Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A hatékony közigazgatás erősíti a versenyképességet
Tárgyszavak: Demény Ádám, E-Mobi Nonprofit Kft., elektromobilitás, Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, közigazgatási bürokráciacsökkentés, közigazgatási háttérszolgáltatások, közigazgatási vagyonkezelés, létesítménygazdálkodás, Magyarország, Ugron Gábor, Varga Mihály
A digitális átalakulás elengedhetetlen a gazdaság teljesítményének javításához
Tárgyszavak: Bernáth Tamás, Deutsch Tamás, digitális átalakulás, digitális gazdaság, Juhász Edit, Magyar Fejlesztési Bank, Magyar Posta, mobilfizetés, Nemzeti Mobilfizetési Zrt., postaügy, Veres Mihály

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A hatékony közigazgatás erősíti a versenyképességet

„A hatékony közigazgatás erősíti a versenyképességet, az eddig elért eredmények a jövő növekedésének alapjait teremtették meg – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán Budapesten, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) Irányító és Logisztikai Központjának átadásán.

A KEF irányításáért is felelős miniszter kiemelte: az intézmény hatékonyabb munkát végezhet azzal, hogy központja korszerű telephelyet kapott, emellett a Jedlik Ányos program keretében megvásárolt 100 elektromos járműből 70 a KEF működését segíti.

A miniszter ismertette, hogy a kormány központi logisztikai és beszerző szervezeteként a KEF feladata a minisztériumok munkakörnyezetének biztosítása és az ehhez szükséges infrastrukturális háttér megteremtése, csaknem 2 ezer állami és önkormányzati intézmény számára biztosít központosított közbeszerzést járművekre, informatikai és irodai eszközökre, emellett a minisztériumi háttérintézmények átszervezése során gondoskodott az érintett ingatlanok hasznosításáról vagy értékesítéséről.

A felesleges szabályok kivezetésével, az elektronikus ügyintézés kiterjesztésével, a kormányablakokkal és az ügyfélközpontú szemlélettel közelebb került az a cél, hogy az átláthatatlan bürokráciát gyors és könnyen elérhető szolgáltatások, felelősen gazdálkodó államigazgatás váltsa föl – mondta Varga Mihály. Hozzátette: a KEF vezető szerepet játszik a körülményes ügyintézés lebontásában és a hivatali újítások bevezetésében, ezzel a minisztériumok munkáját is megkönnyíti.

Demény Ádám, a KEF főigazgatója ismertette, hogy a 4 hektáros állami területen a bruttó 5 milliárd forintos kiemelt beruházással több mint 10 ezer négyzetméter iroda és raktár épült. A terület rehabilitációjával, a tereprendezéssel és az épületfelújításokkal együtt a fejlesztés értéke eléri a 7 milliárd forintot – tette hozzá. A főigazgató megjegyezte, hogy a 2016 decemberében indult fejlesztés a Városliget szomszédságában fekvő elhanyagolt, leromlott állapotú városrész revitalizációjához is hozzájárul.

Demény Ádám felidézte, hogy a KEF a kormány legnagyobb vagyonkezelőjeként több száz épületet üzemeltet és 14 ezer kormányzati alkalmazott ellátásáért felel, de saját központjának egységes elhelyezése mostanáig megoldatlan volt. 2018 áprilisára azonban nem csak ez a program ért véget, de az elektromobilitás terén is sikerült új szintre lépni, hiszen – mint mondta – a KEF az árammal hajtott autók mellé korszerű, nagy teljesítményű töltőberendezéseket is kapott.

A következő hónapokban lezárul az új épületek használatba vételi eljárása és a több ütemben tervezett beköltözés, a KEF működési egységeinek központi elhelyezése ezzel hosszú távra megoldódik – közölte a főigazgató.

Ugron Gáspár, az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft. igazgatója a megnyitón közölte, hogy őszig csaknem 500 köznyilvános töltőállomás épül, a kormányzati és a magántulajdonban futó elektromos autók számára ezzel az egész ország átjárhatóvá válik”

Forrás:
A hatékony közigazgatás erősíti a versenyképességet; Híradó.hu/MTI; 2018. április 4.

A digitális átalakulás elengedhetetlen a gazdaság teljesítményének javításához

„A nemzetgazdaság teljesítmény- és hatékonyságjavulásának alapja a digitalizáció sikerre vitele, egy gazdaság eredményességét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen mértékben és milyen gyorsan sikerül a digitális forradalmat vagy evolúciót lebonyolítani – mondta Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos, az Európai Parlament fideszes képviselője a Digitális evolúció – Mobilfizetési szimpózium 2018 című rendezvényen szerdán, Budapesten.
Deutsch Tamás a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által szervezett szimpóziumon megjegyezte: a kormány nem egyszerűen technológiai változásokat ért a digitális átalakulás alatt. Rendkívül színes és összetett változások előtt áll a társadalom, amelyek esélyt teremtenek arra, hogy a polgárok, illetve a piac valamennyi szereplője eredményesebb legyen – tette hozzá.

A sikeres digitális átalakulás lényegi eleme a világszínvonalú infrastruktúra kiépítése – hangsúlyozta Deutsch Tamás.

A digitális jólét program a megfelelő infrastruktúrán túl az emberek digitális kompetenciáinak a kialakítására, a magyar gazdaság és az állami-önkormányzati rendszer digitális átalakulásának az előmozdítására is hangsúlyt fektet – mutatott rá a miniszterelnöki biztos. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a digitális bennszülöttként való létezés, ahogy a legfiatalabb generációt szokták jellemezni, a szükséges képzési programok nélkül még nem jelenti az életben való boldoguláshoz szükséges digitális kompetenciák meglétét.

Juhász Edit, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közmű- és pénzügyi szolgáltatás ágazat szabályozási és koordinációs ügyeiért felelős helyettes államtitkára elmondta, a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztosság 2016 nyarán azt a feladatot kapta, hogy dolgozzon ki egy stratégiát, amely biztosítaná az irányítása alá tartozó cégek hosszú távú stabilitását, nyereséges működését.

A kormánybiztosság portfóliójához tartozó Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. és a Magyar Posta céljainak központi eleme a digitális fejlesztés lett – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

Előadásában Juhász Edit felidézte, az MFB a régió első digitális fejlesztési bankjává kíván válni, a postánál az elmúlt évek a digitális megújulás jegyében teltek, miközben a mobilfizetési társaság jelentős állami innovációs feladatokat lát el.

Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója a résztvevőket arról tájékoztatta, hogy a 2015-ös indulás óta Magyarországon 83,7 millió alkalommal rendezték mobilkészülékükön keresztül parkolási díjukat az emberek, illetve 5,5 millió autópálya matricát vásároltak ilyen módon.

A vezérigazgató azt is elmondta, hogy a budapesti elektronikus jegyrendszer a harmadik negyedévtől várhatóan élesben működik majd, és akkortól akár mobiltelefonon keresztül is lehet majd vásárolni jegyet-bérletet.

Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy az Európai Unió támogatási politikája a jövőben a visszafizetendő támogatások felé tolódik. A jelenlegi uniós ciklusban az ország rendelkezésére álló 9000 milliárd forint 8 százalékát tették ki az olyan pénzügyi eszközök, mint a sima vagy kombinált hitel és kockázati tőke – ismertette.”

Forrás:
A digitális átalakulás elengedhetetlen a gazdaság teljesítményének javításához; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Digitális Jólét Program; 2018. április 4.

Közigazgatás, politika

Átadták Bács-Kiskun megye első kormányablak buszát

„Átadták Bács-Kiskun megye első kormányablak buszát ma délután a Deák Ferenc téren. Az új busszal lehetőség nyílik arra, hogy a kormányablak szolgáltatásait szinte házhoz vigyék az állampolgárokhoz.

A rámpa használatával mozgássérültek is igénybe vehetik majd a vadonatúj kormányablak busz szolgáltatásait szerte a megyében. A mozgó kormányablak olyan helyszínekre tudja eljuttatni egy okmányiroda szolgáltatásait, ahol eddig nem voltak megfelelő technikai lehetőségek. Az új busz dr. Salacz László és dr. Zombor Gábor országgyűlési képviselők támogatásával készülhetett el.

– A közigazgatást minél közelebb kell vinni az emberekhez. Ehhez a mai hagyományhoz a kormányhivatali dolgozóknak, a mai kormánymegbízottaknak, a mai képviselőknek is hűnek kell lenni – mondta dr. Salacz László.

Dr. Zombor Gábor elmondta, az egész közigazgatás nagy változásokon ment át, ügyfélbarát és korszerű lett, és most már szinte minden ügy egy helyen kezelhető.

Az új járművet kecskeméti vállalkozó készítette el, a kormányablak munkatársai pedig beszerelték a számítógépeket, így egyszerre két személy is intézheti ügyeit a buszban.

– Minden olyan ügyet, amit a Rákóczi úton vagy a Deák Ferenc téren el tudnak intézni a kollégák, ezt akárhol, bármelyik településen, Bács-Kiskun megyében vagy akár egy rendezvényen, nagyobb cégnél vagy akár a megyei kórháznál is el tudjuk intézni. Ez ennek a járműnek az előnye – mondta Kovács Ernő, kormánymegbízott.

A rendszer képes rákapcsolódni a kormányablak központi adatbázisára. A mobilizált ügyfélszolgálat teljes működtetéséhez csak áramforrás és internet csatlakozás szükséges.”

Forrás:
Átadták Bács-Kiskun megye első kormányablak buszát ma ; Kecskeméti Lapok; 2018. április 5.

Miskolcon, a Tiszai pályaudvaron nyitották meg szerdán Borsod-Abaúj-Zemplén megye 23. kormányablakát

„Miskolcon, a Tiszai pályaudvaron nyitották meg szerdán Borsod-Abaúj-Zemplén megye 23. kormányablakát. Ezentúl már itt is gyorsan, kényelmesen intézhetjük hivatali ügyeinket.

Mint elhangzott, országosan ez a 286., a pályaudvarokon működő kormányablakok közül pedig a kilencedik. Demeter Ervin kormánymegbízott beszédében úgy fogalmazott, ezek úgynevezett második generációs kormányablakok.

– Fő tulajdonságuk, hogy itt már több mint 1500 ügykört tudnak ellátni, hiszen a kormányablakok esetében tulajsonkébben az okmányiroda és a kormányhivatal tevékenységének egyesítése történik meg – hangoztatta a kormánymegbízott.

2011-ben, az első a kormányablakokban még csak 29 ügykört lehetett intézni, mára tehát ez közel 1500-ra bővült. Demeter Ervin kihangsúlyozta: a Tiszai pályaudvaron lévő kormányablak több szolgáltatást és hosszabb nyitvatartási időt kínál, hiszen a színvonalas szolgáltatás elengedhetetlen az ügyintézésben.

Hozzátette, a munka dandárja a MÁV-ra várt: a közel 100 millió forintos beruházásból történt a felújítás, és a kormányablak kialakítása. A megyében egyre nagyobb lefedettséggel és színvonallal képesek ellátni a kormányhivatalok munkáját.

Csöbör Katalin országgyűlési képviselő szerint a közigazgatásnak a növekedést kell szolgálnia. – Célunk nem más, mint olyan közigazgatást építeni, amely az emberek bizalmát élvezi, segíti az emberek és a vállalkozások boldogulását. Célunk a magyar emberek érdekeinek a képviselete, életének megkönnyítése – emelte ki a képviselő. Mint mondta, a közigazgatás ma már nem csak egy leküzdendő akadály, hanem olyan polgárokat szolgáló szervezet, amelynek alapja a hatékonyság és a gyorsaság.

Zöld-Nagy Viktória, területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár a szerdai megnyitón arról szólt, hogy a fizikai és az informatikai fejlesztéseken kívül a megfelelő képzések is biztosították, hogy ma már ennyi kormányablakot tudnak működtetni. – Ezek száma országszerte egyre nő, tavaly 12 millió ügyfél 14 millió ügyét tudtuk elintézni – húzta alá Zöld-Nagy Viktória, kiemelve, átlagosan 10-15 perces várakozási idő után egy-egy ügyet nagyjából 10 perc alatt sikerül elintézni.

Stiber Vivien hivatalvezető elmondása szerint, már 2012-ben felmerült az igény a kormányablakok nyitására a pályaudvarokon. – Azóta folyamatosak voltak az egyeztetések, és a pályaudvarok fejlesztése mellett most végre megnyílhatnak a kormányablakok is – emelte ki.”

Forrás:
Újabb kormányablak: Ezentúl a Tiszai pályaudvaron is intézhetjük ügyeinket!; Minap.hu; 2018. április 4.

Átadták a kormányablak épületét Ercsiben

„Nagy jelentőséget tulajdonít a Fejér Megyei Kormányhivatal annak, hogy a tevékenységét a lakossághoz közel lássa el, és az ügyfelek megfelelő körülmények között fordulhassanak a közigazgatási szakemberekhez. Fejér megyében 12 kormányablak szolgálja a lakosságot. Az Ercsi Kormányablak lesz a tizenharmadik, amelynek épületét április 5-én adták át. Az eseményen beszédet mondott dr. Simon László kormánymegbízott, dr. Dorkota Lajos, Fejér megye és Dunaújváros díszpolgára, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke és dr. Galambos Dénes, a térség országgyűlési képviselője.

Dr. Simon László, a Fejér Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja beszédében köszönetet mondott dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselőnek, dr. Dorkota Lajos elnöknek és Győri Máté polgármesternek az együttműködésért, a támogatásért.
Régi adósságot törlesztettek azzal, hogy Ercsiben elkészült a kormányablak épülete. Fontos volt, hogy a város helyének, szerepének megfelelő közigazgatási szolgáltatásban részesülhessenek az ott és a környező településeken élő emberek, ez adja az esemény jelentőségét – hangsúlyozták az átadó esemény szónokai.

Dr. Simon László kormánymegbízott köszönetet mondott dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselőnek és dr. Dorkota Lajos elnöknek az együttműködésért, a támogatásért. Hangsúlyozta: jó minőségben, határidőre készült el a kivitelezés, csaknem 62 millió forint költséggel. Ehhez járult hozzá Ercsi Város Önkormányzatának ötmilliós támogatása, amelyért, a Fejér Megyei Kormányhivatal nevében, a város polgármesterének, Győri Máténak és a képviselőtestületnek fejezte ki köszönetét és elismerését.

A nemzeti színű szalagot dr. Simon László kormánymegbízott, dr. Dorkota Lajos elnök, dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselő, Győri Máté polgármester és dr. Koltai Gábor, a Martonvásári Járási Hivatal hivatalvezetője vágta át.
Utalt rá a kormánymegbízott: a beruházás eredményeként hat munkaállomással, egy fotófülkével felszerelt, akadálymentesített kormányablak válik elérhetővé az ügyfelek számára, új bútorokkal és informatikai eszközökkel. Ercsiben tehát, a felújított, átalakított épületben rövidesen integrált ügyfélszolgálat működik majd, az eddigi okmányirodai osztály kormányablakká alakul át. A változás lényege az lesz, hogy a klasszikus okmányirodai ügyek mellett (személyazonosító igazolvány, lakcímkártya, forgalmi engedély, vezetői engedély, stb.) immár valamennyi kormányablakban intézhető ügyben is szolgáltatást tudnak nyújtani az állami tisztviselők az ügyfeleknek. Ez igen nagy különbség, hiszen a kormányablakokban, idén január elsejétől minden olyan ügy előterjeszthető, amit törvény vagy kormányrendelet nem zár ki.
…
Dr. Dorkota Lajos, a MEKH elnöke arra emlékeztetett, hogy a közigazgatásra a korábbi évtizedekben az emberek túlnyomó többsége negatívan tekintett. A megyei kormányhivatalok, majd a járási hivatalok megalakulásával, hatékony, szakszerű működésével bizonyítást nyert, hogy nemcsak jelentős szervezeti, hanem alapvető szemléletváltás is történt, a szolgáltató állam részeként működő ügyfélszolgálatokon az emberek egy helyen, rövid idő alatt, kulturált körülmények között intézhetik ügyeiket.

Dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselő örömét fejezte ki, hogy teljesítették ígéretüket, amit az Ercsiben és a városkörnyéken élőknek tettek. A kormányablak átadásával itt is megerősödött a polgárbarát államigazgatási ügyintézés, hiszen a cél, hogy minél közelebb kerüljenek az emberekhez a közigazgatási, hatósági ügyek intézési színterei…”

Forrás:
Átadták a kormányablak épületét Ercsiben; Fejér Megyei Kormányhivatal; 2018. április 6.

A Jó Állam Jelentés mutatókészletének frissítése: a pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség kérdése kiemelt szempont

„Negyedik alkalommal kerül sor a Jó Állam Jelentés mutatókészletének frissítésére, amelyben a pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség kérdése kiemelt szempont. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkacsoportjának tagjai szakmai workshopot tartottak a terület szakembereivel, ahol megvitatták a kutatások aktuális fókuszpontját, valamint jövőbeni irányait.

Prof. Dr. Csath Magdolna, a munkacsoport vezetője kiemelte, hogy a Jó Állam Jelentés hat hatásterületen vizsgálja az állami működést: ilyen a biztonság és bizalom, a közösségi jólét, a fenntarthatóság, a demokrácia, a hatékony közigazgatás, valamint a pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség. Minden hatásterület 5 főmutatóval, valamint ezek 5 almutatójával dolgozik, így összesen 150 alkotja a kutatás indikátorrendszerét. Ismertette, hogy a hasonló vizsgálatokhoz képest az ő kutatásuk abban különbözik, hogy idősoros elemzésekkel is foglalkoznak, nemcsak az adott évek kimutatásait értékelik. „A versenyképesség nem egyéves téma.” Előadásában kitért arra, hogy a versenyképességi összehasonlítások során vizsgálni kell az országok gazdasági és kulturális környezetét is, mivel a formalizált mérések gyakran fals képet mutathatnak. Versenyképesség szempontjából kiemelt szerepe van az egyes államok döntéshozóinak, hiszen a stratégiai területeken történő beavatkozások hosszútávon meghatározhatják az adott ország sikerességét. Véleménye szerint lehet, hogy az oktatástól elvont pénzek javíthatják a makromutatókat, azonban hosszútávon a terület forrásait ki kell bővíteni. „Magyarországnak most már az lenne a feladata, hogy előrelépjen: innovációval és a tudással versenyezzen” – tette hozzá.

Csath Magdolna rávilágított, hogy a környezeti töréspontokra, az ipari forradalmakra nagy hangsúlyt kell fektetni, az automatizációs versenyben nem szabad hazánknak lemaradnia. „Ne csak túlélni akarjunk, hanem kreatívan kapcsolódjunk be.” A professzor szerint a digitális tudás, az adatkezelés, az infokommunikáció, valamint a human talents területek fel fognak értékelődni. Számtalan kutatás kimutatta, hogy Magyarország a rendszerváltozás óta folyamatosan leszakad a V4 országoktól. „Miben jobbak a lengyelek?” – tehetjük fel a kérdést. Ők a tudásba is fektetnek. Csath Magdolna kifejtette, hogy Magyarország a „kiépítettséget” vizsgáló kimutatásokban előkelő helyet foglal el, azonban „1 dollár infrastruktúrához 5 dollár tudás kell”. Fontos, hogy hazánknak humánerőforrás-fejlesztésbe kell beruháznia.

A Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség munkacsoport mutatórendszere egy összefüggő hálózatot alkot, amelyben az egyes elemek hatást gyakorolnak egymásra. A gazdasági és társadalmi következmények egyaránt kihatnak az állami és vállalati döntéshozó tényezőkre, és fordítva. A professzor kiemelte, hogy a növekedés nem egyenlő a fejlődéssel, a gazdasági siker nem ugyanaz, mint a társadalmi siker. A versenyképesség javítása több szektor feladata: a kormányzat, az üzleti szektor, a társadalom és a K+F terület párbeszédjén kell, hogy alapuljon. „Nincsenek sikertelen országok, csak rosszul menedzselt országok” – egészítette ki végül Peter Drucker gondolatát Csath Magdolna.”

Forrás:
A tudás a versenyképesség és a stabilitás kulcsa; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. április 3.

Új helyzet az adatvédelem terén

„Lényegében hetek vannak csak hátra az új, az EU minden tagállamában egységesen alkalmazandó adatvédelmi rendelet bevezetéséig. Az eddigi tapasztalatok alapján a GDPR-nek hívott előíráscsomag összetett, költséges és időigényes feladatot ró a hazai kkv-szektorra, és nem állítható, hogy jól állnánk a felkészülésben.

Május 25-én lép hatályba az európai uniós új adatvédelmi rendelet, az angol General Data Protection Regulation elnevezésből GDPR-nek rövidített csomag. Mindez védelmet hivatott biztosítani az ügyfeleknek és munkavállalóknak, egyúttal alapjaiban változtathatja meg sok kisebb vállalat működését, amelyeknek egy teljesen új területet kell bevenniük a napi ügyvitelbe, és akár bírságokra is számíthatnak, ha ezt elmulasztják.

A GDPR eredeti célja az volt, hogy az olyan nagy nemzetközi cégeket, amelyek tetemes mennyiségű személyes adatot kezelnek, mint a Google vagy a Facebook, szigorúbban szabályozzák. Utóbbi esetében mindez, látva, hogy lényegében kétmilliárd felhasználójának adataihoz férhettek hozzá illetéktelenek, nem is tűnik indokolatlan elvárásnak. Az ilyen sok milliárd dolláros vállalatoknak nem is jelenthet gondot megfelelni az új előírásoknak, a nagyobb probléma abból adódott, hogy a rendelet kidolgozásakor a különböző állami álláspontok ütköztetésében nem tudták mentesíteni a kis- és középvállalatokat, így technikailag egy hazai, például gyártásban tevékeny közepes cégnek ugyanazon előírásoknak kell megfelelnie, mint egy multinacionális vállalatnak.

Ebből pedig, minden előjel szerint, jelentős nehézségek adódhatnak. A jelenleg hatályos infotörvény 20 millió forintos maximális büntetést tesz lehetővé. Azonban az uniós szintű rendelet felülírja a hazai jogszabályt, így a maximális büntetési tétel 20 millió euró, több mint 6 milliárd forint, vagy a nemzetközi árbevétel 4 százaléka lesz. A szakma várakozása szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy adatkezelési ügyekben többmilliárdos büntetéseket rónának kkv-kra, hacsak nem többszörös, súlyos jogsértéseket követnek el. Igaz, egyúttal az ellenkezőjére sincs garancia.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vezetője – amely jelenleg az illetékes hazai szerv a GDPR-ügyekben – azt mondta korábban, hogy nem lesz moratórium, vagyis a hazai hatóság szigorúan betartatja az előírásokat. Korábbi beszélgetéseink során elhangzott, a május 25-i dátum már sok szempontból önmagában egy moratórium eredménye, a GDPR bevezetésére már több éve felkészülhettek volna akár a tagállamok hatóságai, akár vállalatai.

A NAIH által sugallt szigor jelenleg komoly bizonytalanságot jelenthet sok hazai cégnek. Egy kkv esetében egy esetleges többmilliárdos büntetés értelemszerűen azonnali csődöt jelenthet, különösen olyan kérdéskörben, amit itthon a legtöbben nem ismernek, és lehetőségük sincs érdemben megfelelni az előírásoknak.

Újfent bizonytalanságot jelent, hogy a NAIH lenne a logikus felügyelője a GDPR betartásának a májusi hatálybalépést követően, ez azonban kétharmados parlamenti szavazást igényel. Ha egyik politikai oldal sem jut alkotmányozó többséghez a holnapi szavazást követően, az látszik valószínűbbnek, hogy az elfogadáshoz szükséges politikai alkudozás elhúzódhat, így annak is reális esélye van, hogy a rendelet hatálybalépésekor nem lesz Magyarországon illetékes szerv kijelölve a felügyeletre.

Komoly probléma, hogy ilyen kevés idővel az élesítés előtt még az alapvetések tisztázása sem történt meg. A GDPR értelmében szigorú házon belüli szabályokat kell bevezetni arról, miként kezeli a vállalat a munkavállalók személyes adatait. Sok esetben az is probléma lehet, hogy nem tudják az adott cég vezetésénél, hogy mi minősül személyes adatnak.

Az értelmezés még sokkal bonyolultabb lehet olyan területeken, mint a gyógyszergyártás, ahol a klinikai vizsgálatoknál a cég kezeli az egyes személyek egészségügyi adatait, az ügyvédeknél, akik munkájukból adódóan számos érzékeny adattal találkoznak, vagy – mint arra egy szakértőnk felhívta a figyelmünket – az újságíróknál, akik szükségszerűen rendelkeznek adott esetben több ezer ember telefonszámával vagy egyéb elérhetőségeivel.

A GDPR nagyon jó üzleti lehetőséget jelent jogászoknak és informatikusoknak, akik jelenleg is tartják a képzéseket a cégeknek, hogy eleget tudjanak tenni a rendelet előírásainak. Itt azonban egyből visszaüt az a tény, hogy a követelmények ugyanazok egy globális cég, mint egy hazai kistelepülésen működő kft. esetében. Mint az szakértői beszélgetésekből kiderült, egy kkv átvilágítása egy ügyvédi irodának 50 vagy 100 munkaórát jelent, és itt még nincs szó a szükséges informatikai megfelelésről.

Ez önmagában jelentős anyagi terhet jelenthet a vállalatoknak, amit megkerülni sem lehet. Mint azt egy, a területet ismerő ügyvéd lapunknak elmondta, annyira bonyolult a kérdés, hogy egy kkv-nak nincs érdemi esélye önerőből megfelelni az előírásoknak. Ráadásul sok iparág számos, eltérően működő cégére még csak egységes „megoldókulcsot” sem lehet kidolgozni.”

Forrás:
Új helyzet az adatvédelem terén ; Rácz Gergő; Magyar Idők; 2018. április 8.

Területrendezési együttműködés Szlovákiával

„Több mint 20 szlovák és csaknem 40 magyar határ menti járás számára fogalmaz meg hasznos ajánlásokat az a tanulmány, amely egy közel négy éve tartó nemzetközi együttműködés eredményeként született. A Szlovák-Magyar Környezetvédelmi és Természetvédelmi Vegyes Bizottság keretében működő Térségi Tervezési és Integrált Regionális Környezetpolitika Munkacsoport március 21-én a Lechner Tudásközpontban tartott tanácskozást az összegző tanulmánnyal kapcsolatban.

A közös, szlovák-magyar térségi tervezési munka már több mint tízévnyi múltra tekint vissza. A Visegrádi Négyek Bulgáriával és Romániával bővített összefogásában, az úgynevezett V4+2 munkacsoportban dolgoztak együtt a szlovák és magyar szakemberek 2005 és 2010 között. Később több bilaterális területi tanulmány is született, többek között közlekedési és energetikai témakörben.

A mostani tárcaközi találkozó alapját a Munkacsoport 2014-ben indult közös munkája adja. Célja egy olyan fejlesztési dokumentum kidolgozása volt, amely a határ menti gazdasági, közlekedési, környezet- és természetvédelmi együttműködések erősítéséhez járul hozzá. A közös munka eredményeként született – számos adatot és információt feldolgozó, SWOT analízist és modellezést is tartalmazó – tanulmány ajánlásokat fogalmaz meg az érintett települések számára. Ezek a javaslatok határon átnyúló kooperációra és a közös megoldások keresésére ösztönzik a két ország szakembereit, többek között a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztése, az innováció erősítése, valamint a természeti értékek védelme érdekében. Szorgalmazzák továbbá 10 szlovák-magyar várospár és térségük mikrotérségi összefogását, valamint az épített, illetve természeti örökségek védelmének és turisztikai vonatkozásainak összekapcsolását segítő közös stratégia létrehozását is.

A március 21-i találkozót a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának Területrendezési és Településügyi Főosztálya szervezte, amelyen Szlovákiából az illetékes Közlekedési és Területfejlesztési Minisztérium szekcióigazgatója, a tervezőtestület vezetője és szakértői vettek részt.

A tanulmányt a tervezőmunka hazai felelőse, a Lechner Tudásközpont mutatta be, majd Németh Tibor, a szlovák delegáció vezetője, illetve Kolossa József DLA, a Miniszterelnökség főosztályvezetője, mint a Munkacsoport magyar oldali társelnöke ismertette a szlovák és a magyar térségi tervezéssel, építésüggyel kapcsolatos jogszabályi környezet változásait, a témakör fókuszpontjait.

Németh Tibor, a szlovák Közlekedési és Területfejlesztési Minisztérium szekcióigazgatója, egyben a Munkacsoport szlovák oldali társelnöke nagyon fontosnak tartotta a tanulmány eredményeit – ideértve a tanulmányban felhasznált egyes téradatokból kialakított webes térkép-megjelenítő felületet is – az érintettek számára helyszíni bemutatók formájában prezentálni, nem csak megyei, hanem járási-települési szinten is. A fentiek mellett megjegyezte, a tanulmány bemutatására sort kell keríteni a Magyarország után Szlovákiára ruházott V4 elnökségi tisztség keretében tervezett novemberi V4+2 területfejlesztési találkozón is.

Kolossa József DLA elmondta, hogy a települések számára egyre inkább előtérbe kerül, hogy saját, illetve a térségükbe tartozó potenciális partnertelepülések valós igényeire koncentráljanak. Ezért előremutató az, ahogyan az elkészült szlovák-magyar tanulmány hozzájárul a települések fejlődéséhez, vagy a partneri kapcsolatok kialakításához.

A felek sikeresnek ítélték az elkészült tanulmányt és az együttműködést, valamint hangsúlyozták a tanulmány elkészültével létrejött alfanumerikus- és téradatbázis értékét, illetve további hasznosításának fontosságát. A bilaterális tanácskozás végén megállapodtak abban, hogy olyan újabb együttműködésre fognak törekedni, amely a tanulmány eredményeinek mikrotérségi szintű hasznosítására fókuszál.”

Forrás:
Területrendezési együttműködés Szlovákiával; Lechner Tudásközpont; 2018. március 28.

Közigazgatási, politikai informatika

Az e-közszolgáltatások jelentős hányada már mobilapplikációval is elérhető

„Nyitóelőadást tartott az immár harmadik alkalommal megrendezett Mobilfizetési Szimpóziumon Bartal Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.
Előadásában kifejtette, hogy a Kormány programjának köszönhetően hazánkban a közszolgáltatások túlnyomó része már elektronikusan is elérhető valamennyi közigazgatási szervnél. Ennek köszönhetően az állampolgárok rengeteg időt és költséget takaríthatnak meg azzal, hogy a hivatalos ügyeiket kényelmesen, akár otthonról is intézhetik. Az e-közszolgáltatások jelentős hányada már mobilapplikációval is elérhető, ilyen az OkmányApp vagy a Cégradar szolgáltatás.

A Kormány számos intézkedést tett az elmúlt években a digitális íráskészség fejlesztése érdekében is. A helyettes államtitkár példaként említette, hogy a Digitális Magyarország Program részeként kísérleti jelleggel több ezer notebookra és táblagépre lehetett Nyíregyháza térségében pályázni. Az elbírálásnál előnyt élveztek azok az állampolgárok, akiknek az ilyen eszközök beszerzése önerőből különösen nagy erőfeszítést okoz, így a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a nyilvántartott álláskeresők vagy az aktív időskorúak. A nyertesek egy gyakorlati informatikai tudást nyújtó alapkurzuson is részt vehettek.”

Forrás:
Hatalmas lépést tett Magyarország az elmúlt négy évben a közszolgáltatások teljes digitalizációja felé; Miniszterelnökség; 2018. április 5.

Már elérhető az egységes kérelmek benyújtására szolgáló internetes felület

„Március 30-án jelent meg a rendelet, amelynek értelmében lehetővé vált a 2018-as egységes kérelmek (EK) benyújtása. Az idén is a korábbi években már megszokott és megismert eljárásokat kell követni, időközben csak néhány technikai korrekció és pontosítás történt.
2018. április 3-án nyílt meg az egységes kérelem internetes kitöltési felülete, amely a Magyar Államkincstár e-ügyintézési honlapján érhető el. Az idén – a vidékfejlesztési jogcímekkel együtt – összesen 44 jogcímet, intézkedést lehet igényelni, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

Fontos, hogy a kérelmek beadására április 3. és május 15. között van lehetőség. A kérelem a május 15-ét követő további 25 naptári napig, vagyis június 9-ig, illetve a hétvége beszámításával június 11-ig is benyújtható, a már benyújtott kérelem pedig ugyaneddig a határidőig módosítható, de ekkor már mindkét esetben a megállapított támogatási összeg munkanaponként 1%-kal csökken.

A közvetlen támogatások igénylésével kapcsolatban csak technikai korrekciók, pontosítások történtek, amelyek révén a termelők számára egyszerűbbé válik az igénylés menete.
A legfontosabb újdonságok:
…
A termeléshez kötött és az átmeneti nemzeti anyatehén és termeléshez kötött tejhasznú tehén tartása esetén igényelhető támogatáskor a kérelemhez nem kell csatolni a tenyészet vonatkozásában kiállított, hármasmentességre vonatkozó állatorvosi igazolást, azokat a tenyészet szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivataltól bekéri a Kincstár.
…
Az ún. tájképi elemek vagy tájelemek igénylését MePAR fedvény is segíti.
…
Mint minden évben, 2018-ban is frissül a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv. A Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Államkincstár és Budapest Főváros Kormányhivatalának együttműködésében összeállított tájékoztató anyag – a felelős kiadóként eljáró NAK tájékoztatása szerint – napokon belül elérhetővé válik a https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok internetes címen.[Földművelésügyi Minisztérium]”

—-

„2018-ban minden eddiginél több, immár 44 jogcímre, intézkedésre lehet forrást igényelni, illetve adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni az egységes kérelem keretében.

A gazdálkodók 2018. április 3-tól május 15-ig adhatják be támogatáscsökkentés nélkül egységes kérelmüket kizárólag a már megnyílt kitöltési felületen. (A május 15-ig benyújtott kérelmet késedelmi szankció nélkül május 31-ig adatváltozás keretében lehet módosítani.) A 2018. május 16. és június 11. között benyújtott kérelmek esetén a támogatási összeg kapcsán munkanaponként 1 százalék késedelmi szankciót kell alkalmaznia a Magyar Államkincstárnak (MÁK). A június 11-ét követően beadott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a MÁK.

A gazdálkodók érdekében a Kincstár 2018-ban is alkalmazza az előzetes ellenőrzés jogintézményét. Ennek keretében az egységes támogatási kérelmek május 15-i beadási határideje után az ügyfélkapura kiküldött végzésben értesítik a gazdálkodókat, ha a kérelmek előzetes ellenőrzésekor komolyabb problémát találtak. A termelők az értesítésekben szereplő pontokon a szankciómentes benyújtási határidőt követő 35 napon belül még szankciómentesen módosíthatják kérelmeiket.

A kérelembeadásban, ahogy a korábbiakban, úgy most is segítenek a kamara falugazdászai. Idén minden eddiginél több, immár 44 jogcímre, intézkedésre lehet forrást igényelni, illetve adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

A MÁK közölte azt is, hogy az agrárterületen gazdálkodók érdekeit szem előtt tartva az utóbbi időszakban felgyorsította az kifizetéseket. Ennek eredményeként a 2017-es egységes kérelmek alapján benyújtott támogatási igényeket 2018. március 31-ig, 441 milliárd forintban sikerült teljesíteni. A kifizetett összeg 143 milliárd forinttal haladja meg az előző évi utalásokat. Ezáltal az egyéb közvetlen támogatásokkal együtt a 2017. október 15. és 2018. március 31. közötti időszakban összesen 464 milliárd forint többletforrás jutott a gazdáknak. Ez egyben azt is jelenti, hogy az uniós jogszabályokban meghatározott 2018. június 30-ai határidő lejárta előtt három hónappal az egységes kérelem keretében benyújtott 176 225 igénylés 97,76 százalékát sikerült teljesíteni.

A 2018-as egységeskérelem-beadással kapcsolatos kamarai információk ide kattintva olvashatók.[Nemzeti Agrárgazdasági Kamara]”

Forrás:
Már elérhető az egységes kérelmek benyújtására szolgáló internetes felület; Földművelésügyi Minisztérium; 2018. április 6.
Már beadhatók az egységes kérelmek; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara; 2018. április 6.
Lásd még: Megjelentek az egységes kérelem beadását segítő rövid tájékoztatók; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara; 2018. április 3.

Nemzetközi okos város konferencia Kuala Lumpurban – Lechner Tudásközpont

„A Lechner Tudásközpont képviselte Magyarországot a Kuala Lumpurban megrendezett nemzetközi okos város konferencián. Az Okos városok: az okos megoldások újragondolása a digitális korban című rendezvényen a délkelet-ázsiai térség országai, portugál és angol szakértők vettek részt.

Az Okos városok: az okos megoldások újragondolása a digitális korban címmel rendezett, kétnapos konferencián a Lechner Tudásközpont képviselte Magyarországot Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban. A március 28-29-i nemzetközi rendezvényen A befogadó, fenntartható és zöldebb hibrid városok fejlődése a társadalmi és területi kohézióért téma került a fókuszba. A résztvevők nem csupán a legsikeresebb okos város gyakorlatokról, stratégiákról és a jövőbeli trendekről tájékozódhattak, hanem új ötleteket, nézőpontokat is megismerhettek.

Az okos városok jövője, az okos tervezés, épületek és környezet, az okos közművek, az okos digitális infrastruktúra, az okos és kreatív finanszírozás és az okos közlekedés témakörében többek között maláj, portugál, japán, olasz, indonéz, hongkongi, holland és angol szakértők osztották meg értékes tapasztalataikat.

Az okos és kreatív finanszírozás alkalmazása a legkorszerűbb digitális ökoszisztémákért szekcióban Rab Judit, a Lechner Tudásközpont Települési Szolgáltatások Osztályának vezetője adott elő. A magyar okos településfejlesztés helyzete mellett részletesen bemutatta a Lechner által felállított tudásplatform elemeit, ezen belül is a városértékelés, az online példatár, valamint a fejlesztési módszertan elemeit. Emellett beszélt a megvalósítás alatt álló projektekről, azokról a digitális építésügyi rendszerekről és megoldásokról, amelyekkel a Tudásközpont a magyar e-közigazgatást támogatja.

Ebben a szekcióban az érdeklődők a magyar megoldások mellett japán, hongkongi és indonéz példákon keresztül kaphattak betekintést abba, hogy a délkelet-ázsiai térség városai hogyan integrálták az okos technológiát és értek el a közösség számára is pozitív és hatékony eredményeket. A különböző modelleket és megközelítéseket alkalmazó vezetők megerősítették, hogy a város és a közösség igényeinek felmérése, vagyis a helyi részvétel és közreműködés, valamint a megoldandó probléma meghatározása az első lépések, csak utána következik az okos útra lépés.

Míg az elöregedő társadalom kihívása foglalkoztatja Európát, a délkelet-ázsiai térség számos országa a túlnépesedés problémájával néz szembe, ennek megoldásban minden fél az okos város fejlesztésekre számít. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a történelmi, gazdasági, politikai vagy földrajzi háttértől függetlenül, különböző problémák esetén is ugyanaz a hatékony megoldás mechanizmusa: többek között a közösség bevonása a tervezés, végrehajtás és ellenőrzés folyamatába, a kommunikáció, a stratégiai tervezés, illetve a figyelemfelhívás mellett a figyelem fenntartása.

A technológia gyors fejlődését nehezen tudja követni a szabályozás, így az okos város adatkezeléshez kapcsolódó kérdései, és a személyes adatok védelmét szabályozó, az Európai Unióban májustól bevezetendő GDPR (General Data Protection Regulation – általános adatvédelmi rendelet) rendelkezései is előkerültek a konferencia kerekasztal beszélgetésein.

A Lechner Tudásközpont Magyarország Kuala Lumpur-i Nagykövetségének meghívására érkezett a konferenciára. A Magyarország és Malajzia közötti kétoldalú gazdasági együttműködésről szóló 1172/2018. (III. 27.) kormányhatározathoz kapcsolódóan a két ország közötti okos város együttműködés lehetőségeinek feltérképezése jelenleg zajlik, Káli Attila nagykövet és Dr Fábián Emília külgazdasági attasé részvételével.

További információ a konferencia oldalán található.”

Forrás:
Nemzetközi okos város konferencia Kuala Lumpurban; Lechner Tudásközpont;

Online adatbázis a magyar pálinkakiválóságokról

„Több száz kiváló minőségű pálinka szerepel a Földművelésügyi Minisztérium Pálinkakiválósági honlapján. Az adatbázis már elérhető – mondta az InfoRádióban Gál Péter, a tárca eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára.
A Nemzeti Pálinkakiválóság Programot 2014-ben indította el a Földművelésügyi Minisztérium, azzal a céllal, hogy előmozdítsa a kulturált pálinkafogyasztást, javítsa a pálinkakultúrát, és megismertesse a fogyasztókkal a minőségi magyar pálinkákat.

Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy 2015 óta szervezik a Pálinka Országkóstolót a Pálinka Nemzeti Tanáccsal közösen. A pálinkakiválóságokat egy független szakmai zsűri választja ki, és készít szakmai bírálatot, amelynek eredménye a Pálinkakiválóságok Könyve.

„Ez egy nagyon szép kötet, és nagyon szépen mutatja be a minőségi magyar pálinkákat” – mondta az államtitkár. A kötet mellett azonban létrehoztak egy online felületet is, amely most indult el. Elkészítésekor törekedtek arra, hogy az oldal mobileszközökről is kiválóan használható legyen.

„Ha valaki pálinkát szeretne vásárolni, akkor felmegy a palinka.gov.hu oldalra, és ott tud válogatni a pálinkakiválóságok között ” – mondta Gál Péter.

A Pálinkakiválóságok Könyvében (a terjedelmi korlátok miatt) mintegy 180 pálinka tétel szerepel, pedig valójában ennél több pálinkakiválóság létezik. Az internetes oldalon viszont az összes pálinka megtalálható.”

Forrás:
Online adatbázis a magyar pálinkakiválóságokról; Sipos Ildikó; Infostart/InfoRádió; 2018. április 8.

Informatika, távközlés, technika

Megújul a parkolásra és e-matrica vásárlásra használt Mobilfizetés applikációja

„Lépést tartva a nemzetközi mobilapplikációs trendekkel a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. továbbfejlesztette a jelenleg parkolásra és e-matrica vásárlásra használt mobilfizetési alkalmazását. Új design, átlátható menü-struktúra és számos használatot megkönnyítő új funkció jellemzi az applikáció legújabb verzióját.
Felhasználói visszajelzések alapján és a piaci trendekkel lépést tartva áprilistól teljesen megújul a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. applikációja. Leegyszerűsödik az ügyfélregisztráció, valamint több olyan személyes adat és beállítás kezelése, amelyeket korábban csak bonyolultan lehetett megoldani (profil adatok módosítása, számlák kezelése stb.).

Az új applikációban több olyan funkció is megjelenik, amely az ügyfelek egyedi igényeinek kiszolgálását teszik lehetővé, ezek közül kiemelendő a funkciónként teljesen személyre szabható ingyenes értesítési beállítok, amellyel az ügyfelek számukra megfelelő időben, formában és releváns témákról kapnak értesítést.

Lehetőség nyílik az új applikációval iOS, illetve Android platformtól függően 3D touch és short cut ikon beállítására is, ezzel gyorsan és kényelmesen érhetők el a felhasználó által leggyakrabban használt funkciók.

„Lassan négy éves lesz az a mobilapplikáció, amelyet az országosan egységes mobilfizetési szolgáltatások elindításakor fejlesztettünk. Az elmúlt években az applikációnkat folyamatosan módosítottuk, de kollégáimmal úgy döntöttünk, hogy ideje a piac által diktált felhasználóbarátabb megoldást kialakítanunk. Az áprilistól elérhető applikációnkat a piac elvárásaihoz igazítottuk, így biztonsági funkciókat és modern szolgáltatásoknak megfelelő fejlesztéseket hajtottunk végre. Kiemelném az új funkciók közül az ügyfelek magasabb fokú védelmét szolgáló megoldást, amely minden 5000 forint feletti vásárlás során megerősítő jelszót kér a fizetés végrehajtásához, ezzel is védjük ügyfeleink egyenlegét az esetleges idegenkezű felhasználástól. Az új funkciókkal, az új menü struktúrával, a vásárlási előzmények átláthatóbb és informatívabb kijelzésével reméljük az ügyfelek komfort érzete és elégedettsége növekedni fog – nyilatkozta Veres Mihály a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója”.”

Forrás:
Megújul a Mobilfizetés applikációja; Nemzeti Mobilfizetési Zrt.; 2018. április 4.

A digitális autóipari korszakban is élen járó lehet Magyarország

„Magyarország minden tekintetben felkészült arra, hogy az autóipar hagyományos korszakát követően a digitális autóipari korszakban is a legsikeresebb legyen Európában – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Zalaegerszegen.
Szijjártó Péter a 45 milliárd forintos beruházással készülő, önvezető és elektromos autók tesztelésére is alkalmas járműipari próbapálya megtekintése kapcsán beszélt arról, hogy Európában is egyedülálló módon a zalaegerszegi pályán nemcsak városi és közúti tesztkörnyezetben lehet majd vizsgálni a járműveket. Ausztriával és Szlovéniával megállapodva határon átnyúló tesztutakat is biztosítanak a fejlesztőknek, így a határt keresztező infrastruktúrában is tesztelhetik az autókat.

A miniszter úgy vélekedett: a világban zajló „modernkori ipari forradalmat az autóipar vezényli” az önvezető és elektromos autók fejlesztése révén. Magyarország az új autóipari korszak sikereinek alapját is megteremti, ennek egyik fontos eleme a zalaegerszegi tesztpálya, amely 2020 elejére készül el teljesen.

Az új autóipari technológiákban is érdekelt legnagyobb német fejlesztő vállalatok, mint a Bosch, a Continental vagy a Thyssen-Krupp már magyarországi fejlesztési tevékenységet is folytat – tette még hozzá.

Az MTI kérdésére Szijjártó Péter azt is elmondta: jelenleg 150, a világon vezető autógyártóval, alkatrészbeszállítóval vagy informatikai céggel folynak tárgyalások a zalaegerszegi tesztpálya igénybevételéről. Egy másik kérdésre úgy fogalmazott: a zalai létesítménynek köszönhetően Zalaegerszeg „a globális járműipari forradalom frontvonalában van”.

Vigh László országgyűlési képviselő, a tesztpálya miniszteri biztosa felidézte, hogy két évvel ezelőtt jelentették be a tesztpálya építését, tavaly májusban pedig Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében tették le az alapkövet. „Japán munkatempóban” március végére elkészült az első technikai épület, továbbá két pályarész aszfaltozása, illetve készül a fogadóépület. Egy komplett „okosváros” is épül, ahol utak, járdák, lámpák és épületek között tesztelhetik majd a járműveket a „zalai Szilícium-völgyben” – fogalmazott a képviselő.”

Forrás:
A digitális autóipari korszakban is élen járó lehet Magyarország; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2018. április 6.

Az okos közművek és digitális ikertestvéreik

„Nap mint nap halljuk és tapasztaljuk: a dolgok internete (IoT) az összekapcsolt lehetőségek tárházát nyitja meg. Olyan hálózatokról van szó, amelyekben a különféle eszközök, rendszerek, infrastruktúrák szenzorok segítségével kapcsolódnak egymáshoz és általában az internethez is. Az IoT korunk egyik meghatározó trendjének, az összekapcsoltságnak az alapja, és mint ilyen, a jelen és a jövő egyik meghatározó fejlesztési területe.

Az egymással kommunikáló berendezések egyik legtermészetesebb terepe a közműszektor. Az áram-, a földgáz- és a vízellátás területén hatalmas infrastruktúrák működnek, rengeteg adatot kell feldolgozni, méghozzá szigorúan szabályozott környezetben. Az ügyfelekkel való kapcsolattartás gördülékenyebbé tételével, a valós idejű nyilvántartással, az erre épülő lehetőségekkel nem csak a felhasználói elégedettség növekedhet. Ez csupán a jéghegy csúcsa – bár az ügyfelek ezt érzékelik a leginkább –, az okoshálózatok azonban más előnyökkel is járnak.

Megvalósulhat a „jövő idejű” segítség: például a vízellátás kellemetlen hibái – csőtörések, szivárgások – a szenzorok adatai és a múltbeli tapasztalatok alapján megjósolhatók, és így időben elháríthatók.
Egy felmérés szerint a karbantartási költségek így akár 5-10 százalékkal csökkenhetnek, a megmentett ivóvízről nem is beszélve. A valós idejű információkra támaszkodva az áramellátás a fogyasztás aktuális állása alapján szabályozható, ami megtakarítást eredményez. Az előnyök sorát természetesen még hosszan folytathatnánk.

Mindezt a technológia nyelvén úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az IoT-megoldások alkalmazásával megjelenik a modern közmű „digitális ikertestvére”. A „digital twin” egy rendszer, szolgáltatás vagy folyamat virtuális reprezentációját jelenti, amelynek alapja, hogy az okos szenzorok összegyűjtik a rendszer működését leíró, valós idejű adatokat, és azokat egy biztonságos, felhőalapú rendszerben dolgozzák fel, jelenítik meg. A fogalom már a 2000-es évek elején megjelent, de csak az elmúlt években – éppen az IoT térhódításának köszönhetően – került az előtérbe. Jelentőségét jól mutatja, hogy a Gartner például már 2017-ben a tíz legfontosabb technológiai trend közé sorolta. Segítségével könnyebben kiaknázhatók a mesterséges intelligencia, a mobilitás, a virtuális valóság nyújtotta lehetőségek is.

A közüzemi szektor jövőjét technológiai oldalról az IoT-megoldások elterjedése befolyásolja leginkább. Az egyik legfontosabb érv emellett, hogy a működési hatékonyság a korábbiaknál jóval kisebb beruházással növelhető, a megtérülés egyre gyorsabb, mivel az IoT-komponensek, mindenekelőtt a szenzorok ára folyamatosan csökken.

Így nem csoda, hogy a digitalizációs projektek, ezen belül különösen az okos hálózatok fejlesztése világszerte előtérbe került, ami szintén lendületet ad az iparágnak.
A legfrissebb prognózisok szerint e területen nagyon erős a fejlődés. A MarketsandMarkets néhány hónapja közzétett elemzése szerint a közüzemi szektorban az IoT-megoldások globális piaca a 2015-ös 4,63 milliárd dollárról 2020-ra 11,73 milliárd dollárra növekszik. Hasonló ütemű – éves szinten több mint 20 százalékos – növekedést jósol a BCC Research is, amely szerint az energia- és a közüzemi szektor IoT-piaca 2022-re megközelíti a 60 milliárd dollárt. A BCC elemzői négy területet vizsgáltak: a hardvert, a szoftvert, a szolgáltatást és az összekapcsoltságot – az utóbbiban várható a legnagyobb növekedés.

Az IoT-megoldásokkal támogatott okos közművek hatékonyan működtethető, ügyfélbarát, áttekinthető, a gyorsan változó feltételekhez rugalmasan alkalmazkodó, valóban 21. századi rendszerek. A nemzetközi legjobb gyakorlatok e téren is könnyen bevethetők, és egy „okos” döntéssel mindezen előnyök valósággá válhatnak itthon is.”

Forrás:
Az okos közművek és digitális ikertestvéreik; Ablonczy Balázs; Világgazdaság; 2018. április 4.

A társadalom egészét átalakítja az okosközlekedés

„Alapvető változást hoznak az emberiség mindennapjaiban az olyan technológiai fejlesztések, mint az önvezető járművek, a személyzet nélküli repülőgépek vagy éppen a drónok. Ezek az eszközök – a mesterséges intelligenciával működő közlekedési rendszer részeként – alapozzák meg az integrált mobilitást, amelyet egy okostelefonos alkalmazással bárki képes lesz irányítani.

Egy helyen összpontosulnak majd a menetrendek, lehetséges útvonalak, a különböző utazási módok, valamint a közlekedési eszközök információi, és ugyanitt fizethet majd a felhasználó, aki számos egyéb funkciót is igénybe vehet okoseszközén.
Az ipar 4.0, illetve a hiperkonnektivitás fogalmaival leírható folyamat teljesen átalakítja a társadalmak működését. A digitalizáció, az ipar 4.0 fogalma pedig négy pilléren nyugszik, ezek: az automatizáció, az elektrifikáció, az integrált mobilitás és a big data, vagyis az összegyűjtött, óriási adatbázisok felhasználása.

A mai közlekedés számára a legfontosabb kihívás az urbanizáció, vagyis a városi lakosság növekedése mellett a klímaváltozás, a társadalmak idősödése, de kiemelt folyamatnak kell tekinteni ebből a szempontból a mobiltechnológia és a közösségi média térnyerését is.

A következő öt év kulcskérdése ezért, hogy az új technológiák segítségével hogyan tudjuk hatékonyabbá tenni az áru- és személyszállítást, illetve hogyan tehetjük fenntarthatóbbá a városok működését, ezzel javítva a lakosság életminőségét.

A közlekedés fejlesztésében egyértelműen a digitalizáció az az irány, amely lehetővé teszi az egymással összekapcsolt, automatizált rendszerek, közlekedési eszközök és létesítmények hatékony kezelését.
A közlekedési rendszerek integrációja a mobilplatformokon valósul meg, egy olyan alkalmazásban, amely összeköti a legfontosabb szolgáltatásokat, legyen szó akár városi közlekedési eszközökről, buszokról, metrókról, taxikról vagy éppen az autó- és kerékpármegosztó szolgáltatásokról.

A felhasználók ebben a rendszerben képesek lefoglalni a járműveket, illetve információhoz juthatnak, és ki is fizethetik a bérleti vagy viteldíjakat. Mindez ma már valóság, hiszen ilyen rendszerek piaci bevezetés előtt állnak több országban, kontinensen is: az Európai Unióban az úgynevezett Mobility as a Service, vagyis MaaS, az Egyesült Államokban a Mobility on Demand, azaz MoD, Dél-Koreában pedig a Mobile all Transit, a MaT tartozik ebbe a körbe.

E rendszerek működésének és a hatékony közlekedésszervezésnek is a big data az alapja. A mobil- és okoseszközök előtérbe kerülésével már nemcsak a szállított árucikkek, hanem az utazó emberek is egy adat-ökoszisztéma részévé váltak.

A mobileszközök folyamatos adatgyűjtésre képesek, ezek az információk pedig megkerülhetetlenek a közlekedési technológiák és megoldások kutatásában is. Ma még leginkább kérdőíves lekérdezéssel kaphatunk képet arról, hogy például a családok hova és hogyan utaznak, a nem is olyan távoli jövőben azonban már akár valós időben elemezhetjük az aggregált adatokat.

Az adatok elemzéséből levont tanulságoknak különös jelentőségük lesz a fejlődő országokban is, ahol a gyors urbanizáció és motorizáció már sok esetben a fenntartható fejlődést akadályozó, súlyos közlekedési problémákat okoz.

Ezekben az országokban az okostelefonok és a kommunikációs hálózatok penetrációja a fejlett világban mértnél sokkal gyorsabban nő, így a hatékony közlekedéstervezési modellek és közlekedési beruházások kialakításához mind több releváns információ áll rendelkezésre.

Az integrált mobilitás és az adatelemzésen alapuló tervezés jóval egyszerűbb egy, még nem minden részletében kidolgozott és felépített közlekedési infrastruktúra esetén. Az optimális eredményeket úgy lehet ugyanis elérni, ha az adott ország az infrastruktúra fejlesztésével párhuzamosan, de még inkább az előtt megvizsgálja, hogy milyen innovatív technológia használatával teheti hatékonyabbá és fenntarthatóbbá közlekedési rendszerét, a gyakran hatalmas beruházást igénylő fejlesztések így a legfontosabb területeken valósulhatnak meg.

Az információtechnológia (ICT) révén tehát a hagyományos közlekedési rendszerek és eszközök fokozatosan átadják helyüket az új generációs megoldásoknak. Ehhez pedig nem is minden esetben van szükség nagyobb, pótlólagos infrastruktúra-fejlesztésekre. Az okos informatikai szolgáltatások ugyanis már ma is képesek arra, hogy a meglévő mobileszközök és -hálózatok segítségével szerezzék be az adatokat.

Mindez azért is jó hír, mert a jövő közlekedésével szemben fontos elvárás a költséghatékonyság, a beruházási költségek alacsonyan tartása. A jövő okosközlekedésének emellett egyszerűnek is kell lennie a kezelés és a hozzáférés szempontjából, illetve a rendszer egészét úgy kell kiépíteni, hogy viszonylag könnyen tudjon alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz és igényekhez.

Az integrált mobilitás és a big data éppen ezeket a célokat szolgálja, teljesen új, stratégiai irányokat szabva az áru- és személyszállításhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházásoknak, illetve a szektorban zajló kutatás-fejlesztésnek is.”

Forrás:
A társadalom egészét átalakítja az okosközlekedés; Joung Dzsunmoon; Világgazdaság; 2018. április 5.
A szerző a Korea Transport Institute (KOTI) főigazgatója, a március 28–29-én Budapesten megrendezett think.BDPST innovációs konferencia előadója.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Építészeti fotótár indult

„Archív fotógyűjteményt bemutató weboldalt indított a Lechner Tudásközpont. Az 1945 és 1990 közötti hazai építészet lenyomatát őrző Dokumentációs Központ online fotótárában többek között ikonikus épületeket, a Nyugati pályaudvar felújítását, vagy éppen az állami tervezővállalatok életét bemutató sok évtizedes felvételeket böngészhetünk. A folyamatosan bővülő válogatás a szakmabeliek és a korszak iránt érdeklődők számára egyaránt izgalmas kincseket rejt.

Április 4-én indult a Lechner Fotótár, az idén öt éves Lechner Tudásközpont mindenki számára online elérhető fotóarchívuma. A digitalizált válogatás a Lechner Dokumentációs Központjában őrzött VÁTI (Városépítési Tudományos és Tervező Intézet), FTV (Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat) és UVATERV (Út-, Vasúttervező Vállalat) tervezővállalatok 1945 után készült építészeti-építésügyi fotóit mutatja be.

„A mai közhasználatú épületállomány jelentős része a rendszerváltást megelőző időszakban működő állami vagy önkormányzati (tanácsi) tulajdonú tervezőintézetek alkalmazottai által létrehozott építészeti alkotás. Az épületek műszaki megoldásait, az alkotók szellemi munkájának hagyatékát dokumentáló fotók így összegyűjtve, háttérinformációkkal együtt először kapnak széleskörű nyilvánosságot.” – mondta el Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára.

A most nyilvánossá tett, sok évtizede készült képek között a háború után újjáépített épületek, műemlékek, szocmodern létesítmények, lakótelepek, a korszak építőiparában használatos műszerek, munkagépek digitalizált fotói, valamint geodéziai felmérések pillanatképei mellett képzőművészeti alkotásokat ábrázoló felvételek és életképek is felbukkannak. „A Lechner Tudásközpontban őrzött gyűjtemény teljesebb körű megismerése és feldolgozása, az építészet és az építésügy közel fél évszázadnyi fotódokumentumainak feltárása az építészeti kultúra népszerűsítése mellett hozzájárul az épített környezetünk fejlődéséhez és fejlesztéséhez is.” – tette hozzá Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára. A Hősök teréről, az M3-as metró építéséről vagy Sopron városléptékű rekonstrukciójáról készült fotók nem csupán az építészek és a kutatók, hanem mindenki számára izgalmas kordokumentumok lehetnek.

A Fotótár weboldalán témák szerint, szűrők beállításával lehet keresni a fotók között, a felhasználói fiók létrehozásával pedig a kedvenc képekből saját album létrehozására is van lehetőség. Bár egy kép többet mondhat ezer szónál, a fotók adatlapján nem csupán az alapvető információk elérhetőek, hanem a kapcsolódó tartalmak is. Így a Lechner Tudásközpont Dokumentációs Központjában megtalálható tervek, filmek, vagy a képet illusztrációként felhasználó cikkek között is lehet böngészni a fotók adatlapján. Noha a gyűjteményben akad beazonosíthatatlan forrású képi anyag is, ugyanakkor például a Nyugati pályaudvar 1970-es évekbeli felújításáról vagy a Hotel Budapestről (Körszálló) nem csupán fotóanyagot, de tervdokumentációt is őriz a Lechner.

A Lechnerben tárolt régi fotók, negatívok, üvegnegatívok, diapozitívok és diafilmek legnagyobb része még feldolgozatlan. Megsárgult papírdobozok és fémszekrények rejtik a 40-50 éves felvételeket. Az épületfelmérések és -vizsgálatok során készített, sokszor csupán falrepedéseket és apró részleteket bemutató fotók ezrei között időnként rendkívül értékes fényképek bukkannak elő, melyek nem minden esetben építészeti, építészettörténeti szempontból jelentősek ─ ilyen például egy Borsos Miklós szobrászt kőfaragás közben ábrázoló kép, vagy a balatoni stégen ábrándozó gyerekeket megörökítő felvétel.

A Fotótár oldalán közzétett képek a forrás megjelölésével, nem kereskedelmi célra ingyenesen elérhetők és szabadon felhasználhatók. A digitális archívum folyamatosan bővül a volt állami tervező- és kivitelezővállalatok anyagával, a gyűjtemény a fototar.lechnerkozpont.hu weboldalon érhető el.

A Lechner Tudásközpont a VÁTI néven ismert, több mint ötven évet megélt, regionális fejlesztési és urbanisztikai intézmény nyomdokain indult. A Lechner Dokumentációs Központja egy közel félmillió dokumentumegységet – azaz több millió tervlapot – tartalmazó tervtárat működtet, melynek gyűjtőkörében többek között fellelhetőek területfejlesztési és –rendezési dokumentumok, a megszűnt állami tervezővállalatok építés–műszaki tervdokumentumai, geotechnikai szakvélemények és energetikai tanúsítványok. Emellett a Központ kiemelkedő urbanisztikai szakkönyvtárral, valamint építési fotó- és filmarchívummal rendelkezik. A tervtár gyűjteményének legrégebbi darabjai az 1940-es évekből származnak.”

Forrás:
Építészeti fotótár indult; Lechner Tudásközpont; 2018. április 4.

Az I. kerületben is elindult az Idősügyi Infokommunikációs Program

„A budapesti I. kerület is csatlakozott az Idősügyi Infokommunikációs Programhoz, amelyben az idén országszerte százezer 65 év feletti ember szerezhet számítógép- és internethasználati ismereteket tizenkétszer kétórás időkeretben – jelentették be csütörtökön az I. kerületben, az első kurzus indulása után tartott sajtótájékoztatón.
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos azt mondta, a digitális átalakulás nem csupán technikai, hanem mindenkit érintő társadalmi változás is. A kormány pedig azt szeretné, hogy ennek a változásnak minden magyar állampolgár részese legyen: mindenki rendelkezzen elérhető, megfizethető internettel, valamint a digitális írás és olvasás képességével.

E célok elérése érdekében több esetben az uniós ütemterveknél is gyorsabb infrastruktúrafejlesztés zajlott Magyarországon, az internet áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentették, valamint bevezették a digitális jólét alapcsomagot, amelynek köszönhetően a szerény anyagi körülmények között élők is jó minőségű internetszolgáltatáshoz juthatnak – sorolta a miniszterelnöki biztos.

Hozzátette, 2016-ban a magyarok 73 százaléka volt rendszeres internethasználó, tavaly ez az arány már 79 százalékra bővült, ezzel pedig Magyarország szinte elérte az európai uniós átlagot.

Jeneiné Rubovszky Csilla, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) miniszteri biztosa arról beszélt, hogy Magyarországon egyre nő az idősek aránya, és közülük sokan egyedül, magányosan élnek. Erre a kihívásra szerettek volna reagálni a program elindításával – mutatott rá.

Kitért arra, a program előtt végzett szükségletfelmérés eredménye szerint az idősek számára a legfontosabb az egészség és a biztonság megőrzése, valamint a magány enyhítése.

A program mindhárom igényt kielégíti, hiszen az idősek az interneten keresztül tarthatják a kapcsolatot rokonaikkal, ismerőseikkel, bekapcsolódhatnak az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) online bűnmegelőzési konferenciáiba, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kifejlesztett számítógépes játékokkal megőrizhetik szellemi frissességüket is – ismertette Jeneiné Rubovszky Csilla.
…
Nagy Gábor Tamás, az – idősbarát önkormányzat címet is elnyerő – I. kerület polgármestere elmondta, a képzések iránt óriási volt az érdeklődés, így első körben két helyszínen hat csoportban indult az oktatás, ősszel pedig reményeik szerint újabb kurzusok indulnak majd.”

Forrás:
Az I. kerületben is elindult az Idősügyi Infokommunikációs Program; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Digitális Jólét Program; 2018. április 5.

Elfogadták a VEKOP-8.5.4. sz. projekt („A digitális munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése a Közép-Magyarországi Régióban”) támogatási kérelmét

„A Nemzetgazdasági Minisztérium elfogadta a VEKOP-8.5.4. sz. projekt – hivatalos nevén „A digitális munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése a Közép-Magyarországi Régióban” – támogatási kérelmét.

A GINOP-6.1.2. projekthez hasonlóan a projekt fő célja a digitális kulcskompetencia fejlesztése, a digitális társadalomhoz való tartozással kapcsolatos igények megalapozása, valamint pozitív attitűd kialakítása a digitális eszközök irányába. Ezzel az Infokommunikációs Egységes Referenciakeret alapján (IKER) 1 (alap) és 2 (kezdő) és a kidolgozás alatt lévő IKER 3-4 (közép valamint haladó) szintű képzések elérhetővé válnak Közép-Magyarországi Régió állampolgárai számára is. A konzorcium tagjai az alapprojekthez hasonlóan a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), az NGM és a KIFÜ. A KIFÜ feladata a projektben a képzési program és a hozzá kapcsolódó segédanyagok kialakítása és a képzésbe bevonandó állampolgárok toborzását, regisztrációját, mentorálását, és utókövetését végző mentorhálózat működtetése.

Az NGM a konzorcium támogatási kérelmét 800 millió Ft összegű támogatásra tartotta érdemesnek, de hamarosan a keretösszeg 1,3 Mrd Ft-ra emelése is megvalósul.”

Forrás:
Elfogadták a VEKOP-8.5.4. projekt támogatási kérelmét; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2018. április 5.
Lásd még: A Digitális kompetenciafejlesztő képzések tájékoztató felülete; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
„Ezen a weboldalon az aktualitások menüpontban láthatja azokat a GINOP-6.1.2 és a VEKOP-8.5.4 projektekkel kapcsolatos információkat, híreket, amelyek kifejezetten a képzéseket megvalósító oktatókat érintik.
Jelenleg az „Első lépések a digitális világba” (1. szintű) és az „Önállóan használom az informatikai eszközömet” (2. szintű) képzések folynak. A 3. és 4. szintű képzések fejlesztés alatt állnak, ezek később lesznek elérhetők.
Erről az oldalról érhető el az oktatói munkára való felkészülést támogató e-learning felületet.”

Újabb telephelybővítés a Magyar Postánál: ötször nagyobb területen működik tovább áprilistól a Magyar Posta debreceni logisztikai üzeme

„Újabb telephelybővítés történt a Magyar Postánál, ezzel folytatódik a logisztikai üzemek tavaly elkezdett fejlesztése. 2018 első ilyen beruházása a debreceni logisztikai üzem új helyre költöztetése a Debreceni Logisztikai Központ és Ipari Parkban. Az új depó lényegesen nagyobb, több mint ötször akkora, mint a korábbi üzemi terület.

Az üzemben széleskörű tevékenység zajlik: levél- és csomagfeldolgozás, illetve ezek felvétele és kézbesítése, raklapos termékek, valamint hírlap, reklámkiadványok feldolgozása. A méretnövelésre azért volt szükség, mert a raklapos- és a csomagküldemények mennyisége évek óta tartós emelkedést mutat, és a régi, jóval kisebb helyen egyre kevésbé fért el a beérkező küldeménymennyiség. A debreceni logisztikai üzemben több mint 200-an dolgoznak. Az új telephelyen a munkatársak kulturált körülmények között, a korábbihoz képest korszerűbb technológiai eszközökkel dolgozhatnak, valamint jobbak a munka- és a szociális körülmények is.

A Magyar Posta 2017-ben kezdte meg országszerte telephelyeinek bővítését, korszerűsítését. Tavaly összesen 21 000 négyzetméterrel bővült a csomagfeldolgozói terület országszerte: egy új üzem létesült a fővárosban, valamint öt vidéki üzem költözött nagyobb helyre. A fejlesztésekre azért volt szükség, mert évek óta folyamatosan bővült az e-kereskedelem, ennek következtében a kezelendő és kézbesítendő csomagmennyiség is jelentősen emelkedett az elmúlt években. A Magyar Posta logisztikai fejlesztéseinek része egy új csomagfeldolgozó gép üzembe állítása. A tervek szerint az új gépet a 2018-és év végi csúcsszezon előtt üzembe helyezi a vállalat.”

Forrás:
Ötször nagyobb területen működik tovább áprilistól a Magyar Posta debreceni logisztikai üzeme; Magyar Posta; 2018. április 5.

Válság vagy töretlen fejlődés a magyar online kereskedelemben?

„Egyes marketing szakértői vélekedés szerint szinte havonta emelkednek az online reklámköltségek, míg néhány éve minimális összeget kellett hirdetésekre fordítani. Ez a drasztikus változás jelentős áremelkedést okozhat, és egyre nehezebb a piacra lépés is. A legnagyobb problémát a hirdetési költségek drasztikus növekedése okozza, olvasható, mivel az elmúlt évben nagyjából tízszeres drágulást lehetett tapasztalni az online hirdetésekben. A Facebook havonta emel az árain. Ez nagy kihívás az online kereskedelemnek, hiszen sok webáruház az ingyenes elérésekre alapozott, minimális volt a reklámköltségük, ennek következtében az áraikba sem kellett ezt beépíteniük, olcsóbban adhatták a termékeiket.

És ki lehet jelenteni, olvasható tovább, hogy válságot él az online kereskedelem. Az online nagy lehetőségei korábban pont abból adódtak, hogy nagyon olcsón lehetett piacra lépni.

blokkk.com: a válságnak semmi jele
Röpke körkérdésünk nyomán kapott válaszok is megerősítenek abban, hogy nincs jele válságnak az online kereskedelemben, tehát az előbbiekkel szemben van más vélemény is.

Nyilván nem vitatható, hogy a hirdetési, marketing költségek megdrágultak az elmúlt években, tehát az ár feljebb ment. De hát léteznek azért más költségek is, ráadásul más környezeti hatások is, melyek meghatározzák a webkereskedők helyzetét és kilátásait. És ott vannak a bevételek is, amiből a webáruház a költségeit kifizeti.

A magyar webkereskedelmet nézve hiába drágult a reklám, az elmúlt tíz évben tízszeresére nőtt a webáruházak bevétele. A digitális reklámpiac bővülése ugyanebben az időszakban „csak” ötszörös volt. Nyilván a webkereskedelem jelenlegi bővülési üteme lassulni fog, ez törvényszerű, de 3-5 évig még mindig kétszámjegyű lesz, de legalább jelentősen nagyobb a hagyományos boltokénál.

Törvényszerű az is, hogy belső szerkezete is változik a webkereskedelemnek. Az egyik belső folyamat, hogy megindult az élelmiszer árusítás is ezen a csatornán az elmúlt néhány esztendőben (hajdanán a G’Roby indított, néhány éve a CBA, Tesco, Auchan, de jön a Spar is, az egyéb napicikkesek közülpedig ott van már a Rossmann, de most indított a dm). Itt jelentős felfutás várható.

Másik markáns iránya a webkereskedelemnek, hogy a forgalom nagyját a nagyok viszik. A kisebb webáruházak egy része kiszorul, de ez a hagyományos boltoknál is jellemző, a webkereskedelemben is várható volt, hacsak nem szakosodnak valamilyen egyedi területre, sajátos arculattal.

És a legfontosabb kérdés a változások előrejelzésében, hogy a webáruházak nagyágyúi a hagyományos boltjaik mellett viszik a webet. A két üzletágat sok működési elemben össze is fonják. Ennek az egyik leglátványosabb, látható vonala az átvevőpontok hálózata, ami éppen a saját bolt. A másik, hogy közös felületeken fut a reklám, például természetes, hogy az áruház honlapján a hagyományos boltjának a reklámja is fut a webáruház elérhetősége mellett. Ezek, és a logisztika gyors fejlődése költségcsökkentő tényezők például.

Világviszonylatban is megfigyelhető ráadásul, hogy például az amerikai Amazon éppen hagyományos boltokat nyitogat, a világ legnagyobb online portálja, az Alibaba is boltot vásárol, másik oldalról pedig a Walmartnál, a világ legnagyobb kiskereskedőjénél folyamatosan hízik a webkereskedelem. Tehát a legnagyobbaknál is összefonódik a hagyományos és a webkereskedés.

A digitalizáció is a webet erősíti, hiszen mindent egyre jobban átsző, a vásárlók otthonát is. Megkerülhetetlen és éppen a webkereskedelem irányába tereli a fogyasztót, hiszen egyre természetesebb a digitális eszközök használata a mindennapi életben.

A webáruháznál persze vannak más költségek is, mint mindenütt. A legnagyobb működési költség a beszerzési ár, annak az ára, amit elad. Ebben is a nagyok vannak előnyben, tehát ez viszont megint abba az irányba mutat, hogy teret veszíthetnek a kicsik. De hogy legyen még mit mérlegelni, a hagyományos kisbolt számára éppen egy webáruház nyitása jelenthet erősítést a talpon maradásban.

Tehát nem érdemes a webkereskedelem felett vészharangot kongatni. A jövő a további növekedés, és összefonódás a hagyományos üzletágakkal.

És a Facebook? Jó nagy bajban van, finoman is fogalmazva, és valamit tennie kell puszta léte érdekében. Nem lehet kizárni, hogy éppen a reklámszolgáltatás lesz az egyik, amin keresztül lépni fog. Ez csak feltételezés persze.”

Forrás:
Dehogy él válságot az online kereskedelem; blokkk.com; 2018. április 6.

Lassan véget érhet az olcsó webáruházak kora

„Szinte havonta emelkednek az online reklámköltségek, míg néhány éve minimális összeget kellett hirdetésekre fordítani. Ez a drasztikus változás jelentős áremelkedést okozhat. Wolf Gábor marketingszakértő szerint egyre nehezebb a piacra lépés is.
Két-három évvel ezelőtt a legtöbb webáruház kiterjedt e-mail-marketinget használt, de mivel ma már mindenki zömében olvasatlanul törli a hírleveleket, az egyik legnépszerűbb online marketingeszköz teljesen hatástalanná vált – mondta a Világgazdaságnak Wolf Gábor. A marketingszakember szerint a legnagyobb problémát a hirdetési költségek drasztikus növekedése okozza. Néhány éve a Facebook nagy elérést adott a cégeknek, méghozzá ingyen. Majd elkezdte folyamatosan egyre inkább visszaszorítani és fizetőssé tenni az eléréseket.

„Az elmúlt évben nagyjából tízszeres drágulást tapasztaltunk az online hirdetésekben, ehhez nagyban hozzájárul, hogy a Facebook havonta emel az árain. Ez nagy kihívás az online kereskedelemnek, hiszen sok webáruház az ingyenes elérésekre alapozott, minimális volt a reklámköltségük, ennek következtében az áraikba sem kellett ezt beépíteniük, olcsóbban adhatták a termékeiket. Ez most borul, és kénytelenek emelni az áraikon” – mondta Wolf Gábor.

Szerinte ma annyival több pénzre, szaktudásra és időre van szükségük a webáruházak üzemeltetőinek, hogy ki lehet jelenteni: válságot él az online kereskedelem. Az online nagy lehetőségei korábban pont abból adódtak, hogy nagyon olcsón lehetett piacra lépni.

Minimális összegből el lehetett készíteni egy webáruházat, és hozzá lehetett kötni az e-mail-rendszert és a Facebook-oldalt. A küszöb azonban egyre magasabb, nehezebb és drágább a piacra lépés.

A szakember szerint esélyes, hogy eltűnnek olyan cégek a piacról, amelyek nem tudnak lépést tartani, sokan a prémiumtermékek és -szolgáltatások irányába menekülnek majd, míg mások – vélhetően a kisebb cégek – összefognak, hogy megosszák a növekvő költségeket.”

Forrás:
Lassan véget érhet az olcsó webáruházak kora; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2018. április 6.

Okos megoldások egy város életében

„2018. április 26-án Okos megoldások egy város életében címmel rendeznek konferenciát Miskolcon. Az URBACT Smartimpact projekt zárásaként megvalósuló rendezvényen a hazai és külföldi okos város stratégiák mellett az okos városfejlesztés lehetőségei is nagy hangsúlyt kapnak.

Az URBACT SmartImpact projektje befejezéséhez közeledik. Április 26-án, a projekt zárásaként Okos megoldások egy város életében – Smart City Miskolc címmel rendez konferenciát Miskolc, a Miskolci Egyetem Elektronikai és Informatikai Kutató Intézet és az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont. A város Smart City akcióterve, a tervezett okos projektek és a hazai helyzetképet bemutatása mellett az okos városfejlesztés lehetőségekről is beszélnek az előadók. A miskolci mellett a budapesti és a kaposvári tapasztalatokat, illetve az Okos Város Példatár magyar és nemzetközi jó gyakorlatait is megismerhetik az érdeklődők.

SmartImpact, avagy hogyan lehet felkészülni az okos város létre
10 európai város (Manchester, Dublin, Eindhoven, Porto, Stockholm, Zágráb, Guadalajara, Smolyan és Suceava), köztük Miskolc nyert támogatást az URBACT SmartImpact programjának keretében. A projekt nem a technológiai fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt, hanem a városi adminisztráción belüli szervezetfejlesztésre, az innovatív megoldások beszerzésére és finanszírozására, a helyi megújuló ökoszisztéma aktiválásra, a támogató szabályozásokra és ösztönzőkre, valamint az adatintegrációra.

Miskolc a saját adottságainak feltérképezését követően készítette el akciótervét, aminek célja egy nyílt innovációs elvek mentén működő okos város menedzsment-struktúra kialakítása. A tervben a kívánt átalakítások mellett a finanszírozás és a fenntartás lehetőségei is nagy hangsúlyt kaptak.

PROGRAM

9:30-10:00 Regisztráció

10:00-10:10 Köszöntő

10:10-10:30 Okos város a településfejlesztésben
Kolossa József főosztályvezető, Miniszterelnökség

10:10-10:50 Miskolc Smart Stratégiája
Jeney Ákos ügyvezető, MGL Creatív Kft.

11:10-11:20 Kérdések – válaszok

11.20- 12:00 Miskolcon megvalósítani tervezett Smart City projektek (Integrált Akcióterv)
Horánszky Árpád, városfejlesztési referens, Miskolc

12:00-12:40 Városfejlesztési jó gyakorlat átadás az URBACT program támogatásával
Majorné Vén Mariann, Nemzeti URBACT Pont

12:20-12:40 Fejlesztés okosan, okosat
Dr. Váradiné Szarka Angéla, Miskolci Egyetem Informatikai Kutató Központ Igazgató

12:40-13:20 Ebéd

13:20-13:50 Okos városok a gyakorlatban – Online példatár
Körmendi Katalin, Lechner Tudásközpont

13:50-14:10 Smart Budapest – Budapest okos város jövőképe
Garay Márton, városfejlesztési csoportvezető, Budapest

14:10-14:30 Kaposvár Smart City stratégiájának bemutatása
Koroknai-Kardos Beáta, környezetvédelmi referens, Kaposvár

14:30-15:00 Kérdések – válaszok, a konferencia zárása
A rendezvényen történő részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztráció nyitva áll, amíg szabad helyek rendelkezésre állnak.

További információ az URBACT program magyar honlapján érhető el. Az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontja a Lechner Tudásközpont.”

Forrás:
Okos megoldások egy város életében; Lechner Tudásközpont; 2018. április 4.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. április 9.

SZKRIPÁL-BOTRÁNY
Legközelebb majd megvárjuk a tényeket, mielőtt szolidaritást vállalunk
A rejtélyes angliai mérgezési akcióról szóló első hírek nyomán mi is, mint annyian mások, Szkripál-ügyről beszéltünk. Aztán, ahogy szaporodtak a különös, ellentmondásos információ töredékek, lassan inkább Szkripál-hadműveletként emlegettük az esetet, utalva ezzel arra a gyanúra, hogy valójában a geopolitikai információs játszmák újabb esetével állunk szemben. Most, a legfrissebb fejlemények nyomán már nyugodtan címkézhetjük Szkripál-botrányként az esetet. Még hozzá egy olyan, szélesedő nemzetközi botrányként, amely elsősorban a közösségi médiumok platformjain gyűrűzik egyre tovább.
A brit hivatalosságok, majd a melléjük felsorakozó NATO-szövetségesek már az elmúlt hetekben is éles csatározásokat vívtak az oroszokkal – egyelőre még csupán a kibertérben. A bombaként robbanó új hír (miszerint az angol állam tudományos illetékesei nem tudtak bizonyságot találni arra, hogy honnét is származott a felhasznált méreg) azonban dühös kifakadásra késztette most már Nagy-Britannia egyes szövetségeseit is. Az egyik legjelentősebb új megszólaló, Armin Laschet, Észak-Rajna Vesztfália tartományi miniszterelnöke, egyben Angela Merkel CDU-jának alelnöke. Nem akárkiről van tehát szó. Napokban közzétett Twitter-üzenetében kerek perec úgy fogalmazott: „Ha valaki támogató kiállásra akarja kényszeríteni egy ügyben NATO-szövetségeseit, akkor legközelebb majd talán bizonyítékokkal szolgál előbb…”.
A legnépesebb német szövetségi tartomány vezetője a nyugati világban lassan az egekig fokozódó oroszellenes hisztériára utalva azt is hozzá tette: „Mindenki azt gondol az oroszokról, amit akar, de én a nemzetközi kapcsolatok tanulmányozása során nem ilyen (stílust) tanultam”.
Egyelőre úgy tűnik, hogy May miniszterelnök, akárcsak külügyminisztere, Boris Johnson valótlant állított, amikor a brit vegyi fegyverkutató intézet vizsgálataira hivatkozva nevezte meg az orosz kormányt, mint valószínű elkövetőt. Álláspontjuk azonban a napvilágra került cáfolat nyomán sem változott: a Brit Külügyminisztérium újabb videofilmet tett közzé a közösségi média terekben, amelyben megerősítették korábbi vádjukat az oroszok bűnösségéről. A diplomáciai pengeváltások folytatódnak a kibertérben.
Evidence before solidarity. German Official blasts UK, allies for blaming Russia in Skripal case; RT.com; 2018. április 4.
Armin Laschet német tartományi miniszterelnök Twitter-posztja

Vigyázz, palesztín, figyellek! Az izraeli hadsereg szóvivője a közösségi médiában
Többször írtunk már mi is az izraeli állam – sok szempontból példa értékűnek tekinthető – erőfeszítéseiről, amelyek a digitalizáció kínálta új lehetőségeket szeretnék a 21. századi közdiplomácia szolgálatába állítani. Elsősorban az Izraeli Külügyminisztérium jár az élen abban, hogy a közösségi médiumokon keresztül hogyan lehet újszerűen megszólítani, párbeszédre ösztönözni a térségben lakó arab népességet. Ugyanakkor az izraeli fegyveres erők is rég óta felfigyeltek az online közösségi térben rejlő kihívásokra és lehetőségekre. Feladatkörük jellegénél fogva a külügyi szakembergárdánál „harciasabb” módszerekkel kezdték alkalmazni elsősorban a YouTube-ot és a Twittert, majd később a Facebookot, már a 2000-es évek közepétől. A 2012-ben, a Gázai-övezetet uralma alatt tartó Hamász palesztín szervezet elleni katonai akció új fejezetet nyitott az Izraeli Hadsereg „közösségi média hadviselésében” is. Akkor ugyanis a szárazföldi és légi akciókhoz szorosan kapcsolódva, valós idejű Twitter-offenzívát indított az online térben információs hadjáratot folytató palesztín fegyveres szervezet ellen az izraeli haderő kiberegysége.
A napokban kitört újabb zavargásokhoz kapcsolódó hír azonban komor árnyékot vethet az izraeli haderő szakszerűségéről, demokratikus jellegéről szóló mítoszra. Az IDF egyik katonai szóvivője, Avichay Adraee ugyanis olyan fotómontázst posztolt arab nyelvű (hivatalos) Twitter-csatornáján, ami az Izrael Állam ügye mellett kiállókban is erős ellenérzést kelthet. A képen egy izraeli mesterlövész távcsöve látható, a célkeresztben egy arab kisgyerekkel. A képen, vörös felirattal a figyelmeztetés: „Látunk ám téged!” Sokan úgy vélik, egy ilyen provokatív, embertelen poszt – ami vírusként terjed aztán a közösségi terekben – több mint bűn: hiba. Olyan, ami évekre vetheti vissza az Izraellel szemben amúgy is vegyes érzelmeket tápláló arab népesség meggyőzésére folytatott digitális diplomáciai erőfeszítéseket. Az izraeli külügynek most főhet a feje.
Avichay Adraee; Twitter; 2018. április 6.

Grúzia egy „szebb jövőt” építene a szakadár Abháziával és Dél-Oszétiával
Az elmúlt hét kiberdiplomáciájának egyik legérdekesebb, legeredetibb kezdeményezése viszont a grúz hatóságokhoz kötődik. A Szovjetúnió széthullása nyomán, az 1990-es évek elején nem csupán a korábbi tagköztársaságok váltak függetlenné, hanem egyes kisebb térségek, etnikai enklávék is ilyesfajta önállósodást vettek a fejükbe. A maguk függetlenségét sokra tartó köztársaságok azonban nem szívesen látták, ha mások immár tőlük szerettek volna függetlenedni. Véres konfliktusok, fegyveres harcok törtek ki több felé, elvetve ezzel néhány máig ható konfliktus magvát. Ilyen rövid, de pusztító háborúság után szakadt ki az immár független Grúziából két nemzetiségi terület is: a kaukázusi kisnépek által lakott Abházia, és az oszétok, valamint betelepülő oroszok által lakott Dél-Oszétia. Az idő közben fegyveres erőit korszerűsítő Grúzia 2008-ban fegyveres akcióval szerette volna kiterjeszteni hatalmát a szakadár térségekre. Oroszország azonban katonai ellencsapással válaszolt, amelynek nyomán a mai napig ún. „de facto önállóságot” élvező terület maradt Dél-Oszétia is, Abházia is.
A grúz vezetés most szokatlan, eredeti, és akár politikai értelemben is példamutatónak tekinthető akcióval igyekszik „visszahódítani” a tőle elszakadt területek népességét. A hangsúly a népességen van, nem pedig a területen. Noha természetesen a grúzok nem mondanak le a két szakadár régióról, azonban felismerve a jelenlegi geopolitikai realitásokat úgy döntöttek: a vitás nemzetközi politikai kérdéseket nem feszegetve terjesztik ki a grúz gazdaság, oktatásügy, sőt közigazgatás egyes elemeit a két szakadár területre. Az erőteljes kereskedelemfejlesztés mellett a grúz oktatási tér kiterjesztése játszhatja a fő szerepet ebben a térségre alig jellemző, békés közdiplomáciai „offenzívában”. Ennek keretében jelentősen meg kívánják könnyíteni az abháziai és dél-oszétiai térségből az egyetemi beiskolázásokat a grúziai oktatási intézményekben. Ésszerű a feltételezés, hogy a megbékélést a mindennapi kapcsolatok helyreállítása és kiterjesztése szolgálhatja a leginkább. Külön érdekesség, hogy a konkrét tevékenységekben megnyilvánuló, békés „országyegyesítés” előmozdítására a digitalizáció lehetőségeit is fel kívánják használni: különösen a közvetlen gazdasági kapcsolatok kiépítésében és fenntartásában szánva jelentős szerepet az e-közigazgatás eszközrendszerének. Az elképzelés zseniális: a terv az, hogy a „de facto önállósodott” szakadárokat a mindennapi élet tevékenységeiben megnyilvánuló módon, „de facto re-integrálják”, miközben nem feszegetik azt, hogy formálisan ki milyen országban is lakik.
A tervnek azonban jó néhány buktatója lehet. Egyfelől komoly problémát jelenthet, hogy a kezdeményezést egyoldalúan, a grúz hivatalok dolgozták ki, elmulasztva a tervezésbe bevonni az érintett szakadár köztársaságok hatalmi szerveit. De ez az „országegyesítés” a másik oldalról sem biztosan zökkenőmentes. Maguk a grúz kormánytisztviselők is elismerik ugyanis, hogy az Abháziában, Dél-Oszétiában élő „nemzettestvérekkel” szemben ma még sokfelé erős előítéletek élnek a „többségi” grúz népességben.
Georgia aims at „better future”with breakaway Abkhazia and South Ossetia; Joshua Kucera; Eurasianet; 2018. április 5.

A kártékony szoftverek terjedése és a geopolitika eseménynaptára – feltűnő egybeesések
A kiberbiztonságra szakosodott Comodo cég a napokban közzétette legfrissebb jelentését a világban terjedő rosszindulatú szoftver kártevőkről. A „Comodo Threat Research Labs’ Global Malware Report 2017” elnevezésű tanulmány legfontosabb megállapítása az, hogy a világban terjedő számítástechnikai kártevők megjelenése, pontosabban a megjelenések „sűrűsödése” rendkívül szoros korrelációban van a világban tapasztalható akut geopolitikai jelenségekkel. Magyarul: ahol és amikor valami történik a nagypolitikában, ott és akkor megsűrűsödnek a kibertérben feltűnő szoftverkártevők is.
Ez persze már nem is olyan új keletű megfigyelés: az online térben terjedő, szándékos károkat okozó, emberek által teremtett kártevők feltűnése nagyon gyakran áll kapcsolatban valamilyen politikai természetű eseménnyel. Ebben a tekintetben tehát az elmúlt év nem hozott gyökeresen újat. Amiben viszont feltétlenül új jelenséget láthatunk, vélik a tanulmány összeállítói, az a kibertámadások hatókörének korábban nem látott kiterjedése. Jelentősen megnövekedett rosszindulatú számítógépes aktivitás kapcsolódott például október hónaphoz, az Egyesült Államok Virginia államában zajló szenátorválasztások időszakában. Vagy, szokatlanul élénk szoftverkártevő terjedést regisztráltak az észak-koreai rakétakísérletek rövid időszakában. Az informatikai kártevők megjelenésének másik jelentős hulláma pedig éppen az USA és Kína közötti tengeri határviták elmérgesedésének időszakára esett.
A Comodo-tanulmány érdekes adatokat szolgáltat az egyes nagypolitikai események kapcsán hirtelen terjedni kezdő szoftverkártevők tipológiáját illetően is. A leggyakoribbak 2017-ben is – akár csak korábban – az ún. trójai kártevők voltak, amelyek önmagukban mintegy 40%-át tették ki az összes felfedezett kiberféregnek. Növekedő tendenciát mutatott a nem kívánatos alkalmazások terjedése is, összességében csaknem 25%-át téve ki immár az azonosított kártevőknek. A harmadik legjelentősebb csoportot az ún. backdoor kártevők képviselték, tehát azok, amelyek a számítógépek védelmi rendszereit megkerülve, a „hátsó ajtón” keresztül igyekeznek beépülni a rendszerekbe.
Érdekes adat ugyanakkor az is, hogy a világban merre regisztrálták a különféle bajkeverő megjelenéseket. A Comodo szakemberei szerint összesen 226 országban tűntek fel – természetesen változó intenzitással, a különféle nagypolitikai eseményekhez kapcsolódva – valamiféle számítógépes kártevők. E téren akad egy kifejezetten meglepő adat: a támadások zömét kitevő trójai-offenzíviák ugyanis (az összes fertőzés 9%-ával) legjobban az Orosz Föderációt sújtották. Ami annyit jelent, hogy Oroszország a kiberbűnözés első számú elszenvedője, nem pedig a kiindulópontja, ahogy azt gyakorta feltételezzük.
Malware spikes related to geopolitical events; Ian Murphy; Enterprise Times; 2018. március 16.
Comodo Global Malware Report 2017: Malicious Cyber Activity Surges Coincide with Geopolitical Events; Comodo; 2018. március 13.
Comodo jelentés letölthető

Az orosz Internet hatóság a Telegram üzenetküldő szolgáltatás blokkolására adott utasítást
A Roszkomnadzor, azaz az orosz internetes felügyeleti hatóság a múlt pénteken közleményben jelentette be: utasítást adott a Telegram online üzenetközvetítő szolgáltatás blokkolására az Oroszországi Föderáció területén.
A hírre azért figyeltünk fel, mert jól tapintható tendenciaként érzékeljük – és ezért gyakorta be is számolunk – azokat a lépéseket, amelyekkel a világ egyes meghatározó államai (elsősorban az USA, valamint Kína és Oroszország) adminisztratív eszközökkel igyekeznek befolyásukat kiterjeszteni az társadalmak életében mindinkább meghatározó online terekre. Egyfelől az internetes világ, a mobil kommunikáció óriáscégeire gyakorolt nyomás eszközével élnek, azaz mintegy „kiszervezve” a névlegesen magánszektornak számító céges világba a felügyelet, vagy éppen befolyásolás biztosítását. Ezzel az eszközzel elsősorban az USA hatóságai élnek, hiszen a számítástechnikai, közösségi média hatalmasságok legtöbbje is amerikai vállalkozás. A másik módszer a direkt akció, amikor az erre szakosodott állami hatóságok, élve szabályozói jogkörükkel, kényszerítik rá akaratukat (többnyire persze ekkor is a szolgáltatókon keresztül) a felhasználókra.
Most is ennek lehettünk tanúi Oroszországban, ahol a konkrét tiltás okaként azt nevezte meg az internethatóság, hogy a Telegram cég nem tett eleget annak a törvényi előírásnak, ami szabályozza az internetes szolgáltatók és a nemzetbiztonsági szervezetek (jelen esetben az FSzB) közötti kötelező adatmegosztást.
Néhány hete az Orosz Legfelsőbb Bíróság döntésében kötelezte a céget az adatokhoz való hozzáférés biztosítására (azaz a titkosítási kódok átadására). Ennek hiányában, a Rosszkomnadzor hatóság mostani rendelkezése rendkívül visszavetheti a cég piaci részesedését.
Russian Internet watchdog seeks block on Telegram messenger over refusal to give up encryption keys; RT.com; 2018. április 6.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉS
Springer, Paul J. (2018): Outsourcing War to machines.The Military Robotics Revolution. Santa Barbara – Denver, Praeger Security International
Többször idéztük már azt az egyre jobban terjedő felfogást, miszerint a diplomácia valójában maga is háború, csak kicsit más eszközökkel vívják. A hajdani nagy teoretikus, a német Clausewitz klasszikus mondásának ez a kifordítása több mint indokoltnak látszik napjainkban. A digitális eszközök megjelenésével, elterjedésével és a külkapcsolati tevékenységbe való tömeges bekapcsolásával a helyzet, nézetünk szerint, tovább súlyosbodott. Ma már alig túlzás, ha azt állítjuk: a diplomácia maga is háború – és ma már az eszközeiben sem lényeges a differencia.
A héten egy érdekes, frissen megjelent könyvet ajánlunk olvasásra. És, persze, már kitalálhatták: a téma a kibernetika, a digitalizáció, a diplomácia, azaz inkább annak másik vállfaja: a „valódi” háborúskodás. A „Gépeknek kiszervezett háború” című munka a technológiai ipar néhány „forró” kulcsterülete, a Mesterséges Intelligencia, a robotika, illetve az automatizáció hadialkalmazásainak újabb lehetőségeit veszi figyelembe.
A könyv megannyi technológiai újdonságot is tartalmaz, ám a legizgalmasabb fejezetek nem ezek. Ami elgondolkodtat valamennyiünket, az ezeknek az új, „ember nélküli” technológiáknak a hadi alkalmazásához kapcsolódó jogi, sőt etikai kérdések sora.

SZAKMAI MŰHELY – Helló, Világ! A techno-diplomácia felemelkedése. Konferencia
A múlt héten egy csemegét ajánlottunk, az ún. „paradiplomáciát” összefoglalóan bemutató, érdekes kézikönyvet. Jeleztük már akkor: a városok, nagyobb térségek önálló külkapcsolati tevékenységét bemutató szakterülettel még gyakorta találkozunk a jövőben is.
Most mindjárt egy konferenciára hívjuk fel a figyelmet, amit holnap után tartanak San Franciscoban. A téma, egyikünk sem lepődik meg, a digitális forradalom bölcsőjének számító kaliforniai térség, a híres Szilícium-völgy formálódó, alakuló diplomáciai tevékenységeinek számbavétele lesz.
Az előadók között találjuk a főszervező Swissnex szakértőit. A szervezet – egyfajta diplomáciai képviseletként – a Svájc és a Szilícium-völgyi technológiai vállalatok közötti kapcsolatok előmozdítására alakult. Hasonlóan aktív szerepet játszanak majd a Geneva Internet Forum szakemberei is, akikkel időről időre találkozunk hírlevelünkben is, mint a digitális diplomácia igazi úttörő csapatával.
Hello, World! The Rise of Tech Diplomacy; Swissnex; 2018. április 6.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. április 3-április 6.

Ajánlati/Részvételi felhívás

Adásvételi szerződés informatikai eszközök beszerzésére – kriminalisztika, mobil-IoT, VR valamint oktatástechnika tématerületekhez – a Széchenyi István Egyetemen a GINOP 2.3.4-15-2016-00003 projekt keretében (7 részterület)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/65
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.04.05.
Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.15.
Lásd bővebben

„Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő pályázatkezelő rendszereinek (Online Pályázati Rendszer, UKIR) e-ügyintézésnek való megfelelése érdekében történő informatikai fejlesztése”-AF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/64
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.04.04.
Ajánlatkérő: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.08.
Lásd bővebben

„Telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét, infrastruktúra kiépítés (meghallgatópontonként)”-ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/63
Beszerzés tárgya: Árubeszerzés
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás Gyorsított eljárás
Közzététel dátuma: 2018.04.03.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.04.16.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről – adatátviteli berendezések és a menedzselésüket biztosító hardver és szoftver eszközök beszerzése, egy optikai uplink-kel rendelkező végberendezés (CPE – eszköz) szolgáltatói router beszerzés – KM 2. lehívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/63
Ajánlatkérő: MVM NET Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Euro One Számítástechnikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): Érték: 11584 USD
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – További végponti eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/66
Ajánlatkérő: KOM Központi Okos Mérés Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: MOM Zrt.; Fiorentini Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 194294 EUR
Lásd bővebben

Az EDR országos hálózat bővítése – rádiós lefedettség tervezése és kiépítése az M3 metróvonal alagúti és állomási részein – eredményről szóló tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/66
Ajánlatkérő: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.599.765.289,- Ft
Lásd bővebben

TE – Keretmegállapodás alapján pont-pont kiépítésű mikrohullámú összeköttetések létesítéséhez szükséges eszközök telepítése a GINOP-3.4.5-VEKOP-16 azonosítószámú kiemelt projekt keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/66
Ajánlatkérő: Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: MOBILEGAP Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 313.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eredményről – Optikai hálózatok tervezése a Tiszántúl, Közép-Magyarország és az Észak-Dunántúl területén (3. csoport) – GINOP 3.4.2.-VEKOP-15-2016-00001 számú projekt keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/66
Ajánlatkérő: MVM NET Zrt.
Nyertes ajánlattevő: General-Telecom Mérnöki Szolgáltató Kft.; Mátra-Phone Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.; OT Industries-KVV Kivitelező Zrt.; OT Industries Tervező Zrt.; OT Industries-KVV Kivitelező Zrt.; OT Industries Tervező Zrt.; General-Telecom Mérnöki Szolgáltató Kft.; Mátra-Phone Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.740.621,55,- Ft
Lásd bővebben

eredménytájékoztató-„CT-EcoSTAT Integrált Gazdasági és Gazdálkodási Rendszerhez támogatási (support) szolgáltatás beszerzése 2018-2019. évre”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/65
Ajánlatkérő: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: CompuTREND Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 128.208.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről-Megyei kormányhivatalok részére, szerver konszolidáció végrehajtásához hardver és licensz beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/65
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.260.345.600,- Ft
Lásd bővebben

Mobil távközlési eszközök és szolgáltatások beszerzése (701/2018)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/65
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Nyrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 550.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00053 azonosító számú kiemelt projekt keretében működtetés menedzselési rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/65
Ajánlatkérő: Zala Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: AXIS Rendszerház Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 240.059.820,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – IT rendszerüzemeltetés, informatikai infrastruktúra, hálózatok, szerverek, kliensek üzemeltetése 24 hónapra vállalkozási szerződés keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/64
Ajánlatkérő: Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: TIGRA Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 120.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – „Mobilizált ügyfélszolgálat biztosításához szükséges gépjármű beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/64
Ajánlatkérő: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: Miskolc Autóház Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eredményről-Vállalkozással vegyes adásvételi szerződés a GINOP-3.4.3-VEKOP-15-2016-00001 számú projekt keretében hozzáférési aggregációs helyszínek kiépítéséhez szükséges eszközök beszerzése beüzemeléssel, beépítéssel tervezéssel. – 1. lehívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/64
Ajánlatkérő: MVM NET Zrt.
Nyertes ajánlattevő: GLOBE.com Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 62.860.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – adatátviteli berendezések és a menedzselésüket biztosító hardver és szoftver eszközök beszerzése, két optikai uplink-kel rendelkező végberendezés (CPE – eszköz) szolgáltatói router beszerzés – KM 2. lehívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/64
Ajánlatkérő: MVM NET Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Euro One Számítástechnikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 146776 USD
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

„Az Egységes Központi Elektronikus Irat- és Dokumentumkezelési Rendszer (EFEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint a Pest Megyei Kormányhivatal számára”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/66
Ajánlatkérő: Pest Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 40.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint – szerződéskötési szándék
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/64
Ajánlatkérő: Veszprém Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.588.230,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az amerikai számvevőszék jelentése a mesterséges intelligenciáról – lehetőségek, kihívások, következmények

„Az Egyesült Államok számvevőszéke (Government Accounting Office, GAO) igazgatója 2017. július 6-ára kétnapos fórumot hívott össze az ipar, a kormányzat, a tudományos élet és a civil szervezetek részvételével a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségekről, ezzel együtt a felmerülő kockázatokról és kihívásokról is. Az erről kiadott jelentést – amelyet nem csak a résztvevők lektoráltak, hanem két független szakember is – március végén hozták nyilvánosságra.

A GAO jelentésének felvezetésében kiemeli: az MI jelentős mértékben javíthatja az életminőséget és a versenyképességet olyan megoldásokkal, amelyek választ adhatnak sok, a társadalmat feszítő kérdésre. Ugyanakkor az MI terjedése számos új kockázatot vet fel, munkaerőt szoríthat ki a piacról, valamint növelheti a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket is. A washingtoni fórum a lehetőségek, kihívások és következmények vizsgálatakor négy szegmensre összpontosított: a kiberbiztonságra, az önvezető járművekre, a büntetőjogi igazságszolgáltatásra és a pénzügyi szolgáltatásokra. Annak megállapítása mellett, hogy az MI messzire menő hatással van a társadalomra, azonosították azokat a területeket, amelyeken további kutatásokra, valamint szakpolitikai változtatásokra lesz szükség.

A fórum megállapításai szerint az MI révén megvalósuló automatizálás – az automatizálás korábbi fázisaihoz hasonlóan – javítja a termelékenységet és növeli a kibocsátást. A kiberbiztonság területén az MI vezérelte automatizált rendszerek és algoritmusok segítenek felderíteni és kijavítani a sérülékeny pontokat, valamint kivédeni a támadásokat. Az önvezető járművek fejlesztési törekvéseiben a járműgyártó és az informatikai cégek egyaránt használják az MI eszközeit a vezetésbiztonság javításában és a mobilitás lehetőségeinek szélesítésében. A büntetőjogi igazságszolgáltatásban az elemző munka automatizálható része jól használható eredményeket biztosít a döntéshozók számára további felhasználásra a rendőrségi előrejelzésekben, az arcfelismerésben és a kockázatelemzésben. A pénzügyi szolgáltatók jó része már most is használja az MI-t az ügyfélszolgálati munkában, a vagyongazdálkodásban, az ügyfélkockázatok elemzésében és a belső ellenőrzésben. A résztvevők ugyanakkor számos kihívást is kiemeltek az MI terjedése kapcsán. Így pl. azt, hogy ha maguk az MI által használt adatok elfogultságot tükröznek, vagy éppen hekkertámadás éri az adatbázist, az eredmény is hasonlóan elfogult vagy torz lesz. A szükséges adatok gyűjtése és megosztása során a számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférés és a megfelelő humántőke szűkössége egyaránt nehézséget okozhat. De az MI széleskörű terjedése a jogalkotás és a szabályozás területén is komoly kérdéseket vet fel. A résztvevők szerint szükség lenne egy megfelelő etikai keretmegállapodásra is, amely megfelelő mederben terelné az MI-kutatásokat és -fejlesztéseket, és egyben abban is segítene, hogy a társadalom széles körben fogadja el mindennapi élete részeként az MI-t.

Az előnyök és kihívások számbavétele után a fórum résztvevői kiemeltek néhány olyan szakpolitikai kérdést, amelyek további figyelmet igényelnek. Az adatmegosztás ösztönzésének egyik fontos eszköze lehet például az érzékeny adatok megosztásában olyan mechanizmusok kidolgozása, amelyek a közérdek és a gyártók védelmét is figyelembe veszi. A biztonság erősítésében fontos szerepe lehet a költségek és a felelősség gyártók és felhasználók közötti megosztásának. A szabályozás megközelítésében is változásra van szükség, akárcsak a kockázat elfogadható mértékének és az etikai megfontolások meghatározásában.

A következmények feltárásakor a döntéshozók szükségszerűen alapvető kompromisszum-kényszerekkel szembesülnek. Ennek kapcsán további kutatásokat javasolnak több területen. Ezek közül kiemelve szabályozási „játszóterek” kialakítását az MI termékek tesztelésére, a magas minőségű adatok fejlesztését, az MI hatásának megértését az oktatásban és képzésben, valamint az informatikai etika és az MI közérthetősége érdekében teendő lépések feltárását.”

Forrás:
Technology Assessment: Artificial Intelligence: Emerging Opportunities, Challenges, and Implications; U.S. Government Accountability Office (GAO); GAO-18-142SP; 2018. március 28.

Blokklánc és közigazgatás: túlzások és realitás

„Napjaink egyik legizgalmasabb témája a blockchain technológia, és az arra épülő megoldások térnyerése az élet számos területén, így a közigazgatásban is. A blockchain-őrület jelentőségét nem látjuk pontosan: vannak, akik nem vesznek róla – egyelőre – tudomást, és vannak, akik egy újfajta kontrollviszony alapvető infrastrukturális elemeként definiálják. (A szerző erőteljes technofil beállítottsága utóbbi irányba hajtja, azonban számos fenntartással. Ezért született ez a cikk.)

A Blockchain (vagy blokklánc) egy olyan kriptográfiai módszerekkel támogatott, decentralizált informatikai hálózat, melynek egyenrangú végpontjai közvetlenül (és hitelesítve) kommunikálnak egymással, kiemelt központi csomópont nélkül. E megoldás alapjait ún. peer-to-peer (vagy P2P) típusú hálózatok jelentették (pl.: Bittorrent, Skype). Ahogy Sík Zoltán Nándor a technológiát is alaposan bemutató tanulmányában – nagyon helyesen – rá is mutat, e technológia alapjaiban rengethet meg társadalmi formációkat és hierarchiákat, mert pontosan azokat a közegeket, közvetítőket és struktúrákat teszi feleslegessé, amelyek jelen társadalmunk fontos építőkövei. Miután megtizedeli a közvetítőket, az gazdaság nagy részét adó szolgáltató szektort fenekestől felforgathatja. Nem véletlenül hívják ezt a technológiát (is) web 3.0-ának, hiszen a webes tevékenységek új generációját hozzák el.

Két fő fajtáját különböztetjük meg: a publikus blokkláncot és a privát blokkláncokat. A világ jelenleg is népszerű szolgáltatásai és a fejlődés fősodra a publikus megoldásoknál látszik, azonban a legnagyobb anomáliák is itt keletkeznek.

Bár a blokklánc technológiáját eredetileg a BitCoin kriptovaluta (alternatív elszámolási eszköz) üzemeltetésére hozták létre (és jelenleg is a technológiával több mint ezer különböző kriptovaluta – altercoin – működik), körvonalazódnak azok a területek, amelyeket a közigazgatás használhat, hogy látványosan gyorsuljon, és transzparenssé váljon.

– „Smart contractok” (okos szerződések): Minden „ha-akkor” típusú kapcsolat programozható e technológiában, így egy feltétel teljesülése esetén a szerződésben foglalt következmény automatikusan végrehajtásra kerül (nyilván először az egyszerűbb szerződéseknél). Nincs szükség ügyvédekre, nincs követeléskezelés, körbe-tartozás stb. De nincs szükség nemzeti jogra (és annak intézményeire) sem ebben az esetben, mert a világ két bármely pontja közötti megállapodás automatikusan végrehajtásra kerül a feltételek teljesülése esetén.
– Online azonosítás, validáció: a blokklánc kriptográfiai megoldásai miatt az egyik legbiztonságosabb adattárolási és azonosítási megoldást tudja adni, így a magasabb szintű – ügyfél azonosítást kívánó – szolgáltatásoknál támaszkodhatunk rá.
– Közösségi gazdasági megoldások: a peer-to-peer technológia egy kereskedelmi értéklánc összes szereplőjét kiiktathatja az eladón és a vevőn kívül. Ez olcsóbbá és gyorsabbá teszi a kereskedést. A közbeszerzés kérdésköre is teljesen átértékelődhet.
– Crowfounding (közösségi finanszírozás): egyre több olyan üzleti ötletet látunk, melynek pénzügyi alapjait közösségi finanszírozással próbálják megteremteni. Azaz közzé tesznek egy koncepciót, üzleti tervet stb-t, és befektetőket gyűjtenek hozzá, akik a későbbi nyereség reményében vásárolnak részesedést.
– Szavazások: a technológia publikussága, az elosztott adatbázis technológiából fakadó átláthatóság és az online azonosítás egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá tehet közvélemény-kutatásokat, szavazásokat. (Pl.: az ausztrál Flux nevű alkalmazásban a szavazók dönthetnek arról, hogy képviselőjük miről szavazzon. Szavazataikat át is adhatják a hozzáértőknek.
– Adattárolás: A decentralizált, megosztott adattárolási rendszerek a hekkelésekkel és adatvesztéssel szemben sokkal ellenállóbbak, mint a centralizált (kliens-szerver) megoldások. Ráadásul a transzferek (streamingek) gyorsabbak is ezekben a struktúrákban.
– Nyilvántartás: Fentiekből következik, hogy a nyilvántartások is hatékonyan helyezhetők blokklánc alapokra. Nem véletlen, hogy Honduras, majd Svédország is bejelentette, hogy az ingatlan-nyilvántartását blokklánc alapokra (is) kívánja helyezni.
– Közösségi intelligencia, okos-kormányzás, döntéstámogatás: A közösségi alapú predikciók – az egyes vélemények számossága miatt – magas pontosságot érhetnek el. A döntéshozatalt eltorzító tévhitek a vélemények átlagolásával kiszűrhetők.
– IoT (Internet of Things – Dolgok internete) megoldások: A hálózatban – az okos szerződések segítségével – automatizálhatók szoftverek (illetve a szoftverek által irányított gépek, szenzorok). Ezzel magas fokú rendszerhatékonyság és költségmegtakarítás érhető el.
Mindezek pénzügyi alapjait egyelőre a kriptodevizák jelentik.

A blokklánc azonban egyelőre több kérdőjelet, megoldandó feladatot rejt. A legfőbb problémát épp az jelenti, hogy a rendszer felett nincs joghatóság. Miután decentralizáción (központ nélküli, konszenzuson) alapuló rendszer a publikus blokklánc, nincs hatósági-felügyeleti szerv, aki egy esetleges anomáliát kezelni tudna. Nincs jogorvoslat, nincs állami kényszer sem. Amit egyszer végrehajtottak (függetlenül annak jogszerűségétől, a résztvevők eredeti akaratától), azt már nem lehet semmissé tenni. Ez pedig – jelen tudásunk szerint – aggályos. Pontosan azok a jogi garanciák hiányoznak, amitől egy jogállamban biztonságban érezheti magát egy állampolgár. A rendszer elosztott jellege miatt a joghatóság kérdése is meghatározhatatlan, így a működés állami felügyeletét, esetleges kényszerintézkedéseinek foganatosítását nehezen tudnánk értelmezni.
…
Amíg ezek a kérdések megnyugtatóan nem rendeződnek, nem képezheti alapját domináns közigazgatási alkalmazásoknak.

Ennek köszönhető, hogy az államok egyelőre ambivalensen állnak a technológiához. Vannak államok, amelyek egyik-másik részét tiltják (pl.: Kína, USA), és vannak, akik kockáztatnak és már a ráépülő megoldásokon dolgoznak (pl.: Észtország, Oroszország, Brazília, Svédország, Egyesült Arab Emirátusok stb.)
***
E sorok szerzője a közigazgatás számára egy privát blokklánc megoldást tart járható útnak, ahol – a blokklánc szellemiségével ellentétben – nem a lánc egyes szereplői alkotják a szabályokat, hanem az állam alakítja ki azt a játékteret, ahol a technológia valamennyi hozadékát egy korlátozott és felügyelt környezetben (ahol az állam, mint Trusted third party lép fel), megfelelő jogi garanciák mellett használni lehet.”

Forrás:
A blockchain hype és a közigazgatási realitás; Budai Balázs Benjámin; Recent Challenges in Governing Public Goods & Services; 2018. február 7.

15. szám, 2018. április 9.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom