Skip to main content

6. szám, 2017. február 6.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Lázár János a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatójának felmentéséről, a megyei kormányhivatal és a járási hivatal szerepéről

„…Lázár János pénteki hatállyal felmentette a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatóját. A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről Békéscsabán, a gazdasági évnyitó fórum után tartott sajtótájékoztatón beszélt. Petróczki Zoltán 2014. augusztus 15-től volt a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója, idén január 15. óta ellátta a kormánymegbízotti feladatokat is a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján, január 15-ei hatállyal ugyanis Gajda Róbert kormánymegbízottat Orbán Viktor miniszterelnök felmentette tisztségéből Lázár János javaslatára. A miniszter pénteken azt mondta: a kormányhivatalok szerepe január elseje óta nagymértékben megnőtt, több ezer hatósági és ügyintézési feladatot látnak el. Egy megyei kormányhivatal ma olyan, mint egy kisebb kormány, az országos szintet képezi le, ezért fontos, hogy „fegyelmezett, világos, egyértelmű, koncentrált vezetése legyen” – fogalmazott. A kormánymegbízotti tisztségből felmentett Gajda Róbertről azt mondta, hogy nem dolgozott rosszul, ezért a kormány számít a munkájára, hozzátéve, „még professzionálisabb és még pontosabb területi közigazgatási munkát szeretne egy olyan megyében, amelynek stratégiai partnerségi szerepet szán a kormány”. Felidézte, hogy Békéscsabával „súlyos tízmilliárdos fejlesztésekről” kötöttek megállapodást a Modern városok program keretében. Lázár János úgy fogalmazott, a Békés Megyei Kormányhivatalnak és a járási hivataloknak az új feladatkörhöz „új típusú szemléletre, más típusú munkára” van szükségük. Az új kormánymegbízott kilétére vonatkozó kérdésre a miniszter úgy válaszolt: megvan már a kiválasztott személy, ám erről még nem kíván nyilatkozni.”

Forrás:
Lázár János: gazdasági tartalékaink vannak a Dél-Alföldön; Magyar Idők/MTI; 2017. február 3.

Társadalmi egyeztetés indult digitális témájú felhívásról – GINOP-3.3.3-17

„Elindult az „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a digitális jólét megteremtésének elősegítése országos/helyi civil és szakmai szervezetek támogatásával” című, 1,1 milliárd forint értékű felhívás társadalmi egyeztetése a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – tájékoztatott Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.
Magyarország Kormánya számára kiemelten fontos a főként felnőtt lakosság digitális készségeinek fejlesztése, ezek fontosságára való figyelem felhívás, és az e-közigazgatási szolgáltatások népszerűsítése –hangsúlyozta az államtitkár.

A program célja, hogy minél többen váljanak nyitottá a digitális eszközökkel és szolgáltatásokkal való megismerkedésre, és ösztönözze őket, hogy tegyenek lépéseket a digitális kompetenciáik fejlesztése érdekében – akár a közösségi internet-hozzáférési pontok mentori szolgáltatásának igénybe vételével, akár a családjuk, szomszédjuk, ismerőseik segítségével. Külön figyelmet érdemel a fogyatékkal élők digitális világba való integrálásának elősegítése, esélyegyenlőségi szempontok következetes érvényesítése.

Fontos, hogy a digitalizációtól ismeretek vagy motiváltság hiányában, illetve az újtól való félelem miatt elzárkózók nyitottá váljanak a digitális eszközök használatára, illetve, hogy mindenki felismerje, hogy a digitális felkészültség alapvető szükséglet már a munkaerőpiacon való megfelelő helytálláshoz.

A felhívás célja országos és helyi szervezetek helyi szükségletekre építő projektjeinek támogatása annak érdekében, hogy a lakosság minél tágabb köre lépjen be a digitális világba.

Támogatási kérelmeket nyújthatnak majd be (modultól függően) különböző civil szervezetek, oktatási intézmények, szövetkezetek, hálózatok, érdekképviseletek.

A felhívásokhoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 10 napig várják a palyazat.gov.hu honlapon”

Forrás:
Társadalmi egyeztetés indult digitális témájú felhívásról; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. február 3.
Lásd még: GINOP-3.3.3-17 Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a digitális jólét megteremtésének elősegítése országos/ helyi civil és szakmai szervezetek támogatásával; Széchenyi 2020

Az Információs Társadalom új számában: észt e-polgárság mint virtuális migráció – víz és vízpart a tudás-alapú városfejlesztésben – és más cikkek

„

  • Az e-polgárság mint a virtuális migráció eszköze Észtországban
    Sandra Särav, Tanel Kerikmäe, Kasper Ágnes
    2015-ben nemzetközi figyelmet keltett Észtország legújabb „találmánya” – az e-polgárság. Az Európai Unió eme kicsiny, de digitalizáltság szempontjából igen fejlett tagállama számára külön kihívást jelentett, hogy elmagyarázza a világ számára ez mit is takar, bár még nem reklámozták az e-polgárságot. Magyarország sem késlekedett érdeklődést mutatni az ötlet iránt, többek között azért sem, mert éppen a magyar e-kártya koncepciója volt kidolgozás alatt. Számos cikk jelent meg a sajtóban, amelyek beszámoltak az észt fejleményekről, bár gyakran a pontatlan fogalmazás miatt a valóditól eltérő képet festettek az e-polgárság mibenlétéről. Alapvetően az észt digitális személyazonosság vagy e-polgárság az észt állampolgársággal (vagy tartózkodási joggal/engedéllyel) nem rendelkező személyek számára számos olyan jogot biztosít, amely többsége világszinten is ismeretlen, és lehetővé teszi az ország digitális szolgáltatásainak használatát a világ bármely pontjáról. Mindezek mellett az még kevésbé ismert, hogy milyen keretszabály-rendszer biztosítja az „ország- mint-szolgáltatás” működését és hol vannak az e-polgárság problematikus, kiegyensúlyozatlan vetületei. Jelen tanulmány célja az, hogy pontosítsa a magyar nyelven elérhető információkat és rámutasson arra, hogy az e-polgárság, bár technikai szem- pontból biztonságos, koncepciója még nem teljesen kiforrott és a közeljövőben számos buktatóval kell majd az észteknek szembesülniük. A szerzők reményei szerint eme tanulmánnyal hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar szakértők pontosabb képet kapjanak az észt gyakorlatról, beleértve a sikereket és nehézségeket is.
  • Big data, tudomány, kauzalitás
    Galántai Zoltán
    A big data az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő technológiájává vált. Kérdés, hogy az előretörésének milyen hatásai lehetnek magára a tudományos kutatás értelmezésére, mivel elképzelhető, hogy a big data szemlélet valamilyen mértékben meg fogja változtatni az okozatisággal kapcsolatos elvárásainkat, amely jelenleg fontos szerepet játszik a tudományosságban is. Ahhoz, hogy ez a folyamat megfelelő módon kontextusba helyezhető legyen, felvázolunk egy olyan értelmezést, amely a tudomány történetét az adatmennyiség és az adatmennyiség kezelésének történeteként írja le.
  • „A nagy természetnek remek kis ékszere”. Víz és vízpart a tudás-alapú városfejlesztésben
    Z. Karvalics László
    Az ipari korszak szétzúzta az ember és vizes környezete közti szerves kapcsolatot, miközben elképesztő vízmérnöki teljesítménnyel a tavakat, a folyókat, öblöket és kisebb vízfolyásokat az épített világ részévé tette. Az információs társadalomban különleges lehetőségek nyíltak meg, hogy ennek a régvolt egységnek minél több eleme újraéleszthető, újra-felfedezhető és újraalkotható legyen, a vízhez kapcsolódó fejlesztéseket a stratégiai tervezés középpontjába emelve. A tanulmány amellett érvel, hogy a technológiai szempontokon túlmutató komplex irányzatok (a víz- és ivóvíz-infrastruktúra szempontjaira érzékeny városfejlesztésen és a rekreációs és turisztikai célú vízpart-revitalizáción túllépve eljött az ideje az átfogó, a belvárosi miliő-designnal összefonódó víz-központú fejlesztési stratégiáknak. Külföldi legjobb gyakorlatok (Valencia, Kokkedal, Aarhus és mások) mellett a tanulmány magyar települések lehetőségeit is vizsgálja, elsősorban Szeged és Pápateszér példáján, de legfőképp folyamatosan Zalaegerszeget használva példaként, amelynek 1941-ben készült vízközpontú stratégiáját is kiemeli a feledés homályából.
  • Az infonómiától a Webonómiáig: Hogyan alakítja az információs és kommunikációs technológia az információról, mint az üzleti tevékenység tárgyáról alkotott képünket?
    Horatiu Dragomirescu, Michalis Vafopoulos
    A tanulmány az információ-fogalom fejlődésének új szakaszát gazdasági szempontból vizsgálja, az offline-tól az Open Data és Linked Web 3.0-ig tartozó, összefüggő technológiai ugrások sorozata mentén. Ma már elterjedt az az elképzelés, hogy az áttérés a Web 3.0-ra megváltoztatja az információgazdaság mint tudományág helyzetét. Az információgazdaság (amely az alkalmazott gazdaságtan egyik területe, és amely az információs tudományok rendszerébe is besorolható) átalakul webgazdasággá – az adat- és hálózattudomány formálódásban lévő transzverzális szintjén. Ennek a fejlődésnek figyelemreméltó következményei vannak. Az infogazdaság a már megvalósult üzleti modellek és gyakorlatok adaptálását tűzte ki célul, a digitális technológia forradalma által átrendezett térben. A webgazdaság célja azonban olyan új generációs üzleti modellek teremtése, amelyek az értékteremtő folyamatokat hálózati környezetbe terelik.
  • Modern vagy hagyományos oktatás? Interjú tanárokkal a digitalizálódásról
    Kiszelák Zsófia
  • Az oktatási rendszer kiválasztottjainak vélt értékrendi hierarchiája
    Borza Endre Márk, Puskás Bence László
  • Egyszerre gyönyörű, egyszerre fáj. A média és a társadalom komplexitásáról
    Bokor Tamás

A cikkek egyenként is letölthetőek a megadott webcímen.”

Forrás:
Információs Társadalom; INFONIA Alapítvány, Gondolat Kiadó – a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és az Óbudai Egyetem támogatásával; 2016. XVI. évf. 2. szám; 2017. február

Közigazgatás, politika

Megjelent az európai hírközlési adatvédelmi irányelv felülvizsgálatára vonatkozó európai bizottsági javaslat

„Az Európai Bizottság 2017. január 10-én tette közzé az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezelésére és a magánélet védelmére vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendelet tervezetét.

A javaslat általános célja, hogy aktualizálja a 2002/58/EK irányelvet*, és annak hatályát kiterjessze az összes elektronikus hírközlési szolgáltatóra. A javaslat másik célja, hogy új lehetőségeket teremtsen az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a hírközlési adatok feldolgozása terén, egyúttal növelje a digitális tartalmak egységes piacába vetett bizalmat és a szolgáltatások biztonságát, ami az Egységes Digitális Piaci Stratégia (továbbiakban: DSM Stratégia) egyik legfontosabb célkitűzése. A rendeletjavaslat egyúttal az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokat hozzáigazítja az általános adatvédelmi rendelethez**, ennek megfelelően a javaslat hatályba lépésének javasolt időpontja is 2018. május 25.

A rendelet egyúttal hatályon kívül helyezi 2002/58/EK irányelvet.

A javaslat főbb újdonságai a következők:

  • Az Európai Bizottság a jelenleg hatályos irányelvi forma helyett a közvetlenül alkalmazandó rendeleti formát javasol, amely biztosítani fogja, hogy az elektronikus hírközlés terén mindenki azonos szintű védelemben részesüljön az EU egész területén.
  • A javaslat biztosítani kívánja, hogy az elektronikus hírközlési piacra belépő új szereplőkre (OTT szolgáltatók) is vonatkozzon a rendelet hatálya.
  • Az általános adatvédelmi irányelvben foglaltakkal összhangban a javaslatnak extraterritoriális hatálya is van, így mind az EU-ban, mind az EU-n kívül alapított szolgáltatókra ugyanazok a szabályok vonatkoznának, ha a végfelhasználó eszköze az Unió területén található.
  • A javaslat szabályozza a tartalomra és metaadatra vonatkozó előírásokat is. A metaadatokat a szolgáltatóknak törölni, vagy anonimmá kell tenni mindenesetben, ha a felhasználó máshogy nem rendelkezik, vagy az adat nem érinti a számlázást.
  • A javaslat a „cookie”-ra vonatkozó szabályokat is egyszerűsíteni kívánja, azzal, hogy a böngésző beállításaiban lehessen az azonosítása vonatkozó információkat kezelni.
  • A javaslat kezelni kívánja a „spam”-ek, ill. marketing célú hívások kapcsán felmerült negatív tapasztalatokat. A marketing célú hívások esetében is a hívó félnek elérhetővé kell tenni a hívásazonosítót, vagy egy erre utaló előhívószámot kell alkalmazni.
  • Azon szolgáltatók, akik megsértik az előírásokat az adatvédelmi irányelvvel összhangban magasabb bírságra számíthatnak, ami maximum 20 millió euró vagy vállalkozó éves globális árbevételének 4%-a lehet.

Előzmények
A 2015. május 6-án kiadott DSM Stratégia második pillérhez hozzárendelt kulcsintézkedés az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások uniós szabályozási kerete („távközlési csomag”) felülvizsgálatának kezdeményezése. A Bizottság 2016. szeptember 14-én adta ki az európai uniós elektronikus hírközlési keretszabályozás felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatait, amely a 2002-ben létrehozott, és 2009-ben módosított, jelenleg érvényben levő távközlési keretrendszert kívánja modernizálni. A szabályozási keret felülvizsgálatának még hiányzó, ötödik elemét képezi az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat.
————————–
* Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002. július 12-i, 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
** A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló 2016. április 27-i, 2016/679/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”

Forrás:
Megjelent az európai hírközlési adatvédelmi irányelv felülvizsgálatára vonatkozó európai bizottsági javaslat; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2017. február 1.

Kúria: tisztázni kell a a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos alapvető fogalmakat

„Az egykori Igazságügyi Palotában, a ma a Néprajzi Múzeumnak otthont adó Kossuth téri épületben tartott ülésen a főbíró megnyitójában kiemelte, a kezdeményezések, a kihívások, a választások, az új módszerek és a konzultáció éve után az újjáalakult Kúria 2017-ben működésének hatodik évét kezdi, és újabb változásra készül az intézmény.

Utalt arra, hogy 2018-tól várhatóan új eljárásjogi kódexek határozzák meg a Kúria tevékenységének kereteit.
„Lehetővé válik, hogy a Kúria visszatérhessen abba a kultúrkörbe, ahol a legmagasabb szintű igazságszolgáltatás mérlegelheti, mely ügyeket tartja a jogrendszer működése, a jogegység szempontjából olyan fontosnak, hogy azokat érdemben elbírálja” – fogalmazott Darák Péter.

A Kúria elnöke hozzátette: az erre a változásra való felkészülés feladata „kivételes, és iránya évtizedekre meghatározza a Kúria működését”. Hangsúlyozta azt is, hogy a színvonalas megoldások megtalálása a Kúria bíráinak szellemi teljesítményén múlik.

A Kúria teljes ülésén a joggyakorlat-elemző csoportok vezetői ismertették a 2017-re elemzés tárgyául kijelölt témákat. Baka András, a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos munkacsoport vezetője arról beszélt, tisztázni kell az olyan alapvető fogalmakat, mint amilyen a közhatalmat ellátó szerv, és elemezni kell az üzleti titokra hivatkozás jogalapját.

Orosz Árpád, a jegyző birtokvédelmi eljárásával kapcsolatos munkacsoport vezetője jelezte: indokolt a járási bíróságok, valamint a két budapesti központi bíróság bíráinak bevonása az elemzésbe.

Makai Katalin, a rokontartás szabályaival kapcsolatos bírói gyakorlatot elemző munkacsoport vezetője szerint a szülőtartásra vonatkozó jogszabály nagyon sok embert érint, és kifejezetten sok ügy kerül a Kúriára, ez indokolja a munkacsoport elemzését, ahol arra is választ keresnek, szükséges-e a vonatkozó jogszabály módosítása.

Tallián Blanka, a munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatos bírói gyakorlat elemzésével foglalkozó munkacsoport vezetőjeként azt emelte ki, jelentős koncepcionális változások, új jogintézmények jöttek létre az elmúlt évek jogszabályváltozásai nyomán a területen, és tulajdonképpen most alakul ki a bírói gyakorlat a kérdésben.

Tóth Kincső, a közigazgatási perek hatályon kívül helyezési gyakorlatát vizsgáló munkacsoport vezetőjeként arról szólt, megvizsgálják például azt, hogy mennyire vezethetőek vissza a hatályon kívül helyezések a földforgalmi szabályozás hibáira, illetve az eljárási szabályok hiánya mennyiben felelős a hatályon kívül helyezésekért.

Balogh Zsolt, a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslatot vizsgáló munkacsoport vezetője jelezte: az összes – közel félezer – választási és népszavazási döntést megvizsgálják, áttekintik az országgyűlési képviselők választásának kérdéseit, például azt, hogy a kampányban mi tekinthető véleménynek és tényállításnak, a népszavazásnál a párhuzamossági moratórium és a tiltott tárgykörök ügyét, a választási eljárásban pedig a plakátok és a médiamegjelenések gyakorlatát.

Márki Zoltán a harmadfokú eljárással kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot áttekintő munkacsoport vezetőjeként azt mondta: a harmadfok nem lehet formális, ennek vizsgálata is az elemzés tárgya lesz.

Feleky István, a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlattal kapcsolatos munkacsoport vezetője pedig jelezte, áttekintik a reintegrációs őrizetre vonatkozó szabályokat.

A teljes ülés szünetében bemutatták azt a két, állampolgároknak és jogi képviselőiknek szóló alapinformációkat tartalmazó kisfilmet, amelyeket a Kúria internetes oldalán lehet megtekinteni.”

Forrás:
Darák Péter: az idei év feladata a felkészülés az új eljárási kódexekre; ; Magyar Idők/MTI; 2017. január 30.

Lázár János: a Dél-Alföldön vannak az ország gazdasági tartalékai

„Mezőgazdasági és élelmiszeripari lehetőségei, valamint munkaerő-tartalékai révén a dél-alföldi régiók jelentik Magyarország gazdaságának tartalékait – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Békéscsabán.

Lázár János a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett gazdasági évnyitó fórumon elmondta: Békés megye egésze, valamint Csongrád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes részei gazdaságilag feltáratlanok, megközelíthetetlenek, ezáltal elmaradottabb, hátrányos helyzetben lévő területnek számítanak

Ezek a területek ugyanakkor mezőgazdasági és élelmiszeripari lehetőségek, amelyek munkaerő-tartalékuk révén versenyképességi tartalékot is jelentenek Magyarország számára.

A miniszter szerint világossá vált, hogy Magyarország nem mondhat le az élelmiszeriparról, amely tartalékot jelent a gazdaság számára. A 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklusban a magyar mezőgazdaság 3400 milliárd forintnyi forráshoz jutott, ám hatékonysága, gazdasági eredményessége nem javult. Az uniós források ugyanis nem fejlesztést eredményeztek, hanem jövedelemkompenzációt biztosítottak a szektor számára – fejtette ki.

Stratégiai kérdés lesz, hogy milyen lehetőséget tudnak az élelmiszeriparnak teremteni az uniós szabályok figyelembevételével – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

Lázár János a régió infrastruktúra-fejlesztésére kitérve felidézte: „több mint tízévnyi küzdelem után” sikerült elérni, hogy megépüljön az M44-es gyorsforgalmi út. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden Szegeden ígéretet tett a 47-es út Szeged – Debrecen – Miskolc közti négysávúsítására, ez javítani fogja Békés megye lehetőségeit is. A munkából még körülbelül 240 kilométer hiányzik, ami mintegy 400 milliárd forintba kerül. Ezt várhatóan hazai forrásból kell biztosítani – mondta a miniszter.

Lázár János szólt arról, hogy 2010-2014 között egy csődben lévő országot kellett reorganizálni, ezzel szemben ma 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel lehet „reálisan számolni”. 2007-2013 között az egyetlen fejlesztési forrást az uniós pénzek jelentették, és bár eleinte 30-40 százalékos forrásvesztés fenyegetett, úgy néz ki, Magyarország egyetlen fillérnyi forrást sem veszít végül – jelezte.

A 2014-2020-as ciklusban 9200 milliárd forintra pályázhat Magyarország, miközben 3000-3500 milliárdot fizet be. A kormány tervei szerint március 31-ig ki kell írni a pályázatokat, és jövő év március végéig le is kell szerződni a teljes összegre.

Lázár János a rendezvényen kifejtette: a vállalkozások teremtik meg a gazdasági növekedés, a béremelés lehetőségeit, ezért a kormány kiemelt partnerként, „legfontosabb szövetségesként” tekint rájuk. Ahol a gazdasági adatok rosszabbak az átlagosnál, ott kiemelten fontos a vállalkozói réteg megerősítése – tette hozzá.

Az előző uniós keretköltségvetési időszakban gazdaságfejlesztésre a források 17 százalékát fordították; a mostani ciklusban 60 százalék erre megy – húzta alá a miniszter.”

Forrás:
A Dél-Alföldön vannak az ország gazdasági tartalékai; Miniszterelnökség; 2017. február 3.

250 milliós támogatás az önkormányzati adatszolgáltatások javítására

„A kormány kiemelten fontosnak tartja az adatszolgáltatások színvonalának fejlesztését, ami érdemben segíti elő az államháztartási folyamatok még hatékonyabb tervezését és értékelését. Külön hangsúlyt kapnak e tekintetben a helyi önkormányzatok, hiszen minőségi információközlésük közpénzügyi érdek.
A hatályos államháztartási szabályok értelmében a Magyar Államkincstár bírságot állapíthat meg, ha egy szerv nem, vagy nem megfelelő minőségben tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. Annak érdekében, hogy az önkormányzatoknál se jelentsen ez problémát, a kormány 2015 óta egy ösztönző rendszert alakított ki.

Ezzel összhangban a nemzetgazdasági miniszter – a belügyminiszterrel egyetértésben – idén is pályázatot hirdet 250 millió forintos keretösszeggel a „Jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatására” (50 millió forint) és az „Önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási feladatok kiegészítő támogatására” (200 millió forint). Előbbi az államháztartási adatszolgáltatásokat rendszeresen határidőre, valós tartalommal teljesítő települési önkormányzatok számára biztosít támogatást; míg utóbbi az önkormányzatok közötti együttműködésen keresztül a pénzügyi-gazdálkodási feladatok ellátásának javítását célozza.

A pályázatokon azon települések vehetnek részt, amelyek határidőben és megfelelő minőségben teljesítik a 2016. évet lezáró államháztartási adatszolgáltatásokat. A pályázatokat az ebr42 önkormányzati információs rendszeren keresztül a Magyar Államkincstár útján lehet benyújtani, mindkét felhívás esetében legkésőbb 2017. június 29-ig. Az elnyert támogatások vissza nem térítendők, azokat az önkormányzatok a költségvetési törvényben rögzített határidőig használhatják fel.

A pályázati felhívás itt elérhető.”

Forrás:
250 milliós támogatás az önkormányzati adatszolgáltatások javítására; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. február 3.

Orbán Viktor: Szegednek minden adottsága megvan ahhoz, hogy kiemelkedő regionális központ legyen

„Szegednek minden adottsága megvan ahhoz, hogy kiemelkedő regionális központ legyen – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Modern városok program szegedi állomásán, ahol Botka László (MSZP) polgármesterrel tartott közös sajtótájékoztatót.
…
A miniszterelnök azt kívánta Szegednek, hogy legyen olyan sikeres város, mint amire a történelme felhatalmazza. Kifejtette, Szeged a három országra is kiterjedő régiónak nem a legnagyobb, de a legszebb, legjobb egyetemmel rendelkező városa, és bár lehet, hogy gazdasága nem a legerősebb, de a legjobb minőségű iparágakat sikerült megtartania.

A bejelentett beruházások teljes költségét Orbán Viktor mintegy 50 milliárd forintra tette. Hozzátette ugyanakkor, amennyiben a magyar gazdaság növekedése – amely az idén akár a 4 százalékot is meghaladhatja – lehetővé teszi, a még feltételes módban szereplő elképzelések közül is sikerül többet megvalósítani, így az összeg elérheti a 70 milliárd forintot.

A kormányfő a megállapodásban rögzített pontok közül elsőként a 47-es út négysávúsítását említette, amivel olyan észak-déli közlekedési tengely jön létre, amely Szegedet Debrecenen keresztül összeköti Miskolccal.

A város regionális közlekedési pozícióját javítja a vegyes funkciójú, vasúti és közúti Tisza-híd mintegy 15 milliárd forintos költségű építése, és ehhez kapcsolódva Makó felé az elővárosi közlekedés fejlesztése – közölte a miniszterelnök.

A kormány vállalja a szegedi repülőtéren a nemzetközi minősítési szabályok változása miatt szükségessé vált technikai fejlesztések finanszírozását és egy új utasforgalmi épület kialakítását is – tudatta a kormányfő.

A megállapodás részeként 200 hektáros iparipark-fejlesztésről is megállapodtak. Ennek egy részén magyar élelmiszer-gazdaság szempontjából is jelentős beruházás valósulhat meg, a másik felén pedig a lézerközponthoz kapcsolódó technológiai parkot alakítanak ki – közölte Orbán Viktor.

A Modern városok program részeként történhet meg a Belvárosi híd rekonstrukciója, a Tisza Szeged főutcája projekt kivitelezése, a belvárosi rakpartok felújítása, a távlati elképzelések között pedig szerepel egy kerékpáros és gyalogos híd építése is. A kormány támogatja a Mars téri buszpályaudvar áthelyezését, hogy a helyén közösségi igényeket kielégítő teret alakítsanak ki. Emellett a Széchenyi tér is visszakaphatja világháború előtti arculatát – mondta a miniszterelnök.

Munkacsoportot hoznak létre annak kidolgozására, milyen fejlesztésekre van ahhoz szükség, hogy az országban Szeged legyen az első város, ahol a tömegközlekedés kizárólag elektromos alapon működjön.
…
Botka László hangsúlyozta, alapvető nemzeti ügy, hogy Magyarország a következő időszakban fel tudja használni a rendelkezésére álló európai uniós forrásokat, a Szeged és a kormányzat közötti együttműködés is ezt célozza.

A polgármester közölte: jelenleg 104 fejlesztési projekt van folyamatban a városban, és a miniszterelnökkel 19 további beruházásról tárgyaltak. Hangsúlyozta, ezek a fejlesztések nemcsak Szeged érdekét szolgálják, hanem erősítik az egész ország versenyképességét. Megjegyezte azt is, Szegednek nemcsak az EU pénze, de az értékei is fontosak.

A déli Tisza-hídról Botka László elmondta, az elővárosi közlekedés mellett, a beruházás helyreállítja a Szeged és Temesvár közötti vasúti kapcsolatot…[Inforádió]”

————-

„Nagy tétel ugyan az M43-as és az 5-ös főút határolta 200 hektáros tudományos és ipari park is, ennek azonban egyelőre nincs forrásigénye, mert állami területek átadásáról egyeztek meg. A terület felén nagy élelmiszeripari magánberuházásra számítanak, a másik felén, a lézerközpont mögött tudományos parkot hoznak létre. Ezeknek az út- és közműigényét munkacsoport hangolja majd össze. A területhez vezető utat az önkormányzat építi 3,5 milliárdért a Vértói út folytatásában.

Nincs konkrét helye, amit megmutathatnánk, de az 500 millió forintos Okos város projekt is az egyszerűbbek közé sorolható. Az alpolgármestertől megtudtuk: közcélú wifihálózat az alapja, ami elsősorban nagy forgalmú tömegközlekedési megállókban működik. Ez lehetővé tesz utasszámlálást és forgalomszervezést is.
…
A kerékpáros- és gyalogoshídhoz hasonlóan kormányzati oldalról vetődött fel a tisztán elektromos közlekedés javaslata. A DAKK jelenlegi szegedi flottájának kiváltása nagyjából 80 akkumulátoros busszal és háttérbázissal megközelítőleg 20 milliárd forintba kerülne. Ehhez ugyancsak további kormányzati egyeztetés szükséges. Az önkormányzat trolikat is beszerezne, ami – nagyjából tíz év alatt – 40 járművel számolva további 10 milliárd forintot jelentene.[delmagyar.hu]”

————-

„…Fontosnak érzem, hogy elhangozzon itt a magyar élelmiszergazdaság szempontjából fontos hír. Ugye, a magyar élelmiszeripar mindig húzóágazata volt a magyar nemzetgazdaságnak, ez tett bennünket valaha naggyá, ha visszagondolunk az elmúlt száz-százötven esztendőre. A jövőnk egy része is, a jövőbeni sikereink egy része is itt található, ezért fontos, hogy a zászlóshajóink jól húzzanak. Itt egy komoly új, nagy gyárberuházásról állapodtunk meg. Ez összeköttetésben van azzal az iparipark-fejlesztési programmal, nagy számot fogok mondani, de azért csak higgyék el, kérem, mintegy 200 hektárnyi új ipari parki területet fogunk létrehozni – részben a lézerközponthoz kapcsolódva, részben attól függetlenül – annak érdekében, hogy újabb beruházások és munkahelyek jöhessenek létre itt a városban. Ennek a részletkérdéseiről is sikerült megállapodnunk.

Szeretném aláhúzni, hogy elfogadtuk a polgármester úrnak azt a javaslatát, amely az ELI melletti inkubátorház felépítéséről és egyfajta okos város kialakításáról szól. Szegednek a szépségen túl a szellemi ereje adja igazán a vonzerejét. A polgármester úr javaslatát elfogadtuk, hogy ez mutatkozzon meg a város életének szervezésében is. A fejlesztésekhez szükséges forrásokat itt is megadjuk.

Külön beszéltünk a Tiszáról, mert mégiscsak az elődeinken túl maga a folyó teszi naggyá ezt a várost. És megegyeztünk belvárosi hídrekonstrukcióban, megegyeztünk a Tisza Szeged Főutcája projektben, belvárosi rakpartok fejlesztésében, és fölírtuk a nem közvetlen, tehát nem a holnaphoz, hanem a holnaputánhoz tartozó terveink közé egy kerékpáros és gyalogoshíd megépítését is a polgármester úr által javasolt helyszínen.

Egy másik nagy tervbe is belevágtuk a fejszénket. Azt a kérdést tettük fel, hogy van-e elegendő erő a városban meg a kormányban, és van-e elegendő képzelőerő kettőnkben együtt ahhoz, hogy Szeged olyan város legyen, ahol a tömegközlekedés elektromos alapon és kizárólag elektromos alapon folyik a következő időszakban. Munkacsoportot állítunk föl, és nagyszabású terveket készítünk arra nézvést, hogyan lehetne az első olyan magyar város Szeged, ahol a tömegközlekedés kizárólag elektromos alapon történik. Hogy meg tudjuk-e valósítani a terveket, az majd egy másik tárgyalást igényel, de most a tervek elkészítésében együtt fogunk majd működni…[Orbán Viktor]”

Forrás:
Orbán Viktor: „A politikusok elmúlnak, a haza és Szeged megmarad; Inforádió; 2017. január 30.
Orbán szerint Szeged szép és okos is lehet; Dombai Tünde; delmagyar.hu; 2017. február 1.
Orbán Viktor beszéde a Modern Városok Program szegedi állomásán; miniszterelnok.hu; 2017. január 30.

Közigazgatási, politikai informatika

Megújult a Debrecen.hu

„Elindult Debrecen új honlapja, amely a helyi lakosok mellett a turistáknak és az üzletembereknek nyújt információkat, de megismerkedhetnek a honlap olvasói az Új Főnix Terv elnevezésű fejlesztési programmal is – közölte a megyei jogú város polgármestere hétfőn a városházán tartott sajtótájékoztatóján.

Papp László (Fidesz-KDNP) kiemelte: tíz évvel az előző honlap elindulása után a teljesen megújult Debrecen.hu nyitóoldalán keresztül négy aloldal érhető el, „debreceni vagyok”, „üzletember vagyok”, „turista vagyok” és „Új Főnix Terv” elnevezéssel.

A debreceni vagyok aloldalon találhatók meg az önkormányzattal kapcsolatos hírek, az ügyintézésekhez kapcsolódó információk és az álláshirdetések is – mondta a polgármester, jelezve, egy keresővel is bővült a honlap, ahol a lakcím megadásával a legközelebb eső háziorvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő, fogorvos és óvoda elérhetőségei jelennek meg.

Az üzletember vagyok aloldal a vállalkozóknak szolgál hasznos információkkal, például a város megközelíthetőségéről, a munkaerőpiacról vagy az oktatási rendszerről, a turista vagyok aloldal pedig a Debrecenbe látogatóknak nyújt tájékoztatást.

Az Új Főnix Terv aloldalon ismerhető meg Debrecen legnagyobb léptékű fejlesztési programja, amely átfogja a gazdaság- és közlekedésfejlesztés, az oktatás és az egészségügy teljes területét – közölte a polgármester.

Archív formában a régi honlap továbbra is elérhető lesz a nyitólap alján az archiv.debrecen.hu linkre kattintva.”

Forrás:
Megújult a Debrecen.hu; Magyar Idők/MTI; 2017. január 30.

Újítás a NAV-tól: adófizetés bankkártyával interneten keresztül is

„Interneten keresztül, bankkártyával is kiegyenlíthető lesz az adótartozás. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fokozatosan vezeti be idén az új szolgáltatást.

Január 1-jén életbe lépett szabály szerint adótartozásukat interneten, bankkártyával is kifizethetik az adóazonosító jellel, illetve adószámmal rendelkező magánszemélyek és az egyéni vállalkozók a leggyakrabban fizetendő adónemeknél. Ilyen például a személyi jövedelemadó vagy az egészségügyi hozzájárulás. A különböző adók egyetlen tranzakcióval fizethetők, így az átutalás csak egyszeri költséggel jár.

A tájékoztatás szerint a virtuális fizetési mód az eBEV szolgáltatás része lesz, amihez ügyfélkapus regisztráció és megfelelő jogosultság szükséges.

Az új fizetési lehetőséget a NAV fokozatosan vezeti be: január végén az online felületen már összeállíthatók az átutalási csomagok, és elindíthatók a bankkártyás fizetési tranzakciók.

Február közepétől megnyílik az eBEV portálon az adószámla lekérdezéséhez kapcsolódó fizetés lehetősége: az adózók összeállíthatják az adószámla-hátralékokhoz kapcsolódó megbízási csomagokat, és elindíthatják a bankkártyás fizetési tranzakciót.

Március 15-étől a webNYK felületen lesz elérhető a jóváhagyott szja-bevallási tervezetből, illetve elektronikusan beküldött szja-bevallásból eredő fizetési kötelezettségek bankkártyás kiegyenlítési lehetősége – olvasható a közleményben.”

Forrás:
Újítás a NAV-tól: adófizetés bankkártyával interneten keresztül is; Adózóna.hu; 2017. január 31.
A bankkártyás fizetés részletes, technikai/jogi részleteket is tartalmazó ismertetése a NAV szakemberétől: Újdonság a NAV-nál: internetes bankkártyás fizetés; Kisvárdai Ágnes; Kamara Online; 2017. január 23.

Tállai András: már sms-ben is kérhető az adóbevallás tervezete

„A NAV ebben az évben mindenkinek, mintegy 3,8 millió magánszemélynek, elkészíti az adóbevallási tervezetét a kifizetőtől, munkáltatótól érkezett adatszolgáltatás alapján. Ha a magánszemély a NAV által készített adóbevallási tervezetet szeretné megismerni, választhat: vagy személyesen nyit ügyfélkaput, vagy sms-ben kéri az adóhivataltól a postázást – tájékoztatta Tállai András az MTI-t.

A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára kiemelte, a legegyszerűbb dolga azoknak lesz, akiknek van ügyfélkapujuk, ők ugyanis egyetlen kattintással érik el adóbevallási tervezetüket, amelyet – ha szükséges – kiegészíthetnek vagy módosíthatnak. Tállai András elmondta, akik nem rendelkeznek ügyfélkapuval, sms-ben, írásban, személyesen, a NAV honlapján és a telefonos tájékoztató rendszeren keresztül is kérhetik az adóbevallási tervezetük postai kiküldését.

A beérkező SMS-ek alapján is csak annak tud bevallási tervezetet küldeni a NAV, akit be tud azonosítani. Ezért senki ne felejtse el az adóazonosítójelét és a születési dátumát beírni az üzenetbe – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Az adóhivatal munkatársai +3670/717-7878 telefonszámra várják az sms-eket.

NAV: 4 millió emberről veszik le a terhet a szja-bevallás elkészítésével
Több mint 4 millió emberről veszi le a terhet a személyi jövedelem adó bevallási tervezet elkészítésével a NAV – hangsúlyozta Kis Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai szóvivője szerdán az M1 aktuális csatornán. A szóvivő részletezte: az ügyfélkapuval rendelkezők március 15. után nézhetik meg webes felületen az adóhivatal által elkészített szja-bevallási tervezetet, amelyet módosíthat. Az ügyfélkapuval nem rendelkezők a bevallás-tervezet kiküldését különböző módon – például levélben, sms-ben – kérhetik március 15-éig, ezt követően személyesen intézhetik az ügyfélszolgálaton. A szóvivő hangsúlyozta, ha valaki a bejelentett főállás mellett egyéni vállalkozó, őstermelő, vagy áfa-fizetésre kötelezett, annak továbbra is magának kell elkészíteni a személyi jövedelemadó bevallást február 27-ig.

Kis Péter András elmondta, hogy az szja kétszer 1 százalékának felajánlásáról a bevallással egyidejűleg, vagy attól elkülönülten mindenki május 22-éig rendelkezhet.”

Forrás:
Tállai András: Már sms-ben is kérhető az adóbevallás tervezete; Magyar Hírlap/MTI; 2017. február 1.

Megreformálnák az egyik legvitatottabb hatósági eljárást

„…Néhány hét múlva tárgyalja a Miniszterelnökség az eredetiségvizsgálat jelenlegi rendszerét megreformáló jogszabálytervezetet – értesült a Vezess kormányzati forrásból. A sokak által kritizált vizsgák szigorítására három fontos javaslatot is tartalmaz a tervezet.

Kötelező legyen minden külföldről behozott autóra
…
Vegyszerrel vizsgálják meg az alvázszámot
…
Fotózzanak le mindent, tegyék be egy adatbázisba

A harmadik javaslat szerint a mostaninál sokkal több mindent, és sokkal alaposabban kellene dokumentálni, majd ezeket a fotókat fel kellene tölteni egy olyan adatbázisba, amit az autóvásárlók, és a bűnözőkre vadászó nyomozók is használhatnak.

Kötelezően le kellene fotózni (szkennelni) a kintről behozott jármű külföldi okmányait, a forgalmiját, a törzskönyvét, természetesen a kétnyelvű adás-vételit és a számlát is. Ezen felül a javaslat kötelezővé tenné a kilométeróra-állás és az alvázszám lefotózását, valamint képek készítését a járműről, majd mindezt fel kellene tölteni egy online adatbázisba.

Az adatok tárolására ideális lenne a már létező Gépjárműadat-lekérdező, ahová most műszaki vizsgák és tulajdonosváltások során kerül be pár adat. A javaslat a jelenleginél sokkal több hasznos információval gazdagítaná ezt az adatbázist, ahol akár 2022-ben is megnézhetné egy autóvásárló, hogy mondjuk a 2017 második felében Magyarországra behozott, általa kinézett jármű 5 évvel korábban honnan jött, milyen állapotban volt, mennyi kilométert mutatott az órája – és ezekért felelősséget is vállalt az eredetiségvizsga idején az, aki bevitte oda.

Mindezen felül természetesen az autó elmúlt 5 éve is dokumentálva van, ha közben gazdát cserélt a jármű. A volt tulajdonosok személye adatvédelmi okokból nem lenne megismerhető, de a tulajdonosváltások száma igen, és az is kötelezően, ha valamikor taxiként üzemelt az autó…”

Forrás:
Vegyszeres vizsgálattal buktatnák le az autótolvajokat; Lencsés Csaba; Vezess.hu; 2017. február 2.

32. Projektmenedzsment Műhely: a kormányzati projektmenedzsment problémái és megoldásai

„A HTE Projektmenedzsment Szakosztálya, együttműködve a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékével és a Corvinus Egyetem Stratégia és Projektvezetés Tanszékével szeretettel hívja az érdeklődő kollégákat a február 9-én (csütörtökön) 16 – 18 óra között a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék infoparkbeli (1117. Bp. Magyar Tudósok Körútja 2.) I. ép. B. szárny, I.em 110-es tanácstermébe.

A 32. Műhely témája a a kormányzati projektmenedzsment problémái és megoldásai.

A Műhely dr. Kópiás Bence elnökhelyettes (KIFÜ) összefoglalásában az EU-s és hazai kormányzati projektek sikerét befolyásoló jogi-politikai környezetet, közbeszerzési kötöttségeket, szervezeti felépítést, finanszírozási-, döntési-, együttműködési lehetőségeket és a szükséges kompetenciákat vizsgálja nemzetközi- és hazai tapasztalatok alapján azzal a céllal, hogy a Műhely beszélgetés hozzájáruljon a kölcsönös megértéshez és a szakmai közvélemény eredményességet elősegítő befolyásolásához.

Műhelybeszélgetés az alábbi kérdések megválaszolásával kívánja a témát áttekinteni – megvitatandó kérdések :

  1. Hogyan lehet a kormányzatban jellemző merev struktúrákat összehangolni projektszervezet rugalmasságával? Hogyan lehet a döntéshozatalt – a projektek igényei szerinti szintre – gyorsítani?
  2. Mennyiben befolyásolja a projekt tervezést a közbeszerzési kötelezettség?
  3. Hogyan lehet a kormányzati projekteket konzorciumi formában (delegált kormányzati projekttagokkal) érdeksérelem és a határidő, illetve a hatókör betartásával sikeresen menedzselni?
  4. Mennyiben befolyásolja a projekt működését, hogy jellemzően eu-s forrásból valósulnak meg a fejlesztések?

A Kópiás Bence által összeállított, előkészítő blog itt olvasható. A Projektmenedzsment Műhely munkájába minden érdeklődő előzetes regisztrációt követően (e-mailben történő regisztráció a gpronay@procompass.hu címen), ingyenesen részt vehet. A Műhely munkájába való részvétellel 2 PDU (Professional Development Unit) pont szerezhető (PMP minősítettek és minősítésre készülők számára)”

Forrás:
32. Projektmenedzsment Műhely; IVSZ; 2017. február

Informatika, távközlés, technika

Megszűnik a virtuális tárca, a mobilszolgáltatók által nyújtott mobilfizetési lehetőség

„Mind a Vodafone-nál, mind a Telekomnál megszűnik a bizonyos készülékekkel igénybe vehető virtuális tárcaszolgáltatás, mely MyWallet és MobilTárca néven futott, és lehetővé tette többek közt, hogy az ügyfelek a mobiltelefonjukat úgy használják, mint egy érintős bankkártyát.
Inkább egy hosszasan elnyújtott felhasználói tesztnek, mintsem kereskedelmi üzemnek volt tekinthető a magyarországi mobilszolgáltatók saját virtuálistárca-szolgáltatása, mely 2014-ben, illetve 2015-ben indult útjára, részben egy nemzetközi kezdeményezés részeként. A Mobiltárca szolgáltatás (melyet a Magyar Telekom ugyanezen a néven, a Vodafone pedig MyWallet néven kínált) többek között lehetővé tette, hogy az ügyfelek az NFC-s okostelefonjukkal fizessenek úgy, mint egy érintés nélküli bankkártyával, valamint egyéb, hasonló kényelmi szolgáltatásokat igénybe vegyenek.

Mindezt az ügyfelek részére átadott, speciális biztonsági elemeket tartalmazó SIM, valamint az azzal összekapcsolt mobilalkalmazás tette lehetővé, az üzleti modell pedig az volt, hogy az operátorok bizonyos feltételek alapján kapcsolatot biztosítanak ehhez a felülethez különböző szolgáltatóknak, pénzügyi intézményeknek. A Magyar Mobiltárca Szövetség által életre hívott megoldás azt az idealizált képet vázolta fel, hogy az előfizetőknek idővel semmilyen, hagyományos tárcára nem lesz szükségük, hiszen a mobiljukban tárolhatják majd a bankkártyáikat és a különböző klubkártyáikat, hűségkártyájukat.

Végül ez az idillinek látszó állapot nem valósult meg a gyakorlatban. A mobiltárcát ugyan a Magyar Telekom 2014. decemberében elindította (majd később csatlakozott a Vodafone Magyarország is), virtuális bankkártyát csak egyetlen bank, az OTP bocsátott ki, illetve a klubkártyák és a hűségkártyák körében sem lehetett éppen dúskálni. A Mobiltárca Szövetség kudarcát egyszersmind az is jól érzékeltette, hogy bár a nyilvános tesztben részt vett, végül kereskedelmi szolgáltatásként soha nem kínált secure SIM-alapú virtuális kártyaszolgáltatást a Telenor Magyarország.

A szolgáltatást elsőként élesítő Telekom éppen a napokban értesíti meglévő Mobiltárca ügyfeleit arról, hogy a rendszer április 1-jén megszűnik. A SIM-re aktivált virtuális kártyákat ezt követően deaktiválja a szolgáltató, a SIM ugyanakkor változatlan feltételekkel tovább használható majd. A Vodafone Magyarország weboldalán mindössze annyit közöl, hogy virtuális bankkártya 2017. február 1-től nem igényelhető a MyWallethez…”

Forrás:
Frissítve: kiürül a Mobiltárca; Koi Tamás; HWSW.hu; 2017. február 2.
Lásd még: Kiköltözik a mobilból a bankkártya; FintechRadar; 2017. február 1.

Ipar 4.0 – Nem tudják a gyárak, hogy milyen hatalmas adatvagyon van a kezükben

„Felmérések szerint a magyar ipari vállalatok több mint fele már három éve folytat digitalizációs fejlesztéseket, és felismerte az adatok értékét, az elemzés fontosságát. Arra viszont ennél jóval kevesebben fordítanak figyelmet, hogy a meglévő technológiai megoldások integrálásával jobb döntések, hatékonyabb folyamatok és új üzleti modellek szülessenek. Óriási technológiai kincs van a gyártó cégek kezében, csupán azt kell megtanulniuk, hogyan „okosítsák fel” gépeiket és működésüket.

Nem véletlenül kap egyre nagyobb figyelmet az ipari digitalizáció vagy más néven az ipar 4.0. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az S&T Consulting Hungary e témakörben végzett felmérésében a megkérdezett vállalatok 10-es skálán átlagosan 5,6-ra értékelték jelenlegi digitalizáltsági szintjüket.

A nyitás az ipar 4.0 felé láthatóan elindult, de hosszú még az út a lehetőségek nagyobb kihasználásáig. Magyarország sajnos le is van maradva a környező országokhoz mérten ezen a téren. A gyártók – ahogy az S&T Consulting kutatásából is egyértelműen kiderült – a költséghatékonyabb megoldásokat keresik, azaz a teljes géppark „okos” gépekre történő cseréje nem perspektíva számukra. A fejlődéshez első lépésként meg kell tanulniuk a cégeknek céltudatosan használni a meglévő eszközeiket. Azoknak a vállalatoknak, amelyek nem szeretnének a versenyben lemaradni, mindezt a lehető leggyorsabban kell elérniük.

A technológia már a kezünkben van
Az ipar 4.0 az elkövetkező néhány évben a teljes ipari szektort meg fogja reformálni a tervezéstől kezdve a karbantartáson át és a gyártási folyamatok optimalizálásán keresztül egészen a kutatás-fejlesztésig, árazásig vagy akár a termékbevezetésig. Ráadásul a legtöbb technológia már jó ideje elérhető, és az élet számos területén már alkalmazzák ezeket. Az IT-ban már évek óta használnak szenzorokat, mobilkommunikációt és wifit. Több mint 10 éve lehetőség van a hálózati forgalmak terrabájtjainak elemzésére, például a hackerek beazonosítására is hasonló technológiák használatosak. A hatalmas mennyiségű adat elemzésére és a BI dashboardok fejlesztésére kifinomult módszerek állnak rendelkezésre.

Azoknak, akik elsők akarnak lenni az ipar 4.0 területén, és ezáltal versenyelőnyre szeretnének szert tenni, első lépésként ezeket a már meglévő technológiákat kell beépíteniük mindennapi működésükbe. A Roland Berger kutatása alapján ugyanis ipari digitalizációval 25 százalékos ROCE- (tőkemegtérülés-) növekedés és közel 7 százalékos profitabilitás növekedés érhető el, azaz az fejlesztés eredményei bizonyítottan jelentősek.

Felokosítás az ipar 4.0 első lépése
Szabó Péter, az S&T Consulting nemzetközi rendszerintegrátor ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a magyar vállalatok egy részénél már rendelkezésre áll egy alap technológia, amelyet „felokosítva” ráléphetnek az ipari digitalizáció útjára. A legtöbben alkalmaznak vállalatirányítási rendszereket, a megrendeléseket digitálisan követik, a karbantartásokat, leállásokat elektronikusan rögzítik, gépsoraik sok paramétert gyűjtenek a gyártási folyamatról. Hatalmas adatvagyonon ülnek, amelynek lehetőségeit sokszor nem használják ki. A megfelelő kommunikáció biztosításával, esetleg további szenzorok és mérések beépítésével, de még inkább a különböző rendszereik összekapcsolásával, adataik automatizált feldolgozásával és elemzésével termelésük hatékonyságát jelentősen javíthatják.

A folyamatok átgondolásával érdemes kezdni
A S&T Consulting tapasztalati alapján a magyar gyártócégek többek között a következő hibákat szokták elkövetni, és ezáltal meglévő technológiai eszközeik lehetőségeit nem használják ki teljes körűen:

  • Manuális adatrögzítést végeznek, amelynek következmény a nagy hibaszázalék.
  • Szenzorok hiányában nem automatizáltan mérik gépeik teljesítményét.
  • Nem integrálják rendszereiket, nem látják és menedzselik integráltan a gyártási és logisztikai folyamataikat.
  • Nem fordítanak elég figyelmet az adatok elemzésére, következtetések levonására.
  • Nem figyelnek megfelelő mértékben az IT-biztonságra.
  • Elvetik a digitalizációs fejlesztéseket, mivel nincs erőforrásuk teljesen új gépsorokra, pedig a meglévő eszközeiket is „felokosíthatnák”.

Nem szabad tehát elfelejteni, hogy az ipar 4.0 nem az új okos eszközök beszerzésénél kezdődik, hanem a folyamatok átgondolásával, a meglévő eszközök hatékonyabb kihasználásával és az egész gyártási folyamatba, rendszerbe való integrálásával, amire sajnos sok gyártó vállalatnak nincs saját erőforrása és szaktudása. A rendszerintegrátorok rendszerekben gondolkozva, széleskörű tapasztalatikat felhasználva segíthetnek a gyártó cégeknek személyre szabottan kiválasztani azokat az irányokat, amelyekkel valóban hatékonyságnövelést lehet elérni, és az ipari digitalizációnak köszönhetően valós versenyelőnyre lehet szert tenni.”

Forrás:
Hatalmas adatvagyon a gyártók kezében; GyártásTrend.hu; 2017. február 2.
Lásd még: Ipar 4.0: Nem tudják a gyárak milyen hatalmas vagyon van a kezükben; S&T Magyarország; 2017. január 31.

A dán országos áram- és gázelosztó vállalat nyílt, szabad hozzáférést biztosít az ország energiafogyasztási és -termelési adataihoz

„Dániában az országos áram- és gázellátó hálózat szállítási rendszerüzemeltetési feladatait ellátó Energinet.dk (az „energetikai autópálya”) nyílt forráskódú megoldással biztosít nyílt hozzáférést az összegyűjtött és rendszerezett adataihoz – számol be saját oldalán a globális civil szervezetként (NGO) működő Open Knowledge International. Az Energinet.dk a háztartások és vállalkozások fogyasztási adatait, valamint az erőművek, szélkerekek és napelemek áramtermelési adatait teszi majd közzé az Energy DataStore alkalmazással, amely a CKAN nyílt forráskódú platformra, a nyílt adatok publikálásának, megosztásásnak és felfedezhetővé tételének legelterjedtebb rendszere, épül. Az Energy DataStore könnyű és nyílt hozzáférést biztosít az energiaszektor egyedi és összesített adataihoz, valamint közel valós idejű elérést tesz lehetővé az árampiaci és CO2-kibocsátási adatokhoz is.

Az Open Knowledge International spin-off cége, a Viderum az Energinet.dk-val együttműködve biztosítja a rendszer működtetését. Maga a rendszer a Viderum fejlesztése és a CKAN lehetőségeire épül, továbbfejlesztve azokat. Egyelőre óránként szolgáltatnak adatokat önkormányzatokként, de lépésről lépésre fejlesztve a jövőben valós idejű hozzáférést biztosítanak a fogyasztóknak, vállalkozásoknak és civil szervezeteknek, amivel a megtakarításokat, az üzleti innovációt és a zöld technológiákat egyaránt támogatják. Az adatokhoz a felhasználók manuálisan (letöltés útján) vagy programozottan, alkalmazásfejlesztői felületen (API) keresztül juthatnak hozzá.

Az Open Knowledge International vezérigazgatója elmondta: a CKAN felhasználásával az Energinet.dk is a növekvő társadalmi tudatosságot jelzi a nyílt adatok és a nyílt forráskódú alkalmazások értékével kapcsolatban, ami nem csak az üzleti növekedés és az innováció, hanem a polgárok és a civil szervezetek számára is fontos. Az átlátható működés a felhatalmazás érzését adja az embereknek, a vállalkozások új termékeket és szolgáltatásokat fejleszthetnek, ami jobb tudásmegosztáshoz vezet az innovatív üzleti modellek által.”

Forrás:
Danish Energinet.dk will use CKAN to launch Energy DataStore – a free and open portal for sharing energy data; Open Knowledge International Blog; 2017. január 20.
Energy Datastore; Energienet.dk és Energidatabank (a projekt új neve)
Forrás:
Lásd még: The company; Energienet.dk és About Us; Energienet.dk, valamint Wikipédia
Az Energienet.dk köztulajdonban lévő, független, non-profit vállalat. A tulajdonosi jogokat a dán Klíma- és Energiaügyi Minisztérium gyakorolja. A cégnek komoly szerepe a fenntartható, tiszta energián alapulú gazdaság kialakításában is.
Open Knowledge International
Viderum
CKAN – az Európai Unió is ezt használja, lásd CKAN based source code of the European Data Portal now available

Társadalom, gazdaság, művelődés

Mától elérhető az Interneten „A magyar nyelv nagyszótára” – Megjelent a hatodik kötet

„Február 1-jén mutatták be Budapesten, az MTA Nyelvtudományi Intézetében a hatodik kötetet (DI–EK), mely alkalomból Ittzés Nóra, a Nagyszótár főszerkesztője bejelentette, hogy az eddig kiadott kötetek teljes anyaga elérhető az interneten.

Február 1-jén mutatták be Budapesten, az MTA Nyelvtudományi Intézetében a hatodik kötetet (DI–EK), mely alkalomból Ittzés Nóra, a Nagyszótár főszerkesztője bejelentette, hogy az eddig kiadott kötetek teljes anyaga elérhető az interneten.

Az online változat (nagyszotar.nytud.hu) az eddig megjelent kötetek szócikkeit (a–ekvivalens címszó), valamint az alakváltozatokra mutató utalókat tartalmazza, egységesen kereshető formátumban. A webes szótár használatát dinamikus súgó segíti, és a szócikkeken keresztül közvetlenül hozzá lehet férni a szótár alapjául szolgáló nyelvi adatbázisokhoz is.

A Nagyszótár munkálatai folyamatosan zajlanak, a teljes könyvsorozat elkészülte évtizedeket felölelő óriási vállakozás. Az online szótár tartalma folyamatosan bővülni fog a megjelenő újabb kötetek tartalmával.

A mintegy húsz kötetesre tervezett sorozat most bemutatott hatodik kötetében a d betűs anyag második, valamint az e és é kezdetű címszavak első fele kapott helyet.

A szótári rész 2107 szócikkben 2078 önálló, illetve 360 alcímszót, továbbá 87 értelmezett szókapcsolatot dolgoz fel, összesen 7091 jelentésegységre bontva. A szavak bemutatását 26 397 példamondat gazdagítja. A kötetben 270 alaki és 6 szócikkfejes utaló szócikk segíti az eligazodást.

A magyar nyelv nagyszótára a magyar nyelvtudomány eddigi legnagyobb szótári vállalkozása, amely a magyar lexikográfiai gyakorlatból még hiányzó, új műfajt képvisel. Történeti jellegű értelmező szótárként legfontosabb feladata a szavak jelentéstartalmának kibontása és e jelentések viszonyrendszerének ábrázolása. Műfajából következően nem csupán a mai nyelvállapot szókészletét tükrözi és elemzi a lexikográfia eszközeivel, hanem címszóállományában, szótárazott jelentéseiben és példamondataiban egyaránt túlnyúlik a szinkrónia határain, és történeti dimenziót érvényesít, amikor az elmúlt több mint kétszáz esztendő szókincséből merít.

Az adatbázisként készülő szótár százezer szócikkben összesen mintegy 110 ezer címszót dolgoz fel, az irodalmi és köznyelv szókincse mellett bőségesen válogatva az archaikussá vált szavakból, a csoport- és rétegnyelvek, a nyelvjárások, a szleng stb. szókészletéből is. A korábbi szótáraknál teljesebben és tagoltabban adja vissza az egyes szavak jelentésszerkezetét, következetesen feldolgozza a frazeológia körébe tartozó úgynevezett értelmezett szókapcsolatokat. Nyelvtani szemléletében, szófaji rendszerében, illetve a szavak nyelvtani-szófaji elemzésében figyelembe veszi a grammatikai kutatások legkorszerűbb eredményeit. A Nagyszótár egyedülálló a magyar értelmező szótárak között a tekintetben is, hogy – mint szövegbázisra, úgynevezett korpuszra épülő szótár – konkrét nyelvi anyag elemzése alapján adja meg a szavak lexikográfiai leírását, és minden címszava valamennyi jelentését, értelmezett egységét korrekt bibliográfiai hivatkozással ellátott példamondattal illusztrálja.

Ez a régóta várt, hézagpótló, a magyar nyelvtudomány nagy adósságát törlesztő sorozat nem csupán a nyelvészet – különösen a szótörténet –, az irodalomtudomány és társtudományaik kutatóinak lehet fontos segédeszköze, hanem a nyelvtanulóktól a kultúrhistória iránt érdeklődőkig sokak számára. ”

Forrás:
Mától elérhető az interneten „A magyar nyelv nagyszótára” – Megjelent a hatodik kötet; Magyar Kurír; 2017. február 1.

Őseink nyomában – családfakutatás az interneten

„Folyamatosan töltik fel a Veszprémi Főkáptalani és Érseki Levéltár iratanyagát, köztük a plébániák anyakönyveit is az internetre. A levéltári kutatás helyhez és időhöz kötött, időigényes munka, hiszen a kutatást nagyrészt a levéltárakban kell végezni. Gyorsabbá és hatékonyabbá tehető a kutatói munka a levéltár e-kutatás szolgáltatásával, amelyről január 24-én számoltak be sajtótájékoztató keretében a Szaléziánumban.

Karlinszky Balázs igazgató ismertette a levéltár új szolgáltatását. Elmondta az e-kutatás szolgáltatás 2016 júniusában indult: alapvetően levéltári forrásokról készült digitális képfelvételek böngészését-kutatását tették lehetővé az internet segítségével. 2017 januárjában az eddigi tapasztalatok és visszajelzések alapján gördülékenyebbé tették a honlap működését, illetve fontos mérföldkőhöz érve megkezdték a felületen az eredeti plébániai anyakönyvek közzétételét. A felkerülő fényképek egy része ingyenesen, az anyakönyvi adatokat és a lélekösszeírásokat tartalmazók pedig díjfizetés ellenében váltak kutathatóvá. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó anyakönyvek kutatása két módon lehetséges. 1.) A levéltár törzsállományába tartozó anyakönyvi másodpéldányokból felépítésükből adódóan a 90 évnél korábbi bejegyzések kutathatóak: 2017-ben például az 1895 és 1926 közötti évek érhetők el. 2.) A plébániák tulajdonát képező, a levéltárban letétként őrzött eredeti plébániai anyakönyvek esetében pedig folyamatosan töltik fel a jogszabályi korlátozásba nem ütköző évek fényképeit. Első lépésként most az egyházmegye négy plébániáinak anyakönyvei, köztük az egyházmegye székhelye, Veszprémé kerültek fel az oldalra.

Az anyakönyvek alkotják az egyházközség vérkeringését. Minden anyakönyv egy-egy szívdobbanás, ha a kutatók tudják azt használni, abból új élet fakad – mondta Nagy Károly c. apát, kanonok, a Szent Mihály Bazilika plébánosa. Hangsúlyozta, hogy nagyon örül a kezdeményezésnek, hiszen az iratok védelme és az utókornak való megőrzése érdekében ez egy nagyon fontos feladat.

Az anyakönyvek közül elsőnek a Veszprémi Szent Mihály, a Pápai Szent István vértanú, a Szentkirályszabadjai és a Tapolcai Plébániák anyakönyvei kerültek digitalizálásra.

A sajtótájékoztatón Brányi Mária alpolgármester és S. Perémi Ágota a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója is elismerését fejezte ki az e-kutatás szolgáltatással kapcsolatban.

„A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár feladata szerint őrzi a főegyházmegye mindenkori területéről az egyes plébániák, kulturális és szociális intézmények és az érseki hivatal iratanyagát, illetve a jogszabályoknak megfelelően lehetővé teszi az azokban történő kutatást. Az utóbbi években a családkutatói- és helytörténeti érdeklődés jelentős növekedése volt tapasztalható a levéltárakban. E kutatói igény a levéltárosok részéről is megkülönböztetett figyelmet érdemel, így az elméleti megfontolásokon túl a gyakorlati szempontoknak – pl. állományvédelem, munkaszervezés – is fontos része volt a projekt születésében.
…
Az e-kutatás szolgáltatás igénybevétele az ingyenesen elérhető fényképek esetében is – ahogy a személyesen történő levéltári kutatás is – regisztrációhoz kötött. Az ingyenesen elérhető tartalmak böngészése az érvényes regisztráción túl nincs időkorláthoz kötve. A díjfizetéshez kötöttek esetében lehetőség van tizenöt napos, negyedéves vagy éves hozzáférést választani.

A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár honlapján (http://www.vefleveltar.hu) jelenleg mintegy 220.000 digitális fényképfelvétel érhető el. Ennek döntő hányadát az anyakönyvekről – a másodpéldányokról és az eredetiekről – készített felvételek jelentik. A másodpéldányok esetében ez az 1895 és 1926 közötti 31 esztendő, évi 15–16 darab, egyenként 600–700 oldalas kötetének fényképeit jelenti. Az eredeti anyakönyvek közül a veszprémi Szent Mihály plébánia 33 kötete, a pápai Szent István plébánia, illetve Tapolca és Szentkirályszabadja 1895 előtti matrikulái érhetők el. Terveik szerint a kutatói érdeklődésnek megfelelő fényképezés sorrendjében valamennyi, a levéltárban letétként őrzött eredeti anyakönyv fényképei megtekinthetők lesznek.

Az archívum a megújuló e-kutatás szolgáltatásával csatlakozott más egyházi levéltárak hasonló kezdeményezéséhez. E-kutatás működik a kalocsai érseki, a győri, pécsi és a váci püspöki, a bencés és jezsuita szerzetesrendi levéltárakban, az Evangélikus Országos Levéltárban, illetve az országhatáron túl az erdélyi érsekség archívumában.

Az e-kutatás projekt megvalósításában közreműködtek a levéltár munkatársai: Felhősi Nóra, Karlinszky Balázs, Szabó Mátyás, Varga Tibor és Vargáné Seff Petronella, illetve a megbízott informatikus szakember: Koprivanacz László. Külön köszönet illeti az informatikai keretek megalkotásáért és működtetéséért Sütöri Zoltánt, a veszprémi érsekség rendszergazdáját. A projekt a Veszprémi Főegyházmegye anyagi támogatása révén valósulhatott meg.””

Forrás:
Őseink nyomában – családfakutatás az interneten; Veszprémi Főegyházmegye; 2017. január 25.

Nemzetközi partnerség az „okos” Miskolcért

„Hogyan lehet felkészíteni egy várost arra, hogy „okos” legyen? Ez a központi kérdése a SmartImpact-nek, amelyben tíz európai város, köztük Miskolc nyert támogatást az Európai Uniótól. A nemzetközi projekt harmadik találkozóját Miskolcon tartották.

Kedden és szerdán Miskolc adott otthont a találkozónak. (Korábban Dublinban és Stockholmban találkoztak a projektben részt vevő városok képviselői, ahol az önkormányzati szabályozások és ösztönzők témakörét beszélték át.) Mint Pásztor Imre, a Miskolc Holding Zrt. kommunikációs vezetője ismertette, a projekt célja, hogy olyan szervezeti és városirányítási modellt alakítson ki a partnervárosok számára, amelyek a városok „okos” („smart”) átalakításának megtervezését, finanszírozását és mindennapi működtetését segítik.
– Miskolcon most az irányításra koncentráltak a találkozó résztvevői, így a megbeszéléseknek, előadásoknak, műhelymunkáknak is ez volt a központi témája – fűzte hozzá.

Európában egyre több város fordul az „okos” technológiai megoldások felé, amik jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 21. századi települések sokkal inkább az állampolgárok igényeinek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak, időt takarítsanak meg számukra és növeljék a lakosság komfortszintjét – mutatott rá a SmartImpact vezető szakértője. Alanus von Radecki hozzátette, az Európai Bizottság külön pénzügyi forrásokat nyitott ezeknek a technológiai megoldásoknak a finanszírozására.
– Már rövid idő alatt, látványosan javítani lehet a környezeti fenntarthatóságot és az életminőséget ezáltal – fűzte hozzá a szakember.

A technológiát szállító vállalatok egyre jobb minőségű megoldásokkal jelennek meg a piacon. A városi adminisztrációnak, az önkormányzatoknak kell innováció-orientálttá válniuk, hogy maguk legyenek a városmegújítási folyamat katalizátorai – húzta alá Alanus von Radecki. Hozzátette, ez a típusú tudás Európában azonban általában még hiányzik a városi adminisztrációból.
– A projektünk éppen arra hivatott, hogy Európában elsőként foglalkozzon azokkal az önkormányzati, szervezeti kérdésekkel, amikre ha minél hamarabb képes megadni a jó választ egy város, annál hamarabb válhat valóban „okos” várossá – ismertette a vezető szakértő.

Kiemelte, a SmartImpactnek köszönhetően Miskolc képessé válik arra, hogy hatékonyabban működjön együtt a helyi cégekkel, a lakossággal az „okos város” tervének kidolgozásában. Mivel ebben a témakörben Miskolc pilot-város, ezért a többi magyar település tanulhat példájából.
Miskolc olyan partnervárosokkal dolgozhat ezen tervén, mint Manchester, Dublin, Eindhoven, Porto, Stockholm, Zágráb, Guadalajara, Smolyan és Suceava.”

Forrás:
Nemzetközi partnerség az „okos” Miskolcért; Minap.hu; 2017. február 1.
Lásd még: SmartImpact; Urbact

Új pénzügyi szolgáltatás: Magyarországon is elindult a PayPal.Me

„A személyek közötti elektronikus fizetési megoldással egyszerűen és biztonságosan küldhetünk és fogadhatunk pénzösszegeket egy személyre szóló link segítségével, amelyet bármilyen webes felületen, akár sms-ben is el lehet juttatni a címzettnek.

A PayPal közleménye szerint a PayPal.Me szolgáltatás segítségével bárkitől egyszerűen igényelhetünk pénzt egy általunk létrehozott egyedi link elküldésével. A biztonságos link küldése minden webes felületen működik, így a fizetési igény emailben, chat ablakban, vagy például közösségi média posztban is eljuttatható a címzettnek. A fogadó félnek a fizetéshez nincs más dolga, mint a kapott linkre kattintani és belépni a PayPal fiókjába.

Az innovatív pénzügyi szolgáltatással a PayPal egyszerű megoldást kínál magántermészetű tranzakciók lebonyolítására, de – mivel a létrehozott link egy vállalat nevével is egyedivé tehető – megoldás lehet a mikro-, a kis-, vagy a középvállalkozások, és nonprofit szervezetek számára is – írták.

A PayPal.Me igénybe vételekor a fizetéshez nincs szükség a 16 számjegyű bankkártya szám, vagy más adatok megadására. Lehetőséget nyújtanak a PayPal egyenleg, bankszámla, betéti kártya, vagy hitelkártya terhére történő fizetésre. A felhasználók adatait a pénzügyi szolgáltató a PayPal.Me link küldése esetén sem osztja meg a másik féllel, és 100 százalékban garantálja a jogosulatlan tranzakciók visszatérítését. A szolgáltatás PayPal fiókkal rendelkező felhasználók számára vehető igénybe.

Magántermészetű tranzakciók esetében a PayPallel történő a pénzküldésnek nincsenek költségei, amennyiben a számlatulajodonos PayPal egyenleget, vagy bankszámlát használ az utaláshoz.

Az árucikkekért, vagy szolgáltatásokért kapott kifizetések fogadásának díja egységesen a tranzakciós összeg 3,4 százaléka plusz 90 forint. Amennyiben a havonta fogadott összeg magasabb mint 700 ezer forint, a számlatulajdonos kedvezményes kereskedői tranzakciós díjra jogosult.”

Forrás:
Magyarországon is elindult a PayPal.Me; Híradó.hu/MTI; 2017. február 2.

Szakirodalom

Webes akadálymentesítés tervezése és megvalósítása – frissített háttéranyagok

„Az Oktatási és Ismeretterjesztő Munkacsoport (Education and Outreach Working Group, EOWG) három frissített dokumentumot tett közzé. A Webes Akadálymentesítés Tervezése és Megvalósítása (Planning and Managing Web Accessibility) segíti az akadálymentességi szempontok integrálását a weboldal létrehozása során. Egyedi projektek esetén és szervezeti szinten alkalmazható. A Webes Akadálymentesítés Szervezeti Szabályzat Kidolgozása (Developing Organizational Policies on Web Accessibility) egy egyszerű és átfogó, szervezeti szintű akadálymentesítési stratégia kialakítását támogatja. A Webes Akadálymentesítés Elsősegély: Átmeneti Javítások (Web Accessibility First Aid: Approaches for Interim Repairs) az alábbi helyzetekben nyújt segítséget: “Akadálymentessé kell tenni a weboldalam, de azt sem tudom, hol kezdjek hozzá!” A dokumentum a rövidtávú akadálymentesítéshez biztosít iránymutatást. További információ a Web Akadálymentesítési Kezdeményezésről (WAI).”

Forrás:
Webes akadálymentesítés tervezése és megvalósítása – frissített háttéranyagok; W3C Magyar Iroda (MTA SZTAKI DSD); 2017. január 25.
Lásd még: Egyszerű Ellenőrző Lépések (Easy Checks) – a webes akadálymentesítés első értékelése; W3C Magyar Iroda (MTA SZTAKI DSD); 2017. január 19.

Tájékoztató az adózás rendjéről szóló törvény szerinti ügyek elektronikus úton történő intézéséhez 2017

„Miről olvashat a tájékoztatóban?

  • Az elektronikus úton intézhető ügyekről
  • A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás
  • Az Ügyfélkapuról
  • A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba történő regisztráció
  • Ügyfélkapus regisztráció
  • Ügyfélkapu aktiválása
  • Adóhatósági bejelentés és nyilvántartásba vétel
  • Elektronikusan hitelesített irat
  • Az EFER rendszer igénybevételével történő elektronikus adófizetés
  • Leggyakoribb kérdések
  • Segítségkérés, tájékozódás

…”

Forrás:
Tájékoztató az adózás rendjéről szóló törvény szerinti ügyek elektronikus úton történő intézéséhez 2017. (ügyfélkapus regisztráció, adóhatósági bejelentés és nyilvántartásba vétel); Nemzeti Adó és Vámhivatal; 32. információs füzet; 2017. január 31. (pdf)

Információs technológiák: a megalapozó, kiépülési szakasztól az érett, alkalmazási fázisig

„A Conversable Economist blog szerzője, Timothy Taylor egy figyelemre méltó paradoxonra és annak lehetséges magyarázatára mutat rá Bart van Ark „The Productivity Paradox of the New Digital Economy” c. tanulmányának ismertetésével.

Ellentmondásos helyzetet tükröz, hogy miközben körbevesznek minket az infokommunikációs technológiák újabb és újabb hullámai, a termelékenységi mutatók több mint egy évtizede lassuló mértékben növekednek csupán. A jelenség jóval a 2008-as nagy válság előtt kezdődött, és azóta is tart. Még nagyobb ellentmondásnak tűnik, hogy a lassulás éppen azokban az ágazatokban a legjelentősebb, amelyekre az infokommunikációs technológiák intenzív használata jellemző. A jelenségre van Ark azt a magyarázatot adja, hogy az infokommunikációs technológiák jellemzően még mindig a kiépülés, és nem az érett alkalmazás fázisában vannak. (Megállapításait három fejlett gazdaság, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Németország tapasztalataira építi. Kevésbé fejlett országokban alighanem más hiányosságokat és szűk keresztmetszeteket is feltárt volna, vagy hasonlókat nagyobb mértékben – szerk.) Túl azon, hogy szerinte az infokommunikációs technológiák növekedési adatait alulbecsülik a hivatalos statisztikák, rámutat arra is: az „Új Digitális Gazdaság” a kiépülési fázisban még csak esetleges és helyi nyereségeket produkál, néhány ágazatra és térségre koncentrálódva.

A két szakasz közötti különbségeket van Ark a következő jellemzőkben foglalja össze.

Kiépülési szakasz:

  • Kreatív rombolás
  • Új piacok felfedezése
  • Az új paradigma küzdelme a régivel
  • Kínálatoldali nyomás
  • A növekedés kisebb szektorokra jellemző

Érett, alkalmazási szakasz:

  • Kreatív építkezés
  • Konszolidáció, az új piacok kiterjesztése
  • Széleskörű elfogadottság
  • Keresletoldali nyomás
  • Széleskörű hasznok a gazdaság egészében

Példaképpen a szerző az adatgazdálkodást említi, mint ahol szinte minden pontban tetten érhető, hogy a „big data” még mindig a kiépülési szakasz jellemzőit hordozza magán, és nem lépett még át az érett alkalmazás szakaszába.”

Forrás:
Information Technology: Installation Phase to Deployment Phase; Timothy Taylor; Conversable Economist; 2017. február 2.
The Productivity Paradox of the New Digital Economy; Bart van Ark; International Productivity Monitor; Fall 2016; 3-18. oldalak (pdf)