Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A közgyűjtemények digitális átállása

„A kormány elfogadta a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósításához szükséges intézkedések akciótervét. Ennek megfelelően a stratégia megvalósításának első ütemében, 2021-ig több mint 15 milliárd forint költségvetési támogatás segíti a közgyűjtemények digitális átállását: a digitalizált tartalmak széleskörű felhasználását.
A fejlesztés múzeumi, könyvtári, levéltári és audiovizuális területeken ütemezett forrásbiztosítással segíti elő a digitalizált tartalmak előállítását és felhasználóbarát szolgáltatását. A szükséges infrastrukturális fejlesztések során kiemelt hangsúlyt helyez az audiovizuális gyűjtemények hosszú távú megőrzésnek feladataira.

A stratégiának megfelelően az egyes közgyűjtemények a jövőben egységes koncepció mentén, az állampolgárok igényeinek megfelelően, a köznevelés, a tudományos kutatás, az egész életen át tartó tanulás és a szórakozás igényeit figyelembe véve, tematikusan összekapcsolt tartalomszolgáltatást biztosítanak. A digitális átállásnak nemcsak a nagy országos intézmények, hanem – fenntartótól függetlenül – valamennyi közgyűjtemény is részese lesz.

A kormánydöntés alapján felgyorsul az a jogi előkészítő munka is, amely a közgyűjteményekben őrzött kulturális tartalmak minél teljesebb körű digitális hozzáférését és kiemelten oktatási célú felhasználását segíti elő.”

Forrás:
A közgyűjtemények digitális átállása; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. március 31.

A harmadik oktatási forradalom

„Egy, az Atlantic hasábjain megjelent elemzés az indiai informatikai óriáscég, az Infosys és a Rhode Island-i felsőoktatás rendszer kialakuló együttműködésében megvalósuló innovációs központ (hub) kapcsán mutatja be azt a modellt, amelyet a szerző az Egyesült Államok harmadik nagy oktatási forradalmaként ír le, a XXI. század munkaerőpiaci kihívásaihoz kapcsolódva. Nem szokványos, hogy egy közösségi főiskola, community college [főként műszaki képzést biztosító, két évfolyamos (kb. technikum), fokozatot nem adó, adókból finanszírozott felsőoktatási intézmények] fontos szerepet kapjon, de külön kiemelik a Community College of Rhode Island szerepét. Nem véletlenül, mert a cikkben ismertetett új oktatási koncepció alapja az élethosszig tartó szakmai tanulás újfajta intézményesítése.

Az oktatási forradalom mindhárom hullámának hajtóerejét a gazdaság megváltozott igényei indították el. Az első hullám a XX. század elején a „gimnáziumi mozgalom” volt, amely a középiskolák világát alakította át. Korábban a gimnáziumok feladata csupán az volt, hogy a diákok egy szűk körét megfelelően felkészítse az egyetemi, főiskolai felvételikre. Úttörő jelentőségű változást jelentett az az új szerepkör, amely a középiskolákat életre szóló kiképzést biztosító és tömeges képzést megvalósító országos intézményhálózattá alakította át. 1910-ben az amerikai fiatalok mindössze 9 százaléka jutott el az érettségiig, míg 1935-ben már a 40 százaléka. Az Egyesült Államok ezzel a gyakorlattal mind időbeliségét, mind a folyamat gyorsaságát tekintve első volt a világon.

A munkaerő megújítását célzó második hullámot a 60-as évek „egyetemet mindenkinek” mozgalma jelentette. Ennek jogszabályi alapját a Lyndon B. Johnson elnök által benyújtott felsőoktatási törvény biztosította, amely jelentősen megemelte az egyetemi, főiskolai képzések szövetségi szintű támogatását. Az államok közösségi főiskolákat építettek, és a tanárképző felsőoktatási intézmények működési területét programok sokaságával bővítették a tudományterületek mindegyikén. 1970 és 2016 között a felsőoktatásba felvettek száma több mint kétszeresére, 8,5 millióról 20,5 millióra nőtt.

Közgazdászok, oktatási szakértők és munkaerő-képzési szakemberek szerint napjainkban érkezett el az oktatás és képzés megújulásának harmadik nagy hulláma. Az Oxfordi Egyetem egyik sokat hivatkozott 2013-as tanulmánya szerint az amerikai munkahelyek közel fele kerül veszélybe a számítógépek növekvő szerepe miatt a következő két évtizedben (köztük olyan munkaköröké, mint az ingatlanközvetítőké, a biztosítási kockázatelemzőké vagy a hitelügyintézőké). A McKinsey tavaly őszi jelentése szerint az amerikai munkavállalók harmadának kell majd munkahelyet vagy munkakört váltania 2030-ig a mesterséges intelligencia térhódítása miatt. Ezzel együtt a felkészültségnek az a szintje, amit az oktatási rendszer megújulásának első két hulláma eddig biztosított, már nem felel meg a gazdaság XXI. századi igényeinek. A harmadik hullám ezért az élethosszon át tartó, folyamatos képzéssel jellemezhető, amelynek több célja is van: naprakészen tartani a karrierpályához szükséges tudást, biztosítani a növekvő automatizáltsághoz szükséges jártasságot, és fejleszteni az új munkakörökhöz szükséges készségeket. Ezek a képzések inkább rövidebb kurzusokként valósulnak meg, az igényekhez igazodva, mint hosszabb időt – hónapokat, akár éveket – jelentő, tömbszerű oktatásként, ami eddig az új diploma vagy új fokozat megszerzéséhez kellett. A harmadik hullám az átképzés percepcióját is megváltoztatja. Az átképzést eddig általában valami traumatikus esemény, leginkább a munkahely elvesztése tette szükségessé, ami egyszerre jelentett kényszert és kellemetlen érzelmi viszonyulást. Ehelyett abba az időszakba léptünk, hogy az átképzés a mindennapi élet része lesz, a munkavégzés rutinjához kapcsolódva.

Az élethosszig tartó tanulás irányába a munkaerőpiac felől két nagy erő nyomja egyszerre a rendszert. Az egyik az automatizálás, ami a McKinsey már említett jelentése szerint 2030-ra a foglalkozások 60 százalékát, a tevékenységek legalább harmadát alakítja át. Ez nem jelenti azt, hogy a munka egészét gépek fogják végezni, de a munka nagymértékben fog a számítógépekre támaszkodni. A jelentés szerint ez a munkaerőpiac legnagyobb átrendeződését fogja jelenteni azóta, hogy a XX. század elején a munkaerő nagy része a mezőgazdaságból az iparba áramlott. A másik nagy hatás az ún. „hakni gazdaság” (gig economy) előretörése (amit az olyan vállalkozási formák is hajtanak, mint az Uber), ami átformálja a munkaadók és munkavállalók megszokott világát, nagyobb szerepet bízva az alvállalkozókra és szabadúszókra. Az akár okostelefonon is megrendelhető szolgáltatásoknak is köszönhetően az ún. „net-alkalmazott” szerződéses megbízottak és szabadúszók száma 2005 után egy évtized alatt 50 százalékkal bővült.

A hagyományos modell szerint eddig a munkáltatók játszották a döntő szerepet annak eldöntésében, hogy milyen képzésekre van szüksége az adott munkavállalónak ahhoz, hogy megtarthassa munkáját vagy éppen előre tudjon lépni a ranglétrán. Általában éves felmérések alapján fogalmazták meg javaslataikat alkalmazottaiknak a képzési programokra, és állták is ezek költségeit. Alvállalkozók és szabadúszók ugyanakkor nem számíthatnak ilyen támogatásra. Az új elképzelések szerint a képzések idejére a munkavállalónak nem kell feladnia munkáját, hanem lehetősége lenne rövidített munkaidőre, arányosan csökkentett bérrel, amit az állam egészítene ki kompenzálásként. Ez állományban tartaná a munkaerőt, miközben annak rugalmasságát is biztosítaná készségeik fejlesztésével. A rugalmas megoldások érdekében az új modell fokozottan épít a kormányzat, a munkaadók és a munkavállalók háromoldalú együttműködésére.

Szakértők szerint a kormányzati képzési programoknak a jövőben más szerepet kell betölteniük, mint eddig. Ahelyett, hogy olyan rutinfolyamatokat tanítanának, amiket egyre inkább az információs technológia végez el, olyan alapkészségek fejlesztésére van szükség, mint a problémamegoldás, a csapatmunka és a kommunikáció. Nem lehet ugyanis pontosan tudni, hogy az adott szakmák a jövőben milyen jártasságot fognak igényelni, de azt igen, hogy erős adaptációs készségre lesz szükség, amit a kritikus gondolkodás, a kreativitás és az együttműködésen alapuló munka alapoz meg. Ezek az ún. „puha készségek” (soft skills) eddig jellemzően a bölcsészeti tanulmányok során és az arra alapuló szakmákban kaptak hangsúlyt. Az e téren végzettek azonban többnyire híján vannak azoknak a technikai készségeknek, amelyeket a munkaadók igényelnek. Szakértők ezért olyan „hibrid” képzési programokat javasolnak, amelyekben ötvözik a humán területek puha készségeinek és a műszaki oktatás technikai tudásának elsajátítását. Ezek során bölcsészek sajátíthatják el a szükséges technikai készségeket, míg a műszaki területen dolgozók puha készségeik fejlesztésén keresztül javíthatják rugalmasságukat. Az Infosys és a Rhode Island-i felsőoktatási rendszer közötti együttműködés erre adhat jó példát és biztosíthat tapasztalatokat.

A szerző szerint az amerikai oktatási forradalom első két hulláma segített abban, hogy az Egyesült Államok felépítse a világ legsikeresebb gazdaságát. A harmadik hullám ahhoz fog hozzájárulni, hogy napjaink új gazdaságában is versenyképes maradjon.”

Forrás:
The Third Education Revolution; Jeffrey Selingo; The Atlantic; 2018. március 22.

Közigazgatás, politika

A NAV új, modern módszerei évente több száz milliárd forintos pluszbevételt hozhatnak az államkasszának

„…Tállai András – aki az adóügyek mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) is irányítja – arról beszélt, hogy a feketegazdaság letöréséhez új, modern, nehezen megkerülhető ellenőrzési módszerek bevezetésére volt szükség.

A pénztárgépek bekötése
–…az online pénztárgépek rendszere 2014-ben kezdte meg működését. Az új típusú kasszák folyamatos kapcsolatban állnak az adóhivatallal, rendszeresen küldik az adatokat. Az információkból kiderül, hogy a nap melyik időszakában használja sokszor egy-egy vállalkozás a maga pénztárgépét, s mikor ritkábban. Az értékek rendszerezéséből a legkülönfélébb következtetéseket lehet levonni. – Ezek nyomán a szándékos visszaéléseket akár már úgy is észre lehet venni, hogy a revizor fel sem áll az irodájában az asztala mellől – érzékeltette a rendszer hatékonyságát Tállai András.
Manapság nagyjából kétszázezer online kassza működik az országban, a gépek pedig öntik az információkat.

A készülékek tavaly több mint tízezermilliárd forintnyi forgalomról küldtek adatokat a NAV-nak.

Az áruforgalom elektronikus ellenőrzése
A legnagyobb áfacsalásokat ugyanakkor nem a boltokban, éttermekben követik el, hanem a közúti áruszállításban. Üresen futó kamionokról, hamis fuvarlevelekről, papíron akár tucatnyi alkalommal eladott rakományokról szóltak sokszor a 2000-es évek nagy adóügyi bűnesetei. – 2015-ben megkezdte működését az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, ismertebb nevén az ekáer – mondta ennek kapcsán Tállai András, majd hozzátette: ezzel a szisztémával olyan csalásokat tárhat fel a hatóság, amelyek máshogyan nemigen érhetők tetten. A kamionok immár nem bújhatnak el a NAV elől, a hatóság az útdíjadatokat felhasználva követheti nyomon a teherautók mozgását, miközben a pénzügyőrök az ország útjain ellenőrzik a gyanússá váló fuvarokat. Tavaly a NAV-hoz nagyjából 13 millió szállítmányról érkezett bejelentés, az időközben módosuló szabályok miatt pedig egyre kevesebb olyan jármű van, amely kikerülhet a hatóság látköréből.

– Az Európai Bizottság nemrégiben azt közölte, hogy Magyarország óriási lépéseket tett az adócsalások elleni harcban, nagymértékben csökkent nálunk a kieső forgalmi adó összege – mondta Tállai András. – Ehhez képest nagyon furcsa – tette hozzá –, hogy ugyanez a bizottság tavaly kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, mondván, hogy az ekáer korlátozza az unión belüli kereskedelmet. Nem a kereskedelmet korlátozzuk, hanem az áfacsalók mozgásterét és a magyar társadalmat érő kárt – fogalmazott a miniszterhelyettes. Megjegyezte: az ekáer védelmében a magyar kormány elmegy az uniós bíróságra is, ha kell.

A számlák és az automaták
A kormány nyáron újabb csapást mérne a hazai feketegazdaságra, ráadásul nem is egyet: júliusban élesbe fordul az online számlázás rendszere, és az étel-, italautomatákat is addigra kötik be az adóhivatalhoz.

– Az online számlázás óriási jelentőségű fejlesztés lesz, a NAV minden olyan számla fontosabb adatait azonnal megkapja majd, mégpedig elektronikus úton, amelyet számlázóprogrammal állítanak ki, s amely százezer forintnál nagyobb áfáról szól – kezdte Tállai András. – A csalás lehetősége csekélyre szűkül, a hatóság olyan modern módszerhez jut, amelyet még a legfejlettebb országokban sem nagyon használnak – folytatta a NAV-vezető, majd megjegyezte: a gyorsan érkező adatok gyors reakcióra adnak módot, így a csalásokra még azelőtt fény derülhet, hogy az elkövetők megkárosítanák a közkasszát vagy valamelyik üzletfelüket. Az új, végleges rendszert – becslések szerint – több százezer vállalkozásnak kell majd használnia.

Az étel- és italautomaták helyzete némileg más. – Nagyjából húszezer készüléket jelentettek be eddig az érintett vállalkozások, ezekbe július elsejéig be kell szerelni egy speciális alkatrészt. Ezek az új egységek – az online pénztárgépekhez hasonlóan – elektronikusan küldik majd az adatokat a NAV-nak – mondta Tállai András. A miniszterhelyettes beszélt az intézkedés okáról is. Az édességet, üdítőt, szendvicset áruló gépekről az elmúlt időkig egyetlen hatóság sem tudta megmondani, mekkora forgalmat bonyolítanak le.

– Az automatákról tulajdonképpen semmilyen érdemi információ nem volt, ez most megváltozik – húzta alá a NAV vezetője.

Csökkent a feketézés
Szakmai becslések szerint komoly bevételek érkeztek azoktól a gazdasági szereplőktől, amelyek az elmúlt évek feketegazdaság elleni lépései nyomán hagytak fel adóügyi szabályszegésekkel.

Az online pénztárgépek rendszere és az ekáer már az első két év alatt négyszázmilliárd forintot hozhatott az államkasszának. Az összegnek ráadásul nagyon fontos szerep jutott: 2010 óta csökkent a magánszemélyek, a kisvállalkozások és a nagyobb cégek adója is, a köztehermérséklések fedezetét pedig bizonyos részben az a pluszbefizetés adta, amely a feketézéssel felhagyóktól érkezett…

A fantomcégek alkonya
A gazdasági viszonyok átláthatóbbá válásához szükség volt a vállalkozói szféra átrostálására is. A Gyurcsány-kormány idején bevezetett cégszabályokat sok szakértő elhibázottnak tartotta, akadtak olyanok is, akik egyenesen a fantomcégek hajnalának nevezték azt az időszakot. – Rögtön a 2010-es kormányváltás után hozzáláttunk a megfelelő rendelkezések kialakításához, hamarosan döntés is született egy új ellenőrzési szisztémáról, az úgynevezett adóregisztrációról – mondta Tállai András. A NAV vezetőjének közlése szerint 2012-től napjainkig összesen 190 ezer vállalkozás esett az adó- és vámhatósági szűrővizsgálaton.

Az eltelt időszakban 15 ezer cég adószámát törölte a NAV a vezetők, tulajdonosok korábbi szabályszegései miatt…”

Forrás:
Adóemelés: tévúton jár az ellenzék; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2018. március 31.

„Jó munkát, jó ügyintézést!”

„Átadták a mezőkövesdi közigazgatási centrumot. A városban problémát jelentett, hogy a különböző hatósági ügyeket különböző, egymástól távol eső épületekben lehetett intézni. Erre jelent megoldást az új, komplex szolgáltatást nyújtó központ, amelyet az egykori ruhaipari szövetkezet átalakításával és bővítésével hoztak létre. A járásban élő több mint negyvenezer ember ezentúl számos ügyet egy helyen elintézhet.

Félezer felújított épület
A csütörtöki ünnepségen Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár gratulált az 1,6 milliárd forintból kialakított épülethez, amelyet dinamikusnak nevezett, s reményét fejezte ki, a dolgozók is még inkább azok lesznek, pedig eddig sem volt a munkájukra panasz. Mint mondta, a kormány arra törekedett a közigazgatás átalakításával, hogy egy helyen lehessen ügyeket intézni. Megjegyezte, 2013 óta félezer épületet újított föl az állam, 75 ingatlanra 25 milliárd forint saját forrást fordítottak, míg 321 épület felújítására uniós pénzt költöttek. Az 1260 kormányzati hivatali épület 40 százaléka megújult. Kívánta, hogy a dolgozók érezzék úgy, jó ide bejönni, ehhez béremelést is kívánt.

Gyorsabb lett
Tállai András, a térség országgyűlési képviselője szerint fontos volt a járási hivatal, majd a kormányablak létrejötte, könnyebb, egyszerűbb, gyorsabb lett az ügyintézés. A közeli városokban, Emődön, Nyékládházán és Mezőcsáton is létrejöttek kormányablakok, Mezőcsáton már adóügyeket is lehet helyben intézni. Kiemelte, a mezőkövesdi az első közigazgatási centrum az országban, 23 település 40 ezer lakosát szolgálja ki. Felidézte, a ruha­ipari szövetkezet több mint tíz éve megszűnt, az épület magánszemélyeké lett. Kerékgyártó László ötlete volt, hogy az állam hasznosíthatná a közigazgatásban, ezt az ötletet pedig kormányzati szereplők is támogatták. Szerinte az új centrum megfelel az elvárásoknak, jó munkát és jó ügyintézést kívánt.

Méltó a 21. századhoz
Demeter Ervin, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott szerint az a cél, hogy elintézzék az emberek ügyeit. A közigazgatás átalakításával 16 járási hivatal létesült a megyében. Egyablakos ügyintézésre törekszenek, hogy ne az emberek, hanem a papír járjon körbe a hivatalokban. Ezerötszáz ügykör intézhető el egy helyen, sok szakhatósági is. Mezőkövesden hét szakigazgatási egység hat helyen volt szétszórva, most ezek egy helyre költöznek, ez pedig a megyében biztosan, de lehet, hogy országosan is egyedülálló, méltó a 21. századhoz.

Egyszerű, érthető
Kerékgyártó László, a Mezőkövesdi Járási Hivatal vezetője szerint a szolgáltató állam a cél, az önkormányzati feladatokat pedig elválasztották az államiaktól. Az emberek egyszerű, érthető ügyintézést akarnak, a dolgozók pedig méltó munkakörülményeket, kiszámíthatóságot, szakmai fejlődést. Felidézte, amikor 2012-ben fölkérték a járási hivatal megszervezésére, akkor jött a gondolat, hogy az ügyintézés egy helyen lehessen lehetséges. Az elképzelést meghallgatták, támogatták, a kivitelezéssel pedig határidőre végeztek. Az épület 43 helyisége összesen 3678 négyzetméter alapterületű, s két ügyféltérben fogadják a hozzájuk fordulókat. A kormányablak az első részben, a szakigazgatási szervezetek a hátsó részben találhatók. Itt kap helyet az állat-egészségügyi, a népegészségügyi, a foglalkoztatási, a hatósági, a gyámügyi, a földhivatali osztály, ezek ügyfélfogadási ideje eltér a kormányablakétól. A hivatalban 102-en dolgoznak.

Az ünnepélyes szalagátvágás előtt Gordos Attila református lelkész és dr. Medvegy János apát-plébános is Isten áldását kérte az épületre és az itt dolgozókra.”

Forrás:
„Jó munkát, jó ügyintézést!”; Tóth Balázs; BOON.hu; 2018. április 1.

Közigazgatási, politikai informatika

Vírustámadás miatt használhatatlanná váltak Atlanta városának közigazgatási rendszerei

„Atlanta egyes informatikai rendszereit a múlt héten kibertámadás érte. Mostanra kiderült, hogy az incidens mögött egy jól ismert zsarolóvírus állt.

A zsaroló programok készítőiről és terjesztőiről már eddig is pontosan tudtuk, hogy semmilyen célpont ostromlásától nem riadnak vissza. Az egyéni felhasználók és a vállalatok mellett a kritikus és ipari infrastruktúrákra éppúgy veszélyt jelentenek, mint például a városi IT-rendszerekre. Atlantában erről immár hosszasan tudnának mesélni, hiszen a múlt heti kibertámadásról kiderült, hogy a már régebb óta fertőző SamSam zsarolóvírus okozta a fennakadásokat.

A biztonsági eseménnyel kapcsolatban a város vezetése egyelőre csak nagyon szűkszavúan nyilatkozott. Így jelenleg még nem ismert, hogy a város teljesítette-e a zsarolók követeléseit, történt-e maradandó adatvesztés, és mindez miként érintette az állampolgárok adatait. Mindenesetre a helyi hatóságok mellett a Microsoft és a Cisco biztonsági szakértői is beszálltak a vizsgálatokba, hogy minél előbb felderíthető legyen az eset, és a helyreállítási munkák gördülékenyen folyhassanak.

A fertőzést okozó zsarolóvírusról is csak azért tudhat a közvélemény valamivel többet, mert az egyik alkalmazott feltöltött az internetre egy képernyőképet. Ebből a víruskutatók megállapították a SamSam jelenlétét. Ilyen módon az is napvilágra került, hogy a zsarolók fertőzött számítógépenként 6800 dollárt követeltek a helyreállításért. Emellett 51 ezer dollárban határozták meg a teljes infrastruktúra helyreállításához szükséges információk (dekódoló kulcsok) díját. Mindez a SamSam mögött álló csoporttól nem szokatlan, mivel általában kiemelt célpontokat támad. Idén például már több egészségügyi intézményben okozott fennakadásokat.

Az incidens kapcsán Bob Rudis, a Rapid7 vezető szakértője elmondta, hogy a vírusokra IT szempontból úgy kell gondolni, mint a nagyvállalatokra, hiszen “összekapcsolt városok” világában élünk. Nagyszámú alkalmazott, beszállító, hardver és szoftver erőforrás védelméről kell gondoskodni, miközben ezek a rendszerek az állampolgárok személyes, pénzügyi és adózással kapcsolatos, érzékeny adatait tárolják, kezelik.”

Forrás:
Zsarolóvírus csapott le Atlantára; Biztonságportál; 2018. március 28.
Lásd még: With paper and phones, Atlanta struggles to recover from cyber attack; Laila Kearney; Reuters; 2018. március 31.

Távorvoslást fejlesztenek Szegeden

„A betegellátást hatékonyabbá tevő telemedicina-rendszert fejleszt a Tigra Kft. a Szegedi Tudományegyetemmel és más partnerekkel együtt – közölte az SZE közkapcsolati igazgatósága.
A Tigra Kft. vezetésével létrejött – a Szegedi Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a Di-Care Zrt. és az iCollWare Kft. alkotta – konzorcium 73,99 százalékos mértékű, 1,839 milliárd forintos vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a telemedicina-projekt megvalósítására – közölte a Szegedi Egyetem.

A szakemberek által kidolgozandó technológiai megoldások, finanszírozási módok, jogszabályi változtatások eredményeképpen az egészségügyi ellátás folyamatába szervesen illeszkedő telemedicina mint ellátási forma csökkenti a felesleges orvos-beteg találkozások számát, elkerülhetővé teszi a páciensek utazását.

A program részeként a kórházak, szakrendelők, háziorvosok informatikai rendszeréhez kapcsolódó szolgáltatóközpontot, valamint távkonzíliumra lehetőséget adó platformot hoznak létre.

A rendszer alkalmas lesz az Állami Egészségügyi Ellátó Központ jövőbeni telemedicina-szolgáltatásainak támogatására is.

A projekt további céljai a szakmai, technológiai rendszerek integrációja és a megszerzett tapasztalatok, eredmények bevezetése az egyetemi képzésbe is.”

Forrás:
Távorvoslást fejlesztenek Szegeden; Világgazdaság/MTI; 2018. március 29.

Informatika, távközlés, technika

A NISZ Zrt. által vezetett konzorcium további 1850 hálózati végpontot fejleszt az állami intézményeknél

„A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., az Antenna Hungária Zrt., az MVM NET Zrt. és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által alkotott konzorcium 4,73 milliárd forint, vissza nem térítendő EU-támogatásból elindított beruházással 1850 hálózati végpont fejlesztését végzi el az állami intézmények által használt Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton (NTG). A hálózati végpontok sávszélessége minden helyszínen legalább 30 Mbps lesz.

Megvalósítási szakaszba lépett a „Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése és intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése” (GINOP-3.4.5.-VEKOP-16-2017-00001) projekt. A megvalósításról szóló támogatási szerződés 2018. március 1-én lépett hatályba. A projekt célja, hogy kiterjessze az NTG hálózatát, és biztosítsa 1850 intézményi végpont részére a minimális 30 Mbps sávszélességet vezetékes és vezeték nélküli technológiák segítségével.

A fejlesztéssel érintett végpontokon elektronikus közigazgatási szolgáltatások hatékony biztosítására nyílik mód, az üzembiztonság növelése és az információ biztonsági kockázatok mérséklése mellett.

A projekt forrása 4,73 milliárd forint, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint Magyarország költségvetése finanszíroz a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, és a tervek szerint 2019 őszén zárul.

A projekt szorosan kapcsolódik az „Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése” (GINOP-3.4.2.-VEKOP-15-2016-00001) projekthez. A két projekt együtt 3300 új intézményi végpontot hoz létre, és biztosítja a legalább 30 Mbps sávszélességű kapcsolatot a korábban NTG-re nem csatlakozott állami intézményeknél.”

Forrás:
A NISZ Zrt. által vezetett konzorcium további 1850 hálózati végpontot fejleszt az állami intézményeknél; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2018. március 27.

Az adattudománnyal foglalkozó amerikai Cloudera 3 milliárd forintból bővíti magyarországi irodáját

„A befektetésekért folytatott versenyben a digitális környezet kialakítása lesz a legfontosabb tényező, a jól képzett pályakezdők itthon tartásában pedig a technológiai beruházásoknak lesz kulcsszerepük – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, a Cloudera szoftverfejlesztő cég beruházását bejelentő sajtótájékoztatóján.

Hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődés példátlan módon felgyorsult, ezért a döntéshozóknak követniük kell a digitális forradalomként emlegetett folyamatot. A miniszter ismertette, az adatelemzéssel foglalkozó amerikai Cloudera 3 milliárd forintból bővíti magyarországi irodáját, ezzel a világon a második legnagyobb fejlesztő központját hozza létre itt. A beruházásnak köszönhetően 1100 négyzetméterrel nő a budapesti iroda és 250 új munkahely létesül 2019 végéig, ezért a kormány 605 millió forinttal támogatja a bővítést – tette hozzá.

Kiemelte, hogy a Cloudera bővítése magyar egyetemi együttműködéssel valósul meg, a kormány stratégiai gazdasági szereplőnek tekinti a fiatalokra építő szoftverfejlesztő vállalatokat. Szijjártó Péter sikertörténetnek nevezte az Egyesült Államokkal folytatott gazdasági együttműködést, jelezve, hogy 1700 amerikai vállalat több mint 100 ezer munkahelyet működtet Magyarországon.

Tom Reilly, a Cloudera vezérigazgatója felidézte, hogy egy amerikai gazdasági magazin szerint a világgazdaságot ma már nem az olaj, hanem a technológiai tudás határozza meg. Hozzátette, hogy a mindennapokban használt eszközök világméretű hálózatba kapcsolódva hatalmas adatmennyiséget hoznak létre, ezek elemzésével pedig új piaci igények ismerhetők fel, és korában nem létező szolgáltatások jöhetnek létre.

Sógor Áron, a Cloudera Hungary igazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarországon egyre inkább érdemes befektetni, és reményét fejezte ki, hogy a bővülő iroda a technológiai fejlődés meghatározó vezetőit fogja képezni. A fejlesztést mérföldkőnek nevezte a cég történetében, hozzátéve, hogy a Cloudera nagy hangsúlyt fektet a tehetségek felkutatására.

Hollik István országgyűlési képviselő (KDNP) kijelentette: a kormány azt szeretné elérni, hogy az ide érkező befektetők a gazdasági és jogi környezetnek köszönhetően a lehetőségek országát lássák Magyarországban. A képviselőjelölt az országgyűlési választások egyik legnagyobb tétjének azt nevezte, hogy sikerül-e ezt a vonzerőt megőrizni, hiszen – fogalmazott – a beruházásokon a munkahelyek jövője múlhat.”

Forrás:
A digitális környezet lesz a legfontosabb versenyképességi tényező; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2018. március 27.
Lásd még: Cloudera; Wkikpédia

Az analóg kábeltévézés megszűnésére készít fel az NMHH

„Az analóg kábeltévézés megszűnésére hívta fel a figyelmet egy szolgáltató esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), mivel a Magyar Telekom április 1-jétől 145 településen, 14 ezer háztartásban megszünteti ezt a lehetőséget és több digitális tévécsomag-szolgáltatást is kivezet.

A szolgáltató a kapcsolódó szerződéseket március végi hatállyal felmondta, az előfizetőknek más, digitális kábeltévécsomagot, illetve úgynevezett IPTV-szolgáltatást kínáltak fel. Az NMHH az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az érintettek előtt három fő lehetőség áll, ha továbbra is tévéznének: maradnak az eddigi szolgáltatónál és az ajánlatok közül választva digitális tévézésre vagy IPTV-zésre váltanak, illetve dönthetnek úgy is, hogy átszerződnek egy másik szolgáltatóhoz, ha van ilyen a lakóhelyükön.

A piaci trendeket jelzi, hogy a kábelszolgáltatókon keresztül televíziószolgáltatásra szerződött fogyasztók háromnegyede már digitális kábeltévé- vagy IPTV-előfizetést használ – írták. A médiahatóság közölte: kiemelt figyelemmel kíséri a televíziószolgáltatók eljárásának jogszerűségét a digitális átállás során, így a Magyar Telekom tavaszi tevékenységét is.

Az előfizetők alaposan ismerjék meg a felajánlott új konstrukciókat
Azt javasolják, hogy az előfizetők váltás előtt alaposan ismerjék meg a felajánlott új konstrukciókat, valamint tájékozódjanak arról, van-e a lakóhelyükön más szolgáltató, amelyik az igényeiknek esetleg jobban megfelel (ha nincs, akkor akár szolgáltatás nélkül is maradhat a fogyasztó). Ha az előfizetők a felmondáskor vagy új szerződés megkötésekor esetleg jogsértést tapasztalnak a szolgáltatónál, akkor az NMHH-hoz fordulhatnak – áll a közleményben.

Hozzátették, noha a digitális átállás számos előnnyel jár, érhetik hátrányok is az előfizetőket: elképzelhető, hogy ugyanazért az előfizetési díjért kevesebb csatorna közül választhatnak majd, ugyanannyi csatornáért többet kell fizetniük, vagy ha több készüléken szeretnének tévézni, akkor a digitális vételhez több médiakonverterre (set-top-boxra) lesz szükségük és ezek közül a szolgáltatók csak az elsőt szokták díjmentesen biztosítani.

Ha az előfizetőnek digitális kábeltévé-szolgáltatás vételére képes televíziókészülékük van, akkor nincs szükség médiakonverterre a digitális csomagokhoz; csak be kell hangolni az új digitális csatornákat. Az IPTV-szolgáltatáshoz viszont külön technikai berendezés kell – a “sima”, digitális csomagokhoz használt set-top-box nem feltétlenül jó erre -, de mind a hagyományos, mind a modern tévékészülékek alkalmassá tehetők annak vételére.

A szolgáltató elvégzi a szükséges szerelést
Hagyományos képcsöves készülékhez kell a médiakonverter – analóg-digitális jelátalakító -, ha digitális előfizetést választ az előfizető. Ezt a szolgáltató biztosítja és el is végzi a szükséges szerelést, de bizonyos technológiák – például vezeték nélküli kapcsolat – esetén ezért díjat kér.

Ráadásul, ha az előfizető több tévékészüléket használ egyszerre, akkor minden hagyományos készülékhez – és IPTV-szolgáltatás választása esetén az IPTV-adás vételéhez modern televíziókészülékek esetében is – külön-külön médiakonverter kell, és a Telekom jelenleg csak egyet ad át ingyen. További konverterekhez külön bérleti díjat kér, és a felvételopció használatáért is külön kell még fizetni.

Magyarország 2013-ban átállt a digitális földfelszíni televíziózásra
Ha valaki úgy dönt, hogy kábeltévés előfizetés helyett ezentúl közvetlen földfelszíni vétellel kíván televíziózni, akkor is szüksége lesz médiakonverterre, mert Magyarország az uniós előírásoknak megfelelően 2013-ban átállt a digitális földfelszíni televíziózásra.

Ha a digitális csomagok közül az előfizető a kódolatlan digitális kábeldíjcsomagot választja, akkor – a Telekom honlapján olvasható tájékoztató szerint – a szolgáltatás havi díja és csatornakínálata változatlan marad. Érdemes azonban minden esetben alaposan áttanulmányozni a feltételeket, hogy a korábbi analóghoz képest az új csomagban valóban ne legyen kevesebb csatorna a váltás után – írták.

Kitértek arra: ha valaki IPTV-szolgáltatás előfizetésén gondolkodik és egy csomagban más szolgáltatásokat is igénybe vesz, akkor az ez utóbbiakra vonatkozó Telekom-kedvezmény mértéke megmarad. Ha a fogyasztó önálló szolgáltatásként fizetné elő azt IPTV-t, akkor érdemes mérlegelni, hogy valószínűleg magasabb lesz az előfizetési díj, de szélesebb az elérhető csatornakínálat, a szolgáltatás is bővül. A szolgáltató a korábban használt set-top-boxok leadásához nem ragaszkodik, de azok bármely ügyfélszolgálati ponton otthagyhatók.

A hatóság arra is felhívta a figyelmet: mivel a szerződés felmondását a Telekom kezdeményezte, az előfizetőknek akkor sem kell visszafizetniük a kábeltévé-előfizetésre kapott kedvezményeket, ha nem maradnak a szolgáltatónál. Ha viszont egy csomagban fizettek elő a kábeltévére és egyéb szolgáltatásokra, és a többi csomagelemet megtartják, akkor – a kábeltévé-szerződés felmondása miatt – ez utóbbiak havidíjkedvezménye csökkenhet vagy akár meg is szűnhet. Érdemes erről tájékozódni a szolgáltató honlapján.

A közlemény szerint arról, hogy a hírközlési előfizetőknek milyen jogaik vannak általánosságban szerződéskötéskor, -módosításkor, bővebben az NMHH korábbi közleményeiből, illetve a média- és hírközlési biztos oldalán is lehet tájékozódni.”

Forrás:
Az analóg kábeltévézés megszűnésére készít fel az NMHH; Híradó.hu/MTI; 2018. március 29.

Békéscsabán is tankolhatnak az elektromos autók

„ A Nemzeti Közművek Békéscsabán, az Andrássy úton átadta utcai nyilvános, elektromos autó töltőberendezését. A Nemzeti Közművek stratégiai célként kezeli az elektromobilitás megvalósításának elősegítését. A villamos energiát használó gépjárművek fokozatos terjedésével párhuzamosan nő a töltőállomások iránti igény is. A társaságcsoport egyik célkitűzése az, hogy az elektromos gépjárművek számára biztosítsa az országos átjárhatóságot és ezzel együtt fellendítse a hazai elektromos autózást.

A Nemzeti Közművek a hazai elektromobilitás egyik meghatározó szereplőjévé kíván válni. A települések önkormányzataival együttműködésben hamarosan egy az egész országot lefedő hálózat jöhet létre. „Az új töltők telepítésénél a települések sajátosságait és igényeit vesszük figyelembe. A következő időszakban folytatódik az elektromos gépjárművek töltésére alkalmas berendezések telepítése a régióban.” – mondta Tóth József, az NKM Áramhálózati Kft. igazgatója a békéscsabai átadáson. A Nemzeti Közművek nyilvános töltőberendezését 2018. januárban telepítette Békéscsabán, az Andrássy úton lévő az ügyfélszolgálati iroda előtt.

A két hónapos teszt üzemmód bizonyította, hogy a minden elektromos gépkocsi töltésére alkalmas 2x22kW AC berendezés jól vizsgázott. A publikus töltőt bárki díjmentesen használhatja, csupán csatlakoztatni kell az állomáshoz a jármű kábelét, azonnal elkezdődik a töltés. Az elektromos „tankolás” a nap 24 órájában igénybe vehető.

A Nemzeti Közművek saját társaságainál is törekszik az e-mobilitás szolgáltatás minél szélesebb körű terjesztésére. Az NKM Áramszolgáltató Zrt. ebben az évben kezdi el elektromos autókra cserélni saját gépjárműflottáját. A Nemzeti Közművek saját telephelyein is biztosítja az elektromos autók töltését: a budapesti, szegedi és békéscsabai irodaházaknál akár a munkatársak, akár a vendégek is használhatják az elhelyezett fali töltőket.

A Nemzeti Közművek saját, a közeljövőben mintegy 100 töltőből álló hálózatának irányítási rendszerét a Fortum Charge&Drive nevű felhő alapú szolgáltatott szoftver (SaaS) 2.0 megoldása biztosítja. A Nemzeti Közművek a folyamatosan bővülő elektromos töltőhálózat építésével hozzájárul a fenntartható fejlődés megvalósításához és a levegő szennyezettségének csökkentéséhez.”

Forrás:
Békéscsabán is tankolhatnak az elektromos autók; Nemzeti Közművek; 2018. március 29.

Automatizáció és a munkahelyek: pesszimista és optimista forgatókönyvek

„Az automatizáció a digitális fejlődés egyik legdinamikusabb és számos kínzó kérdést felvető területe. A téma terítékre kerül az április 4-i SMART 2018 konferencián is: a McKinsey Global Institute vezető kutatója, Tera Allas előadásában beszél majd arról, hogy a gépek ugyan sok feladatot el tudnak már most is látni önállóan, viszont igazán hatékony munkavégzést ember és gép kiegyensúlyozott együttműködése eredményez majd.

Az automatizáció kapcsán az egyik leggyakoribb aggodalom, hogy a robotok számos iparágban elveszik majd az emberek munkáját. Valóban léteznek pesszimista forgatókönyvek az ipari forradalom 4.0-ként is emlegetett folyamat kapcsán, azonban ezek általában nagyon leegyszerűsítő módon közelítik meg a kérdést. A McKinsey Global Institute vezető kutatója, a szerdai SMART 2018 konferencián előadó Tera Allas prezentációjában az érem mindkét oldalát bemutatja majd. A szakember a pesszimista és optimista forgatókönyvről is beszélni fog, ez utóbbi szerint pedig az automatizáció kapcsán a legfontosabb feladat az ember és gép közötti optimális munkamegosztás megtalálása, hiszen a gépek csak a humán munkaerővel együtt lehetnek igazán hatékonyak.

Jön az insuretech – a biztosítási piacot is felforgatja a digitalizáció
A SMART a digitalizáció minden fontos trendjére kitér majd, így az automatizáció mellett a fintech, a mobiltechnológia, az 5G, az IoT, az autóipar, a virtuális- és kiterjesztett valóság, a kiberbiztonság is terítékre kerül.

A pénzügyi technológiákon belül viszonylag új terület az insuretech, amely gyökeresen átírja majd a klasszikus biztosítási modelleket. A téma kapcsán előad Csikós Dániel, a Generali Stratégiai Marketing Vezetője, aki beszámol arról, hogy a biztosítási piac egyik prominens szereplője hogyan viszonyul a digitális biztosítási termékekhez. Szota Szabolcs az insuretech startup Kriph.io alapítója pedig arról beszél majd, hogy a digitalizáció inkább lehetőséget jelent a hagyományos biztosítóknak, mint hogy tartaniuk kelljen a folyamattól.

Az oktatás hanyatlásának fanyar illata
A technológiai fejlődés egyik fontos kérdése világszerte, hogy az oktatás mennyiben tudja lekövetni a gyorsan változó igényeket. Schrankó Péter, az OTP Fáy András Alapítvány ügyvezetője arra világít majd rá, hogy a jelen digitális gyerekfogyasztói, az alfa és z generáció, 3-5 éven belül a világ fogyasztói társadalmának háromnegyedét teszik majd ki. Így egyre inkább reflektorfénybe kerül az oktatás szerepe. [Szerkesztői megjegyzés: a Z generációt 1995-től számítják, az Alfa generációt 2010-tól. Kizárt, hogy a fenti számítás igaz legyen az arányukról!]

Például a startup vállalkozói kultúra alapját is a korszerű oktatás adja, azonban a vállalkozói készségek, képességek és motiváció átadására jelenleg sem a közoktatás, sem a felsőoktatás nem alkalmas. A szakember szerint az oktatás az egész világban válságban van, mind tartalmi, mind formai megközelítésben.

Új arcok a porondon
A Hiventures tőkealapnak köszönhetően a rendezvényen frissen befektetést kapott, újgenerációs hazai startupok is bemutatkozási lehetőséget kapnak…”

Forrás:
Amitől sokan félnek: a gép a hatékonyabb a munkahelyen, az ember, netán a kettő együtt?; HVG.hu; 2018. április. 3.
Smart 2018. Digitális kihívások, emberi válaszok [sajnos, már minden jegy elkelt]

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nagypéntektől már 150 csúcsidőn kívüli vonatra érvényes a 20 százalékos online kedvezmény

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) döntése nyomán a MÁV-START utasai 2018. március 30-tól újabb csúcsidőn kívül közlekedő vonatokra válthatnak ötödével olcsóbb e-vonatjegyet.
A húsvéti hosszú hétvégétől így megkétszereződik, naponta 150 közelébe nő a kedvezménnyel igénybe vehető, peremidős járatok száma. A decemberi menetrendváltáskor bevezetett, 5, 10 és 20 százalékos csatornakedvezmények népszerűnek bizonyultak, azokkal mostanáig több mint egymillióan éltek. Az utasok már több mint 160 millió forintot spóroltak a vasúti rezsicsökkentéssel.

A MÁV-START a december 10-i menetrendváltástól ad újabb kedvezményeket az önkiszolgáló csatornákon keresztül megvásárolt vasúti menetjegyekre. Akkor az NFM hozzájárulásával öt százalékkal váltak olcsóbbá a jegyautomatás vásárlások, míg az otthon nyomtatott vagy mobileszközön bemutatott menetjegyek ára a korábbi háromszázalékos engedmény helyett tíz százalékkal mérséklődött. A MÁV-START egyes alacsonyabb kihasználtságú, legalább 100 kilométer távolságra, csúcsidőn kívül közlekedő járataira szóló e-vonatjegyek ára pedig ötödével csökkent. A menetrendi keresőben @ jellel jelölt peremidős vonatokra mintegy 62 ezer e-vonatjegyet vásároltak az elmúlt négy hónapban.

A kedvező tapasztalatok miatt a vasúttársaság az eddigi 76 vonat mellett további 72 csúcsidőn kívüli vonatot jelölt ki, amelyeket március 30-tól, azaz nagypéntektől 20 százalékkal olcsóbban lehet igénybe venni e-vonatjeggyel. A nagyarányú kedvezménnyel a Budapest–Szombathely/Zalaegerszeg, Budapest–Tapolca, Budapest–Balatonszentgyörgy–Nagykanizsa/Keszthely, Budapest–Pécs, Budapest–Eger, Budapest–Sátoraljaújhely, Budapest–Záhony, Budapest–Lőkösháza, Budapest–Szeged, Budapest–Győr és Sopron/Szombathely–Nagykanizsa–Pécs viszonylatokon legalább 100 kilométer távolságra közlekedő egyes vonatok utasai élhetnek.

Az ünnepi hosszú hétvégén a várható jelentős utasforgalom miatt, a pénztárak előtti sorban állás elkerülése érdekében is érdemes igénybe venni a jegyértékesítő automatákat és egyéb elektronikus vásárlási lehetőségeket. Az online megváltható és a vonatokon akár mobiltelefonon is bemutatható, 10 százalékos kedvezményű e-vonatjegyet a decemberi menetrendváltás óta 56 százalékkal többen váltottak meg, mint az egy évvel ezelőtti azonos időszakban. A jegykiadó automaták forgalmára sem lehet panasz, azokból 21 százalékkal többen vásárolták meg az öt százalékos engedménnyel árult jegyet. A kedvezmények bérletvásárlásnál nem vehetők igénybe, de a MÁV-START járatain kívül a GYSEV egyes szolgáltatásaira is érvényesek.”

Forrás:
Nagypéntektől már 150 csúcsidőn kívüli vonatra érvényes a 20 százalékos online kedvezmény; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2018. március 28.

A gazdaság igényeihez kell igazítani az oktatást

„A gazdaság igényeihez kell igazítani az oktatást és a szakképzést, a további fejlődéshez pedig elengedhetetlen a szakképzett munkaerő megléte – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerdán Cegléden.
Pölöskei Gáborné a Ceglédi Tankerületi Központ, a Ceglédi Szakképzési Centrum és a Neumann János Egyetem által szervezett, Neumann-galaxis című szakmai konferencián kiemelte a digitális oktatás fontosságát a szakképzésben és a felnőttképzésben. A digitális forradalmat történelmi léptékűnek nevezte, mint mondta, a digitalizáció meghatározza a jövőt, “azt a környezetet, amelyben élünk”.

A környezeti változások miatt új kihívásokkal kell szembesülni, ezért szavai szerint az Ipar 4.0 stratégia az erre adott válaszokról is szól. Fontos, hogy a digitális világ milyen humánerőforrást igényel – fogalmazott, és megjegyezte, hogy a digitalizációval új munkaformák jelennek meg, míg mások eltűnnek. Hangsúlyozta azt is, a képzési fejlesztések célja, hogy a fiatalok a szakmai ismeretek mellett olyan digitális ismereteket szerezzenek, amelyekkel meg tudják állni helyüket a munkaerőpiacon.

Magyarországon informatikai képzésben a 2017/2018-as tanévben 22 ezer 210 tanuló vesz részt, tavalyhoz képest több mint kétezerrel nőtt a résztvevők száma – számolt be. Az informatika távmunkára, otthoni munkára is lehetőséget ad, amely a gyermeket nevelők számára egy nagy lehetőség, mégis kevesen élnek vele – mondta, és megjegyezte, hogy ennek oka lehet a szükséges alapkészség hiánya is.

Az infrastrukturális fejlesztés mellett szükségesnek nevezte a képzés tartalmi és módszertani megújítását is, amelyhez biztosítani kell a szabályozási kereteket. A digitális tudást általánossá kell tenni – jegyezte meg.”

Forrás:
A gazdaság igényeihez kell igazítani az oktatást; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. március 28.

Ha csekély mértékben is, de emelkedik a könyvtárba beiratkozottak száma Magyarországon

„Elsőre meglepőnek tűnik de az utóbbi időben, ha csekély mértékben is, de emelkedik a könyvtárba beiratkozottak száma Magyarországon, jelenleg 1,51 millióan élnek a lehetőséggel.

– Könyvtárban? Még általános iskolában, amikor kivettem A kőszívű ember fiait. Volt vagy harmincöt éve – felelte meglepetten Járfás István. A férfi éppen a kaposvári megyei és városi könyvtár előtt cigarettázott, amikor megkérdeztük, mikor járt utoljára az épületben, s hiába ajánlottuk fel, a meglehetős pauza után esetleg körbejárhatna velünk az épületben, nem élt a lehetőséggel. – Nincs ott bent semmi, ami érdekelne – mondta -, könyvet otthon is találok a polcon.

Sokakban él hasonló kép a könyvtárakról, pedig a hazai intézményrendszer jelentősen átalakult az elmúlt másfél évtizedben. A rendszerváltáskor 4179 települési könyvtár működött az országban, ám jellemzően a kisebb településeken olyan anyagi terhet jelentett a fenntartásuk, hogy 2006-ban már csak 2574 várta az olvasókat. Akik valamelyest el is fordultak az intézményektől, s az 1990-es 1,48 milliós látogatószám 1996-ra 1,32 millióra csökkent. Azóta viszont ha csekély mértékben is, de emelkedik a beiratkozottak száma, jelenleg 1,51 millióan élnek a lehetőséggel.

– Azt mondják a szakemberek, ha egy település lakosságának tíz százaléka jár könyvtárba, elfogadhatónak mondható – magyarázta Horváth Péter, a kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár igazgatója.

A megyeszékhelyek közül 13 felel meg eme kritériumnak, a legimpozánsabb adatokkal Szeged – 24 százalék -, Kecskemét, Eger és Veszprém – 23-23 percent – büszkélkedhet, az arány Debrecenben és Győrben – 4,8, illetve 5 százalék – a legrosszabb. Beiratkozó-szám alapján is a szegedi megyei könyvtár a leglátogatottabb vidéki intézmény közel 41 ezer használóval, országosan pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi intézménye a listaelső több mint 105 ezer regisztrált látogatóval.

– Valamelyest átalakultak a könyvtárba járási szokások, emiatt az intézményeknek is változniuk kellett – mondta Horváth Péter. – Az alapfunkciók megmaradtak, se sokkal jobban kellett nyitni az emberek felé, ezért megannyi rendezvényt és programot fogadunk be. Az elsődleges persze még mindig a könyv- és dvd-kölcsönzés, de sokan járnak internetezni is hozzánk. Emellett a különféle kutatásokhoz keresnek anyagokat a legtöbben, melyhez óriási segítség, hogy nemcsak saját anyagainkból tudunk kutatási jegyzéket összeállítani, de az internet segítségével más hazai és külföldi intézményekéből is. S ha valaki, könyvtárközi kölcsönzéssel a könyveket is meg tudjuk hozatni számára.

A különböző korosztályok persze mást és mást keresnek. A fiatalok a kötelező irodalmat és a slágerkönyveket viszik leginkább – utóbbiak közül akad, melyekre 2-4 hónapos várólisták alakulnak ki -, az idősebb korosztályok pedig a mindennapi életben segítséget nyújtó szakkönyveket is keresik a kertészkedésről, barkácsolásról, építkezésről,emellett ők a fő látogatói a hírlapolvasóknak. A kiszolgálásukhoz persze szakképzett személyzet szükséges, ami viszont egyre nagyobb problémát okoz az intézményeknek.

– Sok helyen megszűnt a könyvtáros szak, ráadásul összetettebb is lett a képzés, így aki végez az egyetemen, már nem feltétlenül csak könyvtárakban tud elhelyezkedni, s ezt sokan ki is használják – állította Horváth Péter. – Így aztán egyre nehezebb megfelelő képzettségű szakembereket találni.

Főleg vidéken, a kisebb településeken, ahol a Könyvtári Szolgáltató Rendszernek (KSZR) köszönhetően feléledtek a kiskönyvtárak. Persze az is motiváló erő, hogy a kulturális normatíva – az idén 1210 forint/fő, de településenként minimum 1,8 millió forint – egyik feltétele a könyvtár-üzemeltetés…

– A falvakban sok helyen rendkívül elavulttá vált a könyvállomány, a településeknek nem volt pénzük nemhogy a fejlesztésükre, de sokszor az intézmények fenntartására sem – mondta a kaposvári könyvtárigazgató. – A KSZR lehetővé tette, hogy a megyei könyvtárakhoz csatlakozva ellássák őket friss és rendszeresen cserélődő állománnyal.

A megfelelő környezet persze nem minden, a könyvtáraknak ugyanúgy népszerűsíteniük kell magukat, mint bármilyen más szolgáltatásnak. Az intézmények többsége így meglehetősen aktív a világhálón is, s saját oldaluk van a legnagyobb közösségi oldalakon és megosztókon.

– Könyv- és programajánlókat teszünk ki, s megpróbáljuk feldobni az újdonságainkat kisfilmekkel, szpotokkal – jegyezte meg Horváth Péter. – A világháló nagy konkurencia a könyvtáraknak, de azt szoktam mondani, az a nagy különbség, hogy míg az internet bent van a könyvtárban, addig a könyvtár nincs fent az interneten… Ennek ellenére úgy vélem, 30-50 éven belül megszűnhet mai formájában és értelmében a könyvtár, s valamiféle internetes szolgáltatássá alakul át könyvtárosi kompetenciájú számítógépes szakemberekkel, ám őket már nem valószínű, könyvtárosnak nevezik majd.

Öregedő újságolvasók
Bár az internet miatt csökkenő számban, de még mindig akadnak, akik a könyvtárakba járnak újságot olvasni, természetesen jellemzően az idősebb generáció tagjai. A helyben olvasás általában ingyenes, csak egy napi regisztrációs jegy kell hozzá. A hírlapolvasóval rendelkező intézményekben elvileg valamennyi országos és helyi közéleti napilap megtalálható, hiszen a könyvtáraknak archiválniuk kell a példányokat, hogy később kutathatók legyenek. A kaposvári megyei és városi könyvtárban összesen 212 újságot járatnak, napi-, heti- és havilapokat, valamint időszakos kiadványokat, emellett német, angol és francia nyelvű újságokat is rendelnek rendszeresen.”

Forrás:
A könyvtár nincs fent az interneten; Vas András; Népszava; 2018. március 31.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. április 3.

MINEK NEVEZZELEK – FOGALOMTÁR
A techno-külpolitika legújabb hajtása: a troll-diplomácia?
Az információ technológia vívmányaival „megerősített”, korszerűsített külkapcsolat tartás a terminológia valóságos dzsungelét szülte. Sokféle koncepció, és még több elnevezés kapott lábra az elmúlt évtizedben. Mi, többnyire, a „digitális diplomácia” kifejezést használjuk összeállításainkban, de hétről hétre bemutatunk egyet-egyet a szakmai berkekben keringő megannyi „bűvszóból”.
Most egy szokatlan, újabb kifejezésre hívjuk fel a figyelmet, amire az elmúlt hetekben bukkantunk. A DFRLab nevű, online információfigyelésre és elemzésre szakosodott társaság egyik friss cikkében nevezte így az orosz külügyi hálózatok internetes jelenlétét: „troll-diplomácia”.
Jól látható és érzékelhető, hogy a Nyugat néven hivatkozott katonai- és politikai szövetségek (a NATO, illetve az EU), valamint az Orosz Föderáció közötti évtizedes konfliktus újabb szakaszába lépett. A Szkripál-ügyként ismertté vált, máig tisztázatlan mérgezési akció, majd az ahhoz kapcsolódó szankciók (később ellen-szankciók) nyomán élesebbé, durvábbá vált a hangnem a szemben álló hatalmak diplomáciai körei között is. A külpolitikai párbeszéd pedig, mondanunk sem kell, ma már jórészt az online csatornákon zajlik. A kölcsönös üzengetésnek egyértelműen a Twitter szolgáltatja a legkedveltebb terepet.
A DFRLab elemzői is a közkedvelt, és a nemzetközi kapcsolattartásban vezető szerepet játszó mikroblog elemzésével igyekeztek szemügyre venni a Skripal-ügy köré épülő közösségi média kampányt. Elemzésükben akadnak érdekes mozzanatok, bár munkájuk tudományos értékét erősen csorbítja, hogy (szokásukhoz híven) megelégedtek az egyik fél, az oroszok tevékenységének vizsgálatával.
Elemzésükben az Orosz Külügyminisztérium saját Twitter-fiókjában felbukkanó, onnét tovaterjedő ún. „mémkampány” tartalmának és útvonalának elemzése nyomán az alábbi főbb megállapításokat tették az amerikai szakértők:
Az orosz külügyi mikroblogon feltűnő, és a hivatalos angol állásfoglalások bizonyíték nélküliségét kifigurázni szándékozó posztok „bántó” hangnemben, „nem diplomatikus formában” kritizálták a brit kormány álláspontját, illetve nyilatkozatait. Ebbe a kategóriába sorolták az Orosz Külügyminisztérium által közzétett, hóban elakadt járműveket ábrázoló fotót, ami a #HighlyLikelyRussia-nak tulajdonította az Európát elborító ítéletidőt. (Utalva ezzel a brit miniszterelnök elhíresült fordulatára, mi szerint „nagyon valószínű”, azaz „highly likely”, hogy a mérgezési akció mögött az oroszok, sőt maga „a Kreml” áll.) Hasonlóan bántónak („awkward”-nak, „undiplomatic”-nek) értékelték a londoni Orosz Nagykövetség által elindított, a közkedvelt komikus Benny Hill egyes jeleneteit kifacsaró, gúnyos üzeneteket is.

A Twitter-üzenetet jól ismert „oroszbarát”, illetve a szakértők megfogalmazása szerint „Kreml-támogató” Twitter-fiók tulajdonosok, mikrobloggerek vették át, és továbbították a maguk csatornáin. Hasonló terjedési láncot azonosítottak a DFRLab emberei a következő napokban az orosz diplomácia más intézményeinek (általában nagykövetségeinek) saját Twitter-fiókjairól elindított, szintén „nem diplomatikus” tartalmú, illetve hangnemű posztok esetében. Az amerikai szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy jellemzően olyan Twitter-használók osztották tovább az orosz külügy által generált üzeneteket, akik már korábban, más ügyekben (pl. a malajziai utasszállító gép lelövése Ukrajna felett) is a „Kremlével azonos” véleményt képviseltek a Twitteren.
Mindezek alapján az amerikai szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy az orosz diplomácia által generált közösségi média üzeneteket egy az orosz RT televízióhoz kötődő, vagy más „közismerten Kreml-barát” mikrobloggerek egész hálózata továbbítja, rekordidő alatt, globális eléréssel. Ugyanakkor az elemzők hangsúlyozzák – látszólag talán ellentmondva előbbi állításuknak – , hogy az orosz diplomácia híresztelései az elkötelezett trollok egy viszonylag szűk körén belül maradnak, így ezeknek a közvéleményre gyakorolt hatása elenyésző.
#PutinAtWar: Russia’s Troll Diplomacy; Ben Nimmo; DFRLab; 2018. március 14.

Szkripál-ügy: a digitális diplomáciai meccs pillanatnyi állása
A brit szolgálatba szegődött hajdani szovjet hírszerzőtiszt elleni merénylet több kérdést vet fel, mint ahányat a hivatalos brit álláspont ma megmagyaráz. Az viszont egyértelmű, hogy a Nyugat és Oroszország konfliktusában fokozza a szembenállást, érthető hát, ha erős információs kampány veszi körül.
Az imént bemutattuk az amerikai DFRLab nevű „nyílt forrású hírszerző” szervezet elemzését. A társulat a szintén amerikai Atlantic Council agytröszt leányvállalata, akiket sokan a „NATO PR-eseinek” szoktak nevezni. Ezért mindenképpen hasznos, ha más elemzők véleményét is figyelembe vesszük a kérdésben. Az izraeli Ilan Manor digitális diplomácia „csúcsszakértő” írásait csaknem minden héten szemlézzük, jó okkal. Éles szemű, kreatív gondolkodású, és a lehetőségekhez mérten elfogulatlan tudós embernek tartjuk. Véleménye a Szkripál-ügy digitális diplomáciai hadjáratát illetően, mint látni fogjuk, különösen érdekes csavart tartogat.
Az Oxfordban kutató Manor elemzése mindkét szembenálló fél digitális diplomáciai tevékenységét szemügyre veszi – ellentétben a fentebb idézett amerikai kutatógárdával. Egyfelől a londoni Orosz Nagykövetség, másrészt a Brit Külügyminisztérium Twitter-fiókjainak működését, forgalmát vizsgálja. Megállapítja, hogy az orosz diplomácia által a Szkripál-merénylet témájában generált és közzétett Twitter üzeneteket lényegesen többször osztották tovább a felhasználók, mint az ügyhöz kapcsolódóan a brit minisztérium által útnak indított üzeneteket.
Közismert, hogy a válsághelyzet eszkalálódásával a NATO szövetségesek is a brit kormány mellé álltak. Ez egyben egy összehangolt információs kampányban is testet öltött, méghozzá úgy, hogy a szövetséges országokban működő brit nagykövetségek saját Twitter-üzeneteit vették át az illető NATO-országok. Az átvett és továbbosztott üzenetek számának elemzése azonban azt mutatta, hogy az oroszok teljesítménye (elérése) az egyesített NATO elérést is meghaladta. Ami különös, hiszen a NATO elvben lényegesen nagyobb elérést produkálhatna, mint a lényegében szövetségesei továbbosztása nélkül, egyedül posztoló orosz Twitterezők.
Ilan Manor röviden kitér a szembenálló felek által a Twitteren megosztott üzenetek tartalmára is. Az oroszok (londoni nagykövetségük digitális diplomáciai részlege erről híres) a szokásos módon, gondosan megtervezett, tömör, csattanós, vizuálisan is megragadó, ráadásul szellemes formába öntötték mondandójukat. Ezzel szemben a brit külügy sokkal konzervatívabb eszközzel operált: egy viszonylag hosszú, az eseményeket történeti összefüggésbe helyezni kívánó, vizuálisan semmitmondó, szövegszerűen is izgalommentes, animált „történetmeséléssel” igyekezett kifejteni álláspontját. Manor csak remélni tudja, hogy a brit módszer alkalmasabb lehet a közvélemény befolyásolására. Ami, ismerve a közösségi médiahasználat (és használók) jellegzetességeit, meglehetősen bizakodó feltételezés lenne.
Who Is Winning the #DigitalDiplomacy Competition Overn the Salisbury Attack?; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy; 2018. március 20.
Which Would You Shut?Russian DC Embassy Polls Twitter; RT.com; 2018. március 26.

A BBC harca az éterért
Szeretjük azt gondolni, hogy kivételes korban élünk. Hogy ami velünk történik, az még soha azelőtt nem esett meg senkivel. Hogy az eszközeinknek hála sohasem látott világban élünk. Pedig, ha tudnánk.
Ma egy hangfelvételt, egy angol nyelvű podcastot kínálok Önöknek, annak bizonyságára, hogy a fentebbi gondolataink nem is lehetnének tévesebbek. Információs hadviselés? Az új elektronikus eszközökre támaszkodva? Amelyek sohasem látott embertömeghez juttatják el a célzott üzeneteket? A kibertérben dúló ütközetek, ahol bár vér nélkül, de a hadviselők minden gyűlöletével és csalárdságával vívják a szemben álló felek a küzdelmet? Ahol az álhírek és a befolyásolás körül zajlik minden?
Nyilván kitalálták: nem napjainkról lesz szó! Hanem arról a távoli, „békés” és „fejletlen” 20. századról. Az angol BBC Világszolgálat által készített „The History Hour” sorozat legújabb epizódját ajánlom meghallgatásra. Arról a vészterhes, komor 1938-as évről szól, amikor sötét hatalmak készültek szétszaggatni Európát, és talán az egész világot. A háború már zajlott is, egyelőre még csak az éterben, ahogy a korabeli elektronikus teret nevezték. A korszak nagyhatású, a társadalmi kommunikáció egészét forradalmasító találmánya, a rádió bizony fegyverként szolgált. Ebben az évben indította el az állami BBC a Latin-Amerika országait megcélzó spanyol és portugál nyelvű adását, hogy felvegye a harcot az amerikai kontinensen befolyását terjesztő Németországgal és Olaszországgal. Kicsit feljebb úgy fogalmaztam: itt most nem napjainkról lesz szó. Vagy, lehet, hogy mégis?
The BBC’s Battle of the Air Waves; USC Center on Public Diplomacy; 2018. március 22.
The Battle of the Airwaves in Latin America; BBC, The History Hour (még 14 napig lehet meghallgatni)

Kérem, mutassák az útleveleiket – és a Facebook-posztjaikat!
Az online jelenléttel mára teljesen átitatott életünk egyik legfontosabb kérdése a magánszféra megőrzése. Bár sokasodnak a hírek, az óriási adattömeget gyűjtő, tároló, feldolgozó, egymáshoz rendelő titkos szoftverekről, amelyek polipként hálózzák be a világot, de az átlagember ma még nem tulajdonít különösebb jelentőséget az internetes, mobiltelefonos „privacy” kérdésének. Rosszul teszi. A kormányok ugyanis egyre inkább tudatába kerülnek az elektronikus tranzakciók (gyakorlatilag teljes életünk) révén beszerezhető személyes információk jelentőségére. Ennek egyik legfrissebb példája az USA hamarosan bevezetendő új vízumszabályozása.
A tervek szerint ugyanis hamarosan beköszönthet az idő, amikor az Egyesült Államokban tartózkodási engedélyt kérőknek nem csupán személyes dokumentumaikat kell benyújtaniuk a kérelmükhöz, hanem fél évtizedre visszamenő közösségi média használati adataikat is. A személyes információk ilyen – relatíve újszerű – körének ellenőrzése nem is olyan sohasem látott dolog. Eddig is sort keríthettek rá az amerikai hatóságok, alapvetően olyan országokból érkező kérelmezőknél, ahol terrorveszélyt sejtettek.
Az USA Külügyminisztériuma által javasolt szabályozás nem terjedne ki a diplomáciai státuszt élvező személyekre, és bizonyos egészségügyi vészhelyzetek esetén mások is mentességet kaphatnának. A hétköznapi látogatóktól, valamint a bevándorló vízumért folyamodóktól azonban elkérhetnék az általuk az elmúlt 5 év során használt közösségi média platformok releváns adatait, továbbá az általuk használt mobiltelefonszámokat is.
Papers, Please – and Your Facebook Posts; RT.com; 2018. március 30.

Moldova korlátozná az orosz „propagandát” – ám, lehet, hogy mellélőttek
Moldova hatóságai, a térség trendjeihez igazodva, betiltották az országban fogható orosz nyelvű televíziós hírműsorokat, illetve politikai adásokat. A hivatkozott cél az „orosz propaganda” elleni hatékony fellépés volt ugyan, az intézkedés azonban erősen megkérdőjelezhető – demokratikus legitimitását illetően – egy olyan országban, ahol a népesség egy jelentős része az oroszt vallja anyanyelvének.
Az ország bonyolult politikai helyzetének megfelelően zajlott az erősen kifogásolható törvényjavaslat kezelése: a parlament által elfogadott javaslatot ugyanis az államfő, az oroszbarátnak tartott Igor Dodon nem volt hajlandó kézjegyével ellátni, hivatkozva annak antidemokratikus, az állampolgári és kisebbségi jogokat durván csorbító volta miatt. Végül az alkotmánybíróság döntése alapján a javaslat a házelnök szignójával emelkedett törvényerőre.
A helyzet azonban az, hogy gyakorlati értelmét tekintve is öngólnak bizonyulhat ez a nem túl elegáns rendelkezés. A rendelkezés nyomán ugyanis ugrásszerűen megnőtt az online hírfogyasztás Moldovában. Az internet hozzáféréssel rendelkezők (jellemző módon a fiatal és középkorosztályok zöme) gond nélkül képes online módon követni az orosz nyelvű híradásokat. Ma már az online csatornák, különösen a közösségi média platformok, jóval alkalmasabb „soft power” eszközök, mint a hagyományos televíziózás.
Megfigyelők azonban egyébként is rámutattak: valójában Moldova korántsem áll az orosz érdeklődés központjában. Annyira biztosan nem, hogy számottevő propagandával próbálná meg manipulálni az ország közvéleményét. Inkább arról lehet szó a háttérben, hogy egyes politikai szereplők – ráadásul jelentős média érdekeltségekkel – igyekeznek meglovagolni a Nyugat-Európában felerősödő oroszellenességet.
Moldovans circumvent ban on Russian ’propaganda’; Kate Baklitskaya; Euronews; 2018. március 27.

GAMING HETI: FÉRFIAS JÁTÉKOK
Van egy jó hírünk: itt van a Rossz hír!
A héten új rovattal szeretnénk előrukkolni. Játékokról lesz szó, de komolyakról. Témánkhoz illeszkedve természetesen főleg digitális játékokról, de már most bevalljuk: néha kivételt teszünk, és egy-egy különösen érdekes, vagy fontos asztali társasról is hírt adunk majd. Mindegyikük kapcsolódik majd azonban témánkhoz, a diplomáciához, a nemzetközi kapcsolatokhoz, nemzetközi konfliktusokhoz.
Ez volt a címben ígért jó hír. És a rossz hír? Az persze inkább csak szójáték volt. De azért nagyon is valóságos! Ma ugyanis egy olyan mobil alkalmazást szeretnénk bemutatni, ami jó bevezető, jó példa arra, hogy a sokat emlegetett „gamifikáció”, a játékos formába öntés hogyan éri el a legkomolyabb (néha véresen komoly) területeit is az életnek. A játék neve „Bad News”, azaz „Rossz hír” – ténylegesen ezt az elnevezést adta neki tervezője, a török Gökhan Yücel. Szándéka szerint ugyanis ez a könnyen áttekinthető, könnyen működtethető, mobilon bárhol elővehető kis alkalmazás korunk sokat emlegetett mumusa, az álhírek, a „fake news” elleni küzdelemben lehet okos segédeszköz.
A török szakember, a digitális innováció egyik kiemelkedő alakja hazájában, úgy vélte: korunk digitális diplomáciai ökoszisztémájának leggyakrabban emlegetett problémájával, az álhírrel, úgy tudunk a legkönnyebben szembeszállni, ha beleképzeljük magunkat az – álhírgyártó helyébe! Ha egy egyszerű játékmenetet követve, lépésről lépésre kiismerjük az online manipulátorok szándékait, gondolkodásmódját, taktikáját. Vagyis: taktikáit, hiszen a játék is végigvezet minket, leleplezve az online manipulátorok leggyakoribb fogásait, a megosztástól kezdve a diszkreditáláson át az érzelmi befolyásolásig. A megközelítés szokatlan, de korántsem ismeretlen: a legkomolyabb „játékokban”, például a nemzetbiztonsági és hírszerző elemzésben használatos egyik módszer az ellenfél fejével tanít meg gondolkodni.
Bad News

KÖNYVSZEMLE – KLASSZIKUSOK
Tavares, Rodrigo (2016): Paradiplomacy. Cities and States as Global Players. New York, Oxford University Press
Szavaink néha kifejezetten tévútra vezethetnek. Első pillantásra furcsa, és – talán a sportvilágban elharapózó használat nyomán – más asszociációkat keltő az e héten olvasásra ajánlott könyv címe: „Paradiplomácia”. Valójában egy különös, de az utóbbi években apránként mind divatosabbá váló fogalommal, sőt, talán helyesebb, ha azt mondjuk: koncepcióval ismertet meg minket. Valójában arról van szó, hogy egyes modern nagyvárosok (és itt gondoljunk valóban nagy, sokmilliós, néha tízmilliós központokra), vagy térségek, régiók, esetleg szövetségi területek, szövetségi államok önálló külpolitikai tevékenységbe kezdhetnek – méghozzá éppen az IKT-forradalom által biztosított korszerű eszközparkra támaszkodva. Ez a tevékenység, angol szóval a „paradiplomacy” persze – a szuverén államokéhoz képest – csak korlátozott hatásköröket ölel fel, ám jellegében, hatásában valódi külkapcsolat építés és menedzselés. És egyre inkább vérbeli digitális diplomácia.
A téma legjelesebb művelője, a portugál Rodrigo Tavare írta meg a szakterület egyetlen átfogó szakmunkáját. A szerző nem csupán elméleti szakember: a brazil Sao Paulo szövetségi állam „külügyminisztereként” éppen egy ilyen entitás, egy feltörekvő óriásrégió önálló külkapcsolatainak építésében szerzett gyakorlati tapasztalatokat.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. március 26-március 29.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

TÁER – „Digitális URH rádiórendszer üzemeltetési szolgáltatás”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/59
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság
Nyertes ajánlattevő: Fercom Systems Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.760.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – “A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú projekt keretében NMTK PILOT I. beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/59
Ajánlatkérő: Lechner Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: ÍV STUDIO Építésztervező Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése: Nyertes ajánlattevő feladata Nemzeti Mintaterv Katalógus előkészítése keretében mintatervek elkészítése, ezen belül tervezési feladatok ellátása, 8 karakterében eltérő családi ház tervének kidolgozása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 16.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – “A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosító számú projekt keretében településrendezési eszközök elektronikus feldolgozása”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/60
Ajánlatkérő: Lechner Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: Sagemcom Magyarország Elektronikai Kft.
A közbeszerzés ismertetése: Nyertes ajánlattevő feladata a 3D alapú adat infrastruktúra tervezése és kialakítása. A szerződés teljesítése során digitálisan/vektorosan fel kell dolgozni és adatbázisba kell szervezni a közbeszerzési dokumentum (továbbiakban: KD) műszaki leírás mellékleteiben felsorolt települések területére vonatkozóan a szabályozásiterveket, a településszerkezeti terveket, valamint a helyi építési szabályzatok helyrajzi számhoz kötött adatait.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 227.380.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – „Egységes Szociális Ellátások Ügyvitel-támogató rendszer (ESZEÜR) fejlesztése (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00043 azonosító számú projekt keretében)”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/60
Ajánlatkérő: Csongrád Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: Tigra Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés ismertetése: Egységes Szociális Ellátások Ügyvitel-támogató rendszer (ESZEÜR) fejlesztése a KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-152016-00043 számú projekt keretében, egy országosan egységes, integrált a szociális ellátások ügyviteli támogatását elvégző az ügyviteli folyamatok és az eljárásban érintett természetes személyek személyes adatainak tárolását, kezelését folyamatvezérlésre épülő informatikai rendszerben történő létrehozása, amely komplex, háromrétegű architektúra épül, az előírt informatikai biztonsági osztályba sorolásnak megfelelő biztonsági szintet teljesíti, központilag működtethető és országos kiterjedésű felhasználó kört szolgál ki. Az ESZEÜR összekapcsolásra kell kerüljön az egyablakos ügyintézést támogató intelligens integrált kormányhivatali folyamattámogató EKEIDR rendszerrel, valamint a Szabályozott és a Központi Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások (SZEÜSZ és KEÜSZ) igénybevételével kialakítandó központi szolgáltatásokkal. Ehhez kapcsolódóan a közbeszerzési dokumentum műszaki leírásában meghatározott szoftverfejlesztés (1 db szoftverfejlesztés) és egyéb kapcsolódó feladatok ellátása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 688.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram keretében idős gondozottak ellátására alkalmas vészjelző-segélyhívó karperecek és hozzákapcsolódó rendszer szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/60
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Kft
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 191.080.000,- Ft
Lásd bővebben

Versenypolitikai Tanácsadó Irodahálózat kialakítása és működtetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/60
Ajánlatkérő: Gazdasági Versenyhivatal
Nyertes ajánlattevő: Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 79.731.336,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről “SI-HU123 projekt azonosítószámú e-documenta Pannonica” című projekt keretében “Könyvszkenner beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/60
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Levéltár
Nyertes ajánlattevő: Pedro Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.050.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről_Mobil alkalmazás kialakítása-MNB Pénzügyi Navigátor (KBF/783/2017)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/60
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Invitech Megoldások Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 36.960.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről: VIZEK informatikai fejlesztéshez kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/61
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: HRK Consulting Tanácsadó Kft.
Rövid meghatározás: A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében tervezett KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023 számú, Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer kialakítása (VIZEK) elnevezésű kiemelt projekt sikeres megvalósításához szükséges informatikai fejlesztéshez kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok ellátása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 22.705.000,- Ft
Lásd bővebben

Postafelügyeleti informatikai rendszer kifejlesztése, üzembe helyezése és alkalmazás-támogatása (tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/62
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Interface Számítástechnikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 57.240.000,- Ft
Lásd bővebben

TEE – Adásvételi szerződés keretében Microsoft licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/62
Ajánlatkérő: Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: M&M Computer Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 80.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Nagy sávszélességű internet szolgáltatás és adatátviteli (bérelt vonali) szolgáltatás igénybevétele”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/61
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Cor@Net Távközlési Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 450.000,- Ft/hónap
Lásd bővebben

„EFOP-2.2.18-17 pályázat keretében a Dombóvári Szent Lukács Kórház számára betegazonosító rendszer beszerzése II. Szolgáltatásmegrendelés-eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/61

Ajánlatkérő: Dombóvári Szent Lukács Kórház
Nyertes ajánlattevő: DOCAGE Informatikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az MTA intézményei részre MS szoftver licencek biztosítása tárgyában indított eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/61
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Titkársága
Nyertes ajánlattevő: Rufusz Computer Informatika Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 49.771.818,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztatás az eljárás eredményéről – „Az Ibtv-nek való megfelelőség biztosítása: kódaudit, szakértői szolgáltatások”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/61
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: ACPM IT Tanácsadó Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése: „Az Ibtv-nek való megfelelőség biztosítása: kódaudit, szakértői szolgáltatások”
Az anonimizált bírósági határozatok kereshetőségének továbbfejlesztése, a bírósági eljárások iratainak elektronizálása, és a Központi Kormányzati Szolgáltatási Buszhoz való csatlakozás. E három hatásterületre figyelemmel a projekt első fő célja, hogy a jogkereső állampolgárok egységes, jól kereshető anyagokból tudjanak tájékozódni a bírósági határozatok tartalmáról, amelyek a hatályos jogaszályoknak megfelelően vannak anonimizálva, a második fő célja a bírósági periratok elektronikus betekintésének biztosítása az arra jogszabályban felhatalmazás alapján teljes körű iratbetekintési jogosultsággal rendelkező ügyfelek és bírák számára, a harmadik fő célja a bírósági eljárásokban használt közhiteles nyilvántartásokkal való interoperabilitás kiépítése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 41.664.000,- Ft
Lásd bővebben

Irodai multifunkciós berendezések bérlése és teljes körű üzemeltetési szolgáltatás biztosítása – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/62
Ajánlatkérő: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: CANON Hungaria Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Keretmegállapodás a GINOP 3.4.3.-VEKOP-15-2016-00001 számú projekt keretében optikai hálózatok tervezésére”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/62
Ajánlatkérő: MVM NET Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Sagemcom Magyarország Kft.;OT Industries – KVV Kivitelező Zrt.;OT Industries Tervező Zrt.;Sagemcom Magyarország Kft.;pro Montel Zrt.;OT Industries – KVV Kivitelező Zrt. (Közös ajánlattevő);OT Industries Tervező Zrt. (Közös ajánlattevő);Sagemcom Magyarország Kft.;Sagemcom Magyarország Kft.;Generál-Telecom Mérnöki Szolgáltató Kft.;Mátra-Phone Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.;Sagemcom Magyarország Kft.;pro Montel Zrt.;Generál-Telecom Mérnöki Szolgáltató Kft.;Mátra-Phone Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.;Sagemcom Magyarország Kft.;OT Industries – KVV Kivitelező Zrt.;OT Industries Tervező Zrt.;Sagemcom Magyarország Kft.;OT Industries – KVV Kivitelező Zrt.;OT Industries Tervező Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 86.953.224,7 Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Előzetes átláthatósági hirdetmény az MTA LGK meglévő CT-EcoSTAT szoftver továbbfejlesztése és supportja tárgyában
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/60
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Létesítménygazdálkodási Központ
Nyertes ajánlattevő: CompuTREND Zrt.
Rövid meghatározás:
Az MTA LGK meglévő CT-EcoSTAT szoftver továbbfejlesztése és supportja az alábbiak szerint:
a) a kifejlesztett Központi Projektnyilvántartó rendszer (KöPeNY) szoftvermodul továbbfejlesztése;
b) a Fejezeti Intézményi Adatok Tára (FIAT) szoftvermodul fejlesztése, felhasználói oktatás biztosítása;
c) az MTA Titkársága, valamint az MTA összes intézménye számára a már meglévő korlátlan idejű és számú felhasználási jog kiterjesztése a CT-EcoSTAT szoftver továbbfejlesztett KöPeNY modulra, továbbá a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező FIAT modulra,
d) a CT-EcoSTAT szoftverhez és annak szoftvermoduljaihoz kapcsolódó folyamatos szakmai tanácsadási, szoftverkövetési és adat-karbantartási szolgáltatás;
e) a CT-EcoSTAT szoftver és szoftvermoduljaihoz kapcsolódó további, a használat során felmerült fejlesztési szolgáltatások biztosítása évente maximum nettó 2.362.000.- Ft (bruttó 3.000.000,- Ft) keretösszeg erejéig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 56.907.950,- Ft
Lásd bővebben

ÖNKÉNTES ELŐZETES ÁTLÁTHATÓSÁG – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal részére „Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/62
Ajánlatkérő: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

A közbeszerzések nyilvánossága

„…A közbeszerzések és az adatvédelem területén folytatott közel két évtizedes ügyvédi és kutatómunkám során egyre erősödött bennem az a feltevés, mely szerint mind uniós, mind pedig hazai szinten a közbeszerzések célja nemcsak a – vonatkozó uniós és magyar jogi normákban egyaránt deklarált – hatékony közpénzfelhasználás megvalósítása. Hanem – a történeti-jogtörténeti fejlődés alapján is jól nyomon követhetően – a közbeszerzések szabályozása a fenti elvhez legalábbis közelítő jelentőséggel, a fennálló hatalmi struktúrák legitimálására is hivatott. Egyszerűbben megfogalmazva: a közbeszerzések célja nemcsak az, hogy az általános piaci viszonyokat meghaladó, de legalábbis elérő hatékonysággal és biztonsággal kerüljön sor a közhatalmi szervezetek szerződéseinek megkötésére és teljesítésére, hanem hogy a társadalom tagjai elhiggyék, hogy a hatalom a közbevételeket a jó gazda gondosságával használja fel, azaz, hogy a társadalom tagjai elhiggyék, hogy az állam e körben (is) jól működik.

Úgyszintén a bizalom a kulcsszava annak a jelen dolgozatban részletesebben tárgyalandó másik következtetésnek is, mely szerint az állami kényszer, az állam jogi szabályozó eszközei önmagukban nem lehetnek elegendőek a közpénzfelhasználás hatékonyságának növeléséhez, hanem ezzel legalább azonos mértékben hangsúlyosan jelenik meg a közbeszerzések rendszere iránti társadalmi bizalom megszerzésének és fenntartásának kérdése. Ha ugyanis a társadalom tagjai elfogadják, hogy a közbeszerzések az ő javukat szolgálják, ez – a közbeszerzési morál, etika emelkedése révén – adott esetben nagyobb mértékben segítheti elő a közpénzek gondos elköltését, mint a jellemzően kazuisztikus indíttatásból, hazánkban az elmúlt tizenöt évben évi három-, négy alkalommal rendszeresen bekövetkező törvénymódosítások. Szemléletes példája lehet ennek, hogy a skandináv országokban annak ellenére tekinthető hatékonyabbnak a közbeszerzések rendszere a hazainál, hogy a jogi szabályozás terjedelme csupán tizede-huszada a magyar joganyagnak. A fentiekből adódik viszont az is, mely szerint a közbeszerzések területén jelentkező problémákat a közhatalom vélhetően képtelen egyedül megfelelően kezelni, ehhez össztársadalmi együttműködésre van szükség.

Ha pedig ezt a következtetést a jogi alapelvek szintjére transzformáljuk, úgy megállapíthatjuk azt is, hogy az állam ellenőrző funkciója mellett a közbeszerzések területén a társadalmi nyilvánosságnak is egyre jelentősebb szerepet kell kapnia, hiszen a közbeszerzések társadalmi legitimációjának előfeltétele az, hogy a polgárok minél teljesebb mértékben nyomon követhessék a közpénzfelhasználás teljes folyamatát. A megfelelő szintű nyilvánosság azonban emellett – az Európai Unió Bírósága ismertetésre kerülő ítéleteiből is levezethetően – a közbeszerzések területén másik kiinduló elvnek tekinthető, best value for money –elv érvényesüléséhez is elengedhetetlen, hiszen nyilvánosság nélkül nem alakulhat ki tisztességes verseny, ami nyilvánvaló előfeltétele annak, hogy a közpénzért a lehető legmagasabb érték kerülhessen beszerzésre.

A hatékony közbeszerzési rendszer megteremtésének az alapja tehát így az átláthatóság, a transzparencia, ezáltal az információszabadság minél megfelelőbb szintű érvényre jutása és juttatása, mind jogalkotói eszközökkel, mind pedig az azon túli – a civil szférára irányadó normatív szabályok diszpozitivitásából fakadó előnyök kiaknázására fokozottabban alkalmas – magánjogi aktusokkal…”

Forrás:
A közbeszerzések nyilvánossága (2017); Dudás Gábor János; Szegedi Tudományegyetem, Állam- és jogtudományi Doktori Iskola; A védés időpontja: 2018-V-23 11:00, helye: Szeged, Tisza Lajos krt. 54., Állam-és Jogtudományi Kar, Kari Tanácsterem (PDF)

Kohéziós Politika 2014–2020. Az EU belső fejlesztéspolitikája a jelen programozási időszakban

„A kiadvány a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében került kiadásra.
Készült A fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése alprojekt keretében

Szerzők:
Hajdu Szilvia (5. modul), Kondor Zsuzsanna (1. modul), Kondrik Kornél (3. modul), Miklós-Molnár Marianna (4. modul), Nyikos Györgyi (2. modul és 1.3 fejezet), Sódar Gabriella (6. modul)

A kézirat lezárva: 2016. december 31.”

Forrás:
Kohéziós Politika 2014–2020; Nyikos Györgyi (szerkesztő); Dialóg Campus Kiadó; ISBN 978-615-5680-52-6; 2017 (PDF)

Flörtölés vagy „Flingelés”? – A blockchain technológia és szexuális beleegyezés

„Korunk jogászai számára az egyik legnagyobb kihívást a technológiában rejlő és a rohamos műszaki fejlődés által megnyitott informatikai lehetőségek jelentik. Elegendő, ha a Facebook vagy a Google legújabb fejlesztéseire gondolunk, és már is számtalan érdekesebbnél – érdekesebb adatvédelmi és személyiségi jogi kérdéssel állunk szemben.

Az ilyen és ehhez hasonló visszaélések megelőzésére már több elképzelés is megfogalmazódott, azonban ezen megoldási kísérletek közül is kiemelkedik az ún. blockchain technológia, amit napjainkban már a partnerkereső applikációk területén is alkalmaznak.

A holland LegalThings One nevű, a jogban rejlő műszaki és technológia lehetőségekkel foglalkozó csoport létrehozott egy ‘Legal Fling’ nevű blockchain alapú rendszert, mellyel a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy anélkül rögzíthessenek egy, hálószobai dolgaikról szóló, megállapodást, hogy a romantikus pillantok közepette papírt és tollat kellene ragadniuk. Az alkalmazás célja, a megalkotók állítása szerint nem más, minthogy a #metoo botrány tanulságaiból kiindulva a hasonló eseteket elkerüljék, azáltal, hogy akik szorosabb testi kapcsolatba kívánnak kerülni egymással, rögzítik az együttlétre vonatkozó, kölcsönösen elfogadott feltételeiket…”

Forrás:
Flörtölés vagy „Flingelés”? – A blockchain technológia és szexuális beleegyezés; Szabó Patrik; arsboni; 2018. március 23.

Elérhető a Földmegfigyelő Műholdak Bizottsága által kiadott Földmegfigyelés Kézikönyve (CEOS SDG Handbook)

„A GEO4SDG munkacsoport mai ülésének napirendjén szerepel, hogy megjelent és elérhető a Földmegfigyelő Műholdak Bizottsága által kiadott, Földmegfigyelés Kézikönyve (CEOS SDG Handbook), amely azt mutatja be, hogy a földmegfigyelés adatai hogyan támogatják a fenntartható fejlődési célok (FFC) elérését…”

Forrás:
RFG Napló; 2018. március 28.
The Earth Observation Network. Satellite Earth Observations in Support of the Sustainable Development Goals; European Space Agency; 2018 (PDF)

Az autonóm – vagy önvezető – autók jogi szabályozásának kérdései

„A genfi autószalon idei kínálatát elnézve egyértelmű: mára nem utópia a sofőr nélküli jármű. A technikai fejlődés megválaszolandó kérdések elé állítja a jogalkotót. Így van ez az autonóm – vagy önvezető – autók jogi szabályozásának esetében is. A nemzetközi trendekről, a lehetséges hazai szabályozásról, az újítás által felvetett jogi és etikai kérdésekről Udvary Sándorral, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi docensével beszélgettünk.

Februárban Győrben zajlott az Autonóm Járművek Jogi Kérdései Kompetenciaközpont projektbemutató workshopja, melyen Ön is részt vett, előadott. Győrben láthatóan nagyon szoros az együttműködés a tudományterületek között. Szükségszerű a jogtudomány és a technológia ilyen jellegű kooperációja?
Nem szükségszerű. De ha be szeretnének vezetni egy újítást, mint ahogy itt is az a cél, hogy ez a típusú autó az utakra kerüljön, akkor az ipar szükségszerűen gondolkodik azon, hogy az ipari innovációval párhuzamosan jogilag is „előállítsa” a terméket. Lehet egy autógyárnak kiváló újítása, ha azonban ez jogilag olyan kockázatokat vet fel, amivel nem foglalkoznak, vagy amit nem tudnak kezelni, akkor a fejlesztés nem lesz sikeres. Amíg a mérnököknek meg kell alkotnia a csodát – és amit most alkotnak, az tényleg csoda –, addig a jogászoknak ennek a társadalmi elfogadottságával és a jogi szabályozásba való beillesztésével kell megküzdeniük. Én a hozzáadott értéket a jogászok részéről azon kockázatok feltárásában látom, amelyek ezekkel a termékekkel, fejlesztésekkel szükségképpen együtt járnak. A feladat: megvizsgálni a jogrendbe való beillesztés lehetőségeit, azzal a céllal, hogy az újítások társadalmi többletet, hasznot hozzanak.

Napjainkban sajnos megkerülhetetlen kérdés, hogy a jog védelmet tud-e majd nyújtani az autonóm autók elterjedésével várható kockázati tényezők – például a terrorveszély – ellen.

Az igazi kérdés a jogászok számára az, hogy ki tehető felelőssé ezekért a kockázatokért?

Bennem is felmerült, hogy vajon lehetséges-e a robotok önálló felelőssége?
Hadd említsek két nevet: Klein Tamás és Tóth András kifejezetten ilyen robotjogi kérdéseket kutatnak. Én párhuzamosan velük, önálló kutatóként foglalkozom a saját résztémámmal. Ez azonban sokkal szélesebb tárgykör, ami felveti a mesterséges intelligencia jogi elfogadásának, ne adj’ Isten – és szó szerint – jogi személyiséggel való felruházásának a kérdését, ami nagyon messzire vezetne – bár tudományos cikkekben már foglalkoztunk ilyesmivel. Az Európa Unió egyes bizottságai például már figyelmet szentelnek a „robo sapiens” megjelenésének.

A végső kérdés az, hogy meg kívánjuk-e adni a „teremtménynek” azt az önállóságot, ami az ember esetében adottság és amellyel részt tud venni a társadalmi életben. Persze itt az is kérdés, hogy egyáltalán eljutottunk-e arra a technikai szintre, ahol valódi önállóságról beszélhetünk. Jelenleg a válaszom nemleges, de ez a társadalmi, technikai fejlődéssel akár változhat is. A „szép új világ” fogja megmondani, hogy ez a cél elérhető-e.

Milyen változások várhatóak az autonóm autók megjelenésével a tulajdon- és kárfelelősségi kérdésekben, a közlekedési szabályokban, a büntető és szabálysértési jogban?
Eddig olyan kutatást nem folytattam, ami a tulajdonviszonyokban, a tulajdonjogi kérdésekben való változást mérte volna fel. Az első gondolatom az, hogy itt nem az autonóm autók fognak feltétlenül fordulatot hozni, hanem az autók közösségi használata – ami már az analóg autóknál is megjelent. Az autonóm autók esetében a közösségi használat nem szükséges, bár előnyös, hogy ezek még könnyebben vezethetővé válnak. A változást itt nem az autonóm autó hozza, mert az már úton van Budapest és Nyugat Európa útjain.

A kárfelelősségi kérdések esetében a változást az jelentheti majd, hogy itt az ember, mint a közlekedési helyzetben szükségszerűen résztvevő személy – részben vagy teljesen – kikerül a képletből. A felelősséget nagyban befolyásolja, hogy milyen autonóm járműről van szó. Olyanról, amelyik teljes mértékben képes részt venni a közlekedési helyzet totalitásában és kezelni azt, vagy olyanról, amelyik erre részlegesen képes. Erre az amerikai jogi szabályozás négy, az európai megoldásokkal párhuzamos magyar pedig öt kategóriát alkotott. A legteljesebb autonómiával rendelkező gépjárműveknél az autó teljes mértékben kikerül az emberi kontroll alól. Ebben az esetben a közlekedési helyzettel együtt járó kárveszélyt telepíteni kell. Ez jogalkotói kérdés lesz, ha azonban a jogalkotó nem foglalkozik vele, akkor a hagyományos szabályoknak megfelelően a bíróságoknak kell majd döntenie. Mivel a mi jogi szabályozásunk generális – szemben az amerikai, eseti jellegű „tort” koncepcióval –, a bíróságok fel lesznek szerelve azzal a jogi fogalmi készlettel, ami alapján dönteni tudnak, mégis számtalan probléma felmerülhet majd.

A potenciális szabálysértések kapcsán talán említsük meg a legáltalánosabbat: a gyorshajtást. Egy programozott vezetési mód ezt a fajta szabálysértést radikálisan csökkenteni fogja, mert míg az embernek szabadságában áll megszegni a szabályokat, addig a gépeket szabályozni lehet és kell is arra, hogy ezeket megtartsák. A vízió szerint egészen máshogy alakulnának majd a sebességhatárok egy teljes mértékben automatizált közlekedési rendszer esetében. A sebességhatároknak nem lesz olyan módon értelme, ahogyan ma ismerjük őket. A gépi reakcióidő sokkal gyorsabb, mint az emberi; a gépi érzékelés sokkal jobb mint a humán érzékelés. Ebből a szempontból tehát hatalmas javulás érhető el a közlekedés minőségében. Egy teljesen szabályozott környezetben vélhetően jóval gyorsabb sebességeket lehet majd megengedni. Praktikusan viszont az autonóm járművek és az ember által vezetett járművek nagyon hosszú ideig fognak egymás mellett működni. Csak egy nagyon hosszú biztonsági periódust követően valósulhat meg az, hogy az ember már egyáltalán nem fog részt venni a közlekedésben – irányítóként. Itt a jogászok mellett – akik a felelősségi kérdéseket szabályozzák – a közlekedési szakembereknek is fontos szerepe lesz.

Egy tanulmány szerint az „egy autó egy sofőr” elv változna az autonóm autók megjelenésével és a közösségi használat válna jellemzővé. Ez a környezet védelme szempontjából pozitív, de hogyan lehet jogilag szabályozni?
Több út áll az ipar előtt a fejlesztés tekintetében. Az egyik, amikor egy közlekedési egységet tesznek teljesen önállóvá – ezt én saját terminológiával „Singular Self Driving Vehicle”-nek (SSDV) neveztem el. A másik megoldás, ami gazdaságilag sokkal hatékonyabb, hogy összekötik ezeket a járműveket – mintegy „kollektív tudatba” foglalják őket és a kollektív tudat lesz az irányító. Az egyes egységek az utóbbi esetben minimális önállósággal fognak rendelkezni. Kicsit az etológusok által kutatott „boly”-tudathoz lehetne ezt hasonlítani. Gazdaságilag ugyan ez a hatékonyabb megoldás, de a kezdeti időszakban – amikor a ma futó járművekre szeretnék ráilleszteni ezt az új képességet – minden egyes egységet képessé kell tenni arra, hogy önállóan is részt tudjon venni a forgalomban. Ezt én a „közlekedési helyzetben való totális közreműködési képesség”-nek nevezetem el. Ilyenkor minden egyes egységet alkalmassá kell tennünk arra, hogy ugyanolyan reakcióidővel, ugyanolyan módon ugyanolyan programozottsággal önállóan lehessen részese a folyamatnak. Ez rendkívül költséges lehet. A központi egység irányítása hatékonysági előnyt jelent ugyan, de kockázatot is, amint erről korábban már beszéltünk.

Érdemes kitérni arra, hogy a folyamat során hogyan működjön együtt az ipar és a jogalkotás. Az ipar jár elől a folyamatban és jelzi, hogy mi az, amit meg tud és gazdaságosan meg kíván valósítani. A jogi szabályozásnak pedig azt kell megmondania, hogy mi az a közpolitikai, szabályozási igény, amit mindenképpen megkövetel a termékektől. Fogyasztóvédelmi és – mondjuk – közlekedésbiztonsági, közbiztonsági szempontból.

Van jó nemzetközi példa, jogi szabályozás?
Az Egyesült Államok szövetségi szintjén azt tették egyelőre lehetővé a sofőr fogalmát újraértelmezve, hogy a mesterséges intelligenciák is vezethessék ezeket az autókat. Az általam ismert amerikai szabályozás nem szövetségi, hanem tagállami szintű. Egyes tagállamok (Arizona, Florida) már meghatározták az önvezető autók fogalmát és adott esetben szabályozták ezeket. Az Egyesült Államok útjain évek óta tesztjelleggel működnek ilyen járművek. Már balesetben, sajnos halálos balesetben is voltak részesek. Ezek az esetek mutatnak rá arra, hogy a terület nem maradhat szabályozás nélkül. Egyáltalán nem biztos, hogy a jelenleg adott válaszok alkalmasak, hiszen az a feltételezés, hogy az autonóm járművek százszázalékos biztonsággal fognak tudni közlekedni, alaptalannak bizonyult.

Nemcsak a Tesla-féle közismert baleset, hanem egy azóta bekövetkezett másik baleset is riasztó. Ebben az esetben egy önvezető autóba az volt beprogramozva, hogy vészhelyzet esetén álljon meg és ne tegyen további lépéseket, azaz ne mozduljon. A baleset viszont úgy következett be, hogy egy kamion rátolatott erre az autóra. Ha ember vezeti az autót, ő az életét mentve fél métert tolatott volna és megmenekül – program nélkül az autonóm autó nem tette ezt, mert nem volt élete, amit mentett volna. Szükségképpen lesznek tehát a programozó számára előre nem látható forgalmi helyzetek. Az információs technológiával foglalkozó szakemberek adaptív tanulási módszerrel rendelkező mesterséges intelligenciákat vizionálnak. Ezek biztosan számos helyzetet meg tudnak oldani, de az embernek még mindig megvan az az előnye, hogy van egy önfenntartási ösztöne.

Megvan továbbá az etikai döntési képessége, amivel már foglalkoznak külföldön. Sok esetben csak a rossz és rossz között tud majd választani egy program és erre megoldást – még pedig a jogon túli megoldást – kell tudni alkalmazni. Egy termék piaci értékét pedig radikálisan csökkentheti, ha veszélyhelyzetben a benne ülőt veszélyezteti.

Magyarországon egyelőre tesztpályákra (pl. Zalaegerszeg) korlátozódik az autonóm járművek működési lehetősége. A vezetést segítő rendszerek viszont simán besimultak a jogi szabályozásba, holott ezek is az autonómiának bizonyos fokát jelentik…”

Forrás:
Dr. Udvary Sándor – Önvezető autók joga; Horváth Eszter; Jogi Fórum; 2018. március 13.

Törvények, rendeletek

6/2018. (III. 26.) IM utasítás az Igazságügyi Minisztérium informatikai biztonsági szabályzatáról

„…Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 11. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára a következő utasítást adom ki:

1. § Az Igazságügyi Minisztérium informatikai biztonsági szabályzatát az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg…”

Forrás:
6/2018. (III. 26.) IM utasítás az Igazságügyi Minisztérium informatikai biztonsági szabályzatáról; Nemzeti Jogszabálytár (a teljes szabályzat elérhető, egyetlen részt kivéve!)
Az igazságügyi miniszter 6/2018. (III. 26.) IM utasítása az Igazságügyi Minisztérium informatikai biztonsági szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 13. szám; 2018. március 26.; 11106-1138. oldalak (PDF)

1165/2018. (III. 27.) Korm. határozat az „okos város” funkcionalitás magyarországi elterjedését szolgáló központi szolgáltatásplatform létrehozásával kapcsolatos intézkedésekről

„A Kormány – egyetértve az „okos város” funkcionalitás magyarországi elterjedését szolgáló központi szolgáltatásplatform létrehozásával és e célból Monor Városban megvalósított pilot projekt központi finanszírozásával –

1. a szolgáltatásplatform szakmai, illetve jogi megalapozásához szükséges megvalósítási tanulmány előkészítése céljából

a) felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon 10 000 000 forint költségvetési forrás egyszeri biztosításáról a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 1. Belügyminisztérium igazgatása cím javára;

b) felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon 5 000 000 forint költségvetési forrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség igazgatása cím javára;

c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva elrendeli a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet címrendjének 58. Monor Város Önkormányzata feladatainak támogatása alcímmel történő kiegészítését;

d) az Áht. 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – az okos város funkcionalitás létrehozását megalapozó helyi előkészítési feladatokhoz – a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai cím terhére 5 000 000 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 58. Monor Város Önkormányzata feladatainak támogatása alcím javára, az 1. melléklet szerint;

e) egyetért azzal, hogy a belügyminiszter a d) alpont szerint átcsoportosított előirányzat terhére, az abban meghatározott támogatási célra, pályázat és támogatási kérelem benyújtása nélkül, a támogatás felhasználásának és elszámolásának részletes feltételeit meghatározó támogatói okirat alapján az érintett települési önkormányzat részére költségvetési támogatást nyújtson 2018. július 31-i felhasználási határidővel;

f) egyetért azzal, hogy a belügyminiszter az e) alpont szerinti költségvetési támogatást a támogatói okirat kiadását követően folyósítsa az érintett települési önkormányzat számára;

Felelős: az a)–d) alpontok vonatkozásában nemzetgazdasági miniszter, az e)–f) alpontok vonatkozásában belügyminiszter
Határidő: az a)–d) alpontok vonatkozásában azonnal az e)–f) alpontok vonatkozásában a forrás rendelkezésre állását követően azonnal

2. felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával, az 1. pont szerinti megvalósíthatósági tanulmány alapján

a) – Monor Város Önkormányzatával együttműködésben – készítse elő és terjessze a Kormány elé a központi okosváros-platformszolgáltatást közszolgáltatásként definiáló és ennek tartalmát részletesen meghatározó szabályozást;

b) tegyen javaslatot

ba) a platformszolgáltatáshoz – annak létrehozásához, bevezetéséhez, fenntartásához – szükséges központi költségek biztosítására,

bb) a Monor városban kialakított mintarendszer elkészítéséhez, bevezetéséhez és fenntartásához szükséges, valamint az azzal összefüggő helyi költségek biztosítására.

Felelős: belügyminiszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2018. július 31.”

Forrás:
1165/2018. (III. 27.) Korm. határozat az „okos város” funkcionalitás magyarországi elterjedését szolgáló központi szolgáltatásplatform létrehozásával kapcsolatos intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1165/2018. (III. 27.) Korm. határozata az „okos város” funkcionalitás magyarországi elterjedését szolgáló központi szolgáltatásplatform létrehozásával kapcsolatos intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2018. évi 44. szám; 2018. március 27.; 2108-2109. oldalak (PDF)

1175/2018. (III. 28.) Korm. határozat a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósítása érdekében 2018–2021. évek között szükséges intézkedésekről

„A Kormány

1. egyetért a Digitális Nemzeti Fejlesztési Program megvalósítása során elkészült Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiáról szóló 1404/2017. (VI. 28.) Korm. határozat 4. pontja szerinti, a 2018–2021. évek közötti időszakra vonatkozó akciótervben foglaltakkal, és annak forrásigényét legfeljebb 15 238 000 000 forintban határozza meg;

2. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter, a nemzetgazdasági miniszter bevonásával, valamint a Digitális Jólét Programjával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztossal (a továbbiakban: miniszterelnöki biztos) együttműködve – intézkedjen a közgyűjteményekben őrzött kulturális tartalmak digitális hozzáférésének és oktatási célú digitális felhasználásának elősegítése érdekében szükséges jogszabály-módosítások előkészítéséről;

Felelős: emberi erőforrások minisztere, igazságügyi miniszter, belügyminiszter, nemzetgazdasági miniszter, miniszterelnöki biztos
Határidő: 2018. szeptember 30.

3. a Nemzeti Adattár Projekt megvalósítása érdekében felhívja

a) az emberi erőforrások miniszterét, hogy gondoskodjon a digitalizáláshoz szükséges szabványok és módszertani segédletek kidolgozásáról;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2019. február 28.

b) a belügyminisztert, hogy – az emberi erőforrások minisztere bevonásával, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanáccsal és a Közgyűjteményi Digitalizálási Kollégiummal együttműködve – gondoskodjon az integrált keresőrendszer működését és műszaki tervezését tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről;
Felelős: belügyminiszter, emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2019. április 30.

4. a Nemzeti Adattár Projekt megvalósítása érdekében felhívja továbbá a nemzetgazdasági minisztert, hogy – az emberi erőforrások minisztere, valamint a belügyminiszter bevonásával – gondoskodjon

a) a 3. pont a) alpontja szerinti feladat megvalósítása érdekében a 2019. évben szükséges 10 000 000 forint rendelkezésre állásáról a 2019. évi központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;

b) a 3. pont b) alpontja szerinti feladat megvalósítása érdekében a 2019. évben szükséges 50 000 000 forint rendelkezésre állásáról a 2019. évi központi költségvetés XIV. Belügyminisztérium fejezetében;

c) a mintaprojektek adataihoz szükséges keresőoptimalizálás kialakítása érdekében

ca) a 2019. évben 100 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2019. évi központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;
cb) a 2020. évtől beépülő jelleggel 25 000 000 forint forrás rendelkezésre állásáról a központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;

d) a Közgyűjteményi Digitális Stratégia népszerűsítését célzó többlépcsős marketingkampány megvalósítása érdekében
da) a 2019. évben 30 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2019. évi központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;
db) a 2020. évben 25 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2020. évi központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;
dc) a 2021. évben 25 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2021. évi központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;

Felelős: nemzetgazdasági miniszter, emberi erőforrások minisztere, belügyminiszter
Határidő: az adott évi központi költségvetés tervezése során

5. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy – az emberi erőforrások minisztere bevonásával – gondoskodjon a múzeumi, levéltári és könyvtári területet, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap archívumait érintő

a) szolgáltatásfejlesztési feladatok végrehajtása érdekében
aa) a 2019. évben 512 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2019. évi központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;
ab) a 2020. évben 518 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2020. évi központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;
ac) a 2020. évtől beépülő jelleggel 197 000 000 forint forrás rendelkezésre állásáról a központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;
ad) a 2021. évben 378 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2021. évi központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;

b) gyűjteményfejlesztési feladatok végrehajtása érdekében
ba) a 2019. évben 2 723 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2019. évi központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;
bb) a 2020. évben 1 830 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2020. évi központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;
bc) a 2020. évtől beépülő jelleggel 985 000 000 forint forrás rendelkezésre állásáról a központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;
bd) a 2021. évben 793 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2021. évi központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;

c) aggregációfejlesztési feladatok végrehajtása érdekében
ca) a 2019. évben 840 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2019. évi központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;
cb) a 2020. évben 406 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2020. évi központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;
cc) a 2020. évtől beépülő jelleggel 349 000 000 forint forrás rendelkezésre állásáról a központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;
cd) a 2021. évben 241 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2021. évi központi költségvetés XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében;

Felelős: nemzetgazdasági miniszter, emberi erőforrások minisztere,
Határidő: az adott évi központi költségvetés tervezése során

6. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy – a nemzeti fejlesztési miniszter és a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos (a továbbiakban: kormánybiztos) bevonásával – gondoskodjon a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. által fenntartott Magyar Nemzeti Filmarchívumot érintő

a) szolgáltatásfejlesztési feladatok végrehajtása érdekében
aa) a 2019. évben 150 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2019. évi központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetében;
ab) a 2020. évben 50 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2020. évi központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetében;
ac) a 2020. évtől beépülő jelleggel 20 000 000 forint forrás rendelkezésre állásáról a központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetében;

b) digitális gyűjteményfejlesztési feladatok végrehajtása érdekében
ba) a 2019. évben 1 700 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2019. évi központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetében;
bb) a 2020. évben 405 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2020. évi központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetében;
bc) a 2020. évtől beépülő jelleggel 330 000 000 forint forrás rendelkezésre állásáról a központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetében;

c) aggregációfejlesztési feladatok végrehajtása érdekében
ca) a 2019. évben 70 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2019. évi központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetében;
cb) a 2020. évben 232 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2020. évi központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetében;
cc) a 2020. évtől beépülő jelleggel 128 000 000 forint forrás rendelkezésre állásáról a központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetében;
cd) a 2021. évben 82 000 000 forint egyszeri forrás rendelkezésre állásáról a 2021. évi központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetében;

Felelős: nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter, kormánybiztos
Határidő: az adott évi központi költségvetés tervezése során

7. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a miniszterelnöki biztos és a kormánybiztos bevonásával – készítsen évenkénti előrehaladási jelentést a Kormány számára a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia 2018–2021. évek közötti feladatainak előrehaladásáról;

Felelős: emberi erőforrások minisztere, miniszterelnöki biztos, kormánybiztos

Határidő: első alkalommal 2020. február 28., ezt követően minden tárgyévet követő február 28.

8. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával – vizsgálja meg a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. által fenntartott Magyar Nemzeti Filmarchívumban és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Archívumában őrzött audiovizuális kulturális javak analóg állományának egységes elhelyezését szolgáló raktározás feltételeit, mérje fel a raktározás megvalósításának költségigényét, jogi feltételeit, és készítsen előterjesztést a Kormány számára.

Felelős: emberi erőforrások minisztere, nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2018. szeptember 30.”

Forrás:
1175/2018. (III. 28.) Korm. határozat a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósítása érdekében 2018–2021. évek között szükséges intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1175/2018. (III. 28.) Korm. határozata a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósítása érdekében 2018–2021. évek között szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2018. évi 45. szám; 2018. március 28.; 2158-2160. oldalak (PDF)
Lásd még: 1404/2017. (VI. 28.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítása során elkészült Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiáról; Nemzeti Jogszabálytár
Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (2017-2025) (PDF)
Beszámoló az idei Muzeum@Digit Konferenciáról (2017. november 28-29); Lovász Dávid; Kalauz – a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont szolgáltatástámogató honlapja; 2017. december 6. („A szervezők a szakmai program összeállításánál nagy hangsúlyt fektettek az idén elfogadott Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) bemutatására”)