Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A Modern városok program minden elemének megvalósítása megkezdődik április végéig, mondta Kósa Lajos
Tárgyszavak: agrár-vidékfejlesztés, Kaposvár, Kósa Lajos, Magyarország, Modern Városok Program, önkormányzatok, Somogy megye, Szita Károly, terület- és településfejlesztés, urbanisztika, városfejlesztés
Robotoljanak csak a robotok!
Tárgyszavak: automatizáció, digitális kormányzati szolgáltatások, digitalizáció, Magyarország, Robotic Process Automation (RPA), szervezeti informatika, szoftverrobotok, üzleti informatika
Szemléletváltásra és innovációkra van szükség nemcsak a magánszektorban, hanem az állami szférában is
Tárgyszavak: bürokratikus terhek csökkentése, digitális gazdaság, digitális kormányzati szolgáltatások, digitalizáció, Magyarország, szabályozás, versenyképesség

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális, adatalapú és műholdképes módszertant használva 24 óra alatt megmondják, hogy mennyit ér a termőföld
Tárgyszavak: adatközpontú mezőgazdaság, adattudomány, agrárgazdaság, agrárstatisztika, digitális gazdaság, földárak, földértékelés, földpiac, gazdasági statisztika, Magyarország, térinformatika, termőföld

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Modern városok program minden elemének megvalósítása megkezdődik április végéig, mondta Kósa Lajos

„A Modern városok program minden olyan elemének megvalósítása elindul április végéig, amelyben a kormány és az önkormányzatok akarata egyezik – mondta a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn Kaposváron.
Kósa Lajos a programmal kapcsolatos egyeztetést követő sajtótájékoztatón rámutatott: 47 programelemet érintően az önkormányzatok jelezték, hogy szeretnék újragondolni a fejlesztési irányokat, mert újabb fontos projekteket is ebből a keretből szeretnének finanszírozni, illetve más beruházások megvalósítását saját büdzséből vállalnák.

A miniszter hozzátette, nyitott a kormány és a városok közötti szerződések módosítására, ezeket a kérdéseket át kell tekinteni, a munkában támaszkodik a parlamenti képviselőkre is.

Kósa Lajos emlékeztetett rá, hogy a 2022-ig tartó, indulásakor 250 elemet tartalmazó és 3500 milliárd forintból megvalósuló Modern városok program Magyarország történetének legnagyobb vidékfejlesztési programja.

A program pénzügyileg nem meríti ki az ország fejlesztési lehetőségeit, s mivel 60-65 százaléka hazai forrás, bizonyítja, hogy nem igaz az ellenzék azon állítása, miszerint Magyarország nem tudna haladni európai uniós fejlesztések nélkül – hangoztatta.

A miniszter beszámolt arról, hogy a 3500 milliárd forintos keretből eddig mintegy 750 milliárdot fizettek ki a városoknak. Kitért rá, Kaposvár, ahol a Modern városok program része a somogyi megyeszékhelynek az egykori polgármesteréről, Németh Istvánról elnevezett fejlesztési programjának, 70 milliárdot utaltak át.

Kósa Lajos megjegyezte, a Németh István program költségvetése 171 milliárd forintról időközben 185 milliárdra emelkedett, a változást nem áremelkedés, hanem „egy sor olyan dolog okozta, amit a tervezéskor nem lehetett látni”.

A miniszter a Kaposvárt érintő legnagyobb beruházások között a várost az M7-es sztrádával összekötő 67-es út gyorsforgalmi úttá bővítését, a közlekedési központ kialakítását, a Csiky Gergely Színház rekonstrukcióját, a kórház déli tömbjének rehabilitációját, új funkciókkal való ellátását, a volt levéltári épület felújítását és egyebek mellett a Deseda tavi kemping modernizációját is említette.

Szavai szerint a kaposvári beruházások állásán látszik, a város az elsők között kötött megállapodást a kormánnyal, valamint Szita Károly személyében tapasztalt, a polgármesteri tisztséget 23 éve betöltő vezetője van.

Szita Károly arról szólt, hogy a 2020-ra befejeződő Németh István program a város történetének legnagyobb fejlesztési programja és az élet minden területét érinti. A célja, hogy a Kaposváron és az agglomerációban lakók jobban élhessenek.

…
A sajtótájékoztató után megtartották a Kaposvár Aréna bokrétaavató ünnepségét. Az Arany János utcában épülő, nemzetközi sportesemények lebonyolítására is alkalmas, multifunkcionális létesítmény bruttó 6 milliárd forintba kerül és modern körülményeket biztosít a kosár-, a röp- és a kézlabdázók edzéseihez, mérkőzéseihez. A csarnokban 3040-an foglalhatnak helyet, de ha az aréna kulturális eseményeknek ad helyet, több mint négyezer embert is fogadni tud.”

Forrás:
A Modern városok program minden elemének megvalósítása megkezdődik április végéig; Kormányzat; 2018. február 12.

Robotoljanak csak a robotok!

„A helpdesk munkatársai már nem győzték, így a 44 ezer fős Trelleborgban beszálltak a helyi közigazgatási feladatok ellátásába a robotok. Svédországban tehát már van egy város, ahol egy fontos ügyintézési helyzetben – a személyes ügyfélkapcsolati feladatok ellátásában – váltották ki szoftverrobotok az élő emberi munkát. Ez már önmagában is elgondolkodtató. Ám a skandináv kísérleti projekt eredményeit tovább olvasva azt is megállapíthatjuk, hogy a robotizált folyamatautomatizálás (RPA) első közigazgatási adaptációi felettébb sikeresnek bizonyulnak Európában.

A közreműködő UiPath Robots tájékoztatása szerint a trelleborgi önkormányzatnál megvalósított projektben az érintett 6500 szociális ügyintézési folyamatnál átlagosan 79 százalékkal (!) csökkent az idő. Az időmegtakarítás a munkaerőpiaci osztályon 95 százalékos volt, ahol ráadásul 50 százalékkal nőtt az aktív munkaerőpiaci kezdeményezésekben részt vevő helyi polgárok száma. Sőt, a szociális szakterület működési hatékonyságának gyors javulását követő másodlagos hatásként a településen 12 százalékkal több polgár kezdett el tanulni, mint az előző évben. Az pedig már a helyi döntéshozóknak is felkeltette a figyelmét, hogy 22 százalékkal kevesebben fordultak a városhoz pénzügyi segítségért, továbbá, hogy az adminisztratív költségek is 60 százalékkal csökkentek.

Ez lenne a jövő? Robotok robotolnak majd a fejlett országok közigazgatásaiban? Ha ez így lesz, vajon milyen messze áll a magyar közigazgatás mindettől? „Bár a bürokratikus intézményrendszert sikerült átalakítani, a kormány bürokráciacsökkentése kudarcot vallott, ugyanis minden íróasztal meg tudja magyarázni a jogosultságát” – mondta néhány hónappal ezelőtt a Miniszterelnökség miniszterhelyettese egy budapesti konferencián. (Csepreghy Nándor a 2017. októberi Budapest Economic Fórumon beszélt a kérdésről. – A szerk.)

Hozzátehetjük, hogy közigazgatásunk digitális átalakulása sem éppen a skandináv (vagy balti) tempót követi, hisz egyelőre a most debütáló legújabb elektronikus közigazgatási ügyintézési rendszerek is csak a hiteles benyújtásban jeleskednek.
Az ügyintézők a Hivatali Kapura beérkező elektronikus kérelmeket tehát legtöbb esetben most is ugyanúgy kinyomtatják – és manuálisan feldolgozzák –, mint korábban.

Így aztán Magyarországon a köztisztviselők éppúgy „robotolnak reggeltől estig”, mint régen. És ha már a „robotolásnál” tartunk, itt lenne az ideje hazánkban is rendet vágni szemantikailag a sorok között, s ezt a feudális hagyományokig visszavezethető – etimológiailag szláv eredetű – fogalmat 21. századi jelentéstartalmakkal felruházni, avagy „robotozásra” cserélni.

Érdekes módon a közigazgatásban pontosan ott lenne helye és ideje „robotozásnak,” ahol ma üveges tekintetű tisztviselők robotolnak.
A kreatív elméknek egyáltalán nem tekinthető szoftverrobotoknak ugyanis pont azokra a monotonitástűrést igénylő munkahelyekre „fáj a foguk”, ahol a szabályozási környezet viszonylag állandó, és a folyamatok – az egyes munkamenetek – hosszabb időn keresztül nagy tömegben és változatlanul ismétlődnek.

Hogy mit is jelentene a 21. századi jobbágyfelszabadítás? Képzeljünk el egy rácsokkal megerősített alagsori irodát, ahol nyolcan szorulnak össze a neonfény alatt, hogy vállvetve reggel nyolctól délután fél ötig feldolgozzák azt az aktahegyet (vagy e-mail-tömeget), amelyet az iktatásból (vagy az iratkezelőből) az asztalukra halmoztak (vagy az e-mail-fiókjukba tömtek). Egy ilyen irodatérben nagy a szorongás. Nincs helye a személyes kibontakozásnak, és árgus szemek nézik, hogy ki mikor megy ki cigarettázni, ebédelni, csekket befizetni. Fordított – rosszabb – esetben az egész kollektíva együtt lazsál, a csoportkultúra pedig kiközösíti a sztahanovista közrabszolgát.

Az ilyen munkahelyek foggal-körömmel való megtartása valójában senkinek sem jó.

Képzeljük el ugyanezt az irodát úgy, hogy bár a nyolc monitor be van kapcsolva, de nincs előttük billentyűzet vagy egér, mert az egykori ügyintézők által végzett műveleti lépéseket a megszokott irodai alkalmazásokon egy szoftverrobot hajtja végre tízszeres sebességgel. Kinyitja az e-mailt, kiolvassa az üzenet értelmét, adatbázist nyit meg, kimásolja az ügyfélhez rendelt adatot, beírja egy válaszüzenetbe, és már küldi is vissza az ügyfélnek.

A felugró és ki-be kapcsolódó alkalmazásablakok vibráló fényében most csak egy tisztviselő („villanypásztor”) sétálgat komótosan, aki azt ellenőrzi, hogy a folyamat megakad-e valamelyik „robot kollégánál”. Ha ez megtörténik, akkor több évtizedes közigazgatási rutinnal nyúl bele az ügyintézési folyamatba, s pár kattintás után a munka újra felpörög az irodában. Nincs cigaretta- és ebédszünet, nincs selejt, félretett vagy elfelejtett akta, és nincs szakszervezet. A munka 7/24-ben nonstop folyhat, ameddig még akad feldolgozni való ügy.

Furcsa jövő? Igen. Viszont mindenki jól járna! Az elgyötört lelkű közalkalmazottak a szolgáltató szektor más – gondolkodást is igénylő – területeire áramolhatnának. Pontosan oda, ahol a teljes foglalkoztatottság elérésével egyre inkább munkaerőhiány jelentkezik. A magyar gazdaságnak intenzív növekedésre van szüksége, mert a hasonló népességű fejlett országok nemzeti összterméke még mindig háromszor nagyobb. A fizetésekről nem is beszélve.

Persze jól járna az állam is, de ez egy másik történet. Addig is „robotolás helyett inkább robotozzunk” egy új szellemiségű közigazgatásért!”

Forrás:
Robotoljanak csak a robotok!; Sántha György (eGov Kft. vezető tanácsadó), Tanács Zoltán (IFUA Horváth & Partners partner); Világgazdaság; 2018. február 14.

Szemléletváltásra és innovációkra van szükség nemcsak a magánszektorban, hanem az állami szférában is

„Magyarország sikeres gazdasági felzárkózása érdekében szükséges, hogy a fejlődés mennyiségi tényezőiről a hatékonyságra és a minőségre kerüljön át a hangsúly. Ehhez szemléletváltásra és innovációkra van szükség nemcsak a magánszektorban, hanem az állami szférában is. Utóbbi területen több sikeres reform történt, például az adórendszer átalakítása és az adóelkerülés visszaszorítása, de a szabályozások, ügyintézések még számottevően egyszerűsíthetőek lehetnének, ami erőforrást szabadítana fel a magánszektor és az állam részéről is. A vállalati szektorban a fő kihívás a termelékenység javulása és a kkv-k versenyképességének, exportképességének fejlesztése. Mindkét szférában a megoldás egyik kulcsa a digitalizáció lehet, ami kisebb ráfordítással (de magas szintű humán tőke bevonásával) hatékonyságugrást eredményezhet.”

Forrás:
A hatékony, digitális és innovációvezérelt gazdaságé a jövő; Domokos Péter, Hausmann Róbert; Magyar Nemzeti Bank; 2018. február 16. (PDF)

Közigazgatás, politika

Új uniós iránymutatás segíti a közbeszerzési eljárások átláthatóságát és hatékonyságát

„Az Európai Bizottság új iránymutatást tett közzé annak érdekében, hogy az uniós forrásokkal foglalkozó tagállami, regionális és helyi hatóságoknál dolgozó szakemberek könnyebben tudják az uniós finanszírozású projektek közbeszerzési eljárásainak a hatékonyságát és átláthatóságát biztosítani.

A kedden közzétett tájékoztatás szerint a dokumentum az eljárást megindító felhívás kidolgozásától és közzétételétől kezdve az ajánlatok kiválasztásán és elbírálásán át a szerződés végrehajtásáig az eljárás minden szakaszára szolgál iránymutatással. Közölték, az iránymutatás egyebek mellett megkönnyíti a kisvállalkozások számára, hogy közbeszerzési eljárásokban vegyenek részt. Az új lehetőségek sorát bővíti, hogy a szerződés odaítélésekor új szempontokat is figyelembe lehet venni annak érdekében, hogy a választás társadalmi felelősségvállalást tanúsító cégekre és innovatív, környezetbarát termékekre essen.

Corina Cretu, a kohéziós politikáért felelős uniós biztos leszögezte, kulcsfontosságú a tagállamok támogatása az uniós beruházásokhoz szükséges megbízható közbeszerzési eljárások megszervezésében ahhoz, hogy az uniós költségvetés hibáktól mentes legyen. Az unió által elköltött minden egyes euró pedig a leghatékonyabb módon, közvetlenül a lakosság javát szolgálja – húzta alá. Tájékoztatása szerint az európai strukturális és beruházási alapok több mint 450 milliárd eurót (egy euró mintegy 310 forint) áramoltatnak az EU gazdaságába a 2014-2020-as finanszírozási időszakban. A források fele esetében a beruházások közbeszerzés útján valósulnak meg.”

Forrás:
Uniós iránymutatás segíti a közbeszerzési eljárások átláthatóságát és hatékonyságát; Híradó.hu/MTI; 2018. február 13.
Public Procurement Guidance for Practitioners on avoiding the most common errors in projects funded by the European Structural and Investment Funds; Európai Bizottság; 2018. február (PDF)

Új testülettel bővül a nemzeti szintű munkaügyi kapcsolatok rendszere, megalakult a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma (KVKF)

„A köztulajdonban működő közszolgáltatásokat közvetlenül érintő gazdasági tárgyú döntések előkészítésében közreműködő háromoldalú konzultatív, véleményező és javaslattevő fórumot alapított 16 szervezet (szakmai szövetségek, érdekképviseletek, minisztériumok). A Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumát (KVKF) létrehozó együttműködési megállapodást 2018. február 12-én, Budapesten írták alá.
A KVKF szervezeti keretet biztosít a köztulajdonban működő, közszolgáltatást végző vállalatok országos és ágazati munkaadói és munkavállalói szereplőinek, valamint a kormánynak, hogy rendszeres egyeztetéseket folytassanak a munkabéke megőrzése érdekében. Létrehozásának elvi alapja a közszolgáltatások minőségi fenntartása, a köztulajdon védelme. A partnerek közös tevékenysége hozzájárulhat a nemzetgazdaság versenyképességének erősödéséhez.

A KVKF célja a köztulajdonban működő közszolgáltatások munkavállalói, munkáltatói érdekképviseleteinek és a kormány szándékainak egyeztetése, megállapodások előkészítése, információk cseréje és szabályozási javaslatok megtárgyalása. A fórum az aláírással elfogadott ügyrendje értelmében évente legalább két testületi ülésen tart konzultációt, véleményt nyilvánít és ajánlásokat fogadhat el egyebek mellett a tagjait érintő foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci és a jövedelmek alakulásával összefüggő szabályozási koncepciókról, a munkajogi, szakképzési, munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési jogszabályok tervezeteiről, a munkaügyi kapcsolatok rendszeréről. Tevékenysége a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma és a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács feladat- és hatáskörét nem érinti.

Az együttműködési megállapodást a munkavállalói oldal képviseletében az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetei Szövetsége, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, a Közúti Közlekedési Szakszervezet, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Postás Szakszervezet, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége, a Vasutasok Szakszervezete, a VDSzSz Szolidaritás, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és a Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége; a munkaadói oldalról a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége; kormányzati részről pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetői, delegáltjai írták alá.

Fónagy János parlamenti államtitkár elmondta: „A fórum életre hívása az elmúlt másfél-két évben már bevált gyakorlatot ültet át formális keretek közé. A felek között az elmúlt időszakban kialakult sikeres együttműködés így szervezetten, de a túlszabályozottságtól mentesen folytatható az állami vállalatoknál dolgozó munkavállalók és a közszolgáltatások igénybevevői érdekében.””

Forrás:
Új testülettel bővül a nemzeti szintű munkaügyi kapcsolatok rendszere; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2018. február 12.

Bajban a Balaton-parti települések: sok milliós hiányt szülnek az önkormányzati fejlesztéseknél az elszabadult építőipari árak

„Milliós hiányt szülnek az önkormányzati fejlesztéseknél az elszabadult építőipari árak a Balaton-parton.
A kivitelezői árak jelentős emelkedése miatt aggódnak a Balaton-parti és egyéb tó közeli önkormányzatok vezetői. A területfejlesztési operatív programban elnyert pályázatokban szereplő összegek ugyanis nem biztos, hogy elegendőek lesznek az egyes települési beruházások megvalósítására.

Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke mellett a testület pénteki siófoki ülésén többen is annak adtak hangot, hogy az építőipari árak a mostaninál jóval alacsonyabbak voltak, amikor a pályázatokat benyújtották.

– Félek attól, hogy nem lesz köszönőviszony az elnyert források és a kivitelezési költségek között – fogalmazott Bóka István. A BFT elnöke azt is mondta: az elmúlt két évben 30-35 százalékos áremelkedés történt az ágazatban, így ha 2016-ban reális költségvetéssel terveztek, akkor a kivitelezés most harmadával többe fog kerülni. Az elnök szerint ez különösen azoknak az önkormányzatoknak fog gondot okozni, amelyek nem képesek önerőből előteremteni a megnövekedett költségek fedezetét.

Holovits Huba, Balatonföldvár polgármesterének beszámolója szerint a város két nagyobb projektjénél is azt tapasztalták, hogy a tervezői árak is más dimenzióban mozognak most, mint két éve, a pályázatok beadásakor. A földvári városvezető szerint egy 600 millió forintos beruházás mintegy 100-150 millió forinttal fog többe kerülni, mint amivel korábban számoltak.

A Balaton Fejlesztési Tanács tagjai úgy döntöttek, hogy a probléma kezelése érdekében levélben fordulnak a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz valamint a Miniszterelnökséghez, hogy foglalkozzanak a probléma kezelésével.

Az ülésen elhangzott: a pályázatokban meghatározott műszaki tartalmak csökkentésére nincs mód, ezért országosan mintegy 100-150 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az építőipari áremelkedés miatt a pályázatok végelszámolásánál ne keletkezzen hiány.

A BFT ülésén mindemellett szó volt arról is, hogy a megyei jogú városok fejlesztését garantáló Modern Városok Programhoz hasonlóan a kiterjedt agglomerációval rendelkező kisebb városoknak is szüksége volna egy saját fejlesztési programra. A Balaton-parti települések, legyen szó akár Balatonfüredről, Keszthelyről vagy Siófokról, kiterjedt vonzáskörzettel bírnak, így infrastruktúrájukat akár 50-60 ezer ember is igénybe veszi, nem beszélve a nyári megnövekedett létszámról.

Bóka István úgy vélte, a kormányban megvan a szándék egy kisvárosi program elindítására, ezért arra kérte a polgármestereket és a megyei vezetőket, hogy az összes lehetséges fórumon vessék fel egy ilyen járási fejlesztési program szükségszerűségét.”

Forrás:
Bajban a Balaton-parti települések az elszabadult árak miatt; SONLINE; 2018. február 16.
Lásd még: A Balatoni Fejlesztési Tanács ülése 2018. február 16-án; eGov Hírlevél; 2018. február 18.
Orbán Viktor: a Modern Városok Program után jön a „középvárosok” és a falvak fejlesztése, nem terveznek változtatást az önkormányzati rendszerben; eGov Hírlevél; 2018. február 9.

A Balatoni Fejlesztési Tanács ülése 2018. február 16-án

„A Tanács az üléseit évenként legalább négy alkalommal, az előzetesen elfogadott munkatervben meghatározott napirend megtárgyalásával tartja. Jelen ülés keretében tárgyalt napirendek…

Napirend

Tájékoztató a balatoni fejlesztésekhez kapcsolódó kormányzati döntések előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekről – 1861/2016 (XII.27.) sz. Korm. határozat megvalósulásáról (ZIP)
Előterjesztő: Balatoni Integrációs Kft.

Tájékoztató a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról, a törvény végrehajtásához kapcsolódó feladatokról
Előterjesztő: Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

Tájékoztató a tagszervezetek 2017. évi tevékenységéről, 2018. évi terveiről (ZIP)
Előterjesztők: felkérés alapján az érintett megyei tagszervezetek

Előterjesztés a BFT 2018. évi munkatervéről (PDF)
Előterjesztő: Dr. Bóka István elnök

Előterjesztés a BFT 2018. évi költségvetéséről és a 2017. évi beszámolójáról (ZIP)
Előterjesztő: Dr. Bóka István elnök

Előterjesztés a 2018. évi fejlesztési forrás felhasználásáról (PDF)
Előterjesztő: Balatoni Integrációs Kft.

Előterjesztés a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. 2018. évi pénzügyi tervéről (PDF)
Előterjesztő: Balatoni Integrációs Kft.

Előterjesztés a Balaton Kiemelt Térség 2017. évre vonatkozó monitoring jelentéséről
Előterjesztő: Balatoni Integrációs Kft.

Előterjesztés a „Mozdulj Balaton!” strandi szabadidős sportprogram-sorozat 2018. évi megvalósításáról (PDF)
Előterjesztő: Balatoni Integrációs Kft.

Előterjesztés a Balaton Fejlesztési Tanács Elnöki határozatainak elfogadásáról (ZIP)
Előterjesztő: Balatoni Integrációs Kft.

Előterjesztés a BKÜ állami tulajdonban álló, NFA tulajdonosi joggyakorlás alá tartozó egyes ingatlanjainak önkormányzati hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatban elkészült elmérésről 2017-2018 (ZIP)
Előterjesztő: Balatoni Integrációs Kft.

Egyebek

Előterjesztés a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. részvételével benyújtott nemzetközi projektekről

(PDF)

”

Forrás:
BFT ülés 2018.02.16; Balatoni Fejlesztési Tanács; 2018. február 16.

A közszolgálat jogi szabályozása – Közszolgálati jog de lege lata et ferenda

„A rendezvény időpontja: 2018. március 22., csütörtök 09:00 óra
A konferencia helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika főépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)

Program
09:00 – 09:15 MEGNYITÓ
I. PLENÁRIS ÜLÉS – LUDOVIKA FŐÉPÜLET, SZENT LÁSZLÓ KÁPOLNA
09:15 – 09:40 A „Közszolgálati jog és HR komplex kutatóműhely” célja, feladatai – Kiss György
09:45 – 10:10 A közszolgálat jogi megközelítése – Hazafi Zoltán
10:15 – 10:35 A közszolgálat szabályozásának alkotmányos kontrollja – Kártyás Gábor
10:35 – 11:00 Kávészünet

I. SZEKCIÓ – LUDOVIKA FŐÉPÜLET, HUNYADI TEREM
Moderátor: Balázs István
11:00 – 11:30 A közszolgálati életpálya fogalma, típusai, érvényesülését befolyásoló eszközök – Hazafi Zoltán
11:35 – 12:05 Egységesség és differenciáltság a közszolgálaton belül – György István
12:10 – 12:35 Az életpálya dogmatikai és gyakorlati különbsége a magán- és a közszférában – Kiss György
12:40 – 13:00 Életpálya-modellek és az előmeneteli rendszer – Mélypataki Gábor

II. SZEKCIÓ – LUDOVIKA FŐÉPÜLET, ZRÍNYI TEREM
Moderátor: Gajduschek György
11:00 – 11:30 A köztulajdonban lévő stratégiai fontosságú gazdasági szervezetek jogállása – Kun Attila
11:35 – 12:05 A közszolgálati jogviszonyok létesítésének jogalapja – Bankó Zoltán
12:10 – 12:35 A közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése – Petrovics Zoltán
12:40 – 13:00 A közalkalmazotti jogviszony szabályozása – Horváth István
13:00 – 14:00 Ebédszünet

II. PLENÁRIS ÜLÉS – LUDOVIKA FŐÉPÜLET, SZENT LÁSZLÓ KÁPOLNA
14:00 – 14:30 Széttöredezett szabályozás, széttöredezett életpályák a közszolgálati jogviszonyok tartalma tükrében – Berke Gyula
14:35 – 15:05 HR és közszolgálat – Szakács Gábor
15:05 – 15:35 Kérdések, hozzászólások
15:35 – 15:50 Összegzés – De lege ferenda – Kiss György
15:50 – 16:00 Zárszó – Kis Norbert
Regisztrálni az alábbi linken lehetséges: http://goo.gl/pGMpTn”

Forrás:
A közszolgálat jogi szabályozása – Közszolgálati jog de lege lata et ferenda; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. február (PDF)

Kihelyezett ülést tartott Szarvason a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

„Szarvason tartotta kibővített elnökségi ülését a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). Az önkormányzatok legnagyobb taglétszámú, érdekvédelmi szervezete összesen 1600-1700 települést tömörít, Szarvas öt éve csatlakozott. A kihelyezett ülés célja a legsürgetőbb kérdések megtárgyalása volt, köztük a 2018-as költségvetés, a nemzetközi együttműködések, az egészségügyi alapellátás finanszírozása és ASP tanácsadás is terítékre került.

– Az önkormányzati szektor jelen pillanatban stabil. Alig néhány dolog ingathatja meg. Ilyen pl. az egyes képviselő-testületek „hülyesége” vagy a rossz gazdálkodás, de egyébként összességében kiegyensúlyozott működésről beszélhetünk. Az önkormányzatok jelenleg kb. 600 milliárd Ft betétállománnyal rendelkeznek, ami persze nem általánosítható. Mintegy 100 településnek van jelentős betétmennyisége, a hitelállomány ellenben nagyon kevés. Működési hitelt senkinek nem kell felvennie, az más kérdés, hogy nagyon kevés forrás marad náluk – vázolta az önkormányzati szektor financiális helyzetét Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke.

A számokról szólva elmondta, míg öt évvel ezelőtt az önkormányzatok nagyságrendileg 1300 milliárd forintnyi forrást kaptak az államháztartásból, most ez csupán 680 milliárd. A fennmaradó részt az önkormányzatok egészítik ki saját bevételeikből és a szolgáltatásokból. Egyik fő feladatuknak a településenként leterhelések felülvizsgálatát tartják, amihez igazítva módosítani kell köztisztviselői létszámokat, a könyvtár és művelődés finanszírozását, ill. az orvosi ügyeletet.

Problémaként említette a tíz éve húzódó béremelés elmaradását. 2300 érintett önkormányzatból ugyanis 1600 adóbevételei nem teszik lehetővé, hogy a köztisztviselők juttatását növeljék, ami komoly anomáliákhoz vezetett.

– A bértábla összecsúszott. Ez úgy néz ki, hogy minden középfokú végzettségű bruttó 180 ezer Ft-ot keres, teljesen mindegy, hogy takarít, gyárban szalagon dolgozik, vagy nálunk adóügyeket intéz. Ezt mindenképp el kell tolni, szinteket kell kialakítani. Most egyelőre úgy néz ki, hogy ha egy lyukat betömünk, akkor jön a következő – vetíti előre a közeljövő egyik legégetőbb kérdését.

Dr. Berczik Ábel kincstárért felelős helyettes államtitkár megerősítette, a 2010 előtti állapotokhoz képest a költségvetés stabilitását illetően komoly előrelépés történt. Úgy látja, bár megváltozott az önkormányzatok feladatköre, ez semmiképp sem jelent beszűkülést. Az idei évben újdonságként jelenik meg továbbá a bölcsődei ellátás megszervezése, amely öt fő vagy legalább 40 öt év alatti gyermek esetén kötelező feladata lesz az önkormányzatoknak. Emellett megnövekedett költségvetési hozzájárulás várható az intézményi gyermekétkeztetés terén is.

Az ülés elején Hodálik Pál alpolgármester házigazdaként ismertette a települést a megjelentek számára, bemutatta a legfőbb természeti, turisztikai értékeit és gazdaságát.

– A TÖOSZ minden olyan parlamenti és minisztériumi előterjesztést megkap bírálatra, ami az önkormányzatokra vonatkozik. A tanácsnokok pedig a rájuk vonatkozó aktualitásokról is tájékozódhatnak. Ami a kultúrával, művelődéssel kapcsolatos, az mindig nálam landol, és megfogalmazzuk az erre vonatkozó véleményünket. Például amikor a nemzetiségi színházak finanszírozásáról szóló határozatot kapjuk kézhez, akkor élvezünk némi előnyt. Emellett közvetlenül tudunk kapcsolatot építeni a kormányzati szereplőkkel, részt vehetünk a TÖOSZ saját programjaiban, képzéseiben és a nemzetközi projektekben is – részletezte kérdésre válaszolva a tagság előnyeit.

Az ülésen dr. Ladányi Márta egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár az orvosi ügyelet témakörét járta körbe, zárásként pedig a falugondnoki buszcsere kapcsán elmulasztott bejelentési kötelezettség megszegése miatt precedens értékű perről is szó esett.”

Forrás:
Kihelyezett ülést tartott Szarvason a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; Hegedűs Éva; Newjság; 2018. február 15.

A NAV az utólagos adótraffipaxszal újabb esélyt biztosít a jogkövetésre

„Indul a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legújabb szolgáltatása; már nemcsak az adótraffipaxot jelenti be, hanem azt is, hogy az adott hónapban milyen adózó kör számíthat kiemelt ellenőrzésre – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára az MTI-nek.
Tállai András tájékoztatása szerint az úgynevezett utólagos adótraffipax több mint egy átlagos szolgáltatás, az adóhivatal ugyanis az ellenőrzés megkezdése előtt egy hetet biztosít a hibák javítására, illetve a bevallani elmulasztott adó összegének a megfizetésére. Februárban a közösségi beszerzéseiket bevallani elmulasztó kereskedőket vizsgálja kiemelten a NAV – ismertette Tállai András.

Kiemelte, hogy az EU-ban is egyedülálló szolgáltatás lényege az önkéntes jogkövetésre ösztönzés. Az utólagos adótraffipax bejelentése után a NAV egy hetet biztosít az önellenőrzésre. Aztán viszont a kockázatelemzők kiválasztása alapján a revizorok már megbízólevéllel keresik fel az érintett adózókat. A rendelkezésre álló egy hetet érdemes kihasználni, mert ez alatt a hét nap alatt még szankciómentesen a hibajavíthatás. A meg nem fizetett adón kívül csak – a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű – önellenőrzési pótlékot kell megfizetni.

Februárban az EU-ban kereskedő vállalkozásokat veszi górcső alá a NAV. Az utólagos adótraffipax rostáján azok az adózók akadnak fent, akik közösségi beszerzéseiket elmulasztották bevallani. Az áfabevallásokban szereplő EU-s beszerzéseiket a kockázatelemzők már összevetették a tagállamok adóhivatalainak adatszolgáltatásaival – hangsúlyozta Tállai András.

Az eltérés nagyságát, a tévesztés súlyosságát mérlegelve az adóhivatal dönt a további eljárásról. Szándékos adóeltitkolás esetén ellenőrzésre, kisebb hibák esetén támogató eljárásra számíthatnak az érintettek. A csalárd, adókijátszást bűnszervezetten űző adózók esetében a pénzügyi nyomozók az adóigazgatási eljárással párhuzamosan a költségvetési csalás tényállásának megalapozottságát vizsgálják – tette hozzá a NAV vezetője.

Mindhárom eljárás (az ellenőrzési, a támogató, illetve a bűnügyi) február 26-án indul, addig még minden érintettnek lehetősége van arra, hogy bevallja, illetve megfizesse az államkasszát megillető adóbevételt – húzta alá Tállai András. A jövő héten elküldött önellenőrzéssel a vállalkozó mentesülhet a szigorú adójogi szankciók alól. Amennyiben ugyanis a revizorok a február 26-án kezdődő ellenőrzés során állapítják meg a bevallani elmulasztott adó összegét, akkor nemcsak az adóhiányt kell megfizetni, hanem az adóbírságot is, amelynek mértéke szándékos adóeltitkolás esetén akár az adóhiány 200 százaléka is lehet. Az adóhiány után pedig a jegybanki alapkamat kétszeresére rugó késedelmi pótlékkal is számolhat az érintett.”

Forrás:
A NAV az utólagos adótraffipaxszal újabb esélyt biztosít a jogkövetésre; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. február 18.

Közigazgatási, politikai informatika

A júliusban induló online számlázási rendszer problémái

„Júliustól élesben is elindul az online számlázás rendszere Magyarországon. Sürgeti az idő a vállalkozásokat, akiknek az új rendszerrel ráadásul a számlakibocsátást követő azonnali adóellenőrzésre is fel kell készülniük. Ha ezt nem tudják teljesíteni, akár számlánként 500 ezer forintos bírságra is számíthatnak majd – hívja fel a figyelmet az EY.

Közzétette a harmadik, egyben az utolsó módosítási csomagot is a Nemzetgazdasági Minisztérium az online számlázás rendszerének kiépítéséről. A rendelet legkorábban mégis csak áprilisban jelenhet meg, hiszen a tervezetet egy bejelentési eljárás keretében még az Európai Unió bizottságának is el kell fogadnia – tájékoztatott Molnár Péter, az EY szenior menedzsere.

Úgy fogalmazott: „A korábban ismert terveknél is jóval bonyolultabb – az októberben közzétett 200 oldalas technikai specifikációkon felül további 400 oldalas műszaki feltételeknek kell megfeleltetni az online számlázó rendszereket, miközben a rendelet még mindig nem végleges. Ez jelentős kockázatot és koncentrált IT kapacitást követel meg a hazai cégektől, akik közül többen nem is tudják elkezdeni a belső fejlesztéseket a végleges rendelet hiányában”.

Komplex technikai specifikáció
A szakember szerint ugyanakkor nem csak a komplex technikai specifikáció jelenthet nehézségeket a cégek számára. A korábbi tervekkel ellentétben ugyanis eltörölték a 24 órás határidőt, így a cégeknek a számlakiállítást követően azonnal adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóságnak, míg Spanyolországban – ahol szintén hasonló rendszer működik – ugyanerre négy teljes munkanapja van a vállalatoknak.”

Forrás:
Indulhat a számlázó szoftverek online bekötése; Hunyor Erna Szofia; Híradó.hu; 2018. február 14.
Lásd még: Online Számla; Nemzeti Adó- és Vámhivatal (az online számlázásnak szentelt webhely: teszt lehetőség, alapvető információk, műszaki dokumentáció stb.)
Júliustól indul az online számlázás; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. január 17.

A startupoktól tanult módszerek a közigazgatásban is működnek

„Hogyan lehet összeegyeztetni a legendásan nehézkes közigazgatási fejlesztéseket a startupok rugalmasságával? Az e-építésügyi fejlesztések hátteréről a Bitport készített interjút Both Andrással, a Lechner Tudásközpont infokommunikációs igazgatójával.

Tavaly ősszel a balatonfüredi INFOTÉR konferencia egy panelbeszélgetés az informatika és az értékteremtés kapcsolatát boncolgatta. Ezen a beszélgetésen Both András, a Lechner Tudásközpont infokommunikációs igazgatója, egy érdekes, a közigazgatástól látszólag távoli módszertanról mesélt, amivel rugalmasabbá és hatékonyabbá tudták tenni milliárdos nagyságrendű projektek lebonyolítását is. Kifaggattuk a módszertanról.

Bitport: Nem mindenki ismeri a Lechner Tudásközpontot. Mi a központ feladata?
Both András: Viccesen azt szoktam mondani, hogy amolyan „ország–város–ház” játékot játszunk. De komolyra fordítva a szót, a Lechner Tudásközpont foglalkozik területrendezési és -fejlesztési, településrendezési és -fejlesztési feladatokkal, valamint az ezeken található építményekkel is, házakkal, hidakkal, utakkal de még a vízi erőművekkel is. Mindegyik területen végez szakmai munkát, illetve elektronikus hátteret is biztosít hozzá.

Ezekhez fejleszt alkalmazásokat, amiben az én feladatom az, hogy az elektronizálás egyszerű és érthető legyen, és a szereplők ne egy szükséges rosszként éljék meg. Olyan rendszereket kell készítenünk, amiket a legkülönbözőbb szintről érkező felhasználók egyaránt tudnak használni. Például egy kőműves nálunk vezeti az elektronikus építési naplót, amibe a műszaki ellenőr is beleír, utána ellenőrzi egy hatóság, a hatóságot pedig a Miniszterelnökség… És ezeknek a felhasználóknak mind mások az igényei.

Bitport: A fejlesztések lebonyolítására dolgoztak ki egy módszert. Mi ennek a lényege?
B. A.: A közigazgatásban a közbeszerzés szabályai miatt nagyon hosszú a beszerzés folyamata. Megfogalmazódik egy ötlet, például hogy szükség van egy új elektronikus építésügyi alkalmazásra. Első lépésben definiáljuk a magas szintű követelményeket, ám ezek alapvetően feltételezéseken alapulnak, hiszen ebben a szakaszban nem tudunk minden érintettet bevonni. Utána jön a legalább háromnegyed évig tartó közbeszerzési folyamat. És mire minden lezajlott, és beszereztünk valamit, eltelt másfél év. Csak közben már az láthatóvá válik, hogy más irányba kellene menni, mint amit másfél évvel korábban kitaláltunk.

Egy több milliárdos közbeszerzéshez a vállalkozó az első fázis teljesítéseként bead több ezer oldalnyi rendszertervet. Ez olyan mennyiség, ami lényegében kezelhetetlen. Ráadásul ezek a tervek gyakran a végső használók bevonása nélkül készülnek. A rendelkezésre álló erőforrásokkal pedig nehezen megállapítható, hogy jó-e a terv.

Ezt szerettük volna feloldani valahogy, és elérni, hogy a vállalkozó és a leendő használó fejében ugyanaz a kép legyen az igényekről és a követelményekről. Ez az üzleti szférában sem egyszerű. A közigazgatásban ráadásul ahhoz szoktak hozzá, hogy az egyes vezetők a saját szempontjaik szerint vizsgálják a projekteket. A főigazgató túl akar lenni rajta, a gazdasági igazgató a mérföldköveket nézi, az informatikai igazgató csak IT-s szempontból vizsgálja a rendszertervet és így tovább. Az meg sehol sem jelenik meg, hogy mint akar a kőműves például, aki végső használó lesz.

Először azt találtuk ki, hogy felbontjuk az óriásprojektet kisebb darabokra, jelen esetben 16 alprojektre, mindegyik élén egy belső projektvezetővel, és ők vezetik a teljes megvalósítási folyamatot is. Hogy az együttműködés zökkenőmentesebb legyen a szállító szintén 16 projektvezetőjével, a dokumentumok küldözgetése helyett közös workshopokat szerveztünk, hogy megrendelő (Lechner), a szállító, valamint a későbbi felhasználó fejében ugyanaz legyen.

Bitport: Hogyan sikerült ennyi embert rávenni az együttműködésre?
B. A.: Valóban az volt a legnagyobb kockázat, hogy meg tudjuk-e győzni a belső szervezeti vezetőket, hogy engedjék el a kollégáikat a workshopokra. Végül választás elé állítottuk őket: vagy elolvasnak és részletesen véleményeznek több ezer oldalt, vagy részt vesznek a workshopon. Ez hatott. Bár utána sem volt mindenki elégedett, azt a célt sikerült elérni, hogy megközelítőleg mindenki ugyanazt gondolja a rendszerről. A módszert egyébként nem mi találtuk ki. Egy külföldi, lean módszertanra épülő követelményelemzési eljárást adaptáltunk.

Jogos lenne a kérdés, hogy mit keres a követelményelemzés a rendszerterv készítésének fázisában, amit már rég le kellett volna tudni. De hadd utaljak vissza beszélgetésünk elejére: az ötlettől eltelt másfél-két év. Az ölet megszületésekor voltaképpen még senki sem látta előre, hogy két év múlva milyen részletes követelmények kellenek egy nagyjából két-háromszáz főt foglalkoztató informatikai fejlesztéshez.

Tehát összeültettük a vállalkozót, a megrendelőt és a későbbi felhasználókat, modulonként 10-20 embert közös termekbe, és adtunk a kezükbe egy olyan módszertant, a „lean inception”-t, amely egyrészt közös tudást alakít ki a projektkövetelményekről, másrészt radikálisan csökkenti a követelményelemzéshez szükséges idő. Bár az elemzés nem teljes körű, de a kulcselemekben konszenzus születik a business analyst, fejlesztők és a rendszer majdani használói, az ügyfelek között, mert ők is ott ülnek minden modulban.

A workshop egyébként azzal kezdődik, hogy egyetlen mondatban meg kell fogalmazni minden termék vízióját, ami nehéz feladat, hiszen az ott ülő húsz ember mind mást gondol róla. Ez a mondat viszont végig nagyon fontos, mert ez lesz a vezérfonal, amely akkor is segít, ha valaki belefeledkezik a részletekbe, és nem az egész projektről próbál beszélni.

Bitport: Említette az ügyfelet. Ő a sokat emlegetett kőműves?
B. A.: Igen, a végfelhasználó. Persze nem feltétlenül egy kőműves, de mindenképpen olyan szakember, aki az ő igényeit is pontosan ismeri. A lényeg, hogy minden modulban képviselve legyen minden érintett szakma legalább egy képviselője. Az ő véleménye persze csak egy a sok közül, de ugyanolyan fontos és segít a sok helytelen feltételezést kihúzni, vagy pontosítani.

Bitport: Az egy mondatos összefoglaló engem kicsit a startup világban ismert ún. „elevator pitch”-re emlékeztet.
B. A.: Igen, gyakorlatilag ugyanarról van szó. Egy kifejező, összefoglaló mondat, amit a projektvezető el tud mondani a vezetőjének, és amivel az ügyfél is egyetért. Fontos, hogy nem ő találta ki, hanem közös gondolkodás eredménye.

Ez a tervezési módszertan egyébként már vagy tíz éve létezik. Kell hozzá egy egyszerű tábla és post-itek. Több változata is van, például az inception deck, de az sokkal több időt vesz igénybe. Vagy van ún. design sprint, ami a felület megtervezésére jó. De mindegyiknek ugyanaz az alapja: üljünk be egy irodába, és közösen találjunk ki valamit, lehetőség szerint olyat, amivel a későbbi használója elégedett lesz.

Bitport: Ez olyannak tűnik, mint az agilis fejlesztés…
B. A.: Van rokonság a kettő között. Az agilis módszertanban a tervezés és a fejlesztés párhuzamosan történik. Ám azt gondolom, hogy a célokat már az elején ki kell tűzni. Nálunk a második nap két nagy kérdéssel foglalkozik: mi az alkalmazás célja, illetve mi nem az? Utóbbi is egy nagyon fontos kérdés, amit még az agilis fejlesztés elkezdése előtt meg kell válaszolni.

Bitport: Úgy tudom, mást is kölcsönöztek a startup világból.
B. A.: Igen, a tervezéshez az MVP-t, azaz a minimum viable product módszert használjuk. Kitaláljuk azt a minimálisan életképes terméket, ami „piacra dobható”. Ehhez első körben meghatározzuk a legfontosabb felhasználókat (perszónákat). Például egy építésügyi vezetői információs rendszer legfontosabb felhasználója valószínűleg a helyettes államtitkár alatt dolgozó főosztályvezető, aki az építészeti stratégiáért felel. Ő fogja használni a rendszert, és ő adja a miniszternek azt az anyagot, amiben megnézheti, hogy például Csongrád településen hány egyszerű bejelentés alapján végzett építkezés volt. Az MVP tehát tulajdonképpen azon funkciók összessége, ami a legfontosabb felhasználók legfontosabb céljait teljesíti.

Mindig az aktuálisan legfontosabbal foglalkozunk. Persze vannak más szempontok is, például vizsgáljuk, hogy melyik a legkevésbé költséges, hogy ne a legdrágábbal kezdjük, megpróbáljuk a legkevésbé komplex feladatot lefejleszteni olyan megoldással, ami a legkevésbé költséges.

Bitport: Hogyan vált be a módszer?
B. A.: Megleptük vele a vállalkozókat, mert többségük nem ismerte. De hamar rájöttek, hogy így ők is jobban megértik, min dolgoznak, még saját tervüket is. Az is jó, hogy elég gyorsan át tudunk fordulni a fejlesztésbe, hiszen az MVP-k meg vannak fogalmazva. A sprintek elején a backlogba egyből átemelhető az első MVP tartalma, amit már csak egy kicsit kell cizellálni.

Bitport: Már említette, hogy a módszertant az építésügyi informatikai terület megújításához dolgozták ki. Hol tart most a projekt?
B. A.: Az első mérföldkő március közepén van. Az első három modul nyáron már demózható lesz. A kéthetenkénti demó egyébként unikum a közigazgatásban. Például bemutattuk annak a térképes alkalmazásnak egy korai változatát, ami az összes építésügyi rendszerben egy megjelenítő felületet biztosít majd, és az nagyon sikeres volt. Személy szerint elégedett vagyok a koncepcióval, de a fejlesztési részletek kidolgozása még zajlik, és ebben nagyon sokat segít a folyamatos visszacsatolás.

Bitport: A márciusi mérföldkő már olyan eredmény lesz, amit rögtön használni is lehet?
B. A.: Ez a hardverek beérkezésétől is függ, de ha megérkeznek, használatba tudjuk venni az elkészült szoftvereket. Egyébként minden, amit kéthetente hoznak, használható és élesíthető termék. Stratégiai döntés kérdése, hogy mikor élünk a lehetőséggel.

Minden egyes modul tekintetében olyan éles vagy béta indulást tervezünk, ahol egyből kaphatunk felhasználói visszajelzéseket. Például egy elektronikus tervpályázat modult érdemes egy konkrét tervpályázat megindításával kezdeni béta tesztként.

Szeretnénk mindent transzparensen kezelni. Bárhol szívesen beszélünk a terveinkről. Ha esetleg nem sikerülne valami, akkor el szeretnénk mondani, hogy miért nem sikerült, vagy ha csúszás van, annak mi az oka. A piacon is vannak csúszások, ez viszont egyáltalán nem a közigazgatás sajátossága.

Bitport: Egy terméküket én is ismerem, a településképi arculati kézikönyv mintáját. Úgy látom, hogy a települések jól fel tudják használni a saját kézikönyvük elkészítéséhez.
B. A.: Az érthetőségre törekszünk az egész építésügyben. Ez a kézikönyv például sokkal jobban érthető, mint az ezer oldalas szöveges helyi építési szabályzat, amiből nagyon nehéz bármit is kibogarászni. Az épített környezet egységesebb és esztétikusabb megjelenését támogatja a hétköznapi állampolgárnak adott iránymutatáson keresztül.

Személyes véleményem az, hogy nagyon jó elképzelés a településképi arculati kézikönyv, és szakmapolitikai szempontból jó iránymutatást ad. A vizuális kultúrát, az épített környezetet hosszú leírásokból nehéz megérteni, sematikus ábrákkal sokkal szemléletesebbé tehető ez az egész. A települések pedig kapnak eszközkészletet, elektronikus támogatást ahhoz, hogy összeállíthassák saját kézikönyvüket. Ezek egyébként azért jelennek meg több településen könyv formájában is és nem csak elektronikusan, mert az emberek szeretnek kézzel fogható terméket lapozni.

Bitport: Hogyan őrzik meg mindaz a tudást, kultúrát, ami a projekt során felhalmozódik?
B. A.: Olyan dolgokat igyekszünk bevezetni a Lechnerben a fejlesztők, a többi munkatárs és a vezetők szintjén is, amiket jó használni, mert például gyorsítja a munkájukat. És ha valamit szeretnek használni az emberek, nehezen hagyják ott az út szélén.

A másik törekvésem az, hogy meghonosítsuk a közbeszerzések egy újfajta értelmezését, módszertanát. A közelmúltban beszéltem arról a GIRO Zrt. informatikai igazgatójával, Kada Zsolttal, hogy jó lenne meghonosítani olyan megoldásokat, amik az észteknél, a briteknél vagy az amerikaiaknál már bevált a közbeszerzésekben. Az államigazgatás foglalkozik az üzemeltetéssel, a fejlesztési eszközökkel, de jó lenne tisztázni, mi a megrendelő és az informatikai vezető feladata. Ez most nem teljesen világos, pláne ilyen méretű projektnél, ami még nem volt a közigazgatásban.

Például sokan az képviselik, hogy a szállítóra nehezedjen nyomás, az sem baj, ha rosszul érzni magát. Ez szerintem rossz hozzáállás. Ha a szállító rosszul érzi magát, akkor az eredmény is rossz lesz. Az a cél, hogy a sajátunk legyen a rendszer, amit a szállító hoz. Ezt csak közös munkával érhetjük el. Meg kell érteni azt, amit a szállító kínál, amihez viszont partnerség kell. És persze nagyon fontos szempont a transzparencia is.

Bitport: Elterjeszthető ez a kultúra?
B. A.: Úgy látom, aki részese lehet ilyen projektnek, maga is terjesztőjévé válik. Fontos eredménynek tartom például, hogy amióta bevezettük az új módszertant, lényegében alig van a fluktuáció, miközben korábban évente tíz IT-szakember ment el. A vezetők pedig átveszik és viszik magukkal, ha úgy látják, segítségével sikerre lehet vinni a projekteket. Persze kérdés, hogy mit nevezünk sikeres projektnek. A dokumentáltság és a mérföldkövek elérése önmagában kevés, hiszen a legfontosabb, hogy a végeredmény jól működjön. Ezt pedig a felhasználók döntik el.
—-
Both András / CIO, Lechner Tudásközpont A Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett üzleti informatikai diplomát 2014-ben, de már az egyetem mellett vállalt fejlesztői munkákat. Az egyetem elvégzése után egy webfejlesztő céget irányított ügyvezetőként. 2015-ben igazolt a Lechner Tudásközponthoz, ahol egy évig termékfejlesztési igazgatóként dolgozott. 2016 júliusában nevezték ki a Tudásközpont informatikai igazgatójává.”

Forrás:
A startupoktól tanult módszerek a közigazgatásban is működnek; Bitport.hu/Lechner Tudásközpont; 2018. február 13.
Lásd még: Lean inception; Paulo Caroli; Martin Fowler/ThoughtWorks; 2017. április 5.

A nyílt adatok hatása a vállalkozásokra – empirikus kutatási eredmény

„Az Opening Governance blog-oldala hiánypótló kutatási eredményt tett közzé. Mivel a nyílt adatokkal gazdálkodás nem tekinthet vissza hosszú múltra, így érthető, hogy az empirikus adatok eddig viszonylag ritkák voltak. Szakértői becslések ugyanakkor eddig is rendelkezésre álltak. A szerzők hivatkoznak a McKinsey öt évvel ezelőtti jelentésére, amely a nyílt adatok akkori gazdasági értékét évi 3 ezer milliárd dollárra becsülte csak az Egyesült Államokban. Az Omidiyar Network pedig kutatásai alapján úgy számolt: a G20-országokban a nyílt adatok értéke öt év alatt évente 13 ezer milliárd dollárral növekszik. Ezek a számok ugyan figyelemre méltók, és megalapozott módszertanon nyugszanak, azonban ezzel együtt is csak becslések voltak. A témával foglalkozó kutatások rendre felhívják a figyelmet arra, hogy igazi bizonyítékot a nyílt adatgazdálkodás gazdasági előnyeire az fog jelenteni, ha empirikus kutatási adatok is szép számmal állnak majd rendelkezésünkre. E téren lépett most nagyot előre a New York-i Egyetemen (NYU) működő Governance Lab (GovLab). Annak érdekében, hogy felmérhető legyen annak módja és mértéke, hogy hogyan járul hozzá a nyílt adatokkal gazdálkodás az innováció felpörgetéséhez és a gazdasági értékteremtéshez, széles körű összeírást végeztek – tájékoztató kampányokkal, szakértői tanácsokat és más forrásokat is felhasználva – a nyílt adatokkal gazdálkodó amerikai cégekről, létrehozva egy 500 vállalat adatait rögzítő adatbázist, az Open Data 500-at (OD500). Tapasztalat szerint a kis- és középvállalkozások körében nyílt adatokkal elsősorban – nem meglepő módon – az adatfeldolgozó és informatikai cégek dolgoznak, majd a pénzügyi és befektetési vállalkozások, az üzleti és jogi tanácsadók, valamint az egészségügyi szolgáltatók következnek a sorban.

A szerzők ezen az adatbázison dolgoztak tovább, mélyebb vizsgálatnak vetve alá az érintett cégeket, összevetetve az OD500 adatbázist start-up cégek más forrásokból származó adatbázisaival. Ez alkalmas volt arra, hogy felrajzolják a nyílt adatokkal gazdálkodó vállalkozások pályaívét olyanokkal, amelyeket ugyanabban az évben és helyen alapítottak, és hasonló ágazatban működnek. A vizsgálat egyik szempontja az volt, hogy milyen könnyen találnak befektetőket az induló vállalkozások. Felmerült ugyanis korábban az az aggodalom, hogy a nyílt adatokkal gazdálkodók nehezebben találnak pénzügyi befektetőt, mivel tevékenységüket kevésbé innovatívnak tartják, illetve amivel dolgoznak, azok az adatok a megfelelő védettség hiányában kevéssé értékesek. Ha ez így van, akkor a gazdasági hatás valóban korlátozott lenne. A tapasztalatok azonban rácáfolnak erre: a nyílt adatokkal gazdálkodó cégek átlagosan 1,74-szer több befektetőt tudtak vonzani, mint a hasonló területen és feltételekkel működő többi vállalkozás. A befektetők ráadásul nem kifejezetten a nyílt adatokkal gazdálkodókra specializálódtak, így ezek a cégek széles palettáról származó befektetőket tudtak magukhoz vonzani. A piaci vonzerőt jelzi az is, hogy az e téren befektetők 81%-a egynél több nyílt adatgazdálkodással működő cégbe is invesztált.

A kutatók eredményeik ábrázolására szemléletes ábrát is felrajzoltak. Ezen feltüntettek minden 2009-ben vagy azután alapított adatelemző céget (ezen a területen a legintenzívebb a nyílt adatok felhasználása). Minden csomópont egy céget reprezentál, a vonalak pedig a közös befektetőket. Két vállalatot akkor kötnek össze, ha ugyanaz a befektetőjük. A zöld pontok jelzik a nyílt adatokkal gazdálkodó cégeket, a piros pontok az összes többit. A csomópontok annál nagyobbak, minél több – fent vázolt – befektetői kapcsolatuk van. A csoportosító algoritmus alapja az volt, hogy közös befektető esetében közelebb rajzolta a pontokat egymáshoz, ennek híján távolabb.

Az ábrán jól látható, hogy a nyílt adatokkal gazdálkodók nem egy speciális alcsoportot képeznek, hanem szétszórva találhatók a kapcsolati hálóban. Vagyis a befektetőket nem az a szempont vezérli, hogy a cégek nyílt adatokkal dolgoznak-e, vagy sem, hanem más – általános üzleti érdekeket befolyásoló – tényezők. A nyílt adatokkal gazdálkodó cégek magas befektetési vonzereje annak tudható be, hogy a befektetők jó megtérülést várnak tőlük. A kutatásokból az is kiderült, hogy a nyílt adatokkal gazdálkodó cégek nem csak több befektetőt vonzanak, hanem ezt több körben is sikeresen megteszik, mintegy 1,35-ször több tőkeemelést hajtva végre a hasonló területen dolgozó többi vállalkozáshoz képest.
A kutatás ugyanakkor arra egyelőre nem ad empirikus választ, hogy miért jobb a nyílt adatokkal gazdálkodó cégek tőkevonzó képessége. Az egyik lehetséges magyarázat az elsőként mozdulók előnye, elvégre fiatal gazdasági szegmensről van szó. Egy másik lehetséges ok lehet annak a feltételezése, hogy az ilyen vállalkozások különösen erős stratégiai szemlélettel működnek, elkerülve az idő és a pénz pazarlását kevésbé fontos tevékenységekre, ami működésük hatékonyságát erősíti. Mindkét esetben igaz ugyanakkor, hogy a cégek karaktere erősen ösztönzően hat az innovációra.

A kutatók elismerik, hogy eredményeik még csak az első lépéseket jelentik a nyílt adatgazdálkodás gazdasági hasznosságának empirikus bizonyításában, de az eddigi adatok igazolni látszanak a korábbi optimista becsléseket és prognózisokat.”

Forrás:
The Entrepreneurial Impact of Open Data; Sheena Iyengar, Patrick Bergemann; MacArthur Foundation Research Network on Opening Governance; 2018. február 8.

Informatika, távközlés, technika

Gazdaságos okosmérés: a Központi Intelligens Hálózati Mintaprojekt regionális zárórendezvényét tartották Miskolcon

„Már közel húszezer végpontot mérnek okosan az Északkelet-magyarországi régióban a KOM Központi Okos Mérés Zrt. Központi Intelligens Hálózat Mintaprojekt keretén belül. Ezzel alapozza meg az okos hálózati rendszer hazai kiépítését – derült ki a cég mai, miskolci sajtótájékoztatóján.
A cél a tervezhetőbb fogyasztás. A KOM Központi Okos Mérés Zrt. országos kiterjedésű Mintaprojekt keretében vizsgálja a hazai okos mérési hálózat kialakításának lehetőségeit, több mint 100.000 fogyasztási végpontot bevonva a villamos energia, földgáz, víz és távhő szektorból. A projekt során kiemelt szerepet kapott az Északkelet-magyarországi régió, ahol az elmúlt időszakban közel 20.000 mérési végpontot cseréltek „okos”-ra.

Molnár Gábor, a KOM Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, a „Zöld jövő” záloga az okos mérés. – 2016-ban indítottuk a mintaprojektet, 2017-ben pedig országszerte végeztük a telepítést, melyet márciusra tervezünk befejezni. Ezután következik egy féléves mérési időszak szeptemberig, az ez idő alatt szerzett adatokat pedig elemezni tudjuk majd, ami segíteni fog a fejlesztésben – mondta el a vezérigazgató.

Hozzátette, a mintaprojektet kiemelt támogatás övezi a régió városai, települései, infrastruktúra-üzemeltetői részéről. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy 2016-ban a mintaprojekt első teszt-telepítése épp itt, a Bükk Térségi LEADER Egyesület egyik napelemes termelőegységénél valósult meg.

A régióban kialakított okos mérési rendszerben szintén fontos szerepet tölt be a Bükk Térségi LEADER Egyesület, amelynek több, mint 150 tagja közül számos település, intézmény vesz részt a programban, a napelemes rendszereinek termelés-mérésével. Ezáltal nemcsak a fogyasztás, hanem a megújuló energia is helyet kap a pilot projektben.

Északkelet-Magyarországon számos új technológiai megoldást alkalmazva, komplex módon valósítja meg a KOM Zrt. a Központi Intelligens Hálózati Mintaprojektet. Ennek eredményeként Miskolc városában az önkormányzati tulajdonú közműszolgáltatók és a KOM Zrt. összefogásával sikerült összközműves mérési modellt létrehozni, kapcsolódva a borsodi megyeszékhely okos város törekvéseihez.

Mint elhangzott, a „Smart & Green City”, azaz az „Okos és Zöld Város” elvre törekvésnek ez a mintaprojekt is elengedhetetlen része. Vécsi György, energiáért és közműszolgáltatásokért felelős polgármesteri biztos kiemelte, Miskolcon több területen is érvényesül már ez az elv, itt megemlítette a digitális és az online utastájékoztatást a tömegközlekedésben, és a most kiépülő okos mérést is. – A víz, a villamos energia és a távhő szolgáltatókkal együttműködve alakítottuk ki a mintaprojektet. Az egyik nagy előny, hogy a felhasználók webes felületen is nyomon tudják majd követni a fogyasztásukat, így az előre tervezhető és felügyelhető lesz – hangsúlyozta a polgármesteri biztos.

Miskolcon a Második és az Első, valamint a Király utcában helyeztek már el a vízfogyasztás méréséhez szükséges mellékmérőket és jeladókat. A webes felület – kozpontiokosmeres.hu – a lakosság és az intézmények számára szolgáltat információt; egy egyszerű jelentésben összefoglalva láthatják a kimutatást a fogyasztásukról. Szabó Istvánné, a Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, nagyon örülnek, hogy részesei ennek a mintaprojektnek. – Magyarország vízkincsének megőrzését ezáltal tudjuk biztosítani: a tudatos felhasználóból pedig elégedett felhasználó válik – emelte ki.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zrt., valamint a Nyírtávhő Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. kulcsfontosságú segítségével valósul meg a projekt.

– A Nyírségvíz Zrt. több, mint 700 otthonban váltott okosmérésre, míg a Nyírtávhő Kft.-vel a KOM Zrt. több, mint 16.000 ingatlan távfűtés- és melegvíz fogyasztásmérést vonta be az okos hálózatba – tudatta Joó László, a Nyírtávhő Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója.[Minap.hu]”

—-

„A KOM Központi Okos Mérés Zrt. országos kiterjedésű Mintaprojekt keretében vizsgálja a hazai okos mérési hálózat kialakításának lehetőségeit több, mint 100 ezer fogyasztási végpontot bevonva a villamos energia, földgáz, víz és távhő szektorból. A projekt során kiemelt szerepet kapott az Északkelet-magyarországi régió, ahol az elmúlt időszakban közel 20 ezer mérési végpontot cseréltek okosra.

Példa lehet a Nyírtávhő Kft.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből a Nyírtávhő kft. és a Nyírségvíz Zrt. vett részt a mintaprojektben. A távhőszolgáltató 80 millió forintból korszerűsítette a rendszerét. Joó László ügyvezető elmondta, a távhőszolgáltatásban országosan egyedüliként Nyíregyházán 16 ezer lakásba szereltek be az okosméréshez szükséges adatgyűjtőket. A rendszert már több mint egy éve működtetik, a legutóbbi elszámolást már ezzel végezték.

Jeladós mérők a Nyírségvíz Zrt.-nél
A Nyírségvíz Zrt. is örült annak, hogy a megyeszékhely önkormányzatának pályázatával részt vehettek a fejlesztési programban. Szabó Istvánné vezérigazgató arról számolt be, hogy Nyíregyházán a 34 ezer mellékvízmérős lakásból már 18 ezerben távleolvasás működik, most ezek közül közel 900-at tudtak kétoldalú kommunikációra alkalmas jeladóval ellátni, így a felhasználók is tudják követni fogyasztásukat. A Nyírségvíz Zrt. folytatni szeretné az okosmérős fejlesztéseket nem csak a lakossági, hanem az önkormányzati intézményekben is, ezzel segítve a takarékos és ésszerű vízfelhasználást.[Nyíregyháza.hu]”

Forrás:
A „Zöld jövő” záloga – Bemutatták a régió okos mérésének mintaprojektjét; Minap.hu; 2018. február 14-15.
Gazdaságos okosmérés – regionális zárórendezvény Miskolcon; Szoboszlai Tibor; Nyíregyháza.hu; 2018. február 15.

Az Autonóm Járművek Jogi Kérdései Kompetenciaközpont projektbemutató workshopja

„MEGHÍVÓ
A SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán szervezett AUTONÓM JÁRMŰVEK JOGI KÉRDÉSEI KOMPETENCIA KÖZPONT (Autonomous Cars and Their Legal Aspects – ACLA-SZE) projektbemutató workshopjára

FELSŐOKTATÁSI ÉS IPARI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT (FIEK), GINOP-2.3.4-15-2016-00003

A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar több kutatója vesz részt az Autonóm járművek jogi keretei c. FIEK-kutatásban, amely a felsőoktatás és az ipar közötti együttműködés jegyében, GINOP-os (tehát gazdasági innovációs) forrásból valósul meg a Széchenyi István Egyetemen (http://fiek.sze.hu/fooldal). A Lévayné Fazekas Judit dékán által vezetett kutatócsoport tagjai az autonóm járművek hazai, uniós, valamint nemzetközi köz- és magánjogi szabályozási megoldásait, illetve az erre való törekvéseket vizsgálják, különös tekintettel a büntetőjogi, közjogi engedélyezési és a magánjogi kérdésekre. A kutatócsoport hazánkban úttörő kutatásokat végez, amelynek hatását – a kutatók reményei szerint – mind a hazai és nemzetközi szabályozási környezet, mind a tudomány és az ipar szereplői is érzékelik, és értékelik a jövőben.

Dátum és helyszín:
2018. február 23. (péntek) 13.00-15.45
Jogi kar épülete, 9026 Győr, Áldozat utca 12. Földszint, Deák-terem

PROGRAM
13.00-13.10
Köszöntő és bemutatkozás, rövid projektismertetés
Kecskés Gábor, az ACLA-SZE projektmenedzsere a projekt vezetője, Lévayné Fazekas Judit képviseletében
13.10-13.30
Kecskés Gábor PhD. projektmenedzser, egyetemi docens
Az önvezető járművekkel kapcsolatos szabályozás nemzetközi közjogi keretei
13.30-13.50
Pődör Lea egyetemi tanársegéd
Az autonóm járművek szabályozási keretei az Egyesült Államokban, Kanadában és Franciaországban
13.50-14.10
Ambrus István PhD., ELTE ÁJK, egyetemi adjunktus, külsős kutató
Milyen kihívásokat teremt az autonóm járművek megjelenése a klasszikus büntetőjogi dogmatikában?
14.10-14.30
Kőhidi Ákos PhD. egyetemi docens
Az önvezető autó üzemeltetésével összefüggő polgári jogi felelősségi kérdések
14.30-14.50
Csitei Béla PhD-hallgató
A polgári jogi felelősség jövője a mesterséges intelligencia világában
14.50-15.10
Busa Réka PhD-hallgató
Intelligens közlekedési rendszerek a közúton: osztrák és német szabályozási technikák
15.10-15.30
Deli Gergely PhD. habil. egyetemi docens
Az önvezető járművekkel kapcsolatos adatvédelmi kérdések
15.30 Kérdések, vita
A programon való részvétel ingyenes, de kérjük, jelezze részvételét előzetesen 2018. február 22. (csütörtök) 12.00 óráig Hencsei Tímea projektasszisztensnek, a hencsei@sze.hu email-címen.
Megjelenésükre feltétlenül számítunk!”

Forrás:
Az Autonóm Járművek Jogi Kérdései Kompetenciaközpont projektbemutató workshopja; Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar; 2018. február 14. (PDF)

Jelentős balatoni hálózatfejlesztésekkel készül a nyárra a Vodafone

„…A Vodafone Magyarország tavaly nyáron indította el 4G+ szolgáltatását a Balaton keleti medencéjében, ezzel egy időben pedig a munkatársakat hívta segítségül a térség hálózatának tökéletesítése érdekében: a TérerőKÉM elnevezésű játékban arra kérte a kollégákat, ha a Balatonnál bárhol problémát tapasztalnak a hálózat működésében, jelezzék azt a hálózatfejlesztési csapatnak. A visszajelzések alapján elkészült fejlesztési terv kivitelezése idén februárban megkezdődött, így a Vodafone ügyfelei ennek köszönhetően a következő balatoni szezonban az eddigieknél is magasabb szintű szolgáltatást élvezhetnek a térségben.

A hálózatfejlesztési projekt keretében folytatódik a 4G+ szolgáltatás további kiterjesztése, így a tavalyi 23 település mellett idén további 30 településen lesz elérhető a Vodafone eddigi leggyorsabb hálózata. Az 1800MHz-es frekvenciasáv LTE technológiára történő átcsoportosításával így már a Balaton körül minden településen elérhető lesz a tavalyinál is magasabb, akár 187,5Mbps-os elméleti maximális letöltési sebesség, ami Siófokon a 2600MHz-es sávnak köszönhetően akár a 337,5Mbps-ot is elérheti. A szolgáltató emellett a visszajelzések alapján az UMTS900 bevezetésével a beltéri lefedettséget is fejleszti 53 településen, ami az eddiginél gyorsabb hívásfelépülést és jobb hangminőséget jelent, illetve a korábbinál magasabb beltéri lefedettséget is eredményez…”

Forrás:
Jelentős balatoni hálózatfejlesztésekkel készül a nyárra a Vodafone; Vodafone; 2018. február 15. (PDF)
Lásd még: LTE Advanced; Wikipédia

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális, adatalapú és műholdképes módszertant használva 24 óra alatt megmondják, hogy mennyit ér a termőföld

„A hagyományos termőföld értékbecsléshez képest az Agrotax digitális, bigdata alapú és műholdképes módszertant használ. A 150 éves aranykorona mérés helyett a korszerűbb D-e-Meter rendszert alkalmazzák. A hivatalos értékbecslésüket 24 órán belül kézhez kapja a föld tulajdonosa.

Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a termőföld árak emelkedése töretlen, ez a trend a rendszerváltás óta folyamatos, és a szakember úgy látja, hogy a jövőben is folytatódni fog. A termőföld árakról már harmadik alkalommal adtak ki kiadványt, a 2017-es Agrotax Iránytű egy teljes magyar termőföldpiaci körkép. A piaci trendeket körülbelül 78 ezer nyers adat alapján készítették. Kb. 28 ezer adásvételi szerződés alapján úgy látják, hogy 2017-ben 1,429 millió forint volt a magyar termőföld hektáronkénti átlagára. A legmagasabb árakkal a Dél-Alföldön találkozhattunk, a legalacsonyabbak pedig Észak-Magyarországon, de mindenhol 1 millió forint felett voltak az árak. A Békés megyei termőföldek közelítik a 2 millió forintos hektáronkénti árakat, miközben Nógrádban még vannak 1 millió forint/ha alatti árak is. A legdrágább régióban, az Észak-Alföldön közel 20%-os volt a drágulás, de a megyék többségében 10% körüli volt az átlagár emelkedése. Észak- és Dél-Alföldön történt az értékesítések közel fele, a legalacsonyabb értékesítési szám pedig Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon történt – az országos forgalom kevesebb, mint 10%-a zajlott itt.

Az Agrotax Kft. a hagyományos értékbecslési módszerek problematikáira egy újfajta szolgáltatással reagált. Egy olyan, személyes befolyástól mentes, objektív és digitális értékelési rendszert igyekeztek létrehozni, amely a lehető leggyorsabban (24 óra alatt) ad pontos választ, költségkímélő árazással. A digitális adatbázis speciálisan ehhez a tevékenységhez létrehozott algoritmusokkal számolja ki a kért egyedi árértéket. A rendszernek a minél objektívebb adatokra van szükség a pontos árbecsléshez, ehhez a földrajzi elhelyezkedést vizsgálják műholdas távérzékelési módszerrel, rendszeresen több műholdkép alapján. A műholdas képalkotással megkapott területkép az állami nyilvántartásba vett, gyakran régi és pontatlan műszaki adatokat rendszerint „felülírja”, pontosítja, és az így megkapott eltéréseket az árbecslés korrigálja. A műholdas térképet és korrekciókat is tartalmazza a szolgáltatás során kézhez kapott értékelés.

Az Agrotax értékbecslési módszere a talajminőséget és termékenységet is vizsgálja, az úgynevezett D-e-Meter-módszerrel. Nem a szakma szerint idejétmúlt „aranykorona”-módszert alkalmazzák, hiszen az aranykorona rendszert a Monarchia idején adóztatási szempontok alapján hozták létre és nem kizárólag talajminőségi és termékenységi szempontból, valamint arra nem alapozható egy országos rendszer a földminőségek eltérése miatt. Vizsgálják a szemcseméret frakciókat, az agyag, iszap, homok; textúra-osztályt, szervesanyag-tartalmát, kémhatást, a termőréteg vastagságát. Az Agrotax létrehozta az országos D-e-Meter földminősítési térképet, amelyről úgy vélik, hogy jól alkalmazható lesz a termékenység becslésre, ez jól jön adás-vétel, bérlet, osztatlan közös rendezésre, földcseréhez. Az Agrotax szakemberei szerint a D-e-Meter rendszer alkalmas a 150 éve alkalmazott aranykorona-módszer leváltására.

Az Agrotax 2018. február 13-ig 926 db értékelést végzett el összesen 13090 ha területen. A rendszert kb. két és fél évvel ezelőtt kezdték el fejleszteni, 40-50 millió forint közötti összegből és teljes mértékben magántőkéből – fejtette ki Sáhó Ákos újságírói kérdésre.”

Forrás:
24 óra alatt megmondják, hogy mennyit ér a termőfölded; GazdaságTV.hu; 2018. február 14.
Szerkesztői megjegyzés: A cikk követi azt az (általános) szóhasználatot, hogy minden statisztikai, adattudományi elemzést „big data”-ként tárgyal. A nagyméretű adattömegek valójában a cikkben említett adatszámoknál több nagyságrenddel többet jelentenek (és vannak más jellemzők is).

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. február 19.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Mi hát a teendő? Dobják-e sutba a diplomaták a közösségi média platformokat?
A múlt héten felhívtuk a figyelmet a Holland Külügyminisztérium által szervezett, és a digitális diplomácia legjelesebb híveit, követőit, gyakorlóit és apostolait Hágába csalogató konferenciára, azaz, bocsánat: „unkonferenciára”. A kötetlen tartalmú, rugalmasan alakított tematikájú szakmai eseményről most egy igazi „véleményvezér”, az Oxfordban kutató, izraeli állampolgárságú Ilan Manor néhány gondolatát is hallgassuk meg. Érdemes!
A saját blogján is rendszeresen publikáló Manor egy plasztikus hangulatjelentéssel kezdi beszámolóját, és ez önmagában is figyelemre méltó. Úgy érzi: leginkább a kiábrándultság, a csalódottság hangulata lengte körül a hágai előadótermeket. Krónikus erőforráshiánnyal küszködő, megfelelő segítő stábok nélkül dolgozó, ugyanakkor egyre növekvő elvárásokkal szembenéző diplomaták számoltak be „digitális mindennapjaik” nem éppen vonzó rutinjáról. Félreértés ne essék: itt a krémek krémje, a külpolitizálás kiberharcosainak kasztja gyűlt össze, a pesszimista hangvétel ezért különösen meglepő. A többség persze még teszi a dolgát, posztol, Twitter-üzeneteket küld és fogad, de – saját elmondásuk szerint – valódi stratégiai célok nélkül. Naponta felmennek a világhálóra, de leginkább csak azért, mert „mindenki más is fent van”. A többségük úgy érzi, hogy a digitalizáció, ami a diplomáciai szakma és gyakorlat forradalmasítását illeti, nem váltotta be a hozzá fűzött hatalmas várakozásokat. Egyenesen úgy vetődött már fel többekben a kérdés: nem kellene-e a diplomatáknak hagyni az egész online erőfeszítést, és visszatérni a hagyományos világba?
Nyilván nem lesz meglepő, de két tábor, két „iskola” körvonalazódott Hágában is. Egyfelől jól látható, hogy a minisztériumok, vagy akár a követségek és konzulátusok csak ritkán építenek ki valódi, kétirányú kommunikációt a célközönségekkel. Többnyire egy-egy részmunkaidős munkatárs foglalkozik a közösségi média platformok kezelésével, ráadásul a megfelelő, képzett szakmai gárdák hiánya folytán a stratégiai tervezettség is hiányzik a lépések mögül.
Vannak olyan szakemberek, akik felteszik a kérdést: van-e ennek így egyáltalában értelme? Érdemes-e a (szűkös) erőforrásokat arra pazarolni, hogy egy alapvetően a felszínességre, a magamutogatásra, a sztárkultuszra épülő médiában – a közösségi platformok világában – próbáljon meg komoly, egy-egy közösség szempontjából néha sorsdöntő témákról kommunikálni?
Vannak természetesen olyan szakértők is – és olvasatunk szerint Manor is egyértelműen ebbe a táborba sorolható – akik az óvatos, de határozott folytatás mellett teszik le a voksukat. Azonban hangsúlyozzák, sőt, ezzel kezdik mondandójukat: a rózsaszínű álmokat, a divatos lelkendezéseket, és persze az ezekből egyenesen következő „techno-blablákat” sürgősen célszerű elfelejteni!
De, a legfontosabb felismerésük ez: haladéktalanul szakítani kell azzal a koncepcióval, mondhatni tévképzettel, hogy a „digitális diplomácia” valami önmagában megálló, önmagában értelmezhető elképzelés, működési mód. Ha olvasóink eddig csodálkoztak, hogy ezt a hírt miért itt, a fogalmak tisztázására, körüljárására szánt rovatunkban adtuk közre, hát tessék, itt a magyarázat! Előtört ugyanis az a felismerés (kétely, gyanú?), hogy az „informatikai hittérítők”, illetve a portékájukat elsózni akaró IT-marketingesek nagyotmondásával szemben, talán nem is biztos, hogy önálló „digitális” diplomáciáról érdemes beszélnünk. Hanem egy olyan különleges eszközről, amely egy jól körülhatárolható külpolitikai cél szolgálatába állítható. Amely csupán egyik eleme egy összetett, számtalan (és számtalan féle) rendszernek. És mindig a konkrét cél határozza meg, hogy milyen digitális szerszámot érdemes hozzárendelni (sőt, érdemes-e egyáltalán az adott célhoz ilyen eszközt passzítani).
Hasonlóan: az úgy általában a „nagyvilágot” megcélzó közösségi média jelenlétnek véget kell vetni. A stratégiai értelemben vett digitális kommunikáció azt is jelenti, hogy gondosan számba kell venni, és kategorizálni kell a rendelkezésre álló technológiai eszközöket; ezekből mindig csak azt kell használni, amely egy adott célhoz, egy adott célközönséghez kapcsolható.
Érdemes azt is megfontolni: nem jobb-e, nem hatékonyabb-e, ha – ilyen integrált szemléletnek megfelelően – a digitális technológiákkal foglalkozó munkatársakat nem elkülönült „laborokba” szervezzük, hanem a különböző szervezeti egységek mindegyikéhez integrálunk egy-egy digitális specialistát is.
Így, vagy úgy, de a digitális diplomácia – ahogy Manor véleménye szerint maga a közösségi média világ is – lassan egyfajta válaszút elé ér.
Should Diplomats Dump Social media?; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy; 2018. február 8.

Olimpia: újabb online trollháború Kína és Dél-Korea között
Láthattuk, hallhattuk bőségesen: a sport ma már geopolitika a javából, és a közösségi média platformoknak köszönhetően a digitális diplomácia egyik fontos terepe. Pontosítunk: ilyenkor, olimpiai szezonban a legfontosabb terepe! És, ahogy a fáma szerint egy izraeli vezérkari főnök mondta egykor (csavarva egyet a stratégiai gondolkodás óriása, a német Clausewitz szavain): a diplomácia is háború, csak más eszközökkel.
Mert leginkább a háborúság juthat az ember eszébe akkor, ha figyelemmel kísérte an Dél-Koreában zajló rendezvény gyorskorcsolya számainak utóéletét. Egyetlen napon, február 13-án, az 500 méteres női és az 1500 méteres férfi távok napján négy kínai éremesélyes sportoló is üres kézzel távozott a stadionból. A szabálytalan előzési kísérletért kizárt sportolók csalódottan, de sportemberhez méltóan fogadták álmaik – és több évnyi munkájuk – szertefoszlását.
Nem úgy a szurkolók! A kor szellemének megfelelően az Internet specializált helyein véleményt formáló támogatók cseppet sem igyekeztek visszafogni véleményüket. A kínai internetes hozzászólók egyértelműen csalással, illetve részrehajlással vádolták a bírákat: úgy vélték, a pontozók rendre szemet hunytak a nagy vetélytárs Dél-Korea korcsolyázóinak szabálytalankodásai felett, a kínaiakat viszont szigorúan megbüntették.
Az online nézeteltérés szinte nyílt csatába torkollott, amikor kínai sportszimpatizánsok tömegei árasztották el a Raver nevű dél-koreai sport site-ot, hogy leplezetlen dühüknek és felháborodásuknak hangot adjanak. A vagdalkozásban a dél-koreaiak sem maradtak adósok: a népi kínaiak ócsárlásával, és az el nem ismert tajvaniak piedesztálra emelésével fokozták örjöngésig az online hangulatot. A nemzetek közötti internetháború csaknem megbénította az érintett világhálós helyeket. Olyannyira, hogy a sportoldal egy időre felfüggesztette a „visszaélésgyanús” helyről bejelentkező kommentelőket.
A tekintélyes South China Morning Post című lap borongós következményekre figyelmeztet: a lap munkatársai úgy vélik, hogy a „nagy múltú” koreai-kínai ellenségeskedés ilyen felélesztése ugyancsak visszavetheti a kínai turisták érdeklődését, súlyos csapást mérve Dél-Korea idei idegenforgalmának idei terveire.
Another Olympics, Another Online Trolling War between China and Korea; Jiayun Feng; SupChina; 2018. február 14.

Az álhírgyártás és a közösségi média trollkodás igazi agytrösztjei: a nagy reklám- és PR cégek vezetői
Az álhírek témája ezen a héten sem maradhat ki. Politikusok, szakértők, és persze a fősodratú sajtó sem feledkezik meg az ügyről, általában újjal mutatva a „bűnösökre”: egyfelől az oroszokra, másfelől az Internet tudatlan, elfogult (és elfogulni akaró) népére.
Legalábbis eddig nagyjából ezt a magyarázatot hallhattuk, olvashattuk. Ehhez képest meglepő következtetésekkel igyekezett a jelenség mélyére nézni az a – British Council által is támogatott – tanulmány, amelyet a Manilai Egyetemen rendezett „Demokrácia és dezinformáció” című konferencián mutattak be. A University of Massachusets Amherst, illetve a Leeds-i Egyetem kutatói a Fülöp-szigetek közéletét felkavaró egyes kampányokat vették vizsgálat alá. Igyekeztek felgöngyölni az alkalmazott mechanizmusokat, és természetesen azonosítani a szakértők szóhasználata szerint „hálózatos álhírterjesztők” kulcsszereplőit is. A kutatásban – néhány egyértelműen álhírek köré épülő politikai kampány elemzése során – sikerrel lokalizáltak jó néhány Facebook troll-fiókot, illetve hamis profilt, kiderítve azt is, hogy kik állnak a közéleti hangulat manipulálásának e csomópontjai mögött.
Nos, az eredmények legalábbis meglepőek. Nem, nem! Ezúttal nem az oroszokra irányult a reflektorfény! És nem is a „digitálisan illiterátus”, saját véleményburkának melegében élő alacsony státuszú (magyarul szegény, műveletlen) rétegekre. A brit és amerikai egyetemi kutatók ugyanis azt találták, hogy az álhíreket a köztudatba bedobó, illetve az így kialakuló közhangulatot ügyesen tovább szító online manipulátorok igencsak művel, középosztálybeli szakemberek. Olyan politikai aktivisták, akik jellemzően a Fülöp-szigetek ún. kreatív iparaiban, méghozzá éppen a reklám és PR szakmákban működő vállalkozások vezető tisztségviselői. Mit tesz isten, éppen olyan profik, akik a vélemények formálásával keresik a kenyerüket. Meg hasonlóan magas státuszú, jól képzett, helyi mércével (is) kiemelkedően művelt számítástechnikai szakemberek, tehát éppen azok, akik betéve ismerik a manipulálás technológiai lehetőségeit. Valamint párt tisztviselők. Ők az értelmi szerzők, a szálak mozgatói, akik ügyesen egész hálózatot építenek az akciók konkrét kivitelezésére. A végrehajtók természetesen itt is – részben önkéntesen bevont, részben egyszerű fizetségért dolgozó – kishalak.
A tanulmánynak érdekes a módszertani része is, de elsősorban arra sarkall minket, hogy elgondolkodjunk: lehet, hogy a hírhedt „fake news” jelenséget is érdemes az eddigieknél jóval diverzifikáltabban vizsgálni.
A teljes kutatási jelentés letölthető az alábbi webhelyről:
Newton Tech4Dev Research Identifies Ad and PR Executives as „Chief Architects” of Fake News Production and Social Media Trolling; The Newton Tech4Dev Network blog; 2018. február 5.

Az orosz RT és Szputnyik már hablan espanol, avagy az oroszok már a latin-amerikai spájzban vannak
A Digital Forensic Research Lab-nél azonban a jelek szerint egyelőre megelégednek a jól bevált nézőponttal. A kutatóhely (amely mögött az intervencionista amerikai neoliberális agytröszt, az Atlantic Council áll) elsődleges feladatának a NATO „információs frontjának” védelmét tekinti, és ennek keretében az orosz tájékoztatási hadviselés, illetve hibrid akciók feltárása áll tevékenységének fókuszában. Többnyire az európai térségre terjed ki a figyelmük, most azonban egy másik kontinens, az Egyesült Államok közvetlen szomszédságát alkotó Latin-Amerikai viszonyait vették szemügyre.
Legújabb tanulmányuk apropóját az adja, hogy a messzi földrészen ebben az évben egész sor választásra kerül majd sor, a – különböző okokból – kulcsfontosságúnak tekintett Mexikóban, Kolumbiában és Venezuelában is (mindenhol választanak elnököt, a két elsőben pedig egyben a nemzeti parlamentek is megújulnak). Ez sarkallta a kutatókat arra, hogy megpróbálják felmérni a latin-amerikai „Kreml-barát” média hatókörét, elfogultságát és titkos manipulációs műveletekre való alkalmasságát.
A kutatók elsőként az orosz RT televíziós társaság spanyol nyelvű csatornáját vizsgálták. Megállapították, hogy a spanyol nyelvű csatorna online portálja még a kiemelkedően magas nézettségű angol RT.com népszerűségét is lekörözi: a Facebookon csaknem 6 millió állandó követője van.
A csatorna tárgyilagosságát vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az erősen elfogult az Egyesült Államokkal szemben.
Ugyancsak megvizsgálták a szintén orosz tulajdonban levő Sputnik hírszolgáltató spanyol kiadását, amelynek népszerűsége természetesen jócskán elmarad a kimagaslóan nézett RT mögött. A szolgáltatás viszonylag erős pozíciókkal rendelkezik Mexikóban és Kolumbiában, Venezuelában azonban gyengébben szerepel.
A csatorna tárgyilagosságát vizsgálva itt is arra a következtetésre jutottak, hogy az erősen elfogult az Egyesült Államokkal szemben és egyben barátságos a „Kreml” irányában.
A kutatók a vizsgálathoz soroltak még néhány kisebb médiavállalkozást is, mint a News Front és a Global Research spanyol nyelvű kiadásait. Ezeket a kutatás készítői nem csupán „Kreml-barátnak” tartják, (bár, a fogalom pontos tartalmát, természetesen sem itt, sem a tanulmányban máshol, nem definiálták), de – a német Die Zeit nevű újságra hivatkozva – az orosz titkosszolgálat által finanszírozott fedőcégnek tekintik. Ennek megfelelően természetesen ezeket a szolgáltatókat is elfogultnak ítélték (kiemelve, hogy Mexikóban furcsa módon éppen egy baloldali jelöltet segítenek).
Összegezve a vizsgálatot végzők arra a következtetésre jutnak, hogy a „Kreml-barát” média két latin-amerikai zászlóshajója, az RT.com és a Sputnik összesen mintegy 76 millió webes látogatóval büszkélkedhet évente, s így jelentős információs potenciállal rendelkezik. Ugyanakkor – legalábbis egyelőre – egyik csatorna sem folytat olyan széleskörű információs kampányt, amellyel egy adott jelölt támogatására buzdíthatnák a nézőket-olvasókat. A kutatók azonban ígérik: figyelmük az elkövetkező hónapokban sem lankad majd.
#ElectionWatch: RT y Sputnik hablan espanol. Pro-Kremlin media boasts a firm presence ahead of Latin-American elections; Donara Barojan; Digital Forensic Research Lab; 2018. február 12.

Kibertér: az emberek teremtette új hadszíntér
Diplomácia és háború gyakran kéz a kézben jár a világtörténelemben. Elkerülhetetlennek látszik, hogy – a digitális diplomácia híreit és jelenségeit bemutatva – ne találjuk szembe magunkat a kibertér militarizálódásával is. A digitalizáció, a kibertér nemzetközi kapcsolatokban jelentkező problémái az elmúlt hetekben többször is bekerültek elemzéseinkbe, többnyire mint szabályozási kérdések. A témának az elkövetkező időkben kiemelt figyelmet fordítunk majd – ugyanis ezt teszik egyre inkább a fizikai geopolitikai teret betöltő, alakító államok is. És a geostratégiai tér ebben a virtuális aspektusában sem mindig békés. Ezen a héten, mintegy bevezetésként, a Modern Diplomacy webhely egy átfogó képet adó, rendkívül magas színvonalú elemző cikkére hívjuk fel a figyelmet.
Az ifjú szerző, a Nanjing University doktorandusz kutatója, Anahit Parzyan az alapoknál kezdi, az Internet létrehozásáig visszanyúlva az intézményi időben. A kialakulás technikai, technológiai, szabályozási kereteit, illetve azok alakulását végigtekintve, elsőnek elméleti alapon teszi fel a kérdést: tekinthető –e egyáltalán potenciális hadszíntérnek a kibertér? A köznyelv, vagy akár a sokszor bombasztikus fordulatokkal operáló sajtónyelv most ne tévesszen meg minket. A kérdést tudományos precízitással megfogalmazva keressük a választ arra: tekinthetők-e a kibertérbeli konfliktusok, támadó és védekező műveletek valóságos háborúnak?
Bevezetőnkben említettük: most csak ízelítőnek szánjuk az ismertetést, ezért nem kísérjük végig a szerző alapos, átgondolt okfejtését. Konklúzióját azonban hangsúlyozottan közreadandónak véljük: Parzyan tézise ugyanis az, hogy a „ kiberfegyverkezési verseny” már el is kezdődött. Nem hagy kétséget a felől sem, hogy a kibertér nagyon is valóságos hadszíntér, nevével ellentétben nincsen benne semmi „virtuális”. A háború a kibertérben valóságos; valóságos volt tegnap, valóságos ma is, és valóságos lesz holnap is.
Olyan problématerület egyben, amivel – ha előérzetünk nem csal – sokat, és alaposan fogunk még foglalkozni mi is.
Cyberspace: a Manmade Sphere for Wars; Anahit Parzyan; Modern Diplomacy; 2018. február 12.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉS
Allen, Robertson (2017): America’s Digital Army. Games at Work and War. Lincoln-London, University of Nebraska Press
Az utóbbi egy-két generációnak a videojátékok jelentették (és jelentik) a napi szórakozás jókora részét. Szórakozást mondtam? Különböző szakmák művelői cáfolnák rögtön, igen hangosan ezt az állítást, hangsúlyozva mindenekelőtt azt, hogy a videojátékok bűvös világában szocializálódott felnőttek, fiatal felnőttek, kamaszok számára ez a tevékenység bizonyos fokig maga az élet. És a jelek szerint tényleg az. Most nem a szakemberek – elsősorban pszichológusok, neveléslélektannal foglalkozó specialisták – által gyakorta említett addikciós vetületekre gondolok. Hanem arra a furcsa kontinuumra, ahogyan a fizikai valóság egybemosódik a virtuális létezések terével. Egy speciális szegmensben, ráadásul: igen, a „lövöldözős” játékokéban!
Egy nem régiben megjelent, friss könyvet szeretnék ajánlani. Az „America’s Digital Army” videojátékokról szól, de ha valamire illik a kifejezés, akkor erre tényleg: halálosan komoly játékokról lesz itt szó. A szerző definíciója szerint afféle modern városi „néprajzkutatás” áll a hátterében. Robertson Allen kiterjedt terepmunka, számos érintett kikérdezése nyomán szeretné bemutatni az interaktív szórakoztató termékek (azaz videojátékok) és a korszerű hadügy közötti mind szorosabb kapcsolódást. A szerző videojátékok fejlesztőivel, katonai stratégákkal, az Amerikai Hadsereg marketingeseivel (ilyen is van) és egy sor bedolgozó vállalkozással beszélgetett a rajongók előtt jól ismert, komoly „lövöldözős” játék, az America’s Army létrehozásáról. Hogyan képviseli ez a fejlesztés az amerikai hadügy igényeit egy olyan tehetséges, a fejlett technológiákat zsigerből használni tudó, ugyanakkor az Egyesült Államok geostratégiai ideológiáit is magáénak érző ifjú „katonanyersanyagra”? Hogyan járul hozzá ez a „játék” egy olyan katonanemzedék kineveléséhez, amely számára a valóság, és annak virtuális változata között a különbség lassan elmosódik.

SZAKMAI MŰHELYEK – Elindult a Grassroot Diplomats új webhelye
A napokban megújult egy nem túlságosan nagy szakmai múltra visszatekintő, de kétségtelenül érdekes digitális diplomáciai műhely, a Grassroots Diplomacy webhelye. A 2013-ban alapított nonprofit diplomáciai tanácsadó vállalkozás meglehetősen egyedi formációt takar. Puszta létével szolgál bizonyságul arra, hogy a digitális átalakulás hogyan – milyen mértékben, és főleg hány dimenzióban – szabja át gyökeresen a hagyományos külkapcsolati munkát.
A tanácsadó vállalkozás egyaránt dolgozik kormányzati megrendelőknek és civil diplomatáknak: a nemzetközi életben helyi (vagy regionális ügyekért), a helyi (regionális) életben nemzetközi ügyekért kiálló nonprofit szereplőknek. A cég alapvetően a digitális kommunikáció és a közdiplomácia határterületeit alkotó témákban mozog otthonosan.
Grassroot Diplomats

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. február 12-február 18.

SAP és LiveLink üzemeltetés támogatási szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/34
Ajánlatkérő: NKM Földgázszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Enterprise Services Magyarország Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 400.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Adásvételi szerződés egységes betegazonosító rendszerek bevezetésére a Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézet részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/33
Ajánlatkérő: Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézet
Nyertes ajánlattevő: DPK Kft., Invitech Megoldások Zrt.
A beszerzés végleges összértéke: 58.472.860,- Ft
Lásd bővebben

Ajánlatkérőnél működő LIBRAVR BUSZ rendszerének a NÜSZ Zrt. által biztosított SAP ERP és CO, és az MVM Informatika rendszereivel való adatkapcsolat biztosításához szükséges fejlesztési szolgáltatások nyújtása vállalkozási szerződés keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/33
Ajánlatkérő: KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.
Nyertes ajánlattevő: LIBRA SZOFTVER Fejlesztő Zrt.
A beszerzés végleges összértéke: 35.264.000,- Ft
Lásd bővebben

Microsoft szoftverlicencek beszerzése (699/2017.)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/33
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 94.969.850,- Ft
Lásd bővebben

Hordozható számítógépek, kiegészítők és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése (685/2017.)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/33
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: 99999 Informatika Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 70.873.300,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Microsoft Enterprise Agreement keretben történő szoftver-licencek szállítása KBF/856/2017
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/33
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: SMP Solutions Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 391.526.274,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató hirdetmény – KÖFOP-2.2.3-VEKOP-16 azonosító jelű „Kapacitásfejlesztés a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében” projekt keretében IT fejlesztése az NVSZ részére III.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/33
Ajánlatkérő: Nemzeti Védelmi Szolgálat
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország. Zrt.
A beszerzés végleges összértéke: 1.328.706.020,- Ft
Lásd bővebben

„Komplett merevszárnyas UAS kísérleti repülőeszköz rendszer beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/31
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyertes ajánlattevő: BHE Bonn Hungary Elektronikai Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke: 29.877.000,- Ft
Lásd bővebben

TÁER – „Fővárosi Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszerhez központi szoftverének funkcionális szétválasztására vonatkozó fejlesztés”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/31
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság
Nyertes ajánlattevő: GVSX Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 26.300.000,- Ft
Lásd bővebben

Poszeidon Ügyviteli és Iktatási Rendszer terméktámogatói szolgáltatás beszerzése az ellátotti intézmények részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/31
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke: 66.278.700,- Ft
Lásd bővebben

Központi vendégirányító, információs valamint beléptető rendszer bevezetése – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/31
Ajánlatkérő: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Creativ Bartex Solution Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 95.647.520,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – VMware virtualizációs környezet, valamint a tűzfal management fizikai szervereinek cseréje, továbbá a meglévő szerverekhez hardver bővítése (693/2017)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/30
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft
A beszerzés végleges összértéke: 4.468.199,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató hirdetmény – KÖFOP-2.2.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosító jelű kiemelt projekt keretében hangelemző és egyéb pszichológiai szoftverek beszerzése a Nemzeti Védelmi Szolgálat részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/30
Ajánlatkérő: Nemzeti Védelmi Szolgálat
Nyertes ajánlattevő: Centura Kft., CORRECT Kutatási Szervezési és Kereskedelmi Kft., ANIMA POLYGRAPH Pszichológiai Tanácsadó Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 26.902.668,- Ft
Lásd bővebben

Az EFOP 3.2.4-16 „Digitális kompetencia fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében iskolai Wifi hálózatok kiépítése
I. Észak-Magyarországi Régió – Eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/33
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: X-Copy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 1.215.187.830,- Ft
Lásd bővebben

Dél-Alföldi Régió – Eredmény
II. Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/34
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Antenna Hungária Zrt.
A beszerzés végleges összértéke: 1.034.964.000,- Ft
Lásd bővebben

III. Dél-Dunántúli Régió – Eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/34
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Antenna Hungária Zrt.
A beszerzés végleges összértéke: 894.908.000,- Ft
Lásd bővebben

IV. Nyugat-Dunántúli Régió – Eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/34
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke: 915.084.000
Lásd bővebben

V. Közép-Dunántúli Régió – Eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/34
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke: 999.912.000,- Ft
Lásd bővebben

VI. Észak-Alföldi Régió – Eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/34
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 1.221.535.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések
TEE – Közadat újrahasznosításhoz szükséges megalapozó tanulmányok, digitális alkalmazások, kataszterek, felmérések, hatásvizsgálati számítások, nemzetközi összehasonlítások készítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/32
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Lásd bővebben
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárás a Kbt. 53.§ (4) bekezdése szerinti feltételek fennállása miatt a Kbt. 75.§ (2) bekezdése a) pontja alapján eredménytelen.

A héten olvastuk: szoftverrobotok, robotic process automation (RPA), mesterséges intelligencia a digitális szervezetben – 2018. február 19.

Lépést tartani a robotokkal
A McKinsey cég előrejelzése szerint a szoftverrobotok (robotic process automation – RPA) 2030-ra akár 800 millió dolgozói feladatot is átvehetnek. Azonban hiba lenne pusztán a költségcsökkentésre összpontosítani, különösen, hogy az azért ritkaság, hogy egy alkalmazotti feladatot teljesen automatizálnak. Általában a munkakör valamennyi részét veszik át a szoftverrobotok, marad tér a feladat értelmesebb, alkotóbb részére koncetráló emberi munkaerőnek is.
Keeping up with the robots; Raconteur

A robotic process automation (RPA) iparági hírei
Rövid összefoglaló, hogy az elmúlt hetekben a fejlesztők és a megoldásszállítók milyen szövetségeket kötöttek – háttérben az egyre bővülő megrendelésekkel (közte az amerikai közigazgatás mint megrendelő).
Robotic process automation software unites vendors, partners; TechTarget

Az adatbevitel mint ideális feladat a szoftverrobotok számára
10 érv arról, hogy a miért éri meg sokkal jobban szoftverrobotokat használni a kézi adatbevitellel szemben.
Top 10 Reasons Why Using Robotic Process Automation For Data Entry Is The Right Choice For Your Business; NextProcess

Mit is jelent közelebbről az RPA (robotic process automation)?
Interjú a Londol School of Economics professzorával. Kutatások és iparági konkrét alkalmazások (például biztosítási ügyekkel kapcsolatos papírmunka).
The next acronym you need to know about: RPA (robotic process automation); McKinsey

Az intelligens folyamatautomatizálás a következő lépés a digitális vállalati működésben
A „folyamat” itt nem elektronikai értelemnben értendő, a szervezeti folyamatokról van szó. Öt alapvető alkotórésze van:

szoftverrobotok (RPA – robotic process automation): a rutin feladatok automatizálása
okos munkafolyamatok: az embereket és digitális eszközöket, megoldásokat (mint például az RPA) integráló folyamatkezelő szoftverek
gépi tanulás/fejlett adatelemzés
természetes nyelvi szövegalkotás (natural-language generation ): például a megfigyelt adatok alapján értelmes emberi szöveg (például egy jelentés) megalkotása
kognitív ágensek (cognitive agents): tanulni, társalogni, feladatot végrehajtani képes virtuális munkaerő

Intelligent process automation: The engine at the core of the next-generation operating model; McKinsey
Lásd még: Natural language generation; Wikipédia
The rise of cognitive agents. Will humans prefer to talk with machines?; Deloitte
Case Study: Customer Engagement with Virtual Cognitive Agents. How one major oil-and-gas company turned to AI to improve its customer support operations; No Jitter
Swedish bank SEB is using a ‘cognitive agent’ for customer service; Digiday

Az intelligens automatizáció az üzleti növekedés katalizátora
A cikk a biztosítási ipar szemszögéből fogalmaz meg hasonló elkézeléseket mint az előbbi intelligens folyamatautomatizálás.
Intelligent Automation: An Undeniable Catalyst For Growth; Forbes

Szakirodalom

Feladatfinanszírozás-e a feladatfinanszírozás? A magyar önkormányzatok támogatási rendszerének értékelése

„A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény pénzügyi csodafegyvere, a feladatfinanszírozás 2013 óta szolgálja az alulfinanszírozottság és az adósság elleni küzdelmet, a helyi közfeladatok folyamatos, biztonságos ellátását. A helyi önkormanyzatokat érintő számos közpénzügyi jellegű szabály bevezetése mellett az új finanszírozási megoldás a korábbiakhoz képest más logikát igért. A rendszerváltástól működő forrásszabályozási megoldást elavultnak ítélték, s annak korrigálása helyett egy egészen új típusú forma bevezetésére került sor a reformfolyamatban. A hatálybalépés óta eltelt időszak számos tapasztalattal szolgált mind az önkormányzatoknak, mind a közpénzügyekkel foglalkozó irodalom számára, így érdemesnek tartom kicsit közelebbről is szemügyre venni mindezt. Már csak azért is, mert a kormányzati szintek közötti penzügyi kapcsolatok és az azt meghatározó finanszírozási technikák örökzöld kérdés. Igy jelen tanulmány a hazai tapasztalatokat kívánja feltárni elsődlegesen a feladatfinanszírozás normativ elemzésével, majd annak költségvetési tapasztalatainak vizsgálatával. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a nemzetközi irodalomban megtalálhato feladatfinanszírozási technikával megegyező-e a hazai megoldás, tehát feladatfinanszírozás-e a feladatfinanszírozás?”

Forrás:
Feladatfinanszírozás-e a feladatfinanszírozás? A magyar önkormányzatok támogatási rendszerének értékelése; Bordás Péter; Közjogi Szemle, ISSN 1789-6991; 2017, 10 (június); 56-64. oldalak (PDF)

Képviselői Információs Szolgálat: Elektromos autók

„Jelen Infojegyzet a környezetkímélő személyautókkal, az elektromos autózás elterjedését ösztönző európai uniós és hazai törekvésekkel foglalkozik.”

Forrás:
Elektromos autók; Vajda Arkienne; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2018/2; 2018. február 14. (PDF)

Képviselői Információs Szolgálat: Területrendezés

„Az Infojegyzet a területrendezés, kiemelten a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Budapesti Agglomeráció kiemelt térségek aktuális kérdéseit tekinti át.”

Forrás:
Területrendezés; Elekházy Nóra; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2018/7; 2018. február 15. (PDF)

Képviselői Információs Szolgálat: Információs önrendelkezési jog 2.

„2016 áprilisában került elfogadásra az Európai Unió adatvédelmi csomagja. Az általános adatvédelmi rendelet 2018 májusában közvetlenül hatályosul. Ennek aktualitása okán jelen Infojegyzet ismerteti a rendelet főbb változtatásait, illetve kitér az adatvédelem jelenlegi hazai szabályozásra.”

Forrás:
Információs önrendelkezési jog 2.; Vajda Adrienn; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2018/4; 2018. február 14. (PDF)
Lásd még: Információs önrendelkezési jog; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2015/18.; 2015. május 8. (PDF)

Képviselői Információs Szolgálat: Titkos információgyűjtés

„Az alábbi Infojegyzet áttekinti a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit, a bűnügyi és a nemzetbiztonsági célú információgyűjtésre vonatkozó eltérő jogszabályi előírásokat, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának aggályait a magyar szabályozással kapcsolatban.”

Forrás:
Titkos információgyűjtés; Samu Nagy Dániel; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2018/3.; 2018. február 14. (PDF)

Mennyit ér az adat? Új szolgáltatások és bevételi lehetőségek nyomában

„Ma szinte minden területen zajlik az a digitalizációs forradalom, amelynek legtöbb esetben az alapját az adat és az ahhoz kapcsolódó lehetőségek adják. Az adat jelentősége folyamatosan nő, és még messze vagyunk a jelenlegi, adatokkal kapcsolatos képességeink kihasználásától. Ennek megfelelően az adat, az adatvagyonnal való tudatos gazdálkodás a vállalati stratégiák, innovációk egyik legfontosabb központi témájává vált…Egyértelművé vált, hogy az adatokkal kapcsolatos ötletek, képességek értékesek, hasznosak, emiatt felső vezetői szinten folyik a gondolkodás, rohamosan terjed a Chief Data Officer területek megalakulása és az ezzel foglalkozó szakemberek szerepének felértékelődése.

Ennek megfelelően a téma iránti vezetői figyelem és a potenciálisan elérhető pénzügyi források biztosítottak, illetve az adatvagyonok megléte sem kérdés. Elég bármely szervezet szerteágazó informatikai rendszereire gondolni, amely óriási – strukturált és egyre több nem strukturált – adattömeget keletkeztet és tárol nap mint nap. A Big Data korát éljük. A szervezetek kezdenek ráébredni, vagy rá fognak ébredni, hogy ezeket az adatokat már nemcsak a belső működés hatékonyabbá tételére tudják felhasználni, de akár önmagukban is egy egészen új piacot teremthetnek. A szervezetek által birtokolt adatvagyon nemcsak számukra jelenthet nagy értéket, hanem a teljesen más szektorban versenyző szereplőknek is. Ez az igény a másik oldalon is megjelenik; a szervezetek már nem csak a saját adataikra támaszkodhatnak a működésük irányításában vagy a döntéshozatalkor, hiszen végtelen számú megszerezhető adat van körülöttük. Ezeket okosan felhasználva, a már birtokolt adatokat gazdagítva jelentős üzleti érték teremthető.

Tanulmányunkban az adatalapú forradalom egyik izgalmas fejlődési irányát, az adatalapú kereskedelmet, szolgáltatást, az adatok külső hasznosítását (külső data monetization) járjuk körbe. Az új piaccal kapcsolatban az alábbi kérdésekre keressük a választ:

Melyek a már működő üzleti modellek, milyen modellek várhatóak? Legyen szó a lehetséges

szerepkörökről, amelyekben be lehet kapcsolódni erre az új piacra;

szolgáltatástípusokról, amelyek más-más adatfeldolgozottsági szintet igényelnek;

adat anonimizáltsági szintekről és lehetőségekről;

árazási modellekről.

Mely iparágak és milyen módon lesznek, lehetnek a szereplői?

Milyen konkrét, már sikeres példák vannak a világban?

Milyen jogi szabályozás van érvényben? Milyen változásokat hoz az általános adatvédelmi rendelet (General Data Protection Regulation, GDPR) vagy a PSD2 (Revised Payment Services Directive)?

Hol tart ez a folyamat Magyarorszáon? Mi várható a közeljövőben?

Célunk, hogy tanulmányunk segítsen eligazodni ebben az új világban és segítsen azonosítani azokat az irányokat, amelyeken érdemes lehet elgondolkodni vagy akár szervezetünkkel elindulni. Az adatok és adatokra épülő új szolgáltatások piaca – a kereslet és kínálat párhuzamos növekedésével – egyre gyorsuló ütemben fog bővülni, amit okosan felhasználva nagy üzleti értéket hozhat bármely szervezet számára. Sokak vevőként fognak „csak” megjelenni, és az új adatok felhasználásával meglévő piacaikon sikeresebben, profitábilisabban működnek majd. Mások eladóként, közvetítőkként motorjaivá válhatnak az új lehetőségek megteremtésének.
Akárhogy is, senkinek nem érdemes teljesen kimaradni.”

Forrás:
Mennyit ér az adat? Új szolgáltatások és bevételi lehetőségek nyomában; PricewaterhouseCoopers (PwC); 2018. február 14. (PDF)

Törvények, rendeletek

Állami Futárszolgálat és Kormányzati Adattrezor

„A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A belföldi Állami Futárszolgálat tevékenységének szabályozásáról szóló 44/1998. (X. 14.) BM rendelet a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A futárszolgálat végzi a fizikai adattároló eszköz az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatok biztonságát szolgáló Kormányzati Adattrezorról szóló 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti rendelkezésre bocsátása, kiadása, illetve visszaadása során annak továbbítását a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti őrzésért felelős szerv és a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti adatkezelő részére.”

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba…”

Forrás:
A belügyminiszter 2/2018. (II. 15.) BM rendelete a belföldi Állami Futárszolgálat tevékenységének szabályozásáról szóló 44/1998. (X. 14.) BM rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 20. szám; 2018. február 15.; 945. oldal (PDF)

1033/2018. (II. 12.) Korm. határozat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő elektronikus ügyintézéssel összefüggő jogszabályoknak való megfelelése érdekében történő egyszeri többletforrás biztosításáról

„A Kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az emberi erőforrások miniszterének bevonásával gondoskodjon az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos fejlesztései finanszírozásához szükséges 172 110 400 forint forrás biztosításáról a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 19. Emberi Erőforrás Támogatáskezelő cím javára.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, emberi erőforrások minisztere
Határidő: felmerülés ütemében”

Forrás:
1033/2018. (II. 12.) Korm. határozat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő elektronikus ügyintézéssel összefüggő jogszabályoknak való megfelelése érdekében történő egyszeri többletforrás biztosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1033/2018. (II. 12.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő elektronikus ügyintézéssel összefüggő jogszabályoknak való megfelelése érdekében történő egyszeri többletforrás biztosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 17. szám; 2018. február 12.; 653. oldal (PDF)

1035/2018. (II. 12.) Korm. határozat a digitális tartalomfejlesztés támogatásáról

„A Kormány
1. egyetért a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (a továbbiakban: Kedvezményezett) digitális tartalomfejlesztésbe történő bevonásával;

2. az 1. pontban foglaltak megvalósítása érdekében felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere bevonásával gondoskodjon 1 500 000 000 forint biztosításáról a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet javára;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, emberi erőforrások minisztere
Határidő: azonnal

3. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy az 1. pont szerinti Kedvezményezett támogatása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket a támogatási jogviszony létrehozása, valamint a költségvetési támogatás egy összegben történő kifizetése érdekében.
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2018. március 31.”

Forrás:
1035/2018. (II. 12.) Korm. határozat a digitális tartalomfejlesztés támogatásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1035/2018. (II. 12.) Korm. határozata a digitális tartalomfejlesztés támogatásáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 17. szám; 2018. február 12.; 653-654. oldalak (PDF)

8. szám, 2018. február 19.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek