Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Csepreghy Nándor szerint nem sikerült elérni a bürokráciacsökkentés céljait
Tárgyszavak: Csepreghy Nándor, Európai Unió, Franciaország, intézményátszervezés, Kelet-Közép-Európa, konferencia, közigazgatás átszervezése, közigazgatási bürokráciacsökkentés, közigazgatási centralizáció, közigazgatási hatékonyság, Macron Emmanuel, Magyarország, V4, visegrádi országok
Nem csak pénzkihelyezésből áll a fejlesztéspolitika – Csepreghy Nándor előadása
Tárgyszavak: 2007-2013, 2014-2020, Csepreghy Nándor, fejlesztéspolitika, gazdaságpolitika, Kelet-Közép-Európa, konferencia, közigazgatási bürokráciacsökkentés, Magyarország, Modern Városok Program, távközlési infrastruktúra, uniós forrásfelhasználás, V4, versenyképesség, visegrádi országok
Infotér Konferencia 2017
Tárgyszavak: adatpolitika, Balatonfüred, digitális gazdaság, digitális infrastruktúra, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális oktatásügy, hálózat- és információbiztonság, Infotér 2017, Ipar 4.0, kibervédelem, Magyarország, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, Veszprém megye

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 9.
Tárgyszavak: Ausztrália, digitális diplomácia, digitális kormányzati szolgáltatások, Egyesült Államok, exporttámogatás, Facebook, felsőoktatás, gazdaságpolitika, Izrael, közösségi média, külgazdaság, külügyek, Málta, online tanfolyam, Oroszország, Twitter

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

A Kormány 1720/2017. (X. 5.) Korm. határozata az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer fővárosi és megyei kormányhivatalokban történő megvalósításához kapcsolódó további feladatokról
Tárgyszavak: digitális háttérszolgáltatások, digitális kormányzati szolgáltatások, Egységes Központi Elektronikus Irat- és Dokumentumkezelési Rendszer (EKEIDR), kormányhivatalok, közigazgatási háttérszolgáltatások, Magyarország

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Csepreghy Nándor szerint nem sikerült elérni a bürokráciacsökkentés céljait

„Bár a bürokratikus intézményrendszert sikerült átalakítani, a kormány bürokráciacsökkentése kudarcot vallott, ugyanis minden íróasztal meg tudja magyarázni a jogosultságát” – mondta a Portfolio.hu csütörtöki konferenciáján Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Mindez elég komoly nyilvános önkritikának számít Csepreghytől, aki több éven keresztül – többek között ugyanezen a konferencián, a Budapest Economic Forumon is – hangoztatta a kormány nagyszabású bürokráciacsökkentési terveit.

Tavaly Csepreghy még arról beszélt, hogy a ciklus végéig 100-150 ezer hivatalnoktól válik meg a magyar államigazgatás, közülük több tízezren némi átképzés után el is tudnának helyezkedni a magánszféra hiányszakmáiban, a megspórolt pénzt pedig a megmaradt közszolgák béremelésére költik. A számok néha változtak – volt, hogy Lázár János első embere akár 200 ezer ember kirúgását és átképzését is elképzelhetőnek tartotta 2018-ig.

Hogy ebből nem lesz semmi, az már egy ideje látszott, hiszen nemhogy nem csökkent, de még nőtt is az államigazgatásban dolgozók száma, nagyjából 7000 fővel azóta, hogy Lázár János először beszélt a bürokráciacsökkentésről. Mindazonáltal nem Csepreghy az első, aki elismerte a program kudarcát, egy szeptemberi kormányinfón Lázár János is beszélt erről. Azért a miniszterhelyettes annyira nem szomorú: „A bürokráciacsökkentés tekintetében a kormány egyik szeme sír, a másik nevet.” Ezzel Csepreghy arra utalt, hogy az államigazgatás átszervezésével, a háttérintézmények beolvasztásával vagy megszüntetésével 12 milliárd forintot spórolt meg az állam. A miniszterhelyettes szerint az „állami, gazdasági és társadalmi versenyképesség lényegében sínre van téve”.

A miniszterhelyettes többek között arról is beszélt, hogy a közeljövőben kemény vitákra lehet számítani a nyugat-európai és keleti tagállamok között a jogállamiság és a kohéziós politika kérdéséről. Csepreghy szerint az Emmanuel Macron francia elnök által képviselt nyugati integrációs modell korántsem rózsás a kelet-közép-európai régió számára, a magyar kormánynak és a régió más államainak ezért masszívan ragaszkodniuk kell az EU alapszerződéséhez.

Arról is beszélt, hogy 2018 tavaszáig „Brüsszel a belpolitikába be akar avatkozni kötelezettségszegési eljárásokkal”, ezzel is befolyásolva a választások eredményét.”

Forrás:
Csepreghy: Kudarcot vallottunk a bürokráciacsökkentéssel; Index.hu; 2017. október 5.
Lásd még: Nem csak pénzkihelyezésből áll a fejlesztéspolitika – Csepreghy Nándor előadása

Nem csak pénzkihelyezésből áll a fejlesztéspolitika – Csepreghy Nándor előadása

„Az európai uniós források eljuttatása a gazdasághoz csak szűk szegmensét tehetik ki a fejlesztéspolitikának, egy ország versenyképességét az állam, a gazdaság és a társadalom versenyképessége együttesen határozza meg – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Portfolio Budapest Economic Forum 2017 nevű konferenciáján.
Hibás gondolkodásnak nevezte, ha valaki az állami beavatkozás egyetlen eszközeként a pénzügyi juttatások minél hatékonyabb kihelyezését tartja számon.

Megjegyezte: az előző uniós pénzügyi ciklushoz képest lényegesen jobban áll az ország a források felhasználásában. Miközben a 2007-2013-as pályázati pénzek kifizetésének heti átlaga 5,8 milliárd forint volt, a 2012-2020-as forrásokból már hetente 24 milliárdot juttatnak el a vállalkozásokhoz – mutatott rá.

Csepreghy Nándor arra is kitért, hogy rendre megdőltek azok az elemzői állásfoglalások, amelyek szerint pusztán átmeneti a pozitív hatása a magyar kormányzati intézkedéseknek a gazdaságra. Az államadósság nem egy-két éve csökken, hanem hét éve töretlenül mérséklődik, a deficit 3 százalék alatt maradt tartósan, a gazdaság növekszik, a munkahelyek száma egyre magasabb, miközben a bérviszonyok is javulnak – sorolta az államtitkár.

A világ működése alapjaiban megváltozott a 2008-as válság után, a versenyképességi rangsorok értékelési szempontrendszere azonban a régi – mutatott rá parlamenti államtitkár arról szólván, hogy a versenyképességi rangsorok mennyire tükrözik egy ország valós pozícióját.

A bürokrácia csökkentésről, amely szintén fontos meghatározója egy ország versenyképességének, Csepreghy Nándor közölte, a kormányzati ciklusban fontos, de csak részeredményeket értek el. Az intézményrendszer átalakításának a munkáját a 8 csúcsminisztérium létrehozásával és a járási rendszer kialakításával befejezték – jegyezte meg.

Az átszervezett infrastruktúra jól vizsgázott a miniszter-helyettes szerint, hiszen míg például 2010-ben az ügyek mindössze 44 százalékát rendezték 8 napon belül az állami hivatalok, addig mára már ez az arány 85 százalék.

A kormány célja a vidék felzárkóztatása, amelyet többek között a Modern városok programon keresztül kívánnak megvalósítani – húzta alá Csepreghy Nándor, aki azt is hozzátette, hogy a következő szűk öt évben 3400 milliárd forintot juttatnak el a fővároson kívüli területekre.

Jövő év közepére Magyarországon nem lesz olyan helyrajzi szám, ahol ne lehessen rácsatlakozni a másodpercenkénti 30 megabájtos sebességű internet hálózatra – mutatott rá, hozzátette, hogy ezzel az ország az Európai Unióban az első olyan tagállam lesz, amely kipipálja ezt a feladatot.

Csepreghy Nándor szerint fontos, hogy a régió a jövőben is egységesen lépjen fel a térségi országok gazdaságát érintő ügyekben, ugyanis, mint mondta, számítani kell arra, hogy fel fognak erősödni a nyugat-európai üzleti érdekeket szolgáló erők a nemzeti érdekképviselettel szemben. „Nem szeretnénk, hogy Közép-Európa gazdasági és demográfiai hátországa legyen a magországoknak” – mutatott rá. Csak olyan típusú gazdasági kooperáció fogadható el a térség országai számára – folytatta -, amely mindkét fél érdekét szolgálja. A 150-200 milliós lakossággal rendelkező régió tud olyan erőt képviselni, hogy alkupozícióba juthasson a magországokkal szemben – tette hozzá az államtitkár.”

Forrás:
Nem csak pénzkihelyezésből áll a fejlesztéspolitika; Miniszterelnökség; 2017. október 5.
Lásd még: Csepreghy Nándor szerint nem sikerült elérni a bürokráciacsökkentés céljait

Infotér Konferencia 2017

„Helyszín: Balatonfüred, Anna Grand Hotel

PROGRAM (előzetes)

2017. október 18.

09:45 Köszöntő
Soltész Attila, elnök, Informatika a Társadalomért Egyesület

FŐELŐADÁSOK
10:00 Nyitóelőadás
Dr. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos, Miniszterelnöki Kabinetiroda

10:40 idMatrix Identity Governance – Válaszok a GDPR kihívásaira
Vida Szabolcs, ügyvezető, Innomatrix Services Kft.

11:10 Szabó Zoltán Attila, vezérigazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

11:30 Christopher Mattheisen, vezérigazgató, Magyar Telekom Nyrt.

11:50 kávészünet

12:15 Tavaszi Zsolt, államháztartási ügyekért felelős elnökhelyettes, Magyar Államkincstár

12:35 Vitályos Eszter, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, Miniszterelnökség

12:55 Kalocsai Kornél, szakfőigazgató, Nemzeti Adó- és Vámhivatal

13:15 „Okos védelem” – adatvédelem az IOT világában
Rákosa Gábor Gergely, vezérigazgató, metALCOM Zrt.

13:25
Somkuti András, ügyvezető Netlock Kft., elnök, Docler cégcsoport

13:35
Csillag Dávid, informatikai igazgató, Szerencsejáték Zrt.

13:45 Disruption by technology – gain or pain?
Ságodi Attila, partner, KPMG Magyarország

14:00 ebéd

Oktatási blokk
11:45
FŐELŐADÁSOK
Czunyiné dr. Bertalan Judit, a digitális oktatás tartalomfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos, Emberi Erőforrások Minisztériuma
Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője

12:45
MIT TUDUNK ÉS MIT KELLENE TUDNUNK AZ OKTATÁS RÉSZTVEVŐIRŐL?
Barthel-Rúzsa Zsolt, elnök, Századvég Alapítvány
Dr. Gloviczki Zoltán, elnök, Oktatási Hivatal
Horváth Péter, elnök, Nemzeti Pedagógus Kar
dr. Solti Péter, elnök, Klebelsberg Központ

13:50
EBÉD

15:00
ELŐADÁSOK
Dr. Csépe Valéria, köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos, Emberi Erőforrások Minisztériuma
Ordódyné Zoltán Katalin, Nemzetgazdasági Minisztérium: PIAAC

15:30
AGYAT DIGITALIZÁLNI?!
Prof. Dr. Csapó Benő, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet
Dr. Győri Miklós, habilitált egyetemi docens, intézet igazgató, BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet
Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője
Setényi János, oktatáskutató

16:25
KÁVÉSZÜNET

16:50
ELŐADÁSOK
Dr. Kelemen Csaba, főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Programozd a jövőd!
Boda József, alapító, ügyvezető, Codecool Programozó Iskola

17:20
KÜTYÜK AZ ISKOLÁBAN – ÁLDÁS, ÁTOK
Dr. Gyarmathy Éva, gyermekpszichológus, tudományos főmunkatárs
Horváth Áron, gimnáziumi tanuló
Rab Árpád, szociológus, kutató, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem
Dr. Szentiványi Gábor, ügyvezető, ULX Open Source Consulting & Distribution
Zsigó Zsolt, tanár, Bánki Donát Műszaki Szakközépiskola

KIFÜ SZÍNPAD – „DIGITÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEK ÉS HATÁSUK A DIGITÁLIS TÁRSADALOM FEJLESZTÉSÉRE” 12:15

SZEKCIÓ
12:00
INFRASTRUKTÚRA ÜZEMELTETÉS
Bakos Róbert, vezérigazgató-helyettes, MVM Net Zrt.
Dr. Huszty Gábor, szakértő, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
Kovács Péter, IT igazgató, MetALCOM Zrt.
Palánki Zsolt, informatikai főigazgató-helyettes, Nemzeti Adó és Vámhivatal
Pocsai Zsolt, üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

15:00
BLOCKCHAIN
Felvezető előadó: Benedek Péter, Blockchain Competence Center vezetője
Pataricza András, egyetemi tanár, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Popovics László, fejlesztési igazgató, OTP Bank Zrt.
Sík Zoltán Nándor, alelnök, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
Tavaszi Zsolt, államháztartási ügyekért felelős elnökhelyettes, Magyar Államkincstár
Dr. Trinh Anh Tuan, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, IVSZ Fintech Blockchain projekt vezető
Vágujhelyi Ferenc, elnök, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács

GINOP
Bernáth Tamás, vezérigazgató, Magyar Fejlesztési Bank
Essősy Zsombor, vezérigazgató, MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
Kott Ferenc, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Informatikai Kollégiuma
Rákossy Balázs, európiai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium
Dr. Solymár Károly Balázs, infokommunikációért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

STRATÉGIAI PROGRAMOK (ELŐADÁSOK)
Cseresnyés Péter, munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium
Schanda Tamás János, európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma
Dr. Demény Ádám, főigazgató, KEF Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Dr. Gyimóthy Tibor, Ferencz Rudolf, Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Tanszékcsoport Szoftverfejlesztési Tanszék
Kaszás Zoltán, vezérigazgató, T-Systems Magyarország Zrt.

PROJEKTEK FINANSZÍROZÁSA
Mészáros Mónika Alíz, ügyvezető, Intellexi Kft.
Savanyú Adrián, főosztályvezető, Miniszterelnökség Nemzetközi Együttműködési Programok Végrehajtási Főosztálya
Kiss Antal, ügyvezető igazgató, Magyar Fejlesztési Központ
Váradi Imre, ügyvezető, Vital Management Kft.

VISZ-SZÍNPAD: INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA DIGITÁLIS ÉRTÉKTEREMTÉSSEL
Bödör László, CIO, ügyvezető helyettes, OTP Mobil
Lechner Tudásközpont képviselője
Csillag Dávid, informatikai igazgató, Szerencsejáték Zrt.
Varga Krisztián, Budapesti Corvinus Egyetem

A GIROINSTANT ÉS A PSD2 NYÚJTOTTA LEHETŐSÉGEK, ÚJ FIZETÉSI MÓDOK LEHETŐSÉGEI, EZEK HATÁSA AZ ELEKTRONIKUS FIZETÉSEKRE
Barits János, COO, Fintechblocks
Benyó Péter, ügyvezető, OTP Mobil Kft.
Dávidhazy Gábor, főtitkár, EFISZ
Hankiss László, vezérigazgató-helyettes, ügyvezető igazgató, Stratégia és Elemzési Igazgatóság, Gránit Bank Zrt.
Kiss Sándor, vezérigazgató, Barion
dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, vezérigazgató, GIRO Zrt.

16:25
KÁVÉSZÜNET

16:50
SPORT DIGITALIZÁLÁSA
Felvezető előadás: Sárfalvi Péter, sportért felelős helyettes államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma
Kerekasztal-beszélgetés,
Balogh Gábor, elnök, Magyar Diáksport Szövetség
Dr. Genzwein Ferenc, kancellár, Testnevelési Egyetem
Iván Kristóf, egyetemi docens, dékán, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar

IPAR 4.0
Kerekes Antal, cégtárs, PWC Hungary
Kristóf Péter, szakértő, Informatika a Társadalomért Egyesület
Pomázi Gyula, iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium
Poór Károly, ICT divízióvezető, Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.
Tóth László, projektigazgató, KOM Központi Okos Mérés Zrt.
Váncza József, laborvezető, Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium, MTA SZTAKI

KIBERVÉDELEM, ETIKUS, NEM ETIKUS HACKELÉS
Dr. Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője
Bódis Ákos, regionális manager, Airbus DS SLC Magyarországi Fióktelepe
Dr. Kovács Zoltán, elektronikus információbiztonsági igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nagy Róbert Tibor, vállalati informatikai vezető, HungaroControl Zrt.
Nemes Dániel, elnök, biztributor Kft.
Prof. Dr. Rajnai Zoltán, Magyarország Kibervédelmi koordinátora
Tanka László, informatikai főosztályvezető, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

TÉRGAZDÁLKODÁS – A TÉR MINT VÉGES KÖZÖSSÉGI ERŐFORRÁS
Előadások,
Fekete Gábor, főosztályvezető, Budapest Főváros Kormányhivatala: Ingatlan nyilvántartás a felelős állami szervezet szemével
Nagy Róbert, szakértő, Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI): Holland és svéd példa bemutatása
Dr. Toronyi Bence, adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: Az ingatlan-nyilvántartás stratégiai problémái

Kerekasztal-beszélgetés,
Fekete Gábor, főosztályvezető, Budapest Főváros Kormányhivatala
Fischl Ákos, vezérigazgató-helyettes, OTP Jelzálogbank
Gódor Csaba, vezérigazgató, Lechner Tudásközpont
Dr. Szabó György, főtitkár, Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI)
Dr. Szinay Attila, jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium
Tóth Tamás, csoportvezető, MNV Zrt.

KÖZGYŰJTEMÉNY DIGITALIZÁLÁSI STRATÉGIA
Bánki Zsolt, főosztályvezető, Petőfi Irodalmi Múzeum
Pataki Tamás, Business Development Manager – DMS, Canon Hungária Kft.
Ráduly György, igazgató, Magyar Nemzeti Filmarchívum
Szatucsek Zoltán, igazgató, Magyar Nemzeti Levéltár
dr. Szemerei Péter, elnökségi tag, Informatika a Társadalomért Egyesület
dr. Tüske László, főigazgató, Országos Széchényi Könyvtár
Vaszily Miklós, vezérigazgató és operatív vezérigazgató-helyettes, Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
…
2017. október 19.
NYITÓELŐADÁS
09:15
Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter

PLENÁRIS FŐELŐADÁSOK
09:35
Kósa Lajos, megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter

09:55
Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár, Belügyminisztérium

10:15
Mastercard képviselője

10:30
KÁVÉSZÜNET

11:00
MAGYARY-SZÍNPAD: E-ÜGYINTÉZÉS I.
Felvezető előadás: Arató Dávid, vezérigazgató, IdomSoft Zrt.: Az IdomSoft Zrt. hozzájárulása az e-Ügyintézéshez
Felvezető előadás: Fedorkó Tamás, szolgáltatásfejlesztési és termékmenedzsment igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.: SZÜF

Kerekasztal-beszélgetés,
Arató Dávid, vezérigazgató, IdomSoft Zrt.
Espán Zsolt, kereskedelmi igazgató, Netlock Kft.
Fedorkó Tamás, szolgáltatásfejlesztési és termékmenedzsment igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár, Belügyminisztérium
dr. Kovács A. Tamás, szakértő, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
Pálinkás Csaba, stratégiai elemző, Miniszterelnökség
Varga László, szakmai igazgató, DMS One Zrt.

ENERGETIKA
Kósa Lajos, megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter
dr. Gál András Levente, állandó szakértő, Digitális Jólét Program
Dr. Gulyás-Kovács Gergely, vezérigazgató, iTeam Holding Zrt.
Dr. Molnár Gábor, vezérigazgató, KOM Központi Okos Mérés Zrt.
Szita Károly, elnök, Megyei Jogú Városok Szövetsége

FINTECH
Hetényi Márk, vezérigazgató-helyettes, MKB Bank
Barion Payment Zrt. képviselője
Dr. Dámosy Bálint, ügyvéd
Hollik István, országgyűlési képviselő, KDNP
Pataki Gábor, elnök, IVSZ Fintech munkacsoport vezető, Sharing Economy Szövetség

MAGYARY-SZÍNPAD: ADATPOLITIKA I.
Felvezető előadás: Sikolya Zsolt, elnökségi tag, Magyary Egyesület
Felvezető előadás: Papp Gergely Zoltán, terméktámogatási csoportfelelős, IdomSoft Zrt.: Adatpolitika érvényre juttatása az állami szoftverfejlesztések tekintetében
Kerekasztal-beszélgetés,
Digitális Jólét Program képviselője
Gódor Csaba, vezérigazgató, Lechner Tudásközpont
Papp Gergely Zoltán, terméktámogatási csoportfelelős, IdomSoft Zrt.
Prof. Dr. Risztics Péter Károly, Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont igazgatója, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

HUMÁNVÉDELEM
Felvezető előadás: Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, nemzetközi ügyekért felelős államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma
Dr. Baracsi Katalin, internet jogász
Farkas Attila Erik, állandó szakértő, Digitális Jólét Program
Feledy Botond, rektor, Szent István Jezsuita Szakkollégium
Dr. Illés Boglárka, ifjúságpolitikáért- és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma
Kurkó Zsuzsanna, Safer Intenet projektkoordinátor, Nemzeti Gyermekmentő Szolgálat
Nobilis Márton, ügyvezető igazgató, Új Nemzedék Központ

12:00
MAGYARY-SZÍNPAD: E-ÜGYINTÉZÉS II.
Előadások,
Dr. Zöld-Nagy Viktória, területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár, Miniszterelnökség: KÖFOP projekt áttekintés
Ádám Csongor, igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.: SZÜF, RNY, AVDH, KKSZB felületek
Dr. Szepesi Gábor, ASP operatív projektvezető, Magyar Államkincstár: ASP

Kerekasztal-beszélgetés,
Ádám Csongor, igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Gaál Barna, főosztályvezető-helyettes, Belügyminisztérium
Stéger Csilla, elnökhelyettes, Oktatási Hivatal
Dr. Szepesi Gábor, ASP operatív projektvezető, Magyar Államkincstár

OKOS VÁROSOK… MIÉRT RAGADUNK LE A TERVEK ÉS PILOTOK SZINTJÉN?
Felvezető előadás: Tarr Zoltán, smart city projektmenedzser, Invitech Zrt.: Technológia a közjó szolgálatában

Kerekasztal-beszélgetés,
Baratta Petra, üzleti tanácsadás üzletágvezető, TR Consult Kft.
Kovács Katalin, környezetfejlesztési igazgató, Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Rab Judit, okos város szakértő, Lechner Tudásközpont
Tarr Zoltán, smart city projektmenedzser, Invitech Zrt.

DIGITÁLIS ÜGYFÉLÉLMÉNY
Gombár György, ügyvezető, Avaya Magyarország Kft.
Hetényi Márk, vezérigazgató-helyettes, MKB Bank
Koncz Péter Ákos, működésfejlesztési igazgató, FŐGÁZ
Dr. Pörneczi Tamás, vezérigazgató-helyettes, Magyar Posta Zrt.
Sinkáné Dr. Csendes Ágnes, adószakmai szakfőigazgató, Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Takács Ilona, ügyféltámogatási ágazatigazgató, T-Systems Magyarország Zrt.
Vetési Iván, vezérigazgató-helyettes, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

MAGYARY-SZÍNPAD: ADATPOLITIKA II.
Felvezető előadás: Barkóczi Zsolt, elnök, Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI)
Dr. Csiszér Gábor, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Fekete Gábor, főosztályvezető, Budapest Főváros Kormányhivatala
Dr. Radics Kornélia, elnök, Országos Meteorológiai Szolgálat
Digitális Jólét Program képviselője

DIGITÁLIS ÁLLAM
Kleinheincz Gábor, SzTT elnök, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
Pauer Pál, ügyfélkapcsolati ágazati igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ujhegyi András, értékesítési igazgató, MVM Net Zrt.
Országos Bírósági Hivatal képviselője
Országos Rendőr-főkapitányság képviselője…”

Forrás:
Infotér Konferencia 2017; Infotér.eu

Közigazgatás, politika

Az Európai Bizottság az EKÁER (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) szabályozási problémái miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen

„…Felszólító levelek
…
Adózás: A Bizottság felszólítja MAGYARORSZÁGOT, hogy hangolja össze nemzeti héaelőírásait [héa=hozzáadottérték-adó= áfa. Szerk.] az uniós szabályokkal
Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az ország megsértette az uniós héaszabályokat (2006/112/EK tanácsi irányelv). Az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszerben (EKÁER) a vállalkozásoknak héafizetési célból részletes jelentést kell tenniük a magyar adóhatóságok részére bizonyos közúti fuvarozási tevékenységeikről. Ez a követelmény megsérti a héairányelvet, mert elsősorban a határokon átnyúló uniós tranzakciókat érinti, és határátlépéshez kapcsolódó adminisztratív formaságokat vezet be. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak… [Európai Bizottság]”

———-

„Egy hete az Európai Bizottság még az adóelkerülés csökkentésében játszott szerepe miatt emelte ki a magyar ekáert (az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszert), ma viszont kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen éppen az online közúti ellenőrzés rendszere miatt.
Brüsszel döntése érthetetlen és súlyosan veszélyezteti a gazdaság fehérítéséért tett példaértékű magyar intézkedéseket. A kormány mindent elkövet, hogy megvédje az Európai Számvevőszék által is elismert hazai ekáer rendszert, amely a leghatékonyabb eszköz a fiktív és adózatlan áruk kereskedelmével szemben.

Európai Bizottság – egy hete publikált – áfa-adórés tanulmánya szerint 2015-ben Unió-szerte összesen 152 milliárd euró (több mint 47 billió forint) forgalmi adótól estek el a tagállami költségvetések. Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít egy olyan jogintézménnyel szemben, amely az elmúlt két évben bizonyított. Az ekáer ugyanis eredményesen szűrte ki az áfa csalásokat, jelentősen növelve ezzel az államkassza bevételét. Két év alatt az online pénztárgéppel együtt 420 milliárd forintot hozott a kincstárnak. Az online közúti ellenőrzési rendszer kizárta az illegális szféra szereplőit a piacról, tisztességes cégek így jóval több megrendelést kapnak. Alig néhány hónappal az éles üzem beindulása után – már 2015. májusában – a zöldségtermesztők megközelítőleg 15-20%-os felvásárlási árnövekményt könyvelhettek el.

Az ekáer hatékonyságát nemcsak a költségvetés bevételi adatsora és a vállalkozások pozitív visszajelzése igazolja, hanem a fokozott nemzetközi érdeklődés is. Az utaztatásos áfacsalások kiszűrésére létrehozott rendszert az elmúlt több mint két évben az Európai Unió majd minden tagállama tanulmányozta, és már két ország át is vette a szabályozást. A magyar ekáer alapján kidolgozott lengyel SENT rendszer már 2017. május 1-jén hatályba lépett, és 2018-ban a szlovák adóhivatal is alkalmazza majd az online közúti ellenőrzés új rendszerét.

Brüsszel mai döntése azért is meglepő, mert az áfarés arányának javulásában játszott szerepe miatt egy hete a Bizottság még éppen az ekáer rendszer bevezetését emelte ki. A jelentős javulás az áfa-kiesés arányszámában is lecsapódott: 2015-ben, az ekáer bevezetésének évében 3 százalékponttal csökkent az áfarés hazánkban, ami az uniós országok között is kiemelkedő teljesítmény.
Magyarországon feleakkora az adóelkerülés, mint a régió más országaiban. Míg hazánkban az adórés 13,7 százalék, addig a régiós átlag 25,5 százalék.

A gazdaság fehérítése mellett az adók tényleges beszedését is segíti az online rendszer. Csak idén június 30-ig több mint 5,7 milliárd forintnyi tartozást egyenlítettek ki az ekáer szűrőjén fennakadt végrehajtható adótartozást felhalmozó vállalkozások.

A kormány az adópolitikáján Brüsszel miatt sem fog változtatni. Magyarországon nem az adók emelését, vagy új adók kivetését szorgalmazza a kormány, hanem a meglévő adókat kívánja hatékonyabban beszedni. Azt pedig, hogy az ekáer alkalmas a csalárd vállalkozások kiszűrésére az egyik legprudensebb brüsszeli testület, az Európai Számvevőszék is elismerte.

A kormány mindent megtesz azért, hogy megvédje az ekáert. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásának következménye most túlmutat az országhatáron is, hiszen a döntés a magyar modellt átvevő vagy hasonló rendszer bevezetésén dolgozó tagállamokat is érinti. Kétségtelen, hogy összeurópai érdek az, hogy fennmaradjanak az online közúti ellenőrző rendszerek. Ez ugyanis az egyetlen olyan eszköz, amely akár el is tüntetheti az áfacsalások legnépszerűbb, egyben legnagyobb kárt okozó módszerét: az utaztatásos áfacsalásokat.

Az elektronikus rendszerrel a hivatal nyomon követheti az ország útjain haladó teherautókat, egyebek mellett az útdíjbefizetést ellenőrző kamerák és a tengely-súlymérő állomások adatainak segítségével. Az áruforgalom kétes szereplői így gyorsan kiszűrhetők, velük szemben szinte azonnali hatósági fellépésre nyílik lehetőség. Az online ellenőrző rendszer előnye, hogy már akkor lefülelhető a forgalmi adócsalás, amikor az elkövetők még csak az előkészületeknél tartanak. [Nemzetgazdasági Minisztérium)]”

Forrás:
Októberi kötelezettségszegési eljárási csomag: a legfontosabb döntések; Európai Bizottság; 2017. október 4.
Magyarország megvédi az áfacsalókat eredményesen kiszűrő sikeres rendszerét, az ekáert; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. október 4.

Eredményesebb közberuházások a hatékony és professzionális közbeszerzés révén – az Európai Bizottság kezdeményezése

„Az egységes piac megerősítése érdekében és az európai beruházások folyamatos ösztönzésének részeként a Bizottság a mai napon kezdeményezést terjesztett elő a beszerzések hatékonyabb és fenntartható módon való végzésére. A kezdeményezés szerint az eljárások egyszerűsítése és meggyorsítása céljából törekedni kell a digitális technológia teljes körű kihasználására.

Jyrki Katainen, a Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A Bizottság 2014. novemberi beiktatása óta központi kérdésként kezeli a beruházásokat, törekedve különösen a magántőke bevonására az európai beruházási terv keretében. Most azonban szeretnénk kihasználni a közbeszerzés teljes potenciálját és gondoskodni arról, hogy az a 2 billió euró, amit évente közszolgáltatásokra és közhasznú termékekre fordítunk, gazdaságunk fellendítését, az innováció fokozódását és fenntarthatósági célkitűzéseink megvalósítását szolgálja.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hozzátette: „Bátorítjuk az állami hatóságokat, hogy éljenek a közbeszerzéssel olyan stratégiai eszközként, amellyel az adófizetők pénze hatékonyabban felhasználható és amely hozzájárul az innovatívabb, fenntarthatóbb, inkluzívabb és versenyképesebb gazdaság kialakításához. A Bizottság ezen a téren továbbra is a tagállamok segítségére lesz. Széles körű együttműködést kínálunk a kormányzati munka valamennyi szintjén működő állami hatóságoknak és más érdekelteknek.”

A ma előterjesztett kezdeményezésnek négy fő vonulata van:

Az előrelépés legfontosabb területeinek meghatározása – Célszerű lenne a tagállamoknak a közbeszerzési politikákhoz kapcsolódóan egy olyan stratégiai megközelítést kidolgozniuk, amely a következő hat prioritásra összpontosít: az innovációs, zöld és szociális szempontok nagyobb mérvű figyelembevétele a közbeszerzési szerződések odaítélésekor; az ajánlatkérő szervek professzionálissá tétele; a közbeszerzési piacokhoz való könnyebb hozzáférés a kkv-k számára az EU-ban és az uniós vállalkozások számára a harmadik országokban; a beszerzési adatok átláthatóságának, sértetlenségének növelése és minőségének javítása; a beszerzési eljárások digitalizálása; szorosabb együttműködés az ajánlatkérő szervek között Európa-szerte.

A nagy infrastrukturális projektek előzetes értékelése önkéntes alapon – A komplex projektek már az induláskor kudarcot vallhatnak, ha a projektmenedzserek nincsenek teljesen tisztában a nagy volumenű beszerzési projektekre alkalmazandó bonyolult szabályokkal. A Bizottság ügyfélszolgálatot hoz létre, amelyhez a 250 millió eurót meghaladó becsült értékű projektek esetében már kezdeti fázisban speciális kérdésekkel lehet fordulni. Azon projektek esetében, amelyek a tagállamok számára kiemelten fontosak vagy teljes becsült értékük több mint 500 millió euró, az illetékes hatóságok felkérhetik a Bizottságot arra, hogy ellenőrizzék a teljes beszerzési tervet az uniós beszerzési jogszabályoknak való megfelelés szempontjából. Jelentősen mérséklődhet ezzel a bizonytalanság, a késedelem és a jogi természetű problémák felmerülésének esélye. Önkéntes mechanizmusról van szó: a Bizottság tanácsát nem kötelező megfogadni, ugyanakkor az információk kezelése szigorúan bizalmas.

Javaslat az ajánlatkérő szervek professzionálissá tételére – A Bizottság javasolja, hogy a tagállamok gondoskodjanak arról, hogy az ajánlatkérő szervek rendelkezzenek üzleti készségekkel, technikai ismeretekkel és az eljárások kellő ismeretével, mert ezek szükségesek a szabályok betartásához, valamint ahhoz, hogy az adófizetők a pénzükért a legjobb termékekhez és szolgáltatásokhoz jussanak hozzá. A Bizottság elő fogja segíteni a bevált gyakorlatok és innovatív módszerek cseréjét.

Konzultáció az innováció közbeszerzés által történő élénkítéséről – A mai napon a Bizottság célzott konzultációt indított, hogy visszajelzéseket gyűjtsön az érdekelt felektől azzal kapcsolatban, miként lehetne élénkíteni az innovációt a termékek és szolgáltatások beszerzése révén. Az innovációs beszerzések kapcsolatosak lehetnek mind az innováció eredményeivel, mind a vásárlás innovatív módjaival. A konzultáció, mely december 31-ig áll nyitva, egy iránymutatást készíti elő az állami hatóságok számára. Ebben szó lesz többek között arról, hogyan kell stratégiát létrehozni, megszervezni az innovációs beszerzések támogatását vagy használni az innovációbarát beszerzési eszközöket.

A Bizottság továbbra is segíti a tagállamokat abban, hogy teljeskörűen ki tudják használni az új közbeszerzési szabályok nyújtotta lehetőségeket, és bátran építsenek ki partnerségeket a hatóságokkal és az érdekeltekkel annak érdekében, hogy a közbeszerzés feltételei a gyakorlatban is javulhassanak.

Háttér-információk:
Az EU példa nélküli erőfeszítéseket tesz a gazdaság élénkítésére és a befektetések mozgósítására, elsősorban az európai beruházási tervvel, valamint az európai szemeszter által koordinált növekedésbarát költségvetési irányvonal révén. Ezeket a szakpolitikai törekvéseket az innováció és a növekedés előmozdítása érdekében strukturális reformoknak is kísérniük kell. Ezért döntő fontosságú az egységes piac jobb működésének előtérbe helyezése, valamint a beruházásokat hátráltató akadályok lebontása mind nemzeti, mind uniós szinten.

Gazdaságunkban a közberuházások jelentős része közbeszerzés formájában valósul meg: értéke évi 2 billió euró, mely 14%-os részesedést jelent az EU GDP-jéből. Közös európai érdek annak biztosítása, hogy az adófizetők pénzét hatékonyan és eredményesen használjuk fel.

Az uniós közbeszerzési jogszabályok előírják, hogy bizonyos értékhatár felett minden közbeszerzési szerződést meg kell pályáztatni az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elveinek tiszteletben tartása mellett. Ezek a szabályok 2014-ben tovább egyszerűsödtek. A hatóságok nem csupán a legkedvezőbb ár alapján hozzák meg döntésüket, hanem figyelembe veszik a minőségi kritériumokat, preferálják az energiatakarékos megoldásokat vagy a fenntartható és társadalmilag befogadó megközelítéseket.
A Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel követi az uniós közbeszerzési jogszabályok nemzeti jogba való átültetését, és segíti az állami hatóságokat abban, hogy a közbeszerzésben rejlő lehetőségeket megismerjék és teljeskörűen hasznosítsák.

Ezzel párhuzamosan – ahogyan azt korábban is tette és amint az megfelel iparpolitikai stratégiának – a Bizottság olyan ambiciózus közbeszerzési fejezetek megtárgyalására törekszik a szabadkereskedelmi megállapodások során, amelyek segítik az uniós vállalkozások külföldi termékeladásait. Sürgősen szükség volna annak a patthelyzetnek a mielőbbi feloldására, amely a nemzetközi közbeszerzési eszközről szóló bizottsági javaslattal kapcsolatosan a Tanácsban kialakul.

További információk
MEMO/17/3544: Gyakran ismételt kérdések
Tájékoztató
Közlemény: A közbeszerzés Európában és Európa szolgálatában
Nagy beszerzési projektek előzetes értékelése
Iránymutatás az ajánlatkérő szervek professzionálissá válásához
Egyeztetés az érdekeltekkel az innovációhoz kapcsolódó közbeszerzésekre vonatkozó iránymutatásról
Uniós közbeszerzési jogszabályok”

Forrás:
Eredményesebb közberuházások a hatékony és professzionális közbeszerzés révén; Európai Bizottság; IP/17/3543; 2017. október 3.
Lásd még: College read-out: Commission initiative to carry out public procurement more efficiently and in a sustainable manner; Európai Bizottság; SPEECH/17/3682; 2017. október 3.

„A versenyképesség kulcsa a digitalizáció” – interjú Csepreghy Nándorral

„Napjainkra megkérdőjelezhetetlen céllá vált a versenyképes állam megteremtése és annak fenntartása, aminek kulcsa a digitalizáció, illetve a technológiai újításokban rejlő lehetőségek felismerése és kiaknázása- mondta Csepreghy Nándor az Infotérnek adott interjújában. 2017-ben már nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre a hazai IKT szektor egyik legnagyobb többnapos rendezvénye, az Infotér Konferencia. A rendezvény célja, hogy beazonosítsa azokat a teendőket, amelyek hazánk boldogulását szolgálják, és amelyekben az informatikának, az információs társadalom vívmányainak oroszlánrésze van, ezekkel a teendőkkel kapcsolatban kérdeztük Csepreghy Nándor miniszterhelyettes urat:

Mi a Digitális Jólét Program célja, miért van erre szükség?
A XXI. században megkérdőjelezhetetlen céllá vált a versenyképes állam megteremtése és annak fenntartása. Az elmúlt évek tendenciái szerint pedig egyértelműen látszik, hogy a versenyképesség kulcsa a digitalizáció, a technológiai újításokban rejlő lehetőségek felismerése, és még alaposabb kiaknázása. Magyarország pedig ezen a téren rendkívül sikeres lehet, ha időben reagál a globális folyamatokra. Itt érdemes megemlítenünk azt a jól ismert tényt, hogy bár ásványkincsekben és a hagyományos erőforrások tekintetében nem éppen a leggazdagabb országok közé tartozunk, de a humántőkénk egyedülállóan kivételes. Ha ezt a magyar tudást sikerül átfordítani a digitalizáció nyelvére, akkor nem csak versenyképességünk növekedését, hanem az ország gazdasági-társadalmi stabilitását is magasabb szinten tudjuk garantálni.

Éppen ezért a Kormány 2014-ben rögzítette hazánk infokommunikáció terén elérni kívánt céljait a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában. A célok megfogalmazásának kiindulópontja, hogy Magyarországnak élnie kell a digitalizáció adta lehetőségekkel, növelve versenyképességét, és ennek eredményeként polgárainak életszínvonalát. Ennek az állam nézőpontjából van egy erős bürokráciához kötődő aspektusa is: a digitális állam megvalósításával a bürokrácia költségeinek és méretének mérséklése érhető el a közszférában foglalkoztatottak létszámának csökkentése révén, valamint egy rugalmasabb, és minőségében jobb szolgáltató közigazgatás megteremtésének segítségével, pl. a digitális ügyintézési térben. Ez utóbbi azért is kiemelten fontos, mert az elektronikus ügyintézési szolgáltatások bevezetésével nem csak csökken az ügyintézésre fordított idő, de az érintettek az államot nem akadályként, hanem az ő ügyeiket segítő, szolgáltató államként láthatják majd.

Az elmúlt évek munkájának eredményeként a közigazgatás szerkezetének egyszerűsítésére került sor, és az átalakítással párhuzamosan zajlott és zajlik jelenleg is a közigazgatás elektronikus támogatásának és az e-közigazgatási szolgáltatások kínálatának bővítése. Ennek érdekében műszaki- és technológiai fejlesztésre, személyi, ügyintézői készség- és tudásbővítésre kerül sor.
Természetesen ez még nem lenne elégséges, az állami szolgáltatások eléréséhez az országot lefedő és mindenki számára elérhető szélessávú infrastruktúra kialakítására és a szupergyors internethez való hozzáférés feltételeinek megteremtésére is szükség van. Mindez annak érdekében történik, hogy az állami közigazgatási szolgáltatások a digitális ügyintézési térben még gyorsabban, és még olcsóbban váljanak elérhetővé a polgárok és vállalkozások számára.

Milyen nemzetközi példákat tartanak követendőnek?
Európában jellemzően a brit és az észt példákat szokták kiemelni a szakértők, ugyanakkor a nemzetközi példák magyarországi adaptálására – a hazai, más országoktól eltérő sajátosságok, például méret, gazdasági- és társadalmi viszonyok miatt – a legtöbb esetben nem nyílik lehetőség. Észtországban például a lakosság 1,3 millió főre tehető, ahol ráadásul nincsenek olyan 50 éves vagy még annál is régebbi nyilvántartások vagy olyan több tíz éves rendszerek, mint Magyarországon, és amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a fejlesztéseknél. Észtország ebből a szempontból szerencsésebb helyzetben van, ott zöldmezős beruházásként lehetett kiépíteni az ilyen típusú rendszereket. Másrészt a nemzetközi példák terepe azért is ingoványos mindig, mert azok megoldásainak jelentős része speciális információbiztonsági kérdéseket is felvet.

Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a nemzetközi tapasztalatokból a Kormány döntéseinek előkészítése során figyelembe vesszük a pozitív és a negatív tapasztalatokat is, amire például nagyon jó példa volt az új e-személyi igazolvány módszertani és technológiai fejlesztése is.

Mi a program újszerűsége?
A Digitális Jólét Program újdonsága és egyben lényege is a komplex megközelítési mód. Ez a szemlélet a Programon keresztül az állami szerepvállalás minden területre, ágazatra kiterjed és a társadalom minden korcsoportjához tartozó szereplőjét érinti. Olyannyira, hogy a közigazgatás intézményi szereplőin túl mostantól a vállalkozások is még tevékenyebb részeseivé válhatnak a folyamatnak.

Milyen eddigi eredmények vannak?
Elsőként egy jogi természetű munkát kellett elvégeznünk. A célkitűzések megvalósításához szükséges jogszabályalkotás, szabályozási feladatok döntően elvégzésre kerültek, sőt, az intézményi átalakítások is megtörténtek. Fontos mérföldkő volt, hogy az Országgyűlés is elfogadott egy törvényt az elektronikus ügyintézésről. Jelenleg a műszaki-, technológiai végrehajtás folyik, a leglátványosabb eredmények pedig majd 2018. január 1-jétől lesznek érzékelhetőek, hiszen jövő év elejétől válik kötelező érvényűvé az elektronikus ügyintézés biztosítása a közigazgatási- és közszolgáltatást nyújtó szervezetek számára.

Külön fontosnak tartjuk a digitális kompetenciák fejlesztését is, hiszen nem lehet anélkül digitális államot kialakítani, hogy az azt igénybe vevők ne tudnának élni a rendszer adta lehetőségekkel. Ennek elősegítésére a Kormány átfogó képzési programok végrehajtását támogatja.

Milyen elérendő célokat tűztek ki maguk elé a programmal?
Ha egy mondatban kellene megfogalmazni ez elérendő célt, akkor az nem lenne más, mint a szolgáltató állam megvalósítása – nem csak stratégiai szinten, hanem olyan módon is, hogy annak az eredményeit a lakosság és a vállalkozások a mindennapjaikban is érzékelhessék.

Milyen tapasztalatok vannak az e-személyi igazolvánnyal kapcsolatban, milyen volt a fogadtatás?
Az e-személyi az egyik olyan „intézkedés”, amelyik a legplasztikusabban mutatja meg a digitális állam kialakításának céljait. A visszajelzések alapján az okmány fogadtatása alapvetően pozitív, a tavalyi indulási évben 1,3 milliót igényeltek, ami közel 50%-al több kiadott okmányt jelent a 2015-ös adatokhoz képest. Eddig összesen 2,3 millió e-személyi került kiadásra. A darabszámon felül fontos az is, hogy az új okmány megjelenésével az ügyintézés eljárási ideje is mindösszesen 8 napra csökkent, tehát alig egy hét alatt mindenki hozzájuthatott az új igazolványához.

Csak két példát szeretnék kiemelni az e-személyi mindennapi felhasználási területei közül: az egyik az utazás, a másik pedig az egészségügy. Előbbi esetében az okmánnyal már két vasútvonalon (Budapest-Pusztaszabolcs, Budapest-Székesfehérvár) is lehetséges az utazás, ami a bérletet használók esetében jól érzékelhető szolgáltatási többletet jelent. Ennek az országos kiterjesztése is előkészítés alatt áll. Az egészségügy területén pedig 2017 novembere után az e-személyivel pl. recept kiváltására is lehetőség nyílik majd, illetve az egészségügyi dolgozók azonosítását is biztosítja a kifejlesztett informatikai rendszerben. Ennek biztosítására az egészségügyi intézményekbe, háziorvosi rendelőkbe és gyógyszertárakba mintegy 90 ezer kártyaolvasó került már kihelyezésre.

A 8. Infotér Konferenciáról további információ elérhető itt.”

Forrás:
„A versenyképesség kulcsa a digitalizáció”; Infotér.eu; 2017. október 6.

A Modern Városok Programban nagyobb szerepet kapnak az önkormányzatok

„A Modern városok program keretében megvalósuló beruházásokban a jövőben nagyobb szerepet kapnak az önkormányzatok – közölte a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter csütörtök este az MTI-vel.
Kósa Lajos Debrecenben elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök elfogadta azt a javaslatát, hogy egyfajta szemléletváltással „amit lehet, adjunk vissza a városoknak, legyenek ők a beruházók”, miután ott van „a helyi erő, a helyi akarat és tapasztalat és a helyismeret”.

Ennek szellemében két Debrecent is érintő döntést hozott szerdai ülésén a kormány: egyik a Csokonai Színház felújításához, másik az egyetemi innovációs és inkubátorház-beruházáshoz kapcsolódik – jelezte a miniszter.

A korábbi kormánydöntéssel ellentétben a Csokonai Színház több mint hatmilliárd forintos felújítása a város felelőssége lesz: az állam egyik szervezete, a Magyar Nemzeti vagyonkezelő (MNV) helyett maga a város lesz a beruházó – mondta, hozzátéve: ez azzal jár, hogy az MNV-nek utalt költségvetési előirányzat visszakerül a tárca nélküli minisztériumhoz, és ők kötik meg a szerződést Debrecennel.

Kósa Lajos meggyőződése szerint ezzel a változtatással felgyorsulnak a fejlesztések. Példaként a debreceni Nagyerdei Stadion beruházását említette, amely „ha nem lett volna társberuházó a város, akkor sose épül fel”.

A másik, Debrecent érintő kormánydöntésről szólva elmondta: ötmilliárd forintos beruházással megkezdődhet a város és a Debreceni Egyetem közös fejlesztése, egy innovációs és inkubátorház felépítése az egyetemi innovációs parkban.

Papp László, Debrecen polgármestere örömmel fogadta a kormánydöntéseket. Az MTI-nek elmondta: a Modern városok program keretében megvalósuló több beruházásuk – déli ipari övezet, nemzetközi iskola, nagyerdei fejlesztési program – mind előrehaladott állapotban van, és most felgyorsulhat a színház felújítása és az inkubátorház építése is.

Közlése szerint a kormánydöntés eredményeként egy-két héten belül elindítják a színházfelújítás tervezési közbeszerzési eljárását, jövőre pedig a 6,3 milliárdos beruházás kivitelezési közbeszerzési folyamat is.”

Forrás:
A Modern városok programban nagyobb szerepet kapnak az önkormányzatok; kormany.hu; 2017. október 6.

Javaslat a diplomás bérminimum bevezetésére, a közszolgálati dolgozók bérének emelésére és családbarát munkahelyek kialakítására

„A közszolgálati dolgozók bérének emelését, a diplomás bérminimum bevezetését és a közszférában is családbarát munkahelyek kialakítását szorgalmazza a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) – mondta az MKKSZ elnöke szombaton Budapesten.

Boros Péterné a tisztes munka napja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón kiemelte, azt szeretnék, ha Magyarországon a legfontosabb értékek között lenne a tisztes munka, a tisztességes fizetés és a munkavállalók megbecsülése, mert a dolgozók nélkül nincs GDP-növekedés, nincs fejlődés és nincs gazdagodás.

Elmondta, a héten adták át az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Családbarát munkahely díjait. Ehhez kapcsolódva az MKKSZ a jövő héten felkéri Novák Katalint, az Emmi család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkárát, hogy segítse a családbarát szempontok kialakítását a közszolgálati munkahelyeken is.

Eltörölték a rugalmas munkavégzést
A szakszervezetnek is célja, hogy minden kormányhivatal családbarát munkahely legyen – jelentette ki, megjegyezve, hogy a Békés megyei kormányhivatal földhivatali osztályán több mint 30 évig működött a rugalmas munkavégzés, azonban augusztusban ezt egyik pillanatról a másikra eltörölték.

Béremelés a kihagyottaknak
Szólt arról is, hogy béremelést kérnek azon közszolgálati alkalmazottaknak, akik a bérintézkedésekből kimaradtak, és az életpályatörvények hatálya alá sem tartoznak. Nekik január 1-jéig visszamenőleg bérkiegészítést, valamint három év alatt 50 százalékos béremelést követelnek.

Diplomás bérminimum
Emellett javasolják a minimálbér és garantált bérminimum tervezettnél magasabb emelését és a diplomás bérminimum bevezetését. A minimálbért jövőre 145 ezer forintban, a bérminimumot 188 500 forintban, a diplomás minimálbért pedig 245 ezer forintban határoznák meg – közölte Boros Péterné.

Hozzátette, a bérek tekintetében Magyarország a Visegrádi négyek között sereghajtó, európai szinten pedig utolsó előtti.

A sajtótájékoztató után kezdődött a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának A minőségi közszolgálatért című konferenciája, amelyen áttekintik a minőségi közszolgáltatás kialakításához szükséges legfontosabb jogi, gazdasági és szervezeti lépéseket.”

Forrás:
Bevezetnék a diplomás bérminimumot; Híradó.hu/MTI; 2017. október 7.
Lásd még: A működő minimális bértarifa rendszer kiegészítésére DIPLOMÁS BÉRMINIMUMOT!; Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ); 2017. szeptember 23. (pdf)

Az Európai Bizottság az uniós áfarendszer átfogó reformját javasolja

„Az Európai Bizottság ma bemutatta terveit az utóbbi huszonöt év uniós héaszabályokat [héa=hozzáadottérték-adó= áfa. Szerk.] érintő legnagyobb reformjáról. Az átalakítás a kormányzatok és a vállalkozások számára is javítaná és korszerűsítené a rendszert. Jelenleg évente összességében több mint 150 milliárd EUR héa tűnik el a rendszerből, vagyis a tagállamok ennyivel kevesebbet költhetnek iskolákra, utakra vagy egészségügyre. Ebből a becslések szerint mintegy 50 milliárd EUR – vagy uniós polgáronként 100 EUR – a határokon átnyúló héacsalásra vezethető vissza. A csalással szerzett pénz a bűnszervezetek és a terrorizmus finanszírozását is szolgálhatja. A javasolt reformnak köszönhetően ez az összeg a becslések szerint 80%-kal csökkenne.

A héareform emellett szilárdabbá és ügyfélbarátabbá tenné a rendszert. A Bizottság olyan héarendszert akar, amelynek révén az európai vállalkozások az egységes piac összes előnyét kiaknázhatják, és a globális piacokon is versenyképesek lehetnek. A határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások megfelelési költségei jelenleg 11%-kal magasabbak, mint a kizárólag belföldi kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokéi. A héa egyszerűsítése és korszerűsítése a becslések szerint 1 milliárd EUR-val csökkentené ezeket a költségeket.

Az Európai Bizottság régóta adós az egységes piacon működőképes végleges héarendszer kialakításával. A 2016-os héára vonatkozó cselekvési terv részletesen kifejtette, miért szükséges egy egyszerűbb és csalásbiztos egységes uniós héaövezet kialakítása.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök így nyilatkozott: „Mai javaslatunkkal meg kívánjuk újítani a jelenlegi héarendszert, amelyet huszonöt évvel ezelőtt ideiglenes alapon fogadtunk el. Olyan végleges rendszerre van szükségünk, amely lehetővé teszi, hogy hatékonyabban kezeljük a határokon átnyúló héacsalást. Ez a csalás európai uniós szinten mintegy 50 milliárd EUR összegű adóbevétel-kiesést okoz évente.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos kijelentette: „Huszonöt évvel az egységes piac létrehozása után a vállalkozások és a fogyasztók még mindig 28 különböző héarendszerrel szembesülnek határokon átnyúló ügyleteik során. A bűnözők és esetlegesen a terroristák túl régóta használják ki az ebből eredő kiskapukat, évente 50 milliárd EUR kárt okozva. E nemzeti határokon alapuló, anakronisztikus rendszernek véget kell érnie! A tagállamoknak 2022-re el kell jutniuk odáig, hogy belső piacunkon belföldi műveletként kezeljék a határokon átnyúló héaügyleteket. A mai javaslat várhatóan mintegy 80%-kal csökkenteni fogja a határokon átnyúló héacsalást. Ezzel párhuzamosan megkönnyíti a határokon átnyúlóan kereskedő uniós vállalkozások életét, visszaszorítja a bürokráciát, és egyszerűsíti a héával kapcsolatos eljárásokat. Hogy rövidre fogjam: jó hír a vállalkozásoknak, a fogyasztóknak és a nemzeti költségvetéseknek, rossz hír a csalóknak.”

A Bizottság a mai csomaggal a jelenlegi héarendszer alapvető átalakítását javasolja: az új szabályok nem tesznek különbséget az uniós országok közötti termékértékesítés és az egyes tagállamokon belüli termékértékesítés között. Ezzel létrejön az EU új és végleges héarendszere.

A Bizottság megállapodásra kíván jutni a következő négy alapelvről, vagyis az új végleges, egységes uniós héaövezet alapvető elemeiről:

Csalás elleni fellépés: a héát ezentúl a vállalkozások határokon átnyúló ügyleteire is fel kell számítani. Ezek az ügyletek jelenleg mentességet élveznek, ami könnyen hozzáférhető kiskaput biztosít bizonyos gátlástalan vállalkozások számára, amelyek a beszedett héát megtartva eltűnnek a kormányzat szeme elől.

Egyablakos ügyintézési rendszer: A határokon átnyúlóan értékesítő vállalkozások egy egyablakos ügyintézési rendszernek köszönhetően egyszerűbben teljesíthetik héakötelezettségeiket. A kereskedők bevallásaikat egy egységes online portálon, saját nyelvükön és a saját országuk szabályainak és közigazgatási formanyomtatványainak megfelelően nyújthatják be, ugyanitt az adót is megfizethetik. A tagállamok ezt követően közvetlenül egymásnak fizetik ki a héa összegét, akárcsak az e-szolgáltatások értékesítése esetében.

Nagyobb összhang: A „rendeltetési hely” elve felé való elmozdulással a héa végleges összegét mindig a végső fogyasztó tagállamában kell megfizetni, az ott érvényes mértékben. A Bizottság régóta adós ezzel a lépéssel, amelyet a tagállamok is támogatnak. Ez az elv az e-szolgáltatások terén már működik.

Kisebb bürokrácia: A számlázási szabályok egyszerűsítése révén a számlakibocsátók a határokon átnyúló ügyletek esetében is a saját országuk szabályainak megfelelően állíthatják ki a számlát. A vállalkozásoknak többé nem kell listát (úgynevezett összesítő nyilatkozatot) készíteniük adóhatóságuk számára a határokon átnyúló ügyletekről.

A mai javaslat emellett bevezeti a minősített adóalany fogalmát – az ebbe a kategóriába tartozó megbízható vállalkozásokra egyszerűbb és időtakarékosabb szabályok vonatkoznak. A Bizottság javaslatot tett négy, 2019-től bevezetendő „gyors megoldásra” is. Ezeket a rövid távú intézkedéseket kifejezetten a tagállamok kérték jelenlegi héarendszereik napi működésének javítása érdekében, a végleges rendszer teljes körű elfogadásáig és végrehajtásáig.

A következő lépések
A jogalkotási javaslat egyfelől a tagállamok elé kerül a Tanács keretén belüli elfogadás céljából, másfelől az Európai Parlament elé konzultáció céljából. A Bizottság a kezdeményezést 2018-ban részletes jogi javaslattal bővíti ki, amely az úgynevezett héairányelv technikai szintű módosításával lehetővé teszi a ma javasolt végleges héarendszer zökkenőmentes végrehajtását.

Háttér-információk
A közös hozzáadottértékadó‑rendszer az európai egységes piac egyik fontos tényezője. Az első héairányelv 1967-ből származik. Eredetileg a versenyt torzító és az áruk szabad mozgását gátló forgalmi adók eltörlése, valamint a belső határokon alkalmazott adóügyi ellenőrzések és alaki követelmények megszüntetése érdekében hozták létre. A héa fontos és egyre jelentősebb bevételi forrást jelent az EU-ban: összege 2015-ben meghaladta az uniós GDP 7 %-ának megfelelő 1 billió EUR-t. Az EU egyik saját forrása is a héán alapul. Fogyasztási adóként az adóztatás egyik leginkább növekedésbarát formájának számít.

A héarendszer azonban a számos reform ellenére sem tudta felvenni a lépést napjaink globális, digitális és mobil gazdaságának kihívásaival. A jelenlegi héarendszer 1993-ból származik, átmeneti rendszernek szánták. E rendszer töredezett, az egyre nagyobb számban határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások számára bonyolult, és teret ad a csalásnak: a belföldi és a határokon átnyúló tranzakciók kezelése eltérő, valamint az egységes piacon belül héamentesen vásárolhatók áruk és szolgáltatások.

A Bizottság következetesen sürgette a héarendszer reformját. Az EU egészében kereskedő vállalkozások számára a határok ma is a mindennapok részét képezik, ha a héáról van szó. A jelenlegi héaszabályozás az uniós jog egyik utolsó olyan területe, amely nincs összhangban az egységes piac alapelveivel.

További információk
Kérdések és válaszok a héareformról
Link a közleményhez
A héára vonatkozó 2016. évi cselekvési terv
2017. évi tanulmány a héabevétel-kiesésről
A Bizottság javaslatai az e-kereskedelem héájáról (2016. december)
Hatásvizsgálat”

Forrás:
Az Európai Bizottság az uniós héarendszer átfogó reformját javasolja; Európai Bizottság; IP/17/3443; 2017. október 4.

Kész tárgyalni a diplomás minimálbér bevezetéséről a nemzetgazdasági tárca

„Kész tárgyalni a diplomás minimálbér bevezetéséről a nemzetgazdasági tárca, de az önkormányzati dolgozók az idén megint kimaradhatnak.

A kormány nem vitatja, hogy szükség lenne a diplomás minimálbér bevezetésére, a mértékről és a kezdés időpontjáról kész tárgyalni az országos érdekegyeztető fórumokon – jelentette ki a Népszavának a nemzetgazdasági tárca munkaerő-piacért felelős helyettes államtitkára a minőségi közszolgálatért a „Tisztes munka világnapján” rendezett szombati konferencia szünetében.

Akár már a versenyszféra most csütörtökre összehívott egyeztetésén szóba kerülhet a kérdés, ha az idei béremelések értékelésekor vagy a 2018-as bértárgyalások keretében valamelyik partner felveti azt – tette hozzá Simon Attila István, miután kézhez kapta az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalának javaslatát a minimálbérek rendszerének kiegészítésére.

A diplomások magasabb minimálbéréről szóló kezdeményezést a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) indította el néhány napja, majd pontos számítások is készültek, nemcsak az új kategória mértékéről, hanem a tavaly őszi bérmegállapodásban szereplő 2018-as minimálbér és szakmunkás bérminimum összegének további emeléséről is. A közszféra szakszervezetei 2018. január 1-től a minimálbér idei összegének további 13,7 százalékos, a szakmunkás bérminimum ehhez mért 30 százalékos emelését javasolják, harmadik lépcsőként pedig az ennél szintén 30 százalékkal magasabb diplomás minimálbér bevezetését szeretnék elérni. Fehér József, az OKÉT ügyvivője a konferencián arra is rámutatott, hogy 2010 után a kormány döntései jelentősen korlátozták a közszféra érdekegyeztetési lehetőségeit, hiszen a bértarifákról a gazdasági tárca csak a versenyszféra szakszervezeteivel és munkaadói szervezeteivel állapodik meg.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) által szervezett találkozón a Független Szakszervezetek Európai Szövetségét (CESI) vezető Romain Wolff fogalmazta meg, hogy csak egy jól működő közszolgálati rendszer képes támogatni a gazdaságot. Később több felszólaló csatlakozott a gondolathoz, hogy csak jól fizetett és motivált, megbecsült emberek tudnak magas színvonalú munkát végezni. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy akár az állam, akár az önkormányzatok szervezik a közszolgáltatásokat – az iskolák, az egészségügy vagy a szociális ellátás, a biztonság, a kultúra, a társadalombiztosítás rendszerének működését -, a jobb minőség eléréséhez több pénzt kell szánni rájuk az eddiginél.

A már idézett helyettes államtitkár azonban épp a költségvetés korlátaira hivatkozva kért további türelmet a közszférától. Simon Attila István kijelentette, hogy a kormány a 2013-ban elindított életpályamodellek értékelésére készül, és a további lépéseket a tapasztalatok összegzése után tartja elképzelhetőnek. Az önkormányzati hivatalokban dolgozók béremelésére sem tett határozott ígéretet, csak az erről szóló sztrájktárgyalás folytatását jelölte meg célként, hozzátéve, hogy szerinte az idén nem zárul le az egyeztetés. A kormány ott emel bért, ahol nagy a lázadás kockázata, de ahol nem számít erre, ott halasztja a rendezést – ismerte el a helyettes államtitkár, amikor a központi közigazgatás váratlanul 2019-re halasztott béremelése került szóba. Simon azt sem titkolta el, hogy – bár teljesen átalakították az állami és önkormányzati terület intézményi és fenntartási szerkezetét – nem csökkent, hanem nőtt a hivatalos létszám a közalkalmazotti és köztisztviselői körben. Míg 2010-ben 686 ezer fővel számoltak, addig 2017-ben 696 ezerrel.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülést (ÉSZT) vezető Kuti László az egységes közalkalmazotti bértábla helyett az elindított életpályákhoz jobban igazodó, szektoronként eltérő bértáblák bevezetését javasolta, azzal a megkötéssel, hogy mindegyik szakterületen a mindenkori minimálbér legyen a kiinduló állapot, ez alatt senki ne kereshessen. A konferenciát szervező SZEF elnöke pedig közös gondolkodást sürgetett a közszolgálat jövőjéről, a következő ciklus ezzel összefüggő feladatairól. Földiák András elfogadhatatlannak nevezte az itt-ott elhangzó, de összefüggő rendszert nem alkotó kormányzati ígéreteket, és kijelentette, csak a korábban jól működő egységes országos érdekegyeztető fórum visszaállítása teremtene lehetőséget a munka világát érintő stratégia kialakítására…”

Forrás:
A „Tisztes munka világnapja” – Türelemre intik a közszolgákat; Gulyás Erika; Népszava; 2017. október 8.

Közigazgatási, politikai informatika

Az Integrált Jogalkotási Rendszer című projekt nyitókonferenciája a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi dísztermében

„Sikeres nyitókonferenciát tartott az Igazságügyi Minisztérium 2017. szeptember 29-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi dísztermében.
A KÖFOP-1.0.0–VEKOP-15-2016-00029 „Integrált Jogalkotási Rendszer” című, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásában megvalósuló kiemelt projekt (a továbbiakban: IJR) megvalósításában az Igazságügyi Minisztérium, valamint konzorciumi partnerei a Miniszterelnökség, az Országgyűlés Hivatala, a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vesznek részt.

A nyitókonferencia célul tűzte ki, hogy a konferencia résztvevőivel megismertesse a projekt előzményeit, célkitűzéseit, valamint az eddig elért eredményeit.

Dr. Molnár Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára megnyitó köszöntő beszédében átfogóan mutatta be a projekt eddigi előrehaladását a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I.18.) kormányhatározatban történő nevesítés óta eltelt időszakot illetően.

Dr. Bordás Gábor a Miniszterelnökség Kormányirodát irányító helyettes államtitkára a konzorciumi partner tevékenységéről, a projektben vállalt szerepéről adott tájékoztatót, valamint kifejezte a Miniszterelnökség elkötelezettségét a projekt megvalósítása mellett. Előadásában kiemelte, hogy az informatikai fejlesztésekre nem célként, hanem eszközként szükséges tekinteni és kiemelte, hogy jelentős hatékonyságjavulás érhető el az IJR, valamint annak GovLex alrendszerének megvalósítása által.

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. részéről Sebő Szabolcs informatikai fejlesztési vezető járta körbe a konzorciumi partner munkáját, az IJR-ben betöltött szerepét. Bemutatta az IJR megvalósításában betöltött szerepköröket, a jelenlegi jogalkotási folyamatot, jövőbeni elképzeléseket, illetve a létrehozandó integrált rendszer részkomponenseit. Kiemelte, hogy az IJR elkötelezett az e-ügyintézés elősegítésében, így a projekt keretében különböző szolgáltatásokat szeretnének kiajánlani az állampolgárok részére Szabályozott és Központi Elektronikus Szolgáltatásokon keresztül. Továbbá részletes tájékoztatást adott arról, hogy a projekt keretei között a Közlönykiadó részéről saját teljesítés keretében is kerülnek alkalmazásfejlesztési feladatok megvalósításra, amelyek meghatározzák a projekt alapjait. A Közlönykiadó, valamint a WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Kft. és Webstar Csoport Kft. által alkotta konzorcium, mint projektbe bevont külső vállalkozók által szoros együttműködésben ellátott fejlesztési feladatok eredményeképpen valósulhat meg 2018. december 21-i határidőre a célkitűzéseknek megfelelően a teljes magyar jogalkotási rendszert átfogó rendszerfejlesztés.

A WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Kft. és Webstar Csoport Kft. képviseletében Sali Róbert rendszerintegrációs igazgató, valamint Debrődy István kereskedelmi igazgató előadásukban kiemelték, hogy bíznak többéves szakmai tapasztalatukban, s az általuk ellátott feladatra nem célként, hanem eszközként tekintenek. Debrődy István kereskedelmi igazgató bízik abban, hogy az általuk ellátott feladat nagymértékben hozzájárul az IJR hosszú távú felhasználhatóságához. Sali Róbert rendszerintegrációs igazgató ismertette a WSH szerepét a projektben, illetve röviden bemutatta, hogy mely rendszerkomponenseket fejleszti a WSH, illetve melyeket a Közlönykiadó.

A nyitókonferencia zárásaként – Országgyűlés Hivatala részéről dr. Bukvai Zoltán főosztályvezető, a Miniszterelnökség részéről dr. Korom Renáta titkárságvezető és dr. Katona Gábor főosztályvezető-helyettes, valamint az Igazságügyi Minisztérium képviseletében Dr. Simon Ákos főosztályvezető-helyettes részéről – szakmai előadásokra került sor, amely során a már kifejlesztett funkciókon keresztül szemléltették az IJR működését.”

Forrás:
Sajtóközlemény az Integrált Jogalkotási Rendszer című projekt nyitókonferenciájáról; Igazságügyi Minisztérium; 2017. október 4.
Lásd még korábbi cikkünket: Indul az „Integrált jogalkotási rendszer” című projekt

Hiba nélkül zajlott le az e-egészségügyi rendszer próbaidőszaka

„Hiba nélkül zajlott le az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) próbaidőszaka, a rendszerhez november 1-jével valamennyi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak csatlakoznia kell – mondta az e-health koordinációért felelős miniszteri biztos szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Vartus Gergely elmondta, a rendszer március 15. és augusztus 15. közötti pilotidőszaka alatt nyolcvan intézményt vontak be, négyszázezer egészségügyi adat és négyszázezernél is több e-recept keletkezett.

Emlékeztetett, az EESZT országos kiterjesztése szeptember elején indult, és eddig 4722 háziorvos, 2705 gyógyszertár, 315 járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátó intézmény kezdte meg a csatlakozást, tehát az egészségügyi szolgáltatók 75-80 százaléka. A miniszteri biztos elmondta azt is, hogy az EESZT-hez a jövő év november 1-jével csatlakozniuk kell a magánszolgáltatóknak is, és az Országos Mentőszolgálat is akkortól „lép a rendszerbe”.

Vartus Gergely külön kitért az EESZT felhőalapú rendszer egyik fontos elemére, az e-receptre. Hangsúlyozta, hogy november 1-je után sem fog alapvetően változni a gyógyszerek patikai kiváltása, a papír alapú vények továbbra is használatban maradnak. Azonban – folytatta – bárki kiválthatja az orvos által számára felírt készítményeket a papírvény nélkül is. Ehhez csak a személyi igazolványa és a TAJ-kártyája együttes felmutatására van szükség, vagy ha rendelkezik e-személyivel, akkor ez utóbbi dokumentumot elegendő a patikusnak bemutatnia.

Vartus Gergely hozzátette, a rendszer a november 1-je utáni és a pilotrendszerben született adatokkal töltődik fel, de további fejlesztésével az elmúlt öt év – intézményeknél meglévő – betegadatai is a felhőbe kerülnek majd.”

Forrás:
Hiba nélkül zajlott le az e-egészségügyi rendszer próbaidőszaka; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. október 4.

Megújult a növényvédelmi- és időjárás-előrejelző rendszer

„Megújult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) által működtetett növényvédelmi- és időjárás-előrejelző rendszer. Az idén négyéves rendszer oldalára eddig feltöltött több mint 37 ezer bejegyzés bizonyítja a szolgáltatás létjogosultságát.

Komoly fejlesztéssel megújul a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) által országosan 75 növényorvos bevonásával működtetett növényvédelmi- és időjárás-előrejelző rendszer, amelynek első fázisa most készült el – írják közleményükben. A négy éve indult ingyenes szolgáltatás célja, hogy segítse a termelők mindennapi munkáját. A www.novenyvedelem.nak.hu oldalon a szakemberek területre és növénykultúrára lebontva, heti rendszerességgel szöveges növényvédelmi információkat tesznek közzé, komoly segítséget nyújtva ezzel a gazdálkodóknak.

Megújult a honlap is
A megújult portál a termelői igényeknek és a mai technikai lehetőségeknek megfelelően felhasználóbarátabb felülettel, látványosabb képi világgal és egyszerűbb kezelhetőséggel áll rendelkezésére. A rendszer egyik újdonsága, hogy a gazdálkodók a korábbi struktúrához képest a különböző időjárási adatokat településekre lebontva kérhetik le, továbbá létrehozták a Galéria menüpontot is, mellyel az oldal látogatóinak lehetősége van a károsítók okozta tünetek megtekintésére az egyes növénykultúrákra vonatkozóan.

Egyre népszerűbb
A növényvédelmi portál létjogosultságát és népszerűségét az indulás óta megszületett több mint 37 ezer bejegyzés és az egyre növekvő látogatószám bizonyítja. A portál látogatottsága és kihasználtsága emelkedő tendenciát mutat: a 2017. január 1-től 2017. szeptember 15-ig terjedő időszak statisztikai adatai alapján 8703 fő látogatott el az oldalra, míg a 2016. év ugyanezen időszakában ez a szám 1010 fő volt. A jövőben várhatóan jelentősen növekszik a különböző mobileszközökről érkező látogatók száma, hiszen az idei fejlesztések lehetővé teszik a mobileszközökkel történő könnyebb böngészést.

A rendszer és az általa nyújtott szolgáltatások további fejlesztése folyamatosan zajlik. A szolgáltatás alapvető célja, hogy a gazdák saját gazdaságukban hatékonyabb növényvédelmi intézkedéseket tehessenek, melyhez elengedhetetlen a tábla szintű növényvédelmi megfigyelés. A következő fejlesztési fázis fókuszában így a portál szakmai hátterének fejlesztése áll majd, amelyben jelentős szerep jut a térinformatikán alapuló számítások felhasználásával nyert pontosabb adatoknak. Az elérhető új szolgáltatásokkal cél egy olyan előrejelző rendszer létrehozása, mellyel a preventív növényvédelmi kezelések megtervezésében kapnak segítséget a gazdák és a korábbiakhoz képest még tervezettebben végezhetik majd a tevékenységüket.”

Forrás:
Megújult a növényvédelmi- és időjárás-előrejelző rendszer; Híradó.hu; 2017. október 6.

Schleswig-Holstein fokozatosan megszabadulna a kereskedelmi szoftverektől

„A német szövetségi tartomány a jövőben a nyílt forráskódú megoldásokra akar építeni és hosszú távon teljesen leváltaná a kereskedelmi szoftvereket.

Az új tartományi kormány a koalíciós szerződésében vállalta, hogy nyílt forráskódú programokat fog használni. A koalíciós tárgyalások során a Zöldek elérték, hogy a jövőben a beszerzések feltételeit úgy módosítják majd, hogy előnyt élvezhessenek a nyílt forráskódú alkalmazások, mert csak így biztosítható, hogy a közigazgatás annyira, amennyire csak lehetséges, függetleníteni tudja magát az egyes szoftverfejlesztőktől.

Robert Habeck helyi miniszterelnök-helyettes és energiaügyi, mezőgazdasági, környezetvédelmi és digitalizálási miniszter kifejtette, hogy a digitalizálás egyik problémája pont az, hogy kevés nagyvállalat kezében hatalmas piaci hatalom összpontosul. A Google, a Whatsapp, a Microsoft és más IT-óriások uralják a piacot, a politika és a közigazgatás pedig nehezen tud fellépni e jelenség ellen. A megoldás az, hogy a tartománynak digitális szempontból is függetlenebbnek kell lennie.

A schleswig-holsteini politikusok álláspontja az, hogy a nyílt interfészek, a szabványok és a szoftverek növelik a felhasználói szuverenitást, s fontos építőelemek az IT-biztonság erősítése szempontjából, ráadásul lehetővé teszik az innovatív alkalmazások megjelenését és elterjedését is. A koalíciós szerződés szerint a hosszú távú cél a teljes függetlenedés a kereskedelmi termékektől. A programokat a jövőben központilag szerzi be a Dataport nevű szolgáltató. A tervek alapján az újonnan létrehozott digitalizálási minisztériumban egy új központi IT-menedzsmentet alakítanak ki és az felügyel majd arra, hogy lehetőleg minél több közbeszerzési eljárásban jelenjenek meg nyílt forráskódú szoftverek. A zárt forráskódú termékek teljes kiváltása ugyanakkor csak hosszú távon érhető el.

Marit Hansen schleswig-holsteini adatvédelmi biztos kiemelte, hogy az információs társadalom jelenleg bizonytalan alapon nyugszik – biztonsági hibákkal, rejtett kiskapukkal és beépített megfigyelési, illetve követési lehetőségekkel. Úgy véli, a forráskódok megjelentetése hozzájárulhat a helyzet stabilizálásához és jó esélyt jelenthet. A szakember emellett rámutatott, hogy jövő májustól a közbeszerzésekben az új európai adatvédelmi irányelv eddiginél szigorúbb adatvédelmi információbiztonsági követelményei fognak megjelenni. A schleswig-holsteini kabinet döntése befolyással lehet más szövetségi tartományok vezetőire, a német államra, sőt, a Microsofttal folytatott tárgyalásokra is. A Dataport egyébként jelen van Brémában, Hamburgban, Alsó-Szászországban, Mecklenburg-Előpomerániában és Szászország-Anhaltban.”

Forrás:
Schleswig-Holstein száműzi a Microsoft termékeit; SG.hu; 2017. október 7.

Sikeres az online e-Diákhitel, egy hagyományos ügyfélszolgálatot már be lehet zárni

„Várakozáson felül teljesít a szeptember 6-ával elindult személyes megjelenés nélküli online Diákhitel igénylés. Az elmúlt időszakban beérkezett szerződések 40 százalékát már elektronikus aláírással kötötték meg.

Az online platform népszerűsége és a telefonos ügyintézés általánossá válása indokolja, hogy a Társaság október 15-én bezárja a KÖKI Terminálon működtetett személyes ügyfélszolgálatát. A Budán működő Kacsa utcai ügyfélszolgálat a jövőben meghosszabbított nyitva tartással, mindennap este 6-ig várja az érdeklődőket.

Az elektronikus aláírással történő e-szerződéskötés beváltotta a hozzá fűzött reményeket: egyre több hallgató választja ezt a lehetőséget a Diákhitel igénylése során. Az e-szerződéskötés legnagyobb újítása az, hogy a teljes ügyintézés elektronikus felületen történik, így az nem igényli az ügyfelek személyes megjelenését.

Az e-aláírás bevezetése, vagyis szeptember 6-a óta a beérkező igénylések közel 40 százalékát elektronikus úton adták le. Az e-aláírással történő szerződéskötés feltétele, hogy az igénylés a Neptun felületen keresztül induljon, és az igénylőnek legyen ügyfélkapus hozzáférése.

Az e-aláírás bevezetésével lehetővé vált, hogy még könnyebben és kényelmesebben igényelhessenek Diákhitelt az egyetemista, illetve főiskolás hallgatók. Az ügyintézést nagyban leegyszerűsíti, hogy a kitöltött adatlapot nem kell kinyomtatni, aláírni és leadni valamely Diákhitel partnerintézménynél, felsőoktatási intézményben vagy a Diákhitel Központ ügyfélszolgálatán, hanem mindez online felületen valósul meg.

A személyes jelenlétet nem igénylő innovatív elektronikus ügyintézés lehetővé tette a Diákhitel Központ számára, hogy a jövőben egy ügyfélszolgálattal működjön tovább ezért a KÖKI Terminálon található Diákhitel ügyfélszolgálat október 15-én végleg bezár. A jövőben kizárólag a társaság Kacsa utcai ügyfélszolgálata (Budapest, 1027, Kacsa u. 15-23.) várja a diákhiteleseket és az érdeklődőket meghosszabbított nyitva tartással, hétfőtől péntekig, reggel 08:00 és délután 18:00 óra között. A személyes kiszolgálást kedvelő ügyfelek itt továbbra is személyesen intézhetnek hiteligényléssel, szerződésmódosítással, kamat-támogatással, számlainformációkkal kapcsolatos diákhiteles ügyeket.”

Forrás:
Népszerű az e-Diákhitel, be is zárják az egyik ügyfélszolgálatot; Világgazdaság; 2017. október 5.

Tallini E-kormányzati Nyilatkozat – 2017. október 6.

„Az észt uniós elnökség nagy eseménye volt az E-kormányzati Miniszteri Konferencia Tallinban. Ennek keretében az összegyűlt politikusok az Európai Unió és az EFTA minden tagországa képviseletében aláírták a Tallini E-kormányzati Nyilatkozatot.

Az aláírók. országuk nevében, ezzel ismét megerősítették kollektív és országokkénti elkötelezettségüket, hogy biztosítják a határokon átnyúló össz-európai digitális közigazgatási szolgáltatásokat, a digitális egységes európai tér keretében, összekapcsolják digitális kormányzati rendszereiket, megvalósítják az eIDAS rendelkezést és azt az elvet, hogy az adatokat csak egyszer kell megadni.

Az E-kormányzati Nyilatkozat folytatja a Malmöben 2009-ben elfogadott Nyilatkozat illetve a 2016-2020-as E-kormányzati Cselekvési Terv által megkezdett törekvéseket a közszektor modernizálására és az egységes, határokon átnyúló európai digitális közszolgáltatások kialakítására.

A Nyilatkozat mellékletében az aláírók kötelezettséget vállalnak az ügyfélközpontúság megvalósítására, ami a dokumentum értelmezése szerint digitális közszolgáltatást, a bürokratikus terhek csökkentését és az állampolgárok bevonását jelenti.”

Forrás:
Ministerial Declaration on eGovernment – the Tallinn Declaration; Európai Bizottság; 2017. október 6.
Tallin Declaration on eGovernment; EU2017.EE; 2017. október 6. (a nyilatkozat HTML-oldalként; de pdf-ként is letölthető, az aláírásokkal együtt)
Lásd még: Az első lépés az EU-s e-ID bevezetése útján; Dajkó Pál; IT café; 2017. október 6.

Informatika, távközlés, technika

Jövő év végére elkészülhet az új kiberbiztonsági stratégia

„Jövő év végére elkészülhet az új kiberbiztonsági stratégia – jelentette be Magyarország nemzeti kiberkoordinátora kedden Budapesten.

Rajnai Zoltán megjegyezte: a kibertérben, kiberbiztonságban nehéz hosszútávú stratégiát gyártani, mivel az informatikában már 3-4 év is hosszútávnak számít. Ezen felül emlékeztetett arra, hogy uniós szinten több Magyarország kiberbiztonsága szempontjából is meghatározó szabályozást hoztak, mint például az uniós kiberbiztonsági stratégia, az európai hálózatbiztonsági irányelv, s az általános adatvédelmi rendelet.

A Nemzeti Kiberbiztonsági Konferencia megnyitóján Rajnai Zoltán hozzátette: az új magyar kiberbiztonsági stratégia mellett egy akciótervet is szeretnének elfogadtatni, amely a feladatokat, határidőket, felelősöket is tartalmazza majd.

A kiberkoordinátor szerint a Magyarországon tavaly első alkalommal megrendezett kiberbiztonsági konferencia is hozzájárult ahhoz, hogy közelebb hozzák egymáshoz a piaci és az állami szektort, s ily módon erősítsék Magyarország kibervédelmét.

Ezen felül Rajnai Zoltán fontosnak nevezte a gyermekvédelmi munkacsoport kiberbiztonsági területen végzett munkáját. Elmondta azt is, hogy komoly munka előtt áll a bankbiztonsági munkacsoport is, amely a közeljövőben tervezett következő ülésén a bankszövetséggel együttműködve egyezteti majd a bank- és állami szektor közös érdekeit.
Az európai kiberbiztonsági hónap magyarországi kampánynyitó rendezvényén Szabó Hedvig, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (KBSZ) főigazgatója is hangsúlyozta: ahhoz, hogy a kiberbiztonság területén eredményeket érjenek el, fontos az együttműködés. Az állami- és magánszektornak, az egyetemi szférának, a szakembereknek, fejlesztőknek, felhasználóknak együtt kell dolgozniuk. Erre hívja fel a figyelmet a konferencia idei mottója is: „A kiberbiztonság közös felelősségünk”.

A KBSZ főigazgatója köszöntőjében emlékeztetett Teller Ede idézetére, aki azt mondta: „az olyan ember, aki nem ért a számítógéphez, a XXI. században analfabétának fog számítani”. Szabó Hedvig ehhez hozzátette: nem csak a számítógépekhez, azok biztonságához is érteni kell.

Az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség (ENISA) 2012 óta minden év októberében nemzetközi kampányt szervez európai kiberbiztonsági hónap témában.
Szabó Hedvig elmondta az idei rendezvények kiemelt témakörei: az otthoni kiberbiztonság, a munkahelyi kiberbiztonság, az internetkapcsolattal működő úgynevezett IoT (Internet of Things) eszközök valamint a kiberbiztonsággal kapcsolatos készségek fejlesztése.

Utóbbi kapcsán Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) vezetője elmondta, a legújabb tanulmányok szerint 2022-re uniós szinten 350 ezer kiberbiztonsági szakember fog hiányozni, míg globális szinten ugyanez a szám 1,8 millió lehet. Ezért az oktatás területén, a szakemberek képzését érintően is jelentős beruházásokra van szükség.

Az NKI vezetője szintén a humán vagyis emberi tényező kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy felmérések szerint az uniós lakosság 71 százaléka osztott meg magáról valamilyen személyes adatot az interneten. Több mint 60 százalék kapcsolattartási adatokat, nevét, születési idejét, személyiigazolvány-számát is megosztotta. Ezek mellett 40 százalék körüli volt a hitelkártya-, bankszámlaadatokat megosztók aránya is – tette hozzá.

A szakember azt is kiemelte, hogy a magyarországi nagyvállalatok mintegy fele, míg a kis- és középvállalkozások közül 10 százalék alatt van azok aránya, akik foglalkoznak IT-biztonsággal. Ezek is azt mutatják, hogy a magyarországi kiberbiztonság erősítésében van még hova fejlődni – jegyezte meg.

Bencsik Balázs kitért arra is, hogy az előrejelzések szerint 2020-ra több tízmilliárdnyi IoT eszköz fog működni a világban. Egyre inkább ezen – a kiberbiztonság szempontjából veszélyeztetettnek számító – eszközök puszta léte határozza majd meg életünket.

Az NKI vezetője szerint a kockázat folyamatosan nő. Példaként említette, hogy a kiberbűnözés folyamatos emelkedést mutat: 2013 és 2017 között ötszörösére nőtt a kiberbűnözés gazdasági hatása; 2019-re pedig újabb négyszeres növekedést prognosztizálnak – tette hozzá.

Elmondta, csak a zsarolóvírusos támadások száma 300 százalékkal növekedett az elmúlt időszakban. Csak a májusi wannacry néven ismert támadás 150 országot – köztük Magyarországot is – és 190 ezer rendszert érintett – ismertette Bencsik Balázs.”

Forrás:
Jövő év végére meglehet az új kiberbiztonsági stratégia; Magyar Idők/MTI; 2017. október 3.

InnoRail 2017 – konferencia az európai vasúthálózat digitalizálásért

„Négy éve, 2013-ban rendezték meg először, két évvel később a második rendezvényre már 29 országból jött el közel félezer résztvevő, és már az előadók 60 százaléka is külföldi szakember volt. Az InnoRail néhány év alatt a régió egyik legrangosabb vasúti szakmai rendezvényévé vált. Most tovább erősödik a konferencia tematikája, mivel becsatlakozik a Com-Forth Kft. szintén harmadik alkalommal megrendezésre kerülő szakági konferenciája, a Rolling-NET Congress. A konferenciára október 10-12-én kerül sor a Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpontban.

A cél az egységes vasúti térség
Az Unió egyik legfőbb prioritása továbbra is egy biztonságos, modern és integrált vasúti hálózat kiépítése, amely képes a vasúti közlekedés versenyképesebbé tételére. Az ún. 4. Vasúti Csomag az, amellyel az EU az egységes európai vasúti térség kialakítása előtt álló utolsó akadályokat is fel kívánja számolni.

Az idei konferencián nagy hangsúlyt kap a gördülő állományhoz, azaz a szállítást lebonyolító eszközökhöz kapcsolódó informatikai, távközlési, biztonságtechnikai és automatizálási rendszerek és fejlesztések. A második és harmadik napon zajló Vasúti Informatika szekcióval ugyanis egy önálló rendezvény, Rolling-NET Congress is beköltözik az InnoRailre. Az idei téma azt járja körül, hogy az IoT (Internet of Things) hogyan hódítja meg a vasút különböző területeit.

Minden másnál látványosabban mutatja a digitalizáció hatását, hogy milyen hangsúlyt kap egy vasúti szakkonferenciát az infokommunikáció. A Rolling-NET által vitt szekció lényegében a klasszikus IT-területek vasúti körülményekre igazított változatait vonultatja fel. Az IoT, digitalizáció panelben például lesz szó adatelemzésre épülő, adatvezérlet közlekedési alkalmazásokról, IoT megoldások bevezetési lehetőségeiről, az ún. okosközlekedés szerepéről a kötött pályás közlekedésben.

IoT-tól az innovatív digitális megoldásokig
A Rolling-Net legterjedelmesebb panelje, a Biztosítóberendezések, ERTMS is jobbára infokommunikációs témákat ölel fel. Az ERTMS (European Rail Traffic Management System), azaz az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer három alappillére – a közlekedésirányítás, a közlekedésbiztonság és a kommunikáció – ugyanis ma már egyértelműen IT-kérdés is. A panel kilenc előadásának zöme közlekedésbiztonsági kérdésekkel foglalkozik, de terítékre kerül a GSM-R is. A hallgatóság megtudhatja többek között, hogy milyen szerepe van a vasúti közlekedésbiztonságban a műholdas helymeghatározásnak, illetve az EGNOS-nak (European Geostationary Navigation Overlay Service). Lesz előadás a standard ipari megoldások a vasúti közlekedésben való hasznosításáról is.

A digitalizáció megnövekedett szerepének biztos jele, hogy a konferencián a kiberbiztonság is önálló panelt kapott. Ebben lesz szó a digitális átalakulás okozta biztonsági kihívásokról, az ipari kiberbiztonsági alapelvek vasúti hasznosíthatóságáról, de olyan részletkérdésekről is, mint az eszközszintű kiberbiztonság megvalósítása.

A konferencia nyelve hivatalos nyelve a magyar, az angol és az orosz…”

Forrás:
Ezen a konferencián digitalizálják a vasutat; Bitport.hu; 2017. október 5.
InnoRail 2017 Budapest; a konferencia webhelye (program, regisztráció)

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 9.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
A „XXI. századi diplomácia”, avagy egy fogalom-család születése
Definíciókat keresünk, mutatunk be hetek óta. Nem érdektelen egy pillanatra most leásni a gyökerekig. A modern diplomácia megújításában, legyen szó a koncepciók újraalkotásáról vagy az eszközrendszer átalakításáról az amerikaiakat az úttörők között találjuk. Noha már az idősebb Bush elnöksége idején megjelennek a „cyber-diplomácia” egyes eszközei, valójában 2009-ben hirdeti meg az amerikai Külügyminisztérium a működését vezérlő elvek és gyakorlatok „forradalmát”. Ez volt a „XXI. századi diplomácia” koncepciója. Célja: alkalmazkodni a rohamosan átalakuló nemzetközi környezet kihívásaihoz. A hagyományos amerikai újító szellemet kívánják mozgósítani: új, hatékony eszközök kifejlesztésével, adaptálásával, a digitális technológiák erejével akarják megsokszorozni a hagyományos diplomácia lehetőségeit. Az ezt követő években digitális innovációk sokasága születik a US Sate Department-ben, a DipNote-tól a Virtual Student Foreign Service-ig. Megannyi minta a rohamosan bontakozó„cyber diplomácia”, „online diplomácia”, „2.0-ás diplomácia” globális művelői számára.
Talking 21st Century Statecraft; Thom Woodroofe; The Diplomat; 2011. április 16.
21st Century Statecraft; US Department of State; 2009-2017

A kritikai digitális diplomácia kihívása – a dél-koreai példa
A diplomáciai gyakorlatok „digitalizálásáról” élénk viták, eszmecserék folynak napjainkban. Jelenleg még a nyugati szakértők koncepciói uralják ezt a fontos és aktuális diszkussziós teret, ugyanakkor nem érdektelen a kitekintés. Az erős technológiai nagyhatalomnak számító Dél-Korea példája azt mutatja, hogy a külügyi gyakorlatok digitalizációja – szerencsés esetben – messze nem egyenlő a hagyományos („analóg”) eszközök és módszerek digitálissá „kozmetikázásával”. Miközben a világ diplomáciai köreiben még elterjedt az a nézet, hogy az e-diplomácia tulajdonképpen az IT (mindenekelőtt a közösségi médiumok, a Facebook, Twitter, YouTube) felhasználása a hagyományos külpolitizálás „divatossá” tételére, addig a dél-koreaiak a technológia paradigmaváltó erejét hangsúlyozzák. Ebben a felfogásban a diplomácia digitalizálása valójában a szervezeti- és működési kultúra gyökeres átalakításával jár együtt. Terepe sem csupán a külső kommunikáció, hanem átfogja a külügyi szervezeti folyamatok egészét.
Critical Digital Diplomacy as a Global Challenge: The South Korean Experience; Jan Melissen, Emillie V. de Keulenaar; Global Policy; Vol. 8., Issue 3.; 2017. szeptember
és Critical Digital Diplomacy as a Global Challenge: The South-Korean Experience; Global Diplomacy

„Leszállóhelyek” nemzetközi hálózatával az ausztrál start-up kezdeményezések sikeréért
A digitális diplomácia némiképp félrevezető koncepció. Nem csak közösségi média eszközöket takar ugyanis, és működési köre is jócskán túlnyúlhat a hagyományos diplomáciai szervezetek szokványos világán. Jó példa erre az ausztrál kormány külső expanziójáért felelős szervezet, az Austrade. Noha formálisan nem az ausztrál Külügyhöz tartozik, mégis hangsúlyos szerepet kap a most formálódó új, átfogó Külpolitikai Stratégiában. Egyértelműen az innováció-generálás áll a szervezet működésének fókuszában. Egyik érdekes kezdeményezésük a Leszállóhely (Landing Pad)Program. Valójában egy nemzetközi inkubátorhálózat, amely stratégiai pontokon (San Francisco, Berlin, Tel Aviv, Shanghai és Szingapúr) biztosít – pályázati alapon – infrastruktúrát, támogatást a piacképes innovációkat megtestesítő ausztrál start-up vállalkozásoknak. Az ígéretes fejlesztések birtokában a globális piacok felett „köröző” ausztrál cégeknek kínál így biztos kikötőt, támaszpontot.
Tap into the global start-up network; Australia Unlimited
Foreign Policy White Paper; Department of Foreign Affairs and Trade (Ausztrália)
Harnessing innovation through Team Australia; Stephanie Fahey; DFAT Blog; 2017. szeptember 18. (DFAT=Australia’s Department of Foreign Affairs and Trade. Szerk.)

Izrael erősítené a közvetlen párbeszédet a környező térségek arab közvéleményével
A közel-keleti geopolitikai átrendeződések nyomán Izrael érezhetően javítani tudta kapcsolatait egyes környező szunnita arab államokkal. Ez azonban vajmi keveset javított az „utca arab embere” megítélésén. A technológiai nagyhatalomnak számító zsidó állam az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy lehetőségeit kihasználva, közvetlenül szólítsa meg a környező térségek újonnan felnövekedett, digitális natív arab lakosságát.
Ma már izraeli szakértők mind gyakrabban szerepelnek az arab nyelvű tévéállomások műsoraiban. Különösen aktív az izraeli állam egyes szervezeteinek ( Külügy, hadsereg) arab nyelvű közösségi média jelenléte: a miniszterelnöki szóvivői iroda twitter fiókjának angol és arab nyelvű információit közel ötvenezren követik nyomon naponta. Probléma ugyanakkor az, hogy a külső imázsépítésben hagyományosan erős izraeli kormányzatok mindeddig nem fordítottak hangsúlyt a környező arab népességet elérő, hatékony hasbara (közönség kapcsolati-) stratégia kiépítésére. Fontosnak tartják azt is: hiteles (arab) véleményvezérekkel való kapcsolatok építése és ápolása nélkül aligha lehet eredményes tájékoztatás a közösségi médiumok által mind jobban uralt média-térben.
Israel’s efforts to directly engage with Arab population; John Brown’s Public Diplomacy Press and Blog Review; 2017. szeptember 29.

„Népszerűsítené az orosz nyelvet? Mi segíthetünk!”
Twitter-üzenetben gúnyolja az Orosz Külügyminisztérium az amerikai CIA toborzó kampányát.
A twitter-diplomáciai fenegyerekeként elkönyvelt orosz diplomácia a héten ismét „öregbített” ezen a hírnevén. Alig egy nappal az után, hogy az amerikai hírszerzés vezérhajója, a CIA Twitteren kezdett – közelebbről meg nem határozott feladatra – oroszul beszélő munkatársakat toborozni, az Orosz Külügyminisztérium október 2-án az alábbi, fanyar üzenetet osztotta meg a maga Twitter-fiókján át:
„CIA, köszönjük, hogy támogatják és népszerűsítik az orosz nyelvet! Előbb is szólhattak volna! Mi szívesen segítünk Önöknek szakemberekkel és tanácsokkal is.” A bejegyzést az angolon kívül oroszul is közreadták, ami arra enged következtetni, hogy mind népszerűbb közösségi média jelenlétükkel korántsem csupán az ellenoldali hírszerzőknek kívánnak borsot törni az orruk alá.
„Promoting Russian? We can help.” Foreign Ministry trolls CIA recruitment drive for Russian speakers; RT.com; 2017. október 3..
Az eredeti bejegyzés a CIA-tól
Az orosz Külügyminisztérium válasza

SZAKMAI MŰHELYEK – A máltai DiploFoundation online posztgraduális képzései
Az informatika, az online technológiák térhódítása a külügyi munka oktatási aspektusát sem hagyja érintetlenül. Így például a digitális diplomácia szakmai híreinek egyik lelkes műhelycsapata, a máltai központú DiploFoundation is rendszeresen kínál a nemzetközi kapcsolatok, illetve a gyakorlati külügyi szakma területén posztgraduális képzéseket – online.
A héten hirdették meg (a University of Malta Nemzetközi kapcsolatok Tanszékével közösen) a 2018-ban induló, diplomát adó, akkreditált posztgraduális képzésüket Legújabb kori diplomácia szakirányon. A képzés gerincét 16-20 hónapig tartó online tanfolyam alkotja, amelyet összesen 10 napnyi bentlakásos workshop egészít ki. Az általános külügyi témák mellett a hallgatók kiemelten foglalkozhatnak az e-diplomácia területével is. A tanfolyam sikeres elvégzése mester fokozatú (MA) diploma megszerzését teszi lehetővé.
A tandíjat részben a Máltai Kormány által biztosított tanulmányi ösztöndíjból fedezhetik a fejlődő országokbeli hallgatók.
Applications open for the 2018 Master/Postgraduate Diploma in Contemporary Diplomacy; DiploNews; Issue 333; 2017. október 3.

Szakirodalom

Mérlegen a jó állam: a Jó Állam Jelentés 2017 bemutatása – tudományos konferencia

„…A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államkutatási és Fejlesztési Intézete a gondozásában megjelenő Jó Állam Jelentés 2017, a Jelentés a Jó Állam Véleményfelmérésről, továbbá a speciális jelentés kutatóműhelyek eredményeinek ismertetése céljából Jó Állam Szakmai Napok 2017 címmel kétnapos tudományos konferenciát szervez. Ahol a Jó Állam Jelentés 2017 részletes, tematikus és módszertani bemutatásán keresztül – s vele az empirikus kutatások bázisán – áttekintjük és elemezzük a Jó Államkoncepció helyét és szerepét, a kormányzati teljesítménymérés hazai és nemzetközi perspektíváit, módszertani kérdéseit.

Az idén már kétnapos tudományos konferencia időpontja: 2017. október 18-19. (szerda-csütörtök)
A plenáris rendezvény és időpontja helyszíne: 2017. október 18. (szerda) 9:00-14:30, NKE Ludovika Campus Főépület, Széchenyi Díszterem
A szakmai műhelyek időpontja és helyszíne:
2017. október 18. (szerda) 15:00-18:00, NKE Ludovika Campus Főépület, Hunyadi terem;
2017. október 19. (csütörtök) 9:00-12:00 NKE Ludovika Campus kollégiumi épület.
…
PROJEKT SZÁMA: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001
PROJEKT CÍME: „A JÓ KORMÁNYZÁST MEGALAPOZÓ KÖZSZOLGÁLAT-FEJLESZTÉS

2017. OKTÓBER 18. – MÉRLEGEN A JÓ ÁLLAM: A JÓ ÁLLAM JELENTÉS 2017 BEMUTATÁSA TUDOMÁNYOS KONFERENCIA PLENÁRIS ÜLÉS
A konferencia október 18-án megrendezésre kerülő plenáris ülésén, a Jó Állam Jelentés 2017 részletes, tematikus és módszertani bemutatását középpontba állító konferencia célja, hogy az empirikus kutatások bázisán áttekintse és elemezze a Jó Állam-koncepció helyét és szerepét, a kormányzati teljesítménymérés hazai és nemzetközi perspektíváit, módszertani kérdéseit.

A plenáris rendezvény időpontja: 2017.október 18.
A rendezvény helyszíne: 1083, Budapest Ludovika tér 2. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus főépület, Széchenyi Díszterem

PROGRAM:
08:30 – 09:00 Regisztráció
09:00 – 09:10 Köszöntő
Prof. Dr. Patyi András egyetemi tanár, rektor

09:10 – 09:20 Köszöntő
Prof. Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Költségvetési Tanács Elnöke

09:20 – 09:40
A Jó Állam kutatások bemutatása: koncepciók és perspektívák
Dr. Kaiser Tamás egyetemi docens, tudományos igazgató

09:40 – 10:00
A Jó Állam Jelentés Biztonság és bizalom hatásterületének bemutatása
Prof. Dr. Kis Norbert egyetemi tanár, dékán

10:00 – 10:20
A Jó Állam Jelentés Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség hatásterületének bemutatása
Prof. Dr. Csath Magdolna egyetemi magántanár, hatásterületi vezető

10:20 – 10:40
Kérdések és hozzászólások
10:40 – 11:00 Kávészünet

11:00 – 11:20 A Jó Állam Jelentés Fenntarthatóság hatásterületének bemutatása
Besenyei Mónika programvezető, hatásterületi vezető

11:20 – 11:40 A Jó Állam Jelentés Közösségi jóllét hatásterületének bemutatása
Prof. Dr. Báger Gusztáv egyetemi tanár, hatásterületi vezető

11:40 – 12:00 A Jó Állam Jelentés Demokrácia hatásterületének bemutatása
Dr. Cservák Csaba tudományos főmunkatárs, hatásterületi vezető

12:00 – 12:20 A Jó Állam Jelentés Hatékony közigazgatás hatásterületének bemutatása
Dr. Kádár Krisztián szakmai vezető, hatásterületi vezető

12:20 – 12:30 Kérdések és hozzászólások

12:30 – 13:00 Ebédszünet

13:00 – 13:20 A Jó Állam Jelentés területi dimenziója
Jancsó Tamás, kutató, térinformatikus

13:20 – 13:40 A Jó Állam Véleményfelmérés 2017 bemutatása
Demeter Endre vezető szakértő, Mérési és Módszertani Iroda

13:40 – 14:00 A nemzeti indikátorrendszerek alkalmazása
Bozsó Gábor, szakértő, Mérési és Módszertani Iroda

14:00 – 14:20 A Jó Állam Jelentések felhasználói körében végzett kutatás bemutatása
Gadár László, kutatásvezető

14:20 – 14:30 Zárszó
Dr. Kaiser Tamás egyetemi docens, tudományos igazgató

2017. OKTÓBER 18 – 19. – MÉRLEGEN A JÓ ÁLLAM: A JÓ ÁLLAM JELENTÉS 2017 BEMUTATÁSA TUDOMÁNYOS KONFRENCIA SZAKMAI MŰHELYEK

2017. október 18. 15:00 – 18:00 Rendőrségi jelentés műhely
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus főépület, Hunyadi terem

2017. október 18. 15:00 – 18:00 Versenyképes üzleti környezet jelentés műhely
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus főépület, Hunyadi terem

2017. október 19. 09:00 – 12:00 Átfogó honvédelmi jelentés műhely
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus Kollégiumi épület

2017. október 19. 09:00 – 12:00 Közigazgatási speciális jelentés műhely
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus Kollégiumi épület”

Forrás:
Mérlegen a jó állam: a Jó Állam Jelentés 2017 bemutatása c. tudományos konferencia, és betekintés a speciális jelentések műhelyeibe; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. október 2. (pdf)
Regisztráció
Lásd még: KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001; Nemzeti Közszolgálati Egyetem
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés; Széchenyi 2020

A FinTech-jelenség hatása − Radikális változás zajlik a pénzügyi szektorban?

„A technológiai fejlődés, az internet és a digitalizáció terjedésének következtében a gazdaság több ágazata jelentős átalakuláson ment keresztül. Jelen tanulmány a pénzügyi szektorban végbemenő változásokat helyezi a középpontba. Bemutatja a megjelenő új szereplőket, azaz az ún. FinTech-megoldások térnyerését, amit a vevői kereslet és a kínálati oldal is támogat, továbbá a pénzügyi szektorban megjelenő új megoldásokat, valamint egy-egy sikeres FinTech-szolgáltatás példáját a fizetésben és a hitelezésben. Bár a megjelenő új szereplők és megoldások számos újítást hoztak a piacra, gyakran egyszerűbbé, hatékonyabbá vagy szélesebb körben elérhetővé téve a hozzáférést a pénzügyi termékekhez és szolgáltatásokhoz, számos veszélyforrást is magukban rejtenek. Arra a kérdésre, hogy a FinTech-ek radikális változásokat hoznak-e a pénzügyi közvetítésben, a válaszunk az, hogy ez egyelőre nem valószínű.”

Forrás:
A FinTech-jelenség hatása − Radikális változás zajlik a pénzügyi szektorban?; Kerényi Ádám, Molnár Júlia; Hitelintézeti Szemle; 16. évf. 3. szám; 2017. szeptember; http://doi.org/10.25201/HSZ.16.3.3250; 32–50. oldalak (pdf)

A közszolgálat fogalma, jogi- és érdekegyeztetés szempontú vizsgálata

„Készült az OKÉT munkavállalói oldalának megrendelésére.
…
I.) A közszolgálat méretének vizsgálata a statisztika figyelembevételével
II.) A közszolgálat egységességének kérdése és jogi szempontú vizsgálata
III.) Érdekegyeztetés a közszolgálatban
IV.) Kollektív szerződések a közszférában
V.) A sztrájk szabályozási kérdései és gyakorlata a közszolgálatban
VI.) A garantált illetmények összehasonlítása
ÖSSZEFOGLALÓ – életpályák és szakszervezeti pályák?
MELLÉKLET: A közszolgálati illetmény-előmeneteli rendszerek főbb jellemzői…”

Forrás:
A közszolgálat fogalma, jogi- és érdekegyeztetés szempontú vizsgálata ; Berki Erzsébet, Mélypataki Gábor, Neumann László; 2017. május 16. (pdf)

Kormányzati célú infokommunikációs hálózatok. A rendészeti szervek infokommunikációs rendszere

„A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó különböző rendészeti szervezetek vezetésének, valamint az egyes szervezetek belső vezetésének elengedhetetlen feltétele az infokommunikációs támogatás. A vezetés és irányítás csak abban az esetben lehet sikeres, ha megfelelő technikai eszközökkel, rendszerekkel és szervezési eljárásokkal van támogatva. Jelen közleményben a szerzők bemutatják a kormányzati infokommunikációs hálózatok egy szegmensének alapvető elemeit, részegységeit, fontosabb szolgáltatásait.”

Forrás:
Kormányzati célú infokommunikációs hálózatok. A rendészeti szervek infokommunikációs rendszere; Hadtudományi Szemle; 2017 (megjelenés alatt, pdf)

Prof. Dr Csíkszentmihályi Mihály – „Good governance – vezetői szerepek és felelősségek a közjó megteremtésében”

„Időpont: 2017. november 20. 11:00-12:00
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Oktatási épület, (1083. Budapest, Üllői út 82.)

PROGRAM
10:30 – 11:00 Regisztráció
11:00 – 12:00 Előadás

A pontos helyszínről a későbbiekben tájékoztatjuk!
Az előadásra szeretettel várjuk!
Előzetes regisztráció, a https://unipoll.uni-nke.hu/unipoll/Survey.aspx?surveyid=1727565104&lng=hu-HU oldalon lehetséges 2017. november 15-ig…”

Forrás:
Prof. Dr Csíkszentmihályi Mihály – „Good governance – vezetői szerepek és felelősségek a közjó megteremtésében”; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. október

Nyílt adatgazdálkodással és társ-alkotással létrehozott közszolgáltatások – Chicago élelmiszerbiztonság-felügyeleti gyakorlata

„A Researchgate oldalán közzétett kutatási eredményben a Tallini Műszaki Egyetem négy kutatója a Chicago városában működő vendéglátó egységek élelmiszerbiztonsági felügyeletét lényegesen hatékonyabbá tevő újszerű közszolgáltatási gyakorlatot mutatja be. A modell a nyílt adatokkal (Open Government Data, OGD) gazdálkodást a társ-alkotás (co-creation) folyamatával ötvözi. A társ-alkotás közös létrehozás a társ-megvalósításból (co-production) fejlődött ki, ami a közszolgáltatásoknak is új értelmezési lehetőséget biztosít. Ennek értelmében közszolgáltatásnak tekinthetünk minden olyan szolgáltatást, ami a köz javát szolgálja, közösségi szintű értéknövelést valósítva meg – függetlenül attól, hogy a közszféra ebben milyen és mekkora szerepet vállal. A közös létrehozás során a folyamatba külső, nem szokványos szereplők is bekapcsolódnak, bármely szakaszban: a kezdeményezésbe, a tervezésbe, a megvalósításba vagy az értékelésbe. A nyílt adatgazdálkodással egy harmadik koncepció kapcsolja össze, a platformként működő közigazgatás (Government as a Platform, GaaP). A GaaP modellben a kormányzat biztosítja a nyílt adatokat, de azokat bármely szereplő használhatja és kiaknázhatja, ha ezzel a közjót emeli. Ezek a szereplők lehetnek városi közigazgatási intézmények, magánvállalatok, civilszervezetek vagy akár magánszemélyek is. A modell feltételezi a nyílt forráskódú megoldást és egy szabadon hozzáférhető, alaposan kihasznált nyílt adatbázis meglétét. Működésének fontos feltétele a folyamatos együttműködés, amelyhez éppen a nyílt adatbázisportál biztosítja a megfelelő együttműködési platformot.

Az esettanulmányban szereplő chicagói nyíltadat-portál 2010-ben kezdte el működését, és 2012-ben, egy polgármesteri rendeletnek köszönhetően vett még nagyobb lendületet a használata. Ez nem csak azt mondta ki, hogy létre kell hozni és fenn kell tartani egy ilyen portált, amely a város minden lakója és helyi érdekeltségek számára is folyamatosan elérhető, hanem azt is, hogy ennek alkalmasnak kell lennie olyan alkalmazások megteremtésére, amelyek alkalmasak a szolgáltatások fejlesztésére és erősítik a város vezetésének elköteleződést a helyi közösség irányába. A portál – amely azóta 38 millió megkeresést élt meg – jelenleg 550 adatbázist és alkalmazást tesz elérhetővé, biztosítva a használatukhoz szükséges oktatási segédanyagokat is, valamint a vizualizációhoz szükséges eszközöket is. A fejlesztéseknek lendületet adott egy olyan pályázat is, amelyet a Bloomberg Philantropies hirdetett meg, és amelynek célja olyan innovatív ötletek támogatása volt, amelyek a városok életkörülményeinek javítására hivatottak. Chicago ezen nyert 1 millió dollárt egy olyan „okosadat” platform kifejlesztésére, amelyek előrejelzésre is alkalmas elemző eszközöket tesz könnyen elérhetővé, nyílt forráskódú megoldással.

A fejlesztés tárgya Chicago élelmiszerbiztonsági felügyeletének megújítása volt. A program kezdetekor a városban 15 ezer vendéglátóhely volt, amelyre 36 ellenőr jutott. Mivel főszabály szerint évente két ellenőrzést kellett végrehajtani minden egységben, az apparátus túlterhelt volt, és így is gyakran előfordult, hogy későn érkeztek a helyszínre ahhoz, hogy megelőzzenek vagy megállítsanak olyan szabálysértéseket, amelyek akár megbetegedésekhez is vezethettek. A kulcskérdés az volt, hogy hogyan tudnák összeállítani az ellenőrzés menetrendjét, hogy a fokozott kockázatú helyeket látogassák meg elsőként, vagyis kockázatelemzésen alapuló előrejelző rendszert vezessenek be. A megoldás újszerűsége abban volt, hogy a projektvezetéssel megbízott tanácsadó cég a város műszaki és innovációs főosztályával közös műhelymunkákat szervezett az egyik biztosítótársaság helyi képviseletének bevonásával. A cég megengedte dolgozóinak, hogy munkaidejük 10 százalékát pro bono alapon közösségi érdekű fejlesztésekre fordítsák. Az első körben kidolgozott algoritmus ugyanakkor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a továbbfejlesztésben még nagyobb hangsúlyt tettek a folyamatos kommunikációra, a visszajelzések rendszerére és az iteratív fejlesztésre. Ilyen módon sikerül a második körös fejlesztést 2015 februárjában üzembe helyezni, amelynek eredményeképpen a kritikus szabálysértések helyszínére átlagosan 7,5 nappal korábban érkezhettek ki az ellenőrök, lehetővé téve a megbetegedések megelőzését vagy legalább lokalizálását.

A siker kulcsaként 9 olyan tényezőt azonosítottak a kockázatelemzéshez:

Volt-e korábban az adott helyen kritikus vagy súlyos szabálysértés?

Mennyi volt a háromnapos átlag-hőmérséklet?

Volt-e a közelben szemételhelyezési vagy köztisztasági probléma?

Mi a típusa a vendéglátóegységnek?

Volt-e a közelben betörés?

Van-e alkohol- és dohányforgalmazási engedélye?

Mennyi idő telt el a legutolsó ellenőrzés óta?

Mióta működik a létesítmény?

Az ellenőr személye.

Az algoritmusokat a rendelkezésre álló nyílt adatbázisok alapján fejlesztették ki, iteratív módon kísérletezve ki azt az érdekeltek közötti folyamatos kommunikáció és közös gondolkodás révén. Ennek során az elemzők a siker feltételeként hat fontos tényezőt azonosítottak:

Külső finanszírozó megjelenése

Motivált érdekeltek

Innovatív vezetők

Megfelelő kommunikációs csatornák

Meglévő nyílt adatbázis-portál

Gyors fejlesztés

A tapasztalatok jól illettek – egyben empirikus igazolást is jelentettek – az előzetes koncepcióra, amely négy fázis körfolyamatát vázolta fel. Ezek a felfedezés (társ-kezdeményezés, co-initation), a tervezés (társ-tervezés, co-design), a fejlesztés (társ-megvalósítás, co-implemantation) és a tesztelés (társ-értékelés, co-evaluation). A modell alapgondolata, hogy a „vízesésszerűen” megvalósuló, felülről lefelé tervezett közszolgáltatás-fejlesztés már nem felel meg napjaink kihívásainak, ehelyett az együttműködés és az adatvezérelt megközelítés jelenti a követendő utat.

Ennek megfelelően a szerzők öt javaslatot, meglátást fogalmaznak meg a jövőbeli megoldásokhoz:

Olyan környezetet kell teremteni a nyílt adatokkal gazdálkodás terén, hogy bármely szereplő kezdeményező és társalkotó lehessen közjót növelő szolgáltatásfejlesztésekben.

A nyíltadatbázis-portálon keresztül a közigazgatás az együttműködés platformjaként viselkedjen.

Az átütő erőhöz szükséges a források elegendősége, a vezetők innovativitása, az érdekeltek motiváltsága és a nyíltadatbázis-portálhoz való könnyű hozzáférés.

A közösen létrehozott, nyíltadat-vezérelt fejlesztések képesek minőségi szintváltást eredményezni olyan folyamatokban is, amelyek elavultak vagy hagyományosan lassúak.

Ha a közigazgatás platformként működik, az hidat teremt a nyílt adatgazdálkodás és a közös létrehozás modellje között, mintegy egybegyúrva azokat.

Az esettanulmányban bemutatott modell természetesen csak egy a lehetséges megoldások közül, de általánosítva is megfogalmazható, hogy a kormányzat aktív szerepvállalása és az érdekeltek széles körének bevonása egyaránt szükséges a sikeres megvalósításhoz.”

Forrás:
Co-creating an Open Government Data Driven Public Service: The Case of Chicago’s Food Inspection Forecasting Model; Keegan Mcbride, Gerli Aavik, Tarmo Kalvet, Robert Krimmer; Conference Paper, The 51st Hawaii International Conference on System Sciences (HICSS) IEEE; 2018. január (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1720/2017. (X. 5.) Korm. határozata az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer fővárosi és megyei kormányhivatalokban történő megvalósításához kapcsolódó további feladatokról

„A Kormány – figyelemmel az egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer megvalósításával kapcsolatos feladatokról szóló 1245/2010. (XI. 17.) Korm. határozatban foglaltakra, továbbá az elektronikus közigazgatási célokra – az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (a továbbiakban: EKEIDR) megvalósítása érdekében felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer fővárosi és megyei kormányhivatalokban történő megvalósításával kapcsolatos feladatokról szóló 1137/2016. (III. 21.) Korm. határozat 3. pontjában megfogalmazott feladatok megvalósítására tekintettel gondoskodjon a fővárosi és megyei kormányhivatalokban az EKEIDR Ügynyilvántartási, Dokumentumsablon, Webes űrlapkitöltő, Integrált XML Webservice és Távoktatási (e-learning) moduljainak ütemezett és egységesen szabályozott folyamatokkal történő bevezetéséről és kiterjesztéséről.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2018. december 31.”

Forrás:
A Kormány 1720/2017. (X. 5.) Korm. határozata az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer fővárosi és megyei kormányhivatalokban történő megvalósításához kapcsolódó további feladatokról; Magyar Közlöny 2017. évi 162. szám 2017. október 5.; 27978. oldal (pdf)
1720/2017. (X. 5.) Korm. határozat az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer fővárosi és megyei kormányhivatalokban történő megvalósításához kapcsolódó további feladatokról; Nemzeti Jogszabálytár

41. szám, 2017. október 9.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek