Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

105. Kormányinfó: Lázár János az önkormányzati dolgozók és védőnők béremelésének problémáiról, gazdasági és építésügyi kérdésekről
Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, adatpolitika, digitális alaptérkép, digitális kormányzati szolgáltatások, építésügyi igazgatás, gazdasági helyzet, közadatok újrahasznosítása, közbeszerzések, Lázár János, Magyarország, nyílt adatok, önkormányzati bérek, statisztika, területfejlesztés, védőnők
Demján Sándor szerint több százezerrel kellene csökkenteni az állami alkalmazottak számát
Tárgyszavak: bürokratikus terhek csökkentése, Demján Sándor, digitális kormányzati szolgáltatások, közigazgatási személyzeti ügyek, leépítések, Magyarország, munkaerőpiac, munkaügyek, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), Varga Mihály

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

105. Kormányinfó: Lázár János az önkormányzati dolgozók és védőnők béremelésének problémáiról, gazdasági és építésügyi kérdésekről

„…A jövő hétfőn esedékes, az EU-s forrásokról szóló parlamenti vitanappal összefüggésben kifejtette: tavaly 8650 közbeszerzési eljárást folytatott le a Közbeszerzési Hatóság és az állam összesen mintegy 2 ezer milliárd forint értékben, ami a GDP 5 százalékát jelenti. Közbeszerzésenként átlagosan 6 ajánlat érkezett, ami növekedést mutat, és jelentősen csökkent az egyajánlatos közbeszerzési eljárások aránya is – részletezte. Hozzátette: a 8650 közbeszerzés 99,2 százalékában verseny volt az eljárásokban.

A béremelések miatt a fogyasztás is folyamatosan nő
A miniszter a gazdasági helyzetről is számot adott. Mint mondta, Magyarországon 1990 óta először közel 69 százalékos a foglalkoztatási arány, aki képes és akar dolgozni, az munkalehetőséget kap. Ezzel egyidejűleg folyamatosan csökken a közfoglalkoztatás aránya, országos átlagban 4 százalékos a munkanélküliség, a reálkeresetek pedig 57 hónapja folyamatosan nőnek. Hozzátette: a szociális hozzájárulási adó 2018. január 1-jén újabb fél százalékponttal csökken, ez 200 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál.

A tárcavezető kifejtette: a béremelések miatt a fogyasztás is folyamatosan nő, s már nem csak a kormányzati támogatásoknak köszönhetően működik jól a gazdaság. Az első három negyedévben 4144 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, ez a tavalyi évhez képest 22,6 százalékos növekedést mutat – közölte, rámutatva: ez jelenti azt is, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások beruházási kedve nagy mértékben nőtt, és Magyarország tőkevonzó képessége is jelentősen emelkedett.

Lázár Jánost kérdezték több ágazat béremelési igényéről is. Az önkormányzati dolgozók esetében a különböző települések között fennálló bérezési különbségek eltüntetését vetette fel, jelezve: ebben a ciklusban erre már nem lát esélyt. A védőnők egységes bértábláját pedig csak úgy tartotta elképzelhetőnek, ha az érintettek egy állami szolgálatba kerülnek át az önkormányzatoktól.

Rögzítette továbbá, hogy a béremelésekről már a 2018-as büdzsé elfogadásakor döntöttek, ami a 2018. januárban hatályba lévő költségvetési törvényben van, az lesz. A gazdaság teljesítménye adhat mandátumot a változtatáshoz – fogalmazott.

Megveszi az állam a Bálnát
Bejelentette továbbá a sajtótájékoztatón: a kormány úgy döntött, megveszi a Bálna épületét a fővárosi önkormányzattól a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, így az turisztikai célokat fog szolgálni.

Több kabinetdöntést ismertetve a miniszter arról is beszámolt, hogy jóváhagyták a győri Xantus János Állatkert átfogó fejlesztését, támogatták Szeged közlekedésfejlesztési koncepcióját, hozzájárultak az új szekszárdi uszoda építésének megkezdéséhez, és döntöttek arról is, hogy 2017-2018-ban 100 milliárd forintos útfelújítási programot hajtanak végre.

Lázár János arról a kormánydöntésről is szólt, amely szerint rendeletbe foglalják azt a szabályt, hogy az állami építkezéssel megvalósuló épületeknek illeszkedniük kell a településképi előírásokba. Azt is közölte: a kormány az építési jogszabályok átalakítása végén egy törvénybe akarja foglalni e rendelkezéseket, és mindenkinek hozzáférhető digitális alaptérképet hoz létre.
…
Lázár Jánis a kormány döntései között beszámolt arról, hogy a kárpátaljai gyermekeknek ingyenes védőoltásokat biztosítanak, jóváhagyták több vidéki kórház támogatási igényét, valamint a Bükkben csillagdát építenek. Elfogadták azt a javaslatot is, hogy Magyarország 2018 és 2021 között rövidpályás úszó világkupát rendezzen…”

Forrás:
Soros szervezetei bevándorláspártivá akarják tenni az országo; Miniszterelnökség; 2017. november 30.

Demján Sándor szerint több százezerrel kellene csökkenteni az állami alkalmazottak számát

„Soha rosszabb évet gazdasági szempontból, mint az idei – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) budapesti díjátadó ünnepségén. Varga Mihály hangsúlyozta: az idő igazolta a tavaly megkötött hatéves bérmegállapodás létjogosultságát. A mimimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése mellett csökkennek a munkáltatói terhek. A tavalyi 27 százalékról 22-re mérséklődtek a munkaadói járulékterhek, jövőre 19,5 százalékra, 2022-re pedig 15 százalékra. A társasági adó ez év januárjától 9 százalékra csökkent, amely a legalacsonyabb érték az Európai Unióban.

A miniszter arra is utalt, hogy fejlesztik a duális szakképzési rendszert, szerencsés lenne, ha minél több gyakorlati képzési helyen, egyre több tanuló ismerkedhetne meg a szakma fortélyaival. A második szakma megszerzése ingyenessé vált, a hiányszakmákban tanulók akár havi 50 ezer forintos ösztöndíjhoz juthatnak.

A kormány csökkenteni kívánja az adóadminisztrációt és a bürokráciát is. Az elektronikus számlarendszert tesztelik, a jövő év első felében már üzembe helyezik. Cél, hogy az adóbevallás egyszerűbb, olcsóbb, átláthatóbb legyen.
Varga Mihály szerint az egyre csökkenő, most 4 százalékos munkanélküliségi ráta miatt nő a fogyasztás, a kiskereskedelmi forgalom már hatvanadik hónapja bővül. A megtakarítások is gyarapodnak, az elmúlt években megnégyszereződött a magyar lakosság kezében lévő állampapírállomány. A szakképzés erősitése, a munkahelyvédelmi akcióterv mellett a teendők közé sorolta a miniszter a digitális átalakulást, hogy minél több ember és vállalkozás vegye fel a versenyt a változó világ kihívásaival.

Demján Sándor, a VOSZ elnöke szerint 350 ezer felesleges állami alkalmazott van Magyarországon. Utalt arra, míg Németországban az összes alkalmazott 9 százaléka dolgozik a közszférában, addig Magyarországon 19 százaléka. Demján Sándor úgy vélte: túl sok egyetemi tanár és pedagógus van Magyarországon. A VOSZ elnöke hangsúlyozta: Magyarország nem tud fejlődni, amíg nem történik jelentős leépítés a közszférában. Szerinte a kormánynak döntenie kell az elbocsátásokról, különben Magyarország lemarad. Hozzáfűzte: a közszféra felesleges munkaerejét a versenyszféra, például a szolgáltatások területén felszívhatja. Az ünnepségen Varga Mihály és Demján Sándor állami kitüntetéseket adott át és az Év Vállalkozója díjakat.”

Forrás:
Demján Sándor szerint több százezerrel kellene csökkenteni az állami alkalmazottak számát; Világgazdaság; 2017. december 1.

Közigazgatás, politika

Versenyképességi tanácsülés Brüsszelben: geo-blocking (területi alapú tartalomkorlátozás), egységes digitális portál, digitális gazdaság

„Belső piaci és iparpolitikai kérdésekről tanácskoztak a versenyképességért felelős miniszterek 2017. november 30-án Brüsszelben. A tanácsülésen Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára, illetve Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára képviselte Magyarországot.
A Versenyképességi Tanács 2017. november 30-án Brüsszelben tartott ülésének fókuszában szereplő belső piaci és iparpolitikai kérdések keretében a résztvevők többek között elfogadták az egységes digitális portál létrehozásáról szóló rendelettervezetet, ezzel zöld utat adva az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások megkezdésére. A tanácsülésen az elnökség beszámolt arról, hogy megszületett az Európai Parlamenttel a megállapodás a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján történő egyéb megkülönböztetés elleni fellépésről szóló rendelet tekintetében, amely mérföldkő az online vásárlások, illetve szolgáltatások igénybevétele során a fogyasztókat megillető jogok rögzítése tekintetében. A miniszterek áttekintették az Európai Unió hosszú távú iparpolitikai célkitűzéseit, valamint az annak megvalósításához szükséges szakpolitikai eszközöket.

A miniszterek számba vették a mintegy két éve elfogadott Digitális Egységes Piaci Stratégiában szereplő további intézkedések állását is, illetve a Bizottság bemutatta a nemrég elfogadott közbeszerzési csomagjának egyes elemeit, amely a közbeszerzés hatékonyságának elősegítését célozza. Magyar felvetésre napirenden szerepelt a dohánytermékek esetében alkalmazandó uniós szintű nyomonkövetési rendszer kérdése. Az informális ebéden az autóipar jövőjéről folytattak kötetlen eszmecserét a miniszterek.
Az ülésen első olvasatos megállapodás született az egységes digitális portál létrehozásáról szóló rendelettervezetről (Single Digital Gateway panel). Mintegy másfél éves tárgyalást követően megszületett a Tanács és az Európai Parlament között a megállapodás a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján történő egyéb megkülönböztetés elleni fellépésről szóló rendeletről. Magyarország a kezdetektől fogva támogatta az ún. geo-blocking rendelet által kitűzött cél megvalósítását, alapvető kívánalomnak tekintve, hogy az uniós fogyasztók és vállalkozások diszkriminációmentesen meg tudjanak vásárolni, illetve igénybe tudjanak venni egy másik tagállamban kínált árut vagy szolgáltatást.

A rendeletet – amelyet várhatóan 2018 őszétől kell majd alkalmazni – tiltja a weboldalakhoz és más online interfészekhez való hozzáférés letiltását, valamint a vevők átirányítását a weboldal egyik országhoz tartozó verziójáról valamely másik országhoz tartozó verziójára, továbbá az áruk és szolgáltatások értékesítésének négy konkrét esetében tiltja a vevővel szembeni megkülönböztetést. Általános célja, hogy az egységes piacon a vevők számára jobb hozzáférést biztosítson az elérhető árukhoz és a szolgáltatásokhoz online vásárlás esetén, illetve akkor, amikor a vevők valamely másik tagállamba utaznak, hogy árukat vagy szolgáltatásokat vásároljanak. Ennek keretében tiltja a piacot a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján mesterségesen szegmentáló kereskedők által alkalmazott közvetlen és közvetett megkülönböztetést egy jól körülhatárolt körben.”

Forrás:
Versenyképességi tanácsülés Brüsszelben; Igazságügyi Minisztérium; 2017. december 1.
Lásd még: Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on establishing a single digital gateway to provide information, procedures, assistance and problem solving services and amending Regulation (EU) No 1024/2012; Európai Bizottság; COM(2017)256; 2017

A korszerű önkormányzati fejlesztésirányítás a Kecskeméti Regionális Gazdasági Fórum második ülésén

„„Kecskemét fejlődése a megye fejlődése is egyben” – fogalmazott Gaál József alpolgármester, a programbizottság elnöke ma délelőtt a Kecskeméti Regionális Gazdasági Fórum második ülésén. A program célja, hogy Kecskemét városa – az ösztönző vállalkozási környezet, a fenntartható működésre képes önkormányzat és a helyi lakosok, a megfelelően strukturált pénzügyi források, valamint a kedvező lakókörnyezet révén – hosszú távon is vonzó életperspektívát nyújtson az itt lakók, tovább a tartós letelepedést tervezők, valamint a befektetői szféra számára.

A résztvevő intézmény- és vállalatvezetőket Gaál József, alpolgármester, a fórum elnöke köszöntötte:
– Kecskemét fejlődése a megye fejlődése is egyben. A Kecskemét 4.0 Program egy programirányító bizottságból és négy munkacsoportból áll, a fórum célja pedig, hogy az általunk végzett munkát bemutathassuk a világnak, Kecskemét lakosságának és a helyi vállalkozásoknak ezzel is bekapcsolva minél több kreatív szereplőt a projektekbe. Ez a platform pedig unikális, a működését támogató struktúra jól átgondolt, elősegíti a hatékony döntéshozatalt, illetve azt megelőzően a problémafelvetést és a megoldáskeresést. A program célja, hogy Kecskemét városa- az ösztönző vállalkozási környezet, a fenntartható működésre képes önkormányzat és a helyi lakosok, a megfelelően strukturált pénzügyi források, valamint a kedvező lakókörnyezet révén – hosszú távon is vonzó életperspektívát nyújtson az itt lakók, tovább a tartós letelepedést tervezők, valamint a befektetői szféra számára.

A bevezető után a programirányító bizottság tagjai fogalmazták meg gondolataikat arról, hogy miért tartják fontosnak a Kecskemét 4.0 köré épülő munkát, a projekteket és az egyes munkacsoportok feladatait.

Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere, a programirányító bizottság tagja:
– A Fórum elsődleges célja, hogy a már kialakult összefogást tovább tudjuk erősíteni a város életében. Összeszámoltam, több mint 250 projektet vezetek én magam, amiben nincs benne a gazdasági-, ipar vonal, akikkel hétről hétre egyeztetéseket folyatunk. Ennek a projektállománynak a nagysága meghaladja a 300 milliárd forintot, emellett működtetjük a város intézmény- és ellátórendszerét és még mindig folyamatos a beruházási, befektetői érdeklődés a város iránt. Nem kis feladat és felelősség tehát nekünk irányítóként, hogy hatékonyan részt vegyünk ebben a fejlődési folyamatban. Fontos, hogy létrejött egy olyan pódium, ahol számíthatunk a vállalkozások proaktív közreműködésére. Kecskemét – ha fogalmazhatunk így – Kada Elek korszaka után a második aranykora előtt áll. Hasonló folyamatokon megyünk most is keresztül, de ezek a lépések most már az egész régiót érintik.

Dr. Zombor Attila, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal főigazgatója:
– A rendezvény lényegeként a döntéshozók közötti összefogást szeretném kiemelni. Az elmúlt tíz évben Kecskeméten gyökeres változások mentek végbe – egy alapvetően mezőgazdasági jellegű településből iparvárossá nőtte ki magát, ami az élet más területein is változásokat generált. Azért vagyunk itt, hogy mind a város, mind a megyei közigazgatás részéről – egyfajta lokálpatrióta szemlélettel – teljes támogatásunkkal biztosítsuk, elősegítsük ezeket a fejlesztéseket.

A bizottság tagjaiként felszólaltak még dr. Ailer Piroska, a Neumann János Egyetem rektora, valamint Dr. Nagy Zoltán, a Phoenix Mecano ügyvezető igazgatója. A program jelenleg 4 munkacsoporttal működik:

Munkaerő-biztosítás és képzés munkacsoport – Tarnai Dezső, AIPA Kft., munkaerő-piaci, foglalkoztatási szakértő
Vállalkozói környezet fejlesztése munkacsoport – Kurdi Viktor, Bácsvíz Zrt. ügyvezető-igazgató
Városi Infrastruktúra fejlesztése munkacsoport – Nagy Gábor, Kecskeméti Városfejlesztő Kft.
Városi Szolgáltatások fejlesztése munkacsoport – Ladics Mónika, KMJV Humámszolgáltatási Iroda, irodavezető

A felállásáról és jelenlegi működéséről, az eddig elvégzett feladatokról és a jövőbeli kitűzött célokról a munkacsoportok vezetői számoltak be előadásaik során a résztvevőknek. Az előadások végeztével Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere „A jövő azoké, akik látják a lehetőségeket” címmel egy kis kitekintőt tett a 2018-as év főbb céljaira és feladataira:

– Fókuszunk a foglalkoztatás területén visszafordul részben a fiatalok és az oktatási képzés irányában, hogy a felmerülő munkaerőigény pótlását ez úton is segítsük. Az önkormányzat azonban már nem fenntartóként, hanem együttműködési pontokon keresztül próbál megoldásokat találni. Ennek egyik mérföldköve az új kampusz, ami jövő őszre elkészül és tartalmi fejlesztések is zajlanak benne, mint például a logisztikai-mérnöki alapszak elindítása, ami kifejezetten a vállalkozói környezetből érkező igény volt. Jelenleg is közel negyven óvoda- és bölcsődefejlesztés zajlik a városban, elindult továbbá egy tehetséggondozó program, amelynek keretében az önkormányzat komoly támogatást nyújt az országos vagy nemzetközi versenyeken első három helyezést eléri diákoknak. Megújul a Tudomány és Technika Háza, beindul a bérlakás-program és a jelenleg futó közel 250 projektből számtalan megvalósul még.

Dr. Vitályos Eszter, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár a program zárásaként ismertette a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszakban zajló projektek előrehaladását, melyből kiderült, hogy mintegy 185 ezer támogatási kérelem érkezett be és forrásfelhasználások terén országosan és regionálisan is az élen állunk. Kitekintést tett a V4-es országok számadataira és összevetette ezzel a hazai mutatókat, majd néhány mondatban vázolta az 2020 utáni időszak várható gazdasági jövőképét:

– Sokan tartanak attól, hogy teljesen más rendszer lesz 2020 után, kisebb támogatási összegekkel és más fókuszokkal – mondta az államtitkár asszony. – Mi abban bízunk, és azt látjuk egyelőre, hogy a kohéziós politikára szükség van a következő időszakba is. Nem fog jelentősen csökkeni az uniós források aránya, inkább abban lesznek különbségek, hogy ki mire fordítja és milyen irányítási rendszerek lesznek.

A Kecskeméti Regionális Gazdasági Fórum második ülése egy ebéd melletti kötetlen beszélgetéssel zárult.”

Forrás:
Ma tartották a Kecskeméti Regionális Gazdasági Fórum második ülését; Gong Rádió; 2017. november 30.
Lásd még: Új gazdaság- és városfejlesztési megoldások; Garamvölgyi Balázs; Deloitte (Kecskemét 4.0) (PDF)

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés ez évi utolsó ülése Kerekegyházán

„A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés ez évi utolsó ülését 2017. december 1-jén Kerekegyházán, a Katona József Művelődési Házban tartotta.

Az ülést Rideg László elnök két ülés közötti beszámolójával nyitotta meg, melyben az önkormányzat elmúlt havi terület- és vidékfejlesztés, megyemarketing, valamint nemzetközi kapcsolatok terén végzett tevékenységéről szólt.

A közgyűlés döntött, hogy a Bethlen Gábor Alapítvány részére az erdélyi „Falu Esze Program” sikeres megvalósítása érdekében 200.000 Ft összegű egyszeri támogatást biztosít. Az Alapítvány célja a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban zajló oktató-nevelő munka támogatása, valamint a tehetséges diákok, tanárok segítése. Az Alapítvány 2017 szeptemberében indította el az ún. „Falu Esze Program”-ot, melynek keretében a 6 és 19 év közötti tehetséges diákok számára biztosít ösztöndíj lehetőséget arra, hogy Nagyenyeden tanulmányokat folytasson.

A Kecskeméti Törvényszék ülnökei közül Dr. Szemerey Zsoltné 2017. október 13-án betöltötte 70. életévét, ezért a közgyűlés jóváhagyta ülnöki megbízatásának megszűntetését.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat – konzorciumi tagként – sikeresen pályázott az EFOP-3.9.2-16 kódszámú, „Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben – kedvezményezett térségek” című felhívásra. A projekt legfőbb célja a területi különbségek és különösen a településméretből adódó társadalmi hátrányok csökkentése a humán közszolgáltatások tekintetében. A 4 konzorcium 1,9 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a programok megvalósítására, amelyből a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 208,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesül. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek közül a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a hátrányos helyzetű tanulók közneveléshez, valamint felsőoktatáshoz való hozzáférésének biztosításában vállalt szerepet a „Bács-Kiskunban itthon vagy!” elnevezésű tanulmányi ösztöndíj programmal. Ennek érdekében pályázatot kíván hirdetni a közép- és felsőfokú tanulmányokat folytató diákok körében. A tanulmányi ösztöndíj összege félévenként, 5 hónapos időtartamra, havi maximum 50.000.- Ft, amely a pályázat benyújtásakor folyamatban lévő tanulmányi félévtől kezdődően legfeljebb négy félévig járhat. Az ösztöndíj program tárgyában önkormányzati rendelet született a pénteki közgyűlésen, mellyel jóváhagyta a testület annak elindítását.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat „Éghajlatváltozásra adott innovatív válaszok Bács-Kiskun megyében” című, KEHOP-1.2.0-15-2016-00014 azonosítószámú projektjének fő célja a Bács-Kiskun Megyei Klímastratégia megalkotása, mely a közelmúltban – számos megelőző lépést és eseményt követően – megvalósult és azt a megyei közgyűlés is jóváhagyta.

A stratégia megvalósítása esetén Bács-Kiskun megye 2050-re eredményesen megvédi a klímaváltozás káros hatásaitól természeti erőforrásait, természeti és épített környezetét, sérülékeny térségeit és településeit, ugyanakkor az innovatív és tiszta technológiák bevezetésével és alkalmazásával, valamint a klímabarát jó példák elterjesztésével közintézményei és lakossága egyaránt sikeresen alkalmazkodik a megyét érintő klimatikus változásokhoz. A „Bács-Kiskun Megyei Klímastratégia 2018-2030 – kitekintéssel 2050-ig” című dokumentum letölthető a www.bacskiskun.hu/onkormanyzat/klima-strategia címről.

Rideg László elnök kérésére beszámoló adott Csókási Eszter a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. munkájáról. Az ügyvezető tájékoztatást adott a megvalósítás és elbírálás alatt álló pályázatokról, valamint az elmúlt év legjelentősebb eseményeiről.

Az eddigi hagyományoknak megfelelően a Barna és Fiai Faiskola Kerekegyháza városának is adományozott egy őshonos, magyar fát, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és Kerekegyháza város eredményes együttműködésének szimbólumaként, melyet Rideg László elnök és dr. Kelemen Márk polgármester ültetett el.

A közgyűlés ideje alatt megtekinthető volt a megyei értéktár kiállítás, a meghívott gyermekek pedig tematikus, szemléletformáló foglalkozáson vehettek részt a helyi termékek és a térség hagyományai jegyében. A megyei kínáló keretében a közgyűlés tagjai és a meghívott vendégek ezen a napon is kizárólag térségben termelt és előállított finomságokat kóstolhattak.”

Forrás:
Kerekegyháza látta vendégül Bács-Kiskun megye Közgyűlését; Gong Rádió; 2017. december 1.

Megtartotta idei második ülését a Fővárosi Államigazgatási Kollégium

„Megtartotta idei második ülését a Fővárosi Államigazgatási Kollégium, ahol bemutatkozott Budapest Főváros Kormányhivatalának két új szervezeti egysége, de szó volt a kiemelt beruházásokról, a közigazgatás korszerűsítéséről és a 2018 januárjától életbe lépő jogszabályváltozásokról is.

György István kormánymegbízott köszönetet mondott a kormányhivatal munkatársainak az elmúlt időszakban bekövetkező feladat- és hatáskörbővüléssel járó feladatok hatékony ellátásáért, illetve a nyári Vizes Világbajnoksággal kapcsolatos hatósági eljárások eredményes elvégzéséért.

Budapest kormánymegbízottja, a kollégium elnöke hangsúlyozta, hatalmas munka áll a kormányhivatal munkatársai mögött, hiszen több alkalommal is jelentősen bővültek hivatal feladat- és hatáskörei az elmúlt időszakban.

„Büszke vagyok arra, hogy a FINA világbajnoksággal kapcsolatos kiemelt beruházások és más hatósági eljárások kapcsán is helytállt a kormányhivatal – köszönte meg a kormányhivatalban dolgozó állami tisztviselők munkáját György István. A kormánymegbízott arról is beszélt, hogy 2017 első tíz hónapjában többen fordultak meg a budapesti kormányablakokban, mint a főváros összlakossága: január és október között közel 2,12 millió ügyfelet szolgáltak ki. Kiemelte, a Kormány, az Országgyűlés, a Miniszterelnökség és a kormányhivatal is azon dolgozik, hogy és a kormányhivatalokat fejlesszék, a munkatársakat folyamatosan képezzék és a közigazgatás rendszerét korszerűsítsék, hogy ezek az állampolgárok mindennapi életét minél inkább megkönnyítsék, szolgálják.

A kormányhivatalba a 2017-es integráció eredményeként csatlakozott szervezeti egységek közül kettő mutatkozott be az ülésen: a Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály tevékenységeit Katócs Péter, a Közlekedési Főosztály – amely feladatai a korábbi Nemzeti Közlekedési Hatóságtól kerültek a kormányhivatalhoz – tevékenységeit pedig Bíró József főosztályvezetők ismertették. A 2018-as jogszabályváltozásokról Oláh József, a Jogi és koordinációs főosztály munkatársa beszélt, a szintén újdonságnak számító E-papír szolgáltatásról pedig Pándi Boglárka osztályvezető (NISZ) tartott előadást.

A Közigazgatás Korszerűsítési Munkacsoport 2017. évi tevékenységét Domokos Péter főigazgató ismertette, Budapest Főváros Kormányhivatala közszolgálati ellenőrzéseinek tapasztalatait pedig Hunyadi-Barta Zsuzsa, a Humánpolitikai főosztály vezetője foglalta össze. Sersliné Kócsi Margit állami főépítész a fővárosi kiemelt beruházásokkal kapcsolatos érdekességekről és aktualitásokról számolt be. További két munkacsoport is megtartotta beszámolóját: a Hatósági Igazgatási Munkacsoport idei munkájáról Józsa Fábián, a Jogi és Koordinációs főosztály vezetője, az Igazságügyi és Szociális Munkacsoport idei tevékenységéről pedig Pálvölgyi Ákos, a Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály vezetője beszélt.”

Forrás:
Megtartotta idei második ülését a Fővárosi Államigazgatási Kollégium; OrientPress; 2017. november 30.

Környezetbarát épületenergetikai fejlesztések a nógrádi közigazgatásban

„Újabb energiahatékonysági kivitelezések valósultak meg a Nógrád Megyei Kormányhivatal beruházásában. Ezúttal két megújult pásztói ingatlant: a Pásztói Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya Vasút utcai, továbbá a Földhivatali Osztály Fő utcán található épületét adtak át – olvasható a Nógrád Megyei Kormányhivatal közleményében.

Farkas Attila, Pásztó alpolgármestere a szerdai ünnepélyes átadón elmondta: mint minden pásztói fejlesztés – legyen az vállalkozói, önkormányzati vagy éppen kormányhivatali beruházás –, ez is nagy örömmel tölti el. Úgy fogalmazott: személy szerint is az energiahatékonyságot fokozó, így a károsanyag-kibocsátást csökkentő beruházások híve, így külön örömmel tölti el, hogy egyfajta példamutatásként is értelmezhető a kormányhivatal beruházása.

Becsó Zsolt, a kelet-nógrádi térség országgyűlési képviselője megfogalmazta: Magyarország kormánya támogatásával tudatos, tervezett munka zajlik Nógrád megye felzárkóztatása érdekében, amelynek a Nógrád Megyei Kormányhivatal is aktív szereplője.

A közlemény szerint a Vidékfejlesztési Operatív Programot leszámítva a legfrissebb kimutatások szerint eddig 84 milliárd forintnyi támogatás érkezett Nógrád megyébe.

Ez az egy főre vetített támogatás szempontjából a megyék rangsorában jelenleg a kilencedik helyet jelenti.
Ahhoz, hogy ezt el tudtuk érni, nem csak arra volt szükség, hogy Nógrád megye és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata is kiemelt területfejlesztési támogatáshoz jusson a TOP-keretből (41,3, illetve 9,2 milliárd forint értékben), hanem kell a Modern Városok Program vagy éppen a nagy infrastrukturális fejlesztések is. Szükség volt arra is, hogy megmozduljanak a civil szervezetek, a vállalkozások, az önkormányzatok és a megyei kormányhivatal is. Miután a Nógrád Megyei Kormányhivatal nagy intézményrendszert működtet, hozzá kellett nyúlni az infrastruktúrához is – élve a pályázati lehetőséggel erre elég nagy összegű támogatást sikerült elnyerni – ismertette Becsó Zsolt.

Kalocsai Péter, a Nógrád Megyei Kormányhivatal főigazgatója elmondta: mindkét épület esetében új műanyag nyílászárókat építettek be, teljes homlokzati hőszigetelés készült, korszerűsítették a fűtést, az épületgépészeti rendszereket immáron energiamenedzsment felügyeli, de napelemes rendszereket is kialakítottak, amelyekkel a helyben előállított megújuló energiából váltható ki a villamosenergia-fogyasztás nagy része. Úgy fogalmazott: pozitív hozadéka a fejlesztéseknek, hogy környezetbarát, megújuló energiaforrást hasznosító középületekben történik a hivatali ügyintézés. A főigazgató azt is hozzátette: örömteli, hogy javulnak a hivatalokban dolgozók munkakörülményei, de abban is biztos, hogy a megújult-megszépült épületben és helyiségeiben az ügyeit intéző állampolgár közérzete is jobb. Mindezt kiegészítette azzal is, hogy a fejlesztések eredményeképpen a működtetés is olcsóbbá válik.

A Nógrád Megyei Kormányhivatal épületeinek energetikai fejlesztése című, KEHOP-5.2.2-16-2016-00009 kódszámú projekt összesen 1,150 milliárd forintból valósulhat meg. A beruházások 2016 őszén a Salgótarjáni Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Közlekedési Osztályának épületével kezdődtek, ahol időközben már megvalósultak az energiahatékonyságot növelő fejlesztések. A most átadott két pásztói kormányhivatali épülettel közel párhuzamosan zárul a fejlesztés a Salgótarjáni Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Földhivatali Osztályának épületén zajló munka is – az épület ünnepélyes átadója itt 2017 decemberében várható. A projekt zárása 2018 augusztusára tervezett, amikor véget ér majd a – méretében és költségében is – legjelentősebb projektelem, a salgótarjáni Megyeháza már folyamatban lévő felújítása.”

Forrás:
Épületenergetikai fejlesztéseket valósított meg a kormányhivatal Pásztón; Nógrád Megyei Kormányhivatal; 2017. november 28.

Aki belép egy Vas megyei közhivatalba, az érezze azt, hogy ez egy erős, virágzó, biztonságot nyújtó állam

„A Vas Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztályának épülete 65 millió forintból újult meg.
A Földhivatali Osztály Welther Károly utcai felújított épületének ünnepélyes átadóját november 30-án tartották Szombathelyen.

A több mint 65 millió forintos energetikai beruházás során kicserélték a kazánt, az ablakokat és az ajtókat, valamint új szigetelést is kapott az épület.

A cél az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, gazdaságos üzemeltetés megvalósítása volt, ennek érdekében egy napelemes rendszert is kiépítettek, és korszerűsítették a világítást is.

Harangozó Bertalan kormánymegbízott köszöntőjében hangsúlyozta: a földhivatalokban végzett közhiteles nyilvántartás az állam iránti közbizalom egyik pillére.

Az itt dolgozók munkája nélkül sem a nemzetgazdaság, sem a magánszféra nem tudna működni. Ez a felújítás annak a megbecsülésnek a jele, amit a magyar állam kifejez az állampolgárok irányába – mondta a kormánymegbízott.

Dr. Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke, Szombathely országgyűlési képviselője kiemelte: nem véletlen, hogy az átadón jelen van az igazságszolgáltatás, a honvédség és katasztrófavédelem, a közigazgatás és a politika egy-egy képviselője is.

Az ország berendezkedésének alapja a tulajdon szentsége. Talán sokan nem is tudják, hogy az ingatlan tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartási rendszerbe való bejegyzéssel keletkezik. Az életünk és gazdasági fejlődésünk is elképzelhetetlen egy jól működő, naprakész ingatlan-nyilvántartási rendszer nélkül. A földhivatalok és az abban dolgozó tisztviselők a magyar állam létének egyik legfontosabb feltételét teremtik meg. Aki belép egy Vas megyei közhivatalba, az érezze azt, hogy ez egy erős, virágzó, biztonságot nyújtó állam – fogalmazott a képviselő.

A beszédek után Gregersen-Labossa György evangélikus lelkész és Császár István egyházmegyei kormányzó megáldotta az épületet.

– Az állam feladata, hogy megvédje polgárait, és hogy megfelelő körülmények között gyakorolja a tevékenységét. Külön köszönöm, hogy a Vas Megyei Kormányhivatal 11 épületéből, amelyek összesen 1,1 milliárd forintból újulnak meg, öt Szombathelyen van. Vas megye és Szombathely csak úgy fejlődhet, ha Vas megye egyben Szombathely is és Szombathely egyben Vas megye is – hangsúlyozta dr. Puskás Tivadar polgármester pohárköszöntőjében.

A rendezvényen részt vett Ágh Ernőné a Vas Megyei Kormányhivatal főigazgatója, Popovicsné dr. Tisza Edit igazgató, dr. Kovács Györgyi a Szombathelyi Járási Hivatal vezetője és Horváthné dr. Sélley Erzsébet az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály vezetője is.”

—

„A Vas Megyei Kormányhivatal Celldömölki Járási Hivatal Földhivatali Osztályának épülete több, mint 23 millió forintból újult meg.
November 24-én, pénteken adták át a Celldömölki Járási Hivatal Földhivatali Osztályának megszépült épületét.

Harangozó Bertalan kormánymegbízott elmondta, a kormány kiemelt figyelmet fordít az államigazgatási épületek fejlesztésére, ennek bizonyítéka, hogy összesen 1,1 milliárd forintnyi központi támogatásból újulhatott meg Vas megyében 11 épület.

– A beruházások nagy részén már túl vagyunk, a celldömölki átadás a hetedik a sorban – mondta a kormánymegbízott, majd méltatta a földhivatali dolgozók munkáját.

Mint mondta, a közigazgatás ezen területe a kezdetek óta nagyon fontos, rendkívül precíz munkát és nagy odaadást igényel az ügyintézőktől.

– A hivatal munkáját az alapján ítélik meg, hogy milyen az ügyfélfogadási kultúránk, ugyanakkor az sem mindegy, hogy milyen körülmények várják az állampolgárokat – jelentette ki Harangozó Bertalan.

A mostani projektnek köszönhetően kicserélték a nyílászárókat, megvalósult az épület külső hőszigetelése, korszerűsítették a világítást és immáron napkollektorok segítik az elektromos áram termelését.

Ezt követően az épületet Kovács Ferenc káplán, római-katolikus egyházközség, Rác Dénes lelkész, Celldömölki Evangélikus Egyházközség és Németh Tamás lelkész, Celldömölki Református Egyházközség áldotta meg.

Gecse József, a Celldömölki Járási Hivatal vezetője pohárköszöntőjében úgy fogalmazott, a beruházásnak köszönhetően a megújult földhivatal is méltó azokhoz az államigazgatási épületekhez, melyek felújítására az állam kiemelten figyel.

Hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy az itt dolgozók készségesen segítsenek az ügyfeleknek, hiszen a legfontosabb, hogy valóban állampolgár-barát ügyintézés valósuljon meg.

Az ünnepségen Ágh Ernőné, a Vas Megyei Kormányhivatal főigazgatója, Popovicsné dr. Tisza Edit igazgató és Fehér László Celldömölk polgármestere is részt vett.”

Forrás:
Megújult a megyei földhivatal épülete (galéria); Vas Megyei Kormányhivatal; 2017. december 1.
Megújult a celldömölki földhivatal épülete; Vas Megyei Kormányhivatal; 2017. november 27.

2 milliárd forint támogatást kap vállalkozói parkok fejlesztésére Pest megye

„Megjelent az önkormányzati tulajdonú vállalkozói parkok kialakítását és fejlesztését támogató pályázati felhívás, a 2 milliárd forintos keretösszegre a Pest megyei települések pályázhatnak – jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár. Hozzátette: A kormány Pest megye célzott fejlesztését szolgáló 80 milliárd forintos támogatási programjának hatodik pályázati felhívására január 10-től lehet majd beadni a támogatási kérelmeket.
A vállalkozói parkok fejlesztésének támogatására irányuló pályázat célja az önkormányzatok tulajdonát képző ipari, gazdasági felhasználásra szánt területek vállalkozói parkká történő fejlesztése és az ehhez kapcsolódó alapinfrastruktúra kiépítése.

Rákossy Balázs hangsúlyozta: a fejlesztések eredményeként azt várja a kormány, hogy az újonnan odatelepülő vállalkozások tevékenységének köszönhetően a településeken új munkahelyek jöhetnek létre, illetve a település lakóövezeteiből az ott már infrastrukturális okokból továbbfejlődni nem tudó, vagy a környezetüket zavaró tevékenységet végző vállalkozások kitelepülhetnek.

A támogatásból lehetőség van a települési önkormányzatok tulajdonát képző ipari, gazdasági felhasználásra szánt területek közműhálózatának (gáz-, víz-, csatorna-, elektromos vezetékrendszer, energiahálózat) valamint távközlési és kommunikációs hálózatának kiépítésére, korszerűsítésére, továbbá a fejlesztéssel érintett területek közlekedési kapcsolatainak fejlesztésére, többek között útfelületek, kerékpárutak, iparvágányok, parkolók kiépítésére, felújítására. A konstrukció lehetőséget ad a vállalkozói parkban termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó meglévő épületek átalakítására, korszerűsítésére, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtására, indokolt esetben akár új ingatlan építésére is.

Az államtitkár emlékeztetett: a kormány 2016-ban döntött arról, hogy 2021-ig összesen 80 milliárd forint célzott pénzügyi támogatást nyújt Pest megyei vállalkozások és önkormányzatok fejlesztéseire. A hazai forrásból finanszírozott támogatási programmal a kormány azt kívánja ellensúlyozni, hogy a Közép-Magyarország régió részeként Pest megye a hozzá hasonló fejlettségű megyékhez képest kevesebb európai uniós fejlesztési forráshoz juthat hozzá a 2014-2020 közötti időszakban. A kormány már korábban döntött a Közép-Magyarország régió kettéválasztásáról, így 2020 után Pest megye már valós fejlettségének megfelelő mértékben, a konvergencia-régiókkal azonos feltételek mellett férhet majd hozzá az európai uniós forrásokhoz.

A hazai költségvetésből rendelkezésre álló 80 milliárd forint támogatást a Nemzetgazdasági Minisztérium pályázati rendszerben, Pest Megye Önkormányzatával együttműködve használja fel, oly módon, hogy a támogatás hatékonyan és átlátható módon biztosítja a Pest megyei értékteremtő fejlesztések eredményes megvalósítását, hozzájárulva ezzel a helyi gazdaság fejlesztéséhez és a Pest megyei polgárok jólétének növeléséhez.

Rákossy Balázs hozzátette: A nemzetgazdasági tárca a 2017-es év végéig a Pest megye célzott fejlesztését szolgáló 80 milliárd forintos támogatási programjának keretében még további egy pályázat meghirdetését tervezi kis- és középvállalkozások eszközbeszerzése témakörökben.

Az önkormányzati vállalkozói parkok kialakítására és fejlesztésére irányuló támogatási kérelmeket 2018. január 10-én reggel 8 órától nyújthatják be a pályázók a www.allamkincstar.gov.hu oldalon.”

Forrás:
2 milliárd forint támogatást kap vállalkozói parkok fejlesztésére Pest megye; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. december 1.

Közigazgatási, politikai informatika

Digitális fejlesztések az Alkotmányvédelmi Hivatalnál (AH): biztonságosabb, gyorsabb lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés

„Budapest – Biztonságosabb, gyorsabb és hatékonyabb lesz a jövőben a nemzetbiztonsági ellenőrzések folyamata – jelentették be az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

Luczai István Ferenc informatikai főosztályvezető elmondta: a több mint 1,4 milliárd forintos uniós támogatásból megvalósult projekt a többi között a nemzetbiztonsági ellenőrzések kérdőíveinek elektronikus kitöltését, feldolgozását teszi lehetővé.

A kettős támogatási formában – 80,9 százalékban a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP), 19,1 százalékban a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) – megvalósult fejlesztés keretében speciális eszközöket, űrlapkezelő, kockázatelemző informatikai alkalmazásokat szereztek be. Ezek nemcsak a kitöltést segítik, hanem lehetővé válik a különböző nyilvántartások egységes kezelése, az információk gyors megjelenítése is – közölte a főosztályvezető.

Luczai István Ferenc hozzátette: mindezzel jelentősen felgyorsítható, kényelmesebbé tehető az ellenőrzés. Kiemelt szempont viszont a biztonság, ezért a bankoknál alkalmazotthoz hasonló megoldásokat alkalmaznak, de még annál is magasabb biztonsági szinten.

Kovács Zoltán András, az AH főigazgató-helyettese a Belügyminisztériumban “A nemzetbiztonsági ellenőrzések elektronizálása a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében” elnevezésű projektről tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: a nemzetbiztonsági ellenőrzésekben markánsabbá válik az informatika szerepe, de ez az emberek munkáját nem váltja ki, csak megkönnyíti. A végső döntést továbbra is emberek hozzák meg – szögezte le.

Kiemelték továbbá, hogy szintén a fejlesztésnek köszönhetően az AH is csatlakozni tud a január 1-jén induló elektronikus közigazgatási térhez, így más – az AH illetékességébe tartozó – eljárásokban is biztosítani tudják az e-ügyintézés lehetőségét.”

Forrás:
AH: biztonságosabb, gyorsabb lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés; Szabolcs Online/MTI; 2017. december 1.
Lásd még: Milliárdos informatikai fejlesztés az Alkotmányvédelmi Hivatalnál (Korábbi cikkünk)
KÖFOP-2.2.1-VEKOP-16 A nemzetbiztonsági ellenőrzések elektronizálása, a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében; Széchenyi 2020

Innovatív fejlesztés előtt a térségi tervezés: Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer (4TR)

„Napjainkban egyre több közigazgatási folyamat válik digitálissá, így nagyon is időszerű lett a térségi tervezés, és az azzal összefüggő önkormányzati munka folyamatainak elektronikus támogatása. Ezért a Miniszterelnökség a települési és területi tervezésben fél évszázados tapasztalattal rendelkező Lechner Tudásközpontot bevonva a térségi tervezés széles körű online támogatásán kezdett el dolgozni. A települési és területi szintű tervezés szerteágazó, sokrétű struktúrájának elektronikus mederbe terelésére a Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer (4TR) projekt keretein belül kerül sor. A tervek szerint 2019-ben már a 4TR online platformján zajlanak a térségi tervezéssel összefüggő folyamatok.

Környezetünket, vagyis a települések, a művelés vagy ipari célok alá vont területek, erdők, mezők sorsát alakító térségi tervezés komplex munka. A tervezési rendszer egymással mátrixszerűen összefüggő munkafázisai 2017-ben is papír alapon, postai úton, legfeljebb e-mailes egyeztetéseken keresztül történnek. A közigazgatási eljárások digitalizálása azonban már ezt a szektort is eléri, a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretében széles körű online fejlesztést indított a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság szakmai háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont.

Aki tévedt már el erdőn-mezőn, tudja, mekkora öröm, ha végre talál egy utat. Valami ilyesmit tesz a térségi tervezés: rendszert visz a táj és az ember kapcsolatába, kijelöli a területek szerepét, egyszerre igyekszik megóvni és az ember rendelkezésére bocsátani a környezetet. A kereteket adó jogszabályokban rögzített szereplők egy adott térség rövidebb és hosszabb távú céljait, valamint az ezek eléréséhez szükséges eszközöket rögzítik. A Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer, azaz a 4TR célja, hogy a településfejlesztés és -rendezés, valamint a területfejlesztés és -rendezés teljes folyamatát egy online, díjmentes platformon egységesítse.

Az elképzelések szerint a 4TR három külön modulban valósítja meg a térségi tervezés támogatását. Elsődleges újításként az egyeztető modul a térségi tervek társadalmi, illetve jogszabályban előírt egyeztetésében résztvevő szakigazgatási szervek hivatalos kommunikációját szolgálja ki elektronikus úton. Ez a fejlesztés megkönnyíti az érintettek dolgát, ugyanis jelenleg az egyeztetés CD-n, papíron és postán, illetve e-mailben folyik a települések, a megyei önkormányzatok és a véleményezők között. A modul továbbá a tervek társadalmasítását is segíti a civil véleményezés lehetőségével.

A tájékoztató modul a döntéshozók és a nyilvánosság számára nyújt segítséget azáltal, hogy a területi és települési szabályozási információkat könnyen elérhetővé teszi, valamint térképen a telekre vonatkozó legfontosabb előírásokat közérthetően mutatja be. Az ország valamennyi területi- és településtervezési dokumentuma egyszerűen és gyorsan hozzáférhető lesz.

Végül pedig a tervezői modul segítséget nyújt a tervek elkészítéséhez, egyrészt a település- és területrendezési tervek vektoros térképi rétegeinek – például a települések területének, vízfelületeknek, meglévő és tervezett erdőterületeknek, műszaki infrastruktúra hálózatok – szolgáltatásával, másrészt webes tervezői felület biztosításával. A megrendelő és a tervező, valamint a szomszédos térségek tervezői közötti kommunikáció támogatása érdekében verzió követhetően biztosítja a rendezési terv folyamatos fel- és letöltési lehetőségét. A platform megoldja továbbá az elkészült és jóváhagyott rendezési tervek Dokumentációs Központba történő eljuttatását is, egyfajta elektronikus tervtárat biztosít a térségi tervezés mind a négy ágához, sőt az adott településhez kapcsolódó – szomszédos települési és megyei – terveket is megjeleníti. A hatályos tervek jelenleg a települési és megyei önkormányzatok hivatalában, néhány esetben honlapján találhatók meg, illetve a Lechner Tudásközpont Dokumentációs Központjában e-mailen történő igénylés útján vagy személyesen érhetők el.

A területi és települési tervezés kevesek előtt ismert szakma. Bárkinek lehet dolga, sőt van is, a tervezők munkájának eredményével ám többnyire sejtelmünk sincs arról, hogy sokak munkája rejtőzik egyes természetesnek gondolt jótétemények mögött.

Mindenki lakik valahol, falun, vagy városban, sokan saját házban, többen építkeznek is életük során. Egy otthon megtervezésénél, építésénél, adott esetben komolyabb felújításánál és bővítésénél minden érintett szereplő szembesül a fent felsorolt kemény tényekkel, például azzal, hogy nem építhető bármi a kiszemelt és akár már meg is vásárolt telekre, mert arra szigorú szabályok vonatkoznak. A telekre vonatkozó előírások a Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) találhatók meg, melynek térképi melléklete a szabályozási terv. Ez a helyi rendelet szabályozza többek között az építmények megengedett magasságát, vagy a telek maximális beépíthetőségét. Ezért nem épülhetnek toronyházak családi házas övezetbe, és ezért harmonikus egy adott településrészen a telkek beépítése. A tervezőknek köszönhetjük azt is, hogy a gyárak és a szemétlerakók nem a város közepén vannak, hogy létezik lakóövezet, szántó, gyep, gát, vasút vagy település.

A HÉSZ-t a települések önkormányzata készítteti el a településrendezési jogosultsággal rendelkező tervezővel, egyrészt a szorosabban a település fejlesztési elképzeléseit tartalmazó településfejlesztési koncepció és a tágabb kontextusba helyezésre hivatott integrált településfejlesztési stratégia, másrészt a még felsőbb, területi szintű területfejlesztési tervek figyelembe vételével. A település fejlesztési koncepciója tartalmazza a megyei és országos fejlesztési dokumentumokhoz alkalmazkodó települési jövőképet, víziót, a fejlesztések stratégiai irányait és céljait, illetve az azokhoz szükséges beavatkozásokat. Az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek pedig a település tágabb környezetét meghatározó elképzeléseket öntik formába és szabályozzák. Ezekben főként az országos és térségi, természeti és épített környezeti védelmi szempontok érvényesülnek, óvatosan egyensúlyozva a környezet megóvása és az ember jóléte között. A fejlesztési, stratégiai és rendezési elemeket tartalmazó dokumentumok hierarchikus és területi szintenként is komplex rendszert alkotnak, annak ellenére, hogy a négy tématerület két minisztérium illetékességi körébe tartozik. Mind a területre vonatkozó rendezési és fejlesztési, mind a településre vonatkozó rendezési és fejlesztési dokumentumok kidolgozásában közös, hogy a tartalmi követelményeket, az egyeztetés folyamatát, a bevonandó véleményezők körét, és az elfogadásuk metódusát jogszabályok rögzítik. Másrészt valamennyi térségi tervet és az ahhoz tartozó előírást szintén jogszabályok, törvények, megyei vagy települési önkormányzati rendeletek, határozatok rögzítik. Mindez a laikusok, építkezni vágyó állampolgárok számára nehezen áttekinthető és nyomon követhető, addig a pillanatig nem is érdekes, míg valaki érintetté nem válik a folyamatban. Mivel a szakmabeliek és az illetékes szervek a munkafolyamatok jelentős részét papír alapon végzik, mely sok időráfordítást igényel és postaköltséggel is jár, a tájékozódni vágyó állampolgár még nehezebben jut hozzá az őt érdeklő információkhoz.

A 4TR fejlesztése a Miniszterelnökség által koordinált építésügy innovatív megújítását célzó vízió része. Célja, hogy az egymásra épülő területi és települési tervek készítésének teljes folyamatát összefogja egy közös webes felületen és digitálisan támogassa, kezdve egészen a tervezéstől, az egyeztetés folyamatán keresztül, a hatályos tervek elérhetőségéig bezárólag.

A Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer (4TR) az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készül.”

Forrás:
Innovatív fejlesztés előtt a térségi tervezés; Lechner Tudásközpont; 2017. november 22.

A KIFÜ vezetésével kezdődhet meg a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakítása

„Hatályba lépett a 7 milliárd forint uniós forrásból létrejövő „Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakítása” elnevezésű projekt Támogatási Szerződése. A fejlesztést végrehajtó konzorcium tagja – a konzorciumvezető Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség mellett – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

A projekt fő célja egy olyan átfogó központi kormányzati képesség kialakítása, amely a közigazgatást, a szakigazgatási rendszereket, a privát szférát, továbbá a teljes magyar társadalmat releváns, részletes, könnyen hozzáférhető és naprakész űrtávérzékelési és földmegfigyelési adatokkal látja el.

KIFÜ szerepe a projektben: Projekt gazda
Projekt azonosító: KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00050
Indítás: 2017
Zárás: 2018
Támogatás összege: 7 000 000 000 forint
Konzorciumi tagok: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Projekt státusza: Folyamatban lévő
Projekt rövid leírása:
A FIR fő célja egy olyan átfogó központi kormányzati képesség kialakítása, amely a közigazgatást, a szakigazgatási rendszereket, a privát szférát, továbbá a teljes magyar társadalmat releváns, részletes, könnyen hozzáférhető és naprakész űrtávérzékelési-földmegfigyelési adatokkal látja el.

A fő cél elérésével olyan földmegfigyelési információs projekt valósul meg, amely egységes és integrált rendszerben, előfeldolgozottan értéknövelt információs tartalommal, központi infrastruktúrával, e-ügyintézési keretek között nyújt űrtávérzékelési adatokra alapozott földmegfigyelési szolgáltatásokat a közigazgatás, a gazdaság és a társadalom számára.

A projekt további alcéljai:
– Olyan informatikai alkalmazás- és szolgáltatásfejlesztési környezetet kialakítása, amely a szabad hozzáférést biztosító (pl. EU/ESA Copernicus) földmegfigyelési programok adatait teszi nemzeti keretek között elérhetővé, valamint ezeket az adatokat és információkat a közigazgatási, elektronikus ügyintézési folyamatokba integrálja, elősegítve a jobb gazdasági megtérülést.
– Földmegfigyelési Adatközpont létrehozása, amely képes tárolni, megőrizni, hozzáférhetővé tenni, és georedundánsan archiválni Magyarország és érdekszférájára vonatkozó földmegfigyelési adatokat.
– Olyan folyamat- és szolgáltatásfejlesztés elvégzése, amely által növelni lehet az űrfelvételek beszerzésének, a műholdak programozásának hatékonyságát, az űrfelvétel beszerzés központosított felületének és rendszerének kialakítása.
– Közigazgatási földmegfigyelési szolgáltatások kifejlesztése a szabadon elérhető és kereskedelmi műholdas földmegfigyelési adatok és légi távérzékelt referenciaadatok alapján a közigazgatás kiemelt szakmai háttérintézményei számára, az adott adatszolgáltatási igényeknek megfelelő strukturált módon és végponti környezetben.
– A hazai KKV számára olyan Big Data adatfeldolgozói környezet kifejlesztése, mellyel új lehetőségek nyílhatnak meg a földmegfigyelési „Big Data” adatfeldolgozó és ebből további értéknövelt információkat biztosító területeken.
– Egy idősoros adatszolgáltatásból létrehozott „E-Föld” felület kialakítása, elsődlegesen a lakosság és a közvélemény tájékoztatására, a földmegfigyelési adatok és információk minél szélesebb körű elterjesztése érdekében.
– A privát gazdasági szféra és a társadalom számára olyan változáskövetési szolgáltatások kialakítása, amellyel hiánypótló módon, elektronikus felületeken, ügyfélbarát eszközök alkalmazásával, jól meghatározott szolgáltatási díjak ismeretében lesznek elérhetőek kormányzati, állami földmegfigyelési szolgáltatások.”

Forrás:
A KIFÜ vezetésével kezdődhet meg a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakítása; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2017. november 22.
Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakítása; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

Agilis fejlesztési módszertan a közigazgatási informatikában

„Agilitás a közigazgatásban címmel rendezett tudásmegosztó estet a Lechner Tudásközpont, ezúttal a Budapest Agile Meetup Grouppal közösen. Az eseményre, mely a LED Lechner Education eseménysorozat ötödik alkalma volt, az informatikusok és az agilis módszertan hívei mellett a közigazgatásban dolgozók közül is sokan kíváncsiak voltak.

A közigazgatás egyik arca a bürokrata, aki iktat, szignál és érkeztet. Van remény, hogy a jövőben más arcát is megismerhessük, derült ki Both András Miért érdemes agiliskodni a közigazgatásban? című nyitóelőadásában a Lechner Tudásközpont ötödik LED – Lechner Education estjén november 28-án. Az eseményen ezúttal a rövid szakaszokban, gyakori visszacsatolásokkal dolgozó új, agilisnak nevezett fejlesztési módszertanok közigazgatásbeli hasznosításáról beszéltek az meghívott szakemberek a meetupok megszokott, oldott légkörében.

Both András, a Lechner infokommunikációs igazgatója szerint lehetséges élvezhető terméket előállítani megfelelő dokumentáltság mellett is, ehhez az agilis fejlesztésű módszertanok, például a Lechnerben év elején bevezetett Scrum nyújthat segítséget. Az átállás óta eltelt időben összegyűjtött tapasztalatok alátámasztják ennek a feltevésnek a helyességét. Az egységes elektronikus közműnyilvántartás rendszerének fejlesztése már a Scrum metódus szerint zajlott, erről a projektről most már látszik, hogy informatikai sikerként elkönyvelhető fejlesztésről van szó. Bár kifejezetten a szoftverfejlesztés mellett az agilis módszerek a közigazgatásban is alkalmazhatók, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy nemzetközi kitekintésben számos ország, köztük az Egyesült Államok, Svájc, vagy Dánia alkalmazza, ránézésre meglehetősen jó hatásfokkal.

A Lechner és a Budapest Agile Meetup Group közös szervezésű meetup eseményén megfogalmazódott, hogy jó szoftvereket nem csak piaci alapon fejleszteni. A Lechner, amely az eddigi hazai közigazgatási gyakorlattól eltérően agilis módszertan segítségével fejleszti termékeit, olyan alkalmazásokat igyekszik létrehozni az e-építésügy területén, amelyek nincsenek tele felesleges és érthetetlen funkciókkal, használatuk egyszerű és közérthető.

A közigazgatásban még nem elterjedt, hogy egy szervezet képes a változásokra gyorsan reagálni, ezt megtanulandó a fejlesztési módszertanban bekövetkezett váltáshoz a Lechner is külső segítséget vett igénybe. Az agilis metódus elméleti és gyakorlati megvalósításában Guthy Miklós agilis tanácsadó segített a Tudásközpontnak. Erről, valamint a szoftvertervezéshez használt lean inception módszer bevezetésének tapasztalatairól lechneres partnere, Hülber Attila alprojektvezető közreműködésével tartott interaktív bemutatót az egybegyűlteknek. A kedélyekre intenzív pozitív hatást gyakoroló előadásukból megtudhattuk, hogyan kell állami háttérintézménynél úgy nekiállni a fejlesztésnek, hogy az megfeleljen az agilis elvárásoknak, tehát, hogy jó termék jöhessen ki belőle, minél rövidebb idő alatt, akár 16 különböző projekt esetében is.

A projektmenedzsment és a projektek hatékonyságának növekedését mutatta be a történelmen keresztül Kulcsár Bence agilis coach Eltitkolt akták – a Scrum 60 éves története című prezentációjában. A szakember személetes példák egész sorát hozva kalauzolta a vendégeket a 2000 évig épített Kínai nagy faltól a NASA által fejlesztett űrrakétákig az agilitás szemszögéből.

Az est zárásaként Téti Imre a Konasoft ügyvezetője, a hazai agilis fejlesztés szakértője rámutatott, hogy Mária Terézia volt az első vezető, aki valamiféle módszertant használt a közigazgatásban, igen előremutató módon. Agilis finanszírozás az állami szférában című előadásában esetbemutatóként vezetői praxisából idézett fel egy olyan történetet, amikor egy őket megbízó cég 8 hónapnyi fejlesztés 850 oldalnyi eredményét kapta meg az alkalmazásfejlesztő partnertől. A tetemes mennyiségű, de a fejlesztésben nem szokatlan méretű dokumentáció elolvasására, értelmezésére és értékelésére mindössze 2 hét állt rendelkezésükre. Téti és csapata egy scrum-szerű agilis módszer alkalmazásával 5 nap alatt képes volt használható eredményt produkálni a vevő számára, aki így valós megértés alapján tudott visszajelzést adni az informatikai partnernek.

Az eseményen elhangzott alaptézis szerint fejleszteni a közigazgatásban is öröm. Ahogyan az egyik vendég az este után megfogalmazta: a lelkesedés, a hit és az eredmények feletti öröm nagyon jól átjött az előadásokon, ez bizonyította a fenti tételt.

Az esemény szakmai támogatója a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége volt.

LED – Lechner Education
A LED, vagyis a Lechner Education a Lechner Tudásközpont előadássorozata. A prezentációs eseményen nemcsak izgalmas előadások hallhatók egy adott témában, hanem kérdezni is lehet az előadóktól. Az egyes alkalmakon olyan nemzetközileg is aktuális projekteket mutatunk be az érdeklődőknek, amik a jelenben meghatározzák, a jövőben pedig formálni fogják az épületeket, a településeket, az információs-technológiát és ezeken keresztül a magyar társadalom egészét.”

Forrás:
Agilitás a közigazgatásban; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2017. november 30.

Szlovákiában a neten is jelentkezhetnek a jövőben a gyerekek óvodába és iskolába

„Ezt célozza az SNS képviselőinek javaslata, amelyet második olvasatba utalt a parlament csütörtökön.

Eva Smolíková, Andrej Danko, Tibor Bernaťák és Tibor Jančula nyújtott be módosítást a köznevelésről és közoktatásról szóló törvényhez, melynek tárgya, hogy a jövőben elektronikus úton is benyújthatnák jelentkezésüket oviban, alapsuliba, speciális suliba vagy középiskolába a gyerekek vagy szüleik.

A javaslat része a közigazgatás elektronizációjáról szóló tervnek.

Ugyancsak elektronikusan adhatják majd ki a gyerekek diagnosztikai kivizsgálásáról szóló jelentést, illetve a nevelési tanácsadással és prevencióval kapcsolatos iskolai nyilatkozatokat.

A törvénymódosítás érinti az osztálykönyveket is, amelyeket nem lesz szükséges az év végén kinyomtatni.”

Forrás:
A neten is jelentkezhetnek a jövőben a gyerekek oviba és suliba; Paraméter.sk; 2017. november 30.

Informatika, távközlés, technika

Kiemelt beruházások lesznek a magyarországi 4G és 4G+ hálózati fejlesztési beruházások

„A magyar kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősíti a magyarországi távközlési szolgáltatók 4G és 4G+ hálózat fejlesztési beruházásait, erről még év végéig döntés születik – mondta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos egy szakmai konferencián kedden Budapesten.
Deutsch Tamás a T-Systems Magyarország hatodik alkalommal megrendezett Symposium 2017 konferenciáján kijelentette: mindez komoly szabályozási előnyt jelent a fejlesztésekhez. Ezzel az ország erősíteni tudja a mobilinternet infrastruktúra és a szélessávú vezetékes hálózat fejlettsége területén eddig elért pozícióját, a szolgáltatók fejlesztései és a szupergyors internet program eredményeképpen – hangsúlyozta.

A legutóbbi adatok szerint Magyarországon működnek a világ 4. leggyorsabb 4G mobilhálózatai, és az elérhetőség alapján is a globális top 10 között szerepelnek.

Hozzátette: Magyarország digitális fejlettségben a 2020-as évek elejére az Európai Unió tíz legfejlettebb tagállamaihoz tud felzárkózni. A magyarországi befektetői környezet hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország legyen a kelet-közép-európai térség digitális fejlesztéseinek központja.

Deutsch Tamás hangoztatta, új európai közös politikára van szükség, amihez külön pénzügyi alapot kell létrehozni annak érekében, hogy Európa a digitalizációban is érdemi versenytársa legyen az észak-amerikai és az ázsiai gazdasági térségnek. A zalaegerszegi 5 G-s tesztpálya azt üzeni a világnak, hogy Magyarország és Európa is olyan térség, ahol a világon elsőként lehet tömegesen alkalmazni az 5G technológiát a legkülönbözőbb területeken.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója előadásában kiemelte: a digitális gazdaság kulcseleme a kapcsolat, a kapcsolódás. Az önvezető autók is azt szimbolizálják, hogy a különböző technológiák valós időben képesek együttműködni egymással. Az okos parkolás, az automatikus szállítás, vagy a távoli sebészet, mind olyan megoldások, ami mögött hálózat működik – fejtette ki. Az IoT eszközök (Internet of Things – a dolgok internetje) vagy okos eszközök valós idejű együttműködése, a szenzorok, a robottechnológia, vagy dróntechnológia egyre fontosabb szerepet kap a gazdaságban, mindez a mobiltechnológiából indult, és számos lehetőséget rejt. Kiemelte: a technológiák működéséhez azonban hálózatra van szükség, a jövő hálózatának három legfontosabb tulajdonsága a megbízhatóság, teljesítmény, és az alkalmazkodási képesség. Az ezredmásodperc tizedrészéről van szó például egy városnyi, egymással kommunikáló önvezető autó, vagy a távoli sebészet esetében, amihez gyors hálózat kell. Erre az egyik megoldás az 5G, ami a minimum a technológiák együttműködésében rejlő lehetőségek kihasználásához. A zalaegerszegi önvezető járműpálya tesztkörnyezet lehetőségeinek és az 5G hálózat kiaknázását nemzeti versenyképességi kérdésnek nevezte, amit iparágakkal, kormányzati szektorral és a vállalatokkal alakítanak ki.

Srini Gopalan, a Deutsche Telekom Európáért felelős igazgatósági tagja szerint a digitalizációban Magyarországnak egyedülálló lehetőségei vannak. Kifejtette: 2020-ra minden elköltött euró negyede online tranzakció eredménye lesz, 80 százaléka a vállalati értékláncoknak digitalizált lesz, a raktározás, a logisztika, vagy az ügyfélszolgálat. A munkavállalók 70 százaléka 2025-re digitálisan, mobil módon fog dolgozni, mindez a következő három-öt esetleg hét évben megvalósul – sorolta. Azt mondta, hogy Zalaegerszegen fejlesztenek, mert a működő mobilhálózat a világ öt legjobb mobilhálózata között van, és sok a szakértő fejlesztő.

Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója elmondta: 2020-ra az elektronikus eszközök 95 százaléka IoT lesz, Magyarországon 5,7 százalékos az IKT-szektor részesedése a teljes GDP-ben, ami OECD átlag feletti. A digitalizáció az egyetlen esély a vidéken élők esélyegyenlőségének megteremtésére, a T-Systems mindent megtesz a fejlesztések hatékony megvalósításáért – mondta.”

Forrás:
A kormány kiemelt beruházássá minősíti a magyarországi hálózatfejlesztési beruházásokat; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. november 28.

Új uniós szabályok teszik lehetővé a biztonságosabb és innovatívabb elektronikus fizetési megoldásokat

„A Bizottság a mai napon szabályokat fogadott el az üzletekben és az online végrehajtott elektronikus fizetések biztonságosabbá tétele érdekében. A fogyasztók ennek köszönhetően kényelmesebb, költséghatékonyabb és innovatívabb megoldásokat vehetnek majd igénybe a pénzforgalmi szolgáltatóktól.

Az új szabályok a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, nemrégiben felülvizsgált uniós irányelvet ültetik át a gyakorlatba, amely korszerűsíti az európai pénzforgalmi szolgáltatásokat, hogy az EU képes legyen lépést tartani a piac gyors fejlődésével, az európai elektronikus kereskedelmi piac pedig virágzó ágazattá válhasson. A ma elfogadott szabályok lehetővé teszik a fogyasztók számára a FinTech vállalatokként is emlegetett harmadik fél szolgáltatók által kínált innovatív szolgáltatások igénybevételét, ugyanakkor fenntartják az uniós fogyasztókra és vállalkozásokra vonatkozó szigorú adatvédelmi és biztonsági előírásokat. A FinTech szolgáltatások közé tartoznak az olyan fizetési megoldások és eszközök, amelyek különböző számlák adatainak összesítésével segítik elő a személyes pénzügyek kezelését.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos így nyilatkozott: „Az új szabályok minden piaci szereplőt – régieket és újakat egyaránt – arra ösztönöznek, hogy jobb szolgáltatásokat nyújtsanak a fogyasztóknak, miközben garantálják adataik biztonságát.”

A második pénzforgalmi szolgáltatási irányelv egyik fő célja, hogy biztonságosabbá és megbízhatóbbá tegye az elektronikus fizetéseket. Kifejezetten előírja a pénzforgalmi szolgáltatóknak az erős ügyfél-hitelesítés alkalmazását. A mai szabályok ezért szigorú előírásokat vezetnek be az integrált biztonságra vonatkozóan a fizetési csalások mértékének jelentős visszaszorítása és a felhasználók bizalmas pénzügyi adatainak védelme érdekében, ami az online fizetések szempontjából különösen nagy jelentőséggel bír. Az új szabályok értelmében a fizetést megelőző hitelesítést legalább két, egymástól független elem használatával kell végezni, például egy fizikai tárgy – kártya vagy mobiltelefon – és egy jelszó vagy biometrikus azonosító (például ujjlenyomat) kombinációjával.

A második pénzforgalmi szolgáltatási irányelv ezen túlmenően rögzíti a fogyasztói fizetési számlákhoz kapcsolódó új szolgáltatásokra – például az úgynevezett megbízásos online átutalásokra és a számlainformációk összesítésére – vonatkozó keretelveket. Ezek az innovatív szolgáltatások több uniós tagállamban már jelenleg is igénybe vehetők, ám a második pénzforgalmi szolgáltatási irányelvnek köszönhetően szigorú biztonsági követelmények alkalmazása mellett az Európai Unió egészében elérhetővé válnak. A szabályok részletesen meghatározzák a bankok és a FinTech vállalatok közötti kommunikáció egységes biztonsági normáira vonatkozó előírásokat.

A szabályozástechnikai standardok bizottsági elfogadását követően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak három hónap áll rendelkezésére azok alapos megvizsgálására. A vizsgálati időszak letelte után az új szabályokat közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A bankoknak és az egyéb pénzforgalmi szolgáltatóknak a közzétételtől számítva 18 hónapon belül kell átültetniük a gyakorlatba a biztonsági intézkedéseket és létrehozniuk a kommunikációs eszközöket.

Háttér-információk

A ma elfogadott szabályozástechnikai standardokat az Európai Bankhatóság dolgozta ki az Európai Központi Bankkal folytatott szoros együttműködés keretében. A standardok meghatározzák az erős ügyfél-hitelesítés alkalmazásának módját.

Pusztán egy jelszó vagy a hitelkártyán feltüntetett adatok megadása ezentúl az esetek zömében már nem lesz elegendő a fizetés végrehajtásához. Bizonyos esetekben a két független elem mellett szükség lesz egy, kizárólag az adott tranzakcióra érvényes kódra is. Mindez azt célozza, hogy valamennyi fizetési mód – és különösen az online fizetés – tekintetében csökkenjen a csalás jelenlegi mértéke, és biztosított legyen a felhasználói ´pénzügyi adatok bizalmas jellegének megóvása.

A szabályok mindazonáltal tekintetbe veszik, hogy bizonyos esetekben az erős ügyfél-hitelesítéshez szükséges két független elem használatától eltérő módszerekkel is garantálható a fizetés biztonságának megfelelő szintje. Például a pénzforgalmi szolgáltatók mentesülhetnek e követelmény alól, amennyiben a tranzakciókra vonatkozó kockázatértékelési eljárások alkalmazása révén azonosítani tudják a csalárd ügyleteket. Mentességet élvezhetnek emellett a kis összegű érintéses fizetések és tranzakciók, továbbá a fizetés bizonyos sajátos típusai, így a tömegközlekedési vagy parkolási díjak fizetése. A mentességeknek köszönhetően a pénzforgalmi szolgáltatók változatlanul kényelmes fizetési lehetőségeket kínálhatnak anélkül, hogy kockáztatnák a fizetések biztonságát.

A szabályok szintén rögzítik a bankok, valamint az innovatív fizetési megoldásokat és számlainformációs eszközöket kínáló szolgáltatók kötelezettségeit. Azokat a fogyasztókat, akik ilyen új szolgáltatásokat kívánnak igénybe venni, a bankjuk nem akadályozhatja meg ebben. Az online számlahozzáférést biztosító valamennyi banknak együtt kell működnie a FinTech vállalatokkal, illetve az ilyen új szolgáltatásokat nyújtó más pénzintézetekkel. Ennek érdekében a bankoknak biztonságos kommunikációs csatornákat kell létrehozniuk az adatok továbbítása és a fizetések kezdeményezése céljából.

Az online vásárolt áruk vagy szolgáltatások fizetése terén a bővebb választék és a kiélezettebb verseny kedvezni fog a fogyasztóknak. Emellett a fogyasztók a különböző bankoknál vezetett számláik információit összesítő alkalmazások segítségével hatékonyabban tudják majd kezelni személyes pénzügyeiket.

További információk
TÁJÉKOZTATÓ
A Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatóságának a pénzforgalmi szolgáltatásokat ismertető honlapja
Második pénzforgalmi szolgáltatási irányelv – az ügyfél-hitelesítésre vonatkozó szabályozástechnikai standardok”

Forrás:
Pénzforgalmi szolgáltatások: biztonságosabb és innovatívabb elektronikus fizetési megoldások a fogyasztók szolgálatában; Európai Bizottság; IP/17/4928; 2017. november 27.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális egységes piac: uniós megállapodás az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetéséről

„Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ma este teljesítette a szeptemberi tallinni digitális csúcstalálkozón vállalt kötelezettséget az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetésére, amely egyben a 2017-es év egyik kiemelt uniós feladata is.

Ma este az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság politikai megállapodást hozott tető alá azzal a céllal, hogy megszüntessék az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozást azon fogyasztók számára, akik az EU-n belül termékeket vagy szolgáltatásokat kívánnak vásárolni a világhálón. Az új szabályok fel fogják lendíteni az elektronikus kereskedelmet, egyaránt szolgálva ezzel a fogyasztók és a vállalkozások javát, akik így haszonélvezői lehetnek a növekvő európai online piac előnyeinek.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök kijelentette: „A mai napon felszámoljuk az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozást az online vásárlások esetében. Ez remek hír a fogyasztók számára. Az új szabályok lehetővé teszik, hogy az európai polgárok szabadon választhassák ki azt a weboldalt, amelyről vásárolni szeretnének, mindenfajta korlátozás vagy átirányítás nélkül. Jövő karácsonyra mindez megvalósulhat.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hozzátette: „Az EU egységes piacát hozzáigazítjuk a digitális kor követelményeihez azáltal, hogy a fogyasztóknak azonos hozzáférést biztosítunk a termékkínálat legszélesebb köréhez: nem számít, hogy egy másik országban lévő üzletbe fizikai valójukban lépnek-e be, vagy online vásárolnak. Következő tennivalónk a határokon átnyúló csomagkézbesítés árainak csökkentése lesz. A mostani árak ugyanis visszatartják az embereket a termékek más tagállamban történő megvásárlásától és értékesítésétől.”

Mariya Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos leszögezte: „A tisztességtelen területi alapú tartalomkorlátozás felszámolása nemcsak a fogyasztók számára jelent nagy előrelépést, de a mindenki javát szolgáló valódi digitális egységes piac megvalósulása szempontjából is. A barangolási díjak megszüntetését és az adathordozhatósághoz való jog bevezetését követően az uniós polgárok most lehetőséget kapnak arra, hogy az országhatárok figyelembevételele nélkül, online vásárolhassák meg új bútoraikat, foglalhassák le szállodai szobájukat vagy használhassák hitelkártyájukat – mintha csak otthon lennének.”

A polgárok számára ez azt jelenti, hogy úgy fognak tudni a világhálón keresztül új elektromos terméket beszerezni, autót bérelni vagy koncertjegyet venni egy másik országban, mintha mindezt saját országukban tennék. A vásárlásnak többé nem fogja akadályát képezni például az, hogy egy másik országban kibocsátott betéti vagy hitelkártyával kellene fizetniük. A vállalkozásokat érintő előny pedig az lesz, hogy növekszik a jogbiztonság a határokon átnyúló működés tekintetében.

A szeptemberben Tallinnban megrendezett digitális csúcstalálkozón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kifejtette, hogy a digitális egységes piac kiépítése érdekében az EU jogalkotóinak jóvá kellene hagyniuk azt a 24 jogalkotási javaslatot, amelyet a Bizottság megbízatásának kezdete óta előterjesztett. Az Európai Bizottság kész segíteni az Európai Parlamentet és a Tanácsot optimális egyezségek létrejöttjében, amint azt a ma este létrejött megállapodás is bizonyítja.

Az új szabályok három olyan konkrét esetet határoznak meg, amikor a különböző uniós tagállamok fogyasztói közötti eltérő bánásmód eleve indokolatlan, és objektív kritériumokkal nem támasztható alá.

Ezek a következők:

Fizikai szállítás nélküli termékértékesítés. Példa: Egy belga fogyasztó hűtőszekrényt kíván vásárolni. A legvonzóbb megoldásra egy német weboldalon talál rá. Az új szabályok értelmében a fogyasztó jogosult a termék megrendelésére és annak a kereskedő telephelyén való átvételére vagy saját otthonába történő szállíttatására.

Elektronikusan nyújtott szolgáltatások értékesítése. Példa: Egy bolgár fogyasztó weboldal létesítése céljából tárhelyszolgáltatást kíván vásárolni egy spanyol cégtől. Az új szabályok értelmében hozzáférhet a szolgáltatáshoz, regisztrálhatja magát és megvásárolhatja ezt a szolgáltatást anélkül, hogy többletdíjakat kellene fizetnie a spanyol fogyasztókhoz képest.

Egy konkrét fizikai helyen nyújtott szolgáltatások értékesítése. Példa: Egy olasz család közvetlenül vásárolhat utazást egy franciaországi vidámparkba anélkül, hogy átirányítanák őket valamelyik olasz weboldalra.

A rendelet nem ír elő értékesítési kötelezettséget, és nem harmonizálja az árakat. Ugyanakkor kiküszöböli a megkülönböztetést a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén olyan esetekben, amikor az objektív módon nem indokolható (pl. héa-kötelezettségek vagy különböző jogi előírások).

Az új szabályok az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő kilenc hónap elteltével lépnek hatályba, lehetővé téve a kisebb kereskedők számára az alkalmazkodást.

Háttér-információk

Egy bizottsági felmérés az összes vizsgált weboldal 63%-ánál tárt fel területi alapú tartalomkorlátozási gyakorlatot. Kiderült az is, hogy 2015-ben a weboldalak kevesebb mint 40%-a tette lehetővé a vásárlást a külföldről bejelentkező fogyasztók számára. Mindez a vállalkozásoknak kevesebb bevételt, a fogyasztóknak pedig kevesebb választási lehetőséget jelent. Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat 2016 májusában látott napvilágot a digitális egységes piaccal kapcsolatos szabályozás részeként. A három európai intézmény idei korábbi közös nyilatkozatában egyetértett abban, hogy ezt a rendeletet a 2017-es év egyik jogalkotási prioritásaként kell meghatározni. A rendelet a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló jogalkotási javaslattal, valamint a fogyasztói jogok érvényesítésének megerősítésére irányuló jogalkotási javaslattal együtt az elektronikus kereskedelmi csomagban kapott helyett.

További információk
2016 májusa, tanulmány a területi alapú online tartalomkorlátozásról:
Findings of a mystery shopping carried out by the European Commission (Az Európai Bizottság által végzett próbavásárlás eredményei)
Factsheets on Digital Single Market strategy (Tájékoztatók a digitális egységes piac stratégiájáról)”

Forrás:
Digitális egységes piac: uniós megállapodás az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetéséről; Európai Bizottság; IP/17/4781; 2017. november 20.

Okos város: a Bizottság és az Európai Beruházási Bank új tanácsadó szolgáltatást indít a városok beruházási terveinek támogatása érdekében

„Az URBIS (= Urban Investment Support, azaz városi beruházások támogatása) segítséget nyújt a városoknak a városfejlesztési stratégiáikat támogató beruházások megtervezéséhez, és megkönnyíti a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésüket.

A városok sajátos kihívásokkal szembesülnek a finanszírozáshoz való hozzáférés terén. Az egyedi önkormányzati projektek – például a társadalmi befogadás, a városrehabilitáció vagy az energiahatékonyság területén – túl kockázatosnak vagy túl kicsinek bizonyulhatnak a piacon. Ugyanakkor az integrált városi programok finanszírozásához való hozzáférés is nehézségekbe ütközhet, mivel ezek a programok több kisebb, különböző ágazatokba tartozó projektet ölelnek fel. Végül pedig maguk a városok is szembesülhetnek hitelfelvételi korlátokkal.

Az URBIS célja, hogy e konkrét problémák megoldásában segítsen a városoknak. A program a beruházási stratégiáik és projektjeik kialakításától a részletes megtervezésen át a végrehajtásig testre szabott technikai és pénzügyi tanácsadást, valamint innovatív finanszírozási lehetőségeket kínál számukra. A cél az, hogy már rövid és középtávon is kiforrott projektek induljanak el, például a városi éghajlat-politikai intézkedések területén.

Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A polgármesterek tenni akarnak azért, hogy városaik intelligensebb és fenntarthatóbb városokká váljanak. A testreszabott tanácsadás, valamint a meglévő források és eszközök mozgósítása révén az URBIS megkönnyíti számukra a szükséges beruházások végrehajtását. A városi innovációnak szabad teret kell engedni, hagyni kell kibontakozni, majd Európa-szerte el kell terjeszteni.”

Corina Creţu, a regionális politikáért felelős biztos a mai napon elindította az URBIS programot a Rotterdamban megrendezett 2017. évi Cities (Városok) fórumon, ahol így nyilatkozott: „Az uniós városfejlesztési menetrend keretében nagyratörő célkitűzéseink vannak a fenntartható városfejlesztésre vonatkozóan, amelyek eléréséhez számítunk az URBIS-ra. E kezdeményezésnek köszönhetően a városok megkapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy új lehetőségeket teremthessenek lakosaik számára.”

„A városok vonzóbbak, mint valaha: három évtized múlva tízből nyolc európai polgár városban fog élni,” – mondta Vazil Hudák, az Európai Beruházási Bank városoknak és régióknak nyújtott tanácsadásért és projekttámogatásért felelős alelnöke. „A kis- és nagyvárosoknak, valamint a régióknak finanszírozásra és tanácsadásra van szükségük ahhoz, hogy intelligens, modern, zöld és innovatív városokká, illetve régiókká válhassanak. URBIS kísérleti projektünkkel ezt biztosítani is tudjuk.”

Az URBIS-ban helyet kapnak az Európai Beruházási Bank (EBB) különböző tanácsadói és projektszolgálatainál dolgozó szakértői, köztük az EBB különböző tagállamokban működő munkatársai, valamint a magas színvonalú, uniós finanszírozású projektek előkészítésére szakosodott független munkacsoport, a JASPERS szakértői.

Szükség esetén olyan szakértőket is bevonnak a munkába, akik el tudják magyarázni, hogy az uniós forrásokat miként lehet a nemzeti és helyi fejlesztési bankok által nyújtott finanszírozással, valamint innovatív finanszírozási lehetőségekkel társítani. Ilyen lehetőségek például a környezet- és társadalomtudatos befektetések, azaz a vállalkozásokba vagy alapokba azzal a céllal eszközölt beruházások, hogy a pénzügyi hozam mellett társadalmi és környezeti hatást is elérjenek.

Az Európai Beruházási Tanácsadó Platformon található internetes oldalon minden város mérettől és tagállamtól függetlenül pályázhat az URBIS támogatására.

Az URBIS segítséget nyújt az alábbiakhoz:

a stratégiai tervezésre, valamint a beruházási programok és projektek rangsorolására és optimalizálására vonatkozó tanácsadás révén fejleszteni a város beruházási stratégiáját,

a banki szakaszba juttatni a projekteket és a beruházási programokat, például igény szerint elemzés vagy a pénzügyi strukturáláshoz támogatás biztosítása, valamint a támogatási kérelmek tervezetének felülvizsgálata révén,

feltárni az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és a – városi területek számára a 2014 és 2020 közötti időszakban több mint 100 milliárd euró beruházást biztosító – kohéziós politikai alapok keretében külön-külön vagy együttesen meglévő finanszírozási lehetőségeket,

támogatni a különböző forrásokat egyesítve biztosító beruházási platformok és eszközök előkészítő munkáját, kapcsolatot tartani a pénzügyi közvetítőkkel, és kidolgozni az ezen eszközökre vonatkozó végrehajtási intézkedéseket,

olyan finanszírozási megközelítéseket kidolgozni, amelyek célja az önkormányzati adósságteher enyhítése, valamint az önkormányzati társaságok és a magántulajdonban lévő városi szolgáltatók segítése a finanszírozási eszközökhöz való hozzájutásban.

A következő lépések:
Az URBIS az Európai Beruházási Bank meglévő tanácsadói és projektszolgálatait igénybe véve először is egy kisebb számú kiválasztott feladatra fog összpontosítani.

Az EBB és a Bizottság 2018 második felében értékeli az indulást követően végzett munkát, valamint azt, hogy mekkora a városok részéről az igény az URBIS-támogatás iránt. Ha az URBIS sikeresnek bizonyul, fontolóra lehet venni, hogy a kezdeményezés folytatása, továbbfejlesztése és kiterjesztése céljából a program további erőforrásokat kapjon.

Az URBIS keretében végzett munka és elemzés beépül a 2020 utáni időszakra vonatkozó következő költségvetési keretről folyó vitába, különös tekintettel a kohéziós politikai alapok városok általi igénybevételére és kezelésére.

További információk:
Uniós városfejlesztési menetrend: egyablakos ügyintézés a városok számára az Európai Bizottság honlapján
Az EBB uniós városfejlesztési menetrendhez nyújtott támogatása
A Juncker-terv
A kohéziós alap nyíltadat-platformja”

Forrás:
A Bizottság és az Európai Beruházási Bank új tanácsadó szolgáltatást indít a városok beruházási terveinek támogatása érdekében; Európai Bizottság; 2017. november 28.

Készül a digitálisturizmus-fejlesztési stratégia

„A turisztikai szektorban is egyre nagyobb az igény az olyan korszerű informatikai megoldások iránt, melyek növelik az érintett vállalkozások versenyképességét, és megfelelően kiszolgálják a hazánkba látogató turisták igényeit.
A jövő év első negyedévének végére elkészülő Digitális turizmus-fejlesztési stratégia megalapozása és támogatása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Modern Vállalkozások Program keretében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával szakmai párbeszédre hívta össze az ágazat meghatározó szereplőit és szervezeteit 2017. november 28-án, Budapesten.

A szakmai fórumot megnyitó Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár elmondta: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Modern Vállalkozások Programjában idén március óta érhetőek el azok a mikro- kis és középvállalkozásoknak szóló pályázatok, melyek a digitális megoldások bevezetését, azok alkalmazását és a digitális készségek fejlesztését szolgálják. Kiemelten fontosnak tartja ugyanakkor, hogy az elérhető pályázatokra minél több szálláshely-szolgáltató és vendéglátóipari vállalkozás adja be támogatási kérelmét. „A turisztikai szektor pályázati aktivitása sajnos elmarad más ágazatok hasonló mutatóitól. Nagyon fontosnak tartom, hogy tovább folytassuk az egyeztetést a szakmai szervezetek bevonásával annak érdekében, hogy ezen a helyzeten változtathassunk, és minél több digitális megoldást alkalmazzanak a vendéglátás és idegenforgalom területén is”- hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára kiemelte: a kamara országos hálózatának segítségével mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy az ország valamennyi érintett vállalkozást elérjék, és ösztönözzék a pályázatokon való részvételre. Dunai Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a Modern Vállalkozások Program pályázatainak elérhetőségét 2019. július 31-éig meghosszabbították, keretösszegét pedig a 2,2 milliárd forinttal megemelték. Hozzátette: az utóbbi hét évben szinte töretlenül növekvő, uniós átlagot is meghaladó ágazati GDP-növekedés fenntartása az ország, a szakma és a gazdaság közös érdeke, melyhez a digitalizációs folyamatok is hozzájárulnak.

A szálloda- és vendéglátóipari ágazat vállalkozásainál nagyobb az infokommunikációs lemaradás, mint az egyéb szektorok esetében, pedig versenyképességük megtartása érdekében ezeknek a vállalkozásoknak is alkalmazkodniuk kell a digitálisan fejlődő világhoz. A nemrég kihirdetett „Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030” is kiemelten kezeli a digitális technológiák terjesztését és alkalmazását.

Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. alapítója a fórumon rámutatott: Az infokommunikációs háttér, szaktudás, marketing és az országimázs építés megfelelő hasznosítása, valamint a szükséges erőforrások biztosítása esetén Magyarország az egyre inkább fejlődő és várhatóan 2020-ig még jobban előtérbe kerülő digitális turizmus területén világszinten is meghatározó szereplővé válhat. „A turisztikai szektor digitalizációjának támogatása segítheti és felgyorsíthatja a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában megjelölt növekedési célok elérését, azaz a turizmus közvetlen és közvetett, teljes nemzetgazdasági hozzájárulását a GDP arányában. 2020 fordulópont lesz a szektor életében”- emelte ki.”

Forrás:
Digitális Turizmus: a szektor infokommunikációs fejlesztéséről egyeztettek az érintett szervezetek; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. november 29.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. december 4.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Isten hozta a techno-diplomácia korában!
A dánok, és most már nyomukban a franciák egyenesen a diplomácia 3.0 csúcsait ostromolják! Legalábbis így fogalmaztak a szakírók, amikor a hónap elején bemutatkozott Dánia első „technológiai nagykövete”, Casper Klynge. A szakdiplomata egyben világelső is: mindeddig ugyanis államokhoz, vagy (szupranacionális) nemzetközi szervezetekhez delegáltak csupán ilyen képviselőket. A dán diplomata azonban az amerikai Szilícium-völgy technológiai vállalatainál képviseli országa érdekeit. A lépés jól demonstrálja, hogy a rohamosan felívelő digitális diplomácia messze nem csupán újszerű (kommunikációs) eszközök felkarolását foglalja magában. Sőt, az új szereplők bekapcsolódása sem merül ki civil szervezetek, vagy akár magánszemélyek közdiplomáciai szerepvállalásában. A speciális nagykövet kiküldése egyben azt is jelzi, mekkora hatalommá kezdenek válni a digitalizálódó világban a technológiai óriáscégek. Az IT-fejlesztésekben hosszú ideje egyfajta „ötletközpontként” feltűnő dánok azt vallják: a Facebook, a Google, vagy az Apple tevékenysége olyan mértékben szövi át a dán polgárok mindennapjait, hogy az indokolttá teszi az állami kapcsolatok szintjével felérő bilaterális kapcsolatépítést. Ezek a mamutvállalatok tulajdonképpen politikai, sőt külpolitikai szereplők, akiket nem lehet figyelmen kívül hagyni – véli a dán külügyminiszter.

A dán példa alighanem ragadós: Emmanuel Macron általános dinamizáló koncepciójához illeszkedve, a francia külügyminiszter a „digitális ügyek nagykövetévé” nevezte ki a napokban David Martinont. Feladata meglehetősen széleskörű: kapcsolatokat épít, nemzetközi tárgyalásokat folytat az informatikai biztonság, az Internet és az internetes hálózatok kormányzása, a digitális szerzői jogok, valamint az internetes szólásszabadság témakörében. Ugyanakkor felhatalmazást kapott arra is, hogy – elsősorban az Internet terroristák általi használatának megelőzésében – közvetlenül tárgyaljon egyes amerikai informatikai óriáscégekkel is.
Szakértők azt várják, hogy jövőre a nagy technológiai multik is megkezdhetik speciális „nagyköveteik” delegálását a fontosabb kormányokhoz, fontos lépést téve ezzel a diplomácia 3.0 kibontakozása felé.
Welcome to the era of tech diplomacy!. Andreas Sandre, Digital Diplomacy, 2017. november 24.

Donald Trump lecsapott Theresa Mayre – Twitteren
A sajátos kommunikációs stílusáról közismert amerikai elnök a napokban valódi diplomáciai szenzációt kavart egy twitteres üzenetváltásával. Trump, néhány nappal korábban, Twitterén megosztotta egy ismert szélsőjobboldali brit szervezet gyújtó hangú videóját. Az esettel kapcsolatban Theresa May szóvivője határozott rosszallását fejezte ki.
Ekkor lépett az amerikai elnök, az általa előszeretettel használt mikroblogot használva diplomáciai üzenetváltásra: „Theresa May, jobb lenne, ha nem velem foglalkozna, hanem inkább a Nagy-Britanniát elborító radikális iszlám terrorizmussal.” – tanácsolta a közösségi médián keresztül Trump.
Donald Trump ugyan szívesen használja politikai pengeváltásaira a Twitter fiókját, azonban az ilyen megnyilvánulásai a nemzetközi kapcsolatok világában eddig jobbára a „páriák” kategóriájában számon tartott ellenfelekre, mint például az észak-koreai vezetőre korlátozódtak. Ez az eset azonban teljesen más: az USA és Nagy-Britannia, lényegében a II. világháború óta „különleges kapcsolatokat” ápol; a két ország nem csupán a legszorosabb szövetséges, hanem egyben az egész „atlanti világ” két pillére is. A közösségi médiában elszabaduló konfrontáció így merőben új viszonyrendszer formálódására utalhat.

A témához kapcsolódó érdekes adalék: az amerikai elnököt hazáján belül is sokan bírálják meggondolatlannak tartott twitteres üzeneteiért. Mások azonban úgy vélik: Trump nagyon is átgondoltan, hideg számítással használja a közösségi média csatornáját. Egy hétvégi tanácskozáson Leon Panetta, a CIA korábbi vezetője éppen az amerikai elnök és Theresa May között kirobbanó diplomáciai feszültség kapcsán ostorozta Trump diplomáciai twitterezési gyakorlatát. A hivatalban levő CIA igazgató,Mike Pompeo azonban nem értett ezzel egyet, és egy merőben szokatlan szempontra hívta fel a figyelmet. Vélekedése szerint az elnök nemzetközi Twitter-kommunikációja, a külföldi reakciók révén, rendkívül értékes háttérinformációkhoz juttatja az amerikai kormányzati elemzőket. „Abból, ahogy ellenfeleink – érdemes felfigyelni a szóhasználatra is! – reagálnak az elnök egyes twittereire, messzemenő következtetéseket tudunk levonni információ-figyelési rendszereikről, arról, hogy ki hallgat és mit hallgat, illetve általában az irányítási parancsláncolatokról.”- mondta a CIA-vezető. Ami arra enged következtetni, hogy a világ hírszerző szervezetei is immár újszerű információs forrásnak (és merőben újszerű elemzésekhez) használják a diplomácia digitális eszköztárát. És árgus szemekkel monitorozzák az azon folyó üzenetforgalmat.
Donald Trump attacks Theresa May over her criticism of his far-right retweets. David Smith, The Guardian, 2017. november 30.
Trump hivatkozott Twitter-üzenete
Trump tweets ‘actually help CIA,’ director Pompeo says, RT.com, 2017. december 3.

Az Internet forradalmasítja a polgárháborút.
A diplomácia, azaz a politika és a háború közötti organikus kapcsolatra már a hadművészet nagy teoretikusa, Carl von Clausewitz felhívta a figyelmet. „A háború valójában politikai eszköz; a politikai érintkezés végrehajtása sajátlagos eszközökkel.” – írta a XIX. század elején kiadott alapművében. A nemzetközi konfliktusok egy elismert kutatója most érdekes cikkben elemzi azt, hogyan változtatja meg gyökeresen a korszerű informatika a diplomáciának ezt a „sajátlagos eszközökkel” végrehajtott formáját.
Barbara F. Walter mindenekelőtt a polgárháborús konfliktusok változó trendjére hívja fel a figyelmet: az 1990-es évek visszaesését követően, 2003-tól szinte megugrott a polgárháborús konfliktusok száma a világban. Legalább másfél tucat jelentősebb összetűzést tartunk számon, Iraktól Ruandán át Ukrajnáig, a kisebb belső konfliktusokat most nem is figyelve. A szerző, kutatásaira támaszkodva állítja: ez a felívelés, legalább részben, a rohamosan fejlődő információs és kommunikációs (ICT) környezetnek tudható be. Walter ezzel kapcsolatban 5 fontos tendenciát emel ki:

Az információs technológiák megkönnyíthetik az állampolgároknak a tiltakozó akciók szervezését. Különösen az elnyomó jellegű társadalmakban érvényes az, hogy az egyszerű polgár jelentősebben profitál a technológia előnyeiből, mint az elitek. A diktátorok és autokrata vezetők nehezen tudják ellenőrizni az egyénekhez jutó információt, illetve az egyének szerveződéseit.
Az Internetnek köszönhetően megszaporodhat a konfliktusokban résztvevő csoportok száma, és hosszabbá válhatnak maguk a krízisidőszakok is. Az ICT-technológiák megkönnyítik a lázadók finanszírozásának szervezését, aminek köszönhetően több szereplő kapcsolódhat be a konfliktusba. Ugyanakkor az Internet lehetővé teszi a támogatási háttér diverzifikálását is, így a lázadó csoportok nem függenek egyetlen háttértől. Mindezek következtében számottevően elnyúlnak a küzdelmek.
A globális Internet hasonlóan nemzetköziesíti a lázadók kampányait. A szerző jobbára a közelmúlt iszlámista, dzsihádista lázadó mozgalmainak tapasztalataira alapozva állítja, hogy egyre jellemzőbb trend a helyi érdekeken átnyúló, regionális, vagy éppen nemzetközi dimenziójú lázadó mozgalmak erőre kapása. Az Internetnek hála széleskörű ezen szervezetek elérése: propagandájuk nemzetközi hatókörű, és ezzel párhuzamosan pénzügyi és emberi forrásaik toborzásánál is mind szélesebb közvéleményre támaszkodhatnak a lázadók.
Az Internet korában a lázadó mozgalmak a korábbinál gyorsabb ütemben terjedhetnek tovább. Ez döntően az új technológia által biztosított, megnövekedett információ továbbítási lehetőségekre vezethető vissza. Ez az eszmék terjesztésén túl vonatkozik a potenciális csatlakozók toborzására is.
Az ICT-környezet fejlődése a helyi lakossággal szembeni visszaélések növekedéshez vezethet. Míg korábban a lázadó csoportok döntően a helyi népességek szimpátiájára voltak utalva, az Internet korában a támogatás jóval szélesebb körből érkezhet. Ennek következtében a lázadó csoportok érzéketlenebbek a helyi lakossággal szemben; növekedhet a helyi lakosok elleni atrocitások száma.

Fogalmazhatunk úgy, hogy a web 2.0 megváltoztatta a lázadások költség-haszon képletét. Joggal feltételezhetjük, hogy a világ számos szegletében fogják a közeljövőben kitanulni lázadó erők az Internetben rejlő új lehetőségeket.
Az Internet forradalmasítja a polgárháborút. Metazin, 2017. november 28.
The Internet is changing civil wars. Watch out for these five trends. Barbara F. Walter, The Washington Post, 2017. július 8.

A Skype is felkerült a kínai médiahatóság tiltólistájára
A digitális diplomácia kutatói a nemzetközi kapcsolatokban mind inkább megkerülhetetlen Kína esetében nem győznek figyelmeztetni rá: a „Kínai Nagy(tűz)fal” olyan informatikai ökoszisztémát teremt az ázsiai óriásban, ami a szokványos e-diplomáciai eszköztárat is lényegében használhatatlanná teszi. Magyarán szólva: a nyugati diplomáciák által használt közösségi média eszközök zöme a Kínai Népköztársaság területén elérhetetlen.
Híradások szerint az elmúlt héten a korszerű, digitalizált közdiplomácia egy további előszeretettel használt eszköze került fel a kínai belbiztonsági hatóság tiltólistájára. A kínai illetékesek felszólították az Apple-t, hogy a vállalkozás a Skype nevű, a nyugati világban igen népszerű, és Kínában is szívesen használt ingyenes kommunikációs alkalmazást távolítsa el a China Apple Store-ból.
A Kínai Kommunista Párt októberi kongresszusa idején már a hatóságok jelentősen korlátozták az országban népszerű WhatsApp messeger alkalmazás elérhetőségét. A helyi internetes aktivisták már egy ideje azzal számoltak, hogy a hatóságok előbb-utóbb fellépnek a viszonylag robusztus titkosítással rendelkező VoIP szolgáltatások, mindenek előtt a WhatsApp messenger, illetve a Skype ellen.
A Skype eltávolítása jelentősen korlátozhatja az állampolgárokkal folytatott kétirányú közdiplomáciai célú kommunikációt is. Ugyanakkor a jellemzően céges felhasználókat érdeklő, külön alkalmazásként elérhető Skype Business továbbra is gond nélkül letölthető a China Apple Store-ból. A Skype eltávolításával tovább bővült a tiltólista: a kínai hatóságok ugyanis évek óta blokkolják több fontos nyugati szolgáltatás, illetve webhely elérhetőségét, például a Facebookot, a Twittert, az Instagramot.
Skype joins list of apps on China blacklist. Arab News, 2017. november 22.

Egyeztetésre hívták a Facebookot az orosz médiahatósághoz
Az Internet feletti kontrol témája természetesen másfelé is napirenden van. A híradások szerint az orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor „egyeztető megbeszélésre” kérette a Facebook vállalat képviselőit. A találkozóra a tervek szerint december végén, vagy január elején kerül majd sor, ahol egy sor „a törvényi szabályozásnak való megfeleléssel kapcsolatos” témát tekintenek át, beleértve az adatbázisok elhelyezésének kérdését, vagy a tiltott tartalmak azonnali eltávolításának kötelezettségét.
Az orosz hatóság vezetője még az ősszel kilátásba helyezte, hogy jövő évtől blokkolni fogják a cég szolgáltatását Oroszország területén, amennyiben a közösségi hálózat nem teljesíti azt az orosz törvényi előírást, ami a felhasználókról gyűjtött adatok helyi szervereken történő tárolását írja elő. Az esetleges következmények súlyosságára utal, hogy tavaly novemberben a Roszkomnadzor már blokkolta a LinkedIn szolgáltatás webhelyét: egy bírósági ítélet ugyanis hasonló – a felhasználói adatok helyi tárolására vonatkozó – törvénysértésben marasztalta el a céget.
Az ügy szélesebb hátteréhez mindenképpen figyelembe kell venni azt is, hogy gyaníthatóan egy átfogóbb, az USA (illetve a Nyugat) és Oroszország között dúló „információs háború” fontos szereplői közé sodródott a nagy amerikai technológiai cégek némelyike. Ebben a tekintetben az elmúlt napok meghatározó fejleménye a Google cég bejelentése volt, miszerint az „orosz állami propaganda” terjesztéssel megvádolt orosz RT, illetve Sputnik társaságok híreit a Google kereső algoritmusa automatikusan „lejjebb sorolja majd”.A téma érdekes fejleménye ugyanakkor, hogy az amerikai cég máris visszakozni látszik, miután az orosz Roszkomnadzor kilátásba helyezte, hogy ellenlépéseket foganatosít a Google ellen, amennyiben az amerikaiak diszkriminálják az orosz hírszolgáltatókat. Az amerikai cég hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy diszkriminatív lépéseket tervezne, algoritmusát sem módosítja úgy, hogy az bármilyen egyedi webhelyet „lejjebb minősítsen”. Mint a vállalat szóvivője fogalmazott, félreértésről lehetett szó; ők korábbi nyilatkozataikban csupán a kereső funkciók továbbfejlesztéséről gondolkodtak.
Facebook to meet Russian regulators to discuss compliance: TASS. Arab News, 2017. november 21.
Google seeks to defuse row with Russia over website rankings, Arab News, 2017. november 28.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉS
Ying, Jiang (2017): Social Media and e-Diplomacy in China. Scrutinizing the Power of Weibo. New York, Palgrave Macmillan.
Ezúttal a szokványos marketing-túlzások nélkül állítható: az Adelaidei Egyetem kutatója, Ying Jiang egy korszakos tanulmányt tett közzé a digitális diplomácia témakörében. Kötelező olvasmánynak javasolnánk az e-diplomácia gyakorlati művelőinek is. Sőt, elsősorban talán éppen nekik. Kína ma már megkerülhetetlen szereplője a nemzetközi életnek. A digitalizáció pedig – hiszen erről szól minden héten szemlénk – napjainkban már a közdiplomácia felívelő fősodra. Több mint 165 különféle külföldi kormányzati szervezet van ma már jelen a kínai közösségi média talán legfontosabb platformján a Weibo-n, ami egyfajta ötvözete a Facebooknak és a Twitternek. A kínai szerző jelen tanulmánykötetéig azonban egyetlen átfogó elemzés sem látott napvilágot, amely azt vizsgálta volna, hogyan boldogulnak a külföldi diplomáciai szereplők a kínai közösségi hálón. Márpedig, ez az úttörő munka nagyon is megszívlelendő, ha nem életbe vágóan fontos támpontokat ad annak, aki a kínai társadalom tagjaival szeretne hatékony közdiplomáciai kommunikációba fogni. Ugyanis aki erre vállalkozik, annak nem lesz könnyű dolga!
A Kínában akkreditált külföldi diplomaták ma elsősorban a fiatalabb generációkat szeretnék „bűvkörükbe vonni”. Ők a közdiplomácia legfontosabb célközönsége, dinamikusak, nyitottan gondolkodók, a nyugati kultúra lelkes fogyasztói. A szerző, Ying kutatása egyértelműen megerősíti: a Weibo (ami valójában több egymással versengő „weibó”, azaz mikroblog szolgáltatást ölel fel) kiváló eszköz arra, hogy a külföldi diplomáciák szereplői elérjék ezt a fiatal közönséget. Mégpedig szinte felfoghatatlan nagyságrendekben: a legfontosabb szolgáltató, a Sina Weibo 500 millió fióktulajdonossal rendelkezik, a Tencent is vagy 400 milliót mondhat magáénak, és csupán a piacon harmadik Sohu szerénykedik 100 millió regisztrált fióktulajdonossal. A közösségi média kitűnő eszközt biztosít arra, hogy a külföldi diplomaták nyomon követhessék, megérthessék a fiatal kínaiak százmillióinak gondolatait, vágyait, törekvéseit, viselkedését. Ami persze fontos.
Ám, e roppant nagy, és látszólag roppant fogékony helyi célközönség befolyásolása, a velük folytatott kétoldalú és szimmetrikus párbeszéd kialakítása azonban nem várt nehézségekbe ütközhet. Kínában ugyanis már jó ideje a nemzeti érzület erőteljes reneszánsza figyelhető meg. A kötet szerzője által kimutatott legfontosabb jellegzetesség (ami a nyugati szemlélőnek egyfajta paradoxon) pedig az, hogy a minden szempontból modern, kulturális értelemben nyitott, „nyugatos” fiatal generációk a kínai hazafiság (nemzeti érzület, kevésbé elfogadó szemszögből nacionalizmus) leglelkesebb szószólói. Miközben nagyon is vevők a nyugati kultúrára – szigorú következetességgel utasítják el a (liberális) nyugati világ ideológiáját. És a modern, iskolázott kínai fiatalság patriotizmusának, a külföldet kritikusan figyelő nemzeti hevületének egyik legfontosabb köztere – éppen a közösségi média, a Weibo.

Összeállította: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: nyílt adatok, nyílt kormányzat – 2017. december 4.

Megjelent az angol Földhivatal stratégia terve – kiemelt szerep jut benne a nyílt adatoknak
A digitalizáció számos feladata között jelennek meg a nyílt adatokkal kapcsolatos vállalások: 2018-19-re működni fog a nyíltadat-publikálási platform, 2020-ra a megjelentethető adatok százaléka elérhető lesz, és minden egyéb adat, amire igény van a következő évben lesz elérhető.
Land Registry plans for ‘Digital Street’ and open data. UKAuthority, 2017. november 30.
Land Registry announces plans for increased open data. Property Week, 2017. november 30.
HM Land Registry Business Strategy 2017 to 2022. Gov.uk, 2017. november 29.

Folytatódik a szabad hozzáférés az európai Copernicus műholdak földmegfigyelési, távérzékelési adataihoz
Az Európai Bizottság pozitívan értékelte a három éve folyó programot. Megrősítette, hogy folytatják az ingyenes adatszolgáltatást, mert „a szabad, teljes és nyílt adatpolitika hatékonyan segíti elő az adatok iránti erőteljes keresletet, és ennek eredményeképpen a Copernicus a földmegfigyelési adatok egyik legnagyobb szállítójává vált.”
European Commission pleased with Copernicus program. SpaceNews.com, 2017. december 1.
Lásd még: Welcome to the Copernicus Open Access Hub

Széleskörű nemzetközi felmérés a nyílt adatok iránti keresletről
Az Economist Intelligence Unit a szingapúri kormányzat informatikai szervezete megbízásából felmérést készített arról, hogy az állampolgárok hogyan használják a nyílt kormányzati adatokat, milyen igényeik vannak. A vizsgált országok: Ausztrália, Dél-Korea, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Finnország, India, Mexikó, Szingapúr, Tajvan.
Open Government Data: Assessing demand around the world. The Economist Intelligence Unit és Government Technology Agency of Singapore, 2017. 2017. október 19. (PDF)

Fontos kezdet – megrendezték az első Észak-Európai Nyíltadat-fórumot
Az előadások, műhelyfoglalkozások a nyílt kormányzati adatokkal, kapcsolatos tevéknységek, problémák széles körével fogalkoztak: adatújságírás, átláthatóság, egy adott intézmény vezetésének felkészítése nyílt adatokkal kapcsolatos tevékenységekre, időjárási adatok, közlekedési adatok, személyes adatok védelme, környezetvédelmi adatok, kormányzati heketon szervezése. Részletes információ található az egyes programokról.
Nordic forum on Open Data – an important beginning. Internetstiftelsen i Sverige, IIS, 2017. november 26.

Nyílt adatokon alapszik a londoni közlekedési vállalat hatékony működése
Az utasok intelligens kártyájára támaszkodva hatalmas mennyiségű információ áll a rendelkezésükre, ezek személytelenített formában valós időben nyílt adatként is elérhetőek. A további terveket jelzi az a kísérlet, ami a földalattiban kiépített WiFi-hálózat és az utasok mobileszközei interakciójának adatait rögzített, szintén szigorúan anonimizált formában. A megoldást éles viták kísérik az adatvédelmi aggodalmak miatt.
A public transport model built on open data. Deutsche Welle, 2017. november 27.
How “anonymous” wifi data can still be a privacy risk. TechCrunch, 2017. október 7.
WiFi data collection pilot. Tansport for London

A szakpolitikai vállalkozók szerepe a nyílt kormányzati adatpolitikai innovációk elterjedésében
Ausztrál adatok alaján vizsgálja a tanulmány, hogy a megfelelő intézményi háttérrel és hatalommal rendelkező, újító természetű közigazgatási vezetők milyen szerepet játszanak a nyílt adatokkal kapcsolatos szakpolitikai innovációk kzigazgatási elterjesztésében.
The role of policy entrepreneurs in open government data policy innovation diffusion: An analysis of Australian Federal and State Governments. Government Information Quarterly, 2017. október 18. (A tanulmány a magyar egyetemi és akadémai hálózaton (EISZ) általában szabadon elérhető, egyébként csak előfizetőknek áll rendelkezésére.)

A szabad, nyílt kormányzati adatok hogyan férhetnek össze a díjfizetéssel
A szerző megjegyzi, hogy tudja, hogy számos barátját ellenkezésre fog késztetni a mondanivalója. Mindazonáltal felvázol számos hibrid (szabad/díjfizetés) változatot a közigazgatási adatokhoz való hozzáférés területén.
How free open government data can coexist with fee-based access. Medium, 2017. április 19.

A héten olvastuk: digitális kormányzat – 2017. december 4.

Az e-kormányzat Európában 2017-ben
A szokásos állapotfelmérés újabb kiadása, ami egyben kiindulásul fog szolgálni a 2016-2020 közötti e-kormányzati cselekvési terv megvalósításának mérésénél. Ezek a legfontosabb mutatószámok: ügyfélközpontú kormányzat, átlátható kormányzat, határokon átnyúló mobilitás (más országok polgárai számára mennyi elérhetőek a szolgáltatások), alapvető funkciók (pl. eID)
eGovernment Benchmark 2017 Report. Cap Gemini, 2017. november 27.

Akadálymentesített közigazgatási webhelyek
Új rendelkezés és szabályozás lép életbe az Egyesült Államokban 2018. januárjában.
Section 508 Gets an Update: New Web Accessibility Guidelines for Government Sites Take Effect in January. Government Technology, 2017. november 20.

Központi kiberbiztonsági állapotjelző az Egyesült Államokban
Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium érzekelői folymatosan figyelik a szövetségi szervezetek webhelyeit, hálózatait. Az eredményt valós időben jelentik meg a Minisztérium szakemberei számára. 2018. februárjára a legfontosabb 28 szövetségi szervezet már be lesz kapcsolva a rendszerbe.
All Major Agencies Will Be on Federal Cybersecurity Dashboard by February. Nextgov, 2017. november 28.

Egyesült Államok: agilis módszertan közigazgatási vezetők részére
A Deloitte tanácsadó cég továbbfejlesztette a szövetségi szoftverfejlesztési ügynökség (Us Digital Services) által kibocsátott Digital Services Playbook című útmutatót. Az új kalauz specifikus, alkalmazható tanácsokat tartalmaz a közigazgatási informatikai projektumokat agilis módszertan segítségével irányító vezetők számára.
An important new guide to agile. FCW, 2017. november 13.
Agile in Government. A playbook from the Deloitte Center for Government Insights. (PDF)

Az amerikai kormányzati webhelyek értékelése
Egy évvel ezelőtt értékelték őket először a legnépszerűbb kormányzati webhelyeket. A helyzet továbbra is problémás, 10-ből 9 webhely a tervezési és fejlesztési szabványoknak nem felel meg. A jelentés letölthető pdf-ben.
Benchmarking U.S. Government Websites. Information Technology & Innovation Foundation, 2017. november 27.

A héten olvastuk: digitális Kína – 2017. december 4.

Alibaba és a 40 éves kötvény
A nem túlzottan szellemes című cikk arról tudósít, hogy az Alibaba cég (digitális kereskedelem, tőkeértéke 486,27 milliárd dollár) rendkívüli érdeklődés mellett kötvényt bocsátott ki. „Ölre mentek a befektetők az Alibaba frissen kibocsátott dollárkötvényeiért: a kínai e-kereskedelmi óriás 7 milliárd dollár értékben kínált adósságpapírjaira összesen 46 milliárd dollárnyi ajánlat érkezett… Az Alibaba 5,5, 10, 20, 30 és 40 éves lejáratú kötvényeket dobott a piacra azzal a nem titkolt szándékkal, hogy forrást teremtsen legutóbbi ügyletéhez, a Sun Art kiskereskedelmi hálózatba történő betársulásához. A legnagyobb kínai hipermarketlánc azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy túlszárnyalja a jelenlegi világelsőt, az amerikai Wal-Martot. ” Azaz a digitális kereskedelemmel hatalmasra nőtt cég, betársul egy hagyományos üzletekkel rendelkező kiskereskedelmi láncba. (Hasonlóan az Amazonhoz.)
Világgazdaság, 2017. december 1.

Hszi Csin-ping (Xi Jinping): együtt haladjanak előre az internetes és digitális gazdaság fejlődési útjára
„A Xinhua hírügynökség jelentése szerint a 4. Világ Internet Konferencia december 3-án délelőtt Csöcsiang (Zhejiang) tartománybeli Vucsenben (Wuzhen) kezdődött meg. Hszi Csin-ping , a Kínai Népköztársaság nevében köszöntőlevelet küldött.
Hszi Csin-ping a köszöntőlevelében rámutatta, hogy jelenleg az informatikai technológiai és egyéb technikai, valamint ipari új fordulós forradalma folyamatosan zajlik, amely a gazdasági és társadalmi fejlődésnek hatalmas hajtóerejét jelenti. Ugyanakkor az internet fejlődése során szintén sok új kihívás keletkezik az országok szuverenitása, békéje, fejlődése megvédése területén. A kínai elnök ismét felhívta azt, hogy közösen kiépítsék a kibertéri sorsközösséget az országok.

Hszi Csin-ping ismertette, hogy a Kínai Kommunista Párt 19. Országos Kongresszusán kidolgozták az új időszaki kínai sajátosságos szocializmus fejlesztésének akciótervét és fejlődési útitervét, amelyben kijelentette, hogy egy internet nagyhatalmát, digitális Kínát, okos társadalmat, építsék ki, előmozdítják az internet, Big Data, Mesterséges Intelligencia felhasználását, fejlesszék ki a Digitális Gazdaságot, az Exkluzív Gazdaságot. Kína szeretné előmozdítani minden országokat, hogy haladjanak előre az internetes és digitális gazdaság fejlődési útjára. A Kínának nyitott kapuja nem zárul, hanem egyre szélesebbé változik…
Tim Cook, az Apple vezérigazgatója, Chuck Robbins, a CISCO vezérigazgatója, Robert Kahn, az úgynevezett „Internet apja”, Ma Yun(Jack Ma), az Alibaba igazgatótanácsának elnöke szintén beszédet tartott.”
Xi Jinping: együtt haladjanak előre az internetes és digitális gazdaság fejlődési útjára. China Radio International Hungarian Service, 2017. december 3.
China’s Xi says country will not close door to global internet. Reuters, 2017. december 3.
Xi Jinping renews ‘cyber sovereignty’ call at China’s top meeting of internet minds. South China Morning Post, 2017. december 3.
Kicsit részletsebben idéztük a kínai vezető sajátos magyarsággal fordított szavait, hogy érzékeltessük a kínai törekvéseket. Csak nagyon kódolva mondta, de a kínai törekvések egyik pillére a nemzeti szuveritás helyreállítása a kibertér felett (minden ország a saját törvényei szerint szabályozhatja az internetes tevékenységet).
Vannak kritikus vélemények is:
China defends state control over internet at technology forum. Financial Times, 2017. december 3.
Lásd még: Network Sovereignty

Digitális Selyemút: az Egy övezet – egy út kezdeményezésnek kihatása van a digitális gazdaságra is
Az előző hírben említett Internet-konferencia során az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Kína, Laosz, Szaudi Arábia, Szerbia, Thaiföld, Törökország megállapodott, hogy együtt fognak működni a digitális gazdaság területén. A kezdeményezés angol neve: „The Belt and Road” Digital Economy International Cooperation Initiative.
Digital economy cooperation to empower Belt, Road. China.org.cn, 2017. december 4.

Kínában fokozatosan kiépítik az Egy övezet – egy út kezdeményezés megvalósításához szükséges jogi szakértői hátteret
A hatalmas területet átfogó, sok országot érintő kezdeményezést sokféle helyi jogi és szabályozási követelményt betartva lehet csak megvalósítani. Különösen akkor, hogy ha azt akarják, hogy kölcsönösen előnyös legyen. Sorban alakulnak a probléma egyes aspektusaival foglakozó szakmai szervezetek. Megkezdték a nemzetek közötti jogi együttműködés kialakítását is.
How will China Shape the Legal Future of Belt and Road? Belt and Road blog, 2017. november 26.

Kína az lesz Indonézia számára, ami az Egyesült Államok volt Kína számára
Kockázati tőkebefektetők beszélgetnek a Kína előtt az indonéz piacon (260 millió ember, Délkelet-Ázsia gazdasági teljesítményének 40 %-a) megnyíló lehetőségekről. Elsősorban a FinTech, mobilfejlesztés, a kínai termékek és működési modellek átültetéséről van szó.
“Commit to the market”: China will be to Indonesia what US was to China. Technode, 2017. november 30.

Szakirodalom

E-learning Magyaroszág – 2017. Kutatási zárójelentés

„Az ARTudásmenedzsment Kft. támogatásával a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara (BKIK) már harmadik alkalommal felmérést végzett 2017. január és április időszakban abból a célból, hogy képet alkothassunk az e-learning módszerek elterjedéséről és gyakorlati használatáról, hazai vállalkozások és intézmények körében.

Értelmezésünk szerint az „eLearning” a képzések-továbbképzések azon formája, ahol

a képzési-, tudás-átadási, tanulási folyamatot digitális eszközpark segíti (tartalom és segédletek tárolása, visszakeresése, megjelenítése, továbbítása, visszacsatolása);

magában foglalja továbbá még a saját (belső), vagy publikus hálózaton elérhető, nyitott képzési forma és keretrendszer, amely tértől és időtől függetlenül teszi lehetővé a tanuló (fiatal, vagy felnőtt) számára a tanulási folyamat hatékony megszervezését, a tutor-tanuló kommunikációt és visszacsatolást…

”

Forrás:
E-learning Magyaroszág – 2017. Kutatási zárójelentés; Poór József, Szalay Zsigmond Gábor, Pető István, Sasvári Péter László, Mester; Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Menedzsment és HR Kutató Központ; ISBN 978 963 269 645 4; 2017 (PDF)

A magyar települési önkormányzatok fizetésképtelenségének előrejelezhetősége

„…Ahogy az egészségügyben is a legnagyobb hangsúly a megelőzésen van, illetve kell, hogy legyen, úgy nincs ez másként a rossz irányú gazdasági folyamatok esetében sem. Kétségtelen ugyan, hogy az előrejelző rendszerek fejlesztése a hatékonysági és eredményességi kritériumok kényszerszerű érvényesítése kapcsán elsősorban az üzleti szféra sajátja, ugyanakkor a rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalatai, valamint a technológiai fejlődés eredményeként az úgynevezett „Big Data” korszakában a közszférának is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy a nem kívánt folyamatokat időben észlelje és lehetőség szerint még a bekövetkezés előtt közbelépjen, hogy így jelentős adófizetői pénzeket takarítson meg.
…
1.2 A téma aktualitása
A hazai önkormányzati rendszer kialakulásának és működésének időszakait figyelve, okkal merül fel a közgazdászokban a kérdés, hogy az a fejlődési irány, amelyen elindultunk, vajon jó-e. Ezt alapvetően kétféle megközelítésben lehet vizsgálni. Egyfelől össze lehet hasonlítani a fejlődési pályát más nemzetek önkormányzati fejlődési pályájával. Ez a megközelítés abból a szempontból kevésbé szerencsés, hogy az eltérő kultúrák eltérő preferencia rendszerek mentén fejlődtek, így a közjavak iránti keresletük is eltérő módon alakult ki, vagyis más szolgáltatásokat vártak, illetve várnak el a helyi önkormányzatoktól. A másik megközelítési mód szerint érdemes az önkormányzati rendszer fejlődését a rá ható tényezők ismeretében vizsgálni – jelen doktori dolgozatban ezt a második megközelítési módot alkalmaztam a hazai önkormányzati rendszer megismerési folyamatához.

A magyar önkormányzatiság történetének egy fejezete 2011-ben az új (jelenlegi) önkormányzati törvény elfogadásával lezárult. Ebből eredően eljött annak az ideje, hogy a szektorban végbement folyamatokat egyfajta visszatekintés keretein belül értékeljük, így a vizsgált folyamatok következményeinek ismerete mellett olyan új eredményekre juthatunk, amelyek a 2011 után kialakult önkormányzati rendszer működésének megbízhatóságához is hozzájárulnak. Más megfogalmazásban egyfajta visszamérésre van mód, amelyre a közösségi döntések logikája alapján sajnos kevésbé szokott sor kerülni. Figyelembe véve, hogy a doktori dolgozat írásakor a rendszerváltáskor megalkotott önkormányzati rendszer bő 20 évet felölelő korszakát lezártnak tekinthetjük, a visszatekintés indokolt.

A téma aktualitásához járul hozzá továbbá a doktori dolgozat közgazdasági szempontokat előtérbe helyező interpretációja is. Az önkormányzati rendszert sok kutató a szektort érintő jogszabályokon keresztül vizsgálja, illetve vizsgálta. Kétség kívül fontos a szabályozás, ugyanakkor kisebb egyszerűsítéssel azt is mondhatjuk, hogy a szabályozás a közgazdasági logikán alapuló folyamatok keretrendszereként funkcionál. Tekintve, hogy a szektor szereplői a 2011-es önkormányzati törvénnyel, az adósság konszolidációjával, a feladat-átcsoportosításokkal valamint a feladat alapú finanszírozás bevezetésével egy második esélyt kaptak arra, hogy megmutassák (önálló) gazdálkodási képességeiket, nagyobb teret kellene kapniuk az önkormányzati feladatellátás közgazdasági szempontokat az előtérbe helyező elemzéseknek is a jövőben. Az ilyen típusú elemzések segíthetnek ugyanis elkerülni a „one-fit-all” típusú, a szektorra nézve kevésbé előnyös szabályozások ismételt kialakulását. Jelen doktori dolgozatban is a közgazdasági szempontrendszert igyekeztem érvényre juttatni, a szektort érintő szabályozással szemben… ”

Forrás:
A magyar települési önkormányzatok fizetésképtelenségének előrejelezhetősége; Béres Dániel; Szent István Egyetem, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2017. december 12. 10:00, helye: SZIE Gödöllő, Főépület, Földszinti Rektori Díszterem (PDF)

A városfejlesztési koncepció szerepe a nagyvárosok globális problémáinak megoldásában Budapest példáján keresztül

„…Jelen doktori értekezés során a nagyvárosok fejlődésével járó épített környezetre ható globális problémákat, valamint ezek megoldását szolgáló fenntartható városfejlesztés építészeti eszközeit szeretném általánosan bemutatni Budapest példáján keresztül.
…
A fejlesztési irány meghatározásához Budapest esetében is fel kell deríteni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a város természetes fejlődését és ezeket úgy kell alakítani, hogy a kitűzött céloknak megfelelő legyen. A végső cél az élhető város kialakítása, mely kiegyensúlyozott városi atmoszférát és harmóniát jelent. Ennek elérését csak az arányos és organikus fejlődés alapozhatja meg.
…
Természetesen a leglényegesebb, hogy a különböző fejlesztéseket összhangban kezeljük és nem önálló beavatkozásokként. Ugyanis a projekteknek rendszerszinten kell megfelelően működniük ahhoz, hogy egy városból kihozzák a maximumot. Kis léptékű, lokális beavatkozásokkal nem lehet városszintű eredményt elérni. Az egyes fejlesztési opciók csak irányt mutatnak, de a végső koncepciónak a különböző beruházások összehangolása a lényegi feladata, kiegészítve különböző infrastrukturális fejlesztésekkel. Az egész alapja pedig egy részletes, széles spektrumú, különböző szakágak bevonásával készített tanulmány, mely társadalmi, gazdasági szempontok szerint határozza meg a szükségeket, potenciálokat…”

Forrás:
A városfejlesztési koncepció szerepe a nagyvárosok globális problémáinak megoldásában Budapest példáján keresztül; Gál Bence; Pécsi Tudományegyetem, Breuer Marcell Doktori Iskola; A védés időpontja: 2017. december 5. 10:00,
helye: PTE MIK Pécs, Boszorkány u.2 B314 (PDF)

A küldetés-orientált innovációs politika kihívásai és lehetőségei

„A londoni UCL egyetem közcélú innovációs intézetének oldalán Mariana Mazzucato professzor az innovációs politika küldetés-orientált megközelítésének kihívásait és lehetőségeit elemző tanulmányára hívja fel a figyelmet (az oldalról a teljes tanulmány is letölthető). Mint írja, a kormányok szerte a világban keresik a gazdasági növekedés olyan módjait, amelyek egyszerre „okosak” (innováció-vezéreltek), befogadók (inclusive) és fenntarthatók. Mindezt olyan módon elérve, hogy választ találjanak egyben olyan nagy társadalmi és környezeti kihívásokra is, mint a klímaváltozás, a közegészségügy javítása vagy a demográfiai változások.

A küldetés-orientált innovációs politika éppen ilyen nagy kihívásokra született válaszképpen, konkrét problémák azonosításával és pontos megfogalmazásával, galvanizálva a termelési, elosztási és fogyasztási mintákat számos különböző szektorban. Ennek során a következő felismeréseket fogalmazva meg:

a gazdasági növekedésnek nem csak a mértékről, hanem az irányról is szólnia kell;

az innováció a közszféra és a magánszereplők részéről egyaránt igényel befektetést és kockázatvállalást;

az állam szerepe nem csupán a piaci tökéletlenségek kijavításában van, hanem abban is, hogy társ-alkotóként és társ-formálóként hasson a piacra;

a sikeres innovációs politika a felülről jövő iránymutatást kombinálja azzal a készséggel, hogy képes legyen az alulról jövő tapasztalatokat hasznosítani és ezekből tanulni;

a küldetés konszenzusépítést igényel a civil társadalommal is.

Bár a küldetésorientált innovációs politika változást igényel a gondolkodásmódban, az elméleti keretekben, az intézményi kapacitásokban és a szakpolitikákban egyaránt, ez korántsem jelenti azt, hogy fejesugrás lenne az ismeretlenbe. A szerző szerint az elmúlt évtizedekben elegendő mennyiségű és minőségű elmélet, bizonyíték, esettanulmány és kísérlet halmozódott fel a helyes irány kijelöléséhez.

A küldetésorientált innovációs politika megvalósítása során nem elegendő, ha a közcélt szolgáló befektetések kockázatmentesítenek és kiegyenesítik a pályát – arra is szükség van, hogy „megbillentsék” a pályát a kívánt eredmény érdekében. Ehhez szükség van olyan stratégiai döntésekre is, amelyek keresztbe metszik az egyes szektorok határait, ilyen módon is meghaladva a hagyományos iparág-fejlesztési stratégiákat. A kockázatcsökkentésre mindig is szükség volt olyan korai fázisban lévő fejlesztések esetén, ahol a magánbefektetők túlzottan bátortalanok voltak, de katalizátorszerepre is kell törekedni a piac formálásával, akár megteremtésével is, a megfelelő irányú fejlesztések megjutalmazásával.

A szerző múltbeli példaként említi az Apolló-programot, ahol a küldetés megfogalmazott célja az volt, hogy embert juttassanak a Holdra, és onnan biztonságban haza is hozzák. A küldetés egy felülről megfogalmazott vízión alapult (top-down), de alkalmas volt arra, hogy számtalan alulról jövő (bottom-up) tapasztalatot hasznosítson, amelyek a legkülönbözőbb ágazatok innovációi során keletkeztek, lendületet adva mind a legkorszerűbb (high-tech), mind a hagyományos (low-tech) szektoroknak. Másik példaként említi a német Energiewende politikát, amelynek célja – a megújuló energiaforrások fokozott felhasználásával – a széndioxid-emisszió csökkentése, a klíma védelmében, ami megint csak messze túlmutat az energiaszektor problémáin. A két eset között a szerző kiemeli azt a különbséget, hogy bár mindkét esetben felülről jövő és onnan irányított innovációs folyamatról van szó, a német példában a kormányzati szándék megszületésében a zöld mozgalmak alulról jövő nyomásának is jelentős szerepe volt.

A küldetésorientált innovációs politika sikere szempontjából kulcskérdés, hogy az állami intézmények is megújuljanak kapacitásokban, tudásban és tapasztalatokban, hogy megfelelő partnerei lehessenek a vállalati és civil szférának a fejlesztő állammodell és a hálózatos működés jegyében.”

Forrás:
Mission-Oriented Innovation Policy: Challenges and Opportunities; Mariana Mazzucato; Institute for Innovation and Public Purpose, University College London; Working Paper IIPP WP 2017-01; 2017. szeptember 25. (PDF)
A UCL Institute for Innovation and Public Purpose friss alapítású (2017. október 12.), de az Intézet vezetőjének, Mariana Mazzucatonak, nem ez az első publikációja a területen. Lásd korábbi cikkeinket: Céltévesztés a közigazgatás reformjában
és Tanulásra, kísérletezésre és önálló felfedezésekre nyitott közigazgatás kialakítása – ami nem csak korrigál, hanem új pályákat is nyit a gazdaságban, valamint személyes webhelyét.

Törvények, rendeletek

A Fővárosi Törvényszék tájékoztatója a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatályba lépése miatt 2018. január 1-jén bekövetkező egyes változásokról

„Tájékoztatjuk a Tisztelt Ügyfeleket, hogy 2018. január 1-jén hatályba lép a hazai közigazgatási bíráskodást jelentősen átalakító közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény („Kp.”). A közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok elé vihető perek szabályrendszere és az e perekben ítélkező bíróságok, így a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Fővárosi Törvényszék hatásköri és illetékességi szabályai is alapvetően módosulni fognak. A közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó szabályanyag részben kikerült a polgári perrendtartásból, és önálló kódexben, több helyen visszautalva a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényre, a Kp.-ban kaptak helyet.

A Kp. alapján a jövőben a közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező cselekményének, vagy a cselekmény elmulasztásának jogszerűsége. Közigazgatási cselekmény az egyedi döntés, a hatósági intézkedés, az egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – általános hatályú rendelkezés, valamint a közigazgatási szerződés. Közigazgatási jogvita a közszolgálati és a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvita is.

Felhívjuk a Tisztelt Ügyfelek figyelmét arra, hogy a Kp. szabályai alapján az eddig Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe tartozó egyes közigazgatási ügyek a Fővárosi Törvényszék elsőfokú hatáskörébe fognak tartozni. A Kp. szabályai alapján a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik törvény eltérő rendelkezésének hiányában a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (Ksztv.) szerinti önálló szabályozó szerv, autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal,a vasúti igazgatási szerv és a légiközlekedési hatóság, a köztestület és a Magyar Nemzeti Bank közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per. Emellett a Fővárosi Törvényszék dönt – az egész országra kiterjedő illetékességgel – a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban, a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos perben, a minősített adatok megismerésével kapcsolatos perben, továbbá törvény eltérő rendelkezésének hiányában mindazon azon közjogi jogvitákban, amelyeknek elbírálását törvény a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja. A Kp. alapján kizárólag a Ksztv. szerinti kormányhivatalok közigazgatási tevékenységének vizsgálata tartozik a Fővárosi Törvényszékhez, a fővárosi és megyei kormányhivatalok közigazgatási tevékenységének elbírálására a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási és munkaügyi bíróságok jogosultak.

A Fővárosi Törvényszék közigazgatási perekben az ország valamennyi közigazgatási és munkaügyi bírósága által hozott határozatával szemben – ha fellebbezésnek helye van – általános fellebbviteli bíróságként jár el, vagyis a közigazgatási és munkaügyi bíróságok első fokú határozata ellen, ahol ennek helye van, a Fővárosi Törvényszékhez lehet ezentúl fellebbezni.

A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe nem utalt közigazgatási ügyekben a Budapest főváros területén megvalósult közigazgatási cselekmények tekintetében továbbra is a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogosult eljárni. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Budapest főváros tekintetében kijelölt regionális bíróságnak számít. A társadalombiztosítási, szociális vagy gyermekvédelmi ellátással, illetve az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott ellátással vagy támogatással kapcsolatos perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes, ha a területén található a felperes belföldi lakóhelye – jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye –, ennek hiányában a közigazgatási szerv székhelye. Ezzel összefüggésben a munkaügyi ügyszakot érintő változásként felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kp. a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő foglalkoztatási-munkaügyi pereket ezentúl közigazgatási perként kezeli, és ennek megfelelően a Kp. szabályai alapján kell ezeket a pereket lefolytatni. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes, ha a munkavégzés helye Budapest főváros. A természetes személy felperes a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.

A közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes, ha a szerződés megkötésének helye Budapest főváros. Bár a felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási szerződés egyedileg megtárgyalt szerződési rendelkezésében kiköthetik valamely regionális közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékességét, de a Kp. kifejezetten megtiltja a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességének kikötését.

Kérjük a Tisztelt Ügyfeleket, hogy fokozottan ügyeljenek arra, hogy a Kp.-t 2018. január 1. napján vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban kell először alkalmazni. A 2017. december 31-én első fokon folyamatban lévő Fővárosi Törvényszék hatáskörébe kerülő közigazgatási ügyeket, továbbá az első fokon befejezett ezen ügyeket, amelyekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedéseket kell tenni, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak kötelezően meg kell küldeni a Fővárosi Törvényszéknek.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék, valamint a kezelőirodáik 2018. január 1-jét követően is az 1027 Budapest, Tölgyfa utca 1-3. szám alatt fogadják a Tisztelt Ügyfeleket”

Forrás:
Tájékoztató a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatályba lépése miatt 2018. január 1-jén bekövetkező egyes változásokról; Fővárosi Törvényszék; 2017. október 17.
2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról; Nemzeti Jogszabálytár

Hatályba lép az új közigazgatási perrendtartás – milyen ügyek kerülhetnek a közigazgatási bíróságok elé?

„A 2018. január 1-jén hatályba lépő új közigazgatási perrendtartási törvény egyik pillére – a hatékony jogvédelem és a tisztességes eljárás biztosítása érdekében – hogy a jogalkotó alapvetően a közigazgatási bíróra és annak jogértelmezésére bízza, hogy a végrehajtó hatalom, a közigazgatás, az állam mely cselekvései vitathatók közigazgatási bíróság előtt. Ennek előnye, hogy esetről-esetre dönthető el azon közigazgatási tevékenységek köre, amelyek a bíróság elé vihetők, és a bíró nem kötött a jogalkotó akaratához.

A jelenlegi közigazgatási perjogi szabályok alapján a közigazgatási bíróságok elé kerülő ügyekben a felperes túlnyomó többségben a közigazgatási hatóságok által kibocsátott alakszerű, formális közigazgatási határozatot támad. A közigazgatási bíróságok hatáskörét jelenleg a törvény szűken határozza meg, és csak az vizsgálható felül, amit a jogalkotó lehetővé tesz.

A közigazgatási perrendtartás nagy újdonsága, hogy bármilyen formátlan vagy alakszerű közigazgatási tevékenység előtt megnyílik a közigazgatási bíró tárgyalóterme, ha megállapítható, hogy a közigazgatás tevékenysége a polgárok jogát, jogos érdekét közvetlenül sérti. Nem csak a közigazgatás tevőleges magatartása, cselekménye támadható, hanem a jogszabályban megállapított kötelezettségének elmulasztása is, sőt a közigazgatási bíró arra is utasíthatja a közigazgatási szervet, hogy valamely közérdek védelme érdekében a hatáskörébe tartozó eljárást indítsa meg vagy folytassa.

A közigazgatási perrendtartás megerősíti a közigazgatási bíró hatásköreit a közigazgatási végrehajtás felett, és egyben erős kényszerítő eszközöket biztosít a bírói ítélet kikényszerítésére. Ezek a változtatások megengedik, hogy a közigazgatási bírói kontroll kiterjedjen a polgárok jogait szintén súlyosan korlátozó végrehajtási szakaszra, egyben biztosítja azt is, hogy a közigazgatási bírói ítélet a valóságban is teljesüljön és a jogvédelem ténylegesen megvalósuljon.

A közigazgatási jogvita tárgyát jelentő közigazgatási cselekmény alatt – a Kp.-ban meghatározott kivételekkel – a következők értendők:

egyedi döntés,

hatósági intézkedés,

az egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – általános hatályú rendelkezés, és a

a közigazgatási szerződés.

Jelentős változás, hogy az állam vagy az állam nevében eljáró szerv és az általa foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, a köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszonyok, ide nem értve a bírák, az igazságügyi alkalmazottak, továbbá az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyát, valamint a munkaviszonyban állók jogviszonyát, tehát általában a közszolgálati jogviták is közigazgatási bírósági hatáskörbe kerülnek.

Ezzel együtt a közigazgatási perrendtartás kizárja, hogy a kormányzati cselekmények bíróság előtt vitathatók legyenek. Ez alatt olyan cselekményeket kell érteni, amelyeket a közigazgatás legmagasabb szintjén tesznek jellemzően, így a közigazgatás és más alkotmányos szervek (pl. Országgyűlés) között, vagy a magyar közigazgatásnak a nemzetközi kapcsolataiban keletkeznek. ”

Forrás:
Milyen ügyek kerülhetnek a közigazgatási bíróságok elé? – Bírósági tájékoztató az új közigazgatási perrendtartás hatálybalépése kapcsán; Jogi Fórum/Fővárosi Törvényszék; 2017. december 1.

Az Európai Bizottság intézkedéseket fogadott el a szellemitulajdon-jog megfelelő védelméért

„A Bizottság a mai napon intézkedéseket terjesztett elő a szellemitulajdon-jog megfelelő védelméért. Az uniós intézmény ezzel arra kívánja ösztönözni az európai vállalatokat (különösen a kkv-kat és az induló innovatív vállalkozásokat), hogy ruházzanak be az innovációba és a kreativitásba.

A kezdeményezések célja, hogy megkönnyítsék a szellemitulajdon-jogok megsértésével szembeni hatékony fellépést, elősegítsék a több országra kiterjedő jogviták rendezését, és fellépjenek a hamisított vagy kalóz áruk ellen (az Unióba behozott áruk 5%-a hamisított vagy kalóz áru, és ezek összesen 85 milliárd eurót tesznek ki). A Bizottság emellett ösztönzi az innovációs tevékenységet folytató vállalatokkal szemben tisztességes és kiegyensúlyozott engedélyezési tárgyalásokat is, miközben lehetővé teszi, hogy az adott technológiára építve bárki új, innovatív termékeket és szolgáltatásokat hozzon létre.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Európa gazdasági növekedése és versenyképessége nagy mértékben függ attól, hogy vállalataink – az induló innovatív vállalkozásoktól kedve a nagyvállalatokig – milyen mértékben ruháznak be új ötletekbe és tudásba. A mai napon előterjesztett, átfogó intézkedéscsomag célja, hogy javítsa a szellemitulajdon-jogok alkalmazását és érvényre juttatását, valamint hogy ösztönözze a technológiai és termékfejlesztési beruházást Európában.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hozzátette: „Az intézkedések célja, hogy nagyobb eséllyel tudjuk elkapni a hamisított áruk és kalóztartalmak mögött rejtőző „nagy halakat”. Ők azok, akik kárt tesznek a vállalatainkban és veszélyeztetik az európai munkahelyeket, illetve – amennyiben hamisított orvosságokról vagy játékokról van szó – még egészségünket és a biztonságunkat is kockára teszik. Arra törekszünk, hogy Európa szabadalmi engedélyezési rendszere világelső legyen, képes arra, hogy széles körben teret nyisson a dolgok internete előtt – az okostelefonoktól kezdve a hálózatba kapcsolt autókig.”

A ma elfogadott intézkedések közé tartoznak az alábbiak:

Fellépés a hamisítás és a kalózkodás ellen: a Bizottság az üzletszerű szabálysértők bevételi forrásainak felszámolására törekszik, hogy bűncselekményeik ne lehessenek nyereségesek. Ez az ún. a „pénz útjának követésére” vonatkozó elv, amely a magánszemélyek helyett a „nagy halakat” célozza meg. Az uniós intézmény továbbá biztosítani kívánja, hogy a végrehajtási intézkedések összhangban álljanak korunk digitális világának követelményeivel. A mai napon előterjesztett kezdeményezésekkel a Bizottság:

EU-szerte magas szintű jogvédelmet és kiszámítható igazságszolgáltatási keretet kíván kialakítani. A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv (2004) alkalmazásának módját új útmutató teszi egyértelművé. Noha az irányelv megfelelő eszköznek bizonyult a szellemitulajdon-joggal való visszaélések elleni küzdelemben, egyes rendelkezéseit a tagállamokban az évek során különbözőképpen értelmezték. Az útmutató pontot tesz az értelmezési viták végére. Ennek köszönhetően nem lesz szükség új jogszabályra ahhoz, hogy minden érintett számára javuljon a jogbiztonság, és hogy könnyebben lehessen majd a polgári jogérvényesítési eljárásokat EU-szerte lefolytatni. A Bizottság továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák az igazságügyi képzések előmozdítására irányuló erőfeszítéseiket, rendszeresen hozzák nyilvánosságra a szellemitulajdon-joggal kapcsolatban hozott ítéleteket és ösztönözzék az alternatív vitarendezési eszközök használatát.

ösztönzi az ipari szereplőket, hogy vegyék fel a harcot a szellemi tulajdont érintő jogsértések ellen. A hamisított termékek internetes értékesítésének megakadályozásáról szóló egyetértési megállapodás keretében szerzett pozitív tapasztalatokra építve a Bizottság továbbra is támogatja azokat az iparági kezdeményezéseket, amelyek felveszik a küzdelmet a szellemi tulajdont érintő jogsértések ellen. Idetartoznak pl. a weboldalfenntartók, pénzforgalmi szolgáltatók vagy szállítmányozók által elhelyezett hirdetésekkel kapcsolatos önkéntes megállapodások, amelyeknek köszönhetően gyorsabban vissza lehet szorítani a hamisítást és a kalózkodást, mintha bírósági ügyre kerülne sor. A megállapodások kiegészítik a Bizottság azon iránymutatásait, amelyek az illegális tartalmak elleni online platformokra vonatkoznak.

csökkenteni szeretné az uniós piacra kerülő hamisított termékek mennyiségét. A Bizottság javaslata értelmében meg kell erősíteni a harmadik országokkal (Kína, Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika) kialakított együttműködési programokat, és piacfigyelő listát kell fölállítani azokról a piacokról, amelyek jelentős mértékben megsértik a szellemitulajdon-jogokat, vagy elősegítik e jogsértéseket. A Bizottság naprakész jelentést fog közzétenni a harmadik országbeli jogsértésekről és szorosabbra fogja fűzni az uniós vámhatóságok közötti együttműködést. Ennek érdekében értékelni fogja a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló vámügyi cselekvési terv (2013–2017) végrehajtását. és célzottabb segítséget fog nyújtani a tagállami vámhatóságoknak.

Tisztességes és kiegyensúlyozott rendszer kiépítése a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak kapcsán: a globális ipari szabványokhoz (pl. WiFi vagy 4G) kapcsolódó technológiák jó részét ún. szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom védi. A Bizottság a mai napon útmutatást és ajánlást tesz közzé az ilyen szabadalmi rendszer hatékonyságának és egyensúlyának növelésére. A rendszernek két célt kell szolgálnia egyszerre, azaz: a termékgyártóknak átlátható és kiszámítható engedélyezési szabályok alapján kell tudniuk a technológiákhoz hozzáférniük, a szabadalmak jogosultjainak ugyanakkor ellenszolgáltatásban kell részesülniük a kutatás-fejlesztési és szabványosítási tevékenységekbe való beruházásaik fejében, hogy ily módon érdekeltek legyenek abban, hogy legjobb technológiáikat kínálják fel szabványosításra. Az átláthatóság és a kiszámíthatóság növelésével az EU – és induló innovatív vállalkozásai – versenyelőnyre tehetnek szert a világméretű technológiai innovációs versenyben, és teljesen kiaknázhatják az 5G-ben és a dolgok internetében rejlő lehetőségeket.

A Bizottság szorosan nyomon fogja követni a javasolt intézkedések sorsát, és meg fogja vizsgálni, van-e szükség további lépésekre.

Háttér-információk
A ma indított kezdeményezéseket a Bizottság a 2015. évi egységes piaci stratégiájában vette tervbe, azaz abban az ütemtervben, amely Juncker elnök politikai kötelezettségvállalásának szellemében az egységes piac nyújtotta lehetőségek teljes körű kiaknázását célozza, hogy az európai vállalkozások az egységes piaci tevékenységükre építve sikeresen terjeszkedhessenek világszerte. Az egységes piacra vonatkozó stratégia megvalósítása érdekében a Bizottság már többféle intézkedéseket hozott: javaslatokat fogalmazott meg az e-kereskedelemre vonatkozóan, útmutatót bocsátott ki a közösségi gazdaságról, lépéseket tett az uniós szabványosítási politika modernizálása felé, kezdeményezést indított az induló innovatív vállalkozásokért és a növekvő vállalkozásokért, intézkedéseket vezetett be a szolgáltatási ágazat élénkítésére, valamint lépéseket tett az uniós egységes piac jogérvényesítésének és gyakorlati működésének javítása felé.

További információk:

MEMO/17/4943 – Gyakran feltett kérdések

Tájékoztató: The protection of Intellectual Property (A szellemi tulajdon védelme)

Tájékoztató: Why Intellectual Property Rights matter (Miért fontosak a szellemitulajdon-jogok?)

Tájékoztató: Standard Essential Patents (A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak)

Közlemény: A szellemitulajdon-jog érvényesítésére irányuló, kiegyensúlyozott rendszer választ ad napjaink társadalmi kihívásaira

Közlemény: Útmutató a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelvhez

Jelentés a hamisított termékek internetes értékesítésének megakadályozásáról szóló egyetértési megállapodás működéséről

Jelentés a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv értékeléséről

Közlemény: A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalomra irányuló uniós megközelítés létrehozása

”

Forrás:
Szellemi tulajdon: Európa vezető pozíciójának megőrzése a szakismeretek és az innováció terén; Európai Bizottság; 2017. november 29.

Méltányos adóztatás: A Bizottság új, héacsalás (áfacsalás) elleni eszközökre tett javaslata

„Az Európai Bizottság a mai napon új eszközöket terjesztett elő az uniós hozzáadottérték-adó (héa) rendszerének csalásbiztosabbá tétele és a nagy volumenű héacsalásokat eredményező kiskapuk megszüntetése érdekében.

Az új szabályozás célja a tagállamok közötti bizalomépítés és ezáltal az információcsere kiszélesítése, valamint a nemzeti adóhatóságok és bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés megerősítése.

A héacsalások a legóvatosabb becslések szerint is évi több mint 50 milliárd eurós bevételkiesést okoznak az uniós tagállamoknak, ezáltal forrásokat vonva el a kórházakba, iskolákba és közutakba történő közberuházásoktól. A Paradise-iratok nyomán ismét napvilágra került adóelkerülési technikákkal sok tehetős magánszemély és vállalkozás igyekszik kijátszani az uniós héaszabályozást, és elkerülni azt, hogy ők is tisztességesen kivegyék a részüket az adófizetésből. A legújabb jelentések szerint a héacsalási módszerek a bűnszervezetek, ezen belül a terroristák finanszírozásához is hozzájárulhatnak.

A ma előterjesztett javaslatok lehetővé tennék, hogy a tagállamok szélesebb körben átadják egymásnak a vonatkozó információkat, és szorosabban együttműködjenek a szóban forgó tevékenységek elleni küzdelemben.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök így nyilatkozott: „A tagállami és uniós költségvetést sújtó adóbevétel-kiesés egyik legfőbb oka a határokon átnyúló héacsalás. A probléma hatékony kezelését és az adóbeszedés javítását célzó mai javaslat segít megerősíteni a tagországi és uniós szintű intézmények közötti együttműködést.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos kijelentette: „A Paradise-iratok ismét rámutattak, hogy miként igyekeznek egyesek az EU-ban irányadó héaszabályozás megengedő alkalmazásával visszaélve kevesebb héát fizetni másoknál. Mint tudjuk, a héacsalás bűncselekmények, ezen belül a terrorizmus finanszírozásának egyik forrása lehet. Az ilyen bűncselekmények elleni küzdelem az illetékes nemzeti hatóságok között a jelenleginél jóval hatékonyabb információmegosztást tesz szükségessé – és a mai javaslatok ezt teszik lehetővé. Például a csalás elleni szakértők uniós hálózata, az Eurofisc hozzáfér majd a többi tagállam gépjármű-nyilvántartási adataihoz is, ez segít majd elapasztani az új és a használt gépjárművek értékesítése közötti különbözőséghez kapcsolódó héacsalások egyik fő forrását.”

Jóllehet a tagállami adóhatóságok már most is átadnak egymásnak egyes, a vállalkozásokkal és a határon átnyúló értékesítésekkel kapcsolatos információkat, ez az együttműködés nagy mértékben az információk kézi feldolgozásán alapul. Rendszerszinten ugyanakkor az uniós bűnüldöző hatóságok nem osztják meg egymással a legsúlyosabb héacsalásokban részt vevő szervezett csoportokról szóló héainformációkat és hírszerzési információkat. Végezetül az adóhatóságok és a bűnüldöző hatóságok közötti nemzeti és uniós szintű nyomozati koordináció hiánya azt jelenti, hogy ezt a gyorsan változó bűnözői tevékenységet jelenleg nem lehetséges kellő gyorsasággal nyomon követni és kezelni.

A mai javaslatok megerősítenék a tagállamok közötti együttműködést, lehetővé téve a héacsalások, többek között az internetes csalások gyorsabb és hatékonyabb kezelését. A javaslatok összességében jelentős mértékben megerősítenék azt a képességünket, hogy nyomon kövessük azokat a csalókat és bűnözőket, akik előnyszerzés céljából ellopják az adóbevételeket, és szigorúan fellépjünk ellenük.

A jogszabályban foglalt kulcsfontosságú intézkedések a következők:

A tagállamok közötti együttműködés megerősítése: A héacsalás percek alatt végrehajtható művelet, ezért a tagállamoknak olyan eszközökre van szükségük, amelyekkel a lehető legrövidebb idő alatt felléphetnek. A ma előterjesztett javaslat internetes információmegosztási rendszert vezetne be a csalás elleni szakértők meglévő uniós hálózatán, az Eurofisc hálózaton belül. A rendszer lehetővé tenné a tagállamok számára a kockázat lehető leggyorsabb és legpontosabb értékelése érdekében a határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és ellenőrzését. A határokon átnyúló szállítások ellenőrzésére irányuló tagállami kapacitás megerősítése érdekében létrejönne a közös ellenőrzések intézménye, amelynek keretében két vagy több nemzeti adóhatóság szakértői egységes ellenőrző munkacsoportot alkotva lépnének fel a csalás ellen – ez az elektronikus kereskedelemben végrehajtott csalásoknál különös jelentőséggel bírna. A javaslat továbbá olyan új hatáskörökkel ruházná fel az Eurofisc hálózatot, amelyek lehetővé tennék a határon átnyúló nyomozások összehangolását.

Együttműködés a bűnüldöző szervekkel: Az új intézkedések új kommunikációs csatornákat és adatcseréket nyitnának meg az adóhatóságok és az európai bűnüldöző szervek – az OLAF, az Europol és a nemrégiben létrejött Európai Ügyészség – között a határokon átnyúló héacsalás-gyanús tevékenységekkel kapcsolatban. Az európai szervekkel folytatott együttműködés lehetővé tenné a nemzeti információk keresztellenőrzését a bűnügyi nyilvántartások, adatbázisok és az Europol és az OLAF más információi alapján annak érdekében, hogy megállapítsák a csalás valódi elkövetőinek kilétét és felderítsék hálózatukat.

Az EU-n kívülről származó importtal kapcsolatos főbb információk megosztása: Tovább javulna az adóhatóságok és a vámhatóságok közötti információmegosztás a jelenleg héacsalásra nyitott vámeljárásokkal kapcsolatban. Az az EU-n kívülről származó áru, amelynek a végső rendeltetési helye valamelyik tagállam, egy különleges eljárás keretében másik tagállamon keresztül is beérkezhet az EU-ba, majd onnan héamentesen továbbszállítható. A héát csak azt követően kell megfizetni, hogy az áru a végső rendeltetési helyére megérkezett. Ennek a lehetőségnek az a célja, hogy az uniós héarendszer megkönnyítse a kereskedelmet a tisztességes vállalkozások számára, azonban visszaélésre ad lehetőséget, mivel a kereskedők az árut a héa megfizetésének teljes elkerülésével a feketepiacra irányíthatják. Az új szabályozás alapján a tagállamok adó- és vámhatóságai megosztanák egymással a beérkező árukra vonatkozó információkat, és megerősítenék az együttműködésüket.

Gépjárművekkel kapcsolatos információcsere: A gépjármű-kereskedelemben is előfordulnak csalások, mert az új, illetve a használt gépjárművekre eltérő héaszabályok alkalmazandók. Azok a nemrégiben gyártott vagy új gépjárművek, amelyeknél a teljes összeg után adót kell fizetni, eladhatók használt áruként, és így már csak a haszonkulcs adóköteles. E csalástípus kezelése érdekében az Eurofisc tisztviselői hozzáférnének a többi tagállam gépjármű-nyilvántartási adataihoz is.

Következő lépésként a jogalkotási javaslatokat konzultáció céljából az Európai Parlament elé, illetve elfogadás céljából a Tanács elé terjesztik.

Háttér-információk
A javasolt intézkedések előzményeként a Bizottság 2017. októberében előterjesztette az új, végleges, egységes uniós héaövezet alapvető elemeit, 2016 áprilisában pedig az egységes uniós héaövezet kialakítására irányuló, a héára vonatkozó cselekvési tervet.

A közös hozzáadottértékadó‑rendszer az európai egységes piac egyik fontos tényezője. A héa fontos és egyre jelentősebb bevételi forrást jelent az EU-ban: összege 2015-ben meghaladta az uniós GDP 7 %-ának megfelelő 1 billió EUR-t. Az EU egyik saját forrása szintén a héán alapul.

A héarendszer azonban a számos reform ellenére sem tudja felvenni a lépést napjaink globális, digitális és mobil gazdaságának kihívásaival. A jelenlegi héarendszer 1993-ból származik, és eredetileg átmeneti rendszernek szánták. A rendszer nem egységes és túlságosan összetett a határokon átnyúló tevékenységet folytató, egyre növekvő számú vállalkozás számára, valamint teret ad a csalásnak: másképp kezeli a belföldi, illetve a határokon átnyúló tranzakciókat, miközben az egységes piacon belül az áruk és szolgáltatások héamentesen vásárolhatók. A Bizottság időről időre sürgeti a héarendszer reformját. Az EU-n belül kereskedő vállalkozások számára a határok a héa tekintetében ma is a mindennapok részét képezik. A hatályos héaszabályozás az uniós jog egyik utolsó olyan területe, amely még nem áll összhangban az egységes piac alapelveivel.

További információk
Kérdések és válaszok héacsalás ellen javasolt eszközökről
A héára vonatkozó cselekvési terv – Úton egy egységes uniós héaövezet felé
Sajtóközlemény az uniós héaszabályok reformjáról
Kérdések és válaszok az uniós héaszabályok reformjáról
Tájékoztató az uniós héaszabályok reformjáról
Kérdések és válaszok az elektronikus kereskedelemre vonatkozó hozzáadottérték-adóról”

Forrás:
Méltányos adóztatás: A Bizottság új, héacsalás elleni eszközökre tett javaslata; Európai Bizottság; 2017. november 30.

49. szám, 2017. december 4.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek