén képesek befolyásolni a kontrollok és – részben – az intézményi kockázatok mértékét, ezzel nagymértékben hozzájárulva az integritás-szemlélet elterjesztéséhez. A kutatás megállapította, hogy – más tényezők mellett – az Integritás felmérésben való rendszeres részvétel, az adatszolgáltató intézmények és az ellenőrző szervezetek kockázatérzékenysége, illetve az ÁSZ-ellenőrzés gyakorisága mind kedvező hatást gyakorolnak az adott szervezet korrupció elleni védekezésére…”

Forrás:
Integritás felmérés: Közintézmények, 2016 – Kutatási jelentés; Németh Erzsébet, Martus Bettina, Szabó Gyula Zoltán; ISBN 978 615 5222 14 6; Állami Számvevőszék; 2016. december (pdf)

A piaci orientáció összefüggései az önkormányzatok által nyújtott lakossági közüzemi szolgáltatások piaci környezetére nézve

„A közjogi rendszer megújításának célja hazánkban az önkormányzati működés hatékonyságának és eredményességének a fokozása egy új, költségtakarékos, feladatorientált rendszer kereteinek a kialakításán keresztül. Az erőforrások feletti jobb gazdálkodást, a teljesítmény alapú működés meghonosítását minden települési önkormányzatnak meg kell valósítania a közszolgáltatási feladatok újraszervezésén keresztül. A PhD kutatás során a helyi közüzemi szolgáltatások vonatkozásában azt vizsgáltam, hogy az önkormányzati szférában melyek azok a belső szervezeti adottságok és külső környezeti tényezők, amelyek összefüggésbe hozhatóak az átfogó szervezeti teljesítménnyel, illetve, hogy ezek mennyiben feleltethetőek meg az üzleti szférából ismert tényezőknek.

A vizsgálathoz választott eszköz a marketing elméletből kölcsönzött piaci orientációs modell volt, amely alkalmas az ügyfél-elégedettségre és a szolgáltatási minőségre ható tényezők feltárására. A vizsgálat érdekében szükség volt a modell megfelelő adaptációjára a hazai önkormányzati közüzemi szféra feltételeire figyelemmel. A kutatási minta a teljes sokaság lekérdezése során alakult ki és az így létrehozott adatbázis tekintetében főkomponens elemzés és korreláció-, valamint regresszió analízis került végrehajtásra. A kutatási eredmények között kimutatásra került, hogy a piaci orientáció pozitív kapcsolatban van a szervezeti teljesítménnyel, amely az ügyfél-elégedettségen és a közszolgáltatási minőség változókon keresztül mérhető. Az összefüggés erősségében domináns szerepe van a piaci orientáció főkomponenst alkotó válaszreakció végrehajtása és a munkatársaktól szerzett információ tényezőknek. Az önkormányzati közüzemi szféra gazdasági társaságainak a bürokratikus belső környezete viszont negatív kapcsolatban áll a piaci orientációval, de ennél fontosabb szerepet játszik és pozitív irányú erős kapcsolatot képez a dolgozói elkötelezettség, valamint a csapatszellem. A piaci orientáció főkomponens esetében két döntően negatív irányú összefüggésről lehet beszámolni a szervezeti konfliktus és a piaci igényeknek való megfelelés főkomponensek tekintetében. A kvantitatív vizsgálati eredmények érvényességének az ellenőrzésére a poszt-kérőíves kutatási fázisban fókuszcsoportos vizsgálat és összehasonlító esettanulmány is készült, amelyek visszaigazolták a kutatási feltételezésben foglaltakat.”

Forrás:
A piaci orientáció összefüggései az önkormányzatok által nyújtott lakossági közüzemi szolgáltatások piaci környezetére nézve; Józsa Tamás; Pannon Egyetem Doktori Tanácsa, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola; 2016. december (pdf)

Az ezerarcú egyesület. Az egyesület hazai szabályozása, annak dilemmái

„…I.1. Az értekezés tárgya és célja
Az értekezés tárgya az egyesülési jog, mint alkotmányos alapjog, és az ez alapján létrejövő jogi személy magánjogi és közjogi szabályozásának vizsgálata. Ebből kiindulva az alábbi területek részletesebb megvizsgálását tartottam lényegesnek:

azoknak a lehetséges jelzőknek, és összefoglaló elnevezéseknek a részletesebb vizsgálata és elemzése, amelyekkel az egyesületeket illetni, adott esetben azonosítani szokták, így nonprofit szervezet, harmadik szektor, nem kormányzati szervek, civil szektor;

az egyesülési joggal kapcsolatos alkotmánybírósági határozatok részletes megvizsgálása abból a szempontból, hogy az alkotmánybíróság hogyan vélekedik az egyesülési jogról, valamint az egyesületekről;

a közjogi és magánjogi jogi személyek fogalmának részletes megvizsgálását, azzal a céllal, hogy az egyesületet, mint jogi személyt el tudjam helyezni a két jogterület valamelyikében, vagy akár a kettő között;

az egyesület egyesüléshez való viszonyát, annak érdekében, hogy a Polgári Törvénykönyvben elhelyezett jogi személyek palettáján elhelyezzem e civil szervezetet;

az új Polgári Törvénykönyv általános részi szabályozása alkalmas – e az egyesületek szabályozására, és ha igen, akkor miként, milyen módosításokkal. Ezzel összefüggésben a diszpozitivitás, a képviselet, a vezető tisztségviselői felelősség, és a törvényességi felügyelet szabályait;

az új Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályait, hogy az alkalmas–e a megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyok következtében e jogi személy hatékony szabályozására.

A fenti kutatást követően az alábbi kérdésekre kerestem a választ:

Helyes-e az új gyűjtőfogalom bevezetése, a civil szervezet elnevezés?

Az egyesülési jogból, mint alkotmányos alapjogból milyen következtetés vonható le a jelenlegi szabályozásra nézve?

Az egyesületnek, mint komplex jogi személynek helyes-e a Polgári Törvénykönyvben történő elhelyezése?

Melyek azok a jegyek, mely alapján az egyesület elhatárolható az egyesüléstől, mint jogi személytől? Hol helyezkedik el az egyesület a jogi személyek palettáján?

Helyes megoldás-e az egyesületekre nézve az általánosan engedő szabályozás bevezetése? Milyen hatással lehet ez az egyesület részletszabályaira?

A Polgári Törvénykönyv jogi személyekre vonatkozó általános részi szabályokat hogyan, miként, milyen módosításokkal lehet alkalmazni az egyesületek vonatkozásában?

Jó-e a jelenlegi szabályozás, mind a Polgári Törvénykönyvre, mind pedig az ágazati törvényre nézve? Szükségeltetik-e a módosítás, és ha igen, mely területen, milyen irányban, mértékben?

…”

Forrás:
Az ezerarcú egyesület. Az egyesület hazai szabályozása, annak dilemmái; Kaprinay Gizella Zsófia; Szegedi Tudományegyetem Doktori Tanácsa, Állam- és jogtudományi Doktori Iskola; a védés időpontja: 2017-I-09 10:30, helye: SZTE ÁJTK (pdf)

Környezeti hatásvizsgálatok támogatása információs rendszerekkel

„A szabályozott környezeti hatásvizsgálat rendeltetése, hogy megalapozza a környezeti követelmények érvényesítését a tervezett emberi tevékenységekkel, létesítményekkel kapcsolatos döntések meghozatalában. A vizsgálathoz valós és megbízható környezeti információkra, és az azokat megalapozó hiteles környezeti adatokra van szükség. A központilag gyűjtött környezeti adatokat a környezeti információs rendszerek tartalmazzák, amelyek segítséget nyújthatnak a hatásvizsgálatok kidolgozásához. A kutatás során az említett két terület összekapcsolásának lehetőségét tártam fel, és kísérletet tettem az összehangolásra.

Célul tűztem ki egy olyan adatjegyzék összeállítását, amely általánosan meghatározza a környezeti hatásvizsgálatok során szükséges és elégséges adattartalmat. Bizonyítottam, hogy erre a környezeti hatásvizsgálat alapállapot felvételi szakasza alkalmas, ezért vizsgálataim során a környezeti alapállapot felvételezéséhez kapcsolódó környezeti adatok meghatározásával foglalkoztam. A szakirodalom, a jogszabályok tartalomelemzése és már elkészült környezeti hatásvizsgálati dokumentációk alapján összeállítottam egy általános törzsadatjegyzéket, amely a környezeti hatásvizsgálat dokumentációjának kidolgozását támogatja…”

Forrás:
Környezeti hatásvizsgálatok támogatása információs rendszerekkel; Elekné Fodor Veronika; Nyugat-magyarországi Egyetem, Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola; 2016. december (pdf)

Megjelent az Információs Társadalom új lapszáma

„A folyóiratról:
Az Információs Társadalom folyóirat alapvető célja, hogy az információs társadalom tudományterületével („information society studies”) foglalkozó kutatásoknak, szakmai diskurzusoknak és a témakör gyakorlati kérdéseinek fórumot biztosítson. Ezt a célt lapunk egyrészt az információs társadalom témakör nemzetközi irodalmának legfontosabb és legmaradandóbb szövegeinek közlésével, másrészt pedig a hazai kutatóközösség számára nyújtott publikációs felület biztosításával kívánja elérni, mely hozzásegítheti a hazai (és közép-kelet európai) szerzőket ahhoz, hogy ezen a fórumon keresztül találjanak egymásra.

A folyóirat kiadásában az INFONIA Alapítvány és a Gondolat Kiadó vesz részt, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és az Óbudai Egyetem támogatásával.

2016. XVI. évf. 1. szám
Tanulmányok
Big Data, az információs társadalom új paradigmája
Zoltán Szűts, Jinil Yoo

Közép-Kelet Európa
EU tagállamok IKT fejlettségének különbségei – egy klaszterelemzés eredményei
Lăcrămioara Cîmpian, Manuela Rozalia Gabor, Ede Lázár
…
Olvasás Közben
Az emberi társadalomban zajló áramlások
Edit Fabó

NET! Mindenekfelett? Kompetenciák a digitális univerzumban
Mária Eszenyiné Borbély

Belépés Jelszóval! Online világok és kutatási módszereik
Tamás Tóth

Aktuális
Információs gép és emancipációs potenciál
László Z. Karvalics”

Forrás:
Megjelent az Információs Társadalom új lapszáma; 2016. december
A folyóirat letölthető egyben, de cikkenként is.

MNB: az azonnali fizetési szolgáltatás működési modellje Magyarországon

„…Az azonnali fizetési szolgáltatás magyarországi bevezetésének három alapvető célja:

A készpénzes fizetés gyorsaságával, folyamatos elérhetőségével és egyszerűségével vetekedő elektronikus fizetési szolgáltatás bevezetése, ezáltal elektronikus fizetési alternatíva teremtése a fizetési helyzetek minél szélesebb körében.

Az innováció támogatása a pénzforgalmi piacon.

Az egymással nem átjárható fizetési megoldások létrejöttének megakadályozása.

A fentiekkel összhangban az MNB megfogalmazott alapvető követelményeket az azonnali fizetési szolgáltatással kapcsolatban, amelyeknek teljesülnie kell annak érdekében, hogy az új infrastruktúra a lehető legnagyobb mértékben támogathassa a fenti célok elérését:

folyamatos (24*7*365) működés;

a teljes fizetési folyamat lebonyolítása néhány másodperc alatt;

visszajelzés a tranzakció lebonyolításának eredményéről;

a kedvezményezettnek jóváírt összeg azonnali és korlátozások nélküli felhasználhatósága;

versenysemleges hozzáférés az alaprendszerhez;

másodlagos azonosítók használata;

fizetési szolgáltatások közötti átjárhatóság;

kiegészítő szolgáltatások létrehozásának lehetősége.

…”

Forrás:
Az azonnali fizetési szolgáltatás működési modellje Magyarországon; Magyar Nemzeti Bank; 2016. december (pdf)

51-52. szám, 2016. december 19.

Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom