Skip to main content

41. szám, 2013. október 7.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Információk röviden

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

A teljesítményközpontú közigazgatás a cél

„ Teljesítményközpontú közigazgatás kiépítése a cél, ennek pedig lényeges eleme a teljesítmény értékelése – mondta Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.

A Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban című kiemelt projekt záró rendezvényén mondott beszédében az államtitkár hangsúlyozta, hogy a KIM nyitott a közigazgatás felé, így közös siker lett az új teljesítményértékelő rendszer bevezetése.

Biró Marcell elmondta még, hogy fontos feladat a teljesítményen nyugvó közszolgálati életpálya kiterjesztése a teljes közszférára. Ennek lényeges eleme a teljesítmény értékelése.

Emlékeztetett arra, hogy a közigazgatásban a teljesítményértékelésről „keserű tapasztalatokat” szereztek az elmúlt húsz évben, hiszen az olyan rendszernek tűnt, amely csak felesleges bürokratikus terhet rótt a közszférában dolgozókra. Ezeket terheket tehát csökkenteni kell, a cél a pontos, gyors, egyszerű és felhasználóbarát rendszer kialakítása, a teljesítmény szakszerű ellenőrzése és értékelése – magyarázta.

Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) elnöke elmondta, hogy a teljesítményértékelés középpontjában a kormánytisztviselő áll, aki a rendszer által állandó visszacsatolást kap a teljesítményéről. Arról is szólt, hogy a KIH-nek kitüntetett szerep jut a kormánytisztviselők tevékenységének ellenőrzésében, a szükséges informatikai rendszer üzemeltetésében. Ez folyamatos szakmai feladatot jelent, és a hivatal évente jelentést készít a tapasztalatairól – közölte.

Szegedi Piroska, a KIM személyügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, az új teljesítményértékelő rendszeren sokat kell még dolgozni, fejleszteni kell, hogy a lehető legjobban működjön. Remélhetőleg olyan rendszert hoztak létre, amelyet a kormánytisztviselők és a vezetők is nagyon megkedvelnek – tette hozzá.

Imre Miklós, a KIH személyügyi igazgatásért felelős elnökhelyettese előadásában elmondta, a leglényegesebb eredmény, hogy a teljesítményértékelő rendszert bevezették és működik. Az eddigi tapasztalatok alapján a vezetők és a kormánytisztviselők gyorsnak, áttekinthetőnek és egyszerűnek tartják az új rendszert, és úgy vélik, segítségével egyértelműek a követelmények és az elvárások, továbbá objektív értékelésre és összehasonlításra is alkalmas.”

Forrás:
A teljesítményközpontú közigazgatás a cél; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. szeptember 30.

A magyar államigazgatási reform nemzetközi referenciamunka

„A magyar államigazgatási reform nemzetközi referenciamunka; az államigazgatás átalakítása ugyanakkor nincs kőbe vésve, rugalmas rendszer, amely a gyakorlati tapasztalatok alapján alakítható – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes hétfőn a Helyi önkormányzatok napja 2013 című rendezvényen, Veszprémben.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondta: az elmúlt kormányzati ciklusok alatt az önkormányzatok mind több feladatot kaptak az államtól, miközben pénzügyi forrásaik egyre szűkültek. Így annak ellenére, hogy kiváló munkát végeztek, 2010-re 1200 milliárd forintos adósságot halmoztak fel, hogy a megnövekedett elvárásoknak eleget tudjanak tenni.

„Mi konfliktus és versengés helyett együttműködést és partnerséget ajánlunk az önkormányzatoknak” – jelentette ki Navracsics Tibor.

Hangsúlyozta, hogy karakterében az államigazgatás és az önkormányzat két különböző terület. Míg az államigazgatás hierarchikus és precíz, szabványos ügyintézést követel, ahol az állampolgári részvétel csekély, az önkormányzat közösségi ügyekben hoz döntést.

Az államigazgatási reform különválasztotta a két területet: az államigazgatáshoz sorolta a szabványos ügyintézést, az önkormányzatokhoz pedig azokat, amelyekben fontosak a helyi adottságok és érdekek – folytatta a miniszter, hozzátéve, hogy az államigazgatás átalakítása nincs kőbe vésve, a rendszer rugalmas, a gyakorlati tapasztalatok alapján alakítható.

Szerinte az utóbbi három év sok vitájával tudták tisztázni a kormányzati és önkormányzati politika helyét. Ezeket a vitákat folytatni kell, hiszen a partnerség nem a csend, hanem a viták világa – fogalmazott Navracsics Tibor, majd elmondta, hogy a magyar államigazgatási reform ma már nemzetközi referenciamunka, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD ajánlja más országoknak.

A miniszter hangsúlyozta: az önkormányzati szféra megújult, ismét stabil anyagilag, és feladatellátását tekintve, újrafogalmazva küldetését a demokratikus Magyarország helyi egységeinek legerősebb bástyája lehet.

Tállai András önkormányzati államtitkár köszöntő beszédében kijelentette, a helyi önkormányzatiság a magyar demokratikus jogállam egyik legfontosabb vívmánya. Az elmúlt két évtized tapasztalatai, gondjai arra késztették a kormányt, hogy 2010-ben átlátható, megújított, az eladósodást megszüntető, jövőorientált rendszert alakítson ki. Ez kisebb bürokráciát jelent és garantálja a magasabb színvonalú közszolgáltatásokat az ország minden településén – tette hozzá.

Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármestere köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy 2000 óta ünneplik az önkormányzatok napját, és most először ezt egy vidéki városban teszik.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke beszédében megjegyezte: az önkormányzatok kiszolgáltatottsága az adósságrendezésével csökkent, „viszont a hiány nem tűnt el véglegesen a rendszerből”, ezért azt újra át kellene tekinteni. Véleménye szerint a pénzügyi fegyelem betartása miatt az adósságkonszolidációban részt vevő önkormányzatoknak reorganizációs tervet kellene készíteniük.

Az ünnepségen Tállai András önkormányzati államtitkár A helyi önkormányzatokért miniszteri kitüntetést adta át Tarlós István főpolgármesternek és Schmidt Jenőnek.”

Forrás:
A magyar államigazgatási reform nemzetközi referenciamunka; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. szeptember 30.

Nem hallgat a közszféra a belső ellenőrökre

„Szélmalomharcot vívnak a belső ellenőrök, akiknek kötelességük ismertetni a szervezeteknél feltárt szabálytalanságokat, de a közszféra sokszor nem figyel rájuk. Ennek ellenére sok közszolga is tanul a Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezeténél, ahol rendszeresen teltházas szemináriumokat tartanak. A BEMSZ feladataitól Szmetana György szakértő és Miskolczi Tamás, a szervezet titkára számolt be a Rádió Orient műsorában.

A Belső Ellenőrzés Nemzetközi Szervezetének az IIA-nak a hazai tagja a BEMSZ, mely 1994-ben alakult meg. Európai Szervezete pedig a CIA (az amerikai hírszerzési szolgálattal való névazonosság persze csak a véletlen műve – a szerk.).

Mindkettőnek tagjai vagyunk és tetemes tagdíjat is fizetünk- emelte ki a szervezet titkára. A BEMSZ az utóbbi 10 évben vált ismertebb szervezetté itthon, mellette pedig működik egy CIA-klub is, melynek célja, hogy a nemzetközi Certified Internal Auditor képesítéssel rendelkezők számára – ők a képesített ellenőrök – rendszeres szakmai találkozót biztosítson. A magyar szervezet közel 300 taggal rendelkezik, és eddig közel 700-an végeztek már náluk tanfolyamot a közszférából- mondta Miskolczi Tamás.

Szmetana György hozzáfűzte, bár a belső ellenőrök vizsgáztatását a NAV végzi, aki a BEMSZ nyolc kurzusából álló, meglehetősen nehéz tanfolyamát elvégzi, az képesítést is kap. A szakértő az adás kezdete előtt épp a szervezet által rendezett szemináriumról jött, ahol annyi volt az érdeklődő, hogy biztosan meg kell majd ismételni. Bár népszerű szakmáról van szó, komoly pszichikai kihívásokat is rejt: a belső ellenőrök sokszor magányos szélmalomharcot vívnak, mert bár ők elmondják, mi nem szabályos, a közszféra nem mindig hallgat rájuk.

Fontos a leendő ellenőrök valósághű képzése, problémakezelésük fejlesztése – ehhez megtörtént eseteket is ismertetni kell, de Miskolczi Tamás szerint az ilyesmit gyanakodva figyelik az intézmények, és többen nem szívesen engedik el dolgozóikat a szemináriumra sem, pedig a gyakorlatban is hasznosítható tudás átadása lenne a legfontosabb, és ezt az itt kapott képzések biztosítják.

A BEMSZ természetes partnere az Állami Számvevőszék, de nyáron még szorosabbra fűzték kapcsolatukat: együttműködnek a képzésben, és integrált munkacsoportokat hoztak létre, kifejezetten az államháztartás és az önkormányzatok részére. A szakma fejlődésével kapcsolatban Miskolczi emlékeztetett, 2003-ban – csatlakozásunk előtt – az Európai Unió hiányosnak tartotta a közszféra belső ellenőrzését. Az akkori Pénzügyminisztérium komolyan vette a jelzést és elindították, majd bővítették is az ellenőrök képzését, a gazdasági válság azonban e területen is visszaesést hozott; Miskolczi szavai szerint a képzésre és a belső ellenőrzésre fordítható keret is csökkent, pedig feladat bőven lenne. Bár sokak számára feleslegesnek tűnhet, a belső ellenőrzésbe mindig érdemes beruházni – fűzte az elhangzottakhoz Szmetana György.

A hivatás gyakorlásához elengedhetetlen a függetlenség és a szakmaiság, ez azonban mind a verseny-, mind a közszféra esetében kihívást jelenthet: a profitszektorból a jó fizetések csábítanak, a közszféra pedig nem mentes a politikai kérdésektől és a kivételezéstől. Ez a helyzet Miskolczi szerint 2004-ben még rosszabb volt, s megtörténhetett hogy a belső ellenőr egy helyi vezető meghosszabbított kezének számított. ‘Hogy kitől kér szabadságot az ellenőr, az munkajogi kérdés, hogy meddig van benn a munkahelyén, az szervezési kérdés, de az, hogy mit ír le – csupán szakmai függetlenség és lelkiismeret kérdése. Nem szabad hagyni, hogy befolyásoljanak minket, a belső ellenőr nem szolgálhatja ki a vezető igényét” – zárta a beszélgetést Szmetana György.”

Forrás:
Nem hallgat a közszféra a belső ellenőrökre; OrientPress; 2013. október 1.

Kormányablak nyílt a XII. kerületben

„Az a cél, hogy elérhető legyen az állam mindenki számára, vagyis az ügyintézés ne legyen probléma az embereknek – mondta Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszter az ország első okmányirodai feladatokat is ellátó kormányablakának átadásán kedden Budapesten.

A miniszterelnök-helyettes szerint lennie kell minél több olyan ügyintézési helynek, azaz kormányablaknak, ahol találkoznak az emberek az állammal egyéb dolgaik intézése közepette is. Ennek fényében is örömének adott hangot, hogy a Hegyvidék Központban nyílt meg az első ilyen típusú kormányablak, amely azt az új külsőt, arculatot mutatja, amely minden kormányablakra jellemző lesz.

A nyitva tartás is a könnyebb elérést szolgálja, mert minden hétköznap 8 órától 20 óráig tart nyitva majd ez a kormányablak a főváros XII. kerületében lévő Hegyvidék Központban. Ez „egy darabka a jövőből, amelyből reményeink szerint minél többet adunk majd át a következő időszakban” – fogalmazott Navracsics Tibor.

Amikor a közigazgatási reform keretében az ügyfélszolgálati terek átalakítását is elhatározták, az okmányirodai és a kormányablakrendszer összevonását és megújítását is célul tűzték ki, hogy az ügyintézési pontok közel legyenek az emberekhez és a hétköznapi életmódjukhoz – tette hozzá.

Pesti Imre, a fővárosi kormányhivatal vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy „úton vagyunk afelé, hogy több mint kétezer ügyet el tudjunk intézni” a kormányablakokban. Mint mondta, ebben a kormányablakban jelenleg is már csaknem százötven ügyet lehet intézni.

Pokorni Zoltán, a városrész fideszes polgármestere elmondta, tavasszal megállapították, hogy a XII. kerületet is kiszolgáló okmányiroda és kormányhivatal a Széll Kálmán téren „túl jó helyen van”, mert a környező települések lakosai is oda járnak ügyeket intézni. Ezért kerestek egy olyan helyet, ahol kifejezetten a XII. kerületi polgárokat szolgálják ki, így esett a választás a Hegyvidék Központra.”

———–

„Megnyílt az első okmányirodai feladatokat is ellátó kormányablak Budapesten a XII. kerületi Hegyvidék Központban. Az Apor Vilmos téri ügyintézési pont már azt a külsőt, arculatot mutatja, amely minden kormányablakra jellemző lesz – hangsúlyozta Navracsics Tibor az ünnepélyes átadáson, kedden. A közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondta, a teljes hálózat 2014 végére épülhet ki.

A megújuló ügyfélszolgálati rendszer alaptípusa a főváros XII. kerületében hétfőn átadott kormányablak, hiszen már új arculattal várja a lakosokat. Az a cél, hogy elérhető legyen az állam mindenki számára, vagyis az ügyintézés ne legyen probléma az embereknek – mondta Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszter megnyitó beszédében. Ezt szolgálja a kibővített nyitva tartás is, mivel hétköznap 8 órától 20 óráig fogadják az ügyfeleket.

A négy munkaállomásos kormányablak ügyintézői jelenleg 200 ügyben állnak az állampolgárok rendelkezésére, köztük hatósági igazolványokat is lehet itt készíttetni. „Most úton vagyunk afelé, hogy 2000 ügyet is el tudjunk majd intézni. Ez egy üzenet arról, hogy ott lehet komoly eredményt elérni, ahol összefogás van” – fogalmazott Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott.

Pokorni Zoltán, a városrész fideszes polgármestere elmondta, kezdetben „kritikusan és némi fenntartással” fogadták a kormány tervét a kormányhivatalok és járások felállításáról. „De félelmeink nem igazolódtak be” – tette hozzá.

Mint a politikus elmondta – és ahogy arról korábban az OrientPress is beszámolt – mióta januárban központi helyre, a Széll Kálmán térre került a XII. kerületi okmányiroda, harminc százalékkal megnövekedett az ügyfélforgalom. A 60 ezres kerületi lakosság mellett a környező településekből és kerületekből is érkeznek ügyfelek. Az új kormányablak megnyitásától csökkenést várnak.

Noah Steinberg, a Hegyvidék Központot építő WING Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy akik a bevásárlóközpontba betérnek, most már ügyeiket is tudják intézni a kormányablakban, ahol magyar embereknek, magyar körülmények között nyújtanak nemzetközi színvonalú szolgáltatásokat.

A munkatársak volt okmányirodai dolgozók, akik új képzést kaptak az egyablakos ügyintézés megvalósításához.

A következő kormányablak még októberben megnyílik, és előreláthatólag 2014 végére fejeződik be a hálózat kiépítése. „Ez részben pénz kérdése, részben a bútorokra és informatikai eszközökre kiírt közbeszerzési eljárások hosszúsága miatt tart idáig” – mondta el kérdésünkre a tárcavezető. ”

Forrás:
Az a célunk, hogy elérhető legyen az állam mindenki számára; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. október 1.
Minta-kormányablak nyílt a XII. kerületben; OrientPress; 2013. október 1.

Helyes, hogy újból van közigazgatási államtitkár

„Az elmúlt három és fél év tapasztalatai azt mutatják, helyes döntés volt a közigazgatási államtitkári funkció és a közigazgatási államtitkári értekezlet újbóli létrehozása – jelentette ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a testület csütörtöki szegedi kihelyezett ülése utáni sajtótájékoztatón.

Biró Marcell azt mondta, az 1990-től működő közigazgatási államtitkári értekezlet legfőbb feladata a kormányzati döntések szakmai előkészítése.

Az előző kormányzat a testületet 2006-ban megszüntette, az Orbán-kormány azonban 2010-ben a közigazgatás átalakítását érintő első döntéseként ismételten életre hívta a közigazgatási államtitkári posztot és az értekezletet – emlékeztetett Biró Marcell.

A tapasztalatok azt mutatják, a közigazgatási államtitkári értekezlet a kormány legfőbb előkészítő szerveként eredményesen segíti a politikai döntések meghozatalát. A testület „előszűri” a tárcák által beterjesztett javaslatokat, 2010 óta 179 ülésén 4910 napirendi pontot vitatott meg, a kormány 152 ülésén pedig mintegy ezerrel kevesebb előterjesztést tárgyalt – tudatta az államtitkár.

Az átalakítások legfőbb célja – a szakmaiságot visszahozva – új szemlélet meghonosítása a szolgáltató közigazgatás megvalósításával – hangsúlyozta Biró Marcell, aki az eddigi lépések közül a kormányablakok kialakítását, valamint a deregulációt emelte ki, amelynek köszönhetően négyszáz ügykörben sikerült a lakosság adminisztrációs terheit csökkenteni.

B. Nagy László Csongrád megyei kormánymegbízott elmondta, a kormányhivatalok szorosan együttműködnek a közigazgatási államtitkári értekezlettel, a kétirányú kommunikáció segíti a döntések előkészítését és visszajelzésekkel szolgál a végrehajtásukról. Hozzátette: csak Csongrád megyéből eddig negyven törvénymódosításra tettek javaslatot.

A politikus úgy fogalmazott, a kormányablakok létrehozásának nagyon kedvezőek a tapasztalatai, a talán egyedüli panasz az, hogy miért nem lehet már minden ügyet ott intézni.

Az egypontos kiszolgálásra áttérés komoly munka, jelenleg is folyik az ehhez szükséges szakemberek képzése, a jogszabályi feltételek megteremtése – mondta B. Nagy László.”

Forrás:
Helyes, hogy újból van közigazgatási államtitkár; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. október 3.

Karcag: a szervezeti kultúra fejlesztése a fő prioritás

„A Karcagi Járási Hivatal vezetője kollégái szervezeti kultúrájának fejlesztését tűzte ki céljául. A vezetés stratégiai célokat határoz meg, amelyek révén szabályozottabb, precízebb és gyorsabb munkavégzés alakul ki. Az emberi légkör mellett a munkahelyi egészségnevelés erősítése is fő prioritás. Hodos Julianna a Rádió Orient műsorában közös Tisza-tavi kerékpározásról és a barátságos munkahelyi atmoszféráról beszélt. A hivatalvezető hozzátette, a jövőbeni létszámbővülés elhelyezési problémákat fog okozni. Így a tervek között szerepel egy épület vásárlása, amelyben 4 szakigazgatási szerv kaphatna helyet – ehhez azonban rengeteg pénzre lenne szükség.

A karcagi járás a Hortobágyhoz közel, az ország keleti részében található. A Karcagot, Beregfürdőt, Kisújszállást, Kenderest és Kunmadarast összefogó járás 85 ezer hektáros területén 45 ezer lakos él. A régióban főként a gabonatermelés jellemző. A mezőgazdaság mellett a gyógyvíz 3 település életében is nagy szerepet játszik. Hodos Julianna a helyi sajátosságok ismertetését követően a Karcagi Járási Hivatal elhelyezkedéséről beszélt. A hivatal Karcag központjában, a polgármesteri hivatalban kapott helyet. A hivatalvezető kiemelte, a szakigazgatási szervek külön épületekben találhatóak. A járási hivatal ügyfélfogadási ideje kedd és csütörtök délelőtt kivételével reggel 8-tól délután 4-ig terjed – mondta.

A hivatal személyi állománya 2013. január 1-jén 88 főből állt, majd a feladatok bővülésével 91-re emelkedett. Hodos Julianna elmondta, az elmúlt félévben a hatósági osztályon 120-130 ember jelent meg. Az okmányirodában Karcag és Kisújszállás ügyfélforgalma 11 ezer ügyiratot generált. Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége az okmányirodát legfontosabb dokumentumaink készítőhelyének nevezte. A személyi igazolványok, diákigazolványok és lakcímkártyák mellett az útlevélügyeket, a gépjárművekkel kapcsolatos teendőket, a vállalkozói engedélyeket és az ügyfélkapu létesítését is itt végezzük. A hatósági osztály feladatai közül Hodos az állampolgár által alanyi jogon igényelhető szociális ügyeket emelte ki. Hozzátette, a járásban földhivatal, gyámhivatal, munkaügyi kirendeltség, állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatal, valamint építésügyi és népegészségügyi szakigazgatási szerv működik. A járás 5 települése közül Karcag a székhely, Kisújszállás, Kenderes és Kunmadaras kirendeltséggel bír, míg Beregfürdő ügysegédet fogad – mutatta be Hodos a járás intézményi felépítését.

Az önkormányzatokkal első pillanattól jó kapcsolat alakult ki. Ez a hozzáállás a mai napig érezhető – emelte ki a közigazgatási rádió vendége. A hivatalvezető hozzátette, az állampolgárokkal való kapcsolatban sem volt nagyobb fennakadás. „A kényes területeken, mint például a gyámhivatalban számos probléma és sérelem lát napvilágot, azonban a kollégák hatalmas erőfeszítésekkel és türelemmel fordulnak az ügyfélhez” – hangsúlyozta Hodos Julianna. Kiemelte, a hivatalok eszközállományán is folyamatosan javítanak. Számos eredményes pályázat, valamint a kormányablak fejlesztések keretében újulnak meg az elavult berendezések. A járásban 2 helyszínen, Karcagon és Kisújszálláson alakul kormányablak. A hivatalvezető elmondta, a kollégák képzése rendben zajlik, a létszámmal nem lesznek problémák.

A járásban összesen 3600 regisztrált álláskeresőt tartanak számon, melyből 580 fiatal pályakezdő. Hodos elmondta, a közfoglalkoztatás jelenleg több mint 700 főt érint, továbbá a téli időszakban 1600 embert von be. A Rádió Orient vendége a mezőgazdasági projektek során előállított termékek magas minőségét és közétkeztetésben játszott fontos szerepét emelte ki fő pozitívumként.

A karcagi járásban a fürdőfelújítások mellett számos egyéb beruházás zajlik. Jövő nyárig megújul a Karcagot és Kunmadarast összekötő útszakasz, továbbá a karcagi városháza és főtér is átalakul. A helyi ipari park infrastrukturális fejlesztése befejeződött, de a jövőben további üzemek épülésére, új cégek betelepülésére lehet számítani. „Ez a projekt 170 ezer fő foglalkoztatását eredményezi” – hangsúlyozta a közigazgatási rádió vendége.

A járási hivatal vezetője a jövőben kollégái szervezeti kultúrájának fejlesztését tűzte ki céljául. „Stratégiai célokat határozunk meg, amelyek révén szabályozottabb, precízebb és gyorsabb munka fog folyni a járásban. Emellett kiemelt törekvés a barátságos, emberi légkör növelése” – hangsúlyozta. A szervezeti újítások közül a munkahelyi egészségnevelés erősítését emelte ki. Példaként a Tisza-tavak közös körbekerékpározását nevezte meg. Hozzátette, a jövőbeni létszámbővülés elhelyezési problémákat fog okozni. Így a tervek között szerepel egy épület vásárlása, amelyben 4 szakigazgatási szerv kaphatna helyet. Ehhez azonban rengeteg pénzre lenne szükség – zárt szavait Hodos Julianna.”

Forrás:
Karcag: a szervezeti kultúra fejlesztése a fő prioritás; OrientPress; 2013. október 3.

Vidékfejlesztési konferencia: sok erőt köt le a közmunkaprogram

„Ha egy polgármester lelkiismeretesen és hatékonyan szeretné végrehajtani településén a mezőgazdasági közmunkaprogramot, akkor idejének egy jelentős részében TSZ-elnökké kell válnia – állították egybehangzóan a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) 2013. október 2-án, Jánoshidán rendezett vidékfejlesztési konferenciájának előadói.

Pelyhe József MÖSZ-titkár köszöntője és a Jánoshida himnuszának meghallgatása után Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási főtanácsadója számolt be a közfoglalkoztatás aktuális fejleményeiről az egybegyűlteknek, külön felhívta a figyelmet a novemberben kezdődő, féléves téli átmeneti közmunkaprogramra, és arra, hogy a jövő évi költségvetés tervezetben 183,8 milliárd forintot irányoztak elő a közfoglalkoztatás finanszírozására.

Tiszatenyő sokat köszönhetett a közmunkaprogramoknak – kezdte eladást Kazinczi István, a település első embere, de ahhoz, hogy egy polgármester a programot lelkiismeretesen és hatékonyan megvalósíthassa, ideje egy részében TSZ elnökké kell válnia. Mindemellett – teszi hozzá – nem szabad túlértékelni a közfoglalkoztatottakban rejlő lehetőséget sem, nem egynek ugyanis már az apja sem dolgozott semmit életében. A MÖSZ Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű-díjával frissen kitüntetett településvezetőjének statisztikája szerint 100 munkanélküliből mindössze harminc törekvő, húszról szinte le lehet mondani, a többiek a közömbösek, őket kell képezni, illetve megtanítani dolgozni. Ez Tiszatenyőn sikerült: beindult a növénytermesztés, az állattartás, a termények, a tej és a hús feldolgozása, működik a kazánprogram, a közfoglalkoztatottak készítette földtéglákat pedig még a Dunántúlról is keresik a vevők.

Jánoshida polgármesterétől a településüzemeltetési költségek csökkentésének hathatós módszereit ismerhették meg a Jász-Nagykun Szolnok megyei településvezetők. Mint Eszes Béla elmondta, azzal, hogy korszerű faelgázosító kazánokra cserélték az önkormányzati intézmények gázkazánjait, majd a fát is olcsóbb tüzelőanyagokkal váltották ki, éves szinten nyolc millió forintos megtakarítást sikerült elérniük, azaz felére zsugorították a fűtési kiadásokat. Hasonló arányú megtakarítást sikerült elérni a közvilágítás terén is: mióta a LED-es fényforrásokat használnak 4,5 millió helyett csak 2 millió forintot kell fizetniük az áramszolgáltatónak. A polgármester beszámolójából kiderült az is, hogy nemsokára vágásra éretté válik az önkormányzat energianyár ültetvénye, s hamarosan beindul a munka a település malmában is, ahol a helyben termett gabonát őrölhetik majd meg.

Az Újkígyóson élők számos dologra lehetnek büszkék – értesülhettek az egybegyűltek Petrányi Csaba polgármestertől – a Kiváló Magyar Élelmiszer díjjal kitüntetett termékek és az országszerte híres Bolyhos Pálinka mellett ott a 2011-ben kapott Magyarországi Falumegújítási díj, vagy a környékbeli településekénél sokkal nagyobb közbiztonságot eredményező mezőőri szolgálat. A Pest megyei település legnagyobb „dobása” mégis az a 400 kilowattos, forgómotoros naperőmű, amely Újkígyós polgármesteri hivatalának és közvilágításának teljes áramellátását képes biztosítani. Petrányi Csaba a gazdaságos településüzemeltetés két legfontosabb alapelvének a működési költségek minimalizálását és a saját bevételi források biztosítását tartja. Előbbire a nyílászárók és a fűtőrendszerek korszerűsítésével és a megújuló energiaforrások nagyarányú felhasználásával törekszenek, míg az utóbbi érdekében egy önkormányzati nonprofit kft.-t hoztak létre, amellyel Újkígyóson és a környező településeken vállalnak különféle munkákat.”

Forrás:
Vidékfejlesztési konferencia: sok erőt köt le a közmunkaprogram; OrientPress; 2013. október 3.

Vizsga nélkül egy köztisztviselő sem dolgozhat

„A köztisztviselőknek 1993 óta kötelező letenniük a közigazgatási alapvizsgát, ennek elmulasztása a munkaviszony megszűnését vonja maga után. A szakvizsga 1998-ban került bevezetésre, ennek nem teljesítése pedig az előmenetelt gátolja – ismertette a Rádió Orient műsorában Juhász Judit, Budapest Főváros Kormányhivatala, Szervezési Főosztályának vezetője.

A Szervezési Főosztály idén januárban kezdte meg működését jelenlegi formájában, előtte Koordinációs- és Szervezési Főosztályként működött. ‘A járások és a kerületi hivatalok kialakulásával vált szükségesség, hogy külön főosztály legyen a koordináció és a szervezés’ – mondta Juhász Judit. Korábban három osztály működött, az Ügyviteli, a Képzésszervezési és Szervezési Osztály, most az utóbbi kettő bár összevonásra került, mégis két teljesen más feladatkör tartozik hozzájuk. Jelenleg 23 fős a létszámuk, tízen az Ügyviteli Osztályon dolgoznak, a többi munkatárs az összevont osztályon látja el feladatát.

A Szervezési Főosztályon a közigazgatásban dolgozó munkatársak részére szerveznek olyan közszolgálati típusú képzéseket, mint az alap- és a szakvizsga. Szintén ez az osztály szervezi az ügykezelői vizsgát, szakmai továbbképzéseket, tréningeket és alkotmányos alapismereti vizsgát azoknak a külföldieknek, akik magyar állampolgárokká szeretnének válni.

A közigazgatási alapvizsga 1993-óta létezik, melynek célja, hogy az eltérő iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők a munkájukhoz szükséges általános közigazgatási alapismereteket megszerezzék. A vizsga időpontját jogszabály határozza meg, de az alapvizsga elmulasztása esetén a munkaviszony megszűnik. A szakvizsga 1998-ban került bevezetésre, ennek nem teljesítése pedig az előmenetelt gátolja – mutatott rá a főosztályvezető.

A képzések szervezésén kívül egyéb szervezési-és koordinációs feladatokat is ellátnak. Mivel kis létszámmal dolgoznak, nem specifikusak a munkakörök, minden munkatárs részt vesz valamennyi feladat ellátásában. Márpedig azok igen sokrétűek, foglalkoznak rendezvények szervezésével, külső ellenőrzésekkel, szabályzatok, utasítások közzétételével, közérdekű panaszkezeléssel és munkáltatói kölcsönnel is.

Az Ügyviteli Osztály a Szervezési Főosztály másik része, ahol kizárólag a Kormányhivatal ügyiratkezelését és postaforgalmát látják el. Döntés született arról is a közelmúltban, hogy a jövőben ez az osztály látja el az ügyfélszolgálati feladatokat. A feladat végzésére eddig is volt példa, de rotációs rendszerben történt a munkavégzés, most azonban a nagyobb felelősség érdekében egy fő végzi ezt a feladatot- mondta Juhász Judit.

A jövőre nézve a stúdió vendége elmondta, leginkább az uniós projektekre és ezek koordinációjára, valamint a minőségirányítással kapcsolatos feladatokra helyezné a hangsúlyt, de ezek még a tervezés stádiumában vannak – zárta szavait a főosztályvezető.”

Forrás:
Vizsga nélkül egy köztisztviselő sem dolgozhat; OrientPress; 2013. október 1.

Összefogás az önkormányzati érdekérvényesítés erősítéséért

„„Az állam szerepének megváltozása és az önkormányzati rendszer átszervezése jelentősen érinti a helyi közszolgáltatások működésének biztonságát. Ez kiemelten fontossá teszi, hogy az önkormányzati érdekeket megjelenítő országos szövetségek együttműködése megerősödjön, és erőik egyesítése szervezetileg is megtörténjen” – áll abban a közös nyilatkozatban, amelyet a MÖSZ, a TÖOSZ, a KÖSZ és a Magyar Faluszövetség elnöke írt alá a Helyi Önkormányzatok Napja alkalmából rendezett emlékkonferencián, Gödöllőn.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), a Magyar Faluszövetség, valamint a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ) a Helyi Önkormányzatok Napja megünnepléséről szóló 2000-ben hozott az országgyűlési határozat szellemében, a Helyi Önkormányzatok Napja alkalmából közös, ünnepi konferenciát rendezett 2013. október 1-jén, a gödöllői királyi kastélyban.

Az egybegyűlteket előbb a MÖSZ elnöke, majd a Pest megyei kormánymegbízott és a Konrad Adenauer Stiftung Magyarországi Képviselet vezetője köszöntötte. Gémesi György az első önkormányzati választás emlékezetes pillanatait elevenítette fel, Tarnai Richárd a kormány által végrehajtott önkormányzati és közigazgatási átalakítások szükségszerűségéről beszélt, türelmet kérve a polgármesterektől az új rendszer bejáratódásáig, míg Frank Spengler a helyi, települési szintű politika jelentőségét hangsúlyozta.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a képviselői és a polgármesteri tisztség összeférhetetlensége miatt 2014 őszétől nem lesznek önkormányzati politikusok a törvényhozásban, ezért új alapokra kell helyezni a települések érdekérvényesítésének kérdését, együtt kell küzdeni a túlélésért, az önkormányzatiság vívmányainak megtartásáért. TÖOSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt éveken többször történtek már kísérletek az önkormányzati szövetségek közötti kapcsolatok megerősítésére, de ezek mindez idáig nem jártak sikerrel, pedig a kormánnyal szemben csak úgy lehet hatékony párbeszédet folytatni, ha az önkormányzati oldal egységes.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke a jelen helyzetet a rendszerváltozás idejéhez hasonlította, mondván, most kell megragadni az alkalmat arra, hogy a egybekovácsoljuk a nemzet akaratát az országot vezető erőkével. Azt a küzdelem ugyanis, amit a kormányzat hazánk függetlenségéért folytat, elismerésre méltó, ám a hétköznapok szintjén bőven vannak még kívánni valók. Példaként említette, hogy a közoktatás államosítása, a rezsicsökkentés, illetve a hulladékgazdálkodási reform során nem veszik figyelembe a helyi sajátosságokat. Szabó Gellért szeretné, ha a most aláírt szándéknyilatkozatot a négy szövetség tagtelepüléseinek segítségével sikerülne még a jövő év első felében tartalommal megtölteni, s együttes erővel kijavítani a hibákat.

„Az utóbbi években a kormányok és az önkormányzatok külön ünneplik ezt a napot’ – állapította meg Wekler Ferenc. A KÖSZ elnöke szerint ennek oka, hogy a helyi érdekek általában nem esnek egybe az államéval, és az elmúlt 23 év érdekérvényesítésének kudarca, hogy ezt a szembenállást máig sem sikerült feloldani. Elmondta: egykori tanácselnökként jól emlékszik a korábbi járási rendszerre, amire a mostani is egyre inkább kezd hasonlítani. Hibának nevezte, hogy a járási hivatalok felállításával több forrást vittek el a településektől, mint feladatot, s hogy a közoktatási intézmények állami kézbe vétele nem a költséghatékonyságot szolgálja. Wekler Ferenc elismeri, hogy a rendszerváltás óta felgyülemlett problémákat orvosolni kell, azonban ezeket nem a kistelepülések okozták, mégis mintha őket büntetnék érte.

Gémesi György elsősorban a feladat- és forráselosztás tökéletlenségében látja a bajok gyökerét. Véleménye szerint vannak feladatok, amelyek csak helyben oldhatók meg hatékonyan. Ilyen például az alapfokú oktatás, amelynek államosítása rengeteg konfliktust eredményez országszerte. A járási hivatalok kialakításánál a hatástanulmányokat és a kellő átállási időt hiányolta, s véleménye szerint csak a jól képzett, elkötelezett köztisztviselőknek köszönhető, hogy nem történtek nagyobb zavarok. A MÖSZ elnöke átgondolatlan lépésnek tartja a kistelepülési hivatalok átszervezését, megszüntetését is, mert ez az intézkedés sokkal több kárt okozott, mint amennyi megtakarítást eredményezett. „A feladatfinanszírozás bevezetésével alapvetően egyet lehet érteni, de csak puffer rendszerrel és a helyi adottságok figyelembe vételével, mert jelenleg is 50-100 milliárd forint hiányzik az önkormányzatok költségvetéséből’ – zárta szavait Gémesi György.

Az ünnepi beszédek elhangzása után a négy elnök aláírta a szövetségek együttműködésének erősítését célzó közös szándéknyilatkozatot, majd a kiemelkedő teljesítményt nyújtó polgármesterek kitüntetésével zárult a rendezvény. A TÖOSZ Köllner Ferenc-emlékdíjában Papp Tibor, Dévaványa nyugalmazott polgármestere, illetve Sabján Katalin, a szövetség nemzetközi titkára részesült. A MÖSZ Polgármesteri Ezüstlánc-díját Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere vehette át, míg Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű-díjakkal Kazinczi Istvánt, Tiszatenyő polgármesterét és Mondok Józsefet, Izsák első emberét tüntette ki a szövetség.

Közös nyilatkozat az országos önkormányzati szövetségek együttműködéséről
Az állam szerepének megváltozása és az önkormányzati rendszer átszervezése jelentősen érinti a helyi közszolgáltatások működésének biztonságát. Ez kiemelten fontossá teszi, hogy az önkormányzati érdekeket megjelenítő országos szövetségek együttműködése megerősödjön, és erőik egyesítése a szövetségek típusától és tagságuk összetételétől függetlenül szervezetileg is megtörténjen. Csak a közös önkormányzati alapértékek mentén lehet hatékony az önkormányzati érdekképviselet, amely biztosítani tudja a magyar önkormányzati hagyományok és az európai alapelvek védelmét, az elért eredmények gyarapítását.

Mindezek felismerése alapján Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség (MFSZ), Dr. Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ), Dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MOSZ) és Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke a Helyi Önkormányzatok Napja tiszteletére rendezett konferencián kinyilvánítják azt a szándékukat, hogy megkezdik szorosabb együttműködésük szervezeti kereteinek kidolgozását.

Az MFSZ, a KÖSZ, a MOSZ és a TÖOSZ kéri tagönkormányzataik vezetőit, hogy javaslataikkal, véleményükkel segítsék az együttműködési folyamatot, az önkormányzati érdekek képviseletének, érvényesítésének erősítése céljából.

Az együttműködő felek abban bíznak, hogy együttműködésük szervezeti kereteinek formájáról és módjáról 2014. első félévében vezető testületeik dönthetnek Céljuk, hogy a 2014. évi általános önkormányzati választásokat követően településeik közösségének érdekvédelmét együttes erővel biztosítsák.”

Forrás:
Összefogás az önkormányzati érdekérvényesítés erősítéséért; OrientPress/Magyar Polgármester Online/ MÖSZ; 2013. október 2.

Megfigyelve – a kamera mindent lát?

„A kamerázási lázat alapvetően a 9/11-es terrortámadás váltotta ki, amelyet követően szerte a világban igény merült fel, hogy közterületekre kamerákat helyezzenek ki. A technika fejlődésével a megfigyelések alkalmazási köre kibővült. A kamerás megfigyelések adatvédelmi aggályokat is felvethetnek, kezdve attól, hogy hol helyezhetőek el a berendezések, és, hogy a felvételeket meddig lehet tárolni – mutatott rá a Rádió Orient stúdiójában Dr. Révész Balázs, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Vizsgálati Főosztályának vezetője.

Közterületi kamerázás
Budapesten a VIII. kerületi Rákóczi tér környékén a helyi rendőrkapitányság a prostitúciót kívánta visszaszorítani a kamerák felszerelésével 2005-ben. Hamarosan bebizonyosodott, hogy gyors rendőri reakció mellett a kamerák jelenlétével a bűnözés lényegesen csökkenthető. Az itt megszerzett tapasztalatok segítettek abban, hogy a kamerázás szabályai kikristályosodhassanak. A rendőrségi kamerázásra a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény rendelkezései irányadóak. A rendőrségen kívül a közterület-felügyelet szakmai előterjesztése alapján az önkormányzati képviselő-testület is dönthet a kamerák elhelyezéséről. A jól megalapozott döntéseknek kiemelt jelentősége van, hiszen a kamerás megfigyelések kapcsán két érdek ütközik. Egyik oldalról közérdek fűződik ahhoz, hogy a polgárok biztonságban legyenek, másrészt azonban a kamerázás alapjog-korlátozást is jelent.

„Szomszédkamerázás”
Ma már bárki kiépíthet magának kamerarendszert, azonban sokan nem csak a saját magánterületüket figyelik meg, hanem a kamera látószöge a szomszéd területére is irányul. Ez utóbbi eset jogellenes, hiszen az már a szomszéd magánszféráját, a birtokának zavartalan használatát sérti. Ez elsődlegesen birtokvédelmi ügy, ezért az adatvédelmi hatóság azt javasolja, hogy a birtoklás zavarásának megszüntetése érdekében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. IV. törvény birtokvédelemre vonatkozó 191-192. §§-ai alapján a jegyzőhöz forduljanak, birtokvédelmi eljárást kezdeményezve – jegyzi meg az adatvédelmi szakember.

Oktatási intézmények, kórházak és temetők kamerás megfigyelése
Az oktatási intézményekben történő kamerázásra speciális rendelkezések nem vonatkoznak, azonban fontos kiemelni, hogy az oktatás és a tanulás folyamatát nem lehet folyamatosan megfigyelni. Kizárólag olyan helyiségekben lehet kamerát elhelyezni, ahol a cél a vagyonvédelem – hangsúlyozta a főosztályvezető. A kórházak még inkább érzékeny területek, hiszen itt különleges adatnak minősülő egészségügyi adatokat kezelnek rólunk. Az Alkotmánybíróság határozataival összhangban, a szükségesség-arányosság elvét követve kezelőhelyiségekben, orvosi szobákban kamerát üzemeltetni tilos. Más megítélés alá esik viszont a vagyonvédelmi célból telepített megfigyelő rendszer a kifejezetten ilyen célra létesített helyiségekben, továbbá a nyitvatartási időn kívüli biztonsági kamerás megfigyelés is. A temetők esetében elsősorban a kegyeleti jogot kell tiszteletben tartani. Nyitvatartási időben a hozzátartozókat kamerás megfigyeléssel nem szabad zavarni, ugyanakkor a gyakori sírrongálások miatt indokolt és célhoz kötött, ha nyitvatartási időn kívül a temető területét vagy a kerítés vonalát folyamatosan megfigyelik – nyilatkozta a főosztályvezető.

Üzletek, próbafülkék megfigyelése
A próbafülkék bekamerázása tilos, azonban arra van lehetőség, hogy az áruház területét rögzítésre nem alkalmas kamerarendszerrel valós időben figyeljék meg. Fontos viszont, hogy a kamerarendszer üzemeléséről a vásárlókat megfelelően, például táblák kihelyezésével tájékoztassák – hangsúlyozta az adatvédelmi szakértő.

Kamerázás a társasházakban
A kamerázással kapcsolatban a NAIH-hoz érkező panaszok jelentős része a társasházi kamerázáshoz kapcsolódik, amelynek jogszabályi alapját a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 25. §-a adja. A közös területek megfigyeléséről a közgyűlés dönthet a tulajdonostársak kétharmados igenlő szavazatával.

Munkahelyi megfigyelések
A munkáltató a többletjogosítványai birtokában néha túlterjeszkedik a hatáskörén, és megengedhetetlen kamerás megfigyelést folytat. Révész kiemelte a NAIH spontán szervezett ellenőrzéseinek fontosságát, hiszen ilyen esetekben a munkáltatók nem tüntethetik el a kamerák nyomait. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 11. §-a rendelkezik a munkáltatói ellenőrzésről. Habár az Mt. ezen szakasza lehetővé teszi a munkavállaló technikai eszközzel történő ellenőrzését, önmagában ez a rendelkezés mégsem hatalmazza fel a munkáltatót a korlátlan kamerás megfigyelésre. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) rendelkezései és a munkáltató belső szabályzatai alapján kell mérlegelni, hogy az adott kamerázás jogszerű-e – mutatott rá Révész Balázs.”

Forrás:
Megfigyelve – a kamera mindent lát?; OrientPress; 2013. október 2.

Várólisták: az első hónapokban csak figyelmeztetik a kórházakat

„Szeptembertől új szabályok alapján követik nyomon a kórházi várólistákat, a listán szereplő és az ellátott betegek adatait havonta összevetik, hogy minél pontosabbak legyenek a várólisták – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkársága hétfőn az MTI-vel.

A közlés szerint amennyiben a kórházak várólista-vezetésében olyan hiba található, amely veszélyeztetheti a magas színvonalú és biztonságos betegellátást, az adott intézmény következményekkel számolhat.

A szankcionálás azonban nem öncélú – írták -, mindez azért történik, hogy a betegek hozzájuthassanak az ellátáshoz. Éppen ezért az első négy hónapban a kórházakkal csak tudatják, hogy ha hibáznak, „éles helyzetben” milyen következményekkel kellene számolniuk.

Az a cél, hogy a kórházak minden esetben bevezessék a helyes várólista-kezelést, és a büntetéssel az államtitkárság nem forrásokat akar elvonni a betegellátástól – olvasható közleményben.

Emlékeztettek arra, hogy a jelenlegi kormányzat elődjétől átláthatatlan, betegazonosításra alkalmatlan „várólista-adathalmazt” örökölt. Korábban nem volt ugyanis egységes és ellenőrizhető kimutatás a várakozók számáról, illetve a várakozási időről.

Jelenleg a központosítás után az adatok tisztázásánál tartanak. Az eddigi elemzések alapján egyértelmű, hogy a beteg a számára prognosztizált várakozási időkkel szemben ténylegesen sokkal hamarabb kapja meg az ellátást.

A közlés szerint az egészségügyért felelős államtitkárság ahogyan eddig, a továbbiakban is folyamatosan ad a betegellátáshoz nélkülözhetetlen, hiteles információkat.”

Forrás:
Várólisták: az első hónapokban csak figyelmeztetik a kórházakat; Népszabadság/MTI; 2013. szeptember 30.

Ezért hosszú a kórházi várólista

„Novembertől az egészségbiztosítási pénztár bünteti azokat a kórházakat, amelyek hibás adatokat szolgáltatnak a várólistákról – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György szerint az egészségügyi költségvetés emelésével rövidebbek lehetnének a várólisták.

Bevezető fázisában van a kórházi várólisták tisztázása – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség elnöke, Velkey György.

A következő költségvetési évtől, tulajdonképpen novembertől büntetést kap az a kórház, az a szolgáltató, amely nem pontosítja az adatait – jelentette ki.

A hét elején a Népszabadság írt arról, hogy súlyosan torzak a kórházak műtéti várólistái. Az egészségpénztár novembertől minden egyes hibáért 30 ezer forintos büntetést ró ki, és az eset ellátásáért járó finanszírozást sem utalja mindaddig, míg az adott intézmény nem korrigálja a hibáját. Velkey György szerint elsősorban a kapacitáskorlátok miatt léteznek várólisták.

A kapacitáskorlátok a tervezhető beavatkozásokra vonatkoznak. Nyilván egy, a mostanihoz képest nagyobb anyagi ráfordítással a várólisták csökkenthetőek. A várólistáknak másik fontos oka a szakorvosok hiánya – tette hozzá a Magyar Kórházszövetség elnöke.

Magyarországon a várólisták kritikusan hosszúak például ortopédiai műtéteknél. Alapvetően térd-, csípőprotézis, gerincstabilizáló operációkról van szó. Itt sok száznapos várólisták vannak. És mondhatjuk, hogy az ortopédsebészek hiánycikknek számítanak – fogalmazott Velkey György.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárságának közleménye alapján szeptembertől új szabályok alapján követik nyomon a kórházi várólistákat, a listán szereplő és az ellátott betegek adatait havonta összevetik, hogy minél pontosabbak legyenek a várólisták. A tárca emlékeztetett arra, hogy korábban nem volt egységes és ellenőrizhető kimutatás a várakozók számáról, illetve a várakozási időről.

Egyre rosszabb lesz a helyzet
Jelentős előrelépésnek tartja a Magyar Kórházszövetség elnöke, hogy a jövő évi költségvetésben – az ideinél – 44 milliárd forinttal több került a gyógyító-megelőző kasszába, ez az alapellátásban jelentős forrásbővülést jelent és folytatódik a mentőszolgálat korszerűsítése is – mondta Velkey György az Inforádió Aréna című műsorában. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója azonban hozzátette, a kórházaknak szánt kétszer 10 milliárdos pluszt kevesli.

Velkey György azt mondta, a költségvetésben a szükségesnél és a környező országokhoz képest is kevesebbet fordítanak a kórházakra, a belső hatékonysági tartalékok további feltárásával is legfeljebb pár tízmilliárd forint érhető el, miközben a forráshiány százmilliárdos nagyságrendű.

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a GDP egy százalékával kellene megemelni az egészségügyre fordított összeget, ami most 4 százalék alatt van. A források szinten tartásával vagy lassú emelkedésével viszont egyre rosszabb lesz a helyzet, mivel a magyar társadalom is öregszik.

A forrásbevonásra jó lehetősége lenne például az kiegészítő egészségbiztosítások bevezetése, illetve az extra szolgáltatások rendszerszintű biztosítása – mondta Velkey György.”

Forrás:
Ezért hosszú a kórházi várólista; Inforádió; 2013. október 2.

Szélesedik az állami piac

„Az idén július 1-jétől hatályos, közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) szabályainak megváltoztatásával szélesedik a piac. Ezen túl olyanok is részt vehetnek az állami pályázatokon, akik számára eddig ez nem volt elképzelhető, mivel az ajánlattevői referenciaévek száma háromról hat, illetve ötről nyolc évre nőtt, továbbá ezen túl a hiánypótlás keretében új gazdasági szereplő is bevonható.

A kormány határozott szándéka – nem utolsósorban az uniós források lehívásának gyorsítása érdekében – a közbeszerzési piac élénkítése, amelyet jól mutat a július 1-jétől hatályos Kbt. (2011. évi CVIII. módosításáról), és annak a kizáró okokra, alkalmassági igazolási módokra és a műszaki leírásra vonatkozó végrehajtási rendelete [310/2011. (XII. 23.)]. Ennek értelmében – ha az ajánlatkérő a megfelelő verseny érdekében szükségesnek tartja – az eljárást megindító felhívás feladásától vagy megküldésétől visszafelé számított hat évben teljesített szolgáltatások is figyelembe vehetők, feltéve, hogy ezt a kiíró a felhívásban már előre jelezi. Ez az időszak az építési beruházásoknál nyolc évre bővíthető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy olyan cégek is beléphetnek a közbeszerzési piacra, amelyek eddig kisebb számú referenciájuk miatt elestek ettől a lehetőségtől, ami értelemszerűen a kisebb vállalkozásokat is érinti. Plasztikusan talán a pár éve lezajlott, ún. papírtender érzékelteti a módosítás jelentőségét, akkor ugyanis a referenciák miatt csak a két legnagyobb – rendszeresen nyerő – cég tudott részt venni a tenderen.

A jogalkotó piacélénkítő szándéka figyelhető meg a törvény azon részében is, amely szerint a hiánypótlási eljárás keretén belül új gazdasági szereplő vonható be. Az idén július elseje után indult közbeszerzési eljárásokban, ha egy vállalkozás elindul a tenderen és megfelel az előírásoknak, de az alkalmasság ellenőrzésénél kiderül, hogy pl. az alkalmasság igazolására bemutatott szakembere nem felel meg az ajánlatkérői előírásoknak, ezt a gazdasági szereplőt kicserélheti egy másikra, és ez immár nem érvényteleníti ajánlatát. Az érvényes és ezért a versenyben maradó ajánlatok körének bővülése szintén azt eredményezheti, hogy szélesebb körű lesz ajánlattevői verseny. Ennek pontos hatását egyelőre – tekintettel a friss szabályozási változásra – még láthatjuk előre.
Ezzel a rugalmasabb megközelítéssel a fő cél a sikeres eljárás, mivel az eddigi szabályozás e tekintetben túl szigorúnak bizonyult. Fontos tudni mindemellett azt is, hogy ez nem lehet parttalan, a hiánypótlás korlátja az, hogy ugyanazon hiány pótlására az ajánlattevők nem szólíthatóak fel egymást követőn két alkalommal.

Az új szabályozás alapján új gazdasági szereplő bevonása esetén a további hiánypótlási körök (pl. a bemutatott új szakember alkalmasságának igazolásához nem kerül benyújtásra a szakember elvárt diplomája) csak akkor korlátozhatók vagy zárhatók ki, ha ezt az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelölte, egyéb esetben a többszöri hiánypótlás tilalma az új gazdasági szereplő vonatkozásában annak bemutatásával újra indul.

Hosszabb referencia-időszak
A július 1-jétől hatályos közbeszerzési törvény szerint szélesebb körű lehet az ezen a piacon résztvevők köre a kiterjesztett referencia-időszaknak és a rugalmasabb hiánypótlási szabvályoknak köszönhetően.

Az ajánlattevők által bemutatandó referenciák időszakának hossza ugyanis megduplázódott: ezen túl – az építési beruházások esetén – akár a kiírástól visszafelé számított nyolc évben elvégzett munkával is lehet pályázni, és a hiánypótlás során az alkalmasságot igazoló szabályok is rugalmasabbá váltak.”

Forrás:
Szélesedik az állami piac; Világgazdaság; 2013. október 1.

Változik az uniós források felhasználása 2014-2020 között

„Változás lesz az európai uniós források felhasználásában a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, január elsejétől átalakul a hazai intézményrendszer, a tervezésben a nemzeti célokat összhangba kell hozni az összeurópai stratégiákkal – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára szerdán, Budapesten.

Csepreghy Nándor a Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetsége (PÁTOSZ) és a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) közös rendezvényén elmondta: az új fejlesztési ciklusban az irányító hatóságok az érintett szaktárcákhoz kerülnek, a központi koordinációs szervezet az uniós források megfelelő minőségű és ütemű végrehajtását felügyeli, a területiség elvének érvényesítésével a megyei önkormányzatok jelentős fejlesztési pozíciót kapnak majd, és a támogatott fejlesztéseknek az integrált fejlesztési szempontoknak is meg kell felelniük.

A változásokról szólva a helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja Magyarország, a kis és középvállalkozások (kkv) helyzetbe hozása továbbra is cél marad, amit a kamara korábban szorgalmazott. A pályáztatással kapcsolatban a helyettes államtitkár kiemelte, hogy tovább egyszerűsítenek, például az államnál nyilvántartott adatokat az új pályázati rendszerben nem kérik majd a pályázóktól, ezt a közreműködő szervezet szerzi majd be, az állam által fenntartott intézményeknél a közcélú fejlesztés esetében nem írnak ki pályázatot, ezeknél normatív alapú támogatás várható.

Ugyanakkor kérdésre válaszolva közölte: ezeknél a fejlesztéseknél is be kell nyújtani a beruházási dokumentációkat, amit az érintett állami intézmény vagy önkormányzat a saját apparátusával is meg tud tenni. Viszont, ha külső pályázatírót szeretne igénybe venni ehhez, arra csak saját forrásból fordíthat, és ez nem számolható el a fejlesztés költségei között. Előadásában Csepreghy Nándor felhívta a figyelmet arra, hogy a következő fejlesztési ciklusban növekedni fog a visszatérítendő támogatások, pénzügyi eszközök aránya, illetve az európai fejlett régiói közé tartozó Közép-Magyarország kevesebb uniós forrást kaphat.

A kormány szándéka szerint viszont a hazai költségvetési forrásból fejlesztési támogatásra számíthatnak. Vereczkey Zoltán, a PMKIK elnöke kiemelte: a kamara fontosnak tartja, hogy az új fejlesztési ciklusban a források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja az ország, szemben a 2007-2013. közötti 14,5 százalékkal, és örülnek annak, hogy a kormány hazai forrásból ad pénzt a közép-magyarországi fejlesztésekhez. Maróczi Imre, a PÁTOSZ elnöke elmondta: szövetségük tagjai elítélik a korrupciót, kiállnak a szakma tisztasága mellett.

A PÁTOSZ-ba többszörös szűrő után veszik fel a tagokat és terveik szerint 2014 januártól pályázatírói kártyát adnak ki, amely mögött a szövetség tanúsítása húzódik meg. A résztvevők kérdéseire válaszolva Csepreghy Nándor elmondta, hogy a pályázatírással kapcsolatban több anomáliát is tapasztaltak, például a benyújtott projektköltségek között elsőként a munkájukhoz kapcsolódó számlát nyújtották be, majd magára hagyták a nyertest, a projekt megvalósításából kivonultak.

Tapasztalták azt is, csak azért, hogy minél előbb bekerüljenek a rendszerbe, hiányosan küldik be a jelentkezési lapot, amit később hiánypótlással kiegészítenek, ezzel meg tudják előzni a korrekt pályázatot beadókat, ami szűkös határidő esetén egyáltalán nem lényegtelen szempont. A helyettes államtitkár úgy látta, hogy szükség van a jó pályázatírókra, viszont a szakma megtisztulásában a szakmai érdekképviseleteknek kell kezdeményezéseket tenniük.”

Forrás:
Változik az uniós források felhasználása 2014-2020 között; Miniszterelnökség; 2013. október 2.

Közigazgatási, politikai informatika

Kétmillióan figyelik az internetet Kínában

„Kínában mintegy kétmillióan követik figyelemmel hivatalból a közhangulat változását az interneten, s adnak visszajelzést ez alapján a döntéshozóknak – számol be a Hszinpej Zsipao központi lap.

Az „online közvélemény-elemzést” hivatalosan is elismert, külön szakmaként tartják számon, az az emberi erőforrások minisztériumának álláslistáján is szerepel – írja az újság. A kínai kormány, sokszor pedig a nagyvállalatok által fizetett elemzők dolga az, hogy az ország több mint 590 millió internetezőjének hangulatát nyomon kövessék. Ehhez többnyire blogokat, mikroblogokat és más közösségi platformokat – így például a Facebook kínai megfelelőjét, a Renrent – figyelik. A kormány által foglalkoztatottak jellemzően személyenként egy-egy tartományra, illetve városra koncentrálnak, a céges alkalmazottak saját hírnevük alakulása mellett a versenytársakét is nyomon követik.

A lapnak Jüan Ming álnév alatt nyilatkozott egy Honan tartománybeli megye „vezető közvélemény-elemzője”. Munkáját elmondása szerint az országos keresőmotorokon túl speciális szoftver is segíti, amelyet a helyi vezetés vásárolt több millió jüanért. A kifejezetten speciális információk kiszűrésére kifejlesztett programok egy része nem csupán az egyes témákat, hanem azok előfordulásának gyakoriságát követi, s riasztja az elemzőket egy kritikusnak tartott határ átlépése után. A keresési eredményekről, vagyis a közvélemény alakulásáról az elemzők mindennap írásos jelentést készítenek és küldik azokat el a helyi, illetve a felsőbb politikai vezetés vagy céges munkaadóik számára.

Az online közvélemény-elemzés műfaja az internet elterjedésének kezdete óta, mintegy hat éve létezik Kínában. Igazán nagy jelentőséget a mára már több mint félmilliárd felhasználót magukénak tudó mikroblogok megjelenése után kapott, azok ugyanis mára az online közvélemény kifejeződésének elsődleges színtereivé váltak. A valós idejű információközlés terjedése megköveteli a gyorsabb reagálást a különböző szintű döntéshozókat és vállalatokat érintő esetekre, tovább növelve a közvélemény-elemzők iránti keresletet.”

Forrás:
Kétmillióan figyelik az internetet Kínában; SG.hu; 2013. október 4.

ICT Export Directory : Hiánypótló export-promóciós lehetőség magyar infokommunikációs cégeknek

„Nemzetközi példákat alapul véve Magyarországon először a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) fejlesztésében érhető el az angol nyelvű, online ICT Export Directory, amelynek célja a magyar infokommunikációs cégek exportjának elősegítése külföldi partnerek számára elérhető adatbázis kialakításával.

A HITA kiemelt projektje eredményeként a honlapon bármely magyar ICT-cég regisztrálhat az adatbázisba, melyen keresztül a külföldi partnerek közvetlenül kereshetik meg. Az Export Directory első külföldi bemutatását az Egyesült Arab Emirátusokban, a 2013. októberi GITEX kiállításon tervezi a HITA. Az Export Directory mobiltelefonokra és tabletekre optimalizált verziója is elérhető.

A honlap az alábbi címen érhető el: hita.hu/Hungarian ICT Export Directory

Miért érdemes regisztrálni?

  • mert az Export Directory-n keresztül külföldi (előzetesen regisztrált) partnerek közvetlenül kereshetik meg a céget, így rövid idő alatt értékes lead-ekhez juthatnak
  • mert a HITA számos további szakmai fórumon és eszközzel fogja népszerűsíteni a regisztrációval rendelkező cégeket:
    • a külgazdasági szakdiplomata-hálózat segítségével külföldi szakmai szövetségeknél, szervezeteknél
    • hazai szakmai szövetségeken, klasztereken keresztül
    • külföldi szakkiállításokon (az Export Directory-t népszerűsítő kiadvánnyal/QR-kóddal, az adatbázisban szereplő cégprofilokból összeállított brosúrákkal)
    • rendszeres üzletember-találkozókon, nemzetközi matchmaking rendezvényeken
    • az Európai Unió vállalkozásfejlesztési hálózatán, az Enterprise Europe Network-ön és külföldi rendezvényein keresztül
    • magas rangú delegációk tagjainak körében
    • online marketing eszközökkel (pl. keresőoptimalizálás)

Az ICT a magyar gazdaság domináns ágazata – a GDP 10%-át adja, ugyanakkor ennek 90 %-át a Magyarországon jelen lévő multinacionális cégek hardverexportja teszi ki. A maradék 10 százalék a nagyobb hozzáadott értékkel bíró, sokkal gyorsabban növekvő szoftver- és szolgáltatásexportból származik, melyben fontos szerep jut a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak és a már szép sikereket elért magyar startup cégeknek is. A KSH adatok alátámasztják az iparág dinamikus fejlődését- az ICT az egyetlen iparág, mely minden negyedévben növekedni tudott az elmúlt időszakban. A nemzetközi elemzések is azt mutatják, hogy az ICT-iparágnak vannak eredményei, a régión belül az élbolyhoz tartozunk.

További információk a HITA ICT-területért felelős ágazati tanácsadóinál, Kvassay Krisztinánál (krisztina.kvassay@hita.hu) és Szűcs Mariannál (mariann.szucs@hita.hu).”

Forrás:
ICT Export Directory : Hiánypótló export-promóciós lehetőség magyar infokommunikációs cégeknek; Nemzeti Külgazdasági Hivatal; 2013. október 3.

Új felhívás az Országgyűlés tudásanyagának digitalizálására

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent „A Digitalizált Törvényhozási Tudástár 2.” című, EKOP-2.1.24 kódszámú kiemelt felhívás.

A programra 450 millió Ft áll rendelkezésre.
A projektjavaslat benyújtására 2013. október 3-tól november 1-ig van lehetőség.

Kapcsolódó dokumentumtárak
EKOP-2.1.24 – Digitalizált Törvényhozási Tudástár 2.;
…
Cél a képviselők, a közigazgatás szereplői (a minisztériumok és háttérintézményeik), illetve a joghallgatók (az OGYK országos gyűjtőköri jogi szakkönyvtár), korszerű, online formában történő digitális tartalmakkal való ellátása.

További feladat, olyan egységes szolgáltatási felület kialakítása, amelyben a legnagyobb hangsúlyt a tartalomszolgáltatás fejlesztése jelenti, ezt támogatja egy egységes adatbázis rendszer kialakítása, hogy komplexebb és szélesebb körben elérhető szolgáltatást épüljön ki.

Az országgyűlési dokumentumok teljes körű feldolgozásával, valamint a történeti jogforrások (jogszabályok, döntvények) minél teljesebb körű digitalizálásával legfőbb cél a jogalkotó és jogalkalmazó (közigazgatási, igazságszolgáltatási) szervek munkájának segítése mind intézményi, mind személyre szabottan. Emellett ezen dokumentumok nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételével a projekt hozzájárul az állampolgárok jogkövető magatartásának alakításához, a jogkereső állampolgárok jogérvényesítéséhez.

A Digitalizált Törvényhozás Tudástár 2. (DTT 2.) című projekt a Digitalizált Törvényhozás Tudástár 1. (DTT 1.) projektben elért eredményekre épül, az ott előállított szoftver és hardver elemek bővítésével kívánja az újabb feladatokat ellátni.

A projekt alapjai: digitalizáló, tartalom feldolgozó projekt (feladat: az Országgyűlési Hivatal, az országgyűlési képviselők, minisztériumok információval történő ellátása, tartalomszolgáltatási, stratégiai funkció).

A megvalósuló közszolgáltatás keretében biztosítja az Országgyűlés könyvtári, szakirodalmi információs ellátását, valamint közreműködünk az Országgyűlés munkája során létrejövő, közérdekű információkat tartalmazó dokumentumok nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételében (Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994.(IX.30.) országgyűlési határozat 145.(6) c-d) pont, 147.§).

A célok mentén a következő tevékenységek valósulnak meg a projektben:

  • 1) A tömeges digitalizálás hosszú távú feltételeinek megteremtése a Könyvtárban, ehhez: a metaadatok előkészítése digitalizálásra, a könyvtár adatbázisainak, és az integrált könyvtári rendszer előkészítése speciális, a digitalizáláshoz kötődő információk tárolására, visszakereshetővé tételére; ennek megfelelően az informatikai környezet fejlesztése.
    A digitalizált állomány bővítése 1.500.000 oldallal, a könyvtár állományából válogatott művekkel, ehhez kapcsolódóan korszerű digitalizáló műhely és bemutatóterem kialakítása.
  • 2) Egységes szolgáltatási felület kialakítása, amelyben a fő hangsúly a tartalomszolgáltatás fejlesztés, a korábban digitalizált állományok összekapcsolása, a történeti országgyűlési dokumentumok elemzőanalitikus feldolgozása.
  • 3) Ennek hátteréül szolgál az egységes háttér-adatbázis rendszer kialakítása, hogy komplexebb és szélesebb körben elérhető egységes szolgáltatás-rendszer épüljön ki.

Elvárt eredmények
A projekt keretében a következő tevékenységek realizálódnak:

  • 1. Az informatikai háttér fejlesztése: a független, egymástól elválasztott adatbázis rendszer helyett egy egységes, színvonalas szolgáltatásra alkalmas elektronikus gyűjtemény kialakítása, annak minőségi szintű feltárása.
  • 2. A metaadatok előkészítése: megfelelő színvonalú rekordok előállítása, melyek adatai alapot szolgáltatnak a digitalizált objektumok kezeléséhez szükséges metaadatokhoz. Ennek hátteréül szolgál az egységes adatbázis rendszer kialakítása, hogy komplexebb és szélesebb körben elérhető egységes szolgáltatás- rendszer kerüljön kiépítésre.
  • 3. Digitalizálás: a tömeges digitalizálás feltételeinek hosszú távú megteremtése.
  • 4. A művek kiválasztása digitalizálásra: ezen belül szakirodalom digitalizálása a jogtudomány, politikatudomány és történettudomány szakterületekről, továbbá OGY dokumentumok digitalizálása, végül a hivatalos lapok digitalizálása
  • 5. Tartalomszolgáltatás fejlesztés: a tartalomszolgáltatás fejlesztése egy olyan egységes szolgáltatási felület kialakítása révén, amelyben a fő hangsúly a korábban digitalizált állományok összekapcsolása, korszerű módon biztosítva ezáltal a hozzáférést…”

Forrás:
Új felhívás az Országgyűlés tudásanyagának digitalizálására; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2013. október 3.

Ubuntura vált a francia csendőrség

„A jövő év közepére már 92 ezer számítógépükön fut majd Linux.

Úgy tűnik nem csak a németek haladnak a nyílt forráskódú szoftverek államigazgatásban való bevezetésével, ugyanis néhány nappal ezelőtt a francia csendőrség bejelentette az Ubuntu Linuxra való szinte teljes átváltást.

A szervezet még 2004-ben kezdte meg a nyílt forráskóddal való kalandját, akkor 90 ezer számítógépen vált előtelepítetté az OpenOffice irodai programcsomag, az átállással 20 ezer Microsoft Office landolt a kukában. A következő fázisban 2006-ra a Firefox és Thunderbird lett a szabványos böngészőjük és levelezőjük, majd az utána következő évben a GIMP és VLC is debütáltak a PC-iken.

A Windows XP platform Linuxra való lecserélésének ötlete 2008-ban merült fel: abban az évben 5000 gépre telepítették elő az Ubuntut, 2011-re a szám 20 ezerre nőtt, most pedig 37 ezer gépükön fut a rendszer. A csendőrség jövő nyárig további 72 ezer számítógépét fogja átmigrálni a nyílt forráskódú operációs rendszerre, az ismeretlen mennyiségű maradék eszközön feltehetően rendkívül nyomós okkal marad Windows.

A francia rendfenntartó szerv tapasztalatai alapján a nyílt forráskód használata 40 százalékkal csökkenti a számítógéppark fenntartási költségét; a licencdíjak mellett a szervizelés is jóval olcsóbb.”

Forrás:
Ubuntura vált a francia csendőrség; Wiezner István; PCWorld.hu; 2013. október 5.

A kormány tovább növeli az informatikai ellátottság színvonalát a közigazgatásban

„A magyar kormány az elkövetkező hét évben jelentősen, mintegy háromszorosára emeli azt a keretet, amelyből informatikai beruházások, infrastruktúra- és alkalmazásfejlesztések lesznek megvalósíthatók a közigazgatásban.

A magyar kormány az elkövetkező hét évben jelentősen, mintegy háromszorosára emeli azt a keretet, amelyből informatikai beruházások, infrastruktúra- és alkalmazásfejlesztések lesznek megvalósíthatók a közigazgatásban — mondta el Vályi-Nagy Vilmos 2013. október 1-jén, Budapesten, az Új gazdálkodási rend a közigazgatásban című konferencián, amelyen a gazdálkodási rendszer informatikai hátteréről beszélt. Hozzátette: A fejlesztések eredményeképpen a közigazgatást szinte teljes egészében új eszközpark és új alkalmazások segítik majd a mindennapi munkát.”

Forrás:
A kormány tovább növeli az informatikai ellátottság színvonalát a közigazgatásban; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. október 2.

Kettős könyvelés jön az államigazgatásban

„Alapvető változások lépnek életbe január 1-jétől az államháztartás számviteli rendjében, amely az informatikai hátteret is jelentősen befolyásolja. A kormányzati gazdálkodási rendszer szállítója, a GriffSoft felkészült a változásokra – közölte az IT-Business Publishing (ITB) Kft.

Az uniós irányelvekkel összhangban jövő januártól kétféle számvitelt, azaz kettős könyvvezetést alkalmaznak a magyar államigazgatásban. Ezen belül elkülönül a pénzforgalmi alapú költségvetési és a teljesítményszemléletű pénzügyi számvitel. Emiatt lényegében kétszer kettős könyvvitelről lehet beszélni.

A költségvetési számvitel a klasszikus költségvetési adatokat (előirányzatok, pénzforgalom, kötelezettségvállalások, bevételi előírások), a pénzügyi számvitel pedig a vagyonra, önköltségre, jövedelmezőségre vonatkozó információkat méri.

Az eddigi kincstári tranzakciós kódokat (ktk-kat) egységes rovatrend azonosítók (era-k) váltják fel. A változtatások célja, hogy minden államháztartási szervezetre egységes számviteli szabályok vonatkozzanak, egységesen tartsák nyilván és értékeljék a nemzeti vagyont, illetve uniformizálják a kötelező beszámolás-készítést.

Mindezekre a változásokra a GriffSoft Zrt. már felkészítette Forrás gazdálkodási rendszerét, amely több mint 600 állami intézmény 15 ezret meghaladó felhasználójának könnyíti meg a napi munkáját. A rendszer áttekintését vezetői információs rendszer is segíti. Az átállásnak lényeges eleme az oktatás is, amit a GriffSoft ütemezetten végez el a közlemény szerint.”

Forrás:
Kettős könyvelés jön az államigazgatásban; HVG.hu/MTI; 2013. október 4.

Informatika, távközlés, technika

Hatalmas a verseny a frekvenciákért – Ausztriában

„Csúcsra jár az osztrák hírközlési hatóság mobilfrekvencia-aukciója a héten, a licitálási folyamatot jól ismerő, bennfentes források szerint a piaci szereplők már kétmilliárd euró felett tartanak a teljes ajánlati összeget tekintve.

Komoly verseny alakult ki az osztrák hírközlési hatóság (Telekom-Control-Commission, TKK) őszi frekvenciaaukcióján a mobil szélessávú szolgáltatások nyújtásához használható frekvenciablokkokért, illetve csomagokért. A licitálási folyamatot belülről ismerő források szerint a teljes licitösszeg az aukció negyedik hetében elérheti a kétmilliárd eurót (napi árfolyamon számolva nagyjából 600 milliárd forintot), ami közel négyszerese az eredeti kikiáltási árnak. Jelzésértékű, hogy a kiszivárgott hírek szerint senkinek nem kell a negyedik piaci szereplő számára elkülönített frekvenciablokk, vagyis minden jel szerint marad háromszereplős az osztrák mobilpiac.

Hárman maradnak
A szeptember elején kezdődött licitáláson így csak a Telekom Austria, a T-Mobile Austria (a Deutsche Telekom helyi leányvállalata) és a hongkongi Hutchison Whampoa van versenyben a 800, a 900 és az 1800 MHz-es sávban meghirdetett összesen 28, egyenként 5 MHz-es duplex frekvenciablokkért. Egy potenciális új belépő egy kétszer 5 MHz-es duplex blokkot vihetett volna a 800 MHz-es sávban 45,6 millió eurós kikiáltási áron. A TKK eltökélt célja volt a piacbővítés, melyre álláspontja szerint a verseny élénkítése miatt lenne szükség.

Bár az osztrák mobilpiacon eddig is éles konkurenciaharcot vívtak egymással a helyi szereplők, egyes piaci felmérések szerint a tavaszi konszolidációs folyamatok a verseny intenzitását egyértelműen csökkentették, sőt, az árak is nőttek időközben. A Hutchison idén tavasszal vásárolta fel a France Telecom helyi leányvállalatát (a cég Orange Austria márkanéven szolgáltatott az országban), ezzel a korábban négyszereplős piac háromszereplőssé vált, jóllehet a Hutchison így is megmaradt a legkisebb piaci szereplő az országban.

A nyugat-európai frekvenciaaukciókon a mobilszolgáltatók láthatóan mélyen a zsebükbe nyúlnak azért, hogy jövőbeni működési környezetüket megszilárdítsák, megalapozzák. Az eddigi rekordot a német aukció bevétele tartja, ahol 4,5 milliárd euróért licitáltak a helyi piaci szereplők, terület- és népességarányosan azonban alighanem Hollandia a rekorder, ahol 3,8 milliárd eurót kasszírozott az állam idén a frekvenciaértékesítésből. Az év első felében Nagy-Britanniában is frekvenciaaukciót tartott a helyi hírközlési hatóság, az Ofcom, az ott befolyó mintegy 2,3 milliárd angol fontos, vagyis átszámolva 2,7 milliárd eurós bevétellel azonban nem volt elégedett a politikai vezetés (az ügyben számvevőszéki vizsgálat indult).

Pénzből is megárt a sok
Idén volt olyan európai ország is, ahol a túl magasra szökött licitösszeg miatt fújtak le aukciót. A hazánkkal nagyjából egyező népességű Csehországban húszmilliárd koronánál (akkori árfolyamon körülbelül háromszázmilliárd forint) lefújta a licitet a Cesky Telekomunikacni Urad (CTU). A hatóság illetékesei indoklásul közölték, a túl magas licitösszeg kifizetése komolyan kihathat a mobilszolgáltatók eredményeire, melyek az így kieső összeget esetleg az árak emelésével próbálják majd kompenzálni.

Magyarországon egyelőre várat magára a 800 és 2,6 GHz-es sávok aukciójának a kihirdetése, big bang aukcióról ugyanakkor hazánk esetében már biztosan nem beszélhetünk, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szeptember elején megegyezett a mobilszolgáltatókkal abban, hogy mindhárom cég 900 és 1800 MHz-es licenceinek lejáratát 2022 áprilisáig meghosszabbítja. A szolgáltatók cserébe összesen 100 milliárd forintot fizettek be az államkasszába, de a következő kilenc évben ezt az összeget gyakorlatilag maradéktalanul visszakapják, mivel a tavaly rendelkezésükre bocsátott frekvencialicencek lejáratát is harmonizálták, valamint csökkentek a licencdíjak is.”

Forrás:
Hatalmas a verseny a frekvenciákért – Ausztriában; Koi Tamás; HWSW.hu; 2013. október 3.

Elégedett a magyar stratégiai megállapodással a Microsoft

„Jól halad a kormány és a Microsoft Magyarország Kft. tavaly decemberben kötött stratégiai együttműködési megállapodásának megvalósítása: Miskolcon nemsokára elindul a digitális otthon program, és a nemzeti közoktatási portál megvalósítása kapcsán is megjelent már az első pályázat – mondta Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója.

Az ügyvezető igazgató kifejtette: a Digitális otthon program keretében a kormánnyal együttműködve próbálnak javítani azon, hogy Magyarországon még mindig csak 50 százalék körül van az otthoni számítógép-ellátottság, és 50 százalékos a szélessávú internet penetráció. Utóbbinál nem elég elérni az uniós átlagot, az is fontos, hogy milyen sávszélességgel történik ez – jegyezte meg. Három-öt éven belül egymillió új internet felhasználót szeretnének a „digitális világba segíteni” a Digitális otthon program keretében – ismertette Papp István, hozzátéve, hogy még az idén elindul egy pilot-projekt, amelynek keretében Miskolcon a háztartások nagy részét felszerelik majd a legkorszerűbb digitális eszközökkel (például szélessávú internet-hozzáféréssel, notebookkal).

Papp István elmondta: a stratégiai megállapodásban a nemzeti közoktatási portál létrehozása is szerepel, amelyhez a Microsoft adja a technológiai alapot. A projektnek része egy képesség- és készségfejlesztési modul, emellett digitálisan feldolgozzák a Nemzeti Alaptanterv mintegy 1000 témáját tankönyveket kiváltó vagy azokat kiegészítő digitális tananyag formájában. A program keretében kifejlesztenek egy, a tanárok és a diákok, valamint az iskola és szülő kapcsolattartását lehetővé tevő rendszert, és lesz egy analitikai modul is; ez az oktatás szereplői számára ad majd testreszabott statisztikai adatokat, kimutatásokat. Hozzáfűzte, hogy az első pályázati kiírás a múlt héten jelent meg a portál kapcsán.

Papp István szólt arról is, hogy a Microsoft Magyarországnál is elindult az üzleti modellváltás, amelynek első eredményei várakozásaik szerint nemsokára érzékelhetőek lesznek. Kifejtette: a konzumerizáció (a saját tulajdonú eszközök munkában való felhasználása) keretében egyre nagyobb tudású, ugyanakkor egyre olcsóbban hozzáférhető eszközök jutnak el a felhasználókhoz, és ennek eredményeképpen „demokratizálódik” a technológia, vagyis egyre szélesebb rétegekhez jut el. Ezen piaci tendencia alapján az tud hosszú távon is fenntartható növekedést produkálni, aki három területen – az egyéni felhasználóknak készített, jellemzően felhő-alapú szolgáltatások, innovatív és olcsó termékek, eszközök gyártása, valamint a cégeknek kínált megoldások terén – is versenyképes, sőt piacvezető lesz – fejtette ki az ügyvezető igazgató.

Papp István szerint a Microsoft az egyetlen olyan vállalat, amelynek már most is megvan a portfóliója mindhárom kategóriára. Kiemelte, hogy a Nokia akvizícióval a Microsoft az okostelefonok piacára is belép. A finn Nokia idén szeptemberben közölte, hogy a Microsoft 5,44 milliárd euróért megveszi a Nokia mobiltelefon-üzletágát. A Nokia részvényesei év végén hagyhatják jóvá a tervezett üzletet, a tranzakció pedig Stephen Elop, a Nokia elnök-vezérigazgatójának közlése szerint várhatóan 2014 első negyedévében fejeződik be. Utóbbi információt Papp István is megerősítette, de nem árult el részleteket arról, mi a terve a Microsoftnak a Nokia komáromi gyárával. Azt ugyanakkor hangsúlyozta: az akvizícióval 12 gyárat vásárol a Microsoft, ebből csak egy az európai gyár, ez pedig a komáromi.

Papp István a most zajló üzleti modellváltás kapcsán elmondta: Magyarországon az okostelefonok piacán jelenleg 10-12 százalékos részesedése van a Microsoftnak; ezt az arányt egy éven belül 15-20 százalékra szeretnék emelni, és a táblagépek piacán is hasonló részesedést céloztak meg. Hozzáfűzte, hogy a felhő alapú szolgáltatásoknál a piac sajátosságai miatt nehéz ilyen becslést adni, de egy 150-200 százalékos növekedés a felhasználók tekintetében Magyarországon reális a következő 2-3 évben.”

Forrás:
Elégedett a magyar stratégiai megállapodással a Microsoft; SG.hu/MTI; 2013. október 3.

Olcsóbb megoldások az internetes infrastruktúra kiépítésére

„Közmeghallgatást tartottak szerdán az Európai Parlamentben (EP) Herczog Edit szocialista EP-képviselő szervezésében arról, hogy hogyan kellene csökkenteni a szélessávú internethez szükséges infrastruktúra kiépítésének költségeit.

Herczog Edit az ezzel kapcsolatos, most készülő uniós rendelettervezet témafelelőse, úgynevezett jelentéstevője az EP-ben. Az MSZP-s képviselő szerint a cél az, hogy azokhoz a vidéken élő emberekhez is eljuttassák a széles sávú internet lehetőségét, akik jelenleg ehhez a szolgáltatáshoz ha akarnának vagy megengedhetnék maguknak, sem férhetnének hozzá. „Enélkül egészen egyszerűen nem lehet beszélni kiteljesedett és egységes Európáról” – szögezte le. A politikus rámutatott, hogy az infrastruktúra kiépítésének legdrágább eleme a földmunka, a vezetékek lefektetése, ami a teljes beruházás költségének nyolcvan százalékát is felemésztheti.

Az uniós rendelet éppen ezért arra kötelezné a szolgáltatókat, hogy ha bármilyen okból fel kell bontani egy utat, például akár csatornázás vagy vízvezeték-fektetés miatt is, akkor kötelező legyen egyben az internetes infrastruktúrát is kiépíteni. Hiszen most már létezik olyan technológia, amellyel például a vízvezetékben lehet elhelyezni az optikai kábelt – mutatott rá Bihary Gábor, a Fővárosi Közgyűlés szocialista tagja, aki az uniós Régiók Bizottságának részéről vesz részt a döntéselőkészítésben.

Herczog Edit szerint ez hatvanmilliárd euró megtakarítást eredményezne, ami az EU féléves költségvetésének felel meg. Az EP-képviselő szerint ezt a pénzt pedig további hálózatfejlesztésre is lehetne fordítani. Ez 20 millió új munkahelyet jelent, és 1,5 százalékos gazdasági bővülést eredményezne – sorolta a rendelettervezet várható pozitív hozadékait a politikus. „A lehető leghatékonyabb és leggyorsabb megoldás, ha tudomásul vesszük, hogy minden háztartásba el kell juttatni a széles sávú internetet” – húzta alá a politikus.”

Szerkesztői megjegyzés:
Rokonszenves amiről itt értesülünk, de hiányzik itt egy kifejezés: N-Y-Í-L-T–H-O-Z-Z-Á-F-É-R-É-S. Ha az így kiépülő hálózatot nem használhatja minden szolgáltató egyenlő feltételekkel, mert a tulajdonos cég, ahol lehet akadályozni fogja a konkurenciát a használatában, akkor nem sok minden fog változni.
Forrás:
Olcsóbb megoldások az internetes infrastruktúra kiépítésére; SG.hu/MTI; 2013. október 2.
Open-access network; Wikipédia

A versenyképesség kulcsa az infokommunikációs szektor erősítése

„Lendületet adhat az infokommunikációs szektornak, hogy a terület önálló prioritásként szerepel a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklus tervezése során: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) tíz százaléka infokommunikációs fejlesztésekre lesz fordítható – mondta el Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára 2013. október 3-án, a HTE MédiaNet 2013 konferencián, Velencén.

A helyettes államtitkár az infokommunikációs területet érintő állami felelősségvállalásról tartott előadásában értékelte a szektor jelenlegi helyzetét, és áttekintette az elfogadás előtt álló Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) főbb irányvonalait. Kitért arra, hogy bár nemzetközi összehasonlításban még viszonylag alacsony az infokommunikációs eszközök tudatos használata a hazai lakosság és a kis- és középvállalkozások körében, az ágazat jelentőségét jól mutatja, hogy a GDP-nek mintegy 12, a foglalkoztatásnak pedig 7 százalékát adja.

A vállalkozások versenyképességének és az állam hatékonyabb működésének egyaránt záloga az infokommunikációs hálózatok, eszközök, szolgáltatások és kompetenciák minél nagyobb arányú fejlesztése. Példaként ismertette a közigazgatási informatika konszolidációját, amelynek köszönhetően a kormányzat tetemes költségmegtakarítást ért el az állami szektorban, miközben a szolgáltatás minősége jelentősen nőtt.

Solymár Károly Balázs bemutatta a NIS alappilléreit. Mint mondta: a stratégia a közigazgatás és a vállalkozások infokommunikációs fejlesztését, a digitális infrastruktúra minél szélesebb körű kiépítését, a lakosság és a kis- és középvállalkozások digitális kompetenciáinak bővítését tűzte ki célul.”

Forrás:
A versenyképesség kulcsa az infokommunikációs szektor erősítése; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. október 3.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szerdán lesz a twitteres Gandhi-konferencia

„ A Twitteren akar konferenciát tartani Mahátma Gandhiról, az indiai függetlenség atyjáról születésének 144. évfordulója alkalmából az újdelhi kormány.

A cél, hogy így elevenítsék fel Gandhi életét és cselekedeteit. Az indiai kormány arra hívta fel a Twitter-felhasználókat, hogy szerdán 19 és 20 óra között írják meg rövid gondolataikat a történelmi alakról. Az eszmecserét Manmohan Szingh indiai kormányfő innovációs ügyekben illetékes tanácsadója, Szam Pitroda moderálja majd.

A Gandhi Heritage Portal nevű honlapon múlt hónap óta olvashatók Mahátma Gandhi összegyűjtött művei, önéletrajzi írása 22 nyelven, valamint több száz beszéde is. A kínálatban filmek és fotók is szerepelnek.

India politikai és spirituális vezetője, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja, a békés ellenállás jelképe 1869. október 2-án született Újdelhiben, és 1948-ban hunyt el.”

Forrás:
Szerdán lesz a twitteres Gandhi-konferencia; HVG.hu/MTI; 2013. október 01.

Franciaország megvédené a hagyományos könyvesboltokat

„A hagyományos könyvesboltok védelmében új törvényt fogadott el a francia nemzetgyűlés. A döntést megdöbbenve és felháborodva fogadta az Amazon.

Az új jogszabály lényege, hogy az online könyvkerekedőknek a jövőben tilos ingyen kiszállítaniuk vagy kiküldeniük a köteteket és a hagyományos boltokban árult kiadványoknál nem adhatják lényegesen olcsóbban a különböző könyveket. Az árkülönbözet nem lehet nagyobb 5 százaléknál és nem ötvözhető ingyenes kiszállítási kedvezménnyel. A tervezetet a konzervatív ellenzék nyújtotta be, de jellemző a közhangulatra, hogy még a kormányoldali képviselők is támogatták, sőt, módosításokat is benyújtottak hozzá. A nemzetgyűlés nagy többséggel fogadta el a dokumentum végleges szövegét. Az új törvényről hamarosan a szenátus dönt majd.

Aurélie Filippetti francia kulturális miniszter a parlamenti vitában azt vetette a társaság szemére, hogy a francia boltokat „dömpingstratégiával” akarják kiiktatni a piaci versenyből. Franciaországban jelenleg 3500 könyvesbolt van, ezek közül 600-800 nem része egyik nagy hálózatnak sem. Filippetti nem csupán az ingyenes csomagküldésekért bírálta az Amazont, hanem az adóelkerülések miatt is. Franciaországban a konszern alig fizet adót, mivel a cég európai székhelye Luxemburgban van. Az Amazon bírálta az új jogszabályt, mondván minden egyes intézkedés, amely a könyvárak emeléséhez járul hozzá károsítani fogja a francia polgárok vásárlóerejét és diszkriminálja az online vásárlókat. Szerintük a törvény miatt azok a kisebb kiadók járhatnak rosszul, amelyek sok művet értékesítenek a világhálón.

Növekvő piacról van szó: egy felmérés szerint az online könyveladások 2003-ban az összforgalom 3,2 százalékát tették ki, de 2011-ben már 13,1 százalékot. A lépés tökéletesen illeszkedik az ország amerikai IT-óriásokat támadó lépései közé, például a múlt héten perelték be a Google-t keresőjének adatgyűjtése miatt. Az Európai Uniónál is hevesen szorgalmazzák a globális internetes vállalatok megregulázását, az online kereskedelemben és szolgáltatásokban jelentkező egyre nagyobb térnyerésük hátráltatását. Az OECD és G20 gazdasági szervezetekben az adószabályok szigorításáért lépnek fel, hogy az óriáscégek ne kerülhessék ki a szabályokat székhelyük más országokba való bejelentésével.”

Szerkesztői megjegyzés:
Németországban és Franciaországban hagyományosan a könyveknek kötelezően megszabott kötött ára van. Így biztosítják a számos kis kiadó és könyvesbolt fennmaradását (nincs árverseny). Folyamatos összeütközésben van az amerikai és európai üzleti gyakorlat.
Forrás:
Franciaország megvédené a hagyományos könyvesboltokat; Berta Sándor; SG.hu; 2013. október 4.
Lásd még:
Sztrájk miatt Lengyelországba költözik át az Amazon; Berta Sándor; SG.hu; 2013. október 2.
In Germany, Union Culture Clashes With Amazon’s Labor Practices; Nick Wingfield, Melissa Eddy; New York Times; 2013. augusztus 4.

Digitális szolgáltatásaikat erősítenék a bankok

„A bankok és biztosítók vezetők ma már egyértelműen látják a digitális csatornák és eszközök jelentőségét a termékek értékesítésében és az ügyfélkiszolgálásban – derült ki a stuttgarti központú IFUA Horváth & Partners vezetési tanácsadó cég egy friss felméréséből. A kutatásban 85 német, osztrák, svájci, holland, magyar és román pénzintézet és biztosítótársaság vezetőit kérdezték meg. A szervezetek belső motivációja elsősorban a költségcsökkentés kényszere, a külső pedig az, hogy az ügyfelek egyre inkább igénylik ezeknek a csatornáknak a használatát a banki és biztosítási ügyeik intézésénél.

Kihívás a bankoknak
Az alternatív fizetési módok terjedését egyre kevésbé hagyhatják figyelmen kívül a hagyományos pénzügyi szolgáltatásokat hagyományos csatornákon kínáló pénzintézetek. Nem véletlen, hogy egyes országokban már olyan csatornákat is megpróbálnak beilleszteni a banki portfólióba, mint a PayPalnál használható e-mailes átutalási forma, amit a magyar IND Group fejlesztett a PayPallal közösen.
…
Palotai Bálint, az IFUA Horváth & Partners Stratégiai Menedzsment, Innováció és Értékesítés kompetencia központjának vezetője szerint az, hogy a kereskedelemben vagy akár a közműdíjak fizetésében terjednek az online megoldások, visszahat a bankolási szokásokra is. „A felhasználók bátrabbak ezen a téren, amit a bankoknak is követniük kell” – mondta lapunknak. Az ügyfelek egyre gyakrabban választják a kényelmes, gyors és egyszerű a digitális csatornákat, amelyek ma már kellően biztonságosak is. Ráadásul ma már PC-ről, böngészőn keresztül, hanem tabletről vagy okostelefonról applikációkkal is lehet pénzügyi szolgáltatásokat használni.

A bankolás minden területére kihat
A megkérdezett vezetők szerint a jövőben az ügyfelek információszerzésében mintegy 30 százalékkal, a bankok, biztosítók marketingjében 40 százalékkal, a pénzügyi tanácsadók munkájában pedig közel 50 százalékkal válik fontosabbá a digitális megoldások használata a mostanihoz képest.

Bár a hagyományos csatornák még mindig 90 százaléknál nagyobb részarányt tesznek ki az értékesítésen és ügyfélkiszolgáláson belül, a digitális csatornák megjelenése és további térhódítása alapjaiban változtatja meg a pénzintézetek működését. A jövőben (még) kisebb fiókhálózatra és kevesebb üzletkötőre lesz szükség, aminek következtében akár 50-60 százalékkal is csökkenhetnek a fajlagos működési költségek.

Magyarországon van egy sajátos helyzet – mondta Palotai. Miközben ma már szinte minden folyószámlához lehet választani netbanki szolgáltatást, részben a háztartások alacsonynak számító, 60 százalék alatti PC- és internet-ellátottsága miatt a számlatulajdonosok töredéke bankol online csatornákon. Egy 2010-es felmérés szerint (lásd a grafikont) a Magyarországon a 15 évesnél idősebb lakosság 81 százaléka volt banki ügyfél. Ugyanakkor folyószámlája már csak háromnegyedüknek, mintegy 6,9 millió embernek volt. Internetbank szerződést azonban csak töredékük, a teljes vizsgált korosztály 16,3 százaléka kötött. Aktívan azonban 221 ezren használták ezt a banki csatornát, ez a szám a banki ügyfelek 2,4 százaléka. Ma egy ugyanilyen felmérés talán valamivel jobb arányokat mutatna a netbankolás szempontjából – mondta lapunknak a szakember.

Új értékesítési modellek jönnek létre
A digitális csatornák térhódítása a termékfejlesztés számára is komoly kihívást jelent, mivel olyan termékeket és szolgáltatásokat kell piacra dobni, amelyeket az ügyfél személyes tanácsadás nélkül is igénybe tud venni. Ezek a változások kihatnak az árazásra is, mivel a digitális csatornák teljesen más költségszerkezettel, illetve költségszinttel működnek, mint a hagyományos csatornák.

Palotai úgy véli, hogy ezen a téren óriási lehetőségek állnak a bankok előtt. A különböző önkiszolgáló rendszerek mellett egyre több bank ad segítséget ügyfeleinek pénzforgalmuk követéséhez. Minden kiadási tételnél megadható, hogy milyen célra ment, és ebből különböző grafikonokkal kirajzoltatható a költés összetétele, de akár az időbeli trendje is.

A hitel jellegű termékek automatizálása még nem jellemző. Palotai Bálint szerint itt ugyanis bonyolultabb a helyzet. Egy a folyószámlához köthető vagy személyi kölcsön esetében akár megoldható is lenne ez. Ha egy folyószámlára érkezik az ügyfél rendszeres jövedelme, és ott nyomon követhetők a költési szokásai, onnan fizeti a közüzemi számláit, akár online is igényelhetne például áruvásárlási hitelt. Mivel az elbíráláshoz szükséges adatok ott vannak, a hitelbíráló rendszer másodpercek alatt dönthetne. Ugyanakkor egy beruházásra felvett vállalkozói hitel vagy egy jelzálog hitel esetében továbbra is szükség van a személyes döntésre, és ott kisebb lehetőség van önkiszolgáló rendszerek bevezetésére.

Belső feszültséget is szül
Az online banki rendszerek terjedése belső feszültségeket is eredményez. Az értékesítési hálózatban dolgozók ugyanis értelemszerűen féltik a munkahelyüket az új technológiák megjelenésétől. A digitális csatornákkal azonban nem lehet lecserélni teljes mértékben a hagyományos csatornákat, hanem azok kiegészítéseként kell alkalmazni.”

Forrás:
Digitális szolgáltatásaikat erősítenék a bankok; Bitport.hu; 2013. október 4.

A trafikokban már online a kassza

„Október elsejével elindult a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt.-nél a trafikok online forgalom-nyilvántartási rendszere, eddig 5503 trafik regisztrált a rendszerbe, és ebből 4615 már napi szinten továbbítja az adatokat.

Október elsejével elindult a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt.-nél a trafikok online forgalom-nyilvántartási rendszere – mondta el a Népszabadságnak Gyulay Zsolt. Az állami dohánycég vezérigazgatója szerint az NDN napi szinten részletes adatokat kap a boltok eladásairól. Közlésének értelmében a határidőig 5503 trafik regisztrált a rendszerbe, és ebből 4615 már napi szinten továbbítja az adatokat a társaságnak, ám rövidesen a többi koncessziós üzlet kasszái is rákapcsolódnak a hálózatra.

A beérkező adatokat az NDN rendszerezi, majd a dohánygyártók rendelkezésére bocsátja – mondta el Gyulay. Eleinte a gyártók csak a saját forgalmukról kapnak tájékoztatást, azt látják majd, melyik trafikban hogy fogy a termékük. Idővel – erről az NDN még nem közölt konkrét időpontot –a versenytársak forgalmára is rálátásuk lesz. A vezérigazgató szerint folynak a tárgyalások a gyárakkal arról, ki milyen lebontásban igényli ezeket a piaci adatokat, amelyekért persze pénzt is kér az állami dohánycég. A szolgáltatás árát a gyártóra szabják, az igényeknek megfelelően. Ugyanakkor –szögezte le Gyulay Zsolt – az adatszolgáltatásból nem származik külön nyeresége az NDN-nek, mivel a cég nonprofit jellege miatt az ár csak a rendszer fenntartásának a költségét tartalmazhatja.

Gyulay Zsolt elmondta: néhány tucat trafikoson kívül az összes koncessziótulajdonos átutalta már az első koncessziós díjat az NDN-nek, s eddig 988 millió forint folyt be ebből az forrásból. A jövő évi költségvetési törvény tervezetében azonban csak 826 millió forint dohánykoncessziós díjbevétellel számolnak (további 51 millió a bírság és egyéb bevétel). A prognózisból arra lehet következtetni, hogy a kormányzat a trafikok legalább egytizedének az eltűnésére számít – már amennyiben nem csökkentik időközben a koncessziós díjakat.

A trafikkoncesszió összege a trafik helyétől függ, a lakosság száma szerint 100 és 240 ezer forint közé esik – így következik az idén beérkező és a jövőre várt bevétel közötti különbségből legalább tízszázalékos lemorzsolódás. Az is könnyen elképzelhető azonban, hogy a kormányzat ennél is nagyobb jövés-menésre számít a piacon. A számításokban ugyanis meg kellene jelennie a jövőben létesülő 860 trafiknak: az NDN nemrégiben hirdetett meg 160 trafikkoncessziót, és szintén nemrégiben zárult a vidéki kistelepülésekre kiírt hétszáz bolt nyitásának lehetőségét tartalmazó pályázat.

A rendszer fenntartása azonban az alacsonyabb bevétellel számolva is nyereséges: az NDN „mindössze” 506millió forintos költségvetéssel kalkulálhat jövőre, vagyis az állam – az adóbevételeken felül – több mint 300 millió forinttal gazdagodik a rendszer üzemeltetéséből…”

Forrás:
A trafikokban már online a kassza; Batka Zoltán; Népszabadság; 2013. október 5.

Szakirodalom

A gazdasági válság hatása az OECD országok önkormányzataira : A szektor hazai pénzügyi kockázatai

„ Az elmúlt években kiemelt figyelmet kapott az önkormányzatok pénzügyi helyzetének stabilizálása, illetve finanszírozási rendszerének átalakítása mind belföldön, mind külföldön. A fokozott figyelem két ok miatt is kiemelendő. Egyrészt, a 2008-ban kirobbant gazdasági válság tovagyűrűző, pénzügyi-gazdasági hatása valamennyi országot utolérte, és a begyűrűző hatás megjelent az önkormányzati szektorban a saját bevételek és kiadások törékeny egyensúlyának felborulása által. Másrészt, a feladat- és forráselosztás rendszerét érintő lényeges átalakulások indultak el a központi és helyi kormányzati szintek között, illetve többek között a kormányzati teljesítményre, a közbeszerzések lebonyolítására, az átlátható működésre, a számvevőszéki ellenőrzésre vonatkozóan is új jogszabályok születtek. Tény, hogy az önkormányzati rendszer működésének vizsgálata az elmúlt időszakban nemcsak a feladat-forrás allokáció, hanem egyéb teljesítményszemlélet szerint is a figyelem középpontjába került. Hazánkban 2011 óta az Állami Számvevőszék is kiemelten kezeli az önkormányzatok ellenőrzésekkel történő segítését, amelynek egyik sarkalatos létjogosultságát az is adja, hogy 2010-ben az önkormányzati szektor hiánya a GDP-arányos államháztartási deficitet a tervezett 3,9 százalékról 4,2 százalékra növelte. Ez is ösztönzőleg hathatott az ellenőrzések, javaslatok gyarapodására, amely az elmúlt időszaklényeges, előremutató eredménye. A tanulmány célja egyrészt nemzetközi áttekintést adni a gazdasági válság önkormányzatokra gyakorolt hatásáról, az elmúlt időszak útkereséseiről, másrészt áttekinteni az elindult reformfolyamatokat. A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy hazánkban lényeges, mérhető eredményei vannak a helyi gazdálkodás reformjának, ugyanakkor a felhalmozott kockázatok bizonytalanná teszik az eredmények fenntarthatóságát.”

Forrás:
A gazdasági válság hatása az OECD országok önkormányzataira : A szektor hazai pénzügyi kockázatai; Halmosi Péter; Pénzügyi Szemle; 2013/3, 2013. szeptember; 296-309. oldalak (pdf)

Az önkormányzatok 2011. évi gazdálkodása adósságszolgálatuk kiszorító hatásának tükrében

„Korábbi kutatásaim során részletesen vizsgáltam az önkormányzatok gazdálkodásának, eladósodásának alakulását a 2004 és 2010 között eltelt időszakban. Igyekeztem e területet – amelyet napjainkban különösen nagy érdeklődés övez – új nézőpontból megvilágítani. Jelen tanulmány a hiánymechanizmus elméletének kiterjesztésével kezdődik, amivel arra keressük a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják az önkormányzati hiány, valamint az önkormányzati adósság szintjét. Megállapítható, hogy bár a költségvetési hiány növeli a nettó eladósodottságot, a kapcsolódó adósságszolgálat fedezetének megteremtése javítja a költségvetés egyenlegét. Az elméleti bevezetést követően bemutatjuk az önkormányzatok gazdálkodásának alakulását 2004 és 2010 között, majd külön foglalkozunk a 2011. évi szektorszintű költségvetés vizsgálatával. Megállapítható, hogy az önkormányzatok költségvetési egyenlege jelentős mértékben javult 2011-ben. Ez elsősorban a működési és felhalmozási bevételek növekedésének köszönhető. Az önkormányzatok felújításokra fordított kiadásai – összhangban a beruházások teljes volumenének visszaesésével – csökkenést mutatnak 2011-ben, aminek főként szezonalitási okai vannak. Az önkormányzati adósságállomány a megyei önkormányzatok adósságának konszolidációja ellenére sem csökkent jelentősen 2011ben, mivel a csökkenést kompenzálta a devizás tételek átértékelési hatása. Kijelenthető, hogy a 2012-től növekvő terhet jelentő adósságszolgálat a jelenleginél nagyobb pénzügyi kapacitást igényel az önkormányzati költségvetésekben, ami további reorganizációs és/vagy konszolidációs lépéseket eredményezhet helyi és központi szinten egyaránt.”

Forrás:
Az önkormányzatok 2011. évi gazdálkodása adósságszolgálatuk kiszorító hatásának tükrében; Vasvári Tamás; Pénzügyi Szemle; 2013/3, 2013. szeptember; 310-335. oldalak (pdf)

Minőség helyett árral versenyeznek a hazai virtuális szolgáltatók

„A KPMG 25 ország 106 mobilszolgáltatójának feltöltő kártyás szolgáltatásait vizsgálva több területen értékelte a sikertényezőket, összevetve a hagyományos, hálózattal rendelkező szolgáltatókat, valamint a virtuális szolgáltatókat (ilyen hazánkban a Lidl áruházakban értékesített BlueMobile, a Tesco Mobile, és a legújabb szereplő, a szeptemberben piacra lépett MOL Mobile) is. A felmérés eredményeit a hazai viszonyokkal összehasonlítva több hasonlóság mellett számos „hungarikumot” is fel lehet fedezni.

Más modell
Miközben a nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a virtuális szolgáltatók minőségben, a kiszolgálás színvonalában, a fizetési lehetőségek kiszélesítésében próbálnak rálicitálni a hagyományos, hálózattal rendelkező telekommunikációs vetélytársakra, addig itthon pont ennek az ellenkezőjét lehet tapasztalni.

Az itteni virtuális szolgáltatók inkább a fapados, ám olcsó csomagokkal igyekeznek ügyfeleket szerezni. Nestor Andrea, a KPMG igazgatója szerint feltételezhető, hogy a legújabb szereplő, a MOL Mobile is ugyanezt a háttérbe húzódó, árversenyre alapozó stratégiát fogja folytatni, ez pedig azt jelenti, hogy a magyar virtuális szolgáltatók továbbra sem bújnak ki a hálózatot biztosító konkurenciájuk árnyékából, inkább egyfajta kiegészítők maradnak a háromszereplős versenyben.

Kezelni a kapcsolatot
Szerkesztőségünk állományának személyes tapasztalatainak némileg ellent mond a tanácsadó cég kutatási eredménye, miszerint a legtöbb mutatóban a hazai szolgáltatók előkelő helyezést érnének el – ilyen például a várakozási idő az ügyfélszolgálati irodákban. A nemzetközi átlag öt perc, míg a KPMG nálunk átlagosan két perc várakozási időt mért egy átlagos hétköznapon. A hazai szolgáltatók azonban rosszabbul sáfárkodnak az ügyfelek várakozási idejével: Magyarországon ritkán használják ki a szolgáltatók, de jó gyakorlat, ha a szolgáltatások részleteiről vagy egy aktuális akcióról tájékoztatják az ügyfeleket, amíg rájuk kerül a sor.

Világszerte a legtöbb szolgáltató (60 százalék) használ beléptetést kezelő rendszert. Magyarországon mindhárom hálózattal rendelkező szolgáltató üzleteiben működik a sorszámosztó rendszer, de egyik sem jelez előre várható várakozási időt. Az a jó gyakorlat viszont már itthon is felfedezhető, hogy egy vevőirányító alkalmazott segíti a várakozókat, aki a kiemelt ügyfelekre is figyelni tud.

A hazai virtuális szolgáltatóknál vegyes a kép – az áruházlánci értékesítés gyakran azzal jár, hogy az eladók nem rendelkeznek elégséges ismerettel a szolgáltatásról és a mobilcsomagokról, de van arra is példa, hogy az áruházon belül külön részt alakítottak ki, ahol egy hozzáértő alkalmazott szolgálja ki a vevőket.

Online eladás
Világszinten meglehetősen alacsony volt azon szolgáltatók aránya (45%), amelyeknél interneten keresztül is lehet feltöltőkártyás szolgáltatást venni. A nemzetközi összehasonlításban a virtuális szolgáltatók hatékonyabbak és magasabb fogyasztói élményt nyújtanak az online szolgáltatások és értékesítések terén, mint a hálózattal rendelkező versenytársaik. Az online rendelés náluk gyorsabb és egyszerűbb a kiértékelt adatok alapján.

Ugyanakkor Magyarországon a nemzetközi trendekkel ellentétes folyamat figyelhető meg: a hálózattal rendelkező három nagy szolgáltató sokkal jobb minőségű online felülettel rendelkezik, mint a virtuális szolgáltatók. Náluk egyszerűbb az internetes felület, ugyanakkor nem lehet online vásárolni, csak egyenleget feltölteni; az értékesítést az üzlethálózatukon keresztül végzik.

A választás problémája
A nagy szolgáltatók többsége világszerte számos, gyakran tíznél is több csomagot kínál, hogy minél inkább ki tudja elégíteni a különböző ügyféligényeket. A KPMG felmérése szerint itt nagy a verseny, ám a bő kínálat gyakran azzal jár, hogy a fogyasztó nem tudja összehasonlítani, megkülönböztetni a csomagokat, és a társaságoknak is nehezebb a sok kártyás csomag promóciója.

A virtuális szolgáltatók ezzel szemben átlagosan kettőnél alig több csomagot kínálnak, könnyen érthető árazással és tartalommal. A hazai virtuális szolgáltatók szintén ezt a trendet követik. Jellemző az is, hogy a piac alsó szegmensét megcélozva kizárólag feltöltő kártyás szolgáltatást nyújtanak, és olcsóbb készülékeket kínálnak.”

Forrás:
Minőség helyett árral versenyeznek a hazai virtuális szolgáltatók; Bitport.hu; 2013. október 4.
In search of a better customer experience; KPGM; 2013. október 3.(pdf)

Törvények, rendeletek

HM utasítás a Magyar Honvédség Kibervédelmi Szakmai Koncepciójának kiadásáról

„…2. § 1) Az MH Kibervédelmi Szakmai Koncepcióját (a továbbiakban: Koncepció) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

(2) A Koncepció feladata az MH szervezetek kiberbiztonságához szükséges elvi irányok, általános követelmények meghatározása.

(3) Az erőforrás-tervezési feladatokat a Tárca Védelmi Tervező Rendszerében megfogalmazott eljárásrend szerint kell végezni, alap tervezési dokumentumként az MH Informatikai Stratégiájára figyelemmel.

(4) A Koncepciót a gyakorlati tapasztalatok bedolgozása, a jogszabályok változásainak követése, a katonai műveletekre vonatkozó követelmények változásainak figyelembe vétele érdekében évente felül kell vizsgálni…”

Forrás:
A honvédelmi miniszter 60/2013. (IX. 30.) HM utasítása a Magyar Honvédség Kibervédelmi Szakmai Koncepciójának kiadásáról; Hivatalos Értesítő; 2013. évi 48. szám, szám 2013. szeptember 30.; 13873-13881. oldalak (pdf)

Törvényjavaslat a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében

„Magyarországon is kiépítenék a nemzeti utasadat-információs rendszert, amelynek révén kiszűrhetőek lehetnek azok az utasok, akiknek az adatai arra utalnak, hogy érintettek lehetnek valamilyen meghatározott bűnözési formában – az erről szóló törvényjavaslatot pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek Pintér Sándor belügyminiszter.

A parlament honlapjára felkerült szövegben azt írták: a szervezett bűnözésben és a terrorizmusban érintettek utazási szokásai alapján bizonyos minták azonosíthatók. Ezeknek a schengeni belső járatokról származó passenger name record (PNR) adatokkal való összevetése révén rendkívül hasznos operatív információkhoz lehet jutni, elkövetők vagy előkészületi cselekmények deríthetők fel, sőt akár levegőben megvalósuló terrortámadások is megelőzhetők. Ezért egyre nagyobb globális szinten is az érdeklődés az utasadatok rendészeti célú felhasználására.

A rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános indoklásából kiderül, hogy április 10-én az Európai Bizottság célzott felhívására a Belügyminisztérium (BM) benyújtott egy uniós pályázatot, amelynek célja Magyarország utasadat-információs egységének felállítása. A felhívásra Magyarország mellett további 15 uniós tagállam nyújtott be pályázatot.

Az Európai Bizottság szeptember 9-i levelében hivatalosan tájékoztatta a BM-et arról, hogy Magyarország pályázatát nyertesnek ítélte, és a magyarországi projekt több mint 5 millió eurós, az összköltségvetésének 90 százalékát fedező támogatásban részesül. Az összeg első részletét – az összes támogatás 40 százalékát – a hivatalos szerződéskötések után, várhatóan november közepe után folyósíthatják.

Kiemelték: az utasadatok kezelésével kapcsolatban az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának a jogi szolgálata is véleményt dolgozott ki. Mindkét jogi szolgálat véleménye az volt, hogy a PNR-rendszernek a tagállamok közötti belső légi járatokra részben vagy egészben történő kiterjesztése összeegyeztethető a személyek szabad mozgásának elvével és a schengeni határellenőrzési kódexszel.

A magyar pályázatban az utasadat-információs egység feladatainak ellátására a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot jelölték meg. A központ feladatává válik a légitársaságok által továbbított utas-nyilvántartási és az előzetes utasadatok kezelése, értékelése és elemzése, összhangban az uniós adatvédelmi előírásokkal. Továbbá a Magyarország területére érkező vagy innen induló EU-külsős légi járatok utasadatainak kezelése.

Mindez – a javaslat szerint – „eredményesebbé teszi az együttműködő szervek megelőző, felderítő, nyomozó tevékenységét, fokozza hazánk és az Európai Unió biztonságát”.

Az utasadatot a központ az átvétel után 5 évig tartaná nyilván. Garanciális szabály, hogy a PNR-adatot az érkezést követő 30 nap elteltével személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni. „A személyes jelleg csak bűncselekmény vagy nemzetbiztonsági kockázat gyanúja esetén állítható vissza”.

A nyilvántartásból – célhoz kötötten – adatszolgáltatást kérhet az Országos Rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat is.

Ezen adatszolgáltatás célja az, hogy e szervek azonnali intézkedést igényelő esetekben utasadat-információkkal is rendelkezzenek, ha súlyos bűncselekményre, terrorcselekmény előkészületére vagy a nemzetbiztonságot fenyegető kockázatra utaló információjuk van – olvasható a javaslatban.”

Forrás:
Létrejöhet a nemzeti utasadat-információs rendszer; Belügyminisztérium; 2013. október 4.
T/12614. számú törvényjavaslat a nemzeti utas-adat információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról; 2013. október 4.

További szociális és gyermekvédelmi intézmények kerülhetnek állami tulajdonba

„További 18 szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmény állami átvételéről szóló javaslatot nyújtott be pénteken az Országgyűlésnek Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter.

A parlament honlapján olvasható törvényjavaslat indoklása felidézi: a települési önkormányzatok fenntartásában lévő fogyatékos, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg emberek szakosított szociális ellátását nyújtó intézmények, valamint a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények 2013. január elsejével állami fenntartásba kerültek.

A települési önkormányzatok ellátási kötelezettségét e célcsoportok és ellátások esetén megszüntették, ezen kötelezettségek az államhoz kerültek az intézmények egységes irányítású és fenntartható működésének biztosítása érdekében. Az átvett intézményekkel kapcsolatos fenntartói feladatok ellátására a kormány a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelölte ki.

Az úgynevezett vegyes profilú integrált intézményeinek átvétele viszont akadályba ütközött, mivel ugyanazon telephelyen, egy épületben láttak el önkormányzati és az állam ellátási kötelezettségébe kerülő feladatot is. Így a törvényjavaslat célja, hogy végrehajtsák a még integrált intézmények „profiltisztítását” és az állami feladatellátást szolgáló intézményrészeket átvegye az állam.

Az átvett integrált intézményekkel kapcsolatos jogviszonyok tekintetében a települési önkormányzatok helyébe 2014. január elsejével jogutódként az állam lépne, ezzel együtt az integrált intézménytől átvett feladat nyújtására kötött megállapodás vagy ellátási szerződések is megszűnnek.

A javaslat szerint a tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása nem érinti az átvett intézmény területi ellátási kötelezettségét, férőhelyeinek a szociális, gyermekvédelmi szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadottságát. Az átvett integrált intézmény vezetőjének, gazdasági vezetőjének a vezetői megbízását a munkáltatói jog gyakorlója 2014. július elsejéig visszavonhatja.

A törvényjavaslat melléklete szerint Balog Zoltán Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kalocsa, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Pécs és Tatabánya összesen 18 szociális és gyermekvédelmi intézmény állami átvételére tesz javaslatot. Ezek között van szenvedélybetegek otthona, fogyatékos emberek ápológondozója, illetve lakóotthona, gyermekotthon, nevelőszülői hálózat, valamint úgynevezett utógondozó otthon is.”

Forrás:
További szociális és gyermekvédelmi intézmények kerülhetnek állami tulajdonba; Hirado.hu/MTI; 2013. október 4.
T/12608 Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény módosításáról 2013. október 4.(pdf)

Információk röviden

Nemzetközi szemle, 2013. október 7.

Célravezető és hatásos szabályozás a növekedésért – a Bizottság soron következő ambiciózus lépései egyszerűsítik az uniós jogot
Közleményében a Bizottság konkrétan, szakterületek szerint határozza meg, hogy mely területeken tesz további lépéseket az uniós jogszabályok egyszerűsítése vagy visszavonása, a vállalkozások terheinek csökkentése, valamint a végrehajtás megkönnyítése érdekében. A közlemény a teljes uniós joganyag vizsgálatának eredményei nyomán született. A Bizottság ma bejelentette azt a szándékát is, miszerint e tekintetben európai és nemzeti szintű eredménymutatókat tesz közzé. E fellépés a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) központi részét képezi.
Forrás:
Célravezető és hatásos szabályozás a növekedésért – a Bizottság soron következő ambiciózus lépései egyszerűsítik az uniós jogot; Európai Bizottság; 2013. október 2.

Uniós konzultáció a közösségi finanszírozásról
A crowdfunding néven ismert jelenségről kérdezi az érintetteket a Bizottság. Potenciális előnyök, kockázatok, hogyan lehetne egy optimális politikai keretet kialakítani a hasznosítására.
Forrás:
Crowdfunding in the EU – exploring the added value of potential EU action; Európai Bizottság; 2013. október 3.

Százmilliárdok folynak be októberben Brüsszelből
A csütörtöki 350 milliárd forint után október közepéig további 270 milliárd forint felzárkóztatási támogatást utalhat az Európai Bizottság a korábban felfüggesztett kifizetésekből
Forrás:
Százmilliárdok folynak be októberben Brüsszelből; Bruxinfo; 2013. október 4.

Gúzsba köti a bürokrácia a szélessávú internetet
A Hírlevelünkben is ismertetett kezdeményezés részletes bemutatása: „Parlamenti meghallgatást tartott szerdán az S&D frakció a formálódó új uniós szabályozásról, amely gyorsabb és olcsóbb internetet, kiterjedtebb szélessávú hálózatokat ígér Európának. A magyar jelentéstevő azt szeretné elérni, hogy az EU népességének 30 százalékát kitevő vidéki lakossághoz is eljusson az internet.”
Forrás:
Gúzsba köti a bürokrácia a szélessávú internetet; Bruxinfo; 2013. október 2.

Kommentár az elektronikus számlázással kapcsolatos uniós direktíva vázlatához
Az OASIS Universal Business Language (UBL) szemszögéből megfogalmazott gondolatok.
Forrás:
A commentary in three parts on the draft EU directive on e-invoicing; UBL XML.org; 2013. szeptember 25.

Német egészségbiztosítási pénztár csipkártyás azonosítóra tér át
A Techniker Krankenkasse német egészségbiztosítási pénztár a 8,5 millió biztosítottját szabványos csipkártyával fogja ellátni.
Forrás:
DE: Technicians Health Insurance Fund to use electronic insurance cards; ePractice.eu; 2013. szeptember 30.

A harvardi EdX online kurzus bizonyítványt is ad – pénzért
A tanfolyam elvégzése történhet bizonyítvány nélkül, ingyenes bizonyítvánnyal, igazolt személyazonossághoz kötött bizonyítvánnyal – ez utóbbiért kell fizetni. Mindez része a nyílt, online tömegkurzusok (MOOC) fejlődésének. Minden alapszolgáltatás ingyenes, de keresik az üzleti nyereséget lehetővé tevő extra szolgáltatások „helyét”.
Forrás:
EdX To Charge Students for Optional ID-Verified Certificates; Amna H. Hashmi; The Harvard Crimson; 2013. október 2.

Vizuális kalauz a Creative Commons licencekhez
Infografikák a szellemi köztulajdont különböző módon megvalósító licencekhez
Forrás:
A Visual Guide To Creative Commons Licensing; TeachThought; 2013. október 4.

A térképészeti forradalom: a térinformatika a közigazgatásban
Jelentés, letölthető pdf formájában, a térinformatika által nyújtott új lehetőségekről.
Forrás:
GovLoop Guide – The Mapping Revolution: Incorporating Geographic Information Systems in Government;

Óvatosan csiripeljünk, mert figyelnek!
A rendőrség, az iskola figyelemmel kíséri a közösségi médiát. Ebből már többeknek támadt kellemetlensége.
Forrás:
Careful what you tweet: Police, schools tap social media to track behavior; Helen A.S. Popkin; NBC News; 2013. október 6.

A berlini földhivatal megnyitja adatait
A városi közigazgatás kezelésében lévő földhivatal ingyen az érdeklődők rendelkezésére bocsátja szanad felhasználásra a tulajdoni lapokat, helyrajzi térképeket, légifényképeket, digitális ortofotókat, az ingatlanok értékével kapcsolatos információkat. Megjegyzendő, hogy Hamburg mellet Berlin rendelkezik Németország egyik legnagyobb nyílt adatportállal.
Forrás:
Vermessungsverwaltung gibt amtliche Geodaten frei; Manfred Klein; eGovernment Computing; 2013. október 4.