Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatási egyszerűsítést és online kormányablak indítását tervezik
Tárgyszavak: Debrecen, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális transzformáció (DX), digitális ügyintézés, e-ügyintézés, Hajdú-Bihar megye, kormányablakok, közigazgatási egyszerűsítés, közigazgatási munkaerőhiány, közigazgatási munkaügy, Magyarország, online kormányablakok, Tuzson Bence
Megjelent: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról
Tárgyszavak: adatgazdaság, adatipar, adatpolitika, alkalmazásfejlesztői felületek, API, digitális állam, digitális gazdaság, digitális társadalom, digitális transzformáció (DX), Európai Unió, közadatok újrafelhasználása, nagyértékű adatkészletek, nyílt adatok, nyíltadat-ökoszisztéma, nyíltadat-politika

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

A nyílt Internet helyzete Magyarországon 2019
Tárgyszavak: fogyasztóvédelem, hálózatsemlegesség, internetstatisztika, internetszolgáltatás, Magyarország, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), távközlési statisztika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatási egyszerűsítést és online kormányablak indítását tervezik

„Debrecen – Tuzson Bence arról is nyilatkozott, hogy egy ezer oldalas jogszabálycsomag-tervezet van a kormány előtt, mely nagyon sok ügyet egyszerűsíthet majd le.
…
Az államtitkár a kormányablakok működéséről azt mondta, a rendszer bevált, a korábbiakhoz képest gyorsabban, egyszerűbben lehet ügyeket intézni.

„Nem mondom, hogy mindig minden teljesen rendben van, de az biztos, hogy sokkal jobb a rendszerünk. Az ügyintézés is sokkal gyorsabb, sőt, egyablakos; mindent el lehet intézni egy helyen. A kormányablakok megjelenése is egységes” – nyilatkozta Tuzson Bence.

Az államtitkár beszélt arról, hogy egy ezer oldalas jogszabálycsomag-tervezet van a kormány előtt, mely nagyon sok ügyet egyszerűsíthet majd le.

Tuzson Bence azokra a sajtóhírekre, hogy több ezer dolgozó hiányzik a járási és megyei kormányhivatalokból, úgy reagált, „akkor lenne baj, ha nem lennének kritikák. Természetesen sokféle területen és sok formában kell beavatkozni. Ha azt látjuk, hogy valahol esetleg akadozik az ügyintézés, akkor ott kell beavatkozni, de ha jogszabály-módosítással kell segíteni általánosságban egy ügycsoportnál, természetesen úgy kell segíteni, vagy akár ügyeket át kell alakítani.”

Az államtitkár a földhivatali rendszer átalakítását hozta fel példaként, amely jelentős egyszerűsítést hozhat.

Tuzson Bence elárulta, hogy azt tervezik, létrehoznak egy online kormányablakot; ezáltal okostelefonon lehet majd kommunikálni, „akár úgy is, hogy látjuk az ügyintézőt.” A következő lépés, „ami a földhivatalok esetében meg fog valósulni, hogy teljes egészében online módon, ügyintéző nélkül intézzük el az ügyeket.”

A műsorban szó esett arról is, hogy a vidéki kistelepüléseken élőket segítik a kormányablak buszok, melyek az esélyegyenlőséget szolgálják. Jelenleg tizenegy ilyen busz működik, a számuk azonban az államtitkár szerint folyamatosan nő majd…”

Forrás:
Online kormányablak indítását tervezik: mobilon videocsetelhetnénk az ügyintézővel; Dehir.hu; 2019. június 27.

Megjelent: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról

Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2019. június 26-án az új irányelv a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról: „Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról”.
Hatályba fog lépni: 2019. július 16-án. A tagállamoknak 2 éve lesz arra, hogy a nemzeti jogrendbe átültessék.
A korábbi szabályozás – „Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve”, illetve az ezt módosító „Az Európai Parlament és a Tanács 2013/37/EU irányelve” – 2021. július 16-ig marad hatályban.

Az elfogadás folyamatáról az eGov Hírlevél is beszámolt, felidézzük egy korábbi cikkünket:
„Mire terjed ki az új szabályozás?

A dokumentumokhoz való hozzáférés nemzeti szabályai szerint elérhető valamennyi közszférabeli tartalom elvileg a továbbiakban is szabadon felhasználható. A közigazgatási szervek – néhány nagyon behatárolt eset kivételével – adataik további felhasználásáért nem számíthatnak fel a határköltséget meghaladó összeget. Ez lehetővé teszi, hogy több kkv és induló vállalkozás lépjen az adatalapú termékeket és szolgáltatásokat kínáló új piacokra.
Külön figyelmet kell fordítani a nagyértékű adatkészletekre, például a statisztikákra vagy a térinformatikai adatokra. Ezek az adatkészletek nagy kereskedelmi potenciállal rendelkeznek, és felgyorsíthatják a hozzáadott értékkel rendelkező információs termékek és szolgáltatások széles körének megjelenését.
A közszolgáltatási vállalkozások a közlekedési és a közüzemi ágazatban értékes adatokat állítanak elő. Az arra vonatkozó döntés, hogy adataikat rendelkezésre kell-e bocsátani vagy sem, eltérő nemzeti vagy európai szabályokon alapul, de ha adataik rendelkezésre állnak további felhasználásra, akkor mostantól a nyílt hozzáférésű adatok és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv hatálya alá fognak tartozni. Ez azt is jelenti, hogy meg kell felelniük az irányelv elveinek, és biztosítaniuk kell a megfelelő adatformátumok és terjesztési módszerek alkalmazását, miközben továbbra is képesnek kell lenniük ésszerű díjakat meghatározni a kapcsolódó költségek fedezésére.
Egyes állami szervek olyan összetett, adatokra vonatkozó megállapodásokat kötnek a magánvállalkozásokkal, amelyek a közszférához kapcsolódó információk „zárolását” eredményezhetik. Ezért biztosítékok kerülnek bevezetésre az átláthatóság megerősítése és az olyan megállapodások létrejöttének megakadályozása érdekében, amelyek eredményeképpen a közszféra adatait a továbbiakban kizárólag magánpartnerek használhatnák fel.
Több valós idejű adat lesz elérhető a felhasználói program interfészeken (API-k) keresztül, ami lehetővé teszi a vállalkozások, különösen az induló vállalkozások számára, hogy innovatív termékeket és szolgáltatásokat, például mobilitási alkalmazásokat fejlesszenek ki. Az irányelv hatálya a közfinanszírozású kutatási adatokra is kiterjed: a tagállamoknak szakpolitikát kell kidolgozniuk az közfinanszírozású kutatási adatokhoz való nyílt hozzáféréshez, míg a további felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokat minden olyan közfinanszírozású kutatási adatra alkalmazni kell, amelyet adattárak révén tesznek hozzáférhetővé.

”

Ismételten felhívjuk a figyelmet a nagyértékű adatkészletekre, melyek körének beemelése a nyílt hozzáférésű adatokba, alapvetően változtatja meg az adatkínálatot:

Térinformatikai adatok
Földmegfigyelési és környezeti adatok
Meteorológiai adatok
Statisztikák
Vállalati és vállalattulajdonosi adatok (céginformáció)
Mobilitási adatok (közlekedési adatok)

Forrás:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1024 IRÁNYELVE (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás); Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 172/56, 2019.6.26.; 2019. június 26.
Lásd még:
Új szabályok lesznek a közszféra adatainak megosztására, hogy hatásosabb legyen az Európai Unió nyíltadat-politikája; eGov Hírlevél
Az Európai Unió gyorsítja az európai adatipar fejlődését: az Európai Tanács jóváhagyta a közpénzből finanszírozott adatok szélesebb körű újrafelhasználását; eGov Hírlevél

Közigazgatás, politika

Közösségi költségvetés – Háromszázmillió forintos keretösszeg elköltéséről dönthetnek hamarosan Budafok-Tétény lakói

„Háromszázmillió forintos keretösszeg elköltéséről dönthetnek hamarosan Budafok-Tétény lakói. A nagyságrendjét és felhasználási lehetőségeit tekintve hazánkban egyedülálló közösségi költségvetés meghirdetését a közelmúltban határozta el a helyi képviselő-testület. Az összeget egyenlően osztják fel a három településrész, Budafok, Budatétény és Nagytétény között.

Főleg nemzetközi példákat vett figyelembe az a munkacsoport, amely a XXII. kerületi önkormányzatnál kidolgozta egy közösségi költségvetés feltételeit – tudtuk meg Budafok-Tétény alpolgármestertől.

Szepesfalvy Anna elmondta: a közösségi költségvetés olyan, a képviseleti demokráciát a közvetlen demokrácia eszközeivel kiegészítő lehetőség, amely alkalmas a lakosság közélet iránti érdeklődésének a felkeltésére, az önkormányzat és a lakosság közötti párbeszéd erősítésére, az igények minél jobb kiszolgálását lehetővé tevő költségvetési döntésekre. Ennek megfelelően a kerület három része, Budafok, Budatétény és Nagytétény száz-százmillió forint elköltésére tehet javaslatot az ott lakók ötletei alapján, előre megadott fejlesztési területeken. Így megvalósulhatnak olyan projektek, amelyek a helybélieknek valóban fontosak.

A projektjavaslatokat az egyes városrészekre vonatkozóan online platformon vagy nyomtatott adatlapon keresztül, az előzetesen meghatározott kategóriákban lehet megtenni. A javaslattételek első köre a tervek szerint ősszel zárul. A három hónapos javaslattételi időszak után minden, a feltételeknek megfelelő projektre szavazni lehet. A szavazás alapján a városrészenként 15 legnépszerűbb projektet az ötletadók személyesen mutatják be egy eseményen, amit az önkormányzat szervez meg.

Az alpolgármester szerint ez azért is fontos, mert tovább erősítheti a kerületben egyébként is jól működő közösségi életet. A kampányrendezvényeken résztvevő lakosok kiválasztják és sorrendbe állítják majd azt a tíz-tíz-tíz végső javaslatot, amelyeket az önkormányzat szakértői megvizsgálnak, költségeket és határidőket rendelve hozzájuk. Szepesfalvy Anna szerint az első lakossági projektek már bekerülhetnek a 2020-as költségvetésbe, és várhatóan 2021-ben elkezdődhet a megvalósításuk.

A részvételi költségvetés intézménye harminc éve ismert, megvalósítására számos nemzetközi példa létezik. Az első hely a brazíliai Porto Allegro volt, ahol ezt bevezették, azóta többek között Argentínában, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Portugáliában, Indiában, Dél-Koreában, Kanadában és Izlandon valósították meg egyes településeken. Magyarországon eddig egyedül Kispest önkormányzata próbálkozott vele, alacsony költségvetési kerettel.”

Forrás:
Háromszázmillió forintos keretösszeg elköltéséről dönthetnek hamarosan Budafok-Tétény lakói; Haraszti Gyula; Magyar Nemzet; 2019. június 29.

Nem könnyű feladat megfelelniük az önkormányzatoknak a GDPR előírásainak

„Nem könnyű feladat megfelelniük az önkormányzatoknak a GDPR előírásainak, hiszen sok kötelezettséggel járó közfeladatot látnak el, és ezek nagyon sokrétű adatkezeléssel járnak – emelte ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) adatvédelmi szakértője az OrientPress Hírügynökség a helyi önkormányzatok lehetőségeiről szóló konferenciáján. A felkészülés időszaka véget ért, már több mint egy éve a folyamatos megfelelés a kihívás – tette hozzá Kelemen Bíborka.

Két nagyon fontos dolognak kell megfelelniük az önkormányzatoknak: az alapelveknek, és annak, hogy az adatkezelésnek legyen megfelelő jogalapja – mondta el a szakember.

Az adatvédelmi incidenseket jelenteni kell a NAIH-nak

Az adatvédelmi incidens a biztonság olyan sérülése, amely a kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést vagy azok jogosulatlan közlését jelenti. Tipikus példája, amikor a személyes adatot tartalmazó pendrive elveszik, ellopják a laptopot, téves címre küldik a levelet vagy az önkormányzati képviselő-testület valamelyik tagja szabadon bejár az irattárba, és minden irathoz hozzáférhet, olyan személyes adatokhoz is, amelyekre nem voltak szükségesek a feladatai ellátásához.

Az adatvédelmi incidenseket a tudomásszerzést követő 72 órán belül be kell jelenteni a hatóságnak. Ezt a NAIK honlapján található rendszeren keresztül, esetleg e-mailen lehet megtenni. Az incidensekről nyilvántartást kell vezetni. Ebben egyébként azoknak az eseteknek is benne kell lenniük, amelyekről úgy gondolta az adatkezelő, hogy csekély jelentőségük miatt nem szükséges jelenteni a hatóságnak (például betörtek egy óvodába, és hozzáférhettek az üzenőfüzetekhez).

A közérdekű bejelentő adatainak védelme kiemelt kötelezettség

Egy friss hatósági ügyet ismertetve elmondta: valaki közérdekű bejelentést tett egy önkormányzathoz, és ezt egy az egyben továbbította a hivatal a vizsgált szervhez, az pedig elbocsátotta a közérdekű bejelentőt, merthogy a munkavállalója volt. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy ilyen és hasonló esetek ne fordulhassanak elő! Természetesen a személyes adatok és egyéb beazonosításra alkalmas elemek (például nyelvi elemek) kitakarásával továbbítható az eredeti panasz. Ha ez nem lehetséges, meg kell mondani, hogy nem adható ki az eredeti bejelentés.

Ennek a másik oldala, amikor az önkormányzat illetékes a bejelentéssel kapcsolatos eljárásban. Ebben az esetben arra kell figyelni, hogy korlátozzák a bejelentő személyes adataihoz való hozzáférést, hogy ahhoz ne juthasson hozzá bárki. Arra különösen figyelni kell, hogy a nyilvános képviselő-testületi ülésen ne a panaszt tevő nevével és egyéb személyes adataival kerüljön megvitatásra. Vagy ha mégis így történt, akkor legalább a nyilvános jegyzőkönyvbe ne kerüljön bele.

A szakértő arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, ha bármilyen állásfoglalás-kérésük vagy kérdésük van, sikerrel fordulhatnak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, már csak azért is, mert az önkormányzatoktól érkező beadványokat kötelesek megválaszolni.”

Forrás:
Szakértő: az önkormányzatoknak nehéz megfelelniük a GDPR-nak; OrienPress; 2019. június 25.

Az Állami Számvevőszék elemzése szerint jelenlegi formájában nem fenntartható az egészségügy finanszírozása

„Az egészségügyi ellátórendszer és finanszírozása folyamatosan működik, azonban a jelenlegi formájában nem tekinthető fenntarthatónak is – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék elemzése. Az ÁSZ az elemzésében rámutat: a fenntartható működést a hatékony ellátási struktúra, a valós költségeken alapuló finanszírozás, valamint az átlátható és hatékony gazdálkodás segítheti elő.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Elemzéseiben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket.

Az Alaptörvény alapján mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, és ezt az állam – egyebek mellett – az egészségügyi ellátás megszervezésével segíti elő. Az egészségügyre fordított forrásokkal is törvényesen, célszerűen, eredményesen, átláthatóan, a közélet tisztaságának elve betartása mellett kell gazdálkodni, a közpénzekkel való gazdálkodásnak pedig elszámoltathatónak, kiegyensúlyozottnak és fenntarthatónak kell lennie. Az egészségügy finanszírozása, mint elemzési téma jelentőségét és aktualitását az adja, hogy az egészségügyi rendszer és annak fenntarthatósága a magyar társadalom egészére, annak életminőségére közvetlenül hatással van.

Az egészségügyi ellátórendszer és finanszírozása folyamatosan működik, azonban a jelenlegi formájában nem tekinthető fenntarthatónak is – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék elemzése.

Az Állami Számvevőszék elemzése a kórházakat érintő ellenőrzési tapasztalatok és nyilvánosan elérhető adatok, információk alapján, közpénzügyi szempontból mérte fel és értékelte azokat a lényeges kockázatokat, változtatási irányokat, amelyek az egészségügyi rendszer és finanszírozás fenntarthatóságát befolyásolják.

Az ÁSZ elemzése rögzíti, hogy az egészségügyi ellátás az állam intézkedései alapján folyamatosan biztosított volt. Az Alaptörvényben a gazdálkodással szemben támasztott alapelvek meghatározottak. A Kormány jóváhagyta az egészségügy stratégiai céljait, az egészségügyi rendszer és finanszírozás szabályozott.

Az ÁSZ elemzésének közpénzügyi értékelése szerint az egészségügyi rendszerben, finanszírozásban a szemlélet nem változott olyan mértékben, hogy az Alaptörvény közpénzügyekre vonatkozó alapelvei megfelelően érvényesülhettek volna. Sem az ellátás struktúráján, sem a finanszírozás szabályaiban nem történt olyan mértékű és léptékű változtatás, amelyet elsősorban a minőség- és költségmérés, a hatékonyság növelés követelményei, illetve ezek elemeinek finanszírozás rendszerébe történő beépítése indokolt volna. Az ÁSZ ellenőrzései szerint a gazdálkodási szabálytalanságok, az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás hiányosságai miatt nem egyértelmű, hogy mi mennyibe kerül egy-egy kórház esetében, mennyi finanszírozást igényel a kórházak működtetése. Az ÁSZ által ellenőrzött kórházak döntő többségének átláthatatlan gazdálkodása önmagában is kizárja, hogy a rendszert intézményi szinten fenntarthatónak lehessen tekinteni. A valós költségek megállapítását akadályozza továbbá, hogy az állandó és változó költségek köre nem megfelelően tisztázott és gyűjtött – világít rá az ÁSZ elemzése.

Az egészségügyi ellátórendszer és finanszírozása folyamatosan működik, azonban a jelenlegi formájában nem tekinthető fenntarthatónak is – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék elemzése.

Az ÁSZ közpénzügyi megközelítéssel készült elemzése több felvetést is megfogalmaz a fenntarthatóság biztosítása érdekében:

Az egészségügyi rendszer eredményesebb működését ösztönözheti a nyújtott ellátások minőségének mérése, és annak beépítése az egészségügyi finanszírozás szabályozásába, rendszerébe. A mért ellátási kiadások képezhetik az alapját annak, hogy az egészségügyi rendszert érintően hol szükséges a változtatás, vagy új irány bevezetése a fenntarthatóság érdekében.

A hatékony ellátási struktúra, a valós költségeken alapuló finanszírozás és az átlátható, illetve hatékony kórházi gazdálkodás segítheti elő a kórházi adósságállomány újratermelődésének megakadályozását és az évenkénti konszolidáció elkerülését, a fenntartható működés elérését.

A tényleges vészhelyzeti esetekhez kapcsolódó ellátás folyamatos fenntartásának, finanszírozásának szükségessége vitathatatlan, ez kiemelt prioritást kell, hogy jelentsen.

Az Alaptörvény gazdálkodási alapelveinek fokozott érvényesítése szükséges a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál és a finanszírozási rendszer egészét tekintve is.

Az Állami Számvevőszék nyilvános elemzése számos kérdést, dilemmát vet fel, amelyeket indokolt figyelembe venni az egészségügyi rendszer és finanszírozása újragondolásakor, illetve módosításának előkészítése esetén. Elemezésével, illetve az azt megalapozó ellenőrzéseivel az ÁSZ hozzájárul az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának fenntarthatóságához, az ellátás minőségének a javításához.

Az egészségügy finanszírozásáról szóló számvevőszéki elemzést teljes terjedelemben ide kattintva érheti el.”

Forrás:
Számvevőszéki elemzés az egészségügy finanszírozásáról; Állami Számvevőszék; 2019. június 28.

Önkormányzati szakmai egyeztetés sorozat kezdődött az ÁSZ-nál

„Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke 2019. június 21-én fogadta Csomor Lászlót, a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége elnökét az éves rendszerességgel szervezett találkozó keretében. Az ÁSZ elnöke tájékoztatta Csomor Lászlót az ÁSZ által kialakított önkormányzati kockázati megfigyelő rendszerről és a kapcsolódó monitoring első évének eredményeiről, valamint az önkormányzatok és gazdasági társaságaik legutóbbi ellenőrzéseinek tapasztalatairól. A találkozón elhangzott: az ÁSZ ellenőrzései és tanácsadó tevékenysége mellett önteszt-rendszerrel is segíti honlapján többek között az önkormányzatok szabályos működését és hatékony gazdálkodását is.

Az Állami Számvevőszék 2010-ben kötött együttműködési megállapodást a hazai önkormányzati szövetségekkel. A megállapodás keretében az ÁSZ vezetői minden évben szakmai egyeztetésre hívják meg az önkormányzati érdekképviseletek vezetőit. Az idei első találkozó a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetségével jött létre. A Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ) képviseletében 2019. június 21-én Csomor László elnök tett szakmai látogatást az ÁSZ elnökénél.

A számvevőszék elnöke ismertette az ÁSZ által kialakított önkormányzati kockázati megfigyelő rendszer (ÖKOMER) első évének ellenőrzési tapasztalatait. A rendszer alkalmas az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható kockázatok feltárására, és az ezzel kapcsolatos folyamatok, trendek megismerésére. A monitoring keretében település típusonként értékelhető egyszerre nagyszámú, akár több száz önkormányzat pénzügyi egyensúlya, eladósodásuk kockázata, valamint hogy vagyongazdálkodásuk során biztosítják-e a vagyon értékének megőrzését.

Domokos László kiemelte: az ÁSZ önteszt-rendszerrel is segíti az önkormányzatok szabályos működését és hatékony gazdálkodását. Az ÁSZ a bővülő ellenőrzési tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti, és a szabályozási környezet változásához igazodva aktualizálja az önteszteket: 2018-ban tette elérhetővé a települési önkormányzatok megújított belső kontroll öntesztjét – tájékoztatta Csomor Lászlót a számvevőszék elnöke. A települési önkormányzatok mintegy 3 500 alkalommal töltötték le az ÁSZ honlapjáról a tesztet. A teszt kitöltésével nem csak a már ellenőrzöttek mérhetik fel saját helyzetüket, hanem a még nem ellenőrzött szervezetek számára is lehetőség adódik a „jó gyakorlatok” átvételére, a működés szabályozottságának és szabályszerűségének javítására – mutatott rá az ÁSZ elnöke.

Az ÁSZ kiterjesztette a belső kontrollrendszer ellenőrzését az érintett önkormányzatok befektetési döntéseire is, tekintettel a 2015-ben történt, brókercégekhez kapcsolódó események kockázatainak értékelésére és azok társadalmi jelentőségére – hívta fel a figyelmet Domokos László. A befektetési tevékenység ellenőrzésének főbb megállapításait összegezte az ÁSZ elnöke: a kontrollkörnyezet kialakítása nem a jogszabályi előírások szerint történt az ellenőrzött önkormányzatoknál, és a befektetett vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás sem volt biztosított, valamint a befektetések elszámolását alátámasztó dokumentumok hiányosak, a részletező nyilvántartások vezetése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Domokos László hangsúlyozta a belső szabályozók meglétének a fontosságát.

A számvevőszék elnöke áttekintést adott a közszféra 2018. évi integritás felmérésének tapasztalatairól, jó gyakorlatairól. A kockázatok beazonosítását és a korábban nem vizsgált kontrolleszközök elterjedtségének megismerését a megújított, rövidebb, de számos új kérdést is tartalmazó kérdőív segíti. Az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az új, digitális technológia eredményeként a felmérés egy önértékelést készít a kitöltők számára az egyes integritási területekre vonatkozóan. Az automatikusan megjelenő önértékelő lap bemutatja a válaszadó intézmény saját eredményei mellett az összes válaszadó és a saját intézménycsoportba tartozó válaszadók átlagértékeit is. Ezzel a válaszadók felmérhetik azokat a területeket, ahol fejlődésre van szükségük – tájékoztatott Domokos László.

Csomor László, a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke a megbeszélésen előremutatónak ítélte a számvevőszék önkormányzatokat támogató önteszt-rendszerét, és figyelemre méltónak tartotta az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatait. Mint mondta: a Magyar Falu program tervezhetőséget ad a kistelepüléseknek a szűkülő költségvetési források és a negatív tendenciájú demográfiai változások mellett is fenntartandó infrastruktúra és önkormányzati feladatok rendszerében. A községekben és kistelepüléseken jellemző szakemberhiány és szűkös források jelentős akadályt jelentenek az önkormányzatok feladatainak ellátása során.”

Forrás:
Önkormányzati szakmai egyeztetés sorozat kezdődött az ÁSZ-nál; Állami Számvevőszék; 2019. június 21.

Vidéki dolgozókat rendelhetnek a fővárosi kormányablakokba, a létszámhiány enyhítésére

„Vidéki dolgozókat rendelhetnek a fővárosi kormányablakokba a létszámhiány enyhítésére. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón elismerte, hogy kevés az ember, de azt mondta: ha szükséges, plusz pénzt, illetve áthelyezéssel, átrendeléssel többletlétszámot is biztosítanak. Gulyás Gergely hozzátette: az a cél hogy néhány napon belül megoldódjon a probléma…”

—

„…Hozzátette: Budapesten és Pest megyében valóban előfordulnak létszámgondok a kormányhivatalokban, ezeket a problémákat igyekeznek úgy megoldani, hogy aki a vidéki kormányhivatalokban készen áll rá, azt megkérik, hogy Budapesten lássa el a feladatát. Ez azért is fontos, mert a családvédelmi program miatt a közigazgatásnak egyébként is fontos feladata lesz – jelezte…”

Forrás:
Vidéki dolgozókat rendelhetnek a fővárosi kormányablakokba, a létszámhiány enyhítésére; Infostart; 2019. június 27.
Miniszterelnökség; 2019. június 27.
Lásd még:
Kormányablakok; Miniszterelnökség, Kormányablak
(az aktuális nyitvatartások)

Közigazgatási, politikai informatika

Magyar digitális diplomácia: konzuli tevékenység digitalizálása és a külkereskedelem online támogatása

„A külgazdasági és külügyi működést támogató folyamatok fejlesztésének célja, hogy előtérbe helyezze az ügyfélbarát megoldásokat, és segítse a konzuli ügyintézés területén az elektronikus közigazgatást, szolgáltatást – hangsúlyozta Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közigazgatási államtitkára csütörtökön a „Külgazdasági és külügyi működést támogató kiemelt alapfolyamatok fejlesztése és szolgáltatási kapacitások bővítés” című kiemelt uniós projekt zárórendezvényén, Budapesten.

A 2016-ban indult 1,3 milliárd forintos fejlesztés a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program (Köfop) valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (Vekop) keretében valósult meg a KKM vezetésével.

Balogh Csaba elmondta, a projektben többi között kifejlesztették a „Konzinfo Utazom” mobil applikációt, amely országonként tartalmaz utazási tanácsokat, fontos elérhetőségeket a külföldre utazóknak. A mobilalkalmazás konzuli védelemre történő regisztráció esetén lehetőséget ad arra, hogy válsághelyzet hirdetésekor a regisztrált felhasználó visszajelezzen, biztonságban van-e, vagy segítséget kér – tette hozzá.

Balogh Csaba beszédében kitért arra, hogy a projekt keretében konzuli internetes ügyintézői felületet alakítottak ki, ahol közigazgatási eljárás keretében be lehet adni a szükséges kérelmeket.

A projekt másik fontos fejlesztése a kis- és középvállalkozásokra fókuszál – jelentette ki az államtitkár. A businesshungary.mfa.gov.hu oldalon naprakész külgazdasági tudásbázis található, amelynek segítségével össze lehet hangolni az exportcélkitűzést a piaci igényekkel, ezzel is segítik a magyar vállalkozások külpiacra jutását – mutatott rá a KKM államtitkár.

Balogh Csaba kiemelte, a fejlesztés illeszkedik abba a kormányzati stratégiai célrendszerbe, hogy Magyarország a régió legversenyképesebb országává váljon.

Szántai János, a projekt szakmai vezetője a fejlesztéseket bemutatva ismertette, hogy Konzinfo Utazom ingyenes mobilalkalmazás egyebek közt naprakész tájékoztatás ad az úti cél biztonsági helyzetéről, regisztrálni lehet konzuli védelemre, gyors kapcsolatfelvételt tesz lehetővé a konzuli szolgálattal.

A businesshungary.mfa.gov.hu weboldal az üzleti szférát segíti, például hozzáférést biztosít külpiaci cégek exportkeresletéhez, online lehet igényelni a háttérintézmények szolgáltatását, az online piactéren pedig meg lehet ismerni a magyar cégek exportkínálatát. A www.konzinfoidopont.mfa.gov.hu oldalon online időpont foglalásra van lehetőség több országban is konzuli ügyintézésre, az országok köre fokozatosan bővül. A kozinfougyseged.mfa.gov.hu oldalon pedig elektronikusan lehet beadni a kérelmeket – ismertette Szántai János.”

Forrás:
Az informatikai fejlesztések ügyfélbarát megoldást tartalmaznak és segítik a konzuli munkát; Magyar Nemzet/MTI; 2019. június 27.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzinfo Utazom mobil alkalmazása; Konzuli Szolgálat
Külgazdasági Integrált Együttműködési Platform („KIEP”); Külgazdasági és Külügyminisztérium
Lásd még korábbi cikkünket: A Külgazdasági és Külügyminisztérium konzuli területén bevezetik a digitális kormányzati szolgáltatásokat; eGov Hírlevél

Még ezen a héten regisztrálhatnak a szállodák a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK)

„A már működő szállodáknak június 1. és 30. között, most vasárnapig kell regisztrálniuk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK). A regisztrációs időszakot követően, a szállodák esetében július 1-től elindul a digitális adatszolgáltatás. A szálláshelyszolgáltatási szektor digitalizációja nagyban hozzájárul a turizmus versenyképességéhez, a szektor fehéredéséhez és a szolgáltatók adminisztrációs- és adóterheinek csökkentéséhez.

Az NTAK regisztrációs folyamata egyszerű, teljes mértékben elektronikus, a szálláshelyek néhány perc alatt be tudnak jelentkezni a rendszerbe, ahol könnyen elvégezhető a regisztráció. A pontos lépésekről részletes információk az NTAK információs oldalán olvashatók.

További felmerülő kérdéseikkel kapcsolatban kérjük, keressék az NTAK ügyfélszolgálatát, akár hétvégén is, a +36 1 58 58 588-as telefonszámon.”

Forrás:
Még ezen a héten regisztrálhatnak a szállodák az NTAK-ba; Magyar Turisztikai Ügynökség; 2019. június 25.
Korábbi cikkeink a témában: eGov Hírlevél

Agilis módszertan és a HR kapcsolódás

„Agilis módszertan és a HR kapcsolódás címmel rendezett klubfoglalkozást a Humán Szakemberek Országos Szövetsége 2019. július 24-én, a tudás- és tapasztalatmegosztást szolgáló eseménynek a Lechner Tudásközpont adott otthont.

A Humán Szakemberek Országos Szövetsége a Lechner Tudásközpontban tartotta meg július 24-i budapesti rendezvényét, melyen nem csupán szakemberek, hanem a humánerőforrás iránt érdeklődők is bepillantást nyerhettek az agilis módszertan és a HR kapcsolatába. A Lechner Tudásközpontban 2017 óta az agilis módszertan részeként csapatban, scrumban dolgoznak a fejlesztő kollégák. A különböző tudással rendelkező szakemberek közös erőfeszítéseként így olyan szoftverek jöhetnek létre, melyek használata mind a megrendelő, mind a felhasználó igényeit jobban kiszolgálja – vezette fel az eseményt házigazdaként Kovács Tamás, a szövetség fővárosi klubjának vezetője.

Az agilis keretrendszert, a scrum főbb alapelveit (átláthatóság, vizsgálódás, adaptáció), képviselt értékeit (tisztelet, nyitottság, bátorság, elköteleződés, fókusz), valamint azt a módszertani csokrot, amelyekkel hatékonyabbá tették a fejlesztő csapat működését, Keresztúti Judit scrum master saját tapasztalatait keresztül mutatta be. A scrumra történő átállás egy agilis coach bevonásával indult és már fél év elegendő volt, hogy a sok kihívás mellett nyilvánvalóvá váljanak az eredmények. Ezek hatásait végső soron a felhasználók érzik, hiszen az ő igényeiknek megfelelően folyamatosan fejlődik az alkalmazás.

Nem csupán fejlesztői, hanem HR szempontból is érdemes vizsgálni a scrumot, a csapatra és munkavállalókra gyakorolt hatását: Az átállás óta a csapattagok közötti bizalom növekedett, felértékelődött a személyes kommunikáció, támogató légkör alakult ki, melyben kibontakozhatnak, fejlődhetnek és kreatívak lehetnek. Mindezek pedig magasabb szintre emelték a csapat feladat- és problémamegoldó képességét, mely alapja a folyamatos sikerélményeknek és elégedettségnek. A cég szempontjából legfontosabb előnye, hogy mindez nemcsak megtartóerőt képvisel, hanem hívogató a fiatalabb generációk számára, ami napjaink IT világában kiemelten kezelendő.

Hülber Attila, a Lechner elektronikus építési napló alkalmazásának termékfelelőse (product owner) szemléletes példákon keresztül foglalta össze az idei AgiCon, agilis módszertanokkal foglalkozó konferencia tapasztalatait, különös hangsúlyt adva a HR vonatkozású érdekességeknek. A scrummal kapcsolatos negatív és pozitív tapasztalatokkal indult az előadás, ahol nem csupán a Lechner elmúlt két évének agilis sztorijai kerülhettek elő, hanem más, a konferencián bemutatkozott nagyobb szervezetek beszámolóiból is elhangzottak vonatkozó részletek. A Lechner szakemberei szerint a scrum csapattagjainak számára az egyik legfontosabb motiváció a módszertan – és ez nem csupán a Z generációs fejlesztőkre igaz. Az agilis módszertan szerint elsősorban nem a fejlesztett termékek adják egy vállalat értékét, hanem az azt fejleszteni képes csapatok és emberek – a HR célja, hogy ez a gondolat a vállalati kultúra szerves részévé váljon.

Az előadások után az agilis szemléletre alapuló szervezetfejlesztésről, vállalati kultúra kialakításának lehetőségeiről alakult ki beszélgetés. A résztvevők egyetértettek abban, hogy bármely szervezetfejlesztés első lépése a közös vízió, értékek és célok meghatározása, ezután következik minden más. Emellett az is szóba került, hogy az agilis módszereknek is vannak olyan elemei, melyeket egy nem termékfejlesztéssel foglalkozó cég vagy részleg is átvehet – mivel az alapelvek mentén minden rugalmasan alakítható, mindenfajta kivételesnek tűnő élethelyzetre léteznek technikák, áthidaló módszerek. A lényeg az átláthatóság és a folyamatos fejlődésre való törekvés, az emberközpontúság. A beszélgetés azzal zárult, hogy valódi céges sikerek párbeszéddel, kölcsönös segítséggel és folyamatos visszacsatolások révén érhetőek el.”

Forrás:
Agilis módszertan és a HR; Lechner Tudásközpont; 2019. június 28.

Hamarosan zárul a regisztráció a Digitális Kormányzati Ügynökségnél – a beszerzési és fejlesztési terv, valamint az aktuális informatikai környezet feltöltése

„A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (a továbbiakban: DKÜ) ezúton hívja fel az érintett szervezetek figyelmét arra, hogy a 301/2018 (XII. 27.) Kormányrendelet 30.§ (3) bekezdése értelmében gondoskodniuk kell a Portálon történő regisztrációjuk elvégzéséről, emellett fel kell tölteniük a Portálra a 2019. évre vonatkozó éves informatikai beszerzési és fejlesztési tervüket, valamint az aktuális informatikai környezetükről szóló legfontosabb adataikat is, melynek határideje 2019. július 9. napja.

A DKÜ felhívja az érintett szervezetek figyelmét arra is, hogy a Portálon történő regisztráció, valamint a tervek, illetve az egyéb hivatkozott adatok feltöltése két egymásra épülő, mégis jól elkülöníthető folyamat.

Az érintett szervezet regisztrációja akkor sikeres, ha annak tényéről a benyújtást követően, a „Regisztrációs útmutató” 19. pontja szerinti tartalmi és formai ellenőrzés végeztével a DKÜ e-mailben üzenetet küld a kapcsolattartónak. Az útmutató rögzíti, hogy a DKÜ a tartalmi és formai ellenőrzés során a regisztrációt jóváhagyja, vagy elutasíthatja. Utóbbi döntés esetében a regisztrációs folyamatot meg kell ismételni és újra rögzíteni kell a szükséges adatokat, az elutasítás indoklásában foglaltak figyelembevételével.

A sikeres regisztrációt követően, az „Informatikai beszerzési és fejlesztési tervek feltöltését segítő és a jóváhagyás folyamatát leíró útmutató”-ban foglaltak szerint eljárva, az érintett szervezet a tervsorok kitöltését követően a „Beszerzési és fejlesztési terv benyújtása” gombra kattintva 2019. július 9. napján 23 óra 59 percig nyújthatja be a beszerzési és fejlesztési tervét. A terv benyújtását követően a DKÜ megkezdi annak formai és tartalmi ellenőrzését. A DKÜ az ellenőrzés eredményeképpen a tervet 5 munkanapon belül jóváhagyja, vagy pedig hiánypótlásra/átdolgozásra visszaadhatja azt az érintett szervezet részére.
A 2019. évre vonatkozó aktuális informatikai környezet adatainak feltöltése továbbá akkor sikeres, ha a feltöltést követően a „Végleges benyújtás” mezőre, majd pedig a „Mentés” gombra kattintva az érintett szervezet ugyancsak az előzőekben említett időpontig – 2019. július 9. napján 23 óra 59 percig – benyújtja adatait, „Az aktuális informatikai környezet adatainak feltöltését segítő útmutató”-ban foglaltak szerint eljárva.

Az érintett szervezet tehát a jogszabályi előírásnak akkor felel meg, ha legkésőbb 2019. július 9. napján 23 óra 59 percig sikeres regisztrációval, benyújtott beszerzési és fejlesztési tervvel, továbbá az aktuális informatikai környezetet érintő benyújtott adatokkal rendelkezik.”

Forrás:
Beszerzési és fejlesztési terv, valamint aktuális informatikai környezet feltöltése; Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.; 2019. június 18.

Megújult a Rendőrségi Útinformációs Rendszer

„Töltse le és fedezze fel a RUTIN okostelefon-alkalmazás legújabb verzióját, amiben kizárólag a hivatalos szervek valós útinformációi jelennek meg. Az applikáció saját navigációs modulja elkerüli a lezárásokat az útvonaltervezéskor, ezzel is segít önnek megtalálni az ideális útvonalat. A fejlesztés az inNOVA projekt keretében valósult meg, amely teljes, vissza nem térítendő európai uniós támogatásának összege 5,148 milliárd forint.

A RUTIN egy, az úton lévőket segítő rendőrségi applikáció, amely új verziója a Google Play és App Store online áruházakból ingyenesen letölthető. (Androidos eszközökhöz már most is elérhető, iOS platformra hamarosan érkezik a frissített app.) A közlekedőket arra biztatjuk, hogy próbálják ki és használják az okostelefon-alkalmazást. A megújítása során a RUTIN adatforrásai és funkciói is bővültek:

a rendőrség baleseti értesítései mellett immáron megjelennek

a Budapesti Közlekedési Központ

és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. forgalomkorlátozási információi,

továbbá mindezen adatok beépülnek az újonnan fejlesztett navigációs modulba is,

amely az útvonal tervezésekor figyelembe veszi, elkerüli az útlezárásokat.

Az applikáció kizárólag a hivatalos szervektől származó, valós információkra épít, nem tartalmaz felhasználói jelzéseket. A különböző forgalmirend-változásokról, forgalomkorlátozásokról, fél- vagy egészpályás útlezárásokról többféle módon is tájékozódhat: megtekintheti azokat egyszerű térképnézetben, vagy kiválaszthatja, hogy milyen típusú eseményekről érkezzenek majd a jövőben push üzenetek a telefonjára. Ekkor megadhatja azt is, hogy mely megyéről, autópályáról vagy az aktuális pozíciójához mérten hány kilométer sugarú területről szeretne értesítéseket kapni. A személyre szabhatóság abban is fejlődött, hogy a navigáció használatakor elmentheti kedvenc útvonalait, amelyekre szintén beállíthat forgalmi figyelmeztetéseket.

A korábbi RUTIN-t 2015 augusztusában mutattuk be, azóta csak kisebb módosításokat kapott. A megújítására az inNOVA projekt (KÖFOP-1.0.0–VEKOP-15-2016-00028) keretében nyílt lehetőség.

Az inNOVA projekt a rendőrségi infrastruktúra elektronikus feldolgozó képességének bővítése, a rendészeti tevékenységekhez kapcsolódó hatósági ügyek továbbfejlesztésére irányult, a Széchenyi 2020 program keretében a Belügyminisztérium vezette konzorcium valósította meg.”

Forrás:
Megújult a Rendőrségi Útinformációs Rendszer; A Magyar Rendőrség hivatalos honlapja; 2019. június 28.
Lásd még: InNova projekt; A Magyar Rendőrség hivatalos
honlapja; 2017.május 25.
„InNova projekt ismertetése
Projekt címe és azonosítója: Rendészeti tevékenységekhez kapcsolódó hatósági ügyek továbbfejlesztése, a hozzá kapcsolódó elektronikus feldolgozó képesség bővítésével (InNova), KÖFOP-1.0.0–VEKOP-15-2016-00028
Kedvezményezett: Belügyminisztérium
Konzorciumi tagok: Országos Rendőr-főkapitányság, NISZ Nemzeti Infokommunikációs és Szolgáltató Zrt., Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, IdomSoft Informatikai Zrt.
Támogatás összege: 5 148 000 000 Ft
Támogatás intenzitása: 100%

A projekt a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) 1. prioritásán belül valósul meg, 2019. június 30-án zárul.

A projektben megvalósuló fejlesztések elsődleges célja az európai uniós elvárásoknak megfelelő színvonalú, online szolgáltatások nyújtásához szükséges naprakész, fejlett és hatékony informatikai háttér biztosítása, amelynek következtében az ügyfél az ügyintézésre szánt idő és költségek jelentős csökkenése mellett intézheti ügyeit. Az elektronizált közigazgatási hatósági eljárások segítségével gyorsabb, hatékonyabb és kényelmesebb ügyintézés válik lehetővé, erősítve ezáltal a rendőrség szolgáltatói jellegét.

Az InNova projekt főbb célkitűzései:

A rendőrség elektronikus képességeinek továbbfejlesztésével az állampolgárok, ügyfelek elégedettségének növelése, és átláthatóbb ügymenetkezelés megvalósítása a hatósági eljárások során.
Az elektronikus fizetés továbbfejlesztésével és az újabb fizetési lehetőségek bevezetésével az ügyintézés átfutási idejének csökkentése, az ügyfelek komfortérzetének növelése.
Gyorsabb, hatékonyabb és a kor követelményeinek megfelelő tájékoztatási felületek kialakítása a meghatározott területeken.
Hardver eszközök és licencek beszerzése a fejlesztés során elkészülő informatikai rendszerek működését biztosító infrastruktúra kialakítására a Kormányzati Adatközpontban.
A rendőrség közterületi szolgálatot ellátó személyi állományának felszerelése olyan okoseszközökkel, amelyek – többek között – alkalmasak a helyszínen kiszabott közigazgatási bírság megfizetésére.

Az ügyfélre adminisztratív terhet rovó közigazgatási hatósági eljárások – lehetőség szerint minél szélesebb körben – elektronikus útra történő terelésével csökken az ügyfelek lehetőségeit korlátozó bürokrácia, visszaszorul a sárga csekk használata, és előtérbe kerülnek az elektronikus fizetési megoldások. Az InNova projekt során tervezett fejlesztés többek között az alábbi hatósági eljárások 4-es szintű elektronizálását tervezi megvalósítani: a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatok (fegyverengedélyügyek, pirotechnikával és robbanóanyagokkal, valamint atomenergiával kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyek), továbbá a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység engedélyezése és felügyelete. A közlekedésrendészeti szakterületet érintően megtörténik majd a meglévő hatósági folyamatok elektronizálásának magasabb szintre emelése, amely a hivatalból és a kérelemre indult közigazgatási hatósági eljárások során is kiterjeszti az online ügyintézés lehetőségeit.”

Informatika, távközlés, technika

A nyílt Internet helyzete Magyarországon 2019

„Alapvetően megfelelnek a hálózatsemlegességi szabályoknak a hírközlési szolgáltatók, de az általános szerződési feltételeik (ÁSZF) gyakran átláthatatlanok az ügyfelek számára, és a szolgáltatók nem szabályszerűen tájékoztatnak a netsebességi adataikról, derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legújabb, tegnap közzétett éves jelentéséből. A hatóság az elmúlt egy évben egy esetben indított hatósági eljárást.

Az NMHH 2018. május 1. és 2019. április 30. közötti időszakról szóló jelentése szerint a hírközlési szolgáltatók alapvetően betartják a hálózatsemlegességre vonatkozó uniós rendelet előírásait. A hálózatsemlegesség lényege, hogy a szolgáltatók nem tehetnek különbséget az internetes forgalmak között, vagyis nem tilthatnak le, nem lassíthatnak, nem korlátozhatnak és nem különböztethetnek meg konkrét tartalmakat, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat. Ez garantálja az előfizetőknek, hogy az általuk – és nem az internetszolgáltatók vagy más harmadik személy által – választott tartalmakhoz és információkhoz szabadon hozzáférhessenek, és ebben jogszerű indok nélkül senki se korlátozza őket.

A vizsgált időszakban kevés panasz érkezett a hatósághoz a témában, javuló színvonalú szolgáltatások jellemzik a piacot, bár az NMHH kapcsolódó felméréséből kiderül: a vezetékes internetre előfizetők 58 százaléka, a mobilnetesek 63 százaléka tavaly még mindig észlelt valamilyen problémát az előfizetésével kapcsolatban.

Átláthatóság és a sebességértékek szerepeltetése
Az ellenőrzés több olyan szolgáltatói gyakorlatot, hiányosságokat is feltárt, amelyek aztán hatósági intézkedést vagy további vizsgálatot igényeltek. A szolgáltatók általános szerződési feltételeiben (ÁSZF) és egyedi előfizetési szerződéseikben ugyan rengeteg az információ, de a szolgáltatók bizonyos esetekben nehezen érthető, kevésbé felhasználóbarát módon tálalják ezeket. Ezen kívül a szolgáltatók csak a saját csomagjaikat ismertetik a weboldalaikon, ahonnan nem linkelnek egyetlen olyan oldalra sem, ahol több szolgáltató csomagjainak összehasonlítására lenne lehetőség. Bár mindegyik szolgáltató ismeri az NMHH internetmérő szolgáltatását, a szelessav.net-et, annak linkjét mégsem tüntette fel egyikük sem a honlapján, pedig az alkalmazással objektíven meg lehet ismerni a hálózatok mért sebességeit, illetve mobilhálózatoknál azok lefedettségét és elérhetőségét.

A feltüntetett információkon belül a szolgáltatók ugyan közzéteszik az internet sebességére vonatkozó adatokat, de nem az EU-rendeletben előírt sebességparamétereket alkalmazzák – mint például mobilhálózatok esetén a becsült maximális és a hirdetésekben megadott le- és feltöltési sebességet –, és azokat sem teszik könnyen elérhetővé. Azt sem foglalják össze világos, könnyen érthető módon, hogy ezek a minőségi paraméterek a gyakorlatban hogyan befolyásolhatják az internet-hozzáférési szolgáltatásokat, különösen a tartalmak elérését, illetve az alkalmazások és szolgáltatások használatát. Az NMHH Szélessáv.net oldalának adatai megerősítik: a szolgáltatók számos esetben az elérhető sebességek menedzselésével képesek jelentősen befolyásolni a szolgáltatás pillanatnyi minőségét és ezáltal a fogyasztói élményt anélkül, hogy nyilvánvalóan tiltott forgalomszabályozási eszközöket alkalmaznának.

Egy esetben indult eljárás
A hatóság a vizsgált időszakban egy esetben indított hatósági eljárást a hálózatsemlegességi szabályok vélt megszegése miatt a Telekom díjcsomagjai kapcsán. A szolgáltató 2017-ben vezette be a „Net Korlátlan” nevű csomagot, amely a belföldi korlátlan internetezés mellett 15 GB adatforgalmat is biztosított az EU-ban, és biztonsági okokra hivatkozva bizonyos forgalomtípusoknál (P2P, VPN) és használati módoknál (Bittorent) a mobilinternet használatát a díjcsomag kínált sebességéhez viszonyítva jelentősen csökkentett sebességgel tette lehetővé. A csomag értékesítését a szolgáltató időközben ugyan beszüntette, de a már leszerződött ügyfeleinek továbbra is elérhetővé teszi. Emellett a Telekom „Korlátlan Net” néven új díjcsomagot indított, a megszüntetett díjcsomag változatlan feltételeivel. Mivel az NMHH ellenőrzése alapján a szolgáltató a sebességcsökkentéssel valószínűleg konkrét tartalmakat különböztetett meg, vagyis nem biztosította az egyenlő bánásmódot a tartalmak között, a hatóság 2019 májusában hatósági eljárást indított a „Net Korlátlan” és a „Korlátlan Net” díjcsomagok miatt. A eljárás jelenleg is folyamatban van.

Kevesen olvassák el az egyedi előfizetői szerződést és az ÁSZF-et
A jelentés tartalmazza az NMHH háromezer fős, országosan reprezentatív piackutatásának eredményét is a hazai internethasználatról a 16 éves és idősebb, Magyarországon élő internetezők körében. A 2018-as kutatás eredményei szerint 2017-hez képest nem változott a hazai internetezők túlnyomó többségének véleménye azzal kapcsolatban, hogy az internetnek szabadnak és korlátozás mentesnek kellene lennie, amelyhez mindenkinek alanyi jogon és egyenlő eséllyel kellene hozzáférnie. Az internet-előfizetési szerződés megkötésekor az előfizetőknek továbbra is csak egy kis hányada kellően türelmes vagy motivált ahhoz, hogy az egyedi előfizetői szerződést és az ÁSZF vonatkozó részeit alaposan áttanulmányozza. Ugyanakkor az előfizetők közel negyede próbált már valamilyen őt érdeklő információt megkeresni akár az ÁSZF-ben, akár az egyedi előfizetői szerződésben, s bár többnyire meg is találták azt – a találati arány 84-86%-os volt –, az esetek közel felében ez nehézséget okozott nekik.

A vezetékesinternet-előfizetőkhöz hasonlóan mára már a mobilnetes ügyfelek közel háromnegyede is elégedett a szolgáltatója által teljesített letöltési sebességgel, ami a mobil- és vezetékes rendszerek egyre nagyobb helyettesíthetőségét mutatja. Ugyanakkor 2017 óta nem változott azok aránya, akik szoftveres úton megmérték internetkapcsolatuk sebességét valamely e célt szolgáló weboldalon: a piackutatásban részt vevők 52%-a mérte vezetékes kapcsolata, míg 38%-a mérte mobilkapcsolata sebességét, leginkább amiatt, mert lassúnak találták vagy ellenőrizni kívánták a szolgáltató vállalását…”

Forrás:
NMHH: a hazai hírközlési szolgáltatások hálózatsemlegesek, de a feltételeik sokszor áttekinthetetlenek; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2019. június 28.
A nyílt internet helyzete Magyarországon 2019. Éves jelentés a 2018. május 1-től 2019. április 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan a hálózatsemlegesség témakörében; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2019. június 27. (.pdf)

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. július 1.

Nyugati kémszervezetek online kártevőkkel fertőzték meg az orosz keresőmotort, a Yandexet
Az orosz állami hackertámadásokról, online manipulációkról szóló híradások hónapjai, évei után határozottan fordulni látszik a kocka: az elmúlt hetekben alig múlik el nap anélkül, hogy ne számolnának be – ráadásul a nyugati világ legtekintélyesebb médiaszervezetei – az oroszok elleni kibertámadások egy-egy újabb epizódjáról. Most a Reuters lepte meg a világot ilyen illegális akciók újabb részleteivel.

A hírügynökség beszámolója szerint nyugati hírszerző szervezetek (értsd tehát, nyugati kormányzati szereplők) betörtek az „orosz Google”-ként is emlegetett, saját keresőmotor szolgáltató cég, a Yandex rendszereibe. A 2018 végén történt kémszolgálati akcióban egy különleges kártevő kódot, azaz malware-t telepítettek az orosz keresőmotorba annak érdekében, hogy így észrevétlenül adatokat gyűjthessenek annak felhasználóiról. A Yandex rendszereiben megtalált kártevő program a kibervédelmi szakemberek előtt nem ismeretlen: a Regin névre hallgató malware az „Öt szem”, tehát az angolszász világ, az USA, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland szorosan együttműködő, belső klikket alkotó hírszerző szervezetei által kifejlesztett és használt kártevő kód.

Az érintett nyugati titkosszolgálatok, természetesen, nem kommentálták a hírt, és a Yandex cég szóvivője is csak nagy vonalakban reflektált a kibertámadásról szóló hírügynökségi jelentésre. Mint mondták, a kártevő programot nagyon hamar észlelték és hatástalanították a Yandex kibervédelmi szakértői. Ennek köszönhetően egyetlen felhasználó adatai sem kerülhettek illetéktelen kezekbe.

Az mindenesetre bizonyos: a Yandex valóban egyfajta stratégia célpont lehet a globális információs háborúságban. A cég keresőmotorja rendkívül népszerű a poszt-szovjet térségben, egyedül Oroszországban havi 100 millió feletti használóval büszkélkedhet. A szolgáltatás ugyanakkor nagyon népszerű Belaruszban és Kazahsztánban is – sőt, meglepő módon a hagyományosan (még) inkább nyugati orientációjúnak számító Törökországban is.

A Regin malware egyébként 2014-óta ismert a szakértők előtt: akkor a Belgacom nevű belga hírközlési cég rendszereit érte támadás, ami mögött a brit kiberhírszerzési ügynökséget, a GCHQ-t gyanították a szakemberek. A most megtámadott Yandex, saját védelmi mérnökeit megerősítendő, bevonta a feltárásba a világelsők között számon tartott kibervédelmi cég, a Kaspersky embereit is. A vizsgálat egyelőre arra a következtetésre jutott, hogy a támadásnak – amely során egyébként a hackerek heteken át „tartózkodtak” a Yandex rendszereiben – nem annyira a károkozás (tehát a működés megbénítása), vagy felhasználók adatainak eltulajdonítása volt a célja. A Kaspersky szerint a hackerek egyértelműen a Yandex fejlesztőmérnökeinek egy csoportját célozták meg. Az orosz elnöki hivatal szóvivője, Dmitríj Peszkov szerint a kormányzatnak nincsenek közvetlen információi az incidensről. „Orosz cégeket, köztük a Yandexet naponta érik kibertámadások. Ezek közül nem egy nyugati országok felől érkezik” – tette hozzá Peszkov.
Exclusive: Western Intelligence Hacked Russia’s Google Yandex to Spy on Accounts; Christopher Bing, Jack Stubbs, Joseph Menn; Reuters; 2019. június 27.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Izrael vezeti a globális kiberfegyverkezési versenyt
A Szíriában zajló polgárháború egyik kevésbé feltűnő, de nagyon fontos komponense az információs háború. A térségben zajló, számos külföldi hatalom által a háttérből támogatott, irányított harccselekményekbe beavatkozó Oroszország sem csupán légi eszközökkel, szárazföldi különleges alakulatokkal kapcsolódott be a háborúba. A katonai ügyekben jól informált izraeli Defence iQ elemzője szerint az oroszok a kiberhadviselés frontján is erős offenzívába kezdtek a térségben. Akárcsak a konfliktusban erősen érintett izraeliek. Akik a kiberhadviselés csendes élharcosai lettek az elmúlt évtizedekben, a védekezés terén éppen úgy, mint a támadó képességekben.
How Israel is leading the global cyberwarfare race; Arie Egozi; Defence iQ; 2019. május 1.

A Viktória és Albert Múzeum közvetlen jelenlétet épített ki a kínai WeChat-en
A londoni Viktória és Albert Múzeum, a világ egyik legjelentősebb képző- és iparművészeti gyűjteménye a napokban dedikált fiókot nyitott a kínai WeChat közösségi média platformon. A múzeum – ami egyébként legendás volt már a múltban is a nagyközönség felé nyitó, szokatlan újításairól – már legalább egy évtizede tudatosan építi kínai szakmai- és társadalmi kapcsolatrendszerét. A potenciális kínai látogatók felé nyitni akaró kulturális intézmény nem véletlenül célozta meg a WeChat-et: a többcélú mobilalkalmazás ugyanis nem csupán üzenetküldő, de egyben meghatározó „életstílus hely” – mintegy 1 milliárd havi felhasználónak.
The Victoria and Albert Museum Goes WeChat; Richard Whiddington; Jing Travel; 2019. június 13.

Interaktív térképen a kínai geopolitikai erőkivetítés
A geopolitika, a diplomácia földrajzi terek által erősen determinált viszonyrendszere szinte igényli a képi „illusztrálást”. A térbeli elhelyezés nélkül szinte alig értelmezhető a nemzetközi kapcsolatok egyetlen eleme, eseménye, változása. Nem véletlen, hogy a területet átformáló digitalizáció egyik érezhetően erősödő fejlődési iránya az IKT-technológiákkal erősített adatvizualizáció terepe. A nagy globális hatalmi átrendeződések egyik fókuszterületének, az Indo-Csendes-óceáni Térségnek a megértését segíti az elemzéseit látványos, könnyen kezelhető és áttekinthető vizualizációkkal támogató AMTI webhely.
Chinese Power Projection Capabilities in the South China Sea; Asia Maritime Transparency Initiative; 2019. június 30.

Twitteren szervezték a rendkívüli amerikai-észak-koreai villámcsúcsot
A Japánban tartott G20-as csúcstalálkozó utórezgésének indult amerikai-észak-koreai „minicsúcs” egy szemvillanás alatt a mostani időszak legnagyobb horderejű eseményévé nőtte ki magát. Szakértők, kommentátorok egyöntetűen történelminek nevezték Trump és Kim Dzsong-un újabb kézfogását. Fontosak a szimbólumok is, tehát az, hogy hivatalban levő amerikai elnök első ízben lépett a Koreai NDK területére, de még fontosabb az, hogy az atomleszerelési tárgyalások felújításáról is döntöttek. A találkozó, amelynek szervezését alig egy nap alatt bonyolították, és amit Donald Trump egy „szokványos” Twitter-üzenete indított el, jól illusztrálja: a közösségi platformokon történő „üzengetés” ma már az államközi interakciók, a diplomácia fősodrába épült be.
Twitteren szerveződik egy rendkívüli amerikai-észak-koreai csúcs; Infostart; 2019. június 29.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. június 24-június 28.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Rendszerelemek üzemeltetés és karbantartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/119
Közzététel dátuma: 2019.06.24.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.26.
Vállalkozási szerződés – Számítógéptermekben üzemelő erősáramú-, gépészeti berendezések és üzemfelügyeleti rendszerelemek üzemeltetése és javítása és karbantartása 36 hónapos vállalkozási szerződés keretében
Lásd még

Telestream Vantage transzkóder rendszer bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/120
Közzététel dátuma: 2019.06.25.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.22.
Lásd még

Videoszerverek,kamerák,falvezérlők,kliensek (735)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/120
Közzététel dátuma: 2019.06.25.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.23.
CCTV rendszerhez tartalék képzése (kamerák, videoszerverek, falivezérlők és kliensek beszerzése).
Lásd még

Ajánlati felhívás – LTE modemek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/123
Közzététel dátuma: 2019.06.28.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.25.
A beszerzés tárgya: 2000 db HP ProBook 640 G2 és HP ProBook 650 G2 típusú hordozható számítógépbe szerelhető LTE modemek beszerzése. (1600 db LTE modem a HP ProBook 640 típusú notebook-ba, 400 db LTE modem a HP ProBook 650-es típusú notebook-ba).
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

IR és KTK továbbfejl., szoftvertám., karbantart.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/119
Közzététel dátuma: 2019.06.24.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Zalaszám Informatika Kft.
A szoftvertámogatási szolgáltatásokhoz és szoftvermódosítási és szoftverfejlesztési fel-adatokhoz kapcsolódó feladatcsoportok:
– IR és KTK alkalmazásüzemeltetési, rendszergazdai, és alkalmazásszerver rend-szeradminisztrációs feladatok
– IR és KTK felhasználói támogatás (2nd line Help Desk)
– IR és KTK átalánydíjas szoftverkarbantartás
– IR és KTK szabályozási környezet megváltozásából eredő szoftvermódosítási és szoftverfejlesztési feladatok (maximum 8800 fejlesztői nap a szerződés 36 hóna-pos időtartamára)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.424.617.000,- Ft
Lásd még

Alkalmi SDI vonalak, illetve hang- és adatvonalak
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/120
Közzététel dátuma: 2019.06.25.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Szolgáltatás szerződések keretében alkalmi vezetékes hang- és adatátviteli vonalak biztosítása egyes részei (I. rész: alkalmi SDI vonalak létesítése, II. rész: alkalmi hang- és adatvonalak létesítése) a II.2.4) pontban meghatározottak szerint
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 153.950.400,- Ft
Lásd még

Az Elektronikus Ingatlan-nyilvántartás létrehozása érdekében infrastruktúra-felmérési, valamint adatbázis- és alkalmazásfejlesztési feladatok ellátása – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/120
Közzététel dátuma: 2019.06.25.
Ajánlatkérő: Lechner Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: TIGRA Kft.
A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00040 számú projekt keretében, az Elektronikus Ingatlan-nyilvántartás létrehozása érdekében infrastruktúra-felmérési, valamint adatbázis- és alkalmazásfejlesztési feladatok ellátása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 5.899.000.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/120
Közzététel dátuma: 2019.06.25.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
Nyertes ajánlattevő: Mercur-Tel Vállalkozásszervező és Kivitelező Kft.;GeneralCom Mérnöki Korlátolt Felelősségű Társaság;VT-Rendszertechnika Gyártó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Beltéri EDR rendszer kiépítésére (tervezés és teljes körű kivitelezés) 2 db. árlista soron a műszaki leírásban előírtak és a közbeszerzési dokumentum mellékletét képező excel (xlsx) fájl szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 290.000.000,- Ft
Lásd még

Office program beszerzése KÖFOP finanszírozással
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/120
Közzététel dátuma: 2019.06.25.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Levéltár
Nyertes ajánlattevő: Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
OfficeStd 2019 SNGL OLP NL Acdmc
Termék jellemző paraméterei:
Microsoft által fejlesztett irodai programcsomag 2019-es kiadása, amely tartalmaz szövegszerkesztőt(Word), táblázatkezelőt(Excel), kiadványszerkesztőt(Publisher), levelező (Outlook), jegyzetkészítő (OneNote) és bemutató készítő programokat(PowerPoint).
Egy felhasználós, magyar nyelvű, letölthető, mennyiségi licence változat. Közgyűjtemények részére biztosítandó academic irodai programcsomag elektronikus verzióban biztosítva.
Mennyiség: 335 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.792.150,- Ft
Lásd még

MTA WDC kritikus berend. üzemeltetés támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/120
Közzététel dátuma: 2019.06.25.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: IT Klima Service Klímaszerelő és Karbantartó Korlátolt Felelősségű Társaság
Feladat Az MTA Wigner FK Wigner Adatközpont kritikus berendezéseinek üzemeltetés-támogatása – épületgépészeti berendezések üzemeltetés támogatása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.868.638,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/121
Közzététel dátuma: 2019.06.26.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: EIZO Technologies GmbH
6 db 4K x 2K méretű LCD monitor beszerzése légiforgalom irányítás számára és szimulációs célokra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 63.200,- EUR
Lásd még

KM továbbképzési feladatok ellátásához fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/121
Közzététel dátuma: 2019.06.26.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: OKT-FULL Tanácsadó Kft.;COMTRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;Edumind Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Onlearn-tech Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás (KM) a rendészeti továbbképzési feladatok ellátásához szükséges tananyag fejlesztési szolgáltatások beszerzésére-nettó 60 000 000 HUF keretösszegben.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 60.000.000,- Ft
Lásd még

Microsoft Office irodai programcsomag-tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/121
Közzététel dátuma: 2019.06.26.
Ajánlatkérő: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Szintézis Informatikai Zrt.
Ajánlatkérő részére 200 db +30 % opció mennyiségben 24 hónap időtartamra MS Office 2019 Home and Business Hungarian EuroZone Medialess szoftvercsomag beszerzése a közbeszerzési dokumentumban meghatározott műszaki leírás szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 47.029,- EUR
Lásd még

Eredményről szóló tájékoztató (Szerver)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/121
Közzététel dátuma: 2019.06.26.
Ajánlatkérő: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: EURO ONE Számítástechnikai Zrt.;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi szerződés szerver infrastruktúra beszerzésére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 134.603.032,- Ft
Lásd még

Asztali nyomtatók beszerzése (1-3. rész) /728/2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/121
Közzététel dátuma: 2019.06.26.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társasá
A közbeszerzés tárgya és mennyisége: 1. rész: 30 db asztali színes multifunkciós nyomtató beszerzése 2. rész: 30 db asztali fekete-fehér multifunkciós nyomtató beszerzése 3. rész: 40 db asztali fekete-fehér egyfunkciós nyomtató beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.075.000,- Ft
Lásd még

Neptun rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/122
Közzététel dátuma: 2019.06.27.
Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyete
m
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
„Neptun kiegészítő programmodulok és support szolgáltatások beszerzése”
Ajánlattevő feladata Ajánlatkérőnek a jelenleg használt NEPTUN rendszerelemek support szolgáltatásainak biztosítása, valamint a jelenleg már létező, vagy a későbbiekben a NEPTUN rendszerhez kifejlesztésre kerülő modulok későbbi időpontban történő bevezetése és ezekhez kapcsolódó support szolgáltatás nyújtása a Dokumentációban meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 45.392.000,- Ft
Lásd még

MTVA meglévő Vizrt Multiplay rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/122
Közzététel dátuma: 2019.06.27.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Rexfilm Broadcast és Kommunikációs Rendszerek Kft.
Adásvétellel vegyes szolgáltatási szerződés– Az MTVA meglévő Vizrt Multiplay rendszerének fejlesztése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 35.458.590,- Ft
Lásd még

Szerver-infrastruktúra fejlesztés 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/122
Közzététel dátuma: 2019.06.27.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Officium Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szerver-infrastruktúra fejlesztése a 2019. évben KBF/720/2018
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 278.600.011,- Ft
Lásd még

(TAER) Hibrid rendszerhez support szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/122
Közzététel dátuma: 2019.06.27.
Ajánlatkérő: Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A Magyar Posta PKLK szervezete által üzemeltetett hibrid kézbesítési és konverziós rendszerhez üzemeltetés-támogatási (support) szolgáltatás nyújtása, valamint rendszerhez kapcsolódó opcionális üzemeltetés-támogatási, fejlesztési és szakértői szolgáltatások teljesítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 815.704.800,- Ft
Lásd még

City Cooperation II. ATHU018 – Szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/122
Közzététel dátuma: 2019.06.27.
Ajánlatkérő: Körmend Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: EFFIX-Marketing Kft.;Medius Első Győri Közvélemény- és Piackutató Bt.
City Cooperation II. ATHU018 azonosítószámon nyertes pályázat megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások beszerzése két közbeszerzési részben:
1. közbeszerzési rész egymásra épülő feladatai:
I. munkarész: city branding kidolgozása
II. munkarész: innovatív turisztikai tevékenység kidolgozása
III. munkarész: mobil zárókonferencia megszervezése
2. közbeszerzési rész egymásra épülő feladatai:
I. munkarész: helyi piacok stratégia és marketingkoncepciójának kidolgozása
II. munkarész: helyi termelők kvalifikálása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 53.530.000,- Ft
Lásd még

Informatikai eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/122
Közzététel dátuma: 2019.06.27.
Ajánlatkérő: Méliusz Juhász Péter Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő európai uniós forrásból származó pályázat keretében informatikai eszközök beszerzést kívánja megvalósítani.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.515.200 ,- Ft
Lásd még

TEE – NKP eszközbeszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/122
Közzététel dátuma: 2019.06.27.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Exicom Informatika Kereskedőház Kft.
A Nemzeti kiválósági program (2018.1.2.1-NKP-2018-0008) „B” alprogramjának (A mesterséges intelligencia alkalmazását megalapozó kutatások Nemzeti Programja) megvalósításának keretében 32 db informatikai eszköz beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.528.215,- Ft
Lásd még

„Budapest Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszer központjának (kizárólag forráskód birtokában elvégezhető)üzemeltetési feladatai 2019-2021 években EKR000351742019)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/123
Közzététel dátuma: 2019.06.28.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: GVSX Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A Budapest Közút Zrt. IKSZR (továbbiakban IKSZR) központja folyamatos üzemének biztosítása; – Az IKSZR központ esetleges meghibásodásainak elhárítása; – A Megrendelő üzemeltetői, ill. felhasználói tevékenységének támogatása a lentebb meghatározottak szerint; – A Megrendelő hibabejelentéseinek fogadása; – A rendszer szoftvereit érintő verziókövetés biztosítása; – Az IKSZR központból külső
rendszernek („Szakrendszerek” portál, mobil alkalmazás) történő adatszolgáltatás folyamatos biztosítása az adatokat fogadó külső rendszer által megkívánt, előre egyeztetett adatstruktúra és frissítési gyakoriság szerint a forráskód módosítását nem igénylő esetekben a felhasználói tanácsadás keretében; – Teljes körű alkalmazás-frissítés; – A rendszer karbantartási feladatai során szakfelügyelet biztosítása; – Szoftverek működésének (elérhetőségének) ellenőrzése (VJT vezérlő, IKSZR elérhetőség, kamerarendszer központi szoftvere, monitorozó rendszer, PIR, Teherbehajtás ellenőrző, mobil kliens) stb.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 108.000.000,- Ft
Lásd még és Lásd még

Meghiúsult közbeszerzések

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/122
Közzététel dátuma: 2019.06.27.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szerződés meghatározása: vállalkozási szerződés
Tárgya: „HungaroControl Zrt. Vállalatirányítási rendszerének fejlesztése és támogatása”
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ:
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy az igazolhatóan rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel.
Lásd még

Neptun Rendszer követése, támogatása, kapcs.szolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/122
Közzététel dátuma: 2019.06.27.
Ajánlatkérő: Eszterházy Károly Egyetem
Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer technológiai és jogszabályi követése, támogatása valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása 24 hónapra a dokumentációban részletezettek szerint.
A szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló keretösszeg: 120.000.000,- HUF
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ:
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
Lásd még

Szakirodalom

Hogyan fordították az emberek javára Barcelonában az okosváros-technológiákat és az adatgazdálkodást?

„Barcelona város önkormányzata (amelynek „fab lab” kezdeményezéseivel már foglalkoztunk korábban) közzétette „Barcelona digital city – Putting technology at the service of people” című dokumentumát, amely Barcelona digitális átalakulásának terve (Barcelona Digital City Plan (2015-2019) mentén áttekinti a fő törekvéseket és azok megvalósulását, valamint azokat a helyi sajátosságokat és megoldásokat, amelyek mintaként szolgálhatnak más városoknak is.

A dokumentumot jegyző Francesca Bria, aki a városi önkormányzat technológiai és digitális innovációs igazgatója (Chief Technology and Digital Innovation Officer) bevezetőjében kiemeli: az általa vezetett hivatalt abból a meggyőződésből hozták létre, hogy az adatgazdálkodás és az infokommunikációs technológiák jelentősen átalakítják a várost és annak működését azáltal, hogy jobb minőségű és megfizethető szolgáltatásokat biztosíthatnak, magát az önkormányzatot pedig nyitottabbá, agilisabbá és részvételi jellegűvé alakítja. Ennek jegyében született Barcelona Digitális Terve, ami a város innovációs ökoszisztémájának társ-alkotásával jött létre, újragondolva az okosváros-megközelítést is, ami a szerzők szerint addig túlságosan technológia-centrikus volt. Ehelyett azt állították a középpontba, hogy az okos város hogyan szolgálja legjobban a város polgárait.
A barcelonai modell középpontjában azok a széleskörű részvételből fakadó tapasztalatok állnak, amely részvételt a Decidim nevű digitális platform tett és tesz lehetővé. A Decidim becsatornázza a polgárok kollektív bölcsességét a szakpolitikák meghatározásába, amelyek ilyen módon jobban illeszkednek valós igényeikhez. A rendszer szabad szoftverekre épült, és egyszerre garantálja a személyes adatok védelmét és a közcélú átláthatóságot, úgy, ahogy azt egy kereskedelmi alapú megoldás nem tudja biztosítani. A Decidim platformnak köszönhető, hogy az önkormányzat napirendjének 70 százaléka az ebben résztvevő polgároktól származik, és az önkormányzati prioritások is ebből fakadnak.
Barcelona digitális önkormányzati terve a „citizens first” jegyében fogalmazta meg új irányvonalát, minden más elébe helyezve a városban élő emberek érdekeit. Ennek érdekében alapozták meg az infokommunikációs projektekben az agilis módszertan használatát, és álltak ki a technológiai szuverenitás mellett. Ezek az intézkedések teremtik újra az alapjait a digitális adatok és információk feletti rendelkezésnek, csakúgy, mint az olyan közcélú digitális infrastruktúrák támogatásának, amelyek nyílt forráskódú programokon és szabványokon alapulnak, valamint a privát szféra és a személyiségi jogok erősítését szolgáló technológiákat alkalmaznak. A terv magába foglalja az adatkezelés etikai stratégiáját is.

Fontos alapvetés, hogy Barcelonában a városvezetés a közadatokat közjavaknak tekinti, az közadat-gazdálkodást pedig olyan közműszolgáltatásnak, mint a víz- vagy áramellátást, a közutakat vagy a tiszta levegőt. Az adatok ezért nyilvánosan elérhetők kell, hogy legyenek, segítve a helyi technológiai vállalkozásokat és termelői hálózatokat abban, hogy kiépíthessék adatvezérelt, mesterséges intelligenciát is alkalmazó szolgáltatásaikat és megoldásaikat, annak érdekében, hogy a közjót szolgálják és biztosítsák a társadalmi megtérülést.

Mindezek érdekében vezettek be olyan gyakorlati megoldásokat, mint a DECODE (Decentralised Citizen Owned Data Ecosystem) projekt, ami egy nyílt forráskódú, decentralizált, a privátszférát óvó és személyiségi jogokat tiszteletben tartó, blokklánc-alapú rendszer, ami visszaadja az emberek hatalmát és ellenőrzését adataik felett. A DECODE révén a polgárok eldönthetik, hogy mely adatokat tartják meg maguknak, melyeket osztják meg, és ha igen, kivel és milyen alapon. A szerző ezt adatkezelési „New Deal”-nek nevezi, amely a hatalmas gazdasági értéket megtestesítő adatvagyont visszajuttathatja az adat-tulajdonos polgárokhoz.

A dokumentum szerint szerint ezek a meghatározó változások az embert helyezik előtérbe az önkormányzati szolgáltatások tervezésénél, valamint megerősíti őket digitális jogaikban. Barcelona célja, hogy az okosváros koncepcióját továbbfejlesztve, digitális szuverenitást hozzanak létre, amely felhatalmazza a város polgárait arra, hogy kifejezzék és megvitassák prioritásaikat, meghatározhassák az irányokat, valamint dönthessenek a technológiai innovációk etikus felhasználásáról, a társadalmi hatások világos ismerete és a közösségi megtérülés jegyében. Ez a fajta átalakulás új életre kelti a helyi gazdaságot is, és lehetővé teszi a munka világának újragondolását az automatizálás korában, egy valódi közösségi gazdaság (sharing economy) jegyében. A közbeszerzések átláthatósága és fenntarthatósága érdekében digitális piacteret hoztak létre, ezzel is segítve a helyi kezdő vállalkozások, kis- és középvállalatok részvételét. Mivel Barcelona digitális szakpolitikái szabad szoftveres platformokon alapulnak, ez lehető teszi azok megosztását, újrahasznosítását és adaptálását más városokban is. A nemzetközi együttműködés el is indult e téren a világ több nagyvárosa között.

Érdemes megemlíteni ehelyt egy tavaly áprilisban közzétett értékelést, amely az ITU News hasábjain jelent meg. Ebben a szerző emlékeztet rá, hogy az akkor 18 hónapja hivatalban lévő Francesca Bria milyen határozott küzdelmet folytatott a korábbi digitális átalakítási stratégia elvetéséért, annak érdekében, hogy az okosváros-fejlesztések középpontjában az ember legyen. Ahogy a technológiai és digitális innovációs igazgató megfogalmazta: ha az okosváros-elképzeléseket úgy közelítjük meg technológiailag, hogy nem az emberek igényeiből indulunk ki, akkor a végeredmény is csupán egy technológiai probléma megoldása lesz.

A szerző az új stratégia első pillérének a digitális átalakulást nevezte, amelyben alapvető változást jelentett, hogy a közigazgatás és a közszféra, a vállalatok és a polgárok együttműködésével valósult meg. Korábban problémát jelentett, hogy a szállítók vertikálisan kiépített megoldásokat építettek ki, amelyek nem voltak képesek egymással kommunikálni, nem alkottak kompatibilis rendszert. Ide vezetett a kritikus városi szolgáltatások kiszervezése, miközben a város elveszítette az adatok feletti ellenőrzést is. Ezek a zárt rendszerek ugyanakkor megfojtották a helyi innovációt is, ami így nem járulhatott hozzá a helyi gazdaság erősítéséhez. Ez át is vezet a stratégia második pilléréhez, ami a helyi digitális innováció és a helyi infokommunikációs cégek támogatását jelenti. Ennek érdekében hozták létre a már említett digitális piacteret, és dolgozták át a beszerzési gyakorlatot. Olyan helyzetet vetítve előre célként, amelyben a partnervállalatok jó minőségű adatokat adnak át, amiket a városi önkormányzat újrahasznosíthat nyílt adatplatformok segítségével (a személyiségi jogok megóvásával), úgy, hogy abból a helyi vállalkozások és polgárok újabb értékeket tudjanak teremteni. Kiemelt célt jelent a valódi közösségi gazdaság megerősítése, olyan megoldásokkal, amelyek tisztességesebben működnek, mint amit például az Uber megvalósított. Másik fontos cél a közvetítők kiiktatása, amiben a már szintén említett, blokklánc-alapú DECODE is fontos szerepet játszik.

A stratégia harmadik pillére az elemzés szerint a városban élők felhatalmazása és képessé tétele (empowerment) a döntéshozatalba való bekapcsolódásra. Ahogy Francesca Bria fogalmazta: a részvételi költségvetés-tervezés jelenti a város DNS-ét, és ez integrálja a polgárokat a döntéshozatalba. Ennek érdekében 16, egymással párhuzamos részvételi folyamatot működtetnek, és négy „fab lab” (digital fabrication laboratory, digitális gyártási laboratórium) biztosítja az eredményes részvételhez szükséges ismeretek átadását, készségek elsajátítását. Ugyanakkor azt is kiemelte: az eredményes adatgazdálkodáshoz elengedhetetlen a közigazgatási szervezet megfelelő kialakítása is, ami biztosítja az interoperábilitást és együttműködést a különböző adatbázisok között, felszámolva azok siló-jellegét.”

Forrás:
Barcelona digital city. Putting technology at the service of people; Ajuntament de Barcelona; 2019. június 26. (.pdf)
Lásd még:
Barcelona Önkormányzata
How Barcelona’s smart city strategy is giving ‘power to the people’; Richard Forster; ITU News; 2018. április 3.
Rejuvenating Barcelona with digital technologies; Európai Bizottság, Digital Transformation Monitor; 2017. január (PDF)
Korábbi cikkünk:
Élő laboratóriumok (living labs): nyitott innováció megvalósítása a közszférában; eGov Hírlevél

E-közigazgatási tanulmányok az Új Magyar Közigazgatás 2019. évi 2. számában: Mesterséges Intelligencia, egyablakos ügyintézés, digitális külpolitika

„Mesterséges intelligencia alkalmazások – szakértő rendszerek – a közigazgatásban
A cikk témája a Mesterséges Intelligencia eszközök egyik fajtájának – a logikai következtetést végző szakértő rendszereknek – ismertetése és alkalmazási lehetőségeik bemutatása a közigazgatás/államigazgatás területén. Ezek a rendszerek a szakértők tudásának, a jogszabályok és egyéb releváns dokumentumok tartalmának számítógépes feldolgozhatóvá tételével képesek logikai következtetésekre és így meg tudnak válaszolni az adott szakterülettel kapcsolatos, a tárolt információkból levezethető kérdéseket. A levezetés során a hiányzó információkra rákérdeznek, kérésre a kérdés okát megmagyarázzák, bemutatva a kérdéshez vezető út során felhasznált szabályokat és az azok mögött álló forrásdokumentum részleteket. Ugyancsak képesek megmagyarázni és dokumentálni az eredményt is, bemutatva az ahhoz vezető utat. Ezeket a szakértő rendszereket jól lehet használni a közigazgatás/államigazgatás területén, ahol az intézmények működése és az intézményekben hozott döntések is általában normatív szabályozáson alapulnak, melyek jól modellezhetők az ilyen rendszerekkel.
Szerző: Futó Iván – Új Magyar Közigazgatás, 2019. június, 12. évfolyam 2. szám, 47-65. oldalak

Az egyablakos ügyintézés szegmensei
Munkánkban az egyablakos ügyintézés kérdéskörét dolgozzuk fel különböző irányokból. A témával való foglalkozás különösen indokolt, ha tekintettel vagyunk arra, hogy a közigazgatással szinte mindenki kapcsolatba kerül élete különböző szakaszaiban. Miután pedig a közigazgatásról és annak működéséről kialakult kép alapvetően az ügyintézés során tapasztalt jellemzőkre épül, az ügyfelekkel való kapcsolattartásnak – legyen az akár személyes, akár távollevők közötti – rendkívül nagy szerepe van. Áttekintésünk kiterjed az egyablakos ügyintézés lényegének értelmezésére, a téma szempontjából néhány meghatározó (EU-s és magyar) dokumentum bemutatására, valamint pénzügyi és informatikai eszközök ismertetésére.
Szerzők: Veszprémi Bernadett, Barta Attila – Új Magyar Közigazgatás, 2019. június, 12. évfolyam 2. szám, 66-75. oldalak (a cikk letölthető pdf-ben)

A digitális állam a külpolitikai térben – A Twittertől az adattudományig
Az ezredfordulót követően hirdette meg az amerikai Külügyminisztérium a működését vezérlő elvek és gyakorlatok „forradalmát”. A „XXI. századi diplomácia” néven formát öltő koncepció célja: alkalmazkodni a rohamosan átalakuló nemzetközi környezet kihívásaihoz. Költséghatékonnyá válni.. Egy szóval új, hatékony eszközök kifejlesztésével, adaptálásával, a digitális technológiák erejével megsokszorozni a hagyományos diplomácia lehetőségeit. Az angolszász koncepció világszerte követőkre lelt. Az IT-eszközök mind szélesebb körű alkalmazása a külszolgálati munkában, kezdetben a közönségkapcsolatok témakörébe tartozott. A diplomácia „front office” területeit hódította meg. Az online terek belakása korántsem szorítkozott a hagyományos diplomáciai folyamatok puszta modernizálására. A közösségi médián zajló „népi diplomáciának” jóval szélesebb a szereplőgárdája, bővült, változott a diplomáciai tranzakciók tartalma és stílusa is. Az IKT külügyi alkalmazási területei folyamatosan bővülnek: ma már az e-diplomácia messze túllép a követségi Facebook alkalmazásokon, behatol a diplomáciai folyamatok „back office” tereibe is. Mind inkább előtérbe kerül az adatgyűjtés, adatelemzés problémaköre, sőt a mesterséges intelligencia külügyi alkalmazásainak kutatása is.
Szerző: Nyáry Gábor – Új Magyar Közigazgatás, 2019. június, 12. évfolyam 2. szám, 76-83. oldalak”

Forrás:
Új Magyar Közigazgatás, 2019. évi 2. szám; Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége (KÖZSZÖV)

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2019. I. negyedév

„2019. I. negyedévben az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások az értékesítésből 776 milliárd forintos árbevételt értek el, 7,8%-kal többet, mint az előző év azonos negyedévében. A legnagyobb súlyt jelentő információtechnológiai szolgáltatás és az információs szolgáltatás ágazatok vállalkozásainak együttes árbevétele 15%-kal emelkedett. A távközlési ágazat vállalkozásai 2,1%-kal több árbevételt realizáltak az előző évinél. A nemzetgazdasági ágban 85 ezer fő állt teljes munkaidőben alkalmazásban, 3,8%-kal több, mint az előző évben. A távközlés ágazatban 3,9%-kal csökkent a létszám, az információtechnológiai szolgáltatás és az információs szolgáltatás ágazatokban 8,1%-kal haladta meg az előző évit. A nemzetgazdasági ágban a bruttó átlagkereset 13%-kal emelkedett egy év alatt, a legnagyobb mértékben a távközlés ágazatban, 17%-kal. A legmagasabb átlagkereset az információtechnológiai szolgáltatás és az információs szolgáltatás ágazatokban volt, 13%-kal több az előző évinél.
Tájékoztatjuk felhasználóinkat, hogy 2019. június 25-én hibajavítás történt.”

Forrás:
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2019. I. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. június 20.
Letöltés .pdf-ben
Kapcsolódó adatok

Az Ipar 4.0 hatásainak nyomában – a magyarországi járműipar elemzése

„Tanulmányunk célja a digitális átmenet ágazati szintű elemzése a feldolgozóiparban az ipar 4.0-hoz kapcsolt pénzügyi mutatók alapján. Ahhoz, hogy a vizsgálatot
a digitális átmenetben élen járó ágazatra szűkíthessük, először javaslatot teszünk a feldolgozóipari ágazatok ipar 4.0-érettségének értékelésére – az Európai Bizottság adatgyűjtéséből származó – 12 technológiai indikátor alapján. Magyarországon az elektronikai és a járműipar jár legelöl a digitális átállásban. Nagyarányú hazai jelenléte indokolta, hogy – egy 2013–2016-os időszakra épített vállalati paneladatbázison – a közútijármű-gyártás esetében vizsgáltuk meg az ipar 4.0-hoz kapcsolt pénzügyi hatásokat. Eredményeink azt mutatják, hogy ebben az ágazatban automatizációs trend érvényesül, azaz kibontakozott az ipar 4.0 folyamatinnováció, amit a hozzáadott érték/működőtőke hányados csökkenése jelez. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a sikeres digitális átálláshoz ki kell használni a külföldi cégek technológiatranszferében rejlő lehetőségeket, illetve ösztönözni kell a magyar cégek tanulását e téren. A hozzáadottérték-tartalom növeléséhez a globális értékláncba való bekapcsolódás szintjét is javítani kell. Ebben kulcsszerepe van a feldolgozóipart kiszolgáló szolgáltatási ág fejlesztésének.”

Forrás:
Az Ipar 4.0 hatásainak nyomában – a magyarországi járműipar elemzése; Losonci Dávid, Takács Olga, Demeter Krisztina; Közgazdasági szemle; 66. évf.; 2. sz.; 2019. február; 185-218. o.(.pdf)

Hálózati tanulás az Ipar 4.0 korában

„A negyedik ipari forradalom sebessége és kiterjedtsége új társadalmi-technológiai kihívás elé állítja a gazdasági szereplőket, amelyet sem önmagukban, sem hagyományos szervezetközi együttműködés és tanulás segítségével nem tudnak megoldani. Magyarország gazdaságpolitikájában döntő szerepe van a további iparosításnak, így az ipar 4.0 sikere kulcsfontosságú az ország számára. Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség 20 meghatározó tagjával készített interjú, valamint az ipar 4.0 kapcsán Magyarországon is meghatározó 109 szakemberrel készített kérdőíves vizsgálat szerint a gazdasági hálózat és szereplőinek együttes fejlődésére és tanulására van szükség, ami hálózati tanulás segítségével érhető el. Ez azt jelenti, hogy egyszerre szükséges a hálózat kultúrájának, értékeinek és operatív gyakorlatainak fejlesztése a hálózat egészében és az egyes csomópontjain (vállalatok, kormányzat, egyetemek stb.) is. A platformnak meghatározó a szerepe mind az együttműködés kialakításában – ami elengedhetetlen a bizalom kiépítésében –, mind a hálózati tanulás irányításában.”

Forrás:
Hálózati tanulás az Ipar 4.0 korában; Szabó Zs. Roland,
Horváth Dóra, Hortoványi; Közgazdasági szemle; 66. évf.; 1. sz.; 2019. január; 72-94. o.(.pdf)

A Mesterséges Intelligencia (MI) etikus igazgatása a nemzetközi gyakorlat szerint

„A Mesterséges Intelligencia (Mi) olyan technológia, amelyet egyre gyakrabban használnak világszerte, és a tervezett alkalmazásai az elkövetkezendő években egyre inkább mindennaposakká válnak. A Mesterséges Intelligencia (MI) egyre inkább beágyazódik az életünkbe, kiegészítve a digitális technológiák mindent átfogó használatát. Azonban a problematikus és veszélyes alkalmazások miatt nyugtalanság kíséri ezt a folyamatot. Különösen aggodalmas az, amikor magának a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásnak a döntése veszélyes vagy problematikus, különösen az olyan területeken, mint az orvostudomány, büntető igazságszolgáltatás, honvédelem. Ez az alapja annak a globális vitának, hogy az MI-rendszerek mennyire felelnek meg az etikai normáknak, és mennyire tartják be azokat. A vita eddigi eredményeként számos tényező, intézmény, szervezet jelentett meg etikai és igazgatási (governance) kezdeményezéseket és iránymutatásokat az MI-etika területén. Ezek a fejlemények képezik kutatásunk és mostani jelentésünk alapját, melyben az ausztrál, kínai, európai, indiai, amerikai történésekről törekszünk számot adni.”

Forrás:
Artificial Intelligence Governance and Ethics: Global Perspectives; Angela Daly, Thilo Hagendorff, Li Hui, Monique Mann, Vidushi Marda, Ben Wagner, Wei Wang and Saskia Witteborn; 2019. június 28. (PDF)

Törvények, rendeletek

Módosul a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelet

Forrás:
153/2019. (VI. 26.) Korm. rendelet a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelet, valamint a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 153/2019. (VI. 26.) Korm. rendelete a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelet, valamint a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 109. szám; 2019. június 26.; 3926-3938. oldalak (.pdf)

2019. évi LV. törvény egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről

„

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

3. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

4. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

5. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

6. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

7. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

8. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

9. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

10. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása

11. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása

12. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

”

Forrás:
2019. évi LV. törvény egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről; Nemzeti Jogszabálytár
2019. évi LV. törvény egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről; Magyar Közlöny; 2019. évi 110. szám; 2019. június 27.; 4082-4095. oldalak (.pdf)

27. szám, 2019. július 1.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek